Pedagógiai program 1

Pedagógiai program

1

BEVEZETÉS .............................................................................................................................. 8 1

Az iskola nevelési programja ............................................................................................. 9 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 11 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.................................... 15 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................... 17 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai .................................................................... 17 Céljaink: ................................................................................................................................ 18 Feladataink: .......................................................................................................................... 19 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................. 20 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 21 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ................................. 22 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:............................................. 23 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: .................................. 23 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ......................................... 23 1.5 Iskolai könyvtár. ........................................................................................................... 24 1.6 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 24 1.6.1 Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .................................................................. 25 1.6.2 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ...... 28 1.6.3 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ......................... 28 1.6.4 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............. 29 1.6.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................... 29 1.6.6 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................... 30 1.6.7 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................. 31 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .......................... 32 1.8 Kapcsolattartás aszülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................... 33 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ............................................. 33 A tanulók körében végzett munka ...................................................................................... 33 1.8.2 Az igazgató(vezetőség) és a nevelőtestület együttműködése ................................. 34 1.8.3 A szakmai munkaközösségek együttműködése ...................................................... 35 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ......................................................... 35 1.9.1 A vizsgaszabályzat hatálya, célja ........................................................................... 35 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ................................................................................................................. 47 1.9.2 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ............................ 104 1.9.3 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ........................................................... 104 1.10 2. Az intézmény helyi tanterve ................................................................................... 104 3.1 A választott kerettanterv megnevezése ................................................................. 105 1.11 Belügyi rendészet, katonai alapismeretek szakközépiskola 4 éves képzés ............ 109 2

1.12 A tanév javasolt beosztása ......................................................................................... 113 3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei.. 115 1.12.1 Mindennapos testnevelés ...................................................................................... 116 1.13 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ....... 116 1.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................. 117 1.15 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésénekkövetelményei és formái .. 117 1.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 118 1.17 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................... 119 1.17.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükségesmódszerek ... 119 1.18 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................ 120 1.18.1 Az iskola egészségnevelési elvei .......................................................................... 120 1.18.2 Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. .................................................................................. 120 1.18.3 Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: ......................................................................................................................... 120 1.19 Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................ 121 Környezeti nevelés tanórán és tanórán kívül ................................................................... 122 1.20 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE.......................................... 122 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 129 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 136 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 138 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 143 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 147 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 149 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 151 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 153 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 155 A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 157 SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................................................................................................. 163 3

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként ............................................................................................................... 163 Kollégiumok ............................................................................................................................. 166 A kollégiumok pedagógiai programja .................................................................................. 166 A kollégiumok adatai.......................................................................................................... 166 A kollégium neve: BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium ..................................... 166 A kollégium neve: BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium ................. 166 A működés belső feltételrendszere .................................................................................... 166 A működés külső feltételrendszere ................................................................................... 168 A kollégiumok társadalmi szerepe .................................................................................... 168 1.5.1.3.Didaktikai alapelvek ............................................................................................. 170 1.5.1.4Értékek a pedagógiai programban ......................................................................... 170 Az AJKP-ban részt vevő kollégium feladatai ............................................................... 178

2.

2.1. Az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program ..................................................... 178 a) elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat; törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális és mentális igényeiket és szükségleteiket, képes a tanuló szüleivel/gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, ........................... 178 j)

a programhoz való csatlakozásakor részt vesz egy érzékenyítő alapképzésen és

rendszeresen továbbképzéseken. ....................................................................................... 179 b)

az AJKP különböző évfolyamain tanulókból kialakított kollégiumi csoport, ........ 179

1.

együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, ................................................... 179

4.

együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók,

pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, ................................................................... 180 9.

együttműködés települési önkormányzatokkal,........................................................ 180

13. együttműködés a fenntartóval. ................................................................................... 180 a)

stratégia készítése, ....................................................................................................... 181

e)

az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak, ......... 181

3.2.2. .................. Cél: Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és a leendő/jelenlegi középiskolával együttműködésben az előkészítő év időszakában a kollégiumban folynak, és az érettségit adó középiskolai tanulmányokra készítenek fel. ...................................................................................................................... 181 a)

pályaorientáció: integrált osztályokba történő átvétel koordinálása és

támogatása, .......................................................................................................................... 182 4

3.3. A bemeneti mérés folyamata................................................................................. 182 c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek azonosítása. .............. 182 3.4. Az egyéni fejlesztés folyamata.............................................................................. 182 a) egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, ............................ 182 d)

egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében; a

tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, ............................ 182 a)

az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése,................................ 183

f)

kortárssegítés, ............................................................................................................. 183

Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik......................................................................... 183 b)

projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson,

csoportfoglalkozáson kívül), ............................................................................................... 183 f)

mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával.............................. 183

3.7. A tanulói mérés és értékelés folyamata ................................................................. 183 cb) a tanuló szociális helyzetének felmérése,..................................................................... 184 A továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölése érdekében a tanuló két tanévvel az érettségi előtt a nevelésében érintettekkel közösen karriertervet készít az egyéni fejlesztési terv keretei között, mellyel összefüggésben megvalósítandó tevékenységek: .................................................................................................................... 184 3.9. Az AJKP folyamatos fejlesztése ........................................................................... 185 A programban végzett diákok körében öt év átlagában számítva növekszik a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok aránya, legalább az 50% eléréséig. ........... 185 b)

évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok

meghatározása, ................................................................................................................... 185 Az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program ............................................................... 186 4.2. A nevelőtestület ................................................................................................... 187 h) kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, ..................................................................... 188 4.3. Csoportszervezés .................................................................................................... 188 c) az AJKSZP-ba felvett tanulókból és a kollégium nem AJKSZP-s tanulóiból kialakított csoport. ........................................................................................... 188 4.4. Együttműködés ..................................................................................................... 188 Az együttműködés kiemelt területei: ................................................................................. 188 b)

együttműködés a családdal, ........................................................................................ 188

5

f)

együttműködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és

kollégiumokkal, ................................................................................................................... 189 i)

együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, ..... 189

l)

együttműködés civil szervezetekkel, .......................................................................... 189 Az AJKSZP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során

5.

megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok ........................................................ 189 3.1–3.9. pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését biztosítják. ....... 189 3. 1. A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata ........................................... 189 a) stratégia készítése, ....................................................................................................... 190 d)

szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett

családokkal, tanulókkal,..................................................................................................... 190 f)

kapcsolattartás a fenntartóval. .................................................................................. 190

A szakiskola életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: ...... 190 b)

az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása.................................... 190

3.3. A bemeneti mérés folyamata................................................................................. 190 c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek és az igények azonosítása. .......................................................................................................................... 191 3.4. Egyéni fejlesztés folyamata ................................................................................... 191 a) az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, ....................... 191 c)

egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, ............................... 191

f)

az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő

programok. .......................................................................................................................... 191 3.5. Egyéni fejlesztés eszközrendszere ........................................................................ 191 c) előítéletek kezelése, ..................................................................................................... 192 g)

tanári mentori rendszer működtetése, ...................................................................... 192

3.6. Pedagógiai környezet ............................................................................................ 192 Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: ................................. 192 b)

projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek

(csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), ....................................................... 192 d)

drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, ................................................ 192

f)

mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával. ............................ 192 3.7.

A tanulói mérés és értékelés folyamata ................................................................. 192

6

b)

az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával

mérések elvégzése: .............................................................................................................. 193 c)

az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és

szükségletek azonosítása, ................................................................................................... 193 A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: .................................................................................................................... 193 e)

karrierterv készítése, .................................................................................................. 193

e)

a programban keletkező adatok visszacsatolása ...................................................... 194

7

BEVEZETÉS Nógrád Megye Önkormányzatának határozata 2007. július 1-jével jogutóddal megszüntette a bátonyterenyei Fáy András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégium önállóságát, és ezen intézményeket a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumba (székhelyintézmény) integrálta tagintézményekként. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Iskolánkban (közös intézményünkben) hagyományaink és céljaink szerint művelt és igényes szakembereket képezünk, nevelünk. Programunk boldogulási esélyt kínál valamennyi tanulónk számára, felkészítjük őket a tanulásra, a munkára, az életre. A jövő szakértelmének kiművelése során képességalapú, használható tudást nyújtunk - iskolatípusunknak megfelelően. Hangsúlyosnak tartjuk a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelést, a professzionalizálást, a rugalmas, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes, szakmai ismereteit megújítani akaró és tudó szakemberek képzését. A kor kihívásainak megfelelően fontosnak tartjuk a gazdaság változó világában és a társadalomban való eligazodáshoz, az élethosszig tartó tanulás követelményéhez, a műveltség igényének kialakulásához, az önmegvalósításhoz, a méltó emberi élethez szükséges képességek, készségek fejlesztését. A hagyományos értékek közvetítése mellett felvállaljuk a – korunk mindennapos tevékenységeinek részét képező – számítástechnikai, idegen nyelvi ismeretek elsajátítását, bevezetjük tanulóinkat a természeti – környezeti, egészségvédelmi ismeretek kultúrájába, megismertetjük az érdeklődőket az alapvető technikai ismeretekkel. Így tanulóink a szakmunkásoklevél, az érettségi, vagy akár a technikus oklevél megszerzésén túl a munkaerőpiacon korszerű tudásanyaggal jelenhetnek meg, illetve felkészülhetnek a felsőoktatási intézményekbe való belépésre. A nevelési és tantárgyi programunk harmonizál aktív tanulói részvételt, kreativitást feltételező pedagógiai elveinkkel, a tehetséggondozást, hátránykompenzációt, esélyegyenlőséget egyaránt biztosítani kívánó elképzeléseinkkel. Valljuk, hogy programunk végrehajtása során - a társadalmi elvárások mellett figyelembe vesszük az iskolahasználók (szülők, tanulók, nevelőtestület) teljes körének igényeit, szükségleteit. Mindennapjainkat áthatja az iskolaközösség alakítása, hiszen tanár, nevelő, diák, szülő érdeke egyaránt, hogy jól érezzük magunkat iskolánkban. Megítélésünk szerint felvállalt pedagógiai küldetésünkben igyekszünk érvényesíteni azokat a követelményeket, amelyek alapján megfelelhetünk az egyre terjedő európai modellnek.

8

1

Az iskola nevelési programja - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban és tagintézményeiben tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.

-

Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, 9

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében

-

biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, 10

-

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

1.1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

11

Alapvető célunk – a Nógrád megyei közoktatás-fejlesztési koncepcióval összhangban - a munkaerőpiac követelményeinek megfelelő szakemberek képzése a fa-, fém-, építő-, jármű-, villamos-, könnyű-, elektronikai-informatikai ipar, környezetvédelem, szolgáltatóipar területén, az általános műveltséget közvetítő szakaszt követően, az OKJ szerinti bemeneti követelmények figyelembe vételével. Nevelési-oktatási alapelveink: 

Alapelvünk, hogy iskolai tevékenységünk valamennyi területén és szintjén egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását szolgáló oktatást-nevelést valósítunk meg.



Segítjük tanulóinkat abban, hogy a tanulás életprogrammá válhasson számukra.



Munkánk során nem az ismeretek felhalmozását tartjuk elsődlegesnek, hanem azok bővítésére, elmélyítésére, alkalmazni tudására helyezzük a hangsúlyt.



Hiszünk abban, hogy mindenki tehetséges valamiben, ezért törekszünk arra, hogy felismerjük és fejlesszük tanítványaink képességeit, készségeit. Nevelő-oktató munkánk középpontjában a személyiség fejlesztése áll.



Úgy véljük, tanulóink fizikai és szellemi fejlődésének összhangja juttathat el egy olyan harmonikus személyiséghez, aki képes lesz majd a változó igényekhez alkalmazkodva méltó emberi életet élni.



Tanulói összetételünk heterogenitásából adódóan igyekszünk biztosítani sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulóink fejlődését is, csakúgy, mint az elmélyültebb tudást igénylő tehetséges diákokét.



Törekszünk arra, hogy tanítványaink ismerjék meg és sajátítsák el, illetve tartsák tiszteletben a humanizált társadalom értékrendszerét.



Valljuk, hogy a gyerekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez.

12

Kollégiumainkban kiemelt figyelmet fordítunk a társas kapcsolatokra vonatkozó



értékek elsajátítására, a viselkedési normák következetes betartatása

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.



Kiemelt alapelveink a következők: 

a kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése,



az esélyegyenlőség biztosítása,



az SNI-s tanulók integrált oktatása,



a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,



az alkotó pedagógiai klíma megteremtése.

Az intézmény cél- és feladatrendszere: A közoktatás és a szakképzés távlati céljaival, illetőleg nevelési alapelveinkkel összhangban iskolánkban az alábbi célok és feladatok kaptak prioritást: Elsődleges célunk a tanulók felkészítése a szakmai- és az érettségi vizsgakövetelmények teljesítésére az alap- és középfokú műveltség bázisán. Célunk a munkaerő-piaci igények, elvárások által megkívánt teljesítmény és minőség szintjének megfelelő elméleti tudás és gyakorlati készség alkalmazásának elősegítése (valamennyi kompetenciaterületen). Céljaink: •

a sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése,

•

a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával,

13

•

a digitális írástudás elterjesztése,

•

a tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése,

•

a nevelőtestület módszertani kultúrájának fejlesztése,

•

az önálló intézményi innováció megvalósítása, nyomon követése.

Feladat: 

a tanulás, az alkotó munka értékének elfogadtatása,

•

a kompetencia alapú oktatás kiterjesztése,

•

élet közeli tanulási környezet kialakítása,

•

a tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre törekvés tevékenységrendszerének biztosítása,

•

a játékosság, a szimuláció gazdag eszköztárának biztosítása.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek - Elbeszélés. bemutatása, közvetítése. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 14

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka tanév végén: -

minden tantárgyból megfelel az középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

1.2

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

-

megkezdi és sikeres szakmai vizsgát tesz.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. 15

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A hátrányos helyzetű gyerekek 14 éves korukig rengeteg kudarcélményt, sikertelenséget élnek át, s ez önmagában is deformálja, a deviancia irányába tereli életüket. Ezért a velük való foglalkozást a tanuláshoz, az iskolához való viszony feltárásával, a negatív érzelmek, átélt sérelmek kibeszélésével érdemes kezdeni. Olyan munkáról van szó, amely során megkíséreljük a gyerekekben helyreállítani a világ megismerése iránti kíváncsiságot, tanulási kedvüket felkelteni. A tanulásnak azokkal a fogásaival is meg kell ismertetnünk a gyerekeket, amelyek a hatékony, gazdaságos és eredményes tanulást lehetővé teszik. Konkrét módszerekről, eljárásokról, van itt szó, melyeket be kell mutatnunk, ki kell próbáltatnunk és be kell gyakoroltatnunk. Ezek egyaránt vonatkoznak a figyelem, a beszédben és írásban való önkifejezés, az emlékezet, a gondolkodás és az önművelés területére. A végső cél a gyerekek 16

saját tanulási módszerének kialakulása. A fő feladat nem a tananyag átadása, hanem a személyiség fejlesztése. Ez természetesen a tananyag átadásának folyamatában valósul meg, de olyan módon, olyan módszerekkel, amelyek mind az alapképességek folyamatos fejlődését, mind a tananyag átélhetőségét lehetővé teszik. A cél megvalósításának útja:  tanulási módszerek, eljárások, technikák bemutatása;  kipróbálás, begyakorlás a sikeres elsajátításig;  használatbavétel, naponkénti alkalmazás. Elvárható eredmény a tanulás tanulása folyamán:  Ismerjék az állandó tanulási idő jelentőségét, a célszerű tanulási sorrendet (pl. egyszerűbbtől, a komplikáltabbig, szavaktól a kifejezésekig, mondatokig, összefüggő szövegekig).Tapasztalják meg az egyéni időterv jelentőségét (pl. a napi rendszeres szóismétlés fontossága, haszna).  Legyenek jártasak a pihenőidők beiktatásában.  Tapasztalják meg, hogy a kíváncsiságnak, érdeklődésnek milyen szerepe van a tanulásban (pl. szövegek híres emberekről, sztárokról).  Legyenek képesek mozgósítani akaraterejüket akkor is, ha számukra kevésbé érdekes ismeretekkel találkoznak, mert közelebbi és távolabbi céljaik megvalósulását ez is szolgálja.  Tanuljanak meg tájékozódni a segédkönyvekben (pl. szótár).  Éljék át tehetségük, képességeik, tudásvágyuk, akaraterejük adta siker élményét, próbálják a kudarcokat is elviselni (sikeres nyelvhasználat pl. az Interneten).  Legyenek képesek reális célokat kitűzni maguknak, mozgósítsák akaraterejüket a megvalósításhoz (pl. külföldi munkavállalás elérésének a célja).  Legyenek képesek adott ismeretet elsajátítani (pl. nyelvtani fogalom, olvasmány feldolgozása)  Legyenek képesek a közös órai munka során az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet, a vázlatot.  Alakuljon ki a tanulókban reális kép önmagukról, melynek ismeretében legyenek képesek fejlődni az eredményes tanulás érdekében.  Tapasztalják meg azokat a tanulási technikákat, melyek segítségével a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban tudnak tanulni.  Váljon szokásukká a teljes figyelemmel történő olvasás.

1.3 1.3.1

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskola feladatai

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi egyensúly, harmónia, szociális jól-lét állapota. Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi, lelki képességeket hangsúlyozza. Ebből adódóan az egészségnevelés, egészségfejlesztés fogalmába

17

–tágabb értelmezésben- a testi és lelki, társadalmi és környezeti tényezők és a közösségi kapcsolatok is beletartoznak.

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; b) a helyi tantervben szereplő szakmai tantárgyak tananyagai c) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele Céljaink: 

hogy a család mellett az iskola is az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé váljék,



az egészségmegőrzését elősegítő tudás és tapasztalat összegyűjtése és bemutatása,



az egészséges életmódra ösztönzés,

18



hogy tanulóink megértsék saját egészségvédelmük jelentőségét, rendelkezzenek az ehhez szükséges ismeretekkel, jártasságokkal,



a tanulók egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelme és egészségfejlesztésének a segítése,



egészséges, pozitív életvezetés kialakítása –minden szinten,



kulturált életvitel-szemlélet iránti belső igény megalapozására való törekvés.

Feladataink: 

a diákokkal kapcsolatosan o az egészséges táplálkozás érvényesítése, o tudatosan egészséges táplálékot fogyasztani tudó, szelektáló nemzedék nevelése, o a testi, fizikai aktivitás igényének kialakítása, o váljon életszükségletté, épüljön be a tanulók napirendjébe a mozgás, a sport, o a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, drog) visszaszorítása, o a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása o a káros szenvedélyektől mentes, tudatos életmód választására nevelés, o a lelki egészségvédelem megerősítése, o „Ép testben ép lélek”, önismeret, kommunikációs képességek, szociális készség fejlesztése, o a másság elfogadása, tolerancia, o önbizalom, önépítés, a kompetencia magasabb szintjére jutása, juttatása, o egészséges önbizalom kialakítása, o konfliktus- és stressz-helyzetek kezelése, o pozitív gondolkodásra nevelés, o barátság, szerelem, szex, családi életre nevelés, szeretetre nevelés, o egészséget támogató környezet biztosítása, o a környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmakká váljanak a tanulók számára, o annak tudatosítása, hogy a természet, a környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, o felelősség a természet, a környezet iránt, o tisztelet a természet, az ember iránt (életminőség javítása), o személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés);



a pedagógusokkal kapcsolatosan 19

o A pedagógusok egészsége szempontjából  hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére,  a testi egészség megőrzése érdekében fontos a sportolási lehetőségek biztosítása. /A tanulók egészségnevelése szempontjából nem közömbös, hogy milyen azoknak az egészsége (testi, lelki), akik velük foglalkoznak, őket nevelik./ o Feladatunk hatni a szülők egészségnevelési tevékenységére. o Feladatunk kitekinteni szűkebb környezetünkre, illetve a globális problémákra is.

1.3.2

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg… Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók o ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; o ismerjék meg az élettannal, legfontosabb alapfogalmakat.

anatómiával

kapcsolatos

o ismerjék fel a vészhelyzeteket; o tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; o sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; o ismerkedjenek működésével;

meg

a

mentőszolgálat

felépítésével

és

o sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; o a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 20

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a. iskolán belül  tanórákon (minden tantárgyi órán, osztályfőnöki órán, gyakorlati foglalkozásokon), 

tanórán kívül: szabadidős foglalkozásokon (vöröskeresztes foglalkozások, szakkörök, DÖK-foglalkozások), sportrendezvények, sportnap, sportkörök, tömegsport, Borbély-, Fáy- és Lorántffy Napok rendezvényei, egészségnap, vetélkedők, játékos foglalkozások, gólyatábor;

b. iskolán kívül  különféle akciók az egészség témakör jegyében,  pályázatok,  versenyek, vetélkedők;  pedagógusoknak  tréningek, továbbképzések,  testületi értekezletek,  sportprogramok

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.4

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségi nevelés a családban, az iskolában és az iskolán kívüli közösségekben történik. A nevelési-oktatási folyamat eredményei a tanulói tevékenységen keresztül realizálódnak. Kiemelt területeink: •

a közösség felkészítése az SNI-s tanulók integrált nevelésére, 21

•

a másság elfogadása,

•

a különböző szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodó készség.

A közösségfejlesztés főbb színterei: 



1.4.1

az iskolában 

a tanórai tevékenység,



a tanműhelyi foglalkozás,



a tanórán kívüli kötelezően/szabadon választható tevékenységek köre,



egyéni foglalkozások,



szabadidős foglalkozások,



sportköri foglakozások,



tanulószoba;

az iskolán kívüli tevékenységek köre 

tanulmányi kirándulások,



iskolán kívüli rendezvények,



kulturális- és sportesemények,

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

Középiskolai tanulmányaik megkezdésekor tanulóink az ő szemszögükből nézve egy spontán szerveződő osztályközösségbe kerülnek. A kialakított csoportokból kell jó osztályközösségeket formálnunk, amelyek - a közös érdekeket felismerve - képesek közös értékrend kialakítására, közös cselekvésre. Tanulóink a beiratkozáskor megkapják az iskolai házirendet. Ez az első fogódzó, mely segítheti beilleszkedésüket az új közösségbe. A tanórai munka során nemcsak az egyéni kompetenciákat kell erősítenünk, hanem az egész osztályét, közösségét is. A tanulóknak el kell fogadniuk, hogy nem egyformák a képességeik, készségeik, segíteniük kell egymást is az előrehaladásban. Alkalmanként csoportmunkában foglalkoztatjuk a tanulókat, melynek során kölcsönös felelősséggel is tartoznak egymás iránt. Ki kell alakulnia bennük az összetartozás érzésének, érezniük kell egymás segítésének a fontosságát. Az egyes osztályokat tanító tanároknak az osztályfőnökök vezetésével össze kell hangolniuk munkájukat, követelményeiket. Az egyéni és a közösségi érdekek felismerésére, ütköztetésére, összehangolására, az osztályközösség formálására sok-sok lehetőséget ad az osztályfőnöki óra. 22

1.4.2

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A tanórán kívüli foglalkozások kevésbé kötöttek, így szabadabb teret adnak a közösségnevelésnek, könnyebb az azonos érdeklődési körű csoportokat közösséggé formálni. Az e foglalkozásokon való közös részvétel, a közösen szerzett élmények, sikerek segítik erősíteni az együvé tartozás örömét, az iskolánkhoz való kötődést. Iskolánk fontosnak tartja a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, az ebből eredő lehetőségek kihasználását. Diákjaink a különböző projektek és az ehhez hasonló programok segítségével közvetlen információkat szerezhetnek más országokról, népekről és kultúrákról, megismerkedhetnek más országok diákjainak problémáival, gondjaival, sikereivel, megtalálhatják a közös pontokat, fel- és elismerhetik, elfogadhatják a másságot 1.4.3

A diák önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

a) A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákokat érintő kérdésekben véleményt mond, a tanulóközösség érdekeit képviseli a Diákönkormányzat. A tanévenként legalább egy alkalommal összehívható nyilvános tájékoztató fórum a Diákközgyűlés. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. 1.4.4

A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, tá színház- és múzeumlátogatások, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. A szabadidős foglalkozások a szórakozás, a pihenés, a regenerálódás, a művelődés, a játék színterei. A tanórán kívüli és a szabadidős tevékenységek sok lehetőséget adnak számunkra ahhoz, hogy tanítványaink egész személyiségét, tananyagon túlmutató egyéni érdeklődési körét jobban megismerjük. Tanulóink minden olyan tevékenységét támogatjuk, ami hasznos lehet számukra. Az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken, versenyeken bemutathatják tudásukat az egész közösségnek. Az egyéni jó teljesítményeket jutalmazzuk, dicsérjük.

