Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/ 2003. (02.21.) sz. rendelete
Pécs – Lahti utcai nagybani piac és környéke részletes rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1995. évi 32. sz. rendelet módosításáról
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. Tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosul az 1995. évi 32. sz. rendelettel jóváhagyott Pécs – Lahti utcai nagybani piac és környéke részletes rendezési terve, e rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályozási tervlapnak (Aedis Építészeti Stúdió Kft.17/2002 jelzőszámú tervlapja), illetve 2. sz. mellékletét képező helyi szabályozási előírásoknak megfelelően. 2.§. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alakalmazni.
Dr. Toller László s.k. polgármester
Megalkotta a Közgyűlés 2003. február 13-i ülésén Kihirdetve: 2003. február 21.
Dr. Papp Judit s.k. jegyző
2. sz. melléklet SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK
PÉCS – LAHTI UTCI NAGYBANI PIAC ÉS KÖRNYÉKE szabályozási tervéhez
I. FEJEZET Általános előírások 1.§ (1) A jelen előírások hatálya az alábbi területre terjed ki: A tömb határai: északnyugaton: a tervezett délnyugati összekötő út délnyugaton: a Lahti utca új nyomvonala délkeleten: a Lahti utca északkeleten: a Nagy I. út – Maléter P. út csomópontja (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és védőerdő esetében: területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezéseknek, a szabályozási tervben és jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (3) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása/módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. (4) Ezen szabályozási előírás az AEDIS Építészeti Stúdió 17/2002. jelzőszámú (1. sz. melléklet) dokumentációjának szabályozási tervével együtt érvényes. A szabályozási terv területének felhasználása 2.§ (1) Beépítésre szánt területek: − Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gk,sz) (2) Beépítésre nem szánt területek: − Közlekedési és közmű területek (KÖu) − Zöldterület (közpark) (Z)
Szabályozási és építési vonalak 3.§ (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: - a kötelező erejűen jelölt szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal), - a különböző rendeltetésű területeket elválasztó határvonalat, - a területek rendeltetését, - az övezeti jellemzőket, - az építési hely közterület felőli határát. (2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. (3) Irányadónak kell tekinteni: - a tervezett telekhatárt, - az építési hely nem közterület felőli határát. (4) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. (5) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg. (6) Az építési telkeken az egyes épületek a terven jelölt „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők. (7)
Az elő- és oldalkertek méreteit a terv az építési hely kijelölésével határozza meg. A terven feltüntetett értékeket minimumnak kell tekinteni.
II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK A kereskedelmi – szolgáltató gazdasági jellegű területfelhasználási egységre vonatkozó általános előírások 4.§ (1) Telekalakítás: a./ Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza. b./ A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási tervek készítendők (TATK). A telekalakítási tervet minden beruházási szándék előtt el kell készíteni. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza.
c./ A telekalakítási terv készíttetése, továbbá a felmerülő költségek a telekalakítás kezdeményezőjét terhelik. (2) A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé. (3) A főútvonalak menti területekre városképi szempontból is igényesen kialakított (megtervezett) létesítmények telepíthetők. (4) Járművek elhelyezése: a./ A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni saját telken belül. b./ A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. (5) A közművesítettség mértéke: A terület beépítésének feltétele a teljes közművesítettségi mérték megvalósítása az alábbiak szerint: − villamosenergia szolgáltatás kábeles vezetékrendszeren, − ivóvíz- és tűzivízszolgáltatás, − szennyvízelvezetés, − zárt csapadékvíz elvezetés, − fűtési energiaként földgázszolgáltatás, vagy távhőellátás. (6) Tűzvédelmi előírások: a.) Az 1996. évi XXXI. tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítményekhez az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. b.) A 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel hatályba lépett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 49.§-a szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, és annyi tűzcsapot kell kialakítani, hogy a létesítmény oltásához szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A tűzcsap és a védendő építmények közötti távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 100 méter lehet. A tűzcsapok telepítési helyét Pécs Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságával egyeztetni kell. c.) A tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. d.) Az OTSZ 51.§-a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. e.) A létesítményekben a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem lehet nagyobb, mint a területen lévő, illetve létesülő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás. f.) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg
területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gk,sz) 5.§ (1) A területen elhelyezhető: − mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi célú épület, − a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, − igazgatási, egyéb irodaépület, − parkolóház, − üzemanyagtöltő. (2) A területen nem helyezhető el: − egészségügyi, szociális épület, − roncsautó tároló-és bontó telepek, − önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek telephelye, − önálló gépkocsijavító telep. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó előírások: Gk,sz jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke
OTÉK 60 20
HÉSZ 1500 átlagosan 30 átlagosan 40 szabadonálló 10,0 60 20
m2 m m m % %
III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közműterület (KÖu) 6.§ (1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. számú Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A területet határoló közutak: északnyugaton: a tervezett délnyugati összekötő út délnyugaton: a Lahti utca új nyomvonala délkeleten: a Lahti utca északkeleten: a Nagy I. út – Maléter P. út csomópontja (3) A szabályozási terv jelöli a területen áthaladó elektromos és hírközlési vezetékeket. E vezetékek megközelítésének és kereszteződésének szabályait az alábbi szabványok rögzítik: - Msz 7487/2-80 közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt. - 9004/1982 (Közl.Ért.16.) KPM-IPM számú együttes közleménye a nyomvonalas jellegű építmények keresztezésének műszaki követelményeire vonatkozó általános hatósági előírások. Fenti szabványokban rögzítettek a telekalakításnál, valamint az épületek elhelyezésénél figyelembe veendők, az illetékes szakhatósággal, üzemeltetővel egyeztetendők. Zöldterület (Z) 7.§ (1) A meglévő és tervezett zöldterületeket a terv szerinti rendeltetésnek megfelelően az egyes telektulajdonosoknak és az Önkormányzatnak együttesen kell kialakítani. (2) A zöldfelületek kialakításának követelményei: a.) A telek területének az 5.§-ban meghatározott mértékén zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelület kialakítása kertészeti terv alapján történhet. A telek területére vetített zöldfelület mértéke tetőkert létesítése esetén csökkenthető az alábbiak szerint: • egyszintes növényállomány telepítése esetén a tetőkert felületének 25%-ával • kétszintes növényállomány telepítése esetén a tetőkert felületének 25%-ával.
b.) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani. c.) A létesítmény elhelyezése miatt kivágott fák pótlásáról a csatlakozó közterületen, illetve közpark területén – az engedélyezési terv részét képező kertészeti tervben meghatározott módon – gondoskodni kell. IV. FEJEZET Környezetvédelem 8.§ (1) Általános követelmények a.)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény tartalmazza.] b.)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. Rendelet határozza meg.] c.)Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályairól szóló rendelet [Jóváhagyáskor: a 193/2001. (X.19.) Korm. Rendelet] hatálya alá tartozó tevékenységek számára építmények nem helyezhetők el a területen. d.)Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. e.)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. f.)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.] (2) Környezetterhelési határértékek a.)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.14.) Korm. Rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b.)Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.] c.)A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.] d.)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] e.)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] f.)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.] g.)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.] (3) Speciális eljárási szabályok a.)A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.] b.)Pécs a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „A” fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. [Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a
felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint történhet.] c.)A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.] d.)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni [Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint]. e.)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] f.)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] ***
