PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2010

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 3 1.

Az intézmény adatai .................................................................................................................................................................... 3

II. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................... 4 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások ...................................................................................................... 4 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................................................................................ 6 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................... 7 Beilleszkedési, magtartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység.............................................................................. 9 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................................................................................................... 11 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység ...................................................................................................... 12 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ....................................................................................... 14 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................................................. 15 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke .............. 17 A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ................. 20 Az iskola egészségnevelési programja .................................................................................................................................. 23 Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................................................................................... 25 Az iskola IKT stratégiája....................................................................................................................................................... 27

III. HELYI TANTERV ........................................................................................................................................... 31 1. Tantárgyi és óratervek- ............................................................................................................................................................. 31 2. A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei...................................................................................................................... 39 3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ...................................................................................................................... 40 4. Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai , a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya, valamint az otthoni felkészüléssel, házi feladatátadással kapcsolatos korlátok ................................................................................................... 42 5. A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................................................................................ 48 IV. SZAKMAI PROGRAM ................................................................................................................................... 50 Szakiskola (11-13. )........................................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. V.

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 81 1. 2.

A közép szintű érettségi vizsga témakörei ................................................................................................................................. 81 Szakmai vizsgakövetelmények ................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

I.

BEVEZETÉS

Iskolánk a dél-borsodi régióban, a népművészetéről és gyógyvizéről méltán híres Mezőkövesden található. Itt két iskola és egy kollégium tartozik a középfokú intézményrendszerhez, ezen belül ipari szakképzéssel csak a mi iskolánk foglalkozik. A városban a XX. század eleje óta bizonyíthatóan folyt szakképzés. Az akkori mezővárosi jellegű településen a helyi kisipar és a kereskedelem igényelte elsősorban a szakmai oktatást. A gyakorlati oktatást mesterműhelyekben, kisiparosok mellett kapták a tanulók, a felügyeletet pedig a helyi ipartestület gyakorolta. Természetesen az eltelt évtizedek alatt rengeteg változáson ment át a szakmák oktatásának jellege, rendszere, s napjainkban is többféle módszer próbatétele zajlik párhuzamosan. A hatvanas évek közepétől a vállalati és szövetkezeti ipar fejlődése miatt a tanulólétszám gyorsan nőtt, sorra létesültek a gazdálkodói tanműhelyek. A nyolcvanas évek elején a nevelőtestület a város támogatásával célul tűzte ki az iskola önállóvá válását, megszüntetve ezzel a miskolci anyaiskolához fűződő szálakat. Az iskola 1983-ban teljes önállóságot kapott, amelyet követett az új iskolaépület átadása 1987-ben, négy év múlva pedig már saját tanműhellyel is rendelkeztünk. Az új épületben a hagyományos szakmunkásképzés mellett elindult a szakközépiskolai képzés előbb levelező tagozaton, majd 1990-től nappali tagozaton is. Most új változások előtt állunk. A Széchenyi István Szakképző Iskola csakúgy, mint minden más szakképző intézmény, nagyon fontos átalakulások közben végzi mindennapos munkáját. Ez részben a Közoktatási Törvény és a Nemzeti Alaptanterv elfogadása, illetve hatályba lépésének, részben a Szakképzési Törvény előírásainak, részben pedig a helyi körülmények megváltozásának köszönhető. A szakképzés tartalmilag megújul, kezdete pedig a tanulók tizenhatodik életéve utánra tolódik. Tudatában vagyunk annak, hogy a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit jelentősen növeli, ha az oktatás a munkaerő-piacon feltehetően keresett szakmákra szerveződik. Nagy kihívást jelentett a magyar szakképzési rendszernek, ezen belül iskolánknak is, hogy hazánk 2004. májusában az Európai Unió tagjává vált. Az oktatónevelő munka tartalmi reformja mellett ezért szükséges az eddigi szakmai struktúra módosítása, folyamatos reformja. Az oktatási rendszerben és a helyi társadalmi környezetben zajló változás az iskolától szerkezeti, szervezeti megújulást is kíván, amely elől kitérni nem lehet. Ha rosszul sikerül az átalakítás, az iskola elveszítheti a nehezen megszerzett tekintélyét, tanulóinak nagy részét, a gazdasági környezet és a szülők bizalmát, így saját dolgozóinak hitét, munkakedvét, sőt megélhetési lehetőségét is. Biztosak vagyunk abban, hogy a későbbikben is sikerül helyes választ adni az új kihívásokra, amit az állandóan alakuló társadalmi környezet, termelési és foglalkoztatási szerkezet jelent az iskola számára, így az átalakulás nem visszafejlődést, hanem minőségi előrelépést, korszerű szakképzési központ kialakításának irányába tett jelentős haladást eredményezhet, amelynek hasznát nemcsak az iskola tanulói és dolgozói, hanem maga a város és annak környezete is hosszú távon élvezheti. Az iskolai tantestület és a dolgozói közösség képes volt egy nehéz helyzetű kis iskolából felépíteni a város és környékének korszerű, többfunkciós szakképzési intézményét. Meg vagyunk győződve arról, hogy az elkövetkező időszakban képes lesz sikeresen modernizálni - a törvények előírásainak megfelelően - mind az iskolaszerkezeten belüli, mind az azon kívüli közismereti és szakmai képzést is. 1.

Az intézmény adatai

Az intézmény neve : Széchenyi István Szakképző Iskola Székhelye : 3400. Mezőkövesd, gróf Zichy János út 18 Telefon: 06-49-505280 Fax: 06-49-505299 Honlap: www.szechenyi-mk.sulinet.hu E-mail:[email protected] Működési köre: Mezőkövesd közigazgatási területe, mezőkövesdi kistérség és a határain túli vonzáskörzet 3

Fenntartója : Mezőkövesd Város Önkormányzata Az iskola feladata tevékenységi köre: -

Informatika, kereskedelem-marketing és gépészet szakterületen szakközépiskolai nevelés és oktatás – négy általános műveltséget megalapozó évfolyammal – szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra,

-

A felnőttképzésben az iskola pedagógiai programja három képzési formát tartalmaz: nappali képzést, esti és levelező oktatást. A felnőttképzésben azoknak a fiataloknak, fiatal felnőtteknek és felnőtteknek biztosítunk lehetőséget az érettségi bizonyítvány megszerzésére, akik sikeresen elvégezték az általános iskolát, vagy szakmunkás végzettséggel rendelkeznek.

-

A pedagógiai program három képzési formát tartalmaz, nappali, esti és levelező. A tantestület a fenntartóval együtt dönti el, hogy mely képzési formát indítja be egy-egy tanév elején.

-

Az érettségire épülő szakképzési évfolyamok az OKJ-ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében készítenek fel szakmai vizsgára,.

-

A szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, szakmai előkészítő ismeretek átadásával. A kilenc-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

-

Szakiskolában szakképesítés szerezhető az előrehozott szakképzés keretében is.

-

A tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális kiegészítő ismeretek átadása céljából a Közoktatási Törvényben meghatározott időkeretben,

Kiegészítő tevékenységként végezhető:

II.

-

Művészeti, sport, nyelvi és egyéb tanfolyamok szervezése.

-

Az iskola a rendelkezésére álló helyiségeket, eszközöket egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra – vagy alkalomszerűen – bérletbe adhatja, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelő-oktató munkát, sporttevékenységet.

-

Az intézmény részt vehet az iskolarendszeren kívüli oktatásban, továbbá az iskolai tanműhelyekben az alaptevékenységgel összefüggő vagy azt kiegészítő – ruhaipari, fémipari, gépjármű és mezőgazdasági gépszerelő, gépjármű vizsgáztatási – tevékenységet végezhet.

NEVELÉSI PROGRAM 1.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat. Kialakítjuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, 4

- digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti - tudatosság és kifejező képesség Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)! A kulcskompetenciák meghatározott rendszere hozzá járul a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához. A sikeres pályaorientáció az általánosan képző időszak fontos célkitűzése. Ennek érdekében lehetővé kell tenni az iskolán belüli átjárhatóságot a szakiskolai és a szakközépiskolai osztályok között, figyelembe véve a tanulók személyiségének fejlődését, érdeklődésének módosulását. Fontos célkitűzés az iskola regionális szakképzési központ jellegének megőrzése és megerősítése a módosított közoktatási és szakképzési törvény keretei között. A szakképzés szerkezetét a munkaerőpiac mindenkori igényeihez célszerű igazítani. Másik fontos feladatunk a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére; Az egyes kompetencia-területekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) rendelkezésre állnak. Elérhetők az iskolai számítógép hálózaton. Munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság és segítőkészség jellemzi. Demokratikus alapokon álló, tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a nevelési-tanulási – tanítási folyamatokat. Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. A kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával alakítjuk ki tanítványainkban a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét. Ki kell emelnünk az emberi kapcsolatok jelentőségét és minőségét! Tudatosítjuk a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítjük a pozitív szokásokat és a humánus magatartásmintákat. Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk. Az életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vesszük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesztjük, de a serdülőkorban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben.

5

2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése Igyekszünk megismerni tanítványaink személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk szociális kompetenciájukat, hiszen az ember személyiségét tükrözi a viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munkához való viszonya. A személyiségfejlesztés minden fázisában az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Az életkori fejlődési szakaszok: jellemzőit vesszük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.). Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk. Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segíti a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését! A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívum-rendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását! Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, eddze akaratát! Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét. Differenciált nehézségű feladatokkal, egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez! (A biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás területén.) Segítsük felfedezni és fejleszteni minden tanulóban a személyiségének saját értékeit; keressük minden személyiségben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesztjük a nevelési - oktatási folyamatokban. Ezzel alapozzuk meg a tanuláshoz szükséges alapkészségeket. A pedagógus vértezze fel magát a professzionális szakmai-módszertani tudás elemeivel, a tanuló személyiségének megismeréséhez szükséges tudással, a tanári-tanulói interakciós és kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel. Az értelem kiműveléséhez kapcsolódó tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata kell hogy legyen. Megismerjük, követjük és elősegítjük a gondjainkra bízott fiatalok személyiségének fejlődését. Ebből adódó tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal, a szülőkkel és minden partnerrel, aki részt vesz diákjaink személyiségfejlesztésében. (szakmai gyakorlati helyek, stb.) Alkalmazzuk a megismerési technikákat. Reális önértékelésre késztetjük a tanulóinkat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. 6

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében. A kreatív személyiség-beállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. További eszközeink: a kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása. Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Kiemelt lehetőséget teremtenek a tanulók személyiségének megismeréséhez és fejlesztéséhez a különböző projektek, témahetek, epohák. 3.

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Alapelv: A középiskolás évek alkalmasak arra, hogy tanulóink tudatosan éljék meg a családi, az iskolai és a tágabb közösséghez való tartozás érzését. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során lehetőségük van megismerni azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyekkel képessé válhatnak a harmonikus egyéni életvitel és a közösségben való alkotó részvétel kialakítására. Célok: Vegyenek részt az iskolai közösségi normák, szabályok kialakításában, ismerjék meg a tágabb társadalmi közösségek elvárásait és autonóm emberként törekedjenek azok betartására, a demokrácia értékeinek tiszteletére. Feladatok: A házirend tanulókkal közös kialakítása, betartatása, rendszeres konzultáció a DÖK-kel. Az osztályközösség működési szabályainak, döntéshozatali eljárásainak és a felelősi rendszernek a kialakítása, folyamatos karbantartása. Problémamegoldó osztályfőnöki órák pedagógiai támogatása. A társadalmi együttélés szabályainak, a demokratikus véleménynyilvánítás szabályainak a megismertetése, gyakoroltatása. A tanulók motiválása a helyi és tágabb közügyekben való részvételre. Eljárások: A tananyagon keresztül minél szélesebb körben közvetíteni az élet, az embertársak személyiségének tiszteletét. Döntéshozatali és értékelési technikák használata az osztályfőnöki órák keretében. Hetesi ügyelet és felelősi rendszer működtetése. Osztályfőnöki órán megbeszélések kezdeményezése a város polgárait foglalkoztató eseményekről. Tanári részvétel a diákparlamenten. Problémamegoldó csoportokba diákok bevonása. A diákok véleménynyilvánításának eszközeként fórumok működtetése: iskolarádió, faliújság, weblap, stb. Osztály vagy iskolai szintű részvétel városi eseményeken. Esetmegbeszélések lefolytatása az osztályfőnöki munkaközösségi foglalkozásokon vagy az egy osztályt tanítók megbeszélésein. Esetmegbeszélések tanár – diák - szülő részvételével. A DÖK tevékenységének figyelemmel kísérése és segítése szervezett keretek között. A DÖK tagok képzése. Értsék meg a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatát, ismerjék ki magukat az európai társadalmak társadalmi-gazdasági dimenzióiban Feladatok: Nemzeti értékeink bemutatása, a hazaszeretet erősítése. Iskolai testvérkapcsolatok ápolása, idegen nyelvi levelezés ösztönzése. A tanulók motiválása, segítése az unióval kapcsolatos pályázatokban való részvételre. Külföldi továbbtanulási, munkavállalási lehetőségek megismertetése. Az európai uniós ismeretek hangsúlyos megjelenítése a helyi tantervekben. Eljárások: A lokálpatriotizmus erősítése érdekében lehetőleg valamennyi tantárgy beépíti a kapcsolható mezőkövesdi, Borsod megyei tudnivalókat, felhívja a figyelmet a hazaszeretet mindennapi és művészi megnyilvánulásaira. 7

Idegen nyelv, történelem, társadalomismeret, irodalom, földrajz órákon elsősorban, de lehetőleg minél több tantárgyon belül konkrét ismeretek közvetítése az egyesült Európa országairól, az ismeretek élményszerű feldolgozása videofilmekkel, sajtóanyagokkal, önálló könyvtári kutatómunkákkal. A szakmai tantárgyakhoz kapcsolódóan ismeretek közvetítése a globális környezetvédelmi problémákról, azok kezelési lehetőségeiről. Tanulói részvétellel hulladékgyűjtési, takarítási akciók, környezetvédelmi vetélkedők, programok szervezése, az iskola szépítését célzó akciók bonyolítása. A nemzetközi kapcsolatok fenntartásában közvetlen tanulói részvétel: levelezés, bekapcsolódás pályázatokba, előadások összeállítása. A továbbtanulást, pályaválasztást segítő rendezvények közé a külföldi munkavállalást és a külföldön való továbbtanulási lehetőségeket bemutató programok is beépülnek. Lehetőség szerint utazzanak célnyelvi országokba, onnan érkező cserediákokat fogadjanak. Eszközök: Audiovizuális és számítógépes tananyagok. Internet hozzáférés. Ismeretterjesztő irodalom, művészeti és turisztikai albumok, tájékoztatók, szóróanyagok, plakátok. Pályaválasztási segédanyagok, tájékoztatók. Idegen nyelvű olvasmányok, napi- vagy hetilapok. A közösségben való pozitív létezés érdekében képesek legyenek hatékonyan és erőszakmentesen kommunikálni, mérlegelni eltérő nézőpontokat, felismerni és leküzdeni személyes előítéleteiket. Legyenek alternatíváik a konfliktusok erőszakos kezelése helyett. Feladatok: A tanulók egészséges önértékelésének fejlesztése, ezzel párhuzamosan mások személyiségének tiszteletben tartása, az emberekben rejlő hasonlóságok és különbözőségek felismertetése, az egymás iránti bizalom erősítése, mások iránti felelősségérzet kialakítása. A hatékony kommunikáció technikáinak megismertetése, gyakoroltatása. A vitakultúra fejlesztése. Az előítéletekkel, a másság elfogadásával kapcsolatos ismeretek beépítése a tanulási folyamatba és az iskolai közéletbe. Az ezzel kapcsolatos attitűdök formálása. Az együttműködési készség fejlesztése. Eljárások: A fenti feladatok megvalósításának elsődleges terepe az osztályfőnöki óra, ahol változatos módszerekkel kerül sor a témák feldolgozására, elsajátítására, gyakorlására, saját élmények szerzésére: dramatikus játékok, beszélgető kör, önismereti kérdőívek, csoportos problémamegoldó és élményszerző feladatok, stb. A magyar nyelv és irodalom órákon az irodalmi művek feldolgozásában helyet kapnak az egyéni vélemények, tapasztalatok. Ezek a közös megbeszélések növelik a fogékonyságot az emberi kapcsolatok megértésre, az együttérzésre, mint értékre, segítik a konfliktusok felfogását, elemzését, ráhangolnak pozitív érzelmekre, segítik az eredményes kommunikáció begyakorlását. Történelem órákon a múlt sorskérdéseinek elemzése, a bennük rejlő aktuális problémák bemutatása megerősíti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Fejleszti a kritikai szemléletmódot, segíti a múltban és a jelenben is lehetséges alternatívák meglátását, értékelését. Minél több tantárgy alkalmazza az együttműködést fejlesztő tanítási módszereket: a kooperatív oktatást, a projektmódszert, a munkáltató módszert, stb. szakkörökben, diákkörökben végzett közös tevékenység. Eszközök: Pedagógiai-módszertani szakirodalom. Játékok és gyakorlatok gyűjteményes kötetei. Játékfilmek, dokumentumfilmek. A csoportmunkához szükséges kellékek (csomagoló papír, filctollak, ragasztók, stb.). Tanulóink az iskola hagyományos ünnepségein, szabadidős rendezvényein és egyéb közös intellektuális élmények alkalmával – lehetőség szerint családtagjaik bevonásával is - minél többször éljék át a közösségi lét örömét, felemelő érzését. Alakuljon ki pozitív attitűd iskolánkkal kapcsolatban. Feladatok: Az iskola hagyományainak ápolása és kutatása. A szabadidős tevékenység széles skálájának megteremtése az iskolai falai között és azon túl. A tanulók és tanuló csoportok motiválása, segítése abban, hogy minél több oldalról mutassák meg magukat társaik előtt az iskola szabadidős programjai alkalmával. A testi nevelésben, a 8

közös játékban, sportversenyekben rejlő lehetőségek kihasználása. A diákélet nagyobb eseményeinek méltó megünneplése a szülőkkel közösen. Eljárások: Színvonalas iskolai rendezvények: nemzeti és állami ünnepeink, Széchenyi nap, a szalagavató és a ballagás, ahol szülői részvétel lehetősége biztosított. Verébavató, farsang, és a közös lebonyolítású szerenád. Iskolai szavalóverseny, rajzverseny és kiállítás a diákok munkáiból és más kulturális programok. Közös kiállítás- és színházlátogatás. Tanulmányi kirándulások. Iskolai évkönyvek kiadása, az iskola weblapján iskolatörténeti információk elhelyezése Eszközök: Szerkesztett műsorokat tartalmazó kötetek, antológiák. Ballagási dalokat tartalmazó hangkazetták, CD-k. Iskolatörténeti dokumentumok. Az iskolai rendezvényeken készült fotók, filmfelvételek. Iskolai meghívók, plakátok. Sportjátékokat tartalmazó kiadványok, szabálykönyvek, útikönyvek. Városi és egyéb műsorfüzetek, szórólapok, plakátok. Szerezzenek tapasztalatokat a szakmai munkában szükséges együttműködésről, a problémák közös megoldásának módszereiről. Fejlődjék az igény a munkatársakkal együttműködő, szolidáris viszony kialakítására. Fejlődjék együttműködési készségük, erősödjék bennük a kötelességtudat, a mások munkájának tisztelete, érezzék át a saját személyes felelősségüket. Feladatok: Változatos munkaformák alkalmazása Lehetőségek biztosítása, feladathelyzetek megteremtése az adott szakképesítés munkaköreinek ellátásához szükséges magatartás kialakításához, az egyes szakmacsoportok speciális jellegzetességeit figyelembe véve. Társakkal való együttműködési igény kialakítása Csoportos tanulás, kooperatív munka módszereinek megteremtése Felkészítés veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Felkészítés az összefüggő nyári szakmai gyakorlatra, a felnőtt lét szerepeire Eljárások: Csoportfeladatok kitűzése a szakmai gyakorlati oktatás keretein belül. Tanulói csoportok által végzett kísérletek, munkák közös elemzése. Projekt feladatok szervezése, irányítása Összefüggő gyakorlatok tapasztalatainak megvitatása. Üzemlátogatások, szakmai kirándulások szervezése. Szakemberek (régi tanítványok) meghívása, előadás tartása. Eszközök: Nyári gyakorlati jegyzőkönyvek Team munkáról készült tervek, dokumentumok, prezentációk 4.

