PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

„JÓT, S JÓL!”

II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010. Módosítva és egységes szerkezetbe foglalva: 2010.november 29-én

1

TARTALOMJEGYZÉK II. RÁKÓCZI FERENC ............................................................................................... 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM ...................................................................................................... 1 2010. ........................................................................................................................................... 1 1. BEVEZETŐ ............................................................................................................ 6 KÜLDETÉSNYILATKOZAT ....................................................................................... 8 1. 2. Az iskola működésének törvényes feltétele ................................................................... 9 2. nevelési program ................................................................................................................ 13 2. 1. az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei .................................................................................................................................... 14 2.1.1. Pedagógiai alapelveink:.............................................................................................. 14 2. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: ...................................................... 16 2. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: ................................................. 19 A kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................................. 20 Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra....................................................................... 21 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ................................................................... 21 Gazdasági nevelés ................................................................................................................ 22 Környezettudatosságra nevelés ............................................................................................ 22 A tanulás tanítása ................................................................................................................. 23 Testi és lelki egészség .......................................................................................................... 24 Felkészülés a felnőttlét szerepeire ........................................................................................ 24 2. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatainak teljesítéséhez szükséges erőforrások. .......................................................................................................................... 26 2. 1. 5. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatainak teljesítését jelentő kritériumok. .......................................................................................................................... 26 A kompetenciafejlesztés teljesítési kritériumai .................................................................... 26 2. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere. .................. 28 2. 1. 7. A tanulók jutalmazásának elvei: .............................................................................. 30 2. 1. 8. Büntetési formák ...................................................................................................... 31 2. 1. 9. A nevelési eszközök, módszerek formái. ................................................................. 32 2. 2. 1. Pedagógiai cél: ......................................................................................................... 33 2. 2. 2. A személyiségfejlesztés területei: ............................................................................ 33 2. 2. 3. A gyermeki személyiség megismerése: ................................................................... 33 2. 2. 4. A személyiségfejlesztés színterei: ............................................................................ 34 2. 2. 5. A személyiségfejlesztés feladatai ............................................................................. 34 2. 2. 6. A személyiségfejlesztés feltételei ............................................................................. 35 2. 3. a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................. 36 2. 3. 1. A közösség fogalma ................................................................................................. 36 2. 3. 2. A közösségfejlesztés területei .................................................................................. 36 2. 3. 3. A közösségfejlesztés hatása ..................................................................................... 36 2. 3. 4. A közösségfejlesztés feltételei ................................................................................. 36 2. 3. 5. Az iskolai közösségek rendszere .............................................................................. 37

2

2. 3. 6. A közösségfejlesztés feladatai:................................................................................. 37 2. 4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ... 39 2. 4. 1. Intézményi stratégia a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő gyermekek megsegítésére ....................................................................................................................... 39 2. 4. 2. A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái .......................... 39 2. 5. Tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ............................................... 41 2. 5. 1. A tehetséges tanulóra jellemző tulajdonságok: ........................................................ 41 2. 5. 2. A tehetség típusai: .................................................................................................... 42 2. 5. 3. A tehetséggondozás feladatai: .................................................................................. 42 2. 5. 4. A tehetséggondozás megvalósításának módjai: ....................................................... 43 2. 5. 5. A tehetséggondozás színterei : ................................................................................. 43 2. 5. 6. A tehetséggondozás eredményességének kritériumai .............................................. 43 2. 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................... 44 2. 6. 1. Iskolai helyzetkép ..................................................................................................... 44 2. 6. 1. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai: ...................................................... 44 2. 6. 2. A gyermekvédelem feladata: .................................................................................... 44 2. 6. 3. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai ........................................................................................................................ 45 2. 6. 4. A feladatellátás körülményei, módja. ....................................................................... 46 6. 5. Az iskolai gyermekvédelem ellenőrzési – értékelési rendje, fejlesztés, minőségbiztosítás. ................................................................................................................ 46 2. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ..................... 47 2. 7. 1. A tanulási zavar felismerése ..................................................................................... 47 2. 7. 2. A részképesség zavar fejlesztésének formái, terápiai: ............................................. 48 2. 7. 3. Felhasználható irodalom: ......................................................................................... 50 2. 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................... 52 2. 8. 1. A hátrányos helyzet kialakulását okozó tényezők: .................................................. 52 2. 8. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai: ................. 52 2. 8. 3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák: .............................. 52 2. 9. Az intézmény egészségnevelési programjának meghatározása ................................. 54 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FILOZÓFIÁJA ......................................................... 58 2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI .......................................................................... 59 2. 1. A Környezeti nevelés célja ............................................................................................. 59 2.1.1 Észlelési tudatosság ..................................................................................................... 59 2.1.2. Ismeretek .................................................................................................................... 62 2.1.3. Környezeti etika ......................................................................................................... 68 2. 1.4. Állampolgári cselekvési készségek ........................................................................... 72 2. 1. 5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok ..................................................................... 73 3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELMÉLETI ALAPJAI .............................................. 74

3

4. AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEK SZEREPE ........................................... 79 5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI ........................................................... 88 5.1 Tanítási-tanulási tevékenységek...................................................................................... 88 Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek .................................................... 92 6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE ........................................................ 93 6.1. Az értékelés célja ............................................................................................................. 93 6.2. A környezeti nevelés színterei ........................................................................................ 95 6.2.1. Tanítási órák ............................................................................................................... 95 6. 2. 3. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás......................................... 95 2. 11. A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ............................................................................................................................. 105 2. 11. 1. Az együttműködés formái: ................................................................................... 105 2. 11. 2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái ....................................... 106 2. 11. 3. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei. ......... 106 2. 11. 4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: ..... 106 2. 12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. ..................................................................................... 107 Kémia ................................................................................................................................. 112 Biológia .............................................................................................................................. 112 Történelem ......................................................................................................................... 112 2. 13. A NEVELÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI ............................. 113 3. 1. TANTÁRGYI RENDSZER ......................................................................................... 117 3. 1. 1. Kötelező tantárgyak: .............................................................................................. 117 3. 1. 2. Tantervi modulok: .................................................................................................. 117 3. 1. 3. Integrált tantárgyak: ............................................................................................... 117 3. 1. 4. Emelt szintű oktatás: .............................................................................................. 118 3. 1. 5. Óratervek ................................................................................................................ 118 3.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásainak elvei .................................................................................................................................... 122 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ...................................................................... 123 3. 4. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése. ............................................... 125 3. 5. Moduláris oktatás ....................................................................................................... 137 3. 6. A tanulók fizikai állapotának mérés ........................................................................... 137 3. 7. A mindennapos testedzés megvalósítása.................................................................... 140 3. 8. Az írásbeli beszámoltatások rendje ............................................................................ 141 3. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározása 141 3. 10. A „felzárkóztatás” módja ......................................................................................... 141 3. 11. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS SZERVEZÉSE AZ 5 – 6. ÉVFOLYAMOKON ................................................................................................. 142 3. 11. 1. A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata, meghatározása .............................. 142

4

3.11.2. A mérések során vizsgált kompetenciák ................................................................ 143 3.11.3. A nem szakrendszerű oktatás időkerete ................................................................. 143 3. 11. 4. A nem szakrendszerű oktatásban alkalmazott módszerek ................................... 144 3. 11. 5. A nem szakrendszerű oktatásban nyújtott teljesítmény értékelése ...................... 144 3. 11. 6. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei ................................................. 144 4. MELLÉKLETEK ................................................................................................. 145 4. 1. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára ............................................. 145 4. 2. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára ...................................... 145 5. ZÁRADÉKOK ..................................................................................................... 147 5. 1. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések ...................................... 147 5. 2. Legitimációs záradék.................................................................................................. 148

5

1. BEVEZETŐ

6

„JÓT S JÓL! EBBEN ÁLL A NAGY TITOK.” (Kazinczy Ferenc)

KÜLDETÉSNYILATKOZAT „Kis iskolánk” minden gyermek számára jó hagyományokra épülő szellemiségével megfelelő alapismereteket nyújt a továbbtanuláshoz, példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok, helyes magatartásformák elsajátítására és gyakoroltatására. Nyolc év alatt lehetőséget ad a tudás megszerzésére, mely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Arra törekszünk, hogy a velünk kapcsolatban állókkal együttgondolkodva, az elvárásokhoz igazodva minden gyermek megkapja a lehetőséget az önmegvalósításhoz, képességei és készségei fejlesztéséhez nyugodt, biztonságos körülmények között. Hisszük, hogy felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú alapelvekre épülő pedagógiai programunk megvalósítása minden résztvevő megelégedettségére történik. „CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE!” II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELŐTESTÜLETE

8

1. 2. Az iskola működésének törvényes feltétele

9

10

11

12

2. NEVELÉSI PROGRAM

13

2. 1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI „Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József) 2.1.1. Pedagógiai alapelveink: Nevelőtestületünk nevelő-oktató munkájának pedagógiai alapelve a gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó gyermekközpontú pedagógia. Iskolánkban családias légkörben tartalmas munka folyik a célok elérése érdekében tanuló és tanár részéről egyaránt, ahol a tanuló is aktív részese a tanítás-tanulás folyamatának, ahol a tanuló felfedezheti az alkotás izgalmát és örömét, és ahol hozzásegítik egyéni fejlődéséhez, hogy megtalálja a majdani felnőttkori érvényesüléséhez vezető utat. Minden tevékenységünkkel arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés és oktatás eredményeképpen az alábbi tulajdonságokkal rendelkezzenek. Cselekvéseiben, megnyilvánulásaiban:  humánus,  erkölcsös,  becsületes,  fegyelmezett,  kötelességtudó,  érdeklődő,  nyitott,  kreatív, alkotó,  gyakorlatias,  kellő önismerettel rendelkező,  érzelmileg töltött egyéniség. Tanulásban, munkában szorgalmas:  becsüli a tudást,  jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban, munkában)  ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,  képes az értő olvasásra,  gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, továbbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik  Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  anyanyelvünket,  nemzeti kultúránkat,  történelmünket,  a természetet, 14

 a környezet értékeit, érdekeit, szereti hazáját,  más népek hagyományait, értékeit,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat:  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom,európai nemzetek közössége, az emberiség) harmonikus együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni,  a sajátjától eltérő nézeteket megérti és tiszteletben tartja. Igénye van az egészséges életmód kialakítására:  tiszteli az életet,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése, és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Van elképzelése a jövőjét illetően:  sajátos lelki békével rendelkezik,  erkölcsi, szellemi és testi edzettsége életkorának megfelelő mértékű.

15

2. 1. 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai: „Az ember tudatos élőlény, aki képes saját maga és az őt körülvevő emberi, társadalmi és természeti környezet megismerésére, akinek célja, jövője van, aki akarattal rendelkezik, akinek életét érzelmek jellemzik; aki tudatos lényként kérdez, és válaszokat fogalmaz mag, akit a fizikai lét, a szellemi lét, az élet értelme, problémái és feladatai foglalkoztatnak.” Az iskolában folyó oktató-nevelő munka megtervezése tükrözi a Nat szellemiségét, amelyet a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar törvények, kiemelten a közoktatásról szóló törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlőségről szóló nemzetközi dekrétumok és magyar jogforrások határozzák meg. Az iskola általános céljai:  A konstruktív életvezetés megalapozása, a személyiségek felkészítése magasrendű szociális funkciók ellátására, társadalmilag és egyénileg is eredményes magatartásés tevékenységformák kialakítása.  Értékteremtés:  A biológiai lét értékeinek megismertetése.  Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek közvetítése.  Társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása.  Társadalmi eredményességre vonatkozó értékek megalapozása.  Humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése.  A tanulók egészséges fejlődésének elősegítése:  értelmi,  érzelmi-akarati,  pszichomotoros képességeiknek fejlesztésével.  A nyolcosztályos képzés során kiemelt célunk az anyanyelvi és idegen nyelvi kultúra és kommunikáció fejlesztése.  Kiemelt célunk továbbá, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyam végére egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek.  Rendelkezzenek olyan jól megalapozott, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket tudásuk gyarapítására.  Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat.  Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően. Az iskolai nevelés – oktatás alapvető célja:  A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai nevelés – oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése, azaz olyan képességek és készségek fejlesztése, amelyek birtoklása alkalmassá teszi tanulóinkat a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, és aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. 16

Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. 1.

2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás) az egyén szükségleteinek megfelelően. 3. .Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel a tanulót a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. 4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, és tanulja meg irányítani cselekvéseit. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. 5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát.. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. 6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy a tanuló képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. 7. Szociális és állampolgári kompetencia

17

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanuló hatékony és építő módon vehet majd részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy a tanuló rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

18

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk:  óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.  Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.  Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgásigényének.  Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.  Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 –8. évfolyam): Nevelő-oktató munkánk:  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.  Vegye figyelembe, hogy a 10 – 12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.  Vegye figyelembe, hogy 13 – 14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.  A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. 2. 1. 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: Az iskola feladatai az általános célkitűzések megvalósítására: Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó olyan ismeretek tanítása, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. 19

Feladatunk, hogy a közösségfejlesztő, vagyis morális magatartás- és tevékenységformák megismertetése, elsajátításuk megalapozása. Ennek érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a szellemi és fizikai munka alkotó örömével. Ki kell alakítani a szellemi vagy fizikai munka eredményeként született értékeink megóvására irányuló értékóvó magatartást. Fontos feladatunk a segítőkészség és a fegyelmezettség kialakítása tanulóinkban. A tulajdonképpeni erkölcsi nevelés körébe tartozó magatartásformák kialakításához elengedhetetlen a gyermekek permanens ellátása felelős feladatokkal, eközben ki kell használni a tanulók aktivitási szükségletét, és így hozzásegíteni a szociális éréshez. Fontos feladatunk tanulóinkat megtanítani saját maguk reális megítélésére, és elindítani őket a harmonikus egyéniséggé válás útján. Ki kell alakítani a gyermekekben az önfejlesztés igényét, meg kell ismertetni és gyakoroltatni kell őket intellektuális-művelődési tevékenységekkel. Elsődleges feladat ezen a területen a tanulás megszerettetése, a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottság megőrzése, továbbfejlesztése. El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy ismeretrendszerüket folyamatosan korszerűsíteni és bővíteni kell, hogy a változó élethelyzetekben adódó feladatokat és problémákat sikeresen meg tudják oldani. A pedagógus feladata a tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában gyakori és megalapozott sikervisszajelzést és a tanulmányi feladatok megoldásához segítségadást nyújtani. A tanulókat meg kell ismertetni az egészségvédelem szükségességével. Fontos feladatunk kialakítani tanulóinkban az élet iránti tiszteletet. Meg kell szerettetni a mozgást. Ki kell alakítani a tanulókban a higiéniai szabályokat követő magatartást. Feladat a tanuló önmagára és környezetére irányuló esztétikai tevékenységformáknak az elsajátíttatása. Különösen a pubertás kor kezdetén fontos feladata a pedagógusnak, hogy a spontán módon megjelenő, önmagukra irányuló tanulói próbálkozásokat hagyja kipróbálni, orientálja, megfelelő instrukciókkal segítse, hogy a próbálkozások megfelelő szinten mozogjanak, a gyerekek hasznosítható tapasztalatokat gyűjthessenek, hogy saját adottságaikat is figyelembe véve a maximumot hozzák ki önmagukból. A környezetre irányuló esztétikai tevékenységek közül már kisgyermek korban be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük szépítésébe. A kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák beépülésének érdekében a tanulókat részeseivé kell tenni az értékek megnevezésében, azonosításában, akik így megértik azok következményeit, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető feladat az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek kialakítása, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság megőrzése. 20

Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A tanterv a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanulókat fel kell készíteni, hogy a demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának érdekében részt vegyen a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvételre, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. Az iskolának egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. fele21

lősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulás. Gazdasági nevelés Alapvető feladatunk, hogy tanulóinkban megfelelő attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. El kell érni, hogy értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért fontos feladat a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztése, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Szükség van ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos megerősítésének, gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett – a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő – kreatív feladatok és projekt jellegű tevékenységek. A fenntartható fejlődés érdekében a tanulókat fel kell készíteni az egész életen át tartó tanulásra, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük ér22

tékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Az iskola alapfeladata, hogy az ismeretek átadása és elsajátíttatása mellett a figyelmet és az emlékezetet, valamint az értelmi képességeket és az egész személyiséget is fejlessze. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban az alapkészségek kialakítására (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítására irányuljon. Az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása elengedhetetlen. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. Tanulási színtér az iskolán kívül pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatok hatékonyabbá tétele érdekében el kell sajátítani és alkalmazni az új informatikai eszközöket és az elektronikus oktatási segédanyagokat. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program össz23

hangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés során a betegségek megelőzésének módjai mellett az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok feladata felkészíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében 24

kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam). Az 1 – 4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy:  A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.  A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejleszsze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását.  Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.  Alapozza meg a tanulási szokásokat.  Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.  Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.  Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.  Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket.  Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.  A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam) Az 5 – 8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy:  Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való kiegyensúlyozott, építő kapcsolatokhoz szükségesek.  A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzetét, empátiáját.  Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.  Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános szabályát.  Tisztázni az egyéni és közérdek fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.  A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.  A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése, és ápolásukra való nevelés.  Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt.  Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.  Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.

25

2. 1. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatainak teljesítéséhez szükséges erőforrások. Humánerőforrások: pedagógusok, gyermekvédelmi felelős, pedagógiai munkát segítő alkalmazottak. Pénzügyi erőforrások: fenntartói finanszírozás, helyi bevételek, pályázatok, alapítványi és szülői támogatás. Tárgyi feltételek (megteremtése, folyamatos fejlesztése), 2. 1. 5. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatainak teljesítését jelentő kritériumok. A feladatok teljesítése akkor valósul meg, ha a tanuló teljesíti a helyi tantervben megfogalmazott tantárgyi követelményeket, kellő alapismerettel rendelkezik középiskolai tanulmányainak megkezdéséhez, megfelelő önismerettel rendelkezik, ismeri saját képességeit, készségeit és ezek állandó fejlesztésére törekszik, ismeri és alkalmazza a helyes magatartásformákat, képes önálló gondolkodásra, feladat- és problémamegoldásra, értékteremtésre, felelősséggel rendelkezik önmaga, társai, a magyarság és az emberiség iránt általános iskolai tanulmányainak befejezésekor. A kompetenciafejlesztés teljesítési kritériumai 1. Anyanyelvi kommunikáció: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A tanulónak életkorának megfelelő mértékben rendelkezni kell: megfelelő szókinccsel, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismeretével. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően, alakítja. Képes legyen megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen 26

nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására.. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 3. Matematikai kompetencia : szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az eredményeket, megérteni a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikálni, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. 4. Természettudományos kompetencia : szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az alapvető tudományos fogalmak, módszerek, a technológiai folyamatok és ezek alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a felmerülő problémák megoldásában gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés felté-teleinek biztosítása érdekében. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia :szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. 6. A hatékony, önálló tanulás: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A tanuláshoz a tanulónak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető útmutatást/támogatást A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, 27

mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat széles körben alkalmazzuk. 7. Szociális és állampolgári kompetencia: szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A szükséges ismeretek a tanuló személyes tevékenységeihez illeszthető tevékenységek, kihívások felismerését, értelmezését, átfogó megértését foglalja magában. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint a tanulónak, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. 2. 1. 6. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere. Nevelőtestületünk tagjainak a nevelés eszközei, eljárásai kiválasztásánál figyelembe kell venniük azokat a módszereket, amelyek:  igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz,  értelmi fejlettségéhez,  képességeihez,  igazodnak a nevelők személyiségéhez,  pedagógiai kulturáltságához,  felkészültségéhez,  vezetői stílusához,  igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához különös tekintettel arra, hogy a tanulók és a pedagógusok is önálló, senkihez sem hasonlítható személyiségek,  igazodnak a kor elvárásaihoz. 28

Eljárások és módszerek . A. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:  az oktatás valamennyi módszere,  meggyőzés,  minta,  példa,  példakövetés,  eszménykép,  bírálat,  önbírálat,  beszélgetés,  felvilágosítás,  tudatosítás,  előadás,  vita,  beszámoló. B. A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés,  megbízás,  ellenőrzés,  értékelés,  játékos módszerek,  gyakorlás.  Olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.  A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása.  Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.  A pedagógusok alkalmazzák az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit is.  Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének előtérbe állítása.  A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.  A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése során.  Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelése, oktatásakor.

29

 Az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív) szervezeti formák alkalmazása.  Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. C. A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek:  ígéret,  helyeslés,  bíztatás,  elismerés,  dicséret.  szóbeli dicséret osztályközösség, iskolai közösség előtt,  írásbeli dicséret formái:  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  oklevél,  kitüntetés (Rákóczi jelvény)  alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések.  osztályozás,  jutalmazás. 2. 1. 7. A tanulók jutalmazásának elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a kerületi, a megyei szintű különböző versenyek, az országos versenyek I - X. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:  tanulóközösségi, szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret.  Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók.  A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt.  Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 30

 Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház-, vagy kiállítás látogatás, stb.  Az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgatóhelyettesnél (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozó értekezleten.  Az intézmény legmagasabb szintű jutalmazási formája a Rákóczi jelvény viselésére való jogosultság megítélése, mely a Rákóczi napi ünnepélyen kerül kiosztásra. Kényszerítő módszerek:  felszólítás,  követelés,  parancs,  büntetés Gátlást kiváltó módszerek:  felügyelet,  ellenőrzés,  figyelmeztetés,  intés,  fenyegetés,  tilalom,  átterelés,  elmarasztalás. 2. 1. 8. Büntetési formák Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76. és 77. §-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kár-térítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet:  megrovás,  szigorú megrovás,  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentétese ill. megvonása, (a megvonás szociális támogatásra nem vonatkozhat)  áthelyezés másik iskolába. (szülői beleegyezéssel) A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadóak. Elmarasztalás jár:  a házirend megszegésért,  szüneti fegyelemsértésért,  tulajdon elleni vétségért,  vállalt feladatok hanyag végzéséért,  igazolatlan mulasztásért. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi büntetés az osztályfőnöknél vagy az igazgatónál kezdeményezhető szülő, nevelő, tanulóközösség vagy intézményen kívüli szerv kérésére. 31

Fegyelmi bizottság tagjait az igazgató hívja össze, és bízza meg. A bizottságnak három napon belül össze kell ülni, és meghozni határozatát. 2. 1. 9. A nevelési eszközök, módszerek formái. 1. Nyelvi (verbális) eszközök:  beszéd,  beszélgetés  szabad beszélgetés,  irányított beszélgetés,  spontán beszélgetés,  tervezett beszélgetés,  egyéni beszélgetés,  csoportos beszélgetés  interjú. 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök:  mimika,  szemmozgás,  tekintet,  testközelség,  térközszabályozás,  testhelyzet, testtartás,  mozdulatok (gesztusok),  kulturális jelzések. 3. Szociális technikák: Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:  fejlesztő interjú,  fejlesztő beszélgetés, melyek a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban a tanulók belső, pszichés világának, társas kapcsolatainak, egyedi tulajdonságainak fejlesztésére irányul. Szociális készségfejlesztő technikák:  A problémamegoldó és konfliktuskezelő készségek fejlesztésére  minta- és modellnyújtás,  megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás)  szerepjáték,  dramatizáló tevékenység .

32

2. 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, tehát nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. 2. 2. 1. Pedagógiai cél: Pedagógiai programunk célja elősegíteni:  a helyi tantervünkben megfogalmazott ismeretanyag átadását és elsajátíttatását,  az egyéni sajátosságok kibontakoztatását, a differenciált képességfejlesztést minden tanulónk számára,  és a tanulási esélyegyenlőség biztosítását. Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez az iskola a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:  kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása az 1–6. évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain;  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;  a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítése a tanulók személyiségének megismerésével, és az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazásával;  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd az előző fejezetet) alkalmazása;  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása. 2. 2. 2. A személyiségfejlesztés területei: A fejlesztés középpontjában a tanulók:  tudásának, – képességeinek,  az egész személyiségének kibontakoztatása áll. A feladatok elérése érdekében figyelembe vesszük a tanulóink:  különböző adottságait,  a környezeti hatások különbözőségeit,  az életkori sajátosságaikat,  fejlődésük eltérő mértékű ütemét. 2. 2. 3. A gyermeki személyiség megismerése: A gyermeki személyiség fejlődésének pedagógiai tervezése csak a személyiség mindenoldalú ismeretén alapulhat. 33

A megismeréshez jó lehetőséget biztosít minden pedagógusunk számára a tanórák mellett, a havonta tartott tantestületi megbeszélés a tanulók szorgalom és magatartás jegyének a kialakítása, az egységes pedagógiai szemlélet érdekében, – a havonkénti fogadóórák, – a közös, gyermek, szülő és pedagógus rendezvények, – a havonta szervezett klub, illetve egyéb kulturális rendezvények osztály, vagy napközi keretben, – az iskolai kirándulások, az erdei iskola, – a hagyományos iskolai ünnepségek, rendezvények. A megismerés spontán lehetőségein túl, tudatos és tárgyilagos megismerési módszereket is alkalmazunk: – tudásszint felmérések, – vizsgák, – versenyek, – kérdőíves vizsgálatok, – személyiség tesztek, – szociometriai vizsgálatok, – szakértői vélemények felhasználása pl.: nevelési tanácsadó stb. 2. 2. 4. A személyiségfejlesztés színterei: – – –

a tanórák, tanórán kívüli iskolai foglalkozások, az iskolán kívül, a társadalmi tevékenység számos fórumai, melyek lehetővé teszik a személyiségfejlesztést: – értelmi, – érzelmi és – fizikai állapot területén.

Minden pedagógusnak a tantárgya keretében, az ismeretek alapjait a tanulók életkori és fejlettségi szintjéhez kiválasztva és elrendezve kell ismertetni. 2. 2. 5. A személyiségfejlesztés feladatai A szervezett .ismeretközvetítés és a tananyag feldolgozása során meg kell alapozni és fejleszteni kell a  gyermek személyes képességeit: – megismerési vágyát és képességeit, – logikai gondolkodását, az összefüggések feltárásának a képességét, – emlékezetét, – akarati tulajdonságait, – önismeretét, igényszintjét, önfejlesztő képességét, – kritikai érzékét, objektivitását, – vitakészségét, – kudarctűrő képességét, – toleranciáját, alkalmazkodó képességét, együttműködési készségét, – önállóságát, öntevékenységét, alkotási vágyát, – önkifejező és befogadó képességét, – tanulási módszereit. Minden pedagógusnak hozzá kell járulnia: 34

– az egészséges életmód, – a helyes szokásrendszer, – adekvát motivációs és pozitív célrendszer kialakításához, – az értékek felismeréséhez, azokkal való azonosuláshoz, – a megfelelő példaválasztáshoz, – a helyes társas, illetve közösségi kapcsolatok létrejöttéhez, működéséhez, – a tartalékai felismeréséhez, teljesítményei fokozásához, – a szabályrendszerekhez való alkalmazkodáshoz, – a pozitív világszemlélet kialakulásához A személyiségfejlesztés területén nemcsak a pedagógusok, hanem a tanulókkal kapcsolatba kerülő minden iskolai dolgozó kötelessége, hogy: – megjelenésével, – viselkedésével, – beszédstílusával, – társas kapcsolatával pozitívan hasson a tanulókra. 2. 2. 6. A személyiségfejlesztés feltételei A szakórákon és a nevelés egyéb színterein: – az értelem kiművelése, – a segítő életmódra nevelés, – az egészséges és kulturált életmód kialakítása, – a szakmai képzés megalapozása érdekében szükséges az: – egyértelmű követelményrendszer meghatározása, – felelősi rendszer kialakítása, működtetése, – az önértékelés igénylése és a rendszeres teljesítmény értékelése, – a tehetség felismerése és egyéni fejlesztésének a megtervezése, – a változás lehetőségének a biztosítása, már az apró változások észrevétele is, a pozitívumok megerősítése, – átjárható nívócsoportok létrehozása a csoportbontásos tárgyak esetében, – a tanulás tanítása minden tanuló számára, – a különböző területeken tehetséges gyermekek számára bemutatkozási, illetve versenylehetőségek biztosítása, – pályázatok kiírása többféle műveltségi területen, – többféle szabadon választható tárgy és tanításon kívüli tevékenység biztosítása, – szereplési lehetőség nyújtása a különböző képességű tanulók számára, – az együttélés alapvető normáinak a gyakoroltatása az órákon és a szabadfoglalkozásokon, – különböző korosztályok számára közös tevékenységi lehetőség biztosítása, – sérült és egészséges gyermekek együtt tanítása és nevelése, – pozitív példák és életmodellek nyújtása, – esztétikus, tiszta környezet kialakítása, kialakíttatása, – a házirend megismertetése, betartatása és rendszeres együttes alakítása, – a diákönkormányzat működtetése.

