Kábítószerügyi Egyeztet Fórum Pápa
PÁPA VÁROS DROGSTRATÉGIÁJA
2006.
Bevezetés
A kilencvenes évek társadalmi-gazdasági és politikai változásai jelent sen átrendezték a társadalom értékrendjét. Felmerült a tradicionális családi értékekhez való visszatérés gondolata éppen úgy, mint az ezzel élesen szembenálló, piaci alapokon nyugvó, fogyasztáscentrikus viselkedésmód. A piacgazdaság megjelenésére egymástól eltér válaszokat adott a társadalom. A sikeres életpályán mozgók könnyen alkalmazkodtak az új helyzethez. Egy másik tipikus magatartásforma, a "kivonulás", amely leginkább azokra jellemz , akik a rendszerváltást megel z társadalom értékrendjét rizték meg. A harmadik reakció azon társadalmi rétegeké, akik a kilencvenes évek eleje óta nem tudtak és tudnak alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz. Mindezek természetesen hatással voltak a társadalom mentálhigiénés helyzetére is: akik az új értékrendet nem tudják elfogadni, az általános közösségi normáktól eltér módon viselkednek. Ezek a tünetek deviáns magatartásba mehetnek át, amelyek alkoholizmust, kábítószer fogyasztást eredményezhetnek, de megn tt a depressziós, a szorongásos és a neurotikus tünet együttesek el fordulásának gyakorisága is. Fentiekre tekintettel az Országgy lés 96/2000.(XII.11.) számú határozatával döntött a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról. Tette ezt abból a felismerésb l kiindulva, hogy a kábítószerfogyasztás veszélyt jelent az egyénre, a közösségekre, és a társadalom egészére is. A jelenség értelmezési lehet ségei közül hazánk a multidiszciplináris modellt választotta, ami olyan szociológiai megközelítés, mely a jelenségnek egyfel l a társadalmi érték- és normarendszere szempontjából elfoglalt helyét, másfel l az egyének, családok, közösségek szocializációs szerepét veszi figyelembe, felhasználva a modern pszichiátria, kriminológia és más tudományok eredményeit. A jelenség befolyásolásának hazánk által választott modellje a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épít megközelítés. A büntet igazságszolgáltatás mellett szükség van tehát a megfelel megel zésre és a problémával küzd fogyasztó egészségügyi és szociális kezelésére. A kábítószer fogyasztás jelensége nem különíthet el más társadalmi problémáktól, mint pl. az egyenl tlenség, a munkanélküliség, a társadalmi leszakadás és a marginalizáció.
Fontos a kábítószer fogyasztók differenciált megítélése, a prevenció, a terápia és a büntet igazságszolgáltatás együttes és összehangolt alkalmazása az eredményes munkához.
A kábítószer fogalma A prevenciós tevékenység szempontjából fontos a kábítószer és a drog fogalmának elkülönítése. A kábítószer fogalmát a különböz szerz k különböz módon határozzák meg, ám abban szinte mindenki egyetért, hogy kábító hatású, a tudatállapotot módosító anyagok. A pszichoaktív szerek egyik része a modern társadalmakban élvezeti cikként jelenik meg, fogyasztásuk legális, kereskedelmi forgalomban beszerezhet . Hagyományosan ilyen anyagok az alkohol, a dohány, a kávé, a tea, bizonyos növényekb l kivont vagy szintetikus úton el állított gyógyszerek, illetve ide sorolhatók az utóbbi id ben megjelent különböz energia italok is. A pszichoaktív szerek másik része az európai kultúrkörben nem elfogadott, számos országban tiltott, illegális anyag. Kábítószer alatt az illegális szereket értjük, a drog fogalma pedig a legális és illegális pszichoaktív szereket együttesen tartalmazza.