Beilleszkedési, magtartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

A tehetség Tapasztalataink szerint az iskolánkba lépő tanulók nem mentesek a társadalomban megtalálható devianciáktól, neveltségi szintjük a rendezetlen családi háttér miatt sokszor elmarad életkoruktól. Mindennapos tapasztalatunk, hogy iskolánk tanulóinak neveltségi szintje tükrözi társadalmunk azon rétegének morális és tudati szintjét, amely rétegből iskolánk tanulóinak zöme hozzánk érkezik. Sokan vannak, akik a tanulásban és a munkában igénytelenek, és önkritikával alig rendelkeznek. Ezen magatartási hibák kialakulásának okait elsősorban a családokban kell keresnünk: a problémás esetek kezelése során legtöbbször kiderül, hogy a szülők kevés időt szánnak illetve tudnak szánni gyerekükre. A fenti megállapítások még inkább jellemzőek a szakiskolai osztályokba felvett tanulókra. Életkori jellemzés: A kilencedik évfolyamra jelentkező tanulók legnagyobb része 15-16. éves. Ez a serdülőkor záró szakaszát jelenti. A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége ugrásszerűen megnövekszik. Az önálló véleményalakítás törekvésével függ össze a készen kapott nézetek bírálata, a kételkedés, a bizonyítás iránti elvárás. Ez a korosztály gyors és lényeglátó, néha azonban hajlamos a felületességre, a túlzott általánosításra. Emlékezetük megbízhatóbb és tartósabb lesz, ugyanakkor jellemzőjük a fékezhetetlen vitakedv. A biológiai és a 9

pszichikus fejlődés egyaránt nagy egyéni különbségekkel zajlik. Mivel az intézményben felnőtt korú tanulók képzése is folyik, az ő példájuk is hat a fiatalabb korosztályra. Következmények: A szociális hátrányok és a tanulási nehézségek leküzdését segítő felzárkóztató tevékenységek hatékony végrehajtása céljából a kilencedikes osztályokban felmérésre kerülnek a hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók. Felzárkóztatásuk tanítási órákon csoportokban, differenciálással valósul meg, továbbá tanórán kívüli kiscsoportos korrepetálási foglalkozások szervezésével is. A családdal együttműködve kialakítjuk tanulóinkban a legfontosabb egészségmegőrző szokásokat, felkészítjük őket: - egészséget károsító dohányzás - alkohol és kábítószer fogyasztás veszélyeinek felismerésére - az értékek megbecsülésére és védelmére - a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére neveljük tanítványainkat. Célok: A szaktárgyi- és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások és a diákönkormányzat által szervezett programok keretében a jelképek, a hagyományok és az értékek tiszteletére, megbecsülésére és védelmére nevelés. Az iskola normarendjét leginkább a házirend tartalmazza. Emiatt a házirendet a beiratkozás napján valamennyi tanulónknak átadjuk. Megkérjük a tanulót és szüleit, hogy ismerjék meg ezáltal az intézmény értékrendjét és ha elfogadják írják alá. Embereszményképünk a magatartás és szorgalom területén jelennek meg a legközvetlenebb módon. Átmeneti korunkban a hagyományos normák úgy lazultak fel, hogy nem képződtek helyettük újak, érvényesek, így megjelent a „ meg nem felelés” jelensége. A tisztességes felkészültség és helytállás gyakran nem elégséges feltétele az anyagi és erkölcsi megbecsültségnek. Emiatt fennáll a veszélye a társadalmi normák megkerülésére, de akár a bűnöző életmód vállalására való hajlandóságnak is. Mindez elkerülhető pozitív példák bemutatásával, a szülőkkel és a munkáltatókkal való szoros együttműködéssel, továbbá a „jó és értékes” elismerésével. Elősegítheti ezen célok elérését, ha piacképes szakmákat oktatunk a lehető legkorszerűbb eszközökkel, a lehető legjobb tárgyi feltételrendszer közepette. Fontos, hogy tanítványaink tudják és érezzék, hogy az intézményben dolgozó szakemberek szakmai területüket magas színvonalon művelik. Tudásukat készek és képesek megosztani velük. Módszerek: A beilleszkedési és magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat az általános iskolákkal, a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálatokkal, a szülői házzal - szükség szerint csoportbontások megvalósítása - folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnök és a tanulók között - alapos környezettanulmányok készítése, családlátogatások - magatartási problémák okainak feltárása, egyénre szabott fejlesztési stratégiák elkészítése - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - egyéni és felzárkóztató foglalkozások megszervezése - a téma napirendre tűzése nevelési értekezleten - a szülők és családok nevelési gondjainak segítése Szintén gyermekvédelmi probléma a deviancia körébe sorolható olyan viselkedési formák, mint a drogfogyasztás vagy a szektához való csatlakozás. A megelőzésnek itt is kitüntetett szerepe van. Az elsődleges megelőzés színtere az iskola. Az ifjúságvédelmi felelős feladata a prevenció kidolgozása és koordinálása. 1. Alprevenció 10

- pozitív minták átadása - értékek, ismeretek közvetítése - erkölcsös gondolkodás és viselkedés - egészséges életvitel 2. Speciális prevenció - személyre szóló gondoskodás, beavatkozás - adekvát terápia - segítő programok, intézkedés - tanácsadás A speciális prevenció szakember feladata – az ifjúságvédelmi felelős feladata a jelzés. A dohányzás visszaszorításában a türelmes és kitartó pedagógiai tevékenység vezethet eredményre. 5.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

A tehetség olyan kombinatív készség, olyan komplex képesség, ami a kreativitáshoz szükséges. A szakmai tudás, a kreativitás és a tenni akarás a tehetség kialakulásának három pillére. Tanulási motívumok, értelmi képességek fejlesztése

Az iskola által meghatározott célok között a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása az elsők között szerepel. A nevelési folyamatba be kell építeni a motivációs tényezőket is, amelyek a tanulók számára fontossá teheti az ismeretek elsajátítását. Ez az ösztönző siker viszonylag kevésbé van jelen iskolánkban. Sajnos jellemzőbb a kudarc, amely gyakran szorongást vagy antiszociális viselkedést eredményezhet. A diákok nagy része elsősorban osztályzatért tanul. Magát az önálló ismeretszerzés örömét nem ismeri. Nevelési feladataink közé tartozik a tanuló sikervágyának kialakítása is. Olyan feladatot adjunk a tanulóinknak, amelyek sikert ígérnek számukra. Így minimalizáljuk a kudarc élményeket, és növeljük a tanulási ambíciót. Ezen fejlődés lényege, hogy megnöveli a tanulás eredményességét. Létrehozhatja a tanulási igény kialakítását, ami nélkülözhetetlen eleme az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Tehetség kibontakoztatásának módszerei

A tehetséggondozás nem más mint valamely terület(ek)en az átlagosnál több tudással, érdeklődéssel, képességgel és kompetenciákkal rendelkező tanulókkal való törődés. Az iskola pedagógusainak fontos feladata felismerni és segíteni a tehetséges tanulókat. Tanórai tevékenységeken túl is fejleszteni képességeiket. (Szakkörök, sportkörök, tanulmányi versenyekre való felkészítés, „Vizsgaremekek” elkészítése) A Széchenyi Alapítvány rendszeresen támogatja a tehetséges tanulókat. Iskolánk tanulói tanórán kívül is ingyen használhatják az iskola létesítményeit (tornaterem, sportpálya, könyvtár, számítógép terem). A tehetség kibontakozásának iskolai lehetőségei

A szakközépiskola első két osztályában emelt óraszámban tanítjuk az első idegen nyelvet, a matematikát és a magyar nyelvet. Második idegen nyelv tanulására is van lehetőség. Érdeklődés esetén közismereti és szakmai tárgyakból szakköröket indítunk. Érettségi előkészítőket szervezünk. Lehetőséget biztosítunk a nyelvvizsgára való felkészülésre. Az alábbi versenyekre rendszeresen felkészítjük tanulóinkat: - Országos Szakmai tanulmányi verseny (OSZTV) 0 - Szakmai érettségi előkészítő tárgyak versenye (SZÉTV) - Szakma kiváló tanulója verseny (SZKTV) 11

- Országos Szakiskolai Tanulmányi Verseny (OSZKTV) Lehetővé tesszük a mindennapos testnevelést, rendszeres sportolási és versenyzési lehetőséget biztosítunk a labdarúgást, a kézilabdát, az úszást és a sakkot szerető fiataloknak . Az iskolai könyvtár irodalmi jellegű versenyeket és pályázatokat szervez a téma iránt érdeklődők számára. A diákönkormányzat egészen széles témakörben ír ki pályázatokat és szervez versenyeket. Valamennyi iskolai ünnepségen, rendezvényen diákjaink működnek közre szavalataikkal, énekeikkel, táncukkal vagy hangszeres produkcióikkal. Az asztalos tanulók vizsgaremekeit nem csak iskolai, hanem megyei szinten is bemutatják. A gyakorlati foglalkozásokon készített termékekből kiállítást szervezünk. Természetesen az SNI-s vagy fogyatékkal rendelkező tanulók esetében is figyelmet kell fordítani a feltárlandó (esetleg már ismert) tehetségeik fejlesztésére. 6.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység

Iskolánk Pedagógiai Programjában kiemelten szerepelnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok. Különösen nagy figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű tanulókra. Ezek összehangolását hosszú évek óta gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi. Törvényi háttér

-

A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

-

1997. XXXI. Tv. (Gyvt)

-

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

-

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-, oktatási intézmények működéséről 6.§

-

A 2007 évi LXXXVII. Törvény ( az 1993. évi törv. módosítása)

Feladatok

Veszélyeztetett gyermekekkel kapcsolatos teendők:

Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: A felmérés a felsőbb évfolyamokon november- december hónapokban történik, összekapcsolva az ingyen tankönyvesek felmérésével. Hatékony segítséget az osztályfőnökök nyújtanak, akik ezeket a papírokat összeszedik, de eredményes az is, ha tájékoztatást kapnak arról, hogy a korábbi években kik és miért voltak jogosultak a törvény szerint ingyen tankönyvre. Az adatok folyamatos bevitele és figyelemmel kísérése segíti az iskola pénzügyi tervezését is. Külön az osztályfőnökökön keresztül kell felhívni a tanulók figyelmét arra, hogy a jegyzői határozatok mikor járnak le, hogy azt időben meg tudják újítani. A kilencedik évfolyam tájékoztatása a beiratkozáskor történik, az adatok rögzítése pedig augusztusban. Kapcsolatok kiépítése a Gyermekjóléti Szolgálattal, Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal:

12

A Családsegítő Szolgálat által gondozott tanulókról névsor kérése illetve a gondozás okainak, hátterének összesítése jogi akadályokba ütközik. Nyilvántartást csak szigorúan bizalmasan lehet vezetni ezekről a tanulókról. Ugyanakkor, ha az osztályfőnök nem tud ezekről problémákról, akkor nem is tud vele érdemileg foglalkozni. Havi egy alkalommal 1 órát töltenek a családgondozók az iskolánkban, ahol közvetlenül lehet tőlük a problémás tanulókról tájékoztatást kapni. Más esetekben igazolatlan hiányzások esetén az osztályfőnök értesítése alapján keresik fel a családokat. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal való kapcsolattartást a nyelvi és egyéb felmentések miatt tartják elsősorban fontosnak a tanulók. Az utóbbi évek gyakorlata szerint nem egyenként kell a szülőknek időpontot egyeztetni a szükséges vizsgálatok elvégzéséhez, hanem előre megbeszélt időpontban végzik az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai a vizsgálatokat. Pszichológusuk külön időpont egyeztetése után ellátja a rászoruló tanulókat. Fejlesztő csoportok alakítása, agresszivitáskezelő tréning továbbfejlesztése: Az SNI-s tanulók gondozása eddig nem szerepelt feladataink között. A 2010/2011-es tanévben az iskola alapító okiratát módosítani szeretnénk, ezáltal külön órákon heti 4 órában foglalkoznánk ezekkel a tanulókkal. A feladatot fejlesztő pedagógus látná el. Szükség esetén az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógusai foglalkoznának azokkal a tanulókkal, akiket a törvény szerint csak ők fejleszthetnének. 2009/2010-es tanévben iskolánk szerződést kötött a Pártfogói felügyelet Szolgálatával,, melynek értelmében agresszivitáskezelő tréninget tartottak a bíróság által erre kötelezett, de nem az iskolánkba járó tanulóknak. A csoport egyik fele nem a mi tanulónk volt, de a másik fele iskolánkból került ki. A tréningen egyik kollégánk részvétele lehetővé tette, hogy a következő években önállóan hasonló csoportot működtessünk. Tanácsadás, elbeszélgetés akik alapvető pedagógiai módszerekkel már nem kezelhetők, pszichológus segítségének kérése. Fegyelmi eljárásokon való részvétel: Az iskolában működő fegyelmi bizottság mindenkori tagja az gyermek és ifjúságvédelmi felelős. Ez lehetővé teszi a közvetlen kapcsolatot a problémás tanulókkal és a fegyelmi vétségeiket a szülők, a tanuló és a fegyelmi eljárást kezdeményező pedagógus megvilágításában is áttekintheti. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a tanuló nyomon követése és közvetlen segítése. A szülők körében végzett feladatok:

Tájékoztatás a jogokról Az őszi első szülői értekezleteken közvetlenül kapjanak tájékoztatást arról, hogy hová fordulhatnak problémáikkal. Ennek érdekében rövid összefoglalót kell készíteni a szülők számára, aminek tartalmaznia kell a legfontosabb telefonszámokat, hogy problémáikkal hová fordulhatnak. Ennek felelőse a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A beiratkozó tanulók és szüleik kapjanak olyan tájékoztatást a beírást végző pedagógustól, hogy halmozottan hátrányos helyzetük esetén milyen jogok illetik meg, azaz -gyermekétkeztetés és kollégiumi ellátás esetén 50%-os kedvezményre jogosultak, ha rendelkeznek a szükséges papírokkal -a szükséges tankönyveket ingyen kapják meg Esetenként lakóhely szerint az iskola összegyűjti azon tanulók névsorát, akik eddig gyermekvédelmi kedvezményben részesültek, de hamarosan bekövetkezik annak lejárta és telefonon vagy egyéb úton kéri a jegyzőtől annak meghosszabbítását illetve elbírálását. Ha a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, jogosult az 50%-os étkezési kedvezményre. Külön kérésre a polgármesteri hivatalok ha anyagi lehetőségeik lehetővé teszik a hiányzó 50%-ot pótolhatják és nem is zárkóznak el előle. Problémát jelent viszont a tanulók és szülők elzárkózása, gyakorlatilag kisebb településeken nem fogadják el a segítséget.Az gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a jövőben az osztályfőnökökön 13

keresztül felmérni azokat a tanulókat, akik ilyen problémákkal küszködnek és egyéni beszélgetések során meggyőzni a szülőket és a tanulókat, hogy ne zárkózzanak el a segítség elől. Tájékoztatás a kötelességekről A 11/1994. (VI.8.) MkM. sz. rendelet 20§ szerint a szülőt elmarasztalhatják azért, ha gyermeke rendszeres iskolába járásáról nem gondoskodik. Az osztályfőnökök minden hónap igazolatlan hiányzásairól kötelesek a szülőt és a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíteni. Sok esetben sem a szülő, sem a jegyző részéről nem történik intézkedés, ami nagyban előidézője a lemorzsolódásnak. A szülő és a jegyző folyamatos tájékoztatása talán elősegíti azt, hogy a családgondozók a szűkebb környezetben nagyobb figyelmet fordítanak az esetlegesen veszélyeztetett tanulókra. A tantestület körében végzett feladatok:

• • • • •

Gyermek- és ifjúságvédelmi munka koordinálása, a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók nyilvántartásának elkészítésében aktívan tudnak részt venni az osztályfőnökök, és a statisztikai adatok összegzése az ő munkájukat is megkönnyíti Együttműködés, szemléletformálás annak érdekében, hogy a problémás gyermekek minél több irányból érezzék a velük való törődést Információk átadása a törvényes kereteken belül, mivel bizonyos információkat csak a szülő beleegyezésével lehet átadni az osztályfőnököknek Egyeztetés az ingyenes tankönyvre jogosultakról, biztosítani a törvényileg nem jogosult, de szociális hátrányokkal küzdő tanulók részérére is a lehetőségeken belül könyvtári példányokat Drog prevencióval kapcsolatos tevékenységeket az osztályfőnöki munkatervbe és egyes tantárgyakba korábban beépítette az iskola. Tapasztalataink szerint a drogfogyasztás az elmúlt években nem volt jellemző az iskolára. Ennek ellenére igen fontos a megelőzés, ezért a fentieken túl, az iskolai védőnővel szervezett előadások keretén belül kell ennek veszélyeiről tájékoztatni a tanulókat.

Önálló feladatok

Kapcsolattartás az iskola védőnőjével Az iskolai védőnő rendszeres és jól átgondolt kiscsoportos foglalkozásokon beszélget a tanulókkal. Felvilágosításuk, higiéniás és szexuális nevelésük ilyen formában hatékonyabbnak bizonyult, mint frontális keretek között. Pályázati források keresése A jelenleg is működő Útravaló és TÁMOP 3.2.2.pályázat főleg a szociális hátrányokkal küzdő tanulók anyagi és erkölcsi támogatását szolgálja. Az Útravaló pályázat Út a szakmához alprogramja ezen túl ösztönzi a tanulókat a hiányszakmák választására, ezzel hosszú távon jobb lehetőséget kínálva nekik a későbbi elhelyezkedésre. A TÁMOP pályázata a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal való külön törődést célozza meg. A továbbiakban is cél az osztályfőnökökön keresztül minél szélesebb körben megismertetni ezt a lehetőséget. Továbbképzéseken és eset megbeszéléseken való részvétel Nyilvántartások naprakész, folyamatos kezelése - Közzétenni a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát 7.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A hátrányos szociokulturális helyzetű tanulók felzárkóztatása tanítási órákon differenciálással valósul meg, valamint tanórán kívüli kiscsoportos foglalkozások szervezésével. Alkalmazási terület: -

az iskola valamennyi tanulója

-

a kiválasztott tanulók 14

A folyamat leírása: A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése Módszerek: -

képességek felmérése iskolába lépéskor

-

képességek változásának mérése az iskoláztatás folyamán

-

megfigyelés

-

dokumentumelemzés – a tanuló iskolai produktumainak célirányos áttekintése

-

beszélgetés – tanulókkal, szülőkkel

-

a tanulók tanulási szokásainak felmérése

Felelős: szaktanárok, osztályfőnök Határidő: tanév eleje A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése az iskolán belül Módszerek: -

egyéni képességfejlesztés (fejlesztési terv alapján)

-

differenciált tanóravezetés

-

korrepetálás

-

tanulásmódszertan, tanulás tanítása

-

tréning (tanulástechnika, koncentráció stb.)