35

2. 3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 2. 3. 1. A közösség fogalma A tanuló a közösségben, a közösséggel kölcsönhatásban fejlődik, illetve fejleszthető. A közösség autonóm egyének szerveződése, melyet a közös érdek-, cél-, értékrend és a közösségi tudat tart össze. A pedagógiai munkánk célja a közösségek fejlesztése, mert az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az életre való nevelésnek elengedhetetlen feltétele a közösségben való nevelés 2. 3. 2. A közösségfejlesztés területei Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  a tanórák,  a tanórán kívüli, szervezett iskolai foglalkozások (napközi, szakkörök, tanulmányi kirándulások stb.),  diák-önkormányzati tevékenységek (DÖK gyűlések, iskolagyűlések),  szabadidős tevékenységek (klub rendezvények, színházlátogatások stb.). 2. 3. 3. A közösségfejlesztés hatása Mindegyik terület – a sajátos foglalkoztatási formái mellett – tevékenyen hozzájárul:  az egyén közösségi magatartásának kialakításához .  a véleményalkotás, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez.  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakításához,  a harmonikus embertársi kapcsolatok működéséhez. E területeken végzett közösségfejlesztő tevékenység csak abban az esetben ér el optimális eredményt, ha a tanulókra ható, velük együttműködő egyéb közösségek:  tantestület,  család,  társadalmi környezet hasonló értéteket közvetít. 2. 3. 4. A közösségfejlesztés feltételei Ennek érdekében fontos feladata az iskolának:  a tantestület egységes szemléletének, kialakítása,  célmeghatározásának, követelményrendszerének, módszereinek az összehangolása,  a családdal való folyamatos kapcsolattatásnak a megvalósítása,  közös rendezvények szervezése, ahol a különböző közösségek együtt tevékenykednek, szórakoznak,  jó kapcsolat kiépítése az adott közösséggel , korosztállyal.

36

2. 3. 5. Az iskolai közösségek rendszere Az iskola az egymásra épülő, egymást feltételező közösségek rendszere. Az iskola közösség részei: Tanulói közösségek:  a felnőtt, illetve tanulói közösség egésze,  az osztály,  a napközis csoport,  a szakköri,  a tanfolyami csoportok,  és a diákönkormányzat által működtetett, esetlegesen szervezett közösségek is. Pedagógusok közösségei:  nevelőtestület,  szakmai munkaközösségek,  iskolaszék. Szülők közösségei:  iskolaszék,  SzMK. Ezek közül az iskolai, az osztály és a napközis közösségekre egyaránt állítható, hogy spontán, véletlenszerű szerveződések, melyeket valódi közösségekké kell formálnunk, ahol az egyén, a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és a szervezett kereteknek megfelelő viselkedésre 2. 3. 6. A közösségfejlesztés feladatai: A. / Az iskolai közösségfejlesztés feladatai:  az összetartozás tudatát erősítő jelképrendszer kialakítása (iskolazászló, jelvény, induló stb.),  hagyományok ápolása (névadó megünneplése),  közös ünnepélyek, rendezvények megtartása (március 15., október 23., karácsony stb.),  közös munkák szervezése (kertrendezés, környezet takarítás, szertárrendezés),  iskolai szintű kirándulások, táborozások, erdei iskola,  az iskolai értékek közös kialakítása, egységes értelmezése (családias, sikerorientált, demokratikus, nyitott stb.),  az eredmények közös megünneplése (jutalmazás),  az iskolai közösség előtt álló feladatok együttes megbeszélése (iskolagyűlés keretében),  a különböző korosztályok számára együttes feladatok kimunkálása (vetélkedők, rendezvények esetében vegyes csapatok szervezése),  osztályok közötti patronálási rendszer kialakítása (pl. elsősök beilleszkedésének segítése),  egységes jutalmazási és büntetési rendszer működtetése. B. / A tanórán megvalósítható, az osztály, illetve a csoport fejlesztését biztosító feladatok:  a rövid és hosszú távú célok és feladatok közös kialakítása, 37

   

a megbízatások rendszerének működtetése, a követelményrendszerek egységes értelmezése, a vállalások folyamatos ellenőrzése értékelése a tanár és a közösség részéről egyaránt, változatos munkaformák kialakításán keresztül a kölcsönös segítségnyújtás gyakoroltatása,  osztályhagyományok kialakítása,  az iskola közösségen belüli megkülönböztető jelek megalkotása,  együttes sikerek megünneplése. C. / A diák-önkormányzati tevékenység során megvalósítandó feladataink:  a demokrácia gyakoroltatása,  az öntevékenység biztosítása,  a felelősségtudat kialakítása,  az önálló szervezési és értékelési lehetőség biztosítása,  a szabályrendszerek kialakítása és működtetése (házirend, DÖK szabályzat),  a különböző szintek közötti társas kapcsolattartás formáinak, módszereinek a megtanítása,  a szociális érzékenység, a tolerancia fejlesztése,  a gazdálkodás alapjainak a megismertetése,  a hivatalos ügyintézés alapvető formáinak a gyakoroltatása. D. / A szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai:  a közös érdeklődési területnek megfelelő programok összeállítása a rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével,  az örömet adó munkaformák együttes kiválasztása,  a programokból következő erős érzelmi hatások együttes átélése, feldolgozása,  lehetőség biztosítása az informális vezetők kiválasztódására,  az alkotás, illetve befogadás élményét nyújtó tevékenységi formák szervezése,  tartós aktivitásra ösztönzés az adott tevékenységi területen,  pozitív töltésű életmódminták nyújtása,  a csoporton belüli kapcsolatok megfigyelése és alakítása,  a kölcsönös segítségnyújtás ösztönzése,  a türelem, az alkalmazkodó képesség fejlesztése,  a társadalmi együttélés szabályainak az elsajátíttatása.

38

2. 4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 2. 4. 1. Intézményi stratégia a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő gyermekek megsegítésére Problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek a magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól, és az általános használt pedagógiai módszerekkel nem lehet nálunk eredményt elérni. Különleges, egyéni bánásmódot kell velük kapcsolatban alkalmazni. Ezzel a tanuló közösségi viszonyulásait is segítjük rendezni. A pedagógusnak meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat és sokféle alakban jelentkezhet. A komolyabb magatartászavarral küszködő tanulószemélyiségét új alapokra kell helyezni. Részben a pozitív tulajdonságaira építve részben megkönnyítve számára a sikert kell, tevékenységét szervezni, segíteni. A legkisebb pozitívumot is azonnal jutalmazni kell. Már meglevő jó tanulóközösség esetén - természetesen előkészítve - hatni kell engedni a közösség jótékony befolyását is. 2. 4. 2. A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái A problematikus gyermekek nevelésénél törekedni kell a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. A legcélszerűbb olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését, s így eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakítását. „Egészséges” gyermek csak egészséges és helyes családi és iskolai nevelés mellett alakulhat ki. A családot és iskolát ebben a munkában segíti a nevelési tanácsadás. A magatartási, személyiségfejlődési problémák gyakran társulnak tanulási problémákkal. Ha ezek elsősorban az anyanyelvi képességek területén jelentkeznek, érdemes fejlesztő pedagógus vagy dyslexiás szakember segítségét igénybe venni. A fejlesztés mindenképpen kiscsoportos foglalkozások keretében érdemes végezni. A fejlesztés lényeges elemei a következők:      

készségfejlesztés: téri tájékozódás fejlesztése, irányok szerinti tájékozódás, artikulációs gyakorlatok, szókincs fejlesztése, ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése (szótagolás, hangok, időtartama) A betűk ismétlését szavak olvasása követi fokozatosan, egyre nehezebb szótagsorokkal, egyre hosszabb szavakkal.  A mondatalkotás fejlesztése is fokozatos, tudatos. A tőmondatoktól analóg képsorokkal, képtörténetekkel, kiegészítésekkel lehet eljutni az összetett mondatig. Fontos a mondatok értelmezése, megértése. A szövegek olvasásának célja, hogy a közlés tartalmát, üzenetét megértse, emlékezetben tartja a tanuló. Szókincsfejlesztés a fejlesztő óra mindegyik részében folyamatosan történik.  Az íráskészség fejlesztése: 39

 kézügyesség,  differenciált kézmozgás fejlesztése történik először. Ezekkel az írás kivitelezéséhez szükséges készségeket alakítjuk ki. Képekből történő szó illetve mondatfogalmazással, diktálással történik az írás tartalmi részének fejlesztése. A fejlesztő órák tananyaga végig fejlesztő olvasó-író részből áll. Az órák mozaikszerűen tevődnek össze. Az óra céljától függ, hogy mikor melyik elem kap nagyobb hangsúlyt benne.

40

2. 5. TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG „Magamnak tanulok, hogy magam cselekedhessek.” A tehetség kibontakoztatása a tehetség felismerésével kezdődik. 2. 5. 1. A tehetséges tanulóra jellemző tulajdonságok: Az ismeretszerzés jellemzői:  nagyon sokat tud a különböző dolgokról,  szókincse gazdag, szokatlan kifejezéseket is megfelelően használja,  beszéde folyamatos, kifejező,  gyorsan megjegyzi a tényeket,  gyorsan felismeri az ok-okozati viszonyokat,  a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbségeket keresi,  gyorsan fel tud állítani érvényes állításokat,  jó megfigyelő és megfigyeléseit könnyen felidézi olyan helyzetekben, amikor jól tudja hasznosítani,  sokat olvas, szereti a felnőtteknek szóló könyveket, lexikonokat, atlaszokat, szótárakat,  megpróbálja a bonyolult dolgokat is megérteni, oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontja,  kritikusan, függetlenül gondolkodik, értékeli a helyzeteket. Motiváció:  érdeklődési körébe tartozó kérdésekkel elmélyülten foglalkozik,  igyekszik feladatait befejezni, zavarja, ha elfoglaltságát megszakítják,  mechanikusan ismétlődő feladatok untatják,  ha a feladat érdekli, alig igényel külső buzdítást,  tökéletességre törekszik,  önkritikus, nem elégszik meg könnyen saját munkája gyorsaságával, eredményével,  szívesen dolgozik önállóan, hogy elegendő ideje legyen egy probléma végiggondolására,  magas célokat tűz ki és a saját maga által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszi igénybe, míg feltétlenül szükséges,  sok „felnőtt probléma” érdekli már kisiskolás korában. Kreativitás:  sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesz fel, majd azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaz meg,  egy probléma megoldásakor több megoldási lehetőséget is felsorol,  gyakran, szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns, okos válaszokat ad,  véleményét mindig kinyilvánítja,  gondolatban gyakran végigjátszik szituációkat és megváltoztatja azokat, 41

   

jó humorérzéke van, kifejezetten érdeklődik a kreatív tevékenységek iránt, szereti a szépet, a művészi részleteket is észreveszi, eredeti, színes fantáziavilága van.

Szociális viselkedés  sokat foglalkozik olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz,  nem fél attól, hogy más legyen, mint a többiek,  bátran vállalja a konfliktusokat is,  egyéniség, megy a maga útján,  nem fogad el tekintélyalapon véleményt anélkül, hogy azt kritikusan át ne gondolná, elemezné,  felelősséget tud vállalni, tervezésben, szervezésben megbízható,  barátait hasonló képességűekből válogatja,  jól tud beszélgetni idősebbekkel,  nyitott mindenféle problémára. 2. 5. 2. A tehetség típusai:    

intellektuális, művészi, pszichomotoros, vezetői.

2. 5. 3. A tehetséggondozás feladatai: Nem elegendő, hogy tanítványaink csak és kizárólag egy-egy tudományág ismereteit sajátítsák el, s azt „gépiesen” visszaadják, hanem az önálló, alkotó gondolkodás képességét is ki kell alakítanunk. Motiválnunk kell őket arra, hogy értsék meg a körülöttünk állandóan változó világot. A felszíni jelenségek észrevételén túl legyenek képesek a lényegi dolgok felfedezésére, az összefüggések önálló felismerésére. Döntő fontosságú teendő, hogy tanítsuk meg őket tanulni, s tudatosítsuk, hogy a tanulás, mint folyamat, sohasem lehet befejezett. Rá kell ébreszteni a gyerekeket arra is, hogy a tudás valóban érték, ami nem attól válik azzá, hogy azt a külvilág miként használja, hanem attól, hogy a személyiség részévé, belső lényegi elemévé válik. Ne csak a tankönyvet, illetve a tanárt tekintsék a tudás „egyedüli” forrásának, hanem önállóan is használni tudják a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök, INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert, múzeum és tárlatkiállítások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Az első négy évben fontos feladat az alapkészségek magas szintű kialakítása. A tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítani a képességfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk, hogy minden gyermek csak saját szintjéről a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A további években, ha ezt folytatjuk, az oktatási koncepcióból célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. Seneca gondolata is megszívlelendő: „Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk”. A tanulásra motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. Nem elég ismeret - paneleket átadni, 42

hanem viselkedésünkkel is azt kell sugallnunk, hogy az értelmiségi személy számára a tudás birtokbavétele örömöt jelent. Enne megfelelően egészséges versenyszellemet kell kialakítani a tanulói közösségekben. 2. 5. 4. A tehetséggondozás megvalósításának módjai: 1. gyorsítás, léptetés, 2. differenciált foglalkoztatás, 3. gazdagítás, dúsítás. 2. 5. 5. A tehetséggondozás színterei :               

differenciált oktatás alkalmazása tanórákon és azon kívüli tevékenységeknél, könyvtári órák és foglalkozások (az ismeretek bővítése minden évfolyamon), szakkörök, szaktárgyi versenyek, tanulás módszertan, számítástechnikai tanfolyam, tömegsport foglalkozás, házi bajnokságok (kerületi), a pályaválasztás segítése, nyelvgyakorló külföldi utak, erdei iskola, múzeum, tárlat, színház, hangverseny, tantárgyi vizsgák, csoportbontás (matematika, angol, nyelvtan), Montessori-elvek alkalmazása:  az egyénhez igazított tevékenységi formák alkalmazása,  a különböző adottságokat elfogadása,  a tanár kísérőként működik,  „te csináld, te ismerd meg, te fedezd fel”.

2. 5. 6. A tehetséggondozás eredményességének kritériumai  A tanuló tehetségének megfelelő mennyiségű és nehézségű feladatok megoldására képes,  ismeretei, képességei és készségei folyamatos fejlesztésére, bővítésére törekszik,  nyitott az új ismeretek iránt,  bekapcsolódik az iskolában vagy iskolán kívül érdeklődési körének megfelelő tevékenységi formákba,  szaktárgyi versenyeken, házi bajnokságokon, vetélkedőkön aktívan és eredményes vesz részt,  reális jövőképpel rendelkezik általános iskolai tanulmányai befejezésekor.

43

2. 6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 2. 6. 1. Iskolai helyzetkép Iskolánk hegyvidéken, viszonylag védett környezetben található. Tanulóinak nagy része itt a környéken lakik, kis része más körzetből - általában szakember (orvos, pszichológus, ügyvéd) tanácsára - jár ide. A nyilvántartottak egészségügyi okok (pl.: asztma), tanulási nehézségek (pl.: dyslexia, dysgraphia) illetve beilleszkedési zavarok miatt kerültek a névsorba. Tanulónk zöme megfelelő érzelmi, kulturális és jó anyagi körülmények között él, de néhányan, akik érzelmileg, kulturálisan mindent megkapnak családon belül és kívül is, de az egy főre jutó jövedelem olyan alacsony (pl.: sok testvér, munkanélküliség) miatt mindennapi gondokkal küszködnek. Bár a nyilvántartást minden év elején felülvizsgáljuk, sokszor év közben derül ki, hogy fennáll valamilyen veszélyeztető ok. A szülők egyre többet várnak az iskolától, miközben maguk egyre kevésbé tudják teljesíteni szülői feladataikat. Túl széleskörű az érdeklődési körük, túl sokfelé orientálják gyermekeiket, ezért kevés az otthoni meghitt együttlét, közös játék. Az iskolai gyermekvédelmi munka jelentősége ezért egyre növekszik. 2. 6. 1. Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai:    

a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetésére való törekvés, a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók nyilvántartása és ellátása. a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása.

A gyermekvédelmi munkában szükség esetén az alábbi intézményekhez kell fordulni:  Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálat, - Nevelési Tanácsadó, - Drogambulancia, - Ifjúsági Lelkisegély Szolgálat, - kerületi Önkormányzat Szociális-és Egészségügyi Osztálya, - gyámhivatal stb. 2. 6. 2. A gyermekvédelem feladata:  Személy- és közösségfejlesztő programokat, tartalmas szabadidős tevékenységeket, szakköröket, tehetséggondozó programokat szervezni.  Önismereti csoportok működtetésével a nehezen beilleszkedő tanulók helyzetét javítani.  Ezekhez a tevékenységekhez segítségül lehet hívni külső szakembert, a Szülői Munkaközösséget és a DÖK - t.  A programokról időben tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket is.  Fel kell venni a kapcsolatot a közelben működő Művelődési Házakkal, sportpályákkal, Ifjúsági Irodákkal is.  Az iskolának prevenciós munkát kell végeznie a drog-, és bűnmegelőzéssel kapcsolatban.

44

 Adott esetben Szülői Fórumot kell szervezni. A szülőket tájékoztatni kell a legújabb gyermek- és ifjúságvédelmi rendelkezésekről és törvényekről.  A veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatást kell tenni. Adott esetben más szakemberek (pl: orvos, pszichológus, gyógypedagógus) véleményét, tanácsát is segítségül kell kérni. A hátrányok számbavétele után osztályonként adatlapon rögzíteni kell a felvett tanulók névsorát, a veszélyeztetettség okát és a tennivaló feladatokat.  A gyermekvédelmi felelős mindennapi kapcsolatot tartson fenn az osztályfőnökökkel és az osztálytanítókkal.  A gyermekbántalmazás vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén, értesíteni kell az illetékes külső intézményeket (pl: Gyermekjóléti Szolgálatot).  Adott esetben részt kell venni, a Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére, esetmegbeszélésen.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményezni a tanuló lakó-, illetve tartózkodási helye szerinti illetékes Önkormányzatnál és szükség esetén javaslatot kell tenni a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására.  Segítséget kell nyújtani a továbbtanulási és pályaorientációs problémákban.  Meg kell szervezni a rászoruló gyermekek délutáni tanulását napközi illetve tanulószoba formájában, egyéni korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást, tanulópárokat kell kialakítani.  A rászoruló gyermekeknek étkezési és tankönyvtámogatást kell kapniuk, a karácsonyi és táborozási segélyek elosztásánál különös figyelmet kell fordítani rájuk.  Figyelemmel kell kísérni a kiírt pályázatokat és ösztöndíjakat.  Meg kell szervezni a gyermekfelügyeletet a tanítási órákon, napközin és a tanulószobán kívül is, ha szükséges (reggeli, esti ügyelet). Mindezek mellett rendkívül nagy szerepe és fontossága van a programokat és feladatokat ellátó pedagógus személyes, jó kapcsolatának a diákokkal. A négyszemközti, bizalmas de „irányított” beszélgetések a mindennapokban nagyon sokat segíthetnek a problémák megoldásában. Ezt iskolánk kis létszáma és családias jellege lehetővé is teszi. 2. 6. 3. A gyermekvédelem tevékenységi formái, módszerei, eszközei, eljárásai, szolgáltatásai A gyermekvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák, módszerek.  a tanuló mindenek felett álló érdekének figyelembevétele,  hátrányos megkülönböztetés mellőzése,  megfelelés a titoktartási előírásoknak,  tapintatos elintézési mód,  naprakész tájékoztatás,  közösségfejlesztés különböző szinteken, (baráti, osztály, iskolai)  napközis és tanulószobai foglalkozások,  szakkörök, tanfolyamok széles választékának biztosítása,  szabadidős tevékenységek szervezése,  sajátos nevelési igényű tanulók helyzetének javítására szakemberek bevonása,  tanítási órákon csoportmunka alkalmazásával sikerélményhez juttatás,  a káros szenvedélyek megelőzése érdekében előadások szervezése, 45

 családlátogatás,  anyagi támogatás (önkormányzati, alapítványi)  továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás. 2. 6. 4. A feladatellátás körülményei, módja. 1. A gyermekvédelmi tevékenység tárgyi és személyi feltételei iskolánkban adottak. 2. Az iskolai gyermekvédelem szervezeti és munkaformái, az információáramlás módjai, követelményei. Kis iskolánkban a gyermekvédelmi felelős 50 % - os részfoglalkozású közalkalmazott. Tevékenységét munkaköri leírása szerint végzi folyamatos kapcsolatot tartva a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és külső szakemberekkel. A gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények nevét és címét a tanév elején ismerteti a szülőkkel, és látható helyen kifüggeszti az épületben. A tanulókat és szüleiket a tanév elején írásban tájékoztatja az intézményvezetője, ha gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személye megváltozik. A gyermekvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat és a szülőket, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel a tanév folyamán (fogadóóra). A szülőket érintő gyermekvédelemmel kapcsolatok jogszabályi változásokról szintén a gyermekvédelmi felelős értesíti a szülőket írásban. 6. 5. Az iskolai gyermekvédelem ellenőrzési – értékelési rendje, fejlesztés, minőségbiztosítás.

A gyermekvédelem ellenőrzése, minőségbiztosítása az intézmény minőségbiztosítási programja szerint történik.

46

2. 7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 2. 7. 1. A tanulási zavar felismerése A POS (Psycho Organic Syndrom) tanulásképtelenség vagy tanulási zavar hátterében húzódó pszichoorganikus tünetegyüttes. A POS - gyerekek ép értelműek, de tanulási és magatartási nehézségeik miatt sorozatos kudarcoknak vannak kitéve tanulmányaik során és szociális beilleszkedésük folyamán. A gyerekek mintegy 5%-nál fordul elő. Különböző intenzitású lehet. A tanulási zavar mellé a finommozgások koordinációjának diszkrét vagy szembeötlő zavara társul. A teljesítménydeficit akkor válik nyilvánvalóvá, ha a POS gyerek az óvodában vagy iskolában a környezet magasabb szintű kultúrigényeivel kerül szembe. Az ilyen gyerek nem tudja a korának megfelelő színvonalat nyújtani a figyelem, a percepció, tanulás, a szociális magatartás és a finommotorika terén. Hátterében a központi idegrendszert ért különböző károsodások állnak, amelyek születés előtt vagy alatt keletkeztek. A károsodás következtében változás jön létre, az ingerület átadásában részt vevő ingerületátvivő anyagok normálistól eltérő működése áll. Az alapzavarokhoz társulnak, részképesség zavarok, mint az MCD-nél, dyslexia-nál , dysgráfia-nál, calculeá-nál. MCD- minimális celebrális diszfunkciók Különböző pszichés kóros tünetek kombinációját értjük rajta, amelyek keletkezésnél szervi agyi károsodás közvetlen vagy közvetett szerepét nem lehet kimutatni. A feltételezett sérülés olyan enyhe fokú, hogy nem okoz sem érzékszervi sem értelmi fogyatékosságot és neurológiai tünetekben sem jelennek meg. A központi idegrendszer hibás működése szerepel a viselkedési és a kognitív zavarok okozójaként. Ezeknek a magatartási és teljesítményzavarok tünetegyüttesét „encephalopathia” terminussal jelölték. A dyslexia, dysgrafia, calculea az agy élettani okokból fennálló kiegyensúlyozatlanság, avagy fontos észlelések diszharmóniája, ezek akadályozzák, illetve gátolják a megfelelő agyi érzést. Tünetek: Motoros készségek fejlődése lemarad Nehéz a mozgások koordinációja, nehezen kapja el a feléje dobott labdát, ügyetlen a nagymozgásokban is, a kirakós és konstrukciós játékokban Gyenge a kéz-szem koordinációja, vizuális percepció fogyatékosságai, távolság felmérése, alaklátás gátolt, iránytévesztés, térbeli összefüggések felfogásának bizonytalansága Hallás és beszédfunkciók gyengék, emlékezete hézagos, tévesen idéz fel az eseményeket Alacsony a frusztráció toleranciája, nehezen tűri a követelményeket Gyakran változtatják a helyüket, feszültek, szertelenek, nekimennek az embernek, tárgyaknak, kellemetlenül viselkednek, alvásuk felszínes, kevesebbet alszanak kortársaiknál Rövid ideig képesek koncentrálni, hiperaktívak A kudarcok miatt szoronganak, érzelmileg labilisak, figyelem összpontosítási képességük szintje alacsony, fáradékonyak, tanulási motiváció hiányzik, ami összefügg csökkenő önértékelésükkel

Járulékos tünetek: Beszédzavarok:  Kiejtés zavarai 47

 pöszeség,  selypítés,  raccsolás.  Beszédritmus zavarai  dadogás,  akadozás,  hadarás.  Késedelmes beszédfejlődés (expresszív beszéd zavara)  hiányos szókincs,  helytelen szóhasználat,  általánosító szavak(izé) gyakori használata,  hiányos mondatok,  nyelvtani szabályok helytelen alkalmazása,  hangképzési zavarok.  Beszéd megértésének zavara Olvasászavar (dyslexia) (kezelés: Ostra féle módszer) hangok, betűk, szavak kihagyása, hangok, betűk, eltorzítása, hangok, betűk, betoldása, hangok, betűk, felcserélése. Írászavar (disgraphyia)  írás indításának zavarai,  kis és nagybetűk elkülönítésnek zavara,  rövid és hosszú magánhangzók megkülönböztetési nehézsége. Számolási zavar (dyscsalcula) 2. 7. 2. A részképesség zavar fejlesztésének formái, terápiai:     

térbeli tájékozódás, hallási figyelem, emlékezés és figyelem, ritmusérzék, beszéd alaki és tartalmi fejlesztése.

Tájékozódási és koncentrációs gyakorlatok:  általános fejlesztéssel kezdődjön a terápia,  ritmikus mozgás,  egyszerűbb hangszerek,  ütemezés,  akusztikai megkülönböztetés - pontos hallás megtanulása,  ritmikus gyakorlatok,  ritmikus beszéd,  hangutánzás, hang megkülönböztetés,  irányok gyakorlása,  építőkockák, 48

         

memória játékok, térbeli tájékozódást szolgáló gyakorlatok, festés, íráslendület gyakorlatok pl. formák felismerése, után rajzolása, másolása, sorba rakása, ritmikus rajz és írás, vidámság. A hobbit vegyük komolyan, önbizalom erősítést szolgálja. Tánc, zene, barkácsolás, labdázás, kúszás - mászás, egyensúlyozás: napi segítőink. Tanulás oldott, laza állapotban, maximális nyugalomban. Gondolkodtató és türelemjáték (pl. Mikádó, hátizsákba pakolás, keresztrejtvény. A házi feladatok elkészítésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni.  Mindig ugyanabban az időben készüljön.  Meg kell beszélni, mennyi időre van szükség az elkészítéséhez.  Az ellentétes tantárgyakat kell egymás után venni.  Minden tantárgy után egy kis szünetet kell tartani.

