l ria
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
WSUF
nu
PD FC
Dr. Potóczki György
ww
POSTALOGISZTIKA
Budapest 2012
POSTALOGISZTIKA
Tartalomjegyzék I.
oldal ELŐSZÓ…………………………………………………………………………...3 A LOGISZTIKÁRÓL ÁLTALÁBAN, A POSTALOGISZTIKA POZICIONÁLÁSA………………………………………………………………...5
III.
ORSZÁGOS HÁLÓZAT, POSTAHELYI STRUKTÚRÁK………………..…...10
IV.
AZ IRÁNYÍTÓSZÁMOK RENDSZERE………………………………………..24
V.
POSTAHELYEN BELÜLI KÜLDEMÉNYÁRAMLÁS, A FELVÉTELT KÖVETŐ HELYI FELDOLGOZÁS, INDÍTÁS…………………………………30
VI.
POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDJE, FORGALOMMENEDZSELÉS (belföld)………………………………………...44
VII.
POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÖZPONTI FELDOLGOZÁSA (belföld), FELDOLGOZÓ KÖZPONTOK, SPECIÁLIS ÜZEMEK……………………….64
VIII.
AZ ÉRKEZETT ZÁRLATOK KEZELÉSE, ÁTVÉTELE, A KIOSZTÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE……………………………………………………..87
IX.
POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE, A LESZÁMOLÁS RENDJE…..109
ce.
nu
Irodalomjegyzék
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
II.
2
POSTALOGISZTIKA
I. ELŐSZÓ
l
A jegyzet az üzleti, árutovábbítási szakma egy speciális területe (a postalogisztika) iránt érdeklődő szakember jelöltek számára készült összeállítás. Tematikájában azon feltételezésre alapoz, hogy leendő olvasói már rendelkeznek valamely elméleti tudással, esetleg némi szakmai gyakorlattal, szakirányú képzettséggel, vagy korábbi előtanulmányokkal. A jegyzet tartalma felépítményi jellegű, igényli az alap- és alapozó ismeretek kellő szintjének meglétét.
5 co T
ria
A tartalomjegyzékből is érzékelhető, hogy a tananyag egyaránt magában foglalja az ismeretek egyfajta logikai sorrendjét a pozicionálástól a felvételt követő indításon át a kézbesítés utáni „elszámolásig”.
t an e!
m
A szabályozási háttér - jogszabályi értelemben - bizonyos tekintetben adott, de a logisztikai funkciók területén relatíve nagyobb szabadságfok is érvényesíthető. A jegyzet elméletileg abból indul ki, hogy a postalogisztikának köze van mindazon funkciókhoz, amelyben a feldolgozandó, továbbítandó, kézbesítendő postai küldemény/termék valamely értelemben „mozog”, vagy azzal bármilyen hozzáadott értéket eredményező beavatkozás történik. A anyag tartalmazza a logisztikai gyakorlat legfontosabb fázisait is.
ce.
r w. ea
A szakmai tartalom összeállításánál természetesen figyelembe vettem a szakirányon oktatott további tantárgyakkal történő összhangteremtést (különös tekintettel a logisztikai alapismeretekre /Beszerzés és logisztika/), a tudásanyag egymásra építését és összhatásként a vizsgafelkészülés szempontrendszerét is.
nu
ww
PD FC
A felsőoktatás célja az, hogy hallgatók az elméleti alapok mellett kapjanak „életszerű” információkat a napi élet megannyi szépségéről, gondjáról, technológiai, üzleti problematikáiról, a folyamatok összefüggés rendszeréről is. A felsőoktatás jellegénél fogva igényli az évközi önálló hallgatói munkát, az információk saját begyűjtését, a rendszeres tanulást, valamint a kreatív gondolkodásmód érvényesítését is. A terjedelmi és időbeni korlátok azonban nem teszik lehetővé sem a minden vonatkozásra kitérő teljes szakmai részletezést és elmélyülést, sem a konkrét majdani munkakör ellátására történő speciális és egyedi felkészítést (ezen igényeket természetesen egyetlen egyetem, főiskola sem teljesítheti, ez munkahelyi kompetencia). A tantárgy vizsgakövetelményein túlnyúló ismeretek megszerzésére, akár több részterületen is (pl. nemzetközi szabályozások, postai termékek üzleti-értékesítési tudásanyaga, a szállítmányozási ismeretek, a kocsirakományú árutovábbítási módok, további logisztikai rendszerek, stb.) kaphatnak iránymutatást az egyes téma iránt mélyebben érdeklődő hallgatók. Az előírt kollokviumok, vizsgák után természetesen adódik lehetőség a megszerzett tudás szakirányú elmélyítésére, akár egyéni fejlesztési elképzelések megvalósítására is. A jegyzet alapvetően a postalogisztika legfontosabb jellemzőivel, technológiájával, környezeti adottságaival (mintegy részterülettel) foglalkozik, ugyanakkor – figyelembe véve a felsőoktatási képzés sajátosságait - nem teheti kizárólagos céljává a postai szakemberképzést (erre nyilvánvalóan az adott gazdasági társaságon belül kerülhet sor elsősorban). Ezért a
3
POSTALOGISZTIKA jegyzet nyilvánvalóan nem tartalmazhat belső postai információkat, vagy a speciális logisztikai alkalmazásokban is használható, belső technológiákra felépített gyakorlati megoldásokat, egyedi célokat, elképzeléseket. Az eredményes vizsgafelkészülés fontos eleme – a jegyzet anyagának áttanulmányozása mellett - az előadásokon történő folyamatos jelenlét, hiszen azok nem pontos megfelelői a jegyzetben foglalt ismeretanyagnak. Mindenki számára javasolt saját jegyzetek készítése, az önálló szakirodalmi tájékozódás, az oktató felkészülésre vonatkozó ajánlásainak figyelembevétele.
5 co T
ria
l
A logisztika – sajátosságaiból eredően – az állandó változás és a megbízói (feladói) igényekhez történő alkalmazkodás állapotában van mind indítási, mind árutovábbítási, feldolgozási, mind kézbesítési értelemben. A szabályok, az eljárási rendek csak egy meghatározott részterületen alakíthatóak a szolgáltató által, egy részük jogszabályilag, vagy adott nemzetközi determinációk alapján alakulnak, változnak. A folyamatok közvetett befolyásolására azonban van lehetőség szakmai konferenciák, érdekképviseletek, köztestületi kamarák, vagy szakmai kapcsolatok használata útján.
m
Senki nem feledheti:
a logisztika komplex folyamatainak eredményessége tehát több tényező együttes függvénye, amelyben - a saját szándékok és elképzelések mellett - a szolgáltató által nehezebben befolyásolható ún. „szabályozási, vagy környezeti” kockázatok is szerepet játszanak.
•
a már megszerzett elméleti ismeretek, gyakorlati tapasztalatok elavulási időtartama csökken, a már megoldott szakmai problémák periodikusan, de egyre magasabb szinten újratermelődnek. (vagyis a tanulást, a személyiségfejlesztést egy-egy oktatási intézmény elvégzése után nem célszerű befejezni, hiszen ez nagy valószínűséggel a szakmai lemaradást eredményezi.)
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
•
ww
A jegyzet tudásbázisa jól kiegészíthető a javasolt szakirodalommal, a mindenkori szabályozásváltozások, a továbbítási, feldolgozási, kézbesítési és szervezeti fejlesztések ismeretanyagával, a szakmai tendenciák iránti folyamatos érdeklődéssel és a gyakorlati élet megannyi megszerezhető tapasztalatával. A jegyzet részben a szerző szellemi munkája, részben a témában releváns (hivatkozott) szakértők gondolatainak segítségével, szakirodalmi publikációk felhasználásával, valamint a logisztikához közvetlenül kapcsolódó magyar és külföldi joganyagok áttekintése alapján készült. Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik közvetve segítették e jegyzet tudásanyagának összeállítását, elkészültét.
4
POSTALOGISZTIKA Bár a jegyzet feltételezi előtanulmányok (alapozó ismeretek) meglétét, ugyanakkor nem tartalmazza részleteiben a felvétel, a minőségügy, a minőségfejlesztés, a minőség-ellenőrzés kérdéseit, hiszen arra külön tantárgyban kerül sor (e jegyzetben erre csak speciális utalások találhatóak)
•
az indítás, a feldolgozás, továbbítás, kézbesítés, leszámolás teljes folyamatát, amely a napi gyakorlatban szinte termékenkénti részletezettséggel, központilag szabályozott
•
a Magyar Posta tevékenységében integrált néhány olyan logisztikai funkciót, vagy elemet, mint pl. a hírlaplogisztika, vagy a pénzforgalmi, pénzszállítási logisztika, az Insert Pack, illetve a Magyar Posta belső szükségleteit biztosító beszerzési-, ellátási-, illetve visszutas logisztika elemei.
•
a nemzetközi küldeményforgalmi (feldolgozás, továbbítás, vám, stb.) tevékenység ismertetését, ezért erre vonatkozóan legfeljebb csak rövid utalások találhatóak.
5 co T
ria
l
•
ce.
nu
a szerző
ww
PD FC
r w. ea
Budapest, 2012. szeptember
t an e!
m
Elérendő célként szerepel, hogy hallgatóink teljesítményképes tudásszintet érjenek el a logisztika valamely területén, s a későbbiekben jó szakemberként váljanak gazdasági életünk fontos szereplőivé, a logisztikai feladatok avatott művelőivé.
5
POSTALOGISZTIKA
II. A LOGISZTIKÁRÓL ÁLTALÁBAN
5 co T
ria
l
„A közlekedés örök és egyetemleges, hiszen az áruk termelése és fogyasztása időben és térben elkülönül egymástól. A köznapi emberek közül sokan nem tudják megmondani, mi a logisztika és miért van arra szükség. A termékforgalomhoz szervesen kapcsolódó árutovábbítás 1 összetett feladat, amelynek bonyolultsága időben növekedni fog. A közlekedési szolgáltatások – az igénybevevők és a megbízók szempontjából különösen – sokszínűek, de szakmai oldalról érzékelhető a szervezeti és tevékenységi atomizáció veszélye, valamint az optimális alágazati munkamegosztás elvi és gyakorlati problematikája is.
ce.
t an e!
m
A logisztika a katonai szférából ered. Integrált szaktudományként 2 sokféle értelmezése és definíciója ismert, de tudomásom szerint nem létezik egy általánosan, a mértékadó belföldiés nemzetközi szakmai körök által fenntartás nélkül elfogadott megfogalmazás sem. A polgári élet közlekedési szakirodalmában az 1990-ig terjedő időszakig „komplex kiszolgálás”-nak nevezték a ma logisztikai körbe tartozónak vélt feladatokat (természetesen vannak újonnan keletkezett, az általános időközbeni változások által kikényszerített, vagy generált feladatok is)
nu
ww
PD FC
r w. ea
A polgári logisztika rövid bemutatása nem könnyű, hiszen az elérhető meghatározások száma biztosan húsz felett van. A szakirányúan specializált megközelítés sokkal szélesebb, mint a katonai területen. A logisztika napjaink egyik sikertényezője. Kutató-művelői közül csak egy kutatópáros 3, csak egy gondolatsora szerepeljen itt: „A logisztikai szolgáltatások meghatározóvá váltak az eladásban: most már lényegében nem a termék maga, hanem sokkal inkább a kapcsolódó szolgáltatások határozzák meg annak piaci eladhatóságát. A jövőben a logisztikai optimalizálásnak a termék teljes életútjára kell vonatkoznia: az ellátási láncmenedzsment (SCM) ezért már túllép a vállalati logisztikai határokon, s egyre fontosabbak lesznek a hálózatok, a vállalatközi információs rendszerek, illetve a stratégiai partnerkapcsolatok”. [1] Igen, ez a világtendencia és a következő egy-két évtized logisztikai perspektívája. Ezért a natúr definíciók sorba vételét és elemzését jelen munkámban mellőzöm, helyette kulcsszavakból olyan tömör áttekintést készítettem, amely a logisztika fogalmát összefüggéseiben érzékelteti, csoportképző ismérveit /osztályozását/ ismerteti, tartalmát lényegileg körüljárja 4:
Az „árutovábbítás” álláspontom szerint – a vámszakmai értelmezésen kívül – gyűjtőfogalomnak tekinthető, amely több közlekedési szakkifejezés együttesét takarja. 2 A „tudomány” minősítésre, illetve adott tudomány ágazati besorolására az MTA osztályozási rendszere jogosult, adott kritériumok teljesülése esetén. 3 Más kiváló, okkal és joggal elismert logisztikai kutatók elnézését kérem, munkásságuk alapján itt lenne a helyük, de jelen munkám sajnos terjedelmileg korlátozott. 4 A kulcsszavakból álló tömör áttekintés saját kezűleg szerkesztett anyag, természetesen nem a teljesség igényével készült. 1
6
POSTALOGISZTIKA Alapvető logisztikai csoportosítások: • felosztás: ellátási logisztika ⇒ termelési logisztika ⇒ elosztási logisztika⇒ visszutas /inverz/logisztika • tudományszaki integráció: elsősorban a közlekedési, matematikai, informatikai, marketing, energetikai/automatizálási, hadtudományi, közgazdasági-pénzügyi, jogi, kommunikációs és anyagáramlási ismeretekhez
ria
l
• rendszerek: makrologisztika (pl. közlekedés, nagyobb logisztikai központok) ⇒ mikrologisztika (pl. vállalati logisztika), metalogisztika (kapcsolatrendszerek)
5 co T
• tagozódások: külső /extern/ logisztika (lehet országon, régión, településen belül pl. citylogisztika, vagy hálózati /termelési, szolgáltatási/, nemzetközi jellegű pl. eurologisztika, globális logisztika) belső /intern/ logisztika (lehet termelő, vagy szolgáltató típusú)
t an e!
m
• folyamatok: anyagmozgatási (árukezelési, továbbítási) és információs rendszerek mindhárom felosztási területen ⇒ a termékút ⇒ az okmányháttér és a ⇒pénzügyi áramlatok egységes felügyelete érdekében
ce.
r w. ea
• műveletek: a gyártás/termelés támogatása ⇒ az értékesítés/kereskedelem segítése ⇒ értéknövelt kiegészítő szolgáltatások nyújtása ⇒ alkalmazkodás a vevő igényeihez ⇒ begyűjtés, feldolgozás, terítés
nu
ww
PD FC
• célok: teljesítési, rendelési, átfutási határidő csökkentés ⇒ teljes folyamat összköltség/ráfordítás minimalizálása ⇒ külső, belső rugalmasság, áttekinthetőség ⇒ minőségi szempontok érvényesítése ⇒ nemzetközi kapcsolatok kialakítása, ápolása ⇒ környezetvédelmi megfontolások (ökologisztika körében újrahasznosíthatóság, környezetbarát technológiák) realizálása ⇒ extenzív, intenzív kapacitás kihasználás ⇒ vevőelégedettségi mutatók megfelelősége ⇒hatékonyság • stratégiai elemek: információ struktúra ⇒ termékstruktúra ⇒ külső, belső anyag- és eszközkoordináció ⇒ külső, belső kooperációs lehetőségek felmérése ⇒ termelési/szolgáltatási mélység (vásárlás, gyártás, vagy kihelyezés) kialakítása ⇒ pénzügyi- és jogi háttérfeltételek biztosítottsága ⇒ gazdasági szabályozórendszer aktualitásainak ismerete ⇒ marketing módszerek használata ⇒ ellenőrzés, utókalkuláció (controlling) • tevékenységek: beszerzés, gyártási rendszerek ⇒ kereskedelmi értékesítés ⇒elektronikus termelésirányitás, adatcsere ⇒szállítás, fuvarozás, szállítmányozás ⇒ raktározás, rakodás, csomagolás, komissiózás, jelölés, árukezelés-nyomkövetés, egységrakományképzés ⇒ áruterítés-begyűjtés, nehézteheráru, veszélyes áruk ⇒ ügyviteli-eljárási, szervezési-technológiai szabályrendszerek ⇒ vám- és környezetvédelmi termékdíj ügyintézés ⇒ pénzügyi műveletek ⇒ információs kapcsolatok kezelése ⇒ készletgazdálkodás ⇒ hatósági típusú ügyintézés
7
POSTALOGISZTIKA A logisztika tehát felfogható adott feladat – fenti ismérvek egészét figyelembe vevő – megoldási optimumkereséseként azzal, hogy az esetek döntő többségében az előforduló részráfordítások összességének minimumát tekintsük célfüggvénynek. (A lehetséges optimum kritériumok közül pl. a maximális bevétel azért nem mindig jó célfüggvény, mert annak eredményét a piacon nem lehetne igazán realizálni.)” [2]
5 co T
ria
l
Az utóbbi 15-20 év tagadhatatlanul és egyértelműen a versenyszféra rohamléptékű logisztikai fejlődését eredményezte. A fejlődés gyors üteme következtében kialakult a logisztikai specializáció, szakosodás és a az ezekkel szükségszerűen együtt járó munkamegosztás. A logisztika, mint komplex gondolkodásmód jelen van életünk mindennapjaiban. A hálózati szintű logisztikában ritka – az egyébként kívánatos - fejlődési-fejlettségi szinkron, a teljes harmónia. Az egységek szervezeti, tevékenységi fejlesztése időütemezett, s meglehetősen vegyes képet mutat a korunk aktuális kihívásaival (racionalitás, költségcsökkentés, stb.) történő „szembenézés” képessége és eredményessége is. Alapvető feladatnak kell tekinteni a szükséges korrekciókat, az időbeni eltérések harmonizálását, a funkciók koordinált kialakítását, a végrehajtás ellenőrzését. A fejlettségi szinkronizálásra – logisztikai szempontból – a megfelelő partnerkapcsolati szintek kialakítása és a folyamati kompatibilitás miatt lenne is szükség lenne.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
„A logisztikának jelenleg nem megfelelő a hazai törvényi, jogszabályi rendezettsége, pedig erre – álláspontunk szerint – szükség lenne 5, hiszen a logisztika átlagosan a hazai GDP kb.1012 %-ban érdemi közreműködő. A logisztikai tevékenységet a jelenleg hatályos PTK nem nevesíti, annak szolgáltatásai talán – jogi értelemben - a fővállalkozási tevékenységhez állnak legközelebb. A logisztika nagyjelentőségű - nemzetközileg széles körben alkalmazott és rohamléptékben fejlődő - interdiszciplináris és szektor semleges tudományterület, amelynek módszerei, eszközei kisebb-nagyobb mértékben szinte mindenütt alkalmazhatóak a gyakorlatban. A fokozatosság elvének megfelelően e területen is elfogadható lenne vagy egy PTK. szintű nevesítés 6, ennek hiányában egy logisztikai „kerettörvény” tervezet kidolgozása, amely lényegében csak alapvetéseket tartalmazna, a részletkérdéseket és specialitásokat – a kerettörvény szellemében - ágazati szintű jogszabályok rendezhetnék. Ez a megoldás lehetővé tenné a versenyszféra (kiemelten az ipar, az agrárium, a kereskedelem, a közlekedésárutovábbítás /szállítmányozás, fuvarozás, posta/ és kapcsolódó funkcióik), illetve a költségvetési szféra (kiemelten a honvédelem, a belügy, a közigazgatás és az egészségügy) legfontosabb ellátó-, elosztó rendszereinek egységes szemléletű kezelését, specialitásainak más szektorok sérelme nélküli érvényesülését….. A kihívások tehát rendkívül nagyok mind szervezeti, hálózati, módszertani, metalogisztikai értelemben. A gazdálkodási kényszerek és az erősödő korszerűsítési törekvések bizonyára át fogják törni a kétkedők és a bizonytalanok ellenállását e területen is. Ennek megfelelően az előrelépés egyik módszere az lehet, hogy az általános logisztikai tudásbázis napi fokozódó használata mellett folyamatosan dolgozni kell a szakterületi specialitások kialakításán……
5
Itt érdemes megemlíteni a szállítmányozási párhuzamot: itt van törvényi definíció, van a PTK kötelmi jogban néhány paragrafusból álló speciális fejezet, léteznek nemzetközi szabályok, adaptációk, használatban vannak érdekképviseleti szintű általános feltételrendszerek, de – több pótlási kísérlet ellenére – még mindig hiányzik a kormány-, vagy ágazati szintű részletesebb jogi-, végrehajtási szabályozás. A szállítmányozás gazdasági életben betöltött szerepe nem elhanyagolható. A logisztika – a hazai jogszabályi hátteret tekintve – ennél még hátrább tart, pedig jelentősége egyre növekvő, a szállítmányozásnál szerteágazóbb. 6 Az Országgyűlés éppen napjainkban (2012. szeptember vége) kezdte el az új Polgári Törvénykönyv általános vitáját.
8
POSTALOGISZTIKA Az egyik legfontosabb logisztikai tényező az idő, amelynek jelentősége sokszor az árakkal, díjakkal is vetekszik….Napjaink gyakorlatában már egy időkényszerrel kombinált költségalapú piaci verseny zajlik, amelyben az információgyorsaság, a partnerkapcsolati szint és a teljes beszerzési, ellátási, illetve elosztási folyamat integráció döntő tényezővé válik. A logisztikai folyamatokban észrevehető /széles körben/, hogy sokszor nem a termékek, nem a résztvevők, hanem már az ellátási csatornák közötti megmérettetések számítanak igazán.”[3].
ria
l
A fenti csoportképző ismérvek és általános tudnivalók alapján célszerű megkísérelni a postalogisztika, mint tevékenység szakterületen belüli pozicionálását. A helyes válasz kialakítása érdekében érdemes áttekinteni a posta alaptevékenységét, amely - nagyon röviden - az alábbiakból áll: levélpostai- és csomagküldemények felvétele, szállítása, kézbesítése,
komplex logisztikai szolgáltatások,
pénzforgalmi közvetítő tevékenység,
banki- és befektetési szolgáltatások, megtakarítás- és biztosításközvetítés,
kereskedelmi tevékenység,
nemzetközi postaszolgáltatások.
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
nu
ww
PD FC
„A postalogisztika a postai küldemények feladótól címzettig történő áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége.” 7 A Magyar Posta – az alaptevékenységből származtatható látszattól eltérően – nem tekinthető kizárólagosan ún. fuvarozó, szállítmányozó vállalkozásnak, vagy gazdasági társaságnak (amelynek az alapvető feladata lenne valamely küldeménytovábbítás a felvétel és a kiszolgáltatás/kézbesítés között.. Ezt – többek között –igazolja az is, hogyan alakult adott évben a szolgáltatás-csoportok üzemgazdasági jellegű, alaptevékenységekből származó árbevétele (eladott áruk beszerzési értéke nélkül): (lásd 1. sz. táblázat) 1. sz. táblázat SZOLGÁLTATÁSOK 2010 évben Részarány millió Ft. % Levél, hírlap, logisztika 98383 57,3 Pénzforgalom és pénzügyi közvetítés 54984 32,0 Kereskedelem, egyéb 6460 3,7 Nemzetközi szolgáltatások 12058 7,0 ÖSSZESEN: 171885 100,0 Forrás: Magyar Posta éves jelentés 2010 http://posta.hu/static/internet/download/eves_jelentes_2010_magyar_net.pdf 2012. szeptember 7
Fazekas Attila OLK vezető meghatározása. Az „OLK bemutatása” című előadás anyaga, 2010. március 30.
9
POSTALOGISZTIKA A logisztikai funkció alapfelosztásából (ellátási/beszerzési/ - termelési - ellátási/elosztási/visszutas) a posta több területen is részesedik. Ha áttekintjük a posta tevékenységi vertikumát, akkor megállapítható, hogy a klasszikus ellátási/beszerzési/, valamint az ellátási /elosztási/ funkciók meghatározó jellegűek, postai szakkifejezéssel/szakzsargonnal élve megfeleltethetőek a felvételi, kézbesítési funkcióknak
•
a termelési logisztikai elemek kevésbé hangsúlyosak, de semmiképpen nem mellőzhetőek. Ilyen tevékenységeknek minősíthetőek pl. az Insert Pack, az EPK (Elektronikus Posta Központ). Elemzés tárgyát képezheti, hogy a postai küldemények – szinte termékmélységre bontott – komplett feldolgozási folyamata az ellátási, a termelési, vagy az elosztási funkció részének minősíthető-e leginkább. 8
•
a posta egyaránt – bár különböző intenzitással és szinteken - foglalkozik makro-, mikro-, illetve meta-logisztikával, funkcionálisan tevékenységi sokszínűség jellemzi (van csomagolás, raktározás, vám, értéknövelt kiegészítő szolgáltatások, környezetvédelem, stb.)
•
annak tevékenysége kifejezetten értelmezhető a külső /extern/ logisztika (lehet országon, régión, településen belül pl. citylogisztika, vagy hálózati /termelési, szolgáltatási/, nemzetközi jellegű pl. eurologisztika, globális logisztika), illetve a belső /intern/ logisztika (lehet termelő, vagy szolgáltató típusú) területein egyaránt.
•
a Magyar Posta jelenleg vitathatatlanul az egyik legnagyobb hazai logisztikai szolgáltatóként azonosítható, amelynek tevékenységében az általános (generál) funkciók nagy része – különböző súlyozással ugyan -, de megjelenik.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
•
8
A szerző álláspontja szerint a küldemény feldolgozás nem tekinthető a pozicionálás szempontjából termelési logisztikai elemnek, hiszen nem jön létre új termék, vagy pusztán e tevékenység eredményeként értéknövelő hatás /hozzáadott érték/. A feldolgozás alapvetően a felvétel és a kézbesítés közötti nélkülözhetetlen funkció, amely a klasszikus értelemben vett „begyűjtés - komissiózás – terítés” disztribúciós folyamatához hasonlítható.
10
POSTALOGISZTIKA
III. ORSZÁGOS HÁLÓZAT, POSTAHELYI STRUKTÚRÁK
l
A Posta egyik legnagyobb értéke az országosan egyedülálló hálózati adottságokkal történő rendelkezés. A posta logisztikai feladatainak ellátásához – az irányítási és jogi háttérfeltételek meglétét feltételezve - egyaránt szükséges
ria
az országos hálózati lefedettség
5 co T
a postahelyek meghatározott kritériumok (nyitvatartási elvek) szerinti üzemeltetése,
m
a különböző formában üzemelő postahelyi megoldások (fix struktúra, mobil posta, vállalkozói üzemeltetés, postai automaták, levélszekrény hálózat, közös üzemeltetés, stb.) funkcionális integrálása,
t an e!
a felvételi, feldolgozási, szállítási, kézbesítési, kiosztási-leszámolási technológiák standardizált kidolgozottsága és folyamatosan alkalmas állapota,
ce.
r w. ea
a fix telepítésű területi és központi funkciójú feldolgozó helyek és a speciális üzemek zavartalan működése, a fentieket összekötő irányítószámos, gócpontos térkapcsolatok kiépített rendszere,
nu
PD FC
valamint az időütemezetten és korszerű árutovábbítási módszerekkel és eljárásokkal működő szállítószolgálat.
ww
A feladat tehát rendkívül összetett, de konkrétan ismernünk kell a következő kérdésekre adandó válaszokat: milyen postaanyagokat kell áramoltatni (tömeg, relációk, forgalom megoszlás, stb.) milyen helyi, regionális, vagy országos hálózati (informatikai) információk szükségesek a feladat ellátásához, mekkora mennyiségekről van szó és azok milyen gyakorisággal, szóródással jelentkeznek, hány hálózati pontot érint a tevékenység, milyen feldolgozási, szállítási időablakokkal lehet számolni, milyen műveleteket lehet/ne automatizálni, hogyan lehetséges a kézbevételek számának csökkentése,
11
POSTALOGISZTIKA lehetséges-e valamilyen ismérv szerinti optimalizáció a feladatok bármely részterületén, stb. megfeleltethető-e a tevékenység a jogi előírásoknak, a partnerek igényinek, a tulajdonos elvárásainak? A gazdasági társaság (Magyar Posta Zrt.) szervezeti tagozódása időnként változik, az aktuális célok, feladatok és elvárások függvényében. A korábbi öt területi igazgatóság, vagy régió lecsökkent három nagy szervezeti egységre. A Posta Vezérigazgatóság irányítása alá tartozó területi igazgatóságok jelenleg az alábbiak: Magyar Posta Zrt. Központi Területi Igazgatóság. (1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6) Illetékességi területe: Budapest főváros, Fejér, Komárom-Esztergom, Pest megyék,
•
Magyar Posta Zrt. Kelet-magyarországi Területi Igazgatóság. (4046 Debrecen, Múzeum u. 3) Illetékességi területe: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, SzabolcsSzatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék
•
Magyar Posta Zrt. Nyugat-magyarországi Területi Igazgatóság. (7646 Pécs, Jókai u. 10) Illetékességi területe: Baranya, Somogy, Tolna, Zala, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megyék
t an e!
m
5 co T
ria
l
•
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
Érdekesség, hogy 1990. január 1-jén 3218 postai szolgáltató-hely működött hazánkban, amelyből 2595 postahivatalként, 27 kirendeltségként és 596 fiókpostaként üzemelt. A posták közül 300 önálló létszám- és bérgazdálkodást folytatott, a többi pedig körzeti hivatalokhoz tartozott. A piacgazdaság fejlődésével a címezetlen nyomtatvány forgalom jelentősen megnőtt, amely pontos megbízható kézbesítésében, akkor a Posta meghatározó piaci szereplő volt. A rendszerváltozást követően a lakosság készpénzkezelése lényegesen változott. A szolgáltatók folyamatosan megszüntették díjbeszedőiket, valamint új szolgáltatók jelentek meg a piacon, amely bővülést eredményezett a posta forgalmában. A levélforgalom jelentős növekedése a banki és biztosítási piac növekedésének következménye volt. A hazai kereskedelmi hálózat átalakítása megváltoztatta az emberek vásárlási szokásait. A nagy bevásárlóközpontok megnyitása, hosszú nyitva tartási ideje és a hétvégi vásárlási lehetősége az adott település határain túlról is vonzotta az embereket. A Posta felismerte ezt az igényt és 1997-től több áruházi postát nyitott meg a postai szolgáltatások elérésére. Az 1990-es évek közepétől megnőtt az alkalmi posták iránti igény. Egy-egy kulturális- tudományos- sportvagy egyéb rendezvény színvonalát a rendezők alkalmi postával, alkalmi bélyegzéssel kívánták fokozni. A posta erre nyitottnak bizonyult. Később, a Magyar Posta Zrt. közel 30 ezer munkatársa mintegy 2700 fix szolgáltató helyen kínálta szolgáltatásait. Az időközbeni változások, a gazdasági megfontolások, a postaforgalom szerkezeti, belső megoszlási tényszámainak figyelembevétele alapján a postahelyek száma az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent. Ennek egyik oka az, hogy a Posta 2004-ben a működési költségek csökkentése érdekében - a kedvező tapasztalatokkal zárult kísérleti időszakot követően - az ország egész területén bevezette a 600 főnél kisebb népességű településeken lévő, többségében rossz állapotú, gazdaságtalanul működő fix postahelyek helyett a mobilposta szolgáltatást. (lásd 2. sz. táblázat)
12
POSTALOGISZTIKA 2. sz. táblázat FIX POSTAHELYEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON POSTAHELY 2420 2275 2218 2290 1942 1915
ria
l
ÉV 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: MTI privatbankar.hu Letöltés: 2012 augusztus
m
5 co T
A postahelyek ügyfélkapcsolati pontként történő definiálásával, a postahálózat átveszi számos profit és non-profit intézmény közönségkapcsolati tevékenységét. A posta komplex szerződést köthet olyan nagy szolgáltató vállalatokkal, amelyek a megállapodás következtében - az üzemeltetési és humán költségeik megtakarítása érdekében - bezárhatják közönségszolgálati irodáikat. A posták átvehetik olyan kisebb cégek, szervezetek ügyfélkapcsolati tevékenységét is, amelyek költségvetése nem bírja el nagy hálózat fenntartási költségeit, de tevékenységük megköveteli azt.
ce.
r w. ea
t an e!
A posták – különös tekintettel azok jellemzően állami tulajdonú státusára - hitelesen vállalhatnak fel és végezhetnek egyes államigazgatási ügyfélkapcsolati feladatokat (természetesen a tulajdonos dönti el, hogy ez üzleti alapon, dotáció fejében, vagy nélküle történik). Államigazgatási feladatok lehetnek pl. ellátása alatt értjük: az állam által kifizetett jövedelmek kézbesítését (segély, nyugdíj) (PL: az angol posta a munkanélküli segélyek kifizetését végzi postahivatali hálózatán keresztül)
nu
PD FC
az állami költségvetésből finanszírozott programok ügyfélszolgálati tevékenységének ellátása (ez lehetne akár az EU pályázatokkal kapcsolatos ügyek intézése is a kisebb létszámú településeken),
ww
a hivatalos iratokkal kapcsolatos ügyintézést, stb. (van olyan ország, ahol a választások lebonyolításához is igénybe vesznek bizonyos postalogisztikai szolgáltatásokat).
Különösen érdekes lenne olyan kutatási projektet indítani, amely értékelné, elemezné, megvizsgálná azt, hogyan kapcsolódhatna be a posta egyes település típusokon a közigazgatás logisztikai feladatainak ellátásába. Az állandó postai szolgáltató helyekkel, illetve a mobilpostákkal „ellátott” települések teljes felsorolását a posta honlapján található meg a következő adatokkal: Település, Postai szolgáltatóhely megnevezése, illetve a szolgáltatás ellátásának módja Irányítószám Közelebbi cím
13
POSTALOGISZTIKA Nyitvatartási idő minden heti naptári napra (hétfő-vasárnap) Az adott postahely által ellátott tevékenység megnevezése (11 féle, pl. küldemény felvétel, kézbesítés, első napi bélyegzés, garantált kézbesítés, e-tértivevény, stb.) A fixpontú postahelyi struktúra, illetve a mobilposták felsorolását egyébként a Küldeményforgalmi Üzletszabályzat függelékei tartalmazzák. 9. A függelékben 3869 hely van feltüntetve, ideértendő a fix, a mobil, a postapartner, a fiókposta, vagy az ideiglenes (zárva) helyeket, a kirendeltségeket, a kézbesítő pontokat, a feldolgozó üzemeket is.
5 co T
ria
l
Ide tartoznak a Posta üzemszerűen működő felvételi helyei és az ún. Postapontok is. A felvételi helyekre a belépés kizárólag engedéllyel lehetséges, melyet a felvételi hely vezetője, vagy az általa kijelölt személy ad meg a feladó előzetes kérelmére. A Postapontok listája gyakorlatilag 54 MOL töltőállomást jelent, néhány kivétellel 24 órás nyitvatartási idővel.
ce.
r w. ea
t an e!
m
A postai hálózat újjászervezése területén 2007. év fontos állomás volt. Az üzleti potenciál kihasználása érdekében 2008. január 1.-vel a Magyar Posta hálózati elemeinek új, piaci szempontokat figyelembevevő tipizálásának bevezetése történt meg, mely négy típusba sorolja a postákat (A, B, C, D típus). A korábbi, több évtizede alkalmazott posta (I-VI. osztály) besorolási rend a dolgozói létszámon alapult, technológiai szemléletet tükrözött. Az új tipizálási modell ezzel szemben az értékesítési potenciált tekinti rendező elvnek. Ezzel lehetővé téve, hogy az egy-egy posta számára meghatározott tervek, feladatok, támogatás és feltételrendszer a posta valódi ügyfélforgalmához illeszkedjen.
nu
A postahelyek besorolása több csoportba történik, a felvételi és kézbesítési lehetőségek mértéke alapján. A csoportosítás során vizsgálták az éves postahelyi bevételt, a lakossági bevételt, a postán dolgozók létszámát és a postahelyeken kialakított munkahelyek számát.
PD FC
A postahelyen dolgozók létszáma és a közönségkapcsolati munkahelyek alapján a besorolási ismérvek a következők: (lásd 3. sz. táblázat) 10 3. sz. táblázat Minimális létszám az adott postahelyen
„Ablakok” minimum darab száma
A B C D
Több mint 20 fő 7-19 fő 2-6 fő 1 Fő
több mint 8 ablak 5-7 ablak 2-4 ablak 1 ablak
ww
Típusok
„Több éves előkészítő munka eredményeként egy több évtizede érvényben lévő szabályozás került átalakításra. 2008. január 1-én hatályba lépett a Magyar Posta hálózatának új, elsősorban piaci szempontokon nyugvó és üzleti célokat szolgáló postahálózati struktúrája.
9 Lásd: Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzat 1. sz. függelék, valamint 1/A, és 1/B függelék. http://posta.hu/ugyfelszolgalat/uzletszabalyzatok Letöltés: 2012 szeptember 10
Forrás: Magyar Posta Zrt.: Postai hálózatszervezés és üzemeltetés.2008. Kézirat.
14
POSTALOGISZTIKA A fenti négy típus meghatározásra: • „A”, A legnagyobb lakossági igénybevételnek megfelelően valamennyi postai szolgáltatást, esetenként plusz szolgáltatást is ellátó postahelyek. „B”, Ebbe a körbe az értékesítés orientált postahelyek tartoznak ezért széles portfólióval rendelkeznek. Egy részüknél, ahol erre fizikailag lehetőség nyílott, elkülönített tömeges feladói munkahely is működik. Postahelyi kézbesítést és fiókbérleti szolgáltatást is nyújtanak. Ide kerültek besorolásra az üzletházi, áruházi postai szolgáltatóhelyek.
ria
l
•
5 co T
• „C”, Ide az átlagos forgalmat bonyolító postahelyek tartoznak, szűkebb szolgáltatási palettával, a helyi sajátosságok figyelembe vételével.
m
• „D” Ezek a legkisebb forgalommal bíró, jellemzően városok peremrészein illetve községekben működő postahelyek. Itt csak a törvényi előírások szerinti szolgáltatás biztosítása szükséges.
ce.
t an e!
A besorolás az összes postahelyi bevétel, a lakossági bevétel, a létszám és a kialakított munkahelyek számának - kézbesítő posta esetén a kézbesítési potenciálnak - együttes függvénye.” [4]
nu
ww
PD FC
r w. ea
A Posta 2006 és 2009 között a megváltozott jogszabályi előírásokhoz alkalmazkodva megvalósította a teljes levélgyűjtő- és támpontos levélszekrény állomány cseréjét. A telekommunikációs eszközök rohamos terjedése miatt jelentősen csökkent a levélgyűjtő szekrényekben elhelyezett küldemények száma, ezért az állománycserével párhuzamosan jelentős állományszűkítés is megvalósításra került, mintegy 13.500-ról ~9.000-re csökkent a levélgyűjtő szekrények száma. A vonatkozó jogszabályokkal harmonizálva a Posta törekszik a teljes körű házhoz kézbesítésre. A házhoz kézbesítésbe bevont címhelyek száma folyamatosan növekszik – ezzel párhuzamosan a támpontok, a támponttal ellátott címhelyek száma is jelentősen csökken. Míg 2006. év végén 61.000 címhelyet szolgált ki a Posta támpontos kézbesítés útján, 2009-re ez a szám 51.500-ra csökkent. 2007-ben stratégiai fejlesztés indult az „A” típusú posták nyitott pultosítására. 2008. év végére már 25 „A” típusú posta - az üzletházi és a „B” típusú postákat is figyelembe véve már 88 - nyitott pultos kialakítású. A nyitott pultos környezet kialakítása a 2007-2008. évi adatok tükrében pozitívan hatott a posták értékesítési eredményeire. Az első ügyfélhívók már 2002ben megjelentek a Magyar Postán.
15
POSTALOGISZTIKA Hírlapterjesztés
5 co T
ria
l
„A 90-es évek elején kezdődő és azóta is folytatódó trend a lapolvasási és az előfizetési hajlandóság csökkenését hozta, ami világjelenségként a helyettesítő termékek: televízió, rádió, Internet, mobil kommunikáció, ingyenesen terjesztett kiadványok (pl. Metro, Pesti Est) növekvő vonzerejének és az életstílus általános megváltozásának a következménye. A tévé előretört a reklámpiacon. A sajtótermékek finanszírozásában jelentős szerepet játszó reklámbevételek növelésére, fenntartására a jövőben egyre kevésbé számíthattak a kiadók. Emiatt a kiadói piacot a 90-es években nagyfokú centralizáció jellemezte. A tulajdoni koncentráció olyan fokúvá vált, hogy lényegében három kiadó döntése határozza meg a terjesztési piac sorsát. Ebben az időszakban a Magyar Posta lényegében a teljes megyei napilap terjesztési piacot elveszítette, ugyanis azok terjesztésére a regionális kiadók saját kézbesítő hálózatot szerveztek.
t an e!
m
A hírlappiacon az élesedő verseny magával hozta azt az elvárást, hogy a Posta a napilapokat minél korábban, de lehetőleg 7 óra előtt jutassa el a lakossághoz. A Posta ennek érdekében előbb 50, majd 2002. áprilisától további 55 településen szervezte meg a hajnali (7 óráig történő) kézbesítést. 2004.-ben megvalósult a Posta előfizetéses terjesztési rendszerének informatikai támogatása.
ce.
r w. ea
A postai hírlap kézbesítési bevételek csaknem kétharmadát uraló 3 lapkiadó (Népszabadság, Sanoma, Ringier) termékeik terjesztésére egy új társaságot hozott létre mely 2007. január 1.-től 150 nagyvárosban végzi a kézbesítést. A posta így hírlapkézbesítése nagy részét elveszítette. Ezzel egyidejűleg megszüntetésre, s a levélés utalványkézbesítéssel összevonásra került az addig a városok többségében létező önálló hírlap kézbesítési forma.
nu
ww
PD FC
A Posta 2006 évben célul tűzte ki, hogy a budapesti reklámtermékek kézbesítése terén fennálló 3%-os piaci részarányát 2007. év végére 30%-ra kívánja bővíteni. Ez azonban sajátosságai miatt gazdaságosan csak alvállalkozók bevonásával valósítható meg, emiatt úgy döntött, hogy megvásárol egy vállalkozást, és a reklámkiadványokat nem a postai hálózat útján terjeszti. Ezt követően Budapesten és folyamatos kiterjesztést követően további 84 településen a Posta Kézbesítő Kft.-vel - amely a Posta saját tulajdonú leányvállalata - szerződött alvállalkozók végzik a reklámkiadványok, továbbá Budapesten az előfizetett hírlapok kézbesítését.” 11
A fix telepítésű postahelyi struktúra nyitvatartási idejének irányelveire, azok rendjére vonatkozóan a „Postaforgalmi Ismeretek” c. tantárgyból szerezhetőek részletesebb információk (üzleti besorolás) 12.
