Pedagógiai és nevelési program

Budapest XIV. Kerületi Liszt Ferenc Általános Iskola OM: 035051

Pedagógiai és nevelési program

2013.

Ikt. sz.: 42/I/2/2013

Liszt Ferenc Általános Iskola

Pedagógiai Program

Tartalom Nevelési-oktatási programunk .......................................................................................................................... 3 Iskolánk pedagógusainak hitvallása ................................................................................................................ 3 Az iskola rövid bemutatása ........................................................................................................ 4 Bevezető gondolatok ................................................................................................................... 4 Iskolánk jogi státusza ............................................................................................................................................ 5 Értékek ......................................................................................................................................... 7 Fő céljaink .................................................................................................................................... 8 Feladatok...................................................................................................................................... 9 Az iskolában folyó nevelő-oktató eszköz-, és eljárásrendszere ............................................. 10 Iskolánk profilja ..................................................................................................................................................... 15 Emelt szintű ének- zene tanítással kapcsolatos célkitűzéseink ............................................. 15 Az emelt szintű nyelvoktatással kapcsolatos célkitűzéseink ................................................. 19 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................................. 19 A sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségfejlesztésével kapcsolatos teendők ............ 21 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................................................ 22 A teljes körű egészségfejlesztés célja: ...................................................................................... 22 Testmozgás.............................................................................................................................. 24 Elméleti felkészítés ................................................................................................................. 25 Egészségnevelési program ........................................................................................................ 25 A környezet- és egészségvédelem jeles napjai ....................................................................... 28 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok .. 28 Az iskola és a szülői ház kapcsolata..................................................................................... 31 A pedagógus intézményi feladatai az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ...................................................................................................................................................................................... 32 A pedagógusok nevelési-oktatási feladatai ............................................................................. 33 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló ........................................... 35 Az osztályfőnök feladatai.......................................................................................................... 36 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok ........................................................... 40 Sajátos nevelési igényű tanulók ............................................................................................... 41 Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, felzárkóztatás ...................... 46 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló .......................... 48 A tehetség, képesség kibontakoztatása .................................................................................... 54 A gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................. 57 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................................ 60 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................................. 62 Pályaválasztási segítség............................................................................................................. 64 A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban ..................................................................... 64 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ........... 66 A partnerei kapcsolattartásának formái................................................................................. 69 A tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................................................... 71 A felvétel és az átvétel helyi szabályzata...................................................................................................... 74 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: ............................................................ 76 Az iskola szervezeti hagyományai, rendezvényei: ................................................................................... 79 Helyi tanterv ........................................................................................................................................................... 81 Választott kerettantervek ......................................................................................................... 81 Kötelező tanórai foglalkozások ............................................................................................... 82 Elsajátítandó tananyag ............................................................................................................ 83 Alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásának fő elvei ........................................................ 89

1


Pedagógiai Program

A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai.................................................................... 90 Az iskolai könyvtár pedagógiai programja ................................................................................................. 92 Eszköz és felszerelés jegyzék ........................................................................................................................... 94 Mindennapos testnevelés testmozgás .......................................................................................................... 94 A választható foglalkozások szabályai .......................................................................................................... 95 A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai ................ 96 Projektoktatás ........................................................................................................................... 98 Hagyományok ápolása ............................................................................................................ 102 A mérés, az ellenőrzés és az értékelés módja ......................................................................................... 102 Az iskola képzési rendje .................................................................................................................................. 109 A csoportbontás alapelvei ....................................................................................................... 109 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ..................................................... 112 Esélyegyenlőség.................................................................................................................................................. 122 A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítéshez kapcsolódó elvek, a tanulók jutalmazása .......................................................................................................................................... 123 Magatartás – szorgalom értékelése ....................................................................................... 123 A tanulók magatartásának értékelési szempontjai: ............................................................. 124 A szorgalom értékelési szempontjai ...................................................................................... 124 Azt a tanulót, aki képességeihez mérten ................................................................................................... 125 Tanulók tanulmányi munkájának értékelése ....................................................................... 126 Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai .............................................. 128 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................ 128 Egész napos nevelés .......................................................................................................................................... 131 Iskolaotthon, napközi, tanulószobai foglalkozás .................................................................. 131 Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozásokat szervezi. ............................................................................................ 134 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................................................... 135

2


Pedagógiai Program

Nevelési-oktatási programunk Iskolánk pedagógusainak hitvallása „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” A mi iskolánk Szent-Györgyi Albert idézetét választotta ars poeticájának, mert hiszünk abban, hogy fel kell ébresztenünk a gyermek tudásvágyát, meg kell szerettetnünk vele a tanulást, és el kell érnünk, hogy tudják becsülni egymás munkáját is. Iskolai pedagógiai munkánkat a humanista erkölcsi értékek, a nemzeti tudat, a demokratikus célok, a tanulók személyiségének fejlesztése, a széleskörű, konvertálható ismeretanyag átadása, a biztos tudás alapjainak megteremtése, és a megszerzett tudás alkalmazásának képessége határozza meg. Kiemelt szerepet kap a művészeti nevelés, az ének-zene, néptánc, vizuális kultúra, drámajáték, az idegen nyelvek tanítása. Hisszük, hogy tanítványainkat a hazánkat tisztelő és szolgáló, a családot becsülő és szerető, a nemzetünkért tenni akaró polgárokká neveljük. Társadalmi elvárások tekintetében az iskolát használók igényeit is figyelembe kell vennünk. Magas szintű nevelő és oktató munkánkon keresztül olyan erőfeszítésre késztetjük tanulóinkat, amely sikeres és boldog emberré alakítja őket, akik képessé válnak a megszerzett tudásukat megfelelően alkalmazni, a szabadidejüket aktívan, kulturáltan eltölteni. Iskolánk gyermekbarát, ugyanakkor rendre törekvő, világos rendszert kínál, amelybenreményeink szerint minden gyermek a legmagasabb szinten bontakoztathatja ki képességeit, megtanulhatja a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelt. Iskolánk nyitva áll mindazok előtt, akik céljainkat elérhetőnek tartják és az ehhez vezető úton társaink lesznek. Hagyományainknak megfelelően továbbra is megpróbáljuk átadni mindazt, amit értéknek tartunk, olyan minőségben, amit lelkiismeretünk diktál. Mert az objektíven létező civilizációs örök emberi értékek, amelyet közvetítünk, a humanizmus, amelyre tanítványainkkal való kapcsolat során törekszünk, garancia lehet arra, hogy a „suliból” Alma Mater váljék.

3


Pedagógiai Program

Az iskola rövid bemutatása Iskolánk a Városliget mellett, a Herminamezőn működő, nyolc évfolyamos általános iskola, mely 2010-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Fekvése, szép környezete, kiváló közlekedése alkalmassá teszik az intézményt feladatainak ellátására. Arculatát a magas színvonalú művészeti oktatás jellemzi. A zenei osztályokban az ének-zene oktatása emelt óraszámmal történik. Az alsó- és felső tagozaton tanulóink az énekkar munkájába kapcsolódnak be. A művészeti nevelést segíti a néptánc oktatás, a színjátszókör, valamint a vizuális nevelést pedig a rajzszakkör szolgálja. A felső tagozaton a képzés szaktantermi rendszerben történik. Az ének-zenei osztály mellett emelt óraszámban tanítjuk az angol és német nyelveket. Általános tantervű osztályunkban fokozott figyelmet fordítunk a matematika, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak oktatására. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését kiemelt figyelemmel kísérjük. Szükség esetén pszichológus és logopédus szakember segítségét is kérhetjük. Hosszú évek óta iskolánk jó hírnevet szerzett magának mind a tanulmányi versenyeken, mind az erkölcsi nevelés területén, mind a művészeti nevelés terén. Tanáraink nem csak oktatással, a tananyag átadásával, az értékek közvetítésével, hanem a szellem nevelésével, a jó szándék és az akarat fejlesztésével kívánják gyarapítani diákjainkat. A mi iskolánk olyan intézmény, amely terepet ad diákjainknak arra, hogy a legkisebb kockázattal, a legkevesebb kudarcélménnyel próbálják ki magukat, erejüket, képességeiket, tehetségüket. A mai iskolaépület több szakaszban épült. Az első épület rész 1910-ben készült el, az akkori viszonyok szerint színvonalasan. Ez értékállónak bizonyult, hiszen ma is biztosítja számunkra a korszerű oktatás feltételeit. 2003 decemberében új épületszárny átadására került sor, ami jól illeszkedik építészetileg a régi épületrészhez.

Bevezető gondolatok Minden embernek szüksége van arra, hogy életét agyfajta vezérfonal mentén, egymást segítve, egymástól tanulva emberhez méltóan élhesse. Mottóink adják meg pedagógiai programunk és helyi tantervünk vezérfonalát, amellyel nemcsak mi pedagógusok, hanem tanulóink, szüleik, gondviselőik, az intézmény valamennyi dolgozója azonosulni tud. Az iskolánkba érkező diákok más-más szociális környezetből jönnek, ezért számolnunk kell az ebből fakadó nevelési és művelődési problémákkal. Egyik feladatunk orientációs mintát adni az 4


Pedagógiai Program

értékes életre. Ennek megfelelően a pedagógiai programunkban, valamint a helyi tantervben szereplő értékek nevelésére, különösen az értékek észlelésére, megfigyeltetésére, elismerésére, rangsorolására és megszilárdítására időt kell biztosítanunk. A tanulók korszerű ismeretének, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladatunk. A nevelőtestület örömmel vállalja az ismeretek, élmények, tapasztalatok szervezését a tanítványokkal az iskola falain kívül is. Ennek határt a család anyagi lehetőségei szabnak. Programunkban az ilyen irányú tevékenységeket, éppen ezért nem írhattuk követelményként, csak feltételes módban, a finanszírozás függvényében. A célmeghatározáshoz számba vettük a szükségletek tükrében a lehetőségeket. Fontos szempont volt a tanulók összetétele, a nevelőtestület tagjainak végzettsége. Tevékenységünket a személyiség fejlődéstörvényeinek megfelelően szervezzük az egyén és csoport, közösség, fejlődési problémáinak közös, differenciált megoldásával az intézményünk szellemi és tárgyi eszközeinek a segítségével. Az emberközpontúság, gyermekközpontúság irányítja napi munkánkat. A tanuláshoz szükséges feltételek megteremtésével az intenzív tanulást kívánjuk elérni. Hiszünk abban, hogy tevékenységrendszerünk tanulóink életvezetésében és magatartásába beépül, konvertálható hatásként jelenik meg és ezzel hozzájárulhatnunk életminőségük fejlesztéséhez.

Iskolánk jogi státusza 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 21.§ - 26.§ Iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XIV. tankerület Az intézmény KIK azonosítója: Az intézmény OM azonosítója: Gazdálkodási mód: 20/2012. EMMI rendelet 123.§ -127.§ Az iskola hivatalos elnevezése: Liszt Ferenc Általános Iskola Az intézmény címe: Budapest, 1146 Hermina út 23.

5


Pedagógiai Program

Az iskola szakmai alapdokumentuma Az alapító okiratunk száma és kelte: 1213/2009.(IX.15.), 704/2009. (V.26.), 471/2008. (IV.22.), 450/2007 (V.22.), 27/2005 (I.25.), 282/2004.(III.23.) 303/2001.(VI.19.),307/1998.(V.28), 202/1998 (III.31.) 174/1997.(IV.15.) és 697/1996.határozattal módosított 1267/94.(XI.08.) sz. határozata. Iskolánk az alábbi jogszabályok alapján készítette el, ill. módosította pedagógiai programját: -

iskolánk szakmai alapdokumentuma,

-

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

-

229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,

-

10/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,

-

51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,

-

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

-

32/2012.(X.8) EMMI rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

-

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról,

-

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

-

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

-

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

-

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról,

-

202/2012. (VII. 27.) Kormány rendelete a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról

-

2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó, egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

-

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

-

138/1992. Kormányrendelet a KJT végrehajtásáról

-

22/2013.(II.22.)EMMI

rendelete

egyes

köznevelési

tárgyú

miniszteri

rendeletek

módosításáról

6


Pedagógiai Program

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása

Értékek Céljaink megközelítésére törekedve látnunk kell, hogy egy stabil pedagógiai légkör, koherens értékrendszer nélkül légüres térben mozogna az iskola. Ennek tudatában választjuk ki értékrendszerünk elemeit, a pedagógiai folyamat minden komponensét, hogy e kitűzött cél irányába hassanak. A tantestület által fontosnak tartott és képviselt értékek:           

         

permanens tanulás igénye, őszinteség, bizalom, tudás utáni vágy, türelem, a tudás tisztelete,rugalmasság, tolerancia, eredetiség, szorgalom, megbízhatóság, aktivitás,

becsületesség, érdeklődés, felelősségvállalás, szolidaritás kommunikációs készség, empátia, nyitottság, együttműködés, kiegyensúlyozottság, tisztelet és megbecsülés.

Ezen értékek mind hatékonyabb megjelenítése és megjelenése érdekében fejleszteni kívánjuk tanulóinknál: - egész életen át a személyes lehetőségek megragadására való törekvést, -

az értelmes, kreatív kritikai gondolkodást,

-

a kommunikációs képességeket és készségeket,

-

a másokra figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést,

-

az egészséges életmódra való törekvést.

Tartalmilag és módszertanilag sokszintű és differenciált oktatási programot készítünk, amely a tanulók adottságainak figyelembevételével elfogadható eredményre vezet az oktatásban és nevelésben. Csökkenti a beilleszkedési problémákat. Kiemelt hangsúlyt kívánunk fordítani a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Csak az az ember élhet szellemileg, testileg és lelkileg kiegyensúlyozott, harmonikus életet, aki tisztában van és békében él önmagával. A

kellő

önbizalom

és

magabiztosság

szintén

önismereti,

önépítési

indíttatású.

A

döntőképességet, az önismeretet és az önbizalmat azonban nem lehet elméleti úton fejleszteni. Ugyanakkor, tanulható, fejleszthető iskolai körülmények között, a pedagógiai tevékenységek, az

7


Pedagógiai Program

interakció kapcsán, amennyiben pedagógiai tudatossággal szervezzük a személyiségfejlesztést az iskolai nevelés során.

Fő céljaink Tanítványaink az iskolából kikerülve legyenek képesek érvényesülni és megtalálják helyüket a társadalomban. Segítjük diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré és szabad, gazdag egyéniséggé, tisztességes, alkotásra képes emberré tudnak válni. Az integrált sajátos nevelési igényű gyermekeket intenzív és komplex fejlesztéssel juttassuk el képességeik maximumára. Az iskolahasználók - a szülők, gyermekek - elégedettségére törekszünk a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés során. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): Az iskola -

óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő gyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot!

-

vezesse át a gyermek az óvoda játékközpont tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységéibe!

-

tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, természet, társas kapcsolatok, a társadalom értékei iránt!

-

segítse a gyermek természetes fejlődését, érését!

-

adjon teret a gyermek mozgás iránti vágyának!

-

esélyt adni mindenki tehetségének, adottságának kibontakoztatásához 0a tantervi anyag differenciálásával! közvetítsen elemi ismereteket, fejlesszen alapvető képességeket és készségeket!

-

Célok az alapfokú nevelési-oktatási második szakaszára (5-8. évfolyam): Az iskola -

folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését!

-

vegye figyelembe azt, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása még erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz!

-

feladata, hogy az ismeretszerzési folyamatokban 13-14 éves kortól kerüljön előtérbe az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás.

8


-

Pedagógiai Program

készítse fel a tanulókat a továbbtanulásra érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően!

-

készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre!

-

alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására!

Feladatok Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1-4. évfolyam): -

A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített és ez által motivált munkában fejlessze a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét, segítse érzelemvilágának gazdagodását!

-

Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz!

-

Alapozza meg a tanulási szokásokat!

-

Támogassa az egyéni képességek kibontakozását!

-

Segítse a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók munkáját!

-

Törekedjen a személyre szóló fejlesztésre!

-

Törődjön a hátrányok csökkentésével, amelyek a gyerekek szociális-kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakad!

-

Tudatosítsa a megismerhető értékeket!

-

Erősítse a humánus magatartási mintákat, szokásokat!

-

Formálja a gyermek személyiségének érését!

Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második szakaszára (5-8. évfolyam): -

A tanulási tevékenységek közben, a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, empátiáját!

-

Legyen módja a tanulóknak gyakorlati módon igazolnia, hogy megbízható, becsületes, szavahihető!

-

Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és szabályát, adjon teret e jogok gyakorlására!

-

Tisztázza az egyéni és közérdek fogalmát ezek fontosságát a közösséghez, az egyházhoz való viszonyulásban!

-

A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és a környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.

-

Nemzeti, a nemzetiségi hagyományok tudatosítása, az ápolásukra való nevelés.

-

Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényét!

9


-

Pedagógiai Program

Erősítse az Európához való tartozás tudatát más népek hagyományainak, kultúrájának szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére késztessen!

Az iskolában folyó nevelő-oktató eszköz-, és eljárásrendszere A nevelési módszerek közül azokat választjuk ki, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl igazodnak: -

a tanulóink életkori sajátosságaihoz,

-

értelmi fejlettségéhez,

-

képességeihez,

-

a nevelők személyiségéhez,

-

pedagógiai kulturáltsághoz,

-

felkészültségéhez,

-

vezetői stílusához,

-

a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.

A nevelési módszereket úgy kell megválasztani, hogy azok a leghatékonyabb alkalmazást tegyék lehetővé. A módszerek alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. A fentieket szem előtt tartva az alábbi módszerek közül választhatunk. Ezek: - követelés, -

meggyőzés,

-

gyakorlás

-

ellenőrzés,

-

értékelés,

-

elismerés,

-

büntetés.

Pedagógiai gyakorlatunk, tapasztalatunk, valamint a nevelő-oktató munkánk megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek megfelelően az alábbi csoportosítást végeztük el.

10


Pedagógiai Program

Eljárások, módszerek A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: Az oktatás módszerei: -

meggyőzés,

-

minta,

-

példa,

-

példakép,

-

példakövetés,

-

eszménykép,

-

bírálat,

-

beszélgetés,

-

felvilágosítás,

-

tudatosítás,

-

előadás,

-

vita.

A tevékenység megszervezésének módszerei: -

követelés,

-

megbízás,

-

ellenőrzés,

-

értékelés,

-

játékos módszerek,

-

gyakorlás.

A magatartásra ható módszerek: Ösztönző módszerek -

ígéret,

-

helyeselés,

-

biztatás,

-

elismerés,

-

dicséret. A dicséret iskolában használatos módjai: o szóbeli dicséret nyilvános formái: 

osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt,



iskolai összejöveteleken (iskolagyűlés, tanévzáró ünnepély, ballagás);

11


Pedagógiai Program

o írásbeli dicséret formái:

-



osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),



szaktanári dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),



igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba),



nevelőtestületi dicséret,



oklevél,



szöveges értékelés, osztályozás.

Jutalmazás: Jutalmazzuk: 

hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást,



szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát,



rendkívüli teljesítményeket (kerületi, budapesti, országos helyezések)

A jutalmazás formái lehetnek: 

szóbeli dicséret,



írásbeli dicséret,



oklevél, kitüntetés,



Liszt serleg,



jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak, labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút,…).

Kényszerítő módszerek: -

felszólítás,

-

követelés,

-

parancs,

-

büntetés, o szóbeli figyelmeztetés 

észrevétel,



egyszerű kioktatás,



dorgálás,



feddés,



határozott rendreutasítás,



tiltakozás,

12


Pedagógiai Program

o írásbeli figyelmeztetés 

szaktanári figyelmeztetés, intés,



osztályfőnöki figyelmeztetés, intés,



igazgatói figyelmeztetés, intés,



nevelőtestülete elé idézés,



szigorú megrovás,



fegyelmi eljárás,



párhuzamos osztályba való áthelyezés.

Gátlást kiváltó módszerek: Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni. -

felügyelet,

-

ellenőrzés,

-

figyelmeztetés,

-

intés,

-

fenyegetés,

-

tilalom,

-

elmarasztalás.

Eszközök, módszerek 1. Nyelvi (verbális) eszközök: -

beszéd

-

beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos),

-

interjú.

2. Nem nyelvi (nonverbális) eszközök: A nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető mutatóujj korholást) közléseinket. -

arckifejezés (mimika),

-

szemmozgás,

-

tekintet,

-

testhelyzet, testtartás,

-

mozdulatok (gesztusok). 13


Pedagógiai Program

3. Szociális technikák: Szociális technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetbe a családban (gyermekkori beidegződés), majd az iskola közösségében. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. -

Technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez:

Ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit. -

fejlesztő interjú

-

fejlesztő beszélgetés

Szociális készségfejlesztő technikák: A tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése. -

minta- és modellnyújtás,

-

megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás),

-

szerepjáték

-

dramatizáló tevékenység.

A tevékenység megszervezésének módszerei: -

követelés,

-

megbízás,

-

ellenőrzés,

-

értékelés,

-

játékos módszerek,

-

gyakorlás.

-

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos eljárások, módszerek A sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatása-nevelése integrált közösségi formában történik. Pedagógusaink tevékenységük során figyelembe veszik a gyermekek egyéni képességeit, fejlődési tempóját, szociokulturális helyzetét, sajátos nevelési igényét. Hangsúlyt fektetünk a differenciált órai munkára, a habilitációs, rehabilitációs foglalkozások biztosítására. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésekor elsősorban a szakértői bizottság szakvéleményeiben foglalt fejlesztési javaslatokat vesszük figyelembe. A pedagógusok munkáját utazó gyógypedagógus segíti.

14


A

részképességzavarok

Pedagógiai Program

súlyosságának

megfelelően

biztosítjuk

a

méltányos

számonkérési, értékelési ill. felmentési lehetőségeket minden esetben a tanuló hosszú távú érdekeinek figyelembe vételével. Felhasznált módszerek, eszközök: 

logopédiai fejlesztés



alapozó terápia



zeneterápia



kézművesség



sport, mozgásfejlesztés.

Iskolánk profilja Emelt szintű ének- zene tanítással kapcsolatos célkitűzéseink Alapelvek A művészi tevékenységek semmi mással nem pótolható szerepet játszanak a képzelőerő, az empátia, az ízlés és az árnyalt kifejezés fejlesztésében. Kora gyermekkortól kezdve ezek szolgálják a leghatásosabban a forma, a tér, a ritmus, és a színérzék kibontakozását, a mozgáskoordináció fejlesztését, és elengedhetetlenek a figyelem, az emlékezet, valamint a kooperációs és kommunikációs készségek fejlesztésében is. Fő jellemzője a gyakorlat és tevékenységközpontúság, a képzelőerő, az ízlés nagymértékű fejlesztése. Széles teret biztosít a nevelésnek, a képesség és készségfejlesztésnek, az erkölcsi értékek tudatosításának. Hozzájárul a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához, a kultúra hagyományos és mai értékeinek megismertetéséhez. A kóruséneklés az összetartozás érzésének erősítését szolgálja, az ének- zene emelt szintű oktatása segítséget nyújt a fiataloknak, hogy eligazodjanak saját kultúrájukban, amelyhez nélkülözhetetlen a művészeti intézmények látogatása, a kóruskoncerteken, hangversenyeken való fellépés, múzeumok, kiállítások megtekintése. Ének-zene Az ének-zenei nevelésünk alapja a Kodály- koncepcióra épülő zenepedagógiai gyakorlat. Iskolánkban 1968. óta folyik emelt szintű ének-zeneoktatás. A nagy érdeklődés miatt, 1-4. évfolyamon két párhuzamos zenei osztály indul. Ötödik osztályban a tanulók és a szülők kívánságának megfelelően egyik osztály, a zenét tanuló tehetséges

15


Pedagógiai Program

gyerekek, zenei osztályban tanulnak tovább, míg a másik osztály egy idegen nyelvet tanul magasabb óraszámban. Az irodalomnak, a történelemnek, a művészettörténetnek s az ének-zenének a feladata és egyben célja is, hogy a nemzeti műveltséget és a világörökség részét képező egyetemes műveltséget is közvetítse. Az „Európai Unió” tagjaként kis országunk eddig is zenei nagyhatalomnak számított. Az iskolai ének-zene és művészeti oktatás többféle pedagógiai értéket hordoz, ezért: Célja: - az együttes élmény megteremtése, -

az éneklési készség, a zenei írás-olvasási készség és képességfejlesztés,

-

a zenei hallás fejlesztése, valamint,

-

a közösségteremtés a befogadás és önkifejezés, valamint az egymásra figyelés összhangjának fejlesztése,

-

gazdag érzelmi hatás, beleélés-átélés és közvetlen cselekvés eszközével színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és fogékonnyá teszi a gyermeket más közösségek és kultúrák értékeinek befogadására.

-

Az éneklés, a hangszerjáték és kóruséneklés, s a zenei készségek fejlődése, az aktív cselekvés örömével ajándékozza meg a gyermeket.

-

A népzenén keresztül a nemzeti értékek, hagyományok ismerete, megbecsülése és tisztelete,

-

élőzenére épülő befogadói élmények megteremtése, (hangversenyeken, kóruskoncerteken való részvétel)

-

együttműködés az iskolai néptáncoktatással, valamint a komplex művészeti neveléssel.

