PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

PEDAGÓGIAI PROGRAM__________________________________________________

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010.

József Attila Általános Iskola 2840 Oroszlány Táncsics Mihály út 42. Telefon: 34/360-172 Fax: 34/360-965 Email:[email protected] Honlap: www.jozsfattila.hu 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ " Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítse megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert)

Tisztelettel köszöntök Mindenkit, aki a József Attila Általános Iskola pedagógiai programjába betekint. Ezt a programot intézményünk pedagógusaival állítottuk össze nagy felelősséggel, abban bízva, hogy ezzel hosszú távra meghatározhatjuk nevelési-oktatási tevékenységünket.

Tisztelettel:

Tóth Gábor igazgató

2


Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék ...............................................................................................................................3 A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása ..............................................................................6 A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága ...................................................7 Az iskoláról ......................................................................................................................................8 Bevezető .........................................................................................................................................11 a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma: ....................................................................................................... 12 b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása. ..................................................................................... 13 c) Nem szakrendszerű oktatásban bevezetett változások ............................................................................................ 14

Nevelési terv ...................................................................................................................................15 1. Iskolánk jövőképe, küldetése ................................................................................................................................... 15 2. Alapelvünk ............................................................................................................................................................... 16 3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, várható eredményei ................ 18 3.1. Oktatási és nevelési célok ...................................................................................................................... 18 3.2. Működési célok ...................................................................................................................................... 19 3.3. Feladat:................................................................................................................................................... 19 3.4. Eljárások, módszerek, eszközök ............................................................................................................ 20 3.5. Várható eredmények .............................................................................................................................. 22 4. Feladataink a tanulási esélyegyenlőség megteremtésében ..................................................................................... 23 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................................... 24 5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................. 24 5.2. Személyiségfejlesztés fő problémái, céljai és feladatai az egyes pedagógiai szakaszokban .................. 25 6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ..................................................................................................... 29 6.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb szempontjaink: ....................................................... 29 6.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ................................................................. 29 7. A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................. 31 7.1. A tanítási óra .......................................................................................................................................... 31 7.2. E feladat megoldását, az integrációt elősegítő módszertani elemek: ..................................................... 31 7.2.1. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés ........................................................ 33 7.2.2 Projekt módszer ............................................................................................................................... 34 7.2.3. Egyéb módszerek: .......................................................................................................................... 35 7.3. A tanítási órán kívüli tevékenységek: .................................................................................................... 37 7.3.1. Hagyományőrző tevékenységek ..................................................................................................... 37 7.3.2. Diákönkormányzat ......................................................................................................................... 39 7.3.3. Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon .................................................................................... 39 7.3.4. Diákétkeztetés. ............................................................................................................................... 40 7.3.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. ......................................................................... 40 7.3.6. Iskolai sportkör............................................................................................................................... 40 7.3.7. Szakkörök. ...................................................................................................................................... 40

3

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 7.3.8. Versenyek, vetélkedők, bemutatók ................................................................................................ 40 7.3.9. Tanulmányi kirándulások ............................................................................................................... 41 7.3.10. Erdei iskola................................................................................................................................... 41 7.3.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti, színházi előadáshoz kapcsolódó foglalkozás ........ 41 7.3.12. Szabadidős foglalkozások ............................................................................................................ 41 7.3.13. Iskolai könyvtár ............................................................................................................................ 41 7.3.14. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ............................... 42 7.3.15. Hit- és vallásoktatás ..................................................................................................................... 42 7.4. Beiskolázás ............................................................................................................................................ 42 8. Kiemelt gondozást igénylő tanulók ......................................................................................................................... 44 8.1. Különleges gondozás ............................................................................................................................. 44 8.1.1. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavar .................................................................................... 44 8.1.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók ............................................................................................ 44 8.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók ..................................................................................................... 46 8.2. Tartósan beteg tanulók ........................................................................................................................... 49 8.3. Integrációs felkészítésben részt vevő tanulók ........................................................................................ 49 8.4. Tehetséges tanulók ................................................................................................................................. 50 8. 5. Szociálisan hátrányos tanulók ............................................................................................................... 51 9. Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................................................... 53 9.1. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége ....................................................................................... 53 9.2. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai ......................................................................................... 54 9.3. A gyermekvédelmi célok megvalósulását szolgáló tevékenységek ....................................................... 55 10. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek ................................................................................ 57 11. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program...................................................................................... 63 11.1. Bevezető............................................................................................................................................... 63 11.2. Egészségnevelés ................................................................................................................................... 64 11.2.1. Az egészségnevelés tartalma ........................................................................................................ 64 11.2.2. Az egészségneveléshez kapcsolódó kiemelt kompetenciafejlesztési területek: ........................... 64 11.2.3. Tanulóink egészségi állapota ....................................................................................................... 64 11.2.4. Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában .................... 65 11.2.5. Az iskolai közétkeztetés és a büfé ................................................................................................ 67 11.2.6. A szenvedélybetegségek .............................................................................................................. 67 11.2.7. Mentális kórképek és pszichoszomatikus betegségek .................................................................. 68 11.2.8. Az iskola-egészségügyi szolgálattal és más szervezetekkel való együttműködés ........................ 68 11.2.9. Az egészségnevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben ............................................... 69 11.3. Környezeti nevelés ............................................................................................................................... 71 11.3.1. A környezeti nevelés fogalma ...................................................................................................... 71 11.3.2. A környezeti nevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában .................. 71 11.3.3. Az intézmény és környezete ......................................................................................................... 72 11.3.4. A környezeti nevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben ............................................. 73 11.4. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési program végrehajtásának garanciái ............................. 74 11.4.1. Az intézmény dolgozói és a program ........................................................................................... 74 11.4.2. A taneszköz-ellátottság ................................................................................................................ 75 12. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái ............................................................................... 76 12.1. Szülői értekezletek ............................................................................................................................... 76 12.2. Fogadóórák .......................................................................................................................................... 77 12.3. Nyílt nap: ............................................................................................................................................. 77 12.4. Családlátogatás .................................................................................................................................... 77 12.5. Írásbeli tájékoztatás .............................................................................................................................. 77 12.6. A szülők tájékoztatása az integrációs felkészítésben részt vevő tanulókkal kapcsolatosan: ................ 77 12.7. A szülők tájékoztatása a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulókkal kapcsolatosan: .......... 78 12.8. Segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban. ....................................................................................... 78 13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, eszközök és felszerelések jegyzékéről.................................. 79

Helyi tanterv ...................................................................................................................................80 14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei .............................. 80

4

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 14.1. Tankönyvek esetében ........................................................................................................................... 80 14.2. A taneszközök tekintetében ................................................................................................................. 80 15. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei ............................................................................................. 81 15.1. Beiratkozás az iskolába ........................................................................................................................ 81 15.1.1. Beiratkozás az első osztályba ....................................................................................................... 81 15.1.2. Beiratkozás második-nyolcadik évfolyamba ................................................................................ 82 16. Továbbhaladás az iskolában.................................................................................................................................. 82 16.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei: ........................................................................ 82 16.2. Szöveges értékelés ............................................................................................................................... 82 16.3. Értékelés a 4.-8. évfolyam végén ......................................................................................................... 83 16.4. Osztályozó vizsga ................................................................................................................................ 83 17. Teljesítményértékelés ............................................................................................................................................. 85 17.1. A tanulók teljesítményének értékelése ................................................................................................. 85 17.1.1. Elvek, követelmények: ................................................................................................................. 85 17.1.2. A tanulók értékelésének célja: ...................................................................................................... 86 17.1.3. Az értékelés helye a tanulás folyamatában ................................................................................... 86 17.1.4. A tanulók minősítése: ................................................................................................................... 86 17.1.5. Megállapodásaink a tanulók teljesítményértékelésével kapcsolatosan: ....................................... 88 18. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ...................................................... 90 19. A magatartás és szorgalom minősítésének szempontjai ....................................................................................... 92 19.1. A magatartásból adott minősítések feltételei: ...................................................................................... 92 19.2. A szorgalom minősítésének tartalma: .................................................................................................. 92 20. A modulok, programcsomagok, tantárgyi bontás nélkül oktatott tantárgyak ...................................................... 94 21. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamon .............................................................................. 95 21.1. Cél: ....................................................................................................................................................... 95 21.2. Feladatok:............................................................................................................................................. 95 21.3. Megvalósítás ........................................................................................................................................ 95 22. A TÁMOP-3.1.4. kódszámú "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben" című pályázatban vállaltak fenntartása, továbbvitele, kibővítése .......................................................................... 97 23. A pedagógiai program 2010/11-es tanévre szóló órahálói ................................................................................... 97

Mellékletek ...................................................................................................................................101

5

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________

A pedagógiai program elfogadása, jóváhagyása A Pedagógiai Programot és Helyi tantervet az iskola nevelőtestülete a 2010. május 4-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Ezt a tényt a nevelőtestület képviselője, valamint kettő a testület által választott jegyzőkönyv hitelesítő aláírásával tanúsítja. Oroszlány, 2010. május 4. ………………………………….

……………………………

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Oroszlány, 2010. május 4.

………………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője A Szülői Szervezet képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez a véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Oroszlány, 2010. május 4.

………………………………………… Szülői Szervezet vezetője

A József Attila Általános Iskola Pedagógiai Programját és Helyi tantervét Oroszlány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2010. június 22. napján tartott ülésén jóváhagyta Oroszlány, 2010. június

.

…………………………………………… polgármester

6


A pedagógiai program érvényessége, módosítása, nyilvánossága A pedagógiai programunk hatálya, hatályba lépése Az iskola a jelen pedagógiai programot a 2010/2011-es tanévtől alkalmazza. E pedagógiai program az általános iskolai nevelés-oktatás, teljes, 8 éves képzési szakaszára készült és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata, értékelése A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja és értékeli. Négy év múlva a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására a nevelőtestület, az igazgató, a nevelők szakmai munkaközösségei, a pedagógusok, a szülői szervezet, illetve a fenntartó tehet javaslatot. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. A nevelési, illetve a pedagógiai program nyilvánossága A pedagógiai program nyilvános, megtekinthető minden érdeklődő számára az irattárban, az igazgatónál, az igazgatóhelyetteseknél, a fenntartónál, a könyvtárban, a nevelői szobákban, illetve az iskola honlapján.

7


Az iskoláról Iskolánk a Vértes lábánál fekvő, 20 ezer lakosú Oroszlány város általános iskolái közül a legidősebb: 1950. szeptember 1-jén nyitotta meg kapuit. A 60-as évek végéig "anyaiskolának" számított, a város életében meghatározó szerepe volt. A város terjeszkedésével, új iskolák megnyitásával, a lakókörzetünk összetételének romlásával, több szociálisan hátrányos helyzetű család ideköltözésével, a 80-as évek közepére fokozatosan háttérbe szorult. Az erőfeszítések ellenére úgy éreztük, hogy a szakmai és szakmán kívüli elismertségünk nem állt arányban a befektetett munkánkkal. 1987-ben tantestületünk új koncepciót dolgozott ki az addigi jó és bevált hagyományokra építve, melynek következtében iskolánk 10 év alatt fokozatosan visszanyerte elismertségét. A felújítás következtében külsőleg megújult épületünk, vonzóbb lett. Belsőleg pedig beindítottuk a matematika - számítástechnika tagozatot, majd az emelt szintű idegen nyelv (német, angol) oktatását.

Ennek

következtében

és

a

szabad

iskolaválasztásnak

köszönhetően

intézményünkben a gyerekösszetétel arányosabbá vált. A pályázati lehetőségeket kihasználva az iskola tárgyi felszereltsége javult, amely lehetővé tette a még hatékonyabb oktató - nevelőmunkát., melynek egyik eredménye, hogy tanulóink sikeresen szerepelnek a különböző szintű (városi, megyei, régiós, országos) tantárgyi versenyeken. Az újonnan érkezett kollégák is hozzájárultak ahhoz, hogy megvalósuljanak elképzeléseink. Kreativitásukkal, tenni akarásukkal hozzájárultak az iskola fejlődéséhez. Ahhoz, hogy az eredményeinket

megtartsuk,

illetve

fokozzuk

hozzájárult,

hogy

mindig

szoros

együttműködésre törekedtünk a szülőkkel. 2005. februárjában Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testülete úgy határozott, hogy intézményünket összevonja a város egy másik általános iskolájával. Az összevonás után iskolánk két intézménynek lett a jogutódja a 1999-ben bezárt Gárdonyi Géza Általános Iskolának és az Arany János Általános Iskolának. 2009-ben jelentős változás következett be az iskola életében, intézményünk részt vett az országos

iskolafelújítási

programban

(KDOP

5.1.1

pályázat

keretében),

melynek

következtében az egyik épületszárny egy szinttel való megemelése valósult meg. Itt kialakításra kerül 5 új, legalább 55m2-es tanterem, egy 114,79 m2-es könyvtár, egy közel

8

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 30m2-es könyvraktár. A két épületszárnyat összekötő nyaktag pedig ideális helyet adott az akadálymentesítéshez szükséges lift elhelyezésére. Az átalakítások következtében létrejött nagyobb területű tantermek, amellett, hogy nagyobb mozgási lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, lehetővé teszik, olyan, bútorzat beszerzését (jól mozgatható asztalok, székek), amelyek a kompetencia alapú oktatáshoz szorosan kapcsolódó új munkaformák, tevékenységek pedagógia módszerek alkalmazását segítik. Az épület egészére kiterjedő strukturált hálózat kiépítésével lehetővé válik számítógépek és egyéb IKT eszközök elhelyezése is a tantermekben. A felújított épületben egyéb helyiségek kialakítására is sor került, melyek szintén fontos feladatokat látnak el az iskola életében. Az iskolai könyvtár a bővítés eredményeként biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak és általános jellegű könyvek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, számítógépek stb.). Központi szerepet tölthet be a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatának felkészítésében, közreműködik az intézmény – oktatási, nevelési helyi tantervének megfelelő könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, bevezetés a könyvtárhasználatba, egyéb iskolai, művelődési programok szervezésébe stb.). A klubszoba kialakítása nagymértékben segíti a DÖK vezetésének munkáját (tanácskozás, újságszerkesztés, megbeszélések, stb). A két fejlesztő szoba kialakításával lehetővé válik, hogy a pedagógiai szakszolgálat fejlesztései

is

helyben,

az

iskolában

valósuljanak

meg

a

pedagógusok

(tanító,

fejlesztőpedagógus) közötti napi kapcsolattartás, a célirányosabb a fejlesztés érdekében. A tornaszoba kialakításával a felső tagozatos tanulóknak nem kell a városi sportcsarnokba járni testnevelés órára. A tankonyha kialakítása hozzájárulhat, az oktatás élet- és gyakorlat-közelibbé tételéhez. Az itt megszerzett ismereteket a tanulók szinte azonnal képesek befektetni, alkalmazni, hasznosítani. A bevásárlás, főzés, közös étkezés, takarítás, szelektív szemétgyűjtés mind-mind a közös tevékenység részei. Mindezek mellett jelentős taneszköz-beszerzésre is sor került. Az tárgyi, környezeti megújulás mellett szakmai megújulásként bevezettük iskolánkba a kompetencia alapú oktatást a TÁMOP-3.1.4. pályázat keretében.

9

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A kompetencia alapú oktatás bevezetésének fő célja és feladata, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak

a

sikeres

tanuláshoz,

hozzájárulva

ezzel

is

valamennyi

tanulónk

esélyegyenlőségének biztosításához a tanulás területén.

10


Bevezető Napjainkban az oktatás is a változások idejét éli. Sorra jelennek meg újabb és újabb törvények, törvényerejű rendeletek, amelyek egy másfajta kihívást jelentenek az oktatónevelőmunkát végző pedagógusok számára. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény több alkalommal is nagyobb terjedelmű, átfogó változásokon ment keresztül. Így a pedagógiai programunk is. 1998. bevezettük az első pedagógiai programunkat. A pedagógiai programra vonatkozó első nagy változást a közoktatási törvény 1999. évi módosítása jelentette, amelynek következtében minden iskolának 2001. szeptember l-ig felül kellett vizsgálnia a pedagógiai programját. A módosított közoktatási törvény 132.§.(1) pontja meghatározta azokat a szempontokat is, amelyek alapján a felülvizsgálatot el kellett végezni. A felülvizsgálat alapját a kerettanterv és a közoktatási törvény 48.§-a adták. 2003-ban az 1993. évi LXXIX. törvény ismét módosításra szorult, a kormány a 2003. évi LXV. törvénnyel egészítette ki. Új tartalmi elem a Ktv. 48.§.(3) bekezdésének előírása, amely az alábbiakat tartalmazza: Az "iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. A 2005/2006-os tanévben új pedagógiai programot készítettünk, amely 2006. szeptember 1-jével lépett életbe, mivel Oroszlány Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2005. februári ülésén úgy határozott, hogy 2005. szeptember 1-jétől összevonja a József Attila Általános Iskolát és az Arany János Általános Iskolát. Az új pedagógiai programunkat e két intézmény pedagógiai programja alapján készítettük el, figyelembe véve az Országgyűlés 2003. év június 23-i ülésnapján elfogadott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvényt, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendeletet, a fenntartónk középtávú intézkedési tervét és az intézményünk alapító okiratát. 2007-ben a törvényi változások miatt, pedagógiai programunkat felülvizsgáltuk és módosítottuk. A módosítás kiterjedt a kulcskompetenciák fejlesztése az oktatás, nevelés

11

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ területén, az SNI tanulók fejlesztési tervére, a szöveges értékelésre az 1-4. évfolyamon (törvényi háttér, elvek, eljárások, mondatbank) 2010-ben a pedagógiai programunkat újból felülvizsgáltuk és módosítottuk, a módosítás indokai: a) A TÁMOP-3.1.4. kódszámú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című pályázat megvalósítása során szerzett ismeretek és korszerű módszertani eljárások beépítése. b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása, a tanítás-tanulás során felmerülő problémák, konfliktusok kezelésére. c) A nem szakrendszerű oktatás keretében végrehajtott változtatások.

a) A TÁMOP-3.1.4 kódszámú pályázat tartalma: A kompetencia alapú oktatás implementációja: A

pályázat

keretében

bevezettük

a

szövegértés-szövegalkotás

kompetencia

programcsomagot az első és ötödik évfolyamon mindegyik osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, a matematika programcsomagot l. évfolyamon egy osztályban teljes tantárgyi lefedettséggel, az idegen nyelvi (angol) kompetencia programcsomagot teljes tantárgyi lefedettséggel, a szociális életvitel-környezeti programcsomagot beépítve az egyes tantárgyakba (történelem, földrajz, osztályfőnöki) és az IKT programcsomagot hatodik évfolyamon. Emellett a tömbösített oktatást 5-6. évfolyamon az informatika tantárgy keretében. Új tanulásszervezési módok, korszerű eljárások bevezetése: Az intézmény a projekt során felkészült az új tanulásszervezési módok, korszerű módszertani eljárások bevezetésére. Ennek érdekében minden megvalósító pedagógus elvégezte az új tanulásszervezési eljárások, valamint az új módszertani eljárások alkalmazására felkészítő képzést. Az intézmény az új tanulásszervezési eljárások bevezetése érdekében, a fejlesztési innovációja során kidolgozta, a pedagógiai programjában és a helyi tantervében megjelenítette a tantárgytömbösített oktatás helyi eljárásrendjét az 5-8. évfolyamokon a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 5-10-15 %-a mértékéig, valamint a magyar műveltségterület tantárgyi bontás nélküli

tanításának

eljárásrendjét.