11
Lásd: Németh Emil – Tóth László: A postahálózat fejlődése, megújulás, modernizáció 1990-2010.Kézirat p.11-12. 12 Lásd: Hermann Ottó: Postaforgalmi ismeretek WSÜF 2012 p. p. 33-34., p. 42-43., p, 45., p. 143, 152, 171.
16
POSTALOGISZTIKA A Magyar Posta Zrt. postahelyi ingatlan beruházásainak tervezéséhez, döntés-előkészítéséhez Tervezési Irányelvek összeállítására került sor. A szolgáltatási funkcióját illetően más-más elvek szerint kerül kialakításra: az önálló felvételt
•
önálló kézbesítést
•
vagy mindkettőt együttesen ellátó postahely esetében. (Erre elsősorban a postatechnológiai kapcsolatok helyes kialakítása miatt volt szükség.)
l
•
5 co T
ria
A világ legtöbb országában a nemzeti posták kijelölt egyetemes szolgáltatóként működnek és állami tulajdonban vannak. Ha áttekintenénk a világ postáinak szerkezeti felépítését, működési-felügyeleti rendszerét, tulajdonosi szerkezetét, funkcionális szervezeti helyzetét, akkor bizonyára érzékelhetnénk a sokféleség megannyi változatát. Jelen témánk alapjául az a kérdés szolgál: hogyan építhető fel adott országon, földrajzi területen, régión belül a postai szolgálati helyek rendszere?
t an e!
m
A postai szolgáltatást a világ egyes helyein néhány helyen talán még hatósági funkcióként is értelmezik, sokkal többen látják ezt közszolgálati funkciónak, mások gazdasági vállalkozásként tekintenek erre, vagy vegyes elképzeléseket hangoztatnak.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
A hazai – a postai profilhoz, nagyságrendekhez valamely módon is hasonlítható – országos hálózattal rendelkező állami vállalatok helyzete is eltérő: a légiközlekedésben még a MALÉV létezése idejében is szétváltak a légiközlekedési, földi kiszolgálói, illetve a légi irányítási feladatok. A MÁV-nál csak néhány éve alakították ki az ún. kereskedelmi-, illetve pályavasút fogalmát és az ennek megfelelő funkciók felügyelő hatósági, szabályozási, szervezeti (a holding rendszerű üzemeltetéshez hasonló elvek szerint) átrendezését. A VOLÁN autóközlekedésben soha nem volt a szakma feladata a közúti pályaépítés, -fenntartás, vagy a közúti biztonsági rendszerek létesítése, ugyanakkor bizonyos elvek szerinti területi tagozódás jött létre a korábbi tröszti szervezet helyett, önálló területi vállalatokkal. A POSTA napjainkig megőrizte országosan „egy adószámos” rendszerét, központi irányítási struktúráját, amely sok szakmai tekintetben indokoltnak tekinthető (ezt a MATÁV és az ANTENNA HUNGÁRIA funkcióinak kiválása utáni eredményei is alátámasztják.). A közszolgálati funkciók ellátásának széleskörű társadalmi, sokszor politikai igénye ugyanakkor ütközhet a gazdasági racionalitás egyébként nem mellőzhető szempontjaival. Melyik a fontosabb ismérv: a teljes hálózat fenntartása, üzemeltetése, vagy a gazdaságossági forgalmi viszonyok követelte intézkedések végrehajtása. A döntés rendkívül összetett, amelynek jogi aspektusai (az egyetemes szolgáltatások ellátása, a nem nagyvárosi lakosság egyenrangú postai szolgáltatásokkal történő ellátása, stb.), illetve nemzetközi kötelezettségekből (lásd UPU és más postai szervezetek elvárásai, szabályzatai) származó megfontolásai is vannak. A teljes hálózat fenntartása nyilvánvalóan óriási költségeket jelent, amelyek lényegileg szinte állandóak és bizonyos szegmenseiben függetlenek a helyi teljesítményektől, ugyanakkor létezésük a fenti szempontok miatt nem kérdőjelezhető meg.
17
POSTALOGISZTIKA Amennyiben egyidejűleg szeretnénk teljesíteni, vagy megfelelni mindkét – látszólag ellentétes - szempont együttes követelményeinek (vagyis elvileg kizárjuk a kisforgalmú, ezért nyereségesen nem üzemeltethető kisposta helyek funkcióinak megszüntetését), akkor a következő lehetőségek állnak rendelkezésünkre: mobil posta szolgáltatás bevezetése. Ezzel a megoldással megtakaríthatók az állandó postahely üzemeltetési és fejlesztési költségei, lehetőséget ad humán erőforrások hatékony átcsoportosítására, és több eddig önálló felvevőponttal rendelkező település egy mobilpostával történő ellátására.
ria
meglévő helyi funkciók, szolgáltatások bővítése,
l
vállalkozói formában történő üzemeltetés (Postapartner program),
m
5 co T
automata posták kialakítása (Automata posták kialakításával az állandó telephely fenntartása nehezen kerülhető el, azonban a nyitvatartási idő meghosszabbítható (személyzet foglalkoztatásával). Törekedni kell a fenntartási költségek csökkentésére (közüzemi költségek) Az egyszerűbb szolgáltatások az automata posta segítségével akár napi 24 órában használhatóak, sorban állás és a postahelyi dolgozók tehermentesítése mellett, vagy
ce.
t an e!
más /nem postai/ profillal történő helyi közös üzemeltetés lehetőségeinek áttekintése.
nu
PD FC
r w. ea
A nemzeti posták olyan megoldásokat keresnek a postahelyek vállalkozói működtetésbe adásakor, mely mindkét fél, a vállalkozó és a posta számára is kölcsönös előnyöket rejt. A hálózat költségracionalizálására jellemzően két lehetőség áll a Posták rendelkezésére; a hálózati elemek számának csökkentése, illetve közreműködők bevonása a veszteséges szolgáltató helyek üzemeltetésébe.
ww
Ha az európai posták liberalizációra adott válaszlépéseit megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy többségük mindkét lehetőséget felhasználja a versenyképesség megőrzésére. Az EU postai szolgáltató helyeinek száma folyamatosan csökken, ebből is látszik, hogy a Posták előszeretettel nyúlnak a veszteséges szolgáltató helyek megszüntetésének lehetőségéhez.
A hálózat-szűkítést célzó programok időbeni ütemezése az egyes országok postáinak programjában egymástól jelentősen eltérő, de a Posták többségénél jelen van. A nemzeti posták – a postahelyek működtetési fajtáit illetően - általában vegyes megoldásokat alkalmaznak. A postahelyek egy részét vállalkozói formában működtetik, más részét saját üzemeltetésben tartják, további részén mobil szolgáltatásokat üzemeltetnek. A kiválasztás egyrészt üzemgazdasági, másrészt speciális regionális szempontok alapján történik. Érdekes, hogy a vállalkozásba adott fix postahelyek milyen nagy megoszlásban szóródnak az európai posták gyakorlatában. Pl. Írország, Svédország, Dánia, Portugália esetében a vállalkozásba adott arány kb. 70 % (!!!) felett van, hazákban ez 12-15 % körüli.
18
POSTALOGISZTIKA Tekintsük a saját üzemeltetésű posták arányát néhány országban: (lásd. 1.sz ábra)
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
1. sz. ábra
A mobil postákról
ww
Forrás: Németh Emil: A felvételi hálózat fejlesztésének irányai, kiemelt programok Postás 2009. március.
A Magyar Posta Rt. is elkezdte a tradicionális postahálózati struktúra önerőből történő átalakítását. 2004-ben 946 minimális forgalmú település teljes körű postai szolgáltatását 354 mobil járattal látták el. A mobil postai szolgáltatás bevezetését nagyon sok egyeztetés, sokszor vita előzte meg, hiszen be kellet látni, hogy Minden helyen, minden időben gazdaságosan szinte lehetetlen azonos színvonalú rendelkezésre állást biztosítani, különösen kisebb-nagyobb földrajzi távolságok esetén, de nyitvatartási időben sem. Közismert, hogy minden vállalkozás eszközkészlete, humán és pénzügyi erőforrásai kisebb–nagyobb mértékben korlátozottak. A rendelkezésre álló eszközökből kell mindent nyereségesen fenntartani, üzemeltetni. Ha megnéznénk a postahelyek bevétel-szerkezeti teljesítményét, akkor világossá válna, hogy viszonylag kevés nagyposta helyen képződik a teljesítmények aránytalanul magas részaránya. 19
POSTALOGISZTIKA
5 co T
ria
l
A helyzetet tovább nehezíti az adott területen hatályos írott és íratlan jogszabályi követelmény, kötelezettség struktúra. A távközlési szerepkör leválasztása után a kispostáknak helyet adó ingatlanok relatíve magas fajlagos működési költséggel funkcionáltak tovább postaként, de mindegyikük karbantartására, felújítására a források hiánya miatt nem kerülhetett sor. Korábban, a többségében rendkívül rossz állagú épületekben, a bruttó árbevételükhöz mérten kétszeres-háromszoros többletkiadással járt e postahelyek szűkített nyitva tartású üzemeltetése. A másik szempont a technológia átgondolás volt. Egy történetileg már berögzült kezelési elvre kerültek piaci alapokon új termékek, szolgáltatások, elszámolási rendszerek. A 600 fő lélekszám alatti településeken állandó postai szolgáltató hely fenntartása jogszabályilag nem kötelező. A mobil posta bevezetése előtt felmérésre került, hogy a Posta 625 ilyen településen üzemeltetett, 558 helységben pedig belterületi kezelő útján biztosította az egyetemes postai szolgáltatások elérhetőségét. A feladat tehát kettős volt: egyrészt meg kellett szüntetni a hasonló adottságú helységekben tapasztalható szolgáltatás színvonalbeli különbségeket, másrészt tompítanunk kellett - a mai kor elvárásainak figyelembevételével – a túlzottan veszteséges üzemeltetés hatásait.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
Így alakultak ki a „négy keréken guruló” munkahelyek. A mobilposták egyszerűsített technológiával a teljes körű házhoz kézbesítés mellett, gondoskodnak az egyetemes postai szolgáltatások, postai, pénzügyi értékcikk árusítások, készpénz átutalási megbízás felvételek, lakossági folyószámláról készpénz kifizetés teljesítések (mobil POS terminálon keresztül), kereskedelmi tevékenységek és a megtakarítási közvetítő szolgáltatások ellátásáról is. A mobilposták kiosztó-leszámoló munkahelyei földrajzilag optimálisan kiválasztott nagy forgalmú, elsősorban IPH technológiájú postahelyeken, úgynevezett mobil központokban kerültek kijelölésre. Az indított mobilposta járatok számától függően humánerőforrás bővítést kellett, esetenként ingatlan átalakítást, és IPH eszközpark bővítést kell ezeken a postahelyeken megvalósítani. Vizsgálni kellett a 2003. július 1-jével indult mobilposta járatok külső és belső hatásait, valamint a forgalom alakulását. Az országos mintavétel lehetőségével élve 9 megyében, 40 településen 10 kézbesítési körzet - melyek közül 21 lakott helyen korábban nem működött postai fix pontú szolgáltató hely - kezdte meg működését. A faluba megérkező mobilposta egy hagyományosnak nevezhető kürtjelzéssel ad hangot érkezéséről és a minden címhelyre kiosztott jelzőzászlók, jelzőtáblák kihelyezésének segítségével szerez tudomást az ügyféligényekről. Nem tagadható, hogy a mobilposta kezdetben ellenszenvet is hordozott magában. A mobil posta programot a megelőző időszakra vonatkozóan az alábbi táblázat szemlélteti: (lásd. 4. sz. táblázat) 4. sz. táblázat
Csomag Üzemelő Mobil Volt nem volt házhozkézb. Érintett Érintett Indítás mobil posta szolgáltatással postája postája 600 fő feletti háztartás járatok érintett település lakos időpontja (db) (db) település (címhely) száma (db) (db) (db) 1820 2000. év 4 22 6 16 0 4977 122046 48770 2003. év 120 440 240 200 0 2004. év 227 480 293 187 136 175004 72496 Összesen: 351 942 539 403 136 302027 123086 Forrás: Grózsmik István Mobilposták az országos postaszolgáltatás hálózati rendszerének részeként Posta 2004 augusztus
20
POSTALOGISZTIKA A települések elérhetősége, közúti megközelítése lehetőséget adott arra, hogy 136 darab, 600 fő feletti lélekszámú helységet - egyéb tevékenység ellátásával (főként csomag házhoz kézbesítési feladatok) – bevonásra kerüljön a tervezett körzetekbe. Nehezítették az új típusú üzemeltetési forma bevezetését a GSM távbeszélő szolgáltatók elégtelen lefedettségi mutatói. Az Informatikai szakterület mindhárom piaci szereplővel napi kapcsolatot fenntartva „mérőkocsival” mérte, rögzítette, és a mobilposta járatok optimális kialakításához jelentette az adatátviteli lehetőségeket.
5 co T
ria
l
Lehetővé vált, hogy a háznál kézbesítendő küldeménykör bővülése az érintett lakosság részére. Pozitívumként értékelhető a háznál történő küldemény felvétel, amely minőségileg jobb szolgáltatást jelent, kiemelten a korábban állandó postai szolgáltatóhellyel nem rendelkező települések esetében. A gépkocsik üzembe helyezésével egyidejűleg az érintett területeken a teljes körű csomagházhoz kézbesítés is megvalósult, így a feladat ellátásához szükséges gépjárműpark kisebb nagyságrendet tesz ki. Az átszervezés során érintett postai épületek kiváltása miatt, a postai tulajdonú, vagy bérleményes jogviszonyú ingatlanok fenntartási, felújítási és bérleti költségei a továbbiakban nem jelentkeznek, a saját tulajdonú ingatlan vagyon értékesíthetővé vált. A mobilposta szolgáltatások fontos minőségi mutatója a szolgáltatás ellátással összefüggésben érkezett panaszok száma, amely viszonylag alacsony.
m
A postapartner program
ce.
r w. ea
t an e!
Magyarországon az Európában egyébként legszigorúbb törvényi/szabályozási keretek nem nagyon teszik lehetővé a szolgáltató pontok megszüntetését, a tartalékfeltárás lehetséges eszköze tehát a vállalkozásba adás.
nu
PD FC
A postahálózat vállalkozói alapra történő helyezésének éve 1996 volt. A Posta vezetése, akkor úgy döntött, hogy a bezárások helyett a kisposták további üzemeltetését postamesterekre bízza, akik a forgalmuk után jutalékot és dologi kiadásuk fedezésére pedig átalányt kaptak. A nyilvánosan meghirdetett posták pályázatok útján kerültek át a vállalkozók kezelésébe. A postamesterek egy része már az üzemeltetés átvételekor a több lábon állásban látta a biztos megélhetést. Volt, aki gázcserével, más kereskedelmi tevékenységgel foglalkozott, hogy magának biztos bevételt, településének pedig szélesebb szolgáltatást nyújtson.
ww
A Magyar Posta a Modernizációs Program keretében már korábban, több lépésben megtette azokat a racionalizáló intézkedéseket, melyek megfelelő bázist adnak a Postapartner Program bevezetésére. A közreműködői hálózat mérete azonban minimális, lényegében postamesterségekből áll. Ez a későbbiekben valódi vállalkozási konstrukciókkal nehezen váltható ki.
A liberalizációra történő korai felkészülés jegyében – többek között - 2007. I. negyedévében került bevezetésre a hálózatracionalizálási program (104 posta bezárása, 121 posta nyitva tartásának szűkítése), a későbbiekben sor került (2008. január 1.) a postahálózat üzleti potenciál alapján történő besorolására és szintén a liberalizációra való felkészülés jegyében indult el 2007-ben a Postapartner Program is.
21
POSTALOGISZTIKA Mit várhat el alapvetően a posta a vállalkozói közreműködői modelltől: a költségek csökkenését, ügyfélszám/forgalom növekedést, kereskedelmi tapasztalatot, szakképzett elárusítókat, helyismeretet (a mikrokörnyezet és az ügyfelek ismeretét),
ria
l
nagyszámú értékesítési pontot,
széles hozzáférhetőséget (időben, térben) biztosító hálózatot,
5 co T
kulturált, a posta arculatához illeszkedő helyiséget/kiszolgálást megbízhatóságot.
m
Mit vár el a vállalkozó? Minimum az alábbiakat:
ce.
r w. ea
t an e!
A postai szolgáltatások igénybevétele által fokozódó üzleti és ügyfélforgalmat (németországi példa: a vállalkozó ügyfélkörének bővülése átlagosan 8%-os forgalomnövekedést eredményez /a legmagasabb növekmény 15%-ot ért el/),
nu
A postai szolgáltatások értékesítéséhez szükséges feltételek folyamatos biztosítását.
PD FC
Funkció bővítések: A meglévő helyi funkciók, szolgáltatások bővítésénél az alábbi lehetőségek adódhatnak:
ww
A nemzeti posták fixpontú hálózatának mérete akkora, hogy a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok közé tartoznak saját országukban. Erre a versenyelőnyre alapozva lehetséges a bevételek növelése egyes kiskereskedelmi termékkörökkel, azaz az egyes postahelyek kereskedelmi egységekké alakításával. Az árult szortiment alapját általában azon „posta közeli”, közvetlenül a küldemények feladásához kapcsolódó árucikkek jelentik, melyek vásárlási helyeként a Posta alkalmasnak tekinthető. (pl. levelezőlapok, borítékok, bélyegek, csomagolóanyagok, egyéb irodai cikkek, mobiltelefon cikkek, totó-lottó, könyv, jegyeladás, internet elérés, kazetták, lemezek, egyáltalán nem romlandó, szakértelmet nem igénylő további cikkek.
A helyi közös üzemeltetésnél a postai szolgáltatótól nem általános elvárás, de előny lehet, ha a „gazda üzlet” tevékenységi köre illeszkedik a postai tevékenységekhez vagy kiegészíti azt. Pl.: fénymásolók, expressz szolgáltatók, papírkereskedések stb. Nemzetközi (német, osztrák, holland, svéd, norvég, ír) tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisforgalmú települések ellátását az önkormányzatok, kisboltok, benzinkutak és az egészségügyi intézmények bevonásával sikeresen végzik.
22
POSTALOGISZTIKA A postahálózati modernizálásról röviden
ria
l
„A Posta feladata, hogy megtalálja az optimális hálózati struktúrát, ami megfelel a jogszabályi elvárásoknak, költséghatékony, jövedelmező, de megfelel az ügyfelei igényeinek is. .Ennek megteremtéséhez folytatódott a Postapartner Program megvalósítása. …Átvilágításra kerül a városok postai hálózata, sor kerül az üzletházi postahelyek bővítésére. Kiemelt feladat Budapest főváros postahálózati koncepciójának megalkotása, s megvalósítása (vízió 2015-ig). A kézbesítő hálózat továbbfejlesztésének … értékelését követően kerülhet sor, melynek iránya a kézbesítő centrumok kialakítása, valamint a kézbesítés felvételtől történő szétválasztása lehet. Szintén vizsgálat alatt áll a kézbesítés idősíkjának kiterjesztése, egyes relációkban a 24 órás fiókbérlet megvalósítása. …Bevezetésre kerül az egységes Postai Járatjelző Rendszer, mely tartalmazza Magyarország összes bel-és külterületi címhelyét geo kódolt formában.
ce.
t an e!
m
5 co T
Az eltérő ügyfél-szegmensek eltérő kiszolgálási módot igényelnek. A nagyfeladók (üzleti ügyfelek) kiszolgálását az e célra kialakított levélcentrumokban tervezi biztosítani a Posta, míg a kisebb forgalmú kis- és középvállalkozók és a lakossági ügyfelek ellátását az értékesítési pontokká alakított postahelyek biztosítják. Emellett kiemelt figyelmet fordít a Posta a magas szintű ügyfélkapcsolatra is. … A Posta célja a legnagyobb forgalmú szolgáltató helyek olyan értékesítési ponttá alakítása, amely az értékesítési tevékenységet hatékonyan támogatja. A feladat magába foglalja az „A”, „B” posták nyitott pultos kialakítását, mintegy 100 posta ügyfélhívó rendszerrel történő felszerelését, az ügyfelek kulturált (ültetett) várakozási lehetőségének megteremtését és értékesítő munkahelyek létesítését is.
nu
PD FC
r w. ea
A Társaság már korábban is nagy hangsúlyt fektetett a minőségi szolgáltatás nyújtására. Valamennyi fejlesztés megvalósítása során elsődleges szempont a minőség további javítása. Így ezt a célt is szolgálják. a nyitott pultos kialakítás, az ügyfélhívó rendszerek kiterjesztése, a kis- és középvállalkozók, valamint a fiókbérlők gyorsabb kiszolgálását lehetővé tevő fejlesztések, és a felvételi folyamat optimalizálás.
ww
A folyamatban lévő és a tervezett intézkedések, programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a Posta a 2013-as piacnyitásig, s azt követően is modern, színvonalas, versenyképes szolgáltatással álljon ügyfelei rendelkezésére.” 13
„Összességében megállapíthatjuk, hogy valamennyi nemzeti posta kiemelt feladataként kezeli a hálózat fenntartásának problémáját és számos helyi viszonylatokban alkalmazható vagy modellértékű stratégiát dolgozott ki a gazdaságosabbá tétel érdekében. A cikk nem foglalkozik a postabezárások, összevonások problémájával, mivel olyan megoldások bemutatása volt a cél, melyek a postahelyek bezárása nélkül, azok átalakításával valósíthatók meg. Természetesen vannak olyan postahelyek, melyek a fenti megoldások egyikének, vagy kombinációjának megvalósításával sem tehetők nyereségessé vagy közelíthetők a nyereséges állapothoz, mivel vonzáskörzetük minden szempontból alacsony gazdasági potenciált képvisel. A fixpontú hálózat fenntartási problémáit felismerve egyes nemzeti posták esetében előfordul, hogy a modernizációra, átszervezésre az állami tulajdonos támogatást ad (Ausztria, Franciaország, Írország, Olaszország, Japán, Norvégia, Spanyolország, Svédország, Anglia). 13 Lásd: Németh Emil – Tóth László: A postahálózat fejlődése, megújulás, modernizáció 1990-2010.Kézirat
23
POSTALOGISZTIKA Az állami dotáció hosszú távon nem megoldás, de ennek segítségével a postahelyek és a hálózat felkészíthető az üzletibb működésre. A postai hálózat újrastrukturálása terén a Magyar Posta Rt. megközelítése üzleti-forgalmi alapú. Ennek érdekében indult el a postatipizálási program, melynek célja a mikrokörnyezethez, az üzleti környezethez és az ügyfelek elvárásaihoz igazodó postatípusok kialakítása, a technológiai- és ingatlan fejlesztések ennek történő alárendelése. A Posta a fixpontú hálózat újraszervezésénél különösen nagy hangsúlyt fektet a banki és biztosítási termékek már meglévő és közeljövőben várható értékesítési programjaira.”[5].
5 co T
ria
l
A posta működésében – legyen az fix telepítésű, mobil posta, vagy közös üzemeltetésű - a hálózati elvekre épülő logisztikai rendszer nélkülözhetetlen, hiszen csak ilyen szervezeti felépítés mellett biztosítható a küldemények felvétele, eljuttatása gyakorlatilag az ország bármely pontjáról bármely pontjára, más szóval ennek segítségével biztosítja a vállalat a küldemények szabályos eljuttatását bármely feladási helyről bármely a kézbesítési helyre.
t an e!
m
Azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a postai tevékenység élőmunkerőigényes, hiszen több alapfunkció ellátáshoz is ember kell (A társasági gépjárművek száma kb. 3500, van 2800 olyan postahely, ahová személyzet kell és vannak a logisztikai feladatba nem gépesíthető részelemek is.) Ennek ellenére egyértelműen megállapítható, hogy a posta lényegileg logisztikai cég, amelynek egyre több eleme a jövőben fokozatosan automatizálásra, gépesítésre kerül, így közép- és hosszútávon a fajlagos élőmunka igényesség csökkeni fog.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
A postahálózat szempontjából különös fontosságú és aktuális kérdés az ún. kompenzáció is. Ez azt jelenti, hogy ha az Uniós előírások (és belföldi törvényi rendelkezések) szerint is fenn kell tartani olyan szolgáltatásokat (és az ennek teljesítéséhez szükséges infrastruktúrát), amely egyébként tisztán üzleti alapon, racionálisan nem lenne fenntartható, akkor azt valamilyen módon kompenzálják. A kompenzációs alapnak úgy kell működnie, hogy annak javára az összes piaci szereplő befizet adott összeget és ebből azt vehet ki, aki az egyébként vesztesége szolgáltatás jogszabályi kötelezettségi alapon ténylegesen és folyamatosan elvégzi. A kompenzációs alapba természetesen a Magyar Postának is be kell fizetnie.
24
POSTALOGISZTIKA
IV. AZ IRÁNYÍTÓSZÁMOK RENDSZERE Alapvetések az irányítószámos rendszer megértéséhez, alkalmazásához, felépítéséhez:
l
az irányítószámokat napjainkban szinte a világ minden országában alkalmaznak.
m
5 co T
ria
az irányítószámok elengedhetetlenül fontosak a hálózati rendszerekben történő eligazodáshoz, kiemelten a feldolgozáshoz és kézbesítésekhez. He nem lennének irányítószámok, akkor is azonosítani kellene a különböző földrajzi pontokon lévő helyszíneket. A tengerhajózásban már évszázadok óta használják a navigálást, nemkülönben a légi irányításban, vagy napjainkban az ún. GPS rendszerekben. Mindenütt fontos a térbeni koordináták rögzítése, hogy ahhoz viszonyítani, vagy alkalmazkodni lehessen.
ce.
t an e!
a posta irányítószám négy számjegyből áll. A négy számjegyes kombináció lényegében alkalmas minden postahely, továbbítási útvonal, irányítási egység definiálására.
r w. ea
az irányítószám lehetővé teszi a feldolgozás, a gépesítés, esetleg az automatizálás módszerének alkalmazását.
nu
PD FC
az irányítószám központosított továbbítási (szállítási) hálózatra épül, amely azonosítja a földrajzi elhelyezkedést, azon belül kijelölheti a kézbesítés szűkebb körzetét is. Az irányítószámok rendszere úgy került kialakításra, hogy
ww
minden postai feldolgozó üzemet, speciális üzemet (OLK, NPKK), postahelyet, fiókpostát, postamesterséget, stb. önálló irányítószám jelöl, Budapest, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szeged, Győr városokban az irányítószám a rendeltetési hely mellett a kézbesítő körzetet is jelöli. Egy kézbesítőkörzet általában 4-12 külön kézbesítőjárásból áll. Pl.: 4000 Debrecen: (ez a szám csak a város azonosítására szolgál) 4001 – 4023 posták jelölésére kiosztott számtartomány 4024 – 4039 kézbesítőkörzetek jelölésére kiosztott számtartomány 4040 – 4059 kiemelt fiókbérlők jelölésére szolgáló számtartomány
a fenti városokon kívül nagyobb városoknak önálló irányítószáma van. Pl Székesfehérvár 8000, Szentes 6600. Ennek megfelelően a Székesfehérvár 1. sz. postahely által kézbesítendő küldemények esetén az irányítószám 8001. Budapesten, illetve a nagyobb városokban a nagy forgalmú fiókbérlők önálló, ún. kiemelt irányítószámot kapnak. (pl. Magyar Rádió 1800, vagy Magyar Posta 1540)
25
POSTALOGISZTIKA külön irányítószám jelölheti a legnagyobb forgalmú postákon a fiókbérlő munkahelyeket (pl. Budapest 62 sz postahelyen közel húsz fiókbérlő munkahelyet jelölnek) Egyébként a kisebb helyek fiókbérlői esetében annak a postának az irányítószámát kell feltüntetni, amelynél a címzett a fiókot bérli maradjanak tartalék irányítószám kategóriák, illetve
ria
l
biztosítani lehessen a stabilitást azáltal, hogy lehetőleg ne legyen szükség a már kiadott és használatba került irányítószámok módosítására, vagy másoknak történő kiadásárára.
5 co T
A Magyar Posta által 1973-ban bevezetett irányítószám rendszernek nemcsak a küldemények egyre növekvő száma volt az indoka, hanem a fenti szállítási, azonosítási, ügyfél-kiszolgálási, feldolgozási szempontok összessége is. Az irányítószám alapötlete az volt, hogy a postai küldemény útirányát, rendeltetési helyét egy szám vagy szám és betűkombinációval adják meg, ezáltal segítve a feldolgozást és így az irányítószám elemei rendelkezzenek bizonyos információs értékkel is.
t an e!
m
Az irányítószámok felépítése: A postai küldemények feldolgozásának hatékonysága érdekében az ország területét területi egységekre osztották. Ilyen területi egység a gócterület, az irányítási terület és az irányítási körzet.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
A gócterület a legnagyobb területi egység, több megyét foglal magába. Határvonalai általában megegyeznek a megyehatárokkal. Az ország területét 9 gócterületre osztották fel, Budapesttől indulva, az óramutató járásának megfelelően. Lásd 2. sz. ábra 2. sz. ábra
26
POSTALOGISZTIKA Az irányítószámok gócterületek szerinti elosztása az alábbi táblázatban látható. (Lásd 5. sz. táblázat) 5. sz. táblázat Gócterület
Számtartomány
Gócterület neve
1000 – 1999
Budapest
2. gócterület
2000 – 2999
Budapest környéki
3. gócterület
3000 – 3999
Hatvani
4. gócterület
4000 – 4999
Debreceni
5. gócterület
5000 – 5999
6. gócterület
6000 – 6999
7. gócterület
7000 – 7999
8. gócterület
8000 – 8999
9. gócterület
9000 9999
ria
l
1. gócterület
Szolnoki
5 co T
Kecskeméti Dombóvári
m
Székesfehérvári
t an e!
Győri
ce.
r w. ea
Minden gócterületnek van egy központja, amely három „nullára” végződő irányítószámot kapott. Pl.: 9000 Győr, 3000 Hatvan.
PD FC
Jellemzők:
nu
Az irányítási terület a gócterület egy része, azon belül kialakított kisebb irányítási egység. (min a góc, mind az irányítási területek határai is jellemzően a megyehatárokhoz igazodnak.)
ww
minden vidéki gócterület 10 irányítási területre oszlik, tehát az ország – Budapest nélkül – 80 irányítási területre tagozódik. Az azonos irányítási területen lévő települések jellemzően egy feldolgozó postától kiinduló járatok útvonalán helyezkednek el, Egy feldolgozó postához több irányítási terület is tartozhat. Így pl. Pécs 2. feldolgozó postától indulnak a 76-79 irányítási területek továbbítási feladatait ellátó járatok. minden irányítási területnek van egy központja, amely kettő „nullára” végződő irányító számot kapott. Pl.: 9400 Sopron, 3300 Eger.
Az irányítási körzet az irányítási terület egy része, vagyis e terület szállítási útvonala és az e területen lévő postahelyek – és vonzási körzetük – összessége. Ez az alapja a jegyzékelő járatok számozásának, ugyanis az irányító körzeteket az irányítószám első három számjegye tartalmazza. Az irányítási körzet központját az egy „nullára” végződő irányítószám jelöli. Pl.: 9330 Kapuvár, 3390 Füzesabony.
27
POSTALOGISZTIKA A budapesti irányítószámok felépítése: A budapesti (1. gócterületi) irányítószámok több nagy csoportra oszthatóak: Az 1000 -1009 számcsoport a feldolgozóüzemeket, az 1240 – 1799-ig terjedő számok a postákat, feldolgozóüzemeket, a fiókbérlő munkahelyeket és az 1800 – 1999 terjedő számok kizárólag az egyes kiemelt fiókbérlőket jelölik. A válaszküldeményeket kibocsátó cégek igényeinek kielégítése céljából 1997. szeptemberétől bevezetésre került a „0”-val kezdődő számtartomány felhasználása. (0705 – 0999)
ria
l
A 1250-1799 számcsoportban minden kerület 25 számot kapott az ottani posták, fiókbérlők, illetve fiókbérlő munkahelyek részére
5 co T
Az 1800-1999-ig terjedő számok fiókbérlőket jelenthetnek.
Az 1010 – 1239-ig terjedő számok a háznál kézbesítendő küldemények jelölésére.
t an e!
m
A válaszküldeményeket kibocsátó cégek igényeinek kielégítésére még 1997-ben bevezetésre került a „0”-val kezdődő számtartomány is (0705-0999). Az irányítószám egyes számjegyeinek jelentését a 6. sz. táblázat mutatja:
A számjegyek jelentése
Budapestet jelöli az irányítószám. Közigazgatási kerület jelöli az irányítószám második-harmadik számjegye.
5
3
5
Kézbesítő körzetet mutatja meg az irányítószám. A küldemény címzettje Budapesten, a 3. kerületben az 5. kézbesítő körzetben lakik.
ww
0
nu
3
PD FC
0
1
ce.
1
r w. ea
Az irányítószám számjegyei
6. sz. táblázat
A 2-9. gócterületek esetében az irányítószám az alábbi példa szerint épül fel: A vidékre szóló küldemények jelölésére a 2000 – 9999-ig terjedő irányítószámok szolgálnak. A négy számjegyből álló számcsoportban az
Első számjegy a gócterületet, Az első és a második számjegy együtt a – gócterületen belül – az irányítási területet, Az első három számjegy együtt – az irányítási területen belül – az irányítási körzetet, A négy számjegy együtt a rendeltetési helyet – ezen belül a postahelyeket, és kézbesítési körzeteket – jelöli.
28
POSTALOGISZTIKA A vidéki irányítószám egyes számjegyeinek jelentését a 7. sz. táblázat mutatja: 7. sz. táblázat Az irányítószám számjegyei
A számjegyek jelentése
5
5 szolnoki gócterületet jelöli.
5
9
5
9
0
5
9
0
59 szolnoki irányítási területet jelöli.
l
590 Orosháza irányítási körzetet mutatja.
5
ria
5905 Szentetornya rendeltetési helyet jelöli.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
A szemléletesség kedvéért tekintsük meg a magyarországi postai irányítószámok két számjegyű térképét: (Lásd 3. sz. ábra 3. sz. ábra
Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/44/2_digit_postcode_hungary.png Letöltés: 2012 szeptember
29
POSTALOGISZTIKA Segédeszközök a postai irányítószámok használatához:
ria
l
A postai irányítószámok rendeltetésszerű használata, az irányítási tevékenység segítése érdekében fontos, hogy a postahelyek az irányítószámokkal kapcsolatos segédeszközökkel kerüljenek ellátásra. Fontos, hogy a postai dolgozók a kiadott segédkönyveket megismerjék, és használatukban kellő jártasságra tegyenek szert. A szakszerű tájékoztatáshoz is elengedhetetlen ezek alapos ismerete. A helyes címzés szempontjából fontos, hogy a kiadványokhoz az ügyfelek is hozzáférjenek. Az irányítószámokkal kapcsolatos kiadványokat két csoportra oszthatjuk. Vannak olyan kiadványok, amelyek belső használatban és az ügyfelek részére is hasznos segítséget nyújthatnak és vannak olyan segédeszközök, melyek csak belső használatra készültek. Ügyfél által is használható kiadványok:
5 co T
Postai irányítószámok jegyzéke: A jegyzék ABC sorrendben tartalmazza Magyarország városait, községeit és azon településeit (lakott helyeit), amelyekben postaszerv működik, a részükre megállapított irányítószámokkal.
t an e!
m
Ebben a kiadványban szerepelnek az utcajegyzékek, amelyek a házhoz kézbesítés igényeinek megfelelően tartalmazzák Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged utcáinak, tereinek stb. postai irányítószámát.
ce.
Fiókbérlők jegyzékei (budapesti, vidéki)
r w. ea
A nagyobb településeken (főleg városokban) fiókbérlettel rendelkező cégek és személyek azon adatait tartalmazza, melyek nyilvánosságra hozatalához a fiókbérlők – a fiókbérleti szerződésben – hozzájárultak.
nu
PD FC
Postai irányítószámok számsoros jegyzéke Belső (postai) használatra készült kiadványok:
ww
Névsor a postákról és lakott helyekről Postai irányítószámok térképe (melléktérképein Budapest, Debrecen, Győr, Szeged, Pécs, Miskolc kézbesítőkörzetei is láthatóak) Postai irányítószámok számsoros jegyzéke Magyarország postaszállítási hálózata (falitérkép) Gócterületi térképek
Az ügyfelek és a postai dolgozók a szükséges irányítószámot megkereshetik a www.posta.hu internetes honlapon. A Magyar Posta Zrt.-nél rendelkezésre áll a fiókbérlők elektronikus jegyzéke is, melynek jelentősége kettős: Az ügyfelek a www.posta.hu internetes honlapon megtekinthetik azon a fiókbérlettel rendelkező cégek és személyek adatait (név, cím, postafiókszám, irányítószám) akik a fiókbérleti szerződésben hozzájárultak azok nyilvánosságra hozatalához. A posta dolgozói számára lehetőséget biztosít (a dolgozó hozzáférési jogosultságának megfelelően) minden fiókbérlő adatának megtekintésére, illetve a szükséges módosítások, javítások elvégzésére.
30
POSTALOGISZTIKA
V.
5 co T
Küldemény átadás a rovatolónak
ria
Postai küldemények feldolgozása, indítása
l
POSTAHELYEN BELÜLI KÜLDEMÉNYÁRAMLÁS, A FELVÉTELT KÖVETŐ HELYI FELDOLGOZÁS, INDÍTÁS
m
A felvevő a felvett, könyvelt küldeményeket naplózza, majd az előírt időpontban a könyvelt és a nem könyvelt küldeményeket átadja annak a dolgozónak, aki az indítással foglalkozik.
egyenlegbe foglalását,
ce.
r w. ea
átvételét,
t an e!
Az indítószolgálaton a felvett küldeményeknek a felvevőmunkahelytől való
nu
PD FC
a szolgáltatóhelyre előírtak szerinti feldolgozását, majd zárlatokba való helyezését,
ww
a szükséges okiratok kiállítását és az elkészített zárlatok szállításra történő átadását értjük.
Küldemények átadásának időpontja, módja
Az indítások időpontjáról és gyakoriságáról a szolgáltatóhely felettes irányítószerve rendelkezik, a küldemények mennyisége és a járati lehetőségek figyelembevételével. A helyi vezetőnek a szervezési teendőket mindenkor az érvényben lévő utasításokhoz kell igazítania. Az indítószolgálat keretében a következő munkafolyamatokat kell elvégezni:
a levélszekrény(ek) ürítését, a felvevőmunkahely(ek)től, valamint az egyéb felvételi tevékenységet is ellátó dolgozóktól a felvett küldemények átvételét, 31
POSTALOGISZTIKA
az átvett küldemények feldolgozásra történő előkészítését, irányítását és feldolgozását, az átvett küldemények továbbításig,
nyilvántartásba
vételét,
biztonságos
őrzését a
a kísérőokiratok kiállítását, a zárlatok elkészítését, lezárását és továbbítását.
ria
l
A felvevőmunkahelyektől általában az indító (rovatoló) veszi át a küldeményeket. Ez alól az egyedül kezelő szolgáltatóhely a kivétel, ahol ezeket a teendőket szintén a vezető látja el. Kis forgalmú szolgáltató helyeken a szolgáltatóhely vezetője határozza meg, hogy mely munkahely kezelője végezze el a rovatolási teendőket. Alapelv, hogy a felvevő és az indító személye ne legyen ugyanaz a dolgozó.
a küldemények átadása, átvétele mindig a felvevő jelenlétében, és a felvevő munkahelyén történjen,
m
5 co T
A munkafolyamatok megszervezésekor figyelembe kell venni a következő irányelveket:
az utolsó indítás előtt 30 perccel felvett elsőbbségi maradványmentes feldolgozását és továbbítását biztosítani kell.
küldemények
ww
ce.
t an e!
a felvevők szolgálatváltásakor, továbbá a szolgálat befejezésekor a felvett küldeményeket minden esetben át kell venni,
PD FC
a küldemények biztonságos őrzése, valamint a munka esetleges torlódásának elkerülése és a folyamatos feldolgozás megvalósítása céljából, naponta több alkalommal is biztosítani kell a küldemények átvételét,
nu
a felvett küldemények átvétele olyan időpontra essen, hogy még az esedékes zárlattal továbbításra kerülhessenek,
r w. ea
Rendellenességek kezelése
Az indítószolgálatot ellátó dolgozó, a rovatoló a felvevőmunkahelyektől történő átvételkor megállapítja a könyvelt küldemények darabszámát, ellenőrzi valamennyi küldeményfajta ép, sértetlen állapotát, szabályos felszerelését, a postai elfogadási feltételeknek való megfelelését (méret- és súlyhatár, csomagolás, lezárás, címzés), a helyes díjazást. A könyvelt küldemények átvételét a rendszeresített felvevőokiraton ismeri el. Az átvétel során az esetleges hiányosságokat az átadóval pótoltatni kell, s ha szükséges a vezetőnek, vagy megbízottjának a tényt jelenteni kell. Amennyiben a felvett küldemények között olyat talál, amelyet a felvevő esetleg nem naplózott, azt a felvevővel pótoltatja. A küldemények átadás-átvételével a felvevő felelőssége megszűnik, a továbbiakban a rovatoló felel az indításra átvett küldeményekért. A postai szolgáltatók az egyes küldemények átvételének szabályait a kezelési utasításokban rögzítik, az átvevőnek ezen utasítások szerint kell eljárni.
