PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010.

Tartalomjegyzék

Bevezető Az intézmény neve és mottója ............................................................................... 4. oldal Az intézmény működésének törvényi feltételei ..................................................... 5. oldal Iskolánk története ................................................................................................... 7. oldal

1. Nevelési program 1. 1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........................................................................... 8. oldal 1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................... 11. oldal 1. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................ 13. oldal 1. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................................................................ 15. oldal 1. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................ 17. oldal 1. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................... 20. oldal 1. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .............................................................................................. 21. oldal 1. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................. 23. oldal 1. 9. Az iskola egészségnevelési programja ........................................................ 25. oldal 1. 10. Az iskolai környezeti nevelési programja .................................................. 29. oldal 1.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............. 36. oldal 1. 12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködése ................................................ 38. oldal 1. 13. A napközi nevelési programja ................................................................... 40. oldal

1

2. Az iskola helyi tanterve 2. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere ............................................ 45. oldal 2.2. A helyi tantervben megjelenő modulok ......................................................... 49. oldal 2.3. Előírt tananyag és követelmények ................................................................. 49. oldal 2. 4. A kompetencia fejlesztés szerepe a helyi tantervben ................................... 50. oldal 2. 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................... 52. oldal 2. 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei ........................................ 52. oldal 2. 7. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelése és minősítése ................................................................................ 53. oldal 2. 8. A jutalmazás és büntetés elvei, formái ......................................................... 58. oldal 2. 9. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya............................................................................................... 62. oldal 2. 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................ 66. oldal 2. 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................. 67. oldal 2. 12. Világörökség .............................................................................................. 70. oldal 2. 13. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése ....................................... 72. oldal

3. Záró dokumentumok ................................................................................... 73. oldal Elfogadó nyilatkozatok A Pedagógiai Program módosításának dokumentumai

2

Mellékletek 1. sz. melléklet CD-n Helyi tanterv az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára 2. sz. melléklet CD-n A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Függelékek

1. sz. függelék A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 2. sz. függelék Az évfolyamokra lebontott óraszámok összesítése a helyi tantervben

3

BEVEZETŐ

Az intézmény neve: Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Intézményegysége

Mottónk: „Te vagy a csoda Életünk minden másodperce az Univerzum új és egyedülálló pillanata, egy pillanat, mely soha többé nem tér vissza. Ezzel szemben mire tanítjuk gyermekeinket? Arra, hogy kettő meg kettő az négy, és hogy Párizs Franciaország fővárosa. Mikor tanítjuk meg őket arra, hogy mik valójában? Mindegyiküknek azt kellene mondanunk: - Tudod, mi vagy te? Csoda. Páratlan a magad nemében. Soha ezelőtt nem született hozzád fogható. Csodálatos a lábad, a karod, az ügyes ujjaid, a mozgásod. Lehet belőled Shakespeare, Michelangelo vagy Beethoven. Képes vagy bármire. Igen, te vagy a csoda. Vajon ha felnősz, tudsz –e majd ártani valakinek, aki éppolyan csoda, akárcsak te magad? Mindannyiunknak azon kell fáradoznunk, hogy a világot gyermekeihez méltóvá tegyük.” Pablo Casals

4

Az intézmény működésének törvényi feltételei: Intézmény neve:

Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola és Óvoda Intézményegység

Székhely:

7633 Pécs, Bánki Donát u. 2.

Telephelyek:

7634 Pécs, Pázmány Péter u. 27. 7634 Pécs, Rácvárosi u. 56. 7635 Pécs, Fábián Béla u. 7. 7634 Pécs, Éger köz 5.

Ellátási területe:

Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén belül Meghatározott óvoda- és iskola körzetén kívül Bakonya, Cserkút és Orfű községek közigazgatási területe

Az intézmény OM azonosító száma: Szakágazat száma: Az intézmény törzsszáma:

027246 801000 479228222

Az intézmény alapítója és felügyeleti szerve: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Az Intézményegység gazdálkodói önállósággal nem rendelkezik. Az intézmény típusa: Többcélú intézmény Ellátott feladatok: Óvodai nevelés Általános iskola: 8 évfolyamos Évfolyamok száma: Általános iskolai évfolyamok száma: 8 Férőhelyek száma: Óvodában: 103 Általános iskolában: 416

5

(Iskola) (Rácvárosi Óvoda) (Istenkúti Óvoda)

Az intézmény alaptevékenysége: Alapvető szakfeladata: 80121-4 Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás Évfolyamonként emeltszintű idegennyelv oktatás Integrációs nevelés-oktatás További szakfeladatai: 75195-2 Iskolai intézményi közétkeztetés 55231-2 Óvodai intézményi közétkeztetés 80111-5 Óvodai nevelés 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai ellátás (szorgalmi időben) 80122-5 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű iskolai nevelése, oktatása 92403-6 Diáksport

A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az 1849/52; 1856/52; 1826; 2398/3; 2101 és 1848 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, valamint az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az intézmény a 7. pontban feltüntetett vagyon feletti rendelkezés jogát Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 29/2002. (05. 10.) számú rendeletében írtak szerint gyakorolja. Az intézményegység-vezetőjének megbízása: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint, a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola igazgatója pályázat útján bízza meg. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény mindenkori vezetője, illetve akadályoztatása esetén az általa megbízott személy. Az alapító okirat módosítását Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 522/2003. (11. 20.) számú közgyűlési határozattal hagyta jóvá.

Az alapító okirat száma: 6-759-15/2007

6

Iskolánk története Iskolánk múltja egészen Mária Teréziáig nyúlik vissza. Rácvároson 1777-től működött iskola, kezdetben 1 tanteremben, 1 tanítóval és 68 tanulóval. A folyamatos fejlődés eredményeképpen a település és így az iskola is egyre bővült. 1929-ben Rácváros, Patacs, Magyarürög és Szentkút Mecsekalja néven egyesült, majd 1950-től Pécs részévé vált. A Rácvárosi Iskola tagiskolájaként Patacson a 70-es évek elejéig működött alsó tagozat. A jelenlegi épület 1959-ben nyitotta meg a kapuit a környéken élő gyermekek számára. Az akkor korszerű iskola 45 év elteltével ismét megújulásra várt, és mivel az istenkúti iskolával összevonásra került, állandó helyhiánnyal kellett küzdenünk. 2004 szeptemberében a 8 tantermes épület helyett egy új 16 osztály befogadására alkalmas, korszerű, aulával, étkezővel és könyvtárral kibővített iskola várta a gyerekeket. 2005-ben elnyertük az öko-iskola címet. 2007. július 1-jétől a Mecsekaljai Óvoda, Általános Iskola és Középiskola Intézményegységeként működünk. Jelenleg 369 gyerek tanul iskolánkban 30 pedagógus segítségével.

Iskolánk bemutatása Az intézményünk Pécs nyugati peremterületén helyezkedik el. Nagy beiskolázási körzettel rendelkezünk, ahol közoktatási feladatokat látunk el. A nagy kiterjedésű körzetből adódóan az intézmény társadalmi környezete heterogén képet mutat. Az iskola megkezdésekor a gyerekek egy részét már ismerjük, hiszen tagóvodáinkból jönnek. Az óvodák és iskola közötti kapcsolattartás, tájékozódás lehetővé teszi az esetleges problémák korai felismerését, egységes szemlélettel és módszerekkel történő kezelésüket, ami egyik legfontosabb feltétele az eredményes fejlesztésnek. Feladatunknak tartjuk a gyermek- és partnerközpontú működést, a családias légkör megőrzését. A mi iskolánk olyan általánosan képző intézmény, ahol fő célunk a korszerű ismeretek közvetítése, a képességfejlesztés, az egységes, differenciált tevékenységrendszer és tanulásszervezés megvalósítása. Fontosnak tartjuk az angol nyelv emelt szintű oktatását. Feladatunk, hogy a tanulók magas szinten sajátíthassák el a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, rendelkezzenek a képességek és készségek megfelelő szintjével. A továbbhaladást illetően az elmúlt évek adatait tekintve a tanulók 70-75%-a érettségit adó intézményekbe tanult tovább.

7

1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapelveink: Pedagógiai alapelveink a társadalomban deklarált, a Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben meghatározott és a nevelőközösség által elfogadott értékekből kibontott célokra épülnek. A célok eléréséhez, az értékek hatékony közvetítéséhez, belsővé válásához is nagy segítséget nyújt a nevelés-oktatás minden területére pozitív hatást gyakorló családias légkör, melyet iskolánk megőrizendő erényének tartunk. Valljuk, hogy az iskola csak akkor lehet eredményes, ha érzékeny a felhasználók igényeire, folyamatos és építő együttműködést folytat környezetével. Ha nem elválaszt, hanem összeköt, ha lehetőséget ad az együtt-gondolkodásra, a közös munkára, az alkotásra. Így a gyerekek is megtapasztalhatják az együttműködés szükségességét, annak lehetőségeit, formáit. Az iskola azzal, hogy erre is mintát ad, gyakorlatot biztosít, felkészíti tanítványait a valós világ tényezőivel való együttélésre. -

Munkánk alapelveként eddig is a hagyományos értékekre épülő, a gyermekszereteten, a gyermeki jogok tiszteletben tartásán alapuló pedagógiai felfogást tartottuk. Ez az alapelv ezentúl is meghatározza tevékenységünket.

-

A másik fontos alapelv szorosan kapcsolódik az előzőhöz; az egységes és differenciált pedagógiai tevékenységek megvalósítása. Ezen azt értjük, hogy a gyerekeknek az egységes követelmények elsajátításához biztosítjuk az egyéni képességeiknek megfelelő fejlesztést. Következésképpen lehetőséget biztosítunk a tehetséggondozásra és a hátránykompenzálásra egyaránt.

-

Alapelvként tételezzük általánosan képző iskola révén a kulcskompetenciák, az alapképességek, készségek kialakítását, fejlesztését, a tanulási képességek, problémamegoldó képesség fejlesztését, a későbbi eredményes tanulás, a napjainkban megkerülhetetlenné váló „élethosszig való tanulás” megalapozása érdekében.

-

A tudás és annak megszerzésének képessége értékként való tételezése szintén fontos alapelvünk.

-

Ökoiskolai létünkből fakadóan alapelvünk a környezet értékeinek megóvására, a környezettel való felelős, tevékeny együttélésre, valamint az egészséges életmódra való nevelés.

8

Céljaink: -

Az óvodából érkező kisgyermek számára biztonságos, családias légkör megteremtése.

-

A játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során.

-

Tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt.

-

Iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt.

-

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket, kulcskompetenciákat.

-

Életkori sajátosságoknak megfelelő, korszerű ismereteket közvetítsünk.

-

Neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket.

-

Esélyegyenlőség biztosítása.

-

Mindenki számára a tudás értékké váljon.

-

Tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulásra.

-

Készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására.

Feladataink: -

A tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a gyerekeket a folyamatok aktív részeseivé tegyük.

-

Permanens motiváció biztosítunk.

-

Tudatosítjuk a tevékenységek célját.

-

Hatékony tanári kommunikációval változatos szemléltetést alkalmazunk.

-

Differenciált szervezett, strukturált tanulási módokat alkalmazunk.

-

Olyan tanulási alkalmak biztosítása, amikor az ismeretek készség, ill. képesség szintű elsajátítására van lehetőség.

-

Tanulói munkáltatás, önálló ismeretszerzés lehetőségének biztosítása, az ehhez szükséges képességek fejlesztése.

-

Lehetőség szerint az ismeretek valós fellelhetőségének megtapasztaltatása.

-

Az értékelés adekvát módjainak folyamatos alkalmazása (diagnosztikus, formatív, szummatív).

9

Iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere -

A feladatok megvalósításának elsődleges színterei a tanórák.

-

Tanulóinknak tanórán kívül is sokféle, változatos tevékenységet biztosítunk. A tanórán kívüli képzés lehetőségei: 

napközi,



tanulószoba,



szakkörök,



iskolai sportkör,



énekkar,



könyvtár.

-

Az általunk alkalmazott eszközök és eljárások alkalmazkodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és képességeihez, törekszünk arra, hogy tanulóinkat személyre szabottan fejlesszük alkalmazkodva az egyéni különbségekhez.

-

Az oktatás minőségét biztosítja az alapos, rendszeres gyakorlás és a folyamatos ellenőrzés, értékelés.

-

A hatékony oktatás és a naprakész tudás érdekében pedagógusainknak továbbképzéseket és szakirodalmat biztosítunk.

-

A tanórákba beépítjük a tanult kompetenciafejlesztő módszereket, tanulásszervezési eljárásokat.

-

Igyekszünk példát adni ahhoz, hogy a gyerekek hogyan töltsék el hasznosan a szabadidejüket, kihasználva a városunk adta lehetőségeket (bábszínház, színház, hangverseny, kiállítás, mozi, könyvtár, kulturális- és sportesemények látogatása).

-

Nevelési céljaink megvalósítását segítik a szervezett táborozások és tanulmányi kirándulások is.

Sikerkritériumok: -

Az önértékelési kérdőívek pozitív visszajelzéseinek növekedése (szülők, tanulók).

-

Az önkormányzat elismerő jelzései az intézmény hatékonyságát illetően.

-

Növekvő érdeklődés az intézmény iránt a szűkebb és tágabb környezetben.

-

Alacsony fluktuáltság a tantestületben.

10

1. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A Nemzeti Alaptantervben képviselt értékek, az egységes alapkövetelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Általános iskolában az általános személyiségfejlesztés dominál. Szem előtt tartjuk, hogy a pedagógusnak a személyisége a legfőbb munkaeszköze, hogy a nevelés, a személyiségfejlesztés nemcsak a tanórán, hanem a gyerekekkel való együttlét minden formájában megvalósul. A személyiségfejlesztés komplex folyamatában feltárjuk, értelmezzük azokat a hatásokat is, amelyek a tanulókat az iskolai környezeten kívül érik.