A fenti nehézségek bármelyikével küzdő gyermek: sok esetben boldogtalan gyermekkorú az iskoláskortól kezdve. A szülők, pedagógusok kényszeríteni próbálják a normák elérésére. Ennek következtében nem képes teljesíteni, ezért többnyire kudarcok sorozata éri, maradék önbizalmuk is eltűnik. Ezután felad, vagy elutasít mindent.  Stressz – szegény, félelemmentes környezetet kell számukra biztosítani. !!!  Az iskola sugározzon nyugalmat, türelmet, biztatást és bizakodást!  Fontos a szorongás csökkentése, mert a félelem gátolja, elutasítóvá teszi a gyermeket, izgalmi állapotba hozza.  A rossz iskolai élmények következményei lehetnek:  félelem a rossz osztályzattól,  fenyegetettség-, feszültség-, félelemérzet.  sikertelenség,  motivációvesztés,  akadályozottság a tanulásban,  sikertelenség. Ezt át kell törni!  Elő kell segíteni a jobb hozzáállást: bátorítással, biztatással, követelményszint módosításával.  A félelmet fel kell oldani, mert gátolja a teljesítőképesség kibontakozását.  Nem várhatjuk el az általános érvényű normák teljesítését.  Nagyobb türelmet kell velük szemben alkalmazni, az állandó figyelmeztetés túlkövetelést jelent.  A kitűzött céloknak elérhetőnek, teljesíthetőnek kell lennie, okozzon örömet.  Ne követeljünk egyszerre túl sokat.  Kerüljük a sikertelenségeket, állítsuk helyre a gyerek önbizalmát.  Az első feladat a cselekvési kedv újjáélesztése.  A kiegyensúlyozott nevelés, amely egyénileg megállapított megfelelő arányú0 könnyítésből és terhelésből áll, segít a legjobban.  A pszichés félelem következményei visszaesést, magatartászavarokban rosszabbodást eredményezhetnek. A magatartási zavarok okai:  ha nem fogadja be az osztályközösség. 49

 A többiek eredményesek, őt csak kudarcok érik.  A hibájukon kívül elszenvedett kudarcokon alig tudják túl tenni magukat. Saját önállóságukat illegális machinációkkal bizonyítják: bohóckodás, dac, kisebb lopások, indulatosság, oktatás zavarása stb. A magatartászavarok leépítése:  A rezignált gyereket motiválni kell.  Az agresszív gyereket feszültségeitől kell megszabadítani: pl: játékterápiával.  Érdeklődési körén belül feladatot kell adni, olyan nagyokat, hogy megoldása sikerélményt nyújtson és ezzel a munkához közelítsen.  Csak nyugodt légkörben lehet valamit megvitatni, mert rossz frusztrációtörésük miatt azonnal saját akaratukat kívánják keresztül vinni.  A gyermek kezdetben dicséretet vagy jutalmat kapjon, ezt azonnal alkalmazni kell, különben hatástalan. Nem szabad túlzásokba esni.  Először valami pozitívumot kell találni, csak aztán a „de” kritikát elmondani.  A megfelelő hangvétel és hangnem:  Fontos a mérlegelő és következetes nevelés.  A szabályoknak pontosan, konkrétnak, áttekinthetőnek kell lenni. Következetesen tartsuk - tartassuk be.  Saját magatartásáért felelősséget kell vállalnia. Fogyatékosságát ne használja alibinek.  A pedagógus feladata, hogy az eltérő és más jellegű fejlődést is felismerje, elfogadja, ne gátolja azt, sőt segítse elő differenciált munkával.  A gyereknek állandó támogatást kell adni.  Az állandó tanulási drukk meglévő adottságaikat sem engedi kibontakozni.  Több dimenziós tanítás, tanulás.  Minél több érzékleti csatornát használ a pedagógus, annál több tanuló érti meg az anyagot, és tanul könnyebben (vizuális, hallási, cselekvés - megfoghatóság).  Csak akkor van mód arra, hogy a pedagógus tekintettel legyen az ilyen gyermekek egyéni lehetőségeire:  ha kevesebb a gyerek egy - egy osztályban,  csoportbontást alkalmaz.  Kompenzációs tevékenységeket használ: zene, tánc, sport, barkácsolás, festés, stb.  A prevenció A prevenció a tanulási zavarok szűrésén a hiányosságok pontos megállapításán alapul.  Kudarcaik orvoslásár gyógypedagógiai segítség szükséges.  A szülőket tanácsadással kell segíteni. A szülők sok türelemmel, kis léptékkel segítség gyermekük fejlődését. Fontos a nyugalom, a bizakodás, a biztatás. Tanulási nehézséggel küszködő tanuló korrigáló-kompenzáló tevékenységét enyhébb esetben a pedagógus végzi a tanítási órákon differenciált foglalkozás alkalmazásával, és a felzárkóztató foglalkozásokon heti egy-két alkalommal. Súlyosabb esetekben szakember (Nevelési Tanácsadó, gyógypedagógus, pszichológus, stb.) segítségét kell igénybe venni. 2. 7. 3. Felhasználható irodalom: Meixner Ildikó .

Én is tudok olvasni 50

Zsolnai József:

Beszédművelés kisiskoláskorba Hátrányos helyzetű kisiskolások Mezei Éva: Kreatív beszédfejlesztés 1-3. o. részére Szabó Kálmán: Én, te, ő Varga Tamás: Játszunk matematikát Lukács - Tarján: Matematikai játékok Hoffman Ottó: Mondatszerkesztés, szövegalkotás Hernádi Sándor: Helyesírási önképző V. Deák Éva: Felfedezem Budapestet A világ és az ember- gyermekenciklopédia Ablak - Zsiráf gyermeklexikon

51

2. 8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG 2. 8. 1. A hátrányos helyzet kialakulását okozó tényezők: Családi mikrokörnyezet:  rossz lakásviszonyok,  alacsony 1 főre jutó jövedelem,  alacsony kulturális helyzet,  visszahúzó erejű családi hagyományok,  a családtagok helytelen életvezetése, magatartása. Családi házon kívüli környezet:  a lakókörzet negatív hatásai,  helytelen kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű gyermekcsoportokkal, felnőttekkel. Iskolai környezet:  az oktatási intézmény hiányos tárgyi, személyi ellátottsága,  az iskolába naponta távolról való bejárás,  a tanítás hatékonyságának színvonala,  nevelői magatartás,  tanár-diák kapcsolat,  a tanuló nem megfelelő helyzete a különböző közösségekben. 2. 8. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenység célja, feladatai:         

A hátrányos helyzetben élő tanulók felmérése, a hátrány okának és miben létének feltárása, a kiindulási állapot megállapítása, segíteni a tanuló beilleszkedését az iskolai életbe, a hátrányos helyzetű tanuló képességeinek felmérése, kibontakoztatása, egyéni ütemű fejlődésének, fejlesztésének megtervezése, alkalmazható módszerek megállapítása és alkalmazása, a tanuló és a család segítése az iskolai élet, a nevelés-oktatás minden területén, az eredményesség megállapítása.

2. 8. 3. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformák:       

felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése, önismereti csoportok létrehozása, működtetése, mentálhigiénés programok, pályaorientációs tevékenység, szakkörök, tanfolyamok indítása, tanulmányi versenyek szervezése, komplex táborozások, kirándulások, erdei iskola, 52

    

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről, motiválás arra, hogy a gyermek napközis vagy tanulószobai ellátásban részesüljön, tankönyvtámogatás mértékének növelése, táborozási hozzájárulások, ösztöndíjak, pályázatok elnyerése.

53

2. 9. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJÁNAK MEGHATÁROZÁSA

Az egészség megvédése az egyénnek és a társadalomnak is érdeke. Megvédéséhez, edzéséhez, visszaszerzéséhez ismeretekre van szükségünk, amelyeket az egészségnevelés nyújthat. Tartalma az egészségre, szemlélete a nevelésre vonatkozik. Az egészségnevelés a mindennapos nevelőmunka része. A megelőzés és a gyógyítás meghatározó fontosságú az iskolai munkában, a pedagógus és a szülők kapcsolatában, valamint a személyes példamutatásban. Az egészségnevelés – program tartalma : Kapcsolatok I.a, Szociális képességek: 1. A család Az egészségnevelésben a szülői házzal való együttműködés lényeges és fontos. Ennek követelményei: - mindkét fél céljai megegyezzenek - az együttműködés legyen rendszeres - az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki, - a kapcsolatot az objektivitás, a türelem és a tapintat jellemezze, - tekintettel az egyes családok közötti különbségekre, minden családot egyénileg kell megközelíteni. 2. Illemszabályok A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A környezetünkkel való kapcsolata A gyermek: tartsa tisztán és rendben szűkebb és tágabb környezetét Vegyen részt környezetének kultúrált és esztétikus kialakításában. I.b, Érzelmek 1. Önértékelés és önismeret A közösségbeli én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 2. Pozitív és negatív emberi tulajdonságok Értse meg a tanuló, hogy a testi és lelki egészség valamint az életvitel és a magatartás hatnak egymásra. Tudja, hogy az embereknek vannak jó és rossz tulajdonságaik, s hogy a tulajdonságok fejleszthetők. Vegye 54

számba önmaga hibáit és erényeit Szükség van alapvető magatartási szabályok betartására. Önmagunkról való gondoskodás II. a. Munka és pihenés 1. A napirend Iskola és az iskolával kapcsolatos elfoglaltság: a, iskolai foglalkozások b, otthoni tanulás (házi feladat elkészítése) c, közlekedés (iskolába és haza) 2. Hasznos munka a családban: a, kötelező, megszokott, mindennapos tennivalók, b, véletlen vagy rendkívüli elfoglaltságok. 3. Étkezés 4. Önápolás, személyi higiénia 5. A pihenés különböző fajtái: a, személyes érdeklődés szerint eltöltött szabadidő, b, közös játék a testvérekkel vagy társakkal mozgás, sportolás, c, alvás II b. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. Ismerje a korszerű táplálkozás elemeit. II.c, Biztonság A KRESZ elsajátítása fontos a gyerekek számára. A közlekedési lámpák jelzéseinek ismerete lényeges a közlekedésben résztvevők számára. A közlekedési szabályok tanítása és gyakorlása során részben arra tanítjuk meg a gyerekeket, hogy óvatosság és körültekintés testi épségünk illetve életünk megóvásához szükséges, részben pedig arra, hogy hogyan kell viselkedniük, mint a közlekedési résztvevő. II. e, Személyi higiénia 1 1. A test higiéniája Főbb feladatok közé tartozik a gyermekeknél a testi tisztasággal szembeni igényesség kialakítása. A kéz alapos megtisztítása a legfontosabb higiénés előírás. Étkezés előtt és WC használat után mindig kezet kell mosni. Este tetőtől -talpig mosakodjanak le. Alakítsuk ki a gyermekben légzőszervek higiénéjét. Az emésztő szerveink higiénéje szempontjából kiemelten fontos a száj és a fogak ápolása és a rendszeres fogorvosi vizsgálat. Az öltözködés testünk hőszabályozásának mesterséges formája. 2. Testmozgásra nevelés A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. A közoktatási törvény módosítása szerint:„Az általános iskola 1. – 4 évfolyamain minden olyan tanítási napon, amelyen nincs testnevelési óra meg kell szervezni – a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó – játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, 55

egészségfejlesztő testmozgást, ha az időjárási viszonyok, szabadba kell megtartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc, amelyet több, legalább 15 perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje, legfeljebb 50 % felhasználásával lehet megszervezni.” (tc.52. § (1) (10)) Az egészségnevelési követelmények szolgáló módszerek: - beszélgetés kisebb csoportokban, vagy az osztályközösségen belül - audiovizuális technika (rádió, tv, videó) bevitele - séta és tanulmányi kirándulás - faliújság és plakátok segítségével történő propaganda - könyvek, folyóiratok, képek, szórólapok tanulmányozása Az iskola feladata tehát: Az egészség megvédésére, megőrzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása Megtanítani, hogy alapvető értékünk az egészség. Ennek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon. Tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra gyakorlással, segítséggel, példamutatással. Motiválja a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására. Segítse az egészségvédő öntevékenységet az egészséges életmód kialakítását, a helyes döntések meghozatalát.

56

„Jót, s jól!”

A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA

KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA

Készítette: Marótiné Horváth Gizella Budapest, 2004. 57

Mottó: Bánjatok jól a földdel. Nem szüleitektől kaptátok, gyermekeitektől vettétek kölcsön. (kenyai közmondás)

1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FILOZÓFIÁJA „Ha az emberiség elfogadja a Földhöz tartozás etikáját, valóban a Földhöz fog tartozni. Része lesz, egészséges lesz, fennmarad. Ha nem fogadja el ezt a kötődést, akkor a sehová sem tartozás válik valóra: a szennyezés, túlnépesedés vagy a robbantás révén kitörli magát a létezők sorából. Kiderül, hogy nem sikerült alkalmazkodnia, megbukik a túlélés próbáján.” (David Oates) A nevelést az a mód teszi környezetivé, hogy a tanuló azt megtapasztalja. Az iskolai környezeti nevelés arra irányul, hogy minden tanulóban alakuljon ki az a gondolkodási folyamat, amely képessé teszi a környezet tevékeny megismerésére, jelzések felfogására, értelmezésére és összefüggő rendszerben való gondolkodásra, a problémák okainak megértésére, megoldások keresésére, egyéni döntések felelősségének megértésére és meghozatalára. Meggyőződésünk, hogy részesülni kell a tanulóknak a környezettel kapcsolatos tevékenységeknek alapot nyújtó környezeti etika kifejlesztésében és olyan képességek kialakításában, amelyek szükségesek a környezet védelmével és jobbításával kapcsolatos állampolgári kötelezettségek teljesítésében helyi, nemzeti, globális és egyetemes szinten egyaránt. További meggyőződésünk, hogy a nevelésnek minden elemét (természetes, épített, technológiai és társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális, történelmi, etikai és esztétikai) szem előtt kell tartani felismerve összefüggéseiket, kiemelve, hogy mai tetteink folyamatként összefüggenek jövőbeli következményeikkel és hangsúlyozva az egyetemes gondolkodás szükségességét. Azt is valljuk, hogy a környezeti nevelésnek folyamatosnak kell lennie, át kell hatnia minden tantárgyat minden évfolyamon. A tanulóknak konkrét és közvetlen tapasztalatok megszerzését kell biztosítani bevonva őket saját közösségük valós környezeti problémáinak tárgyilag megközelítésű vizsgálatába. Hiszünk abban, hogy nevelésünkkel segíteni tudjuk tanulóinkat egy egyetemes környezeti etika – a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség – kialakításában, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására az élőlények jelen és jövő nemzedékeinek fennmaradása érdekében.

58

2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJAI, FELADATAI, A FELADATOK TELJESÍTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI 2. 1. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA 1. Célunk képessé tenni a tanulókat egy egyetemes környezeti etika kifejlesztésére, amely képessé teszi majdani felnőtt korukban őket, hogy a környezeti problémák megoldásával, sőt megelőzésével biztosítsák a fenntartható jövőt Földünk lakói számára. 2. Legfőbb célunk, hogy környezeti nevelésünk a tapasztalatszerzésen alapulva segítse a tanulókat megfelelő ismeretekhez, készségekhez jutni, hogy majdan elhivatott állampolgárokká váljanak, akik készek egyénileg és csoportosan a környezet minőségének védelmén, javításán és fenntartásán fáradozni minden élőlény jelenlegi és jövőbeli nemzedékeinek érdekében. A legfőbb cél öt részcélra bonható. 2.1.1. Észlelési tudatosság 2,1,2, Ismeretek 2.1.3. Környezeti etika Állampolgári cselekvési készségek Állampolgári cselekvési tapasztalatok

2.1.1 Észlelési tudatosság Cél: Az észlelés és az észlelt valóság különböző elemei közötti különbségtétel képességeinek fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése, ezzel párhuzamosan esztétikai érzékenység kialakítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. A külvilág észlelése és az észlelt információk összekapcsolása az érzelmekkel. Cél a tanulók valamennyi érzékszervének minél változatosabb formában való használata. Az érzékelési tapasztalatok által kiváltott érzelmi reakciók feldolgozása, gondolatok ébresztése, értékek formálása, döntéshozás. Az esztétikai érzékenység és tudatosság kialakítása. Feladat: Ingerek érzékelése és megkülönböztetése: A tanulót képessé tenni,  hogy látása segítségével képes legyen meghatározni egy természetes vagy emberi alkotta tárgy színét,  hogy látása és tapintása révén képes legyen meghatározni egy természetes vagy ember által alkotott tárgy anyagát,  hogy látása segítségével képes legyen azonosítani adott alakú vagy színű tárgyakat,  hogy szaglása segítségével képes legyen különböző illatű anyagokat azonosítani, 59

 hogy ízlése segítségével képes legyen megállapítani, hogy valami sós, édes, savanyű vagy keserű,  hallása segítségével képes legyen megkülönböztetni különböző hangokat,  hogy képes legyen egyszerre több érzékszervét használni. Módszer: 

Megfigyelés Egy vagy több érzékszerv segítségével megállapítani a környezet egy eleme, eseménye jellemzőit. A tanulót képessé tenni,  hogy tárgyakat közös tulajdonságuk alapján csoportokba, majd újabb tulajdonság alapján alcsoportokba tudja rendezni,  hogy megállapítsa, valami beletartozik-e egy csoportba,  hogy kiválogassa egy halmazból a közös tulajdonsággal bírókat,  hogy csoportosítson dolgokat emberi szempontok szerint,  hogy meg tudja különböztetni a természetes és mesterséges dolgokat. Módszer:  Osztályozás Tárgyak, elképzelések vagy események csoportosítása észlelhető hasonlóságok és különbözőségek alapján. A tanulót képessé tenni,  hogy össze tudjon hasonlítani két tárgyat, eseményt vagy feltételt, és a tudjon választani azt, amelyik valamilyen tekintetben több a másiknál,  hogy felismerje a Nap egymás utáni helyzeteit,  hogy sorba tudja rendezni a z egymásra épülő egységeket. Módszer:  Sorbarendezés Tárgyak, események vagy jellemzők sorba rendezése egy adott tulajdonság megállapítása és összehasonlítása révén. A tanulót képessé tenni,  hogy felismerje a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét,  hogy felismerje a két- és háromdimenziós formákat,  hogy felismerjen szabálytalan két- és háromdimenziós természeti és ember alkotta tárgyakat,  hogy felismerje, hogy a térkép és a földgömb a valós világot mutatja,  hogy meghatározni és használni tudja a fő irányokat terepen és a térképen. Módszer:  Térbeli viszonyok megértetése Tárgyak egymáshoz való helyzetének észlelése és értelmezése az irány, mintázat, alak, hosszúság, szélesség, helyzet vagy perspektíva fogalmainak segítségével. Az észlelésből származó információk feldolgozása, finomítása és kiterjesztése A tanulót képessé tenni,  hogy meg tudja állapítani egy tárgy hosszát testrészeihez viszonyítva,  hogy tudjon távolságot mérni háztömbök segítségével,  hogy tudjon karos mérlegen súlyokkal mérni,  meg tudja mérni egy növény növekedési sebességét,  meg tudjon mérni a hőmérsékletet és csapadékmennyisége. 60

Módszer:



Mérés, számszerűsítés Megállapítani valaminek a méretét, számosságát, kiterjedését, kapacitását, tömegét vagy más, mérhető jellemzőjét annak alapján, hogy egy mesterséges vagy természetes egység „hányszor fér bele”. A tanulót képessé tenni, hogy  lábnyomok és más életnyomok alapján rekonstruálni tudja egy állat tevékenységét,  következtessen a lecsapódó párából arra, hogy a levegőben is van víz,  következtetni tudjon arra, hogy a növények ellanyhulása a vízhiány következménye,  következtetni tudjon a testrészek felépítéséből azok feladataira,  meglássa az események, jelenségek ok-okozati összefüggéseit. Módszer:  Következtetés Megfigyelés alapján feltételezéseket tenni közvetlenül meg nem figyelhető dolgokról. A tanulót képessé tenni, hogy  meg tudja állapítani, hol gyülemlik fel az esővíz,  meg tudja mondani, mit kapunk két elsődleges szín keverésekor,  meg tudja mondani, milyen a megszokott élelmiszereink íze,  meg tudja állapítani a Nap járásának megfigyelése alapján merre van Kelet,  meg tudja állapítani, hogy változik a hőmérséklet napsütésben, illetve borult időben,  időjárás előrejelzést készítsen. Módszer:  Előrejelzés Valószínű kimenetek, következmények meghatározása egy rendszer ismételt megfigyelésének eredményei alapján. A tanulót képessé tenni, hogy  megfigyeljen egy terület élőlényeit, és összeállítson egy táplálékláncot,  egy élőlény testrészeinek megfigyelése és egyéb információk alapján meg tudja magyarázni életjelenségeit,  meg tudja állapítani egy emberi közösség különböző tagjainak munkáját tanulmányozva, hogyan függnek ezek össze, és hogyan járulnak hozzá az egész közösség működéséhez.. Módszer:  Elemzés Egy rendszer és részeinek megfigyeléséből következtetni a köztük lévő öszszefüggésekre. A tanulót képessé tenni, hogy  meg tudja mérni a mérhető adatokat, rögzíteni tudja azokat, a változást diagrammal ábrázolni tudja, és meg tudja magyarázni a változást,  megértse és meg tudja magyarázni, hogy a különböző anyagokból készült testek tulajdonságai is különböznek egymástól,  meg tudja magyarázni a halmazállapot-változásokat, és ismerje a következményeit,  ismerje fel a létszükséglet anyagait. Módszer: 61



Értelmezés Adatok és más összegyűjtött információk jelentőségének megállapítása egy-egy rendszer megfigyelése alapján.

2.1.2. Ismeretek Ismeretek: a természetes környezet működésének, az emberi tevékenység rá gyakorolt hatásának és annak alapvető megértése, hogy hogyan teremthető meg a harmónia a természetes környezet és az emberi tevékenység között. Cél tudatosítani, hogy a környezet működésének ismerete olyan alap, mely nélkül az állampolgárok nem képesek bölcs döntéseket hozni a környezettel való együttműködésről, a környezetbe való beavatkozás hatásainak kiküszöböléséről. Alapvető ismeretek A bioszféra rendszerként működik a Föld bolygó fizikai tulajdonságai és a Naprendszerben elfoglalt helye által megadott keretek között. 1. A Földi folyamatok elsődleges energiaforrása a Nap. 2. Másodlagos energiaforrások: a nukleáris folyamatok, geotermikus energia, árapály, gravitáció. 3. A Föld egésze energetikai egyensúlyban van: a napsugárzásból energiát nyer, a világűrbe energiát sugároz ki. 4. A Föld napi tengelykörüli forgása, éves Nap körüli keringése és a napenergia különböző mértékű abszorpciója eredményezik a légtömegek mozgását, az óceáni áramlatokat és a vízkörforgását, ezek által alakulnak ki a legjellemzőbb klímaövek és teremtődnek meg az élet feltételei. A bioszféra komplex, állandóan változó, belső kölcsönhatásokkal bíró rendszer. 1. A bioszféra egymással kölcsönhatásban álló alrendszerekből: ökoszisztémákból áll. a) Az ökoszisztéma a tér adott pontján adott időben felismerhető egység, melynek összetevői három csoportba sorolhatók. 1. élettelen (abiotikus) tényezők, 2. élőlények (biotikus tényezők), 3. az élő és élettelen tényezők közötti kölcsönhatások. b) Az ökoszisztéma jellemzőit a tényezők kölcsönhatásai alakítják ki. A tényezők jellemzői különbözőek, de az ökoszisztéma csak a teljes, működő egység egészének vizsgálatával ismerhető meg. c) Egy faj tulajdonságait öröklött tulajdonságai és a környezet határozza meg. d) Az ökoszisztémában zajló folyamatok korlátait az abiotikus tényezők és az élőlények öröklött tulajdonságai jelölik ki. e) Az élőlények populációi kölcsönhatásban állnak egymással és az élettelen környezettel. A korlátozó tényezők eredményeképp az egy adott „szerep”, egy „ökológiai fülke”: niche betöltésére specializálódnak. f) Az ökoszisztémák és a populációk jellemezhetők ökológiai tűrőképességükkel, vagyis azzal, hogy milyen korlátok között képesek más ökoszisztémákkal, illetve az adott ökoszisztéma más elemeivel kölcsönhatásban élni. 62

2.

A bioszféra állandó, folyamatos változásban volt és van.

a. Az abiotikus tényezők a földtörténet során folyamatosan változnak. b. Az élőlények örökítő anyaguk kis lépésekben történő, lassú megváltozása miatt az évmilliárdok során nagy mértékben megváltoztak, alkalmazkodva a változó környezethez. Az alkalmazkodásra képtelen fajok kihaltak. c. Új ökoszisztémák korábban élettelen területek élőlényekkel való benépesülésével vagy korábbi ökoszisztémák átalakulásával keletkeztek. 1. Új ökoszisztémákban az élettelen környezet alkotóinak és az élőlényeknek új kombinációival találkozunk. 2. Az élettelen és élő tényezők kölcsönhatásai megváltoztatják az ökoszisztéma jellegét. 3. Természetes és az ember általi folyamatok különböző mértékben képesek megváltoztatni az ökoszisztémákat. 4. Az ökoszisztémák különböző mértékben képesek ellenállni az őket érő hatásoknak, illetve regenerálódni. 5. Élő vagy élettelen tényezők eltávolítása vagy behozatala, vagy az ökoszisztéma folyamatainak megváltoztatása szélsőséges esetben el is pusztíthatja az ökoszisztémát. d. A hosszabb ideje fejlődő, érettebb ökoszisztémákban rendszerint többféle élőlény él együtt egymásra utaltan. 1. Az érett ökoszisztémák dinamikus egyensúlyban vannak. 2. Az érett ökoszisztémák rendszerint stabilak, fizikai, biológiai, gazdasági és társadalmi változásoknak jobban ellenállnak, mint a fejlődésben levők. e. Az érett ökoszisztémákban a niche-k specializáltabbak. 1. A niche specializáció az ökoszisztéma és az élőlények változásainak kölcsönhatásából ered. 2. Ha az élőlények új viselkedésmódokat sajátítanak el, niche-ük kiszélesedik, így többféle élőlény élhet együtt ugyanabban az ökoszisztémában, tovább módosítva azt. f. Az ökoszisztémák egyes tulajdonságait nagymértékben befolyásolja az ökoszisztéma eredete és fejlődéstörténete. 3. Az élethez szükséges energia és anyagok a bioszférában megtalálhatók vagy beáramlanak. a. Az ökoszisztémák energiája elsősorban legnagyobb mértékben napenergia, az anyagok a bioszféra összetevői. b. A fotoszintézis során a klorofillt tartalmazó élőlények a napenergia felhasználásával vízből, szén-dioxidból és kis mennyiségű ásványi anyagokból magas energiatartalmú szerves vegyületeket állítanak elő, melyek az élet hordozói. 1. A szerves anyagok energiatartalma a légzés során szabadul fel. 2. A fotoszintézis és a légzés folyamatait szűk korlátok közé szorítja a hőmérséklet, nedvesség, kémiai feltételek és az élőlények genetikai felépítése. c. Az anyagok körforgása az ökoszisztémákban a táplálékhálózatokon keresztül történik: az anyag a növényekből növény-, és mindenevő, majd ragadozó állatokba kerül; a lebontó szervezetek bármely szinten bekapcsolódva a szerves anyagokat szervetlenné alakítva zárják a körfogást.

