PÁPA VÁROS BELVÁROSI AKCIÓTERÜLETÉNEK RÉSZLETES AKCIÓTERÜLETI TERVE
Pápa, 2009. november Felülvizsgálat: Pápa, 2012. február
1
Tartalomjegyzék 1
Bevezető
6
2
Vezetői összefoglaló
7
3.
A pályázattal érintett akcióterület kijelölése, leírása
13
3.1 Az akcióterület kijelölése, pályázati jogosultság igazolása
13
3.2 Illeszkedés az Integrált Városfejlesztési Stratégiához
16
3.3 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése
21
3.4 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása
23
3.5 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
24
3.5.1 Demográfiai helyzet
24
3.5.2 Gazdasági helyzet
27
3.5.3 Társadalmi helyzet
28
3.5.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet
29
3.5.5 Jövedelmi helyzet
31
3.5.6 A környezeti értékek és károk bemutatása és feltárása
32
3.5.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte
33
3.5.8 Közbiztonság
35
3.6 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása
35
3.6.1 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete 3.6.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő
35 36
2
közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából 3.6.3 Lakáshelyzet
36
3.6.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota
4
37
3.6.5 Akcióterületi SWOT elemzés
37
3.7 Funkcióelemzés, igényfelmérés és kihasználtsági terv
38
3.8 A tulajdonviszonyok értékelése
70
3.9 A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata
71
3.10 Piaci igények, lehetőségek felmérése és ingatlanárak értékelése
72
Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai
73
4.1 Az akcióterület fejlesztési céljai
73
4.2 Az akcióterület beavatkozásai
76
4.2.1 A 2007-13 között a városrehabilitációs pályázat keretében megvalósuló projekt
76
4.2.2 A magánszféra által megvalósítandó fejlesztések a közszféra fejlesztései nyomán
77
4.2.3 A közszféra által a városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítandó fejlesztések az akcióterületen 4.2.4 Összefoglaló táblázat a beavatkozásokról
5
77 78
4.3 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége
82
Regionális Operatív Program 2007-13 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma
83
5.1 Összefoglaló tábla a beavatkozásokról
83
5.2 Összefoglaló indikátortábla
87
3
5.3 A városrehabilitációs pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek
92
5.4 Szinergia vizsgálat
146
5.5 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében
147
5.6 Az Önkormányzat által ellátandó feladatok a városfejlesztési projekt kapcsán
156
5.7 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek, a projekt hatására
156
5.8 Kapcsolódó fejlesztések, közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen
159
A tervezett fejlesztések várható hatásai
164
6.1 Társadalmi-gazdasági hatások
164
6.2 Esélyegyenlőségi hatások
166
6.3 Környezeti hatások
171
7
Kockázatok elemzése
183
8
A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve
191
9
Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések
193
10
Pénzügyi terv
196
10.1 Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve
196
10.2 A pályázat pénzügyi terve
197
10.3 Az akcióterületi terv pénzügyi elemzése
205
Megvalósítás intézményi kerete
210
11.1 Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása
210
6
11
11.1.1 A menedzsment szervezetet meghatározó jogi környezet
210
11.1.2 A menedzsment szervezetben közreműködő szereplők és feladataik, szervezeti ábra
213
11.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása
222
11.3 Üzemeltetés, működtetés
222
4
12
11.3.1 Fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása
222
11.3.2 Szervezeti terv
223
11.3.3 Az üzemeltetés pénzügyi terve, forrásai
225
A stratégia kommunikációs terve
232
12.1 A kommunikációs tevékenység célja, üzenetei
232
12.2 A kommunikációs tevékenység eszközei, költségei és ütemezése
236
5
1. Bevezető A rendszerváltás óta eltelt időben a városok szerepük átértelmezésére kényszerültek. Már nem csupán területrendezésről, építési szabályzatok megalkotásáról, vagy éppen új befektetők városba való csábításáról van szó, amikor városfejlesztésről beszélünk. Mára a városok mintegy „piaci szereplőkké” váltak, és egymással versenyeznek mind a lakosság megtartása, mind a gazdasági fejlettségük növelése érdekében. A tudatos városfejlesztés legfontosabb célja minden esetben a város népességmegtartó erejének és a városban élők jólétének fokozása. A korábbi üzemeltetői, vagyonkezelői szemléletet egyre inkább felváltja a fejlesztés-orientáltság, mely a város erőforrásainak, ingatlanvagyonának középtávú stratégiai tervek szerinti hasznosítását irányozza elő, azaz a tervezett célok, illetve az azokból levezettet konkrét beavatkozások szempontjából méri fel a közszféra rendelkezésére álló forrásokat, a célok elérése érdekében mobilizálható magántőkét és a pályázati lehetőségeket. A fenti szemlélet érvényesül következetesen jelen akcióterületi terv kapcsán is. Jelen dokumentum Pápa város Integrált Városfejlesztési Stratégiájához kapcsolódó Részletes Akcióterületi Terv, melynek célja az első számú akcióterület, a Belváros megújításának bemutatása. A részletes akcióterületi terv a fejleszteni kívánt területre vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány. Az akcióterület kijelölésének alapjául Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája szolgált, mely stratégiához az akcióterületi terv céljait, ütemezését, logikáját tekintve illeszkedik. Az Akcióterületi Terv feladata, hogy bemutassa a vizsgált terület társadalmi, gazdasági jellemzőit, foglalkoztatottsági adatait, lakásállományát, környezeti állapotát, közlekedését, közmű ellátottságát. Részletesen elemzi a Regionális Operatív Program pályázati forrásai segítségével megvalósítani tervezett projekteket, feladata továbbá annak ismertetése, hogy milyen, a köz- és magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatók az akcióterületen, a tervezett tevékenységek milyen módon illeszkednek a célcsoport igényeihez. Bemutatásra kerülnek a tervezett fejlesztések várható hatásai mind társadalmi-gazdasági, mind esélyegyenlőségi, mind környezeti szempontból. A terv pontos leírást ad a megvalósítás intézményi keretéről, illetve megjelenik benne az akcióterületen tervezett projektek indikatív költségbecslése és a pályázat előzetes összefoglaló költségvetése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv elkészítésének alapja a 2001-ben elfogadott Esterházy Program, valamint a 2007-ben elfogadott Esterházy Program II. volt. Jelen részletes Akcióterületi Terv közvetlen előzménye a 2008 júniusában elkészült Előzetes Akcióterületi Terv, melyet Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete jóváhagyott. A Város Önkormányzata pályázott a KDOP-3.1.1/A konstrukcióban megjelent „Település alközpontok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja” c. pályázati felhívásra. A kétfordulós pályázat első fordulójában benyújtott projektjavaslatot a Bíráló Bizottság feltételesen támogatásra érdemesnek minősítette 2009. február 4-én kelt levelében. Az akcióterületi terv kidolgozása során különös figyelmet fordítottunk mind a megfelelő társadalmi egyeztetésre, mind a partnerekkel való folyamatos kapcsolattartásra, konzultációra. Az akcióterületi tervet Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete hagyja jóvá, és ezzel a jóváhagyással válik a megvalósítás alapjává.