Célunk: Olyan nyitott, önálló, önművelésre képes, helyes önértékeléssel bíró, együttműködésre képes, toleráns fiatalokat kívánunk nevelni, akik rendelkeznek az alapvető erkölcsi normákkal, a döntéshozatalhoz szükséges képességek birtokában vannak, törekszenek az egészséges életmód elsajátítására, felelősségteljesen gondolkodnak a természeti és az épített környezet megóvásáról, őrzik és ápolják nemzeti hagyományainkat. Olyan felnőttként szeretnénk látni őket, akik kiegyensúlyozott személyiséggé válva eredményesek a pályaválasztásban és megtalálják az egyéni boldogulásuk útját is.

A fenti célok megvalósulását a következő feladatok elvégzésével törekszünk elérni: -

-

-

-

-

A lehetőségekhez mérten megismerjük az iskolánkba beiratkozó gyerekek személyiségét, családi körülményeit, társak közt elfoglalt helyüket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük szociális kapcsolatrendszerük változását. Színes, változatos és fejlesztő programokat alakítunk ki, lehetőségeket biztosítva a képességek, tehetség kibontakoztatására (vetélkedők, versenyek, pályázatok, szakkörök). Iskolagyűlésen, diákönkormányzat fórumain (iskolaújság, iskolarádió) osztályfőnöki órákon lehetőséget teremtünk a tanulók véleményeinek kívánságaiknak megfogalmazására és közlésére. Folyamatos teret biztosítunk az önértékelésre. Felmérjük, és folyamatosan segítjük korrepetáláson, egyéni foglalkozáson, differenciálással a lemaradó, lassabban haladó problémás tanulókat. Sikerélményhez juttatjuk őket is, felfedezve pozitív oldalaikat, elfogadtatva osztályközösségükkel a másságot, példát mutatva saját empatikus és toleráns magatartásunkkal. A célok megvalósítását segítik az osztály és az iskola közös rendezvényei, napközis és tanulószobás foglalkozásaink.

11

-

-

-

-

Törekszünk arra, hogy a tanulók felmérjék döntéseik, cselekedeteik eredményeit, következményeit tanórákon és szünetekben egyaránt. Feladatunk, hogy a tanulókkal a különböző foglalkozások keretében (osztályfőnöki óra, tanórák, tanórán kívüli foglalkozások) megtapasztaltassuk a döntési folyamatokat. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyerekek az iskolán kívüli élményhez juthassanak (amennyiben a szülő vállalja a program költségeit, vagy pályázati úton az iskola biztosítani tudja) kirándulás, táborozás, kulturális programok, környezetünk, városunk megismertetése, természetvédelmi feladatok, közös munkálkodás. Arra törekszünk, hogy a tanulók a tervezéstől a megvalósításon, részvételen át az összegzésig, értékelésig részei legyenek a folyamatoknak. Felnyitjuk a gyerekek szemét a globális problémákra (környezetszennyezés, erdők pusztulása, káros szenvedélyek művelése). Az osztályterem, az iskola belső terei és külső területeinek rendben tartatásával a munka fontosságát tudatosítjuk. A Világörökségi program megvalósításával a haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerését tesszük lehetővé. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése az iskolai ünnepségeken való közreműködés és részvétel segítségével valósulhat meg. Már alsó tagozatban megkezdődik a pályaorientációs tevékenység. A gyermek olvasmányai, kirándulások, múzeumlátogatások kapcsán különféle foglalkozást ismer meg, így könnyebben tud majd dönteni saját pályairányultságáról.

A személyiségfejlesztés színterei: - Tanórák órakeretei, tanórákon kívüli szabadidős tevékenységek (sportkörök, szakkörök, kirándulások, könyvtári foglalkozások, énekkar). - Ökoiskolai rendezvények. - Közéleti tevékenység általános iskolai fórumai (diák-önkormányzat, osztályközösségek, iskolagyűlés, iskolaújság szerkesztősége). Munkánk sikerkritériumait a következőkben határoztuk meg: - Szociometriai mérések és összehasonlításuk. - A hozzáadott érték vizsgálata a kompetenciaméréseknél. - Neveltségi szint mérése. - Rendezvények látogatottsága. - Versenyeken való részvétel. - Szakkörök létszáma. - Zénó-díj. - Nyelvi napok. - Az iskola által szervezett városi történelem és megyei angol civilizációs verseny, valamint a Pázmány kupa.

12

1. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A gyermek, amikor iskolába kerül, már vannak tapasztalatai különböző közösségekbe tartozásról, az abban való létről, tevékenységekről. Az iskola fontos feladata, hogy tudatosan tervezze meg a közösségalakítás folyamatát.

Célunk: -

A tanulókban olyan személyiségvonások alakítása, fejlesztése, melyek birtokában aktív, alkotó részesei lehetnek szűkebb és tágabb közösségeknek. Ehhez rendelkezniük kell: önismerettel, a mások megismerésére való képességgel és készséggel, felelősségtudattal, felelősségvállalással, együttműködési képességgel, toleranciával, a másság elfogadására való készséggel és konfliktuskezelési képességgel és készséggel.

-

Az egyén és közösség viszonyának megtapasztaltatása valós helyzetekben.

-

Ismerjék meg az emberi közösségek különböző formáit. Az iskolai közösségekhez tartozás, annak vállalása legyen érték. Ismerjék meg a nagyobb, tágabb közösséghez tartozás érzését, az abban való tevékeny részvételt (nemzet, magyarság, Európa, emberiség).

Feladataink, a közösségfejlesztés területei, szervezeti formái iskolánkban Olyan alkalmakat teremtünk, olyan tevékenységeket szervezünk, melyek során a gyerekek megtapasztalhatják a közösségben, illetve a közösségért végzett munka örömét, ahol alkalmuk van a tevékenységekben való részvételre a tervezéstől a megvalósításon át az eredmények értékeléséig.

Tanórai keretben -

A tanítási óra, egység szervezésekor alkalmakat teremtünk a közös célmegfogalmazásra, a feladatok együttes értelmezésére, az együttes munkára.

-

A differenciált tanulásszervezés részeként a tanulók tapasztalják meg, hogy különböző utakon is el lehet jutni a megoldáshoz.

-

Differenciált tanulásszervezés keretében szerezzenek tapasztalatot a munka megszervezésében, a feladatok megosztásában, ütemezésében, a részeredmények összegzésében, a munka koordinálásában.

-

A tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösen, illetve a közösségért végzett munka értékelésében, hogy az eredmény szempontjából mindenki végzett tevékenysége fontos, értékelendő, elismerendő.

-

Fejlesszük a tanulók problémafelismerő, problémamegoldó képességét.

13

Tanórán kívüli alkalmak Olyan alkalmakat kell biztosítanunk, melyekkel színes és változatos közösségi élet folyhat az iskolában: -

szakkörök,

-

napközi, tanulószoba,

-

diákönkormányzat tevékenysége,

-

versenyek (házi versenyek megszervezése, a tanulók felkészítése a magasabb szintű versenyeken való részvételre),

-

osztály, illetve iskolai szintű kirándulások, táborozás, országjárás,

-

osztály, illetve iskolai szintű rendezvények,

-

diáksportkör,

-

iskolai rendezvények a szülőkkel közösen,

-

terepgyakorlatok és erdei iskolai foglalkozások (megszervezésük pályázati pénzből, partnerek illetve szülők támogatásával lehetséges).

Sikeresnek mondhatjuk a munkánkat, ha -

a különféle páros-, és csoportmunkák száma, és az ezekben végzett munka minősége javul,

-

az osztályszintű ünnepek (közös névnap, születésnap, húsvét, karácsony, évszakok stb.), megmozdulások (kirándulás, séta, múzeumlátogatás stb.) a részt vállalók száma nő,

-

a szakköri tagok számának növekedése,

-

a napközis és tanulószobát igénybe vevő tanulók számának minimális csökkenése a tanév végére,

-

létszámnövekedés a házi és magasabb szintű versenyekre való jelentkezésben,

-

a kirándulások megszervezésében feladatot vállaló tanulók számának növekedése,

-

a rendezvények lebonyolításának minősége (előkészületek, a programon való viselkedés, a helyszín visszarendezése),

-

a sportkör tagjai számának növekedése, a csapattagok stabilitása,

-

a szülőkkel közösen tartott rendezvényeken megjelentek számának emelkedése,

-

az erdei iskolai programokon az osztályok összetartó közösséggé kovácsolódnak, a feladatok elvégzésében együtt vesznek részt.

14

1. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Olyan gyerekekről kell említést tennünk, akik magatartási és beilleszkedési nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik, szociális beilleszkedésük folyamán. Az utóbbi időben e gyermekek száma megnövekedett, ezért nagy feladat hárul az iskolákra, pedagógusokra a probléma felismerése, kezelése tekintetében. Leggyakrabban az alábbiakkal találkozunk: Tanulási képességek fejletlensége, figyelemzavar, szorongás, iskolai kudarcélmények és azok feldolgozatlansága, hyperaktivitás, deviáns viselkedés, antiszociális viselkedés.

Célunk: -

Az esélyegyenlőség biztosítása, lehetőségeinkhez mérten a szociális háttér kompenzálásával.

-

A magatartási, beilleszkedési zavarok tüneteinek megismerése, a tünetek korai felismerése, okok feltárása, a diagnosztizálás.

-

Megfelelő módszerek alkalmazásával az ilyen problémával küzdő gyermekek segítése, pozitív magatartásjegyeik megerősítése, fejlesztése. Olyan tevékenységi lehetőségek biztosítása, melyek során a tárgyalt problémával küzdő gyermekek is sikeresek lehetnek.

-

A gyerekek toleranciájának fejlesztése a másság iránt és olyan pozitív, elfogadó, ugyanakkor következetes légkör megteremtése, melyben a gátlások feloldódhatnak, lehetőség nyílik a hibák korrigálására.

-

Szükség esetén a gyermekek további szakemberhez, szakszolgálathoz irányítása.

Feladataink: -

A pedagógusok rendszeres továbbképzése, önképzése a témában, hogy képesek és készek legyenek a tünetek felismerésére, a problémakezelésre.

-

Az iskolába kerülő gyermekek megfigyelése, a probléma észlelésekor: anamnézis felvétele, tüneti lista összeállítása, diagnózis megállapítása, fejlesztés megkezdése.

-

Felzárkóztatással, egyéni foglalkozással esélyadás.

-

Változatos tanulási és munkaformák biztosítása, motiválás.

-

Konzultáció, kapcsolattartás a szülőkkel, szakemberhez irányítás.

-

Kapcsolattartás a szakszolgálatokkal.

15

Sikerkritérium: -

A tantestület kompetenciájának növekedése a probléma felismerésére és kezelésére (gyógypedagógus, mentortanár, pszichológus, szakirányú tanfolyamot végzettek).

-

A felsőbb osztályokban egyre kevesebb számú mentális probléma észlelése.

-

A felzárkóztató órákon való részvétel csökkenése.

-

Szociometria méréseknél a leszakadók, kívül lévők számának csökkenése.

-

Személyes sikerlisták bővülése.

-

Az érintett szülők pozitív visszajelzésének növekvő száma.

-

A kapcsolattartás kialakított rendszere.

16

1. 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kik a tehetséges gyerekek? Nincs valójában pontos definíció arra, hogy milyen is a tehetséges gyerek. Hitünk szerint minden egyes gyereknek megvan a maga sajátos tehetsége (talentuma), megvannak a maga képességei, és a nevelésnek az a célja, hogy ezeket a képességeket kibontakozásukban sokféle módon segítse.

Jellemzőik: -

Iskolaérettségükön túlmutató érdeklődés már első osztályban, az átlagosnál magasabb színvonalon jelentkeznek.

-

Valamely reál- vagy humán tudományágban kiemelkedő teljesítményt nyújt, jeleskedik valamilyen önkifejezési formában.

Céljaink: -

Fontosnak tartjuk a tehetség minél korábbi felismerését, a képességek kibontakoztatását, az egyéniség kiteljesedését. E területen is célunk, az esélyadás azok számára is, akik mögött nem áll segítő, támogató családi háttér. Lehetőségeinkhez mérten iskolánk falain belül biztosítunk alkalmat tehetségük kibontakoztatására, vagy megfelelő helyre irányítjuk őket. Az utóbbi esetben is figyelemmel kísérjük, segítjük fejlődésüket.

Feladataink: -

Jó képességű tanulóink számára lehetőséget biztosítunk arra, hogy az angol nyelvet emeltszinten tanulhassák.

-

Pozitív környezetben, megfelelő anyag- és eszköz ellátottsággal lehetőségeink szerint folyamatosan fejlesszük képességeiket.

-

Fontos a pályaorientáció segítése, a továbbtanulási lehetőségek biztosítása, az érdeklődéseknek és képességeknek megfelelő továbbtanulás megalapozása.

-

Feladataink közé tartozik a motiválás, a dicséret, a példaként állítás, továbbá a tehetséges gyerekeink folyamatosan sikerélményhez juttatása, valamint a következetes értékelés.

-

Tanulóink számára folyamatosan lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy különböző tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön tudásukat összemérhessék más iskolák jó képességű tanulóival is.