23

1.5

Iskolai könyvtár.

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. 1.6



  



A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

            

a tanítási órákra való felkészülés,a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi,szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,

  

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.  A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.  A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

24

     

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 1.6.1       

     

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6.1.1 Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. 25

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. -

1.6.1.2 Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról - Tanulók száma, ebből leány - Állami nevelt (gondozott) - Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló - Sajátos nevelési igényű tanuló - Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló - Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók - Más településről bejáró tanuló - Nem magyar állampolgár - Évfolyamismétlő - Szakiskolai ösztöndíjban részesülő Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) 26

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

-

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

1.6.1.3 Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok ismertetése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkoholés kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. 27

-

1.6.2

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

-

-

-

-

1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:  gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,  a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,  a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,  képességfejlesztő játékok, eszközök,  számítógépek fejlesztő programokkal.

1.6.3

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A gyenge tanulási teljesítmény mögött gyakorta gazdasági, kulturális hátrányok, életkori sajátosságokból adódó problémák, illetve időben fel nem fedezett és kezelt tanulási nehézség/zavar áll. A hátrányok kompenzálása, a lemorzsolódás elkerülése komplex team-munkát igényel. 28

A felzárkóztatás, fejlesztés kiindulópontjai az év eleji képesség- és tantárgyi mérések, melyek rámutatnak a gyenge pontra, és segítik a továbblépést a megfelelő megsegítés irányában: 

további vizsgálatok kezdeményezése,



indokolt esetben szakszolgálatok segítségének kérése,



differenciált foglalkoztatás a tanórán,



felzárkóztató, tanórán kívüli foglalkozások szervezése,



fejlesztő foglalkozások szervezése a nagyon gyenge képességű és/vagy az általános iskolából hiányos tudással érkező tanulóink részére.

Felzárkóztató programunkat sikeresnek ítéljük akkor, ha a benne részt vevő tanulóinkat is sikerül érettségihez, illetve szakmai végzettség megszerzéséhez juttatnunk.

1.6.4

A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

A magatartási zavaroknak többféleképpen nyilvánulhatnak meg az iskolában (pl. tiszteletlen magatartás a tanárokkal szemben, a kisebbekkel, az alsós évfolyamos tanulókkal szembeni erőfitogtatás, az iskolába járási fegyelem megsértése). A hagyományos fegyelmezési eljárások általában csak „tüneti” kezeléseknek bizonyulnak. Az esetek többségében fontos a problémák gyökereinek feltárása, valós hátterének megismerése, megértése. Ezek ismeretében kell megoldást keresni a magatartási zavarok megszüntetésére. A tapasztalatok alapján többnyire az osztályfőnök, az egészségügyi nővér, vagy az ifjúságvédelmi felelős kerülhet legközelebb a problémás tanulóhoz. Tőlük fogadja el általában azt a javaslatot is, hogy iskolán kívül (pl.: Nevelési Tanácsadóban) kell keresni a segítséget magatartászavarának leküzdéséhez. 1.6.5

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A 9. évfolyam elején felmérést végzünk. A mérések tájékoztatják a szaktanárokat a tanulók képességeiről. A tanulókkal és a szülőkkel történő egyéni beszélgetések is segítik az osztályfőnököket és a szaktanárokat a kiemelkedő teljesítmények fel- és megismerésében. •

A tehetséggondozás elsődlegesen a tanítási órákon történik. A tanulók differenciált foglalkoztatása, szorgalmi feladatok megoldására való ösztönzése, az egyéni kutatómunkával történő megbízás az iskolai könyvtárban, az Interneten történő böngészés, a kooperatív technikák alkalmazása, projekt-módszer alkalmazása, 29

tevékenységközpontú pedagógiák, a személyre szabott tanítás-tanulás előtérbe helyezése, az alapozó szakasz elnyújtása, fejlesztő értékelés alkalmazása, a tapasztalatszerzés, ismeretszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközök használatával kiegészítői a tanulási folyamatnak, a képességek kibontakoztatásának. A tanítási órákon kívül a tehetséges tanulók részére érdeklődési körüknek megfelelően az alábbi foglalkozásokon való részvételt ajánljuk: 

szakkörök, tehetséggondozást szolgáló egyéni és kiscsoportos foglalkozások,



tanulmányi versenyekre való felkészítő foglalkozások,



iskolai és országos tanulmányi versenyek,



sportköri foglalkozások,



érettségire, szakmai vizsgára való felkészítés,



könyvtári foglalkozás.

1.6.6

Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása

A mai magyar társadalomban a gyorsan növekvő és egyre súlyosbodó problémák igen érzékenyen érintik a gyermek– és ifjúsági korosztály jelentős részét. Ezek tetten érhetők az iskolában is. Térségünk gazdasági, szociális, kulturális helyzetét elemezve megállapítható, hogy régiónkban igen magas a hátrányos helyzetű családok száma. Iskolánk tanulóinak jelentős része e családokból származik. Mindez indokolja, hogy az iskola kiemelt feladatként kezelje a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A fiataljaink egészségét veszélyeztető káros hatások (a dohányzás, az alkohol, újabban a kábítószerek megjelenése és térhódítása) elleni küzdelem új feladatot és kihívást jelent nevelőtestületünk számára. Ezek ellen csak a közös összefogás és akarat lehet eredményes. Intenzív és szakszerű felvilágosítással, tájékoztatással küzdhetünk ezen káros hatások ellen. Kötelességünk segítséget nyújtani a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez. Nagy figyelmet fordítunk a családban, illetve az iskolában történt konfliktusok kezelésére. Itt fontos szerep jut a családnak. Az iskola és a család között eddig megszokott kapcsolatrendszert a jövőben szorosabbra kívánjuk fűzni.

30

Mindez magába foglalja a problémás gyerekek hatékony kiszűrését, a felmerülő problémák kezelését, végső soron az iskolából kikerülő fiatalok társadalmi beilleszkedésének megkönnyítését is. Ezeket a feladatokat az iskola a családdal, a gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, gyermekvédő szolgáltatások és más szervezetek együttműködésével látja el. A jövőben nagy hangsúlyt kap az iskolai mentálhigiéné, mentálhigiénés szemlélet – mint ahogy ezt a megnevezése is rejti-; a problémák felderítésére, megelőzésére kell helyeznünk a hangsúlyt. Ezt egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások szervezésével oldhatjuk meg, amelyek révén a problémák kezelése az identitás megtartásával, a titoktartási kötelezettségek biztosítása mellett történik. Ezek a beszélgetések, foglalkozások jó lehetőséget biztosítanak a problémák kezelésére, a személyiségben rejlő pozitív értékek felszínre emelésére, megerősítésére. Ha csak néhány tanulót sikerül megmentenünk az élet útvesztőjéből a társadalom számára és őket a helyes útra terelni, már elmondhatjuk, hogy tettünk valami hasznosat. Az iskolai szociális munka a problémák okait általában nem tudja megszüntetni, ezért a hangsúlyt egy kettős irányú prevencióra kell helyezni: a segítés érdekében erőforrásokat mozgósítani és létrehozni egyrészt a tanulókban, másrészt a környezetükben.

A gyermekvédelmi munkával összefüggésben elsődleges dolgunk a tanulók egészségügyi, családi, szociális helyzetének felmérése, mely a 9. tanév elején osztályfőnöki óra keretében történik meg. Jelzésértékű lehet a beiratkozáskor az, ha a tanuló tartós tankönyvet kér. A későbbiek során a szeptemberi első szülői értekezleteken a szülőkkel való elbeszélgetés segíti a helyzetfeltárást. (A szülőkkel ismertetjük az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi feladatait, a szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenységeinket, ezek lehetőségeit; és kérjük, hogy a szülők is jelezzék, ha segítségre szorulnak.) A helyzetfeltárás után az osztályfőnökök továbbítják az iskolavezetés és a gyermekvédelmi felelős felé az észrevételeiket, hogy nyomon követhessük a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók sorsának alakulását.

1.6.7 

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység egyéni foglalkozás (tanulási technikák, viselkedéskultúra, önismeret, önkifejezés), 31



önismereti csoportok létrehozása,



tehetséggondozó, illetve felzárkóztató programok szervezése,



drog- és bűnmegelőzési programok,



mentálhigiénés programok,



pályaorientációs programok,



kirándulások, országjárások,



ösztöndíjak megpályáztatása a tehetséges, de anyagilag rászoruló tanulókkal,



a tanulók szabadidős tevékenységét támogató pályázati lehetőségek kihasználása,



felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, fogadóórákon.

A tankönyvtámogatás és az ingyenes, illetve kedvezményes étkezés lehetőségének odaítélésekor a mindenkori törvények és rendeletek szerint járunk el. A tanulók természetesen térítésmentesen vehetik igénybe a tanulószobát, a korrepetálást, a felzárkóztató és az egyéni foglalkozást.

1.7

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

 A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.  A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.  A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.  A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);  tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;  sportélet;  túrák, kirándulások szervezése;  kulturális, szabadidős programok szervezése;  a tanulók tájékoztatása (iskolarádió, iskolai honlap).  Ezekben a kérdésekben  az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;  a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

32

 Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.  A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Iskolánk célja, hogy a szociális hátrányok leküzdése érdekében minél kiterjedtebb külső kapcsolatrendszert építsen ki, ápolja a kialakított kapcsolatokat, és aknázza ki maximálisan a bennük rejlő lehetőségeket, vegye igénybe segítségüket 1.8.1

A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

A tanulók körében végzett munka 

tanév elején valamennyi osztályfőnök felmérést készít diákjairól, egységes adatlap kitöltésével;



az adatlapok alapján az ifjúságvédelmi felelős kimutatást készít a diákok összetételéről;



a veszélyeztetett tanulók adatai alapján külön vezeti a veszélyeztetettség formáját és súlyosságát, folyamatosan tartja a kapcsolatot a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat koordináló igazgatóhelyettessel és a tanulók osztályfőnökeivel, s amennyiben szükséges, az illetékes intézményekkel, hivatalokkal;



önismeret- és személyiségfejlesztés, mások megismerése igényének kialakítása, a megismerés képességeinek fejlesztése;



felzárkóztató, tehetségfejlesztő programok, a tanulók érdeklődési körének megfelelő szabadidős foglalkozások szervezése;



helyes és hatékony tanulási szokások, tanulási módszerek megismertetése, kialakítása;



felvilágosító előadások, programok, tréningek tartása (egészségügy, élet- és pályatervezés);



étkezési támogatás biztosítása - önkormányzati rendelet szerint;



tankönyvkölcsönzés biztosítása az iskolai könyvtár révén;

33



alapítványi támogatás.



A tanulói közösségekkel való kapcsolattartás módja:



A diákokat érintő kérdésekben véleményt mond, a tanulóközösség érdekeit képviseli a Diákönkormányzat.



A tanévenként legalább egy alkalommal összehívható nyilvános tájékoztató fórum a Diákközgyűlés.

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülők, a tanulók és az iskola pedagógusai közötti harmonikus együttműködés a közös munka sikerének alapja. Ezért törekszünk arra, hogy iskolai oktató-nevelő munkánk során minden olyan döntésünkben, amelyekben a szülőknek is szerep jut, kikérjük véleményüket, megnyerjük őket. Ezen véleményezési jogokat a Közoktatási törvény, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata és az iskolák működését szabályozó miniszteri rendeletek tartalmazzák. A szülőkkel történő kapcsolattartás módozatai iskolánkban Személyes részvétel:  a nyílt napokon,  a beiratkozáson,  az osztályok rendes és rendkívüli szülői értekezletén,  a fogadóórákon,  a szülői szervezet megbeszélésein, értekezletein,  az iskolai ünnepélyeken,  a szakemberek által a tanulókat érintő problémákról, veszélyekről (drog, alkohol) tartott tájékoztató előadásokon. Esetenként a tanuló szülője, az osztályfőnök vagy a vezetők személyes találkozásai és megbeszélései jelentik az együttműködést, de telefonon is történhet mindez. Közvetettebb a kapcsolat, ha a szülőt levél vagy ellenőrző könyv útján értesítjük a tanuló előmeneteléről, a szülői értekezletek időpontjáról stb. Különösen fontosnak tartjuk a nehéz helyzetben lévő szülők felderítését, és összekapcsolásukat a szociális intézményrendszerrel. Kihasználjuk a nyilvánosság biztosításának helyi lehetőségeit is (web-lap, faliújság, a dokumentumok nyilvánossága). 1.8.2

Az igazgató(vezetőség) és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 34

2. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgató az aktuális feladatokról a tanári helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség a fenntartó ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni a fenntartó felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatóval, az iskola vezetőségével. 1.8.3

A szakmai munkaközösségek együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőséggel együtt a kibővített vezetői ülésein, rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. 1.9 1.9.1

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya, célja

A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja az 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletének 64-73§ foglalt felhatalmazás alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra  pótló vizsgákra vonatkozik. 35

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:  osztályozó vizsga: a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, - tanulmányait magántanulóként folytatja, - engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - 250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet mulasztott, - egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott.  Különbözeti vizsga: iskolánk nem 9., és szakképző 13. évfolyamába belépő tanulók esetén, ha a helyi tantervünkben szereplő, a beiratkozás tanévéig tanult tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő összeg, a belépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Ugyancsak különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból is.  Javítóvizsga: a tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen

osztályzatot kapott. igazolatlanul távol maradt az osztályozó vagy különbözeti vizsgáról, - az osztályozó vagy különbözeti vizsgán elégtelen osztályzatot kapott. Ebben az esetben a sikertelen osztályozó vagy különbözeti vizsgát követő vizsgaidőszakban kell javítóvizsgát tenni. amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan távol marad, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Pótló vizsgát csak az elmaradt vizsgarészekből kell tenni. -

 Pótló vizsga:

36

1.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

2. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell. 3. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 4. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

37

TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (vizuális

ÍRÁSBELI

X X

SZÓBELI VIZSGA X X X*

GYAKORLATI

X X X X X X X

kultúra)

Művészetek* (ének zene) Informatika Testnevelés és sport Magyar - Kommunikáció Társadalomismeret Természetismeret

X X X X X

38

X X

34 543 02 ASZTALOSSZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

írásbeli és szóbeli

gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam írásbeli és szóbeli

gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam írásbeli és szóbeli

gyakorlati

X

írásbeli és szóbeli

gyakorlati

írásbeli és szóbeli

X

Foglalkoztatás II.

X

X

Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

X

X

X X

X

X X

X

X

X X

X X

Gyártáselőkészítési ismeretek

X X

X X

Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz

X

X

Gépkezelési ismeretek

gyakorlati

X X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X X

X

X

39

X

X

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z)XXII. Közlekedésgépész ÁGAZATHOZ Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 11499-12 Foglalkoztatás I. 11498-12 Foglalkoztatás II.

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika

Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Foglalkoztatás

10.

gyakorlati

írásbeli és szóbeli

gyakorlati

11. írásbeli és szóbeli

gyakorlati

12.

1/13 írásbeli és szóbeli

gyakorlati

X

gyakorlati

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

gyakorlati

X

X X

X

X

X X X X

X

X

X

X

X

X

X X X

X

X

X

2

X

3

X X

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

X

Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű-szerkezettan Gépjárművillamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata

X X X X X X X X

40

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Írásbeli és szóbeli

Gépjárműszerkezetek

X

Szakmai számítások

X

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

X

Veszélyes anyagok kezelése

X

Vállalkozási ismeretek

X

Műszaki dokumentációs ismeretek

X

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

41

Gyakorlati

X X

Korszerű járműtechnika gyakorlat

X

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

X

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Tantárgyak 9. Írásbeli és szóbeli

10.

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11.

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

12.

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

X

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

X

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10232-12 Faipari alapanyagok

X

Biztonságos munkavégzés alapjai

1

Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari alapanyag ismeret

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Bútorgyártástan Bútoripari gyakorlat

X

X X

X X

Épületasztalos-ipari szakrajz 10231-12 Épületasztalos-ipari termékek

1

Faipari alapanyag gyakorlat Bútoripari szakrajz

10230-12 Bútoripari termékek

X

Gyakorlati

X X

X

X X

X X

X

X

X

Épületasztalos-ipari ismeret

X

Épületasztalos-ipari gyakorlat

X

42

X

X

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

X

X

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

X

X

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Írásbeli és szóbeli

Építőipari alapismeretek

10104-12 Szobafestő, díszítő Falfelület festésének, munkák díszítésének gyakorlata 10103-12 Mázolás Mázolási munkák Mázolási munkák fa-, fal-, fém és gyakorlata speciális felületeken Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata

Gyakorlati

2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

3/11. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

1. évfolyam

Gyakorlati

X

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

2. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

X

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése

10105-12 Tapétázási munkák

1/9. évfolyam

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

43

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

X

X

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

X

X

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

10174-12 Esztergályos feladatok

Esztergálás

10176-12 Marós feladatok

Marás

10175-12 Köszörűs feladatok

Köszörülés

X

X

X

X X

X

X

X X

X

X X

X

X

X X

Esztergálás gyakorlata

X X

X X

X X

X

Marás gyakorlata

Köszörülés gyakorlata

Gyakorlati

X X

X

X

X

X X

X X

44

X X X

52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

heti óraszám Írásbeli és Gyakorlati szóbeli

10. ögy

11.

heti óraszám Írásbeli és Gyakorlati szóbeli

11484-12 Fodrász manuális alapműveletek

11485-12 Fodrász vegyszeres műveletek

heti óraszám ögy Gyakorlati

1/13

5/13 és 2/14.

heti óraszám Írásbeli és Gyakorlati szóbeli

Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X X X

X

X

X

X

X X

X X

Szépészeti általános anyagismeret

Kézápoló szakmai ismeretek Kézápoló szakmai gyakorlat Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 1 Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász anyagismeret Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat

heti óraszám ögy

X

Munka – és környezetvédelem

Szakmai alapozó gyakorlat 10250-12 Kézápolás

heti óraszám Írásbeli és Gyakorlati szóbeli

X

Vállalkozás és marketing

11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

ögy

12.

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

Foglalkoztatás I. Szakmai etika és kommunikáció

11486-12 Szépségszalon üzemeltetése

9.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

X

X

X X

X X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X X

X X

X

X X

X

X X X X X X

X

45

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Írásbeli és szóbeli

Alaphajvágások gyakorlat 11242-12 Alaphajvágás

X

Fodrász szakmai ismeretek 1.

X

Művészetek 1.

X

Frizurakészítés gyakorlat 11243-12 Frizurakészítés

Fodrász szakmai ismeretek 2. Fodrász anyagismeret Művészetek 2.

46

Gyakorlati

X X X X

34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

1. évfolyam

2. évfolyam

Tantárgyak Írásbeli és szóbeli

Munkahelyi egészség és biztonság

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

Foglalkoztatás II.

X

X

Foglalkoztatás I.

X

X

Munkavédelem X Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

X X

X

X

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

X X

X

Hegesztő alapismeretek X Hegesztő alapgyakorlatok

X X

X X

X

X X

X

Hegesztési ismeretek 10181-12 Hegesztési eljárások

X

X

X

X

Hegesztési gyakorlatok X

X

47

X

X

X

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. Írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Gyakorlati

11.

heti óraszám Írásbeli és szóbeli

heti óraszám

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

12.

1/13

heti óraszám Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

heti óraszám Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

5/13 és 2/14. heti óraszám Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Munkahelyi egészség és biztonság Információtechnológiai alapok

X

X

X

X

Információtechnológiai gyakorlat

X

X

Munkaszervezési ismeretek

X

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10.

heti óraszám

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X X

X X

X

X X

X Hálózati operációs rendszerek 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

X

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

X

Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat

X X

IT hálózat biztonság

X

IT hálózat biztonság gyakorlat

X

48

34 521 04 Ipari gépész SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10166-12 Gépészetei kötési feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész műveletek

1/9. évfolyam

Tantárgyak Írásbeli és szóbeli

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

3/11. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

1. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

2. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X X X

X X

X

X X

X

X

X X

X X

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Mérések és beállítások gyakorlata

2/10. évfolyam

X

Gépészeti kötések alapjai

Gépelemek beállítása

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

X

X

X

X

X

X X

X

X X

X X

X

Fémmegmunkálások

X X

X

Üzembe helyezés gyakorlata

X X

X

X X

X

49

X

X

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

X

X

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

X

X

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapismeretek

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötésismeret

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

X

X

X

Elsősegélynyújtás gyakorlata

X X

X

Gépészeti alapozó gyakorlat

X X

X

X

Kötéskészítési gyakorlat

Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

X X

X

X

X X

X X

X

X X

A vállalkozás gyakorlata

Gyakorlati

X X

X X

X X

50

X X

X X

X X

X

X

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10165-12 Épületlakatos feladatok

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Gyakorlati

2/10. évfolyam

Írásbeli és szóbeli

3/11. évfolyam

Gyakorlati

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Épületlakatos feladatok

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

X

X X

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X X

X

X

Épületlakatos feladatok gyakorlata Magasban végzett lakatos feladatok Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos feladatok

Írásbeli és szóbeli

2. évfolyam

X

X

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Gépészeti kötések alapjai

Gyakorlati

X

Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

Írásbeli és szóbeli

1. évfolyam

X

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Írásbeli és szóbeli

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

X

X

X X

X

X

X X

X X

X

Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata

X

51

X X

X

X X

X

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

X

X

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

X

X

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

X

Építőipari alapismeretek

X

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10275-12 Falazás, vakolás

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

10277-12 Szigetelések

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és hangszigetelés

X X

X

X

X X

X X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

X X

X

X

Szigetelések gyakorlat Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

Gyakorlati

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X X

X

52

X

X

34 542 06 Női szabó SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Gyakorlati

X

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

X

Foglalkoztatás II.

X

X

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

X

X

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat

10114-12 Ruhaipari gyártmány-tervezés 10115-12 Textiltermékek összeállítása 10118-12 Lakástextíliák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése Női ruhák készítése gyakorlat

Gyakorlati

X

X

X

X

X

X X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X X

X X

X X

X X

53

X X

X

34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

1/9. évfolyam

Tantárgyak

Írásbeli és szóbeli

Munkahelyi egészség és biztonság

Gyakorlati

2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

X

X

X X

X

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

Vállalkozási ismeretek

X

X

Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret

X

X

Villamos gépek és berendezések Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

Gyakorlati

X

X

Műszaki gyakorlatok

Írásbeli és szóbeli

X

X

Műszaki informatika

2. évfolyam

X

Foglalkoztatás I.

Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat

Írásbeli és szóbeli

1. évfolyam

X

Foglalkoztatás II.

Műszaki ismeretek

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

X

X

X

X

X

X

X

X

X X

X

X

X

X

54

X

X

54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

9.

Tantárgyak Írásbeli és szóbeli

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 11499-12 Foglalkoztatás 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

10.

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11.

Gyakorlati

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

1/13 Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv Foglalkoztatás

Gyakorlati

X

Munkavédelemi alapismeretek

X

Környezetvédelemi alapismeretek

X

Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezet gazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat

Írásbeli és szóbeli

X

X X

X

Vízgazdálkodási alapismeretek 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Írásbeli és szóbeli

12.