El zmények Pápa Város Önkormányzatának Képvisel testülete: A 111/2001. (VI. 08.) kt. számú határozat 1. pontja alapján 2001. szeptember 15-ig helyi Kábítószerügyi Egyeztet Fórumot hoz létre (továbbiakban: KEF). A KEF m ködtetésével kapcsolatos adminisztratív, szervezési feladatok ellátásával a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatot bízza meg. A Kábítószerügyi Egyeztet Fórum nemcsak a kábítószerrel, hanem tágabb értelemben a drogproblémával foglalkozik.
A 38/2002. (III. 07.) kt. sz. határozat 2. pontja szerint szükségesnek tartja, hogy az Önkormányzat és intézményei - a Kábítószerügyi Egyeztet Fórummal együttm ködve - törekedjenek arra, hogy az általuk szervezett rendezvényeket is használják fel a kábítószer fogyasztás elleni küzdelemre.
A stratégia általános célja A Nemzeti Stratégia céljával megegyez en a helyi társadalom városunkban is az emberi méltóságot, a testi, lelki, szociális jólétet, illetve az alkotóképességet tartja kiemelt fontosságúnak. E tényez k megóvása és fejlesztése érdekében legyen képes kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefügg egészségügyi, szociális és b nügyi ártalmakat és hátrányokat. F célok A város lakói váljanak érzékennyé a drogprobléma iránt. Esélyteremtés arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására, ezzel szemben egy produktív életstílus kialakítására. (prevenció) A drogokkal kapcsolatba kerül és a drogproblémákkal küzd egyének és családok segítése (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció ) A kínálatcsökkentés el segítése. Alapelvek A tények els bbsége: a valós helyzet felmérése, kutatások általi feltárása. Partnerség, közös cselekvés a résztvev k között, figyelembe véve a regionális, országos és nemzetközi együttm ködés lehet ségeit. Átfogó megközelítés: egy-egy szakma a kérdés megoldását nem sajátíthatja ki és nem is vállalhatja magára. A stratégia teljesítését id közönként értékeljük, szükség szerint felülvizsgáljuk, módosítjuk. Eszközrendszer A mindenkor hatályos jogi szabályozás betartása, illeszkedve az Uniós szabályozáshoz és a nemzetközi egyezményekhez. A Nemzeti Stratégia fejlesztési feladatainak városunkra es részének megvalósítása. Széleskör konszenzus kialakítása a prevenció, gyógyítás, rehabilitáció, kínálatcsökkentés stb. szerepl ivel. Együttm ködés a drogproblémával szembekerül valamennyi intézmény, civil szervezet és szervez dés között.
Kábítószerügyi Egyeztet Fórum létrehozása, m ködtetése A Nemzeti Stratégia szerint a helyi stratégia kulcstényez i a Kábítószerügyi Egyeztet Fórumok. A helyi KEF 2001. október 2-án 14 taggal kezdte meg m ködését. Az azóta eltelt id szakban 8 f vel b vült a KEF tagok száma. A KEF-ben az állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek képviseltetik magukat: a prevenciós tevékenységben közrem köd k, a közösségfejlesztés szervezetei, az ÁNTSZ, a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat, a Városi Rend rkapitányság, a Polgármesteri Hivatal, Polgár rség, Pártfogó Felügyel i Szolgálat, Vám és Pénzügy rség, valamint az önkormányzatnak a problémában érintett intézményei. A Kábítószerügyi Egyeztet Fórum szervezeti felépítése A KEF külön munkaterv, szakmai program és jóváhagyott szervezeti és m ködési szabályzat szerint m ködik. Összegy jti az információkat, megfogalmazza az irányelveket, összehangolja a kezdeményezéseket, kisz ri a párhuzamosságokat, helyzetértékelést készít, megalkotja a helyi drogstratégiát, kapcsolódik az országos programokhoz, maga is szervezhet, illetve részt vesz helyi rendezvényeken, propagálja tevékenységét és szolgáltatási feladatokat is ellát. A KEF-et az elnök képviseli, akit az alelnök helyettesít. A KEF elnöke a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat mindenkori vezet je. Az elnök és az alelnök feladata hogy javaslatot tegyenek az éves programra, valamint az ülések napirendi pontjaira. A KEF adminisztratív teend inek ellátásáért a koordinátor a felel s. tartja a szakmai koordinációért felel s Nemzeti Drogmegel zési Intézettel a kapcsolatot.