Fejlesztési

innovációja

során

kidolgozta

és

megvalósította az iskola- óvoda átmenet megkönnyítésére a négy hetes Felfedező programját, az SNI tanulók integrációját segítő programját, melyet közösen dolgoztak ki a

12

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ pályázatban résztvevő feladat-ellátási helyek pedagógusai. Továbbá az olvasás, a magyar nyelv megszerettetését segítő olvasás hetét, a Lépésről lépésre iskolai program keretében szervezett háromhetes projektet, valamint a kompetenciafejlesztő programcsomagok moduláris oktatási programként való bevezetésének tervét. IKT eszközök oktatásban való használata: Az intézmény nevelőtestületének jelentős része rendelkezik valamilyen informatikai végzettséggel. A pályázat alapján minden megvalósító pedagógus felkészült az IKT eszközök oktatásban való használatára, így hatékonyabban tudják használni a TIOP 1.1.1. pályázat eredményeként iskolánkba kerülő eszközöket. A fejlesztési innováció során kialakítottuk és pedagógiai programunkkal összehangoltuk az informatikai stratégiánkat. IPR gyakorlat módszertani továbbfejlesztése: Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette a HHH tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte a tantestület felét érintő IPR képzést. SNI fejlesztések: Intézményünk nevelőtestülete a projekt során továbbfejlesztette az SNI tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciáit, ezért elvégezte a tantestület felét érintő SNI tanulók együttnevelésére felkészítő képzést. A nevelőtestület két tagja pedig, mélyebben megismerte a befogadó (inkluzív) pedagógia elméletét és gyakorlatát. Kompetenciamérések eredményeinek értelmezésére való felkészülés: A tantestület két tagja a projekt keretében felkészült a kompetenciaméréseken élért eredmények egzakt, mélységi, tanulói szintű elemzésére.

b) Az iskolánkba bevezetett "Arizona" program adaptálása. Az iskolákban gyakori probléma a tanórák megzavarása. Az Arizona Program ezt a problémát próbálja orvosolni, hiszen célja a tanárok számára a zavartalan tanítás, a tanulóknak a zavarásmentes, nyugodt tanóra biztosítása, valamint a felelősségteljes gondolkodás kialakítása a tanulókban. A program eredete: Edward E. Ford vezette be 1994-ben egy phoenixi iskolában, Arizonában (innen az elnevezés). Sikere miatt széles körben elterjedt. Németországban dr. Stefan Balke vezette be (német pszichológus). A pápai Weöres Sándor Általános Iskolának

13

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Swchwetzingenben van partneriskolája, ott évek óta alkalmazzák a programot. Ennek szakmai anyagát a Hilde-Schule (a testvériskola) bocsátotta a pápaiak rendelkezésére, a pápai iskola pedig átadta a programot és tapasztalatokat nekünk, a József Attila Általános Iskolának. (az Arizona program eljárásrendje és dokumentumai a mellékletben)

c) Nem szakrendszerű oktatásban bevezetett változások Nem szakrendszerű oktatást végzünk 5. 6. évfolyamon heti 6 órában. Ennek keretében bevezettük a nem szakrendszerű tantárgyat, amely heti óraszáma 3 óra. Ez az óraszám több tantárgy óraszámából kerül elvonásra. A három nem szakrendszerű tanóra mellett 5. évfolyamon a heti matematika órákból még 2 óra, magyar nyelv és irodalom órákból még 1 óra, 6. évfolyamon a heti matematika órákból még 1, magyar nyelv és irodalom órákból még 2 óra lesz nem szakrendszerű. (részletesebben a helyi tantervben)

14


Nevelési terv 1. Iskolánk jövőképe, küldetése Intézményünk kollektívája olyan optimista jövőképet vázol maga elé, amilyennek egy távolabbi jövőben látni szeretné az általános iskola működését, valamint annak feltételrendszerét. Meggyőződésünk, hogy a jövőkép értékes és hatékony motiváló tényező lehet a későbbi feladatok végrehajtásában. Olyan intézményt képzelünk el tehát, amelyben: a gyermekek korszerű, IKT eszközökkel ellátott, európai színvonalú iskolába járhatnak, ahol ellátásuk, oktatásuk a lehető legmagasabb szintű, a diákok a magyarság és európaiság értékeit közvetítő korszerű tudást és mintát kapnak, az emberi nemzeti értékeket megismertetik, elfogadtatják velük, a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete van, a kulcskompetenciák fejlesztésével az élethosszig tartó tanulást alapozzák meg, testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni, életformájukká válik a rendszeres mozgás, a mindennapos testedzés, az egészséges életmód. Mindent megteszünk azért, hogy diákjainkból nyitott, magabiztos, kedves, barátkozó természetű, szorgalmas, tisztelettudó, szófogadó, ambiciózus, együttműködő felnőttek váljanak. Tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni, mert valljuk, hogy csak a sokoldalú emberek állják meg helyüket az életben, csak a stabil tudásra lehet a későbbiekben építkezni. Szeretnénk olyan gyerekeket nevelni, akik megfelelő szinten rendelkeznek a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciákkal, szeretik, védik a természetet. Ebben a nagy munkában legfontosabb szövetségesünknek a szülőket tekintjük.

15


2. Alapelvünk „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat.” (József Attila) Iskolánk az együttműködés pedagógiájára épít. Tevékenységünk központjában a személyközpontú nevelés áll. Pedagógiai alapelveink: Az oktatás, nevelés eredményességét a következő pedagógiai alapelvekre alapozva kívánjuk biztosítani. Komplexitás elve Mely szerint figyelembe kell vennünk a biológiai, fiziológiai, pszichológiai, társadalmi törvényszerűségek együttes hatását. Feladatunk, hogy ezeket a tényezőket összehangoljuk. Egyenrangúság elve Mely szerint a pedagógus és növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelés, oktatás folyamatában, tiszteletben tartva egymás személyiségét, szeretetteljes emberi kapcsolatra törekedve. A pedagógus vezető szerepének elve Szoros összhangban van az előző elvvel, mely szerint megtartjuk vezető szerepünket a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vételének elve Mely szerint biztosítjuk a tanulók életkori sajátosságaihoz és egyéni képességeihez mért fejlődést, segítjük őket az egyéni tanulás módszereinek elsajátításában. A közösségi élet élve Mely szerint célunk, hogy tanulóink az iskolai közösség aktív tagjaként éljenek. A közösségek biztosítsanak teret a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kialakítására. Törekedjenek az egyéni és közösség iránti tiszteletre, humánumra. Tapasztalatszerzés elve Mely szerint biztosítjuk a tanulóink számára a tapasztalati úton történő ismeretszerzést és a tapasztalatokból történő általánosítást. Korszerű a mindennapi életben jól használható,

16

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ továbbépíthető alapműveltséget közvetítünk, mely lehetővé teszi a környezetben való tájékozódást. Külső hatások elve Mely szerint támaszkodjunk mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, a mindennapi életben szereznek. A bizalom elve Mely szerint munkánk során a bizalom, a megértés a tisztelet irányítson bennünket tanulóink személyisége iránt. A következetesség elve Mely szerint határozott követelményeket támasztunk a tanulókkal szemben, az igényességre neveljük őket. Célunk az értelmes fegyelem, az erőfeszítésre sarkalló légkör kialakítása. Egyúttal lehetőséget nyújtunk az önállóság, kezdeményezőkészség, kreativitás kibontakoztatására is. A nevelés ellentmondásosságának elve Mely szerint feladatunk a nevelés folyamatában előforduló ellentmondások, - különböző hajlamok, igények, képességek és lehetőségek - közötti ellentétek feloldása.

17


3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai, várható eredményei Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja.

3.1. Oktatási és nevelési célok Az iskolában folyó nevelés fő feladatainak megvalósításában célul tűzzük ki: A tanuló olyan személyiséggé váljon, aki nyitott az új iránt, változásra, megújulásra képes. Aki el tudja fogadni a másik ember személyiségét. Viselkedése udvarias, együttműködő. Képes az önálló és felelős tanulásra, munkavégzésre, tudásának gyakorlati alkalmazására. Saját és társai munkáját és eredményeit megbecsüli. Alakuljon ki benne az integratív-képi gondolkodásmód és az elvont-fogalmi és elemző gondolkodás. Aki ismeri és alkalmazza az emberek közti érintkezés, a kommunikáció formáit. Társas kapcsolataiban toleranciára, együttműködésre törekszik, magatartásával a konfliktusok kezelését, feloldását segíti. Igénye van az ápolt, gondozott megjelenésre, környezetre. Szolidáris a szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű, eltérő fejlődési ütemű társaival. Tiszteli, megbecsüli családját, hazáját, a nemzeti értékeket, hagyományokat és kultúránkat. Tevékeny, alkotó emberként kívánja élni életét. Igénye van az egészséges életmódra, ennek érdekében tudatosan él. Ismeri, tiszteli és óvja a természeti és az épített környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra eredményeit.

18


3.2. Működési célok Az iskola biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz szükséges egészséges, esztétikus környezetet. Az oktatáshoz szükséges segéd- és szemléltető eszközöket. A nevelőtestületben a tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás kap prioritást. A megvalósítást az alkalmazásra kerülő korszerű eszközök, módszerek, szervezeti formák biztosítják: - digitális eszközök (IKT), - kompetencia alapú oktatás, - kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, - projektmódszer, témahét - tömbösített oktatás - tantárgyi bontás nélküli oktatás A nevelőtestület célja, hogy az oktatást sokszínű, változatos tevékenységrendszer egészítse ki. A

szabadidős

tevékenységrendszer

segítse

elő

a

mozgáskultúra,

a

mozgáskoordináció kialakítását, a test és a lélek harmonikus fejlesztését. El szeretnénk érni, hogy az iskola végzős diákjai a minimális követelmények teljesítésén túl, az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a tantervben megfogalmazott követelményeknek. Tanulóink rendelkezzenek olyan kompetenciákkal, bővíthető ismeretekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a következő iskolafok követelményeinek megfeleljenek. Alakuljon ki bennük elképzelés a továbbtanulást, a társadalomba való beilleszkedést és a kötelességek gyakorlását illetően.

3.3. Feladat: A gyermeki fogékonyságra, érdeklődésre építve az alábbi készségeket, képességeket fejlesszük a tanulókban:

19

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ az ismeretszerzéshez, tanuláshoz és a problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket és képességeket /gondolkodás, beszéd, írás, olvasás, szövegértés, matematikai képességek, IKT kompetencia/, az egyéni tanulás hatékony módszereit, a kulturált viselkedés, magatartás, az emberek közti együttműködés helyes normáit, a kommunikáció elfogadott formáit, különösen a tiszta, szép magyar beszéd használatára, az egészséges életmódhoz, a környezeti neveléshez kapcsolódó ismereteket és szokásokat, a tanulók erkölcsi és akarati tulajdonságai, nemzeti értékeink, hagyományaink, valamint az anyanyelv ismeretét, szeretetét.

3.4. Eljárások, módszerek, eszközök Az ismeretek átadásában prioritást kap: a tanulókkal való egyéni bánásmód, a tanulási zavarokkal küzdő tanulók segítése, változatos munkaformák a tanítási órákon. A nevelésben, oktatásban alkalmazott módszerek: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Követelés Gyakoroltatás Segítségadás Ellenőrzés Ösztönzés: jutalmazás, büntetés

A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Személyre szabott megbízatások adása. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása Követelés (házirend, osztályok szabályalkotása stb.) Ellenőrzés Ösztönzés

2. Magatartási modellek bemutatása,

Elbeszélés Tények és jelenségek bemutatása Műalkotások bemutatása

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos

20

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ közvetítése.

A nevelő személyes példamutatása

minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás

Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló, elemző munkája.

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita

(meggyőződés kialakítása).

Az eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek

Önálló tanulást segítő felkészítés (kompetencia alapú oktatás) Szociális kompetenciák fejlesztése (kompetencia alapú oktatás) IKT kompetencia fejlesztése

2. Az integrációt segítő tanórán kívüli

Együttműködés civil programokkal

programok

3. Kompetencia alapú oktatást, integrációt segítő módszertani elemek

kooperatív technikák, differenciált tanulásszervezés, projektmódszer. három hetes projekt témahét tömbösített oktatás tantárgyi bontás nélküli oktatás (pl. magyar nyelv és irodalom) fejlesztő értékelés

4. Műhelymunka a tanári együttműködés formái 5. Értékelési rendszer eszközei

Bemutató órák Hospitálásra épülő együttműködés Háromhavonkénti értékelő esetmegbeszélések Egyéni fejlődési napló Árnyalt értékelés formái

6. Multikulturális tartalmak

tantárgyakba integráltan beépítve

7. Továbbhaladás feltételeinek biztosítása

Pályaorientáció

Az ismeretek átadásában az alábbi szempontok figyelembevételére törekszünk: a tanulás iránti érdeklődés fenntartása, a tanulók kíváncsiságára való építés, az érési folyamatok, életkori jellemzők követése, az ismeretek tapasztalati megalapozása, felfedezés lehetősége,

21

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ a tanulók egészséges terhelése, a kreativitás fejlesztése, a művészeti, a gyakorlati és közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a differenciálás. A tanulók egyéni képességét figyelembe vevő oktatás kiemelt fejlesztési feladatai: Énkép, önismeret. Hon- és népismeret. Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra. Aktív állampolgárságra nevelés. Gazdasági nevelés. Környezeti nevelés. Információs és kommunikációs kultúra. Tanulás. Testi-lelki egészség. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

3.5. Várható eredmények Az intézmény tartósan képes a különböző szociokulturális háttérrel és eltérő képességekkel érkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. Az intézmény nevelési programjában kiemelt szerepet kapnak az együttneveléshez szükséges módszerek. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók aránya. Csökken az intézményben a tankötelezettségikor határa előtt kikerülő tanulók száma. Csökken az osztályt ismételni köteles hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot elérik. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű fiatalok száma.

22


4. Feladataink a tanulási esélyegyenlőség megteremtésében A

kulcskompetenciák

megalapozása,

megszilárdítása,

fejlesztése

az

1-8.

évfolyamon, folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a kulcskompetenciák bővítése az iskolázás további szakaszain. A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül. Adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési – értékelési eljárások alkalmazása.

23


5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 5.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulók erkölcsi nevelése A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. Feladatunk

az

alapvető

erkölcsi

értékek

megismertetése,

tudatosítása

és

meggyőződéssé alakítása tanulóink körében. A tanulók értelmi nevelése Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, felkészülés az egész életen át tartó tanulásra. A tanulók érzelmi nevelése A tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók közösségi nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók esztétikai nevelése Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása. Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben A tanulók akarati nevelése Az önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása. A tanulók nemzeti nevelése A haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése Az alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

24


A tanulók munkára nevelése A munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása. A tanulók egészséges életmódra nevelése A testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges,

edzett

személyiség kialakítása.

Az

egészséges

életmód

és

az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása. A tanulók környezeti nevelése A természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása. Az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása. Az embertársak iránti elfogadó és befogadó segítőkész magatartás fejlesztése, az együttműködés készségeinek és szokásainak kialakítása, erősítése. A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése. A bűnmegelőzés, a drog prevenció. Elsődleges prevenció megvalósítása szakemberek bevonásával, szakmai kiadványok népszerűsítésével. Egészségnevelési program. Konfliktuskezelési technikák. A fogyasztóvédelmi nevelés. Készségek, hozzáállás, értékrend formálása a fenntartható fogyasztás érdekében. A tudatos, kritikus fogyasztói magatartás, a környezettudatos fogyasztás, az ökológiai fogyasztóvédelem, a fenntartható fogyasztás kialakítása.