17

-

Alkalmakat, lehetőségeket kell teremtenünk arra is, hogy tanulóink életében szerepet kapjon a zene (hangversenyek, koncertek keretében), színházlátogatások, kiállítások megtekintése. Ugyanakkor szükségesnek tartjuk, hogy teret kapjanak saját alkotásaik, kiemelkedő képességeik bemutatásához is: iskolai ünnepélyeken, iskolai kiállításokon.

-

Olyan érzelmi atmoszférát kell teremtenünk tehetséges tanítványaink számára, amely biztonságos hátteret ad, hogy szembeszökő adottságai mellett, rejtett képességeit is bátran kimutathassa.

-

Tanításunknak is változatosnak kell lenni, ne csak ismeretek közvetítéséből álljon.

-

Tájékoztatnunk kell tehetséges tanulóinkat az iskolán kívüli tehetségfejlesztő programokról, lehetőséget biztosítva arra, hogy képességeiket, tehetségüket kibontakoztathassák, ezáltal sikerélményhez juthassanak.

-

Tehetséges gyerekeink fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk, együttműködünk velük.

A tehetség- és képességfejlesztés színterei az iskolánkban Tehetségfejlesztés a tanórák keretében: Fontos, hogy jó képességű tanulóinknak a tanórákon is lehetőséget biztosítsunk arra, hogy differenciált feladatokkal, személyre szabott értékeléssel szabad teret kapjanak tehetségük kibontakozásához bármely tantárgyból. Fontosnak tarjuk a tankönyveken kívül a gyerekek korának megfelelő ismeretközlő könyvek ajánlását, a gyermeklexikonok, kisenciklopédiák, szótárak, atlaszok használatának megtanítását. Irányítsuk könyvtárba tanulóinkat, alkalmazzunk szituációs és drámajátékokat a tananyag feldolgozásakor. "Könyves környezet" kialakítására próbáljuk meg biztatni a családokat is.

Tanórákon kívüli tehetséggondozás iskolánkban: A tanórákon kívüli foglalkozások segítik tanulóinkat, hogy átlagon felüli képességeik teret nyerjenek, hogy elismerést szerezzenek, ezáltal sikerélményhez jussanak (szakkörök, tantárgyi versenyek, iskolai sportkörök, különféle pályázatok, előadások iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken, iskolai kiállítások rendezése a gyerekek munkáiból, alapfokú művészeti iskola intézményünkben működő kihelyezett tagozata foglalkozásainak igénybevétele).

18

Tanórákon kívüli tehetséggondozási formák iskolánkban: -

szakkörök,

-

tantárgyi versenyek,

-

iskolai sportkörök, sportversenyek,

-

felvételire való felkészítés,

-

pályázatok,

-

előadások (iskolai rendezvényeken),

-

iskolai kiállítások rendszeres szervezése a gyerekek produktumaiból.

Természetesen nem zárjuk ki a kevésbé tehetséges vagy átlagos képességekkel rendelkező tanulók részvételét sem a tehetséggondozó foglalkozásokról.

Sikerkritériumok -

A szakkörök érdeklődési körnek megfelelő számú működtetése (lehetőségeinkhez mérten).

-

Tantárgyi versenyeken való részvétel, eredményes szereplés.

-

Sportkörökön, sportversenyeken való részvétel, eredményes szereplés.

-

Különféle pályázatokon részvétel, valamint eredményes szereplés.

-

Iskolai és iskolán kívüli előadások, szereplések, kiállítások.

-

Az alapfokú művészeti iskola igénybevétel.

-

Visszajelzések, tehetséges tanulóink, felnőttként elért sikereiről.

19

1. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánkban egyaránt megtalálható a biztos családi háttérrel rendelkező és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka és az anyagi problémákkal küszködő család. Ezért egyre fontosabb szerep jut a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az iskola minden pedagógusa elhivatott arra, hogy kiemelt figyelmet fordítson ezekre a gyerekekre.

Cél: -

A preventív gyermekvédelem megerősítése, elsődlegességének biztosítása. A rászoruló gyermekek számára a gyermekvédelmi eszközökkel történő segítségnyújtás, problémakezelés. A gyermek testi, lelki egészségének fenntartása, a családban történő nevelés elősegítése.

Feladatok: - Megelőzni, elhárítani, enyhíteni a gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését gátló tényezőket. - A problémák minél korábbi felismerése, az okok felderítése. - A tanuló személyiségének, családi környezetének megismerése, baráti-kortársi kapcsolatának felderítése. - Időben történő jelzés a megfelelő segítő szervezetekhez, folyamatos kapcsolattartás, együttműködés. -

A problémák helyi kezelése a deviáns magatartás megelőzésére.

A megoldásban segítő személyek, intézmények: Iskola: osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, igazgató, valamennyi nevelő, védőnő, iskolaorvos, iskola pszichológus. Szakszolgálatok: Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Szolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Területi Szociális Központok.

Sikerkritériumok - Az érintett szülőkkel folyamatos kapcsolattartás. -

A szükséges családlátogatások. Drogmegelőző programok. Igazolatlan hiányzások csökkenése. Az egészségmegőrző programokon minél szélesebb körű részvétel. Élő kapcsolat a gyermekvédelmi szervezetekkel.

20

1. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Bárki rászorulhat segítségre. Minden szokványostól eltérő jelzés, mely a gyermek tanulmányi előmenetelében vagy a magatartásában jelentkezik, egyéni elbírálást igényel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulási kudarcokat ideje korán felismerjük és megtegyük a szükséges lépéseket.

Mi okozhatja a tanulási kudarcot? -

családi háttér,

-

érdektelenség,

-

a gyermek képességei és a szülői elvárások közötti nagy eltérés,

-

figyelemzavar,

-

hiányosság az elsajátított tananyagot illetően,

-

nem megfelelő vagy hiányzó tanulási módszerek,

-

figyelemzavar, megértési problémák,

-

osztályközösséget érintő gondok.

Nagyon fontos, hogy a tanulási kudarc okát megtaláljuk, mert ezzel elősegíthetjük a probléma megoldását.

Cél: -

Kiszűrni a segítségre szoruló tanulókat.

-

A tanulási kudarcok okainak felismerése, lehetőség szerint mielőbbi korrekció kezdeményezése.

-

A gyermekek képességeinek megfelelően a legjobb teljesítmény elérése.

-

Az egyenlőtlen esélyek kompenzálása, esélyadás.

-

Olyan tanulási módszerek kialakítása, mely az egyes tanulók számára a legmegfelelőbb és legeredményesebb.

21

Feladat: -

Rendszeres továbbképzéseken való részvétel, hogy felismerjük a tanulási gondokkal küzdő gyermekeket.

-

Differ felmérés.

-

A mindennapos együttlét, a közös munka során olyan alkalmak teremtése, mely lehetőségeket kínál tanítványaink jobb megismerésére.

-

Érintett és érdeklődő szülők továbbképzésének segítése.

-

Rendszeres kapcsolattartás a pszichológussal.

A tanórákon: -

türelmes, szeretetteljes, elfogadó tanító-nevelő magatartás,

-

lassú, érthető beszédstílus alkalmazása,

-

az alapkövetelmények megtanítása,

-

differenciált képességfejlesztés

-

differenciált értékelés,

-

szemléltetés, cselekedtetés, szerepeltetés a tanórákon,

-

helyes tanulási szokások elsajátíttatása,

-

egyéni, személyre szabott fejlesztés

-

egyéni napirend és heti rend kialakításának segítése,

Sikerkritériumok: -

Bukások számának minimalizálása.

-

Tanulmányi eredmények javulása.

-

Továbbtanulási mutató.

-

Kevesebb hiányzás.

-

Stabil osztálylétszámok.

22

1. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző, gyakran szélsőségesen eltérő. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni. Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló. A tanulók szociális hátrányai adódhatnak: -

A gyermek optimális fejlődése szempontjából nem megfelelő családi háttér (alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, munkanélküliség, szülők alacsony iskolázottsága, elhanyagoló nevelés, szeretetet nélkülöző légkör, felnőtt családtagok deviáns viselkedése, brutalitás, erőszak, büntetett előélet, tartósan beteg, munkaképtelen szülők).

-

A gyermek egészség-károsodása (pl.: asztma, allergia, cukorbetegség, szívbetegség, lisztérzékenység, tejérzékenység).

-

Értelmi vagy érzékszervi fogyatékosságból adódó okok.

-

Faji-nemzetiségi hovatartozás miatti hátrányok.

A hátrányok kompenzálása, enyhítése, megszüntetése közös feladata az iskolának, társadalmi szervezeteknek, egyéb szakmai szerveknek, családnak.

Célunk: -

Olyan toleráns, elfogadó légkör kialakítása. illetve fenntartása, ahol a gyerekek problémái felszínre kerülhetnek.

-

Az okok feltárása, diagnosztizálás.

-

Kapcsolattartás a segítő szervezetekkel és a családokkal.

-

A családokat partnerként vonjuk be a gyermekeikkel kapcsolatos problémák megoldásába.

-

Az esélyek biztosítása, esélyadás a szociálisan hátrányos indulási helyzetben lévő gyermekeknek.

-

Az iskola rendelkezésére álló eszközökkel a szociális hátrányok csökkentése.

23

Feladataink -

A hátrányt szenvedő gyerekeknek megértő, szerető, elfogadó közösséget igyekszünk teremteni, élén a segítőkész pedagógussal, osztályfőnökkel.

-

Családlátogatáson a rászorultság felmérése, a szülők tájékoztatása a lehetőségeikről.

-

Kapcsolattartás és tájékoztatás a védőnővel, a családorvossal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal.

-

A gyermek számára olyan programok szervezése, melyekhez otthon nem juthat, napközi-tanulószoba biztosítása.

-

Az iskola ifjúságvédelmi felelőse és az osztályfőnök rendszeresen konzultál a gyermek helyzetéről és a változásról tájékoztatják egymást.

-

Szülők részére előadások, nyílt órák, továbbképzések biztosítása, melyeken aktuális gondjaiban szakemberek segítségére számíthat.

-

Anyagi juttatások, támogatások, segélyek, javaslatok a segélyek utalásához (étkezési támogatás, tankönyv, tanszersegély...).

Sikerkritériumok -

Szociometriai felmérések szerint szociális hátrányok miatt egyre kevesebb gyermek kerül csoporton kívülre.

-

A fenti probléma megoldásában a családlátogatások, a segítő szervezetekkel való kapcsolat számának csökkenése.

-

Az iskolai színház, mozi, múzeumlátogatás, kirándulás, táborozás résztvevői közül hány szociálisan hátrányos helyzetű tanuló jutott el.

-

Hány esetmegbeszélés zajlott le az érintett tanulók osztályfőnökei és az iskola ifjúságvédelemmel foglalkozó tanára között.

-

Hány – a témában segítséget adható – előadást szervezett az iskola a szülők számára.

-

A rászoruló tanulók egyre nagyobb számban jutnak ingyen tankönyvköz.

­

Nincs éhező gyermek az iskolában.

24

1. 9 Az iskola egészségnevelési programja Bevezetés Az egészség a fizikai, szellemi, szociális, érzelmi, értelmi, egyéni (szakmai) jóllét állapota. A természeti tényezőkön kívül a pszichikai és szociális környezet tényezőinek a vizsgálata, ismerete, lehetőségekhez mérten történő kedvező alakítása is az egészségnevelésre is tartozik.

Célok: -

Segítse elő a tanulók egészséges életvitelének kialakulását.

-

A felnövekvő környezetéhez.

-

Legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni.

-

Mutassanak elfogadó és segítőkész magatartást, beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaik iránt.

-

Ismerjék meg a környezet leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.

-

Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.

-

Az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, a közlekedési balesetek elkerülések módjaira készüljenek fel.

-

Legyenek képesek- különösen a serdülőkorban - a káros függőségekhez vezető szokások és helytelen életmódok (a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások)- kialakulásának megelőzésére.

-

Erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését.

gyermek

tudjon

alkalmazkodni

25

a

változó,

megváltozott

Feladataink: -

Felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról.

-

Serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások tartása.

-

Kortárssegítők képzése lehetőség szerint.

-

Problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel; érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása); kritikai gondolkodás fejlesztése.

-

Szituációs játékok, drámapedagógiai elemek alkalmazása.

-

Részvétel a helyi egészségvédelmi programokon.

-

Sport, kirándulás, egészségnapok, egészséghét rendszeres szervezése.

-

Az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése.

-

Környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés).

-

A szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése.

-

Az egészséges életmódra nevelés (testi és lelki egészség).

-

Egészséges táplálkozás.

-

Projektek készítése (tanórákon belül és iskolán kívüli programokon).

-

Oktatófilmek megtekintése-megvitatása.

-

Interaktív oktatóprogramok használata.

Az egészségnevelés színterei: Iskolai környezetben a tanóra, a tanórán kívüli tevékenység, napközi, szakkör, versenyek. Iskolán kívüli tevékenységben a lakókörnyezet, múzeum, állatkert, versenyek, tábor, kirándulások, pályázatok, terep (erdő, vizek, vízpartok), erdei iskola, túrák (Rácvárosi túrák).

Egészségnevelés a tantárgyakban: Tananyag tartalmak és a hozzájuk kapcsolódó általános és részletes követelmények Pedagógiai Program Helyi Tanterveiben található.

26

Az egészségnevelési program segítői: -

pedagógusok (programok szervezése, lebonyolítása, értékelés, dokumentálás, informálás),

-

szülők (elvárások, igények felmérése, döntés a térítésköteles programokról, példaadás, együttműködés),

-

iskolaorvos (végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket),

-

védőnő (segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, aktualizálja a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít. Előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban. Részt vesz az iskolai egészség napok megszervezésében és lebonyolításában),

-

fogorvos (rendszeres szűrővizsgálat),

-

rendőrségi koordinátor (baleset megelőzési osztály),

-

kortársoktatók lehetőség szerint (KOPÉ Egyesület – Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete).