6
2. Vezetői összefoglaló
Összefoglaló adatok Projekt címe Pályázat azonosítószáma Projektgazda A megvalósulás helyszínei
A projekt kezdete: A projekt tervezett befejezése A projekt futamideje A projekt összköltsége Az igényelt támogatás nagysága Önrész nagysága Megj: Az ÁFA-kompenzáció összegével nem kalkuláltunk Támogatási intenzitás (átlagos) Projektet lebonyolító szervezet neve
Pápa Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja KDOP-3.1.1/A-2008-0001 Pápa Város Önkormányzata Pápa, Fő tér (Fő tér rekonstrukció) Hrsz: 6,7,10/1,2,3 Pápa, Fő utca 5-7-9 (Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda) Hrsz: 66 Pápa,Deák Ferenc u. 8. (Filmszínház rekonstrukció) Hrsz: 111 2010.10.04. 2012.09.30. 24hónap 1.856.578.676* 1.392.310.057* 464.268.711* 75,00% Pápa Város Önkormányzata Pápai Városfejlesztő Társaság Korlátolt Felelősségű Társaság
*A benyújtott támogatási szerződésmódosítás-tervezet adatai INDOKOLTSÁG Pápa az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően, az ott meghatározott prioritások mentén hajtja végre városfejlesztési akcióit. A Fő tér rekonstrukciója a város működésének és fejlődésének kulcsfontosságú eleme. Pápa barokk főterének infrastruktúrája elavult, a közművek felújításra szorulnak. Burkolata töredezett, funkcionálisan és esztétikailag sem megfelelő. A forgalomszervezés jelenlegi módja a nagy átmenő-forgalom miatt nem teszi lehetővé, hogy a Fő tér eredeti, központi szerepét, turisztikai funkcióit betölthesse. A Fő teret övező épületek homlokzat-felújítását a város évek óta példaértékű program keretében valósítja meg. Eddig nem került sor a Fő utca 5-7-9-es ingatlan rekonstrukciójára, mely a Polgármesteri Hivatal B épületeként számos szervezeti egységnek és intézménynek ad otthont jelenleg is. Elavult infrastrukturális állapota azonban nem teszi lehetővé, hogy e szervezetek megfelelő színvonalon
7
működjenek, és akadályát képezi annak is, hogy a Polgármesteri Hivatal újabb létszámbővítést hajtson végre. Funkcióbővítő átalakítása a hatékonyabb, ügyfélbarát hivatali működést teszi lehetővé. A Polgármesteri Hivatalban helyet kapó civil klubot a városi non-profit szervezetek igényeire reagálva alakítjuk ki, a rendezvényteremként is funkcionáló képviselőtestületi terem pedig számos szervezet, intézmény, cég rendezvényeinek, konferenciáinak tud majd igényes környezetet biztosítani. A Petőfi Filmszínház felújítása a város kulturális életének fellendítése miatt elengedhetetlen. A teljes rekonstrukció első ütemét kívánjuk megvalósítani jelen pályázat keretében, ez megteremti az alapját a második ütem végrehajtásának is, és új kulturális-ifjúsági központtal gazdagítja a várost. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK A belvárosi akcióterület átfogó célja Pápa belvárosi vonzerejének növelése, gazdasági és társadalmi funkcióinak bővítése, fizikai megújítása, a társadalmi kohézió erősítése és ez által a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése, valamint vonzó és élhető városi környezet kialakítása. A belvárosi akcióterület fejlesztésének tematikus, középtávú céljai: • • • • •
Örökségőrző város-rehabilitáció A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése Turizmusfejlesztés Az infrastruktúra fejlesztése és rekonstrukciója Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
A célok megvalósulását segítő beavatkozások: A KDOP-3.1.1/A konstrukció révén: - A Fő tér rekonstrukciója - A Fő u. 5-7-9. funkcióbővítő átalakítása, közösségi és közszféra funkciók - A Filmszínház épületének megújítása (I. ütem) - Szelektív hulladékgyűjtő szigetek kialakítása - Fő tér díszkivilágításának, energiatakarékos közvilágításának kiépítése - Közmű-rekonstrukció - Térfigyelő rendszer kialakítása -
A pályázat megvalósulásához kapcsolódó, úgynevezett soft elemek
8
Az akcióterületen tervezett egyéb forrásból megvalósuló beruházások:
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
Kossuth utca közterületeinek rendezése Pápai Áruház területének revitalizációja Március 15. tér közterületeinek rendezése Filmszínház épületének és környezetének rekonstrukciója – II. ütem A Fő téren jégpálya kialakítása, illetve buszmegálló áthelyezése Szent István u. 12 sz. alatti épület és környezetének rekonstrukciója Zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciója Ferences kolostor rekonstrukciója Petőfi Sándor utca közterületeinek rendezése Csáky u. csomópont közterület rendezése Korvin u. – Irhás u. közterületeinek rendezése Fő u. 24-25. térfalak rendezése Buszpályaudvar és városi piac közterületeinek rendezése Buszpályaudvar főépület rekonstrukciója Pálos tér közterületeinek rendezése Böröczky domb közterületeinek rendezése Anna tér közterületeinek rendezése Vásár utca közterületeinek rendezése Gróf Esterházy Kórház rekonstrukciója A Türr István Gimnázium rekonstrukciója
A TEVÉKENYSÉGEKET MEGVALÓSÍTÓ SZEREPLŐK, PARTNEREK, PROJEKTSZERVEZET A projekt megvalósításáért a városfejlesztési akció végrehajtására, és hosszú távon a városfejlesztési tevékenységek koordinálására és irányítására létrehozott Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. felel. A projektszervezet több tagját külső szakértők biztosítják. A projektszervezet élén a városfejlesztő társaság ügyvezetője áll. A projektmenedzsment szervezet minden tagja európai uniós pályázatok lebonyolításában tapasztalatot szerzett szakember. A külső szállítók a projektben: építési kivitelező, műszaki ellenőr, közbeszerzési szakértő, könyvvizsgáló, tervezők, tájékoztatási és nyilvánossági, illetve rendezvényszervezési feladatok ellátásáért felelős szállítók, soft elemek megvalósítására kiválasztott civil szereplők.