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

X

X

X

X

X X X X

X X X

X X X

X X X X X X X X X X X X X X

Ügyintéző feladatok

X

55

55 850 05TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodulok 10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek 10876-12 Természetvédelmi mérések

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Tantárgyak Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat Természetvédelmi mérések Természetvédelmi mérések gyakorlat Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció

Írásbeli és szóbeli X

X X X X

Agrár-környezetgazdálkodás

X

Ökoturisztika

X

Természetvédelmi kezelés, agrárkörnyezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat

56

Gyakorlati

X X

34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

Tantárgyak Írásbeli és szóbeli

Munkavédelmi alapismeretek

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

X

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

X

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

X

X

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv

X

X

10815-12 Információtechn ológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnológiai alapok

X X

X

Munkaszervezési ismeretek

X

Munkaszervezés gyakorlat Hálózati ismeretek

10833-12 Hálózati alapok

X

Információtechnológiai gyakorlat

X

X X

Operációs rendszerek

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

X

X

X

X

X X

X

X

X

X X

X

X

X

Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat

X X

Hálózati ismeretek gyakorlat

Gyakorlati

X X

X

57

X

X

X

X

X

34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

3/11. évfolyam

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

Gyakorlati

Írásbeli és szóbeli

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

X

X

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

X

X

11033-12 Család- és háztartásellátás

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel 11035-12 Vendéglátás 11036-12 Napi tevékenységek 11037-12 Falusi vendégfogadás 11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás

X

X

X

X

X X

X X

Család- és háztartásellátási gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom

X

X X

X

X

Napi tevékenységek gyakorlata

X X

Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek

X

X

X X

X

X

Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

Gyakorlati

X X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

58

X

X

1.3 Az értékelés rendje A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg mindkét tagintézmény tanulói számára: Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló vizsga számonkérési módjai: írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgák. Az egyes vizsgarészeken elért eredmények 50-50%-os arányban kerülnek beszámításra az értékelés során. A vizsga teljesítményének százalékos értékelése: 0% – 19% elégtelen 20% – 39% elégséges 40% – 59% közepes 60% – 79% jó 80% – 100% jeles

Matematika* Az osztályozó, különbözeti, javító és pótló-vizsga is írásbeli és szóbeli részből áll, azzal a megkötéssel, hogy a az osztályozó vizsga kivételével a szóbeli vizsgát csak abban az esetben kell letenni, ha a vizsgázó az írásbeli vizsgán legalább 13%-ot elért, de nem érte el a 26%-ot. A szóbeli vizsgán az írásbeli vizsgapontszám fele szerezhető (például 100 pontos írásbeli vizsga esetén 50 pont) Az osztályzat megállapításánál a következő százalékos értékelést alkalmazzuk: 82% – 100% jeles 66% – 81% jó 46% – 65% közepes 26% – 45% elégséges 0% – 25% elégtelen 2. A vizsgatárgyak részei és követelményei TÁRSADALOMISMERET 9. Magyarország Európában Az egyén szerepe a történelemben – A magyar történelem kiemelkedő alakjai – Világhírű magyar tudósok, művészek és sportolók A tudás és az iskola szerepe a társadalomban Egyén és társadalom Média és társadalom Intézményeink működése Múlt és jelen képekben és szövegekben Múlt és jelen képekben és szövegekben A tanulók teljesítményének a mérése 10. A tanulók teljesítményének a mérése A világkép A társadalmi normák – szokások és törvények A politika világa – a demokratikus politikai berendezkedés Gazdaság, gazdálkodás, pénzügyek 59

Magyarország az Európai Unióban, Magyarország és szomszédjai A civil társadalom – érdekvédelem Természet- és környezetvédelem – Környezettudatos magatartás A tanulók teljesítményének a mérése 2.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9. Kommunikáció, tömegkommunikáció Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek 10. Szövegértés, szövegalkotás Helyesírási ismeretek A szöveg Stilisztikai alapismeretek Jelentéstan 8 11. Kommunikáció Retorika Általános nyelvészeti ismeretek Pragmatikai ismeretek Szövegalkotás 12. Nyelv és társadalom Nyelvtörténet Ismeretek a nyelvről Szövegalkotás 9. Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma Világirodalom – antik római irodalom Világirodalom – Biblia Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor) Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz) Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel Középkori nyelvemlékek Janus Pannonius portréja Balassi Bálint portréja Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század) Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház (17. század) Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem 10. Világirodalom – az európai irodalom a 18. században Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel

60

Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus) Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály Életmű – Petőfi Sándor Látásmód – Jókai Mór 11 Életmű – Arany János Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után(19. sz. második fele) Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke Életmű – Ady Endre Portré – Móricz Zsigmond Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd Életmű – Kosztolányi Dezső Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula Életmű – Babits Mihály 12. Életmű – József Attila Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése Portré – Radnóti Miklós Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek) Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból(választható szerzők, művek) Regionális kultúra Az irodalom határterületei

61

2.2. TÖRTÉNELEM 9. Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 10. A világ és Európa a kora újkorban Magyarország a kora újkorban Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Az újjáépítés kora Magyarországon Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon 11. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Az első világháború és következményei Európa és a világ a két világháború között Magyarország a két világháború között A második világháború 12. Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Magyarország 1945–1956 között A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása A Kádár-korszak A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Társadalmi ismeretek Állampolgári ismeretek Pénzügyi és gazdasági kultúra Munkavállalás Rendszerező ismétlés 2.3. IDEGEN NYELV 9. Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom 10. Környezetünk Az iskola A munka világa 11. Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus 12. 62

Tudomány és technika Gazdaság és pénzügyek SZAKISKOLÁS: 9 A nyelvtanulás célja Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Eszem-iszom, étkezés Szabadidőmben Végre itt a nyár! - projekttervek 10. Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Az otthonom Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás Végre itt a nyár! – projekttervek Válasszunk szakmát!

11. Hogyan tanuljam az idegen-nyelveket? Az iskola és barátaim Én és a családom Az otthonom Ruhatáram télen-nyáron, bevásárlás Eszem-iszom, étkezés Szabadidőmben Válasszunk szakmát! Végre itt a nyár! - projekttervek

2.4. Matematika 9-10 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika 11-12 1. Gondolkodási és megismerési módszerek 2. Számtan, algebra 3. Összefüggések, függvények, sorozatok 4. Geometria 5. Valószínűség, statisztika Rendszerező összefoglalás 63

Gondolkodási és megismerési módszerek Számtan, algebra Valószínűség-számítás, statisztika Geometria Összefüggések, függvények, sorozatok 2.5 Fizika 9-10 Tájékozódás égen-földön A közlekedés kinematikai problémái A közlekedés dinamikai problémái A tömegvonzás Mechanikai munka, energia, teljesítmény Egyszerű gépek a mindennapokban Mechanikai rezgések és hullámok Energia nélkül nem megy A Nap Energia átalakító gépek Hasznosítható energia, a hőtan főtételei Vízkörnyezetünk fizikája Hidro - és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai A hang és a hangszerek világa Szikrák és villámok Az elektromos áram Lakások, házak elektromos hálózata Az elektromos energia előállítása Elemek, telepek 2.6 Biológia 10. Láthatatlan élővilág-Mikrobák A Zöld Birodalom- A növényekvilága Akik benépesítik a Földet-Az állatok világa Kapcsolatok az élők és élettelen között-Élőlények és környezetük Érthetjük őket?-Az állatok viselkedése Másfélmillió lépésMagyarországon...-A Kárpát-medence élővilága 11. Sejtjeinkben élünk - A sejt Szépség, erő, ügyesség-Az emberi test Szorgos szerveink-A szervezet anyagforgalma Védelmi vonalaink-Az immunrendszer és a bőr Egyensúly és alkalmazkodás-Az életműködések szabályozása Vagyok, mint minden ember… -Azember egyéni és társas viselkedése 12. Az élet kódja-A biológiaiinformáció és átörökítése Új kezdetek-Szaporodás, szexualitás Kibontakozás-Biológiai evolúció Jövőnk a tét-Gazdálkodásésfenntarthatóság 64

2.7 Kémia 9. Az atomok szerkezete és a periódusos rendszer Kémiai kötések és kölcsönhatások halmazokban Anyagi rendszerek A kémiai reakciók általános jellemzése Sav-bázis folyamatok Redoxireakciók 10. Bevezetés: A szerves kémia tárgya Szénhidrogének és halogénezett származékaik Oxigéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Aminok, amidok és nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Aminosavak és fehérjék Nukleotidok és nukleinsavak Szerves kémiai számítások 11. Elektrokémia Szervetlen kémiai bevezető Nemesgázok Hidrogén Halogének Az oxigéncsoport Nitrogéncsoport Széncsoport A fémek általános jellemzése Az s-mező fémei A p-mező fémei A d-mező fémei Szervetlen kémiai számítások 12. Kémia körülöttünk és bennünk A kémia hatása az emberi civilizáció fejlődésére A kémia előtt álló nagy kihívások Az érettségi követelmények által előírt kísérletek gyakorlása Az érettségi követelmények által előírt számítási feladatok gyakorlása Tanulmányi kirándulás

ETIKA 11. Alapvető etika Korunk kihívásai Egyén és közösség 2.8 Földrajz 9. szakközép 65

A Föld kozmikus környezete A földi tér ábrázolása A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség 10. szakközép Társadalmi folyamatok a 21. század elején A világgazdaság jellemző folyamatai Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei 11. szakközép A Föld kozmikus környezete Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A földi tér ábrázolása Távérzékelés és térinformatika A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzet átalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban. Földtörténet: A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A légkör földrajza Időjárás, időjárási frontok A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége: A légszennyezés következményei: A vízburok földrajza A vízburok mint gazdasági erőforrás: A vízburok környezeti problémái: A földrajzi övezetesség 12. szakközép Társadalmi folyamatok a 21. század elején Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népesség összetétele Településtípusok – urbanizáció A világgazdaság jellemző folyamatai Nemzetgazdaságok és a világgazdaság Integrációs folyamatok A monetáris világ Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői 66

A magyarországi régiók földrajzi jellemzői A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Az Európai Unió A területi fejlettség különbségei Európában Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői Ázsia regionális földrajza Amerika regionális földrajza Afrika regionális földrajza Ausztrália regionális földrajza Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei Demográfiai és urbanizációs válság A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A környezet- és a természetvédelem feladatai. 2.9 Testnevelés Négy évfolyamos képzés Testnevelés Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok számára. Minden évfolyamon teljesíteni kell: 30m-es futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás, 9. évfolyam Kosárlabda: elindulás, megállás, szlalom pályán labdavezetés. Röplabda: kosár- alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása. szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás -3-as lépés,érintőlépés - mérleg- leugrás. korlát: alaplendület, saslengés 5db. gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás. Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás. 10. évfolyam Kosárlabda: önindítás, jobb –baloldalról fektetett dobás. Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, meghatározott elemekből összefüggő talajgyakorlat összeállítása, bemutatása. Szekrényugrás: guggoló átugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés - mérlegforduló - leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, - terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, hátsófüggés, bicskaleugrás. 67

Atlétika:lépő technikával végrehajtott magasugrás vagy távolugrás guggoló technika, kislabda hajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás, fiúknak függeszkedve. 11. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura lövés. Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás,tigrisbukfenc, cigánykerék összefüggő talajgyakorlat. szekrényugrás: guggoló átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés-mérlegforduló - leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás, tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt. 12. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapura lövés, falra passz, kapura lövés, átlövés, húzás Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés, átadás, kezelés, Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, összefüggő talajgyakorlat bemutatása. tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen-átfordulás, összefüggő talajgyakorlat. Szekrényugrás: guggoló-átugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában terpeszátugrás, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés, gurulóátfordulás előre –mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátul támasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabda hajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy Cooper-teszt. 2.10 Ének–zene 9. évfolyam Őskor, ókor és középkor zenéje Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök Népzene stílusjegyei Zeneelmélet (ritmusértékek, előjegyzések, hangnemek és hangközök) Régi és új stílusú népdalok, előjegyzések, hangnemek, hangközök. Zenei korszakok jellemzői (Reneszánsz, Barokk, Bécsi klasszika, Romantika, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc) XX. sz. zenei irányzatai, kortárs művészet ( Bartók Béla, Kodály, Zoltán, Schönberg, Berg, Sztravinszkij és kortárs zeneszerzők élete 68

Jazz jellegzetes műfajai (George Gershwin), könnyűzene napjainkban. Táncok a zenetörténetben Informatika 9. 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 6. Könyvtári informatika 10. 2. Alkalmazói ismeretek 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 11. 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 3.1. A problémamegoldáshoz szükséges módszerek és eszközök kiválasztása 3.2. Algoritmizálás és adatmodellezés 3.3. Egyszerűbb folyamatok modellezése 5. Az információs társadalom 5.1. Az információkezelés jogi és etikai vonatkozásai 5.2. Az e-szolgáltatások szerepe és használata 12. 2. Alkalmazói ismeretek 2.1. Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása 2.2. Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés 4. Infokommunikáció 4.1. Információkeresés, információközlési rendszerek 4.2. Az információs technológián alapuló kommunikációs formák 4.3. Médiainformatika 6. Könyvtári informatika

69

34 543 02 ASZTALOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás

10225-12 Asztalosipari szerelés

10226-12 Asztalosipari termékek gyártása

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok,eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari szakmai és gépismeret Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és Alkatrészek felületi szerszámai előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának jellemző típusai és gyártástechnológiái Faipari szakmai gyakorlat Tömörfa megmunkálás kézi szerszámokkal, kisgépekkel Fűrészelés és keresztmetszetmegmunkálás gépei és Alkatrészek felületi szerszámai előkészítése, ellenőrzése Alapszerkezetek kialakításának szerelési jellemző ismeretek Asztalosipari típusai és gyártástechnológiái Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése előszerelése Helyszíni szerelési feladatok Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerelési dokumentáció használata, alkatrészek Alapszerkezetek és asztalosipari szerkezetek szerelése előszerelése Helyszíni szerelési feladatok Szerkezettan-szakrajz és technológia Bútorasztalos termékek típusai, szerkezete Épületasztalos termékek típusai, szerkezete Asztalosipari termékek készítésének technológiája Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Asztalosipari szakmai gyakorlat Asztalosipari termékek típusai, készítése Lapszerkezetű termékek gyártása Ragasztás, felületkezelés technológiája Gépkezelési ismeretek

10228-12 Gépkezelés

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Gépkezelési gyakorlat

70

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

Faipari megmunkálás gépei, szerszámai Lapanyagok megmunkálása Felületkezelés gépei, berendezései Faipari szakrajz Alapfogalmak, síkmértani szerkesztések Ábrázolási módok, rajzok fajtái Fakötések ábrázolása Gyártáselőkészítési ismeretek Anyagismeret Műszaki dokumentáció Vállalkozásműködtetés Számítástechnika a faiparban

71

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A(Z)XXII. KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ Szakmai követelménymodul 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 Közlekedési ismeretek Közlekedéstörténet, közlekedési fogalmak A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés technikája A járművek menetellenállásai Műszaki rajz Síkmértani szerkesztések és vetületiábrázolás Metszeti ábrázolás Méretmegadás, felületminőség, tűrések és illesztések Jelképes ábrázolás Mechanika Merev testek általános statikája Síkbeli egyensúlyi szerkezetek Szilárdságtan Kinematika-kinetika Gépelemek-géptan Bevezetés, kötőgépelemek, kötések, biztosítások Rugók és lengéscsillapítók Csövek és csőszerelvények Tengelyek Csapágyazások Tengelykapcsolók Fékek Hajtások, hajtóművek, mechanizmusok Technológiai alapismeretek Alapfogalmak Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok Öntészet, melegalakítások, hőkezelések Kötések Forgács nélküli hidegalakítások Forgácsolás Felújítási technológiák Anyag és hibakereső vizsgálatok Szereléstechnika Elektrotechnika-elektronika Villamos alapfogalmak Egyenfeszültségű áramkörök Váltakozó áramú áramkörök Villamosgépek Szűrő áramkörök és póluselmélet Félvezetők és alkalmazásuk Száloptika, elektronikus kijelzők Digitális áramkörök Karbantartási gyakorlatok Mérés és előrajzolás Megmunkálás I. Kötések Megmunkálás II. Anyagvizsgálatok Szerelés Mérési gyakorlatok Villamos méréstechnikai alapismeretek Egyenáramú villamos alapmérések

72

Szakmai követelménymodul 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

11499-12 Foglalkoztatás I.

11498-12 Foglalkoztatás II.

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

10422-12 Járműdiagnosztika

Tantárgyak/témakörök Váltakozóáramú villamos alapmérések I. Váltakozóáramú villamos alapmérések II. Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Járműkarbantartás Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gazdasági ismeretek Adózási ismeretek Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Járműkarbantartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi vizsgálati műveletek Gépjármű-szerkezettan Otto-motorok szerkezete, működése Dízelmotorok szerkezete, működése Motorok hűtése, kenése Motorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei Erőátviteli berendezések Futóművek, kormányberendezések Fékrendszerek Gépjármű-villamosságtan A gépjármű villamos hálózata Villamos energia ellátás Fogyasztók Motorok elektronikus irányítása Szerelési gyakorlat Motorok Erőátviteli berendezések Futóművek és kormányberendezések Fékrendszerek Elektromos berendezések szerelése Járműdiagnosztika Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája Járműdiagnosztika gyakorlata Motordiagnosztika Futómű- és fékdiagnosztika Villamos berendezések diagnosztikája

73

55 525 01AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

10423-12 Járműfenntartási feladatok

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

10425-12 Korszerű járműtechnika

Tantárgyak/témakörök Gépjárműszerkezetek Motorok elméleti körfolyamatai és fajlagos mutatói. A forgattyús mechanizmus mozgástörvényei, erőviszonyai. Otto- és dízelmotorok tüzelőanyag-ellátó rendszerei, elektronikus irányításuk, érzékelők, beavatkozók. Otto- és dízelmotorok mechanikai és emisszió-technikai vizsgálata. A korszerű erőátviteli rendszer elemei, működése és vizsgálata. A gépjármű egyéb szerkezeti elemei és azok vizsgálata. Szakmai számítások Motorjellemzők számítása Hajtóműjellemzők számítása Villamos jellemzők számítása Gépjárműfenntartás gyakorlata Dokumentációs ismeretek Ápolási és szervizműveletek Gépkocsi-vizsgálati műveletek Veszélyes anyagok kezelése Hulladékgazdálkodás Veszélyes anyagok kezelése és nyilvántartása Anyagmozgatás, raktárgazdálkodás Vállalkozási ismeretek Adózási ismeretek. számlakészítés Munkajogi ismeretek Gazdasági társaságok Műszaki dokumentációs ismeretek Műszaki dokumentáció készítése Ügyfélkapcsolat Eszközkarbantartás Számítástechnika gyakorlat A rajzoló program bemutatása Alkatrész-kapcsolatok bemutatása, összeállítási rajzok készítése Szakmai összeállítási rajzok rajz-olvasása, rajzi kiegészítése, rajzolása Korszerű járműtechnika Gépjárművek belső- és külsőkapcsolati rendszerei, informatikai hálózatai Korszerű gépjárművek környezetvédel-mi, energetikai és közlekedésbiztonsági követelményei, károsanyag-csökkentő rendszerek. Korszerű gépjárművek integrált motorirányító rendszerei Alternatív hajtású járművek Korszerű gépjárművek egyéb villamos berendezései Korszerű járműtechnika gyakorlat Otto-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Dízel-motoros járművek integrált motorirányító rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjárművek egyéb korszerű elektronikusan irányított rendszereinek vizsgálata és javítása Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Elektronikai mérések gyakorlat Klímatechnika gyakorlat

74

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, VALAMINT A XVIII. FAIPAR ÁGAZATHOZ Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Biztonságos munkavégzés alapjai Munka- és tűzvédelem Környezetvédelmi- és technológiai szabályok Faipari alapgépek, szerszámok,eszközök biztonságtechnikája Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szerszámok, eszközök biztonságtechnikája Faipari alapgépek biztonságtechnikája Munkabiztonság Faipari alapanyag ismeret Faanyagismeret I. Faanyagismeret II. Szárítás-gőzölés Laptermékek Fűrészipari ismeretek Anyaggazdálkodási feladatok Faipari alapanyag gyakorlat Fűrészipari gyakorlat Bútoripari szakrajz Ábrázoló geometria-szakrajz Fakötések, alapszerkezetek Bútor szerkezettan-szakrajz I. Bútor szerkezettan-szakrajz II. Bútor szerkezettan-szakrajz III. Bútorgyártástan Faipari gépek és szerszámok Bútorgyártás ismeret I.

Szakmai követelmény-modul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11371-12 Biztonságos munkavégzés

10232-12 Faipari alapanyagok

10230-12 Bútoripari termékek

75

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul

Foglalkoztatás I témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás II témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Építőipari alapismeretek Szakmai munka-és balesetvédelem Építési alapismeretek Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falfelület festése, díszítése Festési technológiák, anyagok szakmai ismerete Festési munkálatok anyag- és gyártásismerete Díszítőmunkák, színelmélet, szakrajz Szakszámítás Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata Alapfelületek vizsgálata, bevonatrendszerek elemzése Festés készítése különböző felületeken, különböző anyagokkal Különleges festési technikák, díszítések Mázolás Alapfelületek vizsgálata Mázolás technológiája, szakszámítása Mázolóanyagok, segédanyagok Mázolás anyagának, segédanyagának anyagismerete Mázolási munkák gyakorlata Alapfelület vizsgálat, bevonatrendszer elemzése Mázolás készítése különböző felületeken Mázolási munkák díszítési műveletei Tapétázási munkák Tapétázás műveleti sorrendje, eszközei, szerszámai, gépei Díszítési technológiák Szakszámítás Anyagismeret Tapéták csoportosítása, gyártásismerete Tapétázási munkák gyakorlata Felület előkészítés, előkezelés Ragasztóanyagok alkalmazása Tapétázás, díszítés

11497-12 Foglalkoztatás I

11499-12 Foglalkoztatás II

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység azonosító száma megnevezése

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

10103-12 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken

10105-12 Tapétázási munkák

76

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálatok Roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök használata Esztergálás Az esztergálás eszközei Az esztergálás technológiája CNC programozás Esztergálás gyakorlata Az eszközök használata Az esztergálás gyakorlata CNC esztergálás Marás A marás eszközei A marás technológiája CNC programozás Marás gyakorlata

Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10174-12 Esztergályos feladatok

10176-12 Marós feladatok

77

Tantárgyak/témakörök Az eszközök használata A marás gyakorlata CNC marás technológiája Köszörülés Köszörülés eszközei Köszörülési technológiák CNC programozás Köszörülés gyakorlata Eszközök használata Köszörülési technológiák alkalmazása CNC köszörülés

Szakmai követelménymodul 10176-12 Marós feladatok

10175-12 Köszörűs feladatok

78

52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-modul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11486-12 Szépségszalon üzemeltetése

11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Szakmai etika és kommunikáció Szolgáltatás etika Kommunikációs alapismeretek Kommunikáció a szépségiparban Munka - és környezetvédelem Munka- és tűzvédelem a szépségiparban Környezetvédelem a szépségiparban Elsősegélynyújtás Vállalkozás és marketing Vállalkozási alapismeretek szépségiparban Marketing alapismeretek a szépségiparban Marketing ismeretek alkalmazása Szakmai Informatika Informatikai alapismeretek Internet használat Dokumentum szerkesztés Szépészeti szakmai ismeretek Anatómiai alapismeretek 1. Anatómiai alapismeretek 2. A bőr elemi elváltozásai, bőr-, haj-,köröm-, kéz elváltozásai Masszázs alapjai Divattörténeti ismeretek Általános művészettörténet Hajviselet történet A kozmetika története A kézápolás története Szabadkézi rajz Színelmélet Szépészeti általános anyagismeret Szépészeti anyagismeret 1. Szépészeti anyagismeret 2. Szépészeti anyagismeret 3. Szépészeti anyagismeret 4. Szakmai alapozó gyakorlat Alapsmink 1. Alapsmink 2. Alap masszázs technikák 1. Alap masszázs technikák 2. Hajfonások

79

Szakmai követelménymodul 11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

10250-12 Kézápolás

Tantárgyak/témakörök Hajsodrások Hajszövések Egyszerű kozmetikai anyagok készítése Kézápoló szakmai ismeretek Vendégfogadás,diagnosztizálás, kézápolás Manikűr 1. Manikűr 2. Kézápoló szakmai gyakorlat Előkészítés és kézápolás Manikűr 1. Manikűr 2.

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11242-12 Alaphajvágás

11243-12 Frizurakészítés

Tantárgyak/témakörök Alaphajvágások gyakorlat Diagnosztizálás, előmunkálatok Férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás Fodrász szakmai ismeretek 1. Diagnosztizálás, férfi arcborotválás és klasszikus hajvágások Női alaphajvágások és gyermekhajvágás Művészetek 1. Hajviselet történet Szabadkézi rajz Frizurakészítés gyakorlat Férfi divathajvágás, szárítás Női divathajvágás, szárítás Konty, alkalmai frizura készítése; hajmunka Fodrász szakmai ismeretek 2. Frizuratervezés, férfi-és női divathajvágás, szárítás Női alkalmai frizura, hajhosszabbítási eljárások Fodrász anyagismeret Hajpakolók és anyagai Vegyszeres műveletek Művészetek 2. Művészettörténet Hajviselet történet

80

34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

10181-12 Hegesztési eljárások

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Az elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Hegesztő alapismeretek Hegesztési alapismeretek I. Hegesztési alapismeretek II. A hegesztés műveletei Hegesztő alapgyakorlatok A hegesztés előkészítő műveletei I. A hegesztés előkészítő műveletei II. A hegesztés befejező műveletei Hegesztési ismeretek Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata Hegesztési gyakorlatok Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája I-II. Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II. Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája I-II.