63

d. Az energia egy része geofizikai és geokémiai ciklusokon, más része a táplálékhálózatokon halad keresztül. 1. A táplálékhálózatokon belül az energiaátadás hatékonysága sohasem 100 %, így állandóan energia szivárog el a rendszerből. 2. Az ökoszisztémák és bennük az élőlények életéhez és fejlődéséhez állandó energia-bevitel szükséges, melyet a Nap biztosítja számukra. 3. A napenergia egy része szerves anyagok formájában tárolódik a későbbi felhasználásig. 4. Földünk minden ökoszisztémájában több faj populációi élnek, melyek létszáma és stabilitása a rendszer abiotikus és biotikus tényezőinek függvényében változik. a. Egy számára megfelelő ökoszisztémában megtelepülő kis létszámú populáció növekedése S alakú (szigmoid). b. A populáció létszámát, a születési és halálozási rátákat külső és belső tényezők szabják meg. 1. A belső tényezők genetikailag meghatározottak. 2. A külső tényezők kémiai vagy fizikai környezeti tényezők, populáción belüli vagy populációk közötti kölcsönhatások. A populációk létszáma minden külső tényezőt befolyásol. 3. A modern társadalmakban az emberek születési arányszámát elsősorban társadalmi-kulturális tényezők, a halálozások arányszámát társadalmi-technikai tényezők szabják meg. c. Egy populáció mérete az időben változik az ökoszisztéma abiotikus és biotikus kölcsönhatásainak függvényében, melyek meghatározzák az ökoszisztéma az adott populációra vonatkozó eltartó-képességét. d. Az ökoszisztéma működése szempontjából a populáció létszáma és térbeli elhelyezkedése egyaránt fontos. e. A populációk eloszlását a tűrőképesség, ökológiai valencia1, az elterjedés környezeti korlátai és történeti okok szabják meg. Az ember mint a bioszféra tagja Az ember kihasználja a bioszférát alapvető szükségletei és luxusigényei kielégítésére. 1. Az ember alapvető, életéhez és fejlődéséhez elengedhetetlen biológiai szükségletei: megfelelő éghajlat, energia, élelem, ivóvíz, egyéb anyagok, pihenés és mozgás, partner a gyermekvállaláshoz, védelem a káros környezeti hatásoktól. 2. Az ember lelkileg is egészséges fejlődésének pszichológiai és társadalmi feltételei is vannak: biztonság, szeretet, megbecsülés, önmegvalósítás, társadalmi kapcsolatok, egészség, kényelem, anyagi javak, lelki-szellemi élmények. 3. Minden emberi kultúra megteremti a maga saját igényeit, melyek kielégítése különböző mértékben terheli az ökoszisztémákat. a) Kultúrafüggő igények:  A táj és a természetes ökoszisztémák megőrzése, anyag- és energiatakarékosság,  Státusszimbólumok: Különleges tárgyak, élmények birtoklása,  Emberléptékű gazdaság,  Ipari termékek betervezett amortizációja, 1

Ökológiai valencia = az a sajátosság, amely kifejezi, hogy milyen környezeti és tűrőképességi tényezők szükségesek egy élőhely megtartásához vagy meghódításához.

64

b)

c) d)

e)

 Étkezési szokások, családmodell, munkához való hozzáállás. Az emberiség egyetemes vágya az anyagi javak minél nagyobb mennyiségének birtoklására az egyes kultúrákban különbözőképpen jelenik meg. Az ember környezetére gyakorolt hatása e vágy kielégítésének arányában növekszik. Egy társadalom környezetére gyakorolt hatásának milyenségét és mértékét jelentősen meghatározza a társadalom értékrendje. Az egyre növekvő energia- és anyagfelhasználás végzetes környezeti következményekhez vezet, pl.  a légkörbe bocsátott egyre több szén-dioxid és hő globális felmelegedéshez vezet,  megváltozik a Föld sugárzás-visszaverő képessége,  szintetikus – köztük mérgező, mutagén és rákkeltő – anyagok kerülnek a környezetbe,  a városok felett hőszigetek alakulnak ki Az emberek a városok mesterséges környezetében tömörülnek, ami fokozza a természetes környezetre gyakorolt káros hatást.

Az ember a bioszférában mindenhova eljutott, ezért ökológiai egyeduralomra tett szert.

2.

1. Az ember ökológiai egyeduralma több tényezőn alapszik. a) Intellektuális képessége segítségével kifejlesztette a  technikát, amely egyedülálló ellenőrzést biztosít az energiaáramlás, élelmiszerek és más anyagi javak termelése, a betegségek és más, az emberiség létszámának korlátozására képes tényező felett,  páratlan technikai és intézményes uralmat az ökoszisztémák más populációi felett, mint pl. egyes fajok háziasítása, a nem kívánatosak visszaszorítása, a kívánatosak elszaporítása. b) Az ember számos különböző környezethez képes biológiai vagy kulturális módon alkalmazkodni; ez káros és hasznos következményekkel egyaránt jár. c) Az emberiség pusztán létszámánál fogva is uralkodó helyzetben van. d) A munkamegosztásnak köszönhető sokféleség és specializáció szintén hozzájárul az ökológiai egyeduralomhoz. Az ember hajlamos arra, hogy közösségeket, testületeket és intézményeket alkosson, és azok keretében tevékenykedjen. Ez elősegíti emberi települések létrejöttét, melyek koncentráltan terhelik a természetes ökoszisztémákat, fokozzák a rájuk nehezedő nyomást. a) E hatások fokozódnak, ha kis helyen sok ember tömörül össze. b) A metropolisz méretű emberi település környezetalakító hatásai a hegységekével, gleccserekével, aszályokéval és áradásokéval mérhetők össze. 3. Az emberiség létszámának és technikai lehetőségeinek a közelmúltban bekövetkezett robbanásszerű növekedése olyan mértékben felgyorsította az ökoszisztémák átalakulását, hogy e változások némelyike már visszafordíthatatlan. 4. Az ember esztétikai, etikai és szellemi értékei megerősíthetik vagy gyengíthetik az ökoszisztémákon belüli harmonikus kapcsolatokat. Az ökoszisztémák hatása az emberre 1. Az ember és minden, amit létrehoz ökoszisztémák keretében működik. a) Az épített környezet gyökeresen megváltoztatja az emberi társadalmakat és kultúrákat. 65

b) A múlt ökológiai történései és folyamatai biológiai és kulturális szempontból nagymértékben különböző emberi populációkat alakítottak ki. 2. A népességnövekedés és a technika fejlődése rövid és hosszútávon egyaránt megváltoztatja a bioszférát. a) Rövid távú hatások:  Születési, halálozási ráta,  emberi populációk biológiai rátermettsége,  meg nem újuló energia- és nyersanyagkészletek felhasználása,  egyének és közösségek funkcionális képességei. b) Hosszú távú változások:  Az örökítő anyag változása és ennek genetikai következményei,  szelekciós erők kiküszöbölése vagy újak beiktatása,  az ökoszisztémák változása populációik evolúciójának következtében,  az egészségi állapot és az életvitel változásai,  globális éghajlatváltozás,  megújuló és meg nem újuló erőforrások készleteinek alakulása,  kulturális változások. 3. Az épített környezet és annak pszichológiai légköre erőteljes hatással van az emberre. A verbális kommunikáció útján történő információátvitel és a tanult viselkedésformák hasonló módon működnek az emberek esetében, mint a fizikai és a kémiai tényezők az ökoszisztémákban. Az ember és a bioszféra többi eleme folyamatos kölcsönhatásban van. 1. Az emberek szükségletei és igényei, környezetre gyakorolt hatásuk és a környezet rájuk gyakorolt hatása egyéni, csoport-, intézményi és nemzeti kulturális értékeket, célokat, készségeket, elveket és képességeket tükröz.. 2. Az ökoszisztémák alkotói közti kapcsolatok kétoldalúak, a mindkét fél számára előnyöstől az egyik a másik általi elpusztításáig terjednek. 3. Az ökoszisztémákon belüli kapcsolatokat visszacsatolási mechanizmusok irányítják, melyek lehetnek fizikaiak, kémiaiak, társadalmiak vagy viselkedésbeliek, egyszerűek vagy végtelenül bonyolultak. 4. Az emberi tevékenységek gyakran szinergetikus hatást gyakorolnak az ökoszisztémákra és fordítva. 5. Az emberi tevékenység szerepet kap az ökoszisztémák fenntartásában és kezelésében. a. Az ember átalakítja az ökoszisztémákat a számára kedvezőbbre:  állatok és növények háziasítása,  betegségek és a halálozási arány csökkenése,  lakóhelyek, munkahelyek, termelő-, tároló-, pihenőhelyek, utazási lehetőségek kiépítése és fenntartása,  vadon élő állatok genetikai anyagának megőrzése, egyes ökoszisztémák védelme,  egyes ökoszisztémák és ökoszisztéma összetevők megbecsülése,  társadalmi törvények alkotása,  bizonyos társadalmi-kulturális körülmények között a népesség csökkenése,  bizonyos esetekben ökoszisztémák diverzitásának növelése. b) Az ökoszisztémák átalakításának az ember számára is káros hatásai:  nagy kiterjedésű környezetpusztító események figyelmeztetnek az ember és a bioszféra közti egyensúly felborulására, 66

     

fajok kipusztulása, ökoszisztémák területének, diverzitásának csökkenése, környezeti ártalmak okozta betegségek elszaporodása, élőhelyek szándékos vagy véletlen elpusztítása, szennyező anyagok termelése, feldúsítása, az urbanizált területeken nagymértékű energiapazarlás és szennyezőanyagkibocsátás, nyersanyagok koncentrált lelőhelyeinek kimerítése.

A harmónia megteremtése a természetes környezet és az ember tevékenysége között Az emberi tevékenység és az ökoszisztémák működésének összehangolása és az erre irányuló törekvések következményeinek felmérése. 1.

2.

3.

A harmónia megteremtésének akadályai:  a bioszféra-változások nyilvánvaló, folyamatos és túlnyomórészt irányíthatatlan hatása az ember biológiájára és kultúrájára,  előre látható képességünk korlátozottsága, környezeti előrejelzésekhez nem elegendő tudás,  a felelős társadalmi-politikai döntéshozó folyamatok nem elég egységesek és megbízhatók. A harmónia megteremtésének eszközei:  széleskörű intézményes és azon kívüli nevelés,  az emberi érzékenység fejlesztése különböző művészeti ágak gyakorlásán keresztül, hogy értékelni tudjuk a természet szépségét,  egyének, üzleti vállalkozások társadalmi és kormányzati szervezet jobbító törekvéseinek támogatása,  gazdasági és társadalmi ösztönzők alkalmazása,  stratégiák, irányelvek, előírások önkéntes elfogadása és alkalmazása,  törvényes stratégiák, irányelvek és előírások megalkotása és ezek betartatása. A harmónia megteremtését segítő intézmények, szervezetek:  család,  nevelés,  média,  vallás,  tudomány/technika,  társadalmi szervezetek,  kormányzati szervek,  ipar, kereskedelem.

Az emberi tevékenység és az ökoszisztémák működésének összehangolása. 1. Az ökoszisztémák összetevőinek, folyamatainak, az emberi tevékenység az ökoszisztémákra gyakorolt pozitív és negatív hatásainak és az ökoszisztémák az emberre gyakorlt hatásainak mély megértése. 2. Az ökoszisztémák összetevői, folyamatai és a múltbéli vagy jelenlegi ökoszisztémaváltozások jelentőségének felismerése. 3. Az ökoszisztéma-változások okainak meghatározása.

67

4. Olyan alternatív cselekvési lehetőségek kidolgozása, melyek kedvező változásokat hoznak létre vagy azokat fenntartják, vagy a káros változásokat kiküszöbölik, különös tekintettel a várhatóan irreverzibilis változásokra. 5. Az alternatív cselekvési stratégiák elemzése és értékelése széleskörű környezeti, társadalmi és gazdasági kritériumok alapján, figyelembe véve, hogy e kritériumok a politikai, földrajzi, társadalmi helyzet, az idő és lépték függvényében változhatnak. 6. Egy cselekvési terv kiválasztása és ennek megfelelő megvalósítási politika kidolgozása minden szinten, az egyéntől az univerzumig. 7. A program végrehajtásához szükséges lépések meghatározása és kezdeményezése. 8. A program eredményeinek nyomon követése és értékelése, esetleges korrekciója.

2.1.3. Környezeti etika Cél: Olyan egyetemes etika kifejlesztése, amely alapjául szolgál a környezetet védő, óvó, javító és fenntartó tevékenységhez. Annak tudatosítása, hogy a környezeti kérdések ténykérdések, de egyben etikai kérdések is. Az egyén és a társadalom céljaival, azok helyességével foglalkozik. Minden ember személyiségének része kell, hogy legyen egy környezeti etika, mely nemcsak a szűkebb környezete, de a Föld és az egész világegyetem ökológiai épségének megőrzésére irányul. Az etika annak a megérzése, hogy valami alapjaiban véve jó vagy rossz; önként vállalt erkölcsi szabályzat, mely segít abban, hogy az ember kialakítsa relatív értékeit, ezek alapján döntsön és személyes felelősséget vállaljon döntéseiért. Az etika úgy alakul ki, hogy az ember morális döntéseket hoz, és ezek tapasztalataiból tanul. Egy ember élete bármely pillanatában bizonyos meggyőződéseket, hozzáállásokat és értékeket vall. Mikor morális döntések meghozatalára kényszerül, ezek a meggyőződések, értékek önként vállalt erkölcsi szabályzattá rendeződnek, annak megérzésévé, hogy mi a jó és mi a rossz. Meggyőződés: Egyszerű, tudatos vagy belülről fakadó állítás, mely megalapozza egy ember tetteit vagy szavait. Hozzáállás: Összetartozó meggyőződések csoportja, a meggyőződésrendszer része. Érték: Valami, ami az egyén számára nagyon fontos, ápolandó. Feladatok: Meggyőződés, hozzáállás, (attitűd értékrend kialakítása, fejlesztése. 1. Esztétikai érték kialakítása. Környezetünk szépségeinek élvezete és megbecsülése érzékszerveink segítségével. 2. Kulturális értékteremtés. Közösségi/társadalmi tudás, hitek, értékek, művészet, szokások és hagyományok művelése, megőrzése. 68

3. Ökológiai értékteremtés. A természetes rendszerek épségének, egyensúlyának, sokféleségének megőrzése. 4. Gazdasági érték megismerése. Pénz és anyagi javak felhalmozása, használata, cseréje. 5. Szellemi értékteremtés. A tudás gyűjtése, felhasználása és továbbadása. 6. Etikai érték megismerése, elfogadása. A kötelességtudat kialakítása a jelenben és a jövőben, törődés azzal, hogy természet és ember, valamint ember és ember kapcsolatában mi jó és mi rossz. 7. Egészségügyi érték megismertetése. Az ember élettani egészségének megfelelő környezetminőség megismerése. 8. Politikai érték felismertetése. A kormány és szervei politikájának, feladatainak és tevékenységének figyelemmel kísérése. 9. Kikapcsolódási értékek gyakoroltatása. A szabadidős tevékenységek lehetőségeinek megismertetése, használata, fenntartása. 10. Vallási értékek megismertetése. A hiten alapuló hiedelemrendszerek tiszteletben tartása. 11. Tudományos értékek megismertetése. A tapasztalati kutatások eredményeinek tiszteletben tartása. 12. Társadalmi értékek megismertetése. Törődés azzal, hogy az emberi kapcsolatokban kölcsönös megértés, együttérzés és egyenjogúság uralkodjon. Az értékek alakulása gyermekkorban 1. szakasz (1 – 2. évfolyam)  korlátozott társadalmi/környezeti interakciók,  az értékek mint jó/rossz, szép/csúnya, helyes/helytelen alakban jelennek meg,  attitűdök, értékek kívülről generálódnak az érzelmek bevonása alapján,  az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának alsó szintjeihez kapcsolódnak,  sok érték bevésődik,  fontos a jutalom és a büntetés,  az általuk csodált emberek attitűdjeit, értékeit követik. 2. szakasz (3-6. évfolyam)  A társadalmi/környezeti interakciók gyarapodnak, kisebb a felnőttektől való függőség, a gyermekre növekvő számú észlelés, idea hat,  a gyermek felfogja, hogy másoknak is vannak érzéseik, érzékenységük, a személyes érzések az önérték érzésével társulnak,  az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájában a középső szinthez kapcsolódnak,  a gyermek felfogja, hogy az értékek által irányított dolgok nem fehérekfeketék, hogy a személyes akciók másokra hatnak, és ez empátiát fejleszt ki 3. szakasz  

(6- 9. évfolyam)

A gyermekben tudatosodik a csoportos döntéshozatal, a magatartási szabályok, a maga és mások igényeinek és szükségleteinek megfontolása iránti igény, A gyermek felismeri, hogy az értékek által irányított dolgokat más szemszögből is lehet szemlélni, esetleg ezek mindegyikét egyformán elfogadhatónak, észszerűnek tartja, 69





A döntéshozást úgy tekinti, mint ama nagyobb közösség szabályainak alkalmazását, mely új szabályokat vagy többségi szavazatok útján vagy választott vezetői által hoz, annak a csoportnak a szabályai között érzi jól magát, amelyet hűségével tűntetett ki, Az értékek befolyásolta ügyeket úgy tekinti, mint amelyek alternatív megoldásokkal rendelkeznek, a személyes döntéseket gyakran elvetik a csoportdöntésnek megfelelés kedvéért.

70

Az alapvető szükségletet hierarchiája.

Önmegvalósítási szükségletek Személyiségfejlődés

Önfejlesztés, önkiteljesítés

Az önértékelés szükséglete Önbizalom, hozzáértés

Függetlenség, ismeretek

A szeretet és valahová tartozás szükséglete Érzelmek elfogadása és nyújtása általi

Barátok,

házastárs,

gyerekek

Elfogadás

A biztonság szükséglete Szerető, kiszámítható, támogató környezet

Védelem a fizikai és lelki sérelmekkel szemben

Fiziológiai szükségletek Víz

Élelem

Levegő

Alvás

Hajlék utódok biztosítása

1. A nevelési cél megvalósítottnak tekinthető, ha a tanuló a képzés végére képes figyelmét  összpontosítani,  szabályozni,  szelektálni. Felismeri a tárgyak és struktúrák színeit, alakját, elrendezését, megfigyel és felismer egyre bonyolultabb látványokat, hangokat teremben és a természetben. Felismeri minden élőlény kölcsönös egymástól való függését. Érzékeny az emberi igények, a környezeti és társadalmi problémák iránt. Felismeri annak fontosságát, hogy tájékozott legyen. 2. Ha elfogadó, tettre kész reakciókra képes, illetve reakcióit meg tudja valósítani.

71

Ha ki tudja fejezni készségét a szabályok betartására. Ha önként gyűjt információkat környezetéről, gyakorlatban is tesz valamit környezete érdekében. Ha örömmel olvas a természetről, illetve néz filmeket , ha örömét leli a szabadban töltött tevékenységeknek. 3. Ha képes egy érték befogadására, támogatására, illetve kellő elkötelezettséggel bír az értékekkel szemben. 4. Ha képes értékek megfogalmazására, értékrend kialakítására, megszervezésére. Megtalálja helyét a közösségekben, ha felelősséget érez, hogy részt vegyen az értékteremtésben. Kimutatja, hogy értékeli a természet szépségeit. Minden szinten kinyilvánítja, hogy egyet ért a közösség pozitív céljaival. 5. Ha korának megfelelő általános értékítélettel rendelkezik, és következetes életfilozófia kialakítására törekszik. Ha képes korábbi helytelen véleményét felülvizsgálni, képes helytelen viselkedését megváltoztatni az után, hogy felismerte, negatív hatásait a környezetre. Olyan életfilozófia kialakítására törekszik, melynek alapja, hogy a Föld és lakói közösségében az ember egyenrangú és nem uralkodó fél. 2. 1.4. Állampolgári cselekvési készségek Cél a tanulókban a környezeti problémák felismeréséhez, vizsgálatához, megoldásához és megelőzéséhez szükséges készségek fejlesztése. Az állampolgári cselekvésre nevelés célja, hogy  megtanítsa a tanulókat bizonyos kapcsolatokban tevékenykedni,  élni a képviseleti demokrácia adta lehetőségekkel,  megtanítani a közügyekben való hatékony részvételre. Feladat Alsó tagozat      

A hangsúlyt az általános készségek fejlesztésére kell fordítani, melyek a következők. Alapműveltségi készségek: olvasás, írás, beszéd és figyelem. Térképolvasási készségek: fő világtájak használat, térképjelek értelmezése, Következtetés készsége. Kutatási készségek: gyűjtés, rendszerezés, adatok bemutatása. Problémamegoldó készségek: alternatívák és következményeik meghatározása. Információgyűjtő és feldolgozó készségek: szűkebb környezetünk megismerése.

Felső tagozat Az alsó tagozatban elkezdett készségek fejlesztésének továbbfejlesztésének folytatása, illetve újabb készségek fejlesztése a feladat.  Hatékony kommunikáció képességének fejlesztése: az információk, eszmék, értékek felfogása és közlése hallás, beszéd, arcjáték, testbeszéd, olvasás, írás, rajzos és művészi kifejezésmódok segítségével mindenfajta nevelés részeként. 72

 Az önálló és csoportmunka képességének fejlesztése. A tanulóknak csoportmunka keretében meg kell tanítani a problémák felismerését és megoldását, ki kell alakítani az irányítás és munkamegosztás gépezetén, a más csoportokkal való együttműködés titkait, a csoporttagok szolidaritásának és elkötelezettségének megnyerését, a kritika elfogadását és az arra való válaszadást, valamint a csoporttagok egyéni igényeinek kielégítését. Intellektuális képességek és készségek.  Megértés:  A tanuló kivonatot készít tudományos témákban megjelent cikkekből.  Adatokat összegyűjt, grafikonon ábrázol.  Értelmezés:  Az adatokból készített grafikont értelmezi.  Különbséget tesz hiteles és nem hiteles következmények között.  Kiterjesztés:  A tanuló következtetéseket fogalmaz meg, különbséget tesz ítéletek és következmények előrejelzése között.  Alkalmazás:  A tanuló előrelátja egy adott környezeti tényező megváltozásának ökológiai hatását.  A közösségi cselekvés demokratikus alapelveit alkalmazva részt vesz helyi környezeti problémák megoldásában.  Elemzés:  A tanuló környezeti témáról szóló írásban felismeri a feltételezéseket.  A tanuló meg tudja különböztetni környezettel kapcsolatos vitákban a tudományos érveket a feltételezésektől.  Felismeri a félrevezető hirdetéseket.  Szintézis:  A tanuló jelentést tud készíteni környezeti témájú vizsgálatáról, illetve rögtönzött beszédet tud tartani személyes élményeiről.  Tervet készít egy-egy környezeti probléma lehetséges megoldására.  Esztétikai elvek figyelembevételével tervet készít az iskolaudvar szépítésére, fejlesztésére.  Értékelés:  A tanuló képes felismerni a megtévesztő érvelést.  Összehasonlítja alternatív tervek értékeit.  Megkülönbözteti, hogy a használt szakkifejezések nélkülözhetetlenek vagy csak ködösítés céljából hangzanak el egy-egy környezeti témában. 2. 1. 5. Állampolgári cselekvési tapasztalatok

73

Cél: Tapasztalatok szerzése bármilyen szintű környezeti probléma megelőzése, megoldása területén az észlelési tudatosság, az ismeretek, a környezeti etika és az állampolgári cselekvési készségek alkalmazásával. Feladat:  Tanulóinkban ki kell fejleszteni a szándékot és az intellektuális képességeket arra, hogy a későbbiekben mélyen gyökerező problémákkal is foglalkozzanak.  Fel kell készíteni őket adatok gyűjtésére és elemzésére.  Segítenünk kell, hogy felfedezzék és megőrizzék gyermekkori neveltetésük értékeit és kulturális észjárását.  Fel kell szabadítani őket, hogy felül tudják vizsgálni a rossz beidegződéseket a lehetséges jövő érdekében. Az állampolgári cselekvés fajtái:  Meggyőzés: 

  

logikai vagy érzelmi úton rávenni egy másik embert, hogy értékrendjét módosítva részt vegyen egy környezeti akcióban. Fogyasztói akció: Motiválni másokat a környezetbarát viselkedésre a következő módszerek alkalmazásával:  közvetlen bojkott,  közvetett bojkott,  környezetkímélés,  anyagi vagy önkéntes munka felajánlása,  gazdasági támogatás, Politikai cselekvés Jogi akció Aktív környezetvédelem.

3. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ELMÉLETI ALAPJAI A környezeti nevelési program alapja a tanterveknek, olyan módon, hogy három alapelvnek megfeleljenek. A három alapelv a következő:  A tanulók fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztése.  Társadalmi kötelezettségek megismerése.  A különböző tudományágak ismeretanyagának elsajátítása. Az értelmi fejlődés szakaszai Piaget szerint

74

Fejlődési szakasz

Gyermek jellemzői

Kor

 Beszéd előtti  A tárgyak csak akkor léteznek, ha a gyermek észlelési körén belül vannak  Rejtett tárgyak helyét csak véletlenszerű fizikai kereséssel állapítja meg  Gyakorlati alapismeret alakul ki, amely a későbbi értelmezési tudáshoz alapot biztosít. Műveletek előtti 1,5 – 7, 8 éve-  Megkezdődik a szervezett nyelvhasználat és szimbosig likus funkció ( a tárgyakat képekkel, szavakkal, másik tárggyal helyettesíti), a gondolkodás és az ábrázolás fejlődik Művelet előtti 1,5 – 7, 8 éve-  gondolkodása észlelés központú, nem logikus, nem sig tud elvonatkoztatni,  tevékenységét egyszerű célok vezérlik  változókat nem képes összeegyeztetni, nehézségei vannak tárgyak többféle sajátságainak figyelembevételével,  hiányzik a műveleti visszafordíthatóság a gondolkodásban és cselekvésben, nem képes mások nézőpontját átvenni. Konkrét műveleti 7, 8 – 11, 12  a gondolkodás konkréttá válik, de még nem elvonttá, évesig elemi logikai műveleteket képes elvégezni, összefüggések alapján képes elemi csoportokat alkotni, osztályba sorolni,  a mennyiség-megmaradás fogalma kialakul a számok, az anyag, a hosszúság, a súly, a tér és a mennyiség terén  változókat nem képes elkülöníteni, a gondolkodás során lépésről lépésre halad, anélkül, hogy az összefüggést felismerné. Formális műveleti 11,12 – 14, 15  a formális elvont gondolkodás képessége kialakul, évesig amelyet a hipotetikus-deduktív érvelés megjelenése jelez. Elvont kijelentésekben logikailag képes gondolkodni, módszeresen ellenőrzi feltételezéseit az öszszes lehetséges kombináció alapján. Szenzomotoros

Kb. 18 hónapos korig

Arlin-féle 5. Piaget szakasz

14-15 évestől

 Fejlődik az ellenőrzött kísérletek elvégzésére való képesség, egy kivételével valamennyi faktort állandónak véve  Képes különböző változókat feltételezni a kísérlet előtt, a valóságos és lehetséges közti irányt megfordítani.  Az állításokat konjunkcióval („és”), diszjunkcióval („vagy”), negációval(„nem”) és implikációval („ha…akkor”) összekötni. 75

Az ismeretek felépítése Tanulási tevékenység természete

Szint

A tanuló elsajátítja a terminológiát, tényeket hallás vagy olvasás

Ismeret útján Megértés

A tanuló dolgozik a kapott információkon – lefordítja a maga számára, értelmezi. Az információ a tanulóévá válik, ezzel növeli annak megőrzési valószínűségét. Alkalmazás A tanuló felidézi és használja az információt egy új probléma megoldásánál, egy új helyzetben. Amint az ebben való jártassága növekszik, nő a szellemi önbecsülése, ezt pedig tovább motiválja a tanulót. Elemzés A tanuló összekapcsolja frissen szerzett és korábbi ismereteit, ké(analízis) pes az ismereteket elemeire bontani. Szint Tanulási tevékenység természete EgységbeA tanuló összekapcsolja frissen szerzett és korábbi ismereteit, és a foglalás (szintézis) tudás elemeit úgy rendezi és/vagy kapcsolja össze, hogy ez által új sémákat, rendszerek alkot. Értékelés A tanuló minden ismeretet összefog és releváns ismereteit a probléma megoldására használja fel. Az erkölcsi fejlődés elmélete Piaget szerint Szakasz Mozgásos és egyéni

Életkor 2 éves korig 2 – 6 éves

Énközpontú Szabálytartó

7 – 11 éves 12 évestől

Megegyező

A gyermek jellemzői A gyermek saját vágyai és mozgásos késztetései szerint cselekszik. A gyermek elfogadott szabályokat használ, és utánozza, de nem tiszteli azokat másokkal való érintkezése során. Engedelmeskedik a szabályoknak. A szabályokat konszenzus határozza meg. Eléri a szülőktől való függetlenséget és a morális autonómia más forrásait.