Sikerkritériumok: -

Balesetek visszaszorítása az iskolában.

-

A helyes táplálkozási szokások kérdőíves helyzetfelmérés pozitív eredményei.

-

Kevesebb fegyelmi eset.

-

Egészségvédelmi nap, hét.

-

Rácvárosi túrák.

-

Az iskolai sportkörök, valamint a városi sportegyesületek igazolt játékosainak száma.

-

Az iskolában működő Gyermekbarát büfében fogyasztott egészséges ételek és italok arányának növekedése.

-

A témához kapcsolódó versenyeken, pályázatokon való résztvevők száma.

-

Témahetek, témanapok a tanévben.

27

A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Az iskolánk tanulóinak egészségmegőrzése érdekében fontosnak tartjuk a mindennapi testedzés lehetőségének megteremtését. Cél: Egészséges, aktívan gondolkodni, cselekedni tudó generáció felnevelése. Feladat: -

Rendszeres és szakszerű irányítással folyó testedzés.

-

A mozgás örömének megtapasztaltatása.

-

A sportágak megismertetése, megszerettetése.

-

A kitartó munkára, a nehézségek leküzdésére való nevelés.

-

A tömegsport iránti érdeklődés felkeltése.

Megvalósulása: -

A helyi tantervben meghatározott testnevelés órákon.

-

Alsó tagozaton a napközis foglalkozások keretében.

-

A testnevelés órán felül azokon a napokon, alsó tagozaton, amikor nincs testnevelés óra a napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk.

-

Tanórán kívüli, választható sportköri foglalkozásokon

-



Játékos sport,



labdajátékok,



Túra havi rendszerességgel



Néptánc: Alsó tagozatos gyerekek részére, alapfokú művészeti iskola kihelyezett tagozataként, annak szakmai vezetésével.

Versenyeken, iskolán kívüli sport rendezvények. Iskolai kirándulások.

28

1. 10. Az iskola környezeti nevelési programja Iskolánk 2002-ben csatlakozott az országos Ökoiskola Hálózathoz. 2005-ben pályázat útján elnyertük az Ökoiskola címet, azóta a környezettudatos nevelés mindennapjaink része. A pályázati kiírás szerint a címet legalább háromévente pályázat útján meg kell újítanunk. A környezeti nevelési program a Magyarországi Ökoiskolák kritériumrendszere figyelembevételével készült. Tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyek alapján az ökoiskolai program iskolánkban megvalósul. Az ökoiskolák célja, hogy az iskolai élet minden területén érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának alapelvei. A helyi értékek és gondok részét képezik az iskolai élet pedagógiai programjának. A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanításitanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységének középpontjában szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. Ehhez kapcsolódóan fontos szerepe van az élmény alapú, tevékenység-központú, a környezeti problémákra érzékennyé tevő interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának.

29

Megvalósíthatóság kritériumai Beszámoló készül a, az iskola minőségbiztosítási programjához illeszkedően a tanulók és a nevelőtestület környezet-tudatosságáról; b, az iskola mindennapi működése: víz-, gáz,- áram-, fűtőanyag-használat, anyagés hulladékgazdálkodásáról c, rendezvények, kirándulások környezeti hatásairól (utazások módja, keletkezett hulladék)

Cél

Feladat

Az iskola a fenntartható fejlődés alapelve szerint működik, mindennapi életében és fejlesztő munkájában érvényesülnek a környezeti szempontok.

Az iskola tevékenységeiről és ezek környezetre való hatásáról legalább évente felmérés készül.

Az iskola arculata határozottan képviseli a fenntarthatóság, a környezettel harmonikus életvitel pedagógiai értékeit.

A bemutatkozó anyagok, az épület külleme, az udvar tartozékai, a folyosók, tantermek dekorációja mind anyagában, mind megjelenésében legyen környezetbarát, egészséges.

Szórólap, faliújság, iskolaújság, falburkoló anyagok.

Az iskola hozzájárul a helyi társadalom igényeinek kielégítéséhez, kiemelten a fenntarthatóság elveinek pedagógiai képviseletével.

Az oktató-nevelő munkában helyet kapnak a helyi közösség életéhez kapcsolódó tevékenységek. Az iskola aktív kapcsolatot tart fenn a fenntarthatóságért tevékenykedő

Együttműködési szerződések: Zöld Híd Zöld Kör Környezetünkért Közalapítvány Környezeti Nevelési Egyesület Mecsek Egyesület Magyar Madártani Egyesület Baranya Megyei Csoportja Misina Természet és Állatvédő Egyesület Biokom Pécsi Vízmű Állatkert és Akvárium Terrárium Duna-Dráva Nemzeti Park

a, helyi civil szervezetekkel, b. országos hatókörű civil szervezetekkel, c. termelő tevékenységet folytató szervezetekkel Iskolán kívüli tevékenységek szervezésében együttműködünk a hasonló célokkal szerveződő partnerszervezeteinkkel

30

Olyan készségek, képességek fejlesztése, mellyel tanítványaink a környezetért felelős, a környezeti problémákra érzékeny, aktív állampolgárokká válnak.

Az iskola, messzemenően figyelembe véve a gyermekek életkorát és egyéni sajátosságait, sokféle pedagógiai módszert vesz igénybe, előtérbe helyezve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Szempontok a módszer kiválasztásához: - alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz, - vonjanak be minél több tanulót, - az iskola keretein túl is legyenek hatással, - a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen, - a lakóhelyi vagy közeli példára alapozzanak, - nyújtsanak sok élményt a tanulónak, - az érzelmekre hassanak, a személyes megtapasztaláson alapuljanak, - legyen bennük sok játékos elem. A diákok bevonása az őket érintő döntések előkészítésébe.

31

Projektmódszer Drámapedagógia Szerepjáték Kooperatív tanulás A lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával. A tevékenységet lehetőség szerint a szabadban

A diákönkormányzatnak van környezetvédelmi felelőse

Olyan szemlélet kialakítása, mellyel a tanulók képessé válnak a problémák megértésére, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázására az iskola természeti és épített környezetének megismerésén keresztül.

A környezeti értékek beépítése a tanítás tartalmába és tevékenységrendszerébe. élmény alapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásával. E célból az iskola minden tanévben munkatervében tervez az ökoiskola arculatához kapcsolódó programokat. A napköziben szervezett szabadidős foglakozások keretét a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják. A Világörökség részévé nyilvánított helyszínek megismerése, kiemelten a magyarországi természeti és épített értékeket. A tevékenységek tervezése az éves munkatervben.

A mindennapi környezetgazdálkodás részévé váljon az iskolahasználók életének.

A környezetterhelés csökkentését eredményező szemlélet, magatartás fejlesztése, környezetkímélő anyagok használatának elterjesztése.

Az iskola a lehető legkisebb szinten tartja a hulladékkibocsátását, a keletkező hulladékokat környezetkímélő módon kezeli. Ahol lehetséges, törekszik a termékek és anyagok újrafelhasználására, hasznosítására. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, energia-takarékosság, vízgazdálkodás megszervezése. A környezettudatos fogyasztási szokások kialakítása a tanulók mindennapi döntéseiben

32

Témanap, témahét Szakkörök Vetélkedők, tanulmányi versenyek Iskola-nyitogató foglalkozások

Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, tanulmányi kirándulások, országjárások keretében megismertetni tanulóinkat a világörökség védelmével, a világörökség részévé nyilvánított helyszínekkel. Megfelelő mennyiségű szelektív hulladékgyűjtő (papír, műanyag, kommunális hulladék, elemgyűjtő), iskolai komposztáló, esővízgyűjtő használata

Gyermekbarát Büfé működtetése, Tudatos vásárlásfoglalkozások

Az iskola takarékos működtetése

Az iskola technikai és adminisztratív dolgozói részt vállalnak az intézmény környezetbarát működtetésében Az iskola takarékosan és ésszerűen bánik a vízzel.

Az iskola takarékosan bánik az energiával Az iskola a lehető legkisebb mértékben szennyezi a levegőt

A természetismereti tanulmányok összegzése, rendszerezése, alkalmazása

Erdei iskolai program szervezése

A szabadtéri tevékenységek, programok tervezett, állandó részei a pedagógiai munkának, a szervezés fontos szempontja az egészséges életvitel.

A természet tanulmányozása tantermen, iskolán kívül, a szabadban is folyik. Az iskola ösztönzi a tanulókat, szülőket, pedagógusokat a természetjárásra

33

Környezetbarát iroda, szelektív hulladék-gyűjtés, tiszta, egészséges környezet Víztakarékos berendezések felszerelése és szakszerű használata. A csapok és WC-tartályok rendszeres ellenőrzése, a csepegések, szivárgások azonnali megszüntetése. Esővíz használata a lehetséges, arra alkalmas helyeken Takarékosság a hőenergiával. Takarékosság az elektromos árammal. A kémények, szellőztető berendezések anyagkibocsátása szabályozott és rendszeresen ellenőrzött. A szabadtéri burkolt felületek (sportpályák, udvar) gondozottak, pormentesek. Az iskolakert mentes az allergén növényektől. Az erdei iskola költségeinek (szállás, étkezés) egy részét lehetőség szerint az iskola pályázati forrásokból igyekszik biztosítani. Így az anyagi terhek fennmaradó része a családokra hárul. Azoknak a tanulóknak, akik nem kívánják, vagy nem tudják igénybe venni ezt a programot, a továbbhaladást az iskola az abban való részvétel nélkül biztosítja. Terepgyakorlat Tanulmányi kirándulás Tanóra a szabad levegőn Természetjárás

A környezeti nevelésiökoiskolai tevékenység összehangolt működése, harmonikus fejlesztése az oktató-nevelő munka szerves részeként.

Az iskolában a környezeti nevelési munkacsoport figyelemmel kíséri, véleményezi, javaslataival segíti az iskola környezeti nevelési, ökoiskolai tevékenységét.

Ökoiskolai munkaközösség működtetése (a tagok között van reál, humán, ill. művészeti tárgyak, testnevelés tanárai is)

A nevelőtestület képzett a környezetvédelmi, fenntarthatósággal kapcsolatos témák tanításában, legyen jártas a módszertanában, és ezt alkalmazza is.

Az iskola a fenntarthatóság pedagógiájához kapcsolódó pedagógus és más szakmai továbbképzéseket szervez, illetve részt vesz ilyen képzések szervezésében, a tapasztalatok átadásában Az iskola felhasználja a különböző kommunikációs csatornákat és a helyi médiát annak érdekében, hogy munkájáról minél többen hírt kapjanak.

Évente munkaterv szerint legalább egy tantestületi továbbképzés.

Az iskola környezeti nevelésiökoiskolai tevékenysége váljon ismertté a helyi és tágabb környezet számára

Új Dunántúli Napló Pécs TV esetenkénti tájékoztatása Iskola újság Iskolai honlap frissítése

Szülők tájékoztatása az ökoiskolai tevékenységről, az együttműködés eredményeiről A környezeti nevelésiökoiskolai munkához fontos információk naprakész ismerete

Az iskola folyamatosan Iskolai könyvtár fejleszti a fenntarthatósággal kapcsolatos információs bázisát (könyvek, újságok, CD-k, internetes kapcsolat).

34

Az iskola tagjainak, partnereinek feladatai az iskolai környezeti nevelés és egészségnevelés terén Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Osztályfőnökök

Pszichológus

Gyermekvédelmi felelős Iskolaorvos, védőnő

Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

Feladat, szerepkör Támogatja az iskolai környezettudatos tevékenységet, melyet a minőségi munka részének tekint, hozzá megfelelő anyagi forrásokat teremt. Az eredményes munka érdekében ösztönző rendszert dolgoz ki. Fontosnak tartja a személyes példamutatást, ezért aktívan részt vesz az egyes programokban.

Erősségek

Hiteles, a program iránt elkötelezett személyiségek legyenek mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Vezetői munkájukat kreativitás, nyitottság, tolerancia jellemezze. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják Minden tanár folyamatos az egyes természetvédelmi-, környezetvédelmi és feladatának tekintse a környezetegészségnevelési tartalmakat. Folyamatosan egészségvédelemre nevelést frissítik e témájú ismereteiket és pedagógiai tantárgyától függetlenül. módszereiket. Személyiségének, érdeklődésének megfelelően gazdagítsa az iskola e területeken nyújtott szolgáltatásait. Összehangolják osztályuk környezeti- és Használja ki az aktualitásokat egészségnevelési tevékenységét. Kapcsolattartók osztályközösségi a szülők és a gyermekek között, szervező, megbeszéléseken. tájékoztató munkát végeznek. Működtesse a felelősi rendszert. Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni és Az osztályok közösséggé csoportos beszélgetések a tanulókkal és a fejlesztésének segítése szülőkkel. A pályaválasztás segítése. (szociometria). A személyiségfejlesztést segítő kezdeményezések. A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése. Családok bevonása, konkrét Kapcsolattartás a szülőkkel, a családsegítőkkel. segítségadás, vagy közvetítés. Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása Szakmai kompetencia, személyes az egészséges életmódról, a környezeti ráhatás, személyes kapcsolattartás ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az a gyerekekkel, szülőkkel. egészségmegőrzésben. A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, Az iskola kertjében és az tantermek, vizesblokkok, világítási hálózat, épületben lévő növények, a füves iskolaudvar karbantartása. felület ápolása, gondozása, szelektív és folyamatos hulladékgyűjtés segítése. A tervezett éves programban részt vesznek Havi rendszerességgel (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, osztálytermek dekorálása, napi kezdeményezések). Felelősséggel használják az rendszerességgel a tanterem épületet és az iskolaudvart. rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltető eszközök Tevékeny részvétel a gazdagítása, anyagi támogatás, szervezés, programokban, az ő szemléletük kísérési tevékenység, is formálódik, a környezeti- és külső erőforrások felkutatása. egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

35

1.11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete határozza meg azoknak a minimálisan kötelező eszközöknek és felszereléseknek a jegyzékét, amelyekkel iskolánknak rendelkeznie kell. Ennek alapján folyamatosan ellenőrizzük, hogy rendelkezünk-e a szükséges eszközökkel, a hiányok pótlásáról gondoskodunk.