5.2. Személyiségfejlesztés fő problémái, céljai és feladatai az egyes pedagógiai szakaszokban Bevezető szakasz (1-2. évfolyam) A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül az első osztályba, hatalmas tudásvággyal, ismeret- és teljesítményigénnyel. A gyerek interperszonális kapcsolatait erősen meghatározza a számára fontos személyekhez – szülőkhöz, pedagógushoz – való kötődés. Az új követelményeknek való megfelelés számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési nehézségekben, tanulási nehézségekben és magatartásproblémákban fejeződik ki. Nagy

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ felelősséget

ró

ránk

teljesítményzavarokkal

a

veszélyeztetett

küzdő

gyerekek

vagy

potenciálisan

felismerése,

illetve

veszélyeztetett, e

gyerekek

képességfejlesztésének megtervezése, mely komoly együttműködést kíván pedagógustól, fejlesztőpedagógustól, gyógypedagógustól, pszichológustól és szülőtől egyaránt. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) A gyermekeknél elkezdődik az önállósulási törekvés, a felnőtt kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. Amire figyelnünk kell ebben a korszakban, hogy a személyiség

és

önismeret

alakulásában

egyre

nagyobb

szerepet

játszanak

a

kortárscsoportok, megfigyelhetők az érzelmi-hangulati labilitás és a magatartás-problémák. Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában 1-4 évfolyam) Óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését. Vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe. A játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során. Tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában 1-4 évfolyam) Arra törekszünk, hogy a személyre szóló fejlesztés álljon pedagógiai munkánk középpontjában. Az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás tevékenységeibe való átmenet megkönnyítésére kidolgoztuk Felfedező Programunkat. (Melléklet)

26

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által, motivált munkában fejlesztjük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. Példákat

adunk

és

mutatunk

az

ismeretszerzéshez,

a

feladat-

és

problémamegoldáshoz. Megalapozzuk tanulási szokásaikat. Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását. Közreműködünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Figyelünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak. Tudatosítjuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket. Megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat. Formáljuk a gyermekek jellemét, így segítve személyiségük érését. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Kifejeződésre jut az önmegismerés igénye, az identitáskeresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság. Ekkor érzékeljük a legtöbb magatartásproblémát. Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) Tovább erősödik az önismeret igénye, az identitás keresése, az önállóságra törekvés, a kritikus véleményalkotás. A magatartási problémák is felerősödnek. Megnőhet a veszélye a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának. A rendszeresen megtartott önismereti csoportfoglalkozások, a szexuális kultúra kérdésivel foglalkozó beszélgetések, a drogprevenciós előadások, az iskolaorvos, a védőnő, a pszichológus és egyéb szakemberek bevonásával segíti az iskola a tanulók felnőtt életre történő felkészítését. Céljaink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését (pl. nem szakrendszerű oktatás).

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik. o A 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalataikhoz. o 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi- és elemző gondolkodás. Törekedjünk a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek konfliktusmentes együttnevelésére. Tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre, jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. Feladataink az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Tanulóinkban azon képességek, készségek fejlesztése, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során tanulóink

önismeretének,

együttműködési

készségének,

akaratának,

segítőkészségének, szolidaritásérzésének, empátiájának fejlesztése. Olyan helyzetek teremtése, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét. Tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait tudatosítjuk; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában. Kiterjesztjük a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra. Tanulóinkban fejlesztjük a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítjük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát.

28


6. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Átgondolt osztályfőnöki munkatervekkel, foglalkozási tervekkel és az egyes iskolai és iskolán kívüli tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítjuk az iskolai közösségek fejlesztését, erősítjük tanulóinkban a közösséghez tartozás érzését. Megismertetetjük velük a társas együttélés alapvető szabályait, önellenőrzésre, egymás segítésére, a másság elfogadására neveljük őket. Sokoldalú és változatos foglalkozásokat szervezünk számukra.

6.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb szempontjaink: A hon- és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A

kommunikációs

kultúra

középpontjában

az

önálló

ismeretszerzés,

véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie. A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Ezért a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata.

6.2 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Feladat:

Az

iskolai

élet

egyes

területeihez

/tanórákhoz,

tanórán

kívüli

tevékenységekhez/ kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró- személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulók közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

30


7. A személyiségfejlesztést és a közösségfejlesztést szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 7.1. A tanítási óra A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási – tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat

a

módszereket

és

szervezeti

tevékenykedtetését,

vagyis

állandó

kulcskompetenciák

kialakítását:

formákat,

aktivitását

egyéni,

vagy

amelyek

biztosítják, páros

a

tanulók

fejlesztik

munka,

a

kooperatív

csoportmunka, projektmódszer. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

7.2. E feladat megoldását, az integrációt elősegítő módszertani elemek: Az oktató-nevelő munka hatékonyságát befolyásoló tényezők egyike a tanítás-tanulás során alkalmazott módszerek. A különböző adottságú, képességű, készségszintű, motiváltságú tanulókkal való eredményes foglalkozás különböző eljárást, különböző módszert igényel. Akiknek különböző a munkához (tanuláshoz) való viszonya, különböző a képességbeli vagy fiziológiai terhelhetősége, azok elé más-más célt kell kitűznünk, más-más feladatokkal lehet egyéni teljesítményük szintjét a legjobban emelni. A szociokulturális hátrányok enyhítésére csak az egyénre szabott, minden körülményt és adottságot figyelembe vevő sajátos módszer lehet eredményes. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez az IKT eszközök sokrétű támogatást adnak

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A gyermek, a helyzet, a feladat és természetesen a pedagógus személyisége is befolyásoló tényező az eredményes és hatékony módszerek kiválasztásában. Nem lehet csupán egyetlen módszert kiemelni az alkalmazható módszerek széles skálájáról. Fontos megemlíteni, hogy a módszerek sokszínűségében válogatva a nevelő mindig a leghatékonyabbnak vélt, a fejlesztést legjobban szolgáló módszert kell, hogy válassza. Az eredményes képességfejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás a következetesen vezetett tanítási órákon alapszik. A tanulás korszerű felfogásmódjának jellemző vonása a motiváció, az érzelmi szféra fontosságának figyelembevétele. A

személyiségfejlesztést,

az

oktató-nevelő

munka

hatékonyságát

kedvezően

befolyásolják: A foglalkozások érdekesek, élményszerűek legyenek, hogy a gyermekek örömmel vegyenek ezeken részt, érezzék, hogy valamivel gazdagodtak, többet tudnak. A felfedezés izgalma, a sikeres problémamegoldás, az eredményes munka tudata legyen a tanulók tevékenységének legfőbb indítéka. A fejlődés alapfeltétele a tevékenykedés. Az önálló problémamegoldó gondolkodás kialakításához a konvergens gondolkodás gátjainak letörésén keresztül vezet az út. Ennek célszerű eszköze a problémák divergens meggondolásokon alapuló vizsgálata. A megoldási módszereket lehetőleg a tanulók fedezzék fel. A heurisztikus tanítási eljárások alkalmazása, a megfelelően kiválasztott rávezető kérdések gondolkodásra nevelő hatása a legeredményesebb, mert e módszer a mechanikus tanulást, a formális ismereteket, a puszta emlékezést eleve kizárja. Ha az iskolai élet úgy van megszervezve, hogy illeszkedik minden tanuló fejlődési sajátosságaihoz, akkor természetesen a tehetséges gyermek, de a felzárkóztatásra szoruló is megtalálja benne a helyét. Az integrációt segítő módszertani elemek közül kiemeljük az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezést, valamint a projektmódszer, a kooperatív tanulásszervezést, a gyakran alkalmazott csoportmunkát, az érdekes és sokszínű drámapedagógiát. Valamennyi előfordul a pedagógusok tanítási gyakorlatában a frontális osztálymunkával együtt.

32

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 7.2.1. Egyéni tanulásszervezés

haladási

ütemet

segít ő

differenciált

Intézményünkben a hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő módszertani elemek leghatékonyabb formája a differenciált tanulásszervezés. E módszer minden tantárgy tanítása során alkalmazható, de leginkább a matematika tanításában nélkülözhetetlen. Tanulóink képességei, ismeretei a matematika terén mutatják a legnagyobb különbséget. A hátrányos helyzetű, illetve a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók esetében is a matematikai ismeretek minden alkalommal megkülönböztetett szerepet kapnak. A differenciált tanulásszervezési módszer, a változatos tanítási-tanulási stratégia, a különböző képességű tanulók ismeretszintjéhez igazodó, különböző nehézségi fokozatú feladatok kitűzését, különböző tanulóknak ugyanazon feladat megoldásához különböző időtartam biztosítását, sokfajta egyéb didaktikai fogás alkalmazását jelenti. A módszer alkalmazásának célja: a problémamegoldó képesség, ítélőképesség, találékonyság, rugalmasság, stb. tulajdonságok fejlesztése, a megfelelő, legoptimálisabb terheléssel. Megvalósításában törekedni kell arra, hogy minden tanuló megtalálja a felkészültségéhez szükséges, az igényszintjéhez igazodó feladatsort. A differenciálás kiterjed a: különböző nehézségű feladatok kitűzésére, az eszközhasználat mértékére, a feladatmegoldáshoz rendelkezésre álló időkeret meghatározására, az alternatív utak kiválasztására, alkalmazására, az önállóság szintje szerinti differenciálásra. A differenciált tanulásszervezésben az egyes tanulók fejlettségéhez, fejlesztéséhez igazodó feladatok leggyakoribb típusai: ismerethiányok miatt szükséges ismeretpótló, egyes ismeretekben bizonytalan tanulók megerősítését célzó, az alkalmazásban járatlanok számára gyakorlást biztosító, az önállótlanabbak részére tanulási módszereket alakító, a tehetségesebbek részére továbbfejlesztő hatást biztosító változatok. Az egyéni bánásmód alkalmazásának pedagógiai stratégiája olyan nevelői magatartást követel, amely valamennyi tanuló személyiségének ismeretében az egyes tanuló szempontjából a leghatékonyabb pedagógiai eljárás alkalmazását kívánja meg.

33

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 7.2.2 Projekt módszer Napjainkban egyre többet hallunk annak fontosságáról, hogy az iskolának a mindennapi életben jól hasznosítható tudást kell közvetítenie. Megváltozott a tanulók tudáshoz való viszonya, így nem csak a szülők, de a tanulók is egyre gyakorlatiasabb, naprakész információk átadását várják el oktatási intézménytől. A tanár szerepe is egyre inkább megváltozik: az egyirányú ismeretközlés helyett a tanulási folyamat megszervezésére, támogatására, a diákok aktív részvételére helyeződik a hangsúly. Erre az új kihívásra lehet - többek között - kiváló válasz a projektmódszer alkalmazása. A projektmódszer lényege A projekt egy olyan sajátos tanulási egység, tanulási technika, amely a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. Más szóval a projekt egy ismeretszerzési folyamat, amely az elsajátítást egy alkotó folyamat részeként és eredményeként valósítja meg. A módszer lényege nem kizárólag az, hogy a tanulók egy-egy problémára megoldást találjanak, hanem az, hogy a lehető legtöbb összefüggést és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett a diáknak lehetősége van saját meglévő képességeinek, viselkedési formáinak kipróbálására, és újak kialakítására. A projektmódszer fő értéke, és egyben leginkább hasznosuló eleme, maga a munkafolyamat, a munka konkrét eredményei és végtermékei mellett. Vagyis a projektmunka során megvalósuló ismeretelsajátítás mellé fontosságban felzárkózik maga a gondolkodási folyamat, valamint az egyéb gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. A tehetség és sikeresség fogalma más definíciót nyer, hiszen az iskolába eltérő képességekkel érkező gyerekek a felmerülő feladatokat saját kompetenciáiknak és képességeiknek megfelelően oldhatják meg, így adott esetben olyan tanulók is hatékonyan részt vehetnek a projektmunkában, hozzájárulhatnak annak sikeréhez, akik a hétköznapi tanulási tevékenységben kevesebb sikerélményhez jutnak. Új kompetenciák, képességek A projektmódszer alkalmazásakor hierarchikus munkamegosztás helyett, a kooperativitás, az együttműködés kerül előtérbe. Mindenki saját élményei, képességei, tapasztalata alapján járul hozzá a csoport eredményességéhez, így a diákok bekapcsolódhatnak a célorientált mozzanatokba, és személyiségfejlődésük adott szakaszában meglévő ambícióik, tehetségük függvényében találják meg és végzik a projektfeladatokat. 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A diákok a munkavégzéshez és a mindennapi élethez nélkülözhetetlen képességeket fejlesztenek ki, úgymint a szolidaritás, együttműködés, felelősségvállalás, önértékelés, az idegen nyelvi kommunikáció és az informatikai készségek, amelyek mind hozzájárulnak a munkaerőpiacon sikerességükhöz és érvényesülésükhöz. A tanári szerep átalakulása A projektmunka során megváltozik a tanár szerepe is. Az irányítás helyett, inkább az együttműködést elősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. Ez azt is jelenti, hogy a projektmunkát segítő és/vagy abban részt vevő tanár gyakran az iskolai közegtől eltérő, a mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, így legtöbbször a diákok partnerévé válik az "első az egyenlők között" elvet követve. Mindazonáltal rendkívüli szerepet nyer a tanár tudatossága,

munkaszervező

képessége,

mivel

a

projektmódszer,

nagyfokú

szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. Nemcsak a diákokat kell összefognia, de meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a hon- és népismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot. A projektmódszer segítségével az egyik legnehezebb feladatunk válik lehetségessé: felkelthetjük a diákok érdeklődését, beindítva vagy éppen fokozva intellektuális kíváncsiságukat, ösztönözhetjük önálló felelősségvállalásra, önálló tanulási célok kitűzésére és azok megvalósítására irányuló erőfeszítéseiket. Eközben megváltozhat a tanulók tudáshoz és tanuláshoz való viszonya, sikereket és közös élményeket szereznek, önbecsülésük és önismeretük magasabb szintre léphet. Intézményünkben a Lépésről lépésre iskolai program keretében már 1998-ban alkalmazásra került a projektmódszer. E mellett az olvasás hete az egyhetes projektünk, mely az egész iskolára vonatkozik. Feladat: A tantárgyi tanmenetekben megjelölni a projektmódszerrel feldolgozandó anyagot. 7.2.3. Egyéb módszerek: 7.2.3.1. Egyéni fejlesztő foglalkozások A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervez az iskola. 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A kooperatív tanulási módszereket a nevelők a tananyaghoz alkalmazkodva a differenciálás mellett használják. 7.2.3.2. Kooperatív csoportmunka, drámapedagógia : A két módszer alkalmazását a pedagógusok jelölik a tantárgyak éves tanmenetében. 7.2.3.3 Tömbösített oktatás: A tömbösített oktatást az 5-8. évfolyamokon a kötelező szakrendszerű tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének 5% (2009/2010), 10% (2010/2011), 15%-a (2011/2012) mértékéig szervezzük meg. Ennek keretében a tanórai foglalkozásokat ciklikusan, az adott tantárgy, adott műveltség terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen minden tanítási hétre elosztva, hanem egy-egy időszakra összevontan. A tömbösített oktatásba bevont tantárgyak körét évente határozzuk meg az éves munkatervünkben. A tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségterületek órái két egymást követő tanítási napra esnek. A tanítási napok körül az egyik napon legalább három, a mások napon legalább kettő egymáshoz kapcsolódó egymást követő tanórában a TÁMOP-3.1.4. pályázat előírásai szerint. 7.2.3.4. Tanítás bontott csoportokban Bontott csoportban dolgoznak tanulóink alsó tagozatban az informatika, felső tagozatban az informatika, technika, idegen nyelvi órákon és az emelt szintű oktatásban (matematika, idegen nyelv). Emelt szintű oktatást csak felső tagozatban szervezünk (emelt szintű oktatás óraszáma = alapóraszám + 2 óra). Csoportbontásra csak abban az esetben kerül sor, ha az osztály létszáma meghaladja a 20 főt. 7.2.3.5. Tanítás tantárgyi bontás nélkül Tantárgyi bontás nélkül tanítjuk a magyar nyelv és irodalom tantárgyat a TÁMOP-3.1.4. pályázatba bevont osztályban felmenő rendszerben.

36


7.3. A tanítási órán kívüli tevékenységek: 7.3.1. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola névadójához



József Attila projekt áprilisban (emlékműsor, koszorúzás,

kapcsolódó

virágültetés, diáknap, versenyek, vetélkedők, kiállítások,

hagyományok

előadások, rajzpályázat, városi szavaló verseny, kistérségi ének verseny) Ehhez kötődően kapcsolattartás különböző intézményekkel /rendőrség, védőnői szolgálat, uszoda, sportegyesületek, stb./. 

Ballagás és tanévzáró alkalmával tanulók jutalmazása iskolajelvénnyel, pólóval.

Tanulmányi munkához



Tanulmányi kirándulások /költségtérítéses/.

kapcsolódó



A Föld napjával kapcsolatos programok.

hagyományok



Elsősegélynyújtó, csecsemőápolási verseny.



Tantárgyi versenyek /matematika, természetismeret, magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, kémia, történelem, ének, informatika/.