Az emberi agy által észlelt információ Bal agyfélteke  

 

Jobb agyfélteke

Elvont szimbólumok, beszélt nyelv, o ábécé, o szavak (helyesírás), o mondatok (szintakszis), olvasás: o beszéd, írás, matematikai nyelv: o számok, műveletek (alapvető 76

 



vizuális képek, minták, verbális nyelv o kifejezésmód, o tónus, o hanglejtés, o testbeszéd, gesztikulálás, arckifejezés, matematikai nyelv o térbeli alakzatok,



    

tények), számolás o összeadás, o kivonás, o szorzás, o osztás logika, ritmus, lineáris idő, o másodperc, perc, óra, o napok, hetek, évek, meghatározások, gyűjtőfogalmak

o geometriai alakzatok, o összefüggések, o minták,

  

kreativitás, zene, ciklikus idő o évszakok

 

funkciók, arculatképek

Az értékek alakulásának szakaszai a gyermekeknél Szakasz

Jellemzők

A hatás fő forrása

1.  korlátozott társadalmi/környezeti interakciók  az értékek mint jó/rossz, szép/csúnya, helyes/helytelen jelennek meg  attitűdök, értékek kívülről generálódnak az érzelmek bevonása alapján  az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának alsó szintjéhez kapcsolódnak  sok érték bevésődik  fontos a jutalom és büntetés,  a serdülőkor előtt a gyermekek az általuk csodált emberek attitűdjeit, értékeit követik 2.  a társadalmi/környezeti interakciók gyarapodnak, kisebb a felnőttektől való függőség, a gyermekre növekvő számú észlelet/idea hat,  a gyermek felfogja, hogy másoknak is vannak érzéseik/érzékenységük, a személyes érzések az önérték érzésével társulnak,  az értékek az alapvető szükségletek hierarchiájának középső szintjéhez kapcsolódnak,  a gyermek felfogja, hogy az értékek által irányított dolgok nem fehérek-feketék, hogy a személyes akciók másokra hatnak, empátiát fejleszt ki . 3.  A gyermekben tudatosodik a csoportos 77

   

otthon/szülők intézmények/ gondozók iskolák/tanárok tisztelt/csodált barátok, mesehősök, rokonok

    

Otthon/szülők/testvérek iskola/tanárok szomszédok, média, papok, hitoktatók



Otthon/szülők, testvérek,

döntéshozatal, a magatartási szabályok, a maga és mások igényeinek és szükségleteinek gazdasági megfontolása iránti igény,  a gyermek felismeri, hogy az értékek által irányított dolgokat más szemszögből is lehet szemlélni, esetleg ezek mindegyikét elfogadhatónak/ésszerűnek tartja,  a döntéshozást úgy tekinti, mint ama nagyobb közösség szabályainak alkalmazását, mely új szabályokat vagy többségi szavazatok útján választott vezetői által hoz, annak a csoportnak szabályai között érzi jól magát, amelyet hűségével tüntetett ki,  az értékek befolyásolta ügyeket úgy tekinti, mint amelyek alternatív megoldásokkal rendelkeznek, a személyes döntéseket gyakran elvetik a csoportdöntésnek megfelelés kedvéért,

   

 vannak, akik erős hűséggel tüntetnek ki csoportokat, elfogadják azok attitűdjeit/értékekit és minősítését. 4.  A gyermek kritikus véleményt és ítéleteket kezd használni, hogy megállapítsa, mi a kívánatos, a saját/ és a hűségével kitüntetett csoport igényein és szükségletein túlhaladva,  az érvelésre való fokozott képesség nagyobb társadalmi/környezeti harmóniához vezet,  a gyermek univerzális konszenzust és harmóniát keres a globális kérdések megoldásában. 5.  Az egyén felfogja az emberi indítékok esendőségét, a hiba lehetőségét még a gondos, racionális döntések esetében is,  késztetés az ideális keresésére, alapvető, univerzális elvek felfedezése a jó/rossz, stb. meghatározásához,  erős késztetés olyan döntéshozatali folyamatra, amely az ügyek ideális megoldásának elérésére irányul annak érdekében, hogy az emberek és az általuk közösen birtokolt környezet közötti harmónia utópisztikus szintjeire jussanak.



78

  

 

iskola/tanárok, papok, hitoktatók, média, elsődleges, hűséggel kitüntetett csoport

Oktatási/vallási/társadalmi szervezetek, tudósok, filozófusok, média.

Oktatási/társadalmi intézmények, vallási szervezetek

4. AZ EGYES MŰVELTSÉGI TERÜLETEK SZEREPE Minden műveltségi terület felelős az egyes részcélok fejlesztéséért és megvalósításáért. Mezőgazdasági ismeretek Az első hat osztályban a hangsúlyt a mezőgazdaság és az emberek életében játszott szerepének felvázolása kapja. Ezek az ismeretek ezen a szinten nem külön tartárgyanként szerepelnek, hanem más tantárgyakba (társadalom-, és természetismeret) ágyazottan. A 7-8. évfolyamon a pályaorientációs ismeretekben és a különböző természettudományos tantárgyakban szerepelnek. Művészeti nevelés A művészeti nevelés elsődleges feladata esztétikai élmények nyújtása - a szépség megmutatása és megértetése. Az észlelési tudatosság részcél tartalma az észlelés és az észlelt valóság különböző elemei közötti különbségtétel képességeinek fejlesztése, az észlelés feldolgozása, finomítása és kiterjesztése, ezzel párhuzamosan esztétikai érzékenység kialakítása mind a természetes, mind az épített környezetre vonatkozóan. A művészi megjelenítés elemei: készségek az 1 – 3. osztályokban Készség

Elem Textúra

Látás, tapintás, felismerés, felfedezés, elnevezés, környezeti tudatosság. Felismerés, megkülönböztetés, intenzitás, színcsaládok, környezeti tudatosság. Felfedezés, megkülönböztetés, irányítottság, elnevezés, környezeti tudatosság. Megkülönböztetés, elnevezés, forma alapú felismerés, dimenziók, geometria, környezeti tudatosság. Forma alapú kapcsolatok, átfedés, helyzet, mozgás, környezeti tudatosság.

Szín Vonal Forma Tér

A művészi megjelenítés elvei és készségek az 1 – 3. osztályokban Készség

Elv Egyensúly Ellentét Ritmus Mozgás Ismétlés

Vizuális és fizikai elrendezés, szerveződés, tükörkép, pontszimmetria, környezeti tudatosság. Hasonlóság, különbség, ellentét, vizuális megkülönböztetés, környezeti tudatosság. Ütem, ismétlés, mintázat, környezeti tudatosság. Vizuális és fizikai kontroll, térbeliség, környezeti tudatosság. Mintázatok, szerveződés, elrendezés, elemi, környezeti tudatosság.

79

A tanulók a színeket és textúrákat látás- és tapintásérzékükön keresztül ismerik meg. A vonal, a forma és tér megismerése során térérzékük, térszemléletük fejlődik. Az ellentét alapelvének tanulmányozása, hasonlóságok és különbségek megfigyelése révén az osztályozási rendszerek megismerésének képességeit alapozzuk meg. A művészeti nevelés általános elvei és fogalmai Általános elvek

Fogalmak

Esztétika: A művészetek művelése fejleszti az esztétikai tudatosságot, ami javíthatja az élet minőségét. Változás: A változás az élet alapvető velejárója, mely az emberi élet minden területét érinti. Kommunikáció: Az emberi kapcsolatokhoz és megértéshez szükséges érzések, gondolatok és információk kifejezése és ennek felfogása. Emberi teljesség: Az emberi teljességet és potenciált a kifejező, érzéki, intellektuális és társas kapcsolatok éltetik. Kölcsönhatások: Az emberi élet minőségét befolyásolják a környezet és kultúra összefüggései.

A művészet közvetítheti a természetes struktúrák rendjét és esztétikai értékét. A környezet esztétikáját lakói saját érdeklődésüknek és értékrendjüknek megfelelően alakíthatják ki. A művészet közvetítheti a természet rendjét.

Az esztétikus környezet kialakítása érzelmi és érzéki szükségletet elégít ki. Egy terület földrajzi adottságai és az ott található anyagok befolyásolják, hogy ott milyen építmények szülessenek.

Anyanyelvi nevelés, kommunikáció A kommunikáció elsősorban az anyanyelvi neveléshez kapcsolódik, magában foglalja a hallást, beszédet, drámát, írást, olvasást, újságszerkesztést, érzések kifejezését verssel, dallal, riportkészítést, levélírást, másodlagos információforrások (könyvtár, médiaforrások) használatát, stb. A kommunikáció céljai:  Érzelmek kifejezése: a kommunikáció során érzelmeinket közöljük másokkal beszélgetés, újság, kiáltvány, határozat segítségével.  Rítusok: a kommunikáció célja bizonyos szokásoknak való megfelelés; lényege az üzenet kulturális/helyzethez illő tartalma. Pl. üdvözlés, búcsúzás, alkalmi beszédek, díjak átadása, fogadása, ülések levezetése, határozatok, szabályzatok, meghívók.  Érzések közvetítése: A kommunikáció esztétikai élményt jelent mind a küldő, mind a fogadó fél számára. Nyelvközpontú, a nyelvhasználat művészi kifejezési lehetőségeire koncentrál. Pl. vers, líra, elbeszélés, dráma, mozi, vicc, ballada, népdal.  Információközlés: a kommunikáció lényege a tartalom: egy kérdés kifejtése, információnyújtás, bizonyítékok felsorakoztatása, javaslat problémák megoldására. 80

 Meggyőzés: a kommunikáció a fogadó félre összpontosít, igyekszik annak gondolkodását, hozzáállását megváltoztatni, jó irányba terelni. Tánc „A tánc a nemzeti kultúra nemzedékről nemzedékre történő átadásának mindenkor egyik leghatékonyabb eszköze volt és marad. A tánc mindig azt mondja el, amit szavakkal nem lehet kifejezni. A tánc az élet ünneplése, hagyomány, társas tevékenység, gyógymód, etnikai kifejezésmód, kommunikáció, testedzés, esztétikai élmény és művészet.” „A tánc fokozza a testi és szellemi egészséget, módot ad az önkifejezésre, segít megérteni saját és más kultúrákat, fejleszti a gondolkodást, megerősíti az intellektuális ismereteket, fejleszti az esztétikai készségeket és az észlelési tudatosságot.” A tánc arra is nagyszerű eszköz, hogy a gyerekek megértsék egy szervezet működését. Családi és fogyasztói nevelés Az itt feldolgozandó környezeti témák: az energiafelhasználás és takarékosság, szilárd hulladék elhelyezése, újrahasznosítás, kémiai élelmiszeradalékok, veszélyes vegyszerek, autók hatása a környezetre. A család, táplálkozás és társadalom körében is feldolgozhatók a fenti témakörök. Globális ismeretek A globális ismeretek nem külön műveltségi területhez, hanem egy-egy tantárgy keretében kerülnek a tantervbe. A globális ismeretek keretéül szolgáló földrajzi téma az ember és a környezet kölcsönhatása, ezen belül a legfontosabb témák:  A Föld természetes rendszerei.  A természetes rendszerek közötti kölcsönhatások.  A természetes rendszerekben végbemenő változások hatásai.  Az emberi beavatkozások hatása a természetes rendszere működésére. Egészségnevelés Az egészségnevelés az alábbi táblázat szerint kapcsolódik a környezeti neveléshez. Környezet és egészség témái Évfolyam Témák 3. Hulladék csökkentése Az egészséges környezet megőrzése A környezetszennyezés fajtái és forrásai A levegőszennyezés problémái 4. Biztonságos vízellátás, Szennyvízkezelés Vizek védelme A környezet hatásai a testi és mentális egészségre Az egyén és a közösség felelőssége a környezet megóvása érdekében. 5. Szilárd hulladékok kezelése A természeti szépségek értékelése Az emberi tevékenység hatása a természetre. 81

6.

7 – 8.

A környezet hatásai a testi és mentális egészségre Környezeti változások okai és következményei Élősködők jelenléte és hatásai Közegészségügy A technika hatása a környezetre és az emberre Személyes felelősségünk környezetünkért Levegő- és vízszennyezés, tájrombolás Zajártalmak Rákkeltő anyagok A sugárzás környezeti hatásai

Matematika A matematikai részterületi közül a mérés, a geometria, az aritmetika és algebra, valamint a statisztika kapcsolódik a környezeti neveléshez.

82

A mérés céljai és kapcsolatuk a környezeti neveléssel Évfolyam 0 3.

A mérés célja

Környezeti nevelési részcél

Méréssel kapcsolatos készségek fejlesztése mértékegységek segítségével.

Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés.

Ismerkedés a hosszúság, a tömeg, a terület, a térfogat, az idő, a hőmérséklet és a pénzértékek fogalmaival és sajátosságaival.

4 -6. 7 – 8.

Jártasságot szerezni a hosszmérésben a következő egységek használatával: cm, dm, m; a mértékegységek egymáshoz való viszonyának ismerete, a kapcsolódó szakkifejezések írása, olvasása, a rövidítések és szimbólumok ismerete. Mérőeszközök használat. A mérési folyamat megértése, új fogalmak: pontosság, becslés, közvetlen és közvetett mérés. A közvetett mérési folyamat megértése különböző esetekben; képletek, hasonló háromszögek, skálázás, Pitagorasz-tétel, derékszögű háromszögek egyszerű trigonometriája.

Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés. Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés.

A geometria céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam 0 – 3.

A geometria célja

Környezeti nevelési részcél

Két- és háromdimenziós tárgyak, dolgok felfede- Észlelési tudatosság: megfizése. (belseje, külseje, lapos, gömbölyű, egyenes, gyelés, térbeli viszonyok kerek, szögletes, nagy, kicsi) megértése. A következő alakzatok felismerése látás és egyes tulajdonságok alapján: háromszög, négyszög, kocka, gömb, kör, nyitott és zárt görbék.

4 – 6.

Egyszerű szimmetrikus mintázatok felfedezése a környezetben

Észlelési tudatosság: megfigyelés

Ismerkedés a hosszúsággal: mesterséges vagy standard egységek használat, tanulói kísérletek a hosszúság mérésére. A következő formák és összetevőik felismerése és osztályozása: négyzetes alapú gúla, henger, kúp, háromszög alapú gúla, paralelogramma, négyszög, egyenlő szárú háromszög, háromszög, szög (derék-, hegyes-, tompaszög), kör, derékszögű háromszög, rombusz, négyzet, trapéz.

Észlelési tudatosság: megfigyelés, térbeli viszonyok megértése. Észlelési tudatosság: megfigyelés, térbeli viszonyok megértése.

83

Az aritmetika és algebra céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam Az aritmetika és algebra célja 0 – 3.

Környezeti nevelési részcél

A halmaz elemei számának meghatározása szám- Észlelési tudatosság: mérés, lálással vagy becsléssel, melyik a helyes? megfigyelés, számszerűsítés. Tárgyak, képek és problémahelyzetek felhasználásával az egész számok összeadásának, kivonásának, szorzásának és osztásának modellezése és értelmezése. Sokelemű halmazok elemszámának összehasonlí- Észlelési tudatosság: megfitása gyelés, sorbarendezés.

4 – 6.

A sémafelismerés fejlesztése egyszerű számokkal, geometriai vagy más tulajdonságokkal jellemezhető sorozatokon keresztül. Sokelemű halmazok elemszámának becslése? Észlelési tudatosság: mérés, Annak eldöntése, hogy adott esetben milyen pon- számszerűsítés. tosságra van szükség.

A statisztika céljai és kapcsolata a környezeti neveléssel Évfolyam A statisztika célja 0 - 3.

Környezeti nevelési részcél

Adatgyűjtés számlálással, egyszerű kísérletek kivitelezésével, méréssel, vagy a médiából.

Észlelési tudatosság: mérés, számszerűsítés, Állampolgári cselekvési készségek

Adathalmaz sorbarendezése, ellenőrzése

4 – 6.

7 – 8.

Oszlopdiagramok, hisztogramok, piktogramok készítése az osztályban fellelhető valós problémák adataiból, állítások megfogalmazása ezek alapján. Adatgyűjtés vizsgálat és szimuláció alapján Állampolgári cselekvési készségek. Egyszerű grafikonok, pontdiagramok készítése, Észlelési tudatosság: értelállítások megfogalmazása ezek alapján. mezés Annak felismerése, hogy az adatok milyensége függ az adatforrástól és az adatgyűjtés módjától.. Egy adathalmaz grafikus képén trendek, variációk Állampolgári felismerése. készségek Átlagvonal rajzolása, majd segítségével előrejelzések megfogalmazása, a grafikonról hiányzó információ kipótlása.

84

cselekvési

Zenei nevelés A zene elsősorban az észlelési tudatosság és a környezeti etika részcéljainak terén kapcsolódik a környezeti neveléshez. A zenei nevelés elemei: kifejezés, dallam, ritmus, összhang, hangszín, struktúra, forma fellelhetők és megerősíthetők a természetismeret és egyéb természettudományos tantárgyban is. Testnevelés A testnevelés fontos célja életre szóló készségek: úszás, túrázás, sátrazás, síelés, kerékpározás, sziklamászás, lovaglás elsajátíttatása. A szabadban való sport lehetőséget nyújt a természetben való viselkedés szabályainak kialakítására, testi és lelki egészségünkre gyakorolt hatásának felismerésére. Természettudományos nevelés A természettudományos nevelés elemei:  Problémamegoldás: o kérdésfelvetés,  sémák felismerése,  oda nem illő dolgok felismerése,  megerősítés keresése,  kérdések megfogalmazása.  hipotézisek alkotása o adatgyűjtés,  megfigyelés,  mérés, számszerűsítés,  a fontosság felismerése,  változók kiválogatása,  becslés o adatelemzés,  előrejelzés,  következtetés,  grafikus ábrázolás,  táblázatos megjelenítés,  számok használata,  korrelációk keresése,  osztályozás o magyarázat,  leírás,  meghatározás,  értelmezés,  szellemi modellek kialakítása,  fizikai modellek kialakítása,  kommunikáció  természettudományos ismeretek: sokféleség, változás, folyamatosság, kölcsönhatás, szerveződés, korlátozás,  a természettudományok szelleme: tudománytörténet, tudósok,  tudomány, technika és társadalom: a három terület kölcsönhatása. 85

Idegen nyelv Az idegen nyelv tanulása, illetve elsajátítása fokozottabban jelentkezik az Európa Unióhoz való csatlakozás kapcsán. Az idegen nyelv ismerete nemcsak kommunikációs képességet jelent, hanem azt is, hogy hogyan teremtsünk kapcsolatokat más nyelvű emberek közösségében. Az idegen nyelv és a környezeti nevelés kapcsolódási pontjai:  környezeti témájú írások olvasása, feldolgozása idegen nyelven,  más nemzetek hagyományos tevékenységeinek eljátszása az adott nyelven,  levelezés azonos korú más anyanyelvű diákokkal,  esetleges részvétel nemzetközi környezeti programokon Társadalmi tanulmányok Idetartozik a történelem, emberismeret, etika tantárgyak. Ismeretek: A tanulók segítése olyan ismeret megszerzésében, melyek képessé teszik őket  megmagyarázni a társadalmi/politikai döntéshozó folyamatokat, tanúságot tenni hatékony állampolgári készségekről,  az embereket minden társadalmi rendszerben befolyásoló közgazdasági elvek és fogalmak megismerésére, megértésére és alkalmazására,  földrajzi ismereteiket az ember/környezet viszonyra alkalmazni,  tanúsítani, hogy tisztában vannak a konfliktusok, együttműködés és változás az ember életében betöltött szerepével. Demokratikus alapelvek, meggyőződések és értékek Segíteni a tanulókat a demokratikus alapelvek, meggyőződések és értékek (együttműködés, egyenlőség, sokféleség, szabadság, igazságosság, intimitás, emberi méltóság, felelősség és őszinteség) elsajátíttatásában. Részvétel Segíteni a tanulókat az állampolgári jogok és felelősség gyakorlásában. Készségek Segíteni a tanulókat a hatékony gondolkodás és érvelés módjainak elsajátításában. Alapvető készségek:  megfigyelés,  osztályozás, rendezés,  térbeli kapcsolatok megértése. Feldolgozási készségek:  előrejelzés,  magyarázat,  mérés,  értelmezés, 86

    

következtetés, feltevések megfogalmazása, elképzelés, számszerűsítés, elemzés.

Műveleti készségek:  kutatás,  csoportmunkában való részvétel,  kommunikáció,  modellezés,  döntéshozás,. Állampolgárság A társadalmi nevelés célja, hogy segítse a tanulókat abban, hogy egy demokratikus társadalom hatékony polgáraivá váljanak, Vagyis jól tájékozott, elemzésre képes, elkötelezett és tenni akaró emberekké. Állam és hatalom A társadalmi nevelés segíti a tanulókat abban, hogy megértsék az állam és hatalom szerepét és működését egy demokratikus társadalomban. Emberi jogok Az egyéni, csoport- és társadalmi szintű emberi jogok megértése szintén a társadalmi nevelés feladata. Az emberi jogok kérdése természetes velejárója a környezet és fejlődésnek, különösen a fenntartható fejlődésnek. A fenntartható fejlődés pedig bármely szinten a környezeti nevelés egyik központi kérdése. Függetlenség és összefüggés A társadalmi nevelés keretében egyre jelentősebb helyet kap a globális nézőpont kialakítása. A globális nézőpont elemei:  Emberi értékek tanulmányozása,  globális gazdasági, politikai, ökológiai és technikai rendszerek tanulmányozása,  globális problémák - béke és biztonság, fejlődés, környezet, emberi jogok – tanulmányozása,  globális történelem: az egyetemes és kultúrafüggő emberi értékek, a globális rendszerek, a globális problémák. Korlátozottság és választás A társadalmi nevelés fontos célja, hogy rádöbbentse a tanulókat a gazdaság korlátlan szükségletei és igényei és a természeti és emberi erőforrások szükségszerű korlátozottsága között feszülő alapvető ellentétre. Természetes és emberi erőforrások őrzése 87

A társadalomtudományok egyik kulcsfontosságú területe a környezeti nevelésben is fontos. Fennmaradás és lehetőségek a jövőben Fontos cél, hogy a tanulók foglalkozzanak különböző jövőképekkel. Technika A technika tantárgy a kommunikáció, az építés, a gyártás és a közlekedés témákon keresztül kapcsolódik a környezeti neveléshez.

5. A KÖRNYEZETI NEVELÉS MÓDSZEREI 5.1 TANÍTÁSI-TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEK

Legkonkrétabb

Érzékszervek Használata

Tanulói aktivitás

Közvetlen tapasztalatok Közvetett tapasztalatok Drámajáték Bemutatás Számítógépes szimuláció Kiállítások, modellek Film, videó Hangfelvétel, diagramok, képek Képi szimbólumok Nyelvi szimbólumok Legelvontabb Tantervi és tanítási célok: A tantervek készítésénél a pedagógiai program és a környezeti nevelési program céljai, feladatai a meghatározók. A célok és részcélok a tanulók felismert szükségletein alapulnak. Ezekből származtathatók a tanítási célok, feladatok. Ezek megvalósulását felmérésekkel, az ismeretek területén érdemjegyekkel értékeljük. A tanítási tevékenység tervezése:  A tanuláselmélet kiválasztása, és folyamattervezés,  A tartalom meghatározása, felépítése,  A tanulás forrásainak és környezeteinek meghatározása. A gyerekek jellemzői és ezek jelentősége a környezeti nevelők számára Tantervi és tanítási célok: 88

A tantervek készítésénél a pedagógiai program és a környezeti nevelési program céljai, feladatai a meghatározók. A célok és részcélok a tanulók felismert szükségletein alapulnak. Ezekből származtathatók a tanítási célok, feladatok. Ezek megvalósulását felmérésekkel, az ismeretek területén érdemjegyekkel értékeljük. A tanítási tevékenység tervezése:  A tanuláselmélet kiválasztása, és folyamattervezés,  A tartalom meghatározása, felépítése,  A tanulás forrásainak és környezeteinek meghatározása. Az általános iskola első évfolyamain a gye- .Mit jelent ez a környezeti nevelők számárekek ra? …kíváncsiak, minden érzékszervükkel igye- A tevékenységek között szerepeljen a környekeznek felfedezni környezetüket. zet felfedezése érintés, hallás, látás és szaglás útján. …különböző képességekkel jönnek az iskolá- A tevékenységek adjanak lehetőséget a küba. lönböző képességű gyerekek mindegyikének a részvételre és a sikerre. ….az idő, tér és távolság fogalmait csak rész- A környezet idő, tér és távolság vonatkozásaben értik. ival a lehető legkevesebbet foglalkozzunk. …nehezen fogják fel, hogy a dolgok többfé- Viszonylag kevés számú tulajdonsággal jelleképpen is jellemezhetők. lemezhető dolgokkal foglalkozzunk. …nehézségei vannak a logikus gondolkodás A logikus összefüggések felismertetését keterén. rüljük. …kezdenek egyszerű okozati összefüggéseket A tevékenységek segítség elő a környzete felismerni. egyszerű okozati összefüggéseinek felismerését. ….az azonnali eredményeket szereik, hosz- Változatos, rövid, a gyerekek figyelmének szabb kísérletek során elvesztik érdeklődésü- korlátait figyelembevevő tevékenységek alket. kalmazása. ….igyekeznek megtalálni, tisztázni saját sze- Olyan tevékenységek beépítése, melyek a „Ki mélyiségüket. vagyok én?” kérdést a környezettel való kapcsolat tükrében teszik fel. ….kommunikációs készségük még fejletlen. A tevékenységek segítsék a verbális kommunikációs készségek fejlődését, megerősítését. …képesek felismerni, hogy a tanár tényszerű- A tanár személyes példamutatással segíti kien, komolyan vagy tréfálkozva beszél. alakítani a környezeti kérdésekhez való helyes hozzáállást. …szeretik a képeket, azokról beszélve saját A képek gondos összeválogatásával fokozzuk tapasztalataikat elmondani. a környezet iránti érdeklődést, és segítsük az egyszerű összefüggések megértését. …gondolataik, érzéseik kifejezésére szívesen Teremtsünk minél több lehetőséget gondolahasználnak különböző művészi formákat és tai, érzéseik kifejeztetésére. anyagokat. …szeretik megosztani élményeiket osztálytár- A tanár által finoman irányítottan beszélgessaikkal. sünk a környezeti jelenségekről. …szeretnek gyűjteni. Gyűjtőmunkák alkalmazása.

89

Az általános iskola első évfolyamain a gyerekek

.Mit jelent ez a környezeti nevelők számára?

….mozgáskoordinációjuk, kézügyességük és kitartásuk korlátozott. …erkölcsi érzékük még kezdetleges, jó/rossz fogalmuk nagyon egyéni.

A tevékenységek ne támasszanak túlzott követelményeket a gyerekek ügyessége iránt. Olyan tevékenységek választása, amelyek külső értékrendre támaszkodnak.