32
POSTALOGISZTIKA Levélküldemények átvétele indításra Külön naplóban (az adott napló rovatainak megfelelő tartalommal) történik a belföldi ajánlott küldemények, az ajánlott válaszküldemények, a „B” ajánlottként kezelt küldemények, az értéknyilvánítással feladott levélküldemények és a nemzetközi ajánlott küldemények átvétele. Egyes postákon lehetséges még a „Manuális posta küldeményforgalmi felvevőnapló és adatrögzítő lapjá”-ban készített átvételi záradékkal történő átvétel is.
l
Postacsomagok átvétele indításra
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
A postacsomagok átvétele indításra a „Postacsomagok felvevőnaplójában” történik. Az átvétel attól függ, hogy az adott postán a csomagok továbbítását ki végzi. Abban az esetben, ha a csomagok indítását külön munkahely kezelője (rovatoló, vagy csomagraktáros) végzi a csomagok átvételének elismerése a következők szerint történik: A felvevőnaplóban az utolsó bejegyzés alatt alá kell húzni, majd meg kell állapítani a felvett postacsomagok darabszámát. Pl. 18 – 22 = Egy/ 4 (folyószámtól, folyószámig = tételes postacsomag darabszáma betűvel törve a sommás postacsomagok számával). Ezt követően fel kell tüntetni az átvétel időpontját és az átvevő aláírását. Tételes postacsomagoknál az átvevő egyezteti a naplóba beírt ragszámot, rendeltetési helyet, értéknyilvánítást és a súlyt. A naplóban a felvételt ellátó dolgozó is aláír. Egyedül kezelő szolgáltató helyeken az aláírás elmarad. Olyan szolgáltató helyeken, ahol a sommásan és a tételesen kezelt postacsomagokat más - más dolgozó indítja, különkülön kell az átvételt elvégezni.
nu
PD FC
A különböző csomagtermékek a termék megnevezés szerint felvevőnaplóban történik (pl. időgarantált, inverz, kereskedelmi, stb.), a postacsomagokra vonatkozó előírások szerint. Az egyedileg kezelt csomag, illetve az 50.000 Ft összeget meghaladó értékű Prémium csomagok átvételénél a felvevőnaplóba beírt küldeményazonosító számát és a rendeltetési helyet a rovatolónak a kísérőokirat adataival egyeztetnie kell.
ww
A Posta Sped, Posta Gold, a Posta Sped Plusz csomagok felvételét és indítását az érvényben lévő kezelési utasítások külön tartalmazzák. Az EMS küldeményekre vonatkozóan az átvételt a tételes küldeményekre előírt szabályozások szerint kell végezni. A küldemények átvételét a rovatoló az utolsóként felvett küldemény könyvelési példányának hátoldalán ismeri el. Az átvételi záradékban feltünteti a küldemények folyószámát, az átvett küldemények összes darabszámát betűvel kiírva, majd feljegyzi az átvétel időpontját és aláírja.
33
POSTALOGISZTIKA Az indítószolgálat ellátásának szabályai, az indító feladata A levélküldemények indítása: A levélküldemények indítása alatt a szolgáltató helyen feladott összes levélküldemény csoportosítását, irányítását, és a küldemények továbbítására szolgáló egységrakomány-képző eszközökbe (tételes láda, maxi láda, egységláda,) helyezését értjük. A nem könyvelt levélküldemények levélszekrény útján is feladhatók, ezért a levélszekrények ürítéséről (gyűjtéséről) indítás előtt gondoskodni kell.
ria
l
A közönséges levélküldeményeket a felvevőmunkahelyektől átvételi elismerés nélkül veszi át a rovatoló, majd indításra előkészíti azokat. Az előkészítés során rendezi (szétválogatja), irányítja, kötegbe foglalja.
Belföldi küldemények
m
5 co T
A közönséges levélküldeményeket a szolgáltató helyeken az alábbi csoportokra kell osztani:
nu
o kimenő, o bejövő küldemények.
ce.
Nemzetközi küldemények
r w. ea
t an e!
o elsőbbségi levélküldemények, (PRI) o megkülönböztetett kezelésű levélküldemények, (MKK) o nem elsőbbségi levélküldemények, (NEK)
PD FC
Az elsőbbségi küldemények közé tartoznak:
ww
o a „PRIORITAIRE” elsőbbségi jelzővel ellátott belföldi levélküldemények, o Valamennyi kimenő és bejövő nemzetközi levélküldemény, függetlenül attól, hogy a küldeményt felszerelték-e „PRIORITAIRE” elsőbbségi jelzővel.
Az elsőbbségi jelzéssel ellátott levélküldeményeket a felvevőnek elkülönítetten kell gyűjteni, hiszen ezzel is elősegíti a gyors csoportképzést. Ha a levélszekrényből (gyűjtésből) előkerülnek olyan küldemények, melyeken a feladó elsőbbségi kezelésre utaló feljegyzést írt, és annak megfelelően bérmentesítette, elsőbbségi küldeményként kell kezelni. A megkülönböztetett kezelésű küldemények közé soroljuk azokat a nem elsőbbségi küldeményeket, amelyek feldolgozását és továbbítását közvetlenül az elsőbbségi küldeményeket követően, vagy azokkal párhuzamosan kell elvégezni. Ide tartoznak: o a nem elsőbbségi tévirányított, o a nem elsőbbségi ajánlott, o az utalványok.
34
POSTALOGISZTIKA A nem elsőbbségi küldemények közé tartozik a többi levélküldemény. Ezek a nem elsőbbségi küldemények a PRI és MKK küldeményeket követően kerülnek feldolgozásra. Alapvető szabály, hogy mindhárom küldeménykategória továbbítása egy időben történik, de esetleges feldolgozási vagy szállítási kapacitáshiány miatt csak NEK maradhat vissza. Az előzőekben ismertetett csoportosítást követően még a küldeményeket alakjuk és méretük szerint is csoportosítani kell a következők szerint:
ria
l
o gépi feldolgozásra alkalmas, kisalakú levélküldemények, o gépi feldolgozásra alkalmas nagyalakú levélküldemények,
5 co T
o gépi feldolgozásra nem alkalmas levélküldemények.
m
A szolgáltató helyek a csoportosítást követően a további feldolgozást olyan módon kötelesek végezni, ahogyan azt a feldolgozási és szállítási tevékenységet szabályozó utasítás részükre előírja.
ce.
r w. ea
t an e!
Mivel a szolgáltató helyek a kijelölt PFÜ-nek, vagy NPKK-nak és az OLK-nak indítanak zárlatot, a feldolgozást úgy kell végezniük, hogy a feldolgozó üzemek további feldolgozó munkáját megkönnyítsék. A szolgáltató helyek részére – attól függően, hogy kinek indítanak zárlatot – a vonatkozó utasítás azt is előírja, hogy a levélküldeményeket milyen egységképző eszközben kell továbbítania, és az egységképző tartalmát mivel kell jelezni.
nu
ww
PD FC
A könyvelt küldemények indítását mindig a rovatoló végzi. A könyvelt levélküldemények feldolgozását és továbbítását (kötegbe foglalását stb.) az erre vonatkozó utasítások alapján kell elvégezni. A csoportosítást és feldolgozást a közönséges levélküldeményekre vonatkozó elvek szerint kell elvégezni. A tételesen kezelt levélküldeményeket tételes egységképzőkben (tételes láda, és konténer) kell továbbítani. A levélküldemények továbbítása során köteg készítésére is sor kerül. A kötegek tetejére kötegjelzőt kell elhelyezni. A tételes ládákba történő elhelyezésnél csak akkor kell köteget készteni, ha a küldemények nem töltik ki a láda tartalmát.
35
POSTALOGISZTIKA A rovatolási, indítási feladatok bemutatása Rovatlap rendeltetése részei, vezetése A Rovatlap célja, rendeltetése, a küldemények továbbítás során történő nyilvántartása. A tételes küldeményeket a felvételtől kezdve folyamatosan a szállítás és kiosztás során, valamint a kézbesítéskor tételesen kell nyilvántartani. Erre a célra az indítószolgálatnál a Rovatlap szolgál.
ria
l
Rovatlapot a továbbított tételes küldemények indításánál kell a rovatolónak kiállítania. Ezek a tételes küldemények: értéknyilvánítással feladott levélpostai küldemények,
„B” ajánlottként kezelt küldemények,
értéknyilvánításos válaszküldemények,
50.000 Ft és feletti értéknyilvánítású belföldi postacsomagok és prémium időgarantált csomagok, valamint a PBP küldemények
t an e!
m
5 co T
értéknyilvánítással feladott nemzetközi postacsomagok,
pénzintézeti küldemények „PV”,
EMS küldemények,
nu
PD FC
ce.
értéknyilvánítástól függetlenül az egyedileg kezelt időgarantált csomagok,
r w. ea
beszolgáltatásokat/ellátmányokat tartalmazó biztonsági tasakok.
ww
Manuális szolgáltató helyek a Rovatlap I. részébe az előírások szerint írják be a tételes küldemények azonosítóit. Az IPH FO és az IPH gépes posták, pedig a vonatkozó kezelési utasítás szerint állítják elő az indított Rovatlapot.
A rovatlap vezetése az erre vonatkozó szabályozások szerint két példányban történik. A Rovatlap címzését követően a rovatoló beírja a továbbításra kerülő küldeményeket, majd a Rovatlap első részét lezárja. A Rovatlap pár szétválasztása előtt a tételes küldemények adatait a másolati példányon szereplő adatokkal köteles egyeztetni. A rovatlap eredeti példányát a tételes ládában továbbítja, a másolati példány, pedig a szolgáltató helyen marad, és az egyenleg mellékletét képezi. Abban az esetben, ha adott napon nincs továbbításra kerülő tételes küldemény, a szolgáltató helynek üres tételes ládát kell küldenie. Ebben az esetben Rovatlapot nem kell kiállítani, hanem a Zárlatjegyzéken kell ezt a tényt a „pénzeszsák -TL-” rovaton „áthúzott nulla”, valamint a jegyzet rovaton „üres TL” megjelöléssel jelezni. Ha a küldemények mennyisége miatt azokat csak több tételes ládában lehet továbbítani, akkor valamennyi tételes ládához külön Rovatlapot kell kiállítani. A Rovatlapon csak az adott tételes ládában elhelyezett küldemény szerepelhet.
36
POSTALOGISZTIKA Zárlatjegyzék rendeltetése, részei, vezetése A Rovatlapon kívül a zárlatok továbbításának másik igen fontos okirata a zárlatjegyzék. A zárlatjegyzék a zárlat kísérőokirata, amelyet a zárlatokhoz egy példányban kell kiállítani. Az adott indítandó zárlatnak a zárlatjegyzék elengedhetetlen tartozéka, ezt zárlatjegyzék kényszernek tekintjük. Ez a kísérőokirat igazolja, hogy egy postai szolgáltatóhely mennyi tételes ládát, tételes postacsomagot, EMS ládát,
l
ria
csomag küldeményt, (50.000 Ft értéknyilvánítás alatti belföldi postacsomag, időgarantált csomagküldemények, Inverz Csomag Plusz, PBP Plusz, PBP Economic, Inverz Csomag), egységládát, maxi ládát,
PEK zsákot, EKM számadást,
alternatív kereskedelmi csomagot,
postai kereskedelmi áru csomagot,
hírlapköteget, hírlapzsákot,
rakodólapot
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
A zárlatjegyzék részei:
nu
PD FC
indított, valamint a címzett szolgáltatóhely milyen zárlatot kapott feldolgozásra, kézbesítésre, esetleg közvetítésre.
a fejrész,
a zárlat tartalmának beírására szolgáló rész,
a tételes postacsomag azonosítóinak (ragszámának) feltüntetése.
ww
A zárlatjegyzék vezetése az erre vonatkozó szabályozások szerint egy példányban történik. A rovatolónak a zárlat elkészítése után kell kiállítani. A zárlatjegyzék fejrészének kitöltését követően a rovatoló beírja a továbbításra kerülő különböző lezárt egységképzők és egységképzőn kívül továbbított tételes küldemények, csomagküldemények darabszámát. pl.: lezárt tételes ládák, a tételes ládán kívül továbbítandó tételes és sommás postacsomagok, kereskedelmi csomagok, EMS ládák, maxi ládák, a PEK zsák, az EKM zsák az egységládák, a hírlapzsákok és hírlapkötegek darabszámait. Többsoros bejegyzésnél a beírást követően záradékot készít. Ha a bejegyzés egysoros a tételes ládák, tételes postacsomagok és EMS ládák darabszámát betűvel
37
POSTALOGISZTIKA is ki kell írni (Pl.: 1/egy). A tételes láda lezáró pántjának azonosító számát és az egységképzőn kívül továbbított tételes küldemények azonosítóit az erre kijelölt helyen feltünteti a rovatoló. A Zárlatjegyzéket a zárlat tartalmával együtt a járatosnak kell átadni. A PDA fogalma.
ria
l
Az IRR-ben mobil adatrögzítő készülék: Personal Digital Assistant (továbbiakban: PDA) kerül alkalmazásra, amely alkalmas vonalkód olvasásra, adattárolásra, adatátvitelre, illetve kísérő okiratok nyomtatásának vezérlésére. Az IRR bevezetésével a feldolgozópontok és a kijelölt járatok PDA eszközzel végzik az adatrögzítést, azok átadását/átvételét és a kísérő okiratok nyomtatásának vezérlését. PDA-n végezhető funkciók
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
Érkezési oldal. Járat érkeztetés a feldolgozóponton, érkező egységképzők bontása a feldolgozóponton és az értékrovatolásban, valamint egységképzők átvétele értékközvetítőtől. Indulási oldal. Induló egységképzők összeállítása a feldolgozóponton és az értékrovatolásban, egységképző összeállítás lezárás a feldolgozóponton és az értékrovatolásban, közvetítő összeállítás feldolgozóponton és az értékrovatolásban, közvetítő lezárás feldolgozóponton és az értékrovatolásban, egységképző átirányítás a feldolgozóponton, egységképzők járathoz rendelése az értékrovatolásban, járathoz rendelés lezárás, átadás értékközvetítőnek, járat indítás a feldolgozóponton.
nu
PD FC
A PDA-val nem rendelkező járat indítása esetén Zárlatjegyzéket kell kiállítani. PDA-val rendelkező járat indítása esetén a zárlat kísérőokiratát nem kell kiállítani, mert a Zárlatjegyzéket helyettesítő „Átadás-átvételi bizonylat”-ot az egységképzők és az egységképzőn kívüli küldemények PDA-val történő azonosítása után a gépkocsivezető végzi.
ww
Egyenleg rendeltetése, részei, vezetése
Az Egyenleg rendeltetése. Az Egyenleg az adott postai szolgáltatóhely által felvett, indított, az oda érkező és kiosztott, kézbesített, valamint átadott és maradvány tételes küldemények (értéknyilvánításos levél, 50.000 Ft értéknyilvánítás feletti postacsomag,) EMS küldemények, kereskedelmi csomagok, (PBP, PBP Plusz, PBP Economic) belföldi postacsomagok, Inverz Csomag időgarantált csomagok, Inverz Csomag Plusz
mérlegszerű nyilvántartására szolgál. Ezeket a küldeményeket azért kell az egyenlegben nyilvántartani, hogy sorsukat a postai szolgáltató helyeken való kezelés teljes folyamatán figyelemmel lehessen kísérni. Ez nemcsak a visszaélések megelőzése miatt fontos, hanem mert a szolgáltató ezekért a küldeményekért fokozott kártérítési felelősséggel tartozik.
38
POSTALOGISZTIKA Vezetése: Egyenleget az erre a célra rendszeresített nyomtatványon minden manuális szolgáltatóhely köteles vezetni. Az adott postai szolgáltató helyen annyi Egyenleget kell vezetni, amennyire a forgalom zavartalan lebonyolításához szükség van. Az olyan szolgáltató helyeken, ahol a postacsomagokat külön csomagraktáros kezeli, vagy ahol az egyes kezelési teendőket (indítás, átvétel, kiosztás) más-más munkahelyen végzik, vagy az egyes küldeményfajtákat egymástól elkülönítetten kezelik, munkahelyenként lehet külön egyenleget vezetni. Az egyenlegvezetési formáját a szolgáltatóhely vezetője határozza meg. Az egyenleget csak okiratok alapján szabad vezetni, ezek a következők: felvevőnaplók, az indított Rovatlapok másolatai, az érkezett Rovatlapok és zárlatjegyzékek, „Átadás-átvételi” bizonylatok, az érkezett Közvetítőjegyzékek, Közvetítőívek és folytatólagos zárlatjegyzékek, közvetítéskor, vagy az egyoldalú zárlatátadáskor használt, illetve érkezett zárlatjegyzékek.
ria
l
5 co T
r w. ea
Az egyenleg három részből áll:
ce.
t an e!
m
A felvevőnaplók kivételével az okiratok az egyenleg mellékletét képezik, Ezeket – külön érkezett és külön indított megoszlásban – érkezésük, illetve indításuk sorrendjében naponta kell összefűzni.
PD FC
nu
Megterhelés az előző lezáráskor megállapított maradvány, a felvett, az érkezett és belső kezelésben átvett, esetleg visszavett, Felmentés a belső kezelésben átadott, kiosztott, kézbesített, továbbított, és maradvány küldemények adatait tartalmazza, Átadás: itt ismerik el az érdekelt munkahelykezelők, kézbesítők és járatosok a kiosztott, illetve indított anyag átvételét.
ww
Az Egyenleg egyes részeinek vezetési szabályait a postai szolgáltató határozza meg.
Zárlatok, zárlatképzés
Zárlatok fogalma, fajtái
A zárlat fogalma: Egy-egy szolgáltató helyen a nyitvatartási idő alatt felvett postai küldeményeket, anyagokat, valamint a különböző okok miatt az után-, vagy visszaküldötteket ún. „zárlat”-okban továbbítják. A zárlathoz tételes egységképzők (nem üres tételes láda, konténer), egyéb egységrakomány-képző eszközök (pl. maxi ládák, egységládák, zsákok) és egységképzőn kívül továbbított küldemények (postacsomagok, tételes postacsomagok, kereskedelmi csomagok) is tartozhatnak. A zárlat meghatározott időben egy meghatározott postai szolgáltató helyről indított, vagy ugyanazon postai szolgáltató helyre érkeztetett küldemények összessége. Továbbítás szempontjából megkülönböztetünk: közvetlen zárlatot, rendkívüli zárlatot, illetve légi zárlatot.
39
POSTALOGISZTIKA A Magyar Posta Zrt. technológiai és nemzetközi okokból 2006-ban bevezette az Integrált Rovatolási Rendszert (IRR).
ria
l
Az IRR egy olyan küldemény feldolgozási rendszer, mely informatikai támogatással teszi lehetővé a posta logisztikai, azon belül is főként küldeménylogisztikai feladatok ellátását. A rendszer nevéből adódóan első sorban a rovatolási feladatok könnyebb ellátása érdekében lett kifejlesztve. A rovatolás az a tevékenység sorozat, mely során a beérkezett postai anyagokat feldolgozza, azaz csoportosítja, majd indításra előkészíti és indítja a rovatolást végző személy. Az integrált rovatolás pedig, arra utal, miszerint a rendszer minden részegysége kompatibilis egymással, így az abban kezelt adatok korlátlanul felhasználhatóak. 14 Fontos megjegyezni, hogy a rendszer nemcsak önmagával, de a posta által használt más rendszerekkel is kompatibilis, így a már említett SAP szoftverével és az IPH rendszerével is.
4. sz. ábra
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
Az IRR rendszerillesztését szemlélteti a 4. sz. ábra 15
A 14
Bóna Krisztián, Bevezetés a logisztikai folyamatok rendszerébe. Forrás: Szula Gabriella: Integrált rovatolási rendszer fejlesztése a Magyar Posta logisztikai rendszerében. Corvinus felsőfokú szakképzés Európa logisztika szak. Szakdolgozat, Budapest 2010. Külső konzulens: Battáné Ribóczky Éva
15
40
POSTALOGISZTIKA Az IRR megoldással szembeni rendszerkövetelmények: a felhasználók munkájának egyszerűsítése, a biztonság növelése, a manuális bizonylat vezetés csökkentése, valamint az egységképzők és a tételesen kezelt küldemények országos nyomon követhetőségének biztosítása. Az IRR technológiája az egységképzők és az egységképzőn kívül továbbított küldemények kezelésére épül. Ezért az IRR rendszerben az alábbi zárlatfajtákat és az azokhoz tartozó egységképzőket és egységképzőn kívüli küldeményeket különböztetünk meg: tételes zárlat, (TZ) o Tételes konténer (TK) o Tételes láda (TL) o Egységképzőn kívül továbbított tételes küldemény EMS is
levélzárlat, (LZ) o Levélkonténer (LK) o Vegyes konténer (VK) o Maxiláda (ML) o Levélláda (LL) o Levélzsák (Lzs) o Egységképzőn kívül továbbított nagyalakú levélküldemény o PEK zsák o Levél rakodólap (LR) o EKM zsák o EKM boríték o Reklámkiadvány-köteg csomagzárlat (CsZ) o Csomagkonténer (CsK) o Csomag (Csg) o Inverz csomagzsák (Ivcsg) o Inverz csomag Plusz (ICP) o Időgarantált csomag (Igcsg) o PBP küldemények (PBP) o Posta Sped (PS) o Posta Keráru csomag (Kcsg)
ce.
nu
r w. ea ww
PD FC
t an e!
m
5 co T
ria
l
hírlapzárlat (HZ) o Hírlapkonténer (HK) o Hírlapzsák (Hzs) o Hírlapköteg (Hkt)
PHOBOS zárlat, (PZ) o JNT pénzszállító kazetta o Postai pénzszállító kazetta (Postai gyűjtőkazetta, Mobilpostai pénzszállító kazetta)
41
POSTALOGISZTIKA Zárlat esedékessége. Az irányítószerv „Rovatolási kimutatásban” határozza meg, azt, hogy az egyes postahelyeknek mikor, milyen zárlatot kell indítaniuk, valamint mikor, milyen zárlatot kell kapniuk. Ebben az okiratban rögzíthetik azt is, hogy az adott postának a meghatározott zárlatok milyen napokon esedékesek, ezért az előírt zárlatokat el kell indítani, még akkor is, ha továbbítandó anyag nincs. Ezt nevezzük zárlatindítási kényszernek. Zárlatkészítés alapelvei, zárlatok összeállítása
5 co T
ria
l
A Postának biztosítania kell a törvényben előírt átfutási idők betartását. Ennek érdekében alakította át a logisztikai hálózatát is. Küldemény-feldolgozást az OLK, a PFÜ-k és az NPKK végeznek. A többi szolgáltatóhely az előírt zárlatot a kijelölt PFÜ, az OLK, vagy az NPKK részére elkészíti. A zárlatok készítéséhez a posta a részére előírt egységrakomány-képző eszközöket (konténert, egységládát, zsákot stb.) köteles használni. A zárlatok közvetlenül vagy az átrakó pontokon keresztül jutnak el a kijelölt feldolgozókba, akik külön előírások szerint elvégzik a feldolgozást.
Tételes küldemény (tételes küldemény, nem üres tételes láda és konténer).
ce.
t an e!
m
Az IRR bevezetésével lehetővé vált a postai küldemények és a továbbításukra szolgáló egységképzők egységes, informatikai támogatással történő nyilvántartása a szállítás során. Az IRR az alábbi 3-féle küldeménykategóriát különbözteti meg:
Ft
Egyéb küldemények
egységláda (db), levélláda és üresen továbbított tételes láda, PEK zsák (db), EKM (db), Alternatív kereskedelmi csomag (db), Postai kereskedelmi áru csomag (db), Zsák (db), Hírlapköteg (db), Hírlapzsák és/vagy hírlapláda (db), Maxi láda, Rakodólap.
ww
PD FC
-
nu
r w. ea
Csomagküldemények. (hálózatos kereskedelmi csomag, 50.000 értéknyilvánítás alatti postacsomag, időgarantált csomagküldemények).
Az illetékes PFÜ és a vonzáskörzetébe tartozó manuális postahelyek közötti küldeménytovábbításnál tételes és levélzárlatban az alábbiak szerint történik a tételes és a nem tételes küldemények továbbítása:
42
POSTALOGISZTIKA Tételes küldemények továbbítása: A zárlat elkészítéséhez csak teljesen ép tételes láda használható fel. A tételes láda olyan egyedi leltári azonosítóval rendelkező kis- és nagyalakú sárga egységláda, amely piros színű záróbetéttel van ellátva. A tételes ládában az alábbi küldeményeket kell továbbítani: Értéknyilvánítással feladott levélpostai küldeményeket,
„B” ajánlottként kezelt küldeményeket,
l
ria
50.000 Ft feletti értéknyilvánítású, a méreténél fogva ládába helyezhető postacsomagokat és időgarantált csomagokat, PBP küldeményeket, továbbá az értéknyilvánítással feladott nemzetközi postacsomagokat,
5 co T
„PV” küldeményeket,
EMS küldeményeket,
beszolgáltatásokat/ellátmányokat tartalmazó biztonsági tasakok.
t an e!
m
ce.
nu
r w. ea
A tételes ládában elhelyezett kisalakú küldeményeket, amennyiben a darabszáma indokolja, kötegbe kell foglalni. Az EMS és az egyéb tételes küldeményekből külön köteget kell készítenie a rovatolónak, azonban a küldeményekhez egy közös rovatlapot kell kiállítania, melynek eredeti példányát a ládában kell elhelyeznie. A kötegbe nem foglalható tételes küldeményeket címre rendezve, címirattal felfelé fektetve kell a tételes ládába elhelyezni.
ww
PD FC
A tételes láda lezárása egy darab „BA” jelzésű vonalkódos műanyag zárópánttal történik úgy, hogy a szállítás során a tartalomhoz a zárópánt nyilvánvaló megsértése nélkül ne lehessen hozzáférni. Lezáráskor egy üres papírra egy „BA” pénzeszsákazonosítót kell felragasztani, és azt a láda tetején lévő tartóba kell helyezni. Indításkor a tételes ládákat fel kell szerelni átlós irányú, piros csíkkal ellátott tételes ládajelzővel. A ládajelzőt a tételes láda erre a célra kijelölt tartójába kell helyezni. Egy ládajelző a PFÜ és a vonzáskörzetébe tartozó posták vonatkozásában többször is felhasználható, addig, amíg a jelző fizikai állapota ezt megengedi. Üres tételes láda továbbítására akkor kerül sor, amikor adott napon a PFÜ-nek, illetve a postahelynek nincs továbbítandó küldeménye. Továbbításkor a ládára a fedelet rá kell helyezni, el kell látni a megfelelő ládajelzővel, zárópánttal nem kell lezárni. Előfordulhat olyan eset is, amikor csak tételes ládán kívül továbbított tételes küldemény kerül továbbításra. Ilyen esetben az üres tételes láda továbbításra kerül, a rovatlapot pedig, ládán kívül, a zárlatjegyzékhez csatolva kell továbbítani. A készpénzellátmányok, beszolgáltatások továbbítása az erre vonatkozó szabályozások szerint történik. Az érme tartalmú készpénz-beszolgáltatásokat a postahelyeknek mindig azon átrovatoló posta részére kell küldenie, amelynek a bankjegy-beszolgáltatást is küldi. Az érme tartalmú készpénz-beszolgáltatások és ellátmányok csak akkor helyezhetők el a tételes ládába, ha a készpénz átrovatolását végző posta és a PFÜ azonos.
43
POSTALOGISZTIKA A nem tételes küldemények továbbítása. Az alábbi nem tételes küldemények továbbítása a kék színű maxi ládában történik. Elsőbbségi levélküldemények (PRI),
Megkülönböztetett kezelésű levélküldemények (MKK),
Nem elsőbbségi levélküldemények (NEK),
Előfizetői hírlapkötegek,
Árus hírlapkötegek,
PEK-ellátmány zsákok (terítő járatban),
Reklámküldemények.
5 co T
ria
l
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
A maxi ládában külön kötegben kell továbbítani az elsőbbségi, a megkülönböztetett kezelésű és a nem elsőbbségi küldeményeket. A kötegbe nem foglalható nagyalakú küldeményeket címre rendezve, címirattal felfelé fektetve kell a maxi ládába elhelyezni. Arra kell ügyelni, hogy a láda tömege a 20 kg-ot ne haladja meg. A címezetlen reklámküldeményeket lehetőség szerint maxi ládába kell továbbítani, amennyiben ez nem lehetséges, akkor a továbbításhoz levélzsákot kell használni. Ha küldemények indításához több maxi ládát kell igénybe venni az indítónak, arra kell törekedni, hogy a PRI-, az MKK- és a NEK- küldeményeket külön-külön maxi ládában továbbítsa, hiány esetén levélzsákot kell használni. A levélzsák lezárását a benne elhelyezett küldeményfajtának megfelelően az ajánlásos, vagy ajánlás nélküli levélzsákok előírásai szerint kell elvégezni. A maxi ládában továbbított küldeményekhez rovatlapot kiállítani nem kell, a továbbított darabszámot a zárlatjegyzék ajánlásos levélzsák rovatában „ML” megjelöléssel kell számmal feltüntetni. A maxi láda lezárása. A maxi láda lezárásához a fedelén kívül egyéb lezáró eszközt nem kell alkalmazni. A fehér színű ládajelzőt a postacsomag kísérőokiratához rendszeresített tasakban a láda egy rövidebb oldalán kell elhelyezni. A PFÜ-nek a ládajelzőt indításkor el kell látni dátumbélyegzővel, és alá kell írnia az indítónak. A PFÜ-től érkező ládajelzőket átvétel után a tartóból ki kell venni, és amennyiben azt visszajelentés vagy jegyzőkönyvezés miatt nem kell postai irathoz csatolni, akkor a PFÜ felé történő indításkor ismét fel kell használni. A ládajelzőn a továbbított küldeménycsoportot nem kell jelölni. A kis- és nagyalakú csomagokat és a ládába nem helyezhető nagyalakú levélküldeményeket a ládák mellett egyedi küldeményként kell továbbítani. A kisalakú csomagok, a pénzforgalmi számadásokat tartalmazó narancssárga PEKzsákok és az EKM-zsákok, borítékok postahely és PFÜ közötti gyűjtő ágban történő továbbításához a szállító gépkocsiban egy-egy üres maxi ládát kell biztosítani. Külön előírások vonatkoznak az OLK és a PFÜ-k viszonylatában történő küldeménytovábbításra. Ugyancsak külön előírás vonatkozik az EMS küldemények továbbítására a feldolgozópontok (OLK, PFÜ-k), az NPKK és az EMS Központ viszonylataiban.
44
POSTALOGISZTIKA
VI. POSTAI KÜLDEMÉNYEK ÁRUTOVÁBBÍTÁSI RENDJE, FORGALOMMENEDZSELÉS (belföld) Logisztikai hálózat bemutatása
ria
l
A logisztikai rendszerben a küldemények felvétele és a küldemények címzetthez történő eljuttatása során a felvett küldemények gyűjtő és a gerinchálózati járatok útján eljutnak egy központi feldolgozóba, majd onnan ugyancsak a gerinchálózati, illetve terítő járatokon keresztül a címzettekhez. Ez a folyamat a felvétel délutánjától másnap délelőttig megy végbe.
5. sz. ábra
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
A legfontosabb folyamati elemeket mutatja be az alábbi ábra. (Lásd. 5. sz. ábra)
Forrás: Magyar Posta Zrt. által rendelkezésre bocsátott kézirat
A Magyar Posta logisztikai rendszere egymásra épülő kapcsolatrendszeren alapul. Az egyes felvevő illetve kézbesítő pontok közötti küldeményáramlást a feldolgozó hálózat, és az ahhoz kapcsolódó átrakópontok biztosítják. A feldolgozók és a Budaörsön található Országos Logisztikai Központ (OLK) közötti kapcsolatot teljes egészében közúton bonyolított gerinchálózati szállítás, míg a feldolgozók és az egyes felvevő illetve kézbesítő pontok közötti kapcsolatot a helyközi és helyi járati rend biztosítja.
45
POSTALOGISZTIKA A teljes logisztikai hálózatot a következő ábra szemlélteti: (Lásd 6. sz. ábra)
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
6. sz. ábra
Forrás: Magyar Posta Zrt. által rendelkezésre bocsátott kézirat
46
POSTALOGISZTIKA Küldeményáramlás a logisztikai hálózatban A küldemények áramlása a járati rend alapján történik, a mely két járatfajtát különböztet meg, a rendszeresített és a rendkívüli járatot. A rendszeresített járatok meghatározott rend alapján közlekednek, ha ezen felül valami rendkívüli esemény történik, esetleg kiesik egy járat, vagy küldeményfelfutás történik, akkor szerveznek a rendkívüli járatot a továbbítási rend helyreállítására. (Ezt nyilvánvalóan saját járműállomány igénybevételével teszi, ennek eseti hiányában külsős fuvareszközt vesz igénybe.) Postahelyek
5 co T
ria
l
A postahelyeken, illetve az ügyfelektől telephelyen felvett, helybe szóló küldemények már a postahelyeken leválasztásra kerülnek. A postákon felvett, nem helybe szóló küldeményeket a gyűjtő, illetve átrakóponti járatok a Posta Feldolgozó Üzemekbe (PFÜ), Logisztikai Pontokra (LP), Átrakópontokra (ÁP) valamint az OLK-ba továbbítják.
Átrakópontok, Logisztikai Pontok feladatai
m
A küldemények továbbítása a nagyobb posták esetében a helyi adottságoktól függően konténerben, kisebb posták esetében ömlesztve történik (láda, csomag, stb).
ce.
t an e!
Az átrakópontokon a gyűjtő járatokból a küldemények átrakodásra kerülnek nagyobb gépkocsikba, ezeken a helyeken küldemény feldolgozás nincs, csak átközvetítés történik.
nu
PD FC
r w. ea
Az átrakópontokon végzett tevékenységhez képest a logisztikai pontokon csomagfelvételt, feldolgozást is végeznek, a levélküldemények esetében viszont csak konténeres egységképzés és továbbítás történik a PFÜ-k részére. A logisztikai pontok közvetlen gerinchálózati járatokat is indítanak az OLK-ba, a vonzáskörzetükbe tartozó PFÜ-khöz indított átrakóponti járataik mellett. Posta Feldolgozó Üzemek (PFÜ-k) feladatai
ww
A PFÜ-kben történik a tömeges levél és csomagküldemények felvétele, feldolgozása. Gyűjtő irányban az irányítási területükhöz (vonzáskörzetükhöz) tartozó posták által felvett küldemények esetében leválasztásra kerül a saját vonzáskörzetébe szóló, gépi feldolgozásra nem alkalmas küldemények egy része, a továbbmenő küldemények esetében pedig elvégzik az előfeldolgozást az OLK (elsőbbségi, gépi, kézi, kisalakú, nagyalakú küldemények) és a Nemzetközi Posta Kicserélő Központ (NPKK) részére. Terítő ágban a Központokból saját vonzáskörzetükhöz tartozó posták részére érkező zárlatokat, küldeményeket feldolgozzák és a postát ellátó járat útján indítják.
47
POSTALOGISZTIKA További feladat a PFÜ-kben a konténeres egységképzés elvégzése, a küldemények továbbításra alkalmassá tétele. Az egységképzést követően a feldolgozó üzemekben összegyűjtött küldeményeket a gerinchálózati járatok a központi feldolgozókba továbbítják. (OLK, Hírlap Logisztikai Üzem (HLÜ), NPKK, Komplex Logisztikai Szolgáltatások Üzem (KLSZÜ). A posták által készített pénzforgalmi számadásokat is ugyancsak a gerinchálózaton keresztül továbbítják a PFÜ-k a Posta Elszámoló Központ (PEK) felé. Az egyes vidéki feldolgozók között közvetlen küldeménycsere nem történik.
ria
l
A központi feldolgozók feladatai. A központi feldolgozó üzemek a következők:
5 co T
• Az OLK-ban végzik a tömeges levél és csomagfelvételt, valamint irányítási területre, irányítószámra, fiókbérletre, kiemelt fiókbérlet munkahelyre, valamint kézbesítő járásra szóló feldolgozást gépi és manuális technológiával.
m
gépi és manuális levél feldolgozása
t an e!
o programozott irányra, illetve kisalakú nem elsőbbségi küldemények esetében kézbesítőjárásra
o kiemelt postákra
ce.
r w. ea
gépi és manuális csomagfeldolgozás történik
nu
PD FC
o PFÜ-kre, LP-kre, csomagkézbesítő bázisokra a gerinchálózati járati rend révén a PFÜ-k zárlatközvetítését végzi.
ww
kiemelt szervezeti egységek (NPKK, PEK) zárlatok indítása, fogadása. üzemi kézbesítést lát el kiemelt ügyfelek részére, de közvetlen kézbesítő indítást-leszámolást nem végez.
Az OLK vonzáskörzetében lévő postahelyeken felvett küldeményeket közvetlenül, vagy átrakóponton keresztül továbbítják az OLK-ba feldolgozásra.
• A HLÜ-ben végzik a napi-, színes és egyéb lapok, címezetlen nyomtatványok felvételét, feldolgozását, csomagolását, továbbítását. • Az NPKK-ban végzik a belföldön felvett, illetve belföldre szóló nemzetközi küldemények feldolgozását, továbbítását. • A KLSZÜ-ben (Fót) végzik a Posta Sped küldemények feldolgozását, továbbítását.
48
POSTALOGISZTIKA A feldolgozási rendszer alapja A postai küldemények feldolgozásának feltétele az irányítószám. Az irányítószámokkal szembeni követelmény, hogy gép által értelmezhetőek legyenek, a rendeltetési hely és a szám között egyértelmű megfeleltetés legyen, és rendszerében logikus legyen.
OLK
2
Füzesabony PFÜ
3
Miskolc PFÜ
4
Debrecen PFÜ
5
Nyíregyháza PFÜ
Vonzáskörzet
irányítószáma 1000
1, 2 góc.ter. 30-32 ir.ter
3392
33, 34 ir.ter.
3550
m
1
Feldolgozópont
5 co T
Feldolgozópont
t an e!
Sorszám
ria
l
A feldolgozópontokat (OLK és PFÜ-k) és azok vonzáskörzeteit a következő táblázat szemlélteti: (Lásd. 8. sz. táblázat) 8. sz. táblázat
35-39 ir.ter.
4420
43-49 ir.ter.
5020
50-59 ir.ter.
6020
60-65 ir.ter.
Szeged PFÜ
6780
66-69 ir.ter.
Pécs PFÜ
7680
76-79 ir.ter.
Székesfehérvár PFÜ
8050
70-75, 80, 81, 86 ir.ter.
Veszprém PFÜ
8210
82, 84, 85, 95-99 ir.ter.
12
Balatonszentgyörgy PFÜ
8750
83, 87-89 ir.ter.
13
Győr PFÜ
9020
90-94 ir.ter.
7
Kecskemét PFÜ
9
10 11
ww
PD FC
8
Szolnok PFÜ
nu
6
ce.
40-42 ir.ter.
r w. ea
4050
Forrás: Magyar Posta Zrt. által rendelkezésre bocsátott kézirat
49
POSTALOGISZTIKA A továbbítási rendszer alapja, a postaszállítási üzemek működése Az országosan jelentkező továbbítási feladatok ellátása 3 szállítási üzem operatív irányításával valósul meg. A szállítási üzemek területileg a következőképpen helyezkednek el: Kelet-magyarországi Szállítási Üzem
ria
l
Vonzáskörzete: Szabolcs – Szatmár – Bereg megye, Hajdú – Bihar megye, Békés megye, Csongrád megye, Bács – Kiskun megye, Jász – Nagykun – Szolnok megye, Borsod – Abaúj – Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye egy része.
5 co T
Központi Szállítási Üzem
Nyugat-magyarországi Szállítási Üzem
m
Vonzáskörzete: Budapest, Pest megye, Komárom – Esztergom megye, Fejér megye, Nógrád megye egy része.
ce.
t an e!
Vonzáskörzete: Győr – Moson – Sopron megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye, Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye.
nu
PD FC
r w. ea
A három szállítási üzemhez összesen 28 garázs tartozik változó megoszlásban, melyek jellemzően a megyeszékhelyeken találhatóak. A garázsok állományában lévő gépkocsik jellemzően megyehatáron belüli továbbítási feladatokat látnak el, ez alól kivételt a gerinchálózati járatok közlekedése jelent, melyek a központi és vidéki feldolgozók között közlekednek.
ww
A szállítási üzemek alapvető feladata – a területileg az irányításuk alá tartozó garázsok által a járati rendhez szükséges gépkocsi és gépkocsivezetői állomány biztosítása, járatszervezési tevékenységek végzése. További fontos és elengedhetetlen feladat az üzembiztos működés megteremtéséhez a gépkocsik üzemeltetése és az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtása, figyelemmel kísérése, ezek közül a legfontosabbak: gépkocsik javításba adása, javíttatás lebonyolítása, hatósági vizsgák figyelemmel kísérése, szállítási teljesítmények gyűjtése, feldolgozása, digitális tachográf adatainak gyűjtése, elemzése, menetlevelek kezelése, munkavédelmi feladatok ellátása, emelőgépek üzemeltetése.