A csoportos éneklés, zenélés pedig arra ösztönzi a gyermekeket, hogy tevékeny és felelős tagjai legyenek a nagyobb közösségeknek. A magyar énekes, hangszeres népzenéhez, a gyermekjátékok és népszokások megismerésén át vezet az út. A népi gyermekjáték-dalok, mondókák ritmikus lüktetése, ritmizálása segíti a figyelemkoncentrációt, a gyermek helyesírását és az olvasását is (elválasztás, szótagolás, beszédértés). A ritmuskészség fejlesztése segíti a mozgási és szellemi tevékenységek harmonikus rendezettségének kialakulását. Az ének-zenei órákon megfigyelt beszéd – dallam – ritmus kapcsolatok tudatosítása elősegíti a kifejező, érthető beszéd igényének és készségének kialakulását. A zenei írás-olvasás készségének fejlesztése a magyar iskola ének-zene oktatás fontos alapeleme. A kottaolvasás könnyített módszere - a relatív szolmizáció – segítségével a zenei írás-olvasást már az iskoláskor kezdetén elsajátítják a gyermekek.

16


Pedagógiai Program

A zenehallgatás a gyermek élményvilágának fontos része. A gyermekek az iskolában és az iskolán kívül is hallgatnak zenét. Csak akkor válhatnak az egyetemes zenei kultúra részeivé, ha értő, biztos kézzel kalauzoljuk őket a klasszikus zenében, népzenében, kortárszenében, és mindennapi életet kiszolgáló szórakoztató zenében. A zeneszerzők életműve összefüggést teremt a történelmi korral, ugyanakkor eligazít a kultúrtörténeti és művészeti stílusok felismerésében is. A zenei korszakok, formák, és műfajok ismerete egyben más műveltségi területek megértéséhez is hozzájárul. A mozgás és a tánc az emberi kultúra ősi elemei. Az iskolai ének-zenei nevelésbe a népi gyermekjátékok, népi táncok és történelmi táncok tanítása a szabad, rögtönzött mozgásvariációk révén épül be. A kibővített ismeretek egy része azoknak a gyermekeknek szükséges, akik a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz szükséges anyagként tanulják az ének-zene tantárgyat. Az emelt szintű ének-zenei nevelés a kórusmunkában teljesedhet ki igazán. Az együtténeklés egyént és közösséget formáló ereje olyan magas fokú kulturális igényességhez vezet, melynek közösségi hasznossága vitathatatlan. Ezért az ilyen típusú osztályokban a tanulók kötelező jelleggel vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Az énekkari órák a tanítással le nem kötött időkeretben valósulnak meg. Az iskolai kórus az iskolai ünnepélyeken, hangversenyeken előadóként vesz részt, s ez életre szólóan meghatározza a fiatalok viszonyát a zenéhez. Ahol a tanárok, szülők szívesen hallgatják, értékelik gyermekeik muzsikáját, ott az ének-zene meghitt közösséget teremt diákok, tanárok és szülők között. Néptánc A táncos nevelés a magyar énekes gyermekjátékot és a magyar néptáncok megismerését, a táncos anyanyelv megismerését jelenti. A hagyományos népi gyermekjátékok és mondókák túlnyomó többsége sajátos komplex jelenség, szöveg, ritmus, dallam, mozdulat és cselekmény együttesen jelenik meg. Ezt az ősi formát, amelyben az egyes művészeti ágak még nem válnak szét, az emberiség nemzedékről, nemzedékre őrzi. Ezt az örökséget kell tovább éltetni, már kisiskolás korban a nevelés szolgálatába kell állítani. A táncoktatás célja, hogy a gyermek a néptánc alapismeretek elsajátítása során örömmel tanuljon, szívesen táncoljon. Ismerje, szeresse, becsülje a közvetlen környezetének hagyományait, gyermekjátékait, népszokásait, népdalait, néptáncait. A tanultakat tudja a mindennapi életben, mozgásban – önkifejezésben – kulturált szórakozásban hasznosítani. A néptáncos nevelésnek a saját

17


Pedagógiai Program

hagyományaiból kiindulva a magyar énekes gyermekjátékok megismerésén át kell vezetni a néptánc alapozásához. A gyermekjátékoknak kiemelt, meghatározó szerepe van a magatartás formálásában, az iskolai szokásrend kialakításában. A játékok, táncok tanulásával, hangulatával csökkenteni lehet az iskolakezdéssel együtt járó szorongásokat, nehézségeket. Segíteni lehet a gyermek biztonságérzetének növekedését, gátlásainak feloldását, önfegyelmének, közösségi érzésének alakulását. Fejlődjön a gyermek ízlése, hallása, ritmusérzéke, játék és mozgáskultúrája, improvizatív táncolási készsége. Az alsó és a felső tagozaton a választott néptánc foglalkozás a testnevelés része. „Az énekes táncos népi játékainkat tehát nem kezelhetjük mellékes, kiegészítő anyagnak, elavult örökségnek, hiszen benne olyan kimeríthetetlenül gazdag, sokrétegű anyagot kapunk, amit önmagában a táncművészet egyetlen ága sem tud pótolni, illetőleg egyik sem rejt magában olyan sokirányú felhasználási lehetőséget, mint a néptánc.” /Martin György 1969/ Énekkar Az énekkar az ének-zene tagozat óráihoz szorosan kapcsolódó speciális fejlesztő tevékenység, amely beépül a zenei osztályok órarendjébe. Az énekkar célja: a zenei műveltség iránti fogékony tanulók számára bővebb ismeretek nyújtása és készségek, képességek fejlesztése, a hangversenyek látogatása és az amatőr zenélés. Az alsó tagozaton a nagy létszámú párhuzamos zenei osztályok miatt két kórus működik, tagjai 2-34. osztályokból kerülnek ki. Ez a két énekkar az Erdőzsongás és a Campanella Kicsinyek Kórusa. Az énekkari munka fő feladata: -

egységes hangszín kidolgozása,

-

hangképzés, tiszta intonáció,

-

többszólamú hallásfejlesztés alapozása,

-

rendszeresség kialakítása a karénekes munkában,

-

teljesíthető fellépések tervezése, az életkorhoz, hangi adottságokhoz, az alkalomhoz igazodó repertoár választása.

Az énekkari foglalkozások látogatása alsóban az ének-zene tagozatos osztályokban kötelező, a felső tagozaton pedig az ének-zene tagozatos és az alsóban ének zene tagozaton tanult gyermekek számára kötelező jellegű. A kóruspróbák látogatása alól felmentést szakmailag indokolt esetben a kórusvezető adhat. A kóruspróbák óraszámai:

18


Pedagógiai Program

-

Alsó tagozat: Erdőzsongás Kiskórus

2 óra/hét

-

Alsó tagozat: Campanella Kicsinyek Kórusa

2 óra/hét

-

Felső tagozat: Liszt Ferenc Gyermekkar

2 óra/hét

Az emelt szintű nyelvoktatással kapcsolatos célkitűzéseink Iskolánknak a nagy hagyományokkal rendelkező ének-zene tagozat mellett másik fő terület – a mai kor követelményeinek megfelelően – az emelt óraszámú nyelvoktatás. Hagyomány most már évről-évre megszervezésre kerülő német nyelvi tábor Ausztriába. Tudomásul kell vennünk, hogy a magyar kevesek által, szűk körben beszélt nyelv, amely a világ más tájain nem használható a kommunikáció eszközeként. Már ez is elég indítékot, ösztönzést adhat az idegen nyelv tanulásához. A 4. osztályban heti 2, 5-8. osztályban heti három, az emelt szintű nyelvi osztályokban heti 5 órában tanítunk idegen nyelvet. A tanulók tudásszintje alapján kialakított csoportok szervezésével látjuk biztosítottnak a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. A modern nyelvoktatás követelményeinek megfelelően foglakozunk a különböző nyelvi készségek fejlesztésével (hallás utáni megértés, olvasott szöveg értése, szituációs szerepjátékok, fordítási készség, stb.). A választott nyelv országismerete kapcsán a gyermekek megismerkednek az adott ország sajátosságaival, szokásaival, hagyományaival. Mindezek alapján reálisnak tűnik az a cél, hogy tanulóink 4-5 év nyelvtanulás után képesek legyenek - angolból, németből egyaránt - az alapfokú állami nyelvvizsga /A2/ letételére, valamint a középiskolában haladó szinten való további nyelvtanulásra. A tehetséges 7. és 8. osztályos tanulóink minden év januárjában, iskolánkban alapfokú nyelvvizsgát tesznek. Hiszünk abban, hogy tanulóink általános iskolai tanulmányaik befejezésekor a kor igényeinek megfelelő, korszerű nyelvtudásra tesznek szert.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Igyekeztünk figyelembe venni a tanulók biológiai fejlettségének különbözősége. Meghatározó szerepük van a gyermeket körülvevő felnőtteknek, szülőknek és pedagógusoknak. Általános cél a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése.

19


Pedagógiai Program

Az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, valamint olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is. Fontos az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul. -

A konstruktív, eredményes életvezetési képességének kialakítása, fejlesztése.

-

A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok – bűnmegelőzés, kábítószer, dohányzás/ - megvalósítására való törekvés /.

-

A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése.

-

A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

-

Önvezérlő képesség kialakítása (a belső igények és külső elvárások összehangolása).

-

A realitásérzék képességének kialakítása (a valóság és az elfogadott normáink összevetése).

-

Racionalitás (az elfogadott normákat képes megindokolni).

-

A kreativitás képessége (magatartási normarendszerének önálló továbbfejlesztése).

-

Szociális extenzivitás (a csoporton belüli magatartási normákat képes generálisan alkalmazni).

-

Relativitás (képes választani, tájékozódni a különböző normák között).

Ezekre épülő differenciális célunk, hogy a különböző adottsággal (biológiai…) bíró, eltérő fejlődési szinten lévő tanulóinkat a szaktantárgyi órákkal, osztályfőnöki órákkal, illetve tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokkal - érdeklődési körüket érintő tevékenységgel - fejlesszük, illetve kibontakoztassuk személyiségüket. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett: -

kiválasztással,

-

elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók -

műveltségét,

-

világszemléletük, világképük formálódását,

-

társas kapcsolatát,

-

eligazodásukat saját testükön, lelki világukban,

-

tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

20


Pedagógiai Program

Programunk készítésénél arra törekedtünk, hogy a nevelési, tanítási – tanulási folyamat adjon teret: -

a színes, változatos iskolai életnek, tanulásnak (az érdeklődést felkeltő szakóráknak), játéknak (világteszt, mimika, megfigyelő, szabályjáték stb.),

-

s közben fejlessze a tanulók énképét, önismeretét, alkalmazkodási (konfliktustűrő), megoldó készségüket,

-

járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik fontos értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, az igényesség elfogadásához.

Pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának képességeinek fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A sajátos nevelési igényű gyerekek személyiségfejlesztésével kapcsolatos teendők Intézményünk felvállalja a sajátos nevelési igényű, teljesítményzavarral, beilleszkedési nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő gyermekek integrált oktatását. Az életkori sajátosságoknak a fogyatékosság által okozott részleges körű módosulása szükségessé teszi a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását. A sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölnie az iskolai pedagógiai programnak azon nevelési területeit, amelyeknek kitüntetett helye és szerepe van a tanulók személyiségfejlesztésében, a sérült, a hiányos funkciók alakításában. A személyiségfejlesztés során különösen fontos:  a többi gyermeknél a másság elfogadtatása, tolerancia és empátia fejlesztése  a sajátos nevelési igényű gyermeknél énképének, önértékelésének fejlesztése a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében az agresszió levezetésére alkalmas technikák tanítása Az értelem kiművelése területén elvégezendő feladatok -

A megismerési vágy fejlesztése.

-

A tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása. 

A nyelv is a megismerés kapcsolatának fejlesztése (az irodalomtanításban rejlő fejlesztési lehetőségek kihasználásának fontossága).



A család réteghelyzete meghatározza az iskolába kerülő gyermek fogalomhasználatát és beszédmódját, ezzel előnyös vagy hátrányos alapfeltételt teremt az iskolai oktatás és beilleszkedés számára. Ezért fontos, hogy az iskola ne mélyítse a szakadékot a hátrányos helyzetű tanulók rovására. Igyekszünk olyan helyzeteket teremteni, ahol

21


Pedagógiai Program

sor kerül szókincs gyarapítására, elvont fogalmak értelmezésére, megértésére. Ebben nagy segítségünkre vannak a drámapedagógia tanításban rejlő lehetőségek, illetve a népszokásaink és néphagyományaink területe. 

Az értelmező tanulás elsajátíttatása (Tanulj meg tanulni!).



Gondolkodás és a nyelv (kommunikációs gyakorlatok, fantázia fejlesztése).



Olvasás, mint örömforrás, a könyvtár használata (iskolánkban adott ehhez a feltétel, hiszen gyönyörű könyvtárunk van, és a gyermekek élnek is a lehetőséggel).



A szelektálás, válogatás képességének fejlesztése.



Kortárs csoportokban folyó önművelődés igényének támogatása.

Az önkéntes segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: -

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

-

a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival,

-

a pozitív szociális szokások kialakításának segítsége (fogyatékos emberekre való figyelés),

-

empátia, beleélés fejlesztése,

-

család, mint munkaterület (Segíts otthon!),

-

idős emberekkel szembeni pozitív viselkedési normák kialakítása (családtagokra is vonatkozóan),

-

szabályhasználat képességének fejlesztése,

-

iskolán kívüli fórumok kihasználása.

A tanulók önkéntes munkájára az alábbi területeken biztosítunk lehetőséget: Ökoiskolai feladatok végrehajtása, rendezvények szervezése, felelősi és ügyeleti rendszer, segítségnyújtás társaknak, az iskola környezetének gondozása, diákújság készítése. A pedagógusnak mindig pozitív modellnek kell lennie (hiteles viselkedés, őszinteség, türelem, kritika, önkritika).

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) 128. §, 129. §, 130. § és 131. § előírja a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat.

A teljes körű egészségfejlesztés célja: -

Minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát fejlesztő, az iskolában rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

22


-

Pedagógiai Program

Az iskolai egészségfejlesztés eredménye, hogy a tanuló egészségi állapota kedvező irányú változást eredményezzen.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a következő területekre: -

az egészséges táplálkozás,

-

a mindennapos testnevelés, testmozgás,

-

a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése,

-

a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,

-

a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

-

a személyi higiéné kialakítása.

Az egészségfejlesztés figyelembe veszi a tanulók biológiai, társadalmi, életkori sajátosságait, valamint beilleszthető az intézményben megvalósuló átfogó prevenciós programokba. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok koordináltak, nyomon követhetők és mérhetők. A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület a védőnő közreműködésével készíti el. A nevelési-oktatási intézmény vezetője az egészségfejlesztési és prevenciós programok kiválasztásánál beszerzi az iskolapszichológus és a védőnő véleményét. Az egészséges életmódra vonatkozó szabályok: -

Az intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása mindenki számára kötelező.

-

Az

iskola

közreműködik

a

tanulók

veszélyeztetettségének

megelőzésében

és

megszüntetésében. Ha mindezt nem tudja megszüntetni, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot. -

A közétkeztetés élelmiszer-alapanyagainak beszerzését az étkeztetés megszervezője lehetőség szerint összehangolja a helyi élelmiszeralapanyag-termeléssel és előállítással.

-

Az intézményben üzemelő iskolabüfé nyitvatartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásához az intézmény vezetője beszerzi a fenntartó, a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértését.

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyereket veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzésére vonatkozó szabályok: Az iskolában folyó lelki egészségfejlesztés célja:

23


Pedagógiai Program

-

segítse elő a kiegyensúlyozott pszichés fejlődést,

-

készítsen fel és kínáljon megoldási stratégiákat a környezetből érkező ártalmas hatásokkal szemben,

-

fordítson kiemelt figyelmet a magatartási függőség és a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának,

-

iskolapszichológus bevonásával figyeljen a bántalmazás és agresszió megelőzésére és kezelésére,

-

ha a tanuló viselkedési problémái ismétlődő jellegűek, az intézmény vezetője értesíti az iskolapszichológust, és a tanuló köteles a pszichológus tanácsadásán részt venni.

Testmozgás A mindennapos testmozgás korosztályonként eltérő; alsó tagozaton 1-2. osztályban fontos, hogy ne érezzék erős váltásnak az iskolába lépést, és ezt a testnevelő tanárok segítségével érhetik el, méghozzá úgy, hogy ők játékos formában foglalkoztatják a gyermekeket a tanórákon. A testnevelők és napközis kollégák sok játékot alkalmazva a gyerekek tudtán kívül fejlesztik fizikai, illetve szellemi képességeiket. Inkább több rövid ideig tartó játékot alkalmaznak, pihenőket közbeiktatva. A tanulók leginkább a futójátékokat és az utánzójátékokat kedvelik. 3-4. osztályban a tanórákon megtanult ismeretek száma megnő, így a bonyolultabb sporttevékenységek is előtérbe kerülnek. Elkezdődik a mini sportágak oktatása (kézi-, kosár-, foci-, röplabda, futball). 5-6. osztályban elindítjuk tehetséges tanulóinkat a háziversenyeken, kerületi versenyeken, esetleg rangosabb találkozókon. 7-8. osztályban a fiúk és a lányok fejlődése eltér egymástól, így nemek szerinti bontott testnevelési órákat szervezünk részükre. A tanórákon kívül hetente több tömegsport illetve versenysport jellegű edzést tartunk. Több sportágra helyezzük a hangsúlyt, hogy a gyermekeknek meglegyen a választási lehetősége. Iskolán kívüli futóversenyek rendszeres résztvevői vagyunk, ahová nemcsak tanulóink, hanem családtagjaik, barátaik is eljöhetnek. Több sportágban rendez iskolánk házi versenyt, ahol az osztályok megmérkőzhetnek egymással. Nagy hangsúlyt fektetünk a diákönkormányzat sportnapi rendezvényére, melyet a tanítás nélküli munkanapok között határozunk meg minden évben.

24


Pedagógiai Program

Orvosi javaslat alapján a rászoruló diákjainknak rendszeres gyógytestnevelést biztosítunk.

Elméleti felkészítés Már alsó tagozaton elkezdődik az egészségnevelés oktatása a környezetismereti és testnevelés órák keretein belül. Témakörökre lebontva foglalkozunk az ember testrészeivel és azok működésével a korosztálynak megfelelően. A napirend betartása, az egészséges táplálkozás, az edzettség, a testi nevelés, a higiéniás szabályok megismerése és betartása adja az egészséges életmód alapjait. 5-6. osztályban a természetismeret tantárgy segítségével érintőlegesen foglalkozunk az egészséges életmóddal. A gyerekek megtanulják a közvetlen környezetükben élő élőlények világát. A hatodikos korosztály nemi fejlődésének megfelelően védőnő tájékoztatja külön a fiúkat, külön a lányokat a megfelelő szexuális viselkedésről, menstruációról és az esetlegesen felmerülő kérdésekről. Iskolánkban a pedagógusok külön továbbképzésen vesznek részt a drogmegelőzési programban. Hetedik osztályban a biológia tantárgy már az egész Föld élővilágával ismerteti meg a gyerekeket, valamint nagy hangsúlyt fektetünk a természetvédelemre és a globális problémákra. Nyolcadik osztályban lép be az egészség, mint megőrizendő érték. Az első félévben ismerkednek meg a gyerekek az ember szervrendszereinek felépítésével és működésével, majd második félévben a szervezetünk egészséges működésének idegi és hormonális szabályozásával. A biológia órákon kívül, osztályfőnöki órákon is visszatérő téma az egészség.

Egészségnevelési program Egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtást szolgáló program. A teljes körű fejlesztés célja, hogy az iskolánkban eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő tevékenységben. Fő feladat a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stressz-hatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos oktató-nevelő munka elválaszthatatlan része, és folyamatos tennivalója. Az összefüggő feladatok különösen az alábbi területekre terjednek ki: -

az egészséges táplálkozás,

-

mindennapos testnevelés, testmozgás,

-

a testi- lelki egészség fejlesztése,

25


-

az iskolai erőszak megelőzése,

-

baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,

-

személyi higiéné.

Pedagógiai Program

Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén végezendő feladatok: -

az egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal (azonosulás és szereptanulás),

-

napköziben a felelősi rendszer kialakítása és rendszeres alkalmazása,

-

az élet és testi épség védelme,

-

egészségkárosító és szenvedélybetegségek – dohányzás, alkohol, drog – kialakulásának megelőzése (legfontosabb hatóerő a felnőttek, a pedagógusok példamutatása; mindennapi, örömmel végzett testmozgás),

-

iskolai higiénia: megfelelő tisztaságú mosdók, tornaterem, zuhanyzó biztosítása,

-

táplálkozási, étkezési (tízórai, ebéd, uzsonna) kultúrának fejlesztése,

-

az iskolánk közétkeztetése - amelyet gyermekétkeztetési cég biztosít -, feleljen meg az egészséges táplálkozási előírásoknak.

A testi, lelki, mentális egészség fejlesztése: Az iskolánk megoldási stratégiákat kínál a pozitív személyiség fejlesztésére: -

szocializáció, beilleszkedés segítése,

-

a világ tevékenységének megismerése,

-

kiegyensúlyozott értelmi, érzelmi és pszichés fejlesztés.

A tanulói önértékelés rendszeressége (pedagógus segítségével). Együttműködés -

az iskolai egészségügyi szolgálattal,

-

a rendelkezésre álló szakemberekkel /pszichológus, fejlesztő pedagógus/.

Testi ügyesség fejlesztése (testnevelés órán, ill. szabadidős tevékenységek során). -

elegendő mozgáslehetőség,

-

rendszeres játéklehetőség,

-

mindennapi testedzés (A testi- lelki egészséghez, a kellő teherbíró-képességhez szükséges)

Iskolánkban tanulóink a testnevelés órán minden alkalommal végeznek légző- és tartásjavító tornát, gimnasztikát. Így biztosítható a megfelelő keringési- és légző- rendszeri terhelés.

26


Pedagógiai Program

A mindennapi testnevelés órák keretében rendszeresen járnak gyermekeink úszni, korcsolyázni. A mindennapi testedzés körét olyan életmód –sportokkal is bővíti iskolánk, mint a rollerezés, a lábtenisz, tollaslabdázás, szivacslabda, tenisz, ping-pong stb. A hatodikos korosztály nemi fejlődésének megfelelően védőnő tájékoztatja külön a fiúkat, külön a lányokat a megfelelő szexuális viselkedésről, menstruációról és az esetlegesen felmerülő kérdésekről. Iskolánkban a pedagógusok továbbképzésen vettek részt a drogmegelőzési programban. A kerületi rendőrséggel együttműködik iskolánk, ahonnan évente meglátogatnak minket, és előadásokat tartanak, szenvedélybetegségek, erőszak, kiskorú bűnözés témakörökben. Szakemberek világosítják fel tanulóinkat. Az iskolánk védőnője és iskolaorvosa is részt vesz az egészségnevelés elméleti oktatásában. Az alsó tagozatos osztályokban: -

egészséges táplálkozás

-

általános testi higiéné,

-

fogápolás,

-

öltözködés.

Felső tagozaton: -

egészséges táplálkozás,

-

serdülőkori változások,

-

menstruáció,

-

testi higiéné,

-

szexuális felvilágosítás, fogamzásgátlás,

-

nemi úton terjedő betegségek.

A tanulók egészségéért végzett vizsgálatok Az iskola tanulói minden tanévben egészségügyi szűrővizsgálaton vesznek részt, melyet az iskolaorvos és az iskola védőnő végez. -

általános testi fejlettség (súly, magasság) ellenőrzése (minden évfolyamon),

-

doesitás, golyva, testtartási rendellenességek kiszűrése /folyamatos tevékenység/,

-

vérnyomás ellenőrzése (7.-8. osztályokban),

-

látásélesség, színlátás vizsgálata (1.,5.,7.osztályokban),

-

hallási vizsgálat (1.,7.osztályokban).

A kiszűrt tanulókat megfelelő szakrendelésre irányítjuk. Az ANTSZ rendelete alapján, védőoltásokat, és tisztásági vizsgálatokat (pediculósis) is elvégezzük.

27


Pedagógiai Program

A környezet- és egészségvédelem jeles napjai A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelően vetélkedőt, témanapot, projectórát, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 3. Április 22. Május 8. Május 10. Május 18. Június 5. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 4. Október 31.

Víz világnapja Csillagászati világnap Föld napja Nemzetközi Vöröskereszt napja Madarak és fák napja Múzeumi világnap Környezetvédelmi világnap Autómentes nap Takarítási világnap Állatok világnapja Takarékossági világnap

A környezeti nevelés értékelése, minőségének a fejlesztése Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet. A szakmai tartalmat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük, és ennek keretében kerülnek mérésre is.

A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) meghatározza a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. A cél, hogy az iskolai közösségben meglegyen a törekvés az ismeretszerzésre, a másság elfogadására, a jogszerű magatartásra, a közösség növekvő érdekeinek elfogadására, és igény az egyéni méltóságot megőrző építkezésére, hozzájárulni a tanulási kudarcból és a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez. Az iskolában zajló élet minden pillanatában, minden színterén állandó kölcsönhatás mutatkozik. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja. Mindegyik terület sajátos foglalkozási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai. Abban azonban megegyeznek, hogy valamennyi tevékenyen hozzájárul: 28


Pedagógiai Program

-

az egyéni (tanuló), közösségi magatartásformák kialakításához,

-

a tanulók véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,

-

a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

-

a migráns tanulók beilleszkedésének támogatásához,

-

az egyéni toleranciaszint növeléséhez,

-

az együttérző, segítő magatartás kialakulásához,

-

reális önértékelés formálásához,

-

felelősség-, és kötelességtudat kialakulásához,

-

harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez,

-

a társadalmi kirekesztés minden formáját elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben levő társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő magatartásformák kialakítása a gyerekekben.

Színterei: -

szaktantárgyi órák, osztályfőnöki órák,

-

iskolai ünnepélyek, megemlékezések,

-

sport és egyéb versenyek,

-

tanórán kívüli foglalkozások,

-

napközi,

-

séta, kirándulás,

-

szakkörök,

-

önkéntes munkavégzés,

-

diákönkormányzati munka,

-

Ökoiskolai és szabadidős tevékenységek.