…kíváncsiak, minden érzékszervükkel igye- A tevékenységek között szerepeljen a környekeznek felfedezni környezetüket. zet felfedezése érintés, hallás, látás és szaglás útján. …különböző képességekkel jönnek az iskolá- A tevékenységek adjanak lehetőséget a küba. lönböző képességű gyerekek mindegyikének a részvételre és a sikerre. ….az idő, tér és távolság fogalmait csak rész- A környezet idő, tér és távolság vonatkozásaben értik. ival a lehető legkevesebbet foglalkozzunk. …nehezen fogják fel, hogy a dolgok többfé- Viszonylag kevés számú tulajdonsággal jelleképpen is jellemezhetők. lemezhető dolgokkal foglalkozzunk. …nehézségei vannak a logikus gondolkodás A logikus összefüggések felismertetését keterén. rüljük. …kezdenek egyszerű okozati összefüggéseket A tevékenységek segítség elő a környzete felismerni. egyszerű okozati összefüggéseinek felismerését. ….az azonnali eredményeket szereik, hosz- Változatos, rövid, a gyerekek figyelmének szabb kísérletek során elvesztik érdeklődésü- korlátait figyelembevevő tevékenységek alket. kalmazása. ….igyekeznek megtalálni, tisztázni saját sze- Olyan tevékenységek beépítése, melyek a „Ki mélyiségüket. vagyok én?” kérdést a környezettel való kapcsolat tükrében teszik fel. ….kommunikációs készségük még fejletlen. A tevékenységek segítsék a verbális kommunikációs készségek fejlődését, megerősítését. …képesek felismerni, hogy a tanár tényszerű- A tanár személyes példamutatással segíti kien, komolyan vagy tréfálkozva beszél. alakítani a környezeti kérdésekhez való helyes hozzáállást. …szeretik a képeket, azokról beszélve saját A képek gondos összeválogatásával fokozzuk tapasztalataikat elmondani. a környezet iránti érdeklődést, és segítsük az egyszerű összefüggések megértését. …gondolataik. Érzéseik kifejezésére szívesen Teremtsünk minél több lehetőséget gondolahasználnak különböző művészi formákat és tai, érzéseik kifejeztetésére. anyagokat. …szeretik megosztani élményeiket osztálytár- A tanár által finoman irányítottan beszélgessaikkal. sünk a környezeti jelenségekről. …szeretnek gyűjteni. Gyűjtőmunkák alkalmazása. ….mozgáskoordinációjuk, kézügyességük és A tevékenységek ne támasszanak túlzott kökitartásuk korlátozott. vetelményeket a gyerekek ügyessége iránt. …erkölcsi érzékük még kezdetleges, jó/rossz Olyan tevékenységek választása, amelyek fogalmuk nagyon egyéni. külső értékrendre támaszkodnak. …..

90

Az általános iskola középső évfolyamain a gyerekek

.Mit jelent ez a környezeti nevelők számára?

..eleinte nehezen tudnak változókat elkülöníteni, lépésről lépesre gondolkodnak, anélkül, hogy az egyes lépéseket egymással össze tudnák kötni. …kezdenek különbséget tenni megfigyelések és következtetések között.

Az időszak elején csak kevés számú változó szerepeljen, és ne legyen nagy szerepe a logikai összefüggéseknek.

…kezdenek különbséget tenni tény és vélemény között. …kezdenek személyre jellemző érdeklődést, hobbit kialakítani. …kezdik megérteni ok és okozat összefüggéseit. …mozgáskoordinációja javul, finomodik. …kezdenek egyre jobban érdeklődni olvasmányaik hitelessége iránt. …kezdik a beszélő rejtett szándékait is felismerni. …kezdenek személyes elkötelezettség alapján egyre szívesebben részt venni tevékenységekben. …kezdenek hatékonyabban és szívesebben részt venni döntéshozatalokban. …kezdenek csoportban dolgozni, megérteni a közösség igényeit és felelősséget érezni iránta. Kezdenek olvasmányaikban szereplő embereket, helyeket személyes ismerőseiknek tekinteni. …kezdik kifejleszteni a sajátjuktól eltérő szempontokat is figyelembe vevő erkölcsi érvelést.

A tevékenységek segítsék elő a megfigyelés, a következtetés és a következtetés logikai alapjai megkülönböztetését. A tevékenységek segítsék elő a különbségtételt tény és vélemény között, és értékeljék őket aszerint, hogy mennyit érnek mint a döntéshozás alapjai. A tevékenységek adjanak lehetőséget a gyerekeknek saját érdeklődésük kiélésére. Teremtsünk lehetőséget ok-okozat kapcsolatot példázó helyzetek vizsgálatára. Finomabb mozgáskoordinációt igénylő tevékenységek beiktatása. Segítsük őket abban, hogy el tudják dönteni, a környezetről szóló írások hitelességét. A tanárnak is őszintén kell érdeklődőnek, lelkesnek, elkötelezettnek lennie. A feladatok legyenek cselekvésközpontúak. Vonjuk be a gyerekeket a velük és környezetükkel kapcsolatos döntések meghozatalába. Biztosítsunk csoportos tapasztalatokat, erősítsük annak érzését, hogy a tagok tettei hatással vannak a csoportra és hogy az egyének felelősséggel tartoznak a csoport iránt. Gondosan megválasztott, más környezetben játszódó olvasmányok segítik a gyerekeket saját környezetük kritikusabb szemléletében. Teremtsünk lehetőséget arra, hogy erkölcsi döntéseket hozzanak mást is figyelembe véve, mint azt, hogy személy szerint nekik mi a jó vagy rossz.

91

Az általános iskola felső évfolyamain a gye- .Mit jelent ez a környezeti nevelők számárekek ra? kezdenek múltbeli tapasztalataik alapján előre jelezni. ……kezdik kialakítani a hipotézisalkotás és egyszerű hipotézisek ellenőrzésének képességét. …kezdenek képessé válni tapasztalatok megkülönböztetésére, tisztázására és keresésére.

Adjunk előrejelzést erősítő feladatokat.

A tevékenységek segítsék elő adatokon alapuló hipotézisek felállítását és az ellenőrzésüket szolgáló módszerek fejlesztését. A tevékenységek törekedjenek bonyolult környezeti szituációkban a lényeges tényezők kiszűrésére és környezeti problémák tisztázására. …kezdik a megbeszélést, vitát a csoportos Bonyolultabb, csoportmunkával megoldható döntéshozás és problémák megoldása eszkö- problémák köré tervezzünk tevékenységeket. zének tekinteni. …kezdenek képessé válni a döntéshozó fo- Tegyük lehetővé, hogy a gyerekek döntéseket lyamat megértésére és levonni ennek a dön- hozzanak és vállalják azok következményeit. téshozatalra vonatkozó követelményeit. …szükségük van a felelősségvállalás lehető- Adjuk lehetőséget a felelős cselekvéssel öszségére, hogy megtanulják a választása és fele- szefüggő választásra, döntésre. lősség összefüggését. ...kezdenek érzelmileg kötődni hazájukhoz, és Tervezzük olyan tevékenységet, melyek fokövetkezetes hazafiságot kialakítani. kozzák az egyén felelősségérzetét hazája jobbítása irányában. …kezdenek felülvizsgálni és megkérdőjelezni Engedjük vitatkozni, gondolkozni őket, hogy elfogadott meggyőződésrendszereket. megvizsgálhassák a rendszerek alapjait. …kezdik megérteni a közösség, a többség A tevékenységek során fejlesszük a környezevagy a társadalmi rend értékeire építő erkölcsi ti problémákkal kapcsolatos bonyolult erkölérvelést. csi döntések meghozatalának képességét. Ajánlott együttműködő (kooperatív) tanulási módszerek           

Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Témához kapcsolódó tanult ismeretek csoportos visszakeresése, egyesítése. Szövegértelmezés, lényegkiemelés és annak megvitatása. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése és jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).  Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok vagy a legérdekesebb részek tükrében.  Tesztkészítés, tesztértékelés. 92

 Követelmények megfogalmazása.  Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.  Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban.  Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.  Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.  Vélemények, gondolatok társítása posztereken, „tacepaokon”.  Könyvtári, adattári kutatás, „cédulázás”, adatbázis kezelés, adatfeldolgozás.  Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása.  Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan. A fejlesztés központú tantervi szemlélet megkívánja, hogy helyi tanterveinkben, egymásra építve tervezzük meg a tanulói képességek fejlesztésének folyamatát, az elsajátítandó tananyagot, valamint a tevékenységek körét.

6. A KÖRNYEZETI NEVELÉS ÉRTÉKELÉSE 6.1. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJA Az értékelés a program végrehajtásának elengedhetetlen része. Az értékelés az eredmények megállapítása – annak mértéke, hogy a tanulók észlelési tudatossága, ismeretei, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek. Az értékelés folyamatos. Az értékelés fajtái:  érdemjegyek,  szóbeli,  írásbeli szöveges értékeléssel. A környezeti nevelés sajátos értékelési formái A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével.  Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.  Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.  Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

93

 Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.  Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.  Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.  Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható és élményt nyújtson.  Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.  A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg. A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:  a tanulói kíváncsiság megőrzését;  az aktivitás fenntartását és megerősítését;  a belső motivációs bázis fejlesztését;  az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;  a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;  a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;  az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:  Az ellenőrzés bizalomra épüljön és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.  Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.  Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.  Fontos az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk egyes tanulók esetében  az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására,  a szociális képességek alakulására,  a beállítódások és értékorientáció fejlődésére,  a csoporthelyzet megismerésére,  a konfliktuskezelés módjára irányul. Osztályközösségek esetében  a csoportviszonyok alakulásának,  a közvéleménynek, az etikai gondolkodásnak,  az informális kapcsolatrendszernek,  a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. 94

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:  folyamatkövető megfigyelés  célzott megfigyelés  helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)  tevékenységelemzés  egyéni és csoportos megbeszélés, interjú. A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz. Választott módszereink lehetnek:  a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése;  spontán és irányított személyes beszélgetések;  írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat;  nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése;  a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata.

6.2. A KÖRNYEZETI NEVELÉS SZÍNTEREI 6.2.1. Tanítási órák 6. 2. 3. A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásaiknak, tevékenységeinknek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. A tanulásszervezés módjáról a nevelőtestület dönt. . Terepgyakorlat A terepgyakorlat során csak a terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőséget. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat. Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall – a felsőoktatási terepgyakorlatokra emlékezve –, már a legkisebbek számára is tervezünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet ezek tartalma. Nagyon fontos, hogy a terepen alkalmazandó eljárásokat a tanulók előzőleg megismerjék, hogy a tennivalókra felkészülhessenek, pontosan megértsék a foglalkozás célját. A tartalom megtervezése mellett pontos időterv is szükséges. A terepen általában felerősödnek a tanulók tanulási képességeiben rejlő különbségek. Gondoskodnunk kell tehát különböző nehézségű, összetettségű feladatokról is. A terepgyakorlatok feladatait általában a tanulók együttműködő

95

tevékenységére építjük. Körültekintően kell figyelnünk ezért a csoportképzésre, az együtt dolgozó tanulócsoportok összetételére. A terepgyakorlat egy megismerő folyamat része. Ezért az azt előkészítő és az arra épülő hagyományos szervezésű tanórákkal egységben tervezzük meg azt. A terepgyakorlat lehet akár egy tanórányi időtartamú is (pl. tájékozódási séta az iskola környékén, időjárási észlelő, mérő gyakorlat). Megszervezhetjük tanórák tömbösítésével, például úgy, hogy az adott hét időkeretét órarendi változtatással egymást követő tanórákká szervezzük A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tantárgy ismeretét is integrálhatja, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk A gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére is tervezhetjük. Témanap, témahét A terepi tanítási projekteket a lebonyolítás időtartama szerint szokás témanapnak, témahétnek nevezni. Ilyenkor a lakóhely, illetve az iskola környékének valamilyen környezeti értékét vagy problémáját vizsgáltatjuk a projekt módszer alkalmazásával. Az adott helyszínen megismerhető, fellelhető, megtapasztalható valódi probléma köré rendezzük a tanulást. Témanapot, illetve e téren tapasztaltabb tanulók számára témanapokat vagy témahetet szervezni természetesen a kötelező tanórákkal azonos időkeretben lehet, hiszen az azon való részvétel minden tanulótól elvárt. Nem erőltetjük azoknak a tanulóknak a részvételét, akik tanulási képességeik fejletlensége, hiányosságai okán a programban csak sodródnának a többiekkel, nem kaphatnának nekik megfelelő szerepet, feladatot. Részükre ilyenkor ugyanannak a tantervi tartalomnak a közvetítésére más, számukra alkalmas tanulási formát biztosítunk. Figyelünk arra is, hogy az izgalmas, a tanulókat valóban érintő, érdekes témák kijelölése, megtalálása nemritkán éppen a tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók aktivizálása, motiválása érdekében hozhat szerencsés fordulatot. A terepi projektek tervezésénél integráló elv lehet az ismeret, a megismerés folyamata és a tanulói tevékenységek. Az ismeret – A tudományokban, illetve tantárgyakban az egyes jelenségeket az egyre differenciáltabb ismeretek képesek megmagyarázni. Az összetett rendszerek működésének megértéséhez viszont integrált ismeretek szükségesek. Környezetünk bonyolult, összetett rendszer. Folyamatainak megértése tehát szükségszerűen integrált megközelítést kíván. Azt igényli, hogy a széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódjanak. A differenciált ismeretek megszerzése a tantárgyak tananyagának megtanulása során lehetséges, ám az integrált ismeretek elsajátítása és alkalmazása nélkül újratermelődne az a gondolkodás, amely a részérdekek mentén, egyes elemek hangsúlyozásával jellemezhető. A megismerés folyamata A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket, problémákat és konfliktusokat mutatunk be. Természeti és létesített környezetünk működésének megértéséhez a természet és a társadalom megismerésének eszközeit, módszereit egyaránt megtanítjuk. Összetett rendszert csak integrált módszerekkel lehet megismerni. A tanulói tevékenységek Ismereteinket mindig valamilyen feladat, vagy élethelyzet megoldása érdekében mozgósítjuk. Ahhoz, hogy egy környezeti problémára eredményes megoldást tudjunk adni, 96

a tevékenységünknek is integráltnak kell lennie. Többféle részfeladatot kell megoldani, több oldalról kell a dolgokat értelmezni, többféle érdeket kell összehangolni. A környezettel való ismerkedés egyszerre kínál feladatokat, jelenít meg problémákat és kínál örömforrást, értéket. A projekt-tanítást az alábbi lépésekben célszerű megtervezni. Témaválasztás  Az egyes kiscsoportok az előre összeállított témakatalógusból kiválasztják a feldolgozandó témát a résztvevők kívánsága, érdeklődése alapján, a csoport tagjainak egyetértésével.  A témák és a csoportok összetétele is módosítható úgy, hogy a végrehajtó munkacsoportok számára az teljesen elfogadható legyen. A csoport megalakításához az alábbiakat vesszük figyelembe.  Én magam mely feladat megoldására vállalkoznék?  Kikkel tudnék együtt dolgozni (rokonszenvi választás)?  Kikkel kell együtt dolgoznom (feladatorientált választás)?  Mit tudunk egymásról a feladat megoldása kapcsán? Tervezés A kiválasztott téma kidolgozásának konkrét menetét a csoport megtervezi. A cél tisztázása  Mit szeretnénk elérni, megtenni?  Pontosan értjük-e a feladatot? Ugyanazt értjük-e ezen?  Milyen alkotást, eredményt várnak el? A szándék tisztázása  Miért lehet jó ez nekünk?  Milyen előnyünk származhat belőle?  Milyen szinten érdeklődünk a kiválasztott téma iránt? A feladat mely része motivál elsősorban?  Szeretnénk-e részt venni a programban? Ha nem, milyen egyéb választásunk van? Módosíthatjuk-e a célt vagy a feladatot? Döntés-előkészítés  Gyűjtsünk szabadon ötleteket!  Válasszuk ki a mindenki számára elfogadható feladatokat!  Mérlegeljük a teendőket, a szükséges befektetést és a várható eredményt!  Döntsünk az egyik ötlet megvalósításáról! Tervkészítés  Készítsünk feladattervet! (Milyen tennivalóink vannak a cél eléréséig?)  Készítsünk időtervet! (Hogyan gazdálkodjunk az idővel?)  Vegyük számba az erőforrásainkat (szellemi, dologi, anyagi)!  Döntsünk az alkalmazandó információ-szerzési, feldolgozási és áramoltatási módokról!  A folyamat minőségbiztosításának megtervezése (folyamatelemzés, a folyamat nyomon követése naplózással, visszajelzések, módosítások lehetőségeinek megteremtése, elégedettségi skála, külső szereplők véleményének kikérése stb.). A szerepek felvállalása  Tisztázzuk az egyes csoporttagok tennivalóit! 97

 Tisztázzuk a munkakapcsolatokat, a munkamegosztást!  Döntsünk a személyes felelősségről, szükség esetén ezt rögzítsük is írásban!  A projekt kivitelezése A feladatok teljesítése  Egyénileg felvállalt feladatok teljesítése  Csoportos egyeztetés  A tennivalók szükség szerinti módosítása  A módosított tennivalók végrehajtása A bemutatás előkészítése  A technikai feltételek biztosítása  A projekt eredményének, produktumának bemutatásra való előkészítése, megformázása  Véleményezés (eredetiség, kidolgozottság, hajlékonyság, gördülékenység, élvezhetőség szerint)  Alternatívák közötti választás  Módosítás (ha szükséges)  Begyakorlás Bemutatás  A bemutató technikai előkészítése  A bemutatón részt vevők körének kiválasztása  Meghívás, fogadás előkészítése  A bemutató hangulati megtervezése  A projekt eredményének nyilvánosság elé tárása, bemutatása Értékelés  A teljesített feladat mennyire tért el a tervezettől?  A résztvevőknek milyen sikerélménye volt, teljesültek-e elvárásaik, elképzeléseik?  Milyen volt az eredményessége? Megfelelt-e az elvárásoknak? Hogyan értékelték a munkát a csoporton kívül állók?  Hogyan lehetett volna még jobban elvégezni a feladatot?  Hogyan változott a csoporttagok egymáshoz fűződő viszonya a munka során?  A eredményes munka elvégzését, a csoport sikerét a helyben szokásos módon, a projekt témájához illő formában ünnepeljük meg! A témanapokon szerzett tapasztalatok megalapozzák az erdei iskolai munkát is. A hagyományos módszereknél jobban, eredményesebben szolgálják a feladatok végrehajtásának megtervezésében, a valóságos problémák kollektív megoldásában megszerzendő jártasságot. Engedik, hogy a tanulók folyamatosan szembesüljenek döntéseik következményével. Gyakorlatot szerezhetnek különböző ismerethordozók kezelésében, tájékozódhatnak különböző információs központokban, alkalmazhatják a különböző tantárgyakban megtanultakat, és mozgósíthatják a tananyagon kívüli ismereteiket is. Természetesen a projekt típusú tanulásra is folyamatosan fel kell készítenünk tanítványainkat. Egyszerű, a cél és az alkotás között könynyen felismerhető kapcsolatokra építő feladatokat tervezve egészen kis korban elindulhatunk ezen az úton (pl. virágláda beültetése, madáretető készítése). E tanulási módhoz könnyen és sikerrel illeszthetők a különböző drámatechnikák, drámapedagógiai módszerek. Az előkészítő munkában pedig helyet kell, hogy kapjon a könyvtári munka. 98

Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások megszervezésében számottevő tapasztalatokkal rendelkezünk. A tanulóközösség összekovácsolása, az élményszerzés, az együttlét öröme, a szocializáció ötvöződik a közelebbi, távolabbi tájakkal, nevezetességekkel való megismerkedéssel, hazánk felfedezésével. Lehetőséget ad a jelentős, híres, érdekes tárgyakkal, esetleg személyekkel, jellegzetes helyekkel való találkozás, az „ottlét” élményének megélésére. Ez a nevelési forma elsősorban nem valamilyen tantervi feladat teljesítését szolgálja. Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. . Az erdei iskola Az erdei iskola olyan ötnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építjük. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A programban résztvevő tanulók az erdei iskolában tanúsított teljesítményükért érdemjegyet nem kapnak. A részvétel önkéntes. Az erdei iskola tananyaga  Valamely tantárgy vagy tantárgyak kerettantervi tartalmának megfelelő (pl.: a hazai lomberdő életközössége 6. évfolyamos természetismeret tananyaga szerint). vagy bármely tantárgy környezethez illeszkedő (környezetadekvát) tananyaga.  Valamely tantervi modulnak megfelelő (pl. Hon- és népismeret 5. évfolyamos modulja szerint).  Valamely tantárgy nem kerettantervi tartalmának megfelelő, hanem helyben készített vagy alkalmazott, helyi ismeretekkel kiegészített tananyagát valósító (pl.: a természetismeret tantárgy szabadon szervezhető időkerete terhére helyben összeállított természetvédelem téma szerint).  Az iskola döntésétől függően a szabadon tervezhető kötelező időkeretben önálló ismeretrendszert feldolgozó. Ez a tananyag vonatkozhat az erdei iskola helyszínére, vagy azzal kapcsolatos ismeretre.  Valamely választott tantárgy tantervének megfelelő (pl.: a fentiekben vázolt választható tantárgy tanterve szerint). Ha az iskola a nem kötelező időkerete terhére választható tantárgyat szervezett, akkor az erdei iskolát az e tárgyat választók részére szervezi meg, s természetesen ennek is lehet intenzív tereptanulmányi szakasza.  Tantárgyakon átívelő, egyszerre több tantárgyat is szolgáló tartalmú (pl.: „Tájékozódás az időben” című, több tantárgyban is megjelenő, a középkori mindennapokat modellező projekt).  Tantárgyközi tartalommal, azaz olyan ismereteket közvetítő, melyek tételesen egyetlen tantárgy tananyagában sem szerepelnek, de többnek is kiegészítik a követelményeit (pl.: életmódvizsgálat egy településen). 99

 Tanórán kívüli környezeti nevelés az általános iskolában Az általános iskola alsóbb évfolyamain a tanulók alapvető ismereteinek kialakítása, emocionális felkészítése, ráhangolása történik a környezeti nevelés során. Az általános iskola felső tagozatán már az érzelmi ráhatás mellett a korszerű ismeretek biztos alapozására, bővítésére, az összefüggések megláttatására összpontosítunk.. A tanórán kívüli nevelés lehetőséget ad olyan programok, módszerek megvalósítására, melyekre a tanórai keretek között nem kerülhet sor. A tanórán behatárolt az időkeret, a tér, a gyerekcsoport létszáma, összetétele, a tantermi kötöttségek gátat jelentenek a témaválasztásnál, időzítésnél stb. A tanórán kívüli környezeti nevelés óriási szakmai és nevelési lehetőség az iskolavezetés és az egyes tanárok számára. A tanórán kívüli környezeti nevelés célja az általános iskola felső tagozatán A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával megalapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. Célkitűzések A választott programok és az alkalmazott módszerek  fejlesszék a tanuló szociális képességeit;  adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (biológiai sokféleség, fenntartható fejlődés);  rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket;  szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre;  alakítsanak ki kritikus gondolkodást;  fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl.: problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás);  ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására;  alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat;  neveljenek a hagyományok tiszteletére;  mutassanak követendő mintákat;  ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében);  tárják fel a tanulók számára a globális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét,  tegyék világossá a tanulók számára, hogy az ember a természet része, és csak akkor van esélye a boldogulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkodni akar felette.

100

A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei             

Szakkörök Tanulóknak adott feladatok Nyári tábor Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Akciók Kiállítások. Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videotár –. Tanulmányi kirándulás Iskolai biokert, Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés Vetélkedők, tanulmányi Kapcsolattartás külső intézményekkel, szervezetekkel Művészeti csoportok, ünnepségek

101

Jeles napok jegyzéke Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 11. Április 18. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 1. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. vagy a hónap utolsó munkanapja November 8. November 17. November 27. December 1. December 29.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Költészet Napja Műemlékvédelmi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Építészeti Világnap Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Zenei Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Városok Napja Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

102

Ajánlott irodalom Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. – Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Disinger-Monroe: A környezeti nevelés fogalma. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Frank – Zamm: Környezeti nevelés a városban. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, KörláncInfogroup. Havas Péter (szerk.): Kisiskolások környezeti nevelése. Réce-füzetek 1. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I–II. 1998, Hírös Akadémia. Hortobágyi Katalin (szerk.): Környezeti nevelés az erdei iskolában. Réce-füzetek 4. 1995, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek 7. IFA. Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál : Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Juhász-Nagy Pál – Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Könczey Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Monore-Cappaert: Környezeti nevelés a tantervekben. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó. Palmer, Joy – Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge – Körlánc – Infogroup. Pennock – Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Rohwedder – Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Szerényi Gábor (szerk.): Környezeti nevelés a szakkörön. Réce-füzetek 3. 1994, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. 103

Tourtillot – Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vida Gábor – Gulyás Pálné – Tóth Albert (szerk.): Kultúra – Nevelés, Oktatás – Felhasznált irodalom: Útmutató a környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez (Környezeti Nevelési Téka Tanároknak) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület.

104

2. 11. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Az iskolában folyó nevelő-oktató munkánk elsősorban arra irányul, hogy tanulóink személyisége harmonikusan fejlődjön. A fejlesztés a nevelés két alapvető közösségének – a család, és az iskola – koordinált együttműködésével történik. 2. 11. 1. Az együttműködés formái: Az együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. Az együttműködés feltétele:  a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,  az őszinteség. Az együttműködés eredménye:  a családi és az iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség. Pedagógiai feladatainkra építve az együttműködés formái: Az együttműködés megvalósulási formái:  a kölcsönös támogatás,  koordinált pedagógiai tevékenység. A szülők részéről: A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:  együttműködő magatartást,  őszinte véleménynyilvánítást,  nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,  a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését,  érdeklődő-segítő hozzáállást,  aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,  ötletadást különböző előadások témáihoz,  szponzori segítségnyújtást. (Alapítvány) A pedagógusok részéről:  félelem-, és szorongásmentes, családias légkörű, hatékony és színvonalas iskolai nevelés, oktatás,  változatos témájú szakkörök, tanfolyamok indítása,  rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,  nyílt napok szervezése,  előre tervezett szülői értekezletek,  rendkívüli szülői értekezletek,  fogadóórák megtartása.  Előadások szervezése (igény szerint):  logopédus  nevelési tanácsadó 105

    

pszichológus egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával. Pályaválasztási tanácsadás, családlátogatás, közös kirándulások, rendezvények, műsorok szervezése.

2. 11. 2. A tanulók és pedagógusok együttműködésének formái A tanulók részéről a nevelőtestület az alábbiakat igényli:  őszinte véleményalkotás,  együttgondolkodás,  együttműködő magatartás,  tanulói feladatok önálló szervezése, kivitelezése,  aktív részvétel az iskola sokrétű tevékenységéből. A tanulók és pedagógusok a tanítási órákon, óraközi szünetekben és a tanórán kívüli foglalkozásokon (Nevelési terv 2. 12. fejezet) működnek együtt a nevelő és oktató munka eszköz- és eljárásrendszere minden elemének felhasználásával. Rendszeres együttműködésre adnak lehetőséget a Diákönkormányzat osztály- és iskolaszintű szervezetei. Az Iskolaszék a három alapvető közösség gondolkodásának tevékenységének összehangolását segíti elő. 2. 11. 3. A tanuló és pedagógus együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei.  minden tanuló aktív tanórai részvételének elérése,  hátrányos helyzetű, tanulási nehézséggel, beilleszkedési problémával küszködők bevonása minél nagyobb számban a tanórán kívüli foglalkozásokba,  a tanulói jogok teljes körű gyakoroltatása,  a tanulói, diákönkormányzati kezdeményezések felkarolása, megvalósításuk segítése,  a problémák azonnali feltárása, orvoslása. 2. 11. 4. A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei:    

a szülői jogok teljes körű gyakoroltatása, az igények felmérése és lehetőség szerinti kielégítése, a problémák, kifogások, hibák azonnali feltárása, orvoslása, szülői munkahelyeken üzemlátogatás…..