50
POSTALOGISZTIKA E feladatok végzése szigorú költségkeretek, illetve törvényi szabályozások keretei között zajlanak, így ellátásuk megfelelő szakértelmet és jelentős élőmunka befektetést igényel. A szállítás üzemek napi működésük során átfogóan felügyelik a területileg az irányításuk alá tartozó garázsok részére előírt feladatok megvalósulását, a kiadott belső szabályzatok, munkaügyi szabályok betartását, javítási költségkeretek, futásteljesítmények, fuvaróra, túlóra keretek tartását. A garázsok tevékenységének ellenőrzése egyrészt a napi üzemmenetbe beépülve, másrészt éves garázsszemlék, eseti ellenőrzések formájában valósul meg. Gépjárműállomány
5 co T
ria
l
Az egyes garázsokhoz tartozó járműállomány nagyságát, összetételét a mindenkori továbbítási feladatok határozzák meg. Ezen feladatok sokrétűségéből, olykor speciális jellegéből adódóan a flotta összetétele, és a járművek kialakítása (konténerszállító, stb.) is igen változó lehet területenként.
m
A postaszállítási feladatok, így az azok ellátásához szükséges kapacitás igények is folyamatosan változnak. A mindenkori optimális kihasználtság és rendelkezésre állás biztosítása érdekében a továbbítási kapacitás igények folyamatosan vizsgálat alatt állnak.
t an e!
A garázsok által üzemeltetett járműállomány alapvetően két részre osztható:
ce.
r w. ea
egyrészt az adott továbbítási feladat kezdetén a garázsból indított és a feladat elvégzését követően a garázsba érkeztetett és ott felügyelt – bent tároló – állomány
nu
PD FC
másrészt a postákhoz illetve egyéb igénybevevőkhöz (pl. informatika) kihelyezett – kint tároló – állomány, ezek a gépkocsik arról a postahelyről indulnak ahová kihelyezésre kerültek, illetve oda is érkeznek a továbbítási feladat ellátását követően, de ezen járművek felett is az a garázs gyakorolja az üzemeltetési teendőket, ahonnan az adott postára kihelyezésre kerültek.
ww
A kihelyezések elsősorban a motorkerékpárokra, és a kisebb gépkocsi kategóriák egy részére vonatkoznak, melyekkel elsősorban kézbesítési, helyi járati, értékesítési, informatikai tevékenységet, valamint mobilpostai szolgálatot látnak el. A gépjárművek (gépkocsi+motor) esetében fontos és alapvető szabály, hogy a továbbítási feladat elvégzését követően minden esetben a gépkocsinak vissza kell közlekednie az indító garázsba, postahelyre.
Járati rend, kapcsolatok
A postai küldemények feldolgozásának különböző fázisait tehát a továbbítási tevékenység kapcsolja össze. A postai tevékenységből adódóan a folyamatban – a klasszikus értelemben vett – raktározás nem jelenik meg, a küldemények általában csak akkor és annyit „állnak”, amíg a továbbítás vagy a feldolgozás következő – a küldemény típusának megfelelő – periódusára várnak. A postai továbbítás térben és időben meghatározott, jellemzően csak az előre kijelölt útvonalakon, időadatokkal, csatornákon történik. Ezt a küldeményáramlást a posta tervezi és szervezi, megjelenése a járati rend. A járati rend kialakítását meghatározzák a
51
POSTALOGISZTIKA postatörvényben meghatározott kötelezettségek, a küldemények mennyisége és szóródása, a közlekedési hálózat, a feldolgozópontok elhelyezkedése, a rendelkezésre álló gépjármű park, stb. valamint a gépjárművezetők foglalkoztatására (pl. 561/2006/EK Rendelet), illetve a tehergépjárművekre vonatkozó közlekedési szabályok (KRESZ) is.
ria
l
A járati rend kialakításánál elsődleges szempont a különböző törvényi kötelezettségeknek, szabályozásoknak történő megfelelés, gazdaságossági szempontok figyelembe vétele. A járati rend meghatározása komplex feladat, hiszen előre nem ismert az továbbítandó anyagmennyiség volumene, a küldeményáramlásban előfordulnak napi és szezonális ingadozások. A járati rend úgy kerül(t) kialakításra, hogy ezek az ingadozások ne idézzenek elő kapacitás hiányos helyzetet.
03:00-13:00
t an e!
Gerincjáratok I.kör
Közlekedési időintervallum
m
Járat típusa
5 co T
A különböző típusú, különböző feladatot ellátó járatok közlekedésének időintervallumait az alábbi táblázat mutatja: (Lásd: 9. sz. táblázat) 9. sz. táblázat
r w. ea
Gerincjáratok III.kör Színeslapos járatok
14:00-23:00
19:00-04:00
ce.
Gerincjáratok II.kör
19:00-04:00
Terítő-gyűjtő járatok
05:00-08:00 és 15:00-19:00
nu
03:00-05:00 és 19:00-22:00
PD FC
Átrakóponti járatok
ww
Helyi járatok (csg.kézb.,külterületi 08:00-15:00 kézbesítés, stb. Forrás: Magyar Posta Zrt. által rendelkezésre bocsátott kézirat
A táblázatban bemutatott járatok biztosítják, hogy a küldemények a feladótól a címzettig adott időben eljussanak. Gerinchálózati járatok
A gerinchálózati továbbítási rendszer biztosítja az egyes küldeményfajták eljuttatását a feldolgozó pontok és az OLK, HLÜ, NPKK között, azok gyülekezési idejének és eljutási követelményeinek megfelelően. Működésének követelménye, hogy 24 órán belül biztosítsa a felvételt – kézbesítést végző posták közötti átközvetítést, biztosítsa az időgarantált küldemények vállalt kézbesítési határidejének betarthatóságát. A gerinchálózati járatok legfontosabb útvonalát mutatja be a következő ábra (térkép): Lásd 7. sz. ábra)
52
POSTALOGISZTIKA
t an e!
m
5 co T
ria
l
7. sz. ábra
r w. ea
A gerinchálózati továbbítás jellemzői:
ce.
Forrás: Magyar Posta Zrt. által rendelkezésre bocsátott térkép
Főleg autópályán és gyorsforgalmi úton közlekednek
nu
PD FC
A járatok közül ezeknek a leghosszabb az útvonala A postafeldolgozó üzemek közti küldeményáramlást biztosítják
ww
A küldemények továbbítása csak konténerben történik Közvetlen továbbítást végeznek a feladó és leadó helyek között A legnagyobb továbbítási kapacitást igénylik A küldemények továbbítását konténerszállításra alkalmas gépkocsik végzik. Az OLK-tól való távolság függvényében egy gépkocsi akár két gerinchálózati járati feladatot is el tud látni naponta.
A gerinchálózati járatok átlagos küldeményforgalomra lettek kialakítva, ha küldeményfelfutás jelentkezik, akkor a maradványmentes továbbítás érdekében tehermentesítő, ún. rendkívüli járatok kerülnek beállításra. A gerinchálózati járatokat két csoportra oszthatjuk: Színeslap járatokra Fővonali járatokra
53
POSTALOGISZTIKA A színeslap továbbító járatokkal a Hírlap Logisztikai Üzem (HLÜ) által készített zárlatok (hírlapok, reklámkiadványok), a Nemzetközi Posta Kicserélő Üzem (NPKÜ) zárlatainak (bejövő tételes, levél- és csomag küldemények), a Posta Elszámoló Központ (PEK) zárlatainak (kifizetési és nyugdíj utalványok, banki anyag) továbbítása, valamint üres egységképzők továbbítása. Csak éjszaka közlekednek. A fővonali járatok útján történik Országos Logisztikai Központ (OLK) és a posta feldolgozó üzemek (PFÜ) közötti küldeményáramlás megvalósítása. A fővonali járatok a feldolgozási ciklusokhoz alkalmazkodva közlekednek. A fővonali járatok az OLK és a vidéki PFÜ-k feldolgozási rendjéhez igazodva 3 körben közlekednek.
5 co T
ria
l
Az I. körös járatok: Reggel 7:00-9:00 óra között kezelnek az OLK-ban, a járatok általában egy PFÜ-be szállítanak, de igény esetén 2-3 PFÜ-t is érinthetnek.
m
A II. körös járatok: Este 19:00-21:00 óra között kezelnek az OLK-ban, a járatok általában egy PFÜ-be szállítanak, de igény esetén 2-3 PFÜ-t is érinthetnek.
ce.
t an e!
A III. körös járatok: Többnyire 22:00-23:00 óra között érkeznek az OLK-ba és 00:00-01:30 között indulnak az OLK-ból. A járatok egy PFÜ-be közlekednek.
nu
PD FC
r w. ea
a HLÜ-t, NPKK-t naponta egyszer keresik fel a gerinchálózati járatok az éjszakai órákban. A járatok szállítják a színes lapokat, reklámkiadványokat, a posták elszámolásához tartozó zárlatokat, a külföldről beérkező és vidékre szóló, valamint a vidékről külföldre szóló (nemzetközi) küldeményeket.
ww
A küldeménytovábbítást leginkább a feldolgozóüzemek feldolgozási rendje határozza meg, a feldolgozó üzemek feldolgozási rendjét pedig a törvényi előírások és a szolgáltatásokkal kapcsolatos vállalások. A három levélküldeményt különböztetünk meg: az elsőbbségit (PRI), a megkülönböztetett kezelésűt (MKK) és a nem elsőbbségi küldeményeket (NEK). Az elsőbbségi küldeményekkel szembeni előírás, hogy a feladást követő munkanapon azt kézbesíteni kell, a megkülönböztetett kezelésűt pedig másnap továbbítani kell. (Lásd a továbbítás és a kézbesítés közötti különbséget!) Az elsőbbségi és a megkülönböztetett kezelésű küldeményeket, valamint csomagokat tartalmazó zárlatokat a III. körös járatokkal továbbítják. Az I. és II. körös járatok pedig az előző valamint az aznapi felvételű nem elsőbbségi küldeményeket, csomagokat és reklámkiadványokat továbbítják. Ha a korszerűsítés folytán a gépi feldolgozási rendszer bővül, akkor annak nyilvánvaló következményei lehetnek mind a PFÜ-k életében, mind a küldeménytovábbítási rendszerekben. A postai feldolgozásban megjelenő küldemények időbeli eloszlása nem homogén, folyamatosan változik, a PFÜ-be irányuló küldeménynagyság nem állandó, ami azt eredményezi, hogy sok esetben a gerinchálózati továbbítás kapacitás kevésnek bizonyulhat. A 54
POSTALOGISZTIKA gerinchálózati továbbításban, a már említett járati rend és továbbítási kapacitásszükséglet alapján a Posta által használt legnagyobb tehergépjárművek vesznek részt, amelyek esetenként nem elegendőnek. A gerinchálózati járművek 8-12 postai RC1 nagykonténert tudnak szállítani, erre a feladatra többnyire a 18 tonna teherbírású 12 konténeres IVECO EUROCARGO ML180E28P típusát használják, mely a Posta legnagyobb szállítókapacitással rendelkező tehergépjárműve és maximálisan 12 db RC1-es konténert képes szállítani. E járművek éves futásteljesítménye átlagosan 100 ezer km körüli.
ria
l
A Posta egyes, konténertovábbításra használt tehergépjárművei emelőhátfallal ellátottak, egyik előnyük, hogy nem kell feltétlenül üzembe helyezni a hátfalat ahhoz, hogy a gépjárművet be- és illetve kirakodják. A gerinchálózati küldeménytovábbítás, illetve feldolgozás során használt konténerek, egységládákat szemléltetik a következő (7.- 11. sz. ábrák, illetve képek): 8. sz. ábra
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
Görgős (csomag) konténer RC-1 (lásd 8. sz. ábra)
Görgős (levél) konténer RC-2 (lásd 9. sz. ábra) 9. sz. ábra
55
POSTALOGISZTIKA Kisalakú egységláda (lásd 10. sz. ábra)
m
11. sz. ábra
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
Nagyalakú egységláda (lásd 11. sz. ábra)
5 co T
ria
l
10. sz. ábra
56
POSTALOGISZTIKA Maxiláda (lásd 12. sz. ábra)
ria
l
12. sz. ábra
5 co T
Átrakóponti járatok
t an e!
m
Azokon a területeken kerülnek ún. „átrakópontok” kijelölésre, ahol a terítő és gyűjtő járatokat a földrajzi adottságok és időablakok miatt nem lehet közvetlenül az ellátási területen lévő PFÜ-ből indítani. Ebben az esetben az adott PFÜ-ből 1 gépkocsival, járatra kidolgozott konténerekben történik az átrakópontra a küldemények továbbítása, és ott kerül a terítő – gyűjtő járatok részére átadásra.
ce.
r w. ea
A jobb eszközkihasználás érdekében közlekednek olyan átrakóponti járatok, amelyek a járati tevékenység egy szakaszán átrakóponti, majd terítő – gyűjtő tevékenységet látnak el.
nu
PD FC
A gerinchálózati, illetve átrakóponti járatok lebonyolítása általában és jellemzően az alábbi járműtípusokkal történik: (lásd. 13. sz. ábra/kép/)
Iveco 180 (12 RC1 konténer továbbítására alkalmas)
ww
Iveco 120 (8 RC1 konténer továbbítására alkalmas)
13. sz. ábra (kép)
57
POSTALOGISZTIKA Helyközi terítő – gyűjtő járatok
ria
l
A regionális feldolgozók és a kézbesítő pontok illetve az egyes postahelyek közötti postaanyag áramlás a terítő – gyűjtő járatokon keresztül valósul meg. A posták által felvett küldemények átrakópontra, logisztikai pontra, feldolgozóüzembe vagy OLK-ba, valamint a feldolgozott küldemények kézbesítő postákra történő eljuttatását látják el. A járatok jellemzően ömlesztett rakománnyal közlekednek, de ahol a feltételek adottak, egyes nagyvárosok küldeményei konténerben kerülnek továbbításra. A járatok közlekedése alapvetően a feldolgozási időablakokhoz, a posták nyitva-tartásához és a postahelyek napi elszámolásának záráshoz igazodik, az alábbiak szerint:
5 co T
Terítő ágban a kézbesítést végző, vagy fiókbérletet ellátó postákat, a szükséges kezelési idők biztosítása miatt, a nyitás előtt meghatározott időben keresik fel a járatok.
m
Gyűjtő ágban a postákat a napi elszámolás zárásához igazított gyűjtési időpontokban keresik fel délután.
ce.
t an e!
A feldolgozópontokra/-ról, átrakópontokra/-ról a gerinchálózati járatok közlekedéséhez igazodva, az előírt időpontokban érkeznek és indulnak.
r w. ea
A terítő – gyűjtő járati feladatokat többféle gépkocsi látja el, az igénybe vett gépkocsi típusát a küldemény mennyiség, felkeresett települések száma határozza meg.
nu
ww
PD FC
A tevékenységet az ellátott posták számától, a forgalom nagyságától és a településszerkezettől függően igen eltérő járművekkel látják el. Megtalálható itt az 5 tonna teherbírású tehergépkocsitól az 1 tonna teherbírásig a teljes postai paletta, de a feladatot jellemzően a 2 tonna teherbírású és 13 köbméter raktérfogatú Volkswagen Crafter-ekkel látják el. (Lásd. 14. sz. ábra/kép/) 14. sz. ábra /kép/
Volkswagen Crafter
58
POSTALOGISZTIKA Helyi járatok A nagyobb települések, városok esetében előfordul, hogy adott településen több posta is üzemel, ezen posták kiszolgálása történhet terítő – gyűjtő járatokra felfűzve, illetve önálló helyi járatokkal, melyek jellemzően csak a közigazgatási határon belül közlekednek (kivétel Budapest, ahol a feldolgozó üzem a Budaörsön található OLK). A helyi járatok terítőágban a kézbesítő posták anyagát,
ria
l
gyűjtőágban a település postái által felvett küldeményeket
gyűjtik össze és továbbítják a feldolgozó üzembe, vagy a település kiemelt postájára. Ezek a helyi járatok napközben egyéb postai tevékenységet is elláthatnak (pl. csomagkézbesítés).
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
Fiat Doblo
15. sz. ábra /kép/
m
5 co T
A helyi járati valamint csomagkézbesítési (kivétel egyesített kézbesítés) feladatokat jellemzően az alábbi gépkocsi típusok végzik (lásd 15-16. sz. ábrák /képek/):
16. sz. ábra /kép/
Volkswagen Transporter
59
POSTALOGISZTIKA Géprendszerű levélgyűjtő szekrények ürítése A géprendszerű levélgyűjtő szekrények elhelyezése a törvényi előírások, illetve helymeghatározás alapján a terület tulajdonos Önkormányzat Polgármesteri Hivatala által kiadott engedéllyel történik. A megadott címek alapján a géprendszerű levélszekrények ürítése gépkocsival ellátott járatok útján történik.
ria
l
Ezen járatok a következők szerint megfontolások alapján végzik a levélszekrények ürítését:
5 co T
a belső területeken – ahol nagyobb egy-egy levélgyűjtő szekrény forgalma – a késő délutáni, kora esti órákban történik az ürítés, mert ilyenkor a közúti forgalom a napi legnagyobb csúcsforgalomhoz képest már csökken. a külső területeken a kora délutáni óráktól történik a küldemények összegyűjtése.
m
A fentiek eredményeképpen elérhető, hogy a délelőtt feladni kívánt elsőbbségi küldemény a következő munkanapon kézbesítésre kerülhet.
r w. ea
az ellátás módja szerint:
ce.
t an e!
Csomagkézbesítési rendszer A csomagkézbesítő járatokat két fő szempont alapján lehet csoportosítani:
nu
PD FC
o Tiszta csomagkézbesítő járat: egyéb tevékenységet az adott kézbesítő járat nem végez (ezek első sorban nagyvárosi, illetve esetenként több települést felfűző kézbesítőjáratok).
ww
o Vegyes csomagkézbesítő járat: valamilyen egyéb tevékenység is beépítésre kerül a kézbesítési tevékenység előtt/alatt/után (pl. telephelyi felvétel).
az ellátás típusa szerint:
o Helyi csomagkézbesítő járat: nagy csomagforgalmú települések közigazgatási határain belül gépkocsival végzett csomagkézbesítési tevékenység ellátása. o Centrális csomagkézbesítő járat: több felfűzött, jellemzően csomagforgalmú településen csomagkézbesítés ellátása gépkocsival.
kis
o Mobilposta járat csomagkézbesítéssel: kis csomagforgalmú település(ek)en csomagkézbesítési tevékenység ellátása mobilposta járattal. o Külterületi kézbesítő járat csomagkézbesítéssel: adott település külterületén gépkocsival csomagot (házhoz, vagy támpontra) kézbesítő járat.
60
POSTALOGISZTIKA o Egyesített kézbesítő járat csomagkézbesítéssel: meghatározott (3 db/település/nap) forgalmú településkörben nem gépkocsival végzett kézbesítés. o Vállalkozói csomagkézbesítés: szerződés alapján postapartnerek által, illetve vállalkozó által (gépkocsival) végzett csomagkézbesítés.
m
ce.
t an e!
A továbbítással szembeni alapkövetelmények: o Gyorsaság, o Rendszeresség o Pontosság o Biztonság
ria
Tartalmi, formai változatosság, Kicsi egyedi tömeg, gyakori előfordulás Aktualitásvesztés A küldemények széles szóródása Szezonális ingadozás
5 co T
o o o o o
l
Fentiekből látható, hogy a postai küldeménytovábbítás sajátosságai a következők:
nu
PD FC
r w. ea
A közlekedési-árutovábbítási tevékenység elemzésétől, az extenzív, az intenzív, illetve integrális mutatószámoktól, a jármű kihasználási elemzésektől, a közlekedésgazdaságtani megfontolásoktól e jegyzetrészben eltekintettem. Nem kerültek elemzésre az alkalmazott járatszerkesztési megoldások, a járműbeszerzési irányelvek, a pótkocsis üzemtan esetleges lehetőségei, az üres futás minimalizálása, a fix telepítésű és a mobil rakodáskorszerűsítés, az egységképzők fejlesztésének kérdései, stb.
ww
A Posta Sped hálózat
A Magyar Posta árufuvarozási szolgáltatása 1999-ben lett bevezetve a megváltozott ügyféligények, illetve a meglévő szabad kapacitások kihasználása céljából. A Posta szempontjából újszerűnek mondható szolgáltatás rövid idő alatt rendkívül népszerű lett az ügyfelek körében, ami a küldeményforgalom dinamikus bővülésén is tükröződött.
A Posta Sped küldemények továbbítása és feldolgozása egy, a hagyományos postai hálózattól elkülönített, saját – országos lefedettséget biztosító – hálózaton keresztül történik. Ebben az esetben a küldemények (azok telephelyi felvételét követően) a Posta Sped gerinchálózati járatok közreműködésével jutnak el a KLSZÜ-be, ahol elvégzik azok feldolgozók szerinti szétválogatását és megfelelő Posta Sped gerinchálózati járatoknak történő kiosztását. A raktár emellett elvégzi a budapesti- és az agglomerációs Posta Sped gyűjtő-terítő járatok kiosztását, valamint leszámoltatását is.
61
POSTALOGISZTIKA
FORGALOMMENEDZSELÉS A forgalommenedzselés, mint funkció kb. 10-15 évvel ezelőtt alakult ki, akkor leginkább az operatív intézkedési lehetőségek biztosítása érdekében (a feladatok az eltelt időszakban jelentősen bővültek):
l
A feladatokat az üzemeltetési vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítás alá tartozó Forgalommenedzselési Osztály látja el két munkacsoportos szervezetben, az alábbi – a Szervezeti és Működési Szabályzatban is rögzített – tartalommal: (Lásd 10. sz. táblázat)
ria
10. sz. táblázat
Technológiai Csoport
5 co T
Működteti, fejleszti a Magyar Posta Zrt. Integrált Irányítási Rendszerének tevékenységi körébe tartozó moduljait. Biztosítja szakterületén a társaság Integrált Irányítási Rendszeréhez csatlakozó, újonnan tanúsításra kerülő rendszerek kapcsolódásainak elősegítését
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
Biztosítja a minőségirányítási tevékenységgel összefüggő feladatok szakmai területen belüli/kívüli kommunikálását, a „minőség-tudat” elterjesztését. Javaslatot tesz és intézkedést kér megelőző és helyesbítő intézkedések meghozatalára az észlelt problémák, mérési eredmények alapján, illetve szervezeti összefogóként kapcsolatot tart a társ szakterületekkel Irányítja a szakterület minőségbiztosítási hálózatának működését, vezeti a minőségirányítási rendszer dokumentációs rendje szerinti dokumentumokat. Közreműködik az audit tervek összeállításában, előterjesztéseket, prezentációkat, a vezetőségi felülvizsgálatok írásos anyagait készíti. Szervezi a felkészülést a külső és belső auditokra. Szervezi, egyezteti mindazon feladatokat, amelyek a társaság Integrált Irányítási Rendszerének működtetéséből, fejlesztéséből, bővítéséből az üzemeltetési vezérigazgatóhelyettesi területre (kivéve TMEK) hárul. Ellátja az Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi terület szervezeti egységei közötti szakmai koordinációs feladatokat, összehangolja a technológiai alrendszereket, vezetői döntéselőkészítő anyagokat állít elő. Koordinálja az Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi terület szervezeti egységeit érintő motivációs rendszerek üzleti-szakmai elvárásainak meghatározásához kapcsolódó feladatokat, képviseli a szervezeti álláspontot és javaslatot tesz a motivációs rendszerbe történő beépítésre Figyelemmel kíséri a technológiai folyamatok működését, irányítási kompetenciáival kapcsolatos témákban képviseli a vezérigazgató-helyettesi területet, technológiai kérdéseket érintő igényeket összegyűjti, közreműködik a szabályozások előkészítésében. Szakmailag irányítja az OLK és Feldolgozó Üzemek üzemi (tömeges) küldemény-felvételi és üzemi kézbesítési tevékenységét, kidolgozza az üzemi felvételi és kézbesítési technológiát. Meghatározza a logisztikai támogató informatikai rendszerekre vonatkozó fejlesztési, módosítási igényeket (törzsadatok, alapadatok, alkalmazás), elkészíti a szakmai követelményjegyzéket. Állásfoglalást készít a rendszerek fejlesztésére kapott árajánlatról, a negyedéves verzióváltások keretében megrendeli a fejlesztési módosításokat. Ellenőrzi és átveszi bevezetés előtt a követelményjegyzék alapján a hatáskörébe utalt támogató rendszerben elvégzett programmódosítást, intézkedik az alkalmazásverziók éles üzemi telepítés és az érintett szervezeti egységek értesítése iránt.
62
POSTALOGISZTIKA Elkészíti a hatáskörébe utalt alkalmazásokkal kapcsolatban a technológiai szabályozáshoz szükséges dokumentációt, kidolgozza a technológiát. Elemzi a küldeményforgalmi és teljesítmény monitoring rendszer (forgalmi) tényadatait, megoldási javaslatot tesz az üzemeltetési feltételek javítására.
l
Gyűjti az adatokat és elemzéseket készít a megbízhatósági és minőségi mutatókat befolyásoló forgalmi paraméterekről, tévirányítások alakulásáról, az adatokat a jogosultak részére elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.
5 co T
ria
Képviseli az üzemeltetési szempontokat, érdekeket a szerződéskötést megelőző tárgyalásokon, valamint a felvételt megelőzően egyezteti a külső és belső partnerekkel és elemzi az egyedi igény előzetes forgalom kapacitás-szükségletét.
m
Menedzseli felvételtől-kézbesítésig az üzemeltetési folyamatba nem illeszthető, egyedi ügyféligények teljesítését, figyelemmel kíséri az azonnali, valamint ütemezhető egyedi ügyféligények normál üzemmenet mellett történő forgalmi lebonyolítását.
t an e!
Forgalmi Csoport
ce.
r w. ea
Meghatározza a forgalommenedzseléssel és a technológiai ügyeleti szolgálatokkal összefüggő módszertani alapelveket, input információkat, az operatív és végrehajtó szervezeti egységek adatszolgáltatási kötelezettségét, irányítja, koordinálja a kapcsolódó folyamatokat.
nu
ww
PD FC
Ellátja az Egyszerűsített Utánvét kezeléses és üzleti csomag küldemények központi koordinációs feladatait (EUV Központ útján), folyamatosan figyelemmel kíséri a küldeményforgalmat, feltárja a küldeménykezelési, kézbesítési és adatrögzítési szabálytalanságokat, intézkedik azok rendezésére. Értékeli a tömeges felvételi, szállítási, feldolgozási és kézbesítési hálózat kapacitás kihasználását, a forgalom-kapacitás összhangját intézkedik, illetve intézkedéseket kezdeményez az optimalizálás, illetve a forgalom-kapacitás összhangjának biztosítása érdekében. Működteti a küldeményforgalmi előrejelző rendszert. A postai logisztikai hálózatot jelentős mértékben terhelő küldeményáramlási eseményeket a feladástól a kézbesítés folyamatáig végigkíséri és követi a nagyfogyasztói szerződésekben vállalt előrejelzéshez kapcsolódó előzetes adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. Üzemelteti, felügyeli az Integrált Monitoring Rendszer és az Elektronikus Operatív Esemény Naplóalkalmazásokat, végzi a törzsadat karbantartással, hozzáférési jogosultságok biztosításával, továbbá a felhasználói oktatással kapcsolatos tevékenységeket, illetve elkészíti a meglévő postai informatikai rendszerek (PTDW és az IMR) alapján gyűjtött adatokra épülő MSTR riportokat, lekérdezéseket.
63
POSTALOGISZTIKA Működteti az üzemeltetési monitoring rendszert, a küldeményforgalommal kapcsolatos információkat országos viszonylatban naponta gyűjti, rendszerezi és értékeli adatait (maradvány küldemények, tévirányítások, kezelési szabálytalanságok, technológiai fegyelem megsértése). Működteti az MP Zrt. Kiemelt partnerei részére nyújtott, emelt szintű szolgáltatások teljesítésével /teljesítménymutatók, kezelési események, rendellenességek/ kapcsolatos speciális szolgáltatás kontrollt és üzleti riport rendszert
ria
l
Végrehajtja az MP Zrt. kiemelt ügyfeleinek, termékeinek küldeményforgalmával kapcsolatos forgalmi egyeztetéseket és adminisztratív feladatokat.
m
5 co T
Működteti a küldeményáramlási információs rendszert (tömeges feladások, feldolgozás, maradványok, járatkésések), operatív módon intézkedik a küldemények és egységképzők országos áramoltatási rendszerében bekövetkező fennakadás, probléma esetén, melyet folyamatosan figyelemmel kísér.
ce.
r w. ea
t an e!
Ellátja a Társaság üzemeltetési ügyeleti tevékenységét, fogadja a küldemény felvételi, feldolgozási, szállítási, kézbesítési, irányítási és egyéb logisztikai eseményekkel kapcsolatos, rendes üzemmenettől eltérő bejelentéseket, melyek alapján intézkedik. Intézkedéseit dokumentálja és az érintett szervezeteket tájékoztatja.
nu
PD FC
Intézkedéseket tesz és kezdeményez a forgalom zökkenőmentes lebonyolítására a kezelésben érintettek bevonásával, melynek érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri az Országos Forgalom Menedzselési Rendszerben előre jelzett feladások alakulását a felvételtől a kézbesítésig.
ww
Intézkedik, vagy intézkedést kezdeményez a Biztonsági Főigazgatóság Főügyeletével történő együttműködése során tudomására jutó technológiai jellegű eseményekkel kapcsolatban, azokat koordinálja. Értékeli a napi főügyeleti jelentéseket és szükség esetén ezek alapján további intézkedéseket kezdeményez. Minősíti a havária helyzetben bejelentett eseményeket, az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében a minősítésnek megfelelő beavatkozási szinthez továbbítja, az eset rendezése érdekében az érintettekkel együttműködik, koordinál. Végzi a tudomására jutott, postai kezelés közben elveszett küldemények, egységképzők, zárlatok keresését, szükség esetén postai vizsgálatot kezdeményez, a vizsgálatok eredményét az EOEN-ben nyilvántartja. Intézkedik a rendkívüli szállítások elrendeléséről a küldeményforgalom mennyisége és a minőségi követelmények alapján.
Forrás: Kivonat Magyar Posta Zrt. Szervezeti és Működési Szabályzatából 2012.
64
POSTALOGISZTIKA
VII. POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÖZPONTI FELDOLGOZÁSA (belföld), FELDOLGOZÓ KÖZPONTOK, SPECIÁLIS ÜZEMEK A postai küldemények feldolgozásának kulcsfontosságú szemlélete:
5 co T
ria
l
a jogszabályi kötelezettségeknek és az ügyféligényeknek történő megfelelés, az postaszállítási rendszerrel történő összehangoltság és a különböző küldeménytípusok eltérő feldolgozási igényeinek történő hálózati szintű megfelelés.
m
A jegyzet korábbi részében a feldolgozás komplex tevékenységének több részeleme már érintésre került (hiszen a felvétel, az indítás, a szállítás egyaránt összefügg a későbbi feldolgozással). Hangsúlyozom, hogy jelen fejezetben csak érintőlegesen foglalkozunk a nemzetközi küldeménytípusok feldolgozásával, hiszen az másik tantárgy anyagát képezi.
ce.
r w. ea
t an e!
A feldolgozási folyamat több részterületen és több postai helyszínen zajlik, de most kiemelten a legfontosabb és beindítása óta abszolút meghatározóvá vált országos feldolgozási centrummal, az OLK-val (a Magyar Posta Országos Logisztikai Központja) foglalkozunk. A fejezet második felében nagyon röviden áttekintjük a PFÜ-k feladatait és a speciális üzemek közül az EPK-t, az egyre nagyobb jelentőségű Elektronikus Posta Központot.
nu
PD FC
A Magyar Posta logisztikai tevékenységét mintegy 6000 fő részvételével látja el és ezzel biztosítja a legtöbb értékesíthető termék tekintetében az elvárások teljesítését. A logisztikai rendszer tehát 3 szállítási üzemből, 28 garázs és kb. 3500 gépjármű teszi lehetővé 12 Posta Feldolgozó Üzem (PFÜ) és az Országos Logisztikai Központ (OLK) segítségével azt, hogy az ország minden településén lehetővé váljon az alapvető postai szolgáltatások igénybevétele.
ww
A központi feldolgozás ALAPELVE értelmében: Az Országos Logisztikai Központban történik a belföldi és levélpostai küldemények feldolgozása A Nemzetközi Posta Kicserélő Központban történik a nemzetközi levélpostai és csomagküldemények feldolgozása A hírlapok és címezetlen termékek feldolgozása a Hírlap Feldolgozó Üzemben történik A pénzforgalmi bizonylatok kezelését a Posta Elszámoló Központ végzi A postai készpénz ellátmány-beszolgáltatás feldolgozása a JNT értéktáraiban történik. A Posta Országos /Logisztikai/ Hálózata többszintű kapcsolatrendszer elvén működik. A felvétel és a kézbesítési pontok között működik 12 Posta Feldolgozó Üzem, valamint az OLK és több – egyáltalán nemcsak kiegészítő feladatokat ellátó - speciális (pl. hírlap, kicserélő, csomag, szállítási, elszámoló, gyorsszolgálati, elektronikus, csomagoló, stb.) üzem is. Az idő múlásával, a korszerűsödés ütemezettségének megfelelően egyre növekszik a központilag végzett teljes belföldi feldolgozottság részaránya, ami – többek között - azt jelenti, hogy az országos központ egyre inkább képes „kézbesítő járás szintű” produktumok előállítására. (Ez
65
POSTALOGISZTIKA a kisebb posták tehermentesítést eredményez, korábban fáradtságos /manuális/ feladatoktól (marad a kiosztás, kézbesítés, leszámoltatás). A Posta tehát olyan komplex, mindenki számára elérhető logisztikai szolgáltatásokat tud nyújtani, melyek valódi értékkel rendelkeznek, s stratégiai partnerként hozzátud járulni ügyfelei és saját sikereihez.
A MAGYAR POSTA ORSZÁGOS LOGISZTIKAI KÖZPONTJA, AZ OLK Rövid történet, alapadatok
5 co T
ria
l
Az OLK létesítésének voltak – itt most nem részletezett - szakmai, beruházási, technológiai és földrajzi telepítési szempontjai és – a dolog természetéből eredően – támogatói és kétkedői is, a telek megválasztásának (2001) időpontjától az építkezésen át a tesztüzem megkezdéséig (2004). 2004. március 1-jén hivatalosan is beindításra kerülhetett az OLK.
t an e!
m
Az OLK belső technológiájának alapja a Siemens specifikáció volt, amelyhez igazodóan a folyamatokat meg kellett szervezni. Figyelembe kellett venni a hatályos jogszabályokat, mivel 2004 márciusában a Magyar Posta átállt a gyorsaságon alapuló küldeménytovábbítás rendszerre. A belső szabályozásokat is sorra kellett venni, mert jelentősen megváltozott a küldemény feldolgozás volumene, rendszere és környezete.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
Minden logisztikai központ esetében döntő a rendszerszemléletű gondolkodásmód. Az indulás kezdeti időszakában voltak gondok, problémák, mert – bár minden rendelkezésre állt – a beüzemelés során nem várt problémák jelentek meg. Ezek többségükben apró, önmagukban lényegtelen dolgok voltak, melyek halmozódtak, a küldemények feltorlódtak, lassult a feldolgozási egész folyamata. Az egyik ilyen ok pl. a nem megfelelő egységképzők alkalmazása volt. Az OLK indulásakor ugyanis még felváltva használtak postás zsákokat és egységládákat, a gépsorok működéséhez egységképző ládákat kalkuláltak. A kezdeti „gyermekbetegségeken” szerencsére gyorsan túljutott a rendszer, s azóta töretlen a fejlődés.
ww
A négyszintes, kb. 800 m2 alapterületű irodaépületben 60 fő részére irodai munkahelyek, 1400 üzemi dolgozó részére öltözők, egyéb szociális helyiségek, orvosi szoba, büfé és ebédlő kerültek kialakításra. A csarnoképületben a különböző technológiai folyamatoknak megfelelő eszközök, berendezések kaptak helyet. A csarnok felosztása és területe az alábbiak szerint tagolódik: A csarnok: levélfeldolgozó csarnok: 7805 m2. Az A csarnokban történik a levélpostai küldemények legnagyobb részének feldolgozása. Itt található a Tömeges Levélfelvétel, mely a nagyobb forgalmú, kiemelt ügyfelek küldeményeinek felvételére szolgál. Ezen kívül itt történik a kis- és nagyalakú levelek gépi feldolgozása, a gépi feldolgozásra alkalmatlan küldemények manuális irányítása, illetve a tételesen kezelt postai küldemények feldolgozása. Itt találhatóak az őrzést-kezelést, valamint az üzemi kézbesítést végző munkahelyek. A szállítmánykezelők ebben a csarnokban kezelik az érkező postaanyagot továbbító járatok zömét. B csarnok: csomagfeldolgozó csarnok: 7135 m2 A B csarnok ad helyet a postacsomagok kézi és gépi feldolgozásának, illetve a tömeges csomagfelvételnek. Innen indulnak azok a postai járatok, amelyek a vidéki
66
POSTALOGISZTIKA posták, vagy Posta Feldolgozó Üzemek (PFÜ) számára viszik az elkészített, egységképzőkben elhelyezett küldeményeket. C csarnok: budapesti levélfeldolgozó csarnok: 2582 m2. A C csarnokban a Budapestre szóló levélpostai küldemények manuális feldolgozása működik, valamint innen indítják azokat a járatokat, amelyek a budapesti postákhoz viszik a feldolgozott anyagot. Az OLK épülete a 17. sz. ábrán /kép/ látható:
ria
l
17. sz. ábra
Levélfeldolgozás II.
Csomagfeldolgozás
Értékfeldolgozás
PD FC
ce.
Tömeges levélfelvétel
nu
r w. ea
Porta
t an e!
Levélfeldolgozás I.
m
Irodaépület
5 co T
Tömeges csomagfelvétel
ww
Az OLK központi helyzeténél fogva lehetővé teszi a gyors, biztonságos és jól nyomon követhető küldeménycserét. Lehetőséget ad egy ésszerű munkaszervezésre, megszünteti a felesleges zárlatszállításokat, és egységes irányítása révén a logisztikai hálózat egészének érdekeit szolgálja. Az OLK-ban megforduló minden küldemény jelentőséggel bír a posta számára, ezért az egész épületben szigorú biztonsági előírások vannak érvényben, melyek betartása minden belépő számára kötelező.
Az OLK 2004. július 1-jén megkezdte az előkészületeket a Minőségi Irányítási Rendszere bevezetésére. Az ilyenkor szükséges dokumentáció elkészítése után megkezdődhettek az oktatások, majd 2004 novemberében az első belső auditok. Ezt követte egy tanácsadói audit, és így már ez év márciusában lezajlódhatott a tanúsító audit, mely kiváló eredményekkel zárta le az eljárásokat. Ezen eljárások után elnyerte az OLK szervezete az ISO 9001:2000 szabványnak megfelelő tanúsítványt. Az OLK esetében az elsődleges cél az átfutási idő és a tévirányítások számának csökkentése volt. Az átfutási idők transzponderes mérésére, valamint a tévirányítások mértékének áttekintésére lásd a 18., illetve 19. sz. ábrákat. Forrás: A Magyar Posta által rendelkezésre bocsátott grafikonok.
67
ww ce. m
ria
5 co T
t an e!
nu
r w. ea
PD FC l
POSTALOGISZTIKA 18. sz. ábra
68
ww ce. m
ria
5 co T
t an e!
nu
r w. ea
PD FC l
POSTALOGISZTIKA 19. sz. ábra
69
POSTALOGISZTIKA Az előző ábrákon szereplő szempontok ma is alapkövek a szolgáltatás minőségének megítélésében. 2006 decemberében került sor a Környezet Irányítási Kézikönyv kiadására. Az oktatások utáni audit sikeres volt, így az OLK megkapta az ISO 14001:2004 –es tanúsítványt is, a Magyar Posta rendszerén belül először szerezvén meg ezt a típusú elismervényt. OLK célok, feladatok: Célok: az ügyféligények és az OLK tevékenységének összhangteremtése
ria
l
o az ügyfelek elégedettség o komplex szolgáltatások o a küldemény bárhova eljuthasson
5 co T
o időbeni teljesítés o időben, a
t an e!
o helyre kerüljenek (több milliós nagyságrendben)
m
partnerelégedettségét megtartása, a küldemények a megfelelő
a szolgáltatások biztonságosak legyenek
ce.
o a küldemények sértetlenek maradjanak,
r w. ea
o kevés legyen az elveszés, idegenkezűség
o garantált információbiztonság (levéltitok)
nu
a postásoknak biztos munkahely megtartási biztonsága legyen
PD FC
o megfelelő munkakörülmények
o munkatársak eljutása az OLK különböző műszakrendjének megfelelően
Feladatok:
ww
o ösztönző rendszer kiépítése.
a postáktól, feldolgozó üzemektől érkező küldemények átvétele, feldolgozása, majd meghatározott rend szerinti továbbítása a szerződéses feladók által feladni kívánt küldemények nagy mennyiségben történő felvétele, feldolgozása, továbbítása a szerződéses ügyfelek részére érkezett levélküldemények kézbesítése a szerződéses nagyfeladók részére visszaérkezett csomagküldemények kézbesítése
70
POSTALOGISZTIKA Forgalmi jellemzők, anyagmozgatás: Az OLK-ba naponta beérkező küldeménymennyiség egyes küldeményfajták közötti nagyságrendi megoszlása a következő: 2,2 – 4,8 millió kisalakú levél 400.000 – 600.000 nagyalakú levél 40000 – 80000 csomagküldemény
ria
l
10000 db. értékküldemény 1000 db. EMS küldemény.