9
A TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI A projekt költségvetése alapján az egyes tevékenység-csoportokra fordított költségek a következők:
Tevékenység neve
Költsége (brt)
I. Projekt előkészítés költségei II. Pápai Városfejlesztő Kft. működési költségei III. Kivitelezési és terület előkészítési költségek
106.647.500* 37.110.059*
1.688.394.560*
- Gazdasági funkció
107.898.074*
- Közösségi funkció
46.596.951*
- Közszféra funkció
441.754.975*
- Városi funkció IV. Soft elemek költségei V. Szolgáltatások VI. Adminisztratív költségek Összesen
Ebből támogatás
1.092.144.560* 3 601 650 20.375.000* 450.000* 1.856.578.768* 1.392.310.057
*A benyújtott támogatási szerződésmódosítás-tervezet adatai
10
A PROJEKT VÁRT EREDMÉNYEI ÉS HATÁSAI A projekt eredményeit az alábbi indikátortábla foglalja össze:
Mutató neve A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Város-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma – nők A konstrukció által teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek A rehabilitált városi terület tervezett nagysága
Típusa
Eredmény
Célérték a Célérték a Célérték Mérték- Bázis Minimális megvalósítási fenntartási elérésének egység érték érték időszak időszak időpontja végén végén
db
0
Nincs
2016
Output
Fő
0
Nincs
2012
Output
Ha
0
Nincs
Eredmény
Fő
0
Eredmény
Fő
Eredmény
Output
0
3
Forrás
Kedvezményezett jelentései
KSH
Mérés módja és gyakorisága Az akcióterületen új telephelyet létesítő vállalkozások számának összege, évente mérve Akcióterületen lakóhellyel rendelkező, v állandó tartózkodási hellyel rendelkezők, mérése egyszer a projekt végén Akcióterület nagysága, hrsz-ek alapján összeadással, mérése egyszer a projekt végén
5349
5349
2012
850
850
Nincs
2016
0
5
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
0
Nincs
2016
0
2
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
Fő
0
Nincs
2016
0
0
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
M2
0
Nincs
2012
21 499
21 499
Földhivatali nyilvántartás,
Kedvezményezett jelentései
Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén.
11
Megújított zöldfelületek nagysága Az új városi funkciók betelepedése a fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztéssel érintett védett épületek száma
Output
M2
0
Nincs
2012
1 642
1 642
Eredmény
db
0
Nincs
2016
3
3
Műszaki dokumentáció
Kedvezményezett jelentései, település szerkezeti terv
Védettséget igazoló dokumentumok, műszaki dokumentáció Kérdőíves felmérés
Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén.
Betelepült funkciók azonosításával, évente egyszer mérjük.
Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén
Output
db
0
Nincs
2012
3
3
Eredmény
%
0
Nincs
2016
75
75
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma
Output
db
0
Nincs
2012
3
3
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012
100
100
Eredmény
TJ
0
Nincs
2016
0
0,156
Kedvezményezett jelentései
Évente egyszer
Output
Fő
0
Nincs
2012
100
-
Kedvezményezett jelentései
Egy alkalommal a projekt végén
Lakossági elégedettség
A fejlesztés eredményeként megtakarított energia mértéke A konstrukció által ideiglenesen teremtett munkahelyek száma
Műszaki dokumentáció
Soft elemek dokumentációja
Kérdőíves felméréssel, évente egyszer mérjük. Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén Soft elemek dokumentációja alapján, mérése egyszer a projekt végén
A PROJEKT FENNTARTHATÓSÁGA A projekt fenntarthatóságát több oldalról megvizsgálva az alábbiak állapíthatók meg:
12
Gazdasági fenntarthatóság: a projekt gazdasági elemei profitábilisan működtethetők a költség-haszon elemzés alapján, a városi, közszféra és közösségi funkciók esetén pedig az Önkormányzat biztosítja a fenntartáshoz, működtetéshez szükséges fedezetet. Társadalmi fenntarthatóság: a projekt megvalósítása hozzájárul a társadalmi partnerség erősítéséhez, a civil szervezetek közösségépítő szerepének erősödéséhez, a hátrányos helyzetű lakosság részére munkahelyet teremt, a megvalósult beruházások révén pedig javul a város vonzereje mind az itt lakók, mind az ide látogatók szemében. A település népességmegtartó ereje fokozódik, térségben betöltött szerepe erősödik. A projekt több eleme (akadálymentesítés, soft elemek) esélyegyenlőségi szempontokat is szolgálnak. Környezeti fenntarthatóság: a projekt hozzájárul az épített városi környezet megújulásához, zöldterületek megújításához és növeléséhez, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtésével, valamint a környezeti ismeretek átadását szolgáló soft elemeken keresztül pedig a természeti környezet megőrzéséhez is. Intézményi fenntarthatóság: a projekt révén létrejövő városfejlesztő társaság az integrált városfejlesztési elképzelés gyakorlati megvalósítója lehet a jövőben, gazdájává válik a készülő IVS, további ATT-k programozásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának, az Önkormányzattal együttműködve, de piaci szereplőként pedig sikeresebben mozgósítja a magánbefektetők forrásait a városi fejlesztések érdekében.