Cél: -

Oktatáshoz szükséges eszközök hiánytalan megléte.

-

A meglévő eszközök biztonságos üzemeltetése.

-

Az IKT eszközök beszerzése és folyamatos alkalmazása (E-tábla, projektor, számítógép).

-

Taneszközök változatos használata a tanórán (szemléltetés).

Feladat: -

Az eszközök felülvizsgálata, megújítása, a hiányzók pótlása.

-

A meglévő eszközök kihasználtságának és mindenki számára történő hozzáférésének biztosítása.

-

Meglévő szemléltető eszközök felhasználása.

-

A korszerű eszközök megjelenésének figyelemmel kísérése.

-

Kollégák továbbképzése.

Sikerkritérium: -

E- táblával felszerelt tanterem és kihasználtsága,

-

számítógépekkel felszerelt terem és kihasználtsága,

-

könyvtár állománya és látogatottsága,

-

IKT –s tanítási órák száma,

-

tanórák változatossága,

36

Mivel a törvény megadja az alapvető eszközök jegyzékét, itt csak a mi iskolánk Pedagógiai Programjában szereplő speciális területek végrehajtásához szükséges alapvető eszközöket és felszereléseket soroljuk fel. ökoiskola programhoz -

az iskola jelenlegi környezete, növényesített udvara ehhez minden külső feltételt biztosít,

-

eszközök növényültetéshez és gondozáshoz,

-

ÖKO-kuckó, amely az öko -foglalkozásoknak ad helyt,

-

szelektív hulladékgyűjtéshez megfelelő tárolók,

-

elemgyűjtő láda,

-

komposztáló.

Angol nyelv oktatásához -

nyelvi szemléltető eszközök, videó- és hanganyag,

-

nyelvi labor.

Kompetencia fejlesztő oktatáshoz -

interaktív tábla,

-

Internet csatlakozású számítógépek,

-

könyvtár, számítástechnika terem.

37

1. 12. Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Olyan iskolai légkör kialakítására törekszünk, amely feltétele és garanciája a vélemények nyílt, őszinte megfogalmazásának, amelyben megteremtődnek az együttműködés lehetőségei. Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése. Ezen együttműködés: -

Alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség.

-

Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység.

-

Feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás.

Célok: -

Tanúsítsanak együttműködő magatartást.

-

Jelezzék nyíltan a problémákat.

-

Kísérjék figyelemmel az iskolai előmenetelt.

-

Vegyenek részt aktívan az iskolai élethez kapcsolódó programokon.

-

Jelezzék a nevelési problémákat.

-

Igényeik, és véleményeik a megfelelő formában kerüljenek érvényesítésre.

-

Nyilvánítsanak véleményt az iskola működésével kapcsolatban, nyújtsanak szervező segítséget céljaink eléréséhez.

-

A családokkal való együttműködés tovább fejlesztése.

Feladatok: -

Nyílt napokon, nyílt órákon való részvétel.

-

Rendszeres tájékoztatás és tájékozódás.

-

Előadásokon való részvétel.

-

Pályaválasztási tanácsadás.

-

Családlátogatás.

-

Gyermekvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása.

-

Konzultációs alkalmak megteremtése az iskolapszichológussal.

-

Közös szabadidős programok szervezése (Rácvárosi esték, Alapítványi Bál, Családi Nap).

38

A tanulókkal való együttműködés a mindennapokban folyamatosan megvalósul. Fontos, hogy a pedagógus-tanuló viszony a kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló, nyílt, őszinte légkörben valósuljon meg. Iskolánkat eddig is a családias légkör jellemezte. Ennek megőrzése fontos feladatunk. Arra törekszünk, hogy még több alkalmat teremtsünk az együttes tevékenységekre, a szülőket minél sikeresebben vonjuk be iskolánk mindennapi életébe.

Sikerkritériumok: -

A nyílt napok és nyílt órák látogatottsági mutatói.

-

A tájékoztatás formái és számossága.

-

A szülői értekezletek látogatottsága.

-

A rendkívüli szülői értekezletek tematikája.

-

A fogadóórák szülői létszáma, az egyéni fogadóórák kihasználtságának mutatói.

-

Iskolanyitogatók száma, látogatottságának növekedése.

-

A Szülők iskolája program témái és részvételi aránya.

-

Pályaválasztási megbeszélések száma.

-

Családlátogatások számának, okának és eredményességének mutatói.

-

A gyermekvédelmi felelős esetszámai.

-

A pszichológus, mentortanár és szülő konzultációinak száma, meghiúsult találkozások száma, oka.

-

Szülői Munkaközösség tevékenységi listája.

-

A szülők minél nagyobb arányú részvétele iskolánk életében.

­

Rácvárosi esték, Alapítványi bál, Családi nap.

39

1. 13. A napközi nevelési programja Pedagógiai alapelveink Napközi otthonos tevékenységünk sokrétű: meghatározója maga az iskolai környezet, hiszen a gyermekek itt töltik napjuk több mint egyharmadát. Ezért kiemelkedő fontosságú ennek a környezetnek a tudatosabb használata, óvása, a hozzá fűződő érzelmi viszonyulások és értékek formálása. A tanulók összetételéből fakadóan többféle neveltségi szint, szocializáció, tanulási motiváció jellemzi csoportjainkat. A jó képességűek mellett vannak gyengébb iskolai teljesítményt nyújtó, magatartás-zavaros vagy kiegészítő fejlesztést igénylő gyerekek is. Programunk megtervezésekor és megvalósításakor ennek külön figyelmet szentelünk a tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetőségeinek biztosításával. Kiemelten fontos a megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság kialakítása. A tanulás tanításakor építenünk kell a gyerekek természetes kíváncsiságára, érdeklődésére. Törekszünk a munkavégzéshez kapcsolható értékek (szorgalom, kitartás, rendszeresség, alaposság, minőség) kialakítására, megőrzésére. Gyermekeinkkel igyekszünk elsajátíttatni a mások és önmaguk elfogadásának, az önismeretnek és önértékelésnek a képességét. Pozitív jellemvonásaikat erősítjük, így erkölcsi norma-rendszerük kialakulását segítjük elő. Év végén a napközis munkaközösség által kidolgozott szöveges értékelést adjuk át a tanulóknak és a szülőknek. A napközi jutalmazási és büntetési rendszerét a napközis házirendben leírtak szerint alkalmazzuk. Nevelési tervünk szerint a népi kalendárium mindennapjaira épülő események adják a keretét szabadidős foglalkozásainknak. Így programunkat hozzá lehet igazítani e természetes idő minden részletéhez. Az eseménynaptárunk tartalmaz minden fontos, megemlékezésre méltó dátumot, tevékenységekre vonatkozó javaslatot. Ezt mindenki a saját csoportjával dolgozza fel, természetesen figyelembe véve a tanulók életkorát, érdeklődését, képességeit. Alkalmat teremtünk közös, a témaidőszakokat összegző találkozókra, ahol a gyerekek megismerik egymás munkáit, bemutatják a tanult verseket, dalokat, együtt játszhatnak. A „jeles” és „zöld” napokról való megemlékezések, iskolai környezetünk tudatosabb használata, óvása megegyezik ökoiskolai törekvéseinkkel. Fejlesztőmunkánkban tehát megkülönböztetett figyelmet szentelünk a környezeti és az egészséges életmódra nevelésnek, a sport, játék és kézműves tevékenységeknek a napköziben is. Fontos feladatunknak tekintjük a tanulási képességek - készségek fejlesztésén és a szabadidő értelmes, tervezett eltöltésén túl a viselkedéskultúra kialakítását, megerősítését is. Igyekszünk gondoskodni a nyugodt, kultúrált étkeztetés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról. Pedagógiai tevékenységünk fő alapelve tehát az a gyermekközpontúság, amelyen az empátiát, pozitív késztetést, bizalmat, önbizalom növelését, a sikerhez való segítést és szeretetet értjük. Céljaink:

40

-

Gyermekeink tudatosan fejlesszék önmagukban az egymás iránti toleranciát, az udvarias magatartást, megfelelő viselkedési kultúrát, konfliktuskezelő képességüket. Arra törekszünk, hogy a tanulók szerezzenek tapasztalatot a közösségért, illetve a közösen végzett munka értékelésében, elismerésében. Szerezzenek ismeretet és igyekezzenek megértetni a körülöttünk zajló élet valóságát, tudjanak a létező problémákról. Legyenek fogékonyak a közös értékrend kialakítását célzó törekvéseinkre. Tevékenységeinkben feleljünk meg az ökoiskolai kritériumrendszernek! A tanítási - tanulási folyamatba változatos, hatékony módszerek, tanulási technikák beépítésével segítjük az ismeretek hatékonyabb elsajátítását. A szabadidősáv programjainak kialakításában a tanulók is alkotó módon vegyenek részt. Erősítjük az étkezési kultúra és higiénés szokások kialakítását.

Feladataink: - Folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink fejlődését a tanulás és a társas kapcsolatok vonatkozásában szorosan együttműködve az osztálytanítókkal. - Ügyelünk a közvetlen környezetünk rendben tartására, szépítésére a tantermekben és a parkban. - Következetesen betartatjuk az étkezési kultúra és higiénés szokásokra vonatkozó szabályokat. - Fokozottan ügyelünk a tanóra védelmére. - A napközis tanulást tervezzük. - A tanítási - tanulási folyamatba változatos, hatékony módszereket, tanulási technikákat építünk be, segítjük a diákokat ezek elsajátításában. - A kötelező házi feladatok elkészítésén túl, annak minőségi javítására is törekszünk. - Fokozatosan az egyre önállóbb feladatvégzésre tanítjuk gyermekeinket. - A gyenge, vagy lassan teljesítő tanulókat korrepetáljuk, gyakorlásukat segítjük. - A jó képességű tanulók számára plusz feladatokat biztosítunk. - Versenyek, vetélkedők rendezésével, fejlesztő programokon, pályázatokon való részvétellel segítjük gyermekeink tehetségének kibontakoztatását. - Minden gyermekben van olyan terület, amiben jól fejleszthető, ezért ösztönözzük őket a tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök látogatására. - A szabadidős sáv programjait az eseménynaptár ajánlásainak és a tanulók véleményének figyelembe vételével az éves munkatervben rögzítjük, az eseményekről (kirándulás, üzemlátgatás, mozi- és színházlátogatás stb.) készült beszámolókat a faliújságon is láthatóvá tesszük. - A témaidőszakokat közösen szervezett játszóházzal zárjuk, ahol a csoportok megismerkednek egymás tevékenységével, együtt játszanak. - A délutáni időbeosztást meghatározott rend szerint alakítjuk.

41

Sikerkritériumok: -

A napközis termek nem szemetesek.

-

Az ebédlőben az asztalok és a székek tiszták.

-

14.00-15.00 óráig a napközis tanulók csak engedéllyel vannak távol,

-

minden gyereknek kész a házi feladata.

-

A gyerekek ismerik az egyes tantárgyak tanulást könnyítő módszereit.

-

Pontos kimutatás a napközis tanulók szakköri és sportköri, valamint egyéb délutáni elfoglaltságáról.

-

A napközis faliújság naprakészsége.

-

A játszóházak látogatottsága.

-

Az elégedettségi kérdőív napközire vonatkozó kérdése(i)re adott pozitív válaszok növekedése.

A helyi pedagógiai program egészségnevelési és környezeti nevelési tematikája a napköziben Célkitűzéseink az egészségnevelés területén: -

Olyan módon szervezzük meg, hogy a szülők és tanulók igényei szerint tegyen eleget az iskolai felkészítéssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak.

-

A tanulási idő alatt a diákok számára optimális feltételeket kell teremteni.

-

Törekszünk a balesetmentes környezet kialakítására.

-

Higiéniai szokások kialakítása, megerősítése minden gyermeknél.

-

Az egészséges táplálkozás lehetőségét és az étkezés megfelelő körülményeit a napköziben biztosítani kell.

-

A gyerekek társas kapcsolatainak, önismeretének, önbecsülésének fejlesztése.

-

Megfelelő foglalkoztatás a sajátos nevelési igényű gyermekekkel.

-

A napközi szabadidős tevékenységei közé az egészséges életmóddal kapcsolatos programok beillesztése.

42

Feladataink: -

A mindennapi testmozgást kötött (Iskolai Sportkör) vagy kötetlen módon, játékosan valósítjuk meg a délután folyamán is.

-

A napközis termekben és az étkezésnél ügyelünk a megfelelő világításra. Életkoruknak megfelelő székek biztosításával a gyermek helyes testtartását, elhelyezkedését, kényelmét szolgáljuk.

-

Javaslatokat teszünk az egészségesebb ételek tartós étlapon tartására.

-

A tanulási nehézséggel küzdő gyerekek szakemberhez történő eljuttatását támogatjuk.

-

Az éves terveinkbe egészségvédő programokat, vetélkedőket iktatunk be.

Sikerkritérium: -

Nyilvántartás a délutáni kötött vagy kötetlen testmozgásról.

