IKTATÓSZÁM: 8-2136/2005-2.
A SOPIANAE TERV ALRENDSZERÉNEK ELINDÍTÁSA MELLÉKLET: 3 DB TÁRGY:
ELŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005. DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE
ELŐTERJESZTŐ:
DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER
AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: BALÁZSNÉ DONÁTH ARANKA FŐOSZTÁLYVEZETŐ
KELEMEN GYÖRGY OSZTÁLYEZETŐ ELŐADÓ:
DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
EGYÉB SZERVEZET: MEGTÁRGYALTA:
SZÁMA:
KÖZLEKEDÉSI ÉS KOMMUNÁLIS BIZOTTSÁG GAZDASÁGI, TULAJDONOSI ÉS VÁLLALKOZÁSI BIZOTTSÁG KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG
107/2005. (10.11.) 549/2005. (12.05.) 314/2005. (12.07.)
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: JOGI CSOPORT: 2005.12.01. ÁGAZATI JOGÁSZ: 2005.12.01.
KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL EGYEZTETÉS: 2005.12.07.
ILLETÉKES TISZTSÉGVISELŐ: DR. TOLLER LÁSZLÓ POLGÁRMESTER
TERJEDELEM: 7. OLDAL
I.
Tisztelt Közgyűlés!
Pécs város településüzemeltetési, fenntartási feladatainak ellátásához – különös tekintettel az elnyert 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címmel járó és elvárható „szolgáltató város” kialakításához – rendelkezni kell az ehhez szükséges infrastruktúra rendszerrel. A rendszer fő összetevői: I. alrendszer: Pécs város hosszú távú infrastruktúra fejlesztési programja II. alrendszer: Pécs város hosszú távú intézmény korszerűsítési programja. A Közgyűlés 331/2005.(06.23.) számú határozatában úgy döntött, hogy az önkormányzat vagyona, közterületei, közműhálózata és önkormányzati intézményei korszerű műszaki színvonalának megteremtése, annak folyamatos megőrzése és a lakosság életkörülményeinek jelentős javítása érdekében létrehozza a Sopianae Tervet, és annak első ütemeként a város közútjainak, gyalogos közlekedési felületeinek általános javítását tűzte ki célul. Elviekben támogatta a Sopianae Terv első ütem 8 milliárd forint értékű útkorszerűsítési program elindítását 20 éves futamidővel. A meglévő rendszerek állapota nyilvánvalóvá teszi, hogy a megfelelő városüzemeltetéshez sok esetben az új beruházással azonos költségigényű korszerűsítésre, felújításra van szükség. Ahhoz, hogy a hosszú távú fenntarthatóságot szem előtt tartva dönthessen a város a saját és a bevonható források (hazai és uniós pályázatok, PPP formák alkalmazása) célszerű felhasználásáról, át kell tekinteni a városüzemeltetés egyes elemeinek funkcionális állapotát. Fontos ez azért is, hogy a meglévő rendszerek állapota ne hátráltassa a lehetséges fejlesztéseket. A már eddig elkészült felmérések kiinduló alapot biztosítanak a hosszú távú megújítás tervezéséhez, mind időben, mind pedig műszaki tartalom vonatkozásban. Elkészült a város közlekedésfejlesztési tervének felülvizsgálata, melynek alapján meghatározhatók a 2007-2015-2030 évek között elvégzendő feladatok és azok ütemezése. Az ütemezés az Európa Kulturális Fővárosa cím eseményei miatt is aktuális, hiszen néhány út és közterület megújítás már 2009 évre el kell, hogy készüljön. Az előkészítés szakaszában számos probléma (költségvetéssel, számvitellel, stb.) vetődött fel, melyeket azonban időközben sikerült értelmezni, ami a továbbiakban a megoldás lehetőségét is nyújtja. A feladat közel sem egyszerű, sőt rendkívül pontos és körültekintő tervezést és végrehajtást igényel. A téma összeállítása során az 1. sz. mellékletben felsorolt törvényeket és irodalmat használtuk fel. Leegyszerűsítve és összegezve Pécs város belterületi útjainak korszerűsítését (felújítását): - PPP konstrukcióban, - Koncesszióba adással történhet meg.