Más civil szervezetek által szervezett versenyek, vetélkedők: o Rákóczi vetélkedő /Rákóczi Szövetség nemzetközi történelmi vetélkedője/ o Mézeskalács sütés /Oroszlány Barátainak Köre/ o Halloween vetélkedő /Lengyel József Gimnázium/ o Weöres Sándor Országos Színjátszó találkozó /Drámapedagógiai Társaság/ o Művelődési Központ és Könyvtár által szervezett versenyek, vetélkedők

Iskolai és társadalmi



Tanévnyitó, tanévzáró ünnepély.

ünnepek



Az iskola történetével összefüggő évfordulók.



Ballagás.



Gyermeknap.



Anyák napja.



Magyar Kultúra Napja.

37

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 

Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcról.



Megemlékezés az Aradi Vértanukról.



Megemlékezés az 1956-os forradalom és a köztársaság kikiáltásáról.



Megemlékezés a Zene Világnapján



Advent - Karácsony projekt (iskoladíszítés, Mikulás-nap, Mikulás-karaoke, népszokások, hagyományok felelevenítése, fenyőfaállítás, mézeskalács sütés, ünnepélyes karácsonyi műsor)

Együtt a szülőkkel a



Nyílt napok, hetek.

gyermekekért



Szülői értekezletek.



Fogadóórák.



Óvodások látogatása szüleikkel az iskolában.



Kirándulások, túrák, erdei iskolák



Témazárások (pl. Lépésről - Lépésre Iskolai Programban)

Kulturális élettel



Gálák

kapcsolatos



Farsang

hagyományok



Különböző ünnepekhez, eseményekhez kapcsolódó népszokások felelevenítése



Városi rendezvények műsorának biztosítása,ha arra felkérés érkezik az iskola felé



A városban élő nemzetiségek hagyományőrző ünnepségein való részvétel, tanulóink szerepeltetésével

Egyéb hagyományok:



Színházlátogatások, kiállítások megtekintése



Táborozások



Jutalomtábor kitűnő, jeles tanulók számára /ingyenes/



Nyári táborok /költségtérítéses/



Erdei iskola /költségtérítéses/



Dráma és kézműves tábor /költségtérítéses/



Túrák /költségtérítéses/



Papírgyűjtés

38

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 7.3.2. Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 7.3.3. Napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon Az iskolában tanítási napokon, 1-4. évfolyamon napközi otthon, felső tagozaton tanulószoba működik. A napközi otthonban a tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épülése segíti: a tanult tananyag megszilárdulását, alkalmazását, a gyakorlást, a lemaradó tanulók felzárkóztatását, a tehetséges tanulók differenciált foglalkoztatását, a kiegészítő anyagok beépítését a tanításba. A tanórai és a napközis foglalkozások ötvöződésének tartalmi és módszertani feltételei: a délutáni foglalkozásokat tartó nevelő a tananyag hatékonyabb elsajátítását teszi lehetővé, valamint ellenőrzi a tanulók másnapra való felkészülésének folyamatát, figyelmet fordít a hátrányos helyzetű, szociális, vagy bármely okból lemaradt tanulók felzárkóztatására. A napközi otthonban szervezett foglalkozások: szabadidős foglalkozások napközis tanórai foglalkozások játékos sportfoglalkozások felzárkóztató foglalkozás A napközi otthon rendjét, időbeosztását, csoportbeosztását mindig az aktuális iskolai munkaterv tartalmazza.

39

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 7.3.4. Diákétkeztetés. A napközi otthonba és tanulószobába felvett tanulók napi háromszori étkezésben /tízórai, ebéd, uzsonna/ részesülhetnek. A többi tanuló számára – igény esetén – étkezést /ebédet/ biztosít az intézmény. A megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. 7.3.5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások segítik. A felső tagozaton a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7.3.6. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a kézilabda, labdarúgás, atlétika sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 7.3.7. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 7.3.8. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle /szaktárgyi, sport, művészeti, stb./ versenyek, vetélkedők, amelyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

40


7.3.9. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében indokolt esetben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvételét az iskola támogatja, ha az intézmény költségvetése, illetve egyéb források (pl. pályázat) ezt lehetővé teszi.

7.3.10. Erdei iskola. A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7.3.11. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti, színházi előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7.3.12. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelő testület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez /pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások,

klubdélutánok,

táncos

rendezvények,

stb./.

A

szabadidős

rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 7.3.13. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését, könyvtárhasználati ismereteiknek a megszerzését és bővítését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

41


7.3.14. Az iskola létesítményeinek, csoportos használata

eszközeinek

egyéni

vagy

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit /pl. sporteszközök, számítógép, stb./ a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. 7.3.15. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit és vallásoktatást szervezhetnek. A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

A közösségfejlesztést szolgáló, a közösséghez való tartozást erősítő tevékenységek közé soroljuk az első évfolyamra történő beiskolázást, a különleges gondozást és odafigyelést igénylő tanulókkal (tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek, sajátos nevelési igényű tanulók, tartósan beteg tanulók) való foglalkozást, a tehetséges és szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekkel történő törődést, valamint az iskolai gyermekvédelmi munkát.

7.4. Beiskolázás Minden tanévben a lehetőségeinkhez mérten három vagy négy osztályt indítunk, s arra törekszünk, hogy mindegyikben megadjuk a lehetőséget a tanulóban rejlő tehetségek kibontakoztatására. Ennek megfelelően beiratkozáskor felmérjük a tanulni kívánt nyelvet (német vagy angol) és ezt az osztályok kialakításakor figyelembe vesszük. A többség által igényelt nyelv oktatását 4. osztálytól biztosítja az iskola. Első osztálytól kezdve minden osztály tanul informatikát. Személyi és tárgyi feltételeinktől függően lehetőleg minden páratlan év szeptemberében indítjuk a Lépésről Lépésre Iskolai Programot az egyik első osztályban. Iskolaotthonos oktatási formát abban az osztályban indítunk, ahol a szülők mindegyike nyilatkozik arról, hogy gyermeke számára 1. és 2. évfolyamon is igényli ezt az ellátási formát.

42

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Lehetőség van heti 3 órában (1-4. osztályban), ha a jelentkező gyerekek száma eléri a 10 főt, az órarendhez illesztetten, a balett oktatás igénybe vételére, azon tanulók számára, akik a Bakfark Bálint Művészeti Iskola alkalmassági vizsgálatán megfeleltek, és oda beiratkoztak. Az iskolakezdéskor bevezetjük Felfedező Programunkat, mely egy intenzív előkészítő szakasszal indul az első osztály első négy hetében. Ekkor kezdődik a tanulási eredményességet meghatározó pszichikus funkciók fejlesztése, illetve az eredményes tanuláshoz szükséges alapképességek feltérképezése. Elindul a tanítók egész éves differenciáló munkája, kiegészítve a fejlesztőpedagógus célirányos fejlesztésével. Programunknak óriási szerepe lehet abban, hogy a gyerekek sajátos nevelési szükségleteit minél előbb felismerjük, hogy odafigyeljünk azokra a tanulókra, akiknél: valamelyik meghatározható részképesség hiányzik, szociális, beilleszkedési és/vagy viselkedési nehézségeik vannak, tanulási technika problémáik vannak, a tanulásban való előrehaladásuk kicsi, lassú vagy nincs, bármilyen ok miatt valamely területen kiemelt intenzitású vagy sajátos módszerekkel történő fejlesztést igényelnek. A napközivel érintett évfolyamokon tehetséggondozásra, valamint felzárkóztatásra a tanórák után kerül sor. Egyéb tehetség kibontakoztatásra (foci, dzsúdó, kézműves, stb.) a napközihez illeszkedően 1520 és 1620 –tól van lehetőség.

43


8. Kiemelt gondozást igénylő tanulók

8.1. Különleges gondozás A különleges gondozást igénylő tanulók esetében elsődleges feladatunknak a felismerést, majd

szakemberek

segítségével

a

problémák

orvoslását

tekintjük.

A

tanulók

beilleszkedésének megkönnyítése érdekében mélyítjük együttműködésünket a Pedagógiai Szakszolgálattal, az óvodákkal. A teljesítménykényszerből fakadó szorongás, félelem elkerülése érdekében a gyerekek igényeihez igazított munkamódszereket alkalmazunk. Továbbá ugyanezt a célt szolgálja a szöveges értékelés (1-3. évfolyamokon, illetve 4. évolyamon félévkor), az iskolaotthonos oktatás, a fejlesztő foglalkozások, az egyéni felzárkóztatások.

8.1.1. Tanulási, beilleszkedési, magatartási zavar Amennyiben diákjainknál tanulási, beilleszkedési, magatartási zavart tapasztalunk, a tanórák megfelelő szervezésével, fejlesztő foglalkozásokkal, korrepetálással igyekszünk mindent megtenni, annak érdekében, hogy sikerüljön a tananyagot elsajátítaniuk. Megértő, elfogadó magatartással, motiválással pozitív viszonyulás kialakítására törekszünk. Önismereti, személyiségfejlesztő, szituációs játékokat alkalmazunk nevelésünk során. Megtanítjuk és gyakoroltatjuk gyermekeinkkel a konfliktuskezelés és tűrés technikáit, ezzel is elősegítve a tolerancia, a másság elfogadásának kialakulását. Az osztályfőnöki munkatervekben rögzítjük nevelési céljainkat és feladatainkat. Bevonjuk a szülőket a fejlesztési, felzárkóztatási munkába. Igénybe vesszük az iskolai fejlesztő pedagógus segítségét. Ha külső segítséget kell igénybe vennünk a probléma megoldásához, vizsgálatot kérünk a Pedagógiai Szakszolgálattól, súlyosabb esetben a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértő és Rehabilitációs Bizottságtól, s velük együttműködve dolgozzuk ki a szükséges

terápiát,

melyet

a

Pedagógia

Szakszolgálattal,

illetve

az

iskola

fejlesztőpedagógusával együttműködve valósítunk meg.

8.1.2. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók Ezen tanulók esetében a felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárása. Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége. 44

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradó tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok. Felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink: Tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számára. Tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük. Szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat. A diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás. Tanácsainkkal segítjük a szülőket. A tanulási zavarral küzdő tanulókat segítjük az önálló tanulási szokásaik, és tanulási készségeik kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), a tanulási technikák megismerésében rendszeres ismétléssel, gyakoroltatással, változatos tanulásszervezéssel, egyéni tanulási motivációjuk erősítésével, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással, a közösség nevelő hatásának (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé) kihasználásával, tanulópárok kialakításával, tanulási

technikák

elsajátíttatásával

a

tanórákon

és

a

tanórán

kívüli

foglalkozásokon. A kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is lehetőséget adunk a tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (szaktárgyi, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök). A felzárkózást elősegítő programjaink: Felfedező program l. osztály (lásd: II. melléklet) Nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamon A sikeres fejlesztés feltételei: Korrekt, feltáró munka (fejlesztő pedagógusunk minden évben október elején felméri a bejövő első és a második évfolyamos tanulókat, decemberig pedig elvégzi a DIFER mérést). A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelünk.

45

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 8.1.3. Sajátos nevelési igényű tanulók A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők A fogyatékosság típusa, súlyossága. A fogyatékosság kialakulásának ideje. A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

46


A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni az intézmény pedagógiai programjában, az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, az egyéni fejlesztési tervben. Az SNI tanulókat fejlesztő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárok kompetenciája: a programok, programcsomagok összeállítása, a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igény tanulók számára: A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Így intézményünkben biztosítjuk: a speciális tantervet, tanulási segédleteket, a speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket. Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják.

47

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A pedagógusoknak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. Az

együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken

érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülésspecifikus módszertani

eljárások

alkalmazása.

A

módszerek,

módszerkombinációk

megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény

típusához,

az

elmaradások

súlyosságához,

az

egyéni

fejlődési

sajátosságokhoz. A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink, akik 

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,



szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak,



a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják,



egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek,



alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,



együttműködnek

különböző

szakemberekkel,

a

gyógypedagógus

iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár az együttműködés során 

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,



javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.)



segítséget

nyújt

a

tanuláshoz,

művelődéshez

szükséges

speciális

segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, 

javaslatot

tesz

gyógypedagógiai

specifikus

módszerek,

módszerkombinációk alkalmazására, 

figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,



együttműködik

a

többségi

pedagógusokkal,

iránymutatásai

során

figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, 

terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

8.2. Tartósan beteg tanulók A taratósan beteg tanulók esetében a Kt. 69. §-a (2), (3), (4) bekezdése szerint járunk el.

8.3. Integrációs felkészítésben részt vevő tanulók A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a 11/1994. (VI:8.) MKM rendelet 39/D, 39/E, 54 (7),(8),(9) valamint az oktatási miniszter 2003. augusztus 3. közleménye alapján elkészített Integrációs felkészítés pedagógiai rendszerében foglaltak szerint vesznek részt integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésben. A felkészítéstől várt eredmények:

49

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

8.4. Tehetséges tanulók Mint az előzőekből is kiderült iskolánk figyelembe veszi, és eredményesen kezeli tanulói körében a fejlettségbeli, adottságbeli, érdeklődési, tanulási stílusbeli különbségeket, ugyanakkor segíti azt is, amiben a legjobbak, amihez leginkább tehetségük van. Ennek érdekében

a

kiemelkedő

képességű

tanulók

lehetőséget

kapnak

tehetségük

kibontakoztatására az emelt szintű képzések keretében, a napközis foglalkozásokon és a különböző szakkörökben. A tanítási órákon az idegen nyelv, a technika és a számítástechnika tantárgy tanítása többnyire csoportbontásban történik (20 főt meghaladó osztálylétszám esetén). Valamennyi osztályunkban tanítunk informatikát 1-8. évfolyamig. Az idegen nyelv oktatását negyedik osztályban kezdjük heti három órában. 5. osztálytól 8. osztályig a tanulók emelt szintű képzést választhatnak idegen nyelvből, matematikából. A csoportok kialakításának feltétele minimum 12 fő jelentkezése, illetve az, hogy a tanulók matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból legalább közepes, illetve a választott tantárgyból jó osztályzatot érjenek el a negyedik évfolyam végén. A sikeresebb tovább tanulás érdekében 5-8. osztályban magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból megemeljük a heti tanórák számát. Bíztató értékeléssel, differenciált feladatok adásával, csoportfoglalkozások szervezésével, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók; a házi feladatok differenciálásával, órai gyakorláskor más-más feladatkörök adásával (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás, lényegkiemelés) is segítjük tehetséges tanulóinkat. Napközis foglalkozásokat szervezünk az alsó tagozatos tanulóinknak, tanulószobai foglalkozást pedig az 5-8. évfolyamos diákoknak. Célunk, hogy a napköziben, a

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ tanulószobán az e formát igénybevevő gyermekek a tanuláshoz szükséges segítséget maximálisan megkapják. Kiemelten foglalkozunk a korszerű tanulásmódszertan elemeivel, amelyek segítik a gyerekeket az ismeretek elsajátításában. A tanórákon és a napközis foglalkozásokon hatékony kiscsoportos munkamódszereket alkalmazunk. Szakköröket működtetünk az igények és a lehetőségek függvényében idegen nyelvből, anyanyelvből, matematikából, történelemből, természettudományokból. A művészetek terén kiemelkedő tehetségű tanulók részére megszervezzük az énekkart, rajz szakkört. Tanulóink

fizikai

állóképességének

fejlesztésére,

tehetségük

kibontakoztatására

mindennapos testedzési lehetőséget biztosítunk és irányítjuk őket a városban működő sport szakosztályok felé. Lehetőséget adunk és felkészítjük tanulóinkat, a gálán, a tanulmányi versenyeken (iskolai, városi, területi, országos) való jó színvonalú szereplésekre. Középiskolai előkészítő foglalkozásokat szervezünk igény szerint matematikából, magyar nyelv és irodalomból a 8. osztályos tanulóinknak.

8. 5. Szociálisan hátrányos tanulók Tapasztalható, hogy fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Ezért kiemelt feladatunk, hogy segítsük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot. Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek. Ezért fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe. El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek. A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik. A közös osztály programok és a napközis foglalkozások lehetővé teszik, a nehéz körülmények között élő tanulóink részére is a szabadidő hasznos eltöltését. Többek között színház, - mozilátogatásokat, könyvtárlátogatásokat, kiállítások megtekintését, manuális foglalkozásokat, kulturális foglalkozásokat, játékfoglalkozásokat szervezünk nekik. Kialakítjuk tanulóinkban és gyakoroltatjuk velük, a helyes mentálhigiénés szokásokat, a

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ helyes viselkedési szabályokat. E hagyományos formák mellett a szociális hátrányok enyhítését szolgálják a felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programjaink, a drog és bűnmegelőzést szolgáló programunk, a pályaorientációs tevékenységünk. Szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon felvilágosítjuk a szülőket az igénybe vehető állami szociális támogatásokról. Felhívjuk a figyelmüket a gyermekük kollégiumi vagy napközis elhelyezésének lehetőségére, előnyeire.

52


9. Gyermek- és ifjúságvédelem 9.1. Az intézmény gyermekvédelmi tevékenysége Az iskolai gyermekvédelem a legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyerekek minden problémája itt érzékelhető először. Cél: a gyerekek problémáinak minél korábban történő felismerése, hatékony kezelése, a súlyosbodás

megelőzése. Gyerekek

érdekeinek képviselete.