5 co T
Az OLK felvételi tevékenységet is végez, melynek megoszlása naponta a következő:
t an e!
7000 – 30000 csomagküldemény
m
1,2 – 3,6 millió felvett levélpostai küldemény
ce.
r w. ea
Naponta közel 500 beérkező és induló járatot kezelnek a központban. A szállítmányok kezelésére négy érkeztetési-indítási terület áll rendelkezésre, összesen 44 darab kezelő kapuval. Az érkező járatok egyes kapukhoz történő irányítása a portán történik, a járművek beérkezési ellenőrzését követően.
nu
ww
PD FC
A feldolgozási idők optimalizálása érdekében a beérkezett egységképzők és a rajtuk kívül érkezett küldemények a kapuknál történő átvétel során rögtön egy nagybani előválogatáson esnek át. A későbbiek során a részletesebb előválogatás a szegregációs munkaterületen történik küldeménytípusok és egyéb jellemzőik szerint. Itt kerülnek szétválasztásra a gépi feldolgozásra alkalmas, illetve az arra nem alkalmas küldemények is. A szegregációs munkahelytől a küldeményeket típusuk és formátumuk szerint az ezt követő feldolgozási fázis munkaterületeire, vagy azok tárolóihoz továbbítják. A továbbítás, rendszerzés és a belső anyagmozgatás küldeményfajonként különböző, de a korábbi fejezetekből már ismert speciális konténerekben történik: RC1: csomag és levélkonténer RC2: levél-konténer SRC: érték-konténer A konténereket a FIFO elv (First in First out) szerint kezelik, vagyis a legkorábban beérkezett konténereket dolgozzák fel először, majd ezt követően a később beérkezőket.
AZ OLK által felvett és feldolgozott levél- és csomagmennyiséget érzékeltető grafikonokat lásd a 20., illetve a 21. sz. ábrákon a 2004-2009 közötti időszakra vonatkozóan. Forrás: Dombi Eszter: Választott logisztikai központ folyamatinak elemzése. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola. Budapest, 2010.
71
ww ce. m
ria
5 co T
t an e!
nu
r w. ea
PD FC l
POSTALOGISZTIKA 20. sz. ábra
72
ww ce. m
ria
5 co T
t an e!
nu
r w. ea
PD FC l
POSTALOGISZTIKA 21. sz. ábra
73
POSTALOGISZTIKA Feldolgozás: Az OLK a 2-es gócterületre (nagyrészt Pest megye), a 30-32 irányítási területre és Budapestre teljes körű küldemény feldolgozást végez. A feldolgozás fázisai:
a) Szegregáció
5 co T
ria
l
E munkafázisnál kerülnek előválogatásra mindazon egységképzők, amelyek a szállítmánykezelésnél nem estek át előválogatáson. Itt történik a budapesti gépi levélszekrényekből származó levelezés, valamint felbontásra kerülő egységládák tartalmának előválogatása. A küldemények a megfelelően csoportosított egységládákba kerülnek, gépi feldolgozásra alkalmas, illetve nem alkalmas; ezen belül elsőbbségi, illetve nem elsőbbségi megosztásban, valamint az összes többi munkahely feldolgozási követelményeinek megfelelően.
m
A csomagküldemények előválogatása a gépi feldolgozás futószalagjánál történik: leválogatják azokat a csomagokat, amelyek gépi feldolgozásra nem alkalmasak és konténerbe helyezve a manuális feldolgozás területére irányítják.
ce.
nu
r w. ea
t an e!
A gépi feldolgozásra alkalmas csomagokat kétfelé bontják – bár jellemzően ez a két csoport már így érkezik. Az egyik csoport az intelligens kóddal (küldemény azonosítóval), a másik csoport pedig a hagyományos kóddal felszerelt csomagok. Az intelligens kóddal ellátott küldeményeknek rendkívül fontos szerepe van a későbbi hatékony feldolgozás során. Az intelligens kódnál a küldeményazonosító tartalmazza a rendeltetési hely irányítószámát is. Az ilyen kóddal ellátott küldemények gépi feldolgozása nevezhető automatizáltnak.
PD FC
b) Manuális feldolgozás
ww
A kis- és nagyalakú levelek manuális feldolgozásához egyenként 60 „fiókból” álló válogatószekrények állnak rendelkezésre. A nagyalakú levélküldemények közül a C5-ös méretnél nagyobbakat közvetlenül a ládatartó állványokon elhelyezett nagyalakú egységládákba osztják be. A válogatás a feldolgozási követelmények teljesítéséhez két lépésben, elő- és finomválogatásban történik.
A törékeny és a túlméretezett postacsomagok irányképzése kiszállítási irányonként történik, a megfelelő konténerbe való elhelyezést követően.
A tételes- és az EMS küldemények feldolgozása a beléptető rendszerrel felszerelt értékrovatolásban történik. Ezek a küldemények úgynevezett primerkonténerekben vannak elhelyezve, mozgatásuk ezekkel történik. A feldolgozó területen ezek a konténerek – tartalmukkal együtt – PDA készülék segítségével rögzítésre kerülnek, majd a tárolt adatokat az IRR rendszerbe olvassák. Ezek a kis- és nagyalakú levélpostai küldemények 60 rekesszel rendelkező válogatószekrényekben, a csomagok értékkonténerekben vannak elhelyezve, innen kerülnek indításra a cél desztináció felé.
74
POSTALOGISZTIKA A tömeges levélpostai küldemények átvételét követően ellenőrzést végeznek a kezelők, az elfogadási feltételek teljesülésének vizsgálata érdekében. Ezt követően egységképzőkbe (kis- és nagyalakú egységláda) helyezve, feldolgozásra továbbítják. A tömeges csomagküldemények esetében szintén elvégzik a kötelező ellenőrzést, tételesen vagy szúrópróbaszerűen. Ez függ a feladó és a posta közötti megállapodásban foglaltaktól, az ügyfélminősítéstől, illetve a vezetői utasításoktól. Ezt követően kerülnek a küldemények a feldolgozási területre.
ria
l
A gép feldolgozásra való alkalmasságot vezérigazgató-helyettesi rendelkezés határozza meg a következők szerint: 16
5 co T
„A KÜLDEMÉNYEK ALAK ÉS MÉRET SZERINTI ELKÜLÖNÍTÉSE Gépi feldolgozásra alkalmas, kisalakú levelek mérethatárai
r w. ea
Jellemző borítékméretek:
ce.
t an e!
m
a) Hosszúság 135-250 mm, b) Magasság 85-167 mm, c) Vastagság 0,15-6,5 mm, d) Tömeg 2-100 g.
nu
PD FC
a) LC/6 114x162 ± 1,5 mm, b) LA/4 (DL) 110x220 ± 1,5 mm, c) LC/5 162x229 ± 1,5 mm, d) C6/C5 114x229 ± 1,5 mm.
A gépi feldolgozásra alkalmas levelezőlap, képeslap A/6 méretű (105x148 ± 1,5 mm).
ww
A gépi feldolgozásra alkalmas belföldi tértivevény lap mérete: 105x160 mm. Gépi feldolgozásra mérethatárai
alkalmas,
nagyalakú
levélküldemények
a) Hosszúság 140-360 mm, b) Magasság 90-260 mm, c) Vastagság 0,5-20 mm, d) Tömeg 10-1100 g.
Jellemző borítékméret LC/4 (229x324 ± 1,5 mm).
16
Lásd: A Magyar Posta vezérigazgató- helyettesének rendelkezése a feldolgozópontok, a postahelyek és a speciális postaszervek feldolgozási és szállítási feladatairól, valamint a tévirányítások kezeléséről. 56/2009. sz. 19. pont
75
POSTALOGISZTIKA Gépi feldolgozásra nem alkalmas levélküldemények: A fenti mérethatárokat meg nem haladó küldemények közül tartalom és felszerelés, valamint a csomagoló anyag, illetve a lezárás hiányossága alapján gépi feldolgozásra alkalmatlanok:
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
a) iratkapoccsal, fémcsattal vagy hajlított kapoccsal lezárt küldemények, b) összehajtott, szabadon (boríték nélkül) feladott küldemények, c) perforált lapok (amelyek nincsenek minden oldalon lezárva), d) nyitott küldemények, e) zsineggel átkötött küldemények, f) sérült, gyűrött, idegen anyagtól összetapadt (pl.: ázott, égett stb.) küldemények, g) bélyeggyűjtő elsőnapi vagy alkalmi bélyegzésű küldemények, h) korábban már feldolgozott (tévirányított, térti vagy továbbküldött) küldemények, i) merev tárgyat tartalmazó kisalakú küldemények, j) fotópapírra előállított képeslapok, k) hírlapokból kivágott válasz levelezőlapok, l) nem téglalap alakú küldemények, m) olyan tértivevényes küldemények, melyhez a tértivevénylapot tűzőgéppel rögzítették, n) egyenlőtlen és elmozduló belső tartalmú küldemények, amelyeknél a tartalom mérete olyan mértékben kisebb a burkolatnál, hogy az lehetővé teszi a belső tartalom szabad, 20 mm-nél nagyobb elmozdulását, o) kidomborodó tárgyat tartalmazó, nem egyenletesen sima felületű küldemények, p) sérült burkolatú küldemények, q) azok a küldemények, melyeken az irányítószám nem arab számokkal, illetve a címirat nem latin betűkkel került feltüntetésre, r) sötét színű borítékban feladott küldemények, s) azok a küldemények, amelyeken a vonalkód nyomtatására nincs elegendő szabad és világos felület, t) irányítószám nélküli küldemények.
Amennyiben a fentiek figyelembevétele mellett is kétséges a gépi, illetve kézi feldolgozhatóságra való alkalmasság megállapítása, úgy az ilyen levélküldeményeket a gépre alkalmas csoportban kell továbbítani. Nem továbbíthatók gépi feldolgozásra a belföldi elsőbbségi és a nemzetközi (bejövő és kimenő) levélküldemények, valamint az utalványok.”
76
POSTALOGISZTIKA c) Levélküldemények gépi feldolgozása Két részből áll, nevezetesen a kisalakú és a nagyalakú feldolgozásból. A kisalakú feldolgozási fázis az előválogatásból és a finomfeldolgozásból tevődik össze, a nagyalakú esetben ez egy ütemben lebonyolítható. Kisalakú levélfeldolgozás ♦ Előválogatási munkaszakasz
5 co T
ria
l
Az előválogatást az IRV (Integrated Reading and Videocoding Machine) berendezés végzi, amely egy 28 rekesszel ellátott, 5 üzemmódban működő korszerű feldolgozógép. E berendezést 4 fő üzemelteti és ebből 4 db áll rendelkezésre. Funkcói:
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
Szkennelés, olvasás A sikertelen tételek továbbküldése a video kódolás felé Azonosító vonalkód (53 karakter) nyomtatás a levélküldeményekre A küldemények szortírozása kimenő fiókokra a video kódoló eredménye és a válogatási terv szerint o Továbbítás a hálózati interfész és az Elektronikus Adatkezelő Rendszer (MIS) és a statisztikai rendszer felé o Üzemmódok: IRV: automatikus olvasás + video kódolás AR: automatikus gépi olvasás AR ASCII: megegyezik az AR üzemmóddal, de dátumbélyegzést is végez OSS: csak az IRV vagy a video kódolók által lekódolt, de még beosztásra nem került küldemények szortírozására alkalmazható VCS: az adagolt küldemények online üzemmódban a video kódolók által kerülnek irányításra. o o o o
Főbb jellemzői:
o Az egységrakományokat csoportosítani kell a feldolgozási rendnek megfelelően, o A D napi és a D+1 napi küldeményeket külön kell válogatni feldolgozáskor, o A tértivevényes egységképzőket le kell választani az egyéb levéltípusoktól, o A műszakvezető dönt a produkciós tábla alapján a válogatási tervről, annak módosításáról, illetve a gépek közötti használatról, a feldolgozandó anyagokról, az alkalmazott üzemmódról, az elkülönített kezelésekről, az esetleges feldolgozási elsőbbségekről, stb. o az adagolás során minden egyes levélküldemény formátum ellenőrző modulon halad át. Azok a küldemények, melyek nem felelnek meg a 77
POSTALOGISZTIKA gépre alkalmasság kritériumainak, a rendező szakasz előtti tárolóba kerülnek. o tömeges, homogén küldemények esetén vizsgálni kell a küldemények címiratát.
ria
l
A feldolgozás után a manuális feldolgozásra szánt küldeményeket át kell vinni a feldolgozó területre, a konténereket a megfelelő átmeneti tárolókba kell helyezni. Az IRV-ről a finom válogatásra átmenő küldeményeket a feldolgozásra kijelölt FSM gép adagoló részéhez kell letárolni. A közvetlen irányításra szánt egységképzőket (PRI, külföldi) a kijelölt helyre kell továbbítani.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
Az IRV berendezés kapacitása 40000 db küldemény/óra, fényképét a 22. ábra szemlélteti. 22. sz. ábra IRV feldolgozó gép kimeneti szakasz
♦ Finomválogatási munkaszakasz Ezt a feladatot a Finomfeldolgozó Berendezés (Final Sorting Machine) látja el. Az IRV által elő feldolgozott küldeményeket szortírozza, a küldemények burkolatára nyomtatott azonosító vonalkód alapján. Az OLKban 4 darab, egyenként 320 kimeneti fiókkal rendelkező feldolgozó gép található. A vonalkód alapján nyert feldolgozási információ, és az aktuális válogatási terv (szortírozási kódok hozzárendelése kimeneti fiókokhoz) alapján kerül végső kimeneti rekeszbe a küldemény. A berendezés címkenyomtatóval van ellátva, melyek segítségével a továbbításra kerülő küldeményeket tartalmazó egységládák (minden kimeneti fiókhoz tartozik egy ládahely) címzése történik, a válogatási tervben meghatározottak alapján.
78
POSTALOGISZTIKA Főbb jellemzői: o OSS üzemmódban működik: a már feldolgozott küldemények vonalkódja alapján történik a válogatás az IRV által nyomtatott vonalkód (feldolgozáshoz szükséges információkat tartalmaz) alapján o a géphez tartozó ládatartó állványok üres ládával történő ellátását a görgősoros ládatovábbító rendszer támogatja.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
Az FSM berendezés kapacitása 38000 db küldemény/óra, fényképét a 23., illetve 24. sz. ábra szemlélteti. 23. sz. ábra /kép/ FSM feldolgozó gép adagoló része
24. sz. ábra /kép/
ww
FSM feldolgozó gép kimeneti része
79
POSTALOGISZTIKA Feldolgozás utáni teendők: ♦ a láda kihasználtság növelése érdekében a kevés küldeményt tartalmazó, járásra válogatott levelekből, a ládajelzőt kötegjelzőnek felhasználva, kötegeket kell készíteni. Ezeket közös egységládába kell helyezni. ♦ a ládatartó állvány mögötti területen az alábbi bontásban kell gyűjteni a továbbításra kész egységládákat:
5 co T
ria
l
o az 1-9. gócra szóló, járásra feldolgozott anyagot, városonként külön konténeren kell gyűjteni; o az 1. góc fiókbérleti postára kidolgozott küldeményeit tartalmazó egységképzőket összevontan, egy konténerre kell gyűjteni; o a 2. góc nem járásra feldolgozott küldemények egységládáit irányítási terület szerinti bontásban külön konténerre kell helyezni; o a 3-9. góc nem járásmélységben feldolgozott programok anyagát PFÜ-nkénti csoportosításban kell külön konténerekre helyezni.
t an e!
m
♦ a manuális feldolgozásra menő nem tárgynapi NEK küldeményeket tartalmazó egységképzőket a manuális feldolgozás részére át kell adni és az átadást okiratilag dokumentálni kell
Nagyalakú levélfeldolgozás (FSS)
ce.
r w. ea
♦ a program futás végén az indításra előkészített konténereket a szállítmánykezelés részére kell átadni és azt okiratilag elismertetni.
nu
25. sz. ábra /kép/
ww
PD FC
Ezt a tevékenységet a Nagyalakú Küldeményválogató Rendszer (Flat Sorting Machine) látja el. Ez a berendezés egy körben valósítja meg a nagyalakú levélpostai küldemények elő- és finomválogatását. Az OLK-ban 1 gép található, amely 360 kimenettel rendelkezik. (lásd 25. sz. és 26. sz. ábra)
FSS feldolgozó gép adagoló része
80
POSTALOGISZTIKA 26. sz. ábra /kép/
m
5 co T
ria
l
FSS feldolgozó gép kimeneti része
t an e!
Főbb jellemzői:
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
csak a gépre alkalmas NEK küldemények kerülnek itt feldolgozásra rendelkezik etikett nyomtatási funkcióval a címolvasó a küldemény teljes felületén keresi a címet ablakos boríték esetében a címiratot tartalmazó ablak az adagolt küldemény jobb sarka felé essen o 4 adagolóval rendelkezik, ezek közül 3 automata és 1 kézi o a 360 kimeneti helyből 320 hasznos; 14 kimenet a speciális küldeményeknek van fenntartva: külföldre szóló, kódolásra váró, videó kódoló által elutasított, terven kívüli küldemények, illetve a vonalkód hiba o a berendezés üres ládával történő ellátását görgősoros ládatovábbító, illetve ládatovábbító tálca támogatja.
o o o o
Feldolgozás utáni teendők:
o a kész egységládákat ládatetővel kell ellátni és az iránynak megfelelő konténerre kell helyezni o külön konténereket kell elhelyezni az alábbi csoportok szerint: elutasított küldemények, melyeket a manuális feldolgozásra kell továbbítani; közvetlen egységeket az 1., 2., 3-6., 7-9. gócoknak megfelelően; a további feldolgozást igénylő, elő-feldolgozott küldeményeket a manuális feldolgozás részére; a külföldi címzésű egységládákat a szállítmánykezelés részére kell átadni o feldolgozás végén (leürítés) ellenőrizni kell, hogy az egységképzőkben nem maradt-e küldemény.
Az FSS berendezés kapacitása 20000 db küldemény/óra.
81
POSTALOGISZTIKA d) Csomagküldemények gépi feldolgozása (PSS) Ez a feladat a gépi csomagfeldolgozó (Parsel Sorting, System) gépsorra hárul. A feldolgozó gép háromféle üzemmódban működtethető, melyből kettő lehet része a technológiai folyamatnak: folyamatos, automatikus és manuális üzemmód. Ez utóbbi nem része a technológiának, kizárólag szervízelésre és karbantartásra használják. (9. ábra)
ria
l
Általános jellemzők:
ce.
nu
r w. ea
t an e!
m
5 co T
o a gépi csomagfeldolgozás válogatási terv szerint történik, amely tartalmazza az adott feldolgozási ciklusban meghatározott iránycsoportokat, valamint a „gépi elutasított” küldemények részére kijelölt csúszdát o a válogatási terv kiválasztása a műszakvezető feladata o a PSS (csomagválogató gép) a tálcás szállítópálya mellé állított csúszdákra szortírozza a csomagot o a pályarendszer mindkét oldalán összesen 109 darab csúszda került kialakításra o 1-108. csúszda a válogatási terv kiosztás szerinti irányokra, iránycsoportokra van kijelölve o a 109-es csúszdán a gép által elutasított küldemények kerülnek leválogatásra. Ennek okai: nem értelmezhető, vagy nincs a küldeményen vonalkód; a csúszda le van tiltva; a csúszda tele van; a csomagon több értelmezhető vonalkód van; a címiraton szereplő irányítószám nem szerepel a válogatási tervben.
PD FC
Csomagfeldolgozási folyamat:
ww
o a csomagküldeményeket tartalmazó egységképzők (konténerek, raklapok) feladószalaghoz történő mozgatása o a csomagküldemények futószalagra történő adagolása; nyolc feladószalagon lehet a vonalkóddal ellátott csomagokat – a vonalkóddal fölfelé – a csomag feldolgozó gépre adagolni; egymástól legalább 2030 cm távolságra o szükség esetén kódolás (küldeményazonosító beolvasása kézi vonalkód olvasó segítségével; nem intelligens vonalkód esetén irányítószám megadása billentyűzet segítségével) o a leválogatott csomagküldemények csúszdáról történő levétele és egységképzőbe helyezése. Feldolgozás utáni teendők: o a csúszdavégeken lévő csomagokat tartalmazó, konténerjelzővel ellátott konténereket előírásszerűen le kell zárni o azokat a konténerjelző szerinti iránynak kijelölt, indítás előtti tárolóba kell elhelyezni
82
POSTALOGISZTIKA o a 109-es (elutasított) csúszdára leválogatott csomagküldeményeket tartalmazó konténereket át kell adni a manuális csomagfeldolgozás részére. A PSS berendezés kapacitása: 7200 db csomagküldemény/óra. A gépi feldolgozás az utóbbi időszakban sokat fejlődött. A feldolgozó kapacitás növelésével és hatékonyságának kismértékű javításával kapcsolatban voltak és vannak javaslatok, amelyek megvalósítása meghaladja az OLK kompetenciáit és anyagi lehetőségeit. Pl.
r w. ea
POSTA FELDOLGOZÓ ÜZEMEK
ce.
t an e!
m
5 co T
ria
l
a kézbesítőjárási mélységű feldolgozás részarányának további növelése a gépi kimenetek bővítése útján több feldolgozó berendezés beállítása a feldolgozó gépek fiókjainak növelése új logisztikai központ építése, vagy a jelenlegi bővítése új szállítószalagok beszerzése a gép feldolgozásra alkalmas részarány növelésére partner kampányok indítása értékesítési oldalról az ún.„hibrid” levélforgalom növelése (pl. az EPK segítségével a postai előállítású formátumok növelése, precizitás, kölcsönös segítség) A postaszállítási hálózat minőségének fejlesztésem a továbbítási idők rövidítése Még több intelligens vonalkód előállítása a tömeges felvevőhelyeken.
Az OLK- n kívül az országban 12 ún. Posta Feldolgozó Üzem működik folyamatosan. A 13 pontos postai feldolgozó hálózat vonzáskörzeteit a 8. sz. táblázat (48. oldal) tartalmazza.
nu
ww
PD FC
A regionális postai feldolgozók részletes feldolgozást végeznek a vonzáskörzetükben lévő postahelyek részére a levélpostai, a csomag és a tételesen kezelt küldemények vonatkozásában. A regionális feldolgozók közvetítési tevékenységet látnak el a központi feldolgozókban (OLK, NPKK, PEK, HLÜ) a kiemelt forgalmú postahelyek részére készített közvetlen egységládák, hírlap kötegek és konténerek esetében. A PFÜ-knél kismértékben külön feldolgozási rend érvényesül az elsőbbségi (PRI), a megkülönböztetett (MKK), illetve a nem elsőbbségi (NEK) küldemények, valamint a belföldi csomagok irányítása tekintetében. A PRI, az MKK, a NEK típusú küldeményeknél általános gyakorlat az, hogy o Leválogatják a saját vonzáskörzetbe tartozó küldeményeket és a rendeltetési hely szerinti postahelyekre irányítják o A megmaradt küldeményeket tovább válogatják kisalakúakra és nagyalakúakra, azon belül pedig o Feldolgozó gépre alkalmasra, illetve nem alkalmasra.
A feldolgozó gépre alkalmas kis- és nagyalakú küldeményeket nem kell tovább válogatni, ezen küldemények vegyesen kerülnek a továbbítási egységbe. Ezzel ellentétben a feldolgozó gépre nem alkalmas küldeményekből, külön kis- és nagyalakú gócokat kell képezni az alábbiak szerint: 1. gócterület, illetve 2-9. gócterület.
83
POSTALOGISZTIKA Az e tértivevényeket az OLK-ba kell továbbítani feldolgozásra (a saját vonzáskörzetbe tartozókat is) a gépi feldolgozásra alkalmas küldeményekkel együtt, a rovatolási kimutatásban szereplő járattal. A belföldi csomagok tekintetében hasonló a feladat (tehát a saját vonzáskörzetbe szóló küldemények válogatása, a többiek OLK-ba történő küldése további feldolgozásra). Csomagok esetében a PFÜ-knek nincs általános irányítási, feldolgozási kötelezettsége. A tételes csomagküldeményeket a jelenlegi rendszer szerint kivétel nélkül az OLK-ba kell továbbítani további feldolgozásra.
ria
l
A külföldre szóló nemzetközi küldeményeket az NPKK-ba továbbítják. A leveleket a PFÜ-k válogatják kis- és nagyalakú formátum, valamint elsőbbségi és megkülönböztetett kezelésűekre.
m
5 co T
AZ EMS küldeményeknél a hozzájuk érkező, vagy a vonzáskörzetükben felvett tételeknél a Budapestre szólót tételes ládákban, a 2-9 gócterületre szólókat az OLK részére, a saját vonzáskörzetbe szóló anyagot 2 kg súlyhatárig az egyesített kézbesítést ellátó postához, e súlyhatár felett a csomagkézbesítő postához kell irányítani.
ce.
r w. ea
t an e!
A regionális feldolgozókban történik a járatokkal összegyűjtött küldemények előrendezése, csoportosítása. A PFÜ leválasztja a saját vonzáskörzetébe szóló küldeményeket és azokat nem küldi az OLK-ba. A belföldi továbbmenő küldeményeket egységrakomány-képzőkbe rendezve továbbítják az OLK-ba, a nemzetközi küldeményeket az NPKK-ba, a pénzforgalmi számadásokat a PEK részére, a gerinchálózati továbbítás segítségével.
nu
ww
PD FC
Terítő irányban itt készülnek el a vonzáskörzet kézbesítő postáinak szóló zárlatok, melyek az OLK belépését követően (maxi) egységládában kerülnek továbbításra. Ugyanebben a ládában kerül továbbításra az előző bekezdésben említett vonzáskörzetben keletkezett postaanyag, melyet ezeken a feldolgozó pontokon rendelnek hozzá a gerinchálózattal a központi feldolgozásból érkezett postaanyaghoz. A maxi láda lépett az egyesített zárlat készítésére korábban alkalmazott pénzeszsák helyébe és kizárólag a regionális feldolgozók és a vonzáskörzetükbe tartozó posták közötti viszonylatban kerül felhasználásra. A regionális feldolgozó pénteki napon a vonzáskörzetből összegyűjtött küldeményeket - a hét többi napjától eltérően – nem dolgozza fel, hanem egységrakomány-képzőkbe rendezve, vegyesen elküldi az OLK-ba. A regionális feldolgozókban a feldolgozás péntek reggel befejeződik. A szombaton és vasárnap is nyitva tartó postákon felvett küldemények feldolgozása is az OLK-ban történik. A PFÜ-k – az OLK kiemelt, centralizált szerepe ellenére is - fontos közvetítő, regionális szerepet töltenek be a postai „begyűjtés-feldolgozás- terítés” folyamatában, amelyet hűen szemléltet a következő ábra is: (lásd 27. sz. ábra) 27. sz. ábra
84
POSTALOGISZTIKA A speciális üzemek közül – növekvő jelentősége, korszerű szolgáltatásai és szakterületi komplexitásai miatt - az Elektronikus Posta Központot (EPK) vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről.
ria
l
Külföldön már léteznek hasonló komplex szolgáltatások, azonban az EPK-hoz hasonló elég kevés van. Közismert, hogy egy-egy vállalatnak a postai küldemények kezelése magas költségeket von maga után. Az EPK olyan komplex szolgáltatási csomagot nyújt, amely mindent megold egy postázandó állomány átadását követően. Az átadott állományt kinyomtatják, bevizsgáltatják, postára adják, kézbesítik. Lehetőség van a beérkező küldemények digitalizálására, így a postafiókra érkező küldeményeket felbontják, digitalizálják és az ügyfél egy tematikus állományt kap az EPK-tól.
m
t an e!
Az EPK legfontosabb adatai:
5 co T
A partnereknek egy- egy marketing kampány lebonyolításához szükség van adatbázis vásárlásra, grafikusra, nyomdára, csomagolási szolgáltatást nyújtó vállalkozásra, terjesztőre illetve postázásra. Az EPK komplex megoldást nyújt e tekintetben is. Rendelkeznek adatbázissal, amelyből különböző paraméterek megadásával kiválasztható a célcsoport. A DM levelet az ügyfél által kiválasztott minőségű papírra kinyomtatják, borítékolják, feladják és kézbesítik a címzettnek. A teljes folyamat kényelmesen végigkövethető a partner irodájában, e-mail-en vagy akár SMS-ben is megkaphatja az aktuális státuszt. Az Elektronikus Posta Központ a nyomdai piacon kiemelkedik a versenytársak közül.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
Alapítás éve: 1997. Telephely: 1089 Budapest, Orczy tér 1. Terület: több, mint 1500 m2 Dolgozói létszám: 78 fő (szoftverfejlesztők, operátorok, gyártásszervezők, műszakvezetők, gépkezelők, minőségellenőrök, raktárosok) Minősítések: „NATO Beszállításra Alkalmas” (HM védelemgazdasági helyettes államtitkár határozata (Nyt. szám 720/131/2002) alapján e feltételnek is megfelelünk)
ww
ISO szabványok:
o ISO 9001:2000 (18766-2007-AQ-BUD-UKAS sz. tanúsítvány; érintett tev-i kör: küldemények adatállományból történő előállítása, borítékolás és postai előkészítése, adatfeldolgozás)
o ISO/IEC 27001:2005 (51004-2007-AIS-BUD-UKAS sz. tanúsítvány; érintett tev-i kör: küldemények adatállományból történő előállítása, borítékolás és postai előkészítése, adatfeldolgozás az Alkalmazhatósági Nyilatkozat aktuális változatával összhangban; ismereteink szerint velünk azonos tevékenységet folytató cégek közül egyedüliként rendelkezünk) Fejlesztés – innováció A Posta a 2013 januári piacnyitásra felkészülve, az Elektronikus Posta Központjában 2011. év végén jelentős beruházásokat hajtott végre. Az új eszközök üzembe állítása nem csak a korábbi technológia megújítását jelentette, hanem a portfolió olyan innovatív megoldásokkal történő bővítését is, amelyekkel az ügyfelek speciális igényeire is tudnak komplex szolgáltatás-ajánlatot tenni.
85
POSTALOGISZTIKA Az újdonságok: Az eszközök a következő új technológiákat biztosítják: o Vágott lapos nyomtatás o Színes nyomtatás o Lakkozás
ria
l
o Stancolás o Biztonsági elemek
5 co T
o Fénykép minőség o Dupla kapacitás
m
ESZKÖZÖK:
r w. ea
o Európában egyedülálló technológia
ce.
t an e!
A. XEROX iGen4 színes digitális nyomdagép (vágott lapos technológia, ipari lapnyomtató) Főbb jellemzők:
o Papír grammsúly: 70 g/m2 -350 g/m2,
nu
PD FC
o Papír méretek: 297 mm x 210 mm-től 355 mm x 510 mm-ig („kifutó” B3 ívméretig) o Nyomtatási kapacitás éves szinten min. 12.000.000 db színes A4 (4+0) full colour
ww
o Packaging lehetősége
B. OCÉ színes nagyteljesítményű nyomtató (ipari tekercses nyomtató) Főbb jellemzők: o Nem szükséges alapanyag előállítás sem papírcsere a nyomtatások között (kis mennyiségben is költséghatékony a használata)
o Papír grammsúly: - Standard 60-160 g/m2 o Nyomtatási kapacitás: - minden nyomtatási módban legalább 16 millió A4 oldal/hónap o Perforálás (vízszintes és függőleges perforáció) o Duplex színes nyomtatás o Gyorsaság 86
POSTALOGISZTIKA Az Elektronikus Posta Központ (továbbiakban: EPK) szolgáltatása az elektronikus kommunikáció és a klasszikus levéltovábbítás kombinációja, amely komplex szolgáltatást nyújt a levelek előállításától azok kézbesítéséig. Az EPK 1997. évi megalakulása óta, dinamikus fejlődésének eredményeként rövid idő alatt a küldemény előállítási piac egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált.
l
Az EPK rekonstrukciós fejlesztésének következtében a termékportfólió jelentősen bővült, főként a nyomdai anyagok előállításának terén. A rekonstrukció következtében az új géppark az eddigi képességek mellett új terméklehetőségeket is biztosít. A színes nyomtatás lehetőséget ad az alapanyag előállítás képességének megteremtésére.
5 co T
ria
A munkafolyamatok az EPK jelenlegi több mint 2.000 m2-es, kártyás beléptetővel és több, mint 70 kamerával felszerelt digitális rendszerrel védett, teljesen zárt üzemében történik. A kamera rendszert egyaránt ellenőrzi a be- és kilépést, illetve a teljes üzemben (nyomtatónként és borítékoló gépenként) zajló feldolgozási munkafolyamatokat.
t an e!
m
Az EPK által alkalmazott technológia az OCÉ és Xerox nagyteljesítményű nyomtató rendszerekre, másrészről pedig KERN borítékoló rendszerekre épül. A géppark bővülését követően rendelkezésre állnak az OCÉ PAGESTREAM 350 és 440 típusú nyomtatók, valamint 4 db Kern 2500-as borítékoló gép, két színes borítéknyomtató és három új Kern 3500-as borítékoló rendszer is.
ce.
r w. ea
A nagyteljesítményű gépek biztonságos működését szavatolja az üzem légkondicionáltsága. Jellemző és egyben állandó klimatikus értékek közül a hőmérséklet alakulása (22-24 C° közötti), és a relatív légnedvesség értéke (50-65 % között).
nu
PD FC
Az elkészült küldemények naponta három alkalommal az Országos Logisztikai Központba (Budaörs) kerülnek továbbításra, amellyel biztosított a küldemények gyártás napján történő feladása is.
ww
A levélküldemények előállítása (nyomtatás, borítékolás) során keletkezett selejtes példányok megsemmisítése a gyártást követően azonnal, a kártyás beléptetővel működő zárt üzemi területen belül megtörténik.
Belső fejlesztéssel olyan rendszer került kialakításra, amellyel a gyártási folyamat teljes egészében ellenőrizhetővé válik a megrendelők számára, az interneten keresztül. A weblapon olyan adatbázist érhetnek el a Megrendelők jelszó segítségével, amelyet gépekből nyert információkkal percenként frissítenek. A feladatok megoldásához napi szinten mintegy 1,2 millió A4 lap nyomtatását (akár színesben) tudják vállalni. A borítékoló kapacitás napi szinten mintegy 1-1,2 millió darab, küldemény összetételtől függően. A fentiek alapján megállapítható, hogy az EPK a kidolgozott technológiái és komplex szolgáltatásai útján egyre nagyobb szerephez juthat mind a posta értékesítési piacán, mind az azt kiszolgáló logisztikai rendszerben is.
87
POSTALOGISZTIKA
VIII. AZ ÉRKEZETT ZÁRLATOK KEZELÉSE, ÁTVÉTELE, A KIOSZTÓ SZOLGÁLAT MŰKÖDÉSE ÉRKEZETT ZÁRLATOK KEZELÉSE, ÁTVÉTELE
Az átvevő feladata: a járatok fogadása,
a zárlatok átvétele,
az érkezett küldemények átvétele,
az érkezett anyag érkeztetése.
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
A postaszállítás akkor fejeződik be, amikor a rendeltetési szolgáltató helyen az érkező zárlatokat átadja az ezzel megbízott dolgozónak. A rendeltetési postahelyen az első lépés a zárlatok és a küldemények átvétele, majd az érkezett küldemények kiosztása annak a dolgozónak, aki a küldeményt kézbesíti a címzettnek. Kiosztás után következik a kézbesítés, majd amikor a kézbesítők befejezték a kiosztott küldemények kézbesítését, leszámolnak a kézbesített és nem kézbesített küldeményekről az ezzel megbízott dolgozónál.
a járat biztonsági szempontból megfelel-e a rendelkezéseknek,
ww
nu
PD FC
Az érkező gépkocsi járatot a szolgáltató hely helyiségén kívül, a járatjelzőben meghatározott időpontban fogadni kell. A járat fogadása abból áll, hogy az ezzel a feladattal megbízott dolgozó a járat érkezésének időpontjában a szolgáltatóhely épülete előtt várja a járatot. A járatot fogadó dolgozó köteles megállapítani, hogy:
a zárlat anyaga az értékőrző tartályban és a kocsiszekrényben szabályosan volt-e elhelyezve, megtartotta-e a járat a meghatározott közlekedési időt.
Ha a járatfogadó mindent rendben talál, az érkező zárlat anyagát a postai szolgáltatóhely épületébe kell beszállítani, ahol az első teendő a járat érkeztetése és a zárlat átvétele. PDA-val rendelkező járat érkeztetése
A járatos (gépkocsivezető) a postahelyre érkezést követően a rovatoló jelenlétében a PDA-n rögzíti az átvevő postahely irányítószámát és az átvevő postahely (AD…) azonosítóját, majd beolvassa az átadásra kerülő tételes egységképzőket (tételes ládákat), az egységképzőn kívüli tételes küldeményeket, illetve a sommás csomagok és egyéb küldemények darabszámát, vagy azonosítóját. Az átadás-átvétel tényét a járatos (gépkocsivezető) és a rovatoló az egy példányban kinyomtatott „Átadás-átvételi” bizonylaton aláírásával igazolja. A rovatoló ezen kívül még a Közvetítőjegyzéket is aláírja, ezzel ismeri el a zárlat átvételét. Amennyiben a
88
POSTALOGISZTIKA járat azonosító szám szerint adja át a csomagokat a postai átvevőnek, akkor is csak a darabszám helyességéről kell meggyőződnie, mivel a postahely darabszámmal kerül megterhelésre. PDA-val nem rendelkező járat érkeztetése A PDA-val nem rendelkező járat érkeztetése esetén a rovatolónak a járatosnál (gépkocsivezetőnél) lévő Közvetítőjegyzék és Zárlatjegyzék alapján ellenőriznie kell: a tételes küldeményt tartalmazó tételes láda esetén a zárópánt azonosító számát,
az egységképzőn kívüli tételes küldemények azonosítóját,
a csomagok és egyéb küldemények darabszámát.
ria
l
5 co T
Amennyiben a járat azonosító szám szerint adja át a csomagokat a postai átvevőnek akkor is csak a darabszám helyességéről kell meggyőződnie, mivel a postahely darabszámmal kerül megterhelésre.
t an e!
m
A Rovatoló a Közvetítőjegyzéken és a Zárlatjegyzéken aláírásával ismeri el az érkezett anyag átvételét. A Zárlatjegyzék a rovatolónak kerül átadásra, azt az egyenleg mellékleteként kell kezelni. A Közvetítőjegyzék a gépkocsivezetőnél marad.
ce.
nu
r w. ea
Az átvételnél az átadó járatos jelenlétére addig van szükség, amíg a tételes küldemények átvétele kifogás nélkül megtörténik. Tehát a tételes küldeményeket tartalmazó tételes ládákat a járatos jelenlétében kell felbontani. Ha az átvevő mindent rendben talált, a járatosnak elismeri a zárlat átvételét. A többi érkezett anyag átvételét már a gépkocsi járatosa nélkül végzi.
PD FC
Az átvétel befejezése után az átvevő a Rovatlapon az erre kijelölt helyen aláírásával és dátumbélyegzőjének lenyomatával elismeri az átvételt. Az érkezett küldemények adatait az okiratok alapján az egyenlegbe is beírja.
ww
Az érkezett küldemények átvétele során egyenként kell megvizsgálni azokat, közben ellenőrizni kell a feladási feltételeket, a szállításkor előfordult szabálytalanságokat pótolni, rendezni kell (pl. sérülés jelzése egy nem könyvelt küldeményen). A postacsomagok tömegét az előírt esetekben ellenőrizni kell. Fontos, hogy a küldemények díjazását is ellenőrizni kell, ezért az átvevőnek az érvényes díjazási elvekkel is tisztában kell lenni. Előfordulhat, hogy a felvevő kevesebb díjat szedett be az ügyféltől, ez az utolsó lehetőség arra, hogy a felvételkor tévesen megállapított díjak még beszedésre kerüljenek. Az érkezett anyag érkeztetése. Érkeztetés alatt bizonyos küldemények, esetleg a kísérő okiratainak dátumbélyegzővel történő lebélyegzését értjük. Dátumbélyegzővel kell lebélyegezni a tévirányított küldeményeket, az után-, vagy visszaküldésre kerülő küldeményeket, annak érdekében, hogy utólag is kiderüljön, mikor melyik szolgáltató helyen járt az adott küldemény.