Felelős: minden pedagógus, fejlesztő pedagógus, nevelési tanácsadó szakemberei Határidő: folyamatos A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése az iskolán kívül Módszer: -

a tanulási zavarokkal küzdő tanulók speciális szakemberekhez történő irányítása

Felelős: szaktanárok, osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős A fejlesztés hatékonyságának értékelése Módszerek: -

tesztek újrafelvétele

-

ismételt dokumentumelemzés

-

megfigyelés a tanév végén

-

tanulmányi eredmények elemzése a tanév végén

-

tanév végi beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel

Felelős: szaktanár, osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős Határidő: tanév vége

8.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Törvényi háttér, fogalmak

15

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 2006. évi módosításával 2007. január 1-től, a gyermekek segítő rendszere megváltozott. A hatályos jogszabályok a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére sajátos támogatási formákat biztosítanak. Hátrányos helyzetű az a tanuló , akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló, akit a jegyző védelembe vett és akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülő a tanuló tankötelezettségének beállása időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzetű az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Tartós nevelésbe veszi a gyámhivatal a tanulót ha -a szülők felügyeleti jogát a bíróság megszüntette -ha mindkét szülő elhalálozott A halmozottan hátrányos helyzet megállapításához nyilatkozatot ad a szülő. A nyilatkozattétel önkéntes. A 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 7. számú melléklete a „NYILATKOZAT halmozottan hátrányos helyzet megállapításához”, amelyet a Polgármesteri Hivatalban lehet kérni. Amennyiben a szülő a nyilatkozatot leadta és a jogszabályi feltételeknek megfelel, a gyermek a jegyző által a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről vezetett listára kerül, amelyről hivatalos iratot küld a jegyző. Ezt kell benyújtani az iskolában és a kollégiumban. Így szerez tudomást az intézmény vezetője a gyermek besorolásáról, s arról, hogy ő milyen kedvezményekre, támogatásokra jogosult. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény alapján járó ellátásokon felül további kedvezmények, támogatások, segítő pályázatok igénybevételére válnak jogosulttá. Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái: Étkeztetés: A kollégium a szükséges igazolások bemutatása után 50% kedvezményt biztosít a tanulók ebédtérítésénél. Tankönyvellátás: Az iskolai tankönyvrendelkezésnek biztosítania kell, hogy a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók részére A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók támogatási formái Oktatás: Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás. Útravaló ösztöndíjprogram: Az ösztöndíj pályázat útján nyerhető el. A programba bekerülő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik sikeres folytatásához - Út az érettségihez: érettségit adó középiskolába járó tanulóknak; - Út a szakmához: szakképzésben résztvevő, hiányszakmát választó tanulóknak - A szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő program: A felvételi eljárás során alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre, felsőfokú szakképzésre, mesterképzésre történő jelentkezésnél előnyben részesítéssel többletpontok szerezhetők, ha - hátrányos helyzetű felvételiző 25 pont - halmozottan hátrányos helyzetű felvételiző 50 pont Szociális háttér felderítése A 9. évfolyamra beiratkozó tanulók egységcsomagban kapják meg a tájékoztatást és a formanyomtatványokat az ingyenes tankönyvigénylésről, amit ha időben visszaküldenek, megfelelően elő tudunk készíteni és gördülékenyen ki tudjuk osztani. Igaz, hogy a törvény nem kötelezi az iskolát a késedelemmel benyújtott igénylések figyelembe vételére, de iskolánk ezt rugalmasan igyekszik kezelni. Felsőbb évfolyamok esetén az igényfelmérés előző év novemberében történik, de a folyamatosan beérkező igényléseket is figyelembe vesszük. Ez többek között tájékoztatást nyújt az iskola számára a hátrányos helyzetű tanulók számáról is. 16

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közelítőleg pontos számát szintén formanyomtatványokkal igyekszünk felmérni, amit a2009/2010-es tanévben indítottunk el. Az osztályfőnökök segítségével szülőkkel önkéntes alapon kitöltettünk egy nyilatkozatot az iskolai végzettségükre vonatkozóan. Mivel a kitöltés önkéntes volt, ezért nem nyújt pontos tájékoztatást a tényleges helyzetről. A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók szüleitől is kérni fogjuk ezt a nyilatkozatot, így remélhetőleg felmenő rendszerben egyre pontosabb képünk lesz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát illetően, mivel a beiratkozásnál még jelen vannak a szülők. A veszélyeztetett tanulókról tájékoztatást kért az iskola a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattól, hogy az osztályfőnökök is megfelelő tájékoztatást kapjanak és ezáltal kiemelten kezeljék ezek a tanulók problémáit. A Pártfogói Felügyelet tájékoztatást ad azokról a tanulókról, akik valamilyen bűntett miatt bírósági eljárás után felügyelet alá kerültek. Erről az osztályfőnök csak a szülők beleegyezésével értesülhet. Tevékenységek Iskolánkban mindenkori tanulólétszám közel 30%-a hátrányos helyzetűnek és 8%-a halmozottan hátrányos helyzetűnek mondható hivatalosan. Ezek a tanulók törvényi kereteken belül jogosultak -ingyen tankönyvre -50%-os kedvezményes étkeztetésre Az osztályfőnökök visszajelzései alapján ettől 15-20%-kal több a törvényi feltételeknek nem megfelelő vagy egyéb okok miatt nem hivatalosan hátrányos helyzetű tanuló. Ezért szociális alapon is lehetővé tesszük a tankönyvigénylést, mindig az iskola aktuális pénzügyi helyzetét figyelembe véve és a könyvtár állományát folyamatosan bővítve a kölcsönözhető könyvekkel. A tankönyvek rendelésénél a szaktanárok figyelmét külön felhívja arra az iskola, hogy jól használható, de elfogadható árú tankönyveket rendeljenek. Bizonyos tantárgyak tanításánál elengedhetetlen a körző és a vonalzó használata. Mivel a tanulók sok esetben nem rendelkeznek megfelelő felszereltséggel, ezért az eszközrendelésnél figyelembe kell venni a fenti eszközök beszerzését. A Szakképzési Törvény 1993.évi LXXXVI. 2. fejezete a 11. évfolyamtól kezdődő szakmai gyakorlati hely keresését a szülőre hárítja. A magas számú hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulólétszám és a munkanélküliség alapján a tapasztalat az, hogy a szülők nem rendelkeznek olyan kapcsolatrendszerrel, és a családokban nincsenek olyan tradíciók, ami lehetővé tenné, hogy gyermekük számára megfelelő gyakorlati helyet találjanak. Iskolánk ezért igyekszik ápolni a jó kapcsolatot a környezetünkben lévő üzemekkel és bevásárló központokkal. A lemorzsolódás csökkentése érdekében jó kapcsolatot tartunk fel a Szociális és Gyermekjóléti Szolgálattal, akik a tanulók hiányzásáról havi rendszerességgel tájékoztatást kapnak az osztályfőnökökön keresztül. Az igazolatlan hiányzásokat központilag is nyilvántartjuk és mind a jegyzőknek vagy a Családsegítő Központnak kiküldött értesítések illetve az arra történő válaszok központi nyilvántartásban szerepelnek, ami a tanulók több irányú nyomon követését segíti. Családlátogatások szorgalmazása szükséges. Ennek anyagi hátterének megteremtése az iskola részéről a legfontosabb cél. Pályázatokba való bekapcsolódás, ami feltételezi az állandó aktualizálást. Az Útravaló és a TÁMOP jelenleg is folyó pályázatok, amelyek kimondottan a hátrányos és halmozottan hátrányos diákok felzárkózását és eredményes tanulását segítik. 9.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimális) eszközöket és felszereléseket, amelyekkel az iskolának az alapító okiratban meghatározott tevékenységeihez rendelkeznie kell. (Művelődési Közlöny 1998. 2/II. szám). A kompetencia alapú fejlesztéshez és a TÁMOP3.1.4 pályázat útján beszerzett és készített digitális és nyomtatott taneszközöket a tanulók rendelkezésére bocsátjuk. 17

HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések

Előírt

Rendelkezésre álló

tanterem

32

21

szaktanterem

2

6

tornaterem

1

1

tornaszoba

0

1 (az osztályok magas száma miatt)

sportudvar

1

1

igazgatói iroda

1

1

nevelőtestületi szoba

1

1

helyettesi iroda

1

2

ügyviteli helyiség

1

1

könyvtár

1

1

orvosi szoba

1

1

sportszertár

1

1

aula (előtér, közösségi tér)

1

0

porta

1

1

2

4

öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó

2

2

személyzeti WC

2

3

tanulói WC

8

14

egyéb raktár

1

2

szertár

1

4

HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések 1.)Tanterem

Mennyiségi mutató

tanulók létszámának megfelelő tantermenként 1 nevelői asztal, szék eszköztároló szekrény tantermenként 1 tábla tantermenként 1 ruhatároló (fogas) tanulók létszámának tanulói asztalok, székek

Megjegyzés rendelkezésre áll rendelkezésre áll rendelkezésre áll rendelkezésre áll rendelkezésre áll 18

szeméttároló sötétítő függöny

figyelembevételével helyiségenként 1 ablakonként

rendelkezésre áll az ablak lefedésére alkalmas méretben 6

2.)Számítástechnikai terem (termenként) tábla 1 rendelkezésre áll számítógépasztal kettő tanulónként 1 rendelkezésre áll számítógépek és kettő tanulónként 1 rendelkezésre áll tartozékai felszerelés nyomtató 1 rendelkezésre áll programok szükség szerint lemeztároló doboz 2 rendelkezésre áll 3) Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz három tanulónként 1 0 csatlakozással) elszívóberendezés tantermenként 1 rendelkezésre áll vegyszerálló mosogató két asztalonként 1 0 fali mosogató tantermenként 1 rendelkezésre áll poroltó tantermenként 1 rendelkezésre áll tantermenként 1 rendelkezésre áll mentőláda eszköz- és 2 rendelkezésre áll vegyszerszekrény méregszekrény (zárható) 1 rendelkezésre áll eszközszállító tolókocsi tantermenként 1 rendelkezésre áll törpefeszültségű tanulóasztalonként 1 0 csatlakozások tárolópolcok tantermenként 1 rendelkezésre áll a szükséges eszközök rendelkezésre 4. Tornaterem állnak 5. Sportudvar az előírásoknak megfelel 6 Igazgatói iroda 1 7. Nevelőtestületi szoba 1 berendezési tárgyak, pedagóguslétszám rendelkezésre állnak bútorok szerint 8 Ügyviteli helyiség

9. Könyvtár

1

1

az előírt berendezési tárgyak és eszközök rendelkezésre állnak

az előírt berendezési tárgyak és eszközök rendelkezésre állnak

NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszközök, felszerelések Mennyiségi mutató Megjegyzés Taneszközök évfolyamok, tantárgyak tárgyak, eszközök, információhordozók az alapján oly módon, hogy az iskola munkarendje rendelkezésre állnak iskola pedagógiai szerint minden osztály programjában előírt tananyag feldolgozásához alkalmazhassa CD vagy lemezjátszó iskolánként (székhelyen rendelkezésre állnak 19

video (lejátszó) televízióval IKT eszközök

és telephelyen) 1 iskolánként (székhelyen rendelkezésre áll és telephelyen) 1

A szakmai gyakorlati és elméleti tantárgyak képzését szolgálják a szaktantermek és műhelyek: alapképző tanműhelyek autószerelő műhely hegesztő műhely villanyszerelő tanműhely tanbolt varroda kereskedelmi kabinet mérőterem mechatronikai labor CNC labor A szakmai tantárgyak oktatásához szükséges segédeszközök, szerszámok, mérőeszközök, gépek és berendezések az érvényes Sz V K jegyzék szerint rendelkezésre állnak. A könyvtár fontos bázisa képzésünknek. Az állomány közel 25 000 kötetében a kötelező olvasmányok mellett szakmai tárgyú szakkönyvek, tankönyvek és elektronikus információhordozók is jelen vannak. A könyvtári nyilvántartást számítógép segíti. A tanulók a könyvtárban 2 számítógépet használhatnak. Rászoruló tanulók tankönyveket is kölcsönözhetnek. A KT 2009. évi módosítása úgy intézkedik, hogy a hivatkozott jogszabályban rögzített kötelező eszköz és felszerelésjegyzék elemeit 2012 szeptember 1-ig kell biztosítani. 10.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Az utóbbi évtizedben a nevelés, oktatás területén jelentsen kibővült a szülői és a tanulói jogosítványok köre. Ezek a tények Magyarország minden típusú ill. szintű iskolájában sürgető feladattá tették, hogy jobban közeledjen az iskola a családokhoz, a tanulókhoz, és hatékonyabban vonják be őket az intézmény életébe. Az iskola, a kollégium és a tanulók, a család közötti kapcsolatok, a szükséges együttműködés biztos alapot jelentenek ahhoz, hogy tovább tudjuk bővíteni az együttműködésünket, ami mindenképpen hozzájárul majd a tanulók személyiségének optimálisabb fejlesztéséhez. Az együttműködés • • • •

alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, valamint az őszinteség várható eredménye: a családi és iskolai nevelés egysége, valamint a kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

A ktv. 14.§ (2) c) pontja szülői kötelezettségként határozza meg a gyermek fejlődésének biztosítását. Ez tulajdonképpen azt a jogot jelenti, amely alapján a szülő a gyermeke fejlődése szempontjából optimális feltételek érdekében felléphet az iskolában. A javaslatok, észrevételek megtételének fórumai iskolánkban: 20

• • •

szülői értekezleten az osztályfőnöknek, aki továbbítja az iskola vezetőinek szülői értekezleten a szülői szervezet képviselőjének, aki továbbítja az iskolai választmány elnökének és tanár-segítőjének fogadóórán az érintett szaktanároknak, ill. az iskola vezetőinek.

Az írásban leadott észrevétel/ek/re az iskola vezetője legkésőbb 30 napon belül válaszol. A tankötelezettség, valamint a sikeres érettségi vizsga teljesítéséhez iskolánk megteremti a feltételeket, és figyelemmel kíséri a szülők ezzel kapcsolatos kötelezettségének teljesítését. Fórumai: • • •

a tanítási órák optimális szervezése felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás szabadidős tevékenységek (sportolás, színház, stb.).

A gyermekvédelmi jog fejlődési iránya felerősítette az iskola, a pedagógusok családdal kapcsolatos együttműködési kötelezettségét. Ennek megvalósítása érdekében tevékenységünkben kiemelten kezeljük az iskola és a család közötti kommunikáció kérdéseit, feladatait. A szülők tájékoztatásának rendje iskolánkban: • • • •

az iskola házirendje információkat tartalmaz a tanulói jogokra és kötelezettségekre vonatkozóan (a gyermek beíratásakor a szülőnek már módja van megismerni) a beiratkozáskor tájékoztatást kapnak a szülők - a 28./2000. OM. (Kerettantervi) Rendelet 7.§ (2) bekezdésének megfelelően a nem kötelező tanítási órák helyi tantervünkben történő felhasználásáról az ellenőrző könyv útján folyamatos tájékoztatás a szerzett osztályzatokról, a tanuló magatartásáról, az aktuális iskolai programokról, kéréseinkről az iskola igazgatója a 9. osztályos tanulók szüleit szeptember első felében összevont szülői értekezleten tájékoztatja az iskola céljairól, feladatairól, fejlesztési terveiről, a szülőkkel való kapcsolattartás formáiról, az iskola elvárásairól.

A szülőt mint törvényes képviselőt megillető jogok: Lehetővé tesszük, hogy a szülő: • •

képviselje gyermekét felléphessen gyermeke képviselőjeként a tanulói jogok érvényesítése érdekében (természetesen a tanuló által személyesen gyakorolható jogok kivételével).

A szülőt mint iskolahasználót megillető jogok

A magasabb szintű jogszabályoknak megfelelően az alábbi iskola-felhasználói jogokat biztosítjuk a szülők számára: • • • • • •

megismerhetik – a könyvtárunkban és a titkárságon elhelyezett - iskolai pedagógiai programot, házirendet, és szükség esetén ezekről az iskola vezetőitől további felvilágosítást kérhetnek érdemi tájékoztatást kapjanak gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magaviseletéről segítséget, tanácsot kapjanak nevelési problémáik megoldásában 30 napon belül érdemi választ kapjanak javaslataikra az igazgatótól (osztályfőnöktől, pedagógustól, nevelőtestülettől) kérhetik gyermekük részvételét a nem kötelező foglalkozásokon a ktv. és a vhr értelmében lehetővé tesszük, hogy a szülők jogorvoslattal élhessenek, ill. fegyelmi eljárásban az őket megillető jogaikat gyakorolhassák.

21

A szülők gyermekeik révén érdekeltek az iskola eredményességében. Kollektív jogaik érvényesítésére, kötelezettségeik teljesítése érdekében szülői szervezeteket (közösségeket) hozhatnak létre (ktv. 59.§). Az iskola biztosítja működésükhöz a jogosítványokat és a feltételeket. Az osztályonkénti szülői szervezetek vezetőiből iskolai szintű választmányt működtethetnek, amely tanévenként határozza meg a saját feladatait. A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó az aktuális családi környezet. Így az iskolai nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői nevelési feltételekkel, ezért fontos annak ismerete. A jogszabályok is megerősítik, hogy a gyermek személyiségfejlődése szempontjából a család és az iskola partnerként való együttműködése az egyik legeredményesebb tényező. Éppen ezért visszatérően (pl. szülői értekezleteken) célszerű tájékozódnunk a szülők véleményéről, elvárásairól, javaslatairól a szülők és az iskola között meglevő kapcsolattartási formákról. A felvetések megvitatása után a lehetőségek figyelembe vételével a szükséges módosításokat megtenni. A tanulóink többsége a tanulás, ismeretszerzés iránti motiváltság szempontjából ingerszegény környezetben él. Ez a tény az iskolára kettős feladatot hárít: egyrészt a kompenzálást, másrészt a szülők segítését nevelési gondjaik megoldásában. Lehetőségek: • • • • • •

a tanulói képességeket figyelembe vevő oktatás a tanórán kívüli tevékenységek (pl. hagyománnyá vált rendezvények, foglalkozások, színházlátogatás, szakmai kirándulások stb.) nevelési témák feldolgozása szülői értekezleteken személyes beszélgetések lehetőségének biztosítása a szülői szervezetek választmányának ülései. pályázatokon való részvétel

Az iskola és a szülők közötti kapcsolattartási formák

Szülői értekezletek A szülői értekezlet és a fogadóóra az iskolákban általánosan meghonosított kapcsolattartási formák közé tartozik, így a mi iskolánkban is. Minden osztályban tanévenként minimum kettőt tartanak, és év elején a 9. osztályokban az igazgató által tartott összevont szülői értekezletre is sor kerül. A szülői értekezletek közös témái: • • • • •

az előző tanév, ill. az I. félév tanulmányi eredményeinek és ezzel kapcsolatosan a szorgalom értékelése a tanulók magatartásának, viselkedésének elemzése az előzőekből következő – a tanév, ill. a II. félévi - feladatok meghatározása a tanév hátralévő részében sorra kerülő osztály és iskolai programok - az ezzel kapcsolatos iskolai kérések, elvárások a szülők nevelési gyakorlatának jobbítása érdekében egy-egy nevelési probléma megbeszélése (pl. következetesség; tárgyi jutalmazás; a büntetés stb.).