Valamennyi terület feladata azonos. Közösen, egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola minden dolgozójának alkalmazni kell mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen -

megjelenésével,

-

viselkedésével,

-

beszédstílusával,

az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. 29


-

Pedagógiai Program

társas kapcsolatával

Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület - a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve -, kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: -

ismerje meg a társas együttélés azon alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek,

-

megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit,

-

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek,

-

legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket,

-

váljon érzékennyé környezete állapota iránt,

-

tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni,

-

az önálló, felnőtt életben képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,

-

tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet,

-

legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére,

-

tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik a tananyag elsajátítása során: -

segítik a tanulók kezdeményezéseit,

-

hozzájárulnak a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

-

elősegítik a közvetlen tapasztalatszerzést, a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

-

elegendő lehetőséget biztosítanak a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,

-

megalapozzák a nemzettudatot, elmélyítik a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

-

ösztönzik a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását,

-

késztetnek az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,

30


Pedagógiai Program

-

ösztönzik a tanulót az önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra

-

képességei a kommunikációs kultúra középpontjában állnak,

-

kifejlesztik a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

-

ismereteket adnak a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

-

személyi, tárgyi környezetük segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,

-

fejlesztik a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

-

felkészítenek a felelősségteljes szexuális kultúrára, magatartásra,

-

az általuk alkalmazott változatos munkaformák erősítik az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

Eszközeink: -

a gyermekkel közösen megtalált szellemiségi tartás követése,

-

a tanulókban benne lévő jó kényszerének a törvényesítése a tanévi munka során,

-

életkori sajátosságok figyelembe vétele, akkor, amikor oktatói, nevelői, testépítési tevékenységet vezetünk,

-

az adott közösség szellemiségének figyelembe vétele,

-

viszonyulás kialakítása önmagunkhoz, közösségeinkhez, a természethez, a tárgyakhoz,

-

az értékrend elnyerésének szabadsága,

-

a jövő építése a fellelhető gyökerek alapján.

Módszereink: -

a tanuló mindig érezze meg annak a tevékenységnek a szükségességét, amit végeztetünk vele,

-

a tanár által vezetett foglalkozások milyenségétől függően alkossuk meg a tanárra és tanulóra érvényes törvényeket,

-

azoknak a törvényszerűségeknek a megismertetése, amely alapján a világmindenség egysége működik,

-

az általunk nyújtott ismereteknek a holnap szolgálatába való állítása.

Az iskola és a szülői ház kapcsolata Az iskola sikeres nevelést a szülői ház nélkül nem folytathat. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülők iskolánk életébe aktívan bekapcsolódva, nevelési elveinket és oktatási

31


Pedagógiai Program

célkitűzéseinket megismerve és elfogadva, azzal azonosulva, partnerként vegyenek részt munkánkban. Örömmel vesszük javaslataikat, észrevételeiket, előre vivő kritikáikat, ugyanakkor elvárjuk a kompetenciahatárok betartását. A szülőknek is tiszteletben kell tartani az elfogadott iskolai Házirendet, nem szólhatnak bele szakmai kérdésekbe, értékelésbe, ugyanakkor őket érdeklő szakmai kérdéseket tehetnek fel a pedagógusoknak, melyre kielégítő választ kell kapniuk. A szülők konkrétan és igen hatékonyan felléphetnek érdekeik érvényesítésében a Szülői Szervezeten keresztül.

A pedagógus intézményi feladatai az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai (Nkt. 54., 62.,63.§) A nevelőtestület minden tagjának feladata: -

segíteni a tanulók kezdeményezéseit,

-

hozzájárulni a közvetlen tapasztalatszerzéshez,

-

elősegíteni a közvetlen tapasztalatszerzés révén a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

-

felkészülni a tanítási órákra,

-

megalapozni a nemzettudatot, elmélyíteni a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,

-

ösztönözni a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását,

-

irányítani a tanulót az önálló ismeretszerzésben, véleményformálásban,

-

fejleszteni a kommunikációs kultúrát,

-

kialakítani a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,

-

ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,

-

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

-

rendszeresen értékelni a tanulók munkáját,

-

megfelelően dokumentálni a megtartott órákat, levezetni a helyettesített órákat,

-

lebonyolítsa a javító, osztályozó vizsgákat,

-

ellátni a tanulókkal kapcsolatos feladatokat, a tehetséggondozást,

-

ellátni a felügyeletet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

32


Pedagógiai Program

-

iskolai programokat, rendezvényeket szervezni,

-

ellátni a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

-

szülői értekezleteket, fogadóórákat tartani,

-

részt venni a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken,

-

részt venni a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

-

felügyelni a tanulókat az óraközi szünetekben és ebédeléskor,

-

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezni,

-

részt venni az iskolai ünnepségeken és rendezvényeken,

-

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

-

közreműködni az iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában,

-

rendben tartani a szakleltárakat és szaktantermeket,

-

rendben tartani az osztálytermeket, és kialakítani a dekorációt,

-

az általuk alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését,

-

nevelni, oktatni a legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban iskolánk tanulóifjúságát,

-

betartani és teljesíteni a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelveit, értékeit, cél- és feladat rendszerét,

-

tovább képezni magát szakmailag, pedagógiailag,

-

a városi, iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni.

A pedagógusok nevelési-oktatási feladatai -

A pedagógusok általános működési feladatait (ügyeleti rend, ügyviteli feladatok, rendezvényszervezés, tanórán kívüli feladatok stb. ) az iskola színvonalas működéséhez szükséges mértékben olyan módon határozzuk meg, hogy a tantárgyi szakmai munka elsődlegessége és eredményessége mellett biztosítsuk a tanulók személyiségének optimális fejlődését, és az iskola általános működési biztonságát is garantáljuk.

-

Kötelessége teljesíteni az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatokat.

-

A tantervek végrehajtása.

-

A pedagógiai etika írott vagy íratlan törvényeinek betartása.

-

A feladatok vállalása önkéntes, kivéve az iskola vezetői által meghatározott feladatokat (pl.: helyettesítés, ügyelet).

-

A problémák nyílt mindenkori megbeszélése történjen meg a megfelelő hangnemben tanulóval, szülővel, kollégával, vezetővel egyaránt. 33


-

Pedagógiai Program

Az egészség, testi épség megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása, azok elsajátításáról való meggyőződés.

-

A szükséges intézkedéseket megtétele, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll.

-

A tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységek megszervezése, a megelőzéssel kapcsolatos ellenőrzési tevékenységeknek végrehajtása.

-

A tanulók iskolán kívüli rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon a tanulók baleseteinek megelőzése érdekében a szükséges tennivalók megtétele.

-

A védő, óvó előírások betartása és betartatása bombariadó esetén.

-

Az illetékes szervek értesítéséről való gondoskodás, az intézmény gyors és szakszerű kiürítése.

-

Kulturált viselkedés, öltözködés ( ünnepélyeken a közösség íratlan törvényének betartása); ünnepélyeken a közösség döntése által meghatározott öltözködés.

Az integrált oktatásban – nevelésben részt vevő pedagógusok feladatai A tanév előkészítése során részletesen megismerik és elemzik az SNI gyermekek iratanyagát, vizsgálati dokumentációját. A létszám és a fejlesztési feladatok ismeretében közösen tervezik meg az osztályba sorolás módját. Számba veszik a befogadó osztály közösségi jellemzőit, és az integrált tanulók sajátos problémáit. Előzetes, egy hónapra szóló fejlesztési tervet szükséges készíteni a gyógypedagógus irányításával. A gyermekvédelmi felelőssel mérlegelik a szülők megnyerésének lehetőségét, stratégiát dolgoznak ki a kapcsolat felvételére és erősítésére. Beszerzik a speciális fejlesztőeszközöket, tankönyveket, taneszközöket. A tanév megkezdésekor az egyéni fejlesztési tervek kimunkálása, a gyermekek tartós megfigyelése és a szakértői vélemények alapján a szülők bevonásával. A habilitációs, rehabilitációs órakeret felosztásához javaslattétel. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges dokumentációk, a Tü. 356. r. sz. rehabilitációs és egyéni fejlődési lap nyomtatvány megnyitása. A tanév során a nevelő – oktató munka tartalmában érvényesíti a differenciálás, az egyéni bánásmód, és az SNI tanulókra vonatkozó irányelveket. Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók fejlődéséről. Együttműködik az integrációt segítő belső és külső szakemberekkel. A tanév végén az osztályfőnökök elemző értékelést készítenek az osztályba járó tanulók fejlődéséről, az elért eredményekről.

34


Pedagógiai Program

Az integrációt segítő belső és külső szakemberekkel feltárják az esetleges kudarcok okát, stratégiát dolgoznak ki a következő időszak munkájához. Javaslatot készítenek a kontroll vizsgálatokra és egyéb szakvizsgálatokra. Az SNI tanulók fejlesztéséhez szükséges dokumentációk lezárása. Fejlesztő foglalkozások rendje: A sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók fejlesztését az intézmény belső szakemberei vagy az integrációt segítő egyéb szolgáltatók végzik. A továbbtanulásra előkészítő foglalkozások a szülői, tanulói igények függvényében a 8. évfolyam tanulói részére szervezhetők. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a szakvéleményben foglalt rehabilitációs és fejlesztő foglalkozások megszervezéséért. Az órákat a tanórai foglalkozásokon túl kell megszervezni a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 138.§.-ban meghatározott időkeret alapján. A szülők tájékoztatása a gyógypedagógus feladata. Az órarend megváltoztatása az intézményvezető vagy az intézményvezető helyettes jóváhagyásával történhet. Az órarend megegyezik az egyéni fejlődési lap betétívével. Rehabilitációs és fejlesztő foglalkozásokon való részvétel rendje A szakértői bizottság, a nevelési tanácsadó szakvéleményben javasoltak szerint kizárólag a kötelező tanórai foglalkozáson túl szervezett rehabilitációs és fejlesztő foglalkozáson való részvétel a tanuló számára kötelező annak a tanévnek a végéig, amíg a szakvélemény javasolja a különleges gondozás keretében történő ellátást. Mulasztás szempontjából ezeket a foglalkozásokat úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A foglalkozásról való mulasztás, késés időpontját, igazolt vagy igazolatlan voltát vezetni kell a Tü. 356. r. sz. rehabilitációs és egyéni fejlődési lap betétívén a foglalkozás sorának megjegyzés részében. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló Feladatunk a társadalom által elvárt norma- és szokásrendszerek megismertetése, elfogadtatása a gyerekekkel. A különböző életkori sajátosságok meghatározzák azokat a tevékenységeket, módszereket, melyekkel a tanulók beilleszkedését az adott csoportban elősegíthetjük. Az elsősöket és az újonnan érkezőket szeretetteljes, barátságos légkörben fogadjuk. Fontos az iskolába kerülő tanulóink sikeres beilleszkedése, új személyi kötődések kialakítása. Ennek érdekében fejlesztjük: 35




a konfliktuskezelő képességüket,



az alkalmazkodó képességüket,



az aktivitásukat,



a hierarchia-, és monotónia tűrésüket,

  

a kommunikációs készségüket, az önfegyelmüket, a munkakultúrájukat.

Pedagógiai Program

A tanórán és a tanórán kívüli tevékenységek minden területén törekszünk ennek megvalósítására. A magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek számára iskolánk biztosítja az egészséges lelki fejlődéshez szükséges feltételeket: a pozitív érzelmi és intellektuális élményeket, kapcsolatokat. Ennek érdekében feladatunk:  a belső motiváltság felkeltése,  a szabályok alkotása és azok betartatása a gyermekekkel, diákjaink bevonása az őket érintő döntésekbe,  a kommunikáció, az érzelmi kapcsolatok támogatása,  a konfliktusok és a mentálhigiénés problémák kezelése,  a túlterhelés megelőzése, a teljesítmény, követelmények, elvárások területén,  a stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése. A tanárok és a diákok közötti barátságos viszony kialakítására törekszünk annak érdekében, hogy a gyermek a problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal forduljon tanáraihoz.

Az osztályfőnök feladatai Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Munkáját az általános iskola nevelési és oktatási terve, valamint az iskolai munkaterv alapján végzi. Munkáját előre megtervezi, és ezt írásban foglalkozási tervben rögzíti. Felelős vezetője az osztály közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése. Munkájában támaszkodik a diákönkormányzat vezetőségére, segíti és figyelemmel kíséri tevékenységüket. A tanulmányi munka figyelemmel kísérése -

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit.

-

Munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

-

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

36


Pedagógiai Program

-

Év elején és végén helyzetelemzést és beszámolót készít.

-

Felkészül az osztályozó értekezletre félévkor és év végén.

-

Összeveti az osztály teljesítményét a korábbi eredményekkel.

-

Adminisztrálja a hiányzásokat, késéseket.

-

Irányítja az osztály közösségi munkáját.

-

Számon tartja a tantárgyi és sportversenyeken elért eredményeket.

-

Figyelemmel kíséri a kimagaslóan, illetve a gyengén teljesítő tanulók munkáját.

-

Szem előtt tartja tanítványai előmenetelét, fegyelmi helyzetét tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Tapasztalatait megbeszéli az érintett kollégával, szülővel, esetenként az igazgatóval.

-

Szorgalmazza a tanulók iskolai felszerelésének meglétét, és rendszeres időszakonként ellenőrzi ezeket.

-

Segíti a pályaválasztást, pályaorientációt.

-

Jelzi az esetleges szakértői vizsgálat szükségességét.

-

Az osztállyal és az osztályban tanító tanárokkal történő megbeszélés után félévkor és év végén értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Év elején az első osztályfőnöki órán megismerteti a tanulókkal a házirendet, felhívja a figyelmet az esetleges változásokra.

-

Folyamatosan ügyel a házirendben foglaltak betartására, különösen a késésekre és a hiányzásokra.

-

Kiemelkedően magas hiányzás, illetve igazolatlan hiányzás esetén értesíti a gyermekvédelmi felelőst.

-

Alaposan ismeri tanítványai személyiségét.

-

Segíti az osztályba újonnan érkezett tanulók beilleszkedését.

-

Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli tanulóit.

-

Szülői értekezletet tart.

-

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

-

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

-

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. 37


Pedagógiai Program

-

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

-

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

-

Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

-

Gyermekvédelmi feladatokat lát el, folyamatosan tartja a kapcsolatot az iskola gyermekvédelmi felelősével.

-

A veszélyeztetett tanulókról feljegyzést készít, szükség szerint pedagógiai véleményt ír.

-

Felelős osztálya rendjéért, tisztaságáért.

-

Látogatja az osztálya tanítási óráit, tanórán kívüli foglalkozásait. Észrevételeit megbeszéli az érintett nevelővel.

A diákönkormányzat segítése -

Minden év elején tevékenyen segíti az osztály diák önkormányzati képviselőinek megválasztását, ismerteti a DÖK működését.

-

Az osztály előtt legalább havonta egyszer beszámoltatja a diák önkormányzati képviselőt.

Adminisztrációs, dokumentációs tevékenység -

A tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait.

-

Összegyűjti az osztályba járó tanulók bizonyítványait.

-

Kitölti az osztálynaplót, vezetését ellenőrzi.

-

A hiányzásokat havonként, félév végén, illetve év végén összesíti.

-

Kitölti és kiadja a félévi értesítőket és az év végi bizonyítványokat.

-

Elvégzi a pótvizsgákkal, az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos adminisztrációt.

-

Kitölti és vezeti az anyakönyveket.

-

Elkészíti az aktuális statisztikákat.

-

Tájékoztatja a tanulókat és szüleiket arról, hogy az intézmény legfontosabb

-

dokumentumai (pedagógiai program, házirend, az éves munkaterv, a DÖK szabályzata) hol hozzáférhetőek számukra.

38


Pedagógiai Program

Az osztályfőnöki órák tervezésével, megtartásával kapcsolatos teendők -

Összeállítja és elkészíti az osztályfőnöki tanmenetet.

-

A tervezett témákról beszélgetést folytat, kooperatív foglalkozást tart az osztályfőnöki órákon.

-

Az iskolapszichológus szakmai segítségét is igénybe veszi a személyiség- és közösségfejlesztéshez.

-

Az iskola ÖKO programjának megvalósítását segíti:

-

Részt vesz az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában.

-

Vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, és itt értékeli az osztálya helyzetét, neveltségi szintjét, magatartását, szorgalmát, tanulmányi helyzetét,

-

Törekszik a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztésére, gondot fordít a gyengébbek felzárkóztatására, a differenciált foglalkoztatásra, tehetséggondozásra.

-

A tanulók személyiségfejlesztése érdekében együttműködik a szülőkkel.

-

A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát.

-

Havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző jegyeit.

-

Elvégzi az ügyviteli, adminisztrációs teendőket, megírja az anyakönyveket, kitölti a bizonyítványokat.

-

Felelős az osztálynapló (e-napló) pontos és folyamatos vezetéséért.

-

Haladási naplóba az órarendet hetenként előre beírja, a bejegyzéseket ellenőrzi, az igazolásokat összeszedi, az osztályzatok számát figyelemmel kíséri,

-

A napló "megjegyzés” rovatában gondoskodik a jutalmazások- büntetések bejegyzéséről ill. bejegyeztetéséről.

-

A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel ismerteti.

-

Bombariadó esetén az intézményben elfogadott intézkedési rend alapján tevékenykedik.

-

Ellenőrzi a tanulók szakkörre, tanfolyamra, sportegyesületbe való jelentkezését, indokolt esetben az engedélyt visszavonhatja.

-

A szülői közösség vezetőjével és felelősökkel irányítja osztálya szülői közösségét.

-

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységét helyi rend alapján végzi.

39


Pedagógiai Program

Az iskola hagyományrendszeréhez, munkatervéhez kötődő tevékenységek -

Minden év elején az első osztályfőnöki órán ismerteti a tanév rendjét.

-

Tűz- és balesetvédelmi oktatást tart.

-

A hagyományos rendezvényeken (tanévnyitó, osztálykarácsony, ünnepségek, szereplések, ballagás, tanévzáró) felügyeli saját osztályát.

-

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, és azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában.

-

Az osztályfőnök helyettes segítségével megtervezi és megszervezi, valamint felelősséggel vezeti az osztálykirándulásokat.

Szülőkkel való kapcsolattartás -

Egy évben legalább három szülői értekezletet tart.

-

Aktív kapcsolatot tart a szülőkkel, valamint a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

-

Rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi eredményéről, az osztályközösség fejlődéséről.

-

Az ellenőrző könyvben tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.

-

Ellenőrzi, hogy a szülők ezeket az észrevételeit tudomásul vették-e.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: -

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

-

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

-

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

-

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,” Iskolánkban egyre több a hátrányos helyzetű, a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő, és a sajátos nevelési igényű tanulók száma.

40


Pedagógiai Program

Fontosnak tarjuk, hogy eredményes legyen a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatása. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást. (Nemzeti

Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 2. Értelmező rendelkezések fejezet 4. § 14. pontja)

Sajátos nevelési igényű tanulók 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 4 § 23. Az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete 2. § 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 31. § (2) 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Sajátos nevelésű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve Célja: Hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy:  a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,  az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez,  a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé,  a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza:  a

tartalmak

kijelölésekor

egyes

területek

módosításának,

elhagyásának

vagy

egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit,  a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit,

41


Pedagógiai Program

 a nevelés, oktatás és fejlesztés a szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket a pedagógiai programban és a helyi tantervben vesszük figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára.  A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken.  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermekés szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság”

42


Pedagógiai Program

alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki -

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,

-

egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

-

a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,

-

egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

-

együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Iskolánk az alapító okiratunkban megjelölt 801225 szakfeladaton osztályonként egy tanuló képzését tudja vállalni. A testi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapelvek A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban.

43


Pedagógiai Program

Mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgás- és életteret. Segítsük a tanulót abban, hogy sérüléséből adódó hátrányos következményeit csökkentsük vagy ellensúlyozzuk. A fejlesztés az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történik. Biztosítjuk az akadálymentes közlekedést (lift, kapaszkodó, külön mosdó, WC használata) Célok A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztő folyamatba; alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. Megteremtjük az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok során felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: -

kialakítjuk az egészséges énképet és önbizalmat,

-

növelni kell kudarctűrő képességüket,

-

önállóságra neveljük őket,

-

megtanítjuk együtt élni, együtt felnőni, hogy mind közelebb jussanak egészséges társaikhoz,

-

igyekszünk megteremteni a segítő, elfogadó toleráns légkört a tanulók körében.

Kiemelt feladatok A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti  a mozgásbiztonságot,

44


Pedagógiai Program

 a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát,  az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. Ha a mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége indokolja, akkor az első évfolyam teljesítésére a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) is biztosít. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítástanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg.

45


Pedagógiai Program

A mozgássérült tanulók részére taneszköz Taneszköz kódja 11.1.1.1.11.

Eszköz neve Asztali könyvtartó Térdeplő szék Mozgásnevelés rehabilitációja: Bobath kezelő ágy Függesztő ágyas kezelő ágy Úszódeszka Erőfejlesztő gépek (különfélék) Szelektív ingeráram készülék Több funkciós szivacselemek Speciális háromkerekű kerékpár Egyensúlyfejlesztő eszközök Különféle híradástechnikai eszközök, számítógépek

11.1.1.10.0.182 11.1.1.10.0.1.84 10.0.1.12 10.0.1.1. 11.1.10.0.1.85 11.1.10.0.1.92 11.1.10.0.1.99 11.1.10.0.1.89

Mozgássérült tanulók esetén a fenti szükség szerinti taneszközök, mozgásnevelési rehabilitációs műszaki cikkek és egyéb eszközök kerülnek beszerzésre az egyéni szükségleteket figyelembe véve.

Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység, felzárkóztatás 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4 § 2. Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási

hiányosságokkal

küzd,

közösségbe

való

beilleszkedése,

továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 17. § 56.§ (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti. a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Célunk, hogy ezek a gyerekek a differenciálással, az egyéni haladási ütemű fejlesztéssel kellő önbizalomhoz, sikerélményhez jusson. A jól motivált tevékenységsorozattal felkeltsük az érdeklődését a tanulás iránt.

46


Pedagógiai Program

Tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység -

A tanulási zavarok korai felismerése (osztályfőnök, szaktanár).

-

A zavar okának a megkeresése.

-

A tanulási zavar korrekciója (alsó tagozat kiemelt feladata).

-

Felzárkóztatás.

-

Differenciálás – lehetőség szerint csoportbontással, projekttel.

-

Tanácsadás a szülőknek.

-

Napközi otthon, tanulószoba – tanítók, szaktanárok segítsége.

-

Írásbeli és szóbeli számonkérés arányának adott tanulóra való adaptálása.

-

Szakkörbe irányítás.

-

Egyéni beszélgetések – tanár, osztályfőnök, fejlesztő pedagógus, védőnő…

-

Tanulási modellek megismertetése.

-

Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra.

-

Pozitív képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése.

-

A biztatás legyen viselkedésünk alapelve.

-

A tanulók sikerélményhez való juttatása.

-

A másság elfogadása, a problémákkal való bánásmód megtanulása.

-

A felzárkóztató iskolai tevékenység a rászoruló tanulók részére.

-

A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező gyerekekre külön odafigyelés és egyéni bánásmód.

-

Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak.

Az osztályfőnök feladatai: -

Kiváltó ok megkeresése.

-

Együttműködés a szülővel.

-

Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.

-

Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat.

-

Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel.

-

Kezdeményezi a felmentést, az egyéni továbbhaladást.

-

Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételt.

-

Minden információját megosztja az osztályban tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel.

47


Pedagógiai Program

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése a valamilyen szempontból kiválogatott diákok esetén különösen fontos nevelési terület, mivel a valamely területen tehetséges tanulók között a magatartászavarok előfordulása az átlagosnál talán gyakoribb is lehet. A tanulók magatartási zavarainak legfőbb okai: -

a tanulási kudarcok, a tanulói képességek és a szülői elvárások közötti összhang hiánya,

-

a társadalmi, a szülői és az iskolai elvárások különbözősége,

-

konfliktuskezelési problémák, a diák nem tanulta meg a konfliktusok feloldásának módszereit,

-

a túlzottan megengedő szülői magatartás,

-

a szülő az anyagiak biztosításán túl nem foglalkozik gyermekével,

-

a gyermek orvosi és az ebből következően más okokból kialakuló pszichés problémái (ritkábbak) (nagyothallás, csökkentlátás, tartós egészségkárosodás, pl. cukorbetegség, epilepszia).

A beilleszkedési, magatartási problémák kezelésének alapvető eszköze az osztályfőnöki, szaktanári odafigyelés, segítségnyújtás alapja az egységes, ugyanakkor differenciált és a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó, egyértelmű követelménytámasztás. Már a beiskolázási tájékoztatókon és az első szülői értekezleteken egyértelműen tájékoztatni kell a szülőket (később folyamatosan a diákokat is) az iskola követelményrendszeréről, arról, hogy milyen képességekkel rendelkező diákokat, milyen célok érdekében, milyen programmal kívánunk oktatni, nevelni. A szülőket elsősorban az oktatási célok és programok érdeklik, fokozott figyelmet kell fordítanunk nevelési elképzeléseink megismertetésére, elfogadtatására is. A tanulási kudarcok, a képességek és szülői, iskolai elvárások különbözőségéből eredő magatartási zavarok a pedagógusok és a szülők szoros együttműködésével, folyamatos információcserével és ezen keresztül az elvárások és követelmények fokozatos összehangolásával csökkenthetők (fogadóórák, szülői értekezletek, egyéni beszélgetések a tanulóval, szülővel). Ennek a tevékenységnek a koordinátora az osztályfőnök, akinek szerepet kell vállalnia a szaktantárgyi órákkal kapcsolatos problémák rendezésében is. A pedagógusok számára a tanulói magatartás területén történő egységes követelménytámasztás alapjait a házirendben és az iskola egyéb dokumentumaiban megfogalmazott elvek jelentik. A magatartás és szorgalom értékelésének egységes szempontrendszere szabja meg azokat az értékeket, amelyeket ezen a területen az iskola követni kíván, elismer.