Mit is jelent ez? a.) PPP konstrukcióban az Önkormányzat a koncessziós szerződésben meghatározott (jelen esetben 1+20 év) időtartam alatt un. szolgáltatási díjat (beruházott összeg + évi üzemeltetési költség) fizet a meghatározott úthálózat szerződés szerinti minőségben meghatározott felújítás, illetve a szintén szerződésben meghatározott paraméterekkel való üzemeltetés fejében. Mint tudjuk a PPP-nek nincs hazai jogszabályi definíciója. Az Eurostat 18/2004 (2004. február 11.) sz. hírlevelében közzétett állásfoglalása alapján a köz- és magánszféra együttműködése keretében megvalósuló eszközök nem – kormányzati eszközként történő besorolását – ezáltal ezen eszközöknek a kormányzat mérlegen kívüli elszámolását – javasolja, amennyiben a szerződéses együttműködés során a kockázat megosztás keretében a magánszféra viseli az építési kockázatot és legalább a rendelkezésre állási kockázatot (első szintű értékelés) Megjegyzem, hogy ez egyben válasz arra az önkormányzati dilemmára, hogy a „8 Milliárdos keret” költségvetésen kívüli tétel, tehát nem kell figyelembe venni az Államháztartási Törvény „hitelképességi mutató”-ra vonatkozó szabályait. Ezzel az egyik adminisztratív korlát megszűnt. A kockázat megosztás alakulása a jelen projektben: Az előbbi állásfoglalást figyelembe véve ebben a projektben abból indulhatunk ki, hogy a létrehozandó szerződésben a magánbefektető viseli 1.) az építési kockázatot, valamint a 2.) rendelkezésre állási kockázatot. Az építési kockázatban a DBO PPP (Desing-building-operate) (tervez, épít, üzemeltet) típus esetén a teljes tervezési (engedélyes, kiviteles) kockázat is benne foglaltatik. Ez a döntés a programnak egy igen jelentős mozzanata. Javasoljuk, hogy a pályázat tendertervek alapján történjék, a kiviteli tervet a nyertes készítse el. A rendelkezésre állási kockázat projekt specifikus tartalma elsősorban a meghatározott önkormányzati utak üzemeltetési költségeinek változása az időjárási körülmények és a forgalmi változások (pl.: többletterhelés) függvényében határozható meg. A projekthez kapcsolódó kockázatok részletesebb megosztását és a megosztás értelmezését a 2. sz. melléklet foglalja össze. b.) A koncesszióba adás jogintézménye az állami és/vagy önkormányzati tulajdon hatékony működtetését de az előbbiek hatáskörébe utalt tevékenységek gyakorlásnak lehetőségét adja meg. A koncesszióról szóló törvény 1.§.(1) bek. d. pontja határozza meg többek között az önkormányzati törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályait. (Megjegyzés: Bármely ágazati törvény csak e törvény keretei között rendelkezhet!)
Az utak koncesszióba adása tekintetében is, megítélésem szerint két alternatíva lehetséges: - szigorúan csak a projektbe bekerülő utak, illetve - a teljes város úthálózat. Ez utóbbi az egységes üzemeltetés tekintetében jelenthet előnyt. (Az üzemeltetés költségviselője természetesen a PVV ZRt. – esetleg mint a létrejövő projekttársaság tagja vagy mint alvállalkozó.) Összefoglalva az eddigieket az esetleges koncesszió tulajdonképpen a PPP konstrukció egyik válfajának tekinthető! A koncessziós szerződés időtartama alatt a köteles tevékenységet végző koncessziós társaság (Projekt társaság) jogosult a kizárólagos önkormányzat törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak (utak, hidak, stb.) birtoklására, használatára és a hasznok szedésére. A projekt I. ütemének műszaki tartalma: A korszerűsítés előkészítésének egyik legfontosabb feladata a - beruházás és az - üzemeltetés műszaki paramétereinek pontos és korrekt meghatározása. Ez adja az alapját a kivitelezés végrehajtásának szigorú ellenőrzését és számonkérését, illetve később az üzemeltetési teljesítmények költségelszámolását. A 3. sz. melléklet tartalmazza a javasolt programot (utca névsor, elsődleges műszaki kívánalom, térképek, becsült kivitelezési érték, stb.) A merítésnél az alábbi rendező elveket állítottuk fel: - tömegközlekedési útvonalak, - szűk belváros útjai, terei - városrészeket összekötő nagy forgalmú utak. A teljes műszaki tartalom meghatározás (próbafúrások, mintavétel, aszfalt vastagság, minőség, stb. figyelembe vételével) a pályázat kiírását megalapozó beruházási tenderterv összeállítása során lehetséges. A tenderterv elkészíttetése a közbeszerzési eljárást megelőzően történik a pályázati anyag összeállítása során. Mint ahogy az előzetes előterjesztésünk során jeleztük a program bruttó beruházási értéke meghaladja a 8 milliárd forintot A 3. számú melléklet szerinti építési, forgalomtecnikai és műtárgy felújítási munkák tervezett végösszege 9,941 milliárd forint. Előzetes számításaink szerint a várható teljes visszafizetési érték 160-200 % közé tehető, ami évi 640-800 millió forintnak megfelelő törlesztő részletet jelent. A pontos összeg természetesen a pályázat során alakul ki. A beruházás törlesztő részletei mellett az éves üzemelés (javítás, útfelfestések, hó- és síkosság mentesség) becsült összege várhatóan –növekvő értékben – 50300 M Ft/év. Ennek költségviselője a PVV Rt.