81

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-modul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Tantárgyak,témakörök Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeretek Információtechnológiai biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, -kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Adatbázis- és szoftverfejlesztés Programozás alapismeretek Adattípusok Programozás elemei Programozási tételek Adatstruktúrák Programtervezés Adatbázisok

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

11499-12 Foglalkoztatás II.

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Programozási nyelvek Objektumorientált programozás Programozási nyelv „A” Állománykezelés Web-programozás alapjai Adatbázis fejlesztés Hálózati ismeretek I. Otthoni és kisvállalati hálózatok Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) Hálózati ismeretek I. gyakorlat Otthoni és kisvállalati hálózatok gyakorlat Kis- és közepes üzleti hálózatok, internetszolgáltatók (ISP) gyakorlat Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2

82

Szakmai követelménymodul 11499-12 Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

Tantárgyak/témakörök témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Hálózati operációs rendszerek Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Windows Server telepítése és üzemeltetése Linux kiszolgáló telepítése és üzemeltetése Különböző hálózati operációs rendszerek integrációja Hálózati ismeretek II. Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban Számítógép hálózatok tervezése és támogatása

10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

Hálózati ismeretek II. gyakorlat Kapcsolás és forgalomirányítás vállalati hálózatokban gyakorlat Számítógép hálózatok tervezése és támogatása gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat IT hálózat biztonság gyakorlat

83

34 521 04 IPARI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10166-12 Gépészetei kötési feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötések készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Szakmai anyagismeret Roncsolásos és roncsolásmentes anyagvizsgálatok Mérőeszközök, mérőberendezések Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Roncsolásos anyagvizsgálat Roncsolásmentes anyagvizsgálat Mérőeszközök használata Gépelemek beállítása Hajtások Hidraulikus rendszerek Pneumatikus rendszerek Mérések és beállítások gyakorlata

84

Szakmai követelménymodul 10177-12 Gépelemek szerelési feladatai

10178-12 Ipari gépész műveletek

Tantárgyak/témakörök Hajtások szerelése Hidraulikus rendszerek szerelése Pneumatikus rendszerek szerelése Fémmegmunkálások Fémek melegalakítása, tulajdonság javítása Kézi és gépi forgácsolás Üzembehelyezés elmélete Üzembehelyezés gyakorlata Melegüzemi gyakorlat Kézi és gépi forgácsolási feladatok Üzembehelyezés

85

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint) témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelem Elsősegélynyújtás Munkabiztonság Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás törések esetén Elsősegélynyújtás vérzések esetén Elsősegélynyújtás egyéb sérülések esetén Gépészeti alapismeretek Műszaki dokumentációs ismeretek Gépészeti mérésismeret Anyagismeret Anyagvizsgáló technológiák Kézi fémmegmunkálási ismeretek Gépi fémmegmunkálási ismeretek Szerelési ismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Anyagvizsgálatok Fémek alakítása kézi forgácsolással Fémek alakítása gépi forgácsolással Fémek forgács nélküli alakítása Alapszerelések végzése Gépészeti kötésismeret Kötéselmélet Oldható kötések Nem oldható kötések Kötéskészítési gyakorlat Kötéselőkészítési műveletek Oldható kötések készítése Nem oldható kötések készítése Vállalkozási ismeretek Vállalkozások típusai, jogszabályi háttér Vállalkozás indítása, működtetése Dokumentumok A vállalkozás gyakorlata Marketing tevékenység Kapcsolattartási gyakorlatok Dokumentumok kitöltése Karosszérialakatos szakmai ismeret Járműismeret

86

Szakmai követelménymodul

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Tantárgyak/témakörök Javítástechnológiai ismeretek Javítások előkészítése Kisjavítások Közepes és nagyjavítások Hegesztési alapismeretek Hegesztési technológiák Szerelési technológiák, szerszámok Utasterek szerelési ismeretei Elektromos berendezések szerelési ismeretei Biztonságtechnikai berendezések szerelési ismeretei Karosszériaszerelési ismeretek Karosszérialakatos szakmai gyakorlat Korrózió okozta sérülések javításai Védőgázos hegesztések Egyéb hegesztési technológiák Vázsérülések javításai Korrodált vagy koccanásos sérülések javításai Karambolos közepes és nagy sérülések javításai Speciális anyagú karosszériajavítások

87

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

10165-12 Épületlakatos feladatok

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Munkavédelem Munkabiztonság Tűzvédelem Környezetvédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Elsősegélynyújtás alapjai Munka- és környezetvédelem a gyakorlatban Sérülések ellátása Gépészeti alapozó feladatok Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Gépészeti alapismeretek Gépészeti kötések alapjai Hegesztés, forrasztás, ragasztás Szegecselés, csavarozás Felületvédelem Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Hegesztési, forrasztási, ragasztási gyakorlat Szegecs-, csavarkötés készítése Felületvédelmi bevonatok készítése Épületlakatos feladatok Általános vállalkozási ismeretek Épületlakatos szerkezetek Épületlakatos szerkezetek gyártási ismeretei Épületlakatos feladatok gyakorlata Munkatervezési feladatok Munkaszervezési feladatok Épületlakatos szerkezetek gyártása, beépítése, szerelése Karbantartás, javítás Magasban végzett lakatos feladatok A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzi ismeretek Magasban végzett szerelési folyamatok

88

Szakmai követelménymodul

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

Tantárgyak/témakörök Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata A magasban végzett munka biztonsága Építészeti rajzfeladatok Magasban végzett szerelések Szerkezetlakatos feladatok Szerkezetlakatos alapismeretek Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos ismeretek Tartószerkezeti ismeretek Szerkezetlakatos feladatok gyakorlata Szerkezetlakatos munkák Csarnok szerkezetlakatos és vázlakatos munkák Tartószerkezeti lakatos munkák

89

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul Foglalkoztatás I. témakör 1 11497-12 Foglalkoztatás I.

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatás II. témakör 1

11499-12 Foglalkoztatás II.

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkahelyi egészség és biztonság témakör 1

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Építőipari alapismeretek Szakmai munka- és balesetvédelem Építési alapismeretek

10101-12 Építőipari közös tevékenység

Munkajogi és vállalkozási ismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat Építési alapismeretek Műszaki rajz Épületfizika Falazás, vakolás Falszerkezetek anyagai, kitűzési ismeretek Falszerkezetek készítése Falszerkezetek tervei, anyagszükséglete

10275-12 Falazás, vakolás

Vakolási ismeretek Falazás, vakolás gyakorlat Mérés és kitűzés Falszerkezetek Vakolási munkák Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton anyagai Monolit beton és vasbeton szerkezetek Előregyártott vasbeton szerkezetek

10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek

Betonozási munkák eszközei, gépei, zsaluzatok, állványzatok Beton és vasbeton szerkezetek tervei, anyagszükséglete Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Beton és vasbeton előállítása Beton és vasbeton szerkezetek készítése Víz-, hő- és hangszigetelés

10277-12 Szigetelések

Vízszigetelés Hő- és hangszigetelés Szigetelések gyakorlat

90

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul 10277-12 Szigetelések

Vízszigetelés készítése Hő- és hangszigetelés készítése Hidegburkolási feladatok Burkolandó felület ellenőrzése, előkészítése, burkolatok kitűzése Hagyományos vastagágyas fal és padlóburkolás Ragasztott vékonyágyas fal és padlóburkolás Burkolati tervek, anyagszükséglet számítás

10276-12 Hidegburkolási feladatok 10276-12 Hidegburkolási feladatok

Homlokzatburkolatok készítése Térburkolási ismeretek Hidegburkolási feladatok gyakorlat Burkolatok kitűzése Beltéri burkolatok készítése Kültéri fal és padlóburkolatok készítése Térburkolat készítése Vegyes kőműves feladatok Nyílászáró szerkezetek

10278-12 Vegyes kőműves feladatok

Bontás és átalakítás Vegyes kőműves feladatok gyakorlat Nyílászárók beépítése Bontási és átalakítási munkák

91

34 542 06 NŐI SZABÓSZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

10118-12 Lakástextíliák készítése

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Ruhaipari anyag- és áruismeret Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék I Textíliák, kelmék II Anyagvizsgálatok gyakorlat Textilipari nyersanyagok Textíliák, kelmék Áruismeret Anyagvizsgálatok Ruhaipari gyártás-előkészítés Gyártás-előkészítés Szakrajz Szakrajzi alapismeretek Alapszerkesztések, modellezések I. Alapszerkesztések, modellezések II. Szakrajz gyakorlat Szabásminta készítése Textiltermékek készítése Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermékek gyártástechnológiája Textiltermékek készítése gyakorlat Szabásminta használata Ruhaipari gépek üzemeltetése Textiltermék készítése I Textiltermék készítése II Lakástextíliák készítése Lakástextíliák gyártástechnológiája Lakástextíliák készítése gyakorlat Lakástextíliák készítése Lakástextil-javítószolgáltatás Női ruhák készítése Női ruhák modellezése I. Női ruhák modellezése II. Női ruhák modellezése III. Női ruhák modellezése IV.

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Női ruha-készítés gyártástechnológiája I.

92

Szakmai követelménymodul

10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése

Tantárgyak/témakörök Női ruha-készítés gyártástechnológiája II. Női ruha-készítés gyártástechnológiája III. Női ruha-készítés gyártástechnológiája IV. Női ruhák készítése gyakorlat Női ruhák modellezése Női ruha készítés gyártástechnológiája Női ruhák készítéseI. Női ruhák készítése II. Női ruhák készítése III. Női ruhák készítése IV. Női ruhák készítése V Női ruhák készítése VI. Női ruhák készítése VII. Női ruhák készítése VIII.

93

34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

Tantárgyak/témakörök Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Műszaki informatika Informatikai alapismeretek Irodai alkalmazások Számítógépes hálózatok használata Műszaki ismeretek Egyenáramú áramkörök Mágneses tér és váltakozó áram Szakrajz alapjai Fémek és ötvözetek Nemfémes anyagok Minőségbiztosítás Műszaki gyakorlatok Anyagok és szerszámok Mérések Mechanikai és villamos kötések Épületvillamossági szerelés Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági szerelés gyakorlata Csatlakozó vezetékek Épületvillamossági hálózatok, berendezések Érintésvédelem (Hibavédelem) Villámvédelem Épületvillamossági mérések gyakorlat A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása Vállalkozási ismeretek Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák Vállalkozások gazdálkodása Vállalkozások PR tevékenysége Ipari elektronika Elektronikai alapok Analóg alapáramkörök

94

Szakmai követelménymodul 10023-12 Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések

Tantárgyak/témakörök Digitális alapáramkörök Elektrotechnikai számítások Elektrotechnika Villamosipari anyagismeret Villamos vezetékek Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok Elektronikai alkatrészek Villamos gépek anyagai Villamos gépek és berendezések Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos műszaki ábrázolás Villamosipari műszaki dokumentálás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata Villamos forgógépek Transzformátorok Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása Ipari villamos berendezés szerelése Villamos gépek és berendezések ellenőrzése

95

54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS Szakmai követelmény-modul

11498-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Tantárgyak, témakörök Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatási alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Környezetvédelemi alapismeretek Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízgazdálkodási alapismeretek Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás Hidrológia-hidraulika Vízméréstan Geodézia Környezettechnikai alapok A fizikai eljárások alapelvei. Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Műszaki ábrázolás Általános rajztechnikai ismeretek Laboratóriumi alapgyakorlatok Fizikai jellemzők mérése és eszközei Oldatkészítés Laboratóriumi alapműveletek Preparatív feladatok Környezetvédelmi gyakorlat Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Vízgazdálkodási alapgyakorlat Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások

96

Szakmai követelmény-modul

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Tantárgyak, témakörök Környezettechnika Víz- és levegőtisztaság védelem Talajvédelem Zaj- és sugárvédelem alapjai Hulladékgazdálkodás alapjai Környezettechnika gyakorlat Szennyvízkezelés kémiai módszerei Vízkezelési módok Elválasztó műveletek Műszeres analitika gyakorlat Elektroanalitikai módszerek Optikai módszerek Környezetvédelmi számítások Kémiai számítások Környezetvédelemmel kapcsolatos számítások Méretezési számítások Humánökológia Az emberiség globális problémái Környezet-egészségtan, környezettoxikológia Fenntartható társadalom Környezeti biológia Rendszerezés alapjai, növények és állatok Környezeti tényezők genetikai hatása Környezeti tényezők hatása az elterjedésre, viselkedésre Környezetgazdaságtan Technológia és a környezet Környezetszennyezés gazdaságtana Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás Műszaki ismeretek Mechanikai ismeretek Szállító berendezések

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Áramlástechnikai mérések Jogi és szakigazgatási ismeretek Jogszabálytan, közigazgatás Környezetvédelmi szakigazgatás és Európai Uniós ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Vízvizsgálatok Talaj- és hulladékvizsgálatok Ügyintéző feladatok Önkormányzati igazgatás Településkörnyezet Adatszolgáltatási feladatok, dokumentálás

97

55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSRÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelménymodul

10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek

10876-12 Természetvédelmi mérések

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Tantárgyak/témakörök Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek Ökológia A természetvédelem szabályozása A természetvédelmi szakigazgatás Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat Ökológia gyakorlat Szakigazgatás, szabályozás gyakorlat Természetvédelmi mérések Természetvédelmi mérések gyakorlat Laboratóriumi mérések, értékelések Terepi mérések, értékelések Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció Természetvédelmi kezelés Rekultiváció, revitalizáció Agrár-környezetgazdálkodás Agrár-környezetgazdálkodási programok Gazdálkodás a védett területeken Ökoturisztika Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat Természetvédelmi kezelés gyakorlat Agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat

98

34 523 02SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodul

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10815-12 Információtechnológiai alapok

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10833-12 Hálózati alapok

Tantárgyak/témakörök Munkavédelmi alapismeretek témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Foglalkoztatás témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 témakör 5 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1 témakör 2 témakör 3 témakör 4 Információtechnológiai alapok Bevezetés a számítógépes architektúrákba Szoftverismeret Információtechnológia biztonság alapjai Információtechnológiai gyakorlat Számítógép összeszerelése Telepítés és konfigurálás Megelőző karbantartás Munkaszervezési ismeretek Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Munkaszervezés gyakorlat Álláskeresés, foglakoztatásra irányuló jogviszony létesítése Szervezeten belüli szerep, irányítás, munkaszervezés, kommunikáció Információgyűjtés, kezelés, tájékozódás Munkavégzés projektekben Pénzügyi, vállalkozási feladatok Munka és balesetvédelem, elsősegélynyújtás Minőség ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás Környezetvédelem, környezeti fenntarthatóság, veszélyes anyagok kezelése Hálózati ismeretek Fizikai átviteli jellemzők és módszerek Közeg-hozzáférési módszerek Adatkapcsolati protokollok Lokális hálózatok Hálózati réteg A felsőbb rétegek A TCP/IP protokoll és az Internet Vezeték nélküli átviteli módok Hálózati ismeretek gyakorlat Kábelek és csatlakozók szerelése Két számítógép közötti pont-pont kapcsolat kialakítása Vezetékes otthoni, kisvállalati hálózat kialakítása SOHO forgalomirányító segítségével

99

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul

10833-12 Hálózati alapok

10834 -12 Számítógépes hibaelhárítás

SOHO forgalomirányító konfigurálása, alapbeállításai SOHO forgalomirányító konfigurálása vezeték nélküli hozzáférésre Biztonsági beállítások SOHO forgalomirányítón Jogosultságok kiosztása hálózatban Nyomtatás hálózatban Fájlmegosztás LAN hálózatban Operációs rendszerek Számítógépek felépítése Az operációs rendszerek fejlődése Felhasználói felületek Lemezkezelés Állományok Alapfogalmak Folyamat és processzorkezelés Memóriakezelés Operációs rendszerek gyakorlat Macintosh operációs rendszer Android rendszerek Linux desktop operációs rendszer Számítógéprendszer hibáinak elhárítása Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök Számítógépek konfigurálása Perifériák méretezése, kiválasztása Számítógép hibák és elhárításuk Perifériák hibái és elhárításuk Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat Hibaazonosítási alapelvek és mérőeszközök gyakorlat Számítógépek bontása, összeépítése, rendszerszoftver telepítése Számítógép hibák és elhárításuk gyakorlat Perifériák hibái és elhárításuk gyakorlata Hálózati rendszerek hibái és elhárításuk Karbantartási feladatok számítógépes rendszerekben gyakorlat

100

34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul

Munkavédelemi alapismeretek témakör 1 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Foglalkoztatási alapismeretek témakör 1

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv témakör 1

11497-12 Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

témakör 2 témakör 3 témakör 4 Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Élelmiszerismeret, élvezeti cikkek (jellemzők, vásárlás, tárolás) Táplálkozási alapismeretek Élelmezés-egészségügyi ismeretek Konyhatechnikai berendezések, eszközök Nyersanyag előkészítés, ételkészítési alapműveletek Ételkészítés ételcsoportok alapján Terítés és tálalás a háztartásban Családellátás, - gondozás Család és háztartás Gondozás, nevelés a különböző életkori szakaszokban Egészségügyi alapismeretek

11033-12 Család- és háztartásellátás

Házi betegápolás Elsősegélynyújtás Közösségi családsegítés Lakókörnyezet kialakítás Lakáskialakítás és lakberendezés Lakóépületek környezete, gondozása Lakásgondozás Fehérnemű- és ruhaápolás Lakókörnyezeti munka-, tűz- és környezetvédelem Család- és háztartásellátási gyakorlat Konyhai munkák, ételkészítési alapgyakorlatok Lakókörnyezet gondozási és ruhaápolási gyakorlatok Ápolási, gondozási gyakorlatok Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Üzemgazdasági alapfogalmak Vállalkozási alapismeretek Pénzügyi alapismeretek

101

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul 11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel

Adózási, bérezési, munkaügyi alapismeretek Ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Idegenforgalmi alapismeretek Vendéglátás fogalma, feltételei, fogyasztóvédelem

11035-12 Vendéglátás

Vendégfogadási feladatok Vendéglátási, értékesítési tevékenység szabályozása Programok, gyermekprogramok szervezése Kommunikáció, kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés Marketing tevékenység Napi tevékenységek gyakorlata Árubeszerzés, élelmiszertárolás, értékesítés

11036-12 Napi tevékenységek

Ételkészítés, terítés, felszolgálás Speciális étrendi igényeknek megfelelő ételkészítés Saját termelésű termékek feldolgozása, tartósítása Takarítás, karbantartás Falusi vendégfogadás Falusi vendégfogadás általános kérdései Falusi vendégfogadás tárgyi feltételrendszere Falusi vendégfogadás szabályai Programszervezés

11037-12 Falusi vendégfogadás

Hagyományőrzés Gyermekprogramok szervezése Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Vendéglátás általános gyakorlata Falusi vendéglátás sajátosságai Programok, gyermekprogramok szervezése Családi gazdaság, vendégfogadás, falusi turizmus tanulmányozása Varrási, kézimunkázási alapismeretek Textilipari anyagismeret Kézimunkák, díszítések Ruhakészítési alapismeretek Lakástextíliák Varrás, kézimunkázás gyakorlat Varróeszközök, kézi öltések Hímzés

11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

Varrógép, gépi varrások Textíliák javítása Kötény varrása Szoknyakészítés kész szabásminta használatával Blúzkészítés kész szabásminta használatával Kötés, horgolás Ruhadarabok készítése kész szabásminta használatával Egyéb kézimunkák Vizsgaremek készítés

102

Tantárgyak/témakörök

Szakmai követelménymodul 11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Kertművelési, termék feldolgozási alapismeretek Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Állattartás, állati termékfeldolgozás Állattartási alapismeretek Baromfitartás Nyúltartás Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Zöldségtermesztés Fűszer- és gyógynövények termesztése Gyümölcstermesztés Szőlőtermesztés Dísznövénytermesztés Általános állattartás, higiénia Takarmányozás Baromfi- és nyúltartás Hobbiállatok gondozása Sertéstartás Lótartás Szarvasmarha és juhtartás

103

1.9.2

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. 2. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 3. 1.9.3

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai

A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a személyi igazolványát; - a lakcímkártyáját; - általános iskolai ill. a 9-10. osztály elvégzését igazoló bizonyítványt - TAJ kártyát - adóazonosító jel - oktatási azonosító kártya - diákigazolvány igényléséhez szükséges adatlap - szakiskolai ösztöndíjas szakma esetén adószám, bankszámlaszám(lehetőleg saját névre szóló) - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Iskolánk felvételi vizsgát nem tart, a szakképzés esetén egészségügyi ill. pályaalkalmassági vizsgálat szükséges A tanévenként felvehető tanulók létszámát a beiskolázási terv tartalmazza. A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, tanulói jogviszonyuk a beiratkozás napján létesül. A 9.szakképző évfolyamraa beiratkozás feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen az általános iskola 8. évfolyamának eredményes elvégzését tanúsító általános iskolai bizonyítvánnyal, személyi igazolvánnyal. Az érettségire felkészítő szakközépiskolai nappali tagozatos képzés esetén szükséges feltétel a megfelelő általános iskolai/szakiskolai tanulmányi eredmény is. Túljelentkezés esetén a tanulók rangsorolása az általános-, illetve a szakiskolában magyar nyelvből, irodalomból, matematikából és idegen nyelvből elért tanulmányi eredmény alapján történik. A szakképzésről a szakközépiskolába történő átvétel feltétele, hogy a jelentkező a szakképző 9.,10. vagy 11. évfolyamának elvégzéséről bizonyítvánnyal rendelkezzen. Tanulmányait a jelentkező a 10. szakközépiskolai évfolyamon folytathatja. A nem tanult tantárgyakból osztályozóvizsgát, a többi tantárgyból különbözeti vizsgát kell tennie. A beiratkozás és a pótbeiratkozás a tanév rendjében meghatározott napokon történik. A tanuló elveszíti felvételét, ha legkésőbb a pótbeírás napján nem iratkozik be. Felsőbb évfolyamokra történő belépést az iskola igazgatójától lehet kérvényezni. Az engedélyezés egyéni elbírálás alapján történik. Az engedély megadását az igazgató különbözeti-, ill. osztályozóvizsgák letételéhez kötheti. 1.10 2. Az intézmény helyi tanterve

104

3.1 A választott kerettanterv megnevezése

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervre épül:

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakiskola, 911. évfolyamközismereti képzés A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

1 óra 18 óra

11 óra

1,5 óra 9,5 óra

A közismereti órák eloszlása szabad órakeret felhasználásával 2013/2014 tanévtől : Tantárgyak

9. évfolyam

10. évfolyam 105

11. évfolyam

Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Összesen:

2 óra

1 óra

-

2 óra 3 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 1.5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

18 óra

11 óra

9,5 óra

A szabad órakeretet 9.évfolyamon és 11. évfolyamon a matematika tantárgy kapja.

Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3

4 3 3

4 3 3

4 3 3

2

2

3

3

1 2 1

1

2 2 2

2 2 1 1 1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

6

7

8

11

4 35

4 36

4 35

4 35

*A művészeti tárgy a 9. évfolyamon az ének zene, a 10. évfolyamon a vizuális kultúra. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.