Kutatások kezdeményezése és publikálása A város közoktatási intézményeiben már több alkalommal végeztek kérd íves felméréseket, melyek célja a drogfogyasztási szokások felmérése volt. Mivel a felmérések nem egységes szempontok szerint készültek, ezért összevetésük szinte lehetetlen volt. Éppen ezért a helyi Kábítószerügyi Egyeztet Fórum egyik els és legfontosabb feladatának tartotta a város összes oktatási intézményére kiterjed reprezentatív felmérés elkészíttetését. Az 1000 f s mintán elvégzett felmérés id pontja 2002. május 07-e volt, minden intézményben egy id ben, 50 kérdez biztos segítségével. A megkérdezett diákok a 13-18 évesek körébe tartoztak. Az anonim, önkitölt s felmérés kérdéseire adott válaszok elemzését 2002. szeptemberére készítette el a szakember. Az adatokat összegezve megállapítható volt, hogy a fiatalok egy része nem képes hasznosan, értékesen eltölteni a szabadidejét, s a korukhoz nem ill id töltés és a baráti ösztönzés a veszélyek felé viheti ket. Kirajzolódott, hogy egyes káros szenvedélyek kipróbálása a tanulmányi eredményekre is káros hatással van. Fontos momentumnak bizonyult a szül k és a baráti társaság mintaadó szerepe, s a család, mint els dleges szocializációs színtér. Az adatokat megismerve Pápa városa a közepesen fert zött települések között található. 2005 évben a korábbi állapotokkal való összehasonlítás, és az esetleges elmozdulások irányának és mértékének feltárása érdekében megismételtük a felmérést. A kérd íves adatgy jtésre a 2002-es kérd ívével teljesen megegyez tematika alapján 2005. márciusa elején került sor, melynek eredményei az alábbiakban összegezhet k: Megállapítható, hogy a Pápán tanuló diákok körében stagnáló, illetve kis mértékben megemelkedett drogfert zöttségér l beszélhetünk. A probléma kezelését a vizsgálat eredményeinek figyelembe vételével els sorban a helyi, kistérségi lefedés média ilyen irányú felvilágosító tevékenységben történ közrem ködésében, valamint a család-iskola viszony javításában látjuk. A feladat nem a vizsgálat során szinte adatszolgáltatást nyújtó érintettek személyének felderítésében fogalmazható meg, hanem a megel zés szakszer megszervezésében. Indokoltnak tartjuk a vizsgálat három év múlva történ megismétlését.