-

Az iskolai étkezésben egyre több az egészséges étel.

-

A napközis programok tartalmaznak-e egészségvédő programokat, vetélkedőket.

Célkitűzéseink a környezeti nevelés területén: -

Tevékenységeinkben legyen hangsúlyos a tanulók természetismeretre, a környezet védelmére irányuló nevelése, az ehhez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel történő formálása.

-

A hagyományok tiszteletével egy sajátos környezettudatos szemléletet kívánunk kialakítani.

-

Arra törekszünk, hogy a gyermekek rendben tartsák a közvetlen környezetüket, felszerelésüket is, lássák annak értékét. Megjelenésük esztétikus, ruházatuk tiszta legyen.

-

Következetesen ügyelünk arra, hogy szépen, helyesen használják anyanyelvünket.

-

A gyerekeknek legyen alapvető ismerete a helyes közlekedésről, balesetvédelmi szabályokról.

-

Tanulóink ismerjék és szeressék városunkat, tudjanak a Világörökségről.

43

Feladataink: -

Megemlékezünk a Nevelési tervünk alapját adó "Jeles"- és a "Zöld" napokról.

-

Iskolai környezetünket megfelelően használjuk (takarékosság, tisztaság, rongálások elkerülése).

-

Gondozzuk a környezetünkben élő állatokat és madarakat.

-

A délutáni szabadidős tevékenységek közé beépülnek a közlekedési ismeretek életkornak megfelelő elméleti és gyakorlati szabályainak elsajátítását és a balesetek elhárítását célzó foglalkozások.

-

A Világörökségi kereszttanterv ajánlásain alapuló, a gyermekek életkorának megfelelő játékos programokkal, kirándulásokkal segítjük a Világörökség helyszíneinek megismerését.

-

A tanulókat arra ösztönözzük, hogy megemlékezéseken, versenyeken induljanak.

Sikerkritériumok: -

„Jeles” és „Zöld” napokon részt vevő napközis tanulók.

-

Kevesebb rongálás, tisztább iskolai környezet (tervezett és/vagy véletlenszerű ellenőrzések eredményeinek összehasonlítása).

-

A közlekedési és balesetelhárítási foglalkozásokon megjelentek száma.

-

A Világörökségi helyszíneken látottak, tapasztaltak eredményét rögzítő beszámoló, plakátok, gyűjtőmunkák stb. megtekintése.

44

2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 2. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások rendszere 2004/2005-ös tanévtől kezdve a tantervi változásoknak megfelelően, felmenő rendszerben a következő tantervi rendszerek szerint folyik az oktatás intézményünkben. A választható órák a táblázatban plusz óraszámként vannak feltüntetve.

2003. évi NAT tantárgyi rendszere és óraszámok Bevezetése 2004/2005 tanévben, 1. évfolyamtól felmenő rendszerben Tantárgy magyar nyelv és irodalom történelem és állampolgári ismeretek idegen nyelv Matematika Informatika természetismeret/környezetismeret Fizika biológia és egészségtan Kémia Földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra mozgóképkultúra és médiaismeret technika és életvitel testnevelés és sport Etika Osztályfőnöki Egészségtan

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

6.

8

8

8

7+1

4+1

4+1

2

2

2

2

3

3+2

3+2

3+2

3+2

4+1

4+1

3+1

3+1

3+1

1

1

1

1,5+0,5

1,5

1,5

1,5+0,5

1,5+0,5

1,5

1,5

1,5+0,5

+2 4 1

+2 +2 4 1

4 1

2

1

1

1,5

1

2

2

1,5 1,5

1

1

1

1

3

3

3

3

2

7.

8.

3,5+0,5 3,5+0,5

1,5+0,5

1

1

1

1

1,5

2

1

1+0,5

1,5

1

1

1

2,5

2,5

2,5+0,5 2,5+0,5

0,5 1

1

0,5+0,5

1

0,5

Kötelező óraszám

20

20 20 22,5

22,5

22,5

25

25

Választható emelt angolosoknak

2

2

2,5

3

3,5

3,5

2,5

3

3

3

Választható nem emelt angolosoknak

2 2

45

A kerettanterv tantárgyi rendszere csökkentett kötelező óraszámokkal Bevezetése 2003/2004 tanévben, 1. és 5. évfolyamtól felmenő rendszerben

Közoktatási törvény 52 §. (3). alapján.

Tantárgy

Évfolyam 1.

2.

3.

4.

5.

magyar nyelv és irodalom 8 8 8 7 4 történelem és állampolgári ismeretek 2 idegen nyelv +2 +2 +2 3 3+2 Matematika 4 4 4 4 4 Informatika természetismeret/környezetismeret 1 1 1,5 2 1,5 Fizika biológia és egészségtan Kémia Földrajz ének-zene 1 1 1,5 1,5 1 rajz és vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret 1,5 1,5 1,5 1,5 2 technika és életvitel 1 1 1 1 1,5+0,5 testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 Etika Osztályfőnöki 1 Egészségtan

6. 4

7.

8.

3,5+0,5 3,5+0,5

2

2

2

3+2

3+2

3+2

3+1

3+1

3+1

1

1

1

1,5+0,5

1,5

1,5

1,5+0,5

1,5+0,5

1,5

1,5

1,5+0,5

1

1

1

2

1

2

1

1

0,5+0,5

2,5

2

2

1,5

0,5 1

1

1

0,5

Kötelező óraszám

20 20

20 22,5

22,5

22,5

25

25

Választható emelt angolosoknak

2

2

2,5

3

3,5

3,5

0,5

1

2,5

3

2

Választható nem emelt angolosoknak

46

Választható tanórai foglalkozások Az iskolánk pedagógiai programjában megfogalmazott célok minél hatékonyabb elérése érdekében évfolyamonként lehetőséget adunk néhány tárgy növelt óraszámú választhatóságának. Iskolánkban a negyedik évfolyam kivételével minden évfolyamon az angol nyelv emelt szintű oktatása folyik. Az ehhez szükséges órakeretet minden évben a választható óra keretből gazdálkodjuk ki. A fenntartó felé többlet óraszám igényünk nincs. A nem kötelező (választható) tanítási órákon való részvétel célja: -

Az angol nyelv emelt szintű elsajátítása; első három évfolyamon a jelentkezők, 5-8. évfolyamon azok számára, akik a választás mellett a 4. év végi szintfelmérőn 75% fölött teljesítettek.

-

A kulcskompetenciák megfelelő kialakítása, fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása, továbbtanulás elősegítése, az esélyegyenlőség megteremtése.

-

A környezeti nevelés, egészségnevelés minél szélesebb körű megvalósítása.

A választás a tanévet megelőző év május elsejéig történik írásban. -

Azok számára, akik választottak, kötelezővé válik e tanórákon való részvétel.

-

A választható tárgyak egy részét kisebb (10-12) létszámú csoportba oktatjuk. 10 főnél kevesebb jelentkező esetén nem tudjuk biztosítani a választható foglalkozás megtartását.

-

Azok számára, akik nem választották egyik foglalkozást sem, ha a választható óra közbülső tanóra, akkor felügyeletet biztosít az intézmény.

Elsőtől harmadik évfolyamig választható: vagy

-

heti 2 óra angol

-

heti 1 óra magyar+ 1óra matematika

Negyedik évfolyamon választható: - heti 1 óra matematika és heti 1 óra magyar nyelv Ötödik évfolyamon választható: vagy és

-

heti 2 óra angol

-

heti 1 óra magyar+ 1óra matematika

-

heti 0,5 testnevelés

47

Hatodik évfolyamon választható: vagy és

-

heti 2 óra angol

-

heti 1 óra magyar+ 1óra matematika

-

heti 0,5 óra természetismeret+0,5 testnevelés

Hetedik évfolyamon választható: vagy és

-

heti 2 óra angol

-

heti 0,5 óra magyar+ 1óra matematika

-

heti 0,5 óra fizika+0,5 óra kémia+ 0,5 óra osztályfőnöki

Nyolcadik évfolyamon választható: vagy és

-

heti 2 óra angol

-

heti 0,5 óra magyar+ 1óra matematika

-

heti 0,5 óra biológia+0,5 óra földrajz+ 0,5 óra technika

Csoportbontások: A következő tantárgyaknál alkalmazunk csoportbontást: - 4. évfolyamtól angol nyelv, - 6.-8. informatika, - 7. és 8. évfolyam nemek szerinti bontás testnevelés és technika tanórákon, -

8. évfolyam nívó csoportos oktatás a nem készség tárgyakból.

Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret: Az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret felhasználásáról minden év szeptember 1-jéig dönt a nevelőtestület, figyelembe véve az erre vonatkozó törvényi kötelezettségeket. Az órakeret felhasználása a Nevelési Tanácsadó által előírt fejlesztések elvégzésére fordítódik.

48

2.2. A helyi tantervben megjelenő modulok Tantárgyakba beépített modulok (A NAT-ban megjelenő modul tartalmak feldolgozása az adott tantárgy tananyagába építve történik): -

Nép és honismeret: 5-6. osztály- rajz

-

Tánc és dráma: 1.- 6. osztály- magyar

-

Közlekedési ismeretek: 1.-6. – természetismeret, 5-8. osztály- technika és életvitel

-

Mozgókép és médiaismeret: 7-8. osztály –rajz

-

Egészségtan: 8. osztály- biológia

Értékelése a tantárgyi osztályzatba beépítve történik félévkor és év végén. Önálló modulként megjelenő tantárgyak: -

Egészségtan: 6. osztály

-

Etika: 7. osztály

2.3. Előirt tananyag és követelmények Az egyes tantárgyak tanterveit az 1. sz. melléklet tartalmazza. Az évfolyamokra lebontott óraszámok összesítő táblázatát a 2. számú függelék tartalmazza. Az egyes tantárgyak tanterveinek kidolgozása az alábbi szerkezetben történt: 1. A tantárgy neve, évi és heti óraszáma 2. Cél és feladatok a tantárgy tanításában 3. Tananyag (tartalom)  ismeretanyag (témakörök)  fejlesztési területek 4. Minimum követelmények 5. Ellenőrzés, értékelés 6. A továbbhaladás, magasabb évfolyamra lépés feltételei

49

2. 4. A kompetencia fejlesztés szerepe a helyi tantervben Tanítási óráinkon az alábbi kompetenciákat kívánjuk fejleszteni: -

anyanyelvi,

-

idegen nyelvi,

-

matematikai,

-

természettudományos,

-

vállalkozói,

-

szociális és állampolgári,

-

digitális,

-

a tanulás tanulása,

-

esztétikai és művészeti.

A kompetenciák beépítését a tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák. A tanórákon beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat: -

projektmódszer (problémamegoldás, kognitív képességek, tolerancia, kooperáció, képességfejlesztés),

-

tréningmódszer (önfejlesztés, döntésképesség),

-

drámapedagógia (motiváció, szerepek, önismeret),

-

Kritikai Gondolkodás Fejlesztése RWCT,

-

együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek,

-

szerepjáték (szereptanulás, megfelelési motiváció),

-

modellezés (szituációs játék).

Alkalmassá tesszük a tantermeket arra, hogy a hagyományostól eltérő óraszervezési módok lehetőséget kapjanak. A történelem- ének terembe interaktív táblát használhatnak tanórán. Az IKT eszközöket a legtöbb tantárgy oktatásában felhasználjuk a következő tevékenységekhez: -

házi feladatok elkészítése számítógéppel,

-

tanári prezentációk,

-

tanulói prezentációk,

-

interaktív tábla használata,

-

Internet használat (gyűjtőmunka, kutatómunka),

-

tehetséggondozás, felzárkóztatás.

50

Az életpálya építést és a szociális kompetencia fejlesztését egyrészt osztályfőnöki óra keretében, másrészt a hagyományos tantárgyak oktatásába is beépítjük néhány elemét, melyeket a helyi tanterv tantárgyi részei tartalmaznak. Fejlesztjük a tanulók szövegértési képességét minden tanórán és minden évfolyamon. Az olvasóvá nevelés fontos lépése, hogy már az alsó tagozattól könyvtárhasználati órákat tartunk, valamint a 6. évfolyamon könyvtári informatikát tanulnak gyerekeink, mellyel többek között megtanítjuk őket az információ széleskörű megszerzésére. Az egyes oktatási szakaszok váltásakor diagnosztizáló méréseket végzünk szövegértésből a fejlesztés megalapozásához.(4. 6. 8. országos kompetenciamérés). A rászorulóknak felzárkóztató foglalkozást szervezünk. Törekszünk arra, hogy a tanítási órákon életszerű feladatokat adjunk a tanulóknak, a tanultakat lehetőség szerint kössük a tapasztalatokhoz. Ennek érdekében folyamatosan aktualizáljuk a tanmeneteinket és figyelemmel kísérjük a tankönyvpiac választékát. A hagyományos tantárgyak szummatív értékelésekor kompetenciamérő feladatokat is adunk.

51

2. 5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei: -

Szerepeljenek a hivatalos tankönyvjegyzékben.

-

A tantervi követelményekhez igazodjanak.

-

Elősegítse a kulcskompetenciák fejlesztését.

-

A tanulói felszerelések, tankönyvek árban legyenek elérhetőek a nehezebb anyagi körülmények között élők számára is.

-

A tanulói segédletek (tankönyv, munkafüzet) a tanuló számára áttekinthető, érthető legyen, a tanuló életkori sajátosságainak megfelelő szinten alkalmazza az adott terület szaknyelvét.

-

A feladatgyűjtemény kapcsolódjon a tankönyvhöz.