Feladat a: bizalommal teli, nyugodt légkör kialakítása, hiszen csak ilyen körülmények között lehet őszinte hangnemben feltárni a problémákat, és közösen keresni azok megoldását. Fogadóórák A fogadóórák funkciója, hogy a gyerekkel kapcsolatos gondokat a pedagógus és a szülő négyszemközt megtárgyalja, és közösen próbáljanak megoldást találni. Lehet az osztályfőnök a kezdeményező, de szívesen 22

fogadjuk, ha a szülő saját elhatározásából jön el. A fogadóórák időpontjáról a szülőt az ellenőrző könyv útján értesíti az osztályfőnök. Családlátogatás Időigényes fórumnak tartjuk a családlátogatást, és ezért viszonylag ritkán tudunk sort keríteni rá, bár elismerjük az előnyeit (pl. a családi háttér, ill. környezet megismerése, a gyermekkel kapcsolatos problémák őszintébb megbeszélése, közvetlenebb kapcsolat kialakítása a szülőkkel). Alapelvünk: az adott helyzettől, szükségletektől, szülői igényektől függően az osztályfőnöknek kell döntenie a családlátogatásról. Elutasító magatartást észlelve semmiképpen sem ajánlatos a családhoz ellátogatnia, mert ezzel esetleg a már elfogadható szinten kiépített kapcsolatot lerombolhatja A tanulók és az iskolai (kollégiumi) pedagógusok együttműködése A tanulók jogszabályok biztosította jogai és előírt kötelezettségei az iskola (kollégium) pedagógusaival való együttműködésben realizálódnak. Az együttműködésnek a következő formái élnek intézményünkben. A diákok érdekképviseletét és érdekvédelmét az iskolai Diákönkormányzat (DÖK) látja el. Ennek segítő tanára a tisztségviselőkön és az ODB tagokon keresztül folyamatosan kapcsolatot tart az iskola tanulóival. A kapcsolattartás fóruma: diák-önkormányzatiülések. Diákközgyűlés: a diákok érdekképviseletében az iskolai DÖK évente egy alkalommal (szükség esetén rendkívüli alkalommal is) diákközgyűlést hívhat össze. Az iskolai DÖK véleményezési joggal rendelkező tagja révén képviselteti magát azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyek tárgya közvetlenül érinti a tanulóifjúságot. A tanulóközösség osztály-, ill. diákközgyűlésen • • • •

megfontoltan véleményt nyilváníthat az olyan – tanulókat, iskolai életet érintő tanulmányi és közéleti – kérdésekben, amelyek osztályszinten a tanulók több mint 50%-át, iskolai szinten pedig több mint 25%-át érintik; az iskola pedagógiai munkájával és működésével kapcsolatban; tájékoztatást kérhet a tanulókat érintő tanulmányi és személyi kérdésekről;

A tanulók • •

kérdéseiket, feltevéseiket, javaslataikat, egyéni problémáikat írásban is megfogalmazhatják és azt a titkárságon leadhatják, vagy a folyosóra kihelyezett ötletládába dobhatják. sérelem esetén szóban vagy írásban az iskola vezetőihez, osztályfőnökéhez, a diákönkormányzatot segítő tanárhoz, tanáraihoz, vagy az iskola nyilvánosságához fordulhatnak orvoslásért;

Kérésükre, panaszukra 30 napon belül választ kapnak az illetékestől. 11.

Az iskola egészségnevelési programja

Az iskolai testnevelés és sportolás fő funkciója, hogy a gyermekek pszichoszomatikus fejlettségéhez és érdeklődéséhez igazodó játékos mozgástevékenységgel fejleszti a tanulók mozgásműveltségét, továbbá pótolja az esetleges elmaradásokat. Koordinációs képességeiket fejleszt olyan szintre, hogy az alkalmassá tegye őket a későbbi hatékony mozgásos-cselekvés tanulásra, sportolásra. 23

A testnevelés és a sportolás sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Olyan fiatalokká, akik ismerik motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módját, ismerik és igénylik a mozgást, a versengés örömét. Megbecsülik társaik teljesítményét, cselekvés-biztosakká váljanak, mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált, felismerik a testnevelés és sport egészségügyi, prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás életmódjuk részévé válik. A követelmények mozgósító hatása testnevelésben akkor érvényesül, ha azok a tanulót erőfeszítésre késztetik, de nem kilátástalanok. Ezt csak differenciált követelményekkel érhetjük el. A testnevelés és sport követelményeit úgy kell kialakítani, hogy ne okozzanak hátrányos megkülönböztetést. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő tanuló is érezze: tiszteletben tartják személyiségét, segítik hiányosságai felszámolását, értékelik igyekezetét, fejlődését. Iskolánkban a mindennapos testnevelés lehetőségét a tanórán kívüli órákkal, a diáksport szakosztályi foglalkozásokkal (labdarúgás, kézilabda, úszás, sakk) a diákok érdeklődésének megfelelően biztosítja. A gyógytestnevelés heti 2 alkalommal járul hozzá a szervi bántalmakkal rendelkező tanulók fejlesztéséhez. Az iskola rendezvényein különböző szabadidős sportokat űzhetnek a tanulók, valamint különböző versenyeken mérhetik össze tudásukat. .Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak a rendszeres testedzésre, ugyanakkor a megyei középiskolai bajnokságokban és versenyekben is rendszeresen részt vehetnek. A 9. és 11. évfolyamon az iskolaorvos a védőnővel közösen végzi a szűrővizsgálatokat A 10. évfolyamon a szakiskolai osztályokban pályaalkalmassági vizsgálatot végeznek szakmacsoportonként. Ennek a munkának nagy szerepe van a testnevelés órai és gyógytestnevelési foglalkozások korrekciós és prevenciós folyamatában. Az ifjúsági védőnő heti egy alkalommal 2 óra fogadóórát tart az iskolában. Az egészségnevelés színterei: - Szűrővizsgálatok, egészségügyi ellenőrzések - Osztályfőnöki órák - Egyéni beszélgetések - Iskolai figyelemfelhívó programok - Sportnap, egészségügyi nap - Előadások Kiemelt témakörök - káros szenvedélyek megelőzése - egészséges táplálkozás - szűrővizsgálatok kiterjesztése – prevenciós céllal – daganatos betegségek korai felismerése

Minden osztály évente fogorvosi szűrésen vesz részt, melyen a szakorvossal megbeszélik a további teendőket, illetve elvégzik a gyors beavatkozást igénylő kezeléseket. Az iskolai egészségnevelés alapvető feladatának tekintjük, hogy a felnövekvő nemzedéket egészségmagatartásuk formálásával előkészítsük arra, hogy felnőttként aktív szerepet tudjanak majd játszani életminőségük alakításában, megőrzésében. Az egészség érték! A család, mint elsődleges szociális közeg kitüntetett szerepet tölt be az értékek kialakításában. A csoporthoz tatozás és az abban való megmérettetés, a társas közeg, a szorongások, félelmek kiegyenlítésének szükséglete életkori sajátosság. Ha az igények kielégítésére nincsenek alternatívák, akkor a már dohányzó, alkoholizáló, drogfogyasztó csoportok vonzó hatása érvényesül. A csoportba tatozás vágyának erőssége 24

kényszeríti ki a dohányzásra való rászokást, az alkohol, a kábítószer kipróbálást, fogyasztását. Az iskola más jellegű, az életkori igényeknek megfelelő alternatívák nyújtásával képes lehet megelőzni ennek kialakulását. Egészséges szemléletű pedagógusokra van szükség ahhoz, hogy a tanulók egészségmagatartása eredményesen formálódjon, mivel a tanár személyisége mintaadó a tanulók számára. Mindezen megelőző és segítő tevékenységekhez nélkülözhetetlen a szervezetünk és a benne lezajló folyamatok tisztán látása. Ehhez az elméleti ismereteket a biológia órán szerezhetjük meg, ahol összekapcsolódnak az ismeretek a helyes szokások és készségek kialakításával. Ehhez járul hozzá a minden tananyagrész után található egészségnevelési koncepció. Ennek ismeretében a tanulókban olyan meggyőződés kell hogy kialakuljon, hogy felelősséggel részt tudjanak vállalni egészségmagatartásuk kialakításában. Az egészségügyi ismeretek nemcsak testi vonatkozásúak, hanem sokrétű lelki egészségtartalmat is hordoznak. Több más mellett harmónia, kiegyensúlyozottság, önmegvalósítás, önismeret helyes társas kapcsolatok egyaránt benne foglaltatnak. 12.

Az iskola környezeti nevelési programja

A környezeti nevelés olyan területe az iskolai életnek, ahol fokozatosan, lépésenként kell előrehaladni. A további munkában is szükség van az iskolavezetés, a tapasztaltabb és fiatalabb kollégák együttműködésére. A környezeti nevelés osztályfőnöki és természettudományok óráin, illetve környezetvédelmi akciókban és iskolai kampányokban valósul meg. Ennek a munkának a koordinátora a nevelési igazgatóhelyettes. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az ónálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Az iskola évente legalább egy alkalommal környezetvédelmi akciót szervez, és részt vesz a város minden ilyen irányú megmozdulásán. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés, illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. A diákok a környezettel kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, a témahétnek. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása 25

szempontjából is fontos. Az iskola feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A környezeti nevelés alapelvei: - a fenntartható fejlődés, - a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség, - az ökológiai lábnyom. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. - nem szabad megfeledkezni a társadalmi környezet elvárásairól sem. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése

-

alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, média használat, konfliktuskezelés és megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, 26

döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.

13.

Az iskola IKT stratégiája

Az oktatási informatikai stratégia célja, olyan korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat, informatikai eszközök és oktatási módszerek létrehozása, amelyek hatékonyan támogatják az iskolai oktatásban résztvevő tanulók és tanárok munkáját. Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek kifejlesztése, adaptálása és elterjesztése az oktatás minden szintjén. - az oktatás hatékonyságának növelése, - a kompetencia alapú oktatás támogatása, - a hátrányos helyzetűek és sajátos nevelési igényűek integratív oktatásának támogatása, - a tanulók egyedi fejlődéséhez jobban idomuló tanulási folyamat, - az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, - a munkaerő piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodóképesség kifejlesztése, - és a decentralizált – helyhez nem kötött tanulási folyamat támogatása, -valamint az IKT módszertani segédletére támaszkodó továbbképzés megteremtése - az oktatás módszertani fejlődéséhez szükséges eszközök fejlesztése és biztosítása, - a multimédia eszközrendszerének hatékony kihasználása, - az egyedi fejlődéshez igazodó tanulási folyamat, valamint a helyhez nem kötött tanulás támogatása, - a papírmentes dokumentáció elterjesztése, - az idegen-nyelv oktatás, a készségek elsajátításának támogatása, - és az erőforrások hatékonyabb kihasználása - Az IKT-ra támaszkodó oktatási módszerek alkalmazásához az eszközszükséglet naprakész és folyamatos biztosítása a tanulás színterein (osztályterem, számítógéplabor, könyvtár, közösségi terek). - A pedagógusok, tanárok oktatási, képzési, adminisztrációs, továbbképzési tevékenységéhez kapcsolódó eszközszükséglet folyamatos fejlesztése, biztosítása. - Az intézményi adminisztrációt és működést támogató eszközszükséglet biztosítása. - Tanuló-hallgató számítógép arány javítása, az EU-s normákhoz való közelítése. - Intézményi hálózati hozzáférési helyek bővítése. Várható eredmények Valamennyi pedagógus rendelkezik valamilyen informatikával kapcsolatos továbbképzéssel. Ezeket az ismereteket napi szinten használja, mind a felkészülés, mind a tanítási órák esetében. Kapcsolattartásában – mind az intézményi, mind a szülői szinten – egyre nagyobb teret kap az e-mail alkalmazása, információforrás felhasználásra. Ismereteinek alkalmazási körébe tartozik a jelentések, dokumentációk, iskolai anyagok digitális megjelenítése. Olyan informatikai alkalmazási lehetőségeket sajátítanak el a tanulók, melyek segítségével a munkaerőpiacon megállja helyét, tanulmányai során megfelelő szintű informatikai alkalmazási ismeretekre tesz szert. Intézményi infrastruktúra: Behatárolás Hatókör: Egész iskola Célterület: Valamennyi tanuló és valamennyi ismeretszerzést biztosító helyiség

27

Erősségek

-

céltudatos fejlesztési stratégia tantermek felszereltsége innovatív nevelőtestület új módszerek iránti fogékonyság

Lehetőségek

-

részben önálló gazdálkodás pályázati lehetőség érdeklődő a pedagógusok segítőkész kapcsolatok

Gyengeségek

-

kevés férőhely nincs bővítési lehetőség szülők érdeklődésének hiánya motiválatlan tanulók elavult számítógéppark

Veszélyek

-

módszerek technikai jellegű kezelése a fogékony pedagógusok háttérbe szorulása értékelés nehézsége személyes kapcsolatok lazulása

Helyzetelemzés Az iskola 15 osztályteremmel, 6 szaktanteremmel, 9 csoportfoglalkozásra alkalmas tanteremmel, 1 nyelvi laborral, 10 tanműhellyel és egy (22144 könyvtári egységgel bíró) könyvtárral rendelkezik. Az IKT-t hat számítógépekkel berendezett terem (ebből egy CNC szimulációs) segíti. A notebookok és a projektorok száma ma már kevésnek bizonyul. Az intézmény pedagógusainak informatikai és módszertani képzettsége Kollégáink Számítógépes ismereteire évek óta nagy hangsúlyt fektetünk. Minden pedagógus rendelkezik alapfokú számítógép használati ismerettel. A teljes munkaidőben dolgozó 59 pedagógus közül 6 fő felsőfokú, 15 fő OKJ (oktatási informatikus) 8 fő ECDL, és 10 fő 30 órás tanfolyammal rendelkezik Az elmúl tanévben 15 fő vett részt új pedagógiai módszerek alkalmazását segítő 30 órás akkreditált továbbképzésen. Ebben a tanévben egy szintén 3o órás továbbképzés a kompetencia mérés és értékelés témakörében. 12 fő, a TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázat keretében hat fő 120 órás, 4 kollega 90 órás, három vezető 60 órás továbbképzésen vesz (vett) részt. Az intézményben az elmúl években lezajlott programok, eredménye Az elmúlt években három TÁMOP pályázatot nyert az iskola az önkormányzattal közösen. (konkrétan: 3.2.2, 3.3.2, 3.1.4) és egy TIOP 1.2.3 könyvtári pályázat most van elbírálás alatt. A fenti pályázatoknak a képzéseken kívül még nincs semmi „hozadéka” Az intézmény hardver és szoftver feltételei Intézményünk alapvetően jól ellátott informatikai eszközökkel. (Összesen 187 számítógéppel rendelkezik iskolánk, amelyek 6 hálózati szerveren futnak. Ebből 20 db számítógép legfeljebb egy éves színvonalnak, 60 db 1-3 éves színvonalnak, 80 számítógép pedig 3-5 év színvonalnak megfelelő. A 187 számítógépből 6 a hálózati szerver, 29 hordozható laptop. A számítógépeken jogtiszta szoftverekkel működik. Az intézményünk 16 nyomtatóval rendelkezik. Ebből 3 tintasugaras, 16 lézeres és 3 multifunkciós. Egyéb technikai eszközök is rendelkezésünkre állnak: 6 videomagnó, 2 videokamera, 5 fénymásoló, 7 projektor és 3 aktív tábla.) Minden 28

tantermünk el van látva vezetékes internet elérhetőséggel. E mellett kialakítottuk a WIFI hálózatot is, hogy a notebookokat is lehessen használni. A nevelői szobában két munkahely rendelkezik számítógéppel . A szertárak további 1-1 db számítógéppel vannak ellátva. Ezen kívül 2 db digitális fényképezőgép és egy db digitális videokamera áll rendelkezésre. Iskolánkban belső hang és kép továbbítására alkalmas stúdió található. Könyvtárunk a SZIRÉN programmal dolgozik.(5 db számítógép) Valamennyi irodai helyiségünk megfelelő mennyiségű számítógéppel van ellátva, a megfelelő könyvelői és tanügyi (TANINFORM) programokkal. Az informatika alkalmazása a tanítási órákon Az iskola nevelői az elmúlt tanévben rendkívül jelentős előrelépést tettek a tanítási órákon használt informatikai lehetőségek terén. A TÁMOP 3.1.4 pályázatban vállalt IKT-s órákon túlmenően egyre több pedagógus használja ezt a technológiát is, hiszen számtalan szoftver áll rendelkezésre úgy a szakmai, mint a közismereti tantárgyak tanításához ill. szemléltetéséhez. Az informatika alkalmazása egyéb területeken Egyik alkalmazási lehetőség a 8. osztályosoknak szóló „Pályaválasztási Napok” rendezvényei., ahol a szülők és tanulók tájékoztatására használjuk. Iskolai ünnepségek, szülői értekezletek gyakori „színesítője” a számítógépes kivetítés. Értekezletek elengedhetetlen segítője a prezentáció Az iskolai adminisztrációban nélkülözhetetlen a számítógép, ill. a számítógépes kommunikáció. Informatikai stratégia Alapelvek Az oktatási folyamatban résztvevők számára elérhetőnek kell lenni informatikai eszközöknek Kiemelt terület a tanítási óra és a szabadidő Az informatikai kultúra magas színvonalú alkalmazása A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz, vagyis az egész életen át tartó tanulás megvalósításához szükséges a digitális írástudás gyakorlattá válása IKT- vel támogatott módszerek adaptálása, elterjesztése o Iskolánk jelenleg a rengeteg műveltségterületről rendelkezik felhasználásra érdemes szoftverrel. o A TÁMOP 3.1.4 rendelkezésre állnak. (Iskolai hálózaton is). A MOZAIK digitális tananyagrendszerének teljes használati jogával rendelkezünk
Mozabook,
Mozaweb
Sulinova műveltségi területek által biztosított a • matematika, • szövegértés • idegen nyelv területén. o IKT az oktatásban • E-learning (szakmai) anyagok bevonása az oktatásba • Lehetőség szerint a tanítási órák 25 %-ában kerüljön sor IKT-val támogatott tananyag bemutatására • Mindazon lehetőségek kihasználása, mellyel iskolánk rendelkezik. o Célkitűzés
A tantermek legalább 40 %-ában legyen lehetőség a digitális tananyag megjelenítésére.
Valamennyi pedagógus napi szinten legyen képes haszmálni az IKT-t támogató eszközöket
Tanulóinknak legyen lehetősége (a tanórákon kívül is) hogy hozzáférjenek a számítógépek adta lehetőségekhez. . 29

-

IKT felhasználói ismeretek (tanár továbbképzés) Jelenlegi helyzet
Jelenleg a kollégák nagy része alkalmazza minden gond nélkül az IKT eszközöket Célkitűzés
Valamennyi kolléga legyen képes az IKT eszközök napi használatára

Stratégiai célok szempont és feladat rendszere Feltételek megteremtése: Technikai feltételek: Iskolánk a lehetőségek ismeretében kb. két év múlva tudja biztosítani a teljes IKT lefedettséget . Ebben elsősorban a tantermi lehetőségek biztosításában van tennivalónk (Projektor-laptop-interaktív felület), valamint a géppark korszerűsítését tervezzük. Hálózatfejlesztésre jelenleg nem gondolunk, mivel ezt már megoldottuk, ezen kívül rendelkezésünkre áll egy wifi rendszer is ami az intézmény nagyobbik részét lefedi.. Személyi feltételek: Iskolánk pedagógusai az eszközökhöz hasonlóan kb. két év múlva lesznek olyan helyzetben, amikor az IKT eszközök alkalmazására szinte teljes körűen lesznek felkészülve. Módszertan: A teljes körű programcsomagok bevezetésében közreműködő kollégák valamennyien részt vesznek IKT kompetencia felkészítésben. Jelentős részük 2010-es év tavaszán vett részt az IKT-s eszközök tanfolyamon a TÁMOP 3.1.4 jóvoltából. Amennyiben szükségessé válik az iskola saját szervezésű képzést is fog indítani. Tantárgytömbösítés A tantárgytömbösítést a 2009/2010. tanévben a TÁMOP 3.1.4 pályázat kiírásában szereplő feltételek mellet teljesítettük. A következőkben a fenntarthatóságot az előírt százalékban biztosítjuk.