3. A pályázattal érintett akcióterület kijelölése, leírása 3.1 Az akcióterület kijelölése, pályázati jogosultság igazolása Az akcióterület lehatárolását az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján készítettük el, melynek 4. fejezete mutatja be az akcióterületek kijelölését. A településfejlesztési akcióterület a Belvárosi akcióterület, amely lényegében megegyezik a Belvárossal (kivéve a Bástya lakótelep területét), mint városrésszel, és a következő utcákkal határolható körbe: Vásár u. – Kisfaludy – Hunyadi János u. – Esterházy Károly u. – Szent István út - Gróf u. – Szabdság u. – Tókert u. – Ady E. sétány – Tapolca sétány – Budai N. A. u. – Batthyány u. – Balla R. tér – Korona u. – Major u. – Bástya u. - Korvin u. - Korona u. Az ily módon lehatárolt belvárosi akcióterület nagysága kb. 900 ha, amely Pápa teljes területének kb. 10%-a (Pápa egésze 9147 ha), a lakónépességének száma közel 5.349 fő, amely Pápa teljes lakosságának 16%-a (Pápa lakónépességének a száma 33.353 fő).
13
A városfejlesztés akcióterületei
Jogosultság igazolása: Funkcióbővítő rehabilitáció esetén az akcióterületnek a város gazdaságilag és társadalmi m meghatározó eghatározó központi vagy városrész-központi városrész területén kell elhelyezkednie. Ezt a központi szerepkört a rehabilitálandó terület funkcióellátottságával kell igazolni:
14
Jogosultsági kritériumoknak való megfelelés
Kritérium megnevezése
Kritérium
Akcióterületen található db
1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe (mutatószámokból legalább 2-t teljesíteni kell) Műemlékek és/vagy helyi védettséget élvező épületek száma
min. 1 db
72 db
Közösségi funkciót ellátó intézmények száma
min. 1 db
3 db
Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmény száma
min. 2 db
14 db
Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület
min. 1 db
Nem releváns
2. Város gazdasági súlyponti területe (mutatószámokból legalább 1-t teljesíteni kell) Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma
min. 10 db
180 db
Üzleti szolgáltatóegységek száma
min. 1 db
9 db
Funkcióváltással/bővítéssel érintett barnamezős terület
min. 1 db
Nem releváns
A Belváros funkcióellátottsága (lásd még a funkcióellátottsággal foglalkozó IVS mellékletet!) a fenti táblázat alapján megfelel a pályázati kritériumoknak. Ide koncentrálódik szinte az összes fontos szolgáltatási, egészségügyi, és hatósági funkció, és a Belvárosban található a legtöbb kereskedelmi szálláshely is. A városrészben működik egy óvoda (Szent Antal óvoda 125 férőhellyel és 115 gyermekkel), a Belvárosban működik a Tarczy Lajos Általános iskola (684 fő), a Balla Róbert Téri Általános Iskola (149 tanuló), a Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola (123 tanuló), a Szent István Római Katolikus Általános Iskola (397 tanuló). A középfokú oktatási intézmények közül a Belvárosban található a Türr István Gimnázium és Kollégium (529 diák), valamint a református egyház fenntartásában működő Pápai Református Kollégium Gimnázium (485 diák). Az intézmények kapacitáskihasználtsága megfelelő, a Türr István Gimnázium épülete felújításra vár. Szintén a
15
Belvárosban található a Barát utcában az idősek otthona, 84 férőhellyel, illetve az Idősek Gondozóháza és az Idősek klubja, 75 férőhellyel. Mindkét intézmény kapacitása megfelelően kihasznált. A fenti mutatószámok alapján Pápa belvárosi akcióterülete rendelkezik minden olyan szükséges kritériummal, ami a városközponti akcióterület lehatárolásához szükséges. A Belváros akcióterület Pápa igazgatási-társadalmi-gazdasági-kulturális központja, ahol – az IVS-ben megjelölt valamennyi akcióterület közül – a legnagyobb mértékben koncentrálódnak a kereskedelmi és szolgáltató egységek, a műemléki védettséget élvező épületek, és az egyes közfunkciók ellátását szolgáló közhivatalok, közintézmények. Az akcióterület helyzetelemzését a KSH adatszolgáltatása alapján végeztük el. Az adatokat a város az IVS készítéséhez használta fel először, majd ugyanezen információk alapján készült jelen Akcióterületi Terv (ATT) is. Az adatbekérés időpontja 2007 decembere volt, az adatok 2008 februárjában érkeztek be. 3.2 Illeszkedés az Integrált Városfejlesztési Stratégiához A városfejlesztési akcióterv az Integrált Városfejlesztési Stratégiának (IVS) az épített környezetre és települési infrastruktúrára vonatkozó intézkedéscsoportjait bontja beavatkozásokra. Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik a belvárosi akcióterületen tervezett beavatkozás-csoport az Integrált Városfejlesztési Stratégiához, illetve a pályázati kiíráshoz. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia átfogó célja egy olyan város és kistérségi központ kialakítása, amely értékeit megőrizve, azt továbbfejlesztve egyaránt vonzó a befektetők, a turisták, és a mindennapjaikat itt élő városlakók számára. Célként jelenik meg továbbá, hogy a város megőrizze épített és természeti örökségét, melybe a belvárosi akcióterület beletartozik, így Európa egyik ismert, és építészeti értékei, valamint sajátos városképe révén is látogatott barokk kisvárosává válik. A turisztikai kínálat és fogadóképesség bővítésével a város országosan ismert és kedvelt turisztikai célponttá válhat. Mindezen célok együttes elérésének érdekében Belváros I-es számú akcióterület kijelölése jelentette a legmegfelelőbb megoldást, hiszen történelmi jelentőséggel bír, ennek következtében turisztikai vonzereje a város többi területéhez mérten nagy. A belvárosi akcióterületen található továbbá számos közintézmény, melyek a lakosok kiszolgálását hivatottak elősegíteni. Itt valósítható meg legjobban a gazdaságfejlesztés a turizmus erősítésén keresztül, és a városi szövet egésze szempontjából ennek az akcióterületnek a fejlesztése eredményezheti a legerősebb, legszélesebb körű multiplikátor hatást. Pápa Városa fejlesztési céljainak eléréséhez 7-8 évre vonatkozó tematikus célokat alakított ki, melyek bemutatásra kerülnek az Integrált Városfejlesztési Stratégiában. Szintén e dokumentumban történik meg a tematikus célok hozzárendelése az akcióterületekhez. A belvárosi akcióterületet érintő, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelenő tematikus célok a következők:
16