A felsorolt szerekkel kapcsolatba került diákok száma és aránya az egyes iskolatípusokon belül ( 2005.) Általános iskolai tanuló
Ópiumszármazékok Vadkender, hasis Kokain Amfetamin Oldószer LSD Altató orvosi rendelvényre Altató saját elhatározásból Nyugtató orvosi rendelvényre Nyugtató saját elhatározásból
Szakmunkás, szakiskolai tanuló
Szakközépiskolai tanuló
Gimnáziumi tanuló
Összese nf
Átlag %
f 3 4 1 0 5 1
% 1,9 2,5 0,6 0,0 3,1 0,6
f 17 50 11 14 40 9
% 5,7 17,0 3,7 4,7 13,4 3,0
f 4 13 1 5 5 0
% 2,0 6,3 0,5 2,5 2,5 0,0
f 9 27 0 4 18 1
% 3,0 9,1 0,0 1,3 6,0 0,3
33 94 13 23 68 11
3,4 9,8 1,3 2,4 7,1 1,1
0
0,0
5
1,6
3
1,5
3
1,0
11
1,1
2
0,6
11
3,5
2
1,0
13
4,2
28
2,8
5
3,0
25
8,0
5
2,4
13
4,2
48
4,8
5
3,0
44
14,0
12
5,9
27
8,8
88
8,8
A drogproblémával kapcsolatos feladatokat az alábbi tevékenységek köré lehet csoportosítani
1. A város lakói váljanak érzékennyé a drogprobléma iránt. Városunkban a kábítószer-fogyasztás a felmérést is figyelembe véve nem emelkedett, azonban a csökkentés érdekében szorosabb együttm ködést kell kialakítani a környez városok rend rkapitányságaival is, annak érdekében, hogy a pápai nyomozók ismerjék az ottani kábítószerhelyzetet és annak várható hatásait városunkra. Térségi szinten is fontos az együttm ködés, ezért ki kell alakítani a megfelel információáramláson alapuló rendszeres konzultációt. Célunk az ellátó bázis sz kítése, továbbá a beszerz tevékenység megnehezítése. Célunk továbbá a szórakozóhelyek még intenzívebb, az egyéb illetékes szervekkel - Vám- és Pénzügy rség, ÁNTSZ, Polgármesteri Hivatal összehangolt ellen rzése.
A B nmegel zési és Közbiztonsági Tanács is nagy teret szentel munkájában a drogok elleni harcnak. Az ügyésznek - jogszabályok szerint - a büntet jogilag felel sségre nem vonható gyermekkorúak ügyeiben körültekint en szükséges vizsgálni azt, hogy az elkövetett b ncselekmény nem kapcsolódik-e valamilyen kábítószer megszerzéséhez vagy fogyasztásához. 2. Esélyteremtés arra, hogy a fiatalok képesek legyenek a drogok visszautasítására, ezzel szemben egy produktív életstílus kialakítására (prevenció) Helyi prevenciós tevékenység, szolgáltatások, szórakozási lehet ségek Pápa Város Önkormányzata, valamint a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat 2000. óta minden évben megrendezi a városi gyermek- és ifjúságvédelmi konferenciát, melyre minden KEF tag meghívót kap, hisz a konferencia kiemelt területe a drog elleni küzdelem. Olyan programok, szabadid s elfoglaltságok szervezésére van szükség, melyek akár a kiscsoportos, akár a nagyobb létszámú közösségek veszélyekt l mentes szórakozási lehet ségeit b vítik (filmklub, teaház, alkoholmentes disco, stb.). Szükséges a Jókai Mór M vel dési Központ drogprevenciós tevékenységének er sítése, melyhez a KEF is javaslatokat tehet, illetve fogalmaz meg. Hangsúlyt kell fektetni olyan szabadid eltöltési lehet ségek propagálására, melyek megel zik, illetve helyettesíthetik a droghasználatot. Ezt alátámasztják azok az adatok, melyek a 2005. évi felmérésben el térbe kerültek. A fiatalok közel 1/3-a gyakran, kevéssel több, mint 2/5-e alkalomszer en, megközelít leg 28%-a pedig egyáltalán nem vesz részt szervezett keretek között a szabadid hasznos eltöltésében, nem jár zenés, táncos szórakozóhelyekre. A céltalanul cselleng fiatalok, általában lakókörnyezetükbe gy lnek össze és ott csoportokba ver dve zavarják az ott lakók életét. Ezért lényeges, hogy olyan alternatív programokhoz jussanak a fiatalok, ahol a játék, a sport és a közösség adta összetartozás kerül el térbe. Ezeket az értékeket összefogva a Családsegít és a Gyermekjóléti Szolgálat programjaiban szerepel ilyen célú megvalósítás.