30

III.

HELYI TANTERV 1.

Tantárgyi és óratervek A szakközépiskolai képzés óratervei Informatika szakmacsoport

Évi (heti) óraszámok Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeret Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Informatikai szakm.csop. alapozó ism. Informatikai szakm.csop. alapozó gyak számítástechnikai gyakorlatok gépírás Összesen: Választható tantárgyak Első idegen nyelv kieg óra * Matematika kieg óra* Magyar nyelv kieg óra* Második idegen nyelv**

9. oszt. 10. oszt. Éves Heti Éves Heti 72 2 72 2 72 2 72 2 72 2 72 2 108 3 108 3 108 3 108 3 36 1 36 1 36 1 36 1 90 2,5 90 2,5 36 1 36 1 72 2 72 2 90 2,5 90 2,5 36 1 36 1 72 2 72 2 108 3 72 2 36 1 1008 28 1008 28

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

*Órarendbe épített kötelező órák **ha az első idegen nyelv nem angol, akkor a 9. és a 10. évfolyamon kötelező második idegen nyelvnek az angolt választani.

31

11. oszt. Éves Heti 108 3 36 1 72 2 36 1 180 5 144 4 36 1 36 1 90 2,5 72 2 108 3 180 5 1098 31

72

2

12. oszt. Össz. Éves Heti Éves 96 3 348 32 1 212 96 3 312 37 160 5 556 128 4 488 72 32 1 68 32 1 140 80 2,5 350 64 2 208 148 90 90 72 64 2 316 192 6 480 72 36 976 31 4090

64

2

72 36 36 280

Gépipari szakmacsoport

Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeret Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gépészeti szakm.csop. alapozó ism. műszaki ábrázolás alapjai anyagismeret anyag- és gyártásismeret mechanika géprajz ember és környezete gépelemek alkalmazott számítástechnika elektrotechnika Gépészeti szakm.csop. alapozó gyak. információ- és adatgyűjtési gyak. anyagmegmunkálási gyakorlatok gépészeti mérések géprajz gyakorlatok gépi forgácsolási alapgyakorlatok szerelési alapgyakorlatok Összesen: Választható tantárgyak Első idegen nyelv kieg óra * Matematika kieg óra* Magyar nyelv kieg óra* Második idegen nyelv

Évi (heti) óraszámok 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 72 2 72 2 108 3 96 3 72 2 72 2 36 1 32 1 72 2 72 2 72 2 96 3 36 1 108 3 108 3 180 5 160 5 108 3 108 3 144 4 128 4 36 1 36 1 36 1 32 1 36 1 36 1 36 1 32 1 90 2,5 90 2,5 90 2,5 80 2,5 36 1 36 1 72 2 64 2 72 2 72 2 90 2,5 90 2,5 36 1 36 1 108 -

3 72 -

72 2 108 3 36 36 1008 28 1008 28 1098

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

36 18 18 72

2 2 1

108 72 36 72 72 36 64 64 32

2 1 31

72 108 36 36 64 32 4090

2 36 72 72 36 -

1 0,5 0,5 2

32

72

1 2 2 1

64 64 32

1 1

30,5

2

64 32 976

Össz. Éves 348 212 312 36 556 488 72 68 140 350 208 144 90 90 72

64

2

Kereskedelem-marketing szakmacsoport Nyelvi előkészítő évfolyammal "A" változat Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. 13. oszt. Össz. Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Magyar irodalom 72 2 72 2 108 3 96 3 348 Magyar nyelv 108 3 72 2 36 1 36 1 32 1 284 Történelem és állampolgári ismeret 0 72 2 72 2 72 2 96 3 312 Társadalomismeret és etika 36 1 36 Idegen nyelv 522 15 180 5 180 5 180 5 160 5 1222 Matematika 108 3 72 2 108 3 144 4 128 4 560 Ének-zene 36 1 36 1 72 Rajz és vizuális kultúra 36 1 32 1 68 Osztályfőnöki 36 1 36 1 36 1 36 1 32 1 176 Testnevelés 90 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2,5 80 2,5 440 Fizika 36 1 36 1 72 Földünk és környezetünk 72 2 72 2 144 Biológia 90 2,5 90 Kémia 90 2,5 90 Informatika 144 4 72 2 64 2 280 Gazdasági-szolgáltatási orientációs ism. 0 gazdasági környezetünk 72 2 72 2 144 Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyak. 0 információkezelés 72 2 72 2 144 viselkedéskultúra 36 1 36 kommunikáció 36 1 36 Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap. Ism 0 közgazdaságtan 108 3 96 3 204 marketing 72 2 64 2 136 szakmai idegen nyelv 36 1 32 1 68 Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap gy. 0 tanirodai gyakorlatok 72 2 72 2 64 2 208 Összesen: 1008 28 1008 28 1080 30 1098 31 976 31 5170 0 0 Választható tantárgy Második idegen nyelv 72 2 72 2 72 2 64 2 280

33

Kereskedelem-marketing szakmacsoport

Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeret Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Gazdasági-szolgáltatási orientációs ism. gazdasági környezetünk Gazdasági-szolgáltatási orientációs gyak. információkezelés viselkedéskultúra kommunikáció Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap. ism. közgazdaságtan marketing szakmai idegen nyelv Ker.-mark.,üzl. adm. szakmacs alap gyak tanirodai gyakorlatok Összesen: Választható tantárgyak Első idegen nyelv kieg óra * Matematika kieg óra* Magyar nyelv kieg óra* Második idegen nyelv

Évi (heti) óraszámok 9. oszt. 10. oszt. Éves Heti Éves Heti 72 2 72 2 72 2 72 2 72 2 72 2 108 3 108 3 108 3 108 3 36 1 36 1 36 1 36 1 90 2,5 90 2,5 36 1 36 1 72 2 72 2 90 2,5 90 2,5 36 1 36 1 72

2

72

2

11. oszt. 12. oszt. Éves Heti Éves Heti 108 3 96 3 36 1 32 1 72 2 96 3 36 1 180 5 160 5 144 4 128 4 36 1 32 1 36 1 32 1 90 2,5 80 2,5 72 2 64 2 -

72 2 72 2 36 1 36 1 108 3 72 2 36 1 72 2 1008 28 1008 28 1098 31

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

*Órarendbe épített kötelező órák

34

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

72

2

Össz. Éves 348 212 312 36 556 488 72 68 140 350 72 144 90 90 208 144 144 36 36

96 64 32

3 2 1

204 136 68

64 976

2 31

136 4090

64

2

Felnőtt képzés Évi (heti) óraszámok Tantárgyak Magyar irodalom és műv. ism Anyanyelv és komm. Történelem és társadalomismeret Filozófia Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Testnevelés Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Összesen: Választható tantárgyak Első idegen nyelv kieg óra * Matematika kieg óra* Magyar nyelv kieg óra* Második idegen nyelv *Órarendbe épített kötelező órák

9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 144 4 144 4 180 5 160 5 72 2 72 2 72 2 64 2 72 2 72 2 108 3 96 3 32 1 144 4 144 4 180 5 160 5 108 3 108 3 144 4 128 4 36 1 36 1 36 1 32 1 90 2,5 90 2,5 90 2,5 80 2,5 72 2 72 2 72 2 32 1 72 2 72 2 36 1 64 2 72 2 72 2 36 1 32 1 72 2 72 2 72 2 32 1 36 1 36 1 72 2 64 2 990 27,5 990 27,5 1098 30,5 976 30,5

36 18 18 72

Felnőttképzés

Tantárgyak Magyar irodalom és műv. ism Anyanyelv és komm. Történelem és társadalomismeret Filozófia Idegen nyelv Matematika Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika Összesen:

nappali tagozat

1 0,5 0,5 2

36 18 18 72

1 0,5 0,5 2

72

2

64

2

Össz. Éves 628 280 348 32 628 488 140 350 248 244 212 248 208 4054

72 36 36 280

levelező tagozat

9. oszt. Éves Heti 72 2 18 0,5 36 1 108 54 18 18 18 18

3 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5

360

10

Évi (heti) óraszámok 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. Össz. Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves 54 1,5 54 1,5 64 2 244 18 0,5 18 0,5 16 0,5 70 36 1 72 2 48 1,5 192 16 0,5 16 108 3 108 3 96 3 420 72 2 54 1,5 48 1,5 228 18 0,5 18 0,5 16 0,5 70 18 0,5 18 0,5 16 0,5 70 18 0,5 18 0,5 16 0,5 70 18 0,5 18 0,5 16 0,5 70 18 0,5 16 0,5 34 360 10 396 11 368 12 1484 35

A szakiskolai képzés óratervei a) Faipar szakmacsoport -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. . -----------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Faipari gyakorlati oktatás 222(6) Faipari szakmai alapozó oktatás 370(10) -faipari rajzi ábrázolási gyakorlatok 185(5) -a faipari szakmai alapozó gyakorlatok – alkotómunka 185(5) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) ---------------------------------------------------------------------------------------------------b) Kereskedelem-marketing szakmacsoport ---------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) 37(1) 37(1) Osztályfőnöki Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció gyakorlati oktatás 222(6) -gazdasági környezetünk 111(3) -kommunikáció és viselkedéskultúra 37(1) -gépírás 74(2) Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó oktatás 370(10) -kommunikáció és viselkedéskultúra 148(4) -család, háztartás 74(2) -tágabb környezetünk 37(1) -gépírás, szövegszerkesztés 74(2) -mindennapi ismeretek 37(1) ---------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) ----------------------------------------------------------------------------------------------------

36

c) Építészet szakmacsoport --------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) ) Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Építészeti és építési gyakorlati oktatás 222(6) Szakmai alapozó oktatás 370(10) 74(2) -műszaki rajz -környezetvédelem és ökológia az építési tevékenységben 37(1) -építőanyagok megmunkálása 148(4) -kitűzési alapgyakorlatok 37(1) -építőipari szaknyelv használata 18,5(0,5) -egészségvédelem, munkabiztonság 18,5(0,5) -az építőipari szakmák 37(1) -------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) --------------------------------------------------------------------------------------------------------------

d) Gépész szakmacsoport ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) 37(1) 37(1) Osztályfőnöki Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Gépészeti gyakorlati oktatás 222(6) Gépészeti szakmai alapozó oktatás 370(10) -műszaki ábrázolás 74(2) -előrajzolás a térben 18,5(0,5) -lemezalakítási módok 74(2) -kézi forgácsolási műveletek 37(1) -erőhatással történő fémipari kötési módok 74(2) felületkezelés 18,5(0,5) -gépi forgácsolás alapjai 37(1) -hegesztés, forrasztás 37(19 37

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

e) Könnyüipar szakmacsoport ----------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. . ----------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) Osztályfőnöki 37(1) 37(1) Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Könnyűipari gyakorlati oktatás 216(6) Könnyűipari szakmai alapozó oktatás 360(10) -öltözékek nyersanyagai 36(1) -öltözködéskultúra 36(1) -tanulás módszertan 36(1) -ruhaipari rajz 36(1) -ruhaipari alapgyakorlatok 216(6) -alapruhatár kialakítása 36(1) -varrástechnológia 54(1,5) -ajándékok készítése 90(2,5) -kisalkatrészek készítése 36(1) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------f) Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Évi (heti) óraszámok Tantárgyak 9. oszt. 10. oszt. . ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Magyar nyelv és irodalom 111(3) 111(3) Történelem és társadalomismeret 74(2) 74(2) Idegen nyelv 111(3) 111(3) Matematika 111(3) 111(3) 37(1) 37(1) Osztályfőnöki Informatika 74(2) 74(2) Természetismeret és körny. tanulm. 111(3) 111(3) Testnevelés 92,5(2,5) 92,5(2,5) Pályaorientáció 74(2) Elektrotechnika-elektronika gyakorlati oktatás 222(6) Elektrotechnika-elektronika szakmai alapozó oktatás 370(10) -villamos szakrajzi ismeretek 74(2) -villamosságtani alapismeretek 111(3) -villamosszerelési és –ipari 38

anyagátalakítások 74(2) -villamos mérések, mérőműszerek 111(3) ---------------------------------------------------------------------------------------------------------Összesen: 1017,5(27,5) 1091,5(29,5) ----------------------------------------------------------------------------------------------------------

2.

A tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvrendelés a 23/2004. (VIII.27.) OM rendeletben foglaltak alapján történik. alapján történik. Az iskolai tankönyvrendelést az elkészített, és október 31-ig közzétett ütemterv alapján kell lebonyolítani, megszervezni. Az ütemterv tartalmazza a tanulói igények felmérését, a pedagógus tankönyv kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását. Az intézmény november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Ezzel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, vagyis hány tanuló kap ingyen tankönyvet, hány tanuló kölcsönöz a könyvtárból tankönyvet. Az iskola minden év február 28-ig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát tartalmazza. A tankönyvrendelést úgy kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Az iskola minden év február 28-áig megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval azon tanulók tankönyveire, akik az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, továbbá előszerződést köt az iskolába belépő új osztályok várható létszáma figyelembe vételével. Az iskolába belépő új osztályok tanulóival a felméréseket és igényeket a felvételi eljárás során kell elkészíteni, majd május hónapban kell megkötni - az előszerződéseknek megfelelően - a tényleges megrendelést magába foglaló szerződést. Az iskolának legkésőbb február 15-éig közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kölcsönözhetnek. Azok a tanulók, akik a következő tanévben új diákjaink lesznek a felvételi eljárás során kapnak tájékoztatást a lehetőségekről, az igazolásokat a beiratkozással egy időben juttatják el az iskolai illetékeseknek. Az iskolai tankönyvrendelést az intézmény vezetője által megbízott személyek koordinálják, a tankönyvrendelést az igazgatóhelyettesek és munkaközösség vezetők állítják össze a szaktanárok javaslatai alapján. Miután megjelenik a közoktatási és szakmai tankönyvjegyzék, a szaktanárok kiválasztják – az azonos szakkal rendelkezők közösen – a szükséges tankönyveket és segédleteket. Miután a munkaközösség szakmai csoportjai meghatározták a szükséges könyvek és segédletek, jegyzéket, a munkaközösség-vezető egyeztet az érintett területfelelőssel, megvitatják a rendelést, majd a munkaközösség tagjainak legalább 2/3-os részvételével döntenek a rendelésről. A végleges munkaközösségi tankönyvlistáról- és rendelésről többségi szavazással döntenek az érintett szaktanárok. Amennyiben vita merül fel a szakmai csoporton belül egy-egy tankönyv megrendelését illetően, a szakmai csoport szavazatai alapján dönt a munkaközösség- a szakmai csoport többségi véleményének figyelembe vételével - a rendelésről. Törekedni kell arra, főleg a közismereti tantárgyaknál, hogy azonos évfolyamon azonos szerző által jegyzett 39

tankönyvcsaládot használjon az évfolyam. Miután jóváhagyták a munkaközösségek a rendelést, és rendelkezésre áll a megrendelt tankönyvek listája, átadják a szülői munkaközösségnek és az iskolai diákönkormányzatnak. Az említett szervezetek a véleményeket, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos észrevételeket megteszik, és ha kifogást nem találnak egyetértő nyilatkozatot adnak ki. Ezután az összeállt tankönyvrendelést átadja a nevelési igazgatóhelyettes az intézményben a tankönyvrendelés lebonyolításával megbízott munkatársnak, aki a rendeletben foglalt határidőknek megfelelően elküldi a megrendelést a forgalmazóknak. A tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei: - A választott tankönyv vagy tankönyvcsaládból megfeleljen az adott korosztály képzettségi szintjének. - A választott tankönyv vagy tankönyvcsalád tartalmazza a kerettantervi előírásokban, illetve a helyi tantervekben előírt tananyagokat. - A TÁMOP 3.1.4 pályázat megvalósítása értelmében a matematika és a magyar nyelv és irodalom tankönyveket (a pályázatba bevont osztályok esetében), az OKM (ma még) által kompetencia alapú tankönyvvé nyilvánított listából kell kiválasztani. - A tankönyvhöz olyan tanulmányi segédanyagok választása célszerű, melyek lehetővé teszik a tananyag teljesebb, mélyebb megismerését és lehetőséget nyújtanak az önművelésre is. - A taneszközök kiválasztása a szaktanár feladata, csak olyan eszközök beszerzését lehet a tanulóknak kötelezővé tenni, amelyek nélkül az alapvető pedagógiai és oktatási célokat nem lehet elérni (ilyen pl. vonalzó, ceruza, körző, füzet, tornafelszerelés, toll ..) - Az iskola körzőt, vonalzót, rajztáblát a -rászoruló tanulók számára- kölcsönöz. - Az intézmény tanév végén minden esetben közzéteszi a különböző tantárgyakhoz szükséges taneszközök, felszerelések jegyzékét a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményének bekérése után. - A tankönyvek, tanulmányi segédanyagok kiválasztásánál figyelembe kell venni azok árait, és a hasonló színvonalú tudásanyagot tartalmazó, de olcsóbb árfekvésű tankönyvet célszerű kiválasztani. - A tankönyvrendelést és a kiválasztott segédanyagok jegyzékét a diákönkormányzat véleményei, és a szülői munkaközösség is megteszi javaslatát. - A tankönyvet a kitűzött és kívánatos pedagógiai cél megvalósítása érdekében a pedagógus választja ki figyelembe véve az osztály vagy évfolyam készségeit, képességeit és eredményeit. - A kiválasztott tankönyveknek, tanulmányi segédleteknek meg kell felelni a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények elvárásainak és mindazoknak a feltételeknek, melyeket az előbbiekben felsoroltunk. - Szaktanáraink a megfelelőszintű tájékozódás után közösen, az adott évfolyamokra azonos tankönyvcsaládot alkalmaznak - A tankönyvek egy részét tartós tankönyvként is használni tudják az egymást követő korosztályok, a tartós tankönyvek a könyvtár állományába kerülnek, és innen kölcsönzik a tanulók, amíg szükségük van rá. 3.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Az elégtelen év végi osztályzatot szerzett tanuló az augusztusi javítóvizsga időszakában javíthatja jegyét. A javítóvizsgát a 11/1994-es rendelet alapján szervezzük és minden esetben az érvényes jogszabályok határozzák meg a javítóvizsga lehetőségét. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:

• az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; 40

• az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt

teljesítse;

• az általános műveltséget megalapozó szakaszban egy tanítási évben 250 óránál többet mulaszt; • szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszban az / Összes/ elméleti órák 20 %-át mulasztja és nincs igazolatlan mulasztása, • egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át mulasztja és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen, • magántanuló volt. További részleteket az Ktv. 70. § tartalmazza! Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsgatantárgyai az adott osztályban lévő tantárgyak midegyike. Átjárhatóság A 10. évfolyam végén, illetve az előtte lévő időpontokban gimnáziumból, a szakközépiskola szakmacsoportjai között és szakiskolából is biztosítjuk az átvételt a szakközépiskolába és szakiskolába az alábbi feltételekkel: - a kérelemben szereplő szakmacsoportban legyen férőhely, - sikeres tanterv-különbözeti vizsgával . . A szakképző évfolyamokra lépés feltételeit a 10. és a 12. évfolyam után az alábbi táblázat szabályozza. 10. osztály utáni szakképzés OKJ szám 33 543 0110000000 31 341 01 00103102 31 521 09 10000000 31 521 10 10000000 31 521 01 00103103 33 542 05 00103303 33 522 04 10000000 31 582 15 10000000 31 582 09 00103104 31 582 09 00103103 31 582 0710000000 33 5820310000000 33 5820100000000 33

582

01

minimális előképzettség: Bútorasztalos (2 tanév) ** Élelmiszer és vegyi áru eladó (2 tanév) * Gépi forgácsoló (2 tanév) * Géplakatos (2 tanév) * Mezőgazdasági gépsz., gépjavító (2 tanév) * Női szabó (2 tanév) ** Villanyszerelő (2 tanév) ** * Kőműves (2 tanév) Vízvezeték és vízkészülék sz. * Központifűtés és csőhálózat sz. * Épület-és építménybádogos * Burkoló ** Ács-álllványozó

1

0

0

0

00

00

Ács-állványozó

12. osztály utáni szakképzés 51 525 01 10000000 52 525 01 10000000 54 521 01 00000000 54 481 04 00105401 52 341 05 01005202

Autószerelő (2 tanév) Autóelektronikai műszerész (1 tanév) Gépgyártástechnológiai technikus (2 tanév) (2 tanév) Gazdasági informatikus (emelt szintű) Kereskedő (2 tanév) 41

*** **** ***** ***** *****

*

8 osztály és 16. évet betöltött életkor

**

10 osztály

***

12 osztály

**** autószerelő képesítés ***** érettségi A más iskolából jelentkező tanuló felvételét az intézmény beiskolázási létszámkerete behatárolja. Eltérő helyi tanterv, vagy szak esetén az átvétel feltétele, a sikeres tanterv-különbözeti vizsga letétele is. Felnőttképzés: A felnőttképzésbe való bekapcsolódás alapfeltétele az általános iskolai végzettség. Akik magasabb végzettséggel, szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkeznek a képzési idő egy tanévvel megrövidíthető, tehát a szakmunkások a levelező képzés 10. évfolyamára iratkozhatnak be. A nappali képzési formába való bekapcsolódás a szakmunkás végzettséggel rendelkezők számára is a 10. évfolyamon történhet. Azon a tanuló, aki nappali képzésben vettek részt és érvényes tanévük van, bekapcsolódhatnak a felnőttképzés nappali vagy levelező képzési formába is azt az évfolyamot követő tanévre, amit elvégzett. Felnőttek szakmai képzése: A tantervi követelményekben meghatározott modulzáró vizsgák teljesítése a továbblépés feltétele. A rendelkezésre álló végzettség, ill. megfelelő kompetenciák megléte beszámíthatóságot eredményez

4.