Költség M Ft
Költségek alakulása saját beruházás esetén
Költség-túllépés 10%
Beruházási költségek
0
2
Üzemeltetési költség
Költség M Ft
Életciklus kiterjesztés Idő (év)
Költségek alakulás PPP-beruházás esetén
Fix éves szolgáltatási díj (beruházás+üzemeltetés)
Beruházási Költségek 0,00 Ft 0
20
Átadás-átvétel Üzemeltetési ciklus kezdete 2
20
Idő (év)
A kivitelezést célszerűen két (2006-2007) szezonra szabad tervezni, biztosítva a város „élhetőségét”. A műszaki előkészítés prioritása mellett fontosnak tartom, hogy a program egyik legnehezebb ugyanakkor szükségszerűen egyik legfontosabb eleme a megfelelő kommunikáció! A műszaki előkészítés és a kivitelezés problémamentes megszervezésének alapvetően fontos része a városban tevékenykedő közmű-üzemeltetőkkel való alapos koordináció és program összehangolás.
Közbeszerzéssel kapcsolatos feladatok: A közbeszerzési eljárások lebonyolítására az Önkormányzatot – mint tulajdonostjavasoljuk. Ez a PVV ZRt. esetleges egyéb szerepe miatt is indokolt. Először is eldöntendő, hogy a kiviteli tervek elkészítése külön kerüljön versenykiírásra vagy a projekt egésze (tervezés-kivitelezés-üzemeltetés) együtt értelmezve képezzen közbeszerzési eljárást. Mi az utóbbit látjuk célszerűnek. A PPP típusú projektek megvalósítására a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tűnik a legalkalmasabbnak (Kbt.124.§(2) bek. d. pontja!). A hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás két szakaszos. (Ez megfelel az EU-s PPP projektekben jellemzően alkalmazott előminősítéses gyakorlatnak.) A részvételi szakasz a hirdetmény feladásától számított 37 nap részvételi jelentkezési határidőből továbbá a részvételi jelentkezések elbírálásából (hiánypótlással vagy anélkül áll, az ajánlatkérő döntése szerint, általában 10-15 nap. Az ajánlattevők keretszámának előzetes meghatározásával elkerülhető az az időveszteség mint a sok pályázóval való tárgyalás jelenthet. A részvételi szakasz eredményhirdetését követően az alkalmasnak minősítet ajánlattevők részére 5 napon belül közvetlenül meg kell küldeni az ajánlattételi határidő minimuma nincs rögzítve, általában 15-30 nap. Az ajánlatok értékelését követően kerül sor a tárgyalásokra szükséges alkalommal. Ennek időigényessége az ajánlattevők számától és a feltétek tisztázásához szükséges időtől függ. A tárgyalásos eljárás legfontosabb előnye, hogy megteremti annak lehetőségét, hogy az ajánlattevő megismerhető, ajánlatkérő felhasználhatja az ajánlattevők szempontjait és ötleteit, könnyebb válaszokat találni a magánbefektetők felmerülő kérdéseire. Hátránya, hogy rendkívül időigényes. Összes időigény 115-175 nap, mely a gyakorlat szerint inkább a felső határhoz közelít. (Fontos: ha a koncessziós jogosult alvállalkozót kíván bevonni, az időigény gyakorlatilag megduplázódik!) A feladat nagyságrendje és bonyolultsága miatt ajánlott, hogy a közbeszerzés, majd a kivitelezés műszaki ellenőrzését magas szakértelmet biztosító stáb segítse. Főbb feladatok: -
a koncessziós szerződés előkészítése, a szolgáltatás definiálása, műszaki és jogi paraméterinek meghatározása, az ezekkel kapcsolatos valamennyi felelősség átvállalása, a közbeszerzési eljárás ajánlati szakaszához szükséges műszaki dokumentáció (tenderterv, költségvetés, specifikáció) összeállítása, jóváhagyása, a tárgyalások során a megrendelő részére tanácsadás, ajánlatok kiértékelése,
-
a korszerűsítés (felújítás) során a szerződésszerű teljesítés ellenőrzése (műszaki ellenőrzés) pénzügyi zárás előkészítése, a teljesítés igazolás feltételeként műszaki átadás-átvétel, majd az üzemeltetés folyamatos ellenőrzése. (Ez utóbbi a PVV ZRt. szerepétől függően változhat!)
A megvalósítás (egy) lehetséges szereplői és kapcsolatrendszere: Önkormányzat
Koncessziós szerződés Tőkebefektető(k)
Projekttársaság Kivitelezés
hitelszerződés
Finanszírozó Bank(-ok)
Üzemeltetés*
*Megjegyzés: A közbeszerzési eljárásban követelmény lehet a nyertessel szemben, hogy a szolgáltatás nyújtására az önkormányzati üzemeltető társasággal (PVV ZRt.) – mint kijelölt Alvállalkozóval szerződést kössön egyes feladatokra. Ahhoz, hogy az üzemeltetés kockázatát a nyertes ajánlattevő viselje, az alvállalkozói szerződés nem lehet átalányáras (az alvállalkozó egységáraknak azonban ismertnek kell lenni!)
dr. Toller László