A Jókai Mór M vel dési Központ, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Pápai Csoportja, a Gyermekment Szolgálat számítógépes terme, a Zárda utcai játszótér és játszóház, a Városi Sportcsarnok programjai, a városi nevelési-oktatási intézmények által biztosított szabadid s programok is lehet séget nyújtanak a gyermekeknek a szabadid hasznos eltöltésére. A stratégiai feladatok között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a sportra, melynek városunkban biztosítottak a feltételei. A sportolás az egészséges életmódra nevelés mellett a szabadid hasznos eltöltése szempontjából is kiemelked jelent séggel bír. A KEF koordinálásában 2004-ben megrendezésre került a Gólt l j, ne magad! focigála, melyet a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat valósított meg a város összes általános iskolájának részvételével. Az egyes gyermekek veszélyeztetettségének id ben történ felismerését, a veszélyeztet okok feltárását szolgálja a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat által m ködtetett észlel - és jelz rendszer. A jöv ben törekedni kell a jelz rendszer még hatékonyabb m ködtetésére annak érdekében, hogy a veszélyeztet tényez k közül mindig a drog kerüljön az els k között kizárásra. A Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálat klubot indított a cselleng , iskolarendszerb l kikerült fiatalok számára életvezetési nehézségeik leküzdésének segítésére, illetve megel zésére. Fontos a magántanulók figyelemmel kísérése, hogy ezen fiatalok szabadidejét tartalommal töltsük meg, hiszen az iskolák által szervezett programokból kiesnek. A klubfoglalkozások alkalmaival minden esetben egy -egy olyan téma kerül napirendre, amelyr l a gyermekek f ként osztályf nöki órán hallanak. / érzelmek, barátság, káros szenvedélyek / A kortárshatások intenzitásának nagyságára utal, hogy cigarettával életükben már legalább egyszer kapcsolatba kerül diákoknak közel 2/3-a baráti társaságtól kapta az els szál cigarettát. Sajátos kamaszkori értékszemléletnek fogható fel, hogy pl. a dohányzás kialakulásában és a rászokásban els sorban a baráti társaságnak meghatározó a szerepe és nem a szül k által mutatott példának. Ez érthet is, hiszen a vizsgált korosztály els sorban nem a szül knek, hanem a kortársainak vagy a néhány évvel id sebb társainak próbál megfelelni, amelyb l jellemz en a baráti társaság áll. A mintakövetés logikájából fakadóan meghatározónak mondható még minden bizonnyal az id sebb testvérek szerepe is. Ezért fontos, hogy kortárssegít képzések valósuljanak meg, melyek befejezését követ en a gyermekeket összefogva klubként segítsük további munkájukat, hisz a kortárssegít k alkalmazásának fontossága: k is hasonló problémákkal küzdenek, ugyanazon helyzeteket, érzéseket
élnek át. El nyük, hogy mindennapi kapcsolatban állnak társaikkal, közösségeikbe általuk be lehet vinni információt, közvetíteni lehet a szaksegítséget. Olyan témákról tudnak hitelesen és szintén beszélni, melyekben a feln tt és fiatalabb generáció között általában szakadék van. Valamennyi fiataloknak szóló rendezvényen – különösen az évenként ismétl d , városi nagy rendezvényeken - kapjon helyet a drogprevenció transzparensek, plakátok, szóróanyag, szóbeli figyelemfelkeltés útján. A nyomtatott és videós anyagok beszerzése, illetve kölcsönzése tekintetében a Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatnál létesített információs bázishoz lehet fordulni. Az információs bázis jelenleg 20 db videokazettából, 40 db könyvb l, valamint több mint 20 féle szóróanyagból áll. (A Szolgálat elérhet a 89/ 318-046 vagy 06 70 3166277 telefonszámon, illetve a Pápa, F u. 7. sz. alatti