A

gyermeki

jogok

érvényesülésének figyelemmel kísérése. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek-és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az ifjúságvédelmi munka további résztvevői az iskolában: szülő, osztályfőnökök, védőnő, iskolaorvos. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a prevenció, a gyermek fejlődését veszélyeztető okok feltárása, és a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése. A gyermek fejlődésének minden hibája, a nevelődés minden hiányossága kiderül az óvodai, általános iskolai oktatás-nevelés során. A gyermekvédelmi feladatrendszer szakaszai a prevenció és a korrekció egységes folyamatot képez. Ezért a gyermekekért felelős pedagógus kötelessége, hogy jól ismerje növendékeit és környezetüket, azok fejlettségi és neveltségi szintjét. A külső környezet felderítését szolgálják s családlátogatások. Sikerre az számíthat, aki előítéletek nélkül közelít gyermekhez, szülőhöz. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése minden tanév elején megtörténik, majd az okok folyamatos feltárása és a teendők megszervezése közös feladat. Rendszeres családlátogatásokkal törekszünk pontosan felmérni a hátrányos helyzetben lévő tanulók élet – és munkakörülményeit. Minden pedagógus fokozottan figyelemmel kíséri a tanulók iskolai előmenetelét, magatartását.

Egyéni

beszélgetésekkel,

a

lehetőségekhez

mért

maximális

segítségnyújtással törekszik problémáik megoldására.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Rendszertelen iskolába járás esetén is családlátogatás keretében győződünk meg a hiányzás okairól. Indokolatlan hiányzás esetén az osztályfőnök felszólítást küld a szülőnek, további igazolatlan hiányzás esetén az iskola igazgatója jelez a jegyzőnek, az oktatási törvényben foglaltaknak megfelelően. A gyermekvédelmi felelős gyermekvédelmi fogadóórát tart heti rendszerességgel, ahol a tanulókkal és szüleikkel megbeszéli a felmerült problémákat, illetve tájékoztatja őket azokról e lehetőségekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. Az egészséges személyiségfejlesztés minél teljesebb megvalósítása érdekében az iskola szoros együttműködésben végzi

gyermekvédelmi tevékenységét a gyermekjóléti

szolgálattal. Lehetőség nyílik a pedagógusok és a területi gondozó rendszeres találkozására, a közösen megoldandó feladatok megbeszélésére. Ifjúságvédelmi felelősünk hetente vesz részt esetmegbeszéléseken a gyermekjóléti szolgálat dolgozóival. A tapasztalatokat egymás között megosztva segítik e fontos feladat maradéktalan ellátását. Feladat: A kétoldalú kapcsolat korrekt működtetése a hátrányok enyhítésére, a problémák megoldására.

9.2. Az iskolai gyermekvédelmi felelős feladatai A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével-nyilvántartásba vétel. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek szabadidős tevékenységének és tantárgyi előmenetelének figyelemmel kísérése. Drog és bűnmegelőzési programok propagálása, szervezése. Tanácsadás a tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak. Fegyelmi eljárásokon való részvétel. Szociális ellátások számbavétele javaslat a támogatás megállapítására, ingyenes étkezés, tankönyvvásárlási támogatás. Szükség esetén a veszélyeztetettség feltáráshoz családlátogatás. Együttműködés a gyermekjóléti szolgálattal és az egyéb gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel.

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Tájékoztatás a tanulóknak és a szülőknek a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekről. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése, az e témában meghirdetett pályázatok megírása, sikeressége esetén lebonyolítása.

9.3. A gyermekvédelmi célok megvalósulását szolgáló tevékenységek Az iskola pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás /tanulóknak, szülőknek/, egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközi otthonos és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése /tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok/, a tanulók szociális helyzetének javítása /segély, természetbeni támogatás/, a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: napközi otthonos foglalkozás, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tanulószoba, az egyéni foglalkozások, a felzárkóztató foglalkozások,

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a továbbtanulás irányítása, segítése, tanulásmódszertan, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a tanulószoba, a diákétkeztetés, a felzárkóztató foglalkozások, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai, a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, a családlátogatások, a továbbtanulás irányítása, segítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, támogatások, az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek, szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanuló minél hamarabb segítségben részesüljenek, integrációs fejlesztő nevelés.

56


10. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek Hatékony, önálló tanulási képességet kialakító programok Tanórai foglalkozások keretében: A magasabb osztályokban a tanórák anyagától függően az alkalmazott individualizált foglalkoztatás

lehetőséget

biztosít

a

tanulók

önálló

alkotótevékenységének

kibontakoztatására, az egyéni képességek alkotó megjelenítésére. Hangsúlyozottan valósítható meg a rajz és vizuális kultúra, a technika tantárgyak óráin, de a magyar fogalmazások, az irodalmi alkotások elemzése, megjelenítése rajzban, drámapedagógiai feldolgozásban ugyanúgy lehetőséget biztosít a kreativitásra, mint a matematikai feladatok sokoldalú, egyéni megoldásai. Az önálló ismeretszerzésre nevelés leghatékonyabb módszere a kellő motiválás, a sikeres alkotások, produkciók elismerése, a dicséret. Feladat: Egyéni segítségnyújtás, odafigyelés, fejlődés Otthoni kutatómunka: A történelem, magyar, természetismereti tantárgyak házi kutatómunkákra épülő beszámolói, környezetismereti gyűjtőmunka, a különböző kiselőadásokra való felkészülés szintén az önálló ismeretszerzés egyik formája. Ehhez a hátrányos helyzetű tanulóknak az iskolai könyvtárban rendelkezésre álló szakirodalom hozzáférhetővé tételével, az informatika szaktanterem délutáni használatának biztosításával adjuk meg a megfelelő segítséget. Feladat: Egyénre szabott segítségnyújtás a minél igényesebb, színvonalasabb produktumok előállítása érdekében. Napközis, iskolaotthonos foglalkozások: Elsősorban az 1-4. osztály tanulóinak biztosított a napközis foglalkozás keretében a különböző szabadidős tevékenységek alkalmával az önálló, alkotó tevékenykedtetés. A kézműves és egyéb szabadidős foglalkozások az éves programban megtervezetten kapnak szerepet a gyermekek foglalkoztatásában. A tanév rendjéhez és az évszakokhoz igazodva, az ünnepek köré csoportosított, szélesebb nyilvánosságnak is helyet adó foglalkozások az egyéni önmegvalósításra is lehetőséget teremtenek. A tanulók munkáiból készült kiállítás

57

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ jól szolgálja a motivációt, ösztönöz jobb, tökéletesebb alkotásra. A munkadarabok elkészítéséhez szükséges anyagokat, eszközöket az iskola biztosítja. Feladat: A foglalkozások színesítése, az önmegvalósítás segítése az egyéni alkotásokban. Tehetséggondozó foglalkozások: Ismeretes, hogy a hátrányos helyzetű tanulók között ugyanúgy számos gyermek emelkedik ki valamely területen kimagasló képességével, melynek gondozása, ápolása fontos feladata minden pedagógusnak. A tanulási képességek terén a különböző versenyekre való felkészülés, felkészítés teljes mértékben ingyenes tanulóink részére. A különböző többletfoglalkozások mellett a jól felszerelt könyvtár, ingyenes internet használata segíti a felkészülést. A versenyek egy részének nevezési díját a DÖK költségvetésből biztosítjuk. A tanulók utaztatását ezekben az esetekben az iskolai költségvetés terhére oldjuk meg. A versenyek rendjét az éves munkaterv tartalmazza. Feladat: A tehetséggondozó versenyeken való részvétel minél teljesebb biztosítása, szakmai felkészítés. Versenyeredmények éves elemzése. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Komplex művészeti programok Az intézmény pedagógiai programja, helyi tanterve, nevelő-oktató munkája lehetőséget ad a személyiségfejlesztésre, a tanulással, a sokoldalú iskolai élettel, a játékkal és a különböző művészeti ágakkal: színjáték, néptánc, képzőművészet. A személyiség fejlődését azzal is segítjük, hogy számukra megfelelő tanulási környezetet szervezünk, kialakítva bennük a szép és jó iránti fogékonyságot, törekszünk népünk és más népek kultúrájának megismertetésére, hagyományok megőrzésére, fontosnak tartjuk a megfelelő kommunikációs kultúra, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, megbecsülésének elsajátítását, feladatunk a kritikai gondolkodás megerősítése, konfliktusok kezelése, az értelmi és érzelmi egyensúly megteremtése, a pedagógusok életvitelükkel példát adnak, az önálló személyiségjegyek tiszteletben tartása mellett segítjük a pozitív vonások fejlődését, erősödését,

58

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ tanulók értelmi, érzelmi, akarati tényezőit figyelembe véve törekszünk különböző jellemvonások kialakítására: önbizalom, önbecsülés, szerénység, büszkeség, bátorság,

igazságosság,

őszinteség,

gyanakvás,

jóság,

leleményesség,

fegyelmezettség, kitartás, önuralom, képzelet, empátia, tolerancia, türelem, megbízhatóság, felelősségtudat, értékrendszer. Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése A rohamosan változó szociális körülmények, a családok nagy részének romló anyagi helyzete, a létbizonytalanság, a munkanélküliség egyre szélesedő skálája ellentmondásos helyzeteket teremt a családok között és a családon belül is. A szülők egyre távolabbi munkahelye, a négyműszakos beosztás – a megélhetés biztosítása érdekében minden lehetőséget el kell fogadni – a gyermekek magárahagyatottságát vonja maga után. A nagyon korán önállósodó kisgyermekeknél a szülői felügyelet lazulása a mentálhigiénés szokások kialakulását negatívan befolyásolja. A rendszeres tisztálkodás mellett az egészséges táplálkozás is csorbát szenved. Gyakori a reggeli nélkül iskolába érkező tanuló – ennek részben a család nehéz anyagi helyzete is okozója. A divat már az általános iskolás gyermekek öltözködésében is megmutatkozik, mely gyakran az egészségtelen ruházat és cipő viselését eredményezi. Feladatunknak tekintjük az egészséges életmód kialakítására nevelést, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzését. Programunk az alábbiakból épül fel: osztályfőnöki órák mentálhigiénés témáinak feldolgozása, komplex egészségnevelési program megvalósítása a tanév során az éves munkaterv szerint. A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele, magában foglalja a közjó iránti érdeklődést és tevékenységet, lefedi a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A közösségi életben, a szabadidős és tanórai tevékenységekben, a diákönkormányzati életben megteremtjük a feltételeket olyan magatartási formák fejlesztésére, amelynek révén hatékony és építő

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ módon tud részt venni a tanuló a szűkebb és tágabb közösség életében, az iskolai közügyekben, és szükség esetén konfliktusokat is meg tud oldani. Anyanyelvi kommunikáció. Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott, olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Valamennyi tantárgy és a szabadidős tevékenység idősávjának bevonásával változatos tevékenységformákat biztosítunk az olvasási, szövegértési és szövegalkotási képességek, a kommunikáció, a gondolatok kifejezésének fejlesztéséhez. Ennek részét képezik az értő olvasás fejlesztésének tanórai feladatai és az alkalmazást biztosító tanórán kívüli feladatok, tevékenységek (házi dolgozatok, kutatómunkák, interjúk készítése, viták kezdeményezése, véleményalkotási lehetőségek generálása, önértékelések stb.) Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének kiemelt módszere lehet projektoktatás megszervezése. A tanulási zavarok kialakulását megelőző programok Az általános iskolai oktatás egyik legfontosabb alapeleme az olvasás és írástanítás. Elsődleges célunk az, hogy a műveltségbeli, valamint a nyelvi hátrányokat mielőbbi hatékony fejlesztő munkával csökkentsük, tanulóinkat alkalmassá tegyük az olvasás- és írástanulásra, játékos módszer alkalmazásával a pszichológiai gátakat feloldjuk. Az első osztályban sok időt fordítunk a fejlesztésre, a beszédszervek mozgásának tudatosítására (szájmozgás, a hangszalagok rezgése a nyelv mozgása). A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a szókincsfejlesztés tárgyakkal, képekkel történik, egyre magasabb nyelvi szinten. A betűtanítás fő elve a hármas asszociáció kialakítása: a hang akusztikus képe, betű vizuális képe, a hang beszédmotoros emlékképe. A betűtanítás sorrendjével a homogén gátlás nem alakul ki. A szótagsorok olvasásának állandó gyakorlása, megszünteti az olvasás technikai problémáit, pontossá, egyenletes ritmusúvá teszi az olvasást. A térirányok sokoldalú gyakorlása után, a betűelemek elsajátítása következik. Az alapos előkészítő munka után az írás technikai (fiziológiai) problémát nem okoz.

60

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Az idegen nyelvi kommunikáció Ez a kompetencia az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek – az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi, kulturális háttere, környezete és igényei érdeklődése szerint. Az idegen nyelv oktatása negyedik osztályban, a délelőtti tanításban megkezdődik intézményünkben. Az ötödik évfolyamtól lehetőség van az idegen nyelv (német, angol) magasabb óraszámban való tanulására, ekkor már az oktatás bontott csoportokban történik. A tanulóink a hetedik, illetve nyolcadik év végére alapfokú nyelvvizsgát tehetnek, melynek sikeressége esetén az intézményünk alapítványa átvállalja a vizsga költségeit. A matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai ismeretek felhasználását, a gondolkodási képességek fejlesztését megfelelő gyakorlatok alkalmazásával a tantárgyak széles körébe bevonjuk. A matematikai kompetencia fejlesztése felkészíti tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai

modellek

alkalmazását

(képletek,

modellek,

struktúrák,

grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományi kompetencia Ez a kompetencia arra a képességre és készségre utal, hogy ismeretek és módszerek sokaságát használjuk fel annak érdekében, hogy megmagyarázzuk a természeti világot, kérdéseket tegyünk föl, és bizonyítékokra alapozott következtetéseket vonjunk le. A kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység által okozott változások megértését és az ezzel kapcsolatos egyéni felelősséget. A tanult természettudományos ismeretek és módszerek felhasználásával lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy magyarázatokat tegyenek, és előrejelzéseket készítsenek a 61

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ természetben. Tevékenységeken keresztül megértik az emberi beavatkozás okozta változásokat és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Ezeket a tevékenységeket a Környezeti nevelési program tartalmazza részletesen. A digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az Interneten keresztül. Intézményünkben első osztálytól folyik informatikaoktatás. Kezdetben, alsó tagozatban gondolkodásfejlesztő, játékos informatikaoktatással a gyerekek logikáját, számítógép ismereteit fejlesztjük. Az informatika iránt érdeklődő és tehetséges gyerekek 5. osztálytól magasabb óraszámban és elmélyültebben sajátíthatják el az ismereteket. A digitális kompetenciák fejlesztését szolgálja, hogy az egyes tantárgyak házi dolgozataiban, gyűjtő munkákban, kutatásokban, órai IKT alkalmazásban a tanulóknak kötelezően alkalmazni kell ismereteiket. Ehhez a tanórán kívül a könyvtár számítógépeit használhatják, ahol rendelkezésükre áll az Internet is. A vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és kockázatvállalást jelenti. Szükséges ehhez a környezet ismerete, a lehetőségek felismerése és megragadása, a tervkészítés és végrehajtás képessége. Tanulási projektekben, csoportmunkákban, az osztályközösség és az iskola programjaiban biztosítjuk e kompetencia fejlesztését.

62


11. Iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési program

11.1. Bevezető A fogyasztói társadalmak az egyén egészségének megőrzése, a betegségek megelőzése és a társadalom demográfiai állapota tekintetében is súlyos gondokkal küzdenek. A mértéktelen és egészségtelen táplálkozás, a tömegessé vált mozgásszegény életmód, a környezet egyre növekvő szennyezettsége, az emberi idegrendszert károsító állandósult és kóros szintű stressz civilizációs betegségek, mentális kórképek aggaszó mértékű elterjedéséhez, a szenvedélybetegségek és az allergia népbetegséggé válásához vezettek. Eddig ismeretlen, rendkívül veszélyes vírusos betegségek bukkantak fel, a jólétből kizárt társadalmi csoportok körében pedig legyőzöttnek hitt fertőző betegségek terjednek újra. Hazánkat – térségünk más országaival együtt – a fejlett országok körében szinte példátlan, mindenekelőtt a középkorú férfiakat érintő halálozás is sújtja. Az idős embereknek az egészségügyi problémák ellenére egyre növekvő lélekszáma és százalékos aránya, valamint a születések számának drámai csökkenése (az egy gyermekes családmodell tömegessé válása) következtében a fogyasztói társadalom saját demográfiai egyensúlyát fenntartani képtelen. Meggyőződésünk, hogy hazánk és a fejlett világ jövője azon múlik, sikerül-e megértetnünk és elfogadtatnunk a fiatal nemzedék tagjaival saját egészségük megóvásának és a társadalom demográfiai egyensúlya fenntartásának szükségességét. Az alapelveket szabályozó nemzetközi és hazai jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése a 2005–2014 közötti éveket a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. E cél elérését hivatottak szolgálni az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai. (Az UNESCO már 1977-ben, a Tbiliszi Nyilatkozatban meghatározta a környezeti nevelés alapelveit és területeit.) Hazánkban az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos 18. és 70. paragrafusában megfogalmazott alapelvek megvalósulását számos jogszabály, köztük. a Környezetvédelmi törvény garantálja. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. számú kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatnak tekinti az egészségnevelést és a környezeti nevelést egyaránt. Az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programok megvalósulása elősegítheti az Oktatási Minisztérium által 2003-ban megfogalmazott közoktatási stratégiai célok

63

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ elérését, azaz az élethosszig tartó tanulás megalapozását a kulcskompetenciák fejlesztése révén, az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklését, az oktatás minőségének fejlesztését, a pedagógusszakma

fejlődésének

támogatását,

az

információs

és

kommunikációs

technológiák alkalmazásának fejlesztését és az oktatás tárgyi feltételeinek javítását.