89
POSTALOGISZTIKA A postai szolgáltató helyen kézbesítésre leadott postacsomagokra fel kell jegyezni az érkezés időpontját (hónap, nap), annak érdekében, hogy az átvételi határidőt könnyen nyomon követhessük. A postacsomagok kézbesítő okirat/átvételi elismervény részén, a postautalványok hátoldalán az erre kijelölt részen dátumbélyegzést kell alkalmazni abból a célból, hogy megállapítható legyen a szolgáltató helyhez történő érkezése. Tételesen kezelt küldemények átvétele. Az átvevő a tételes láda felbontása és kiürítése után az indított Rovatlapot keresi meg. A Rovatlap alapján az átvevőnek meg kell állapítania hogy: a tételes küldemények darabszáma egyezik-e a rovatlap I. részének záradékában feltüntetett darabszámmal,
a bejegyzett adatok egyeznek-e a küldemények adataival,
az érkezett küldemények ép, sértetlen állapotban érkeztek-e meg,
a küldemények vonalkódos azonosítójának adata egyezik-e,
minden tételes küldemény oda szól-e.
m
5 co T
ria
l
ce.
r w. ea
t an e!
Könyvelt küldemények átvétele. Könyvelt küldemények közé soroltuk azokat a küldeményeket, amelyek felvételét a postai szolgáltató írásban elismeri, szállítás során nyilvántartja, és kézbestéskor az átvevővel elismerteti a küldemény átvételét. Ebből kiindulva az alábbi könyvelt küldemények érkezhetnek kézbesítésre a rendeltetési szolgáltató helyre:
postacsomagok
nu
könyvelt – ajánlott – levélküldemények
PD FC
időgarantált (Prémium csomag, Kényelem csomag, Egyedileg kezelt csomag és Üzleti csomag) hálózatos kereskedelmi csomagok
PBP Plusz, PBP Economic küldemények
Posta Sped, Posta Gold Sped, Posta Sped Plusz küldemények
EMS küldemények
Postautalványok.
ww
Postacsomagok átvétele Az egységképzőben és az egységképzőn kívül érkezett postacsomagokat a Rovatlapba, illetve az „átadás-átvételi” bizonylatra, illetve zárlatjegyzékbe írt adatok alapján kell átvenni. Az átvevő feladata: Egyeztetni az érkezett postacsomagok darabszámát az átadóokiratba bejegyzett darabszámokkal.
90
POSTALOGISZTIKA Ellenőrizni kell, hogy a külön jegyzékelt valamennyi külföldi postacsomag megérkezett-e.
Átvenni az egységképzőn kívül érkezett csomagokat.
Megvizsgálni a sértetlen állapot és szabályos lezárás szempontjából az egységképzőket, majd felbontás után ellenőrizni, hogy az átadó okiraton jelzett darabszámmal egyezik-e a tartalma.
Tételes postacsomagok darabszámának, azonosítójának egyeztetése Rovatlapba és az átadás-átvételi bizonylatra (zárlatjegyzék) beírt adatokkal.
a
l
ria
Egyezőség esetén, az átadóokiraton az átvevő egyezteti a darabszámokat, a kijelölt helyen aláírásával és dátumbélyegző-lenyomat alkalmazásával elismeri az átvételt.
Külön figyelmet kell fordítani a következőkre:
ce.
t an e!
m
5 co T
A postacsomagok mérlegelési kötelezettsége. A postacsomagok átvétele során a sérült, vagy a sérülés-, esetleg kifosztás gyanús postacsomagok súlyát mérlegeléssel ellenőrizni kell. A 100 grammot meghaladó súlyeltérés (súlyhiány vagy súlytöbblet) esetén a tényleges súlyt fel kell jegyezni a postacsomagra és annak kísérőlevelére, illetve címiratára. A súlyeltérésről egy példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A 100 grammnál kevesebb súlyhiányt csak sérülés esetén kell figyelembe venni.
r w. ea
Címnélküli csomagokat a kezelésre kijelölt szervezeti egységhez kell továbbítani, a megőrzésre kijelölt határidő leteltéig
ww
PD FC
nu
A vámtartalmú küldeményekhez csatolt fóliatasakban további információk vannak/lehetnek pl. a CN23 vámárunyilatkozat, a számla, a le nem rendezett vámközvetítési díjak, az esetleges vámtartozás, vámügynöki díjak, stb. utánvétes beszedésére vonatkozóan, vagy jelzik, hogy a küldemény szabadon kézbesíthető (pl. a postai vámügynökségnél már rendezésre került az összes vámügyintézéssel kapcsolatos teendő)
Az időgarantált csomagok átvételét a postacsomagokra előírt szabályoknak megfelelően kell elvégezni.
A hálózatos kereskedelmi csomagok átvételekor az átvevőnek egyeztetnie kell, hogy a kísérőokiraton jelzett valamennyi küldemény megérkezett-e. Továbbá ellenőrizni kell a hálózatos kereskedelmi csomagok ép, sértetlen állapotát. Sérülés esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Ugyanez a teendő a PBP Plusz és PBP Economic csomagok átvételekor is.
A Posta Sped, a Posta Gold Sped és a Posta Sped Plusz küldemények kezelését az erre vonatkozó érvényes kezelési utasítás szerint kell elvégezni.
Az EMS küldeményt, illetve az ilyen küldeményt tartalmazó zárlatot soron kívül kell átvenni a tételes küldeményekre meghatározott módon, a külföldről érkezett EMS küldemény szintén hasonlóan. A nyomon követő rendszer működésének alapja az IPH-rendszerben nyilvántartott adat. A küldemény kézbesítésének IPH-ban
91
POSTALOGISZTIKA történő rögzítését követően a kézbesítési adatok az üzenetközpontban generálódnak, ami lehetővé teszi a feladó számára a kézbesítéséről az interneten való tájékozódást. A postai szolgáltató helyre kifizetésre utalványok is érkezhetnek. Az utalványokat az átvevőnek meg kell vizsgálnia, hogy: ♦
szabályosak-e,
♦
nem járt-e le az érvényességi idejük,
♦
az utalvány- és a szelvényrész együtt van-e. A szabályosságnál elsősorban az összeg számmal és betűvel történő kiírását, azok egyezőségét kell vizsgálni. Bármilyen szabálytalanság esetén, vagy gyanús esetben, vagy ha az utalvány érvényességi ideje lejárt az utalvány összegét kifizetni nem szabad. Az adatok egyeztetését és az érvényességi idő meghosszabbítását a postai szolgáltató előírásai szerint kell elvégezni.
Általános irányelvként megfogalmazható, hogy a külön-(ajánlott, értéknyilvánítás, tértivevény), vagy különleges szolgáltatással (utánvét, saját kézbe, törékeny, e-visszajelzés, karácsonyi postaszolgáltatás) és nem egyetemes szolgáltatással feladott küldemények átvételét a küldeményfajtára – levélküldemény, postacsomag, hálózatos kereskedelmi csomag, EMS küldemény – vonatkozó előírások szerint kell elvégezni, azzal az eltéréssel, hogy az igénybe vett különszolgáltatásból és nem egyetemes szolgáltatásból eredő plusz ellenőrzési feladatokat is el kell végezni.
nu
ww
ce.
r w. ea
A közönséges levélpostai küldemények átvételét célszerű úgy szervezni, hogy azok átvételére és megvizsgálására a könyvelt küldeményekkel egy időben, és ha lehet külön munkahelyen kerüljön sor. Azokon a szolgáltatóhelyeken, ahol a közönséges küldeményeket külön munkahely veszi át, a közönséges küldeményeket tartalmazó egységládákat is ez a munkahely bontja fel. Figyelni kell arra, hogy nincs-e közöttük sérült, késett, tévirányított, vagy portós küldemény.
PD FC
t an e!
m
5 co T
ria
♦
l
Tévirányítás kezelése:
A téves irányítás a postai küldeménytovábbítási munkának egy olyan selejtje, ami több szempontból is hátrányos erkölcsi és anyagi következményekkel jár a szolgáltatóra nézve. (Pl.: a küldemény tartalma aktualitását vesztette és emiatt anyagi kár érte a feladót vagy a címzettet, és ennek következményeképpen kártérítési igényt nyújt be a szolgáltatóval szemben.) Mindezek azt mutatják, hogy a pontos feldolgozási és irányítási munka, a szabályok ismerete alapvető feltétele a hibák, a tévirányítások csökkentésének. A postai szolgáltatóknak a zárlatok, egységrakományok és küldemények tévirányításának megelőzésére a küldemény-feldolgozás, küldeménytovábbítás teljes folyamatában kiemelt figyelmet kell fordítani. A tévirányított küldemények megkülönböztetett kezelésével és a soron kívüli továbbításával biztosítják, hogy ezek a küldemények a következő munkanapon kézbesítésre kerüljenek. 92
POSTALOGISZTIKA
Valamennyi tévirányított levélküldeményt a tévirányítás okától függetlenül a küldemény hátoldalán dátumlenyomattal kell ellátni. A tévirányított postacsomagot, ha azt, az eredetileg szállító járattal továbbítani nem lehet, az érintett postai szolgáltatóhely dátumnyomatával ellátott zárópecsétjeggyel kell ellátni.
♦ ♦ ♦
Küldemények díjazásának ellenőrzése:
5 co T
Tévirányított zárlat vagy egységrakomány Tévirányított köteg Tévirányított postacsomagok Tévirányított egyedi levél, vagy EMS küldemény
ria
♦
l
A tévirányításnál előforduló lehetőségek:
ce.
r w. ea
t an e!
m
A hiányosan vagy egyáltalán nem bérmentesített küldemények díjainak beszedésére a kézbesítéskor van utoljára lehetőség, ezért fokozott gondot kell fordítani a díjazások utólagos ellenőrzésére. A nem bérmentesített, vagy elégtelenül bérmentesített közönséges levélpostai küldeményeken a kézbesítéskor esedékes díjat portóként kell kiróni. A portó összegeként a hiányzó díj kétszeresét számítja fel a posta. A bérmentesítés nélkül feladott postacsomagokért esedékes portóösszeget a kísérőlevél erre rendszeresített rovatán kell feltüntetni. A portóösszeg az esedékes feladási díjból és a díjszabásban meghatározott pótdíjból áll.
nu
ww
PD FC
Az érkezett válaszküldeményeknél ellenőrizni kell, hogy a válaszküldemény előállítása az érvényes műszaki útmutató alapján történt-e. Ha minden szabályos a válaszküldeményeknél a feladáskor esedékes – attól függően, hogy a válaszküldeményről megkötött megállapodás közönséges, ajánlott, értéknyilvánítás vagy tértivevény különszolgáltatással feladható válaszküldeményre vonatkozik – díjat kell beszedni.
Díjhiányjelentés A felvevő által felvett, elégtelenül bérmentesített valamennyi könyvelt küldemény díjhiányáról a kézbesítő posta „Díjhiányjelentés”-t küld és ezen a feladó adatait is közli. A felvevőposta a hozzá érkezett díjhiányról szóló jelentést nyilvántartásba veszi, jogosságát megvizsgálja, majd a hiányzó díjat a felvevő fogja megfizetni (7 napon belül). A díjhiány összegét levélküldeményeknél bélyegben, postacsomagnál készpénzben kell rendezni.
Leletjelentés-hibaközlés A szolgáltató helynek belföldi forgalomban „Leletjelentés-hibaközlés” nyomtatványon „leletjelentés” kiállításával kell jelenteni azt a szabálytalanságot, ha a kísérőokiraton (átadás-átvételi bizonylat, Zárlatjegyzék) jelzett sommás csomagok darabszámában hiány mutatkozik.
93
POSTALOGISZTIKA A továbbított leletjelentés alapján az ügyet meg kell vizsgálni, az elintézést a leletjelentésre fel kell jegyezni, majd vissza kell küldeni a leletjelentést indító szolgáltató helynek.
Rovatlappal kapcsolatos rendellenességek:
POSTAI KÜLDEMÉNYEK KIOSZTÁSA
ria
l
Előfordulhat, hogy az érkezett zárlatban nem került továbbításra a Rovatlap. Rovatlap hiánya esetén tanút kell hívni, és jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanúk jelenlétében a tételes ládában talált anyagot „leletrovatlapba” kell foglalni, az indító szolgáltató helytől távirati úton leletelismerést kell kérni.
m
5 co T
Az adott postai szolgáltató helyen a küldemények átvételét követően a küldeményeket előkészítik arra, hogy a kézbesítésüket végző dolgozónak – kézbesítőnek, szolgáltató helyi kézbesítőnek – átadható legyen. Ez az előkészítési munkafolyamat a kiosztó szolgálat keretében valósul meg.
ce.
t an e!
A kiosztó szolgálat feladata: a kézbesítő szolgáltató helyhez érkezett, valamint a felvett helybe szóló küldemények részletes feldolgozását, nyilvántartásba vételét, majd ezt követően a kézbesítőknek, külterületi kezelőknek és a postahelyi kézbesítőknek való átadását jelenti.
r w. ea
A kiosztási munkákat ellátó dolgozót, kiosztónak nevezhetjük. A küldemények számától, a szolgáltatóhely forgalmától függően a helyi vezető több kiosztó munkahelyet létesíthet.
nu
ww
PD FC
Az átvevő szolgálat és a kiosztó szolgálat munkakörének ellátása általában egy személy feladata. Nagy forgalmú szolgáltató helyeken e két munkakör azonban elkülönül egymástól. Ilyen esetben, a felelősség behatárolása érdekében a kiosztó szolgálatot ellátó dolgozónak át kell vennie a küldeményeket az átvevő szolgálatot ellátó dolgozótól. Az átvétel – tételes küldemények és postacsomagok esetében – egyenlegben történik, ugyanúgy, mint a kézbesítőknek történő kiosztás alkalmával. A közönséges és az ajánlott küldeményeket okiraton nem kell átadni. A küldemények épségéről és szabályosságáról a kiosztónak is meg kell győződni, hiszen átvétel után ő tartozik felelősséggel a küldeményekért. A házhoz kézbesítés általános szabályai.
A kiosztónak az érkezett és a helybe szóló küldemények feldolgozását, szükség szerinti nyilvántartásba foglalását, a kézbesítőknek történő átadását kell elvégezni. A kiosztás rendjét a szolgáltatóhely vezetője határozza meg úgy, hogy a kézbesítők lehetőleg egy helyen és időben vehessék át a kézbesítendő küldeményeket. Ettől rendszerint el lehet különíteni a készpénzellátmány átvételét, melyet közvetlenül a főpénztártól vagy a kiosztótól kapnak meg. A kiosztási feladatok gyors, pontos elvégzése érdekében egy felelős kiosztó mellett több kisegítő kiosztó is működhet, akiknek a feladata, pl. kézbesítőjárásonként szétosztani a nem könyvelt küldeményeket. A nagy forgalmú szolgáltatóhelyeken a kiosztás meggyorsítása érdekében szükség lehet több kiosztó munkahely üzemeltetésére.
94
POSTALOGISZTIKA A kiosztás megszervezésénél arra kell törekedni, hogy a kézbesítők minél rövidebb ideig tartózkodjanak a szolgáltató helyen, minél előbb megkezdhessék a kézbesítést. A kiosztó munkahelyet lehetőleg a kézbesítőteremhez közel kell elhelyezni, annak érdekében, hogy ne kelljen sok utat megtenni az átvett küldeményekkel. A kiosztó a kiosztásra átvett anyagot rendezi, kézbesítőjárásonként, szétosztja. A kiosztó az átvett anyag rendezését, szétosztását akkor tudja gyorsan és pontosan elvégezni, ha tudja, hogy az egyes kézbesítők a település mely területén, részén látják el a kézbesítést. (pl.: ismeri, hogy az 1. számú kézbesítő a település mely utcáiban, terein stb. kézbesít.)
ria
l
Különböző, a kiosztást megkönnyítő segédeszköz áll a kiosztó rendelkezésére: Kiosztási kimutatás
Kézbesítőjárás térképe
ce.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
Ebben ABC sorrendben kell összeállítani az utcákat és tereket, mellettük fel kell tüntetni, hogy azok mely kézbesítőjárásba tartoznak. A kimutatást a kiosztó munkahelyén úgy kell elhelyezni, hogy jól látható legyen, és segítse a kiosztó munkáját. Természetesen elengedhetetlenül fontos a kimutatás adatainak „élőn tartása”. Ezt a segédeszközt a kiosztó akkor használja, amikor nem tudja, hogy az utca a település melyik részén található, és azt sem ismeri, hogy az, melyik kézbesítőjárásba tartozik. Ebben az esetben ránéz a kimutatásra és máris egyértelmű lesz számára, hogy hányas számú kézbesítőnek kell kiosztania a küldeményt.
nu
ww
PD FC
Ezen a térképen ki kell jelölni az egyes kézbesítőjárásokat, a könnyű áttekinthetőség érdekében egymástól eltérő színekkel jelölve. Ezt a segédeszközt a kiosztó akkor használja, amikor tudja, hogy az utca a település melyik részén található, de nem ismeri, hogy az melyik kézbesítőjárásba tartozik. Ebben az esetben ránéz a térképre és máris beazonosítható lesz számára, hogy melyik kézbesítőnek kell kiosztania a küldeményt. Beosztó szekrény
Olyan szolgáltató helyeken, ahol a kézbesítést több kézbesítő végzi, a küldemények szétosztásához megfelelő feliratú fiókos beosztó szekrényt használnak. A felirat a kézbesítőjárás száma. A kiosztó ide helyezi az adott kézbesítőjárásba szóló küldeményeket.
Postahelyre történő kézbesítés szabályai: A szolgáltató helyen kell kézbesíteni a fiókbérlőknek vagy a raktárbérlőknek címzett, a postán maradó címzéssel érkezett, a postai szolgáltató helynek vagy a dolgozójának címzett közönséges és könyvelt küldeményeket. Azokat a küldeményeket is a postahelyi kézbesítőnek kell kiosztani, amelyek házhoz kézbesítése valamilyen ok miatt nem valósulhatott meg, és a kézbesítő a címzett részére a küldemény érkezéséről szóló értesítést hátrahagyta.
95
POSTALOGISZTIKA A postahelyi kézbesítőnek történő küldemény átadásnak olyan időpontban kell megtörténnie, hogy a közönséges levélküldemények fiókba történő szétosztása a szolgáltatóhely nyitásáig elvégezhető legyen. Kezelési okiratok a kiosztó szolgálatban
Egyenleg A küldemények kiosztása során az Egyenleg felmentési és átadási részét használjuk, ebbe a két részbe kerülnek beírásra az adatok.
5 co T
ria
l
A kiosztó az Egyenleg felmentési részének megfelelő oszlopába bejegyzi a kiosztott tételes küldemények, és postacsomagok (belföldi és nemzetközi postacsomagok, időgarantált postacsomagok, hálózatos kereskedelmi csomagok, PBP Plusz csomagok) darabszámát.
m
Az Egyenleg átadási részén a megfelelő sorban a tételes küldemények darabszámát betűvel kiírja, majd mellette zárójelben egyenként felsorolja a küldemények azonosító számait.
ce.
Kézbesítőív
r w. ea
t an e!
A kézbesítő a számára kiosztott küldemények átvételét az ellenőrzési feladatok elvégzése után, az Egyenleg átadási részében aláírásával elismeri.
Kézbesítőíven kerülnek kiosztásra a háznál kézbesítendő küldemények közül:
♦
tételes postacsomag, (az értéknyilvánítás összege 50.001 – 100.000 Ft lehet,), házhoz nem kézbesíthető tételes postacsomag címiratának értesítőelismervény része, (ha az értéknyilvánítás összege meghaladja a 100.000 Ft-ot.)
ww
♦
nu
értéknyilvánítással feladott levél, (az értéknyilvánítás összege legfeljebb 100.000 Ft lehet),
PD FC
♦
♦
hálózatos kereskedelmi csomag,
♦
PBP Plusz, PBP Economic küldemények 100 000 Ft értékhatárig,
♦
utánvételes levélküldemény,
♦
vámdíjjal terhelt levélküldemény,
♦
pénzforgalmi betétkönyvben jóváírandó utalványok,
♦
tételesen kezelt nemzetközi postautalványok,
♦
gyorsposta-küldemények, ha azok portóval vagy utánvétellel terheltek, illetve ha nincs kézbesítő okiratuk, 96
POSTALOGISZTIKA ♦
az E-értesítés szolgáltatással érkezett küldemények.
Postahelyi kézbesítő napló Ezen az okiraton kerül kiosztásra a szolgáltatóhelyen kézbesítendő: értéknyilvánításos levél,
♦
tételes postacsomag,
♦
ajánlott levélpostai küldemény,
♦
utánvételes ajánlott küldemény,
♦
vámdíjjal terhelt levélküldemény,
♦
tételes utalvány,
♦
gyorsposta-küldemény, ha portóval vagy utánvétellel terhelt, vagy ha címirat nélküli,
♦
a postai szolgáltatóhely dolgozóinak érkezett ajánlott küldemény,
m
5 co T
t an e!
♦
ce.
az e-értesítés szolgáltatással érkezett küldemény.
r w. ea
♦
ria
l
♦
Annyi naplót kell vezetni, ahány postahelyi kézbesítő-munkahely van. Ajánlott küldemények kézbesítőkönyve
nu
ww
PD FC
A nem utánvételes ajánlott küldemények nyilvántartására és kézbesítésük kimutatására szolgál. Vezetése kézbesítőnként külön-külön, azon belül éves viszonylatban folyamatosan történik. Ha a kézbesítő részére vezetett könyv év közben betelt, új könyvet kell kezdeni. Ajánlott küldemények kézbesítőkönyve fiókbérlők részére A fiókbérlőknek szóló nem utánvételes ajánlott küldemények nyilvántartására és kézbesítésére szolgál. A kézbesítőkönyv vezetése fiókbérlőnként külön-külön, azon belül éves viszonylatban folyamatosan történik. Több fiókbérlő részére közös könyv is vezethető, ha a bérlők címére naponta 2-3 darabnál nem érkezik több ajánlott küldemény.
Kézbesítők leszámoló könyve A kézbesítő-leszámolókönyv két fő részből áll, az anyagmérlegből és a pénzmérlegből. Mindkét résznek van megterhelési és felmentési része. A megterhelési részt a kiosztásnál a felmentési részt a leszámolásnál használjuk. Az anyagmérlegben a küldemények együttes darabszámának beírásával kell kiosztani:
97
POSTALOGISZTIKA háznál kifizetendő postautalványokat,
♦
háznál kézbesítendő postacsomagokat időgarantált postacsomagok),
♦
(belföldi
♦
tételes postautalványokról kiállított értesítőket,
♦
e-visszajelzéssel érkezett levélküldeményeket.
postacsomag,
5 co T
ria
l
A pénzmérlegben megterhelésként kiosztáskor a készpénzellátmányt kell feltüntetni. Továbbá a megterhelési részen kell szerepeltetni az esetleges további ellátmányokat, a kézbesítők által beszedett portódíjakat, utánvételi összegeket, hírlapdíjakat, valamint külterületi kezelőnként a felvett küldemények után esedékes összegeket. A felmentési oldalra a kifizetett utalványok összegei, illetve a beszolgáltatott pénz összege is részletezésre kerülnek. A kézbesítők leszámoló könyvét havonta, kézbesítőnként kell vezetni. Postahelyi kézbesítők leszámoló könyve
m
ce.
r w. ea
t an e!
Fő részei azonosak a kézbesítő leszámoló könyvével. Anyagmérlegében a postacsomagokat (belföldi postacsomag, időgarantált postacsomag) kell kiosztani, pénzmérlegében szükség szerint az ellátmány kiosztására kerül sor. Postahelyi kézbesítőnként, havi viszonylatban vezetendő okirat. Gyorsszolgálati küldemények kézbesítőkönyve
Kézbesítési lista és adatrögzítő lap
A manuális postai szolgáltatóhelyekhez érkezett háznál kézbesítendő könyvelt és tételesen kezelt küldemények kiosztására, az átvétel elismertetésére rendszeresített nyomtatvány. A nyomtatvány használata az „Ajánlott küldemények kézbesítőkönyve” és a „Kézbesítőív” vezetését helyettesíti. Az okiratot kézbesítőnként, naponta egy példányban kell vezetni. Abban az esetben, ha valamely kézbesítőnek kiosztott küldemények adatai nem férnek el kézbesítési listán, úgy további sorszámmal új listát (listákat) kell készíteni.
ww
nu
PD FC
Itt kerül kiosztásra a távirat, és kézbesítéskor a küldemények átvételének elismertetése is itt történik. Havonta és kézbesítőnként kell az okiratot vezetni.
A kézbesítési lista részei: ♦
Általános adatok (Posta neve, azonosítója, kezelő, kézbesítő azonosítója, dátum, hitelesítési adatok).
♦
„RL” ajánlott levélküldemények kiosztására szolgáló rész.
♦
„RB” vonalkódos küldeményazonosítóval felszerelt szolgálati ajánlott levélküldemények kiosztására szolgáló rész.
98
POSTALOGISZTIKA ♦
„EL” értéknyilvánításos levélküldemények kiosztására szolgáló rész.
♦
Tételes és gyorsutalvány, EMS és tételesen kezelt postacsomagok kiosztására szolgáló rész.
Okiratok vezetése az IPH postáknál
ria
l
Az IPH-s posták „Egyenleget” nem vezetnek, (kivétel: a PV küldemények vonatkozásában). A programmal nyomtatható „Rovatolói mérleg” követi a tételes küldemények és a csomagkészlet mozgásait. Az átadások-átvételek igazolására az „átadás-átvételi bizonylat”-ok szolgálnak, melyek a rovatolói mérleg részét képezik.
t an e!
Soron kívül kézbesítendő küldemények kiosztása
m
5 co T
A kézbesítőknek kiosztott tételes küldeményeket ragszám szerint (a küldemények járáshoz rendelését követően) a rendszerben át kell adni részükre. Az átadást-átvételt a kézbesítő jelenlétében kell elvégezni. Az átadásról kinyomtatott listát igazolásul a kiosztónak és a kézbesítőnek is alá kell írnia. A küldemények kézbesítése a Kézbesítői lista alapján történik.
a gyorsutalványt
ce.
r w. ea
A soron kívül kézbesítendő (elsőbbséggel kiosztandó) küldemények közé soroljuk:
nu
PD FC
Erre szóló bizonylat alapján kell kiosztani. Az érkezett gyorsutalványokról valamennyi szolgáltató helynek nyilvántartást kell vezetni az alábbi adatokkal: folyószám,
♦
gyorsutalvány-kifizetési bizonylat azonosító száma,
ww
♦
♦
érkezés dátuma,
♦
érkezett gyorsutalvány azonosító száma,
♦
utalványozott összeg,
♦
kiállító aláírása.
Az érkezett gyorsutalvány a nyilvántartás melléklete lesz, a beérkezett gyorsutalvány lappal együtt.
a táviratot, A táviratokat az indító tételesen beírja a „Gyorsszolgálati küldemények kézbesítőkönyvébe”. (Adatok: címzett neve, felvevő szolgáltatóhely, pénztári száma, különleges kezelés jelzése, a feladás és a beérkezés ideje.) Az utoljára
99
POSTALOGISZTIKA beírt tétel alatt az indító aláhúzást alkalmaz, és záradékot készít. A záradékban az egyes küldeményfajták darabszámát kell feltüntetni. A küldemények átvételét a kézbesítő az indítással egy sorban az indítás időpontjának kiírásával ismeri el.
melyik kézbesítőjárásba,
♦
hányas számú kézbesítő
♦
hány darab táviratot kapott
mikor vette át a kézbesítő a küldeményeket.
a gyorsposta küldeményt,
5 co T
♦
ria
♦
l
A leszámoló lapon időrendi sorrendbe kell bejegyezni, hogy
ce.
r w. ea
t an e!
m
A bejövő vámköteles és vámmentes küldemények kiosztására vonatkozó szabályozás eltérő Budapesten és vidéken. (Ez természetesen függ attól is, hogy megtörtént e már a vámkezelés /szabad kereskedelmi forgalomba helyezés/, pl. a postai vámügynökség tevékenysége útján). Ha csak a küldemény árutovábbítása történt meg a kézbesítő postára érkezéig, akkor a küldemény nem kiosztható, nem kézbesítő. Ilyenkor értesíteni kell a címzettet a küldemény kézbesítő postára érkezéséről és fel kell kérni arra, hogy az okmányok birtokában intézkedjen a küldemény vámkezeléséről. Az erről szóló okmányok bemutatása (vámhatározat, vámtartozás befizetése, stb.) után történhet meg a kiosztás, a postahelyi-, vagy a házhoz kézbesítés.
nu
PD FC
Kézbesítő okiratként a küldemény címiratával összefüggő szelvényt kell használni.
ww
A magánforgalomban bejövő vámmentes küldemények kezelése azonos a többi vámmentes küldemény kiosztásával, az engedélyekhez kötött küldeményeké pedig, azonos a vámköteles küldemények kiosztásával. Vámtartozással terhelt küldemények kiosztásakor a készpénz-átutalási megbízást a kézbesítést végző dolgozónak kell kiosztani, a kézbesítőívre „átutalási megbízás” megjelölést kell írni. Bejövő EMS küldemények kiosztása Budapesten: A bejövő vámmentes nemzetközi EMS küldemény kiosztásakor a küldeményt az Egyenlegben kell kiosztani. Ha a küldemény vámköteles, akkor a NPKK-től kapott levelet ajánlott küldeményként a kézbesítőkönyvbe kell kiosztani. Bejövő EMS küldemények kiosztása vidéken. Ha a küldemény vámmentes, kiosztása ugyanúgy történik, mint Budapesten. Ha a küldemény vámköteles a CN 23 Vámáru-nyilatkozatot kell kiosztani.
100
POSTALOGISZTIKA
az elsőbbségi levélküldeményt Az elsőbbségi levélküldemény elsősorban gyorsasági kategória, nem különszolgáltatás, így kiosztása nem a könyvelt, tételes kategóriába tartozik, hanem a közönséges küldeményekhez hasonló eljárást követ.
Közönséges, könyvelt és tételesen kezelt levélküldemények kiosztása házhoz kézbesítésre
Közönséges levélküldemények kiosztása Végezheti: kiosztó, kisegítő, vagy a kézbesítő.
5 co T
ria
l
A kiosztást úgy kell elvégezni, hogy a kézbesítők indulását ne késleltesse, továbbá, hogy a kézbesítőknek legyen elég idejük a kézbesítőjárásuk útvonalának megfelelően rendezni, sorba rakni, illetve az esetleg tévesen kiosztott küldeményt az illetékes kézbesítőhöz vagy a kiosztóhoz eljuttatni.
t an e!
m
Valamennyi küldeményt, az érkezést követő első indítás alkalmával, ki kell osztani kézbesítésre, kivéve, ha a feladó vagy a címzett másképpen rendelkezett. Pl.: a reklámkiadványok kézbesítésénél előfordulhat, hogy nem a rendeltetési helyre történő érkezés napján kéri a feladó a kézbesítést.
ce.
r w. ea
A közönséges és könyvelt levélküldemények átvétele és kiosztása általában időben egybeesik, ezért a kiosztónak meg kell győződni a küldemények szabályosságáról, épségéről és helyes díjazásáról is. Ha a kézbesítők maguk vannak megbízva a közönséges levélküldemények kiosztásával, azokat a küldeményeket, amelyeknél rendellenességet tapasztalnak, vissza kell adni a rovatolónak rendezés végett.
nu
ww
PD FC
A portós küldeményeket a kézbesítők az esedékes portóösszeg kiegyenlítése után kapják meg a kiosztótól. A portót az utalványok kifizetésére kapott készpénzellátmányukból vagy az értékcikk-árusításból befolyt készpénzből egyenlíthetik ki. Reklámkiadványok
A kiosztást külön nyilvántartáson kell végrehajtani, az alábbi adatok feltüntetésével: kiosztás dátuma, kézbesítő száma, kézbesítés területe, kiosztott darabszám.
Ajánlott különszolgáltatással feladott levélküldemények kiosztása Kiosztó okirat az „Ajánlott küldemények kézbesítőkönyve”. A küldemények adatait a kézbesítőjárásonként történő szétosztás után be kell írnia az ajánlott küldemények kézbesítőkönyvébe. A kézbesítés megkönnyítése érdekében (beírás előtt) az ajánlott küldeményeken a kézbesítési sorrendnek megfelelően, naponta 1-gyel kezdődő sorszámot kell feltüntetni. (Tértivevényes küldeménynél a sorszámot a tértivevényen is jelezni kell.) A kiosztó okiratba küldeményenként az azonosító számot és a küldemény sorszámát kell feltüntetni.
101
POSTALOGISZTIKA
Értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levélküldemények kiosztása Értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levélküldemények a tételesen kezelt küldemények közé tartoznak. Mivel ezek a levélküldemények általában nagy értéket képviselnek, ezért fokozott gondossággal kell a kiosztást elvégezni. A házhoz címzett értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levelet 100.000 Ft értéknyilvánításig kézbesítjük háznál. E felett a küldemény érkezéséről kiállított értesítőt kézbesítjük a címzett részére, a küldeményt pedig a postahelyi kézbesítőnek osztjuk ki.
5 co T
ria
l
Értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levélküldemények kiosztását csak a felelős kiosztó végezheti. Az egyenleg felmentési részében kézbesítőnként szerepeltetni kell a kiosztandó tételes küldemények darabszámát, az egyenleg átadási részében a darabszámot betűvel kell kiírni, mellette zárójelben az azonosító számot is fel kell tüntetni. A küldemény kiosztása a kézbesítőíven történik. Tértivevény különszolgáltatással feladott levélküldemények kiosztása
a kézbesítőkönyv záradékában tört alakban kell jelezni a darabszámot, (összes darabszám/ebből a tértivevényes darabszám).
ww
♦
ce.
az azonosító szám felett „TV” megjelölést kell írni,
PD FC
♦
nu
r w. ea
t an e!
m
Tértivevény különszolgáltatással érkezett küldemények kiosztása attól függ, hogy azt az értéknyilvánítás különszolgáltatással együtt kérték, vagy sem. Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással együtt kérték, akkor a kiosztást az „értéknyilvánítás különszolgáltatással érkezett” levélküldemények kiosztásánál leírtak szerint kell elvégezni. Az azonosító felett „TV” megjelölést kell írni. Ha a feladó nem jelzett értéket a küldeményen, akkor a tértivevényes levelet ajánlva kellett felvenni. Kiosztáskor tehát az ajánlott különszolgáltatással érkezett levélküldemények kiosztásánál leírtak szerint kell eljárni, az alábbi pluszfeladatok elvégzésével:
Erre azért van szükség, hogy a leszámoló lássa, hogy hány darab tértivevényt kell a kézbesítőnek visszaadni.
Saját kézbe szolgáltatással feladott levélküldemények kiosztása A szolgáltatás csak a tértivevény különszolgáltatás igénybevételével kérhető. Ezért a küldemény kiosztása ugyanúgy történik, mint a tértivevény különszolgáltatással feladott küldemény kiosztása, csak a küldeményazonosító száma fölé „Tv, Sk” jelzést írunk.
Utánvétel szolgáltatással feladott levélküldemények kiosztása Az utánvétel szolgáltatással feladott levélküldemények kiosztását a kiosztó, vagy felügyelete mellett kisegítő is végezheti. A kiosztó okirat a kézbesítőív. A küldemény faja rovatba „RL” rövidítést írunk, fel kell tüntetni az azonosító számot, a felvevő szolgáltatóhely irányítószámát, a
102
POSTALOGISZTIKA címzett nevét, és az utánvétel összegét. Az utánvételi lap is kiosztásra kerül a küldeménnyel együtt. „Pót-utánvételi lapot” kell kiállítani, ha az utánvételi lap a küldemény mellől hiányzik, vagy az utánvételi lapot szabálytalanul töltötték ki, vagy ha az utánvételi lap sérült, feldolgozásra alkalmatlan. Amennyiben „készpénz-átutalási megbízás” helyett kerül kiállításra, a számlatulajdonos nevét, vagy elnevezését és a bankszámlaszámát kell feltüntetni. Közönséges, könyvelt és tételesen kezelt levélküldemények kiosztása postahelyi kézbesítésre
l
Közönség levélküldemények postahelyi kiosztása
ria
m
Válaszküldemények postahelyi kiosztása
t an e!
5 co T
A közönséges levélküldeményeket a kiosztó a szolgáltató helyi kézbesítőnek átvételi elismerés nélkül adja át. A közönséges levélküldemények fiókba történő szétosztását a szolgáltatóhelyi kézbesítő végzi. Azoknál a nagy forgalmú szolgáltató helyeknél, ahol rendszeresen nagyobb mennyiségű közönséges küldemény érkezik a fiókbérlők részére, kisegítőt kell biztosítani a szétosztáshoz.
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
A rendeltetési szolgáltató helynél a közönséges válaszküldeményeket a többi közönséges küldeménytől elkülönítve külön kell gyűjteni, azokat a postafiókba helyezni nem lehet. Ennek oka, hogy a küldeményeket nyilvántartásba kell venni a beszedendő díjak megállapítása végett. Az ajánlott válaszküldeményeket az ajánlott, az értéknyilvánításos válaszküldeményeket az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott postai küldeményekre vonatkozó szabályozások szerint kell kézbesítésre kiosztani. A kiosztó- és kézbesítő okirat a közönséges válaszküldemények esetében a „Házi kimutatás”, könyvelt válaszküldemények esetében a „Postahelyi kézbesítőnapló”. A kézbesítő okirat borítólapján illetve fejrészén jelezni kell: ♦
a „Válaszküldemények kézbesítő naplója” megjelölést,
♦
a címzett nevét, postafiók számát,
♦
a szerződés számát és a kért különszolgáltatást.
A közönséges válaszküldemények okiratába az adatokat naponként és díjtételenként kell beírni és összesíteni. Az ajánlott, az értéknyilvánításos és a tértivevény különszolgáltatással érkező válaszküldeményeket a kézbesítőnaplóba a napi dátum feltüntetésével és az alábbi adatokkal kell beírni: ♦
folyószám,
♦
azonosító szám, (teljes adattartalmával, elő nullák nélkül)
103
POSTALOGISZTIKA ♦
esedékes díj,
♦
értéknyilvánítás összege, (csak az értéknyilvánítás különszolgáltatás igénybevételénél).
A naplót az utolsó bejegyzés alatt alá kell húzni, záradékot kell készíteni, és a díjakat összesíteni kell.
Könyvelt és tételesen kezelt küldemények postahelyi kiosztása
l
♦ Ajánlott
5 co T
ria
Kiosztási okmány: postai kézbesítőnapló. A borítólapra feltüntetik a fiókbérlő nevét és számát. Ebbe a kézbesítőkönyvbe csak a borítólapon feltüntetett fiókbérlő adatait lehet kiosztani, ezért elegendő küldeményenként csak a felvevőposta irányítószámát és a küldemény azonosító számát feltüntetni.
r w. ea
♦ Értéknyilvánításos
ce.
t an e!
m
A nagy forgalmú fiókbérlők részére érkezett küldeményeket géppel veszik nyilvántartásba. Erre a célra külön nyilvántartást használnak, amelyek felső részére felírják a fiókbérlő nevét és számát. Dátumbélyegzővel és aláírással hitelesítik
nu
PD FC
Kiosztási okmány: postai kézbesítőnapló. Az értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levélküldeményeket akkor kell a postahelyi kézbesítőnek kiosztani, ha: o a küldeményt házhoz címezték, de az értéknyilvánítás összege meghaladja a 100. 000 Ft-ot, a küldeményt címzése alapján a szolgáltató helyen kell kézbesíteni.
ww
o
Értéknyilvánítás különszolgáltatással feladott levélküldemények kiosztását csak a felelős kiosztó végezheti.
♦ Tértivevényes Tértivevény különszolgáltatással érkezett küldemények kiosztása attól függ, hogy azt az értéknyilvánítás különszolgáltatással együtt kérték, vagy sem. Ha az értéknyilvánítás különszolgáltatással együtt kérték, akkor a kiosztást az „értéknyilvánítás különszolgáltatással érkezett „levélküldemények kiosztásánál leírtak szerint kell elvégezni. Az azonosító szám felett „TV” megjelölést kell írni. Ha a feladó nem jelzett értéket a küldeményen, akkor a tértivevényes levelet ajánlva kellett felvenni. Kiosztáskor tehát az „ajánlott különszolgáltatással érkezett levélküldemények”
104
POSTALOGISZTIKA kiosztásánál leírtak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy az azonosító szám felett „TV” megjelölést kell írni. ♦ Saját kézbe A szolgáltatás csak a tértivevény különszolgáltatás igénybe vételével kérhető. Ezért a küldemény kiosztása ugyanúgy történik, mint a tértivevény különszolgáltatással feladott küldemény kiosztása, csak a küldemény azonosító száma fölé „Tv, Sk” jelzést írunk.
ria
l
♦ Utánvétel
t an e!
m
5 co T
Kiosztási okmány: postai kézbesítőnapló. Az utánvétel szolgáltatással feladott levélküldemények kiosztását a kiosztó, vagy felügyelete mellett kisegítő is végezheti. A küldemény faja rovatba „RL” rövidítést írunk, fel kell tüntetni az azonosító számot, a felvevő szolgáltatóhely irányítószámát, a címzett nevét, és az utánvétel összegét. Az utánvételi lap is kiosztásra kerül a küldeménnyel együtt. Postacsomagok kiosztása postahelyi kézbesítésre
ce.
Postacsomagok házhoz kézbesítésre történő kiosztása manuális postahelyeken
nu
Ha a raktárosi és a kiosztói feladatokat más-más dolgozó látja el, a raktáros szétosztja a postacsomagokat kézbesítőjárásokra. A szétosztást a raktáros felügyelete mellett más dolgozók is végezhetik.