székhelyén.) Létrehoztuk a KEF honlapját, melyen mindenki tájékozódhat a városi drogstratégiáról és KEF tevékenységér l./ www.papa.hu/drognet / 3. A drogokkal kapcsolatba kerül és a drogproblémákkal küzd egyének és családok segítése (szociális munka, gyógyítás, rehabilitáció) Városunkban a kezelési lánc - a kapcsolatfelvételt l a detoxikáción és a terápián át az utógondozásig, a rehabilitációig és a droghasználat okozta ártalmak csökkentéséig – közvetett úton biztosított. A települési önkormányzatoknak az 1993. évi III. tv. rendelkezéseinek megfelel en fokozatosan kell kiépíteni az alapellátás keretében a szenvedélybetegek részére nyújtandó szolgáltatásokat, a szakosított ellátási formák b vítése kapcsán pedig az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények között a szenvedélybetegek átmeneti otthonát. Pápa Város Önkormányzata Képvisel testületének Szolgáltatástervezési Koncepciója tartalmazza: Az alapszolgáltatások közül jelenleg megoldásra vár a pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A közösségi ellátás célja, hogy az ellátásra szoruló kapja meg a szükséges segítséget lakókörnyezetében, segítve ezzel gyógyulásukat, rehabilitációjukat. Nevezettekkel való foglalkozás speciális szaktudást igényel, ennek érdekében elkezd dött a gondozón k képzése az Egyesített Szociális Intézmény keretein belül. Jelenleg Gróf Esterházy Kórház – Rendel intézeti Szakrendel pszichiátriai szakrendeléséhez fordulhat az, aki segítségre szorul. Innen Gy rbe vagy Veszprémbe küldik tovább a beteget, de sok esetben közvetlenül fordulnak oda segítségért a rászorulók.
Rehabilitációs intézmény Noszlopon, - a Pápától 15 km-re lév községben - található, ahol el zetes egyeztetés alapján a város férfibetegeit elhelyezés szempontjából el nyben részesítik. Itt a terápiás közösség módszerével gyógyítanak. A prevenció, a kezelés és szakmai munka segítése érdekében a Veszprémi Alkohol- Drogsegély Ambulanciához fordulhatunk nemcsak a területi illetékesség, hanem a kialakult jó kapcsolat miatt is. (A rehabilitációs intézményt is k m ködtetik.) 4. A drogokhoz való hozzáférési lehet ség csökkentése (Kínálatcsökkentés) E témakörben az összehangolt cselekvésen túl els dleges fontosságú, hogy a saját területén a hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladatokat mindenki maradéktalanul elvégezze. Pápa város rend rkapitánya tagja a helyi KEF-nek, így - a törvényes kereteken belül - informálni tudja a KEF tagjait a város kábítószeres fert zöttségét illet en. 2005. évben a Pápai Rend rkapitányság 45 fogyasztóval és 7 terjeszt vel szemben járt el. Három ügy jelenleg is folyamatban van. Pápa a kábítószer-b nözés tekintetében olyan közepesen fert zött városnak tekinthet , ahol mindez ideig nem jelentek meg a nagy terjeszt hálózat képvisel i. A tárgykörbe tartozó delictumok zömét a fogyasztói magatartás teszi ki. A fogyasztók számának gyarapodását id r l id re visszavetik azok a büntet eljárások, melyek 1-1 jól szervezett akció eredményeként viszonylag nagy számú fiatal gyanúsítottá nyilvánítását eredményezik. A város lakóinak kábítószer keresletét jelenleg dönt en három környez város irányából elégítik ki, oly módon, hogy a fogyasztók egyénileg vagy csoportosan keresik fel ezeket az elosztó helyeket, és a maguk illetve társaságukba tartozó más személyek részére vásárolnak. A fogyasztást az alkalomszer ség, a hétvégi szórakozáshoz való köt dés jellemzi, bár kétségtelen van egy sz kebb szegmens, aki rendszeresen fogyaszt. A legelterjedtebb a marihuána használat, melyet diszkódrogok követnek, a tehet sebb emberekre a kokainfogyasztás jellemz . A heroin városunkban nincs jelen.