106

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A közismereti órák eloszlása szabad órakeret felhasználásával 2013/2014 tanévtől :

107

Tantárgyi struktúra és óraszámok Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* (vizuális kultúra) Művészetek* (ének zene) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Rendelkezésre álló órakeret

4 3 4

4 3 4

4 3 4

4 4 3

2

2

3

3

1 2 2 2

2 2 1 2 1

1 2 1 1* 1*

1* 1*

1

1 2 5 1

2 5 1

2 5 1

2 5 1

6

7

8

11

35

36

35

35

A szabad órakeretet felhasználása 9. évfolyamon:ének zene 1 óra, informatika +1 óra, Biológia – egészségtan +1 óra, matematika +1 óra 10. évfolyamon:informatika 2 óra, földrajz +1 óra, matematika +1 óra 11. évfolyamon:informatika 2 óra, matematika +1 óra, tanuló választása alapján kémia vagy földrajz1 óra 12. évfolyamon:informatika 2 óra, tanuló választása alapján kémia vagy földrajz 1 óra, idegen nyelv 1 óra

108

1.11 Belügyi rendészet, katonai alapismeretek szakközépiskola 4 éves képzés TANTÁRGYAK 9. évf. 10. évf. 11. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 Idegen nyelv 3 3 3 Matematika 4 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 2 3 Etika 1 Biológia-egészségtan 2 2 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: (ének 9. évf.), (rajz 10. évf.) 1 1 Informatika 2 2 2 Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 2 spgy 2 kat. 2 kat Szakmai elmélet és gyakorlat 1 mv 1 kom 2 fegyv

2 fegyv 2 jogI 0.5 tsd 2 spgy 0.5 tsdk

2 fegyv 1 jogII 1.5 idny 3 spgy 0.5 idny

12. évf. 4 3 3 3 1

2 5 1 2 kat. 0.5 fogl 3 fegyv 0.5 jogIII 0.5 spinf 2 idny 4 spgy 0.5 spinfgy

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4 Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 NYÁRI GYAKORLAT 35 óra 35 40+65 A szabad órakeret felhasználása 9. évfolyamon: - ének- zene 1 óra - informatika +1 óra - matematika +1 óra - történelem +1 óra A szabad órakeret felhasználása 10. évfolyamon: - informatika 2 óra - katonai alapismeretek 2 óra A szabad órakeret felhasználása 11. évfolyamon: - informatika 2 óra - katonai alapismeretek 2 óra A szabad órakeret felhasználása 12. évfolyamon: - informatika 2 óra - katonai alapismeretek 2 óra Érettségihez választható hatodik tantárgy a katonai alapismeretek, amelyet három éven keresztül heti két órában tanítunk. 10. évfolyamon: Magyarország biztonságpolitikai környezet 12 óra/év Magyar Honvédség 14 óra/év Korunk háborúi 7 óra/év Térkép és tereptani ismeretek 32 óra/év Összefoglalás, számonkérés 7 óra/év

109

11. évfolyam: Általános Katonai ismeretek

64 óra/év

12. évfolyam Magyarország honvédelmének felépítése Egészségügyi ismeretek

50 óra/év 14 óra/év

110

Kerettanterv Hídprogram A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelésoktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez. A Köznevelési Hídprogramban folytatott képzéshez az oktatásért felelős miniszter rendeletben nevelési-oktatási programokat ad ki. Híd I. program Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytathatja. A Híd I. programban nyújtott képzés pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat, felkészít tanulási módszerek elsajátításra, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tehet. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. Aki a Híd I. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, tanulmányait a Híd II. programban folytathatja. Híd II. program Ha az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező tanköteles tanuló tanulmányait középfokú iskolában nem kívánja folytatni, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott képzés tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel. A Híd II. program záróvizsgával zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. Az a tanköteles korú tanuló, aki a Híd II. programban nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, tankötelezettségét a Híd II. program megismétlésével teljesítheti. Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd I. évfolyamot elvégzett diákok a tanév végén bizonyítvánnyal egyenértékű tanúsítványt kapnak, nem vizsgáznak. A diákok a személyes portfóliójukkal tudják igazolni, hogy az adott tanévben az egyéni fejlődési tervükben (EFT) meghatározott követelményeket teljesítették. Az értékelés elemei: a) Egyéni fejlődési terv (EFT): 111

A Híd I. csoportokba járó tanulók esetében a személyre szabott nevelés, a rugalmasan alakítható egyéni utak érdekében egyéni fejlődési tervek készülnek. Ennek a tervnek az elkészítését információgyűjtés előzi meg. Ide tartoznak a tanulóval folytatott megbeszélések, a diákok megértésében, megismerésében fontos szerepet játszó tanulói életút megismerés, és az esetenként megkerülhetetlen, de csak a szükséges mértékben alkalmazott diagnosztikus mérések. Ezt követően kerül sor az Egyéni Fejlődési Terv elkészítésére, melynek célja, hogy egy-egy periódusra konkrét célokat, kis fejlődési lépéseket határozzanak meg, melyet írásban is rögzítenek. A terv részeként szükséges esetben az egyéni tanulási utak kialakítására, menedzselésére egyéni tanulási szerződések megkötésére is sor kerülhet. b) Portfólió A fejlesztő értékelésben fontos szerepe van a diákok számára is könnyen kezelhető, értelmezhető portfóliónak, amely a diákok munkáiból, feljegyzéseiből, önreflexióiból és a pedagógusok reflexióiból, visszajelzéseiből áll. Készítése során a tanuló aktív, dokumentálja saját tanulási folyamatát, megadott szempontok szerint értékeli önmaga és társai produktumait és a tanári reflexiók tükrében saját célokat fogalmaz meg. A diákok egyéni portfóliójában lehet a nyomon követni a fejlődést, a lefűzött „bizonyítékokkal” lehet igazolni az aktuális fejlődési lépcsőfokot, vagy a kitűzött fejlődési cél elérését. Egy tanulási szakasz lezárása előtt a diákok rendezik a portfóliójukat az EFT alapján. E rendezés és összegzés segítséget adhat az életpálya tervezésében is. c) Egyénizés Minden diáknak van egy segítő párja, az a személy, akiben a team tagok közül a leginkább megbízik, akivel meg tudja osztani gondjait. E segítő kapcsolat formális megjelenése a heti rendben/órarendben az „egyénizés”, segítő és diákpárja heti rendszerességű beszélgetése. Ez lehet a hét „rituális” lezárása, de betervezhető bármely napra, a lényeg a rendszeresség, és állandó időpont. E beszélgetés tartalmazza a diák heti munkájának értékelését, a portfólió kialakítását, és persze bármely sikerről, nehézségről, problémáról is lehet őszintén, négyszemközt beszélgetni. A párbeszéd konklúziójának rövid összefoglalása tudatosító hatású, segíti a későbbi visszaemlékezést, értelmezést, az EFT időszakos újraértékelését. d) Modul értékelő lapok A Híd I. program tanulásértelmezésében fontos szerepe van a tanulók kompetencia alapú fejlesztésének. Ennek értelmében az EFT-ben is kompetenciákhoz kötötten fogalmazódnak meg fejlesztési feladatok. Annak érdekében, hogy a diák és a pedagógus számára követhető legyen a diákok fejlődése, az értékelésben is döntő szerepet kapnak a kompetencia alapú fejlesztő értékelések, melyek részben kapcsolhatók az elvégzett feladatsorokhoz, modulokhoz. Nagyon sok modul lezárásánál található a visszacsatolást elősegítő önértékelő és társértékelő lapok, melyek a diákot abban, hogy önmaga is értékelni tudja a saját fejlődését. Ezt az önértékelő folyamatot, az értékelések értelmezését a diákok számára érthető formába elérhető kompetencialisták segítik. e) Nyitó és záró kör A diákok közösen, együtt tanulnak, annak ellenére, hogy sok esetben egyénileg vagy párban dolgoznak különböző nehézségű, eltérő típusú feladatokon. A közösség élményének megélésén túl, a napi vagy heti rendszerességgel tartott nyitó és záró körök lehetőséget adnak a csoport, a társak visszajelzéseire, és ebben a helyzetben a tanár is kérhet és kaphat visszajelzést a diákoktól.

112

HÍD I. 1.12 A tanév javasolt beosztása Időkeretek

Tartalom Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások

1 hét (30 óra)

Folyamatos munka

34 hét

Óra/hét

30 óra

Felhasználható óraszám a tanévben

1020

Életpálya-tervezés, szakmaismeret

40% (cca.400 óra)

Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő

60 % (cca.600 óra)

Felhasználható óra/modul

20-25 óra

Műveltségterületek és ajánlott óraszámok a Híd I. programban Műveltségi területek Kommunikáció és anyanyelv

Éves óraszám 34 héttel számolva 180

Élő idegen nyelv (angol, német)

50-50

Matematika

60

Társadalom és jelenkor-ismeret

50

Természetismeret

100

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

200

Szakmaismeret

200

Testnevelés és sport

180

A program egy évre tervezett, az alábbi időkeret javaslattal: A tanév 36 hétből áll, ebből az első hét az ismerkedés és a tervezés hete, s a tanév végén egy hét a visszacsatoló és jövőre tekintő hét. Folyamatos munkára 34 hét/napi 6 órával számolva 1020 óra jut, amelynek 60 százalékát – az összehangolás igényét figyelembe véve – az ún. műveltségterületekhez, 40 százalékát az életpálya tervezéshez, a szakmaismerethez kapcsolódó kompetenciafejlesztések töltik ki. Egy-egy hetet rugalmasan is be lehet osztani, de a célszerűség jegyében javasolt felosztás: 4 nap az iskolában, 1 nap különböző munkahelyeken. nap az iskolában, amelyből 1 nap az életpálya-építéshez kapcsolódó kompetenciafejlesztésre, 113

illetve az 5. nap iskolán kívüli tevékenységéhez tartozó felkészülésre, majd az azt követő feldolgozásra fordítandó.

HÍD 2. program, közismereti képzés C variáció A 10 hónapos HÍD 2. program szakképzés nélküli közismereti, a szakképző évfolyamra való belépésre felkészítést célozhat. Fókusza: szakiskolai képzésbe lépés. C) 10 hónapos HÍD 2. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret

31,5

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

0

Összesen

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3,5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

A HÍD 2. program közismereti óraszámai Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. heti 24 közismereti óra A 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 17 közismereti óra A 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 16,5 közismereti óra B 2 éves 1. év

HÍD/2/2. heti 10 közismereti óra B 2 éves 2. év

HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra C 1 éves

Kommunikáció és anyanyelv

4

3

3

2

5

Élő idegen nyelv (angol, német)

4

3

3

2

5

Matematika

4

3

3

2

5

Társadalom és jelenkor-ismeret

3

2

1,5

1

4

114

Természetismeret

3

2

1,5

1

4

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

1

1

0,5

1

2

Testnevelés és sport*

2

2

2

-

-

Osztályfőnöki (osztályközösségépítő program)

1

1

1

1

1

Szabadon tervezhető órakeret: pl. informatika

2

-

1

-

5,5

Összesen

24

17

16,5

10

31,5

3.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. A tankönyvválasztás alapvető meghatározója, hogy:  ismeretanyaguk kapcsolódjon a NAT- követelményekhez,  feleljenek meg a kompetencia alapú oktatás kívánalmainak,  megfeleljenek a kimeneti követelményeknek és a helyi tanterveknek,  érettségi vizsga,  szakképesítő vizsga,  igazodjanak az iskola szakmai és pedagógiai céljaihoz,  világnézeti szempontból semlegesek legyenek. A tankönyv kiválasztásáról a szakmai munkaközösséggel történő konzultáció után a szaktanár dönt. A tankönyvek kiválasztásánál fontos szempontnak tartjuk, hogy  valóban szükséges, fontos ismereteket tartalmazzon,  alkalmas legyen a korszerű tanítási formák használatára,  feldolgozható legyen a kiscsoportos és differenciált foglalkozások során,  alkalmas legyen önálló tanulásra is,  a 9 - 12. évfolyamokon igazodjon a NAT, valamint az érettségi vizsgák követelményeihez,  nyelvezete a korosztály számára érthető legyen,  legyen megfizethető. A tankönyvek rendelését a jogszabályban meghatározott időben és módon végezzük, a tankönyvek terjesztéséről az iskola gondoskodik. A tanulók tankönyveiket az iskola által meghatározott időpontokban, a tanév rendjéhez igazodva vásárolhatják meg. Ingyenes tankönyvet a rászoruló tanulók számára könyvtári kölcsönzéssel biztosít az iskola.

115

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.  A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 1.12.1 Mindennapos testnevelés

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 1.13 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: 

11-12. évfolyamon: a kémia és a földrajz tantárgy 116

2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. A tanulók szülői beleegyezéssel, minden év május 20-ig írásban adhatják le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntésüket az osztályfőnöknek. 4. A szülő, illetve a szülő és a tanuló az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 5. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló esetében a szülő, illetve a szülő és a tanuló a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

1.14 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 1.15 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésénekkövetelményei és formái Iskolánkban az értékelés (elsősorban a szummatív) a törvényi előírásoknak megfelelően, a már hagyományos 5 fokú skálával, érdemjegyekkel történik. A közoktatás és a szakképzés rendszerében a kimenet-szabályozás kerül előtérbe. Ennek megfelelően iskolánkban is ezt a szabályozási formát alkalmazzuk. Így a diagnosztikus és a formatív értékelés mellett nagy hangsúlyt kap értékelési rendszerünkben a szummatív mérés, értékelés is. Értékelési rendszer Az értékelés fontos eleme a követelmények pontos megfogalmazása, a tanár folyamatos értékelő megnyilvánulása, a célok egyértelmű kitűzése, a pedagógus határozott értékképviselete. Minőségi értékelésnél az eredmény tartalmát, tartalmi sajátosságait vizsgáljuk, szóban értékeljük. A minőségi értékelés szempontjai:  az eredmények értelmezése, összehasonlítás, 

közös, lényeges jegyek, típushibák kiemelése – általánosítás,



a továbbhaladás meghatározása.

Mennyiségi értékelésnél az eredményben szereplő mennyiségi mozzanatokat ragadjuk meg:  a megoldott és nem megoldott feladatok száma 

a helyes - helytelen feladatok száma, %-os arányuk kimutatása,



értékelés pontszámok segítségével – a pontszámok jelezzék a feladatok nehézségi fokát,



rangsorolás a pontszámok alapján;



érdemjegyek megállapítása;



összértékelés %-ban is.

A kétféle értékelés a gyakorlatban nem különül el egymástól, a kettőt együtt kell alkalmazni. 117

Értékelés érdemjeggyel Elégtelen a tanuló tudásszintje, ha a tantárgyanként meghatározott minimumszintet nem teljesítette. Elégséges a tanuló tudásszintje, ha a tantárgyanként meghatározott minimumszintet teljesítette írásban vagy szóban. Közepes a tanuló tudásszintje, ha a minimumnál többet teljesít, ezt tanári segítséggel írásban illetve szóban teszi. Írásbeli munkái hiányosak. Munkavégzése rapszodikus. Jó szintű a tanuló teljesítménye, ha munkavégzése általában egyenletes. A törzsanyagot jól ismeri. Mindezt kevés tanári segítséggel elmondja, leírja. Időnként nem kötelező feladatoknak is eleget tesz. Jeles a tanuló tudásszintje, ha írásban és szóban is a maximumot teljesíti. Ismeri a tankönyvi kiegészítő részt is. Rendszeresen készít házi feladatot. Írásbeli munkái kifogástalanok. Az írásbeli beszámoltatás rendje: A beszámoltatás e formája tanítási órán történik. Ha a tanuló hiányzik a beszámoltatásról, akkor a felgyógyulását követően egy későbbi időpontban megtartott tanórán, a hiányosságok pótlását követően kerül rá sor. Ezt a szaktanárnak egyeztetnie kell a tanulóval. (Mikorra tud pótolni, kell-e valamilyen tanári segítség a pótláshoz?) Az írásbeli beszámoltatás formái lehetnek:  felmérő dolgozat (a 9. évfolyam elején, illetve a tanév kezdetekor tudásszint felmérésére),  írásbeli felelet,  röpdolgozat (Az előző két forma helyettesítheti a szóbeli feleltetést abban az esetben, ha a szaktanár több tanuló előrehaladását akarja felmérni. Ezek ideje a tanórából max. 20 percet vehet igénybe.),  témazáró dolgozat (Ezt a szaktanár előre bejelentett időben íratja meg, melyet egy összefoglaló, rendszerező ismétlés és gyakorlás előz meg. A 9-10. évfolyamon napi egy, maximum kettő, a 11-12. évfolyamon napi kettő témazáró íratható.),  próba-érettségi dolgozat (Erre legkorábban a 11. évfolyamon, a tanév végét megelőzően kerülhet sor. Időtartama megegyezhet az érettségi írásbeli vizsgáéval.). Az írásbeli beszámoltatás szerepe az értékelésben  Az írásbeli felelet és a röpdolgozat érdemjegye egy szóbeli feleletével megegyező értékű, ezeket kék színű tollal írjuk be a naplóba. 

A témazáró dolgozatokból a félévek során minimum kettőt kell íratni az érettségi tantárgyak esetében. Érdemjegyeiket piros színű tollal írjuk be a naplóba. Az első félévi, illetve a tanév végi osztályzatok meghatározásánál ezek átlaga befolyásolja a tanuló végső osztályzatát (lefelé illetve felfelé kerekítés).

1.16 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai 

 

A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 2-2,5 óránál.

118

1.17 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, szakképzési évfolyamokon gyakorlati képzés tantárgyait, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 1.17.1 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükségesmódszerek Tanulóink fizikai állapotának mérését az 1997-ben megjelent MKM által javasolt és kiadott „Módszerek a tanulók fizikai teljesítményének méréséhez, értékeléséhez” című kiadványban megfogalmazott kritériumoknak megfelelően végezzük. A próbákat évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén – végeztetjük tanulóinkkal. A feladatok végrehajtását a testnevelés osztályzat kialakításában részjegyként szerepeltetjük, az osztályzatok végleges kialakításában a tanulónak az önmagához mért fejlődése a döntő szempont. Ez lehetőséget ad a diákok számára is az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követésére, így mint motivációs tényező a későbbiek folyamán nagyban elősegítheti a megfelelő életvitel, a rendszeres testedzés, a mozgás és a sportolás iránti igény fennmaradását. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák Az aerob állóképesség mérése: Cooper-teszttel történik (12 perces futás közel azonos sebességgel úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki tartósan oxigénhiány). Az erő, erő-állóképesség mérése 1. helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 2. hasonfekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérése, max. 4 perc) 3. hanyattfekvésből felülés térdérintéssel (a hasizmok erő-állóképességének mérése, max. 4 perc) 4. fekvőtámaszban karhajlítás (a vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének a mérése lányoknak 2, fiúknak 4 perc) A próbák végrehajtásához szükséges megfelelő eszközök és helyszínek a rendelkezésre állnak. A vizsgálati módszerek alkalmazása, a gyakorlati végrehajtás, lebonyolítás a testnevelő tanár feladata. A végrehajtott feladatok minősítése a kiadványban szereplő értékelő táblázatok alapján történik. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése 0 ponttól 140 pontig terjed, az egyes pontszámokhoz /tól-ig/ terjedően szöveges (szóbeli) minősítés is kapcsolódik. 0-20 pont igen gyenge 21-40 pont gyenge 41-60 pont elfogadható 61-80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 121-140 pont extra Az eredményeket csoportszinten/osztályszinten összesített adatlapokon tartjuk nyilván.

119

1.18 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1.18.1 Az iskola egészségnevelési elvei

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén. 1.18.2 Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 1.18.3 Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

f) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; g) a helyi tantervben szereplő Környezetismeret, Természetismeret, Biológia, Testnevelés tantárgyak tananyagai h) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; i) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; j) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt; csecsemőápolási, táplálkozási, túra); - minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra szervezése;

120

-

minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;

k) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.) 1.19 Az iskola környezeti nevelési elvei A fenntarthatóságra nevelés azt jelenti, hogy az oktatás kapcsolatokat hozzon létre a környezeti, a társadalmi és a gazdasági rendszer között abból a célból, hogy megértessük e kapcsolatok működési szabályait. Ennek központi gondolata a természeti, az épített, a társas-társadalmi környezet fenntarthatósága (és ezen belül a fenntartható fejlődés és fogyasztás) érdekében szükséges ismeretek, magatartásminták, értékek és életviteli szokások megtanítása. Iskolánkban kiemelt feladatnak tartjuk az alapvető magatartási formák betartását, betartatását, mint például az osztálytermek, folyosók tisztántartását és szépítését (az aktuális ünnepeknek, világnapoknak megfelelően). 

A környezeti nevelés általános (hosszú távú) céljai: o elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; o egyéni és közösségi szinten egyaránt kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvévé; o érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; o bekapcsolni őket a környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; o a természet tisztelete, a felelősség vállalása legyen meghatározó életmódjukban; o a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljon meghatározóvá; o elismertetni, hogy az egyén és a közösség kötelessége az emberiség közös örökségének, a környezet minőségének fenntartása és javítása, valamint az ökológiai egyensúly fenntartása; a természeti erőforrások előrelátó és ésszerű 121

felhasználása, hogy szükséges minden egyes ember hozzájárulása a környezet védelméhez. 

A környezeti nevelés céljaiból adódó feladatok: o a környezetbarát attitűdök, szokások kialakítása a tanulókban; o tények, ismeterek, problémamegoldó gondolkodás közvetítése a természeti és társadalmi környezettel kapcsolatban; o a környezeti folyamatok, összefüggések megértésének segítése.

Környezeti nevelés tanórán és tanórán kívül 

Környezeti nevelés a tanórán o a NAT és a Kerettanterv tartalmi elemeire építve meg lehet állapodni abban, hogy a pedagógusok a tanmenetben jelöljék valamilyen módon azokat az órákat, amelyek tananyaga szorosan kapcsolódik a környezeti nevelési célkitűzésekhez, o fontos a gyakorlati elemek lehetőség szerinti beépítése: egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör feldolgozása (pl. a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét stb.), o az egész iskolai életre ható, átfogó környezeti nevelési projektek szervezése (pl. a vízpartok élővilága).

1.20 A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz, szakképzés tantárgyai ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 122

4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 6. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 7. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók: Teljesítmény Érdemjegy 0-19 %: elégtelen (1) 20-39 %: elégséges (2) 40-59 %: közepes (3) 60-79 %: jó (4) 80-100 %: jeles (5) 8. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. 9. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; 123

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. -

124

10. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az 9-12 és szakképző évfolyamokon évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 11. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3)az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

125

12. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, - vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 13. Az iskolai jutalmazás formái. a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - szaktanári dicséret,, - osztályfőnöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelőtestületi dicséret. b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedő szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. c) Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók valamint a kiemelkedő közösségi munkát végzők oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

14. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 15. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. 16. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés; - tantestületi intés; - tantestületi megrovás. 126

17. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. 18. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: - az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; - az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; - a szándékos károkozás; - az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; - ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 19. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 20. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

127

Szakmai program 34 543 02ASZTALOSSZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Faipari szakmai gyakorlat: +1 óra Faipari szakrajz: +1 óra Faipari szakmai és gépismeret: +0,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Gépkezelési gyakorlat: +2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gyártáselőkészítési ismeretek: +1 óra Asztalosipari szakmai gyakorlat: +1,5 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Faipari szakrajz: +0,5 óra Faipari szakmai és gépismeret: +0,5 óra Osztályfőnöki: +0,5 óra Asztalosipari szakmai gyakorlat: + 2 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Osztályfőnöki: +0,5 óra Asztalosipari szakmai gyakorlat: + 3 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

128

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11371-12 Biztonságos munkavégzés

10224-12 Alapvető tömörfa megmunkálás 10225-12 Asztalosipari szerelés 10226-12 Asztalosipari termékek gyártása 10228-12 Gépkezelés

10229-12 Gyártáselőkészítési feladatok

Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati Gyakorlati ögy heti ögy heti heti óraszám heti óraszám óraszám óraszám

0,5

0,5

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata Faipari szakmai és gépismeret Faipari szakmai gyakorlat Asztalosipari szerelési ismeretek Asztalosipari szerelési gyakorlat Szerkezettan-szakrajz és technológia Asztalosipari szakmai gyakorlat

0,5

0,5

2

2

1

1

1

1

2,5

2,5 8

8

1

1 2

2

2

4

4

4 4

10

1

2

4

9

Gépkezelési ismeretek

10

14

1

Gépkezelési gyakorlat Faipari szakrajz

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti ögy heti heti óraszám heti óraszám óraszám óraszám

2

6

4

2

8 1,5

Gyártáselőkészítési ismeretek

2 6

11 17

2

8 140

17 25

9,5 140

129

2 16 25,5

1,5

0,5 12

0,5 11

23 35

160

24 35

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XXII. KözlekedésgépészÁGAZATHOZ Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan: A 9.-11. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Karbantartási gyakorlatok: +1 óra A 12. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Gépelemek-géptan: +1 óra Ágazati szakképzés közismeret nélkül: 1/13 évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Karbantartási gyakorlatok: +1,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra Mérési gyakorlatok: +2 óra 5/13 és 2/14. évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Járműdiagnosztika: + 0,5 óra Járműkarbantartás gyakorlata: +3 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

130

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 11499-12 Foglalkoztatás I. 11498-12 Foglalkoztatás II.

10418-12 Járműkarbantartás 10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika Osztálfőnöki összes óra összes óra

Tantárgyak

Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

1 1,5

2

2

1 2,5 2 3

1

2

4

2

2

4

1 2 1

3

3

3

Mérési gyakorlatok

2

11,5

3

6

Foglalkoztatás

0,5

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

2

Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata

1 0,5 7 6 4 5 3,5 5 3

3 6

70

4

3 7

105

131

5

3 8

140

6

5 11

17,5

17,5 35

160

18

17 35

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Szakmai számítások: + 1 óra Korszerű járműtechnika: + 0,5 óra Műszaki dokumentációs ismeretek: + 0,5 óra Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat: + 1 óra Osztályfőnöki: + 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

2

Gyakorlati heti óraszám

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

2

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

1 5,5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

4

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

5

Osztályfőnöki

0,5

Összes óra

18

Összes óra

17 35

132

54 543 01 FAIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:

évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Faipari alapanyag ismeret: + 0,5 óra Bútoripari szakrajz: + 0,5 óra

A 10.-11.- 12. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Bútoripari gyakorlat: + 1 óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül: 1/13 évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Épületasztalos-ipari gyakorlat: + 3,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

5/13 és 2/14. évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Bútoripari gyakorlat:+ 3,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

133

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak 9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

11371-12 Biztonságos munkavégzés

Biztonságos munkavégzés alapjai Biztonságos munkavégzés gyakorlata

10232-12 Faipari alapanyagok

10230-12 Bútoripari termékek

Faipari alapanyag ismeret

ögy

gy

e

ögy

gy

e

12. ögy

gy

5/13 és 2/14.