48


Pedagógiai Program

A magatartási problémák kezelésének alapvető eszköze a pozitív példa állítása, szükség esetén adminisztratív eszköze az iskola szervezeti és működési szabályzatában megadott fegyelmező intézkedések, súlyosabb esetben fegyelmi büntetések alkalmazása. Amennyiben az osztályfőnök vagy a szaktanár véleménye szerint a diák magatartási problémáinak a szülői figyelem hiánya, a minden határon túli, megengedő szülői magatartás is oka, erre a pedagógusnak kötelessége figyelmeztetni a szülőt. Elvárjuk

a

szülőtől,

hogy

a

tanuló

iskolai

munkáját,

magatartását

befolyásoló

egészségkárosodásáról, pszichés problémáiról az iskola (osztályfőnök, érintett szaktanár) megfelelő tájékoztatást kapjon. A pedagógus az ilyen típusú információt köteles bizalmasan kezelni. A szaktanárnak, osztályfőnöknek pedig kötelessége jelezni a szülőnek, ha ilyen problémára utaló jeleket tapasztal (a tanuló magatartásában bekövetkező indokolatlan, hirtelen változás). Az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős, az iskolavezetés amennyiben olyan magatartási problémát tapasztal, amely szakember (orvos, pszichológus, nevelési tanácsadó) beavatkozását igényli, köteles erről tájékoztatni a szülőt, és segítséget nyújtani a megfelelő szakember megkeresésében. A viselkedési zavart előidéző tényezők: -

a tanuló adottságai, organikus tényezők,

-

a családi környezet,

-

a társadalmi környezet,

-

az iskolai környezet.

Jelei: -

nyugtalanság,

-

hipermotilitás,

-

fegyelmezetlenség,

-

dekoncentráltság,

-

impulzivitás,

-

agresszió.

A helytelen viselkedés célja lehet: -

magukra akarják vonni a figyelmüket,

-

hatalmat akarnak maguknak,

-

bosszút akarnak állni,

-

tehetetlenséget mutatnak.

49


Pedagógiai Program

A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: -

Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó).

-

Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra.

-

Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése.

-

A biztatás legyen viselkedésünk alapelve.

-

Közös kedvelt tevékenységek szervezése, az öröm a játék fontosságának kiemelése. A tanórán kívüli foglalkozások: kirándulások, erdei iskola, múzeumlátogatás, sportverseny, kulturális rendezvények, diáknap, szakkör, jeles nap.

-

A tanulók sikerélményhez való juttatása.

-

A másság elfogadása, a problémákkal való bánásmód megtanulása.

-

A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető.

-

Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak.

-

A tanulókban lévő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés módszerének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk.

-

Magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük.

A magatartási zavarokkal küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el: -

az osztályfőnök,

-

az osztályban tanító nevelők közössége,

-

a gyermekvédelmi felelős,

-

a szabadidő felelős,

-

az osztályfőnöki osztályközösség vezető,

-

az iskolavezetés.

A feladatokat koordinálja az osztályfőnök. Az osztályfőnök feladatai: -

Adatlap készítése, feladatok ütemezése. (szociometria készítése).

-

Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel.

-

Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e.

-

Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat.

50


Pedagógiai Program

-

Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi felelőssel.

-

Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételt.

-

Minden információját megosztja az osztályban tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel.

-

Erősíti a team munkáját a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában.

A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi: -

ha az érintett tanuló huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben,

-

ha többnyire elfogadja és betartja a szabályokat,

-

ha együttműködik tanáraival, társaival,

-

ha az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót.

A magatartászavarral küzdő diákjaink sikeresebb iskolai beilleszkedése érdekében a kerületben működő szakképzett pedagógusok segítségét vesszük igénybe. A fogyatékos, illetve beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból az értékelés és minősítés alól. Az igazgató – a szülő kérelmére – felmentheti az iskola kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a tanulót, ha sajátos helyzete, egyéni adottságai, fogyatékossága ezt indokolttá teszi. Tanulmányait magántanulóként folytathatja, így külső, otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségének. A megoldás lehetőségei: -

Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja)

-

Középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség)

-

Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik)

Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. Alsó tagozaton -

prevenció: óvodai kapcsolattartás (a gyerekek megismerése még az első tanév előtt),

-

az óvoda – iskola közti könnyű, zökkenőmentes átmenet biztosítása,

-

egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája),

-

rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása),

51


-

Pedagógiai Program

a tanóra és szabadidős tevékenységek arányos elosztása az egyenletes terhelés érdekében a nap folyamán,

-

szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus stb.),

-

a szülők bevonása, a problémák közös megbeszélése, megoldása.

Felső tagozaton -

a 4. osztályból 5. osztályba való átmenet megkönnyítése,

-

a negatív személyiségtulajdonságok visszaszorítása,

-

a pozitív személyiségtulajdonságok kialakítása,

-

társas- közösségi tevékenységek megszervezése,

-

önismeretre nevelés,

-

a fejlődés értékelése, új célok meghatározása,

-

csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés,

-

mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása.

A kompetencia alapú oktatás implementációja változatos tevékenységformákkal segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását: -

differenciált tanulásszervezés,

-

kooperatív technikák alkalmazása,

-

projekt-módszer elterjesztése,

-

tevékenységközpontú pedagógiák,

-

individuális tanulás előtérbe helyezése,

-

az alapozó időszak elnyújtása,

-

a fejlesztő értékelés bevezetése,

-

inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség),

Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Nkt. 4 § (12); Nkt. 46. § (3) g); Nkt. 47. § (1) (8) A gyermeknek tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. 52


Pedagógiai Program

(8) Ha a gyermek a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. Méltányossági elvek Nkt. 51. § (5); Nkt. 27. § (7) (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre. Az iskolánk esélyegyenlőséget szolgáló intézkedései biztosítják az intézményen belül az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését, figyelembe véve a szülők igényeit és a törvényi előírásokat. Cél: a pedagógusok szakmai-módszertani eszköztárának bővítése, mentálhigiénés megerősítése, szemlélet és attitűd-formálás az integráló, inkluzív nevelés-oktatás megvalósítása érdekében. Az intézményünk szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása mellett biztosítjuk a tanítványok optimális képzésével az esélyteremtést. A támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását és az esélyegyenlőség előmozdítását az iskola minden tevékenysége során figyelembe veszi és alkalmazza így: -

a beiratkozásnál,

-

a tanításban,

-

az ismeretközvetítésben,

-

a gyerekek egyéni fejlesztésében,

-

az értékelés gyakorlatában,

-

a tanulói előmenetelben,

-

a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,

-

a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,

-

a továbbtanulásban, pályaorientációban,

-

a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,

53


-

Pedagógiai Program

a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.

-

tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.

A tehetség, képesség kibontakoztatása Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig) A folyamatosság biztosítása alsó- és felső tagozatban egyaránt. A tehetséggondozás szükségszerűség, nem pedig divat.” (ismeretlen pedagógus) A Renzulli-féle háromkörös modellt használjuk, vagyis az átlagon felüli képességeket, a feladat iránti elkötelezettséget és a kreativitást. Szükségszerűnek tartjuk azonban mindezt kiegészíteni Mönksz modelljével, amely a család, az iskola és a sorsfaktor egységét hangsúlyozza. Mindezek figyelembe vételével dolgoztuk ki 2011-ben iskolánk tehetségprogramját. Ehhez szakképzett tanítókkal illetve tanárokkal rendelkezünk. Igazolják mindezt a versenyeken, valamint a nyelvvizsgákon elért eredményeink. Milyen pedagógiai alapokra épül a programunk? Szakmailag

jól

képzett

pedagógusaink,

akik

komolyan

veszik

a

tehetséggondozást.

Felkészültségüket mutatja, hogy nyelvtanáraink évek óta hallgatókat fogadnak az ELTE és a Kodolányi Főiskola tanárképző karairól. Egy kollégánk az ELTE tehetséggondozó szaktanácsadó továbbképzésén vesz részt. Milyen stílus jellemzi munkánkat? Munkánkat a kölcsönösség jellemzi. Kölcsönösség a gyerekek, a tanárok és a szülők között, hogy egymást segítve, megértve, állandó kapcsolattartással tegyük hatékonyabbá a munkát. Programunkat úgy igyekszünk megvalósítani, hogy diákjaink soha ne mondhassák, amit Einstein: „Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az az oktatás.” Megvalósítási stratégia A tehetség felismerése Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; -

egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű)

-

minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú). 54


Pedagógiai Program

A korai felismerés meghatározó fontosságú. A kiemelkedő képességűek (megfelelő foglalkoztatás hiányában) gyakran visszafejlődnek, sérülnek, kirekesztődnek. A korai felismerés szakértelmet, körültekintést kíván. A tehetség felismerésének eszközei -

konzultáció az óvónőkkel az iskolába lépés előtt,

-

szoros együttműködés a Nevelési Tanácsadó munkatársaival (tanácsadás, mérések, tesztek, szűrések),

-

a személyi feltételek biztosítása, a programot végző, vezető pedagógusok át- illetve továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása,

-

a tárgyi feltételek (a szükséges taneszközök, a szükséges órák) biztosítása.

A felismert tehetség fejlesztése Tanórán -

osztályon belüli differenciálás,

-

a választható tanórán tanulható tantárgyak tanulása.

Módszerei: -

képességek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő, nyitott, átjárható csoportok),

-

gyorsítás, dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program),

-

gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése).

Tehetséggondozó órákon Osztályonkénti, évfolyamonkénti önképző körök, ahol a jó képességű tanulók aktív módon felkészülhetnek a tanulmányi versenyekre, gimnáziumi felvételi vizsgákra. Szabadidőben -

gazdag szakkörválaszték

-

iskolai, kerületi, fővárosi és megyei levelezős versenyek (fontos személyiségfejlesztő hatásuk van: egészséges versenyszellem, önértékelés, sportszerűség, kudarctűrés kialakulása)

-

napközis, tanulószobás, szabadidős foglalkozások, ahol a gyerekek „kipróbálhatják” magukat (környezeti- és vizuális kultúra, színjátszás, drámajátékok, bábozás, emberismeret, illem, kommunikáció, vers- és meseírás, rejtvényfejtés- készítés, művelődés, önművelés,

55


Pedagógiai Program

barkácsolás, kézművesség, számítógépes és programozói ismeretek, sakk, sport, origami, zenei ismeretek). -

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A kompetencia alapú oktatás alkalmazása -

a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.)

-

a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer,

-

EU szintű tudás átadásával,

-

a kompetenciás fejlesztésével.

Milyen speciális programokat tervezünk? A mellékelt tanmenetek mindegyik területhez részletes, heti, illetve egy-egy tanórára vonatkozó tervet tartalmaznak. Speciális foglalkozásként az alsó tagozaton mesedramatizálás, drámajáték, illetve színházlátogatás szerepel. Mindezt az angol nyelvterület Halloween ünneppel, tavasszal skót táncházi bemutatóval teszi a gyerekek, a szülők, a kerületi iskolák tanárai számára látványossá. A németesek ősszel a Márton napi hagyományok felelevenítésével, tavasszal pedig sváb táncházzal vendégelik meg az érdeklődőket. Alsó tagozaton a gyerekek drámajátékot adnak elő. Milyen együttműködési lehetőségeink vannak? Az elnyert pályázat nyolc zuglói iskolára vonatkozik, így együttműködni is elsősorban velük tudunk, valamint rendkívül fontosnak tartjuk a program iránt érdeklődő szülők bevonását is a munkába. -

hospitálási lehetőséget teremtünk egymás iskoláiban az adott tehetségkörök foglalkozásain

-

szakmai megbeszéléseket szervezünk a programban résztvevő kollégák részére

-

nyílt napokat tartunk a kerületi iskoláknak, valamint az érdeklődő szülőknek

-

bemutató órákon tájékozódhatnak a szülők és a nevelők a program működéséről

-

szülői értekezleteken és fogadóórákon lehetőséget biztosítunk a szülőkkel való párbeszédre

-

havonta a programban dolgozó pedagógusok kiscsoportos konzultációt tartanak

A feltételek biztosítása Tárgyi feltételek: -

iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény,

-

számítógép mint fejlesztőeszköz,

56


Pedagógiai Program

-

videó, zenei anyagok,

-

variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz,

-

megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal).

Személyi feltételek: -

a tanár gyerekekkel szembeni, hatékony tanuló-megismerési technikák alkalmazása,

-

a tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös),

-

differenciálás heterogén csoportban,

-

megfelelő tanári tudás (legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre, IKT eszközök használatára),

-

jó kapcsolat a családdal, szükség esetén bevonva az ifjúságvédelmi felelőst és a Családsegítő Szolgálat munkatársait,

-

továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez.

A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése illetve annak igényének kialakítása. Az eredményesség, hatékonyság mérése -

Elsősorban az évközi versenyeken kerületi, budapesti, országos szinten.

-

Kiemelt esemény a januári, iskolai házi nyelvvizsga és az év végi alapfokú nyelvvizsga, amikor az adott nyelvterületet választó gyerekek számot adnak tudásukról.

-

Emellett rendszeres és részletes dokumentációval, naplóvezetéssel, albumok készítésével segítjük a folyamatos mérést.

A gyermek- és ifjúságvédelem Nkt. 69. § (2) Törvényi háttér -

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2011. évi CXCI. törvény.,

-

az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló - a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény.

-

Az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVIII. Törvény. 57


Pedagógiai Program

A törvényi változásoknak megfelelően kezelni kell az igazolatlan mulasztásokat. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: -

pedagógiai szakszolgálattal,

-

gyermekjóléti szolgálattal,

-

családsegítő szolgálattal,

-

gyermekorvossal, védőnővel.

A gyermekvédelem céljainak megvalósítását szolgáló tevékenységek iskolánk pedagógiai munkájában: -

felzárkóztató foglalkozások,

-

tehetséggondozó foglalkozások,

-

az indulási hátrányok csökkentése,

-

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

-

a pályaválasztás segítése,

-

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

-

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

-

a családi életre történő nevelés,

-

napközis és tanulószobai foglalkozások,

-

az iskolai étkezési lehetőségek,

-

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),

-

szülőkkel való egyeztetés,

-

tájékoztatás.

Célunk: hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi -, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Gyermekvédelmi tevékenységünk három fő tevékenységre terjed ki. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok: -

megelőzésre,

-

feltárásra,

-

megszüntetésre.

58


Pedagógiai Program

Munkánk fő részei: -

Gyermekjóléti tevékenységek: 

lehetőleg előzzük meg a diákjainkat és családjaikat érintő szociális problémák kialakulását,



segítsük a szociális okokból veszélybe került diákjainkat és családjaikat helyzetük rendezésében,



közvetítő szerepkört vállalunk az egyes diákok gondozása közben érintett ellátó, intézményekkel (Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyámhatóság).

-

Prevenciós programok: 

a társadalmi,- beilleszkedési zavarok megelőzését szolgáló tudatos nevelés,



elutasító magatartás kialakítása a következő tevékenységekben: alkoholizmus, bűnözés, kábítószer fogyasztása, dohányzás, önmaga felé forduló agresszivitás – a fenti tevékenységekkel összefüggő negatív károsító hatások és következmények, valamint az elkerülés előnyeivel megismertető programok tartása.

-

Speciális gyermekvédelem: 

veszélynek

kitett

gyermekekkel

való

egyéni

foglalkozás,

segítségadás,

érdekérvényesítés (pl.: árva, nehezen nevelhető, elvált, lelkileg sérült…) 

olyan esetekben, amikor a család szociális vagy gyermeknevelési problémával küzd, szolgáltatásaink felajánlása után a család dönt, hogy igénybe kívánja-e azt venni. A család magánéletét és autonómiáját tiszteletben kívánjuk tartani.

-

A szülőket és tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban fordulhatnak hozzá iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.

-

A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatások keretében megismeri a családi környezetet a veszélyeztető okok feltárása érdekében.

-

A gyermekbántalmazás védelme vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot.

-

A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.

-

Segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését.

59


Pedagógiai Program

Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: -

tehetséggondozás,

-

pályaválasztás segítése,

-

személyes, egyéni tanácsadás tanulóknak, szülőknek,

-

napközis foglalkozások,

-

iskolai étkezési lehetőségek,

-

a tanulók szabadidejének szervezése,

-

együttműködés a szülőkkel,

-

tájékoztatás a Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálatról és annak szolgáltatásairól.

A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: -

felzárkóztató foglalkozások,

-

továbbtanulás irányítása, segítése,

-

egészségnevelő-, drog- és bűnmegelőzési programok,

-

iskola könyvtár,

-

napközi otthon,

-

diákétkezés,

-

tanár – tanuló személyes kapcsolatai,

-

gyermekvédelmi felelős tevékenysége,

-

felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről,

-

tankönyvtámogatás,

-

kapcsolattartás a szolgáltató intézményekkel.

Gyermekvédelmi tevékenységünkkel azokon a köztes területeken kívánunk mozogni, ahol a család és az iskola, az iskola és a gyermek, valamint a gyermek és a helyi közösség hatóköre találkozik.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulók közül sokan küzdenek valamilyen tanulási problémával, melyre pedagógusaink napi munkájuk során figyelnek fel. A problémáknak több oka lehet: -

tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, aritmia),

-

viselkedési zavarok (hiperaktivitás, impulzivitás, agresszió),

-

figyelemzavar (figyelemkoncentrációs problémák, ingadozó intenzitású figyelem),

-

nagyfokú szorongás, alacsony önértékelési szint, vagy érdektelenség.

60


Pedagógiai Program

A fenti problémákkal küzdő, és ezáltal a tanulási kudarcnak kitett tanuló speciális segítséget igényel az egész tanítási-tanulási folyamat során. A pedagógusnak kulcsszerepe van a tanulási problémák kellő idejű felismerésében és kezelésében. Feladatunk, olyan fejlesztő tevékenységrendszer kidolgozása, mely csökkenti a hátrányokat, és esélyt ad a felzárkóztatásra. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók az általános iskolai követelményeknek eleget tegyenek. Tanulási kudarccal rendelkező tanulók részére megfogalmazott feladataink: -

a probléma mielőbbi felismerése, folyamatos pedagógiai megfigyelések során,

-

tanulási zavarral küzdő tanulók számra egyéni korrekciós program alkalmazása,

-

a szükségletekhez igazodó, differenciált pedagógiai tevékenység,

-

rugalmas alkalmazkodás a gyermek egyéni fejlődési üteméhez,

-

önálló tanulási képesség fejlesztése,

-

pozitív tanulási légkör kialakítása,

-

gyermek önbizalmának növelése.

Minden szaktanár feladata a tantárgyhoz kapcsolódó speciális tanulási technikák megismertetése a tanulókkal. Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedést kezdeményezünk a Nevelési Tanácsadóval és a Gyermekjóléti Szolgálattal. Ha az alapozó évek során biztosítani tudjuk, hogy a kudarcok mérséklődjenek (egyes esetekben meg is szűnjenek), ezáltal a tanulók integrálódni tudnak a felső tagozatos követelményekhez, és hozzásegítjük őket a középfokú oktatási intézménybe való bejutáshoz. Az akadályozottság megfelelő oktatási-nevelési feltételek mellett csökkenthető, megelőzhető. A pedagógiai hatások eredményessége függ attól, hogy a személyiségfejlesztés mennyire komplex módon és személyre szabottan gyakorol hatást az egész személyiségre. A tanulási teljesítmény elérésében nem csak a gyermek adottságai a döntőek, hanem az iskola minősége, a családi, illetve a nevelési háttér, környezet. A tanulási akadályozottság, tehát egy soktényezős összetett jelenség. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje: A gyermekeink felzárkóztatása és fejlesztése nem csak a kötelező tanórák keretein belül, hanem az egyéni foglalkozásokon, és a nem kötelező tanórai foglalkozások szervezésével biztosítjuk. További lehetőségeket biztosít felzárkóztatásukra tanulószobai és napközis foglalkozásokon belül. Iskolánk nagy figyelmet fordít ennek a problémának kezelésére. Olyan szellemben igyekszünk tanítani, nevelni, ahol a gyermeket több sikerélményhez tudjuk juttatni.

61


Pedagógiai Program

Ezeknek a foglalkozásoknak a megszervezési elveinél feltétlenül figyelembe kell venni a gyermek képességeit, tanulmányi sikereit és a teljesítménycsökkenésének az okait.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánkban fokozatosan nő az egyre nehezebb körülmények között élő családokból származó tanulók száma. Ezért már a kialakulás kezdetén felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekszünk segíteni a hátrányos helyzetű tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődésüket. A hátrányos helyzet fogalmának két elkülöníthető, de szorosan kapcsolódó jelentéstartalma van: A gyermeket formáló szűkebb és tágabb közösség nevelés szempontjából kedvezőtlen körülményei. A pszichológia egyre több oldalról világítja meg azokat a kapcsolatokat, amelyek a gyermek iskolai, tanulási és magatartási zavarai, és a család szocializációs diszfunkcióit – a gyermek szeretetigényének támaszkeresésének elutasítása, a gyermek nagyfokú elhanyagolása, esetleg bántalmazás – között állnak fenn. Szintén veszélyeztető hatású a gyermek fejlődése szempontjából, a szülők sivár, indítékszegény szabadidős eltöltési formái, a szegénység esetén is elérhető kultúraforrások használatának hiánya, az „ingerszegény” környezet. Összefoglalva: az a gyermek válik hátrányos helyzetűvé, akinek otthoni környezetéből hiányoznak az iskola által elvárt nevelő hatások, és akit olyan szociális hatások formálnak, amelyek nincsenek összhangban az iskola fejlesztő hatásával. A nevelés és oktatás gyermekben rejlő kedvezőtlen előfeltételei – összefoglalva – „nevelhetőség”. Az iskola minden hatáseleme a gyermek nevelhetőségére épít, arra, amit a gyermek felkészültségben, tudásban, ismeretekben, készségekben, szokásokban, önértékelésben, késztetésben és belső tartásban magával hoz. Mindezek a belső feltételek a gyermek testi, lelki érzése, fejlődése és a szociális környezet hatásainak együttes eredőjeként állnak elő. A gyermek akkor hátrányos helyzetű, ha társainál gyengébben van felkészülve arra, hogy meg tudjon felelni az iskolában a korcsoportjával szemben támasztott követelményeknek, akinél a köznevelés célkitűzései azért nem valósulnak meg, mivel adottságai, személyisége, nevelhetősége negatív irányban jelentősen eltér a vele egy idős gyerekek adottságaitól, személyiségétől, nevelhetőségétől. Az iskolával szemben a legfőbb követelmény az, hogy az iskola a gyermekek nevelhetőségében fennálló jelentős eltérések ellenére minden gyermeknél egységesen alakítja ki az életben való boldoguláshoz szükséges alapismereteket, alapkészségeket, a közösség alapértékeit követő életvezetést, életmódot.

62


Pedagógiai Program

Feladatunk, hogy felvértezzük a tanulókat arra, hogy sikeresen beilleszkedjenek a társadalomba, egy szűkebb környezet kultúrájába, tanulmányaik befejezésével. További célkitűzéseink, hogy a gyermek személyes lehetőségeinek, egyediségeinek kibontakozásához a megfelelő segítséget megadjuk. Építsünk a tanulók egyedi erősségeire, vegyük figyelembe egyedi gyengeségeiket. Nagy figyelmet fordítunk a hátrányos körülményű tanulók gondozására, felzárkóztatására. Megteremtettük a lehetőséget, hogy a velük való foglalkozás sokoldalú lehessen. Az anyagi szempontból hátrányos helyzetbe kerültek számára segítünk minden lehetőséget megragadni, amely enyhítenek a gondjaikon (a család anyagi helyzetétől függő ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, tankönyvellátásban részesítés, táborozási és kirándulási hozzájárulások). Ez a munka nagy tapintatot igényel. Ezért a gyermekvédelmi felelős kiválasztásánál az empátia készség az egyik fő szempont. Szoros együttműködésben dolgozik az osztályfőnökökkel. (Feladatunk a felvilágosító munka – a szociális juttatások lehetőségeiről, motiválás arra, hogy a gyermek egész napos ellátásban részesüljön). Nevelési programunkban elsősorban a távlati tervezéssel foglalkozunk, vagyis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A szakaszos konkrét tervezést évente meg kell ismételni az elkészített adatlapok alapján. A program célja: Segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik: -

szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek: 

családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek,



családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek,



iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek,



csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek),



munkanélküli szülők gyermekei,

-

átmenetileg hátrányos helyzetűek,

-

áttelepült, beköltözött (új) tanulók,

-

tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek.

A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.

63


Pedagógiai Program

Pályaválasztási segítség A pályaválasztásnál az előkészítés nagyon fontos, annak érdekében, hogy a tanulók saját képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően tudjanak dönteni. Ezért az előkészítést már az általános iskola 7. osztályában elkezdjük, így megismerhetik saját magukat a gyerekek, sok információt szerezhetnek, és tudatosan készülhetnek a döntésre. Közvetlenül a pályaválasztás előtt a bizonytalankodók számára a legelőnyösebb az egyéni pályaválasztási tanácsadás, ahol az egyéni beszélgetés a lehetőségek átgondolása, mérlegelése, információk szerzése rövidebb idő alatt és személyre szabottan valósulhat meg.