Civil szervezetek bevonása Számos civil szervezet tekinti feladatának a drogmegel zést városunkban. Közül pl. a Magyar Máltai Szeretetszolgálat amely sikeresen m ködtet olyan létesítményeket, illetve programokat (Zárda utcai játszótér és játszóház), amelyek közvetlenül vagy közvetetten a drogprevenciót is szolgálják. A városban m köd egyházak is problémaérzékenyek a droggal kapcsolatos tevékenységet illet en. A Szent László Kolping Család Egyesület ifjúsági csoportja lehet séget biztosít a prevencióra és ismeretterjesztésre. A Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Szervezetének közrem ködésével a nagyszül knek szóló tájékoztatóra került sor. A rendezvény iránt alacsony érdekl dés mutatkozott, de a továbbiakban is hangsúlyt kell fektetni az id sebb korosztályra is, hisz több családban a nagyszül k is jelent s szerepet töltenek be a gyermekek nevelésében. A Pápai Ipartestület vezet sége is nyitott az ifjúság problémáinak megoldására, közös akarat, hogy drogprevenciós programok szervez djenek a székházban. A Városi Polgár rség is részt vesz a megel zési munkában, illetve vezet je tagja a KEF-nek. Szükséges az egyes szervezetek tevékenységének koordinálása, az átfedések megszüntetése, a köztük lév kapcsolat folyamatossá tétele. A témával foglalkozó civil szervezetek éves munkatervének összehangolása is kívánatos lenne. Ebben kell meghatározó szerepet vállalni a helyi KEFnek. Nemzetközi kapcsolatok A Kábítószerügyi Egyeztet Fórum feladatának tartja a Nemzeti Drogmegel zési Intézeten (NDI) keresztül az Európai Uniós együttm ködési intézmény az un. Focal Point munkájához való kapcsolódást. Ez összegy jti, hozzáférhet vé és összehasonlíthatóvá teszi a magyarországi adatokat és európai trendeket.
Pápa partnervárosi kapcsolatai lehet séget biztosítanak a különböz országokban él fiatalok számára a drogellenes felvilágosító tevékenységben történ együttm ködésre. Ehhez jó alkalmat kínál az évente megrendezésre kerül Pápai Nemzetközi Játékfesztivál, melynek keretében konferencia, ifjúsági találkozó és egyéb programok megszervezésére nyílik lehet ség.
A rövidtávú stratégia által megvalósítandó feladatok Növelni kell az egészségfejleszt és prevenciós programok által elért fiatalok számát. Ennek fontosságát az iskolák felismerték, ezért éves programot állítottak össze a prevenció és az egészséges életmódra nevelés jegyében. A felvilágosító tevékenységnek mindenhol érvényesülnie kell, ahol a fiatalok vagy az ket segít k megjelennek. Azoknak a városi intézményeknek, ahol a kábítószer-fogyasztás veszélye fokozottan jelen van, valamint a kábítószer-megel zésben közrem köd egyéb szervezeteknek munkájuk hatékonyságának növelése érdekében szükségük van a küls segítségre, támogatásra. Rövid távú tervek - dokumentumtár fejlesztése, - a KEF tagok tanulmányutakon való részvételének el segítése - továbbképzések szervezése: pedagógusok továbbképzésének összehangolása, - internetes honlap folyamatos frissítése - forrásteremtés, b vítés - korosztályi szabadid s programok szervezése minden korcsoport részére - helyi médiában prevenciós m sorok, id szakos kampányok Középtávú tervek 2009-ig kortárssegít k folyamatos képzése KEF könyvtár b vítése, az intézményekben folyó prevenciós munka segítésére
kiadványok, szórólapok készítése a média bevonása a megfelel információk terjesztésére képzési keretek kialakítása, b vítése Hosszú távú tervek 2011-ig az oktatási intézményekben dolgozó drogkoordinátorok továbbképzése szórakozóhelyek bevonása a prevenciós programokba droginformációs szolgáltatás továbbfejlesztése 2006. április 14. Dr. Kontrát Károlyné Kábítószerügyi Egyeztet Fórum elnöke