1/13

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

0,5

ögy

gy

e

gy

0,5 2

1

1

1

1

1

1

1,5

1

2

3,5

2,5

2

6

2

Faipari alapanyag gyakorlat Bútoripari szakrajz

1

Bútorgyártástan Bútoripari gyakorlat

2

2 2

1

70

3

3

105

2

6

70

7

3

2

10

90

2

7,5 2

10231-12 Épületasztalos-ipari Épületasztalos-ipari termékek ismeret

5

Épületasztalos-ipari gyakorlat

1

70

4,5

Osztályfőnöki összes óra

heti óraszám

0,5

Épületasztalos-ipari szakrajz

összes óra

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

70

0,5 3

3 6

70

4

3

105

7

5

3 8

134

140

8

3 11

5 0,5

19,5

15,5 35

160

21,5

13,5 35

34 582 04 FESTŐ, MÁZOLÓ, TAPÉTÁZÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Falfelület festése, díszítése: + 0,5 óra Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata: + 1 óra Mázolási munkák gyakorlata : + 1 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Mázolási munkák gyakorlata : +2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Építőipari alapismeretek: + 0,5 óra Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata: + 2 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Falfelület festése, díszítése: + 1 óra Építőipari alapismeretek gyakorlat: + 2 óra

Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Építőipari alapismeretek: + 1 óra Falfelület festése, díszítése: + 1 óra Mázolási munkák gyakorlata : + 1 óra

Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

135

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

ögy

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

ögy

2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

11497-12 Foglalkoztatás I

Foglalkoztatás I

2

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

10101-12 Építőipari közös tevékenység

10104-12 Szobafestő, díszítő munkák

Építőipari alapismeretek

0,5

0,5

1

2

Építőipari alapismeretek gyakorlat Falfelület festése, díszítése

3

1,5

1

3

1,5

3

Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata

Mázolás 10103-12 Mázolási munkák Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken gyakorlata

1

2

6

3

8

1

6

2

1

4

3

10

9

4

5

1,5

6

4

7

Tapétázási munkák 10105-12 Tapétázási munkák

1

2

Tapétázási munkák gyakorlata

2

1

3

3

5

Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

2 4

8

0,5 5

12 17

9 140

16

8,5

25

140

136

17 25,5

0,5

14

21 35

11 160

24 35

34 521 03 GÉPI FORGÁCSOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata: + 1 óra Gépészeti alapozó feladatok: + 1 óra Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat: + 0,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Esztergálás gyakorlata: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Esztergálás: + 1 óra Köszörülés: + 0,5 óra Esztergálás gyakorlata: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Esztergálás: + 1óra Esztergálás gyakorlata: + 2 óra

Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Esztergálás: + 2 óra Esztergálás gyakorlata: + 1 óra

Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

137

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti ögy heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

10174-12 Esztergályos feladatok

Esztergálás

10176-12 Marós feladatok

Marás

10175-12 Köszörűs feladatok

Köszörülés

0,5

0,5

1

1 1

1

3

2 5

4 140

1,5

140

2

5

6 2

4

Esztergálás gyakorlata

4

9

4

5

10

5

3

3

Marás gyakorlata

5

5

2

3

Köszörülés gyakorlata

2 6

11 17

9 140

16 25

8 140

138

11 3

1

0,5 14

0,5 11

6

Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

160

3

16 25,5

8 21 35

160

24 35

52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan: A 9.-10. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Szakmai alapozó gyakorlat: +1 óra A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Szakmai alapozó gyakorlat: + 0,5 óra Kézápoló szakmai gyakorlat : + 0,5 óra A 12. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Kézápoló szakmai ismeretek : + 0,5 óra Kézápoló szakmai gyakorlat : + 0,5 óra Ágazati szakképzés közismeret nélkül: 1/13 évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Kézápoló szakmai ismeretek : + 1,5 óra Kézápoló szakmai gyakorlat : + 2 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra 5/13 és 2/14. évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Szakrajz: + 0,5 óra Gyakorló fodrász anyagismeret: + 1 óra Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat: + 2 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

139

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

11486-12 Szépségszalon üzemeltetése

11487-12 Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és anyagismeretek

10250-12 Kézápolás

9.

10.

11.

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

Tantárgyak

ögy

ögy

12. ögy

heti óraszám e gy

heti óraszám e gy

0,5

ögy e

0,5 2 1

1

2

0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

0,5 0,5

1 1 2

0,5 2

0,5

0,5

2 1

1 3,5

70

Kézápoló szakmai ismeretek

1

70

3 0,5

3

91

0,5

Kézápoló szakmai gyakorlat

1

5 1

35

2

15 3

49

2

6

Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 1 11484-12 Fodrász manuális alapműveletek

11485-12 Fodrász vegyszeres műveletek

2

Gyakorló fodrász szakmai gyakorlat

17

Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász anyagismeret Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat

1 2 3

7 70

105

140

160

Osztályfőnöki összes óra összes óra

heti óraszám gy

0,5

Foglalkoztatás I. Szakmai etika és kommunikáció Munka – és környezetvédelem Vállalkozás és marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti ismeretek Szépészeti általános anyagismeret Szakmai alapozó gyakorlat

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

0,5 2,5

3,5 6

3

4

3

7

5 8

140

4

7 11

0,5

14

21 35

11

24 35

55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Alaphajvágások gyakorlat: + 3 óra Osztályfőnöki: + 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását. A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Alaphajvágások gyakorlat 11242-12 Alaphajvágás

14

Fodrász szakmai ismeretek 1.

1

Művészetek 1.

1

Frizurakészítés gyakorlat 11243-12 Frizurakészítés

Fodrász szakmai ismeretek 2. Fodrász anyagismeret Művészetek 2.

Osztályfőnöki

Gyakorlati heti óraszám

14 2 1,5 1 0,5

Összes óra

7

Összes óra

28 35

141

34 521 05 HEGESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül 1. évfolyam 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2302 óra 2540 óra Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gépészeti alapozó feladatok: + 1 óra Hegesztő alapismeretek: + 0,5 óra Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata: + 1 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Hegesztő alapgyakorlatok: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Hegesztési ismeretek: + 2 óra Hegesztő alapgyakorlatok: + 0,5 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Hegesztő alapgyakorlatok: + 1,5 óra Hegesztési ismeretek: + 1,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Hegesztő alapgyakorlatok + 1 óra Hegesztési ismeretek: 2 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

142

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

1. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

2

2

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

10180-12 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Munkavédelem

0,5

0,5

1

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

1

1

3

2 140

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

140

160

5

4

Hegesztő alapismeretek 1,5

2

Hegesztő alapgyakorlatok

1,5

2

5

Hegesztési ismeretek 10181-12 Hegesztési eljárások

7

8

5

8,5

7

Hegesztési gyakorlatok 3

Összes óra

1

2

7 11

14

Osztályfőnöki Összes óra

gyakorlati heti óraszám

8

19

0,5 6

11 17

9 140

16 25

9,5 140

143

16 25,5

0,5

14

21 35

11 160

24 35

54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan: A 9.-10. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat: + 1 óra

A 11.-12. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Hálózati ismeretek I. gyakorlat: + 1 óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül: 1/13 évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Hálózati ismeretek I.: + 2,5 óra Hálózati ismeretek I. gyakorlat: + 1 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

5/13 és 2/14. évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Hálózati ismeretek II. gyakorlat: + 3,5 óra Osztályfőnöki:0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

144

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

ögy

gy

e

ögy

gy

Információtechnológiai alapok

e

1/13

5/13 és 2/14.

heti óraszám

heti óraszám

12. ögy

gy

heti óraszám e

gy

e

0,5

0,5

1

1,5

Információtechnológiai gyakorlat

ögy

gy

2

e

1

1

Munkaszervezés gyakorlat

2 0,5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

2

2

Foglalkoztatás.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

1

3

Hálózati ismeretek I.

11499-12 Foglalkoztatás II.

2

1

2

1

2

2

2 4 8 6,5

3

3

9 0,5

2

Hálózati operációs rendszerek

5,5

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat

7

Hálózati ismeretek II. 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete

gy

2

Munkaszervezési ismeretek

Hálózati ismeretek I. gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások

11. heti óraszám

Munkahelyi egészség és biztonság

Adatbázis- és szoftverfejlesztés 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10. heti óraszám

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

6

Hálózati ismeretek II. gyakorlat

9,5

IT hálózat biztonság

2

IT hálózat biztonság gyakorlat Osztályfőnöki összes óra összes óra

2 2

4 6

70

145

2

5 7

105

3

5 8

140

4

7 11

0,5 14

21 35

160

0,5 16

19 35

34 521 04 Ipari gépész SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

éves óraszám heti óraszám éves óraszám évfolyam szabadsáv szabadsávval szabadsávval nélkül 1. évfolyam 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 1008 óra/év 35 óra/hét 1120 óra/év Összesen: 2302 óra 2540 óra Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gépelemek beállítása:+ 0,5 óra Gépészeti alapozó feladatok:+ 1 óra Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata: + 1 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Mérések és beállítások gyakorlata: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gépelemek beállítása: + 0,5 óra Fémmegmunkálások: + 1 óra Üzembehelyezés gyakorlata: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Mérések és beállítások gyakorlata: + 2 óra Gépelemek beállítása: + 1óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Üzembehelyezés gyakorlata: + 1 óra Fémmegmunkálások:+ 1 óra Szakmai anyagismeret és anyagvizsgála: + 1 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

146

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10166-12 Gépészetei kötési feladatok 10173-12 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések

10177-12 Gépelemek szerelési feladatai 10178-12 Ipari gépész műveletek

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

0,5

Összes óra

gyakorlati heti óraszám

2. évfolyam ögy

0,5 2

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

0,5 2

3

2 5

4

1

1 1

1 3

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata

3

1

2 140

2 140

3

160

3

3 1,5

3

Mérések és beállítások gyakorlata

4

5

2

8

11

2

7

Fémmegmunkálások

1

4 8

10

3

3

Üzembehelyezés gyakorlata

9

11 0,5

Osztályfőnöki Összes óra

1. évfolyam elméleti heti óraszám 0,5

Gépészeti kötések alapjai

Gépelemek beállítása

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

6

11 11

9 140

16 25

9,5 140

147

16 25,5

0,5

14

21 35

11 160

24 35

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Elsősegélynyújtás gyakorlata :+ 0,5 óra Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata: + 2 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Gépészeti kötésismeret: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Karosszérialakatos szakmai gyakorlat: + 1 óra A vállalkozás gyakorlata : + 0,5 óra Karosszérialakatos szakmai ismeret: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Karosszérialakatos szakmai ismeret: + 2 óra Elsősegélynyújtás gyakorlata: + 0,5 óra Gépészeti kötésismeret: + 0,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Karosszérialakatos szakmai gyakorlat: + 2,5 óra A vállalkozás gyakorlata: + 0,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

148

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás

11497-12 Foglalkoztatás I.

Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

Munkavédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

Gépészeti alapismeretek

10166-12 Gépészeti kötési feladatok

Gépészeti kötésismeret

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Vállalkozási ismeretek

10487-12 Karosszérialakatos feladatai Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti ögy heti óraszám óraszám

0,5

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti ögy heti heti óraszám heti óraszám óraszám óraszám 0,5

0,5

0,5

2

2

0,5

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

1

2

2

Gépészeti alapozó gyakorlat

3

9

3

7

3 3

1

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

6,5

11

9 140

9,5 140

149

1 7,5

14

16 25

1 7

10

17

0,5

1 4

6

4 1

1 2

3

1,5

Kötéskészítési gyakorlat

Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

16 25,5

8 0,5 14

20 0,5 11

21 35

160

24 35

34 582 03 ÉPÜLET- ÉS SZERKEZETLAKATOS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Gépészeti kötések készítésének gyakorlata : + 2,5 óra A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Szerkezetlakatos feladatok: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Szerkezetlakatos feladatok: + 2,5 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Gépészeti kötések készítésének gyakorlata: + 0,5 óra Szerkezetlakatos feladatok: + 2,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Szerkezetlakatos feladatok: + 1,5 óra Épületlakatos feladatok gyakorlata: + 1,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

150

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok

1/9. évfolyam Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

gyakorlati heti óraszám

ögy

10167-12 Magasban végzett lakatos feladatok

10168-12 Szerkezetlakatos feladatok

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám

0,5 2

Összes óra

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

2 1

1

1

2

2

Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata

4

4

2,5

1

Gépészeti kötések készítésének gyakorlata

6

2,5

3

140

1

4

140

4

Épületlakatos feladatok gyakorlata

9

1

1

Magasban végzett lakatos feladatok

4

160

3 8

5

2

2

Magasban végzett lakatos feladatok gyakorlata

3

Szerkezetlakatos feladatok

4

5

Szerkezet-lakatos feladatok gyakorlata

3

4,5

4

4

12

4

12

0,5

Osztályfőnöki Összes óra

elméleti heti óraszám

2. évfolyam

0,5

1

Elsősegély-nyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok

1. évfolyam

0,5

Foglalkoztatás I. Munkavédelem

Gyakorlati heti óraszám

0,5

Épületlakatos feladatok 10165-12 Épületlakatos feladatok

elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam

Foglalkoztatás II.

Gépészeti kötések alapjai 10166-12 Gépészeti kötési feladatok

elméleti heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

2/10. évfolyam

6

11 17

9 140

16 25

9,5 140

151

16 25,5

0,5

14

21 35

11 160

24 35

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Építőipari alapismeretek: + 1,5 óra Építőipari alapismeretek gyakorlat: + 1 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Falazás, vakolás gyakorlat: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Falazás, vakolás: + 1 óra Építőipari alapismeretek:+ 0,5 óra Vegyes kőműves feladatok gyakorlat: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Beton és vasbeton szerkezetek: + 1 óra Hidegburkolási feladatok: + 1 óra Hidegburkolási feladatok gyakorlat: + 1 óra Osztályfőnöki: 0,5

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Vegyes kőműves feladatok: + 0,5 óra Vegyes kőműves feladatok gyakorlat: + 2,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

152

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti gyakorlat heti i heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti ögy heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Építőipari alapismeretek 10101-12 Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek gyakorlat Falazás, vakolás 10275-12 Falazás, vakolás Falazás, vakolás gyakorlat Beton és vasbeton szerkezetek 10274-12 Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat Víz-, hő és 10277-12 hangszigetelés Szigetelések Szigetelések gyakorlat 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

10276-12 Hidegburkolási feladatok

10278-12 Vegyes kőműves feladatok Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

0,5

0,5

2,5

2

1

2 2

3

0,5 1

140 140

1

2

6

3

1

5

1

6

2

1

3

4

3

2

5

9

2

160

1

1

4

Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat

4,5

2

2

3

2

2

10

5

8

1

1,5 6

6

11 17

9 140

16 25

9,5 140

153

16 25,5

7,5 0,5 14

0,5 11

21 35

160

24 35

34 542 06 Női szabóSZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Lakástextíliák készítése gyakorlat: + 2 óra Ruhaipari anyag- és áruismeret :+ 0,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Szakrajz : + 1 óra Női ruhák készítése : 1 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Női ruhák készítése + :0,5 óra Női ruhák készítése gyakorlat: + 2 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Női ruhák készítése : + 3óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Női ruhák készítése:+ 1 óra Női ruhák készítése gyakorlat: + 2 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

154

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmény-modulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti ögy heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti ögy heti heti óraszám heti óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

2

10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártáselőkészítés Szakrajz Szakrajz gyakorlat

10114-12 Ruhaipari gyártmánytervezés

10115-12 Textiltermékek összeállítása

Textiltermékek készítése Textiltermékek készítése gyakorlat

Lakástextíliák készítése 10118-12 Lakástextíliák készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat 10120-12 Női ruhák készítése és értékesítése Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

0,5

0,5

1,5

1

1

2

1

1 1

1 1

2

2

1

2

1

1

2

3 7

91

1

4

40

2

40

1 4

49

Női ruhák készítése

5

4

Női ruhák készítése gyakorlat 6

11 17

140 140

8

16

140

17

140 140

25

155

5

5

15 9,5

16 25,5

0,5 14 35

15

80

21

160 160

22 0,5 11

24 35

34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Épületvillamossági mérések gyakorlat : + 3 óra A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Villamos műszaki ábrázolás: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata: + 1,5 óra Villamos gépek és berendezések: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Villamos műszaki ábrázolás : + 1,5 óra Villamosipari anyagismeret : + 1,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata: + 3 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

156

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

1. évfolyam elméleti heti óraszám

2. évfolyam

gyakorlati heti óraszám

ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

0,5 0,5 2

0,5 2

2

2

2,5

2,5

Műszaki gyakorlatok Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlat

ögy

3/11. évfolyam

0,5

Műszaki informatika Műszaki ismeretek

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

2/10. évfolyam

3

60

3

1,5

3

60

2,5

2

3

60

15

100

16,5

80

4

3

20

2

40

2

20

1

Vállalkozási ismeretek

1

1

Ipari elektronika Elektrotechnikai számítások Villamosipari anyagismeret

1

1

1

1

1

1

0,5

1

2

1

Villamos gépek és berendezések Villamos műszaki ábrázolás Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

4 3

3

1

2,5

1

16

6

11 17

8 140

17 25

9,5 140

157

16 25,5

17 0,5 11,5

0,5 13

23,5 35

160

22 35

54 850 01KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: heti óraszám éves óraszám heti óraszám évfolyam szabadsáv szabadsáv nélkül szabadsávval nélkül 9. évfolyam 5 óra/hét 180 óra/év 6 óra/hét Ögy. 70 óra 10. évfolyam 6 óra/hét 216 óra/év 7 óra/hét Ögy. 105 óra 11. évfolyam 7 óra/hét 252 óra/év 8 óra/hét Ögy. 140 óra 12. évfolyam 10 óra/hét 320 óra/év 11 óra/hét 5/13. évfolyam 31 óra/hét 992 óra/év 35 óra/hét Összesen: 2275 óra évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra

éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Környezetvédelemi alapismeretek: 0,5 óra Műszaki ábrázolás: + 0,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Környezetvédelemi alapismeretek: + 1 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Környezettechnikai alapok: + 1 óra

A 12. évfolyamon a szabad sávban lévő 1 óra felhasználása a következő: Környezettechnikai alapok: + 1 óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül: 1/13 évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Analitika gyakorlat:+ 1 óra Vízgazdálkodási alapgyakorlat: + 1 óra Műszaki ábrázolás: + 0,5 óra Környezettechnikai alapok: + 1 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

5/13 és 2/14. évfolyamon a szabad sávban lévő 4 óra felhasználása a következő: Környezettechnika gyakorlat: + 2 óra Környezeti analitika gyakorlat: + 1,5 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A következő táblázat tartalmazza a szabad sáv felhasználását.

158

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11498-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint) 11499-12 Foglalkoztatás 11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok Osztályfőnöki összes óra összes óra

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

e

ögy

gy

e

12. ögy

gy

1/13

heti óraszám

heti óraszám

e

e

gy

ögy

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

gy

2

Foglalkoztatás

0,5

Munkavédelemi alapismeretek

0,5

Környezetvédelemi alapismeretek

0,5

0,5 4

2

Vízgazdálkodási alapismeretek

3

2

Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat

2

3

5 5 5,5 1,5

1 4 3

4 5 4 4

2 3 2

5 4 2 2 3 2 3 3 2 3

Ügyintéző feladatok 2

4 6

70

4

3 7

105

159

5

3 8

140

7

4 11

0,5 18

17 35

160

3 0,5 26

9 35

55 850 05 TERMÉSZETVÉDELMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra) A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra) A szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek: + 1 óra Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat: + 0,5 óra Természetvédelmi mérések gyakorlat: + 0,5 óra Agrár-környezetgazdálkodás: + 0,5 óra Természetvédelmi kezelés, agrár-környezetgazdálkodás gyakorlat: + 0,75 óra Osztályfőnöki: 0,25 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelménymodulok 10875-12 Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek 10876-12 Természetvédelmi mérések

10877-12 Gazdálkodás és turizmus a védett területeken

Tantárgyak Természetvédelmi szaktechnikusi tevékenységek Természetvédelmi szaktechnikusi gyakorlat Természetvédelmi mérések Természetvédelmi mérések gyakorlat Természetvédelmi kezelés, rekultiváció, revitalizáció

Elméleti heti óraszám 6,25

4 2 4 3

Agrár-környezetgazdálkodás

4

Ökoturisztika

2

Természetvédelmi kezelés, agrárkörnyezetgazdálkodás gyakorlat Ökoturisztika gyakorlat

7,5 2

Osztályfőnöki

0,25

Összes óra

17,5

Összes óra

17,5 35

160

Gyakorlati heti óraszám

34 523 02 SZÁMÍTÓGÉP-SZERELŐ, KARBANTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ V.

A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét

31,5 óra/hét Összesen:

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat: + 2,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat: + 2 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat: + 2,5 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat: + 3 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Számítógéprendszer hibáinak elhárítása gyakorlat: + 1 óra Hálózati ismeretek: + 2 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

161

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10815-12 Információtechno lógiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

1/9. évfolyam

Tantárgyak

elméleti heti óraszám Munkavédelmi alapismeretek

gyakorlati heti óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

gyakorlati elméleti heti heti óraszám óraszám

0,5

ögy

elméleti heti órszám

0,5

0,5

2

2

2

gyakorlati heti óraszám

2 2

2 2

2

Munkaszervezés gyakorlat

Hálózati ismeretek Hálózati ismeretek gyakorlat 10833-12 Hálózati alapok Operációs rendszerek Operációs rendszerek gyakorlat Számítógéprendszer hibáinak elhárítása 10834 -12 Számítógépes Számítógéprendszer hibaelhárítás hibáinak elhárítása gyakorlat Osztályfőnöki Összes óra Összes óra

gyakorlati heti óraszám

0,5

Foglalkoztatás Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek

elméleti heti óraszám

2 2

2

2

2

3

4

6

5,5

5,5

10 140

2

2

4

8

11

9,5

2 2

2

17

4

2 2

7,5

2

9,5

15 25

162

6

10 140

15,5 25,5

14 0,5 15

12 0,5 15

20 35

160

20 35

V.