-

A tankönyv sokoldalú legyen, ösztönözze a tanulókat gondolkodásra, problémamegoldásra, adjon lehetőséget önellenőrzésre, nyújtson lehetőséget differenciált foglalkoztatásra.

-

Külső megjelenésében tetszetős, figyelemfelkeltő, a tanuló számára könnyen kezelhető.

-

Lényeges ismereteket, összefüggéseket kiemelő.

-

Környezet-és egészségkímélő alapanyagból készüljön.

A taneszközök és felszerelések beszerzéséről a szülőnek kell gondoskodnia. A tanulói tankönyvellátás és tankönyv támogatás rendjéről külön iskolai szabályzat rendelkezik. Sikerkritérium: a tankönyveket legalább 3 évig használják

2. 6. Az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételei A továbbhaladás feltételeit az iskola helyi tanterve tantárgyanként és évfolyamonként tartalmazza. A továbblépésről a tantestület az év végi konferencián dönt.

52

2. 7. A tanulók teljesítménye, magatartása, szorgalma értékelése és minősítése

Alapelvek: -

Segítse az iskolai nevelés-oktatás folyamatát.

-

Segítse a tanulók önértékelésének fejlődését.

-

Személyre szabott legyen.

-

Vegye figyelembe a gyermek fejlődését.

Az értékelés legyen: Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján kidolgozott, az iskolai követelményrendszerre épülő, személyre szóló, differenciált, fejlesztő, ösztönző hatású és önértékeléssel párosuló. Célok: -

Segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését.

-

Segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre és az önértékelésre is.

-

Az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére és az iskolán kívüli viselkedésére is vonatkozzon.

-

Mindig legyen személyre szabott.

-

Pozitívumokra épüljön.

-

Kapjon elismerést a fejlődés, az egyéni erőfeszítés, a képességekhez mért kiemelkedő teljesítmény.

A magatartás és szorgalom értékelésének módja: -

Az osztályfőnökök havonta értékelik a tanulók magatartását és szorgalmát, kikérve a szaktanárok és az osztály véleményét. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe.

-

Félévkor és év végén – a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével – az osztályfőnök érdemjegyet javasol.

-

A magatartás és szorgalom jegyekről a félévi és év végi osztályozó konferencia dönt.

-

Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van.

53

A magatartás értékelése Példást érdemel az a tanuló, aki: - Jó hatást gyakorol a közösségre és annak egyes tagjaira. - A közösségért végzett munkában aktív, véleményét elmondja. Részt vesz iskolai rendezvényeken. - Vállalja az iskolai követelmények teljesítését. - Felelősséget vállal érte a tanulótársai előtt is. - Segítőkész, másokat buzdít, megkeresi, megtalálja a mások helyzetén való javítás útjait, módjait. - Viselkedése különféle körülmények között (az iskolában és az iskolán kívüli rendezvényeken is) példamutató.

-

Tisztelettudó, udvarias, megfelelő hangnemet használ tanulótársaival. Házirendet betartja, és társait annak betartására ösztönzi.

-

A tanítási órákon fegyelmezett.

-

a

felnőttekkel,

Jót érdemel az a tanuló, aki: - Részt vesz a közösségi életben, de nem törekszik annak alakítására, befolyásolást nem gyakorol. - A követelményeket megtartja. - Fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik, közömbösen veszi tudomásul a laza viselkedést. -

A felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. A tanítási órákon általában fegyelmezett. Házirendet betartja.

54

Változó annak a tanulónak a magatartása: -

-

Tudatosan nem árt a közösségnek vagy egyes tanulótársainak, de számítani sem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok. A követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Gyakran kell figyelmeztetni a helyes viselkedés szabályaira. A felnőttekkel, tanulótársaival udvariatlan. Többszöri írásbeli figyelmeztetés automatikusan „változó” érdemjegyet eredményez. Házirendet részben tartja be.

Rossz annak a tanulónak a magatartása, aki: - Szándékosan árt a közösségnek, a követelményeket megszegi, szemben áll a tanulóközösség és a felnőttek céljaival. -

Durvaság, gorombaság jellemzi (szóbeli) is. Házirend ellen sokat vét. Az adott időszakban igazgatói intőt kapott.

Szorgalom értékelése: Példás szorgalmú az a tanuló, akinek: -

Tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye.

-

Munkavégzése pontos, megbízható.

-

Aki: céltudatosan megtervezi munkáját, minden tantárgyból elvégzi a feladatot, az érdeklődésének megfelelően többletfeladatokat is végez; rendszeresen készül, figyel, érdeklődik.

-

Képességei szerint a tőle telhető legjobban felkészül az órákra, vagy egyéb feladatok elvégzésére.

-

A legtöbb tantárgy iránt érdeklődő, szorgalmasan tanul.

-

Képességeinek megfelelően teljesít.

-

Tanítási órákon aktív.

-

Szívesen végez többletmunkát; a különböző versenyeken részt vesz.

-

Házi feladatát elkészíti.

-

Felszerelése hiánytalan, rendezett.

55

Jó szorgalmú az a tanuló, aki: -

órán figyel, feladatait elvégzi, az órákra rendszeresen és lelkiismeretesen készül,

-

önellenőrzést végez, a feladatok megoldásához segítséget kér,

-

az érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül,

-

szorgalmasan tanul,

-

általában készül a tanórákra,

-

csak bizonyos tantárgyakból teljesít képességeinek megfelelően,

-

tanítási órákon ritkán aktív,

-

többletmunkát ritkán vállal,

-

előfordul, hogy a házi feladata hiányos,

-

felszerelése esetenként hiányos.

Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek: -

A tanulmányi munkában való részvétele ingadozó.

-

Figyelmesen, pontosan, önállóan csak akkor dolgozik, ha erre mindig felhívják a figyelmét; nem ellenőrzi önmagát.

-

Szétszórtság jellemzi.

-

Csak azt tanulja kellő szorgalommal, ami érdekli.

-

Felkészülése nem egyenletes; keveset tanul.

-

Képességeihez mérten gyengén teljesít, gyakran felületes.

-

Tanítási órákon többnyire mással foglalkozik, nem aktív, ritkán jelentkezik,

-

többletmunkát nem vállal.

-

Házi feladata gyakran hiányzik.

-

Felszerelése hiányos, rendetlen.

Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki: -

A tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen; a feladatait nem végzi el.

-

Önellenőrzésre nem hajlandó; érdektelenség.

-

A tanulmányi eredményei messze elmaradnak a képességeitől.

-

Egyik tantárgy iránt sem mutat érdeklődést; közömbös tanulmányai iránt,

-

nem tanul.

-

Tanítási órán nem figyel, mással foglalkozik, hátráltatja a munkát.

-

Többletmunkát nem végez, rossz példát mutat társainak.

-

Házi feladatot nem készít.

-

Felszerelése gyakran nincs vagy hiányos, rendetlen.

56

Sikerkritériumok: magatartás -

Csökken a fegyelmi tárgyalások száma.

-

Az önértékelési kérdőív.

-

Az iskola környezetében élők véleménye.

-

Csökken a negatív osztályfőnöki és a szaktanári bejegyzések száma.

szorgalom -

A gyenge teljesítményű tanulók közül egyre nagyobb arányban veszik igénybe a napközit és a tanulószobát.

-

Kevesebb a minimumkövetelményt nem teljesítők száma.

-

A tanulók képességeiknek megfelelően teljesítenek.

-

Növekvő számot mutat a versenyekre, pályázatokra jelentkezők száma.

57

2. 8. A jutalmazás és büntetés elvei, formái. JUTALMAZÁS Szaktanári, osztálytanítói dicséret: -

tantárgyban nyújtott kimagasló teljesítmény, példamutató szorgalom, kitartó munka,

-

iskolán belüli versenyen elért helyezés, egyéb versenyen való részvétel,

-

szakköri munka,

-

tanulmányi munkában, teljesítményben kiemelkedő fejlődést mutat.

Osztályfőnöki dicséret: -

kiemelkedő közösségi munka,

-

saját magához mérten kitartó, egyenletes munka, fejlődés,

-

színvonalas szereplés,

-

példamutató magatartás.

Igazgatói dicséret: -

városi, megyei versenyeken elért I.-III. helyezés (tanulmányi- és sportversenyek),

-

iskola jó hírnevét növelő teljesítmény,

-

nagyobb nyilvánosság előtti szereplés,

-

kiemelkedő tanulmányi munka,

-

év végi kitűnő tanulmányi eredmény és példamutató magatartás,

-

kiemelkedő közösségi munka.

Nevelőtestületi dicséret (anyakönyvben, bizonyítványban): -

országos tanulmányi versenyen elért kimagasló eredmény, helyezés,

-

több versenyen elért kimagasló eredmény.

Napközis dicséret: -

napköziben nyújtott kiemelkedő közösségi munka,

-

példamutató szorgalom.

58

Egyéb év végi jutalmak Év végi igazgatói dicsérő oklevél adható: -

városi megyei és országos versenyen elért kiemelkedő eredmény,

-

kiemelkedő tanulmányi munka,

-

kiemelkedő sport vagy közösségi tevékenység,

-

kiemelkedő szakköri, sporttevékenység.

Könyvjutalommal társul: -

kitűnő tanuló,

-

több versenyen elért kiemelkedő teljesítmény,

-

iskolai hírnév öregbítéséért,

-

jó tanuló, jó sportoló cím esetén.

Anyagi hozzájárulás (DÖK, Alapítvány): Osztályfőnök, DÖK javaslata alapján -

tábori részvételhez,

-

kiránduláshoz,

-

színház-látogatáshoz.

59

BÜNTETÉS Fegyelmező intézkedések Szaktanári figyelmeztetés: -

többszöri hiányos felszerelés,

-

házi feladat többszöri hiánya,

-

az órai munka zavarása.

Osztályfőnöki figyelmeztetés: -

házirend megsértése,

-

társai órai munkájának rendszeres zavarása,

-

többszöri késés,

-

igazolatlan hiányzás (tanóra + választott foglalkozás + tanulószoba, napközi),

-

kihívó viselkedés, öltözködés.

Osztályfőnöki intő: -

előbbiek ismételt előfordulása

Igazgatói figyelmeztetés: -

a házirend megszegése,

-

társainak veszélyeztetése,

-

rendszeres szabálysértések,

-

tiszteletlen magatartás tanáraival szemben.

Igazgatói megrovás: -

magatartásával rendszeresen megsérti mások jogait,

-

a házirend súlyos megsértése,

-

többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés után,

-

szándékos rongálás.

Nevelőtestületi megrovás: -

kirívóan súlyos kötelességszegés,

-

szándékos veszélyeztetés és károkozás,

-

a házirendet többször súlyosan megsértő magatartás.

A fegyelmező intézkedések alkalmazásakor kirívó esetben a fokozatosságtól eltekinthet a nevelőtestület.

60

Napközis figyelmeztetés -

napközi munkájának zavarása,

-

késés a napközis tanóráról.

Napközis megrovás -

a házirend napközire vonatkozó tételeinek rendszeres megsértése

A dicséretek és a fegyelmező intézkedések egyaránt bejegyzésre kerülnek az osztálynaplóba is.

Fegyelmi intézkedés Fegyelmi tárgyalás A közoktatási törvényben meghatározottak alapján történik súlyos fegyelmi vétség elkövetése esetén. Egyéb büntetések -

eltiltás rendezvényektől, kirándulásról, szervezett, de nem kötelező iskolai foglalkozásokról

61

2. 9. Az iskolai írásbeli és szóbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Az iskolai beszámoltatás alapelvei: Tanulóink tudásbeli gyarapodásának, képességeik fejlődésének értékelésében fontos eszköz a beszámoltatás. Az ismeretek beszámoltatását a tantárgyban tanítandó tananyag sajátosságai, követelményei határozzák meg. Ezeket a Helyi tanterv foglalja magába. A tanulók folyamatos beszámoltatása, az ismeretek és azok alkalmazásának számonkérése biztosítja a pedagógus, a diák és a szülők számára azt, hogy -

figyelemmel kísérhessék a tanuló egyéni előrehaladását,

-

a felmerülő problémákat időben észrevegyék,

-

a jól teljesítők megerősítést nyerjenek,

-

a lemaradó tanulók segítséget kaphassanak.

Elvei: -

Az értékelés, minősítés mindig előremutató legyen, soha ne megbélyegző.

-

Lényeges feladatnak kell tekinteni a tanulói önértékelés rendszerének kialakítását.

-

A tantárgyi tudás értékelésébe a viselkedési problémák nem számíthatók be.

Célok: -

A tanulók önmagukhoz mért teljesítményének javulása.

-

A kulcskompetenciák folyamatos fejlesztése.

-

A feldolgozott ismeretanyag elsajátítása és annak alkalmazása.

-

Az önálló tanulási folyamat kialakítása.

-

A rendszeres felkészülés igényének kialakítása.

-

A meglévő tudás ismétlése és folyamatos bővítése.

-

A folyamatos tájékoztatás diák, szülő felé az elsajátított tananyagról.

62

Feladatok: -

A reális önértékelés fejlesztése.

-

Az építő kritika elfogadtatása.

-

A tanulócsoportok eredményeinek viszonyítása általános (standard) értékekhez, illetve országos eredményekhez.

-

A következtetés, a tanítás-tanulás hatékonyságára.

-

A követelmény teljesítésének szintjei alapján a korrekció és további gyakorlás témáinak kijelölése.

-

A tanuló egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményéhez.

-

A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.

Beszámoltatás formái: -

Szóbeli felelet:  Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

-

Írásbeli beszámoltatás:  Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül.  Házi dolgozat.