Örökségőrző városrehabilitáció: A tematikus cél a Belváros történeti épületállományának felújítása, a Fő tér és a Fő utca rehabilitációja, sétálóutcává alakítása. Ezzel párhuzamosan a pápai promenád, a Kossuth utca infrastrukturális és városképi megújítása is cél, vonzó történelmi Belvárost kialakítva. A történelmi épületek és a sétáló utca megújítása a funkciók (kereskedelmi és szolgáltató) funkciók fejlesztésével történik. A cél az épületállomány megújítása mellett érinti a Belváros forgalomszervezését is. A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése: A belvárosi akcióterület rehabilitációja során megvalósuló kereskedelmiszolgáltatói élénkülés révén segíthető a cél elérése1. Turizmusfejlesztés: A belvárosi akcióterület esetében a vonzó promenád kialakítása hozzájárul a turisztikai vonzerő növeléséhez, ez az akcióterület rendelkezik (a Belső Várkert mellett) a legtöbb potenciális turisztikai attrakcióval. A fenti cél azért is fontos, mert a pápai IVS-ben megfogalmazott gazdaságfejlesztési, gazdaság élénkítési célok között az Ipari Park fejlesztése mellett a turizmus fellendítése szerepel kiemelt helyen. A városi infrastruktúra fejlesztése: Elsősorban az átalakított forgalomszervezés révén, illetve a jelenleg leromlott állapotú utcaburkolatok cseréje révén. Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése: A projekt során megvalósítandó közösségi, illetve közszférát érintő fejlesztések révén, közvetve hozzájárulunk a város szolgáltató szerepének növeléséhez.
A tematikus célok mellett Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazásra kerültek a 2-3 évre vonatkozó célok is, melyek a belvárosi akcióterületre vetítve a következők: A barokk Belváros (elsősorban a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca) műemléki rehabilitációja elsődleges feladat (lásd a lakossági megkérdezések eredményét is). Új funkciók telepítésére a kiürült, illetve jelenleg nem hasznosított épületállomány esetében merül fel, de a Fő tér, Fő utca, Kossuth utca esetében új funkciók telepítésére alapvetően nincs szükség, hanem a meglévők (kereskedelmi és szolgáltató funkciójú sétálóutca, „promenád”) megerősítése, és meghosszabbítása a Fő tér, és a Fő utca irányában. Ezzel párhuzamosan át kell gondolni a Belváros forgalomszervezését is (a szükséges megalapozó tanulmány elkészült). A célcsoportot a teljes város, illetve a turisták, a befektetők, a jelenleg és a jövőben a városrész területén kereskedelmi, szolgáltatató vállalkozások. A fentiek alapján megállapítható, hogy tervezett fejlesztésünk teljes mértékben illeszkedik az IVS által kijelölt átfogó és középtávú tematikus célokhoz, összhangban van az akcióterülethez rendelt fejlesztési irányokkal.
1
Megjegyzés: Az IVS nem rendeli ezt a célt közvetlenül a belvárosi akcióterülethez, de a megvalósuló fejlesztés forgalomnövekedést okoz a belvárosban, mely hozzájárul a kiskereskedelmi egységek bevételeinek növekedéséhez, ezen keresztül a foglalkoztatottság javításához.
17
A fejlesztés pályázati kiíráshoz való illeszkedése: .
PRIORITÁSI TENGELY (pályázati kiírás alapján)
Gazdasági funkciót erősítő tev.
Közösségi funkciókat erősítő tev.
Városi funkciókat erősítő tev.
Közszféra funkcióit erősítő tev.
Épített és term. értékek védelmét erősítő tev.
Infrastrukt., beruházás jellegű, kieg. Kisléptékű „soft” tev.
Belvárosi akcióterületen megvalósítani tervezett tevékenység
- Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rehabilitációja - Filmszínház épülete homlokzatfelújítás, büfé kialakítás az előtérben.
- Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rehabilitációja
Fő tér közterület rehabilitáció
- Fő u. 5. Műemlék épület funkcióbővítő rekonstrukciója - Fő u. 7. műemlék épület funkcióváltó rekonstrukciója - Fő u. 9. épület funkcióváltó rekonstrukciója
- Fő utca 5-7-9. épületek felújítása
- Programok, rendezvények, versenyek, közösségi akciók - Művészeti pályázatok - Fa- és virágültetési akciók - Tévéműsor készítése környezetvédelem, környezettudatos életmód témakörben - Kiadványok, röplapok készítése környezetvédelem, témakörben
18
Jelen pályázat keretében nem minden, a város által az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott fejlesztés valósulhat meg a kijelölt akcióterületre vonatkozóan. Ennek oka, hogy Belváros akcióterület teljes körű rehabilitációja közel 8,8 Mrd HUF forrásigényű, jelen pályázati konstrukció keretében mindösszesen maximum 1,5 Mrd HUF fejlesztési támogatási összeg felhasználására nyílik lehetőség európai uniós és hazai költségvetési forrásból, melyhez még a Város által meghatározott önrész társul. A prioritási tengelyek vizsgálatakor hat tengelyt különböztetünk meg: 1. Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Cél: a helyi szolgáltatások minőségének és termékpalettájának fejlesztése, valamint a helyi foglalkoztatás növelése Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: - rendezvényterem kialakítása - Mozi homlokzat-felújítása, büfé kialakítása 2. Épített és természeti értékek védelmét erősítő tevékenység Cél: az építészeti örökség fizikai megújítása és gazdaságilag is fenntartható, élő funkcióval való megtöltése. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: Fő utca 5-7-9. épületek felújítása, Fő tér felújítása, melyek műemléki védettséget élveznek. 3. Városi funkciókat erősítő tevékenységek Cél: a Belváros attraktivitásának növelése a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. Települési önkormányzati tulajdonban lévő közterületek komplex felújítása, illetve a település központjában található, köztulajdonban lévő épületek, épületsorok teljes körű felújítása, bővítése, funkcióhiány esetében építése lehetséges. Non-profit szervezet, illetve magántulajdonban lévő épületek külső felújítása lehetséges, amennyiben közösségi funkciót lát el. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: a pályázatban sor kerül a Fő tér átalakítására, forgalomtól való elzárására, burkolatcserére, térfigyelő-rendszer kialakítására, utcabútorok elhelyezésére, parkosításra, akadálymentesítésre, szelektív hulladékgyűjtés kialakítására, kerékpártározók kialakítására, energiatakarékos közvilágítás korszerűsítésére, elektromos hálózat és távközlési légvezetékek terepszint alá helyezésére. Fő tér sétálóutcává alakítása: közterület rehabilitáció: gépjármű-forgalom kizárása, valamint a parkolás megszüntetése: burkolatcsere, térfigyelő-rendszer kialakítása, utcabútorok, parkosítás, akadálymentesítés, szelektív hulladékgyűjtés, kerékpártározók kialakítása, térvilágítás és épület díszvilágítás, közműhálózat teljes rekonstrukciója.