34 811 02 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:

heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra

heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét

éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra

heti óraszám szabadsávval

éves óraszám szabadsávval

17 óra/hét

612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra

25 óra/hét 25,5 óra/hét

heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét

éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatással: A 9. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Család- és háztartásellátási gyakorlat: + 2,5 óra

A 10. évfolyamon a szabad sávban lévő 2 óra felhasználása a következő: Napi tevékenységek gyakorlata: + 1 óra Varrási, kézimunkázási alapismeretek: + 1 óra

A 11. évfolyamon a szabad sávban lévő 2,5 óra felhasználása a következő: Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv : + 1,5 óra Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek: + 1 óra

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül: A 1. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Család- és háztartásellátási gyakorlat: + 3 óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A 2. évfolyamon a szabad sávban lévő 3,5 óra felhasználása a következő: Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv : + 2 óra Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek: + 1óra Osztályfőnöki: 0,5 óra

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

163

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elméleti heti óraszám

gyakorlati heti óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 2/10. évfolyam elméleti gyakorlati ögy heti ögy heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam elméleti Gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti elméleti gyakorlati gyakorlati heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek

0,5

0,5

11497-12 Elhelyezkedéstmunkavállalást segítő idegen nyelv (3-as szint)

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

3,5

4

11033-12 Család- és háztartásellátás

11034-12 Üzemgazdaság, ügyvitel 11035-12 Vendéglátás 11036-12 Napi tevékenységek 11037-12 Falusi vendégfogadás 11038-12 Kreatív textilfeldolgozás

11039-12 Mezőgazdasági termelés és feldolgozás

Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás

0,5

0,5

3

3

2 1

2 1

Család- és háztartásellátási gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom

5,5

7 3 140

Napi tevékenységek gyakorlata

8

2

2 8

8

2

1

Varrás, kézimunkázás gyakorlat

4

4

8

0,5

1

1

1,5

1

0,5

1

1

1,5

1

4

4

4,5

Osztályfőnöki Összes óra: Összes óra:

160

2

9

Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat

3

140

2

7,5

9,5 17

8 140

17 25

9 140

164

16,5 25,5

6 0,5 14

8 0,5 11

21 35

160

24 35

Közösségi szolgálat A közösségi szolgálatról a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezik. 4. § (13) bekezdés: A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségé-nek javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. 6. § (4) bekezdés:Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szol-gálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igé-nyű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mel-lőzhető.” Ezt a szakközépiskolai tanulóknak a következő felbontásban kell teljesíteniük: - 9. évfolyam 10 óra - 10. évfolyam 20 óra - 11. évfolyam 20 óra Választható tevékenységi körök: - szociális és jótékonysági - oktatási - kulturális és közösségi - környezet – és természetvédelmi - katasztrófavédelmi - sport és szabadidős

165

Kollégiumok 2

A kollégiumok pedagógiai programja

„ A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek az eddiginél különbbé nevelhetők, s hogy az eddiginél többre taníthatók.” /Németh László/ A kollégiumi nevelés országos alapprogramja – összhangban a köznevelési törvénnyel – megalapozza és kijelöli a szakmai fejlesztés irányait, valamint meghatározza a közoktatási kollégiumok nevelési alapelveit. Kollégiumi programunk a nevelési értékekre és a haladó hagyományokra épít, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá ezeknek a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepére. Az iskolai esélyegyenlőség megteremtéséhez járulnak hozzá színvonalas pedagógiai munkájukkal kollégiumaink. 2.1 A kollégiumok adatai A kollégium neve: BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium A kollégium címe: 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2. A kollégium alaptevékenysége:  a középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása;  az Arany János Kollégiumi Program pedagógiai rendszere szerinti kollégiumi ellátás a 2005/2006. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben;  az Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program pedagógiai rendszere szerinti kollégiumi ellátás a 2008/2009. tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben; Az alapítás éve: 1948 Az intézmény típusa: középiskolai kollégium A kollégium neve: BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium A kollégium címe: 3070 Bátonyterenye, Ózdi út 39. Az alapítás éve: 1949 A kollégium alaptevékenysége:  a középfokú képzésben résztvevő tanulók kollégiumi ellátása; 2.2

A működés belső feltételrendszere

. Tárgyi környezet A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium épület együttese 1977-ben épült Salgótarján központjában. A kollégium funkcionálisan is a tanulók elhelyezésére épült. Az intézmény 210 férőhellyel rendelkezik. Tanulóink két épületben nyernek elhelyezést: az I-es épületben a fiúk, a II-es épületben a lányok. Egy-egy emeleten 10 lakószoba található, egy közös tanulószobával, egy közösségi szobával, valamint vizesblokkokkal. Az intézmény hat lakott szintjén felszerelt teakonyha található. Valamennyi emeleten van színes tv, CD-s rádiómagnó, mosókonyha, valamint külön helyiség az élelmiszerek tárolására. Az épületen belül nincs lift. A lakószobák 4 ágyasak, minden tanulónak van saját íróasztala, polca, szekrénye. Az ebédlő 150 fő befogadására képes, így közösségi programok színhelyéül is szolgál. A kollégium társalgója az egyik legnagyobb közösségi helyiség. Könyvtárunk több mint 7000 kötettel rendelkezik, számítógéppel, tv-vel, videóval felszerelt. Olvasóteremként is szolgál. A tanulók számítógépes ismereteiket három számítógép-technikai teremben gyarapíthatják. A kollégisták mozgásigényének kielégítésére a konditerem áll rendelkezésre, a Bolyai János Gimnázium sportudvara, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola tornaterme és a városi uszoda. A kollégium stúdióval biztosítja a gyors információáramlást és a szabadidő hasznos eltöltését, a tanulók szórakoztatását. A diákönkormányzat működéséhez biztosított külön helyiség, és a fejlesztő foglalkozások megtartásához kialakított 4 szoba áll a kollégiumban élők rendelkezésére. 166

A kollégisták egészségügyi ellátását az épületben lévő orvosi szoba segíti betegszobákkal, elkülönítővel. Az ápolónő hétfőtől csütörtökig 13.30- 22.00 óra között végzi munkáját A korszerű nevelő-oktató munkához a nevelőtanári szobában számítógép áll a nevelőtestület rendelkezésére, Internet-hozzáféréssel. A BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium kollégiuma a tagintézmény épületében, a II. emeleten működik. A tanulók elhelyezését 5-6 ágyas hálószobák biztosítják. A 12 hálóban maximum 62 tanuló helyezhető el. Az iskolai tanteremszükséglet növekedése és a kollégiumi létszám csökkenése miatt 6 háló tanteremi funkciót kapott. Létszámnövekedés esetén megvan a lehetőség a férőhely ismételt visszaállítására. A kollégiumi nappaliként funkcionáló két helyiség néhány év óta közös használatú az iskolával, délelőtt tanteremként szolgál. 2004-től a kollégisták rendelkezésére áll a melegítő konyha, kézműves- és varróterem. A napi testnevelési programok megvalósítására igénybe vehető az iskolai tornacsarnok. A kollégisták szabadidejének hasznos eltöltéséhez audiovizuális eszközök is a rendelkezésre állnak. Saját könyvtárral a kollégium nem rendelkezik, kölcsönzésre és olvasótermi használatra az iskolai könyvtár használható. A tanulók eredményes tanórai felkészülését az iskolai számítógépes kabinet segíti. A kollégisták élelmezését az épületben működő, de nem a tagintézmény által üzemeltetett konyha látja el. A tanulóifjúság egészségügyi ellátására az épületben lévő orvosi szoba áll rendelkezésre.

Személyi feltételek A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki  a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját,  rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik,  képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában,  egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára,  megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe,  képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére,  képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,  képes a konfliktusok eredményes kezelésére,  folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. A tanulók korrepetálása a szakmai elméleti ismeretekből kollégiumi kereteken belül biztosított, más tárgyakból a korrepetálást a tagintézmény tanárai segítik. A kollégium körülményei indokolttá tették az éjszakai ügyelet biztosítását. Ezt jelenleg állandó munkaerő látja el. A nevelőtanárok figyelemmel kísérik a tanulók iskolai munkáját, és egyben tájékoztatják is iskolai kollégáikat a kollégiumban folyó nevelési- és tanulási munkáról. Ez a szükséges és meglévő kapcsolat nagyban segíti a tanulók személyiségfejlődését, és együtt jár a pedagógiai elvek egyeztetésével is. A kollégium irányítását, a kollégiumi munka koordinálását a kollégiumvezető végzi.

Tanulói összetétel A kollégiumokban fiúk és lányok elhelyezését oldjuk meg. A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban elhelyezett tanulók a következő középiskolákba járnak: 167

Bolyai János Gimnázium, Madách Imre Gimnázium, Váci Mihály Gimnázium, Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola, Stromfeld Aurél Gépipari- és Építőipari Szakközépiskola, Táncsics Mihály Közgazdasági Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola, JLS Alapítványi Középiskola, Uzoni Péter és Szent József egyházi fenntartású iskolák, Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, és a Fáy András Szakképző Iskola A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium kollégistáinak évfolyam szerinti megoszlása:  5 éves, az Arany János Kollégiumi Programban résztvevő tanulók képzése,  5 éves, az Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programban résztvevő tanulók képzése (9.-10. szakiskolai, majd szakmunkásképzés)  2 és 3 éves szakiskolai képzések  4 illetve 5 osztályos középiskolai képzés,  13., 14., 15. évfolyami képzés, technikus képzés,  valamint érettségi utáni egy-két évfolyamos OKJ-s képzések. Az elmúlt időszak alatt a város iskolai struktúrájából adódóan széles korhatárú nevelő intézménnyé váltunk, hiszen a kollégiumi szolgáltatást igénybevevők 14 éves kortól 23 éves korig vannak jelen kollégiumunkban. A BLSZSZK Fáy András Szakképző Iskola és Kollégium kollégistáinak nagyobb hányada Nógrád megyei lakhelyű és 14-20 év közötti. 10-15 azok száma, akik más megyéből (elsősorban Heves, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén) kerültek ide. A lányok és fiúk aránya évek óta 1: 1. Az iskolában oktatott szakterületek, iskolatípusok mindegyikéből vannak kollégisták, a tanulói összetétel tehát nagyon változatos. 2.3 A működés külső feltételrendszere A kollégiumok kapcsolatrendszere:  szoros a kapcsolat a székhelyintézménnyel, a partner középiskolákkal, a megyei kollégiumokkal, városi és környékbeli általános iskolákkal  az AJKP-ban és az AJKSZP- ban résztvevő szervezetekkel, alapítványokkal, a Nemzeti Tehetség Programirodával (BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium).  a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel,  rendőrkapitányságokkal,  Megyei Gyermekvédelmi Központtal,  Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálattal Kapcsolat a szülői házzal:  szülői értekezletek, fogadóórák, telefon, ill. személyes megkeresések, levél, ill. Internet útján történik,  különösen fontos az AJKP, és AJKSZP-s tanulók családjaival való rendszeres találkozás. A kollégiumok és a velük kapcsolatban álló iskolák együttműködése: Osztályfőnökök, szaktanárok, és a csoportvezető tanárok folyamatos kapcsolattartása révén valósul meg a tanulók magatartásának, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérése céljából. A kollégiumok és a közművelődési intézmények együttműködése Célunk, hogy az együttműködés a művelődés eszközeivel járuljon hozzá a tanulók kulturális életmódjának kialakításához, formálásához, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. Kapcsolat a civil szervezetekkel:  Megyei Vöröskereszt,  Nagycsaládosok Nógrád Megyei Egyesülete,  Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség,  Csillagszem Alapítvány,  Civil-ház  Borbély- Esély Alapítvány A kollégiumok társadalmi szerepe A kollégium a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő lakhatási és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek a 168

lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való jog érvényesítésére, a nemzetiségi oktatásra, illetve akiknek a családja nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy fenntartsa a társadalmi mobilitást: esélyeket teremtsen, biztosítsa a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz, segítse a szociális, kulturális hátrányok leküzdését, a társadalmi integráció folyamatát Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a Nat.-ban meghatározott kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség felismerésében és fejlesztésében, a tanulók felzárkózásának segítésében. A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium – megfelelő pedagógiai környezet biztosításával – elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló közösségekben az együttélés, az együttműködés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium: - a helyi társadalom elvárásait, a nevelési-oktatási környezet lehetőségeit is figyelembe véve végzi munkáját, - részt vehet az Arany János programokban, speciális eszközeivel elősegíti azok céljainak megvalósítását; - valamely szakma, tantárgy, művészet, sport területén a minőségi fejlesztés érdekében – a pedagógiai programjában kidolgozott szabályozás alapján, a fenntartó hozzájárulásával – szakkollégiumot hozhat létre. A kollégium adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai,kulturális központtá válhasson. 2.4 Kollégiumi nevelésünk főbb alapelvei: A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul a Nat. Melléklet I.1.pontjában, a nevelési-oktatási rendszer egészére kitűzött célok megvalósulásához, az ott meghatározott feladatok megoldásához, az ott megfogalmazott értékek alapján. 2.4.1

A kollégiumi nevelés célja és alapelvei

A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség, a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása.

169

2.4.2 Didaktikai alapelvek         

a rendszeresség és fokozatosság elve a tudatosság és szakszerűség elve az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve a személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve az azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve a konkrétumok és absztrakciók egységének elve a kooperatív tanulásszervezés az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés a projektmódszer 2.4.3 Értékek a pedagógiai programban

felzárkóztatás gyermek- és ifjúságvédelem differenciált fejlesztés közösségfejlesztés partnerközpontúság integráció

tehetséggondozás-tehetségkutatás esélyegyenlőség személyiségfejlesztés egészség- és környezetvédelem együttműködés türelmesség

2.5 A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium – a kollégiumi jogviszony fennállása alatt – biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, nemzetiségi kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: 2.5.1

A tanulás tanítása

A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz a tanulók egész felnőtt életére, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. 2.5.2

Az erkölcsi nevelés

A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a 170

tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. 2.5.3

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. 2.5.4

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. 2.5.5

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. 2.5.6

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a tanulók családi életében felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat.-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel is.

171

2.5.7

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. 2.5.8

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 2.5.9

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulónak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni a tanulókat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 2.5.10 Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. 2.5.11 Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak – a bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan – segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. 172

2.5.12 Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. 2.6 2.6.1

A KOLLÉGIUM MŰKÖDÉSE Személyi feltételek, elvárások

A kollégiumban a nevelési feladatokat – az Nkt.–ben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező, pedagógus munkakörben foglalkoztatott – kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgál a diákok számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, szeretetet, elkötelezettséget és bizalmat helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) munkája során folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, szervezetekkel. A kollégiumi nevelőtanár munkáját a jogszabályokban foglaltak szerint végzi, tevékenységét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint az egészséges életmódra és a fenntartható fejlődésre nevelés határozzák meg. A kollégiumban dolgozó, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. 2.6.2

Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban

A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport- és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről.

173

2.6.3

A kollégiumi élet megszervezése

A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a diákok optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres és egészséges étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítani kell, hogy a diákok választott tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 2.6.4

A kollégium kapcsolatrendszere

A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a fenntartóval, a működtetővel, a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, nevelésbe vett gyermek esetén a gyámjával, nevelőszülőjével vagy gyermekotthonával, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, érintettség esetén a helyi nemzetiségi önkormányzatokkal, továbbá minden olyan szervezettel, amely a kollégiumi nevelés céljainak megvalósítását elősegítheti. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kapcsolattartás helyi szabályozása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. 2.7 A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE A kollégium – igazodva az Nkt. 28. §-ának rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programok, csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi, az intézményi szervezet működéséhez pedagógiai irányítást, illetve támogatást biztosít. 2.7.1

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

A kollégium a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít a nemzetiségi sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A kollégium a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 2.7.2

Felkészítő foglalkozások a kollégiumban:

. Tanulást segítő foglalkozások: a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás, 174

c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció, d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök, e) tematikus csoportfoglalkozás. 2.7.3

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások:

. Csoportvezetői foglalkozások: a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára: a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások: az e rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások 2.7.4

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:

a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 2.7.5

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére 2.7.6

Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások:

Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők. 2.8 Pedagógiai felügyelet A kollégium – szervezeti egységenként egy pedagógus közreműködésével (a továbbiakban: ügyeletes nevelőtanár) – gondoskodik a foglalkozáson nem tartózkodó tanulók pedagógiai felügyeletéről, a kollégiumi élet szervezéséről. 2.8.1

A kollégium zavarmentes működésének biztosítása céljából az ügyeletes nevelőtanár:

a) visszatérő rendszerű ellenőrzést folytat a külső és belső biztonsági rendszabályok, a balesetvédelmi előírások betartása, az egyéni és közösségi tulajdon védelme, a megelőzés érdekében, b) folyamatos jelenlétével biztosítja a házirend betartatását, különös tekintettel az együttélési normák, a személyiségvédelem, a diákok önrendelkezési jogának érvényesülésére, c) időszakos ellenőrzést folytat az egyéni és közösségi rend fenntartása, a tisztasági és az egészségvédelmi szabályok teljesítése céljából, 175

A pedagógiai felügyelet átadásakor az ügyeletes nevelőtanárok között – dokumentált – információcserére kell sort keríteni.

2.8.1.1 A kollégiumi élet szervezése során a kollégium vezetőjének a feladata: a) a napirend szerinti tevékenységek, így az ébresztő, a takarodó, az étkeztetés megszervezése, felügyelete, ellenőrzése, b) a tanulói nyilvántartások, különösen a betegség, távollét, kimenő, engedélyek folyamatos vezetése, c) a közös helyiségek és közösségi eszközök használatának, az öntevékeny diákkörök tevékenységének a felügyelete, d) a felmerülő egyéni problémák kezelése, ennek részeként az ügyeletes nevelőtanári intézkedés, továbbá információtovábbítás a csoportvezető nevelőtanárnak. 2.9 2.9.1

A KOLLÉGIUMI NEVELÉS EREDMÉNYESSÉGE A kollégiumi nevelés eredményessége

A kollégium – a szülővel és az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait választott iskolájában. A tanuló a kollégiumi nevelési folyamat során elsajátítja a társadalomba való beilleszkedéshez és a családi életben, a hivatás gyakorlásában, az állampolgári létben az önálló életvitelhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket: - elsajátítja és követi az alapvető erkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul reális társadalomképe; - rendelkezik az önszerveződéshez, a demokratikus érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - tudása versenyképes, önértékelő képességére, szakmai felkészültségére alapozva választ tud adni a szakmai kihívásokra; - képes az együttműködésre, az emberi kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére; - másokhoz való viszonyában toleráns, empátiával rendelkezik, társadalmi szemléletét a szolidaritás jellemzi; - ismeri nemzetünk, nemzetiségeink kulturális, történelmi hagyományait. A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia.

176

2.10 Az Arany János Kollégiumi Program 2.10.1 Bevezetés Az Arany János Kollégiumi Programban (a továbbiakban: AJKP) részt vevő kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, az e mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelniük. Az AJKP-ban részt vevő kollégiumok e mellékletben meghatározottaknak megfelelően és a feladattervező alkalmazásával elkészítik a saját éves munkatervüket az AJKP-ban érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, tanári és nevelői tevékenységekre, intézményszervezésre és intézményvezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkozóan.

A programban részt vevő kollégiumok az érettségi megszerzéséig e mellékletben meghatározott pedagógiai elvek és fejlesztési tevékenységek alapján folyamatosan támogatják az AJKP-ban részt vevő tanulóikat. Az AJKP első évében a tanulók a középiskolai tanulmányaikat bármely középiskola nyelvi előkészítő évfolyamán, vagy két tanítási nyelvű oktatásban a 9. évfolyamon, vagy a kollégiummal szorosan együttműködő középiskola egyéves, AJKP előkészítő osztályában folytatják. Az AJKP előkészítő évét elvégző diákok valamennyien nappali tagozatos, érettségire felkészítő középiskolai osztályban tanulnak tovább az integráló pedagógiai gyakorlat alapján úgy, hogy az egy osztályban tanuló AJKP-s tanulók létszáma nem haladhatja meg az osztálylétszám 30%-át. Ez az arány legfeljebb 50% lehet azokon a településeken, ahol maximum két – érettségit nyújtó – középiskolai osztály működik. Az előző mondatban foglaltak nem vonatkoznak azokra a cigány nemzetiségi nevelést, oktatást folytató középiskolákra, amelyeket részben vagy egészben a Magyarország Kormánya mint alapító által létrehozott közhasznú nonprofit kft. fenntartóként működtet. Az AJKP célja, hogy a középiskolai kollégiumok által alkalmazható eszközrendszer segítségével biztosítani lehessen, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó középiskolai osztályokban és ennek eredményeképpen minél nagyobb arányban folytathassák iskolai pályafutásukat a felsőoktatásban azoknak a szülőknek a gyermekei, akik megfelelnek a programba bekerülés jogszabályi feltételeinek. Az AJKP-ban középiskolai kollégiumok vállalnak felelősséget azért, hogy az AJKP-ba bekerülő tanulókat – AJKP előkészítő év esetén egyéves felkészítő munkát követően – szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázzák, és a program keretében nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítványhoz segítsék őket, valamint közösen készített karriertervvel támogassák az érettségi utáni továbbtanulást valamely felsőoktatási intézménybe, vagy szakmaszerzést (technikusi vizsgát), illetve a sikeres belépést a munka világába.

Az AJKP-ban részt vevő intézményeknek fokozott erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy az AJKP jelentős mértékben hozzájáruljon a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászoruló gyermekek társadalmi felemelkedéséhez.

177

2.10.2 Az AJKP-ban részt vevő kollégium feladatai

2.10.2.1

Az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program

A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató eszközrendszert az intézmény pedagógiai programjában önálló programként kell rögzíteni a

2.10.2.5 pontban felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek és szolgáltatások bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik.

2.10.2.2

A nevelőtestület

Az AJKP-ban részt vevő pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az AJKP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek az e mellékletben leírt széles körű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására. Az AJKP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer működtetéséhez szükséges elvárások:

A kollégium nevelőtestülete a) elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat; törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális és mentális igényeiket és szükségleteiket, képes a tanuló szüleivel/gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, b) elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára és ennek megvalósítása érdekében összpontosítja képességeit, c) kész a kollégiumi nevelés, tanulás szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve, d) jól felkészült saját tantárgyában vagy műveltségterületén, képes komplex műveltségterületi tanulói fejlesztő tevékenységekben gondolkodni, és látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, e) érti, elfogadja az AJKP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, f) törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására, a nevelés tervezésében, megvalósításában, képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudáskonstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával; képes 178

kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő értékelés alkalmazására, g) kész a belső együttműködésre, kész együttműködni a munkájukat támogató és az AJKPban érintett szakemberekkel, különösen a mentorral, szociális munkással, mentálhigiénés szakemberrel, gyermekvédelmi szakemberrel, pszichológussal, továbbá a szülőkkel és a csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével, h) kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, i) pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni, j) a programhoz való csatlakozásakor részt vesz egy érzékenyítő alapképzésen és rendszeresen továbbképzéseken.

Szükséges az egyes tevékenységek és támogatások éves tervezése során a megfelelő képzettségű és kompetenciájú humánerőforrás-igény áttekintése és a szükséges fejlesztések érdekében azonnali intézkedések megtétele.

2.10.2.3

Csoportszervezés

A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKP-ba felvett tanulókat különböző módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a)

az AJKP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport,

b) az AJKP különböző évfolyamain tanulókból kialakított kollégiumi csoport, c) az AJKP-ba felvett tanulók olyan foglalkozási csoportokba is szervezhetők, amelyekben a kollégium nem AJKP-s tanulóival együtt vesznek részt.

2.10.2.4

Együttműködés

Az AJKP-ban részt vevő kollégium feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKP valamennyi folyamatának, sikeres, hatékony működésének alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át.

Az együttműködés kiemelt területei: 1. együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, 2. együttműködés a családdal, 179

3. együttműködés a programot alapvetően megvalósító kollégiumi nevelőtanárok és középiskolai tanárok között, 4. együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele, 5. együttműködés általános iskolákkal, továbbá más középiskolákkal és kollégiumokkal, 6. együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, 7. együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, 8. együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, 9. együttműködés települési önkormányzatokkal, 10. együttműködés nemzetiségi önkormányzatokkal, 11. együttműködés civil szervezetekkel, 12. együttműködés nemzetközi partnerekkel, 13. együttműködés a fenntartóval.

2.10.2.5 Az AJKP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A 3.1.–3.9. pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKP céljainak elérését biztosítják. A fő folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a programban részt vevő intézményeknek tevékenységeik tervezésénél figyelembe kell venniük a helyi sajátosságokat, valamint a tevékenységeik megvalósítása során – azoknak a program célkitűzéseihez való viszonya alapján – folyamatos fejlesztéssel kell biztosítaniuk tevékenységeik hatékonyságát.

Az intézményeknek igazodniuk kell a célok elérését mérhető módon megjelenítő indikátorokhoz. Az egyes indikátoroktól való eltérés kizárólag az AJKP központi irányítója által kijelölt, szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet egyedi mérlegelése alapján történhet. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemléletű, komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKP programban résztvevő mentor segítségével történik.

A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését az Nkt.-ban foglaltaknak megfelelően évente értékelni kell. Az intézményi és programszintű helyesbítő tevékenységek meghatározása érdekében a program előrehaladásának felmérését szolgáló vizsgálatok megállapításait is figyelembe kell venni. A program előrehaladását szakmai monitor vizsgálja az intézménnyel együttműködve, a szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet megbízásából, az intézményi és programszintű szabályozó tevékenységek meghatározása érdekében.

2.10.2.6

A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata

Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelybe foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményeképpen az intézmény a tanulót és szüleit 180

eléri, és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez. Célindikátor: Cél az egy évben maximálisan felvehető tanulólétszám felvétele, de annak eléréséig is törekednie kell a kollégiumnak arra, hogy legalábbis növekedjen a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma. A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek: a) stratégia készítése, b) a motiváció érdekében végzett tevékenységek, c) kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezetekkel, civil szervezetekkel stb., d) szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e) az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak, f) kapcsolattartás a fenntartóval.