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje, korlátai , a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya, valamint az otthoni felkészüléssel, házi feladatátadással kapcsolatos korlátok

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulók mérése, értékelése Pedagógusaink a tanulók munkáját a tanév során folyamatosan figyelemmel kísérik, értékelik. A mérés és értékelés célja, feladata: * a visszajelzés biztosítása a tanár és a tanuló számára * következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára * az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményekhez * a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel Az értékelés módjai: A tanulónak az adott tantárggyal, gyakorlattal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli vagy gyakorlati munkáját, megnyilatkozását értékelni kell. Az értékelés szóban vagy írásban (rövid szöveggel vagy érdemjeggyel, esetleg a kettő együttesével) történik olymódon, hogy az a tanulót további munkavégzésre serkentse.

42

A tanulók első, nagyon fontos mérése 9. év elején történik. Felmérő dolgozat. Az első jegy a naplóba, amely zöld színnel kerül bejegyzésre. Ezt százalékos formában –hasonlóan a kompetenciaméréshez- is meg kell állapítani! A mérést minden 9. osztályban elvégezzük matematikából, magyar nyelv-és irodalomból, idegen nyelvből, kötelezően. Egyéb tantárgyakból is szükséges elvégezni! Szakközépiskolai osztályokban, vagy Pl. a szakmai tárgyakhoz kémia, fizika, rajzkészség, stb. Az értékelés után történik a tanulók képességeihez, tudásszintjükhöz mért tervezés, úgy a tanórákra, mint a szükséges felzárkóztatásra, korrepetálásra. Jó visszajelzés az elvégzett munkáról a 10. év végi követő kompetencia mérés, mely egyrészt a tantárgy ismeretének adott szintjét méri, másrészt a pedagógus munkáját is minősíti, emellett a tanár és tanuló számára következtetések levonását teszi lehetővé, illetve kötelezővé. Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje -A tananyag beosztásához illeszkedő, tanmenetben megjelölt időpontban íratott témazáró dolgozat a nagydolgozat, melyet a hiányzó tanulóval is pótlólag megíratunk. -Egy-egy kisebb egység tudásának ellenőrzésére a dolgozat, melyet a hiányzó tanulók felelettel/pótdolgozattal pótolhatnak. -Félévi, év végi záródolgozat. -Bemeneti, kimeneti mérések. -Nyelvi órákon a szókincs, a nyelvhelyesség és az íráskészség fejlődését ellenőrző röpdolgozat. -Bármely tantárgy esetén kisebb egység számonkérésére röpdolgozat -Önálló írásbeli/szóbeli felelet tanórákon az előző óra anyagából. -Projekt feladat házi dolgozat esszé önálló kiselőadásra felkészülés vizsgatétel önálló kidolgozása Gondot fordítunk arra, hogy a számonkérések csak olyan formát tartalmazzanak, amelyekkel a tanítási órákon vagy az otthoni felkészülés során már találkoztak a tanulók. Az írásbeli teljesítményeket értékeljük: Pontszám (százalék) érdemjegy adásával. Az átváltás határait tanulóink előre ismerik Szóbeli elemzés, értékelés a javítás során egyénileg is történik. Nagyobb egység záró dolgozatánál a középszintű érettségi pontozási rendszerét alkalmazzuk! A nagydolgozat jegye súlyozottan számít a félévi és év végi osztályzat kialakításakor. Piros színnel kerül bejegyzésre, az átlag számításánál kétszeresen kell figyelembe venni. Pótló illetve javító dolgozat írására is adni kell lehetőséget. Ezt különösen akkor kell alkalmazni, ha több tanuló a félévi, vagy év végi jegy letárása előtt két egész érdemjegy között áll. Kompetenciamérés A tanév rendjében meghatározott időpontban a 10. évfolyamos tanulók (a felnőttképzésben résztvevők kivételével) országos kompetenciamérésben vesznek részt. Ezen felmérés eredményéről tájékoztatjuk a tanulókat és szüleiket, valamint a szaktanárokat. Az eredményeket iskolai és osztályszinten is kiértékeljük. Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) • a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz • a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza • a tantárgy szaknyelvén pontosan, szabatosan fogalmaz 43

A kimagasló teljesítményt elért tanuló esetén a jeles (5) osztályzat mellé félévkor és év végén dicséret „D” adható, melyről a szaktanár dönt Jó (4) • a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) • a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget • tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) • a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik • fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) • a tantervi követelmények minimumát sem tudja • a tantervi minimumot tanári útbaigazítással sem képes teljesíteni Az osztályozó értekezleten a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi dicséretről a kimagasló tanulmányi eredményt elért tanulók esetén. A nevelőtestületi dicséretről egész évben nem hiányzó tanuló esetén Jutalomkönyv adásáról kimagasló közösségi munka esetén

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulók minden órán / óra, vagy kapcsolt óra végén / kapnak az aktuális tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgáló szóbeli és / vagy írásbeli feladatokat. A feladat kijelölése: • tankönyvből, • munkafüzetből, • feladatgyűjteményből, • segédkönyvekből történhet. • lehet internetről kutatómunka, önálló gyűjtőmunka. Az otthoni munkához nyújtott segítség lehet: vázlat, kérdések. Az elvégzett feladatok ellenőrzése kötelezően! történhet: • egyénileg, • frontálisan szóban, • írásban. Az el nem végzett feladatokat a tanulóknak pótolni kell. Javasolt erre szolgáló pontozási rendszer kialakítása az adott osztállyal és tantárgynak megfelelően egyeztetve. Amennyiben rendszeresen nem készíti el vagy nem pótolja feladatait a félévi és év végi osztályzatát e hiányosság lerontja. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái A tanulók magatartását és szorgalmát a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti. Az értékeléshez kikéri az osztályban tanító tanárok véleményét is. Vitás esetben az osztályban tanító tanárok többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

44

A magatartás jegyek minősítése Az elbírálás szempontjai: • tanórai magatartás • tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott magatartás (szünet, kirándulás, ünnepségek, szakkör,) • magatartás a szakmai gyakorlaton • tanuló közösségi munkája (osztály, iskolai szint) • tanuló viszonya az iskola közalkalmazottaihoz • késések, igazolatlan mulasztások száma • tanuló általános munkafegyelme A magatartás osztályzatát befolyásoló tényezők lehetnek: • a tanuló hiányzásai, igazolatlan óráinak száma • a hiányzás igazolására vonatkozó rendelkezések betartása • a tanuló jutalmazásának elveire és formáira vonatkozó rendelkezések • fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele Példás (5) • a házirendet betartja • fegyelmezett • megbízható • pontos • a közösség alakítását, fejlődését kezdeményezéseivel, véleményével elősegíti • a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő • igazolatlanul nem mulaszt • csak igazolt késése van • akinek nincs fegyelmi büntetése vagy intője • aki nem bukik Jó (4) • a házirendet betartja • általában fegyelmezett, megbízható, pontos • részt vesz a közösségi életben • a rábízott feladatokat elvégzi, de ő maga felkérés nélkül nem vállal feladatokat • a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre • igazolatlan óráinak száma nem éri el a négyet • akinek osztályfőnöki figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs Változó (3) • többször vét a házirend ellen • többször késik • zavarja az órákon folyó munkát • aki tudatosan nem árt a közösségnek, de csak ritkán lehet rá számítani • akinek osztályfőnöki intőnél súlyosabb fegyelmi büntetése nincs • akinek 4 – 8 igazolatlan mulasztása van • aki két tantárgyból bukik Rossz (2) 45

• a házirendet ismételt figyelmeztetésre sem tartja be • többször kapott szaktanári, osztályfőnöki intőt • akinek fegyelmi tárgyaláson kapott büntetése van • aki tudatosan árt a közösségnek • aki tiszteletlen, gyakran trágár kifejezéseket használ • igazolatlan mulasztása 8 vagy annál több • hanyag munkája miatt három vagy több tárgyból bukik A tanulók szorgalmának minősítése Az elbírálás szempontjai:

• képességek szerinti tanulás • többlet feladatvállalás, érdeklődés • aktivitás a tanítási órákon, gyakorlatokon • tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való aktív részvétel, felkészülés • házi feladatok, egyéb megbízatások teljesítése • felszerelések, munkaeszközök megléte, rendje Példás (5)

• munkavégzése pontos, megbízható • tanórákon aktív • felszerelését mindig elhozza • tudása fejlesztését, bővítését igényli • munkájában önálló • munkatempója jó • nem bukik

Jó (4)

• tanulmányi kötelezettségét teljesíti • vállalt feladatait elvégzi • tanórákon rendszeresen dolgozik • felszerelése rendezett, általában hiánytalan 46

• nem bukik

Változó (3)

• iskolai munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen • kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti • házi feladatait többször nem készíti el • aki egy – két tantárgyból bukásra áll, bukik

Hanyag (2)

• képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében • kötelességét gyakran elmulasztja • felszerelése, házi feladata rendszeresen hiányos • nem megbízható • két vagy több tárgyból bukik

Záróvizsgák Szakmai vizsga Szakmai vizsgát a 10/1993.(XII.30.) MÜM rendeletében meghatározottak alapján tehetnek a tanulók. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről kiadott rendeletet az Országos Képzési Jegyzékkel együtt kell alkalmazni. Érettségi vizsga Érettségi vizsgát a 100/1997.(VI.13.) Kormány rendeletben meghatározott vizsgaszabályzatnak követelményrendszerének megfelelően kell előkészíteni és megszervezni.

és

2005-től az érettségi vizsga két szinten szerveződik: középszintű emeltszintű ( a tanuló választása alapján ) A kétszintű érettségi között a különbség a követelményszintben van. Az érettségi tárgyai: Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt - négy kötelező és legalább egy általa választott - vizsgatárgyból kell legalább középszinten - vizsgát tennie. A vizsgázó az öt vizsgatárgy mellett további vizsgatárgyakat választhat.

47

Kötelező vizsgatárgyak : Az alább felsorolt kötelező vizsgatárgyakból emelt szinten is folyik felkészítés. magyar nyelv és irodalom ( írásbeli és szóbeli ) történelem ( írásbeli és szóbeli ) matematika ( írásbeli, emeltszinten szóbeli is ) idegen nyelv: angol vagy német( írásbeli és szóbeli ) Választható vizsgatárgyak -

fizika informatika biológia kémia

szakmai előkészítő földrajz testnevelés Emeltszintű érettségi vizsga Az emelt szintű érettségire való felkészítést a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Szakközépiskolával (a vonatkozó jogszabályokkal összhangban) egyeztetést követően közösen végzi a Széchenyi István szakképző Iskola. Emelt szintű tanulmányok megkezdéséhez a szülő (tanuló, ha betöltötte a 18. évet) tájékoztatást kap a lehetőségekről és írásban nyilatkozik, hogy gyermeke (tanuló) kíván-e emeltszinten tanulni valamilyen tantárgyat, ha igen melyiket. Moduláris oktatás

Abban az esetben, ha egy tantárgyat több modul alkot, a félévi vagy év végi érdemjegyet az egyes modulok heti óraszámainak arányában kell megállapítani. (Súlyozott számtani közép) Ha a tanuló valamelyik modulból félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kap, a modulokat összefogó tantárgy minősítése is elégtelen. Javítóvizsgát csak az elégtelenre értékelt modul(ok)ból kell tenni. Abban az esetben, ha a tanuló rendelkezik valamely modulból ,legalább elégséges érdemjeggyel, kérésére a modul beszámításra kerül. 5.

A tanulók fizikai állapotának mérése

Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formában mérhetők. Az iskolai testnevelés és sport keretén belül fiataljaink fizikai állapotának tervszerű, tudatos fejlesztése kiemelt feladat. Eddigi vizsgálataink azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt – a „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő, képesség szerinti differenciált, terheléssel – még a leggyengébb testi-biológiai-fiziológiai adottságú fiatal általános fizikai teherbíró-képessége is fejleszthető a neki megfelelő szintre. A fizikai állapot mérésére a következő módon kerül sor: - A tanév folyamán két alkalommal, őszi és tavaszi időszakban végzünk méréseket. Az első végtag dinamikus erejének mérése

Helyből távolugrás A gyakorlat végrehajtása: 48

Kiinduló helyzet: az elugró vonal mögött oldalterpeszállás Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), - majd (páros karlendítéssel előre) – páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: Az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugró vonal közötti legrövidebb távolságot mérjük. A vállövi és -karizmok erő- állóképességének mérése

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig (max. időtartam: leány 1,5 perc, fiú 3 perc) Gyakorlat végrehajtása Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól – a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik – a törzs egyenes, - a fej a törzs meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges. Feladat: A vizsgált tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítás – és nyújtást végez. Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérése.

Tömött labda dobás két kézzel fej fölött hátra Gyakorlat végrehajtása: Kh: A tanuló a dobás irányához képest háttal oldalterpeszben áll fel a dobóvonal mögé. Feladat: A dobó előrehajlítás közben karnyújtással a labdát a két térde közé lendíti, majd a lábak nyújtásával és a törzs felemelésével lendületet szerez, néhány ismétlés után, a lábak nyújtásával felemeli a törzsét, majd eldobja a labdát a feje fölött hátrafelé. Értékelés: A dobóvonal és a labda talajérési távolságát mérjük. A hasizmok erő- állóképességének mérése

Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig (Maximális időtartam 4 perc) Gyakorlat végrehajtása 1. ütem: törzs- és tarkóra tett karemelés (hajlított karral) 2. ütem: karleengedéssel könyök érintése az áll alatt 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A hasizmok erő- állóképességének mérése

Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig (db) Maximális időtartam 4 perc. Gyakorlat végrehajtása Kh: tanuló a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, lábfejeket felteszi a bordásfalra. Feladat: A nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel, hogy a combokat azonos oldali könyökével érintse meg, majd hanyattfekvés, felülés. Értékelés: A megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Általános értékelés a ponttáblázat alapján.

49

IV.

SZAKMAI PROGRAM

Szakiskola Előrehozott szakképzés Szakma megnevezése: Női szabó

Éves (heti) óraszámok Tantárgyak

9. oszt.

10. oszt.

11. oszt

9-11

Éves Heti Éves Heti Éves Heti Összes

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Informatika Természetismeret és körny. tanulm. Testnevelés Tanulás módszertana Művészeti ismeretek Szakmai elmélet (összesen) Munkavédelem Marketing és vállakózási ismeret Anyagismeret

90 90 108 72 36 72 108 90 54 54

2,5 2,5 3 2 1 2 3 2,5 1,5 1,5

18

0,5

72 72

2 2

162 162 108

36 36 36 36 90 36 72

1 1 1 1 2,5 1 2

108

32

1

104 108 144

80

2,5

260 90 126 18

36

1

36

Szakrajz

54

1,5

36

Technológia

72

2

54

Ruhaipari géptan

36

1

1

48

1,5

48

48

1,5

120

4

218

2

190

128 64 1,5 1

36

Gyártáselőkészítés

18

0,5

18

Munkaruha-készítés technológiája

36

1

36

Lakástextil-készítés technológiája

36

1

36

64

Fehérnemű-készítés technológiája

2

64

Szakmai gyakorlat (összesen) Műhelygyakorlat Technológia gyakorlat Lakástextil-készítés gyakorlata

180

5

180

5

126

3,5

Fehérnemű-készítés gyakorlata

128

Nőiruha-készítés gyakorlata

50

4

126 3,5

Munkaruha-készítés gyakorlata

Anyagismeret Ruhaipari géptan Szakrajz Marketing és vállakózási ismeret Összesen

360 126

18 18

0,5 0,5

128 126

480

15

480

32

1

50

36

1

36

36

1

54 32

1

1206 33,5 1206 33,5 1136 35,5

32 3548

Géplakatos Éves (heti) óraszámok Tantárgyak

9. oszt.

10. oszt.