19
Önkormányzat B épület: Fő utca 5: műemléki épület földszinti udvari szárnyában található okmányiroda külső és belső felújítása, emeleti szintjén a nagyterem és az utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont kialakítása, az épület pinceszintjének és az utcai szárny földszinti részének külső és belső felújítása. Fő utca 7: az önkormányzati épület funkcióbővítő külső és belső felújítása, udvar lefedésével aula kialakítása, az épület pinceszintjének belső felújítása, Nemzetiségi Klub kialakítása. Fő utca 9: önkormányzati irodaépület funkcióváltó külső és belső felújítása. Minden esetben kialakításra kerül az akadálymentesített környezet.
4. Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések Cél: a közigazgatási intézmények, azokat kiszolgáló egységek hozzáférhetőségének, működésének egyszerűsítése, racionalizálása Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: a pályázatban felújításra és összekötésre kerülő hivatali épületek (Fő u. 5., Fő u. 7., Fő u. 9.) központi helyre összpontosítja a közigazgatási funkciókat, ezeket magasabb minőségi szintre emeli 5. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: Cél: A városi lakosság számára kulturális központok, közösségi helyek kialakítása, azok élettel való megtöltése Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: sor kerül a Fő utca 5. épületében egy közösségi, civil események rendezésére alkalmas helyiség kialakítása (Civil Klub). 6. Infrastrukturális, beruházás jellegű, kiegészítő, kisléptékű „soft” tevékenységek Cél: a helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akció, valamint a központ látogatottságának növelése Lehetséges eszközök: - a területen megvalósuló városfejlesztési tevékenységek megismertetése és kapcsolódó helyi társadalmi akciók szervezése; - a helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése; - közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása; - helyi környezettudatosság elterjesztését segíti tájékoztatási, szemléletformálási akciók; - integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének és eszközigényének támogatása; - az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek. Akcióterületen tervezett, jelen pályázat keretében megvalósuló tevékenység és illeszkedése: A pályázat keretében a promóciós tevékenységhez kapcsolódóan a következő eszközökkel kívánunk élni a helyi identitást, közösségformálást, imázst, környezettudatosságot erősítő akció, valamint a központ látogatottságának növelése céljából:
20
a helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra: 1. A fiatalok körében rajzpályázat és a képzőművészek körében művészeti pályázat meghirdetése. 2. Pápa város történeti verseny szervezése az általános és középiskolások között 3. Faültetési, virágültetési akciók a helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási szemléletformálási akciók: 1. Pápa város helyi televíziójában környezettudatos műsor készítése 2. Információs brossura készítése a környezettudatos életmódról. Összefoglalás Összefoglalva elmondhatjuk, hogy mind a jelen pályázat keretében megvalósítani kívánt tevékenységek, mind az akcióterületen a pályázaton kívül megvalósítani tervezett tevékenységek illeszkednek Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célokhoz. A belvárosi akcióterület attraktivitása nő a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztésével. A megújuló Fő tér és Fő utca rehabilitációja hozzájárul a város turisztikai vonzerejének növeléséhez, mely a területen működő vállalkozások bevételének növelését szolgálja, ezáltal a város gazdaságára élénkítő hatással van. A pályázat keretében műemléki védettséget élvező épület homlokzata is megújul, maga az épület pedig új funkciókkal bővül. A projekt során kiemelten fontos szempont a közúti forgalom és az utca melletti terület-felhasználási tevékenységek szimbiózisának megteremtése. Mind a projekt szakszerű lebonyolítása érdekében, mind az Integrált Városfejlesztési Stratégia által kijelölt fejlesztési célok sikeres elérése érdekében Pápa városfejlesztő társaságot hozott létre. A belvárosi akcióterületen tervezett fejlesztések hozzásegítik Pápa városát a más városokkal folytatott verseny során a kedvezőbb pozíció eléréséhez és megtartásához, támogatják élhető, vonzó, fenntartható módon fejlődő településsé válását. 3.3 Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 10/2002 (VII. 5.) rendelete Pápa Város Helyi Építési Szabályzatáról a beépítésre szánt területét az általános építési használat szerint a.) lakóterületekre, b.) vegyes területekre, c.) gazdasági területekre, d.) üdülő területekre, e.) különleges területekre, osztja.