2.10.2.7

Felkészítés folyamata az AJKP-ban való részvételre

2.10.2.7.1 Cél: Részvétel a középiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek – együttműködésben a tanuló családjával és általános iskolájával – az AJKP előkészítő évre, illetve nyelvi előkészítő évre vagy kéttannyelvű középiskola 9. évfolyamára készítenek fel az általános iskolai tanulmányok befejező szakaszában, illetve az AJKP első évében. Célindikátor: A megelőző évekhez képest nő a tanulók és családjaik ismerete a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. Akár már az általános iskolai tanulmányok időszakában, de az AJKP első évét megelőző nyáron feltétlenül a középiskolai életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a tanuló felkészítése, tanulmányi, kulturális, mentális szempontból pedagógiailag tervezett foglalkozások, illetve egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve. 2.10.2.7.2 Cél: Olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és a leendő/jelenlegi középiskolával együttműködésben az előkészítő év időszakában a kollégiumban folynak, és az érettségit adó középiskolai tanulmányokra készítenek fel.

Célindikátor: Az AJKP előkészítő évfolyamon, vagy a nyelvi előkészítő évfolyamon vagy a kéttannyelvű középiskola 9. évfolyamán tanulmányait folytató tanulók mindegyike beiratkozik középiskolába, vagy folytatja középiskolai tanulmányait. Az AJKP előkészítő évfolyamon, vagy a nyelvi előkészítő évfolyamon vagy a kéttannyelvű középiskola 9. évfolyamán végzett tevékenységek:

181

a) pályaorientáció: integrált osztályokba történő átvétel koordinálása és támogatása, b) a célzott középiskola felvételijére való felkészülés támogatása, c) stabil élet- és napirend kialakítása.

2.10.2.8

A bemeneti mérés folyamata

Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések-értékelések elvégzése, melyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, kompetencia, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérése: a) mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával mérések elvégzése, c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek azonosítása.

2.10.2.9

Az egyéni fejlesztés folyamata

Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez igazodó fejlesztésben részesül. Célindikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten legalább 80%-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi csoportvezető nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, középiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, továbbá a tanuló és a szülő bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek:

egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében; a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés, e) folyamatos visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), a) b) c) d)

f) az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő programok.

182

2.10.2.10

Az egyéni fejlesztés eszközrendszere

Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja. Célindikátor:

Az

egyéni

fejlesztési

naplóban,

az

eszközrendszerben

rendelkezésre álló támogatások követhető.

igénybevétele

100%-ban

nyomon

Az e rendeletben meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: a) b) c) d) e) f) g) h) i)

az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, előítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése, identitás artikulálása és erősítése, kortárssegítés, tanári patrónusi rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése.

2.10.2.11

Pedagógiai környezet

Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik. Célindikátor: A tanulók több mint 50%-a javít az előző félévi tanulmányi átlageredményén, vagy a 2.11.4 pontban foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét, mindaddig, amíg el nem éri a 3,5-et, amit tartani kell az érettségi időpontjáig.

Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését szolgáló módszertanok, valamint a tanuló egyéni és csoportos felkészülését támogató tanulásszervezési keretek alkalmazását támogató tevékenységek: a) kooperatív alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), b) projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), c) tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, d) drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, e) családlátogatás, f) mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával.

2.10.2.12

A tanulói mérés és értékelés folyamata 183

Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése minimum évente egy alkalommal, amelyek eredményei 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe. A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben résztvevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket.

A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: a) mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) a mérési rendszer eljárásrendjének kialakítása és rögzítése az intézmény e

rendeletben szereplő, tanévenként elkészítendő feladatterv mellékleteként, c) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök használatával, rögzített eljárásrend szerint a mérések elvégzése: ca) kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése, cb) a tanuló szociális helyzetének felmérése, d) az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és szükségletek azonosítása, e) hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentumelemzés), f) a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése.

2.10.2.13

Pályaorientáció

Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja.

Célindikátor: A programban tanulók legalább az érettségit megelőző két tanévre rendelkeznek karriertervvel – célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel –, mely célokat minden tanuló eléri az érettségi időpontjáig. A továbbtanulási és munkavállalási célok kijelölése érdekében a tanuló két tanévvel az érettségi előtt a nevelésében érintettekkel közösen karriertervet készít az egyéni fejlesztési terv keretei között, mellyel összefüggésben megvalósítandó tevékenységek: a) karrierterv készítése a célok, részcélok rögzítésével, b) karrierterv céljainak elérését szolgáló tevékenységek megvalósítása, c) karrierterv értékelése és korrekciója.

184

2.10.2.14

Az AJKP folyamatos fejlesztése

Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben megvalósított AJKP kollégiumi program fejlesztését szolgálja.

alapú

Célindikátor: Folyamatosan nagyobb az intézménybe jelentkezők száma, mint a felvehető maximális létszám. Folyamatosan nő a programba felvettek száma az évente meghatározott évfolyamonkénti maximális létszámig. Érettségit szerez az AJKP keretében a programban résztvevő, az utolsó tanévig eljutó tanulók minimum 90%-a. A programban részt vevő diákok legalább 15%-a középfokú nyelvvizsgát tesz, valamint jogosítványt szerez és számítógépkezelői tanfolyamot teljesít.

A programban végzett diákok körében öt év átlagában számítva növekszik a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok aránya, legalább az 50% eléréséig. A program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: a) az AJKP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, b) évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési feladatok meghatározása, c) a mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében, d) a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), e) a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

185

2.11 Az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Program 2.11.1 Bevezetés Az Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programban (a továbbiakban: AJKSZP) részt vevő kollégiumoknak az alapprogramban megfogalmazott célkitűzések teljesítése mellett további, az e mellékletben meghatározott követelményeknek kell megfelelniük.

Az AJKSZP-ben részt vevő kollégiumok az e mellékletben meghatározottaknak megfelelően és a feladattervező alkalmazásával elkészítik a saját éves munkatervüket az AJKSZP-ben érintett tanulókra, kollégiumi csoportokra, nevelői tevékenységekre, intézményszervezésre és vezetésre, valamint az intézmény fejlesztésére vonatkozóan. A programban részt vevő diákok tanulmányaikat szakképző intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás 9. évfolyamán vagy felzárkóztató évfolyamon kezdhetik meg, és az államilag elismert szakképesítés megszerzéséig folytatják. Az AJKSZP célja, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a jelenleginél nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen a szakiskolákban. Az AJKSZP további célja, hogy a célcsoport számára szakiskolai tanulmányaikhoz a kollégium keretei között inkluzív pedagógiai környezetet biztosítson, gondoskodjon a szociális hátrányok kompenzálásáról, valamint hatékonyan támogassa a lemorzsolódás csökkenését, illetve a célcsoport tagjainak szakmához jutását. Az AJKSZP-ban szakiskolás tanulókat is ellátó kollégiumok és a tanulókat oktató- nevelő szakiskolák egymással együttműködésben vállalnak felelősséget azért, hogy a program célcsoportjához tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, tanulókat államilag elismert szakképesítéshez segítsenek. A kollégiumok és a szakiskolák közös felelőssége különösen az AJKSZP-ba való bekerülés és a pályaorientációval támogatott előrehaladás, a diákok, a szülők és a tanárok közötti együttműködés megszervezése és megvalósítása, az inkluzív pedagógiai közeg megteremtése. Az AJKSZP-ban részt vevő intézményeknek fokozott erőfeszítést kell tenniük annak érdekében, hogy az AJKSZP jelentős mértékben hozzájáruljon a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve rászoruló gyermekek társadalmi felemelkedéséhez.

2.11.2 Az AJKSZP-ban részt vevő kollégium feladatai

2.11.2.1

Az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program 186

A programban részt vevő tanulók sikeres tanulmányi előmenetele, szociális hátrányainak csökkentése, kulturális javakhoz való hozzáférése érdekében a támogató

eszközrendszert az intézmény pedagógiai programjában önálló programként kell rögzíteni a 2.10.2.5. pontban felsorolt tevékenységek beépítésével. Az egyes tevékenységek bevezetése és alkalmazása az évente elkészítendő részletes feladatterv szerint történik.

2.11.3 A nevelőtestület Az AJKSZP-ban részt vevő pedagógusok kiválasztásakor a kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az AJKSZP megvalósításába bevont pedagógusok képzettsége és kompetenciái összességében alkalmasak legyenek az e rendeletben leírt széles körű pedagógiai tevékenységrendszer megvalósítására.

Az AJKSZP keretei közötti pedagógiai tevékenységrendszer működtetéséhez szükséges elvárások: A kollégium nevelőtestülete k) elfogadja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, törekszik arra, hogy egyénileg felmérje, megismerje, értelmezze és kielégítse szociális, kulturális, és mentális igényeiket és szükségleteiket; képes a tanuló szüleivel vagy gondviselőjével és a tanulóval alkotó együttműködésre mindezen törekvések teljesülése érdekében, l) elfogadja, hogy a heterogén tanulócsoportok optimális, az egyéni fejlődést is elősegítő környezetet jelentenek a diákok számára, m) kész a kollégiumi tanulás, nevelés szociális közegének megismerésére; képes hatásainak értelmezésére, és a szociális, pedagógiai befolyásolási lehetőségek kiaknázására a segítő partnerekkel együttműködve, n) jól felkészült saját tantárgyában, vagy műveltségterületén, képes komplex műveltségterületi tanulói fejlesztő tevékenységekben gondolkodni, s látni a célok, a tartalom és a tanulásszervezés, valamint eredmények közötti összefüggéseket, o) érti, elfogadja az AJKSZP és a kollégiumi pedagógiai program prioritásait: ismeri és érti a személyre szabott nevelési szemléletmódot, vagy törekszik megismerésére, annak elfogadására, p) törekszik a személyre szabott nevelés gyakorlati megvalósítására a nevelés tervezésében, megvalósításában, képes a tanulók egyéni fejlődési igényeire építve a tanulókat önálló, felelős fejlesztő tevékenységekre, tudáskonstruálásra ösztönözni; ismeri, érti a különböző szervezési módok lehetőségeit és korlátait, nem azonosítja a személyre szabottságot az egyéni munkával, képes kooperatív tanulásszervezés ösztönzésére, irányítására, törekszik a fejlesztő, támogató értékelés alkalmazására,

187

q) kész a belső együttműködésre, kész együttműködni a munkáját támogató szakemberekkel (mentor, szociális munkás, mentálhigiénés szakember, gyermekvédelmi szakember, pszichológus), a szülőkkel és az csoport vagy tanuló szűkebb társadalmi környezetével, r) kész az önértékelésre, nyitott mások értékelő visszajelzésére, képes a reflexiók alapján változtatni nézetein és gyakorlatán, s) pedagógiai kihívásként értelmezi a programban való részvételt, érdeklődik a pedagógus szakmában felmerülő új megközelítések, új módszerek iránt, kész ezekről párbeszédet folytatni és saját gyakorlatában kipróbálni.

Szükséges az egyes tevékenységek és támogatások éves tervezése során a megfelelő képzettségű és kompetenciájú humánerőforrás-igény áttekintése. 2.11.4 Csoportszervezés A kollégiumi csoportszervezés fő irányelve, hogy a kollégiumi csoport az összes tagja számára biztosítsa az e rendeletben foglalt valamennyi feltételt. Ennek figyelembevételével a kollégium az AJKSZP-ba felvett tanulókat különböző módon szervezheti kollégiumi csoporttá, illetve foglalkozási csoportokba az alábbiak szerint: a) az AJKSZP azonos évfolyamán tanulókból kialakított csoport, b) az AJKSZP különböző évfolyamain tanulókból kialakított csoport, c) az AJKSZP-ba felvett tanulókból és a kollégium nem AJKSZP-s tanulóiból kialakított csoport.

2.11.5 Együttműködés Az AJKSZP–ban részt vevő kollégium feladata olyan kapcsolatrendszer megteremtése és működtetése a programban érintett minden szereplő részvételével, amely az AJKSZP valamennyi folyamatának sikeres, hatékony működésnek alapvető feltétele. Ennek érdekében elengedhetetlen feltétel, hogy az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenységet partnerszemléletű együttműködés hassa át. Az együttműködés kiemelt területei:

t) együttműködés a fejlesztésben részt vevők között, u) együttműködés a családdal, v) együttműködés a programot alapvetően megvalósító kollégiumi nevelőtanárok és szakiskolai tanárok között, w) együttműködés az intézményi önkormányzatiság szintjein – tanulók, pedagógusok, dolgozók közvetlen részvétele,

188

x) együttműködés munkaügyi központokkal, y) együttműködés általános iskolákkal, továbbá más szakiskolákkal és kollégiumokkal, z) együttműködés szakmai szolgáltatókkal és szakszolgálatokkal, aa) együttműködés a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, bb) együttműködés a területileg illetékes gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, cc) együttműködés települési önkormányzatokkal, dd) együttműködés nemzetiségi önkormányzatokkal, ee) együttműködés civil szervezetekkel, ff) együttműködés nemzetközi partnerekkel gg)

együttműködés a fenntartóval.

2.11.6 Az AJKSZP fő folyamatai, a folyamatok céljai, indikátorai, működtetése során megvalósítandó tevékenységek, tevékenységcsoportok A 2.10.2.6 – 2.10.2.14. pontokban foglalt fő folyamatok azok a kulcsfolyamatok, melyek együttesen és komplex alkalmazásban az AJKSZP céljainak elérését biztosítják. A fő folyamatokban meghatározott tevékenységcsoportokra vonatkozóan rögzített célok elérése érdekében a programban részt vevő intézményeknek tevékenységeik tervezésénél figyelembe kell venniük a helyi sajátosságokat valamint a tevékenységeik megvalósítása során – azoknak a program célkitűzéseihez való viszonya alapján – folyamatos fejlesztéssel kell biztosítaniuk tevékenységeik hatékonyságát.

Az intézményeknek igazodniuk kell a célok elérését mérhető módon megjelenítő indikátorokhoz. Az egyes indikátoroktól való eltérés kizárólag az AJKSZP központi irányítója által kijelölt, szakmai háttértámogatást nyújtó szervezet egyedi mérlegelése alapján történhet. Az alábbiakban leírt tevékenységek rendszerszemléletű komplex alkalmazása az intézmény fejlesztése érdekében követelmény. A tevékenységek részletes tervezése az AJKSZP programban részt vevő mentor segítségével történik. A tevékenységek céljainak elérését, az indikátorok teljesülését a köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően évente értékelni kell.

2.11.7 A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata Cél: Olyan beiskolázási intézményi stratégia megalkotása, amelyben foglalt tevékenységek végrehajtásának eredményekképpen az intézmény a tanulót és szüleit eléri és kellő motivációt képes kialakítani a leendő partnerekben a programba való belépéshez.

Célindikátor: cél az évente maximálisan felvehető tanulólétszám felvételének elérése, a megelőző évhez képest a programba jelentkezett tanulók száma 10%-kal nő, de legfeljebb a maximálisan felvehető létszám 150%-áig. 189

A tanulók felkutatására, beiskolázására irányuló stratégia kidolgozása és az arra épülő program működtetése érdekében végzett tevékenységek:

a) stratégia készítése, b) a motiváció érdekében végzett tevékenységek, c) kapcsolati háló kiépítése és működtetése intézményi szinten a szülőkkel, általános iskolákkal, középiskolákkal, szakszolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, gyermekvédelmi szakellátó rendszerrel, önkormányzatokkal, nemzetiségi önkormányzatokkal, munkaügyi szervezettekkel, civil szervezetekkel stb., d) szükség szerint kapcsolati háló kiépítése személyi szinten az érintett családokkal, tanulókkal, e) az intézmény sokoldalú bemutatása az érintett tanulóknak, családjaiknak f) kapcsolattartás a fenntartóval.

2.11.8 A felkészítés folyamata az AJKSZP programban való részvételre Cél: részvétel a szakiskolai életre való felkészítésben, olyan tevékenységek tervezése és megvalósítása, amelyek a tanuló családjával és általános iskolájával, valamint szakiskolákkal együttműködve a szakiskola 9. évfolyamára készít fel az általános iskola befejező szakaszában.

Célindikátor: Valamennyi, a programba felvételt nyert tanuló beiratkozik a szakiskola 9. évfolyamára és a kollégiumba. A megelőző évekhez képest alaposabb ismeretekkel rendelkeznek a tanulók és családjaik a programban történő részvétel feltételeiről, a programban résztvevő 9. évfolyamos tanulók iskolai sikerességét jelző folyamatokban pozitív irányú változás tapasztalható. A szakiskola életre való felkészítés támogatása érdekében végzett tevékenységek: a) az általános iskolai tanulmányok időszakában a tanuló

felkészítése, pedagógiailag tervezett foglalkozások, ill. egyéb más formák keretében a családokkal együttműködve, b) az AJKSZP első évében stabil élet- és napirend kialakítása.

2.11.9 A bemeneti mérés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely megalapozza a tanuló fejlesztése érdekében végzett pedagógiai munka tervezését. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei 100 %-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe.

190

A programba belépő tanuló komplex (szociális, kulturális, képességbeli, mentális és tanulmányi) helyzetének, igényeinek felmérése: a) mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény által kifejlesztett, vagy adaptált mérőeszközök

használatával mérések elvégzése, c) az értékelési eredmények alapján a fejlesztési szükségletek és az igények azonosítása. 2.11.10Egyéni fejlesztés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanuló egyéni szükségleteihez és igényeihez igazodó fejlesztésben részesül.

Célindikátor: A tanulók egyéni fejlesztési terveiben megfogalmazott összes cél a csoportra vetítetten legalább 80%-ban teljesül. Az egyéni fejlesztési terv készítése és végrehajtása a kollégiumi csoportvezető nevelőtanár koordinációjával, a tervezett fejlesztésbe bevont partnerek közreműködésével, valamint további kollégiumi nevelőtanárok, szakiskolai tanárok, szükség esetén további szakemberek, pszichológus és fejlesztőpedagógus, továbbá a tanuló és a szülők bevonásával történik. Az így kialakított terv alapján az egyéni fejlesztés megvalósítása és értékelése érdekében végzett tevékenységek: c) d) e) f)

az egyéni fejlesztés eljárásrendjének megalkotása és működtetése, ütemterv készítése az egyéni fejlesztési terv kialakításához, egyéni megállapodás a tanulók tanulmányi és egyéb céljairól, egyéni fejlesztési és tanulási tervek kialakítása, a tehetségfejlesztés érdekében, a tervek megvalósulásának érdekében differenciált tanulásszervezés,

visszajelzés a tanuló egyéni haladásáról és a továbblépés lehetséges irányairól (egyéni fejlesztési tervek és napló, szöveges értékelés, számszerű eredmények), h) az egyéni fejlesztési tervek alapján szervezett tantárgyi képességfejlesztő g) folyamatos

programok.

2.11.11Egyéni fejlesztés eszközrendszere Cél: Olyan eszközrendszer biztosítása, amely a tanuló egyéni fejlesztését szolgálja.

Célindikátor:

Az

egyéni

fejlesztési

naplóban,

az

eszközrendszerben

rendelkezésre álló támogatások igénybevétele 100% -ban nyomon követhető.

191

Az alapprogramban meghatározott valamennyi pedagógiai tevékenység területen a kompetencia alapú fejlesztést és az esélyegyenlőséget elősegítő tevékenységek: i) j) k) l) m) n) o) p) q)

az alapprogramban meghatározott kompetenciák fejlesztése, tanulási motivációt fejlesztő tevékenységek, előítéletek kezelése, multikulturális tartalmak közvetítése, identitás artikulálása és erősítése, kortárssegítés, tanári mentori rendszer működtetése, önismeret és mentálhigiéné, a tanulói önkormányzatiság kialakítása, erősítése.

2.11.12Pedagógiai környezet Cél: Olyan pedagógiai környezet megteremtése, amely környezetben a tanuló fejlődése a leghatékonyabb módon folyik.

Célindikátor: A tanulók több mint 50%-a javít az előző félévi tanulmányi átlageredményén, vagy a 2.11.4 pontban foglaltak szerint szervezett csoport összesített átlaga meghaladja az előző félévi átlageredményét. Inkluzív pedagógiai környezet megteremtését, a tanuló egyéni és kiscsoportos (4-6 fő) felkészülését támogató tanulásszervezést szolgáló tevékenységek: r) kooperatív

s)

t) u) v) w)

alapelvek mentén szerveződött tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoport foglalkozáson kívül, kooperációra épülő tanári fejlesztő műhelyek keretében), projektmódszer alkalmazásával szerveződő tevékenységek (csoportfoglalkozáson, csoportfoglalkozáson kívül), tevékenységközpontú tanulási és tanítási eljárások, drámapedagógia eszközrendszerének alkalmazása, családlátogatás, mentálhigiénés műhelyek megfelelő szakemberek bevonásával.

2.11.13A tanulói mérés és értékelés folyamata Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Olyan, az intézményben kifejlesztett vagy adaptált mérések és értékelések elvégzése, melyek eredményei, 100%-ban beépülnek az egyéni fejlesztési tervekbe.

192

A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetencia alapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatába. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket.

A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei: a) mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása, b) az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése: ba) kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében, bb) a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében, c) az értékelési eredmények alapján a támogatási, fejlesztési igények és szükségletek azonosítása, d) hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása (spontán és tudatos, pl.: interjú, kérdőív, megfigyelés, dokumentum-elemzés), e) a tanulók és családjaik bevonásával a mérésekkel összefüggő visszajelzési rendszer kialakítása, fejlesztése.

2.11.14Pályaorientáció Cél: Olyan folyamat kialakítása és működtetése, amely a tanuló irányultságának megfelelő életpálya sikeres építését szolgálja.

Célindikátor: A programban tanulók a szakiskola 9. évfolyamának végén rendelkeznek karriertervvel, célokkal, azok elérését szolgáló tevékenységekkel. A munkavállalási célok kijelölése érdekében a programban tanulók a szakiskola 10. évfolyamának végén az egyéni fejlesztési terv keretei között karriertervet készítenek a nevelésükben érintettekkel közösen. A karriertervben a célokat, részcélokat és ezek megvalósítását szolgáló tevékenységeket rögzítik. A karrierterv sikeres megvalósítása érdekében megvalósítandó tevékenységek: a) b) c) d) e) f) g)

munkaerő-piaci helyzetfelmérés, pályaorientációs vizsgálat a munkaügyi központ bevonásával, diákmunka szervezése, munkahelyek, gyakorlóhelyek látogatása a szakma megismerés céljából, karrierterv készítése, a karrierterv tevékenységeinek megvalósítása, a karrierterv értékelése és korrekciója.

193

2.11.15Az AJKSZP folyamatos fejlesztése Cél: Olyan folyamat kialakítása, amely az intézményben folyó AJKSZP program fejlesztését szolgálja. Célindikátor: Növekszik az intézménybe jelentkezők száma. Folyamatosan nő a programba felvettek száma a maximálisan a bevonható létszámig. Szakképesítést szerez az AJKSZP keretében a programban résztvevő tanulók minimum 70%-a. Az intézményi program folyamatos fejlesztése érdekében intézményen belüli és intézmények között végzett tevékenységek, melyek kiterjednek a program tervezésére, folyamatos belső ellenőrzésére, értékelésére és a tapasztalatok alapján történő továbbfejlesztésére: x) az AJKSZP fejlesztési stratégia és eszközrendszer (humánerőforrás, szabályozás, tevékenységek) kialakítása és működtetése, y) évente készítendő feladatterv részeként programfejlesztési

feladatok meghatározása, z) a mentori beszámolók, a monitori visszajelzések és a program előrehaladásának értékelését szolgáló tevékenységek hasznosítása a programfejlesztés érdekében, aa) a horizontális tanulás működtetése a programban részt vevő intézmények között és az intézményben futó programon belül az intézményfejlesztés érdekében (többek között a jó gyakorlatok leírása, adaptálása, fejlesztő csoportok működtetése a programban részt vevő intézményen belül és intézmények között), bb) a programban keletkező adatok visszacsatolása a programfejlesztés folyamatába.

194

195

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülői munkaközösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását diák-önkormányzati képviselői útján az intézmény igazgatójának javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 196

4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra

vagy

a

működtetőre

a

jogszabályi

előírásokon

felül

többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától a kilencedik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. Az iskolai dokumentumok elolvashatók az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.blszsz.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél;

-

tagintézmények vezetőinél

197

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját az intézményi nevelő testülete a 2013. év 03. hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadta.

A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.

Kelt:Salgótarján, 2013.03.26 Boros Gabriella igazgató helyettes

198