106

2. 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. MENNYISÉ- LELTÁRGI MUTATÓ SZERINTI MUTATÓ

ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

BESZERZÉS 2008.

Tanterem Szaktanterem:  művészeti,  technika,  számítástechnika,  nyelvi,  természettudományos Sportudvar Igazgatói iroda Nevelőtestületi szoba Helyettesi iroda Gazdasági vezetői iroda (közös az igazgatói irodával) Ügyviteli helyiség Könyvtár Orvosi szoba

osztályonként 1 1-1

9 tanterem

1 1 1 1 1

1 1 1 1 0

1 1 1

10 1 1

5

KISZOLGÁLÓHELYISÉGEK ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Eszköz, felszerelés, sportszertár aula porta melegítőkonyha ebédlő tálaló-mosogató, felnőtt étkező öltöző zuhanyzó személyzeti WC tanulói WC mosléktároló szertár

MENYLELTÁR NYISÉGI SZERINTI MUTATÓ MUTATÓ 1 1 1 1 1 1 Nemenként 1 1 Nemenként 1 Nemenként 1 1 1

1 1 1 1 1 1 1-1 1-1 1-1 2-2 1 1 107

BESZERZÉS

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI:

TANTEREM MENNYI- LELTÁRSÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ

ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Tanulói asztalok, székek

Létszám Létszám szerint szerint Tantermen1-1 ként 1 „ 1-1 „ 1-1 Létszám Létszám szerint szerint helyiségen- helyiségenként ként AblakonAblakonként ként az emeleten

Nevelői asztal, szék Eszköztároló szekrény Tábla Ruhatároló Szeméttároló Sötétítő függöny

SZAKTANTERMEK: ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

BESZERZÉS

SZÁMÍTÁSTECHNIKA TEREM MENNYILELTÁRSÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ

Tábla + flipchart számítógépasztal Számítógépek és tartozékok nyomtató programok Lemeztároló doboz

1 Két tanulónként „ 1 2

BESZERZÉS

1 15 Korszerűsítés szükséges 15 1 „jogtiszták” 2

IDEGEN NYELVI SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Nyelvi labor (12 tanuló együttes használatára) magnetofon írásvetítő

MENNYI- LELTÁRSÉGI SZERINTI MUTATÓ MUTATÓ 1

1

1 1

1 1

108

BESZERZÉS

TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Vegyszerálló tanulói asztalok, víz-, gázcsatlakozással Elszívó-berendezés Vegyszerálló mosogató (Több elhelyezésére nincs hely) Fali mosogató Poroltó Mentőláda Eszköz és vegyszerszekrény Méregszekrény Törpefeszültségű csatlakozások

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ 3 tanulónként 1 1 5 1 1 1 2 1 Asztalonként 1

10 -1 1

BESZERZÉS

Tervezve

1 1 1 2 1 - 10

Tervezve

MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

Rajzasztal Tárgyasztal Reflektor Vízcsap Pianínó Ötvonalas tábla CD- játszó, magnetofon Tároló polcok

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ Létszám szerint 1 2 2 1 1 1 1

BESZERZÉS

30 1 -2 1 1 1 1 1

Tervezve

TECHNIKAI NEVELÉS SZAKTANTEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Munkaasztal 15 főre Állítható magasságú szék Mosogató v

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ 4 15 1 1

4 16 -1 1

109

BESZERZÉS

TORNATEREM ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ

kislabda labda tornaszőnyeg tornapad zsámoly bordásfal mászókötél gumikötél ugrókötél medicinlabda stopper Kiegészítő tornakészlet Egyéni felszerelés kosárlabdapalánk gyűrű mászórúd

5 5 2 2 2 2 2 5 5 5 1 1

+ + + + + + + + + + + + + + -1 +

2 1 2

BESZERZÉS

Tervezve

SPORTUDVAR ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Szabadtéri labdajáték felszerelés Magasugró állvány, léc, ugrógödör futópálya

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ 1

3

1

1

1

1

BESZERZÉS

Felújítás szükséges

IGAZGATÓI IRODA ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Íróasztal, szék tárgyalóasztal szék iratszekrény fax telefon

MENNYI- LELTÁR SÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ 2 1 2 1 1 1

+ + 2 1 1 1

110

BESZERZÉS

NEVELŐTESTÜLETI SZOBA ESZKÖZ, FELSZERELÉS, Fiókos asztal szék Napló és folyóirattartó könyvszekrény ruhásszekrény mosdókagyló Tükör

MENNYI- LELTÁRSÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ 24 30 1 2 5 1 1

BESZERZÉS

24 30 1 2 5 1 1

ÜGYVITELI HELYISÉG ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

MENNYILELTÁRSÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ

asztal 2 szék 2 iratszekrény 1 lemezszekrény 1 írógép 1 Írógépasztal + szék 1-1 fénymásoló 1 Számítógép nyomtatóval, telefon Közös vonal

BESZERZÉS

2 2 1 1 1 1-1 1 3-3-1

KÖNYVTÁR ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

Tanulói asztal (2 személyes) Egyedi világítás Könyvtárosi asztal, szék Szekrény (3000 dokumentumra) Szabadpolcok Létra telefon fénymásoló Számítógép, nyomtató Video tv-vel Cd- vagy lemezjátszó írásvetítő

MENYLELTÁRNYISÉGI SZERINTI MUTATÓ MUTATÓ 30 15 1-1 3 2 1 1 1 1-1 1 1 1

BESZERZÉS

30 15 1-1 3 8 1 Tervezve 1 1 1 1 1

111

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ESZKÖZ, FELSZERELÉS,

MENNYILELTÁRSÉGI MU- SZERINTI TATÓ MUTATÓ

BESZERZÉS

Videó tv-vel 1 1 Tárgyak, eszközök, információhordozók a pedagógiai program tananyagának feldolgozásához Hiány

Mennyiség

Beszerzési idő

Kémia elektromos mérleg

1

1

2008.

1

1

2008.

3

3

2008.

Ének-zene 1 1 1 1

1 1 1 1

2008. 2008. 2008 2008.

Környezetismeret 1

1

2008.

Biológia boncmikroszkóp

Történelem Térképek Alsó tagozat zeneszerzők arcképsorozata ritmus- és dallamhangszerek hangvilla metronóm

terepasztal

112

2. 13. A NEVELÉSI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTEREI 1. TANÍTÁSI ÓRÁK ( kötelező és választható tanítási órák) 2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK a./ Kötött tanórán kívüli foglalkozások:  napközis és tanulószobai foglalkozások,  iskolai sportköri foglalkozások. A napközis foglalkozások célja és feladatai A tevékenység a délutáni foglalkozásokon minden esetben az intézmény általánosan megfogalmazott cél-, és feladatrendszerére és az egyéb nevelő-oktató munka területeire meghatározott célok elérésére irányul. Kiemelt területek:  a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése, önművelés iránti igény felkeltése, kreativitás fejlesztése,  szociális hátrányok enyhítése,  beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarok enyhítése,  egészséges életmódra nevelés,  közösséggé formálás, közéletiségre nevelés,  a szabad idő hasznos és kulturált eltöltése:  szabadban végezhető, sok mozgást igénylő csapatjátékok, sorversenyek, ügyességi versenyek,  sokféle szabadidős technika tanítása:  kézműves tevékenység technikái: papírmunkák, festés, vágás, agyagozás, gyöngyfűzés, batikolás, fonás, hímzés,  kulturális tevékenységek: mondókák, mesék, versek, bábozás, dramatizálás, zenehallgatás, múzeum-, színház-, mozi-, , könyvtár-, tárlatlátogatás. b./ Kötetlen tanórán kívüli foglalkozások. A kötetlen foglalkozások formáiról a tantestület dönt a  tanulói, szülői igények figyelembevételével,  a rendelkezésre álló szakemberek számbavételével,  az anyagi lehetősége figyelembevételével,  a tanulói leterheltséget mérlegelve. Iskolánk a következő tanórán kívüli foglalkozásokat kínálja a változtatás jogát fenntartva:  Napközis és tanulószobai foglalkozások, (térítés mentes)  Sportkörök:  mindennapos testnevelés biztosítása napi (1-1 óra,) (térítés mentes)  „focisuli”, (térítéses)  úszás, (térítéses)  gyermektorna, (térítés mentes)  Szakkörök: (térítés mentes)  tanulásmódszertan, 113









 

 számítástechnika,  rajz,  ezermester,  túra  énekkar. Tanfolyamok: (térítéses)  szorobán,  kézműves foglalkozás,  sakk. Versenyek:  tanulmányi: helyi, kistérségi, megyei, országos szintig felmenő (OM Közlöny szerint),  kulturális: szavaló, szép kiejtési, éneklő ifjúság, stb.  házi versenyek: a tanulmányi és kulturális versenyek előtt,  házi bajnokságok: különböző sportágakban. Diáknap:  fordított nap,  gyermeknap,  DÖK közgyűlés. Jeles napok:  Ünnepek:  Március 15.  Október 23.  Tanévnyitó ünnepély,  tanévzáró ünnepély.  Ballagás.  Műsoros rendezvények, vetélkedők:  Föld Napja,  Madarak és Fák Napja,  Rákóczi Nap,  Magyar Kultúra Napja,  Anyák napja,  Mikulás,  Luca napi vásár,  Karácsony,  Angol Szalon,  Kihívás Napja,  Kerti parti, stb. Erdei iskola Az erdei iskola hagyományosan 5 napos program az ország különböző területeinek sokoldalú megismerése céljából. Tanulmányi kirándulások:  osztály szintű,  évfolyam szintű,  iskolai szintű,  érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások:  író, költő, művész, híres ember szülőházának megtekintése, 114

 neves évfordulókhoz kapcsolódó értékek, emlékhelyek megtekintése,  turisztikai kirándulások,  botanikai kirándulások,  nyelvtanulás céljából szervezett csereutazások.  Múzeumlátogatások: (Aquincum, Természettudományi Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Hadtörténeti Múzeum, Közlekedési Múzeum, Néprajzi Múzeum, stb.)  tantárgyhoz kötődő múzeumlátogatások,  időszakos kiállítások megtekintése,  rendszeres, minden évfolyamon ismétlődő, egyazon múzeum meglátogatása.

115

II. HELYI TANTERV

„Amikor tanítotok, tanításotok a valóságnak megfelelő legyen, de a valóságot igazítsátok a tanítványok esze nyílásához.” (Bolyai Farkas)

116

3. 1. TANTÁRGYI RENDSZER

3. 1. 1. Kötelező tantárgyak:

               

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének - zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki

3. 1. 2. Tantervi modulok: Önálló tantárgyként: Hon és népismeret Ember és társadalomismeret, etika

Integrálva: Tánc és dráma Egészségtan Informatika Mozgókép és médiaismeret

3. 1. 3. Integrált tantárgyak:    

Természetismeret: Természetismeret(2) + egészségtan(0,5) 6.osztály 2,5 óra Informatika Informatika modul (0,5) + Informatika (0,5) 6. osztály 1 óra Tánc és dráma Magyar nyelv és irodalom, testnevelés Mozgókép és médiaismeret Rajz és vizuális kultúra (1) 8. osztály

117

3. 1. 4. Emelt szintű oktatás:  Angol nyelv

5 – 8. évfolyam

3 + 2 óra

Iskolánkban az idegen nyelv oktatása igény szerint az 1. évfolyamon kezdődik heti 2 órában választható tantárgy formájában. Az angol nyelv tanulását a szülők írásbeli kérelme alapján kezdik meg a tanulók. A 4. évfolyamon heti 3, a felső tagozaton heti 5 órában a helyi tantervben megfogalmazott kibővített tantárgyi követelmények szerint folytatódik az idegen nyelv oktatása. A felső tagozatba lépéskor a tanulók szintfelmérésen vesznek részt, ez alapján történik a csoportok beosztása. Ha egy tanulócsoportban legalább 8 tanuló a 4. évfolyam végén elégséges osztályzatot kap angol nyelv tantárgyból, vagy nem kezdte meg korábban az idegen nyelv tanulását, illetve más iskolából iratkozott át, és nem angol nyelv oktatásában részesült, vagy szakértői vélemény alapján nem ajánlott az emelt szintű oktatásba bekapcsolódni, ezek a tanulók az általános tanterv szerint heti 3 órában tanulhatják az angol nyelvet. Amennyiben a törvényes órakeret lehetővé teszi, az iskola számukra heti 2 óra differenciált képességfejlesztést biztosít. A második idegen nyelv tanulására is lehetőség van. Az iskola minden év március 15-ig tájékoztatja a szülőket a választható tantárgyak listájáról. A tanítási órák beépítése az egyes évfolyamok órarendjébe ez alapján történik. Választható tantárgy az 1. évfolyamtól kezdve a testnevelés és a kézműves foglalkozás ugyancsak heti 2 órában, valamint az informatika tantárgy 5-8. évfolyamokon heti 1-1 órában. Az írásbeli kérelem alapján a választható órát is tanórai foglalkozásnak kell tekinteni. A választható órák felvételekor figyelembe kell venni a tanulók előírás szerinti terhelhetőségi mértékét. 3. 1. 5. Óratervek

118

Heti óraterv Évfolyam Tantárgyak: Kötelező óraszám

1

választható óraszám Pl. angol nyelv (emelt szintű) Összesen: A fennmaradó nem kötelező óraszám

2

3

20

20

20

2

2

2

22

22

22

Összesen

4

5

6

7

8

24,5

23,5

22,5

25,5

25,5 181,5

2

3

3,5

3,5

24,5

25,5

25,5

29

29 199,5

3

5

5

19

1

1

2

1

1

1

3

1

1

1

18

1. Csoportbontás: tantárgy: - angol

2

2

2

- technika 1- informatika 2.- sportkör

1

1

1

3. - diákkör (szakkör) 4. – énekkar Egyéni (1-3 fős) foglalkozások időkerete (Elosztása évente változhat)

2

1,5

1,5

2

1

1

8

2

2

2

2

1

1

1

1

Egyéb óraszám

11 0

Összesen:

246,5

1. Kötelező óraszám 2. Nem kötelező óraszám 3. Egyéni foglalkozások

119

20

20

20

2

2

2

2

1,5

1,5

24,5

2

23,5

22,5

25,5

25,5 181,5

2

3

3,5

3,5

18

1

1

1

1

11

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Matematika Informatika Természetismeret Környezetismeret Fizika Biológia-egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Hon és népismeret Emb. és társ. ism. etika Mozgókép és médiaismeret Összesen: Választható tantárgy angol nyelv (emelt szintű) Matematika Magyar nyelv és irodalom Összesen:

1.

2. 8

3. 8

4.

5.

8

8

32 3 16 1 5

4

4

4

3 4 1

1

1

1

2

1 1,5 1 3 0,5

1 1,5 1 3 0,5

1,5 1,5 1 3

1 1,5 1 3

4,5 6 4 12 1

6. 4 2 3 4 1 2

7.

23,5

22,5

25,5

1 25,5

2

2 1

2 1 0,5

2 1 0,5

15 8 12 13 4 4.5 0 3 3 3 3 4 5 4 10,5 2 1 1 1 97 0 8 3 1

25,5

25,5

29

29

109

1 1,5 1 3 0,5 0,5

4 2 3 3 1 2,5

8.

1 1,5 1 2,5 0,5 0,5

3,5 2 3 3 1

3,5 2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 2,5 0,5

1 20

20

20

24,5

2

2

2

22

22

22

84,5 6

24,5

120

90,5

Összesen: 47 8 15 29 5 4,5 5 3 3 3 3 8,5 11 8 22,5 3 1 1 1 181,5 0 14 3 1 199,5

3.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásainak elvei Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve a szaktanárok határozzák meg a helyi tanterv alapján. A pedagógusok nem választhatnak olyan tankönyveket, amelyek a tankönyvellátási jogszabályban meghatározott rend szerint nem biztosíthatók valamennyi tanulónak. A tankönyvjegyzéken kívül rendelt tankönyveket, a rendelést megelőzően, a diákok és a szülői szervezet vezetésével, egyezteti az iskola igazgatója. Ekkor határozzák meg az iskola tankönyvrendelésének és tankönyvtámogatásának általános szabályozása alapján az éves sajátosságokat is. A nyomtatott taneszközökön túli felszerelésről a szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatja az iskola. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. Tanítási év közben a meglévő taneszközök, felszerelések nem változtathatók meg, ha abból a szülőkre fizetési kötelezettség hárul. A nyomtatott taneszközöket az iskola rendeli meg és adja át – előre kijelölt napokon, a tanév kezdetekor - térítés ellenében, illetve a mindenkori éves költségvetési törvény szerint meghatározott körben ingyenesen, vagy csökkentett összegért. Szükség esetén az Erdőalja Alapítvány is segítséget nyújt a rászorultaknak. A tankönyv a tanuló legfontosabb segédeszköze, ezért az alábbi szempontoknak kell megfelelnie. Tartalmilag:  Az Oktatási Minisztérium tankönyvnek nyilvánította.  A helyi tantervnek megfelelő.  A humanizmus általános elvei és az emberi jogok figyelembevételével íródott.  Belső tartalma összhangban van a magyar alkotmánnyal, nem sért hazafias érzületeket.  Lehetőleg ideológia-, és politikamentes.  Megkülönböztetett módon közli a kötelező és a kiegészítő anyagot. Szakmailag:  Csak biztos tudományos állításokat tartalmaz.  A szerkesztése, felépítése áttekinthető, nyelvezete megfelel a gyermek életkorának, a magyar nyelv szabályainak.  A definíciókat, törvényeket kiemelt formában közli.  Alkalmas a követelményekben megfogalmazott készségek és képességek fejlesztésére.  A tananyag mennyisége és tartalma megfelel a tanulók életkorának.  A tananyag feldolgozása segítse a differenciált oktatást.  Fogalom-, és feladatgyűjteményt is tartalmaz.  Előnyös, ha készült a tankönyvhöz tanári kézikönyv, egyéb segítő eszköz. Didaktikailag:  Direkt definíciókat tartalmaz.  Több korosztálynak szól.

122

 Az ábrák tartalma érthető, adekvát a magyarázó szöveggel, rövid információt közöl.  Mondatai rövidek és értelmesek. Esztétikailag:  A borító „tűrőképessége jó.  A betűi áttekinthető nagyságúak.  Jó minőségű papírra nyomtatták.  A szöveg tagolt, magyarázó jellegű, majd más formájú összegzést is tartalmaz.  Esztétikus kivitelű.  Tartós.  Tömege maximum 30 dkg.  Az ábrák elhelyezésükkel is segíti a szöveg megértését.  A tankönyv ára a szülők által finanszírozható legyen. Egyéb taneszközök: 1. Munkafüzetek, feladatgyűjtemények, albumok, atlaszok. 2. Tudásszintmérő lapok. 3. Tantárgyanként egységes formájú füzetek. 3.3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Az 1 évfolyamon tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt vagy igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint, a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) engedélyez. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Az előkészítő évfolyam megszervezhető a délelőtti napközis foglalkozások keretében is. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A 2 - 8. évfolyamon az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 2 - 8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból nem felelt meg, vagy elégtelen osztályzatot szerzett, a következő tanév kezdete előtt – augusztus 31-ig javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma a kettőt meghaladja, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, 123

 engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  ha a jogszabály által megengedett időnél többet mulasztott, és az igazolt mulasztások száma több mint az igazolatlan mulasztásoké, valamint a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  a tanuló a félévi, illetve év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A mulasztásuk miatt osztályozó vizsga letételére kötelezett tanulók és a magántanulók a következő tantárgyakból adnak számot tudásukról az osztályozó vizsgán: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, 2 - 4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, esetleg idegen nyelv, 5 - 6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetisret és idegen nyelv, 7 - 8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A tanuló részére az 1 – 4. évfolyamon a szülő kérése alapján engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

124

3. 4. A tanulók teljesítményének ellenőrzése és értékelése. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv matematika, történelem, természetismeret, fizika, kémia, biológia és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél:  a tanulók a félév és az év végén a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.  A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. Az írásbeli ellenőrzés formái:  írásbeli felelet (1 – 2 anyagot foglal magában),  dolgozat (egy nagyobb terjedelmű téma köré csoportosítva),  témazáró dolgozat (1 téma valamennyi anyagát foglalja magában),  félévi és év végi dolgozat (féléves, éves anyagot foglalja magában),  gyűjtőmunka, stb. A szaktanár a témazáró, illetve a félévi, év végi dolgozatok előtt egy héttel köteles tájékoztatni a tanulókat a dolgozat témájáról és időpontjáról. A szóbeli ellenőrzés formái:  Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minden tanuló legalább egyszer feleljen szóban: a tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül.  Az ének-zene, a rajz és vizuális kultúra, a számítástechnika, technika és életvitel tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva.  A testnevelés és tánc tantárgyak követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük  kiselőadás, gyűjtőmunka, stb. 1. A tanulók teljesítményének és előmenetelének értékelése. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.  Az alsó tagozaton az 1. évfolyamon tanulók tanulmányi munkájának minősítésére minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A 2. évfolyamon 125

az I. félévben szintén szöveges értékelést alkalmazunk, a tanév végén, mint a 3-4. évfolyamon tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése érdemjegyekkel, illetve osztályzatokkal történik.  A pedagógus a szülőkkel egyeztetve évközben alkalmazhat érdemjegyeket is a szöveges értékelés mellett.  A szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó véleménye alapján lehet mentesíteni az értékelés és minősítés alól azt az 1. osztályos tanulót, aki tanulmányait legkésőbb a 7. életévében megkezdte.  Az 5- 8. évfolyamon minden tantárgyból érdemjegyeket, illetve osztályzatokat kapnak a tanulók. Az 1. évfolyam végén a tanulók bizonyítványába azt jegyezzük be, hogy a tanuló a tantervi követelmények szerint milyen módon teljesített. Az értékelés kategóriái:    

kiválóan jól megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul.

A 2.- 8. évfolyamon a tanulók bizonyítványába osztályzatok kerülnek bejegyzésre. A 2. évfolyamon az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:  jeles (5),  jó (4),  közepes (3),  elégséges (2),  elégtelen (1). A szöveges értékelésben részesülő tanulók tanulmányi előmenetelének minősítését az alábbi táblázatban foglaltakkal kiegészítve végezzük .

126

AZ 1 – 2. OSZTÁLYOS TANULÓ TANULMÁNYI ELŐMENETELÉRE JELLEMZŐ VONÁSOK ANYANYELV

OLVASÁS A beszédjegyek jellemzői A. Tiszta, jól érthető. B. Néhány hang (…………….) képzése hibás

Szókincse A. Gazdag, választékos. B. Korosztályának megfelelő.

Beszédindítéka a tanítási órán A. Aktívan kapcsolódik be, jelentkezik. B. Nem jelentkezik, belevág a másik szavába, nem a témához szól hozzá. C. Nem szívesen beszél.

Mondat és szövegalkotás szóban A. Önállóan alkot mondatokat. B. Kérdések alapján alkot mondatokat. C. Nem tudja a gondolatait kifejezni.

Betűk felismerése A. Biztos. B. Bizonytalan, néha téveszt. C. Nem ismeri fel.

Olvasás A. Folyamatosan olvas, pontosan – kevés hibával. B. Szótagolva olvas, pontosan – kevés hibával. C. Szólamokban olvas, pontosan – kevés hibával. D. Betűzve olvas, akadozva. E. Nem tud összeolvasni.

ÍRÁS Némán olvasott szöveg A. Jelentését érti, gyors, önálló. B. Részben érti. C. Sok segítséggel érti. D. Nem érti.

Betűformái – betűalakítás

Betűkapcsolás

Írásbeli munkája

A. Szabályos, szép. B. Néhány betűje (…………………) szabálytalan. C. Gyakran szabálytalan.

A. Szabályos. B. Pontatlan, szabálytalan.

A. Tetszetős, gondos, áttekinthető, hibátlan – hibás. B. Néha rendezetlen, hibátlan – hibás. C. Rendezetlen, átírt. D. Nem megfelelő, piszkos, rendetlen, hibás.

128

Másolás A. Hibátlan. B. Kevés hibával ír. C. Sok hibával ír.

Tollbamondás A. Hibátlan. B. Kevés hibával ír. C. Sok hibával ír.

MATEMATIKA Számok írása

A. Pontos. B. Pontatlan, előfordul tükörírás.

Számfogalma (számkép, számszomszédok, sorba rendezés)

Műveletek (bontás, összeadás, kivonás, pótlás)

A. Biztos, kialakult. B. Többnyire biztos. C. Bizonytalan, pontatlan.

A. Gyors, biztos, pontos. B. Többnyire biztos, kis segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan.

Írásbeli munkája A. Szép. B. Elfogadható. C. Rendezetlen.

KÖRNYEZETISMERET Megfigyelése A. Pontos, alapos. B. Pontatlan.

Megfigyelésben szerzett tapasztalatait A. Önállóan megfogalmazza, összegzi. B. Kérdésekre megfogalmazza. C. Nem tudja szavakba önteni.

Gyűjtőmunka A. Rendszeres. B. Rendszertelen. C. Nem végez.

TESTNEVELÉS Mozgása

Aktív, lendületes. Összerendezett, pontos. Követi a feladatot. Elfogadható kivitelű. Nehezen aktivizálható, fáradékony. F. Passzív, összerendezetlen. A. B. C. D. E.

Játékban való részvétele

A. Ügyes, ötletes, követi a szabályokat. B. Részt vesz, együttműködő. C. Visszahúzódó, félénk D. Nehezen követi a szabályokat.

Munkafegyelme

A. Mindig együttműködő, kifogástalan, figyelme koncentrált. B. Időnként bíztatni, figyelmeztetni kell. C. Elfogadható. D. Nehezen kapcsolódik be a munkába. E. Figyelmetlen, fegyelmezetlen.

129

Általános teherbíró-képesség minősítése (Mérey-féle hétfokú skála) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Extra Kiváló Jó Közepes Kifogásolható Gyenge Igen gyenge

RAJZ - TECHNIKA Vonalvezetése, ábrázolása A. Határozott, biztos, fantáziadús. B. Segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan, fejletlen.

Eszközhasználata A. Ügyes, biztos, önálló. B. Segítséggel dolgozik. C. Bizonytalan.

A munka kidolgozása A. Szép, tiszta, kidolgozott. B. Többnyire tetszetős. C. Rendezetlen, elnagyolt.

ÉNEK - ZENE Éneklése A. Tiszta, szép, dallamhű. B. Követi a dallamot. C. Pontatlan.

Dalok szövegét: A. Tudja. B. Többnyire tudja. C. Nem tudja.

Dalok ritmizálása A. Biztos. B. Többnyire biztos. C. Bizonytalan, pontatlan.

130

Tanítási órákon A. Aktív. B. Passzív

A 3 – 4. OSZTÁLYOS TANULÓ TANULMÁNYI ELŐMENETELÉRE JELLEMZŐ VONÁSOK ANYANYELV Szókincse A. Gazdag, választékos. B. Elfogadható. C. Szegényes.

Memoriter A. Pontos, hibátlan. B. Kevés hiba. C. Pontatlan.

Beszédindítéka a tanítási órákon

A. Pontos. B. Hiányos. C. Nem tudja.

Nyelvtani ismeretek gyakorlatban való alkalmazása

Olvasás

A. Aktívan bekapcso- A. Önálló. A. Folyamatos. lódik, jelentkezik. B. Csak segítséggel B. Akadozó. B. Nem jelentkezik, de dolgozik. C. Kifejező. követi az óra meneD. Egyhangú. tét. E. Hibás – hibátlan. C. Nem követi az óra menetét, figyelme elkalandozik. D. Belevág a másik szavába, nem a témához szól hozzá.

Szövegértése, szövegfeldolgozás A. Jelentését érti, gyors, önálló B. Részben érti. C. Nem érti.