-

Gyakorlati számonkérés:  A kísérletek, mérések elvégzésében elért gyakorlottság mérése azokban a témakörökben, amelyekben a tanulónak megfelelő lehetősége volt a gyakorlásra.

-

Önálló kiselőadás:  Egy adott téma önálló feldolgozása és előadása.

-

Tanórai munka:  Az órai munkába való bekapcsolódás, munkavégzés minősége.

-

Versenyeken való eredményes részvétel

63

A beszámoltatás korlátai: -

A témazáró dolgozatot a megírása előtt legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Egy nap legfeljebb két témazáró megírására kerülhet sor.

-

A tanuló hiányzása után, a hiányzás mértékétől függően (szaktanári kompetencia) adjunk időt és lehetőséget a pótlásra.

-

A tanulási problémával küszködő tanulókat elsősorban a felkészülésben és az elmaradás okainak megszüntetésében, vagy csökkentésében kell segíteni. Igény esetén a felkészülésükre és a beszámoltatásra hosszabb időt biztosítunk.

-

Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne csak a jegyek átlagaként jelentkezzen.

Sikerkritériumok: -

A feladatlapok, tesztek, felmérő és témazáró dolgozatok eredményei.

-

A feleltetés, a házi dolgozat, a kiselőadás, a beszámoló színvonala (formai és tartalmi).

-

A félévi és az év végi tanulmányi eredmény.

64

Tanulók értékelése 2010. évi LXXI. törvény, mely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, előírja, hogy az általános iskoláknak az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanulók kiválóan, jól vagy megfelelően teljesítették, illetve felzárkóztatásra szorulnak a Helyi Tantervben meghatározott követelmények teljesítésében. A 2010/2011. tanévtől a második évfolyam, második félévétől érdemjeggyel értékeljük a tanulók teljesítményét, így a második évfolyam végén is érdemjegy kerül a bizonyítványba.

A szöveges értékelés módjai: -

Havonta a haladási naplóba (1. évfolyamon és 2. évfolyam 1. félévében) minden tanulóról szöveges értékelések kerülnek tantárgyanként. A 2. évfolyamon már motiváló érdemjegy is adható.

-

Félévkor az alsós munkaközösség által elfogadott és használt szöveges értékelést tartalmazó napló alapján, a tanuló fejlettségi szintjét jellemző fogalmak aláhúzásával történik az értékelés. Ezt az értékelést a szülők a félév zárása után megkapják.

-

Év végén (1. évfolyamon) értékelést készítenek tanítóink, amelyben tantárgyanként részletesen értékelik a tanuló éves teljesítményét. Az év végi szöveges értékelés a bizonyítvány mellékletét képezi.

-

Összegzésként a következő minősítést kaphatják a tanuló:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Felzárkóztatásra szorul ………… tantárgyakból dicséretet érdemel

2. 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánk fő célja az alapképességek, tanulási képességek, problémamegoldó képesség fejlesztése, valamint a tudás és annak megszerzésének képessége. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a tanulók magas szinten sajátíthassák el a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, rendelkezzenek, ezen képességek és készségek megfelelő szintjével. A gyermekek személyiségjegyeik, valamint képességeik szerint különböznek, ezért egyaránt fontosnak tartjuk a tehetség kibontakozásának lehetőségét adó tevékenység rendszer megteremtését, a tehetséggondozást, illetve az esetleg hátrányos indulási helyzetben lévőknek az esélyadást, a felzárkózás lehetőségének biztosítását. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, szükség van az ismeretek elmélyítésére, a képességek, készségek begyakorlására, melyhez elengedhetetlen az otthoni tanulás. Ennek egyik formája a házi feladat. Célok: -

Az ismeretek elmélyítése.

-

A képességek kibontakoztatása.

-

A készségek begyakorlása.

Feladat: -

Biztosítani a feldolgozott tananyaghoz illeszkedő folyamatos gyakorlást.

-

Megfelelően előkészített, differenciált, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő legyen.

-

Teljesüljön a szóbeli és írásbeli feladatok megfelelő aránya.

-

Memoriterekre, gyűjtőmunkára hosszabb időt adni.

Sikerkritérium: -

A sikeresen elkészített és megtanult házi feladatok.

-

A gyűjtőmunkák mennyiségének és minőségének javulása.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei: -

Biztosítsa a folyamatos gyakorlást.

-

A feldolgozott tananyaghoz illeszkedjen.

-

Legyen megfelelően előkészített.

-

Adjon lehetőséget a differenciálásra.

-

Teljesüljön a szóbeli és írásbeli feladatok aránya.

-

Illeszkedjen az életkori sajátosságokhoz.

-

Memoriterekre, gyűjtőmunkára hosszabb időt ad.

66

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának korlátai: -

A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet.

-

Vegyük figyelembe, hogy a tanulók több tantárgyból is kapnak házi feladatot.

-

A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek.

-

A hétvégére (péntekről hétfőre) nem adható kötelező írásbeli házi feladat.

A házi feladatok elkészítéséhez az alsó tagozatos tanulók a napköziben, a felsősök a tanulószobán tanári segítséget kapnak.

67

2. 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Mérési rendszerünk több összetevőből áll. Az egészség és a fizikai teljesítőképesség egymástól szét nem választható egységet alkotnak, mindennapi életünk állandó elemei, meghatározói. Az orvosi vizsgálatok eredményei a motorikus tesztek adataival összevetve irányadóak. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során leképezhetőek az egyes képességeknél felmerülő hiányosságok. Mérési rendszerünk így átfogó képet adhat tanulóink egészségi állapotáról. Testi fejlődésük nyomon követhető, feljegyzett mérési adataink életük egy-egy momentumára magyarázattal szolgálhatnak. Az így feltárt problémás területek a gyerekek életmódjának ismeretével kiegészítve megfelelő kiindulási alapot biztosítanak az egyén illetve a közösség felzárkóztató, fejlesztő tervének elkészítéséhez. Orvosi szűrővizsgálatok: Az iskolaorvos és a körzeti védőnő által végzett tevékenység, amelynek vizsgálati eredményei fontos információkat nyújtanak a testnevelők számára, egyes esetekben előírhatják, szabályozhatják a testnevelés órákon történő részvételt. Motorikus képességek felmérése: Méréseket, minden évfolyamon, tanévenként két alkalommal végzünk. Ősszel: szeptember 30-ig. Tavasszal: május 31-ig. Mérésekre a testnevelés órákon kerül sor, melyeket az osztályban testnevelést tanító tanár végez el. A tesztsorozat összeállításának kritériumai: -

a tesztek végzése semmilyen egészségkárosító hatást nem válthat ki,

-

feleljenek meg a tudományos kritériumoknak,

-

elsősorban az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérje (szívés légző rendszeri (kardiorespiratorikus) állóképesség, erő, izomerő állóképesség),

-

legyenek egyszerűen végrehajthatók, minimális eszközt igényeljenek,

-

nemzetközileg összehasonlíthatók legyenek.

Tesztek elvégzésének sorrendje: -

helyből távolugrás

-

sit-up

-

fekvőtámaszban karhajlítás- nyújtás

-

hason- fekvésből törzsemelés- leengedés

-

Cooper- teszt

68

Eredmények rögzítésének módja: A mérés helyszínén, adatlapon, melyet számítógépes feldolgozás követ. Az adatlap táblázatos formában rögzíti a mért eredményeket, úgy hogy azok össze-hasonlíthatóak legyenek a más időszakokban rögzítettekkel. Adatértékelés: Az Oktatási Minisztérium által a fizikai és motorikus képességek méréséhez kiadott segédanyag táblázataiból. Kiegészítő mérések: testmagasság, testtömeg, mellkas kerület, pulzus, bőrredő, Maligen teszt (a mozgékonyság mérése). Eszközszükséglet: öltözők, mosdók, orvosi szoba, elsősegély készlet, testmagasságmérő állvány, mérleg, mérőszalag, ágy, vérnyomásmérő, számítógép, -

tesztlapok,

-

kérdőív a sportolási szokások feltérképezéséhez.

Sikerkritériumok: -

állóképesség, magasság, súly, az 5 teszt eredményei az országos átlaghoz képest,

-

egészségesebb gyerekek.

69

2. 12. Világörökség Bevezető Városunkat az ókeresztény emlékek a világörökség részévé tették. Iskolánk pedagógusai feladatuknak tekintik, hogy a Világörökséggé nyilvánított helyszíneket és ezen belül a pécsi ókeresztény emlékeket megismertessék tanulóinkkal. A helyi tanterveinkben, elsősorban 4-8. osztályos tanulóink számára készített tanmeneteinkben jelennek meg e témák. Természetesen a humán és a földrajz tárgyakat tanítók tudják a legjobban megtalálni a kapcsolódási területeket. Tantárgyi anyagként a világörökséggel történelem és rajz órákon kiemelten foglalkozunk, de ezeken kívül is számtalan lehetőség adódik, így olvasás, magyar irodalom, földrajz, osztályfőnöki, természetismeret, technika, angol, informatika, etika tantárgyak esetében a téma említésére. Szeretnénk, ha iskolánk tanulói rendelkeznének egy többletismerettel: olyan városban élnek és tanulnak, mely a világörökség része, ezt gondozni, őrizni mindannyiunk közös felelőssége! Céljaink -

A világörökség városában lakó tanulóink ismerjék meg városuk korabeli történetét és lakóit.

-

Történeti áttekintésen keresztül jussanak el a városban található ókeresztény emlékekig.

-

Tudatosuljon bennük, hogy a világörökségi címmel jogok és kötelességek járnak együtt.

-

Lássák be, hogy a műemlékek védelme fontos, ismerjék meg a világörökség védelmének feladatait!

-

Pécs múltja, történelme iránti tisztelet kialakítása, az aktív „tükeség” fejlesztése.

-

Tanulóinknak olyan szemlélete legyen, amely a hagyománytiszteletre építve hozzájárul ahhoz, hogy figyeljenek a jelen értékeire, s hogy fontos ezek átörökítése az utókorra.

-

Érdeklődés felkeltése múltunk iránt.

-

Érdeklődés felkeltése a korabeli emberek életmódja iránt.

-

Az ismeretek megszerzésekor a tanulói tevékenység domináljon!

-

Megszerzett ismeretek kreatív, tevékenység központú felhasználása.

-

Alakuljon ki tanítványainkban: megmutatás, bemutatás, továbbadás hármassága!

-

A világ és Magyarország világörökségi helyszínek megismertetése.

-

Helyünk az Európai Unióban.

70

Feladataink -

A világörökség fogalmának, tartalmának bemutatása.

-

A világörökség legfontosabb magyar és nemzetközi szervezeteinek és jeleinek megismerése.

-

A címmel járó előnyök, kötelességek és lehetőségek ismerete.

-

A más tantárgyakban meglévő lehetőségek és kapcsolódások a témához.

-

Pécs ókeresztény emlékeinek bemutatása: személyes találkozás útján, tanulói készítésű tablóról, videóról, CD-ROM-ról, internetről, könyvekből, folyóiratokból, prospektusokból.

-

A megvalósítás formái: tanórák, szakkörök, vetélkedők, otthoni anyaggyűjtés.

Sikerkritériumok: -

Fel tud sorolni magyarországi világörökségi helyszíneket.

-

Látogatja a pécsi világörökségi helyszíneket.

-

Ismer világörökségi helyszíneket.

-

A világörökséghez kapcsolódó tantárgyakban fellelhető a témához kapcsolódás.

-

Tanulói munkák megjelenése a témában: tabló, IKT bemutató, házi dolgozat.

-

A könyvtár állományában fellelhetők a téma kötetei.

71

2. 13. Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése Cél: -

SNI-s gyerekek integrált oktatása.

-

Az adott osztályközösségbe történő beilleszkedés.

-

A tanulási kudarcok csökkentése sikerélményhez juttatás.

-

Kulcskompetenciák fejlesztése.

-

A továbbhaladás feltételeinek megfeleljenek.

Feladatok: -

Az SNI-s gyermek fejlesztésre szoruló területeinek feltérképezése.

-

Éltes Mátyás Iskolaközponttal kapcsolat felvétele.

-

Fejlesztőpedagógus segítségével fejlesztési terv készítése.

-

A gyermekkel foglalkozó pedagógusok együttműködő fejlesztő munkája.

-

A törvényben meghatározott keretek biztosítása.

Sikerkritériumok: -

Társaik általi elfogadás.

-

Sikerélményhez juttatás.

-

Továbbhaladás.

Mivel az SNI-s tanulók csoportja folyamatosan változik, ezért minden év szeptember 20-ig ellenőrizzük az érintett tanulók dokumentumait, a fejlesztendő területeket és a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot készítünk, amely a Pedagógiai Program Függelékében kerül elhelyezésre.

72

3. Záró dokumentumok A pedagógiai program érvényessége A pedagógiai program a fenntartó által történt jóváhagyást követően határozatlan ideig érvényes. Felülvizsgálata a nevelőtestület által évenként szükséges. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program az iskolában minden érdeklődő számára hozzáférhető, nyilvános dokumentum A jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés biztosítása A pedagógiai program hozzáférhető az alábbi helyeken: - irattár - tanári szoba - könyvtár - Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala - Az iskola honlapja

73

A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola diákönkormányzatának nyilatkozata

A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola diákönkormányzata képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításait megismertük, azokkal egyetértünk.

Pécs, 2010. december 8.

……………………………………………… DÖK képviselő

74

A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola szülői szervezetének nyilatkozata A Mecsekaljai Iskola Pázmány Péter Utcai Általános Iskola szülői szervezetének képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Program módosításait megismertük, azokkal egyetértünk.

Pécs, 2010. december 8.

……………………………………………… szülői szervezet vezetője

75