A tanulók részvétele az intézményi döntési folyamatban Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatok alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi

munka

fejlesztésére,

közreműködik

a

színvonalas

kulturális-

és

sportélet

megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség, valamint saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelőtestület felé is. Diákönkormányzat A diákönkormányzat célja a tanulói jogok védelme és érvényesítése. Olyan demokratikus fórumot biztosítunk a diákok számára, ahol képviselőik közreműködésével megfogalmazhatják problémáikat, segítséget kérhetnek ezek megoldására. Cél továbbá tartalmas, élményekben gazdag programok szervezése, az iskolához kötődés erősítése. A diákönkormányzat 2. osztálytól 8. osztályig fogja össze az iskola tanulóit. Ezeken, az évfolyamokon a diákok maguk választják ki az önkormányzati tagokat. A képviselő megbízása egy tanévre szól. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább évente egyszer tájékoztat a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a 64


Pedagógiai Program

diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságán keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon teszik ugyanezt. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A diákönkormányzat tisztségviselői: Gyermekvezetők: -

osztályonként 2-2 fő

-

az önkormányzat gyermekvezetője, aki a kerületi diákönkormányzatban képviseli az intézmény diákközösségét.

A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezető továbbítja a nevelőtestülethez. A diákönkormányzat működése A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 48. § alapján Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő -

közös tevékenységük megszervezésére,

-

a demokráciára,

-

a közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti.

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – -

saját közösségi életük tervezésében,

-

szervezésében,

-

valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

A

tanulók

a

saját

érdekeinek

képviseletére

diákönkormányzatot

hozhatnak

létre.

A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, 65


-

Pedagógiai Program

a házirend elfogadása előtt.

Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők: -

tanulói ügyelet

-

osztályönkormányzatok tevékenysége.

A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskola, mint oktató-nevelő intézmény csak akkor működhet eredményesen, ha a tanulói érdeklődésre épít és figyelembe veszi a szülői érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség koordinált aktív együttműködése. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség. -

-

-

megvalósulási formái: 

a kölcsönös támogatás,



koordinált pedagógiai tevékenység.

feltétele: 

a kölcsönös bizalom és tájékoztatás,



az őszinteség.

eredménye: 

a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvezően fejlődő gyermeki személyiség.

Az együttműködés formáit az előzetesen már vázolt pedagógiai feladatokra építettük, és az alábbi témakörök köré rendeztük: A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: -

aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

-

ötletnyújtás az előadások témáihoz,

-

őszinte véleménynyilvánítást,

-

együttműködő magatartást,

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását,

-

a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, 66


-

érdeklődő-segítő hozzáállást,

-

szülői értekezleteken, fogadóórákon való aktív részvétel,

-

szponzori segítségnyújtást.

Pedagógiai Program

Iskolánk a gyermekek helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja: -

nyílt napok, nyílt órák szervezése,

-

rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról,

-

változatos témájú szakkörök indítása,

-

előre tervezett szülői értekezletek,

-

rendkívüli szülői értekezletek,

-

fogadóórák,

-

előadások szervezése, 

logopédus,



nevelési tanácsadó,



pszichológus,



egészségügyi szakember (orvos, védőnő) meghívásával,



pályaválasztási tanácsadás.

A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei: -

osztály-család közös hétvége túrázással egybekötve,

-

szülői munkahelyeken üzemlátogatás,

-

családi játékos vetélkedők,

-

közös rendezvények szervezése a szülők és a pedagógusok részvételéve– karácsonyi koncert, Jégkarnevál, Liszt Gála l.

-

közös kirándulások, Bakancsos túra

Kapcsolattartás a szülőkkel A szülők a felmerülő problémák megoldására az osztályfőnökhöz fordulhatnak fogadóórán és a szülői értekezleten. A szaktanárokhoz a fogadóórán, az intézmény vezetőjéhez pedig az igazgatói fogadóórán. Ha ezeken a fórumokon nem sikerül megoldást találni a felmerülő gondokra, a szülők a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. Az osztály szülői munkaközössége képviselőket választ. Ők képviselik az osztályok érdekeit, a szülők véleményét, kéréseit továbbítják az iskola vezetősége felé. Ők alkotják az iskolai SZMK-t.

67


Pedagógiai Program

Az iskolai SZMK évente 2-szer ülésezik, de az iskola vezetése és a szülők igényei szerint gyakrabban is összehívható. Szülői értekezletek, fogadóórák Szülői értekezletet évente 3 alkalommal tartunk: tanév elején, szeptemberben, a félév zárása után februárban, s a tanév végéhez közeledve, májusban. A szülői értekezletek pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük. Az első szülői értekezleten tájékoztatást kapnak a szülők: -

az iskola profiljáról,

-

az osztályban folyó oktató-és nevelőmunka feladatairól, terveiről,

-

a tanév rendjéről (szünetek időtartama, tanítás nélküli munkanapok),

-

az iskola házirendjéről,

-

az értékelés módjáról,

-

a tantárgyi követelményrendszerről,

-

tanulási módokról,

-

pályaválasztással kapcsolatos tájékoztatás,

-

egészség- és környezetnevelés.

A féléves és a tanév végi szülői értekezleten az osztály munkájáról a munkához való hozzáállásukról, teljesítményükről tájékoztatást kapnak a szülők, a felmerülő aktualitásokról is beszélnek. A fogadóórák rendje pontos időpontját az éves munkatervben rögzítjük. Az iskolaszék szerepe az iskola életében Az iskolaszék 1994-től működik az iskolánkban. Az iskolaszék az iskolában folyó oktató-és nevelőmunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők, a tanulók együttműködésére létrehozott testület. Az iskolaszékben a szülők, a nevelőtestület, a diákönkormányzat képviselteti magát. A szülői szervezet, az iskolaszék 73. § Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

68


Pedagógiai Program

Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók,

továbbá

az

intézmény

működésében

érdekelt

más

szervezetek

együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről a szülői szervezetnek és az iskolaszéknek. A szülői szervezet, az iskolaszék működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. Az iskolaszék jogkörei: -

működésük rendje,

-

munkaprogramjuk elfogadása,

-

tisztségviselőinek megválasztása.

Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat, ill. a házirend elfogadásakor, s a tanulókat érintő fontos kérdésekben. Véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben: -

éves iskolai munkaprogram,

-

iskolai rendezvények,

-

iskolai alapítványba befolyt összeg felhasználása.

-

minden olyan ügyben, amely a tanulók nagyobb csoportját vagy az iskola működését érinti.

Az iskola demokratikus működéséhez fontosnak tartjuk a jó kapcsolatot és együttműködést az iskolaszék és a tantestület között. Ez segíti a tanulók nevelési - oktatási színvonalának emelését.

A partnerei kapcsolattartásának formái Szülői értekezlet Célja: -

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása.

Feladata a szülők tájékoztatása: -

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

-

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

-

a helyi tanterv követelményeiről,

-

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

-

gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

-

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

69


Pedagógiai Program

-

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

-

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatója felé.

Fogadóóra Célja: -

a szülők és a pedagógusok személyes találkozása,

-

egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal,

-

beszámolás egy-egy tanuló fejlődéséről, szélsőséges magatartásáról,

-

a tanuláshoz, az órai munkájához való hozzáállásáról.

Nyílt tanítási nap A leendő első osztályosok szüleinek Célja: Az intézmény kínálata, bemutatása munka közben, ismerkedés a leendő elsős tanító nénikkel. Iskolába járó gyermekeink szüleinek: Megismerjék iskolánkban folyó nevelő-oktató munkánkat, a tanítóink, tanáraink óravezetését, módszereit. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Iskolai honlap Célja: a szülők, érdeklődők naprakész információkat szerezhessenek az iskola tanórán kívüli rendezvényeiről különböző programokról, a gyermekeket érintő eseményekről, feladatokról, lehetőségekről, és igényei szerint tevékeny részesei lehessenek ezeknek. Írásbeli tájékoztató Az iskolában tanulók szüleinek Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A leendő elsősök szüleinek Feladata: a szülők részletes tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, pedagógiai hitvallásáról, szervezeti formáiról, a nevelő-oktató munka mindennapjairól.

70


Pedagógiai Program

A tanulmányok alatti vizsgák Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: -

osztályozó vizsgákra,

-

különbözeti vizsgákra,

-

javítóvizsgákra,

-

záróvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: -

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

-

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

-

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira -

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozóvizsga Osztályozó vizsgát az a tanuló tehet: -

ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól;

-

ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget;

-

ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget

-

ad a jogszabályok szerint az osztályozó vizsgára;

Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató jelöli ki Az osztályozóvizsga előírásai: -

az osztályozó vizsgát bizottság előtt kell tenni,

-

tagjai: szaktanár, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgató helyettes,

-

az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni,

-

jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll,

- az osztályzatot a bizottság állapítja meg. Javítóvizsga Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki 2-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott;

71


Pedagógiai Program

A javítóvizsgák előírásai: -

a javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni,

-

a bizottság tagja: szaktanár, osztályfőnök, igazgató, vagy helyettese,

-

a javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni,

-

a javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet,

-

az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell,

-

a javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a

-

bizonyítványba, a záradékot az osztályfőnök és az igazgató írja alá.

A javítóvizsga helye az iskola, ahonnan a tanulót javítóvizsgára utasították. Amennyiben más helységbe költözik, új iskolájában is tehet javítóvizsgát. A vizsga eredményét az iskolatávozási bizonyítványon jelzi a vizsgáztató iskola. A záróvizsga feladata A záróvizsga a szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a tanulónak arról kell tanúságot tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint történik. A 8. osztályos tanulók záróvizsgájának feladata a középfokú oktatási intézményekben folytatódó tanulmányi munka megalapozása az általános iskolai ismeretanyag áttekintésével, a tanulók képességszint mérésére irányultan. A záróvizsga célja A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek rendszerezett áttekintése és számonkérése. Értelmes, a tanulókat is motiváló cél- és feladat-meghatározás a 8. évfolyam I. félévének végére, illetve a II. félévre. Annak biztosítása, hogy a tanuló vizsgahelyzetben adjon számot tudásáról (szóban és írásban). Diákjaink ez által felkészülnek az írásbeli és szóbeli felvételi vizsgákra. A végzős tanulók a záróvizsgákra való felkészülésük közben még egyszer alkalmat kapnak arra, hogy tanulmányaikban még egyszer elmélyedjenek, ismereteiket rendszerezzék. Tanulóink felkészítése a középfokú tanulmányokra, hogy közöttük minél kevesebb legyen a lemorzsolódottak aránya. A záróvizsga időpontja A 8. évfolyam első félévének végén tartjuk meg magyar nyelv és irodalom tantárgyból a záróvizsgát, amelynek előnye az, hogy a szóbeli vizsga kellő felkészítést jelent majd az erre az időszakra várható középiskolai szóbeli felvételi vizsgákra.

72


Pedagógiai Program

A második félév végén történik a számonkérés idegen nyelvekből, matematika illetve történelem tantárgyakból. A záróvizsga módja és tartalma Idegen nyelv Angolból a City and Guilds, németből pedig a Junior nyelvvizsga témakörei alapján írásbeli és szóbeli vizsgákat tartunk. Az írásbeli rész számon kér nyelvtani ismereteket, hallás utáni szövegértést illetve írott szöveg értelmezését, míg a szóbeli vizsga egy megadott szituációból kiinduló beszélgetésből áll. Magyar nyelv és irodalom, történelem A nyolcadikos diákok mindkét tantárgyból szóbeli vizsgát tesznek olyan tételsor alapján, amelyet a tanév elején megkapnak. A tételeket folyamatosan dolgozzák ki szaktanári segítséggel. Matematika Matematika tantárgyból írásbeli vizsgán kell számot adni az általános iskolai tananyagból. A feladattípusok megbeszélésére a tanév folyamán kerül sor. A záróvizsga menete és adminisztrációja Az írásbeli záróvizsga Az írásban vizsgázó tanulói csoportra egy pedagógus felügyel. A feladatok megoldására 45 perc áll a rendelkezésre. A szóbeli záróvizsga A szóbeli vizsga egy 2-3 fős vizsgabizottság előtt történik, amelynek tagjai szaktanárok. A tétel kihúzása után felkészülési idő áll a diák rendelkezésére, hogy vázlatot készítsen, amelynek segítségével prezentálhatja a témát. A záróvizsga adminisztrációja Az írásbeli és szóbeli záróvizsgákról jegyzőkönyv készül, amelynek formai és tartalmi kritériumairól az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletének 104.§-a szól. Természetesen

a

tantárgyi

felmentéseket

a

vizsgáztatáskor

figyelembe

vesszük.

A

vizsgamentességek számontartása és a vizsgajegyzőkönyvi névsor összeállítása a szaktanárok feladata. Mivel a záróvizsgát minden végzős diáknak le kell tennie, biztosítani kell egy pótidőpontot, hogy a kiírt időpontban megtartott vizsgán egyéb okok miatt részt venni nem tudó diákok is megjelenhessenek.

73


Pedagógiai Program

A záróvizsgán elért összesített eredményeket (idegen nyelvből az írásbeli és szóbeli vizsga eredmény átlaga) a havi osztályzatok rovatba megkülönböztetett jelleggel (piros tintával írt érdemjegy) a szaktanár írja be. A vizsgára kapott érdemjegy témazáró jegynek megfelelően kettőt ér. A vizsgajegyekről a szülőt minden esetben az iskola tájékoztatja.

A felvétel és az átvétel helyi szabályzata Belépés az iskolába Az osztályba sorolás rendje A törvényi szabályozás és a fenntartó – a Liszt Ferenc Általános Iskola – által megszabott feltételeket figyelembe véve alakítjuk ki osztályainkat. Alapvetően a szülői igényeknek, a képzés rendjének, valamint a pedagógus kollektíva felkészültségének figyelembe vételével. Iskolánkban az a és b osztályok az ének – zenei oktatáshoz kapcsolódnak, a c osztályok az általános felkészítést szolgálják. Az iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei 2011. évi CXC. törvény 50. §-a 20/2012. EMMI rend.40.§. az 51. § alapján 45.§ (2): 2013. január 1-jétől az augusztus 31-én a 6. életévét betöltött gyermek tanköteles. Emeltszintű művészeti képzést nyújtó osztályba való jelentkezés Az ének-zenei meghallgatás alapelvei: -

legyen ritmusérzéke,

-

megfelelő dallamhallás készsége,

-

alakítható dallamhangja,

-

alapszintű nyitottsága a zene befogadásának irányába, motiváció.

Emelt szintű művészeti képzést nyújtó osztályba a tanuló a szülő támogatásával, önként jelentkezik és nyilatkozik arról, hogy tudomásul veszi, hogy az emeltszintű képzés óraszáma a kötelező és szabadon választott foglalkozásokra rendelkező együttes óraszámot öleli fel és ezeken a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanuló felvételéről való döntés - az emelt szintű képzést nyújtó műveltségi részterület készségösszetevőire végzett – az alkalmassági vizsga eredményei alapján történik. A Nemzeti köznevelési törvény 50. § (5) bekezdése alapján alkalmassági vizsga szervezhető. Itt meggyőződünk a jelentkező képességeiről. A képesség, alkalmasság mérése azt mutatja meg, hogy a jelentkező a jövőben – kellő szorgalom esetén – meg tud-e felelni a követelményeknek. Az alkalmassági vizsgát a beiratkozás előtt bonyolítjuk le, eredményéről a szülőket tájékoztatjuk. 74


Pedagógiai Program

Az első évfolyamba történő beiratkozásnál Be kell mutatni: -

a gyermek személyi azonosítóját, lakcímét igazoló hatósági igazolványt.

-

a gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást – ami lehet: óvodai szakvélemény; nevelési tanácsadó, vagy sajátos nevelési igényű tanuló esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

A második- nyolcadik évfolyamba történő felvételnél Be kell mutatni: -

a tanuló anyakönyvi kivonatát,

-

a szülő személyigazolványát,

-

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,

-

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

A második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskolánk helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő, különbözeti vizsgát kell tennie. Az átvételre jelentkező tanulók tudásszintjét az iskolánk megfelelő osztályainak tudásszintjével a munkaközösség-vezető, a szaktanárok, az igazgatóhelyettes által vezetett bizottság méri fel anyanyelvből, matematikából, idegen nyelvből és emelt szintű művészeti oktatásra jelentkezés esetén ének-zenéből. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Üresen maradt férőhelyek betöltésének rendje Sorsolás nélkül felvehető tanulók: -

a jelentkező testvére a felvételi vagy átvételi kérelemben megjelölt általános iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

-

a szülő iskolánk volt tanulójaként hozzánk szeretné beíratni gyermekét,

-

törvényes képviselőjének rendszeres munkavégzési helye - a felvételi vagy átvételi kérelem benyújtásának időpontjában - az adott iskola körzetében van,

-

az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található,

-

halmozottan hátrányos helyzetű tanuló,

-

sajátos nevelési igényű tanuló – alapító okiratunk alapján felvehető.

75


Pedagógiai Program

A sorsolást a törvényi szabályozás alapján hajtjuk végre Amennyiben a fent meghatározott helyzetű tanulók felvétele után még maradt üres férőhely, úgy azt sorsolás útján kell betölteni. A sorsolásra minden kérelmezőt meg kell hívni. A döntéséről (felvétel, átvétel, elutasítás) 15 napon belül értesíti a tanuló törvényes képviselőjét.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (1) előírja az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatokat. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja: -

az egészségre kritikus helyzetek felismerése és az abban alkalmazandó eljárások megismerése, használata - tanórai keretekben – szaktantárgyi feldolgozás szintjén,

-

alsó tagozaton: felismeri hirtelen egészségkárosodás esetén mi a teendő és a tőle elvárható mértékben segítséget nyújt,

-

felső tagozaton: segítséget nyújt, szükség esetén értesíti a mentőket és rendkívüli helyzetekben korosztályának megfelelő szinten együttműködik,

-

tanórán kívüli keretben elsősegély-nyújtási vetélkedőn és iskolai keretekben szervezett gyakorlaton vesz részt,

-

részvétel a területi Vöröskereszt által évente megrendezendő elsősegély-nyújtási ismeretek versenyen.

Cél : -

az erkölcsi érzék, szellemi érzelmi fogékonyság elmélyítése,

-

a tanuláshoz, munkához szükséges képességek fejlesztése,

-

az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése,

-

a közjóra való törekvés megalapozása,

-

a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, erkölcsi, érzelmi és társas valamint fizikai képességek fejlesztése.

Pedagógiai koncepció A bajba került embernek nyújtott segítség egyike a legelvárhatóbb emberi cselekedeteknek. Az egészségügyi elsősegélynyújtáshoz szükséges tudás elsajátítása mindenki számára lehetővé teszi ezeknek az ismereteknek a szükségszerű alkalmazását.

76


Pedagógiai Program

A mentők nem tudnak minden baleseti helyszínre az adott szituációnak megfelelő gyorsasággal kiérkezni, ezért rendkívül fontos, hogy már a szakellátás érkezése előtt elsősegélyben részesítsék a bajbajutottakat. Az elsősegélynyújtás alapvető céljai: -

megmenteni az életet,

-

megakadályozni a további egészségkárosodást,

-

elősegíteni a gyógyulást.

Ennek érdekében az iskola Pedagógiai Programja a NAT elveit alkalmazza és a tanulók kulcskompetenciái kialakításának továbbfejlesztése érdekében. Gyakorlatát kiterjeszti az egészséget veszélyeztető helyzetek, az egészségkárosodás nyilvánvaló helyzeteiben alkalmazandó eljárások megismertetésére tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt. Elérendő cél, hogy minden általános iskolai tanuló az általános iskolai tanulmányai alatti időszakban korosztályának megfelelő elméleti és gyakorlati szinten is megtanulja, és alkalmazásba tudja venni elsősegély-nyújtási alapismereteit. Az egészségvédelem, baleset megelőzés és elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása során: Ismerje fel, hogy hirtelen egészségkárosodás esetén hogyan tud segíteni a felnőtteknek a helyzet kezelésében és hogyan kommunikáljon a sérülttel. Baleset helyszínén a tájékozódás során az alábbi kérdésekre keresse a választ: -

Mi történt?

-

Hogyan történt?

-

Milyen sérülései vannak?

-

Van-e még valamilyen veszélyforrás, ami további sérüléseket okozhat?

A helyszín biztosításában segít a felnőttnek. Tanulja meg azt, hogy -

a helyszínt úgy kell biztosítani, hogy önmagunkat, a sérültet és a segítőinket ne érhesse további baleset,

-

a kíváncsiskodókat el kell küldeni,

-

a sérülteket lehetőleg ne mozgassuk,

-

szükség esetén gondoskodni kell a mentőszolgálat értesítéséről, (tájékoztatás: adatainkról, a sérülés, a baleset pontos helyéről a sérülés súlyosságáról),

-

amikor meglátjuk a sérültet, azonnal szóljunk hozzá,

-

ha válaszol, kérdezzük ki az állapotáról, tüneteiről!

Tartalom: -

A gyalogos és a kerékpáros közlekedés szabályainak megismerése.

-

Az iskola berendezésének megfelelő használata.

77


Pedagógiai Program

-

Mit kell tenni játék közben a biztonságért?

-

Személyi biztonság.

-

A szabályok szerepe és fontossága.

-

Az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek gyakorlása.

-

Segítségnyújtás és együttműködés a balesetet szenvedettel illetve a felnőttekkel.

Követelmény:  tudja a pontos címét, telefonszámát és szüleinek elérhetőségét,  ismerje fel és értse a közlekedési jelzéseket,  ismerje a segélyhívó telefonszámokat és azt, hogy mit kell közölni,  játék közben egymás és saját testi épségére vigyázni kell,  tudja, hogy a segítségnyújtás és a segélykérés alapvető kötelesség,  ismerje az elsősegélynyújtás alapvető követelményeit,  az újraélesztés fogalmát,  az alapvető életműködések biológiai lényegét,  az újraélesztés ABC-jének értelmét,  az elsősegélynyújtás általános szabályait,  meg kell tanulniuk a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerését és kezelését. Sajátítsák el:  az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,  az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket,  a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat,  a segélyhívás helyes módját. Legyenek képesek:  a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését,  a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,  egyszerű sebvédelemre,  balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére. Módszerek: -

előadás,

-

csoport munka,

-

videó film megtekintése,

-

vetélkedők, 78


-

rejtvények,

-

szituációs játékok,

-

rajz és plakát készítése.

Pedagógiai Program

Értékelési módok: Gyermekrajzok bemutatása, a közlekedéssel kapcsolatos feladatok értékelése iskolarádión keresztül. Felelősök: Osztályfőnökök, szaktanárok az intézmény technikai dolgozói. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő segítségével valósítjuk meg.

Az iskola szervezeti hagyományai, rendezvényei: A hagyományok a múlt értékeinek megőrzését és továbbvitelét szolgálják. Ezért iskolánk tantestülete, diáksága gondosan ápolja ezeket. Szép hagyományaink közé tartoznak a tanévek sorában vissza-visszatérő események, rendezvények. Ünnepségek, események: -

tanévnyitó ünnepély,

-

tanévzáró ünnepély,

Az évnyitón műsorral, ajándékkal (iskolánk jelvényével) köszöntjük a kis elsősöket. Szép hagyomány a nyolcadik osztályosok búcsúztatása, a ballagás, itt kerül átadásra a Liszt serleg. Rendezvények: -

Október 22-én ünnepeljük iskolánk névadójának, Liszt Ferenc születésének évfordulóját, melyet hangversennyel ünneplünk meg.

-

Mikulás: alsós és felsős testvérosztályok ajándékokkal és műsorokkal kedveskednek egymásnak.

-

Karácsonykor iskolánk kórusai színvonalas hangversenyt adnak a gyerekeknek és a szülőknek.

-

Jégkarnevál évről évre sikeresebb rendezvényünk, mert a zene mellett fontosnak tartjuk az aktív sportéletet is.

-

A sítáborban is egyre több tanulónk vesz részt. Eseményekben gazdagon térnek haza a csodálatos ausztriai napok után.

-

Német, angol nyelvi táborok – amik segítik szóbeli nyelvi kifejezést.

-

Évek óta a tavaszi időszak fontos része az erdei iskolák megszervezése.

79


Pedagógiai Program

-

Tehetséges tanulóink számára a Gála jelent bemutatkozási lehetőséget.

-

A tanévet iskolanappal fejezzük be, melynek során sok érdekes programban vehetnek részt diákjaink.

-

Jeles napok, témanapok.

Ökoiskolai tevékenységünkhöz szervesen kapcsoljuk a tanulmányi kirándulások rendjét. Minden évfolyamon törekszünk arra, hogy osztályaink elsősorban Nemzeti Parkjainkkal ismerkedjenek meg, természeti értékeinket keressék fel. Erdei iskola: az osztályok szülői munkaközösségei kétharmados többséggel dönthetnek, hogy bentlakásos (2-3-napos) tanulmányi kirándulást, vagy ennek hiányában 2-3 alkalommal egy napos kirándulást szervezhetnek. A költségek (szállás + étkezés + útiköltség) a szülőket terhelik. A pedagógusok szállás és útiköltségét (1 éjszakára), valamint a tanulók felügyeleti díját az intézményfenntartó hozzájárulásával kapják meg a pedagógusok. Egy osztály 2 fő pedagógussal kirándul. Ünnepségek: Nagy nemzeti ünnepeink mindig kiemelkedő szerepet játszottak iskolánk életében. -

Október 6-a az aradi vértanúk napja.

-

Október 23-a az 1956-os Forradalom és szabadságharc- Köztársaság kikiáltásának Napja

-

Március 15. Nemzeti ünnepünk

-

Június 4. Nemzeti összetartozás napja

Iskolánk rendelkezik maga teremtette formai jegyekkel, szimbólumokkal: -

énekkarunk szereplései során egyenruhát visel,

-

tanulóink a Liszt-jelvény viselésére jogosultak,

-

diákjaink szívesen hordják a Liszt Ferenc-pólót.