HELYESÍRÁS

NYELVTAN Nyelvtani ismeretek

Fogalmazás, szövegalkotás

Írásképe

A. Pontos, biztos. A. Szép, rendezett. B. Pontatlan, bizonyta- B. Piszkos, rendetlen. lan. C. Nem tudja alkalmazni.

Másolás

A. Pontos, hibátlan. B. Kevés hibával. C. Sok hibával.

131

Tollbamondás

A. Hibátlan. B. Több hibával. C. Sok hibával.

Hibajavítás

A. Pontos. B. Pontatlan. C. Hanyag.

MATEMATIKA Számfogalma a/az……………….…..számkörben A. Biztos. B. Bizonytalan.

Műveletvégzése A. Fejszámolása: gyors, biztos lassú, bizonytalan. B. Írásbeli műveleteknél: biztos, hibátlan kevés hibával – sok hibával számol.

Hallás utáni megértés

Beszédkészség – kiejtés

A. Jól érti az egyszerűbb utasításokat. B. Kis segítséggel érti az utasításokat. C. Nem érti az utasításokat.

A. Tiszta, jól érthető. B. Néhány hang (………….) képzése hibás. C. Nehezen érthető.

Logikai és szöveges feladatok

–

A. Az összefüggéseket felismeri. B. Segítséget igényel. C. Nem ismeri fel.

ANGOL Beszédindítéka a taní- Kommunikációs szántási órán dékait A. Aktívan kapcsoló- A. Képes kifejezni. dik be, jelentkezik. B. Nehezen fejezi ki. B. Felszólításra válaszol, nem jelentkezik. C. Nem szívesen beszél.

132

Mértékegységek ismerete

A. Biztos, pontos. B. Néha téveszt. C. Sok hibával dolgozik.

Egyszerű kérdések, válaszok megfogalmazása

Memoriterek, témakörök

A. Teljes mondatokban. B. Szavakban. C. Megérti, de nem válaszol.

A. Folyékonyan, érthetően, hibátlanul elmondja. B. Kis segítséggel, kevés hibával mondja el. C. Sok segítséggel, akadozva mondja el.

Olvasási készség: Tanult szavak írott alakját: A. Jól olvassa. B. Felismeri. C. Nem ismeri fel.

Ismert nyelvi elemekből álló mondatokat: A. Megérti. B. Részben megérti. C. Nem érti meg.

Íráskészség: Másolás A. Hibátlan. B. Kevés hibával ír. C. Sok hibával ír.

Tanult szavak, egyszerű mondatok kiegészítése, írása: A. Hibátlan. B. Kevés hibával. C. Sok hibával.

A készségtárgyak értékelésére az 1 – 2. osztályosoknál feltüntetett értékelő táblázatot alkalmazzuk.

133

A tanult nyelvi elemek használata a megfelelő szituációban: A. Képes használni. B. Segítséggel használja. C. Nem ismeri fel.

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási héten belül csak egy-két órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat. A pedagógus a tanulók teljesítményének értékelésekor csak teljes értékű érdemjegyeket használhat, melyről a szülőket is értesíti írásban. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók témazáró-, félévi és év végi írásbeli dolgozatainak elbírálásakor az előírt teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

0-50% 51-60% 61-80% 81-90% 91-100%

A 6. és a 8. évfolyamokon a tanulók félévzárás előtt írásban, év végén 1 – 2 tantárgyból szóbeli feleletben adnak számot tudásukról a szaktanár által összeállított 15 – 20 tétel egyikéből „vizsga-rutin”-szerzés céljából. A vizsgán nyújtott teljesítményért a tanuló érdemjegyet kap, mely az év végi minősítésénél egy jegynek számít. 7. évfolyamon a tanulók írásbeli kompetenciamérésen vesznek részt. A feladatokat a felsős és a kompetenciafejlesztő munkaközösség állítja össze. A tanulók teljesítményét nem érdemjegygyel értékeljük. 2. A magatartás és szorgalom minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a  példás,  jó,  változó,  rossz szöveges minősítést alkalmazzuk. Az alsó tagozaton a magatartás és szorgalom értékelése havonta a fenti szöveges minősítés szerint történik. A tanulók magatartását, szorgalmát az alsó tagozaton a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök a napközis nevelővel egyeztetve az alábbi táblázat alkalmazásával részletes szöveges értékeléssel is minősíti és ezt az értesítőhöz, illetve a bizonyítványhoz mellékeli. A részletes szöveges értékelés - a pedagógus megítélése szerint - gyakrabban is kiadható. Az 5.-8. évfolyamon a tanuló magatartását, szorgalmát az osztályfőnök – egyeztetve az osztályban tanító pedagógusokkal - minden hónap végén értékeli és erről a szülőt írásban értesíti. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök a havi minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi minősítést az értesítőbe, illetve a bizonyítványba be kell jegyezni. 134

AZ ALSÓ TAGOZATOS TANULÓ VISELKEDÉSÉRE, JELLEMVONÁSAIRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK Az iskolai munkában Törekvő, készsé-

A. ges.

Megbízható, alapos. C. Hangulata szerint változó. D. Megbízhatatlan, felületes. E. Zavaró, ellenszegülő. B.

Érzelmi élete

A. B. C. D. E.

Vidám, lelkes, optimista. Kiegyensúlyozott. Tartózkodó, zárkózott. Félénk, visszahúzó, szorongó. Lobbanékony, indulatos.

Tanórai viselkedése

Társaival szemben

Önértékelése

Fegyelmezettsége

Akarati vonásai

Fegyelmezett. A. Segítőkész, A. Megalapozott, Előfordul, barátságos, élénk. kiegyensúlyozott, hogy figyelmez- B. Együtt érző, jogos önbizalom. tetni kell. nyílt. B. Szélsőséges, C. Általában fe- C. Fegyelmezett, felértékelő, túlzott gyelmezetlen. szerény, csendes. magabiztosság. D. Zárkózott, C. Az önbizalom passzív, nehezen hiánya jellemzi. barátkozó. E. Érvényesülésre törekvő, önző. F. Durva, gyakran ellenséges, indulatos.

A.

Reagálása jutalmazásra, büntetésre.

Szüneti viselkedése

Ebédlői viselkedése

Magatartása a napköziben

A. Tartósan, mélyen érinti. B. Kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony. C. Elhárítja, önigazolást keres, menti magát. D. Agresszív, sértődékeny, visszavonul, dacos. E. Nehezen viseli a bírálatot, sérelmet.

A.

A.

A. B.

A. B.

Szabadidőben tanúsított viselkedése

Fegyelmezett, A. Jól nevelt, kiegyensúlyozott. megbízható, feB. Néha figyelgyelmezett. meztetni kell. B. Néha megfeC. Rendszeresen ledkezik magáról. kifogásolható. C. Gyakran kulturálatlanul viselkedik.

135

B.

C. D. E.

Tudatosan, meg-győződésből fegyelmezett. Érzelmi indítékból, dicséretért, elismerésért, félelemből fegyelmezett. Passzivitásból fegyelmezett. Néha figyelmeztetni kell. Fegyelmezetlen, rendbontó.

Fegyelmezett, kulturált. B. Néha fegyelmezetlen. C. Általában fegyelmezetlen, kulturálatlan.

A. Kitartó. B. Változó szorgalmú. C. Bíztatást igénylő. D. Akarati erőfeszítésekre nem alkalmas.

Fegyelmezett. Néha figyelmeztetni kell. C. Gyakran fegyelmezetlen. D. Általában fegyelmezetlen.

AZ ALSÓ TAGOZATOS TANULÓ SZORGALMÁRA VONATKOZÓ ÉSZREVÉTELEK Munkavégzése A.

Pontos, rendszeres, megbízható, kitartó, aktív, az óra menetét követi, önálló. B. Az óra menetét megszakításokkal, figyelmeztetésre követi. C. Megbízhatatlan

Felszerelése

Mindig hiánytalan. B. Többnyire hiánytalan. C. Néha hiányos. D. Többnyire nincs. E. Ápolt – ápolatlan. A.

Füzetvezetése

Házi feladata

A. Hiánytalan, igényes. B. Néha hiányos. C. Gyakran nem készíti el.

A. Gondos, pontos, áttekinthető, tetszetős. B. Néha hiányos. C. Áttekinthetetlen, rendetlen.

136

Tanórai szóbeli felkészültsége A.

Rendszeres, megbízható. B. Rendszertelen, megbízhatatlan. C. Hanyag, rendszertelen.

Szorgalmi feladatok

A.

Rendszeresen végez. B. Néha végez. C. Nem végez.

3. 5. Moduláris oktatás Modultárgyak értékelése: Azoknál a moduloknál (Hon-és népismeret, Ember- és társadalomismeret, etika, informatika, tantárgyak), melyeket a helyi tantervben kötelező tantárgyként kezelünk, a minősítés a félévi, illetve év végi bizonyítványban önálló osztályzattal történik (3. 4. fejezetben leírtak szerint). Az évközben történő értékelés a többi tantárggyal megegyezően az ellenőrzőbe bekerülő érdemjegyekkel történik. A tanuló bizonyítványába a minősítést akkor is be kell írni, ha csak a tanév az I. félévében volt a modulkötelező tantárgy. A beépített tantárgyi modulok (Tánc és dráma, egészségtan, mozgókép és médiaismeret) értékelése azon a tantárgyon belül történik, amelyekbe illeszkednek. A mozgókép és médiaismeret modul értékelése: A feladatoknak megfelelően: - órák végén szóban, szöveggel, illetve írásban érdemjeggyel, - egy elvégzett projektmunka végén érdemjeggyel és szöveges szóbeli vagy írásbeli értékeléssel, - témazárót érdemjeggyel, mely szorosan beépül a rajz és vizuális kultúra tantárgyba és annak értékelésébe. Az értékelés fontos része az önértékelés, egymás munkájának értékelése és ehhez kapcsolódik összegzésként a szaktanári értékelés. A tanuló gyakorlatban, szóbeli és írásbeli felelettel, dolgozattal (gyűjtőmunkával, kiselőadással, önálló elemzésekkel és önálló alkotásokkal) ad számot megszerzett tudásáról. 3. 6. A tanulók fizikai állapotának mérés Tanulóink fizikai állapotának mérésére a „Hungarofit” tesztrendszert alkalmazzuk. A „Hungarofit” (dr. Mérey Ildikó) tesztrendszert a terhelhetőséggel / egészséggel összefüggő fittség műszerek nélküli, objektív mérésére – több mint 15 év alatt laboratóriumi terheléses vizsgálatokkal alátámasztva- fejlesztették ki, mely 1+6 motorikus próbát tartalmaz. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer megfelel a tudományosság kritériumainak (valódiság, megbízhatóság, objektivitás). A tesztrendszer méri és értékeli:  az optimális testtömeget és az attól való esetleges eltérést (a kiegészítő vizsgálatot az iskolaorvos végzi, nincs a ponttáblázatunkba foglalva)  az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket (alapvizsgálat, pontérték-táblázatokkal)  aerob kapacitást vagy alap-állóképességet, mely a kardiorespiratorikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma: Cooper-teszt, 12 perces futás

137

Azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk, és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói.  dinamikus ugróerőt (alsó végtag dinamikus ereje): Helyből távolugrás  dinamikus dobóerőt (a kar-, törzs-, és a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése): 1. Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával 2. Egykezes labda-lökés helyből ügyesebb kézzel, tömött labdával  dinamikus erő-állóképességet 1. (a vállövi- és a karizmok erő-állóképességének mérése): Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 2. (a csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése): Hanyattfekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig 3. (a hátizmok erő-állóképességének mérése): Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés, folyamatosan kifáradásig A fizikai fitness-szint értékelése:

Kardiorespiratórikus állóképesség: Max. 77 pont Általános izomerő, erő-állóképesség: Max. 63 pont (6x10.5 pont) Összesen: 140 pont

Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése fittségi kategóriák szerint.

Kardiorespiratórikus állóképesség és az általános izomerő – erő állóképesség

Igen gyenge = 0, 0 – 20,0 0 pont 20,5 – 40, 0 pont Gyenge = 40,5 – 60,0 pont Kifogásolható= 60,5 – 80,0 pont Közepes = 80,5 – 100,0 pont Jó = 100,5 – 120,0 pont Kiváló = 120,5 – 140 pontig Extra = Az általános fizikai te- Kardiórespiratórikus 0,0 – 14, 0 pont 10 % -os = herbíró-képesség minősí- állóképesség és az álta- 20 % - os = 14,5 – 28, 0 pont tése százalékban kifejez- lános izomerő – erő - 30 %- os = 28,5 – 42,0 pont ve. állóképesség 42,5 – 56, 0 pont 40 % - os = 56,5 – 70,0 pont 50 % - os = 70,5 – 84,0 pont 60 % - os = 84,5 – 98,0 pont 70 % - os = 98,5 – 112,0 pont 80 % - os = 112,5 – 126,0 pont 90 % - os = 126,5 – 140 pont 100 % - os =

138

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy GYENGE nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sok21-40.5 pont szor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. 41-60.5 pont Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges léteKÖZEPES zése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzet61-80.5 pont tel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportJÓ ágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rend81-100.5 pont szeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciáKIVÁLÓ lisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már 101-120.5 pont akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai Extra teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag ki121-140 pont válóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy –nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. IGEN GYENGE 0-20.5 pont

(A motorikus próbák részletes pontérték táblázatait lásd. Az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM. kiadványban.) A „Hungarofit” felmérést iskolánkban októberben és májusban végezzük. Alsó tagozaton a testnevelő az adott osztálytanító segítségével, felső tagozaton a mindenkori testnevelő vezeti a felmérést.. A motorikus próbák lebonyolításakor az Oktatási Minisztérium által 2000ben kiadott részletes módszertani útmutatásokat követjük. A teljesítményeket a gyerekekkel kiértékeljük, újabb célokat tűzünk ki. Az értékelés legfontosabb eleme a tanulók önmagához viszonyított fejlődése.

139

A testnevelő az osztályok összesített eredményeit az „Osztályonkénti összesített adatlapon”, illetve a 8 évfolyam eredményeit az „Intézményi osztályonkénti összesített minősítő adatlapon” tartja nyilván, és küldi meg a központba. 3. 7. A mindennapos testedzés megvalósítása 3. 7. 1. Testnevelés órák (kötelező órakeret) Osztály

Testnevelés órák

1. 2. 3. 4. 5 6. 7. 8.

3 3 3 3 3 2,5 2,5 2,5

3. 7. 2. Sportkörök, szakkörök (Nem kötelező foglalkozások) Foglalkozás neve

Idő

Résztvevők

Felsős sportkör Alsós sportkörök (Nyitott napközis foglalkozás keretében) Foci-suli (Belső tanfolyam keretében) Játék. illetve levegőzés az udvaron napközis és tanulószobai foglalkozások ideje alatt Túraszakkör (Kirándulás) Gyógytestnevelés

4 x 1 óra Mindenki számára nyitott 1 óra csopor- Alsó tagozat tonként/ hetente 1 –1 óra 1, 2. évfolyam, és 3 – 4. évfolyam

Karate Akrobatikus rock and roll

4*1,5 óra 1-8. évf. 1,5-1,5 óra /hét 1 óra / hét 2 óra / hét

Darnyi Úszóiskola Társas tánc

1-1 óra csoportonként / naponta 8 óra / havonta 1-1 óra

140

Tanári felügyelettel mindenki számára nyitott Minden tanuló, pedagógus és szülő számára nyitott 2 csoportban, fiú-lány bontásban

3. 7. 4. Egyéb foglalkozások, táborok. Tehetséggondozás Versenyekre való felkészítés Futófesztiválokon való részvétel (aktuálisan szervezett) Triatlonversenyen való részvétel (aktuálisan szervezett) Háziversenyek, bajnokságok (Atlétika, úszás, labdarúgás, kosárlabda, röplabda sportágakban, alsó tagozatosoknak: a fentieken kívül zsinórlabda, játékos sportversenyek, váltók folyamatosan a tanév során. Döntők, illetve eredményhirdetés Rákóczi napon, illetve Kihívás napján.) 1. osztályosok részvétele a Műjégpálya által meghirdetett 12 alkalmas korcsolyaoktatáson. Nyári sporttáborok: Vándortábor (16 éve működik) 10 napos. Lovas- és kerékpáros tábor (6 éve működik) Szenta, 10 napos. Vízi-tábor (3 éve működik, családos) Téli táborok: Sítábor (15 éve működik) Ausztria, 6 napos, családos. Erdei iskola (5. éve működik) 5 napos, 1 – 8. évfolyam részére. 3. 8. Az írásbeli beszámoltatások rendje Az írásbeli beszámolók közül írásbeli feleletet a pedagógus előzetes bejelentés nélkül bármely tanítási órán kérhet a legutóbb tanult 1 – 2 tananyagból. A dolgozat, témazáró-, félévi és év végi dolgozat témáját és időpontját minden pedagógus egy héttel korábban köteles bejelenteni. Egy tanítási napon csak két ilyen jellegű írásbeli beszámoló tervezhető, lehetőleg nem egymást követő tanítási órán. A tanulók írásbeli beszámolóikra érdemjegyet kapnak. (3. 4. fejezet) A témazáró-, félévi és év végi dolgozat érdemjegyét a tanuló minősítésénél súlyozottan kell figyelembe venni, kétes osztályzat esetén döntő szerepet tölt be. 3. 9. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt feladatok meghatározása A tanulók a tanítási órákon megismert tananyag elsajátítása, begyakorlása érdekében házi feladatot kapnak. A házi feladat írásbeli és szóbeli feladat is lehet. A házi feladat bármely tanítási napon a következő tananyag előkészítéséhez szükséges mennyiségben feladható. A házi feladatok együttes mennyiségét úgy kell megállapítani, hogy az átlagos képességű tanuló részére ne legyen megterhelő. Az 1 – 4 . évfolyamon valamennyi tanítási órára való felkészüléshez szükséges idő nem haladhatja meg az egy órát. A felső tagozaton arra kell törekedni, hogy a felkészülési idő átlagosan a 1, 5 – 2 órát ne haladja meg. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi) is meghatározható házi feladat az észszerűség határain belül. 3. 10. A „felzárkóztatás” módja Az a szöveges értékelésben részesülő tanuló, aki nem teljesítette valamely tantárgy követelményeit, a „felzárkóztatásra szorul” minősítést kapja a bizonyítványában. Ilyen esetben a tanító a szülő bevonásával értékeli a tanuló teljesítményét. Közösen feltárják a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, megpróbálják elérni azok megszüntetését,

141

korrigálását. A pedagógus tájékoztatja a szülőt, hogy az iskola milyen segítséget nyújt a felzárkóztatás, a sikeres továbbhaladás érdekében.  Iskolai fejlesztőpedagógus foglalkozásain való részvétel.  A tanulónak igénybe kell venni a napközis foglalkozást.  Részt kell venni legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozáson.  Szükség szerint a nevelési tanácsadó vagy az iskolai pszichológus, fejlesztő pedagógus is bevonható a felzárkóztatásba. A pedagógus az egyéni felkészítést a megállapított akadályozó tényezők ismeretében, a fejlesztéshez szükséges adekvát módszerek alkalmazásával végzi. A felkészítés során a tanuló otthoni gyakorlását a szülő köteles ellenőriz

3. 11. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS SZERVEZÉSE AZ 5 – 6. ÉVFOLYAMOKON A 2010. ÉVI LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. LXXIX. Törvény módosításáról 1. § - a értelmében az 5-6. évfolyamon iskolánkban kimenőrendszerben megszűnik a nem szakrendszerű oktatás. Az 5. évfolyam tanulói részére a 2010/2011-es tanévben elkezdett tanulásszervezés a 2011/2012-es tanév végéig tart. A 2011/2012-es tanévtől kezdve az 5. évfolyamon is szakrendszerű oktatásban részesülnek a tanulók magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból is. A 3. 11. rész 2012. június 15-től kimarad a pedagógiai programból. 3. 11. 1. A nem szakrendszerű oktatás célja, feladata, meghatározása A nem szakrendszerű oktatás célja az önálló tanuláshoz szükséges készségek, képességek, azaz az alap funkciók hatékonyságának növelése. A nem szakrendszerű oktatás feladata az alkalmazásra képes ismeretek nyújtása. Elengedhetetlen az eredményes fejlesztéshez a személyre szabott tematika és az egyéni bánásmód alkalmazása. Mivel az egyes kompetenciák egyformán fontosak, és mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban, de részben fedik egymást, illetve egymásba fonódnak, ezért a tanulóknál a leggyengébb fejlesztendő területen keresztül kell eredményt elérni. A kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése valamennyi kompetencia részét képezi. Fejlesztésük nem csak a nem szakrendszerű oktatás részét képezi. Az intézmény az eredmények és a korábbi évek kompetenciamérései alapján a nem szakrendszerű oktatásra a kötelező és nem kötelező órák keretéből minimum heti 7, maximum heti 14 órát fordít. Az időtartam mértéke a fejlesztésre szorulók arányától, illetve a fejlesztendő területek mértékétől függ. Az időkeretet az 5. évfolyamon az előző tanévben végzett OKÉV-, illetve a korábbi évek DIFER mérése alapján állapítjuk meg. A mérés teljes körű értékelését legelőszőr 2008-ban kell elvégezni. A fejlesztés részletes tematikáját az adott tantárgy helyi tanterve, illetve tantárgyi terve tartalmazza. A tanítási órán kívüli foglalkozásokhoz a fejlesztést végző pedagógus készít foglalkozási tervet.

142

3.11.2. A mérések során vizsgált kompetenciák Elemi olvasáskészség (képes szóolvasás) Szinonimaolvasás (kis- és nagybetűs szavak összehasonlítása) Szójelentés olvasás Elemi számolási készség  Számok írott alakjának írása számjegyekkel  Mértékegységváltás (tömeg, hossz, idő, űrmérték)  Összeadás, kivonás 5. Elemi gondolkodási képesség  Rendszerezés  Kombinálás 6. Íráskészség  Adott szöveg másolása (olvashatóság, külalak, leírt betűk száma) 1. 2. 3. 4.

3.11.3. A nem szakrendszerű oktatás időkerete A nem szakrendszerű oktatás megvalósítása többféle módon történhet. 1. számú megoldás: A magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyak tanítása teljes mértékben nem szakrendszerű oktatással valósul meg az 5 – 6. évfolyamon. Magyar nyelv és irodalom 4 óra Dráma 0,5 óra Matematika 4 óra 2. számú megoldás: A magyar nyelv és irodalom vagy a matematika tantárgy tanítása nem szakrendszerű oktatással valósul meg. Ehhez csatlakozik a nem kötelező órák terhére megszervezett fejlesztő foglalkozások. Magyar nyelv és irodalom 4 óra Tanulásmódszertan 1 óra Differenciált 2 óra Illetve Matematika 4 óra Tanulásmódszertan 1 óra Differenciált 2 óra 3. számú megoldás Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Tanulásmódszertan Differenciált képességfejlesztés

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 3 óra

Az 1 -2. számú megoldás alkalmazásakor a tanítási órák első 20 percében a képességfejlesztés, második részében, pedig a tantárgyi követelmények elsajátíttatása zajlik. A 3. számú megoldás esetén szakrendszerű az oktatás matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból, de a törvényes időkeretből heti 1-1 órában kompetenciafejlesztés folyik

143

3. 11. 4. A nem szakrendszerű oktatásban alkalmazott módszerek  Egyéni bánásmód,  egyéni képességek figyelembevételével készített fejlesztési terv alkalmazása, tanórai differenciálás, kooperatív technikák alkalmazása, projektmódszer. 3. 11. 5. A nem szakrendszerű oktatásban nyújtott teljesítmény értékelése A képességfejlesztés értékelés csak szöveges formában történik. Az iskola köteles írásban tájékoztatni a szülőt és a tanulót a kompetenciamérés eredményéről, illetve az ennek alapján megállapított fejlesztendő területekről. Az elért eredményekről szóló szöveges értékelést a félévi és év végi bizonyítvány mellékleteként kell kezelni. A 6. évfolyam befejezésekor diagnosztizálni kell a kompetenciákat annak érdekében, hogy felmérhető legyen a nem szakrendszerű oktatás eredményessége, illetve, hogy kiderüljön minden tanulónál, hogy szükség van-e további fejlesztés megszervezésére. 3. 11. 6. A nem szakrendszerű oktatás személyi feltételei Nem szakrendszerű oktatásban tanár akkor taníthat, ha legalább 120 órás pedagógus továbbképzés keretében elsajátította a 6 – 12 éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket. Szakkollégiumi vagy műveltségi területtel nem rendelkező tanító akkor taníthat, ha elsajátította tanfolyam keretében a 11-12 éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket.

144

4. MELLÉKLETEK A tantárgyi tantervek az alábbi bontásban külön - külön mellékelve. Mellékletek: 4. 1. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés

(3 - 4. évfolyam)

4. 2. Tantervek az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Történelem és állampolgári ismeretek 3. Angol nyelv 4. Matematika 5. Informatika 6. Természetismeret 6. osztályban egészségtan modultantárggyal integrálva 7. Fizika 8. Biológia 9. Kémia 10. Földrajz 11. Ének-zene 12. Rajz és vizuális kultúra 8. osztályban mozgókép és médiaismeret modultantárggyal integrálva 13. Technika és életvitel 14. Testnevelés és sport 15. Osztályfőnöki 16. Hon és népismeret A változat 17. Ember és társadalomismeret, etika A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII.17.) Korm. Rendelet 2.§ (1) bekezdése szerint az Apáczai Tankönyvkiadó, illetve a Mozaik Kiadó kerettantervét adaptáltuk a Helyi Tantervünk tantárgyi tanterveibe. 2008. szeptember 1-től bevezetésre kerülő módosított NAT alapjaira épülő kerettantervek kiadására az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről 2007. decemberéig nem került sor. Az iskola a megkezdett programra építve folytatja nevelési-oktatási tevékenységét. A módosított akkreditált kerettanterveket építi be Helyi Tanterve tantárgyi tanterveibe a megjelenést követő 60 napon belül. Az elfogadásról legkésőbb a tanévzáró értekezleten

145

dönt a nevelőtestület a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján. A módosított Helyi Tantervet az 1. és 5. évfolyamunkon 2008. szeptember 1-től vezetjük be felmenő rendszerben.

146

5. ZÁRADÉKOK 5. 1. A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A felülvizsgált pedagógiai program bevezetése A módosított pedagógiai program a 2010/11-es tanévben kerül bevezetésre (törvényi előírás szerinti ütemben). 2. A pedagógiai program értékelése és felülvizsgálata A pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan értékeli, felülvizsgálja az alábbiak szerint:  a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a helyi tantervekben megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását,  a negyedik, és nyolcadik évfolyam végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a helyi tanterv szerinti oktatásban résztvevő tanulók az előírt követelményeket milyen szinten sajátították el,  a nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását legalább ötévente átfogóan elemezze. 3. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítása az intézmény minőségirányítási programjában meghatározott folyamatszabályozás szerint történik. A pedagógiai program kötelező módosítását törvény ír(hat)ja elő. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév első napjától kell bevezetni. 4. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola igazgatójánál,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola irattárában,  az iskola fenntartójánál.

147

5. 2. Legitimációs záradék A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített pedagógiai program módosítását a Szülői Munkaközösség 2010. …………án tartott értekezletén véleményezte. Budapest, 2010. ………………..

…………………………………………. Décsi Krisztina Iskolaszék elnök

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített módosított pedagógiai program tartalmát a Diákönkormányzat 2010…….. …………- án tartott értekezletén véleményezte. Budapest, 2010. …………………………

………………………………………….

…………………………………………

Marján Gyöngyi DÖK diákvezető nár

Szánáné Misuth Zsuzsa DÖK segítő ta-

A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete 2010. november 29-i értekezletén a Pedagógiai Program módosított teljes tartalmát egyhangú szavazással elfogadta.

Budapest, 2010. november 29.

…………………………………………

.

Gleichné Mészáros Edit Közalkalmazotti Tanács elnök

………………………………….. Marótiné Horváth Gizella igazgató

148