PD FC
r w. ea
Valamennyi településen 20 kg-ig és 100.000 Ft értékhatárig házhoz kell kézbesíteni a belföldi és a nemzetközi postacsomagokat.
ww
A szétosztás után meg kell állapítani a sommás postacsomagok és külön az utánvételes postacsomagok darabszámát. A kiosztott postacsomagok darabszámát az egyenlegbe – kézbesítőnként – be kell írni, azok átvételét a kézbesítőkkel el kell ismertetni. Az utánvételes postacsomagok darabszámát tört alakban kell feltüntetni: pl.: 3/1.(összesen 4 db postacsomag, ebből 1 db utánvételes.) A kézbesítéskor esedékes díjakat a kiosztó köteles megállapítani és azokat az átvételi elismervényre feljegyezni. A kiosztó az átvételi elismervények sorszámozásának megtörténtét, folyamatosságát is köteles ellenőrizni. Az átvételi elismervények alapján a „Kézbesítők leszámoló könyvének anyagmérlegén” a postacsomagok darabszámával – külön a sommás és külön az utánvételes postacsomagok – a kézbesítőt megterheli.
105
POSTALOGISZTIKA o Időgarantált (Prémium csomag, Kényelem csomag, Egyedileg Kezelt csomag és Üzleti csomag) postacsomagok kiosztása Az Időgarantált postacsomagok kiosztását a postacsomagokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell elvégezni az alábbiak figyelembe vételével: Amennyiben a feladó rendelkezett a kézbesítésre vonatkozóan – első kézbesítés időpontja 17.00-20.00 óra között, illetve szombati kézbesítés –, akkor a küldemény kiosztását ennek megfelelően kell elvégezni.
ria
l
Amennyiben az első kézbesítési kísérlet eredménytelen, a Prémium csomagot, a Kényelem csomagot és az Egyedileg kezelt csomagot az első kézbesítési kísérlet napját követő első munkanapon ismét ki kell osztani kézbesítésre. Természetesen, ha a címzett másképpen rendelkezett a kézbesítésre vonatkozóan, akkor azt kell irányadónak tekintenünk.
m
5 co T
A Prémium vagy a Kényelem csomag esetében, ha a feladó első kézbesítési kísérletnek a szombati kézbesítést jelölte meg, akkor a csomagküldeményeket első alkalommal szombaton kell kiosztani. Kivétel az az eset, amikor a csomag feladására pénteken került sor és az a kézbesítőpostához csak hétfőn érkezett meg. Ebben az esetben a csomagot első alkalommal az érkezés napján kell kiosztani.
ce.
r w. ea
t an e!
PD FC
nu
Az árufizetéses küldeményhez csatolt utánvételi lapot nem szabad a fóliatasakból kivenni. A kiosztást végző postahely vezetője ettől eltérően is rendelkezhet.
A „Címzett fizet” szolgáltatással feladott küldeményeknél ellenőrizni kell, hogy a felvevő a kísérőokirat „Címzett fizet” rovatán a kézbesítéskor fizetendő díjat feltüntette-e. Amennyiben ez nem történt meg, azt utólag a kiosztónak kell megállapítania és a kísérőokiratra feljegyeznie, ezzel egyidejűleg a felvevőpostát „Hibaközléssel” kell tájékoztatnia a szabálytalanságról.
ww
o Hálózatos kereskedelmi csomag A hálózatos kereskedelmi csomagokat a kézbesítőívbe kell beírni, a kézbesítők leszámoló könyvében „Ker. csg” jelzéssel kell a küldeményekkel megterhelni. Az Egyenlegben a hálózatos kereskedelmi csomagok átvételét külön sorban „Ker.csg” rövidítéssel kell kiosztani, illetve átvételüket elismertetni. A tételes postacsomagokat (50.001 Ft értéknyilvánítástól) kézbesítőíven kell kiosztani házhoz kézbesítésre. A kiosztás az értéklevélnél leírtakkal egyezően történik. Ha tételes postacsomag
106
POSTALOGISZTIKA értéknyilvánítása meghaladja a 100. 000 Ft-ot a kísérőlevél átvételi elismervényét kell házhoz kézbesítésre kiosztani, a tételes postacsomagot a postahelyi kézbesítő kapja meg. o Posta Business Pakk Plusz és a Posta Business Economic csomagküldemények kiosztása
ria
l
A küldeményeket az Egyenlegben darabszám szerint kell nyilvántartani, a kiosztás okirata a kézbesítőív. A küldemények kiosztását az általános szabályokon kívül még az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni: Amennyiben a feladó rendelkezett a kézbesítésre vonatkozóan – első kézbesítés időpontja 17.00-20.00 óra között, illetve szombati kézbesítés –, akkor a küldemény kiosztását ennek megfelelően kell elvégezni.
5 co T
Amennyiben az első kézbesítési kísérlet eredménytelen a csomagot az első kézbesítési kísérlet napját követő első munkanapon ismét ki kell osztani kézbesítésre. Természetesen, ha a címzett másképpen rendelkezett a kézbesítésre vonatkozóan, akkor azt kell irányadónak tekintenünk.
t an e!
m
nu
r w. ea
PD FC
ce.
Amennyiben a feladó első kézbesítési kísérletnek a szombati kézbesítést jelölte meg, akkor a csomagküldeményeket első alkalommal szombaton kell kiosztani. Kivétel az az eset, amikor a csomag feladására pénteken került sor és az a kézbesítőpostához csak hétfőn érkezett meg. Ebben az esetben a csomagot első alkalommal az érkezés napján kell kiosztani.
Az árufizetéses küldeményhez csatolt készpénz-átutalási megbízást, vagy utánvételi lapot nem szabad a fóliatasakból kivenni. A kiosztást végző postahely vezetője ettől eltérően is rendelkezhet.
ww
A „Címzett fizet” szolgáltatással feladott küldeményeknél ellenőrizni kell, hogy a felvevő a kísérőokirat „Címzett fizet” rovatán a kézbesítéskor fizetendő díjat feltüntette-e. Amennyiben ez nem történt meg, a kiosztónak a felvevőpostával fel kell venni a kapcsolatot annak érdekében, hogy a feladóval kötött szerződés alapján adjon tájékoztatást a beszedendő díjról. Ezt követően a díjat feljegyzi a kísérőokirat „Címzett fizet” rovatába, és ezzel egyidejűleg a felvevőpostát „Hibaközléssel” tájékoztatja a szabálytalanságról.
Az „Érkezés napján kézbesítendő” jelzővel ellátott küldeményeket az érkezést követő első kiosztás alkalmával kell elvégezni
107
POSTALOGISZTIKA o A Posta Sped, Posta Gold Sped, Posta Sped Plusz csomagküldemények kiosztását külön szabályok szerint kell elvégezni. Postacsomagok postahelyi kézbesítésre történő kiosztása manuális postahelyeken
A postahelyi kézbesítőnek az alábbiak szerint kell kiosztani a postahelyen kézbesítendő csomagokat:
ria
l
o a csomagraktáros kiemeli a tasakokból az átvételi elismervényeket, majd azokat dátumbélyegzővel való ellátásuk után, számlálás nélkül a kiosztónak átadja.
5 co T
o a kiosztott postacsomagok darabszámát az Egyenlegbe beírja, átvételét a postahelyi kézbesítővel elismerteti, majd a postahelyi kézbesítő leszámoló könyvében történő megterhelés után átadja a postahelyi kézbesítőnek.
m
o az utánvételes postacsomagok darabszámát tört alakban kell feltüntetni (sommás/utánvételes)
ce.
r w. ea
t an e!
A kiosztó a bérmentesítés nélkül feladott postacsomagok díját megállapítja, annak összegét az átvételi elismervényre feljegyzi. A kiosztó a kézbesítésre előkészített átvételi elismervényeket darabszám terhelés nélkül átadja a postahelyi kézbesítőnek. Amennyiben a kézbesítésre érkezett csomagok kiosztását és a csomagraktár kezelését ugyanaz a dolgozó végzi, a fenti feladatokat teljes egészében neki kell ellátni.
nu
Postacsomagok számítógépes kiosztása
ww
PD FC
A kézbesítőknek történő kiosztást segíti, a vonalkód alapján történő kiosztás. A számítógéppel támogatott kézbesítési rendben beérkező csomagok vonalkód adatait kódolvasóval le kell olvasni, és azt számítógépes nyilvántartásba kell venni. Az adatokat naponta nyomtatott formában is őrizni kell. Ebben az esetben a kísérőlevél átvételi elismervényén dátumbélyegzőt nem kell alkalmazni. A további kiosztással kapcsolatos kezelési feladatok az előzőekkel azonosak.
Utalványok kiosztása postahelyi és házhoz kézbesítésre A kiosztónak az átvevőtől megkapott utalványokat a további kezelés érdekében három csoportba kell osztania:
háznál kézbesítendő és kifizetendő utalványokra, A kiosztó kézbesítőjárásonként szétosztja az utalványokat. Darabszámukat megállapítja és beírja a „kézbesítők leszámoló könyvének anyagmérlegébe”. A kézbesítők megvizsgálják, hogy azok mind az ő kézbesítőjárásukba szólnake, majd egyeztetik a darabszámot a leszámoló könyvbe írt darabszámmal. Ha a darabszám egyezik, akkor a kézbesítők az anyagmérlegbe beírt adat mellett egyeztetési jelet alkalmaznak, és a leszámoló könyv erre szolgáló részén a kiosztott utalványok átvételét aláírásukkal elismerik. 108
POSTALOGISZTIKA
ce.
háznál kézbesítendő, de a szolgáltató helyen kifizetendő utalványokra
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
A kézbesítő köteles a kézbesítő járatjelzőjében meghatározott útvonalának megfelelően sorba rakni, majd eggyel kezdődően folyószámozni az utalványokat. Ezt a folyószámot az utalvány erre szolgáló részére is fel kell írni. Az utolsó folyószámnak meg kell egyezni a leszámoló könyvbe beírt darabszámmal. A kézbesítők részére készpénzellátmányt kell adni, a főpénztáros közreműködésével. Az egyszerre kiosztható összeghatár függ a biztonsági szempontoktól, az aktuálisan használatos riasztó berendezésektől is. Nagy forgalmú szolgáltató helyeken a vezető engedélyezheti, hogy a kiosztott utalványok darabszámát és az ellátmány összegét maguk a kézbesítők állapítsák meg. Ilyen esetben az utalványokat az ezzel megbízott dolgozó kézbesítőjárásonként szétosztja. Ezután számlálás nélkül átadja a kézbesítőknek. Ezután a kézbesítők az utalványokat megvizsgálják, hogy szabályosak-e, a járásukba tartoznak-e, majd az utalványokat sorba rakják és sorszámozzák. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a postai szolgáltatóval – Magyar Posta Zrt. – megállapodást köt a nyugellátási postautalványok kifizetésére. A megállapodás értelmében valamennyi nyugellátási postautalványt összegtől függetlenül a címhelyen – háznál vagy támponton – kell kifizetni. A nyugdíjasokat „Kifizetési naptár”-ral tájékoztatni kell arról, hogy mely napon kapják meg a járandóságot. A kézbesítő a megállapított kifizetési sorrendet köteles betartani. Az „Egyszeri nyugellátási postautalvány”-t a kézbesítőpostához történő beérkezést követően ki kell fizetni, a kifizetést későbbi időpontra nem lehet halasztani. Az egyszeri nyugellátási utalvány érvényességi ideje 30 nap.
nu
Ebbe a kategóriába tartozó utalványokat nevezzük tételes utalványoknak. Tételes utalványok a következők: a mindenkori minimálbér összegénél nagyobb összegű utalványok,
o
a pénzforgalmi betétkönyvben jóváírandó utalványok,
ww
PD FC o
o
a tételesen kezelt nemzetközi postautalványok.
A pénzforgalmi betétkönyvben jóváírandó, és a tételesen kezelt nemzetközi postautalványok kiosztása a kézbesítőíven történik, miután a postahelyi kézbesítőnaplóba is beírásra – előjegyzésre – került.
szolgáltató helyen kézbesítendő és kifizetendő utalványokra Ebbe a csoportba tartoznak a fiókbérlőknek, a postán maradó címzéssel, és a szolgáltató helynek, vagy annak dolgozójának érkezett utalványok. Az utalványok kiosztása a „Postahelyi kézbesítőnapló”-ban történik. A naplóba az utalványok adatait a kiosztó írja be. A nagy forgalmú szolgáltató helyeken, ahol az utalványokat nem a postahelyi kézbesítő fizeti ki, a szolgáltató helyen kifizetendő utalványokat külön postahelyi kézbesítőnaplóba írják be. A napló folyószámát az utalványok erre kijelölt helyén fel kell tüntetni.
109
POSTALOGISZTIKA
IX. POSTAI KÜLDEMÉNYEK KÉZBESÍTÉSE, A LESZÁMOLÁS RENDJE A kézbesítésről általában
5 co T
ria
l
A posta életében a kézbesítés – mint az egyik legfontosabb alaptevékenység - mindig is kulcsfontosságú szerepet töltött be, és a minőségi szolgáltatás a versenypiaci körülmények között egyre inkább előtérbe kerül. „A világ bármely postáját nézzük, a kézbesítők felé elsődleges elvárás, hogy gyors és precíz munkával juttassák el a küldeményeket a címzettekhez. A feladat csak látszatra egyszerű, számtalan feltételnek kell teljesülne ahhoz, hogy ügyfeleink elégetten dőljenek hátra karosszékeikben.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
m
A kézbesítés színvonalas működtetéséhez igen fontosak a megfelelően kialakított háttérfolyamatok, technológiák, a szakképzett munkaerő, ugyanakkor a külső feltételek igen jelentős hatást gyakorolnak a kézbesítésre; hiányuk esetén a legjobban szervezett logisztikai folyamat mellett sem lehetséges a teljes körű ügyfél-elégedettség elérése. Míg a belső folyamatokra közvetlen ráhatással rendelkezik a Posta, hiszen például átalakíthatja a technológiát, változtathatja a feldolgozási rendszerét stb., addig a külső tényezők esetében közvetett módon tud pozitív lépéseket tenni. Ezek után logikus kérdés, melyek is azok a külső tényezők? Ha röviden szeretnénk meghatározni, akkor a kézbesítők munkáját befolyásoló környezeti elemeket tekinthetjük külső feltételeknek. Például a települések fejlettsége, infrastruktúrája, a lakosság részéről biztosított tárgyi feltételek rendelkezésre állása. 17
ww
A kézbesítőhálózat korszerűsítése prioritást kell, hogy élvezzen, hisz csak optimális hálózattal és az erőforrások hatékony, de egyben a piaci igényekhez rugalmasan alkalmazkodó felhasználásával lehetséges helyt állni. A jelenlegi kézbesítőhálózat reakcióképességét, differenciált szolgáltatás képességét, igényekhez igazodó rugalmasságát a jövőbeni kihívásokhoz kell igazítani. Szükséges a kézbesítési hálózatban rejlő tartalékok kiaknázása, jelenlegi folyamatok és ügyfélbarát szolgáltatások fejlesztése, informatikai támogatás megteremtése.
A 2013. január 1.-től érvényes piaci liberalizáció elsősorban a levélpiacot érinti, a csomag, a pénzügyi szolgáltatások piaca már korábban is teljesen nyitott. A piacnyitást követően a versenytársakkal meg kell küzdeni az ügyfelekért. Üzlet és ügyfélorientálttá kell válni, egyszóval sikeressé kell válnunk a piaci környezetben. A jelenlegi kézbesítés színvonalával az ügyfelek nagy része vélelmezhetően elégedett, de a környezeti változások új kihívást teremtenek. A legfontosabb az, hogy kiderüljön: mire van szükségük egyéni és üzleti ügyfeleknek, s kapjanak értéket a pénzükért. A posta számára érték a Társaság missziója és
17
lLásd: Lipuszné Deák Zsuzsanna, Kovácsné Nyíri Erika: A kézbesítést befolyásoló külső feltételek javítása érdekében tervezett intézkedések Budapest Kézirat.
110
POSTALOGISZTIKA stratégiai célkitűzése, mely az ügyfelek értékelvárásainak figyelembe vételével született. A kézbesítő hálózat korszerűsítésének ezen értékelvárások szerint kell történnie. A kézbesítés, mint téma fontosságát az is jelzi, hogy vele szemben nemcsak állandó, hanem különösen sokrétű elvárások is vannak. Nevezetesen: jogszabályi, ügyfél, alkalmazotti, management, nemzetközi, technológiai, stb. A téma áttekintésére a következő ábra ad lehetőséget: (lásd 28. sz. ábra) 28. sz. ábra
ria
l
Ügyfelek
5 co T
Pontosság, rugalmasság, egyszerűség
Piaci részesedés megtartása, növekedés
nu
ce.
Nyereséget hozó új ügyfelek megszerzése
r w. ea
Jelenlegi ügyfelek megtartása
PD FC
Szolgáltatások kínálatának bővítése
t an e!
m
Piaci növekedés, nyereség, vélemény, bizalom
Ügyféligény kielégítése
ww
Szolgáltatásfejlesztés
Technológia képességek
Támogató képességek
Munkaerő Munkaerő-gazdálodás felhasználás
Szervezés irányítás
Kézbesítést segítő eszközök
Informatika
Háttértevékenység támogatása
Szabályozási struktúra
Logisztika
Infrastruktúra
Forrás: lásd [7] 10 oldal.
111
POSTALOGISZTIKA
ria
l
Az ügyfél elvárásokhoz igazodó kézbesítési hálózat kialakításához át kell alakítani a technológiai folyamatokat, eszközfejlesztésekre és az informatikai támogatás szélesítésére van szükség. A kézbesítés szervezeti felépítése során a kézbesítő pontok alkalmazása szükségszer, amelynek irányításával kell biztosítani a kézbesítést a nagyobb városokban. A jelenlegi kézbesítők az indokoltnál több időt töltenek belső tevékenységekkel és az indokoltnál kevesebbet saját kézbesítő járásukban. A kézbesítő posták jelentős részénél még az érkezett küldemények járásra osztását is a kézbesítők végzik. A járáson belüli küldemény sorba rendezés, könyvelt küldemény adatainak egyeztetése, készpénzellátmány átvétele illetve a délutáni leszámolás jelentős időt vesz el a tényleges kézbesítéstől. Egy korszerűbb kézbesítőhálózat működtetése érdekében szükséges lenne: Az ügyféligényekhez igazodó fejlesztésre
o
Kézbesítési modell kidolgozására
o
A felvétel és a kézbesítés elkülönítésére
o
Korszerűbb munkamódszerekre, eszközökre
o
A biztonsági szempontok állandó érvényesítésére
m
ce.
t an e!
A postai kézbesítési hálózat
5 co T
o
nu
r w. ea
A postai szolgáltató a küldemények kiosztása után köteles a küldeményeket a címzett részére a feladó által megjelölt helyen az erre a célra szolgáló levélszekrénybe történő elhelyezéssel, illetve a címzettnek vagy egyéb jogosult átvevőnek történő átadással kézbesíteni.
ww
PD FC
A küldemények címiratában megjelölt helyre a kijelölt szolgáltatóhely kézbesít. A kézbesítéssel megbízott szolgáltatóhely a területileg illetékes felettes irányítószerve által meghatározott lakott helyen (településen, településeken, település részeken) köteles a küldemények kézbesítéséről gondoskodni. Ezt a területet kézbesítőkerületnek nevezzük. Kézbesítőkerület tehát, valamely szolgáltatóhely kézbesítési illetékessége alá tartozó terület. A kézbesítőkerületet a területileg illetékes felettes irányítószerv jelöli ki. A kézbesítőkerület két részre osztható:
Belterület (Belterületnek tekintendő a közigazgatás által belterületté nyilvánított településrész) Külterület (Külterületnek számít az a belterületen kívül eső lakott hely, amely még az adott önkormányzat illetékessége alá tartozik.)
A belterületi kézbesítés a településen megoldható centralizált, decentralizált vagy központosított formában. Centralizált kézbesítésről beszélünk akkor, amikor egy adott településen minden házhoz kézbesítendő postai küldeményt ugyanaz a szolgáltatóhely kézbesít.
112
POSTALOGISZTIKA Decentralizált kézbesítés esetén a házhoz kézbesítendő küldeményeket az adott településen több szolgáltatóhely kézbesíti. A decentralizált kézbesítés előnye, hogy lerövidül a holt út, (esetleg meg is szűnik) ezáltal a kézbesítő több időt tud a kézbesítőjárásában eltölteni. Kis településeken általában centralizáltan, nagy településeken pedig, decentralizáltan szervezik a kézbesítést. A centralizált kézbesítés is alkalmazható nagyobb települések kézbesítésének szervezésében, azonban megnövelheti azt a távolságot, amelyet a kézbesítő a járásáig megtesz.
ria
l
Ha egy helység területén több szolgáltatóhely kézbesít, a kézbesítőkerületek határait és az általuk kézbesítendő küldeményfajtákat a területileg illetékes felettes irányítószerv határozza meg.
5 co T
A kézbesítőkerület általában olyan nagy, hogy egy személy ott nem tudja ellátni az oda szóló küldemények kézbesítését. Ezért a kézbesítő kerületet kisebb részekre kell felosztani. Ezeket a kisebb részeket hívjuk kézbesítőjárásoknak. A kézbesítőjárás tehát azt a területet foglalja magába, ahol egy kézbesítő kézbesít.
ce.
t an e!
m
A kézbesítőjárások számát a szolgáltató helyek véleményének figyelembe-vételével a területileg illetékes felettes irányítószerv normatívák alapján határozza meg. A normatívák magukba foglalják a kézbesítőjárás nagyságát, a kézbesített küldemények mennyiségét, a terepviszonyokat, a címhelyek számát.
r w. ea
A kézbesítésre kerülő küldemények mennyisége, fajtája és a helyi lehetőségek figyelembevételével kerülhet sor a kézbesítő szolgálat szakosítására.
nu
PD FC
A szakosított kézbesítés előnye, hogy a szolgáltató magasabb színvonalon tudja teljesíteni a szolgáltatásokkal szembeni minőségi elvárásokat. A kézbesítés szakosításának bevezetése csak a nagy forgalmú szolgáltató helyeken célszerű és gazdaságos. A kézbesítő szolgálat szakosítása egy adott szolgáltató helyen belül, vagy egy adott település több szolgáltató helyek között is megvalósítható.
ww
A szolgáltató helyek közötti szakosítás akkor indokolt, ha ezáltal az adott tevékenység eszközigénye jobban kielégíthető, a kézbesítési idő jelentős csökkenését eredményezi, illetve a kézbesítés biztonságosabbá válik.
A kézbesítő szolgálat szakosítását az alábbi ágak szerint célszerű megoldani:
egyesített kézbesítés, gyorsszolgálati kézbesítés, hírlapkézbesítés, csomagkézbesítés.
A szakosított kézbesítési feladatokat ellátják:
az egyesített kézbesítők, a támpontkézbesítők, a külterületi kezelők, a mobilpostai kézbesítők,
113
POSTALOGISZTIKA
a gyorsszolgálati kézbesítők, a hírlapkézbesítők, a csomagkézbesítők, a postahelyi kézbesítők.
A csomagkézbesítés ellátásának módjai:
l
helyi csomagkézbesítő-járat, centrális csomagkézbesítő-járat, (Egy adott kézbesítőbázisról kiinduló, több település csomagkézbesítését ellátó gépkocsijárat) mobil posta, közreműködő, aki lehet postamester, vagy csomagkézbesítést ellátó vállalkozó, egyesített kézbesítő, külterületi kezelő, egyéb postai munkavállaló.
ria
5 co T
A területileg illetékes felettes irányítószerv határozza meg, hogy az egyes területeken a teljes körű csomag házhoz kézbesítést milyen módon kell megoldani.
m
A centrális csomagkézbesítő-járat esetében a kiosztás és a leszámolás a járatot indító bázison történik. A centrális csomagkézbesítő-járat részére leszámoló könyvet kell rendszeresíteni.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
Az egyesített kézbesítővel történő kézbesítés esetenként, a címhelyek távolsága és a csomagok terjedelme miatt megvalósíthatatlan. A szolgáltató helynek ilyen esetben távbeszélőn a területileg illetékes felettes irányítószerv által kijelölt kézbesítőbázistól kell segítséget kérni. A kézbesítőbázisnak gondoskodni kell a csomag kézbesítéséről, vagy rendkívüli járattal, vagy más átcsoportosítással. A csomagkézbesítő-járatoknak a külterületi támpontos kézbesítésbe bevont területekre címzett csomagokat a rendeltetési szolgáltatóhely szerinti kézbesítésre illetékes szolgáltató helynek kell átadni.
ww
A centrális kézbesítőjáratnak és a mobil postának a csomagot, a sikertelen kézbesítést követően a rendeltetési hely szolgáltatóhelyén, vagy a kézbesítésre illetékes szolgáltató helyen kell letéti kezelésre leadni. Ha a rendeltetési hely szolgáltatóhelyén a csomagot annak zárva tartása miatt nem lehet átadni, akkor a következő munkanap nyitvatartási idején belül kell biztosítani a csomag átadását. Ebben az esetben a címzettnél hátrahagyott értesítő kiállításánál ezt figyelembe kell venni.
A mobil posta lényege és jellemzője A 79/2004. (IV. 19.) számú Kormányrendelet lehetőséget biztosít a postai szolgáltató számára, hogy a települések belterületén kívüli lakott helyeken, valamint a 2000 lakosnál kisebb népességszámú településeken mobil posta működtetésével biztosítsa a postai szolgáltatások igénybevételének lehetőségét. Ez vonatkozik a felvételre és a kézbesítésre egyaránt. A mobil posta által végzett kézbesítést nevezhetjük körzetesített kézbesítésnek. A körzetesített kézbesítőjárat olyan egyesített kézbesítőjárat, amely egy kézbesítőbázisról kiindulva több önálló településen és egyéb településrészen háznál történő kézbesítést és meghatározott körű küldeményfelvételt is végez. Küldeményfelvételt vagy háznál, vagy a kijelölt tartózkodási helyen végez a mobiljárat kezelője.
114
POSTALOGISZTIKA Külterületi kézbesítés A települések belterületnek nyilvánított részén kívüli lakott részeket külterületnek nevezzük. A külterületek ritkábban lakottak, nehezebben közelíthetőek meg. Gyakran az alapvető biztonsági követelmények sem valósíthatók meg. Előfordulhat, hogy a külterületi rész könnyebben megközelíthető egy olyan postai szolgáltatóhelyről, amelyik más közigazgatási területhez tartozik. Az ilyen területeket a postai kézbesítés szempontjából idegen külterületnek nevezzük.
ria
l
Külterületi lakott helyekre a szolgáltató a kézbesítést vagy háznál, vagy támponton végezheti. A támpontos kézbesítés a szolgáltató által – a kijelölt támpontokon – elhelyezett csoportos levélszekrénybe történő kézbesítést jelent.
5 co T
A támponton történő kézbesítésre a Nemzeti Hírközlési Hatóság adhat engedélyt. A kézbesítés módja alapján az alábbi külterületi kézbesítőjáratokat különböztetünk meg:
m
nu
Mobil posta. A belterületi kézbesítésnél ismertetett szabályok alapján minden postai küldeményt házhoz kézbesít az engedélyezett érték- és összeghatárig. A nem kézbesíthető küldeményekről értesítést kézbesít a címzettek részére. Munkája során meghatározott körű felvételt is végez, háznál illetve a felvételre kijelölt helyen.
ww
ce.
t an e!
Támpontkézbesítő. Az engedélyezett érték- és összeghatárig valamennyi postai küldeményt kézbesíti (kivétel a postacsomag) a támponton elhelyezett csoportos levélszekrény útján, vagy a tartózkodási idő alatt jelentkező átvételi jogosultnak. A nem kézbesíthető küldeményekről, illetve a postacsomagokról értesítést kézbesít a címzettek részére. Tevékenysége kiegészül az engedélyezett érték- és összeghatárig a küldemények felvételével.
PD FC
Külterületi kezelőjárat. Valamennyi postai küldeményt házhoz kézbesíti az engedélyezett érték- és összeghatárig. A nem kézbesíthető küldeményekről értesítést kézbesít a címzettek részére. Tevékenysége kiegészül az engedélyezett érték- és összeghatárig a küldemények felvételével.
r w. ea
A kézbesítés általános szabályai: Az érkezett küldeményeket vagy házhoz kézbesítik, vagy a postai szolgáltató helyen adják át az átvételre jogosult személynek. Az előbbit házhoz kézbesítésnek vagy röviden kézbesítésnek, az utóbbit postahelyi kézbesítésnek nevezzük.
A házhoz kézbesítendő küldemények köre:
a levélpostai küldemények, küldeményenként 2 kg tömeghatárig,
az utalványok (nemzetközi is) egyenként 100.000 Ft összeghatárig,
115
POSTALOGISZTIKA
az értéknyilvánítással feladott levélküldemények, küldeményenként 100.000 Ft értékhatárig ,
nyugellátási utalványok összeghatárra tekintet nélkül,
20 kg tömeghatárig, küldeményenként 100.000 Ft értéknyilvánításig a belföldi és a nemzetközi postacsomag,
a táviratok,
a házhoz nem kézbesíthető küldeményekről az értesítők.
A postai szolgáltató helyen kell kézbesíteni:
azokat a küldeményeket, amelyekről kézbesítő okiratot vagy értesítőt kézbesítenek házhoz, és a küldemények kézbesítése a szolgáltató helyen történik. Pl.: a házhoz címzett 100.000 Ft feletti értéknyilvánítással feladott levélküldemény,
ce.
azokat a küldeményeket, amelyekről a sikertelen házhoz kézbesítés esetén a küldemény érkezéséről értesítést hagyott a címhelyen,
r w. ea
t an e!
m
azokat a küldeményeket, amelyeket címzésük alapján a szolgáltató helyen kell kézbesíteni, pl. fiókbérlőnek, illetve raktárbérlőnek címzett, valamint a postán maradóként címzett küldeményeket,
5 co T
ria
l
a szolgáltatóhely címére érkezett küldeményeket.
nu
ww
PD FC
A könyvelt postai küldemények kézbesítése előtt az átvételi jogosultságot és a személyazonosságot minden esetben igazoltatni kell. A szolgáltató nem könyvelt levélpostai küldemény kézbesítésekor is kérheti a személyazonosság igazolását. (pl.: kétség esetén). Magánszemély átvételi jogosultságát az alábbi iratok valamelyikével igazolhatja:
személyi igazolvánnyal (könyv formátumú), illetve személyazonosító igazolvánnyal, (kártya formátumú), vagy annak igénylését igazoló hatósági okirattal,
katonai igazolvánnyal,
tartózkodási engedéllyel,
letelepedési engedéllyel,
bevándorlási engedély,
ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással,
útlevéllel,
116
POSTALOGISZTIKA 2001. január 1-jét követően kiadott vezetői engedéllyel (jogosítvánnyal).
A személyazonosság igazoltatásakor a kézbesítő okiratra a személyazonosság igazolására szolgáló okirat elnevezését, betűjelét és számát fel kell tüntetni. Átvételi jogosultság magánszemély címzett esetén
ria
l
Az érkezett küldemények átvételére a címzett jogosult. Címzettnek azt a személyt tekintjük, akinek nevét és lakáscímét a küldemény címében a feladó feljegyezte. Ha a címzett előre tudja, hogy a kézbesítés időpontjában nem tartózkodik otthon, a címére érkezett küldemények átvételére más személyt is meghatalmazhat. 100.000 Ft értékhatár felett az értéknyilvánítással feladott küldeményeket és a mindenkori minimálbér magasabb összegű utalványokat csak a címzettnek, vagy az általa meghatalmazott személynek szabad kézbesíteni.
a helyettes átvevő.
m
a meghatalmazott,
ce.
t an e!
a címzett,
r w. ea
5 co T
A posta könnyíteni igyekszik a címzett helyzetén, ezért bizonyos esetekben a postai küldeményeket a címzettel kapcsolatban álló személynek is átadja. Őket tekintjük helyettes átvevőnek. Tehát a magánszemélyeknek címzett küldemények esetében a küldeményeket átveheti:
nu
PD FC
A kézbesítőnek ezt a sorrendet kötelessége betartani. Ez azt jelenti, például, ha a címzett meghatalmazást adott a címére érkezett utalványok átvételére, akkor az utalványt a kézbesítő nem kézbesítheti helyettes átvevőnek. A kézbesítés szempontjából helyettes átvevőnek kell tekinteni: a címhelyen tartózkodó 14. életévét betöltött, személyazonosságának
ww
igazolására szolgáló okirattal rendelkező közeli hozzátartozó, vagy az élettárs,
a címhelyen tartózkodó bérbeadó, szállásadó, ha az természetes személy.
A közeli hozzátartozók körét a Polgári Törvénykönyv. 685. § b; pontja tartalmazza, amelybe a következő személyek tartoznak:
a házastárs,
az egyenes ágbeli rokon (akik között leszármazói, illetőleg felmenő kapcsolat van: pl.: dédszülő, nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, dédunoka),
az örökbefogadott, a mostoha - és a nevelt gyermek,
az örökbefogadó, a mostoha - és a nevelőszülő,
a testvér.
117
POSTALOGISZTIKA A helyettes átvevőnek jogosultságát igazolni kell, a kézbesítő okiraton aláírása mellett fel kell tüntetnie a címzettel való kapcsolatát, pl. feleség. A helyettes átvevő nem jogosult minden küldemény átvételére. Vannak olyan korlátozások, amelyeket a helyettes átvevőnek történő kézbesítésnél be kell tartani. Helyettes átvevőnek nem kézbesíthető:
a sérült könyvelt küldemény,
a „saját kézbe ” szolgáltatással feladott küldemény, a 100.000 Ft-ot meghaladó utalványok,
a 100.000 Ft-ot meghaladó értéknyilvánítással feladott küldemény
ria
a nemzetközi postautalvány,
5 co T
l
bármilyen küldemény, ha ez ellen a címzett a szolgáltatónál írásban tiltakozik.
t an e!
m
Ezekről a küldeményekről a címzett vagy meghatalmazott keresésének sikertelensége esetén, a címhelyen csak értesítőt hagy hátra a kézbesítő.
ce.
Átvételi jogosultság szervezetek, vagy gazdasági társaságok esetén
r w. ea
A szervezetek címére érkező küldemények átvételére a szervezet vezetője, vagy meghatalmazottja jogosult.
vezetője
(képviselője)
átvételi
nu
PD FC
Gazdasági társaságok és egyéb szervezet jogosultságát az alábbi okiratokkal igazolhatja: Gazdasági társaságok esetében:
ww
o cégkivonattal, cégmásolattal, o közokiratba foglalt vagy ellenjegyzett létesítő okirattal (társasági szerződés, alapító okirat, vagy alapszabály), o aláírási címpéldánnyal.
Egyéb szervezet esetében: o létesítő okirattal, illetve kinevezési okirattal, közgyűlési jegyzőkönyvvel, o költségvetési szerv által történt előzetes bejelentés esetén az ott betöltött vezetői jogosultságot igazoló arcképes hivatali igazolvánnyal.
A felsorolt okiratok esetében a közjegyző által hitelesített másolat is elfogadható. Idegen nyelvű okiratnak csak a hiteles magyar fordítása fogadható el. Az okiratok érvényességét vizsgálni nem kell, a bemutatott okiratok közül a később kiállítottat kell figyelembe venni.
118
POSTALOGISZTIKA A vezetői minőség igazoltatása történhet előzetes bejelentéssel, vagy minden küldemény átvételekor. A kézbesítő szolgáltatóhely feladatai a bejelentés elfogadásakor
Ellenőrizni kell a „bejelentés” szabályos kiállítását. A bemutatott okirat alapján meg kell állapítani a jogosultságot. Fontos, hogy ennek az ellenőrzésnek nyoma maradjon a szolgáltató helyen.
5 co T
ria
l
A bejelentés alapján a képviselő adatait a szolgáltatóhely dolgozójának be kell írnia a „Jogi személyek – meghatalmazások nyilvántartás ”- ának soron következő sorába. Erre való hivatkozásul a nyilvántartás aktuális folyószámát a bejelentésre és a bejelentés adatai alapján kiállított “Igazolvány”-ra fel kell jegyezni. A szervezet képviselője (vezetője) részére a dolgozó igazolványt állít ki, amely igazolja, tulajdonosának a küldemények átvételére és meghatalmazások adására vonatkozó jogosultságát.
m
Meghatalmazás
ce.
t an e!
A meghatalmazás a küldemény címében megjelölt helyen, továbbá a szolgáltató helyen, illetve az idegen szolgáltató helyi kézbesítést végző postahelyen jogosít a küldemények átvételére. Lehet: eseti, határozott időtartamú, visszavonásig érvényes.
r w. ea
A meghatalmazást (illetve meghatalmazásokat):
jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéb szervezetek estében, az arra jogosult vezető vagy képviselő adja.
nu
természetes (magán) személyek esetén a címzett,
PD FC
A meghatalmazást a címzett, vagy a vezető:
közokiratban,
ww
teljes bizonyítóerejű magánokiratban vagy
a küldemény kézbesítését végző szolgáltatóhely alkalmazottja előtt írásban adhatja.
A meghatalmazásnak kötelező adattartalma van. Egy meghatalmazással több természetes személy is meghatalmazható, akik közül bárki jogosult a küldemények átvételére. Arra is van lehetőség, hogy egy meghatalmazáson ugyanazt a természetes személyt több személy is meghatalmazza. A meghatalmazás hatályát veszti:
a meghatalmazott vagy a meghatalmazó halálával,
a meghatalmazás visszavonásával,
119
POSTALOGISZTIKA
a meghatalmazott lemondásával, a maghatalmazó vagy a meghatalmazott átalakulásával, nevének megváltozásával,
szervezet
megszűnésével,
a maghatalmazó vagy a meghatalmazott szervezet felszámolásával, vagy végelszámolásának elrendelésével, a meghatalmazásban megjelölt érvényességi időtartam leteltével.
l
Kézbesítői pénzkezelés
ria
A kézbesítők meghatározott összegű készpénzellátmányt kaphatnak. A kézbesítők a készpénzátvétel után a pénzt pénznemenként rendezve a pénztárcába helyezik el.
5 co T
Az utalvány összegét háznál csak akkor fizethetik ki, miután a címzett, vagy a jogosult átvevő az utalványon az átvételt már elismerte. Ekkor a kézbesítők a pénztárcájukból kiszámolják a kifizetésre kerülő összeget, az utalványról leválasztják a szelvényrészt.
ce.
t an e!
m
Az átvevőnek pénznemenként hangosan leszámolják a darabszámot, és végül a szelvényrészt is átadják. Utánvételes küldemény kézbesítésekor a kézbesítők, csak akkor adhatják át a küldeményt, miután a címzett az utánvétel összegét kifizette, a küldemény átvételét a kézbesítő okiraton aláírásával elismerte.
nu
PD FC
r w. ea
A portós levélküldemények átadására is csak a portó összegének kifizetése után kerülhet sor. A címzett fizet szolgáltatással érkezett csomagküldemények kézbesítésénél a kézbesítők csak akkor adhatják át a csomagot, miután a címzett a portó összegét kifizette, és a küldemény átvételét a kísérőlevél átvételi elismervény részén aláírásával elismerte. Az esetleges vámtartalmú, utánvételes küldemények esetében is csak a megfelelő összeg átvétele és az átvétel elismertetése után kézbesíthető a küldemény.
ww
A házhoz kézbesítés alapszabályai
A kézbesítők a járatjelzőben meghatározott útvonalon és sorrendben közlekednek. Kézbesítés közben a küldemények átvételére jogosultakkal szemben mindig figyelmesen, előzékenyen, udvariasan és szolgálatkészen kell viselkedniük.
Munkájuk közben nagy gondot kell fordítaniuk a postatitok megóvására. Átvételre jogosulatlan személynek más küldeményeit megmutatni nem szabad. A kézbesítő, a kézbesítés biztonsága, a tévedések a viták megelőzése érdekében a küldemények kézbesítésekor, tevékenységét a legcélszerűbb sorrendben, a gyakorlati tapasztalatok alapján kialakított módszer szerint végzi. Ezt a sorrendet, munkamódszert valamennyi küldemény kézbesítésénél a kézbesítőnek betartani.
120
POSTALOGISZTIKA A kézbesítés javasolt sorrendje:
A címzett utáni tudakozódás:
ria
l
A küldemény kézbesítése előtt (ha a kézbesítő a címzettet személyesen nem ismeri) először a címzett után kell tudakozódni. A címzett utáni tudakozódás során körültekintően kell eljárni, és csupán a címzett neve után szabad érdeklődni. Nem szabad a küldeményről információt mondani, ezt a postatitok megóvása teszi szükségessé, hiszen a postai küldeményekről csak a feladónak, vagy a címzettnek lehet felvilágosítást adni. A személyazonosság igazolása
m
A díjak beszedése, az átvétel elismertetése
t an e!
5 co T
A címzett utáni tudakozódás alapján jelentkező személyt a kézbesítő először igazoltatja. Mindaddig, amíg a személyazonosságot megfelelően nem igazoltatta, semmilyen adatot nem közölhet. A személyazonosság igazoltatása után tájékoztatja a kézbesítő a címzettet a kézbesíteni kívánt küldeményről és tisztázza, hogy a küldeményt a címzett át kívánja-e venni, vagy sem.
ce.
nu
A küldemény átadása
PD FC
r w. ea
A küldemény(ek) kézbesítése alkalmával esedékes díjat, (pl.: utánvételi összeget, portót stb.) az átvétel elismertetése előtt kell beszedni. Csak a kézbesítő okirat aláíratása után lehet a küldeményt a jogosult átvevőnek átadni, illetőleg az utalvány összegét kifizetni. A kézbesítő okiratot a jogosult átvevőnek a kézbesítő előtt kell aláírnia.