Iskolánk múltját értékes és tartalmas reprezentatív emlékkönyv dolgozza fel. Fontosnak tartjuk a hagyományokat megőrizni a kitüntetések és jutalmazások rendjében is. Iskolánkban a legmagasabb kitüntetést, a Liszt-serleget 8. osztály végén kapja meg az a tanuló, (1 vagy 2 fő), aki kiemelkedő tanulmányi eredményt, példás magatartást tanúsított az évek során. Első osztály év végén a legszebben író tanulónk nyeri el az „Aranytoll” díjat, a legszebben olvasó pedig „Aranykönyv” kitüntetésben részesül. Azok a tanulóink, akik egész évben kiemelkedő művészeti, sport, tanulmányi eredményt értek el, vagy példás magatartást tanúsítottak, dolgoztak a közösségért az ünnepélyes tanévzárón társaik előtt részesülnek dicséretben, jutalomban.

80


Pedagógiai Program

Helyi tanterv „Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)

Választott kerettantervek Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 11. melléklet - Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára 11.1. – Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam) a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának, Nevelésének Irányelve A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít: A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket. Így a legfontosabb feladatnak azt tartottuk, hogy az ajánlásunkban javaslatot tegyünk a tananyagok évfolyamonkénti bontására és az egyes tematikai egységekhez tartozó órakeret meghatározására. Természetesen úgy állapítottuk meg a felosztást, tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen-nyelvek

Választott kerettanterv Alsó tagozat Felső tagozat A változat A változat A változat B változat ( b osztályokban)

A változat (b, c osztályokban)

Matematika Erkölcstan Környezetismeret Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének

A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat (a, b

A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat A változat B változat (a

osztályokban)

osztályokban)

81


Pedagógiai Program

Vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

A változat (c

A változat (b, c

osztályokban)

osztályokban)

A változat A változat A változat A változat

A változat A változat A változat A változat

A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Kötelező tanórai foglalkozások alsós osztályok óraszámai tantárgyak 1. a, b magyar nyelv és irodalom 7 idegen nyelvek matematika 4 erkölcstan 1 környezetismeret 1 ének-zene 4 vizuális kultúra 2 életvitel és gyakorlati 1 testnevelés és sport 5 25 + 1 óra ének az ének-zenei osztályokban felsős osztályok óraszámai tantárgyak magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika erkölcstan történelem természetismeret fizika kémia biológia földrajz ének-zene dráma-és tánc/ hon-és népismeret vizuális kultúra informatika technika, életvitel testnevelés és sport osztályfőnöki

1. c 2. a,b 2. c 3. a,b 3. c 4. a,b 4. c 7+1 7 7+1 6+1 6+2 6+1 6+2 2 2 4+1 4 4+1 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 5 5 5 5 25 25 25 25 25 27 27

5.a

5.b

4 3 4 1 2 2

4 5 4 1 2 2

4 1 1

1 1 1

1 5 1 28

1 5 1 28

5.c

4,5 3 4 1 2 2,5

1 1 1 1 1 5 1 28

6. a

4 3 3 1 2 2

6.b

4 5 4 1 2 2

6. c

5 3 4,5 1 2 2,5

7. a

7. b

7.c

8. a

8. b 8. c

3 3 3 1 2

4 5 3 1 2

4 3 4 1 2

4 3 3 1 2

4 5 3 1 2

5 3 4 1 2

2 1 2 1 1

2 2 2 2 1

1 2 1 2 4

1,5 2 1,5 2 1

1,5 2 1,5 2 1

1 1 1 5 1 31

1 1 1 5 1 31

1 1

1 1

1 1

5 1 31

5 1 31

5 1 31

4

1

1

2 1 2 1 4

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 28

1 1 1 5 1 31

82


Pedagógiai Program

Elsajátítandó tananyag Iskolánk a kerettanterv követelményeire épülő ismeretanyag feldolgozásával párhuzamosan megismerési stratégiák elsajátítására, önálló értékítéletre és a különböző élethelyzetekben alkalmazható alapkészségek megszerzésére kívánja felkészíteni a tanulókat. E célok érdekében a tanórán kívüli programok széles választéka áll tanulóink rendelkezésére. (differenciált

képességfejlesztések,

vetélkedők,

kutató-

és

gyűjtőmunkák,

játék-

és

sportfoglalkozások). Negyedik osztálytól tanulhatnak tanulóink egy választott idegen nyelvet (német v. angol). Az első négy osztályban az alapkészségek fejlesztését tartjuk legfontosabb feladatunknak. A számolás-, írás-, olvasási készség, ezen belül a hangos és néma értő olvasás, a szép magyar beszéd és a helyesírási készség fejlesztését. Tevékenységünket a tartalmi követelmények magas színvonalú ellátása jellemezze, munkánk középpontjába a bevezetésre kerülő kerettanterv és az iskolai dokumentumok kerüljenek. A helyzetelemzésből és a célmeghatározásból adódó feladatok: -

kor követelményeinek megfelelő alapműveltség elsajátítására,

-

a művelődési készség megalapozására,

-

tanulóink adottságainak és készségeinek sokoldalú fejlesztésére,

-

a különböző irányú tehetségek kibontakozására kell képessé tenni a fiatalokat.

A műveltségi anyag átadása során növelni kell azoknak az ismereteknek, készségeknek, képességeknek szerepét, amelyek az iskolánkból kikerülő gyermekek tudást, a világban való eligazodási képességét erősítik. Olyan alapokat kell kialakítanunk, amely lehetővé teszi számukra az önművelést, gazdagítja általános műveltségüket. Legfontosabb ezért, hogy javítsuk a tanulók olvasási, írási, beszéd és számolási készségét. Meg kell őket tanítani az önálló tanulásra, a logikus gondolkodásra. A kulcskompetenciák rendszere tartalmazza azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti tanulóinkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Kulcskompetenciák:

azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

83


Pedagógiai Program

Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: -

a kritikus gondolkodás,

-

a kreativitás,

-

a kezdeményezőképesség,

-

a problémamegoldás,

-

a kockázatértékelés,

-

a döntéshozatal,

-

az érzelmek kezelése.

Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs és a nyelvtan ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kommunikáció

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást -értést és alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

84


Pedagógiai Program

Matematikai kompetencia

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Digitális kompetencia

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A digitális kompetencia a természetnek, az IKT szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, alkalmazását. A hatékony, önálló tanulás

Az IKT használata, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

85


Pedagógiai Program

Szociális és állampolgári kompetencia

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat.. Idetartozik még a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások elemzése, a kulturális tevékenységben rejlő lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi önkifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. Énkép, önismeret

Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat magalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. 86


Pedagógiai Program

Környezettudatosságra nevelés

A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Testi és lelki egészség

Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Hit és erkölcs A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 35.§ (1) bekezdése értelmében a 2013/2014-es tanév szeptember 1-jével a kötelező tanórai foglalkozások részeként bevezetjük az erkölcstan órát az 1. és 5. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben a többi évfolyamon. Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az ember sajátos léthelyzetének és az emberi együttélés alapelveinek értelmezéséhez. Bemutatja az emberi kapcsolatok világát, és tudatosítja azokat az értékdilemmákat, melyek a tetteiért felelős lény, az ember sorsától elválaszthatatlanok. Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveivel. Célunk és feladatunk: -

a tanulókat megismertetni az emberi természet világával és a társas kapcsolatok sajátosságaival,

-

feltárni a jó és a rossz mibenlétét, a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveit, az erényeket, a fontosabb etikai álláspontokat,

-

ráirányítani a figyelmet a különböző élethelyzetek morális vonatkozásaira,

-

a kérdezés, a gondolkodás és az állásfoglalás bátorítása.

A tantárgy fejleszti az önismeretet, felkészíti tanulóinkat a kulturált társas kapcsolatokra. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Az erkölcstan oktatásának alapvető feltétele az iskolai környezet és a pedagógusok példamutató magatartása.

87


Pedagógiai Program

Módszerek: -

szabad beszélgetés,

-

önkifejező alkotás,

-

vita,

-

szerepjáték,

-

megfigyelés,

-

kérdezés,

-

rendszerezés,

-

elemzés.

Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nemzeti Alaptanterv: -

magyar nyelv és irodalom,

-

ember és társadalom,

-

életvitel és gyakorlat,

-

művészetek

műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai az irányadóak, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az: -

Ember és társadalom műveltségterület erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek.

Az erkölcstan tantárgyat oktató pedagógus személyének kiválasztásánál a nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 98.§ (6) bekezdése szerint leírtakat vesszük figyelembe. A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 35.§ (1) bekezdése értelmében a 2013/2014-es tanév szeptember 1-jétől induló 1. és 5. évfolyamokon lehetőséget adunk tanulóinknak, hogy az erkölcstan óra helyett az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan órát válasszák. Ezen órák és foglalkozások tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, az oktatásra való jelentkezés szervezése, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Intézményünk a hit- és erkölcstan oktatásához a rendelkezésünkre álló eszközökből biztosítja a szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket. [Nkt. 35.§ (3) , (4)].

88


Pedagógiai Program

Alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásának fő elvei Célja: a tankönyvellátás egységesítésével kizárólag oktatási-szakmai szempontok alapján történjen a tankönyvek kiválasztása és megrendelése, a tankönyvbeszerzés átláthatósága növekedjen, továbbá csökkenjenek a szülők, valamint a költségvetés számára a tankönyvellátással járó kiadások. Az új szabályozás 2012. október 1-jén lépett hatályba, ezért a 2013/2014-es tanév tankönyveinek megrendelése

2013-tól

már

az

új

szabályok

szerint

történik.

A tankönyvek megrendelése az Oktatási Hivatal által felügyelt elektronikus rendszeren (TAR) keresztül történik. A feladat végrehajtásában - csak a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó, vagy egyéb teljesítési segéd is. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola feladata és felelőssége marad. Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásban érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: -

a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterülettantárgy tartalmát,

-

a tankönyvek, taneszközök kiválasztása alapvetően a szaktanár kompetenciája,

-

azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben,

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni,

-

a helyi tantervben az egyes tantárgyaknál pontosabban körülhatárolt a taneszközök listája, azonban nem korlátozódik egyetlen taneszköz család megnevezésére

A kiválasztás elvei: A taneszközök kiválasztásakor azonban mindig figyelembe kell vennie az alábbi elveket. Olyan taneszközt alkalmazunk, amely: -

maradéktalanul tartalmazza a kerettanterv, a helyi tanterv követelményeinek eléréséhez szükséges ismereteket,

-

megfelel intézményünk célrendszerének,

-

ennek érdekében tartalmazza a képességfejlesztés sokoldalú lehetőségeit,

-

megfelel az önállótanulást segítő didaktikai alapelveknek: 

szerkezete világos, egyszerű,

89


Pedagógiai Program



motivál, a gyerek érdeklődését felkelti,



szövege az életkornak megfelelő megfogalmazású, kerüli az idegen kifejezéseket, szavakat,

-



ismétlésre, rendszerezésre ösztönöz,



lehetőséget ad a differenciált képességfejlesztésre,



mintát ad az önálló feladatmegoldásokra,

az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét.

A taneszközöket a tantervben szereplő taneszközlistából a munkaközösség javaslata alapján kiválasztva, a tanterv bevezetésével párhuzamosan végezzük. Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben a alapfelszerelések és eszközök szolgálják írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, interaktív tábla, számítógép, projektor, CD, DVD lejátszó.

A pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása.

90


Pedagógiai Program

A kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása. A mentális képességek célirányos fejlesztése. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Cél: Motiváció, tanulásszervezés, teljesítmények növekedése. A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Az önismeret alakítása, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése. Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az önálló tanulás és az önművelés alapozása. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Cél: Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési

készség fejlődése, a tanulói

tudás

megalapozása. A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben: -

a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése,

-

az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

-

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez,



a feladat- és problémamegoldáshoz,



megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

91




Pedagógiai Program

a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

Az iskolai könyvtár pedagógiai programja Az iskolai könyvtár működését a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 64.bekezdés 163.§-167.§ szabályozza. Iskolánk könyvtára 2010 óta önálló könyvtárépületben működik az iskola szerves részeként, mint tanulási forrásközpont, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Cél és feladatrendszere hozzájárul az iskolai pedagógiai program megvalósításához, biztosítja a tanításhoz, tanuláshoz, neveléshez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, a könyvtári szolgáltatásainak elérését és használatát. A könyvtári tevékenységek célja, hogy az iskolában folyó pedagógiai munka segítője legyen. A könyvtár éves munkaterve szorosan kapcsolódik az iskolai munkatervhez, az egész éves iskolai rendezvénysorozathoz. A tehetséggondozásnál az alkalmazni képes tudást helyezi középpontba. A kulturált tanulási környezettel, állományával, a könyvtáros tájékoztató tevékenységével hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához. 2012-ben elkészült az állomány gépi feldolgozása a Szirén integrált könyvtári rendszer alkalmazásával. Az iskolai könyvtár alapfeladatai A gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, gondozása, rendelkezésre bocsátása. Tájékoztatás a dokumentumokról, szolgáltatásokról. Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. Kölcsönzés, tartós tankönyv, segédkönyvek kölcsönzése. A helyi PP és a könyvtár-pedagógiai program szerint tanórai foglalkozások tartása.

92


Pedagógiai Program

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai Számítógépes informatikai szolgáltatások Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása Részvétel a dokumentum és információcserében Egyéb foglalkozások tartása Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Könyvtári tevékenységek iskolánkban Kölcsönzés A könyvtár a hét minden munkanapján, heti 22 órában tart nyitva. Használata az iskola tanulói, dolgozói részére ingyenes. Könyvtárhasználati ismeretek óra Az helyi tantervben a könyvtárhasználati ismeretek tudásanyaga a magyar és informatika tantárgyakba épült be. A szaktárgyi alkalmazások tovább bővítik a tanulók ez irányú tudását. Más tudáselemek az osztályfőnöki nevelésben is fellelhetők. (Tanulási szokások, szabadidős tevékenységek, olvasmányválasztás, értékválasztás) Könyvtárra épülő szakóra Egy adott tantárgy témakörét a könyvtárban dolgozza fel, könyves környezetben, gyakorlati, használati tudást fejlesztve. Könyvtári foglalkozások -

Író-olvasó találkozók szervezése: A magyar gyermekirodalom kortárs képviselőit évente két alkalommal hívjuk meg iskolánkba.

-

Vetélkedőkre, pályázatokra, versenyekre való felkészítés: A tehetséggondozás részeként az önálló ismeretszerzést, kutatómunkát igénylő feladatok végzése.

-

Hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása: A tanulók személyiségének differenciált fejlesztése, egyéni felzárkóztatás elősegítése

-

Szabadidős tevékenységek: A tanulószoba és napközis csoportok a tanulmányi munkát segítő programokon, a szabadidő élményszerű eseményein vesznek részt a könyvtárban.

-

Látogatás városi könyvtárakba, színházba, múzeumba: kapcsolattartás más könyvtárakkal, a kötelező olvasmányok interaktív feldolgozása, múzeumpedagógiai órák szervezése.

Az iskolai könyvtár kötelező dokumentumai: -

Könyvtári SZMSZ

-

Könyvtár-pedagógiai program

A könyvtár felszereltsége, fejlesztése a törvényi előírásnak megfelelő.

93


Pedagógiai Program

A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz- és felszereléseinek jegyzéke alapján biztosított. Nyitva tartás a törvényi szabályozás szerint

Eszköz és felszerelés jegyzék Cél: -

Megvalósuljon a digitális oktatási tartalmak integrálása a kompetenciafejlesztő oktatás alkalmazása során.

-

Az élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez szükséges, egyenlő hozzáférést biztosító IKT infrastruktúra megteremtése, a számítógép állomány korszerűsítése a pedagógiai feladatok igényeinek megfelelő infrastruktúra kialakítása érdekében-

-

A hangsúly az egyéni és egyedileg szervezett csoportos tanulási folyamatra helyeződjön, amely hatékonyabban támogatja az egyéni tanulás képességének és a kooperatív technikák fejlesztését.

A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben a mellékletben szereplő alapfelszerelések és eszközök szolgálják A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet tartalmazza.

Mindennapos testnevelés testmozgás Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg A mindennapos testnevelést az első, ötödik évfolyamon 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben megszerveztük. Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe heti öt testnevelés órát építettünk be. Ennek alapján -

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: 

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,



iskolai sportkörben való sportolással,

94




Pedagógiai Program

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése: -

a mindennapos testnevelést a közismereti oktatás napjain az iskolánk biztosítja,

-

iskolai sportköröket szervezünk,

-

az iskolánk környezete biztosítja a friss levegőn való mozgást,

-

a helyi tantervbe beépítettük a korcsolyázást, úszást is,

-

gyermekeinknek lehetősége adódik a síelésre is sítáborokban.

A választható foglalkozások szabályai Ha a tanulót felvették a választott foglalkozásra, akkor a tanítási év végéig, vagy az utolsó foglalkozás befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – szabadon választott foglalkozásra való jelentkezés előtt – a tanulót és szülőjét írásban tájékoztatni kell. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló milyen szabadon választott foglalkozáson, illetve melyik egyház által szervezett hitoktatáson vagy az iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. A szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott foglalkozáson. Az iskola igazgatója minden év április 15-éig közzéteszi a tájékoztatót azokról a foglalkozásokról, amelyekből a tanuló – szülő - választhat. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és diákönkormányzat véleményét. Hitoktatás választható lehetőségei: 74/A. Az állami általános iskolában az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok alapján Az erkölcstan óra vagy az e helyett választható hit- és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része. A hit- és erkölcstanoktatásra való jelentkezés szervezésében a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye jogszabályban meghatározottak szerint közreműködhet. Az egyházak írásban fogják jelezni az iskolaigazgatóknak szándékukat hit- és erkölcstan oktatására. Ennek módjáról az illetékes megyéspüspök ad utasítást. Az igazgatók április 15-ig meghirdetik a szabadon választott tárgyakat (így a hit- és erkölcstant).

95


Pedagógiai Program

Az általános iskola 1. évfolyamára a beiratkozás március 1.–április 30. között esedékes, melyen szorgalmazzuk, hogy az egyházi jogi személy képviselője jelen legyen. A szülők ekkor jelzik választásukat. A többi évfolyamon a jelentkezés határideje május 20. Értékelés Ugyanolyan módon történik, mint az erkölcstan órákon. Vagyis, ha ott osztályoznak, akkor a hit és erkölcstant is osztályozni kell. (EMMI 14. §) Egyéb foglalkozások Szakkörök Az érdeklődő, kutató típusú, vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színterei: -

rajz szakkör,

-

népi tánc szakkör,

-

kézműves szakkör,

-

természetjáró szakkör (Bakancsos túra),

-

sakk szakkör,

-

biológia szakkör,

-

football,

-

ping-pong,

-

játé tanulás,

-

csillagászat stb.

A választható tantárgyakkal összefüggésben a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyakat tanító pedagógus személyét elsősorban a pedagógus végzettsége határozza meg. A tantárgy óraszámát a pedagógus kötelező óraszáma tartalmazza. Az intézmény minden esetben figyelembe veszi a szülők igényét is:   

a jelzés erejéig; a lehetőségeink határáig; és a pedagógiai szempontokat is figyelembe véve adunk lehetőséget.

Tanulóknak adott külön feladatok (projektek) Az érdeklődő diákok számára lehetőség nyílik a környezeti neveléshez kapcsolódó témák, problémák önálló kutatására, feldolgozására (szakmai dolgozat, rajz, fotó, irodalmi alkotás stb).

96


Pedagógiai Program

Vetélkedők, tanulmányi versenyek Jeles napokon (Föld Napja, Madarak és Fák Napja stb.) versenyek, kirándulás, vagy egyéb rendezvény szervezésével hívjuk fel a figyelmet a helyi vagy globális környezeti problémákra. A tanév során minden osztály Szervez Múzeum-, intézménylátogatásokat, kirándulásokat. A Fővárosi Állat-és Növénykert közelsége kiváló alkalmat nyújt az élővilág megismerésére. Az itt megszerzett tapasztalatok szerves részévé válnak a tanévben végzett környezet nevelési munkánknak. Tanulóink a kirándulások során megtanulhatják, a megfelelő viselkedési formákat, felfedezhetik a természet szépségeit, a védelemre szoruló növény- és állatfajok, a természettel való együttélés mikéntjét. Évente rendezünk iskolanapot, amelynek témája évről-évre változik, ezeken diákjaink megismerik a közvetlen környezetüket (természeti és épített), hagyományainkat, értékeinket. Könyvtár és számítógépterem használat: Minden tanulónknak lehetőséget biztosítunk, hogy a kötelező tanulási időn túl tanulásra, gyakorlásra és képességei fejlesztéseire térítésmentesen igénybe vehesse könyvtárunk és számítógéptermeink információ-hordozóit. A könyvtár és a számítógépterem nyitva tartását a lehetőségeink és az igények figyelembe vételével alakítjuk ki a DÖK és az SZMK vezetőségével egyeztetve. Az erdei iskolai képzés programja, a komplex természetszemlélet kialakítása Az erdei iskolánk oktatási célja: -

a természet sokszínű megismerése,

-

konkrét hazai tájak, társulások (vizes élőhelyek) megismerése,

-

a társulások fajainak ökológiai szemléletű jellemzése, értékelése,

-

az élővilág sokféleségének (diverzitás) bemutatása.

Az erdei iskolánk nevelési céljai: -

helyes környezeti attitűdök kialakítása,

-

természeti környezet állapota iránti érzékenység,

-

ökológiai szemlélet kialakítása,

-

közösségi szociális formák elsajátítása, szociális érzékenység kialakítása,

-

egészséges életmódra nevelés.

Az erdei iskolai képzésben való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

97


Pedagógiai Program

Projektoktatás A 20/2012. évi (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§ (4) alapján alapvető pedagógiai módszernek tekintjük a projektoktatást, melynek során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos tapasztalást teszi. A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási pontját is felfedjék. A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek, viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása. A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és érzelmi hatása. Alkalmazási területek: -

Az éves munkatervben kijelölt Ökoiskolai célok megvalósítása.

-

A NAT műveltségi területeihez kapcsolódó fontos események, évfordulók.

-

Csoportközi foglalkozások jeles napokhoz, hagyományokhoz kapcsolódva.

-

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka bemutatása a külső és belső partnerek számára.

-

Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények alkalmával.

A projektfolyamat felépítése -

Kezdeményezés - a célok, a téma kiválasztása, megfogalmazása

-

Tervezés - feladatok, felelősök, helyszínek, munkaformák

-

Szervezés

-

Megvalósítás - önálló kutatómunka

-

Nyilvánosság elé vitel - előadás, kiállítás, stb.

-

Értékelés - előre megadott kritériumok alapján

Témaválasztás módja szerint: -

Pedagógusok hirdetik meg,

-

Diákok azonos érdeklődés mentén,

-

Megadott téma feldolgozására szerveződnek a csoportok,

-

A csoportok a megadott kínálatból választanak, de szigorúan meghatározott a feldolgozás menete és szempontjai.

98


Pedagógiai Program

Tartalma, témája szerint: -

Tananyaghoz, műveltségi területhez kapcsolódó,

-

Tananyaghoz csak részben kapcsolódó,

-

A tananyaghoz nem kapcsolódó projekt. (Technikai, művészeti, környezeti nevelési, gazdasági, stb.)

Időtartam alapján -

Rövid távú projekt (1-2 nap)

-

Középtávú projekt (1-2 hét)

-

Hosszú távú projekt (több hét, félév, év)

A projektben résztvevők száma alapján: -

egyéni

-

kiscsoportos (team)

-

közép- (pl.: évfolyam),

-

és nagy létszámú (pl.: iskolai) projektek.

Produktuma alapján -

Tárgy, modell, játék

-

Írásmű, album, újság, kötet

-

Színpadi előadás, videofelvétel,

-

Kiállítás

-

Rendezvény, kirándulás

-

Nyilvános vita, tárgyalás

A projektoktatás technikái Együttműködésre késztető technikák -

Játékok (népi, szerepjáték, dramatizálás)

-

Bábozás

-

Dramatikus helyzetgyakorlatok

-

Gyűjtés (illatok, szagok, hangok)

-

Céhalapítás

-

Csoportalakítás (névválasztás, zászlókészítés)

-

Vetélkedő, verseny

-

Alkotás

Tanulói kezdeményezésre épülő technikák -

Beszélgetés 99


-

Vita kezdeményezése

-

Felidézés, élménybeszámoló

-

Problémafelvetés

-

Ötletbörze

-

Programválasztás

-

Kreatív műhelymunkák választása

-

Önálló adatgyűjtés

-

Új útvonalak kitalálása

-

Eredeti helyszínek felkeresése

Pedagógiai Program

Kreatív felfedeztető, kutató technikák -

Szakirodalom feltárása

-

Interjú az adatközlőkkel

-

Poszter készítése

-

Kiállítás rendezése

-

Papírkészítés, vízvizsgálat

-

Vizsgálódás és mintavétel

-

Képeslapkészítés

-

Térképkészítés, térkép-használat

Valamennyi munkáltató módszer közös jellemzője, hogy önálló, csoportos tevékenységet feltételez. Az önálló módszerek mindegyike a domináns választott módszernek lehet egy kísérő eljárása, alkalmazott technikája. A kooperatív oktatási módszer A kooperatív oktatási módszer a tanulók kis csoportokban (4-6 fő) való együttműködésen alapuló, tevékenységorientált foglalkoztatása. Célja: az intellektuális készségek fejlesztése, a szociális készségek fejlesztése, az együttműködési képesség kialakítása. Változatai: -

csoportos tanulás – egyéni teljesítmény

-

csoportos tanulás – egyéni vetélkedő (csoporton belül)

-

mozaik tanulás (az anyag felosztása, és együttes előadás)

-

csoportkutatás (közös tervezés, kutatás)

Értékelés Célja: visszatekintés a munkára, folyamatokra, a teljesített és nem teljesített feladatokra.