11.2. Egészségnevelés 11.2.1. Az egészségnevelés tartalma Az egészségre nevelés magában foglalja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének, a betegségek megelőzésének elősegítését, az egészséges állapot, a harmonikus életvitel értékként való tiszteletének közvetítését, a veszélyeztető környezeti tényezők és veszélyhelyzetek helyes kezelésének, a szenvedélybetegségek és a mentális kórképek elkerülésének megismertetését, a családi életre, az emberi társadalom fennmaradásához szükséges ésszerű cselekvésre való felkészítést. 11.2.2. Az egészségneveléshez kompetenciafejlesztési területek:

kapcsolódó

kiemelt

o természettudományos kompetencia, o az ember és a rajta kívüli természet között lejátszódó kapcsolatok megértése, előrejelzése, o szociális kompetencia, o a saját egészséges életvitel meghatározó szerepének megértése, o testi, lelki egészség egészségünk védelme, ennek szerepe a társadalomban. 11.2.3. Tanulóink egészségi állapota Tanulóink

egészségi

állapotáról,

egészségvédelméről

az

iskola-egészségügyi

szűrővizsgálatok alapján elmondhatjuk, hogy diákjaink közül egyre több tanulóra jellemző a mozgásrendszeri kóros elváltozás. Gyakoriak a tartáshibák. Szemészeti elváltozások. Jellemző a tanulók táplálkozási szokásaira az aránytalanul sok édesség, szénsavas üdítőitalok, nagyon kevés gyümölcs fogyasztása. A korszerű táplálkozási szokások kialakítására a családok többségében anyagi helyzetük függvényében fordítanak gondot. Szerencsére tanulóink többségének magatartása elutasító a káros szenvedélyek iránt (dohányzás, alkohol, kábítószer). Megállapítható, hogy tanulóink szívesen sportolnak, de keveset.

64

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 11.2.4. Az egészségnevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában Az egészségre nevelés hagyományos színterei a biológia és egészségtan órák. E tárgy keretében ismerkednek meg a tanulók az emberi lét biológiai alapjaival, az egészségvédelemmel, a betegségek megelőzésének és gyógyításának lehetőségeivel, itt sajátítják el a kiegyensúlyozott családi élet megteremtésének alapvető tudnivalóit. Az emberismeret és etika tantárgy együttműködik a biológiával az ember lényegének megismertetésében, a lélektani és erkölcsi kérdések megválaszolásában. Az osztályfőnöki órák tanmenetében valamennyi évfolyamon szerepel az egészséges életre és a családi életre nevelés. Itt (és természetesen a biológia tantárgy keretében) foglalkozunk a növekedés, változás,a emberi szexualitás és magatartás kérdéseivel, igyekszünk a tanulókat a felelős társas kapcsolatokra és a harmonikus családi életre felkészíteni. Az osztályfőnöki óra a felmerülő etikai és mentálhigiéniai problémák megvitatásának terepe is. Elsősorban az osztályfőnök kamatoztathatja itt osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az igazgató, más tanárok, külső előadók. A földrajzórák és az osztályfőnöki órák keretében megismertetjük a tanulókat a ténnyel, hogy a világ fejlett országai (köztük hazánk) demográfiai mutatóinak romlása miatt néhány évtizeden belül, ezen társadalmak működőképessége kerülhet veszélybe, s hogy az új nemzedék felnevelésében való részvétel tömeges elutasítása az egész civilizáció jövőjét teheti kérdésessé. A matematika biztosítja a felmérés adatainak feldolgozásához szükséges statisztikai hátteret. Minden természettudományi és társadalomtudományi tantárgy hozzájárulhat az egyén és a társadalom egészséges állapotának felrajzolásához, a gondok megoldásához. A művészeti oktatás a problémakört művészi alkotások tükrében vizsgálja, ezáltal téve teljessé a tudományos feldolgozás nyújtotta képet.

65

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Fontos színtér minden olyan szaktárgyi óra (pl. magyar nyelv és irodalom), ahol van idő a beszélgetésre. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget célzottan kiválasztott eredeti szövegek elemzésére, társalgási témák feldolgozására. Az informatika órán (és minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) szintén előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett egészségnevelési anyagok. A testnevelés tantárgy kiemelkedő jelentőséggel bír. Optimális esetben ellensúlyt képez a tanulók egyoldalú elméleti megterhelésével szemben. A testnevelő tanárok szervezésében biztosítjuk a mindennapos testedzés lehetőségét a délutáni órákban. A valamely sportágban tehetséges tanulók az iskolai csapatokban bizonyíthatják rátermettségüket. A gyógytestnevelő kolléganő tornatermi tanórákon foglalkozik a gyógy-testnevelésre utalt tanulókkal. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni foglalkozásokon, a csecsemőápoló szakkörön, a József Attila-napokon is előkerülnek az egészségneveléshez kapcsolódó gondolatok. Az iskolán kívüli programok többsége alkalmas az egészségnevelésre: kihasználjuk e lehetőséget a múzeum-, színház- és mozi látogatásokon, az osztálykirándulások, a nyári és téli sporttáborok, erdei iskolai foglalkozások alkalmával. (Osztályfőnöki órákhoz egészségneveléssel kapcsolatos ajánlásokat, évfolyamonként (5-8.) a melléket tartalmaz). A mindennapos testedzés biztosítása és a tanulók fizikai állapotának mérése Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon: o a heti három kötelező testnevelés óra, o napi 30 perces, játékos, egészségfejlesztő testmozgás a napköziben, o mindennap 1 testnevelés óra az iskolaotthonban (a szabadidős foglalkozások ideje alatt), o a tömegsport foglalkozások. 66

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Az ötödik-nyolcadik évfolyamon: o a heti kettő és fél kötelező testnevelés óra, o az 5-6. évfolyamon a heti fél óra tánc, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a tömegsport foglalkozások.

A tanulók fizikai állapotát a testnevelő tanárok minden tanévben két alkalommal, a tanév első és utolsó hónapjában mérik. (Az ehhez kapcsolódó bővebb információ a mellékletekben olvasható) 11.2.5. Az iskolai közétkeztetés és a büfé Az ebéd, a reggeli és az uzsonna választékában és tartalmában egyaránt csak részben elégíti ki az egészséges táplálkozással szemben támasztott követelményeket. Ezen sajnos nincs módunk változtatni. (El kell fogadnunk az érvelést, hogy a jelenlegi nyersanyagnormákból erre futja). Iskolánkban a szülők, tanulók és pedagógusok közös megegyezése alapján, a tanítás megkezdése előtt pékárut forgalmazó mozgóbüfé működik. 11.2.6. A szenvedélybetegségek A szenvedélybetegségek ügyében tantestületünk mindennél fontosabbnak tartja a megelőzést. Az utóbbi esztendők egyik égető társadalmi gondja a drogfogyasztás. Aránylag

csekély

érintettségünk

ellenére

átfogó

programot

indítottunk.

Ennek

leglényegesebb eleme, hogy a tanulók által elfogadott szakértő tart előadást, amelyet őszinte (általában tanár jelenléte nélküli) beszélgetés követ. Fontos szerepet játszik drogkoordinátor is. Mivel hazánkban a tizenéves korosztályt a szenvedélybetegségek közül – európai felmérések és saját tapasztalataink szerint egyaránt – leginkább a dohányzás és az alkoholfogyasztás érinti, (és mert e szenvedélyek évente több tízezer honfitársunk sajnálatosan korai halálához vezetnek) napirenden tartjuk a dohányzástól és a mértéktelen alkoholfogyasztástól való elrettentést célzó ismeretterjesztő előadásokat is. A megelőző tevékenység fő színtere közösségi szinten általában az osztályfőnöki, a biológia és az etikaóra, az egyének szintjén a nyílt, személyes beszélgetés. Mindennek háttere az oldott,

67

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ nyugodt, szeretetteljes iskolai légkör, amely a tanulót nemcsak a védelmező közösség tagjává avatja, de a tőle elvárható teljesítményekre is ösztönzi. 11.2.7. Mentális kórképek és pszichoszomatikus betegségek Noha a súlyosabb fegyelemsértések szerencsére ritkák, beilleszkedési, magatartási problémákkal gyakran találkozunk. Nagyon fontos, hogy az ilyen esetek kiszűrése és diagnosztizálása minél hamarabb megtörténjék. Ez az osztályban tanító tanárok, mindenekelőtt az osztályfőnök feladata. Tapasztalataink szerint a zavarok jelentős része a szülő és a tanár együttműködésével megoldható, különösen, ha a pedagógus jó empátiás készséggel rendelkezik, és így a szükséges bizalom megteremtődött közte s a tanuló között. Sokszor

nagy

tapasztalatot

igényel

azon

esetek

megítélése,

amikor

célszerű

pszichológushoz fordulni. Sajnos a pszichés problémák hátterében, sok esetben a családban meglévő munkanélküliség, szegénység, súlyos betegség áll. Ezek olyan tényező, amelyek csupán jó szóval nem orvosolhatók. Az utóbbi esztendőkben – az állandósult káros stressz következtében – a felnőtt-társadalom tagjaihoz hasonlóan a tanulókban is tömegesen jelentkeznek olyan betegségek, mint a depresszió, a pánikbetegség és a (környezet szennyezettségével is szorosan összefüggő) allergia. 11.2.8. Az iskola-egészségügyi szervezetekkel való együttműködés

szolgálattal

és

más

Iskolánk rendelkezik orvosi szobával, ahol az iskolaorvos és a védőnő tevékenykedik. Az iskolaorvost és a védőnőt intézményünk részére az előírások szerint a városi iskolaegészségügyi szolgálata biztosítja. Ők, – tanévre vonatkozó, az intézménnyel egyeztetett – munkaterv alapján folyamatosan végzik az előírt szűrővizsgálatokat, küldik szakorvoshoz a rászoruló tanulókat. A legfontosabb alapelv a betegségek megelőzése. A vizsgálatok során különös hangsúlyt kap, hogy az egészség érték, és hogy az egyénnek komoly szerepe van egészsége megőrzésében. A tanulók egyéni tanácsadásban részesülnek. Az iskolaorvos és a védőnő – az osztályfőnöki órákon –egészségnevelési előadásokat tart. Az előadások tematikája a tanulók életkorához és az adott tanév fő feladataihoz igazodik. Az iskolafogászati szűrésre a tanulók osztálykeretben, előre egyeztetett időpontban mennek. Az egyeztetés munkáját mind az iskolaorvos, mind a fogorvos esetében az igazgatóhelyettesek végzik. 68

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Kapcsolatot tartunk a Magyar Vöröskereszt képviselőjével is. Felhívjuk a tanulók figyelmét

a

közérdekű

és

hasznos

egészségvédelmi

akciókra.

Pályázatfigyelő

tevékenységünk révén feltárjuk a kínálkozó lehetőségeket és igyekszünk kihasználni azokat. Figyelemmel kísérjük más közoktatási intézmények egészségnevelési tevékenységét, és iskolánkban meghonosítjuk a hasznos kezdeményezéseket. Készek vagyunk a kölcsönös előnyökkel kecsegtető együttműködésre a területen működő hivatalos szervekkel és civil szervezetekkel egyaránt. 11.2.9. Az egészségnevelés közeljövőben

legfőbb

irányai

és

tennivalói

a

Az egészségnevelés hagyományos színtereit jelentő természettudományos tantárgyakba folyamatosan integráljuk az egészségnevelés új elemeit. A helyi tantervek átdolgozásakor ezen elemeket beépítjük. A gyakorlati tudnivalókat kísérletek, mérések és sokoldalú szemléltetés segítségével igyekszünk a tanulók számára érdekessé tenni. Kiemelt szerepet játszanak a mindennapi élethez kapcsolható vonatkozások. Fejlesztjük az egészségnevelés módszertani kultúráját. A tanulókra zúduló szellemi megterhelést továbbra is egészséges sporttal kívánjuk ellensúlyozni. Biztosítjuk tanulóink számára a mindennapos testedzés lehetőségét, a rászorulóknak pedig a szakszerű könnyített és a gyógy-testnevelést. Igyekszünk tanulóinkat rávezetni az önállóan végzett sporttevékenység fontosságára. Hangsúlyozzuk az élsport jelentőségét is, de rámutatunk a rendkívüli megterhelés gyakori egészségkárosító hatásaira. Folytatjuk a téli és nyári sporttáborok megszervezésének gyakorlatát. Továbbra is kihasználjuk a humán szféra és a művészeti nevelés tantárgyai által nyújtott lehetőségeket ember és környezete harmonikus kapcsolatának bemutatására, a felmerülő etikai kérdések sokoldalú interpretálására. A délutáni foglalkozások kínálatának kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók egészségvédelemmel kapcsolatos érdeklődését. A tanulókat felruházzuk az információk önálló gyűjtésének, csoportosításának, értékelésének, elemzésének, a megfelelő következtetések levonásának képességével, és biztosítjuk számukra az ehhez szükséges kereteket.

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Felhívjuk a figyelmet a fogyasztói társadalom által kínált káros mintákra az egyén és a társadalom egészségével kapcsolatosan. Az iskolai pályázatok meghirdetésekor gondosan mérlegeljük egészségvédelmi témák bevonását. Folyamatosan figyeljük a külső pályázati lehetőségeket, és harcba szállunk az elnyerhető támogatásokért. Ragaszkodunk az iskolán kívüli osztály- és csoportprogramokhoz. A jól megválasztott kiállítás, film, zenemű, színdarab és egyéb művészeti alkotás közös megtekintése jelentős pedagógia lehetőségeket tartogat az egészségnevelés terén is. Kihasználjuk az osztály- és csoportkirándulásokban az egészséges életmód kialakításának terén rejlő lehetőségeket. A

szaktárgyi,

megtervezésekor

tantárgyközi, igyekszünk

iskolai a

és

nemzetközi

kínálatban

az

projektek

kiválasztásakor,

egészségnevelésre

alkalmas

tevékenységformákat is szerepeltetni.

70


11.3. Környezeti nevelés 11.3.1. A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a tanulókat felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. A környezeti nevelés megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő, ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; képessé tesz a környezet jelzéseinek felfogására, összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a problémák okainak megértésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. 11.3.2. A környezeti nevelés színterei az iskolai és iskolán kívüli nevelő-oktató munkában A környezeti nevelés hagyományos színterei a környezetismeret, természetismeret, a biológia, földrajz, fizika és kémia tantárgyak. Ezen tantárgyak keretében a tanulók megismerkednek a világ természeti értékeivel. (Mellékletben) A technika tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. A tantárgy célja olyan rendszerszemléletű gondolkodásmód célzatos és következetes kialakítása, amely fokozatosan feltárja a természetben és társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet bonyolult összefonódását és kapcsolatrendszerét. A technika tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. Korunk egyik legfontosabb kérdése: hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy feladata az is, hogy bemutassa a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást.

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ A rajz és vizuális kultúra témája a természet mellett az ember által alkotott környezet. A vizuális művészeti alkotások mellett az irodalom és a zene is felmutathatja az ember és környezet együttélésének harmonikus példáit. Az élő idegen nyelvek viszonylagos tanórabősége kínálja a lehetőséget a célzottan kiválasztott eredeti szövegek elemzésére, a társalgási témák feldolgozására. A beszélgetési lehetőségek terén, élen áll az osztályfőnöki óra: az osztályfőnök kamatoztathatja itt osztályával ápolt bizalmas kapcsolatait, de vendégek is megjelenhetnek: az igazgató, más tanárok, külső előadók. Ember és környezet viszonyának etikai kérdéseiről is szól az etika tantárgy, a történeti vonatkozásokról pedig a történelem. Az informatika órán (és minden alkalommal, amikor az Internetet használjuk információk gyűjtésére) szintén előtérbe kerülhetnek a célzottan keresett környezeti anyagok. A szakórákon kívül a könyvtárban, a délutáni foglalkozásokon, a József Attila-napokon, a sportfoglalkozásokon és –versenyeken is felmerülnek a témával kapcsolatos gondolatok. Folyamatosan figyeljük a külső pályázati lehetőségeket. Helyet és lehetőséget biztosítunk azon

vállalkozások

számára,

amelyek

tanulóink

bevonásával

környezetvédelmi

tevékenységet végeznek (palackzsugorítás, elemek gyűjtése). Az iskolán kívüli programok többsége alkalmas a környezeti nevelésre: kihasználjuk e lehetőséget a múzeum-, színház-, és mozi-látogatásokon, az osztálykirándulások, a nyári és téli sporttáborok alkalmával. 11.3.3. Az intézmény és környezete Az intézmény épülete funkcionális stílusú. Az épületek belseje az otthonosság jelét mutatja. Az iskolai kémiaoktatás során használt vegyszereket szigorú szabályok betartásával kezeljük, selejtezésükkor e célra szakosodott szervezetek segítségét vesszük igénybe. A kiselejtezett bútorokat és elektronikai eszközöket erre a tevékenységre szakosodott vállalkozókkal szállíttatjuk el. A szelektív hulladékgyűjtés a városban is megvalósult. Igyekszünk a tisztítószerek választékából környezetbarát termékeket választani.