város
21
A fejlesztéssel érintett terület településközponti vegyes területi övezetbe sorolt, ezen belül is a „jellemzően zárt sorú beépítési mód szerint beépíthető városközponti terület” kategóriába tartozik, amely építési övezet „a településközpont általában több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-és intézményi, ill. vegyes funkciójú épületek elhelyezésére szolgáló, jellemzően zártsorú beépítési mód szerint beépíthető területe. Az építési övezetben nem helyezhető el sem önálló épületben, sem más funkciójú épületben önálló rendeltetési egységként: - ipari- és raktárépület, ill. tevékenység, - kisüzemi és kertészeti termelő és tároló építmények, ill. tevékenység, - üzemi jellegű szolgáltató építmény, ill. tevékenység, - nagykereskedelmi üzlet, raktár, - üzemanyagtöltő állomás, - gépjárművek szervizei, kocsimosói, karosszériajavító és festőműhelyei, - 3,5 tonna összsúly feletti járművek és munkagépek kocsimosói, karbantartó és festőműhelyei, telephelyei, - fém-és hulladékkereskedelem, tárolás építményei, telephelyei. Az előző bekezdés előírásait a már meglévő építmények, építményrészek átalakítása, bővítése, vagy használati módjának, rendeltetésének megváltoztatása esetén is alkalmazni kell. A már meglévő tevékenységek, ill. rendeltetési egységek jelen rendelet hatálybalépésétől számított 10 éven belül az építési övezet területen megszüntetendők, kivéve a meglévő üzemanyagtöltő állomást. Az építési övezet területén építési telket, építési területet alakítani, új épületet elhelyezni, ill. a meglévő épületeket bővíteni, a közterülettől látható külső megjelenés megváltoztatásával járó átalakítást végezni csak szabályozási terv alapján szabad. A terület speciális, rehabilitációs jellegére, a műemléki és a helyi városképi-, városszerkezeti védettségre tekintettel az egyes telkekre vonatkozó előírások eltérőek lehetnek. A Belváros – középkori történelmi városrész bejegyzett régészeti lelőhely. A tervezett fejlesztések a szabályozási tervvel összhangban vannak, a régészeti és örökségvédelmi előírások betartását pedig a projektfejlesztési időszakban elkészült Örökségvédelmi Hatástanulmány és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal való folyamatos kapcsolattartás szolgálja.
22
3.4 Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az érintett akcióterületen korábban a városi belső piac rekonstrukciójára irányuló fejlesztés valósult meg az alábbi adatok alapján: Projekt neve: Városi belső piac rekonstrukciója Célja: a piac felújításával, átalakításával, bővítésével a kereskedés és a vásárlás korszerű feltételeinek megteremtése Összköltség: 32,1 millió Megvalósulás ideje: 2005. augusztus 5-től 2005. december 12-ig Finanszírozás forrása: AVOP és BM EU Önerő Alap 25,5 millió forint Elért eredmény: A fejlesztés elsődleges céljának megfelelően a meglévő létesítmény felújításával, bővítésével megvalósult a kiszolgálás feltételeinek javítása és a biztonságos kereskedés. A városi piac fedett részén, a felújított tetőzet alatt, a piaci napokon 100-150 helyhasználó árul zöldséget, gyümölcsöt, virágot, mézet, tojást és gombát. A felújítást megelőzően esős idő esetén, a piac ezen részén rendszeresek voltak a beázások, a pangó vizek, amelyek zavarták, illetve nehezítették az árusítást. Jelenleg a felújított tetőzet megfelelő feltételeket biztosít, az itt történő kereskedéshez. A felújítási program keretében felépített, a piac zárhatóságát biztosító kerítés és kapurendszer jelentősen növelte a fedett piac területén működő kereskedelmi egységek biztonságát, nagymértékben javultak a vagyonvédelem feltételei. Ezen fejlesztés következményeként – mivel a piaci takarítást követően – a fedett csarnokrész zárt lett, így a tisztaság a piac nyitásáig biztosítható. A bővítési program részeként, a két helyen kialakított szociális blokk, a közegészségügyi előírásoknak megfelelve biztosítja a piacon dolgozók és az ott vásárlók részére a higiéniás feltételeket. A városi piac külső részén, a piaci napokon általában 150 helyhasználó végez kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenységet, így az itt dolgozóknak és a piac látogatóinak is rendelkezésre állnak a közegészségügyi mellékhelyiség-csoportok. A bővítés részeként megvalósított gombavizsgálói helyiségben a gombaszakértő megfelelő körülmények között végezheti tevékenységét. A kialakított raktárhelyiség az üzemeltetői tevékenységet segíti elő. A piacon a felújítást, bővítést és átalakítást követően 1 fő piacfelügyelő, 2 fő helypénzszedő és 4 fő fizikai alkalmazott dolgozik, amely kiegészül 1 fő gombaszakértővel. A fejlesztés megvalósításával a kereskedők, őstermelők, valamint a vásárlók újszerű környezetben, a mai követelményeknek megfelelő körülmények között vehetik igénybe a városi belső piacot. Pápa műemlékvédelmi tevékenysége több alkalommal is kivívta a szakmai elismerését. A város műemléki tevékenységéért, a történeti városmag megóvásáért 1989-ben Hild József díjat kapott. 1990-ben a Kastélykápolna, a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermének mintaszerű restauráltatásáért és a működési funkció helyes megválasztásáért Europa Nostra díjban részesült, Magyarországon először. Az Esterházy-kastély felújítása 2011. évben a Norvég Alap keretében megkezdődött, ennek során az északi szárny
23
emeleti helyiségei kerültek felújításra, valamint a kiszolgáló terek készültek el. A KDOP keretében kiemelt projektként 2012-től indul meg a kastély további épületrészeinek megújítása, valamint KEOP projekt keretében a Várkert kastélyt körülvevő területének rekonstrukciója.
3.5 Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 3.5.1 Demográfiai helyzet Lakónépesség és állandó népesség vizsgálata Pápa állandó népessége 33 023 fő, lakónépessége 33 549 fő. Ebből a Belvárosban, vagyis az akcióterületen élő állandó népesség száma 5136 fő, mely Pápa állandó népességének 15,5%-a; a lakónépesség esetében pedig 5349 fő, mely Pápa lakónépességének 15,9%-a. A népsűrűségi mutatókat vizsgálva megállapítható, hogy a város átlagos népsűrűsége 3,6 fő/ha, míg a belvárosi akcióterületé ennél magasabb, 5,9 fő/ha. Az alábbi táblázatok a város lakosságának korcsoportonkénti megoszlását mutatják be: A lakónépesség és az állandó népesség megoszlása Pápa egyes városrészeiben Forrás: KSH Mutató megnevezése Lakónépesség száma (fő) Állandó népesség száma (fő)
Pápa összesen
Belváros
Alsóváros
Erzsébetváros
Felsőváros
Várkert
Vaszari út – Téglagyári út
Tókertváros
Malomkerti Lakópark
Nagyhanta
Ipari Park
Tapolcafő
Borsosgyőr
Kéttornyúlak
Külterület
33 549
5 349
6 207
3 358
6 064
2 396
1 002
4 233
329
875
416
1031
931
451
907
33 023
5 136
6 210
3 436
6 059
2 423
1 012
4 322
333
769
287
1035
950
454
597
Ezen mutatók alapján elmondható, hogy Belváros akcióterület Pápa harmadik legnépesebben lakott városrésze mind a lakónépesség számát, mind az állandó népesség számát tekintve.