11. oszt

9-11

Éves Heti Éves Heti Éves Heti Összes

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki Informatika Természetismeret és körny. tanulm. Testnevelés Tanulás módszertana Művészeti ismeretek Szakmai elmélet (összesen) Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Geometriai mérés (elm.igényes gyak) Fémek kézi és kisgépes alakítása Fémek kézi és kisgépes alakítása (ei.gyak) Műszaki mérések(ei.gyak) Gépelemek beállítása Gépbeállítás Gépészeti köt.elm.alap Korrózió elleni véd. Geometriai mérések (ei.gy) Ált.gépészeti munka, tűz és körny. Ált.gépészeti munka, tűz és körny. (ei.gy)

90 90 108 72 36 72 108 90 54 54

2,5 2,5 3 2 1 2 3 2,5 1,5 1,5

72 36 36 72

2 1 1 2

18 54

0,5 1,5

72 72

2 2

36 36 36 36 90 36 72

1 1 1 1 2,5 1 2

54 54 90 18 72

144

1

80

2,5

1,5 1,5 2,5 0,5 2

Gépelemek szerelése Anyagok Anyagok (ei.gy) Melegüzemi gyak. Megmunkálások Szerelés Üzembe helyezés Szakmai gyakorlat Fémek kézi és kisgépes alakítása Gépelemek beállítása Korrózió elleni véd. Gépbeállítás Melegüzemi gyak. Megmunkálások

32

64

2

32 80 64 64 16 48 32 16

1 2,5 2 2 0,5 1,5 1 0,5

64 192

2 6

4 126 18 72

51

3,5 0,5 2

162 162 108 108 104 108 144 260 90 126 0 72 36 36 72 18 54 54 54 90 18 72 64 32 80 64 64 16 48 32 16 0 144 126 18 72 64 192

Szerelés Szerelési gyakorlatok Üzembe helyezés Gépészeti kötések készítése Összesen Nyári gyakorlat

112 3,5 176 5,5 64 2 216 6 1206 34 1206 34 1136 36 80 120

52

112 176 64 216 3548

Szakképzés (11-13. évf.) 10. osztály utáni szakképzés Szakképesítések köre

Szakképesítés azonosító szintje

Szakképesítések köre

szint

tanulm ányi terület

sorszám

alapszakképesítés

31 31

521 521

09 01

1 0

0 0

0 1

0 0

00 31

00 03

31 33 33 33

341 543 522 542

01 01 04 05

0 1 1 0

0 0 0 0

1 0 0 1

0 0 0 0

31 00 00 33

2 00 00 03

részelágazás ráépülés szint sorszám szakképesítés

Szakképesítés megnevezése

Gépi forgácsoló Mg-i gépszrelő Élelmiszer és vegyi áru eladó Bútorasztalos Villanyszerelő Női szabó

Választható szakképesítés (igény szerint - fenntartói engedéllyel - a fentiek helyett 31 521 10 1 0 0 0 00 00 Géplakatos 31 582 05 1 0 0 0 00 00 Kőműves Vízvezeték és 31 582 09 0 0 1 0 31 04 vízkészülék sz. Központifűtés és 31 582 09 0 0 1 0 31 03 csőhálózat sz. Épület- és 31 582 07 1 0 0 0 00 00 építménybádogos 33 582 03 1 0 0 0 00 00 Burkoló 33 582 01 1 0 0 0 00 00 Ács-állványozó

53

Építész szakmacsoport: Kőműves képzés óraterve: (OKJ 31 582 15 1000 00 00) Tantárgyak 11.

12.

36 32 hét hét 1 204/1.0/0459-06 Az építési tevékenység alapfeladatai 2 204/2.0/0459-06 Balesetmentes munkavégzés feltételei 3 204/3.0/0459-06 Anyagszükséglet meghatározása 4 204/1.0/0460-06 Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamatai 5 204/2.0/0460-06 Zsaluszerkezetek elkészítése 6 204/3.0/0460-06 Zsaluszerkezetek bontása 7 204/1.0/0462-06 Hagyományos állványzatok 8 204/2.0/0462-06 Hagyományos állványzatok építése 9 204/3.0/0462-06 Hagyományos állványzatok bontása és karbantartása. 10 204/4.0/0462-06 Tárolási előírások 11 204/1.0/0476-06 Épületszigetelés 12 204/2.0/0476-06 Vízszigetelés 13 204/3.0/0476-06 Hő-, hangszigetelés 14 204/1.0/0482-06 Betontechnológia 15 204/2.0/0482-06 Hagyományos betonozás 16 204/3.0/0482-06 Betonvédelem 17 204/1.0/0486-06 Falazás előkészítés 18 204/2.0/0486-06 Szerkezetkészítés 19 204/3.0/0486-06 Építési segédszerkezet készítése 20 204/4.0/0486-06 Vakolási munka 21 204/5.0/0486-06 Rabicolás, felületburkolás 22 204/6.0/0486-06 Anyag és technológiai ismeret 23 204/7.0/0486-06 Minőség-ellenőrzés 24 204/8.0/0486-06 Szoftverek 25 204/9.0/0486-06 Gépek 26 204/1.0/0487-06 Betontechnológia 27 204/2.0/0487-06 Építési segédszerkezet 28 204/3.0/0487-06 Szerkezetkészítés 29 204/4.0/0487-06 Minőség-ellenőrzés 30 204/5.0/0487-06 Számítógép kezelés 31 204/6.0/0487-06 Gépek organizációja 32 204/7.0/0487-06 Anyagszállítás, -nyilvántartás 33 204/1.0/0698-06 Kitűzési feladatok 34 204/2.0/0698-06 Speciális kőműves munka 35 204/3.0/0698-06 Utómunkálatok 36 204/1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok Éves óraszámok összesen Nyári összefüggő gyakorlat Elmélet-gyakorlat óraszáma Elmélet-gyakorlat arány

2 1,5 1,5 2 2 1 1 3 1 1 2 3 2 3 3 1 1 3

2

1

2 1 3 1 3 0,333 0,333 0,333 1 2 2 0,25 0,25 0,25 0,25

1

1 32 140

4 1 3 32

Öszszes óraszám 72 54 54 72 72 36 36 108 36 36 64 96 64 108 108 36 36 172 32 96 32 168 10 11 11 32 64 100 8 8 8 8 32 128 32 136 2176

Az összes órából Elmé- Elméletig Gyakor-lat let ényes gyakorlat 72 54 54 72 72 36 36 108 36 36 32 32 96 32 32 54 36 108 36 36 172 32 96 32 168 10 11 11 32 64 100 8 8 8 8 32 16 112 16 16 104 32 32 670 32 1488 670 1488 30,8 % 69,2 %

Mindkét évfolyamon a heti óraszám a kötelező 35 óra: 32 óra szakmai plusz 1 óra osztályfőnöki, és 2.5 óra testnevelés. Az összes óraszám a központi programban szereplő érték, ehhez képest lett kiegészítve 32-re a heti óraszám. 54

valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló, többször módosított 1/2006. (II. 17.) OM rendelet, – a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet, – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet – a 31 582 15 1000 00 00 Kőműves szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó szakképesítésért felelős miniszteri rendelet – a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló módosított 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet,

55

31 582 09 0010 31 03 azonosító számú Központifűtés- és csőhálózat-szerelőmegnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai és azok óraszámai ÉVFOLYAM

11. évfolyam

12. évfolyam

Elmélet

Elm. Ig.Gyak.

Gyakorlat

Elmélet

Elm. Ig.Gyak.

Gyakorlat

Osztályfőnöki

----

36 (1)

----

----

32 (1)

----

Testnevelés

----

72 (2)

----

----

64 (2)

----

180 (5)

72 (2)

216 (6)

----

----

----

-----

144 (4)

-----

32 (1)

----

----

0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok

72 (2)

----

252 (7)

32 (1)

64 (2)

----

0095-06 Általános csőszerelési feladatok

36 (1)

108 (3)

-----

64 (2)

----

224 (7)

0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok

-----

-----

-----

64 (2)

----

224 (7)

0107-06 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok

-----

-----

-----

128 (4)

----

192 (6)

360 (10)

432 (12)

468 (13)

160 (5)

640 (20)

TANTÁRGY / MODUL

0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Összesen

320 (10)

Központifűtés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű szakképesítés-elágazás helyi képzés szerinti órafelosztás (tantárgyakhoz rendelt tananyagegységekkel kiegészítve)

11. ÉVFOLYAM 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú Központifűtés- és csőhálózat-szerelőmegnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai,és azok óraszámai részletezve Elmélet

Elm .Ig. Gyak.

Gyakorlat

Osztályfőnöki

----

36 (1)

----

Testnevelés

----

72 (2)

----

180 (5)

72 (2)

216 (6)

095/1.0/0111-06 Műszaki dokumentációk

108 (3)

----

----

095/2.0/0111-06 Geometriai mérés

36 (1)

36 (1)

----

095/2.0/0109-06 Mérések

---36 (1)

36 (1) ----

---216 (6)

----

144 (4)

----

----

144 (4)

----

0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok

72 (2)

----

252 (7)

095/4.0/0109-06 Hegesztés

72 (2)

----

252 (7)

0095-06 Általános csőszerelési feladatok

36 (1)

108 (3)

----

36 (1)

108 (3)

----

0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok

----

----

----

0107-06 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok

----

----

----

TANTÁRGY / MODUL

0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

095/3.0/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása 0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 095/1.0/0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

095/1.0/0095-06 A szerelés előkészítése

56

Összesen

360 (10)

432 (12)

468 (13)

12. ÉVFOLYAM 31 582 09 0010 31 03 azonosító számú Központifűtés- és csőhálózat-szerelő megnevezésű szakképesítés-elágazás szakmai követelménymoduljai és azok óraszámai részletezve Elmélet

Elm. Ig. Gyak.

Gyakorlat

Osztályfőnöki

----

32 (1)

----

Testnevelés

----

64 (2)

----

0111-06 Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő)

----

----------

-------------

32(1)

64 (2) ----

----

64(2)

----

64 (2)

224 (7)

32 (1)

-------

96 (3) külső

095/4.0/0095-06 Tömítettségi és tömörségi ellenőrzés

16 (0.5)

----

32 (1) külső

095/3.0/0095-06 Tartószerkezetek szerelése

16 (0.5)

----

96 (3) külső

64 (2)

----

224 (7)

095/1.0/0096-06 Épületgépészeti berendezések és készülékek

16 (0.5)

----

62 (2) külső

095/3.0/0096-06 Vörösrézvezetékek szerelése

8 (0.25)

----

32 (1) külső

095/4.0/0096-06 Műanyagcsövek szerelése

8 (0.25 )

----

32 (1) külső

095/5.0/0096-06 Légtechnikai szerelések

8 (0.25)

----

32 (1) külső

16 (0.5)

----

32 (1) külső

8 (0.25)

----

32 (1) külső

128 (4)

192 (6) 32 (1) külső

TANTÁRGY / MODUL

0110-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 095/5.0/0109-06 Munka- és környezetvédelem

32(1) 32(1)

0109-06 Épületgépészeti alapfeladatok

32 (1)

095/3.0/0109-06 Épületgépészeti szerkezetek 110/17.0/0264-06 Informatika alapismeret 0095-06 Általános csőszerelési feladatok 095/2.0/0095-06 Csővezeték-szerelés

0096-06 Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok

095/6.0/0096-06 Épületgépészeti rendszerszerelés 095/2.0/0096-06 Acélcsövek szerelése 0107-06 Központifűtés- és csőhálózat-szerelő feladatok

----

57 095/1.0/0109-06 Dokumentációk 18 36 0 54

32 (1)

-------

62 095/6.0/0109-06 Munkaszervezés 18 0 0 18

16 (0.5)

----

32 (1) külső

74 095/2.0/0107-06 Fűtőtestek 18 0 54 72

16 (0.5)

----

16 (0.5) külső

73 095/1.0/0107-06 Fűtési csőhálózat 20 0 94 114

16 (0.5)

----

32 (1) külső

76 095/4.0/0107-06 Fűtési rendszerek beüzemelése 28 0 18 46

16(0.5)

----

16 (0.5) külső

77 095/5.0/0107-06 Fűtési rendszerek karbantartása 18 43 0 61

16 (0.5)

----

32 (1) külső

75 095/3.0/0107-06 Kazánok 21 0 36 57

16 (0.5)

----

32 (1) külső

320 (10)

160 (5)

640 (20)

Összesen

57

Gépészet szakmacsoport: Szakmai képzés óraterve: Gépi forgácsoló (OKJ 31 521 09 1000 00 00) Tantárgyak 11. 12. Összes Az összes órából óraszám Elmélet Elméletigénye Gyakorlat s gyakorlat 36 32

hét hét Általános gépészeti munka, baleset, tűz és környezetvédelmi feladatok Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) elmélet Általános gépészeti technológiai feladatok II. (forgácsoló) gyakorlat

Gépi forgácsoló feladatok részletezése: Esztergálási alapfeladatok I.-II. Esztergálási feladatok I.-II. CNC forgácsolás I.-II. Fúrás I.-II. Darabolás I.-II. Marás I.-II. Köszörülés I.-II. Gyalulás, vésés Szerszámélezés Gépi forgácsoló feladatok összesen Éves óraszámok összesen Nyári összefüggő gyakorlat Elmélet-gyakorlat óraszáma Elmélet-gyakorlat arány

1

1

68

32

36

2 1 1

2 2 2

136 100 100

68 36 100

68 64

5,5

198

6 6 7 1 1

216 216 6 444 36 36 9 288 9 288 1 32 0,5 18 21,5 25 1574 1152 1120 2176 140 2316

198

72 72 136

144 144 308 36 36

64 64

408 644

72 240

644 28 %

1672 72 %

224 224 32 18 1094 1292 140

Mindkét évfolyamon a heti óraszám a kötelező 35 óra: 32 óra szakmai plusz 1 óra osztályfőnöki, és 2,5 óra testnevelés. Az összes óraszám a központi programban szereplő érték, ehhez képest lett kiegészítve 35-re a heti óraszám.

58

Bútorasztalos szakma OKJ.: 33 543 01 1000 00 00 Tantárgyak/modulok Osztályfőnöki Testnevelés Alapvető szerelési feladatok Tervezésszervezési feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Gyártás előkészítési és minőségellenőrzési feladatok A biztonságos munkavégzés feladatai A vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési ismeretei. Bútorasztalos gyártási gyakorlat Furnérozott és lamináltlapok alkatrészgyártási, szerelési gyakorlata. Nyári gyakorlat

Összesen

Évi (heti) óraszámok 11. osztály

Évi (heti) óraszámok 12 osztály

Elm. 36(1) 90(2,5) 36(1) 36(1) 72(2)

Eiggy. -

Gyak. -

Elm. 32(1) 80(2,5) 32(1) 32(1) 32(1)

Eiggy. -

Gyak. -

-

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

16(0,5)

-

-

-

-

-

32(1)

-

-

72(2)

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

32(1)

-

-

-

-

756(21) -

-

-

394(21) 254(21)

-

-

140(35)

-

-

-

450(12.5)

-

756(21)

384(12)

-

648(21)

Élelmiszer- és vegyiáru eladó 31 341 01 0010 31 02 Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Áruforgalom lebonyolítása Jogszabályok alkalmazása Szakmai idegen nyelv Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete Üzleti levelezés Pénzforgalmi ismeretek Elektronikus kereskedelem Bolti gyakorlat Összesen Nyári gyakorlat

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 36 1 32 1 90 2,5 80 2,5 198 5,5 72 2 96 3 80 2,5 36 1 90 2,5 108 3 64 2 96 3 36

504

1

72

2

14

36 504 774

1 14 22

504 105 59

14 35

64

2

336

11

64 32 48 32 448 800

2 1 1,5 1 14 25

0

0

Össz Éves 68 170 446 126 268 236 32 48 68 952 2414 105

60

Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 31 521 01 0010 31 03 Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Anyagismeret Gépjavítás, hegesztés Munka-, tűz- és környezetvédelem Vállalkozási és gazdálkodási ismeretek Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági gépek diagnosztikája Fémipari alapok Gépelemek Mezőgazdasági alapismeretek Közlekedési ismeretek Mezőgazdasági munkagépek Szakmai számítás Nyári gyakorlat Összesen

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. Össz. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves 36 1 32 1 68 90 2,5 80 2,5 170 72 2 72 72 2 72 2 64 2 128 4 336 36

72

36 72 36 72

1

36

2

1 2 1 2

72

36

2

32 64

1 2

32

160

5

1

96 128

3 4

180 108

5 3

216

6

64 32

2 1

224

7

18

400

13

736

23

1

140 522

14,5

108

3

788

61

32 368 128 308 144 72 72 576 32 140 2554

Bútorasztalos szakma OKJ.: 33 543 01 1000 00 00 Tantárgyak/modulok Osztályfőnöki Testnevelés Alapvető szerelési feladatok Tervezésszervezési feladatok Alapvető tömörfa megmunkálási feladatok Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Gyártás előkészítési és minőségellenőrzési feladatok A biztonságos munkavégzés feladatai A vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési ismeretei. Bútorasztalos gyártási gyakorlat Furnérozott és lamináltlapok alkatrészgyártási, szerelési gyakorlata. Nyári gyakorlat

Összesen

Évi (heti) óraszámok 11. osztály

Évi (heti) óraszámok 12 osztály

Elm. 36(1) 90(2,5) 36(1) 36(1) 72(2)

Eiggy. -

Gyak. -

Elm. 32(1) 80(2,5) 32(1) 32(1) 32(1)

Eiggy. -

Gyak. -

-

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

16(0,5)

-

-

-

-

-

32(1)

-

-

72(2)

-

-

32(1)

-

-

36(1)

-

-

32(1)

-

-

-

-

756(21) -

-

-

394(21) 254(21)

-

-

140(35)

-

-

-

450(12.5)

-

756(21)

384(12)

-

648(21)

62

Géplakatos 2+2 rendszer

11. évfolyam Elm. ig gyak 72(2) -

Gyak.

Elm.

-

-

36(1) 72(2)

144

Elm.

Műszaki dokumentációk Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Műszaki mérések Gépelemek beállítása Gépbeállítás Gépészeti köt.elm.alap Gépészeti kötések készítése Korrózió elleni véd. Geometriai mérések Ált.gépészeti munka, tűz és körny. Gépelemek szerelése Szerelési gyakorlatok Anyagok Melegüzemi gyak. Megmunkálások Szerelés Üzembe helyezés Nyári gyak. Összesen:

36(1) 18

12. évfolyam Elm. ig. Gyak. gyak -

32

54 54 (1,5) 54 (1,5) 90 (2,5)

126 72 216

18 (0,5)

18 72 64 (2)

32 (1)

80 (2,5) 176

396

180

2,5 óra testnevelés + 1 óra osztályfőnöki.