72

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 11.3.4. A környezeti nevelés legfőbb irányai és tennivalói a közeljövőben A környezeti nevelés hagyományos színtereit jelentő természettudományos tantárgyakba folyamatosan integráljuk és a helyi tantervek átdolgozásakor beépítjük a környezeti nevelés új elemeit. A gyakorlati elemeket kísérletek, mérések és sokoldalú szemléltetés segítségével igyekszünk a tanulók számára érdekessé tenni. Kiemelt szerepet játszanak a mindennapi élethez kapcsolható vonatkozások. Folyamatosan fejlesztjük a környezeti nevelés módszertani kultúráját. Továbbra is kihasználjuk a humán szféra és a művészeti nevelés tantárgyai által nyújtott lehetőségeket ember és környezete harmonikus kapcsolatának bemutatására, a felmerülő etikai kérdések sokoldalú interpretálására. A kereszttantervi lehetőségeken túlmenően – főként az osztályfőnöki órák keretében és vendég-előadók meghívásának kapcsán – igyekszünk tanulóink számára – a hagyományos tantárgyi szétszabdaltságon felülemelkedve – ember és környezete problematikáját átfogóan, egészként közvetíteni. A délutáni foglalkozások, a napközis foglalkozások és az iskolaotthoni szabadidős foglalkozások kínálatának kialakításakor figyelembe vesszük a tanulók környezettel kapcsolatos érdeklődését. A tanulókat felruházzuk az információk önálló gyűjtésének, csoportosításának, értékelésének, elemzésének, a megfelelő következtetések levonásának képességével, és biztosítjuk számukra az ehhez szükséges kereteket. Világossá tesszük tanítványaink számára, hogy a fenntartható fejlődés elméletének gyakorlatba való átültetése átmeneti enyhülést hozhat ugyan a fogyasztói társadalom alapvető problémái kezelésében, de az emberi faj fennmaradásának megbízható kereteit csak a mielőbb kimunkálandó gyökeres paradigmaváltás biztosíthatja. Felhívjuk a figyelmet a nyersanyagokkal és energiával való takarékoskodás jelentőségére, ennek mindennapi lehetőségeire, a fogyasztói társadalom a „Használd és dobd el!” jelmondatban összefoglalható mentalitásának káros voltára.

73

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Megpróbáljuk elérni, hogy a tanulók igazi otthonnak tekintsék iskolájukat, tartsák be a kulturált embertől elvárható normákat, és igyekezzenek jó értelemben a maguk képére formálni mindennapi munkájuk környezetét. Ragaszkodunk az iskolán kívüli osztály- és csoportprogramokhoz. Az osztály- és csoportkirándulások is erősítik az összetartozás érzését, és összekapcsolhatják ezt a környezeti kérdésekkel szembeni érdeklődés felkeltésével. Folytatjuk a téli és nyári sporttáborok, túrák megrendezésének gyakorlatát. Hisszük, hogy a síelés, kerékpározás és a többi szabadtéri sport segít a környezethez fűződő harmonikus kapcsolat kialakításában. Felhívjuk a tanulók figyelmét a város területén beindult szelektív hulladékgyűjtés tényére. Figyelemmel kísérjük és kihasználjuk a témában megjelenő intézményi, tanulócsoportszintű vagy egyéni pályázati lehetőségeket. Felvesszük a kapcsolatot a környezeti neveléssel foglalkozó intézményekkel, és megismertetjük tanulóinkat a környezet védelmét zászlajukra tűző hazai és nemzetközi civil szervezetek tevékenységével.

11.4. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési program végrehajtásának garanciái 11.4.1. Az intézmény dolgozói és a program A program végrehajtásának legfontosabb erőforrása az emberi tényező. A József Attila Általános Iskola tantestületének minden tagja felelősséggel végzi az egészségnevelési és környezeti nevelési feladatok rá háruló részét. Az intézmény vezetése ellátja e tevékenység koordinálását. Az előttünk álló időszak fontos feladata a szakszerűség növelése. A pedagógustovábbképzések előző ötéves periódusát a szaktárgyi és a nem szakrendszerű oktatásra felkészítő tanfolyamok dominanciája fémjelezte. Várható a kiválasztott irányok differenciálódása, az új évezred kihívásaival, hazánk európai integrálódásával, a mentálhigiénével és a környezetvédelemmel összefüggő területek jelentős előretörése.

74

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Az egészség és a környezet tiszteletére és megóvására nevelésben továbbra is fontos szerepet játszhatnak majd az iskola nem pedagógus dolgozói, hiszen ők munkájukból adódóan hívhatják fel a tanulók figyelmét a követendő magatartásra. Továbbra is számítunk a diákönkormányzat, a tanulók (egyes esetekben szüleik) közreműködésére; valamint az egészség- és környezetvédelmi tevékenységet folytató hivatalos szervek és civil szervezetek segítségére 11.4.2. A taneszköz-ellátottság Az iskolai könyvtárban megtalálhatók a korunk egészségi és környezeti problémáit taglaló alapművek. A formális ellátottság elemeit eddig is kiegészítette az a folyamatosan bővülő információs anyag, amelyre az elektronikus és nyomtatott sajtó, és mindenek előtt, az Internet révén tehettünk szert. A program végrehajtásának anyagi forrásait az intézmény költségvetéséből, József Attila Iskola Alapítvány támogatásából és a sikeres pályázati tevékenységből kívánjuk biztosítani.

75


12. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái A szülő és a pedagógus a gyermeknevelésben felelős, egyenrangú nevelőtárs. A gyermeknevelés hatékonysága érdekében fontos az őszinte, csak a gyerek érdekeit szem előtt tartó kapcsolat kialakítása. A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatunk a kölcsönös bizalmon, megértésen, őszinteségen, megbecsülésen, alapul, így pedagógiai programunkat a

szülőkkel,

mint

nevelési

partnerrel,

iskolahasználókkal

egyetértésben

tudjuk

megvalósítani. Ennek érdekében: tájékoztatjuk a szülőket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott módszerekről. Azokról a lehetőségekről, amellyel az iskola segíteni tud gyermeke eredményes felkészüléséhez. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a tanuló teljesítményének értékeléséről és érdemjegyeiről (4-8. évfolyam). Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul”, minősítést kap, 1-4. évfolyamban a szülő bevonásával szervezzük meg a felzárkóztatást. Ugyanakkor mindezekről kikérjük a szülők véleményét is. Alkalmat biztosítunk a szülőknek arra, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik, útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel. Szoros kapcsolatot tartunk az osztályok szülői képviselőiből alakult Szülői Szervezettel.

12.1. Szülői értekezletek Célja: A közös feladatok, célok megtervezése, a problémák megoldása. Kapcsolatteremtés iskola-szülő, szülő-szülő között. Ideje: Tanévenként 3 alkalommal (tanév elején, félévkor, a tanév végén) a szülők munkaidejéhez igazodva, az esti órákban. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet, illetve összevont szülői értekezletet tartunk.

76


12.2. Fogadóórák Célja: A szaktanárok és a szülők egyéni találkozása, véleménycseréje a gyermekek tanulmányi munkájáról, iskolai viselkedéséről. Ideje: Egy évben kétszer (ajánlott időpontja 1 hónappal a félév, illetve a tanév lezárása előtt november vége, december eleje, illetve április vége, május eleje)

12.3. Nyílt nap: Meghatározott napokon minden érdeklődő részt vehet a délelőtti tanítási órákon, délutáni foglalkozásokon. Célja: Betekintés az iskola belső világába. A szülők megfigyelhetik gyermekük iskolai tevékenységét tanítási órán és a szabadidős tevékenységek ideje alatt. Ideje: november hónapban a felső tagozatban, március hónapban az alsó tagozatban. Rendkívüli nyílt nap: a leendő első osztályosok szüleinek a beíratás előtt.

12.4. Családlátogatás Főleg az osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős feladata a környezettanulmányozás, a közvetlenebb kapcsolat kialakítása a családdal, a tanulóval kapcsolatban felmerülő problémák közös megoldásának keresése.

12.5. Írásbeli tájékoztatás Iskolánk nagy gondot fordít arra, hogy a szülők időben, alaposan informálódjanak intézményünk életéről, működéséről. Ezt segítik az írásbeli tájékoztatás formái (üzenőtájékoztató füzet, iskolai hirdetőtablók, honlap tájékoztató szórólapok, kérdőívek, egyéb iskolai kiadványok).

12.6. A szülők tájékoztatása az integrációs felkészítésben részt vevő tanulókkal kapcsolatosan: Az integrációs felkészítésben, valamint az Útravaló Ösztöndíj Programban részt vevő tanulók haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. 77


12.7. A szülők tájékoztatása a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulókkal kapcsolatosan: Minden év májusában tájékoztatjuk a negyedik évfolyamos tanulók szüleit, hogy gyermekük a következő két tanévben (5.,6. osztály) nem szakrendszerű oktatásban részesül.

12.8. Segítünk a szülőknek az iskolaválasztásban. -

A városban működő óvodákba eljuttatjuk iskolánkat bemutató kiadványunkat.

-

A leendő 1. osztályos tanítók ellátogatnak az óvodákba, közös programokat szerveznek az óvodásokkal, ahol az óvoda partner ebben.

-

Szülői értekezletre hívjuk a szülőket az iskolába, ahol oktató nevelő munkánk sokszínűségéről tájékoztatják őket.

-

Nyílt tanítási napra invitáljuk az érdeklődőket.

-

Nyílt tanítási napon a szülők megismerhetik személyesen azt a pedagógust, akire gyermeküket bízhatják.

78


13. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, eszközök és felszerelések jegyzékéről A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési –oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza. Iskolánkban ennek megfelelően történik az eszközök és felszerelések beszerzése. (Mellékletben) Jelenleg a rendelet szerinti felszereltségünk teljes. A pedagógiai programunk végrehajtásához szükséges eszközök pótlása, újra cserélése folyamatosan történik.

79


Helyi tanterv 14. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az

egyes

tantárgyakhoz

szükséges

tankönyveket,

taneszközöket

a

szakmai

munkaközösségek választják ki a következő szempontok figyelembe vételével:

14.1. Tankönyvek esetében -

Az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tankönyvek közül választunk.

-

Általános didaktikai szempontból olyan tankönyveket alkalmazunk a tanítási órákon, amelyek egyforma súlyt fektetnek a feladat megértésére, megtanítására, automatizálására.

-

Szakmódszertani sorozatjellegű,

szempontból érdekes,

arra

motiváló,

törekszünk, az

életkori

hogy

NAT

kompatibilis,

sajátosságoknak

megfelelő

szövegeket, feladatokat tartalmazzon a tankönyv. Nyelvhelyességi, helyesírási szempontból kifogástalan legyen. Fejlesszen logikus gondolkodást, érzelmeket és nyelvi tudatosságot. Biztosítson kellő számú feladatot a begyakoroltatáshoz. -

Külső megjelenés szempontjából a tankönyv legyen ízléses, ötletes, tartalmazzon funkcionális illusztrációkat, ötletes, áttekinthető ábrákat. Tipográfiailag a fokozatosság elve érvényesüljön benne. Jó minőségű papíron szellős áttekinthető oldalakkal. Súlyát tekintve könnyű, árát tekintve olcsó legyen.

-

Tartós tankönyv vásárlására fordítható pénzből évente annyit kell vásárolni, hogy a tanév kezdetekor (a könyvtárban már meglévő, használt tankönyveket is figyelembe véve) ki tudjuk elégíteni a könyvtári könyvet igénylő tanulók (szülők) kérését. E miatt szükséges a munkatankönyvek arányának csökkentése a tartós tankönyvekkel szemben.

14.2. A taneszközök tekintetében -

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

-

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

80

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ -

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.

-

Egyéb taneszközök esetében az adott tantárgy eredményes elsajátításához az eszközöket részben az iskola biztosítja, részben a szülő vásárolja meg. Ebben olyan egyensúlyt kell teremteni, hogy megvásárlásuk a szülők számára ne legyen anyagilag megoldhatatlan feladat. A tanítási órákhoz szükséges szülők által beszerzendő taneszközökről a szülőket az új tanév előtt tájékozatjuk.

15. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Tanulói jogviszony, tankötelezettség Iskolánkba az a gyermek vehető fel, aki a városban és vonzáskörzetében bejelentett lakóhellyel külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel – rendelkezik, a tárgyév május 31-ig a 6. életévét betöltötte és iskolaérett. Ha a szülő kéri a tárgyév június 01. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, felvételéről, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató dönt. A tanuló az iskolával – a beíratás napjától – jogviszonyban áll. Ez a jogviszony megszűnik, ha a tanulót másik iskola átvette – az átvétel napján – illetve az utolsó évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításakor.

15.1. Beiratkozás az iskolába 15.1.1. Beiratkozás az első osztályba Az önkormányzat által meghatározott körzethatáron belülről valamennyi tanulót felvesszük. A körzethatáron kívülről jelentkezőket pedig az osztálylétszám-határ maximumáig. A tanuló felvételéről vagy átvételéről az igazgató dönt. Kivétel a balett, amely városi beiskolázású, mivel a városban működő művészeti iskolához tartozik. Beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, lakcímkártyáját, a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt vagy a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét, esetleg a tanulási képességet vizsgáló bizottság véleményét.

81

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 15.1.2. Beiratkozás második-nyolcadik évfolyamba Második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni a tanuló anyakönyvi kivonatát, a szülő személyi igazolványát, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, az általa eddig tanult nyelv, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

16. Továbbhaladás az iskolában 16.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépésének feltételei: o A

követelményekben

megfogalmazott

és

a

továbbhaladáshoz

szükséges

legfontosabb ismeretek tudása– valamennyi tantárgyból. o Az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrizhetően elérje a továbbhaladáshoz szükséges szintet. o A kialakult képességek alkalmasak legyenek a magasabb évfolyamon a munkára. o A tanuló hiányzásai ne érjék el a törvényben meghatározott szintet. o Amennyiben a tanuló valamilyen oknál fogva osztályozó vizsga letételére kötelezett, ott kell bizonyítania a követelményeknek való megfelelését. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el.

16.2. Szöveges értékelés Az 1.-2.-3.-4. évfolyam félévében, és az 1.-2.-3. évfolyam év végén a minősítést szöveges értékeléssel adjuk meg. A szöveges értékelést az OKM által kiadott mondatbank segítségével készítjük el.

82

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Ezeken az évfolyamokon azoknál a tanulóknál, ahol a tanuló valamely tantárgyból „felzárkóztatásra szorul”, a szülővel együtt keressük meg azt a módszert, amely biztosítja gyermeke számára szükséges felzárkózást. 1-3. évfolyamon, és a 4. évfolyamon félévkor a tanuló nem kap osztályzatot, de a szülői kéréseknek engedve 2-4. évfolyamon a tanuló évközben érdemjegyet kaphat. A tanév végén „kiválóan megfelelt”, „jól megfelelt”, vagy „megfelelt”, illetve „felzárkóztatásra szorul” értékeléssel minősítjük, valamint bejegyezzük, hogy tanulmányait a következő évfolyamon folytathatja. A felzárkóztatásra szoruló tanulók kötelezően részt vesznek a korrepetálásokon és a fejlesztő foglalkozásokon. 1-3. évfolyamon a tanuló a törvényi előírások alapján évfolyamot ismételhet (szülői beleegyezés, hiányzás).

16.3. Értékelés a 4.-8. évfolyam végén A 4.-8. évfolyamok végén a tantárgyakból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Amennyiben a tanuló a tanév szorgalmi időszakának végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

16.4. Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépés jogának, illetve a tanév végi osztályzatok megszerzésének ritkább, de fontos eszköze az osztályozó vizsga. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, amennyiben: o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, o a nevelő testület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen ( a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlana mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát),

83

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ o egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja a hiányzás, és emiatt a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, o magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai a különböző évfolyamokon a következők: 1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 2. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 3. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, angol 5. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret 6. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, informatika 7. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia, földrajz, fizika, kémia, informatika 8. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, angol, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, biológia és egészségtan, földrajz, fizika, kémia, informatika Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. Az 1-3 évfolyamon az év végi bizonyítvány pótlappal egészül ki, melyen a szöveges értékelés található. A bizonyítvány közokirat.

84


17. Teljesítményértékelés A

pedagógiai

érvényesítését

programunk ellenőrizzük,

céljainak, illetve

feladatainak

értékeljük

a

megvalósítását, tanulók

és

a

alapelveinek pedagógusok

teljesítményértékelésével. A tanulók teljesítményértékelését a pedagógiai program, a pedagógusok teljesítményértékelését pedig az intézményi minőségirányítási program tartalmazza.