100


Pedagógiai Program

Tervezése a tevékenység megkezdése előtt: -

mit (csoportfolyamatokat, közreműködést, és elért eredményeket),

-

kik (diákok, tanárok, együttműködő partnerek),

-

mikor (köztes, végső),

-

hogyan (megfigyelés, non-verbális reagálás, beszélgetés, írásbeli produktumok önértékelés).

Az értékelés szempontjait a projektmunka megkezdése előtt megismerjék a tanulók (elvárható és önmaga fejlődéséhez viszonyított). Jellemzi a: -

rendszeresség és szükség szerinti korrekció,

-

a rugalmasság.

A kooperatív módszerek nagymértékben elősegítik az adott osztályon, közösségen belüli kapcsolatok pozitív irányú alakulását, hozzájárulnak az önértékelés fejlődéséhez, az iskolához való pozitív attitűdök kialakulásához. A kooperatív munka vitathatatlan előnyei: a tanulók empátiás képességeinek, kooperációs képességeinek (beszélgetés, vita, meghallgatás stb.) fejlődése; a közösen végzett munka szorongást oldó, motiváló hatásának érvényesülése.

101


Pedagógiai Program

Hagyományok ápolása A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítani, amelyben tanításon kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Különböző módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, és benne az embert. Ezért a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és marad. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. A tanulóinkat megtanítjuk arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőtteké. A hagyományápolás területei: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára,

-

a kerület nevezetességeinek feltérképezése,

-

nyári tábor megszervezése és lebonyolítása,

-

Jégkarnevál és farsang szervezése,

-

természettudományi versenyek szervezése,

-

drog-prevenciós program folytatása,

-

osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.

A mérés, az ellenőrzés és az értékelés módja Alapkoncepciónk Iskolánk

pedagógia

programjának

mérési-,

értékelési

rendszerét

az

oktatáspolitikai

dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, minőségbiztosítási rendszere elemeivel, kapcsolódóan a helyi tantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez.

102


Pedagógiai Program

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó mérés-értékelési rendszerének kialakítása, amely hatékonyan segíti: -

a nevelési-oktatási célok elérését,

-

a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, olyan hatékony eszközrendszerrel, amely segíti a megbízható információk gyűjtését a tanulói, pedagógusi és az intézményi teljesítményekről a fejlesztés érdekében.

-

az iskolával kapcsolatban álló partnerek /elsősorban a tanulók, a szülők, a nevelők/ iskolánkkal szembeni igényeit, elvárásait veszi figyelembe.

Mérések célja: -

A törvényesség biztosítása, a pedagógiai és szakmai munka eredményessége érdekében.

-

Pontos képet kapjunk arról, mik az iskolai munkánk erősségei, fejlesztendő területei. (Megerősítse az intézmény oktató-nevelő és egyéb tevékenységének helyességét, feltárja, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, és milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk.)

-

Alapot szolgáltasson az intézményi elemző-értékelő tevékenységének működtetéséhez.

Mérések Bemeneti mérésekkel a tanulók képesség- és tudásszintjének meghatározása diagnosztikus céllal. Fejlesztendő területek feltárása, a fejlesztés eredményességének vizsgálata. Kimeneti mérések a hozzáadott érték meghatározásához. Prevenció, a belső mérésekkel az országos mérésekre felkészíteni a tanulókat. Az országos mérések beillesztése az iskolai mérési értékelési rendszerbe. -

A vezetés ellenőrző, elemző tevékenységéhez, a folyamatok azonosításához stratégiai céljainak kialakításához, a prioritások kijelöléséhez nyújt alapot.

-

Az intézmény és a benne dolgozó pedagógusok munkája teljesítmény-értékelési rendjének kialakítása, működtetése a folyamatos fejlesztés alapja.

-

A mérések és az azok elemzése során szerzett adatok az intézmény külső és belső kommunikációjának fontos eszközei.

A mérések szintjei: Központi mérések A Közoktatási törvény által meghatározottak (DIFER, fizikai teljesítmény mérése, országos kompetencia mérés), az országos szintű folyamatos fejlesztés alapját adják. Segítséget nyújtanak a minőségfejlesztés és mérés-értékelés intézményi irányainak meghatározásához, a mérési-értékelési adatok elemzéséhez.

103


Pedagógiai Program

Intézményi szintű mérések -

Partneri elégedettségvizsgálat- és igénymérés, intézményi önértékelés-összehasonlító elemzés és trendvizsgálat.

-

Az iskola belső értékelési rendszerének kialakítása, működtetése.

-

A pedagógiai program, helyi tantervek, beiskolázási terv felülvizsgálata, eredménymérés.

Az értékelés lényege a viszonyítás: -

viszonyítás a követelményekhez,

-

a társakhoz,

-

a tanuló korábbi teljesítményeihez.

Az értékelés a tanuló teljesítményének mennyiségi és minőségi jellemzőinek elemzése és összegezése, más szóval minősítés. Az értékelésnek folyamatosnak, állandónak kell lennie, ha csak ritka alkalom, elveszti hatásosságát. Tanulói teljesítmények mérése -

Speciális mérések (készségmérés, képességmérés, pl. induktív gondolkodás, kritikus kognitív képességek mérése, számolási készségmérés),

-

A matematika, szövegértés kompetenciaterület mérése,

-

A tanulók fizikai teljesítményének mérése,

-

Az kompetencia mérések (országos, helyi) eredményeinek elemzése, értékelése, összehasonlító elemzés, korrekciós intézkedési terv készítése az elemzés alapján.

Az ellenőrzés és értékelés egymással összefüggő fogalmak. Ezek révén biztosítható: -

a tanulási folyamatban végzett tevékenységek hatékonyságának nyomon követése,

-

az eredmények és hiányosságok feltárása,

-

a szükséges korrekciók elvégzése,

-

fejlesztési stratégiák kimunkálása.

Céljaink -

teljesítményfokozás;

-

folyamatos tanulás;

-

visszajelzés tanulónak, tanárnak;

-

pozitív önértékelés;

-

informálni a szülőket.

104


Pedagógiai Program

Célunk a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést. Eredményes nevelő-oktató munkánk egyik alapvető feltétele, hogy az értékelési rendszer iskolai szinten is egységes legyen, és azt valamennyien céltudatosan egységesen alkalmazzuk Az értékelés csak akkor érheti el a fentiekben vázolt célkitűzéseinket, ha: -

a fejlődést képes kifejezni, azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló;

-

az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre vonatkozik;

-

tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket és a hiányosságokat;

-

megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz a hogyan továbbra;

-

nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott;

-

figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait;

-

pontos visszajelzést ad a teljesítményről;

-

elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.

Az értékelés továbbá akkor érheti el kitűzött céljait, ha: -

sokoldalú,

-

objektív,

-

ismeretekre és azok alkalmazására, tevékenységére irányul,

-

igazodik a fejlesztési követelményekhez, belépő tevékenységformákhoz, továbbhaladási feltételekhez évfolyamonként, fejlesztési szakaszként,

-

változatos (szóbeli, írásbeli, szöveges, osztályzattal történő)

-

rendszeres.

Az értékelésnél általában törekszünk: -

a pozitív teljesítmény – motiváció elérésére,

-

az optimális értékelési rendszer kialakítására,

-

készségtárgyaknál az elméleti és a gyakorlati ismeretek összhangjára.

Az objektív, igazságos értékelés nevelő hatású, a tanulók személyiségének fejlesztését kell szolgálnia a nevelés-oktatás teljes folyamatában.

105


Iskolánk

pedagógia

Pedagógiai Program

programjának

mérési-,

értékelési

rendszerét

az

oktatáspolitikai

dokumentumok, a törvényi változások figyelembevételével készítettük el. A rendszer kidolgozásánál megőriztük jelenleg érvényben lévő programunk értékeit, kiegészítve ezeket a nevelő-oktató munka egészére vonatkozó ellenőrzési-, mérési-, minőségbiztosítási rendszere elemeivel, kapcsolódóan a helyi tantervek bevezetéséhez, illetve a bevezetést szabályozó jogszabályi keretekhez. Ennek megfelelően az ellenőrzés-, mérés-, értékelés rendszere kiegészült az egyes tantárgyak helyi tanterveiben rögzített belépő tevékenységformáknak, illetve a továbbhaladás feltételeinek megfelelő, e területhez kapcsolódó elemeivel. Célunk – tágabb értelemben – hogy minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, erkölcsi és testi fejlődésben egyaránt. Célunk – szűkebb értelemben – a kialakított mérési értékelési rendszerben felmérni, hogy az iskola tanulói az adott évfolyamon, illetve a meghatározott mérési szakaszban hogyan tettek eleget iskolánk helyi tantervében előírt követelményeknek. Kiemelten hangsúlyozzuk a diagnosztikus és a fejlesztő értékelés szerepét és jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy a tanulók akkor motiváltabban tanulnak, ha teljesítményük értékelésekor nagyon jól ismerjük a kiinduló állapotot, és ennek függvényében tervezzük meg a folyamatos fejlesztést.

106


Pedagógiai Program

Mérési, értékelési rendszerünk alapelvei: -

A pedagógusoknak folyamatosan és rendszeresen össze kell vetniük a tanulók fejlődéséről kapott adatokat a tanulók fejlődése iránt támasztott követelményekkel.

-

Az ellenőrzés, értékelés nem szorítkozhat csupán az ismeretek, készségek értékelésére folyamatosan kell értékelnünk a tanulók képességeinek, egész személyiségének fejlődését.

-

A folyamatos nevelői megfigyeléseknél alkalmazzuk a fejlesztő, egyénre szóló szöveges értékelést szóban és írásban.

-

Ne csak a tanulók mechanikus emlékezetét vizsgáljuk, hanem fejlesszük okkereső, problémamegoldó gondolkodásukat is.

-

Az ellenőrzés, értékelés nem lehet fegyelmezés, retorzió eszköze.

-

Az ellenőrzéshez megfelelő légkört kell teremteni.

Mérési, értékelési rendszerünk szempontjai: -

Alapja a tanulók folyamatos megfigyelése.

-

Követelményeknek megfelelően az adott évfolyamra, adott időszakra tudja-e megszerzett ismereteit alkalmazni? Alkalmazóképes tudás feladatmegoldásokban.

-

Ismeri-e, érti-e az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb fogalmakat, tényeket?

-

Tükröződik-e logikus gondolkodás teljesítményében?

-

Milyen az önálló ismeretszerzésének szintje?

-

Mennyire egyenletes a tanuló teljesítménye?

-

Mennyire igényes az elvégzett munkával kapcsolatban?

Az értékelés támpontjai: -

A tanórákon való részvétel, illetve aktivitás.

-

Szóbeli feleletek

-

Írásbeli dolgozatok

-

Gyakorlati munka

-

Szorgalom

-

Kreativitás

-

Együttműködési készség

Az értékelésnek – bármelyik a továbbiakban ismertetett formáját alkalmazzuk – minden esetben tükröznie kell a követelmény és a teljesítés viszonyát. Kialakításánál domináljon a motiváló szándék, az objektivitás.

107


Pedagógiai Program

Az értékelés fajtái 1. Diagnosztikus értékelés Célja az előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében. Rögzíti egy-egy tanítási-tanulási szakasz kezdetén a tanulók induló tudásállapotát. Alkalmazása: -

Kiinduló, kezdő szint megállapítása egy-egy tanítási ciklus megkezdésekor.

-

Egy-egy új tantervi téma kezdetén.

-

Egy-egy téma lezárása előtt.

-

(Az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben.)

2. Formatív értékelés Célja a folyamatos információgyűjtés, a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérője. Segítő, formáló szándékú. Felhívja a figyelmet az egyéni haladás ütemére, eredményekre, hiányosságokra, lehetőséget a tanulási folyamatba való beavatkozásra. A kapott mérési eredmények alapján fejlesztő hatású egyénre vonatkozó, megerősítő, vagy korrekciós nevelő-oktató munkát tervezünk. Alkalmazása: A tanítási-tanulási folyamat egészében megerősítésre, korrigálásra, a tanulók önellenőrző, önértékelő képességének fejlesztésére is alkalmas. 3. Szummatív (összegző), végállapotot tükröző, lezáró, minősítő értékelés Célja a tanulók fejlődésének átfogó minősítése. Adott tanítási – tanulási szakasz lezárásakor az elért tudásállapot rögzítése, viszonyítása a követelmények tükrében az induló tudásállapothoz. Cél a minősítés. Alkalmazása: -

Nagyobb tanulási témák, időegységek végén, (témazárók, félévi, tanév végi mérés).

4. Külső értékelés -

Az iskola keresettségi szintje a környezet függvényében.

-

Tanulmányi, művészeti és sportversenyeken nyújtott teljesítmény.

-

Továbbtanulás, beiskolázás sikeressége.

-

Külső mérések (bemeneti, kimeneti) eredményessége, tapasztalatai.

108


Pedagógiai Program

Az iskola képzési rendje A képzés szakaszai Az iskolánk struktúrája a közoktatásban az alapfokú nevelési és oktatási szakaszba tartozik. Jellemző erre a szakaszra, hogy hosszabb lesz az alapozó szakasz, amely az 1-2. évfolyamon bevezető szakaszra, 3-4. évfolyamon kezdő szakaszra, 5-6. évfolyamon alapozó szakaszra, 7-8. évfolyamon pedig fejlesztő szakaszra épül, évfolyamonként 3-3 osztállyal. Az alsó és felső tagozatban az ének-zenei és idegen nyelvi képzés kap kiemelt szerepet. Képzési specialitások Azok

a

tevékenységek,

amelyek

hozzájárulnak

a

gyermek

harmonikus

személyiségfejlesztéséhez. E tevékenységek egyrészt a kötelező tananyag elsajátítása mellett többletlehetőségeikkel az iskola profilját is meghatározzák, másrészt biztosítják az önálló választás következtében egy-egy területen az elmélyülés lehetőségét, az alkotás sikerélményét, a tehetség kibontakoztatását és a személyiségfejlődéshez az újabb szervezeti keretet.

A csoportbontás alapelvei Intézményünk fontosnak tartja az oktató-nevelő munka hatékonyabbá tételét, amelynek egyik eszköze a csoportbontás lehet. Ezzel a tanulók esélyegyenlőségét is növelhetjük. Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát, a testnevelést, magyar nyelv- és irodalmat, matematikát. Célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. Az oktatás néhány területén tehát csoportbontást alkalmazunk, amelynek céljait az adott területen végzett oktató-nevelő munka határozza meg. Testnevelés Testnevelés tantárgyból a 7. és 8. évfolyamon nemek szerinti bontást alkalmazunk, ha ezt a tantárgyfelosztás is lehetővé teszi. Ennek oka az életkori sajátosságokban rejlik, hiszen hatékonyabb munka végezhető ennél a korosztálynál a nemek szerinti csoportbontás során. Informatika, technika, rajz Az osztályok létszáma befolyásolja a bontást informatika és technika tantárgyak esetében, hiszen mindkét szaktantermünk korlátozott befogadó képességű, csak fél csoport fogadására alkalmas. Az eltérő óraszámok miatt 5. évfolyamon az „a” és „b” osztályok esetében a technikát a rajz tantárggyal bontjuk, míg a „c” osztály technikaóráját a informatika tantárggyal. A 6. és a 7.

109


Pedagógiai Program

évfolyamon az informatika és a technika tantárgyakat tanítjuk bontott csoportban, míg 8. osztályban az informatika és a rajz tantárgyakat. A fenti csoportbontást az alábbi óraszámok indokolják: Informatika: „a” osztály 1 1 1

„b” osztály 1 1 1

„c” osztály 1 1 1 1

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

„a” osztály 1 1 1 -

„b” osztály 1 1 1 -

„c” osztály 1 1 1 -

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

„a” osztály 1 1 1 1

„b” osztály 1 1 1 1


5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Technika:

Rajz

Nyelvoktatás Ebben az esetben elsősorban a két nyelv (angol, német) oktatása miatt szükséges alkalmazni a csoportbontást. Ideálisnak az osztályok 50-50%-os bontása lenne mondható. Ennek érdekében a 3. évfolyam utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk a szülőket a csoportbontás elsődleges szempontjairól, amelyek az eredményes és hatékony nyelvoktatást szolgálnák. -

Nyelvek közötti választhatóság.

-

A tanulmányi eredmények figyelembe vétele, különös tekintettel az anyanyelvi eredményekre.

-

A csoport ideális létszáma (optimális esetben 50-50 %).

Az „a” és „c” osztályok esetében lehetőség adódik nívócsoportok létrehozására is, amely kialakítására az azonos óraszámok adnak lehetőséget. Az emelt szintű idegen nyelvi képzésben részesülő „b” osztályok számára az osztályon belüli bontás is elképzelhető, bár ezt minden esetben befolyásolja az aktuális tantárgyfelosztás illetve a csoportok létszáma.

110


Pedagógiai Program

Idegen nyelv órák száma: 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam




Negyedik évfolyamon (2 óra / hét) az osztálylétszámok alapján történik a csoportbontás. Magyar nyelv és irodalom, matematika Más szempontok szerint történik magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból a csoportok kialakítása. A 4. év végén megíratott felmérő dolgozatok eredményei, a tanulók mutatott és mért képességei alapján soroljuk csoportokba a diákokat. A 70 % fölött teljesítő tanulók a helyi tanterv elsajátításán kívül lehetőség adódik a tananyag bővítésére, mélyebb elsajátítására. A 70 % alatt teljesítő diákok pedig lehetőséget kapnak arra, hogy megfelelő módszerekkel a törzsanyagot a legmegfelelőbb módon sajátíthassák el. A két csoport között valójában csak módszertani, feldolgozási különbségek vannak, hiszen azonos tanterv alapján végzik tanulmányaikat. Mindkét tantárgy esetében a bontás lehetővé teszi egyrészt a tehetséggondozást, másrészt a felzárkóztatást. Magyar tantárgyból az „a” és „b” osztályok csoportbontására van lehetőség az azonos óraszámok miatt, kivéve a hetedik évfolyamon, ahol a „b” és a „c” osztályokat. 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam



„c” osztály 4.5 5 4 5

Matematika tantárgyból az 5. évfolyamon a „b” és a „c” osztályok, a 7. és a 8. évfolyamon pedig az „a” és a „b” osztályok számára nyílik meg ez a lehetőség. A 6. évfolyam kivételt képez a csoportbontások alól, hiszen mindhárom osztálynak eltérőek az óraszámai. 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam



„c” osztály 4 4.5 4 4

A csoportok közötti átjárhatóságot az év végén megíratott szintfelmérők eredményei alapján biztosítjuk, tehát csoportváltásra csak a tanév elején van lehetőség. 111


Pedagógiai Program

A csoportbontásos tanórákról csoportnaplót vezetünk, amelynek tartalmi-formai kritériumairól az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletének 102.§-a szól.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálata 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. §-a előírja a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérését, vizsgálatát. 1. A tanulók fizikai állapotának mér ését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, az iskola valamennyi évfolyamára kiterjedően, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban, a „Mini Hungarofit teszt” mérési módszer alkalmazásával. 2. A mérés eredményeit a nevelők tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzítik, minősítik, évente összehasonlítják, és meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 3. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: helyből távolugrás (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4+1 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56

1.34 1.37 1.40 1.43 1.46 1.49 1.52 1.55 1.58 1.61 1.64 1.67

1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.75 1.78

112

Liszt Ferenc Általános Iskola 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.61

1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66 1.70 1.74

Pedagógiai Program 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80 1.84 1.87

1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.89 1.94 1.98

1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.97 2.01 2.05 2.09

1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11 2.15 2.19

2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20 2.24 2.28

2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28 2.32 2.36

6.

7.

8.

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

Lányok (4+1 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám:

1.

2.

3.

4.

5.

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.92 1.96

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

2. feladat: hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma.

113


Pedagógiai Program

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4+1 motorikus próba értékelése esetén) Pontozás:

1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72

22 26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86


1.

2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

16 20 24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68

19 23 27 31 35 39 43 47 51 55 59 63 67 71

22 26 30 34 38 42 47 50 54 58 62 66 70 74

25 29 33 37 41 45 50 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 53 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 54 57 61 65 69 73 77 81

30 34 38 42 46 50 55 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 57 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

114


Pedagógiai Program

Fiúk (4+1 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90

28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85

23 28 33 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

4. feladat: fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma.

115


Pedagógiai Program

Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4+1 motorikus próba értékelése esetén) Pontszám:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 26 27 28

7 9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 28 29 30

9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 27 29 29 31 30 32 31 33 32 34

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42


1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

évfolyam 1 2 3 4 5

1 1 2 2 3

1 2 2 3 4

2 2 3 4 5

2 3 4 5 6

3 4 5 6 7

4 5 6 7 8

5 6 7 8 9

6 7 8 9 10

6 7 8 9 10 11 12 13 14

4 5 6 7 8 9 10 11 12

5 6 7 8 9 10 11 12 13

6 7 8 9 10 11 12 13 14

7 8 9 10 11 12 13 14 15

8 9 10 11 12 13 14 15 16

9 10 11 12 13 14 15 16 17

10 11 12 13 14 15 16 17 18

11 12 13 14 15 16 17 18 19

5. feladat: Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). Fiúk (4+1 motorikus próba értékelése esetén)

116


Pontszám:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

7év

1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000

Pedagógiai Program

8év

1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090

9év

1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

10év

11év

12év

13év

14év

15év

1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

életkor 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500

1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

117


Pedagógiai Program

Pontszám:

7év

8év

9év

10év

11év

12év

13év

14év

15év

41

2020

2110

2250

2300

életkor 2380

2460

2520

2590

2640

42

2040

2130

2270

2320

2400

2480

2540

2610

2660

43

2060

2160

2290

2350

2430

2510

2570

2640

2680

44

2090

2180

2310

2370

2450

2530

2590

2660

2700

45

2110

2200

2330

2390

2470

2550

2610

2680

2720

46

2130

2220

2350

2410

2490

2570

2630

2700

2740

47

2150

2240

2370

2430

2510

2590

2650

2720

2760

48

2170

2260

2400

2450

2530

2610

2670

2740

2790

49

2190

2280

2420

2470

2550

2630

2690

2760

2810

50

2210

2300

2440

2490

2570

2650

2710

2780

2830

51

2230

2330

2460

2520

2600

2680

2740

2810

2850

52

2250

2350

2480

2540

2620

2700

2760

2830

2870

53

2270

2370

2500

2560

2640

2720

2780

2850

2890

54

2300

2390

2520

2580

2660

2740

2800

2870

2910

55

2320

2410

2540

2600

2680

2760

2820

2890

2930

56

2340

2430

2570

2620

2700

2780

2840

2910

2960

57

2360

2450

2590

2640

2720

2800

2860

2930

2980

58

2380

2480

2610

2670

2750

2830

2890

2960

3000

59

2400

2500

2630

2690

2770

2850

2910

2980

3020

60

2420

2520

2650

2710

2790

2870

2930

3000

3040

61

2440

2540

2670

2730

2810

2890

2950

3020

3060

62

2460

2560

2690

2750

2830

2910

2970

3040

3080

63

2490

2580

2710

2770

2850

2930

2990

3060

3100

64

2510

2600

2730

2790

2870

2950

3010

3080

3120

65

2530

2620

2760

2810

2890

2970

3030

3100

3150

66

2550

2650

2780

2840

2920

3000

3060

3130

3170

67

2570

2670

2800

2860

2940

3020

3080

3150

3190

68

2590

2690

2820

2880

2960

3040

3100

3170

3210

69

2610

2710

2840

2900

2980

3060

3120

3190

3230

70

2630

2730

2860

2920

3000

3080

3140

3210

3250

71

2650

2750

2880

2940

3020

3100

3160

3230

3270

72

2670

2770

2900

2960

3040

3120

3180

3250

3290

73

2700

2790

2930

2980

3060

3140

3200

3270

3320

74

2720

2820

2950

3010

3090

3170

3230

3300

3340

75

2740

2840

2970

3030

3110

3190

3250

3320

3360

76

2760

2860

2990

3050

3130

3210

3270

3340

3380

77

2780

2880

3010

3070

3150

3230

3290

3360

3400

Lányok (4+1 motorikus próba értékelése esetén) 118


Pedagógiai Program

Pontszám:

7év

8év

9év

10év

12év

13év

14év

15év

1280 1300 1320

11év életkor 1300 1320 1340

1 2 3

1140 1160 1180

1180 1200 1220

1210 1230 1250

1320 1340 1360

1330 1350 1370

1340 1360 1380

1350 1370 1390

4

1200

1240

1270

1340

1360

1380

1390

1400

1410

5 6 7 8 9 10

1230 1250 1270 1290 1310 1330

1270 1290 1310 1330 1350 1370

1300 1320 1340 1360 1380 1400

1370 1390 1410 1430 1450 1470

1390 1410 1430 1450 1470 1490

1410 1430 1450 1470 1490 1510

1420 1440 1460 1480 1500 1520

1430 1450 1470 1490 1510 1530

1440 1460 1480 1500 1520 1540

11

1350

1390

1420

1490

1510

1530

1540

1550

1560

12 13 14 15

1380 1400 1420 1440

1420 1440 1460 1480

1450 1470 1490 1510

1510 1540 1560 1580

1540 1560 1580 1600

1560 1580 1600 1620

1570 1590 1610 1630

1580 1600 1620 1640

1590 1610 1630 1650

16

1460

1500

1530

1600

1620

1640

1650

1660

1670

17 18 19 20 21 22

1480 1500 1530 1550 1570 1590

1520 1540 1570 1590 1610 1630

1550 1570 1600 1620 1640 1660

1620 1640 1660 1690 1710 1730

1640 1660 1690 1710 1730 1750

1660 1680 1710 1730 1750 1770

1670 1690 1720 1740 1760 1780

1680 1700 1730 1750 1770 1790

1690 1710 1740 1760 1780 1800

23

1610

1650

1680

1750

1770

1790

1800

1810

1820

24 25 26 27

1630 1650 1680 1700

1670 1690 1720 1740

1700 1720 1750 1770

1770 1790 1810 1830

1790 1810 1840 1860

1810 1830 1860 1880

1820 1840 1870 1890

1830 1850 1880 1900

1840 1860 1890 1910

28

1720

1760

1790

1860

1880

1900

1910

1920

1930

29 30 31 32 33

1740 1760 1780 1800 1830

1780 1800 1820 1840 1870

1810 1830 1850 1870 1900

1880 1900 1920 1940 1960

1900 1920 1940 1960 1990

1920 1940 1960 1980 2010

1930 1950 1970 1990 2020

1940 1960 1980 2000 2030

1950 1970 1990 2010 2040

34

1850

1890

1920

1980

2010

2030

2040

2050

2060

35

1870

1910

1940

2000

2030

2050

2060

2070

2080

36 37 38 39

1890 1910 1930 1960

1930 1950 1970 2000

1960 1980 2000 2030

2030 2050 2070 2090

2050 2070 2090 2120

2070 2090 2110 2140

2080 2100 2120 2150

2090 2110 2130 2160

2100 2120 2140 2170

40

1980

2020

2050

2110

2140

2160

2170

2180

2190

119


Pedagógiai Program

Pontszám:

7év

8év

9év

10év

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810

2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840

2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900

11év életkor 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

12év

13év

14év

15év

2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

120


Pedagógiai Program

AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi IGEN GYENGE magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, 0-20,5 pont közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől gyakran fárad el annyira, hogy nem GYENGE tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor 21-40,5 pont fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. KIFOGÁSOLHATÓ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad 41-60,5 pont el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges KÖZEPES létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó 61-80,5 pont közérzettel élhessen. Rendszeresen, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten JÓ rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az 81-100,5 pont elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez. Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy KIVÁLÓ speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány 101-120,5 pont sportágban már akár élsportoló is lehetHa valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag EXTRA kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt 121-140 pont is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy – nagyobb formaingadozás nélkül – nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el.