63

120 552

64 (2) 16 (0,5) 48 (1,5) 32 (1) 16 (0,5)

64

352

96

64 192 176 64 672

Női szabó

Évi (heti) óraszámok Tantárgyak/modulok

11. oszt. Elm.

eiggy

Éves Heti

Éves

12. oszt. gyak

elm

eiggy

Heti Éves Heti Éves Heti

Éves

13.oszt gyak

elm

eiggy

Heti Éves Heti Éves Heti

Éves

Össz. gyak

Heti Éves Heti Éves

Osztályfőnöki

36

1

36

1

32

1

104

Testnevelés Ált. gép. munka-, baleset.tűz- és környezetvédelmi feladatok

72

2

72

2

64

2

208

36

1

Minőségbiztosítás

18

Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék össz. műsz. dok. Textiltermék készítése Lakástextíliák gyártáselőkészítése Lakástextil-készítés gyártástechn. Lakástextil-javító szolgáltatás

36

1

36

1

108 0

0,5

54

1,5

108

3

36

1

36

4,5

162 252

90

108 108

36 162

1

2,5

144

7

252

4

234 108

3

108

18

1

18

Szabásminta készítése

108

3

36

1

Gyártáselőkészítés

54

1,5

Marketing és kommunáció

36

1

Anyag és áruismeret Vállalkozás pénzügyi tevékenysége Vállalkozás létesítése, üzemeltetése Fehérnemű szabásminta készítése Fehérnemű készítés gyártástechn. Fehérnemű javító szolgáltatás Munka- és védőruha szabásminta kész Munka- és védőruha-kész. műsz. dok. Munka- és védőruhajavító szolgáltatás

18

0,5

36

18

0,5

18

0,5

90

18

0,5

108

36

1

72

1

72

2

126

36

1

36

1

90

18

0,5

36

72

2

72

2,5

36 72

108

126

3,5

216

36

1

36

1

2

36 144

4

216

36

1

36

Női ruhák modellezése Nőiruha-készítés gyártáselőkészítése Nőiruha-készítés gyártástechnológiája Összesen Nyári gyakorlat

414

12

342

9,5

486

14

105

35

414

12

342

64

9,5

504

14

105

35

208

6,5

48

1,5

48

1,5

304

32

1

64

2

64

2

160

560

18

560

672

21

3622

336

11

112

3,5

210

Gép forgácsoló (FELMENŐ) Évi (heti) óraszámok Tantárgyak/modulok 11. oszt. 12. oszt. 13.oszt Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Osztályfőnöki 36 1 36 1 32 1 Testnevelés 72 2 72 2 64 2 Ált. gép. munka-, baleset-.tűz- és környezetvédelmi feladatok Anyagok Geometriai mérések Általános gépészeti technológiai feladatok II (forgácsoló) elmélet -műszaki dokumentációk -Gépészeti kötések elm. alapjai Megmunkálások Általános gépészeti technológiai feladatok II (forgácsoló) gyakorlat Esztergálási alapfeladatok Esztergálási feladatok CNC forgácsolás

36

1

36 36

1 1

150

4

36

36 108

1

36

1 3

54

Össz Éves 104 208

1

108

1,5

0 126 264

120

4

150 0

60

1,5

36

1

32

1

92

36

1

36 36

360

10

360

0 54

1,5

36 54

1 1,5

36

1 36 108

3

72

2

1

216

6

192 162

5,5 4,5

108

224

3

522

7

264 818

198

6,5

Fúrás Darabolás Marás Köszörülés Gyalulás, vésés Minőségbiztosítás Emelőgép kezelés Összesen Nyári gyakorlat

36 36

1

36 36

1 72 36

1 1

2 1

162 36

4,5 1

32 32

1 1 32

18 660

96 70

3 2,5

64 548

2 18

1

0,5 18

252

7

504 140

14 35

378

11

108

66

3

768 140

22 35

64 224

2 7

396

12

72 72 362 174 32 18 128 3838

Villanyszerelő

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Munka- és környezetvédelem Villanyszerelési munka előkészítése, dokumentálása Villamos szerelések Informatikai, munkaszervezési és tervezési, technológiai feladatok Kábelszerelés GyakorlatÖsszesen Nyári gyakorlat

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. Elm. gyak elm gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 36 1 36 1 90 2,5 90 2,5 72 2 36 1

180

5

324

9

72 36

2 1

432

12

486

14

252

36 756 1512 140

21 42 35

450

396 248

7

1 13

72 756 1472 140

67

11 8

2 21 42 35

elm Éves Heti 32 1 80 2,5

192 96

32 432

6 3

1 14

13.oszt eiggy Éves Heti

128

96 224

4

Össz. gyak Éves Heti

320

10

160

5

672 1152

21 36

3 7

Éves 104 260 108 588 1548 664 272 2184 5728

Központi fűtés és csőhálózat szerelő

Osztályfőnöki Testnevelés

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. 13.oszt Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 36 1 36 1 32 1 90 2,5 90 2,5 80 2,5

Össz. Éves 104 260

Általános csőszerelési feladatok

108

1462

Tantárgyak/modulok

Általános gépészeti munka- baleset-, tűz- és környezet védelem Általános gépészeti technológiai feladatok, hegesztés elmélet Csőhálózat-, berendezésés kalorikus gépek szerelése Épületgépészeti alapfeladatok Hegesztési gyakorlat Központifűtés- és csőhálózat szerelő feladatok Összesen Nyári gyakorlat

72

3

504

14

2

90

72

2,5

504

14

256

8

0 144

2

0 108

3

72

2

108

3

90 684

2,5 19

36

1

90

2,5

64

252

36

1

504 140

14 35

108 396

3 11

68

36 126

1 3,5

820 140

2

298

7

23 35

48

1,5

64

2

0 436

72

2

182 112

6 3,5

362 112

20

0 426 3604

232

7

192 192

6 6

614

Kőműves

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Építési tevékenység alapfeladatai Anyagszükséglet meghatározása Zsaluszerkezetek készítésének technológiai folyamata Hagyományos állványzatok Hagyományos állványzatok bontása, karbantartása Tárolási előírások Anyag- és technológiai ismeretek Épületszigetelés Hő, hangszigetelés Betontechnológia Vakolási munka Gépek

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. 13.oszt Össz. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves 36 1 36 1 32 1 104 90 2,5 90 52 80 2,5 260 54

1,5

54

72

2

72

72

2

36 18

1 0,5

18

0,5

72 0 36 18 0 18

108

3

18

0,5

72 72 72 72

2 2 2 2

54

1,5

180 72 72 72 18 54 69

Szoftverek Szerkezetkészítés II. Gépek organizációja Utómunkálatok Általános vállalkozási feladatok Anyagszállítás, nyilvántartás Minőség-ellenőrzés GyakorlatÖsszesen Nyári gyakorlat

18

18 522

15

0

0

756 756 140

21 21 35

504

0,5 48 32 48

1,5 1,5 1,5

18 48 32 48

48

1,5

48

16

0,5

64

2

0,5 64

0

0

70

756 756 140

21 21 35

304

10

64

2

672 672

21 21

80 18 2184 3578

Bútorasztalos

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Alapvető szerelési feladatok Tervezési, szerelési feladatok Alapvető tömörfa megmunkálás Munkakörrel, munkavégzéssel kapcsolatos feladatok Gyártási előkészítési és minőségellenőrzési feladatok A biztonságos munkavégzés feladatai Vegyes faipari termékek, tömegcikkek gyártása Bútorasztalos termékek gyártási feladatai Furnérozott és laminált lapok alkatrészgyártási, szerelési ismeretei Bútorasztalos gyártási gyakorlat Furnérozott és laminált lapok alkat alkatrészgyártási, szerelési gyak. Összesen Nyári gyakorlat

Évi (heti) óraszámok 11. oszt. 12. oszt. 13.oszt Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 36 1 36 1 32 1 90 2,5 90 2,5 80 2,5 36 1 36 1 36 1 36 1 32 1 72 2 72 2 32 1 18 0,5 32 1 36

1

36

1

32

1

36

1

36

1

32

1

36

1

32

1

72

2

36

1

32

1

36

1

72

2

32

1

756

21

756

21 672

468

13

756 140

21 35

486

14

756 140

71

35

21

368

12

672

Össz

Éves 104 260 72 104 176 50 0 104 0 104 0 68 0 140 0 140 0 1512 21 672 0 21 3506

Érettségi utáni szakképzés Szakképesítések köre

Szakképesítés azonosító szintje

Szakképesítések köre

szint

tanulmányi terület

sorszám

alapszakképesíté s

részszakképesítés

elágazás

ráépülés

szint

sorszám

51 54 52

525 481 341

01 04 05

1 0 0

0 0 1

0 1 0

0 0 0

00 54 52

00 01 02

A Szakképesítés képzési megnevezése idő (év)

Autószerelő Gazdasági inf. Kereskedő

2 év 2 év 2 év

Választható szakképesítés (igény szerint - fenntartói engedéllyel - a fentiek helyett)

52

525

01

1

0

0

0

00

00

54

521

01

0

0

0

0

0

0

52

523

01

1

0

0

0

0

0

54

481

04

0

0

0

0

54

04

55

345

01

0

0

1

0

55

02

52

341

05

0

0

0

0

52

03

52

341

04

1

0

0

0

00

00

52

342

01

0

0

0

0

00

00

72

Autóelektronika i műszerész Gépgyártástech nológiai technikus Automatikai műszerész Műszaki ifnormatikus Kereskedelmi szakmenedzser Ruházati kereskedő Kereskedelmi ügyintéző Markteing- és reklám ügyintéző

2 év

2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 1 év

1 év

54

481

03

0

1

0

73

0

52

02

Számítástech.sz oftverüzemeltet ő.

500 ó

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Vállalkozási ismeretek Gépjárműdiagnosztika Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosság Méréstechnika Autóelektronikai gyakorlat Műszaki dokumentáció Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Elektrotechnika-elektronika. Összesen Nyári gyakorlat

Autóelektronikai műszerész Évi (heti) óraszámok 13. oszt. 14. oszt. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti 36 1 32 1 192 6 32 1 128 4 144 4 72 2 192 6 72 2 288 8 144 4 512 16 72 2 32 1 72 2 144 4 72 2 144 4 32 1 48 1,5 684 19 432 12 144 4 608 19 32 1 560 17,5 140 35

74

Össz. Éves 68 224 128 144 264 360 656 104 72 216 224 2460 140

Autószerelő Évi (heti) óraszámok Tantárgyak/modulok 13. oszt. 14. oszt. Össz. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Osztályfőnöki 36 1 32 1 68 Általános vállalkozási feladatok 96 3 48 1,5 144 Autóbontás. 64 2 48 1,5 112 Autókarbantartás, ápolás 36 1 32 1 68 Autókarbantartás, autómosás gyakorlat 72 2 96 3 168 Autómosás 54 1,5 36 1 32 1 122 Gépjárműjavítás I. 180 5 144 4 128 4 160 5 612 Gépjármű karbantartás 72 2 72 2 16 0,5 160 Járműjavítás, -tisztítás 144 4 216 6 128 4 488 Környezetvédelmi felülvizsgálat feladatai 72 2 108 3 32 1 96 3 308 Közuti járműszerelő közös feladatok. 36 1 32 1 48 1,5 116 Anyagismeret 32 1 32 Összesen 630 17,5 576 16 72 2 576 18 400 12,5 144 4,5 2398 Nyári gyakorlat 140 35 140

75

Gazdasági informatikus

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Testnevelés Informatika alapismeretek -informatika alapjai -szakmai idegen nyelv Munkatervezés és szervezés. -munkajog -munkahely és környezet Projektmenedzsment Szoftvermenedzsment Vállalkozásmenedzsment Informatikai ismeretek -adatbázis kezelés -rendszer tervezés -információ kezelés, hálózatok Gazdasági ismeretek -pénzügyi tervezés -vezetési ismeretek -marketing -számvitel -statisztika -pénzügy -gazdasági jog

Évi (heti) óraszámok 13. oszt. 14. oszt. Összes Elm. eiggy elm eiggy Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves 36 1,0 32 1 68 90 2,5 80 2,5 170 0 108 3,0 180 5 288 72 2,0 36 1 108 0 36 1,0 36 36 1,0 36 90 2,5 36 1 126 18 0,5 36 1 54 54 1,5 36 1 90 0 90 2,5 72 2 162 36 1,0 18 0,5 54 54 1,5 36 1 90 0 36 1,0 36 18 0,5 18 64 2 64 96 3 96 3 192 96 3 96 3 192 64 2 96 3 160 48 1,5 48 76

-mikrogazdasági ismeretek -makrogazdasági ismeretek -tervezés Programozási ismeretek -matematika -programozási nyelv ismeret Menedzselési ismeretek Össz.

36

792

48 48 32

1,5 1,5 1

1

18

22

64 64 486 13,5 736

2 2 23

0,5

77

64 2 48 1,5 400 12,5

48 48 32 0 54 128 112 2414

Gépgyártástechnológiai technikus

Tantárgyak/modulok

Osztályfőnöki Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz, és környezetvédelmi feladatok Ábrázoló geometria. Géprajzi ismeretek Ipari anyagok és előgyártmányok Kézi forgácsolási gyakorlat Gépi forgácsolási gyakorlat Anyagvizsgálatok Geometriai mérések Mérés, ellenőrzés Anyagválasztás elméleti alapjai Képlékeny alakítás, előgyártmány gyártás Gépészeti kötések Gépészeti alapismeretek Minőségbiztosítás Forgácsoló alapeljárások Korszerű forgácsoló eljárások Gyártástervezés Gazdasági ismeretek CNC technika

Évi (heti) óraszámok 13. oszt. 14. oszt. Össz. Elm. eiggy gyak elm eiggy gyak Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves Heti Éves 36 1 32 1 68 36

1

72 72 36

2 2 1

36 36 36 72

1 1 1 2

36 72

1 2

36

36 36

36 108

3

36

1

16

72 72

2 2

72

2

0,5

88 72 72 36 72 72 72 72 36 72

1 1

1 48

1,5

16

0,5

48 48 64 176

1,5 1,5 2 5,5

32 96

1 3

1

78

112

3,5

108 72 36 64 144 80 144 64 288

Szerszámgépek karbantartása Informatika Villamos gépek Mechanika Vezérlés- és szabályozástechnika Irányítástechnika Összesen Nyári gyakorlat

108 36

792

1188

3

64 64 32

2 2 1

48 32 672

1,5 1 21

1120

35

1

22

180

5

33

79

216 140

6 35

64 32 32

1 1 64

208

6,5

240

2

128 172 64 68 2 112 32 7,5 2308 140 2308

52 341 05 0000 00 00 Ssz. Tantárgy / modul

Kereskedő 2010 13.évf. elm

eiggyak

gyak

évfolyam 14.évf. elm eiggyak

összes gyak

1.

Osztályfőnöki

36 (1)

32 (1)

68

2.

Testnevelés

72 (2)

64 (2)

136

3.

Áruforgalom lebonyolítása

64 (2)

334

4. 5. 7. 8.

Jogszabályok alkalmazása Szakmai idegen nyelv Üzleti levelezés

11.

Pénzforgalmi ismertek Áruforgalmi elemzések Vállalkozási ismeret Vezetési ismeret

12.

Marketing

13.

Élelmiszer-és vegyiáru áruismeret Élelmiszer-és vegyiáru bolti gyakorlat

9. 10.

14.

162(4,5 ) 18 (0,5)

36 (1)

72 (2)

36 (1)

18 (0,5) 36 (1)

126 (3,5)

72 48 (1,5)

16(0,5)

36 (1) 36 (1) 72 (2) 54 (1,5)

226 36

36 (1)

72 (2)

72 64 (2)

112 (3,5)

248

96 (3)

64(2)

286

64 (2) 96 (3) 108 (3)

64 96(3)

192

16(0,5)

124

54 (1,5)

54

80

15. 16. 17.

18.

19.

Ruházati áruismeret Ruházati bolti gyakorlat Bútor és lakástextil áruismeret Bútor és lakástextil bolti gyakorlat Nyári gyakorlat

Össz.:

72 (2)

48 (1,5)

120 48(1,5)

128 (4)

-

-

720 (20)

216 (6)

140 (35) 216(6)

48 128

32(1)

32

-

-

-

140

704(22 )

288(9)

96(3)

2380

Felnőttek szakmai képzése Iskolánk 51 szakmában szervezhet képzést felnőttek részére. Az indítandó képzést mindig a vállalkozók és munkavállalók igényi határozzák meg. Az intézményi stratégiában megfogalmazott legfőbb cél az, hogy a fejlesztések, változtatások révén a megújuló szakképzés megtalálja az összhangot a munkapiaci elvárásokkal, feleljen meg a technikai és technológiai fejlődés által létrehozott kihívásoknak. A fenti cél az erőforrások célszerű fejlesztésével és a munkapiac igényeinek állandó figyelésével elérhető. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 05-0099-06 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL -2192

V.

MELLÉKLETEK 1.

A közép szintű érettségi vizsga témakörei

(A témakörök részletező felsorolását Az érettségi részletes követelményeiről szóló 40/2002. számú OM-rendelet tartalmazza.) 81

Magyar irodalom Szerzők, művek Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és dráma Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Élő idegen nyelvek Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai 82

Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások Hasonlóságok és különbségek emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (lakószoba, a lakás bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben. Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért Éghajlat, időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, balesetek Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 83

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport, kirándulás Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei; a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai Vendéglátás Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Magyarország és célországok Országismeret, történelem, kultúra Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom Számelmélet Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei Függvények Függvények grafikonja, függvény-transzformációk Függvények jellemzése Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok 84

Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Térbeli alakzatok Kerület, terület, felszín, térfogat Vektorok Trigonometria Koordinátageometria Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban. Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás a táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés 85

Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés Fizika Mechanika Mozgások kinematikai és dinamikai leírása: Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás Az egyenletes körmozgás Gravitáció A harmonikus rezgőmozgás Hullámmozgás Statika Hangtan Munka és energia, ütközések Termodinamika Hőtágulás Gázok állapotváltozásai: Gázok állapotjelzői Izochor, izobar, izoterm, adiabatikus állapotváltozások A kinetikus gázelmélet A termodinamika I. főtétele A termodinamika II. főtétele Halmazállapot-változások Elektromosságtan Elektrosztatika 86

Ez egyenáram: Egyenáramú áramkörök Galvánelemek Félvezetők Magnetosztatika Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok Fénytan: Geometriai optika Hullámoptika Atomfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Magfizika: Az atommag szerkezete Radioaktivitás, maghasadás és fúzió Atomreaktor, atombomba, sugárvédelem Elemi részecskék A csillagászat elemeiből Fizika-kultúrtörténeti ismeretek Biológia Bevezetés a biológiába Az egyed alatti szerveződési szint Az egyed szerveződési szintje Növényrendszertan Állatrendszertan Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás 87

A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai A hormonrendszer Az immunrendszer Szaporodás és egyedfejlődés Az egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Kémia Általános kémia Az atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók Reakciótípusok A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia 88

A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Földünk és környezetünk Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai Helymeghatározás a térképen Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap A Föld mozgásai és azok következményei A geoszférák földrajza A kőzetburok A kőzetlemezek és mozgásuk következményei A Föld nagyszerkezeti egységei A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások Az időjárás-jelentések értelmezése A vízburok A vízburok tagolódása és a víz körforgása A felszíni és felszín alatti víztípusok A víz és a jég felszínformáló tevékenysége 89

A talaj A földrajzi övezetesség A földrajzi övezetek, övek, területek/vidékek elhelyezkedése Népesség és településföldrajz A Föld népességnövekedése A népesség szerkezete Az urbanizáció A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése A fejlettség területi különbségei A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai, résztvevői. A globalizáció A gazdasági ágazatok A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői Az energiagazdaság és az ipar jelentősége A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása A világgazdasági központok és a peremterületek Magyarország földrajza Hazánk természeti adottságai és erőforrásai Népességföldrajzi folyamatok Magyarország gazdaságának jellemző vonásai Hazánk környezeti állapota Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Európai Unió kialakulása. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemző, tipikus tájaik A világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire Testnevelés és sport Szóbeli követelmények Magyar sportsikerek, olimpia Egészséges életmód Testi képességek 90

Gimnasztika Atlétika Torna Testnevelés és sportjátékok A természetben űzhető sportok Küzdősportok Ritmikus gimnasztika Gyakorlati követelmények Gimnasztika Atlétika: ugrások, futások, dobások Torna: talajtorna, szekrényugrás Labdajátékok: röplabda, kosárlabda, labdarúgás, floorball A legismertebb társastáncok alaplépései Közgazdasági és marketing alapismeretek Közgazdaságtan A közgazdaságtudomány A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat és a termelői magatartás A vállalat kínálata és a piac jellege A termelési tényezők piaca A vállalatok a nemzetközi piacon A piaci szabályozás kritikája A makroökonómia alapösszefüggései A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem A makrogazdaság pénzpiaca, - a kamatláb alakulása A makrogazdaság egyensúlya A munkapiac Az egyensúlytalanság, a munkanélküliség Az infláció és inflációs folyamatok A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata A nyitott makrogazdaság Marketing A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése A piac, a piaci környezet elemzése Fogyasztói vásárlói magatartás 91

A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei A piackutatás felhasználási területei Árpolitika, árstratégia Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklám vállalati funkciói A reklámeszközök és reklámhordozók A reklám tervezése, szervezése A public relations Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat Az egyéb piacbefolyásolási eszközök Gépészeti alapismeretek A műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló geometriai alapismeretek Géprajzi alapismeretek alkalmazása Mechanika Merev testek statikája Szilárdságtan Gépelemek Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények, tartályok Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Nyomatékátszármaztató hajtások Súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek Anyagismeret Fémtani alapismeretek Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok 92

Megmunkálások Forgács nélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés Forrasztás Műanyagok megmunkálása Villamosságtani ismeretek Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Transzformátorok Egyenáramú villamos forgógépek Váltakozó áramú villamos forgógépek Az ember és környezete Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Munkakörnyezet, ergonómia

93