17.1. A tanulók teljesítményének értékelése 17.1.1. Elvek, követelmények: o Az értékelés folyamatos megfigyelésen alapul. Mindig a gyermek érdekében a fejlesztés és megerősítés szándékával történik. o A tanulói teljesítmény értékelésekor visszajelzést kapunk és adunk a tanítás-tanulás eredményéről. o Az

értékelés

változatos

módszereit

használjuk

(diagnosztikus,

formatív,

szummatív). o Csak azt értékeljük (osztályozzuk), amit korábban megtanítottunk és a tanuló rendelkezik az otthoni tanuláshoz szükséges írásos anyaggal. o Az értékelés legyen folyamatos, igazságos, körültekintő, következetes. o Igyekezzünk egyértelműen megfogalmazni a követelményeket és az értékelési módszereket. A tanuló tudja, értse milyen teljesítményt, milyen irányú fejlődést várunk el tőle. o A tanulók minél többféle tevékenységét értékeljük, de ne minden tevékenységét és ne mindig osztályozzuk. o Az új belépő tantárgyaknál – egyes tantárgyaknál bevált gyakorlat szerint – az első hónapban önként jelentkezés alapján feleltessünk. Használjuk fel a tanulók véleményét egymás feleletéről a sajátos tanulási módszerek, követelmények tudatosítása érdekében. o A jól megválasztott értékelési szempontok nagy segítséget nyújtanak a tanulók önellenőrző, önértékelő, képességének kialakításában. o A gyermek szülőjének joga és kötelessége gyermeke tanulmányi előmenetelét figyelemmel kísérni. A pedagógus feladata: folyamatosan informálni a szülőt a tanuló teljesítményéről. 85

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 17.1.2. A tanulók értékelésének célja: A tanulók értékelésének célja, hogy jelezze a pedagógus számára a tanuló tudásszintjét, teljesítményszintjét, fejlődését, fejleszthetőségét. Adjon tájékoztatást a szülőnek, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez. Nagyon fontos, hogy motiválja a tanulókat az elképzelt vagy elvárt jövőképük érdekében. Segítse elsajátítani diákjainkkal az önértékelés képességét. Ezek a célok akkor valósulhatnak meg, ha a pedagógus értékelésével ezeket elősegíti. Ennek érdekében figyelemmel kell lennie arra, hogy az értékelése legyen folyamatos, rendszeres, következetes, szakszerű, minden tevékenységre kiterjedő, tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú. Elengedhetetlen követelmény az is, hogy az értékelés célja, követelményei az érintettek számára előre ismertek legyenek. 17.1.3. Az értékelés helye a tanulás folyamatában Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán. Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából. Írásbeli ellenőrzés olyan tananyagrészek után, amelyeknél alapvető követelmény az írásos dokumentálása a megszerzett tudásnak. Témazáró feladatlapok a témakörök lezárása után. 17.1.4. A tanulók minősítése: A tanulók szöveges értékelése az 1-3 évfolyamon és a 4. évfolyamon félévkor Év közben

Félévkor

Év végén

Az értékelés módja,

Piros pont, csillag,

Kiválóan megfelelt

Kiválóan megfelelt

formája

dicséret, szöveges

Jól megfelelt

Jól megfelelt

Megfelelt

Megfelelt

Felzárkóztatásra

Felzárkóztatásra

szorul valamilyen

szorul valamilyen

tantárgyból

tantárgyból

minősítések

minősítések

értékelés, első évfolyam kivételével évközi osztályzat

kiegészítve a részletes kiegészítve a részletes szöveges értékeléssel

szöveges értékeléssel

86

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Az értékelés rögzítése tanulói füzet, munkafüzet,

osztálynapló,

Bizonyítvány

tájékoztató füzet

pótlappal kiegészítve,

tájékoztató füzet

amely a szöveges értékelést tartalmazza. Törzslap.

Ki értékel?

osztályfőnök,

osztályfőnök,

osztályfőnök,

napközis nevelő

napközis nevelő,

napközis nevelő,

tantestület

tantestület

Évismétlés

Szülői kérésre vagy 250 tanórai hiányzás miatt

A tanulók osztályzattal történő értékelése a 4. évfolyamban tanév végén és az 5-8. évfolyamokon A tantárgyi értékelés kritériumai: Tantestületi dicséret minősítést kap a tanuló, a 8. évfolyam végén, ha az adott tantárgyból a megelőző négy év (5-8. évf.) során szerzett minden érdemjegye jeles.

Kitűnő (5) minősítést kap a tanuló, ha az adott tantárgyból, a tanév során, szerzett minden érdemjegye jeles, tanulmányi versenyeken vesz részt, és ott sikeresen szerepel. Jeles (5) osztályzatot kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri a tananyagot, mindent alkalmazni is képes. Pontosan, szabályosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4) osztályzatot kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget, apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói bemagoltak. 87

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Közepes (3) osztályzatot kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek, kevésbé tud önállóan beszélni, dolgozni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond. (Párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2) osztályzatot kap a tanuló, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen (1) osztályzatot kap a tanuló, aki a tantervi követelményeknek egyáltalán nem tesz eleget. Részt vett bejegyzés kerül a tanuló bizonyítványába a tanév végén, ha az adott tantárgyat csak az első félévben tanulta és félévkor szöveges értékelést kapott. (pl. negyedik osztály informatika). Részt

vett

bejegyzés kerül a nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tanulók bizonyítványába félévkor és a tanév végén.

Fontos, hogy a számonkérés év közben folyamatos legyen. A folyamatos értékelés érdekében minden tanulónak havonta legalább egy érdemjegyet kell szereznie, kivéve a heti egy órás tantárgyakat, ahol félévenként három érdemjegy adása szükséges. 17.1.5. Megállapodásaink a tanulók teljesítményértékelésével kapcsolatosan: o A számonkérés formái szóbeli felelet, írásbeli felelet, órai munka, témazáró dolgozat, versenyen való részvétel, tanulói produktum. o A tanulóknak minden esetben tisztában kell lenniük a követelményrendszerrel, az értékelés szempontjaival. o A tanév során minimum 3, a tanmenetben meghatározott felmérést kell íratni. Minden témát témazáró dolgozattal zárunk. o Tilos a fegyelmező célú számonkérés.

88

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ o Az írásbeli felmérések kijavítására 10 tanítási napon belül sort kell keríteni. o Döntéseinkből lehetőség szerint ki kell zárni a szubjektív elemeket. Törekedjünk az elért teljesítményt pontozással értékelni. o Az értékelés alkalmával a feltárt hiányosságok azonnali javítása is történjen meg. A témazáró

dolgozatok

érdemjegyei

hangsúlyosabbak

a

tanuló

tudásának

értékelésekor. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani. o Az osztálynaplóban használt érdemjegyek, színek szerint: -

piros: témazáró dolgozat

-

zöld: szorgalmi feladat, versenyen való szereplés

-

fekete: memoriterek (magyar irodalom)

-

kék: minden más.

o A százalékosan értékelhető írásbeli munkák esetén, amennyiben az a megfelelő arányban tartalmaz minimum, illetve optimum szintű feladatokat, a következő százalékhatárokat alkalmazzuk: -

91%

-

100% =

5

-

76%

-

90%

=

4

-

51%

-

75%

=

3

-

34%

-

50%

=

2

-

0%

-

33%

=

1

o A tanulók és szüleik számára egyértelműen kell jelölni az írásbeli munkákon azt, hogy az elért teljesítmény hogyan viszonyul a maximális teljesítményhez. Ezt vagy a százalékos eredmény feltüntetésével, vagy a következő képlet alkalmazásával tesszük meg: elért pontszám/maximális pontszám. o Az osztályzatot egyidejűleg beírjuk a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba. o A beírt osztályzatot csak a szaktanár javíthatja (egy vonallal történő áthúzással, * jelöléssel, lapszélén szignálással). o A témazárókat, a tanévben előírt dolgozatokat egy évig köteles minden szaktanár megőrizni. 89

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ o Félévkor év végén a tanulók teljesítményének elbírálásánál az osztályzatok jellegük súlya szerint kerüljenek beszámításra. Az első félév teljesítménye is beszámít az év végi osztályzatba. Vegyük figyelembe az előmenetel tendencia jellegét. o Egy hónappal a félév, illetve a tanév értékelése előtt a szülőt tájékoztatni kell arról, ha gyermeke bukásra áll (a minimum követelményeket nem tudja teljesítni). o A szaktanárok az osztályozó értekezlet előtt lezárják az egyes tantárgyak jegyeit.

18. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A tanulók folyamatos és egyenletes felkészülése érdekében írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk. Célja: a tanórai anyag gyakorlása, elmélyítése, készségek kialakítása, a tanulói kreativitás fejlesztése. Ebből következik, hogy a tanulók a készségtárgyak kivételével általában minden tanórán kapnak házi feladatot. A házi feladat nem lehet öncélú, nem terhelheti fölöslegesen a tanulót. A szóbeli felkészülés ellenőrzése történhet egyéni (egy-egy tanuló) feleltetéssel, amit mindig osztályzattal értékelünk, illetve frontális számonkéréssel, ami nem zárja ki egyegy tanuló feleletének osztályzattal történő értékelését. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzése a tanórák elején többnyire felolvasással, táblára írással, a tanulók önellenőrzésével történik, illetve szúrópróba-szerűen egy-egy tanuló füzetét, időszakonként pedig az egész osztály füzetét nézi át a pedagógus. Az ellenőrzés célja az, hogy a tanár meggyőződjön arról, hogy a feladatokat önállóan meg tudták-e oldani, illetve, hogy felkészültek-e a tanórára a tanulók. Amennyiben a szaktanár azt tapasztalja, hogy a tanulók többségének a feladat túl nehéznek bizonyult, tanári irányítással közösen oldják meg azt. Írásbeli házi dolgozatot kérhet a tanár, ha az (az osztály képessége alapján) a tanulók fejlődését segíti és legalább három hét áll rendelkezésre a megírásához. A kötelező olvasmány az otthoni felkészülés egyik speciális fajtája. A kötelező olvasmány feldolgozásának ütemezését a tanmenetben és a naplókban is fel kell tüntetni.

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Tanítási szünetekben és hétvégén úgy korlátozzuk az írásbeli házi feladatok mennyiségét, hogy zömében szorgalmi házi feladatot adunk, az ajánlott házi feladat mértéke nem haladhatja meg az egyébként adható házi feladat mennyiségét. Készségtantárgyakból csak akkor adunk írásbeli házi feladatot, ha az a tananyagrészből adódóan elkerülhetetlen. Minden tanítási órán törekednünk kell arra, hogy a tanulók az új anyag lényegét megértsék, ismereti szinten el tudják mondani. Az iskolaotthonos tanulóknak az iskolában kell megtanulni a szóbeli feladatokat és megírni az írásbeli munkát. A napköziben a szóbeli felkészülést lehetőleg ki kell kérdezni az írásbeli házi feladat elvégzését, minőségét rendszeresen ellenőrizni kell. A témazáró felmérések időpontját a tanárok legkésőbb az összefoglaló órán közlik. Tantestületi szinten úgy kell összehangolnunk az ellenőrző-értékelő munkát, hogy egy tanítási nap folyamán maximum két témazáró felmérés megírására kerüljön sor.

91


19. A magatartás és szorgalom minősítésének szempontjai

19.1. A magatartásból adott minősítések feltételei: Példás minősítést kap az a tanuló, aki a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel,

véleményének

megfelelő

nyilvánításával,

valamint

példás

viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi. Szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne. A Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias. Fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Jó minősítést kap az a tanuló, aki részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. A Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben esetenként tisztelettudó, udvarias, fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Változó minősítést kap az a tanuló, aki a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni. A Házirendet és egyéb szabályokat csak ismételt vagy állandó figyelmeztetéssel tartja be. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó. Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít. Fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Rossz minősítést kap az a tanuló, aki munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. A Házirendet nem tartja meg ismételt figyelmeztetések ellenére sem. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle. Fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.

19.2. A szorgalom minősítésének tartalma: Példás az a tanuló, aki a tanulmányi munkában igényli tudása bővítését, céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandóan lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes iskolai tárgyakban a tananyagon felül is produkál.

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Jó az a tanuló, aki figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra alaposa készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönző hatásokra ellenőrzi önmagát. Tudja, hogy mihez kell segítséget kapnia. Általában felkészült, de érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó az a tanuló, akinek munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkába, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony jellegű. Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire. Hanyag az a tanuló, aki figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. (Megjegyzés:

a

minősítéseknél

nem

hagyhatjuk

figyelmen

kívül

az

életkori

sajátosságokat!) A tanulók jutalmazásának, elmarasztalásának elveit, formáit a házirend tartalmazza.

93


20. A modulok, programcsomagok, tantárgyi bontás nélkül oktatott tantárgyak A tantárgyakba beépült modulok, illetve programok (tánc és dráma, hon-és népismeret, mozgókép- és médiaismeret, szociális életvitel és környezeti program) esetén a tanulói teljesítményt a tantárgyi osztályzat megállapításánál vesszük figyelembe. A mozgókép- és médiaismeret modul, valamint a tánc és dráma modulból a dráma, a magyar irodalomba, a tánc a testnevelés tantárgyba épül be. A hon-és népismeret modul a történelem tantárgy ismeretanyagát bővíti. Az egészségtan a nem szakrendszerű oktatás egyik elemét képezi, és ennek keretében értékeljük. Önálló modul az etika, önálló tantárgyi osztályzattal értékeljük. A szociális életvitel és környezeti program, mindig a programot választó pedagógus által tanított tantárgyakba, illetve foglalkozásokba épül be modulárisan, nem teljes tantárgyi lefedettséggel. Az önálló modulokat és a teljes tantárgyi lefedettséggel oktatott programcsomagokat külön osztályozzuk. A szövegértés- szövegalkotás programcsomagot magyar nyelv és irodalom tantárgyként, az 5-6. évfolyamon bevezetett nem szakrendszerű tantárgyat nem szakrendszerűként jelöljük a naplóban, a tájékozatóban, a törzslapon és a bizonyítványban. A nem szakrendszerű tantárgy értékeléséhez a naplóba, a tájékozatóba, a törzslapra és a bizonyítványba a "részt vett" bejegyzés kerül. A tantárgyi bontás nélkül oktatott szövegértés-szövegalkotás tantárgyat (a TÁMOP-3.1.4. pályázatba bevont osztálynál) magyar nyelv és irodalom tantárgynak nevezzük és egy érdemjeggyel értékeljük.

94


21. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5.-6. évfolyamon Nem szakrendszerű oktatást végzünk 5. 6. évfolyamon heti 7 órában.

21.1. Cél: Az ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése.

21.2. Feladatok: Az alapkészségek fejlesztése Olvasáskészség (olvasástechnika) Amíg a betűző olvasáskészség nem válik gyakorlott olvasáskészséggé, addig nem sajátítható el a szövegértés. Íráskészség Bár a jól működő rajzoló íráskészséggel bármelyik szót le lehet írni, de gyakorlati célra alkalmatlan. A kiírt íráskészség azonban 4-5. osztályban a gyakorlatlanság miatt alig olvashatóvá válik, ezért nagyobb gondot kell fordítani a kiírt íráskészség fejlesztésére. Elemi számolási készség Ezen a számírás, mértékegység-váltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értjük Bebizonyították, hogy az elemi számolási készség szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. A fejlesztendő kompetenciák meghatározása a tanév elején A fejlesztendő kompetenciák meghatározásához azonban figyelembe vesszük: o

az alsó tagozatos tanítók által a 4. évfolyam végén készült felméréseket,

o

a félévkor készített szöveges értékeléseket,

o

az év végi osztályzatokat,

o

valamint az országos kompetenciamérések eredményeit.

21.3. Megvalósítás A nem szakrendszerű oktatás keretében bevezettük a nem szakrendszerű tantárgyat, amely heti óraszáma 3 óra. Ez az óraszám több tantárgy óraszámából kerül elvonásra és az adott osztály osztályfőnöke tartja. 5. évfolyamon: 1 óra magyar, 0,5 óra rajz, 1 óra természetismeret, 0,5 óra történelem.

95

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ 6. évfolyamon: 1 óra földrajz, 0,5 óra történelem, 0,5 óra természetismeret, 0,5 óra rajz, 0,5 egészségtan. A tantárgy helyi tantervét a szaktanárok (akiktől elkerült az adott óraszám) és az osztályfőnökök (akik a fejlesztést végzik) közösen állítják össze. A három nem szakrendszerű tanóra mellett 5. évfolyamon a heti matematika órákból 2 óra, magyar nyelv és irodalom órákból még 1 óra, angol nyelvi órából 1 óra, 6. évfolyamon a heti matematika órákból 1, magyar nyelv és irodalom órákból 2 óra, angol nyelvi órából pedig 1 óra lesz nem szakrendszerű, melyet a pedagógusok a tanmenetükben jelölnek. Az alkalmazott módszerek, technikák Céljaink megvalósítása érdekében az 5.-6. évfolyamon bevezetésre kerülő nem szakrendszerű oktatás során előtérbe helyezzük a tevékenységközpontú pedagógiai módszereket, kooperatív technikákat.

96


22. A TÁMOP-3.1.4. kódszámú "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - innovatív intézményekben" című pályázatban vállaltak fenntartása, továbbvitele, kibővítése A kompetencia alapú oktatás implementációjának folytatása a pályázatba bevont osztályokban felmenő rendszerben történik. A tömbösített oktatás kiterjesztése a szakrendszerű órák teljes időkeretének10%-a, illetve 15%-a mértékéig úgy, hogy az informatika tantárgy mellé egyéb tantárgyakat vonunk be a tömbösítésbe (pl. rajz, technika stb.). A magyar nyelv és irodalom tantárgy tantárgyi bontás nélküli oktatása a pályázatba bevont osztályban felmenő rendszerben. Az iskola- óvoda átmenet megkönnyítésére a négy hetes Felfedező program folytatása, az SNI tanulók integrációját segítő program folytatása, melyet közösen dolgoztak ki a pályázatban résztvevő feladat-ellátási helyek. Továbbá az olvasás, a magyar nyelv megszerettetését segítő olvasás hetének folytatása. A projektoktatás kibővítése azáltal, hogy a tanév elején minden pedagógus jelöli a saját tanmenetében, hogy melyik tananyagot dolgozza fel projektmódszerrel. Továbbra is fontosnak tartjuk az IKT eszközök oktatásban való széleskörű használatát, a HHH tanulók integrációjával kapcsolatos kompetenciafejlesztést, a kompetenciamérések eredményeinek egzakt, mélységi és tanulói szintű elemzését, belső mérési rendszer kiépítését. A szociális életvitel és környezeti kompetencia programcsomag implementálása a napközibe és az iskolaotthonba.

23. A pedagógiai program 2010/11-es tanévre szóló órahálói

97

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Felső

98

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Alsó 1. félév

99

PEDAGÓGIAI PROGRAM_________________________________________________ Alsó 2. félév

100


Mellékletek

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

Recommend Documents