121


Pedagógiai Program

Esélyegyenlőség A halmozottan hátrányos helyzetű és más gyermekek oktatási sikeressége érdekében a 2011. évi CXC tv.47.§-át, a 20/2012. EMMI rendeletet 138.§ - 140.§-át, a 110/2012. Kormányrendeletet és a 2012. évi XCIII. tv-t veszi figyelembe. Az iskola biztosítja a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Az tantestület különös figyelemmel kíséri a körzetünkben élő halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Az intézmény, vezetőjén keresztül, az érzékelt problémák alapján javaslatokat, ajánlásokat tesz a fenntartó, illetve a helyi döntéshozók részére az iskolánkban tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása céljából. Az intézmény, vezetőjén keresztül, folyamatosan jelzi a fenntartó felé az intézmény elérését nehezítő esetleges körülményeket, különös tekintettel a közutak akadálymentességével és a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatos problémákra. Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a hátrányos helyzetű tanulók vonatkozásában. Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden szülői, gondviselői panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozók számára, munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet rendszeresen monitoroz. Az intézmény biztosítja és megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba és az intézményi minőségirányítási programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés, a szociális és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

122


Pedagógiai Program

Az etnikai hovatartozásra, vallási felekezethez tartozásra, vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve szülőjének, gondviselőjének írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézmény által. Az iskola közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő eseteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá, ha szükséges, független szakértő bevonásával. A részletes esélyegyenlőségi programunkat iskolánk esélyegyenlőségi terve tartalmazza.

A tanuló magatartásának, szorgalmának értékelése, minősítéshez kapcsolódó elvek, a tanulók jutalmazása Magatartás – szorgalom értékelése 2011. évi CXC tv. 54.§ alapján Magatartás alapelveink: -

segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre,

-

mindig legyen személyre szabott,

-

segítse az oktatási, nevelési céljainak elérését.

A magatartás értékelésének szempontjai: -

a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása, betartatása,

-

beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének segítése,

-

aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megvalósításában, (a gyerek önmagához mért aktivitása),

-

segítőkészség,

-

udvarias, figyelmes viselkedés, kulturált hangnem, tisztelet a tanárok (felnőttek) és társaik iránt.

A magatartás osztályzata a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és az iskolán kívüli fegyelmezettséget, viselkedést. Értékeli a társakhoz, a felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását. Hangsúlyozzuk, hogy az értékelésnél, a minősítésnél az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. A magatartás – szorgalom étékelése 1-8. évfolyamig egységes. Magatartásból alsó tagozaton a betanító tanárok havonta egyeztetnek az osztályfőnökök. Felső tagozaton a „Magatartás füzet” alapján dönt az osztályfőnök az ott tanító tanárokkal egyeztetve, havonta vagy negyedévenként.

123


Pedagógiai Program

A magatartás jegybe számít a késés, öt késés estén a magatartási jegyet az osztályfőnök egy jeggyel lerontja. Az ellenőrző füzet utolsó lapjára az ügyeletes tanulók a késés napjának dátumát írják be. Öt késés esetén az osztályfőnök írásban figyelmezteti a tanulót. A magatartás – szorgalom jegyek értékelésénél figyelembe kell venni még az ügyeleti tisztségek maradéktalan ellátását (hetesi munka, folyosó ügyelet, DÖK tisztségek, stb.) A magatartás – szorgalom értékelésének szempontjait a gyerekekkel és a szülőkkel ismertetni kell, az osztályfőnöki munkatervben havonta egy alkalommal az osztály munkáját értékelő órát be kell iktatni.

A tanulók magatartásának értékelési szempontjai: Az értékelés négy fokozatba történik, havonta: - példás (5); jó (4); változó (3); rossz (2) „példás” (5-ös) magatartású az a tanuló, aki közösségi tevékenységében aktív, kezdeményező, társaival szemben segítőkész, barátságos, kezdeményező, nyílt, őszinte. „jó” (4-es) magatartású tanuló, aki fegyelmezett, megbízható, a rászabott feladatokat elvégzi, de nem kezdeményező. „változó” (3-as) magatartású tanuló: passzív kollektivitás, és a tanuló osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetésben részesült. „rossz” (2-es): társaival való kapcsolatát-közösséget bomlasztó, önző, ellenséges, uralkodó magatartás jellemzi. Ezt a bejegyzést többszöri osztályfőnöki figyelmeztetés, vagy rovó, intő illetve igazgatói figyelmeztetés előzte meg.

A szorgalom értékelési szempontjai A szorgalom jegy a tanuló egyéni képességeihez mérten a tanulmányi munkához való viszonyát, munkavégzésének színvonalát, a tanuló kötelességtudatát értékeli. A kérések, az igazolatlan órák, az ellenőrzőhiányok elbírálásánál a mindenkori házirend szabályai érvényesek, és ezt ennek megfelelően kell figyelembe venni. -

a tudás megszerzésének igénye, rend (felszerelés, környezet, munka),

-

az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény,

-

jó idő- és munkaszervezés, munkatempó,

-

kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, önellenőrzés,

-

aktív tanórai részvétel, figyelem, kitartás, önfegyelem,

-

többletek (tanulmányi versenyek, szorgalmi feladatok).

Az értékelés négy fokozatban történik havonta: -

példás (5); jó (4); változó (3); hanyag (2)

124


Pedagógiai Program

A tanulók szorgalmának értékelési szempontjai: „példás” (5-ös): képességei alapján a tőle elvárható legjobb eredményre törekszik. Munkájában kitartó, kötelességtudó. Többlet feladatokat vállal, amelyekkel, igyekszik tudását fejleszteni. Munkáinak esztétikai színvonalára ügyel. Pontos, megbízható. Tanulmányi versenyeken részt vesz. „jó” (4-es): Munkáját hiánytalanul elvégzi, képességeinek megfelelően. Többletmunkát felkérésre végez. Órákon való aktivitása, munkához való viszonya nem a tőle elvárható legjobb. „változó” (3-as): Munkavégzése nem folyamatos, hanyag és jó munkák is előfordulnak tevékenységében, ezek mutatják, hogy képességen alul teljesít. „hanyag” (2-es): Mélyen képességein alul teljesít, felkészülése rendszertelen és munkavégzése pontatlan, hiányos. A magatartás és a szorgalom elbírálásánál irányító, alapvető szempont, hogy a példás valóban példaként álljon, és kapjon elismerést nagyobb közösség előtt is. Fontos lehet adott szituációban a tanulók előmenetelének egyéni elbírálása magatartásból és szorgalomból egyaránt. Az egyéni elbíráláskor szem előtt kell tartani az adott helyzet kialakulását befolyásoló tényezőket (pl. a tanuló családi körülményeit, egészségügyi állapotát stb.) A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás alapelvei: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten 

példamutató magatartást tanúsít, vagy



folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy



az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy



iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális, stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy



bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái: 

Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: ○ szaktanári dicséret, ○ napközis nevelői dicséret, ○ osztályfőnöki dicséret, ○ igazgatói dicséret, ○ nevelőtestületi dicséret. 125




Pedagógiai Program

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: ○ szaktárgyi teljesítményért, ○ példamutató magatartásért, ○ kiemelkedő szorgalomért, ○ kiemelkedő magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.



Az egyes tanévek végén azok a tanulók, akiknek a tanulmányi eredménye meghaladta a 4,5 átlagot könyvjutalomban részesülhetnek. Továbbá könyvjutalom adható az egész évben tanúsított példás magatartásért, kiemelkedő közösségi munkáért és a megyei versenyeken elért 1-6., területi és országos versenyeken elért 1-10. helyezésért. Nem kaphat könyvjutalmat az a tanuló, aki bármilyen büntetési fokozattal rendelkezik.



Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet kap és könyvjutalomban részesülhet, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.



Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.



A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Tanulók tanulmányi munkájának értékelése 2011. évi CXC tv. 54.§ és 62. § alapján Iskolánkban az 1. évfolyamon és 2. évfolyamban félévkor szöveges értékelést kapnak tanulóink. Kidolgoztunk egy egyéni fejlődést mutató értékelőlapot, amely egy év eleji állapothoz viszonyítottan, tantárgyanként, az első negyedévben, és félévkor mutatja a gyermek fejlődését. Év végén az első évben és a második évfolyamon első félévben olyan szöveges értékelést kapnak tanulóink, amelyik kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülőt értesítjük arról, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola. Az osztályzatok bevezetésére a 2. osztály második félévétől kerül sor. Az írásbeli felméréseknél, szóbeli feleleteknél 1-8. osztályig a következő százalékrendszert használjuk 0–

49% (1) A %-ok érdemjeggyé történő átváltása csak 2. osztály második félévétől történik! 126


50 – 64% 65 – 79% 80 – 89% 90 – 100%

Pedagógiai Program

(2) (3) (4) (5)

A százalékos értékelés finomabb skála, a legkisebb fejlődést is megmutatja, míg ez az osztályzatban nem mindig jelenik meg. Szöveges értékeléssel párosulva jótékony hatású: közelebb viszi a gyerekeket a tanulás szeretetéhez, elősegíti fejlődésüket, iskolai sikerességüket, muníciót képez személyiségük egészséges formálódásához. Ezért az egyes tantárgyak követelményeihez alkalmazkodva a százalékos értékelés módosulhat. 2. osztály félévétől tantárgyi jegyekkel értékeljük tanulóinkat. Havonta minimum egy tantárgyi jegynek szerepelnie kell a naplóban, akár szóbeli, akár írásbeli felelet. A jegyek lezárása félévkor és év végén csak a naplóba beírt jegyek alapján történhet. Tantárgyi dicséret a tanulók munkája alapján félévkor és év végén kerül sor. Az ellenőrző könyvben minden tantárgyi jegynek szerepelnie kell, az osztályfőnök havonta ellenőrzi a bejegyzések aláírását. Félévi értesítőt az ellenőrző könyvbe kapják 3. - 8. osztályig a tanulók, melynek kiosztásáról az éves munkaterv összeállításánál megállapodunk. A félévi értesítőt az osztályfőnök és a szülő írja alá. 1. 2. osztályban szöveges értékelés kapnak tanulóink, melyet az igazgató, az osztályfőnök és a szülő ír alá. A diákok tanulmányi szintjét osztályzatokkal mérjük, melyek az adott tantárgyra vonatkoztatva kifejezik a tanuló tudását és készségeinek fejlettségét. Egész számokkal osztályozunk. Legjobb jegy az ötös, a legrosszabb az egyes. Az 1. évfolyamon a jelenlegi törvénynek eleget téve félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor szövegesen értékelünk. Iskolai beszámoltatások - számonkérési formák: Feleltetés: szóbeli számonkérés, mely a füzet bemutatásával jár. Általában az előző órai tananyagot kéri számon. Röpdolgozat: 80%-ban az előző három óra anyagát kéri számon. A tanár egy héten belül kijavítja. Bejelentenie nem kell. Témazáró: Tanegységeket lezáró, összefoglalást követő írásbeli számonkérés, melyet a szaktanár előre bejelent, és két héten belül kijavít. A kijavított témazárókat a szaktanár tanév végéig megőrzi, a szülők a fogadóórán megtekinthetik. Egyéb: Az értékelésnek egyéb formái is lehetnek, adható pl. plusz, piros pont, kisjegy. Ezek rendjét a szaktanár a tanév elején megszabja, különös tekintettel arra, hogy mi kerül az ellenőrző könyvbe.

127


Pedagógiai Program

Az érdemjegyek, osztályzatok dokumentálásának módozatai Az év közben kapott érdemjegyeket az ellenőrzőbe is be kell írni az osztálynaplóba való bejegyzéssel egyidejűleg. Az osztálynaplóba való bejegyzésnél: piros szín alkalmazása: -

felmérők, témazárók,

-

félévi és tanév végi osztályzatok,

kék színnel: -

szóbeli feleletek,

-

írásbeli feleletek,

zöld színnel: -

gyűjtőmunkák,

-

munkáltató órán végzett munkák,

-

órai munkák.

Helytelen és szabálytalan osztálynaplóba – és így természetesen az ellenőrzőbe is – féljegyeket, alá vagy fölé húzott jegyeket adni. A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez, oktatásához szükséges speciális szakképzettséggel rendelkező szakember utazó gyógypedagógus útján biztosított. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint biztosítjuk. Cél: Hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél.

A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A második - nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket az adott évfolyamon, a tanév végén minden tantárgyból sikeresen teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden tantárgyból legalább az „elégséges” osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. 128


Pedagógiai Program

Javítóvizsga letételével folytathatja tanulmányait akkor is, ha az osztályozó vizsgáról / különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. 4. A második - nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból (készségtárgyakból nem) osztályozó vizsgát kell tennie ha: -

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

-

az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,

-

egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és az igazolatlanul mulasztott tanórák száma nem haladja meg az igazoltan mulasztott óraszámot,

-

hiányzása valamely tantárgy esetén túllépi az adott tantárgy éves óraszámának 30%-át,

-

magántanuló volt.

5. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt követelményeket, a tanulmányokat az évfolyam megismétlésével folytathatja. 6. A tanulónak lehetősége van az évfolyam megismétlésére abban az esetben is, ha egyébként a felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a szülő kérésre az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a tantervek tartalmazzák, amelyek a pedagógiai program és a házirend mellékletét képezik. Az osztályozó vizsga szabályai Az osztályozó vizsga célja, a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: •

felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére

kötelezték; •

a

megengedhető

időnél

többet

mulasztott,

és

a

nevelőtestület

döntése

alapján

osztályozóvizsgát tehet (összesen 250 tanítási órát meghaladó hiányzás esetén, vagy ha egy adott tantárgyból a tanuló hiányzása meghaladja az éves óraszám 30%-át). Az osztályozó vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt időszakot az igazgató határozza meg. Osztályozóvizsga egy tanévben két alkalommal (január, június) szervezhető. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

129


Pedagógiai Program

A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét megtagadhatja, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének.

130


Pedagógiai Program

Egész napos nevelés Iskolaotthon, napközi, tanulószobai foglalkozás 2011. évi CXC tv. 19.§ alapján 27.§ (2): a foglalkozásokat délelőtt és délután legalább 16 óráig kell megszervezni, 17 óráig gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 46.§ (1): a tanuló köteles részt venni a 16 óráig szervezett foglalkozásokon. 55.§ (1) szerint a szülő kérelmére felmenthető a 16 óra előtt szervezett egyéb foglalkozások alól. Az iskola egész napos iskolaként is működhet (27.§(2)) ebben az esetben a délutáni foglalkozások alól – a szülő kérésére – sem menthető fel a tanuló. Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. A tanulók felvétele a napközibe a szülők írásbeli kérelme alapján történik. A csoportok szervezésénél törekszünk az egy osztály – egy napközis csoport megvalósítására. Igényfelmérés -

minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban,

-

a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket.

Felvétel -

lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.

Elutasítás esetén figyelembe kell venni: -

mindkét szülő dolgozik,

-

a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított,

-

a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt,

-

nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját,

-

gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatára.

Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az önálló feladatok adásának általános szempontjai: Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra.

131


Pedagógiai Program

A tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható. A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: -

erősíteni kívánják az órákon tanultakat,

-

fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,

-

az új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.

A tanítási napokra vonatkozóan: -

a tanulók terhelhetősége,

-

önállósági szintjük,

-

egyéni képességeik, adottságaik,

-

a napi tanórai foglalkozások hossza,

-

órarend által kialakult „könnyebb, nehezebb” napok,

-

az, hogy a várható előre bejelentett írásbeli dolgozatokra való felkészülés milyen mértékben terheli a tanulókat.

A hétvégi pihenőnapokra, illetve a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre vonatkozóan: -

Az adott feladatok elsősorban – a tanulói képességek szerinti differenciálás alapján – a tanagyaghoz kapcsolódóan gyakorlási vagy olvasási, kutatási, gyűjtési, fejlesztő jellegűek legyenek.

-

A pénteken feladott házi feladatokra is ezek vonatkoznak /Ezen a napon az alsós napköziben nincs tanulás/

A napi tanulási idő ajánlott időtartamai: 1-2. osztály 50 perc 3-4. osztály 60 perc 5-6. osztály 90 perc 7-8. osztály 120 perc A házi feladat adásának alapelvei: -

A szülők a nevelőktől kérhetnek tanácsot abban, hogyan nyújtsanak segítséget gyermekük otthoni tanulásában.

-

A tanulók a házi feladat elkészítéséhez kérhetik a szaktanár útmutatását.

-

A pedagógus a házi feladatot mindig ellenőrzi, és megbeszéli a diákokkal.

132

Liszt Ferenc Általános Iskola -

Pedagógiai Program

A szorgalmi házi feladatot a tanár jutalmazza.

A napközi célja, hogy az alsó és felső tagozatos gyermekek számára biztosítsa a felügyeletet, a gondozást, a szabadidő kulturált eltöltését, a házi feladatok elkészítését, a felzárkóztatást, a tehetséggondozást, a sokoldalú személyiségfejlesztést. A napközi feladata, hogy a tanórai oktató- és nevelőmunkát folytassa, kiegészítse. Tanítsa meg a tanulókat önállóan tanulni, helyes tanulási technikákat, módszereket sajátíttasson el, nevelje az önellenőrzésre, az időtervezésre, fejlessze tovább a helyes higiénés szokásokat, neveljen az egészséges életmódra. Szervezze meg a tanulók pihentető, regeneráló és kulturált szabadidő eltöltését a csoportközi foglalkozásokon. A csoportközi foglalkozásokon, ügyességi-, játékos- és kulturális vetélkedők, évszakokhoz és ünnepekhez kapcsolódó manuális foglalkozások, személyiségfejlesztő játékok, színi előadások, stb. szerepelnek. Ismereteiket bővítjük, viselkedés kultúrájukat fejlesztjük a színház, bábszínház, mozi kiállítások és egyéb kulturális intézmények látogatásával. Napközis tanulóink részére az iskola zárásáig délutáni ügyeletet tartunk fenn, és napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) étkezést biztosítunk. Az időbeosztás a tanulók órarendjének függvényében változhat. Tanulásirányítás: A hagyományos napközi tevékenység átalakul, illetve évfolyamonként változó formában jelenik meg. /Az elsősöknél hasonlít majd leginkább a hagyományos formához./ Minden évfolyamon biztosítanunk kell a tanulást fegyelmezett, nyugodt körülmények között. Első osztályos kortól szoktatjuk a gyerekeket önállóságra, fejlesztjük, és alkalmassá tesszük az önálló tanulásra, ismeretszerzésre. Meg kell tanítani őket a helyes időbeosztásra, napirendjük helyes kialakítására. Ennek a tevékenységnek egyénre szabottnak kell lennie. Minden gyereknek csak annyi segítséget szabad nyújtani, amennyit a fejlődéséhez igényel, de annyit mindenképpen. Az 1-5. évfolyamokon szülői igénytől, illetve létszámtól függően több napközis csoport működik, 6.-8. évfolyamokon pedig egy tanulószoba. Minden igénylőnek helyet biztosítunk. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, az énekkar, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

133


Pedagógiai Program

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanítási órán kívüli egyéb foglalkozásokat szervezi. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon, igény szerint felső tagozatosoknak is biztosítunk napközi otthonos, vagy tanulószobai ellátást. Az otthoni (napközi, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladat) meghatározásának elvei és korlátai A tanulók felkészülésének tanórán kívüli feladatait (házi feladat) az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészülés részeként a tanórákon határozzák meg a pedagógusok. Ennek során a következő meghatározó elveket kell figyelembe venni: a házi feladat meghatározásához a tanórán elegendő időt kell hagyni, hogy a tanulók tudomásul vegyék, feljegyezzék és megértsék azt,  a házi feladat feladásakor egyúttal a szülőt, napközis, tanulószobai nevelőt is tájékoztatni kell,  a házi feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, és biztosítani kell a tanulók  életkori sajátosságaiból adódó szabadidő szükségletet,  a házi feladatok a tanagyaghoz kapcsolódjanak, annak alkalmazását tegyék lehetővé,  a házi feladat nem lehet a tanórán elmaradt tananyag befejezésének eszköze,  az otthoni feladatok mennyisége és minősége célszerűen szolgálja az ismeretszerzést, az ismeretek begyakorlását, a készségek fejlesztését,  a házi feladat nem lehet a tanulói túlterhelés tényezője, A házi feladat lehet: • szóbeli,vagy • írásbeli munka, vagy • mindkettő egyszerre. A házi feladatok célja, hogy a tanulók: • elkészítésükkel elmélyítsék az órán tanultakat, • megtanulják önállóan alkalmazni az ismereteiket és • segítsék a logikus gondolkodás kialakulását és fejlesztését. A tanító, a szaktanár adhat fel úgynevezett szorgalmi, alkotó és kreatív házi feladatot is. A házi feladat ellenőrzése:

134


Pedagógiai Program

• A szóbeli házi feladatok ellenőrzése legtöbbször szóbeli feleletek formájában történik. • Az otthoni írásbeli munkákat minden esetben ellenőrizni kell. Az otthoni feladatok jellege függ a tantárgytól is. Házi feladatok lehetnek: • munkafüzetekből, feladatgyűjteményből adott feladatok, • tankönyvi kérdésekre adandó válaszok • vázlatkészítés, • leíró vagy elemző munkák, • házi dolgozat, • gyűjtő- vagy kutatómunka, • számítógépes feladat. A házi feladat meghatározásának helyi korlátai: • a házi feladat nem lehet büntető jellegű, • házi feladatot ünnepnapra, hét végére csak a szokásos hét közbeni mennyiségben szabad feladni, szem előtt tartva, hogy a pihenőnapoknak a tanuló számára is kikapcsolódást kell jelenteni A hosszabb szünetekre is az előzőeket figyelembe véve kell eljárni.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az egészségnevelés elvei A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik.

A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan

létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható.

Az egészséges és produktív felnőtt életre való

felkészítésnek az élet minden területét fel kell ölelnie. Az egészséges táplálkozás, az egészségtudatos testápolási szokások, személyi higiéné, a rendszeres testmozgás, mindennapos testnevelés, a lelki egészség, harmonikus életvitel, a függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése, az emberi kapcsolatok ápolása, agresszió, erőszak megelőzése (konfliktuskezelés és kommunikáció), a felelősségteljes szexuális magatartás, a családi életre nevelés, a szándékos és véletlen balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: 

a fenntartható fejlődés fontosságának hangsúlyozása,

135


Pedagógiai Program



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések felismertetése,



a helyi és globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek megismertetése,



alapvető emberi szükségletek és az ökológiai és társadalmi sokféleség megismertetése,



a globális összefüggések megértésének segítése,



emberi jogok, demokrácia megjelenése,



elővigyázatosság a környezet állapotának megőrzése érdekében,



az ökológiai lábnyom jelentőségének hangsúlyozása.

A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

136


Pedagógiai Program

A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az iskolaszék;

-

a szülői munkaközösség;

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján,

-

az iskola fenntartójánál,

-

az iskola irattárában,

-

az iskola könyvtárában,

137


-

az iskola nevelői szobájában,

-

az iskola igazgatójánál.

Pedagógiai Program

A Liszt Ferenc Általános Iskola nevelőtestülete által készített Pedagógiai programját a szülői és diákszervezettel történő egyeztetési eljárás megtartása után elfogadtam. Az igazgató jóváhagyta: 2013. április 5. Hatályos határozatlan időre: 2013. április 5.

Budapest, 2013. április 5.

Salamon Attiláné Igazgató

138

Pedagógiai és nevelési program

Recommend Documents