Csak a személyazonosság igazolása, a díjak kiegyenlítése, az átvétel elismerése után kerülhet sor a küldemény átadására. A szabályos kézbesítés igazolása
ww
A szabályszerű (jogosult átvevőnek történő) kézbesítést a kézbesítőnek valamennyi kísérőlevélen és utalványon – az erre kijelölt helyen – aláírásával, vagy az aláírását tartalmazó névbélyegző lenyomatával és a kódszámának feltüntetésével igazolnia kell.
A kézbesítés elismertetésének általános formája: A címzett, vagy jogosult átvevőjével a könyvelt küldemény átvételét a kézbesítő okiraton kell elismertetni. Ez mindig a teljes név kiírásával és a dátum feltüntetésével történik. Ha nem a címzett veszi át a könyvelt küldeményt, akkor a címzett és az átvevő közötti kapcsolatot is fel kell tüntetni.
121
POSTALOGISZTIKA A közönséges levélpostai küldemények levélszekrény útján is kézbesíthetők, a címhelyen jogosult átvevőt a kézbesítőnek nem kell keresni. Az ingatlan tulajdonosának illetve a címzettnek a feladata, hogy:
a többlakásos épületben, irodaházak, üzletházak és hasonló jellegű intézmények esetében az épület bejárata közelében csoportosan elhelyezett címhelyenkénti egyéni,
ria
l
a kertes ház esetében a cím szerinti bejáratánál,
a lakópark, ipari park, gyártelep esetében a telek bejáratánál, portaszolgálatnál,
egyéb esetekben a címhely ajtaján
5 co T
a küldemény épségét garantáló levélszekrény felszereléséről gondoskodjék, és lehetővé tegye az ahhoz való biztonságos hozzáférést.
m
Postautalvány kézbesítése
ce.
A nyugellátási utalvány összegét 100.000 Ft-ig a helyettes átvevőnek – de csak egyenes ágbeli rokonnak, vagy élettársnak – is ki lehet fizetni. A nyugellátás esedékességének hónapjában elhunyt címzett részére érkezett állományi ellátást kizárólag a házastársnak, gyermeknek, unokának, szülőnek, nagyszülőnek vagy testvérnek lehet kifizetni, ha az összeg átvevője adatairól nyilatkozik. A nyilatkozat aláírását a postai dolgozó előtt kell megtenni. A Posta vizsgálja a nyilatkozat adatait, az elhunyttal való kapcsolat megjelölését, majd azt bevonja és napi összesítés készítését követően a PEK-nek a levelezések között továbbítja.
ww
nu
Az összeget csak akkor fizetheti ki, ha a jogosult átvevő az átvételt elismerte. A kézbesítő a szabályos kézbesítést köteles az átvételi záradékban olvasható aláírásával és kódszámának feltüntetésével igazolni.
PD FC
r w. ea
t an e!
A postautalványok háznál történő kifizetését és kézbesítését kézbesítési sorrend szerint kell elvégezni. Az utalványok kézbesítése és kifizetése során a kézbesítőnek figyelnie kell:
A pénzintézeteknél folyószámlával rendelkező címzettek kérhetik, hogy a postacímükre házhoz címezve érkező utalványokat a készpénzben történő kifizetés helyett a szolgáltató az utalványt juttassa el a hitelintézethez, a bankszámlájukon való jóváírás céljából. Az utalványt ilyen esetben „Telepítési záradékkal” kell ellátni, és azt a szolgáltató helyre vissza kell vinni.
A tételes utalványok esetében a kézbesítő a címzett részére értesítést kézbesít, az utalvány összege a szolgáltató helyen kerül kifizetésre. A kézbesítő az értesítést közönséges levélküldeményként levélszekrénybe is kézbesítheti. A címzett vagy
122
POSTALOGISZTIKA meghatalmazottja az értesítőn feltüntetett szolgáltató helyen veheti fel az érkezett összeget. A külföldről érkező tételes utalványt – az esetleges telepítési szándék közlése végett – az átvételre jogosultnak be kell mutatni. Ha az átvételi jogosult az összeg telepítését kéri, a telepítéshez szükséges adatok feltüntetése után az utalványt vissza kell vinni a szolgáltató helyre. Ha az összeg forintban történő kifizetését kéri, az 100.000.-Ft. összeghatárig lehetséges a jogosult átvevő részére. Postacsomagok kézbesítése
A küldeménnyel együtt a kísérőlevél címiratát is át kell adni az átvevőnek. Arra viszont ügyelnie kell, hogy az utánvételes postacsomag utánvételi lapját a szolgáltató helyre visszavigye.
ce.
A Vámhivatal által egyszerűsített vámeljárásban továbbított küldeményeket CN 23 vámáru-nyilatkozat 2 példánya kíséri, amelyen feltüntetésre került címhely szerint illetékes Fővámhivatal neve. Az ilyen, főleg kereskedelmi forgalomban érkező, vagy magánszemélynek szóló gyógyszer, vagy engedélyköteles küldeményeknél először csak a CN 23 vámáru-nyilatkozat egy példányát kell házhoz kézbesíteni, a küldemény érkezéséről szóló értesítés mellett. A címzettnek a megkapott CN 23 vámáru-nyilatkozatot 2 munkanapon belül nyilvántartásba vétel miatt be kell mutatni az illetékes Vámhivatalnak. A küldeményért a címzett akkor jelentkezhet a szolgáltató helyen, ha a CN 23 vámáru-nyilatkozaton feltüntetésre került a nyilvántartási szám, valamint a vámhatóság bélyegzőlenyomata.
ww
nu
A magánszemélyek részére érkező küldemények (a gyógyszer és az egyes engedélyköteles küldemények kivételével) végleges vámkezeléssel és a vám kiszabásával kerülnek a kézbesítő szolgáltató helyhez.
PD FC
A külföldről és az EU-n kívüli országból érkező postacsomagok kézbesítése attól függ, hogy a küldeményt az NPKK forgalmát felügyelő Vámhivatal szabad forgalomba helyezte-e, vagy egyszerűsített vámeljárás keretében továbbította a címzett szerinti területi Fővámhivatalhoz.
r w. ea
t an e!
m
A postacsomagok átvételét a kísérőlevél átvételi elismervény részén kell elismertetni a jogosult átvevővel. (év, hónap, nap és teljes névaláírás, ha nem a címzett vette át, a kapcsolat is)
5 co T
ria
l
A postacsomagok háznál történő kézbesítését kézbesítési sorrend szerint kell végezni. Fontos kézbesítési szempontok az alábbiak:
Időgarantált csomagküldemények (Prémium csomag, Kényelem csomag, Egyedileg kezelt csomag, Üzleti csomag) kézbesítése:
Az időgarantált csomagok átvételét a kísérőokirat átvételi elismervény részén kell elismertetni a jogosult átvevővel. (év, hónap, nap és teljes névaláírás, ha nem a címzett vette át a kapcsolat is),
123
POSTALOGISZTIKA
Az első sikertelen kézbesítési kísérletet követően a csomagot a kiosztó postahelyre kell visszavinnie a kézbesítőnek. Letéti kezelésbe nem adható, mert a küldemény kézbesítését a következő munkanap ismét meg kell kísérelni. Kivételt képez az üzleti csomag, mert annak kézbesítését csak egyszer kíséreljük meg. Előfordulhat az első sikertelen kézbesítési kísérletet követően olyan eset is, hogy a kiosztó postára visszavitt csomagot a címzett még aznap szeretné átvenni. Kérése abban az esetben teljesíthető, ha a postahelyi kézbesítést ellátó munkahely és a kiosztó posta között a küldemény átadása szabályosan és külön szállítás nélkül megoldható. Ha az időgarantált csomagot második alkalommal, vagy a címzett kérésére történő kézbesítés esetén sem sikerül a kézbesítőnek kézbesítenie, a küldemény érkezéséről a címhelyen szintén értesítőt kell kiállítani és a levélszekrényben elhelyezni. (Értesítőként ekkor az „Értesítő csomagküldemény érkezéséről” nyomtatványt kell a kézbesítőnek kitölteni és hátrahagyni.)
ce.
A második (Üzleti csomagnál az első) sikertelen kézbesítést követően a küldeményt letéti kezelésbe kell adni. Ha a címzett az időgarantált csomag típusának megfelelő átvételi határidő lejáratáig nem veszi át a küldeményt, akkor „Nem kereste” jelzéssel a feladónak vissza kell küldeni.
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
Ha az időgarantált csomagot első alkalommal nem sikerül a kézbesítőnek kézbesítenie, a küldemény érkezéséről a címhelyen értesítőt kell kiállítani és a levélszekrényben elhelyezni. (Értesítőként a kísérőokirat 3. részét, az „Értesítő/címzett példánya” részt kell a kézbesítőnek hátrahagyni.)
l
nu
PD FC
Hálózatos kereskedelmi csomag kézbesítése
ww
A hálózatos kereskedelmi csomagoknál a kézbesítést, a feladást követő kettő munkanapon belül a címhelyen meg kell kísérelni. A jogosult átvevővel a küldemény átvételét a Kézbesítőíven és az Átvételi elismervényen külön el kell ismertetni. A címzett fizet többletszolgáltatás és az ismételt kézbesítés esetén, a kézbesítéskor szedett díjakról minden esetben nyugtát vagy számlát kell adni.
Sikertelen kézbesítés esetén a címzettet „Értesítő kereskedelmi csomag érkezéséről” c. nyomtatványon kell a küldemény érkezéséről értesíteni. (Ez a nyomtatvány a fuvarlevél része) Az értesítőn a kézbesítési kísérlet pontos időpontját, a kézbesítés sikertelenségének okát, és azt a telefonszámot, amelyen az ismételt kézbesítés külön díj ellenében kérhető, fel kell jegyezni. A küldeményt a kézbesítésre illetékes szolgáltató helyen kell letétbe helyezni.
124
POSTALOGISZTIKA PBP Plusz és PBP Economic csomagküldemények kézbesítése
l
ria m
Ha a PBP Plusz csomagot első alkalommal nem sikerül a kézbesítőnek kézbesítenie, a küldemény érkezéséről a címhelyen értesítőt kell kiállítani és a levélszekrényben elhelyezni. (Értesítőként a kísérőokirat „Értesítő” részét kell a kézbesítőnek hátrahagyni.) A PBP Economic küldemény kézbesíthetetlensége esetén értesítőként az „Értesítő küldemény érkezéséről” nyomtatványt kell a kézbesítőnek kiállítani és hátrahagyni. Az első sikertelen kézbesítési kísérletet követően a PBP Plusz csomagot a kiosztó postahelyre kell visszavinnie a kézbesítőnek. Letéti kezelésbe nem adható, mert a küldemény kézbesítését a következő munkanap ismét meg kell kísérelni. Kivételt képez a PBP Economic küldemény, mert annak kézbesítését csak egyszer kíséreljük meg.
PD FC
5 co T
A PBP Plusz csomagok átvételét a kísérőokirat átvételi elismervény részén kell elismertetni a jogosult átvevővel. (év, hónap, nap és teljes névaláírás, ha nem a címzett vette át, a kapcsolat is). A PBP Economic küldemények átvételét a Kézbesítőíven kell az átvevőnek elismernie.
Előfordulhat az első sikertelen kézbesítési kísérletet követően olyan eset is, hogy a kiosztó postára visszavitt PBP Plusz csomagot a címzett még aznap szeretné átvenni. Kérése abban az esetben teljesíthető, ha a postahelyi kézbesítést ellátó munkahely és a kiosztó posta között a küldemény átadása szabályosan és külön szállítás nélkül megoldható.
ww
ce.
A kézbesítőnek az árufizetés összegének kivételével a készpénzben beszedett díjakról nyugtát vagy számlát kell adni.
t an e!
Ha a kézbesítő a címhelyen nem talál átvételi jogosultat (címzett, meghatalmazott, helyettes átvevő), akkor a címzett szomszédjának, illetve munkahelyre címzett küldemények esetén a címzett munkatársának is kézbesítheti a küldeményt.
nu
A PBP Plusz küldemények kézbesítését kétszer a PBP Economic küldemény kézbesítését egyszer kell megkísérelni.
r w. ea
Ha a PBP Plusz csomagot második alkalommal, vagy a címzett kérésére történő kézbesítés esetén sem sikerül a kézbesítőnek kézbesítenie, a küldemény érkezéséről a címhelyen szintén értesítőt kell kiállítani és a levélszekrényben elhelyezni. (Értesítőként ekkor az „Értesítő küldemény érkezéséről” nyomtatványt kell a kézbesítőnek kitölteni és hátrahagyni.) A második (PBP Economic küldeménynél az első) sikertelen kézbesítést követően a küldeményt letéti kezelésbe kell adni. Ha a címzett a küldemény típusának megfelelő átvételi határidő lejáratáig nem veszi át a küldeményt, azt „Nem kereste” jelzéssel a feladónak vissza kell küldeni.
125
POSTALOGISZTIKA Soron kívül kézbesítendő küldemények kézbesítése A gyorsutalványt, továbbá azt a küldeményt, amelynek soron kívüli kezelését a címzett kérte, érkeztetés és kiosztás után belterületen, soron kívül kell házhoz kézbesíteni. A kézbesítés a küldemény fajtájának megfelelő szempontok szerint történik. Szombati napokon a szolgáltató a hétvégi kézbesítési pótdíj megfizetése esetén kézbesíti házhoz a táviratot. Vasárnap és munkaszüneti napokon a távirat-kézbesítés szünetel.
ria
l
Kézbesítéskor a kézbesítő okiraton a kézbesítés idejét óra, perc megjelöléssel kell feltüntetni.
5 co T
Ha a soron kívüli kézbesítést a címzett kérte, a soron kívüli kézbesítés díját be kell szedni. EMS küldemények kézbesítése
m
Belföldi
ce.
t an e!
A belföldi gyorsposta (EMS) küldemények kézbesítését a postai szolgáltató helyeknek a soron kívüli kézbesítés keretében az előírt időn belül kézbesíteni kell.
nu
ww
PD FC
r w. ea
Az átvevő a küldemény átvételét a küldeménnyel érkezett „kézbesítő-okirat”-on ismeri el, (év, hónap, nap, teljes névaláírás). A küldeménnyel együtt címiratot is át kell adni az átvevőnek. A címirat nélküli, a portós, az utánvételes gyorspostaküldemények átvételét a kézbesítő a „kézbesítőíven” ismerteti el. A portós és az utánvételes küldeményt csak akkor adhatja át az átvételi jogosultnak, miután a portó, illetve az utánvétel összegét kifizette. A felvételre kijelölt településeken 500.000 Ft értékhatárig a küldemény házhoz kézbesíthető. Az egy kézbesítő által, egy fordulóban kézbesíthető küldemények értéknyilvánításának összege együttesen nem haladhatja meg az 500.000 Ft-ot. A küldemény átvételére a címzett, meghatalmazott és a helyettes átvevő jogosult. A küldeményt levélszekrény útján nem lehet kézbesíteni. A küldemény házhoz kézbesítését kétszer kell díjmentesen megkísérelni. Amennyiben az első kézbesítési kísérletkor átvételre jogosult nem tartózkodik a címhelyen, „Értesítés gyorsposta küldemény érkezéséről” okiratot kell hagyni. A felvételre kijelölt települések kézbesítésre kijelölt postáinak a második kézbesítést még a tárgynapon meg kell kísérelni.
Nemzetközi A küldemény kézbesítő okirataként a címirattal összefüggő „kézbesítő okirat”-ot kell használni. A küldemény kézbesítését az átvételre jogosult aláírásával ismeri el. Az átvevő nevét az aláírás felett nyomtatott betűvel is fel kell tüntetni, a kijelölt rovaton pedig a kézbesítés pontos időpontját.
126
POSTALOGISZTIKA A vámmentes küldeményeket a szolgáltatóhely házhoz kézbesíti. A Budapestre címzett vámmentes küldeményeket az EMS Központ kézbesíti hétfőtől szombatig. A vidékre címzett vámmentes küldeményeket munkanapokon valamennyi kézbesítő posta kézbesíti. Szombati napon csak a felvételre kijelölt települések kézbesítőpostái végeznek kézbesítést. Vasárnap és munkaszüneti napokon kézbesítés nincs.
l
A vámköteles EMS küldemények kézbesítési rendje eltérő Budapesten és vidéken.
5 co T
ria
A Budapestre címzett vámköteles tartalmú küldemény érkezéséről az NPKK a címzettet írásban értesíti. A kézbesítő szolgáltatóhely a küldemény helyett az NPKK által kitöltött vámkezelésre szóló értesítőt küld a címzettnek. A címzett az értesítő alapján az NPKK-ban rendelkezhet a küldeménye további sorsáról.
ce.
t an e!
m
A vidékre címzett vámköteles küldemények esetében a címzettnek a küldeményt kísérő CN 23 vámáru-nyilatkozat 2. és 3. példányát kell kézbesíteni. A címzett a CN 23 vámáru-nyilatkozatot beviszi a területileg illetékes vámhivatalba és ott az érkezett vámárut nyilvántartásba veteti. A területileg illetékes vámhivatal a CN 23 vámáru-nyilatkozat megjegyzés rovatában feltünteti a nyilvántartási számot, és azt aláírással és bélyegzővel hitelesíti.
nu
r w. ea
A címzett a küldeményt a kézbesítő szolgáltató helyen a nyilvántartásba vett CN 23 vámáru-nyilatkozat egyik példányának átadása után kapja meg. A kézbesítő szolgáltatóhely a nyilvántartásba vett CN 23 vámáru-nyilatkozatot a kézbesítő okirat mellett 5 évig köteles megőrizni.
PD FC
Vámeljárás nélkül tilos a küldemény kézbesítése!!!
Közvetett kézbesítés
ww
A kézbesítés során előfordul, hogy a címzés szerinti helyen a kézbesítő nem tud a címzettel találkozni, vagy ez csak hosszas utánjárással, várakozással lenne biztosítható. Az olyan magánszemélynek szóló postai küldeményeket, amelyek címadataiban a kézbesítés helyéül: fegyveres szervezetet, büntetés-végrehajtási és javítóintézetet, egészségügyi, illetve szociális ellátást nyújtó intézetet, szállodát, diák- és munkásszállót, üdülőt, irodák, üzletházak esetében az üzemeltető, vagy jogszabállyal azonos tekintet lá eső szervezetet
127
POSTALOGISZTIKA jelöltek meg címhelyként, a szolgáltatóhely a szervezet vezetőjének, vagy az általa erre meghatalmazott átvevőjének adja át a küldeményeket a további címzettek részére történő kézbesítés végett. Közvetett kézbesítést a szervezetre, intézetre illetékes kézbesítő szolgáltatóhely a saját kézbesítőkerületében végezhet. Vannak olyan küldemények, amelyeket közvetett úton nem lehet kézbesíteni. Ezek az alábbiak: a sérült könyvelt küldemény,
vámdíjjal terhelt küldemények,
a saját kézbe szolgáltatással feladott küldemény,
minden olyan küldemény, amelynek közvetett kézbesítését a jogszabály, vagy a felek megállapodása kizárja,
m
5 co T
ria
l
ce.
r w. ea
t an e!
A kézbesítő szolgáltatóhely „Közvetett kézbesítőkönyv”-et ad át a szervezet képviselőjének (vezetőjének). A képviselőt fel kell kérni, hogy a kézbesítőkönyv elején lévő meghatalmazást töltse ki, és abban jelölje ki azt a közvetítő személyt, aki a küldeményeket közvetett kézbesítésre átveszi. Ha a szerv vezetője több közvetítőt is megjelöl, akkor a kijelöltek mindegyike egyedül veheti át a küldeményeket, kézbesítési okiratokat és értesítőket.
nu
PD FC
Közvetett kézbesítést minden szolgáltatóhely csak a saját kézbesítési kerületében végezhet. A meghatalmazás adatait a szolgáltató helyen nyilvántartásba kell venni. A közvetítő személyében beállt változásokat a kézbesítő szolgáltató hellyel írásban közölni kell.
ww
A kézbesítő kívánságára a közvetítő a személyazonosságát igazolja. A kézbesítő a küldeményeket csak a meghatalmazásba bejegyzett személynek (vagy személyeknek) kézbesítheti. A küldemények átvétele előtt a közvetítőnek joga van arra, hogy azok ép és sértetlen állapotáról meggyőződjék. A könyvelt küldemények átvételét a közvetítő teljes névaláírással, és szükség esetén bélyegzőlenyomattal ismeri el. Átvételkor a közvetítőnek meg kell fizetnie a küldeményeket terhelő díjakat (pl.: portó összege). Tértivevény különszolgáltatással feladott küldemények átvételekor a közvetítőnek a tértivevényen is el kell ismernie az átvételt. Az esetleges díjak közvetítőtől való beszedése és az átvétel elismertetése után a kézbesítő köteles a közvetítőnek átadni a tételes küldeményeket, ajánlott küldeményeket, az utalványösszeget a postautalvány szelvény részével együtt.
128
POSTALOGISZTIKA Közvetett kézbesítés ellátása a postahelyen Ha a küldemények kézbesítése a postán történik, a közvetett kézbesítőkönyvbe a szükséges záradékot a postahelyi kézbesítő írja be. A kézbesítés rendje azonos az előzőekben említettekkel.
ria
l
A közvetítőnek gondoskodni kell arról, hogy a címzett a küldeményt lehetőség szerint még a postai kézbesítés napján átvegye. Ha erre nem lenne mód, akkor három munkanap áll rendelkezésre, hogy a küldemény a címzetthez eljusson. A három munkanapba beleszámít a postai kézbesítés napja is, a közbeeső munkaszüneti nap azonban nem.
5 co T
A közvetett kézbesítő az átvett küldeményekért és azok szabályos kézbesítéséért felelősséggel tartozik. A közvetett kézbesítés szabályosságát az egyesített kézbesítőnek vagy a postahelyi kézbesítőnek kötelessége minden alkalommal ellenőrizni.
ce.
r w. ea
Sérült küldemények kézbesítése
t an e!
m
A három munkanapon belül nem kézbesíthető küldeményeket a hozzájuk kapcsolódó okiratokat (pl.: postautalvány összeget és a postautalvány szelvény részét, a postacsomagot és a kísérőlevél „Átvételi elismervény-értesítő” részét), valamint az értesítőket legkésőbb a harmadik munkanapot követő munkanapon vissza kell adni a kézbesítőnek, illetve a postán a postahelyi kézbesítőnek.
nu
PD FC
A sérült küldemények kézbesítése eltérő módon alakul. A sérült közönséges és az ajánlott különszolgáltatással feladott levélpostai küldemények kezelése attól függően változik, hogy a sérülés a tartalmat veszélyezteti, vagy nem veszélyezteti.
ww
Ha a sérülés a küldemény tartalmát veszélyezteti, akkor a sérülést meg kell szüntetni. A sérülés megszüntetésének módja a sérülés mértékétől függően változik. A küldeményeket a címzettnek (átvételre jogosultnak) házhoz lehet kézbesíteni. A sérült értéknyilvánításos küldemény érkezéséről a címzettet értesíteni kell. Az értesítőn tájékoztatni kell a küldemény érkezéséről, annak sérült állapotáról és a szolgáltató helyen való megjelenés szükségességéről. A sérült értéknyilvánításos küldeményt a szolgáltató helyre bejövő címzett jelenlétében és tanúskodásával kell felbontani. Ha a tartalomból nem hiányzik, és a címzett kifogás nélkül veszi át a küldeményt, akkor nincs szükség jegyzőkönyv felvételére. Amennyiben hiány mutatkozik, akkor jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ügyfél eldöntheti, hogy az értéknyilvánításos küldeményt:
kártérítési igény nélkül átveszi,
kártérítési igény mellett veszi át,
a sérülés miatt nem veszi át.
A további eljárást ennek megfelelően kell elvégezni.
129
POSTALOGISZTIKA Sérült postacsomag kézbesítése A szolgáltató helyek a belföldön feladott, nem tételesen kezelt sérülten, átburkolva, zsákolva és jegyzőkönyvvel érkezett postacsomagot házhoz kézbesítik. A címzett a kézbesítő által bemutatott jegyzőkönyv II. részének megtekintése után eldöntheti, hogy a küldeményt: o
kártérítési igény nélkül átveszi,
o
kártérítési igény mellett veszi át, illetve
o
a tartalom megtekintését kéri,
o
a sérülés miatt nem veszi át.
5 co T
ria
l
A további eljárást ennek megfelelően kell elvégezni.
A szolgáltatóhelyek a külföldről érkezett, vagy a tételesen kezelt postacsomagokról „Értesítőt” kézbesítenek házhoz a címzett részére. Az értesítőn jelezni kell, hogy a sérült csomagot a címzett, vagy a meghatalmazott a postán veheti át. Ha az átvételi határidőn belül a címzett nem jelentkezik a küldemény átvételére, azt kézbesíthetetlenként kell kezelni.
Kézbesített küldemények visszavétele
ce.
r w. ea
t an e!
m
nu
PD FC
A már kézbesített küldemények visszavételi szabályai között különbséget kell tenni a tévesen, illetve a szabályosan kézbesített küldemények között. A visszavételi eljárásra – egyes esetekben küldeménykategóriák szerint eltérő – szabályok vannak.
Küldemények idegen postahelyi kézbesítése
ww
Olyan településeken, ahol több posta működik, a közönségszolgálat minőségének javítása érdekében a postai küldemények kézbesítésének meggyorsítása érdekében került bevezetésre az idegen postahelyi kézbesítés. Lényege, hogy az eredménytelen házhoz kézbesítési kísérletet követően a kézbesítő a nem sérült, értéknyilvánítással feladott küldeményeket, ajánlott küldeményeket, utalványokat, közönséges portós levélpostai küldeményeket nem viszi vissza a kézbesítő postára, hanem a címzettek lakóhelyéhez közelebb eső felvevő postán leadja. A címzettek a címhelyen hátrahagyott értesítővel a postán vehetik át a küldeményeiket.
Az idegen postahelyi kézbesítést ellátó szolgáltató helyeket a felettes irányítószerv jelöli ki. A címzett lakásán vagy a levélszekrényben hátrahagyott értesítőn megfelelő tájékoztatást kell adni arról, hogy melyik postahelyen vehető át a küldemény.
130
POSTALOGISZTIKA A szolgáltatók biztonsági okokból meghatározhatják azokat a küldeményeket, amelyeket nem lehet idegen postahely útján kézbesíteni. Általában ezek az átadásból kizárt küldemények:
gyorsutalvány,
a címzett huzamosabb távolléte miatt letétbe helyezett küldemények,
a sérült küldemény.
ria
olyan értéknyilvánításos csomagok, postacsomagok, amelyről visszajelentést kell küldeni, illetőleg a feladónak vissza kell küldeni,
l
5 co T
Postahelyi kézbesítés, kézbesítés fiókbérlők részére, átvételi határidők
A postahelyi kézbesítő kezeli:
azokat a küldeményeket, amelyekről a sikertelen házhoz kézbesítés esetén a küldemény érkezéséről értesítést hagyott a címhelyen a kézbesítő,
ww
nu
azokat a küldeményeket, amelyekről kézbesítő okiratot, vagy értesítőt kézbesítenek házhoz, és a küldemények kézbesítése a szolgáltatóhelyen történik. Pl.: a házhoz címzett 100.000 Ft feletti értéknyilvánítással feladott levélküldemény,
PD FC
azokat a küldeményeket, amelyeket címzésük alapján a szolgáltatóhelyen kell kézbesíteni, pl. fiókbérlőnek, illetve raktárbérlőnek címzett, valamint a postán maradóként címzett küldemények,
r w. ea
ce.
t an e!
m
A postahelyi kézbesítést a posta létszámától és tagozódásától függően egy vagy több dolgozó végezheti. A postahelyi kézbesítést is általában a házhoz kézbesítésre vonatkozó szabályok szerint kell ellátni. A tételes küldemények őrzésére külön értékőrzőt kell biztosítani, ide zárja el a postahelyi kézbesítő a kézbesítendő értékesebb küldeményeket.
a szolgáltatóhely és a dolgozóinak címére érkezett küldeményeket.
A postán maradó küldemények kézbesítése. Postán maradónak nevezzük azokat a küldeményeket, amelyeket a címzett a szolgáltatóhelyen kíván átvenni, ezért oda címezteti. A „Postán maradó” vagy „Poste restante” jelzéssel érkezett küldeményekre érkezéskor fel kell tüntetni kézírással a visszaküldés esedékességének napját. A postán megjelöléssel feladott küldeményeket a megérkezés napjától számított 30 naptári napig veheti át a címzett a postán. A közönséges küldeményeket a postahelyi kézbesítő igazoltatás nélkül adja át az érte jelentkezőnek. Könyvelt küldemény esetében a jelentkező személyazonosságát igazoltatni kell.
131
POSTALOGISZTIKA A postahelyi dolgozók címére érkező küldemények kézbesítésére nem térünk ki. Kézbesítés fiók és raktárbérlőnek A fiókbérlet a küldeménykézbesítés sajátos változata. Azoknak az ügyfeleknek, akik a részükre érkezett küldeményeiket postán szeretnék átvenni, lehetőség van a postafiók bérlésére. A postafiókra címzett küldemények átvételére a posta nyitvatartási ideje alatt a bérlő, vagy a meghatalmazottja jogosult.
ria
l
A posta a kijelölt postahelyein lehetővé teszi a raktárbérlést, így a címzett a részére érkezett postacsomag és értéknyilvánításos postacsomagok átvételét a szolgáltató helyen veszi át.
5 co T
Postafiókot és raktárt az erre kijelölt szolgáltató helyeken személyazonosság igazolása után lehet bérelni. Fiókbérlet valamennyi házhoz kézbesítéssel foglalkozó szolgáltató helyen kérhető. Ha egy helységben több szolgáltatóhely van, azoknál a szolgáltató helyeknél is lehetőség van a fiókbérlésre, amelyeket a felettes irányítószerv kijelölt.
t an e!
m
A szolgáltatás csak szerződés alapján vehető igénybe, az árjegyzékben meghatározott díj megfizetése esetén. A szolgáltatóhely a fiókbérlő rendelkezésére nyitott vagy zárható fiókot biztosít.
ce.
r w. ea
A közönséges levélküldeményeket úgy kell a fiókba beosztani, hogy a hivatalos órák alatti érkezés esetén is az anyag lehetőleg fél órával az érkezés után a bérlő rendelkezésére álljon. Ezeket a küldeményeket a postafiók bérlője, a fiók kulcsával rendelkező személy átvételi jogosultság igazoltatása nélkül átveheti.
nu
PD FC
A fiókbérlőt a könyvelt küldemények érkezéséről a fiókba helyezett értesítővel kell tájékoztatni. A könyvelt küldeményeket a bérlő, vagy a meghatalmazottja veheti át, az átvételi jogosultság igazolása után a postahelyi kézbesítőtől. Könyvelt küldemények átvételét a kézbesítő okiraton a bérlőnek aláírásával el kell ismernie.
ww
Az Integrált Posta Hálózat FO és gépes postáin a fiókbérlőnek lehetősége van a fiókbérleti szerződést „e-érkezés postafiókra” szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés melléklettel kiegészíteni. Az „e-érkezés postafiókra” szolgáltatás igénybevétele esetén a fiókbérlőnek érkező küldemények IPH-ba történő kiosztását követően a rendszer előállítja a fiókbérlő értesítését, melyet az üzenetközpont a megadott SMS fogadására alkalmas telefonszámra, vagy e-mail címre továbbít.
132
POSTALOGISZTIKA Átvételi határidők: A sikertelen házhoz kézbesítés esetén a küldemények érkezéséről a kézbesítő a megfelelő „értesítő” hátrahagyásával tájékoztatja a címzettet, majd a küldeményt a kézbesíthetetlenség jelzésével ellátva visszaviszi a postahelyre. A szolgáltatóhely azonnal nem küldi vissza a küldeményt a feladónak, hanem bizonyos ideig még letétbe helyezi, annak érdekében, hogy a címzett, vagy a jogosult átvevő átvehesse azt. A letét időtartama a küldemény fajtájától függ.
l
Az átvételi határidők az alábbiak: a hivatalos irat esetében a második kézbesítési kísérlet napját követő 5 munkanap,
ria
a „postán maradó” megjelöléssel feladott küldeménynél a megérkezés napjától számított 30 naptári nap,
belföldi postacsomagnál a kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő 5 munkanap (ezt a címzett 5 munkanappal írásban meghosszabbíthatja),
egyetemes szolgáltatási körbe tartozó küldeménynél 10 munkanap,
EMS küldemény esetében kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő 5 munkanap,
nemzetközi postacsomagnál kézbesítési kísérlet és az értesítés elhelyezésének napját követő 10 munkanap, kivételes esetekben vámdíjmérséklés, illetve elengedési kérelem esetében - 60 naptári nap.
ce.
nu
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ww
Az átvételi határidő az értesítés elhelyezésének napját követő munkanapon kezdődik (hivatalos irat esetében a második értesítés elhelyezésének napját követő munkanapon).
133
POSTALOGISZTIKA A kézbesítői leszámolás rendje A leszámolás alapelvei, leszámolási kötelezettség A kézbesítőknek, amikor befejezték a küldemények kézbesítését, leszámolás céljából vissza kell menniük a postahelyre. A leszámolás a kiosztott küldeményekre, a készpénzellátmányokra és a beszedett összegeke terjed ki.
5 co T
ria
l
A kézbesítés során a küldemények többsége kézbesítésre kerül, de lehetnek olyan küldemények, amelyek valamilyen oknál fogva nem kerültek kézbesítésre. pl. átvételi jogosultat nem talált a kézbesítő, vagy a címzett nem veszti át a küldeményt. A kézbesítés során beszedendő összeg a portó, utánvétel stb.
m
A kézbesítők leszámoltatásának időpontja a körútjukból való visszaérkezéshez, illetve a kézbesítés befejezéséhez igazodik. A postahelyi kézbesítőt szolgálatváltás esetén, továbbá a főpénztár napi zárása előtt még akkor is le kell számoltatni, ha szolgálatát tovább folytatja.
t an e!
A leszámolás időpontja általában a kiosztás napja. Erre azért van szükség, hogy:
a beszedett utánvételi összegek bevételezhetők legyenek, küldemény,
amelyet
nu
elintézésre, továbbításra kerüljön minden olyan kézbesíthetetlenség miatt hozott vissza a kézbesítő
PD FC
ce.
a kifizetett utalványok még aznap elszámolhatók legyenek,
r w. ea
ww
A leszámoló szolgálat megszervezése a szolgáltatóhely vezetőjének feladata. A leszámoló szolgálatot lehetőleg úgy célszerű megszervezni, hogy a kézbesítők egy munkahelyen végezhessék el a feladatokat. Nagyobb forgalmú szolgáltató helyeknél előfordulhat, hogy küldemény fajtánként külön munkahelyeken számolnak le a kézbesítők. Pl.: levélpostai küldemények, postacsomagok. A leszámoló szolgálat során ugyanazokat az okiratokat kell használni, mint a kiosztásnál. A leszámolás folyamatának meghatározott sorrendjét a pontos és gyors munkavégzés érdekében be kell tartani. A leszámoló által észlelt hiányosságokat a kézbesítőnek pótolni kell.
A leszámolás folyamata az alábbiak szerint alakul: A postahelyen a házhoz kézbesítést az egyesített kézbesítők, gyorsszolgálati kézbesítők, a szolgáltató helyen történő kézbesítést a postahelyi kézbesítők végzik. A csomag házhoz kézbesítése többféle megoldással történhet. Ezért a leszámolás technológiája is értelemszerűen más lesz az egyesített kézbesítőnél, a gyorsszolgálati kézbesítők, a csomagkézbesítőnél, a postahelyi kézbesítőnél. A leszámolással kapcsolatos munkafolyamatok azonban minden kézbesítő leszámolásánál azonosak.
134
POSTALOGISZTIKA A leszámolás folyamatát az alábbiak szerint kell végezni: A kézbesítő rendezi a kézbesítő okiratokat: ajánlott küldemények kézbesítőkönyve,
kézbesítőív,
utalványok tőszelvényei,
postacsomag kísérőlevelei,
gyorsposta-küldemények átvételi elismervényei,
postahelyi kézbesítőnapló stb.
5 co T
ria
l
A kísérőokiratokon (utalványok, postacsomagok esetében) a szabályos kézbesítést igazolása (aláírásával és kézbesítőjárás számának feltüntetésével)
kézbesítési előjegyzéssel,
kézbesíthetetlenségi jelzővel,
„vissza” jelzővel.
nu
r w. ea
ce.
t an e!
A nem kézbesített küldeményeket ellátja:
m
A kézbesítő küldemény fajtánként rendezi a nem kézbesített küldeményeket
PD FC
A kézbesítő átadja a leszámolónak:
az előkészített és rendezett kézbesítő okiratokat,
a nem kézbesített küldeményeket,
az idegen postahelyen leadott küldemények adatait tartalmazó rovatlap eredeti példányát.
ww
A leszámoló ellenőrzi:
a kézbesítő okiratok alapján a küldemények kézbesítésének átvételét, a kézbesíthetetlen küldeményeket, (miért nem kerültek kézbesítésre, ép, sértetlen állapotukat) és visszavételüket a kézbesítő okiraton elismeri.
135
POSTALOGISZTIKA A leszámoló a „kézbesítők leszámoló könyvében” összeállítja a leszámolást, amely magába foglalja:
az anyagról történő leszámolást,
a beszedett és kifizetett pénzösszegekről történő leszámolást,
a beszolgáltatásra kerülő összeg megállapítását.
A kézbesítő a megfelelő részen:
ria
l
A leszámoló a kézbesítőnek átadja a beszolgáltatás összegét tartalmazó leszámoló könyvet.
felrészletezi a beszolgáltatás összegét,
a pénzt és a leszámoló könyvet átadja a leszámolónak.
A leszámoló (főpénztáros) átveszi a beszolgáltatást.
m
5 co T
ce.
r w. ea
t an e!
A leszámoló (főpénztáros) megszámolja a kézbesítő által részletezett pénzt, egyezőség esetén a leszámoló könyvben egyeztetési jelet alkalmaz a darabszám és az összeg mellett. Eltérés esetén vizsgálja annak eredetét, majd rendezi az eltérést. A beszolgáltatás átvételét a leszámoló okirat erre kijelölt részén elismeri, az átvett pénzösszeg betűvel történő kiírásával és aláírásával.
nu
PD FC
A leszámolás összeállítását aláírásával igazolja a kézbesítő és a leszámoló.
ww
A leszámoló okiraton a leszámoló a „Leszámoló”, a kézbesítő a „Kézbesítő” megjelölésnél aláírásával igazolja, hogy a leszámolás adataival egyetért, a leszámolást elfogadja.
A leszámolónak még további teendői vannak:
az után-, vagy visszaküldendő küldemények továbbítása,
a letéti küldemények átadása,
a másnap újra kiosztásra kerülő küldemények átadása,
az elintézett tértivevények megvizsgálása és továbbítása,
a kézbesítő okiratok, kifizetett utalványok, csomagfedőlapok átadása,
a saját leszámolásának összeállítása.
136
POSTALOGISZTIKA A leszámolási munkafolyamatoknak – szinte küldeménykategóriánként – vannak részletes szabályai mind a levél, mind a csomag, mind az utalvány termékeknél (a gyorsszolgálati, a postahelyi kézbesítői munkakörökre egyaránt)
ce.
nu
ww
PD FC
r w. ea
t an e!
m
5 co T
ria
l
Budapest, 2012. szeptember
137
POSTALOGISZTIKA FELHASZNÁLT IRODALOM [1] Dr. Prezenszky József – Dr. Szegedi Zoltán: Logisztika - Menedzsment ISBN: 9789630959124 Kossuth Kiadó Zrt. Budapest 2005. p. 456 http://www.libri.hu/konyv/logisztika-menedzsment.html Letöltés dátuma: 2009. november 10.
ria
l
[2] Dr. Potóczki György: A katonai és a polgári logisztika határterületei civil szemmel. ZMNE, HADMÉRNÖK on-line 2011. (VI/1) ISSN 1788-1919 http://hadmernok.hu/2011_1_potoczki.pdf [3] Dr. Bukovics István - Dr. Potóczki György: A logisztikai funkciók szerepe a közigazgatásban. NKE KTK Budapest 2012 december.
5 co T
[4] Hermann Ottó: Postaforgalmi ismeretek WSÜF jegyzet 2012. p.33-34.
m
[5] Janurik Andrea: Néhány gondolat a fixpontú postahálózatról. Posta 2004. évi 2. szám. p 35-40. http://posta.hu/static/internet/download/Posta_2004_2_02.pdf
ce.
t an e!
[6] Németh Emil: A felvételi hálózat fejlesztésének irányai, kiemelt programok. Postás 2009. március. p. 1-4.
r w. ea
[7] Németh István: A kézbesítő hálózat korszerűsítési elképzelései, különös tekintettel a hatékony munkaerő-gazdálkodásra. Záródolgozat. Tehetségbank 3. csoportos fejlesztési program. Közép-Európai Egyetem Budapest 2007. p 9-14.
ww
[9] Magyar Posta hivatalos honlapja www.posta.hu
nu
PD FC
[8] Magyar Posta Küldeményforgalmi Üzletszabályzat és annak függelékei. http://posta.hu/ugyfelszolgalat/uzletszabalyzatok
[10] Postakezelési Utasítás egyes fejezetei
138