24
A életkor szerinti megoszlást vizsgálva a következő csoportokat különböztettük meg: 1. 0-14 évesek: A csoport kormeghatározásánál a legfontosabb a felső korlát megadása volt. A 14 éves kor jelöli az általános iskolai végzettséggel már rendelkező, de középiskolai tanulmányokat még nem folytató fiatalkorúakat. Ez a lehatárolás azért is döntő fontosságú, mert országos szinten növekvő tendenciát mutat a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalkorúak esetében a más városba, más régióba való elköltözés középiskolai tanulmányok folytatása céljából. 2. 15-59 évesek: A korcsoport alsó határát az első csoport kormeghatározására építettük, mely szerint a 15 éves fiatalkorú lakosság, középiskolai tanulmányait a városban folytatja tovább. A felső határ a férfiak előrehozott nyugdíjba vonulásának alsó korhatára. 3. 60 év felettiek: A férfiak előrehozott nyugdíjba vonulásának alsó korhatárától értendő. A lakosság életkor szerinti megoszlása Pápa egyes városrészei között (%) Forrás:KSH Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60 év és a felettiek aránya
Vaszari út – Téglagyá ri út
Pápa össze sen
Belváros
Alsóváros
16,4
16,0
15,5
14,1
19,4
15,2
19,1
13,0
16,4
23,9
24,8
17,2
20,0
18,6
12,6
64,1
59,4
67,3
59,9
66,4
67,1
60,6
61,6
55,6
68,1
73,6
63,6
64,9
61,6
73,2
19,5
24,6
17,2
26,0
14,1
17,7
20,4
25,4
28,0
8,0
1,7
19,2
15,2
19,7
14,2
Erzsébetváros
Felsőváros
Várkert
Tókertváros
Malomkerti Lakópark
Nagyhanta
Ipari Park
Tapolcafő
Borsosgyőr
Kéttornyúlak
25
Külterület
A lakosság életkor szerinti megoszlása Pápa egyes városrészeiben (fő) Forrás:KSH Mutató megnevezése Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (fő) Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (fő) Lakónépességen belül 60 év és a felettiek aránya (fő)
Pápa össze sen
Belváros
5502
855
21505
6542
Vaszari út – Téglagyári út
Erzsébetváros
Felső város
962
473
1176
364
191
550
54
3177
4177
2011
4026
1067
607
2607
1317
1068
874
862
965
204
1076
Alsóváros
Várkert
Tókertváros
Malomkerti Lakópark
Nagyhanta
Ipari Park
Tapolcafő
Borsosgyőr
Kéttornyúlak
209
103
177
186
83
114
183
595
306
655
604
277
663
92
71
7
199
141
91
130
A fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy a belvárosi akcióterületen a városi átlaghoz képest magasabb az idősebb korcsoportba tartozó lakosság aránya, a városi átlagot megközelíti a fiatalkorú lakosság aránya, míg az „aktív korúak” száma valamelyest elmarad a városi átlaghoz képest. Ezt elsősorban azzal magyarázhatjuk, hogy a belvárosi akcióterület inkább igazgatási, gazdasági funkciókkal ellátott része Pápának, ahol a lakófunkció jelleg az elmúlt években erősen háttérbe szorult. Pápa város regisztrált születési, házasságkötési, halálozási adatai Pápán 2005-ben 424 születést regisztráltak. Ez a szám tartalmazza Pápa és vonzáskörzetének újszülötteit is. A statisztikai adat összehasonlítva az elmúlt évek születési adataival - csökkenést mutat: 2000-ben ugyanez a szám 559, 2004-ben 476 volt. (A házasságkötések száma 2005-ben 167 volt. Ugyanez az adat 2000-ben 181, 2004-ben 153.) A halálozási statisztikák szerint 2005-ben Pápán 543-an hunytak el, 2000-ben 526-an, 2004-ben 581-en, itt a fenti adatokból egyértelmű tendencia nem rajzolódik ki, ugyanakkor megállapítható, hogy valamennyi vizsgált évben a természetes fogyás meghaladja a természetes szaporulatot, azaz a város népessége enyhén csökkenő tendenciát mutat. Az akcióterületen a kiköltözés aránya átlagosan 0,5 százalékkel haladja meg a beköltözés arányát.
26
Külterület
A fenti adatokból megállapítható, hogy Pápa lakossága – az ország népességéhez hasonlóan – elöregedő tendenciát mutat, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemzi. Mindezen jelenségek megmutatkoznak a fejlesztés által érintett akcióterületen is, ezért indokolt a tervezett beavatkozások megvalósítása a város népességmegtartó erejének fokozása céljából. 3.5.2 Gazdasági helyzet A társadalmi-gazdasági fejlettség területi képe az 1990-es évek közepéről az ezredfordulóra alig módosult, de 2000 után egyes a területi különbségekre ható folyamatok felerősödtek. A gazdasági növekedés fontos színterei a Dunántúl északi és nyugati sávja voltak. A pápai kistérség mint-egy 49 településből áll, s távol esik a fő közlekedési útvonalaktól. Ebből következik elszigeteltsége, elmaradása – a települések környezete, az ottani lehetséges életminőség és az információhoz való hozzájutás tekintetében. A KSH 2004. évi, a magyarországi kistérségeket összehasonlító elemzése szerint a Pápai kistérség a „felzárkozó” kistérségek egyike, ugyanakkor ez a megállapítás a régió többi kistérségéhez képest elmaradott helyzetet jelent. Pápa ereje, tőkevonzó képessége, munkahely teremtő potenciálja alapvető a kistérség népességmegtartó ereje szempontjából. 2001. évi adatok alapján elmondható, hogy Pápán összesen 2586 működő vállalkozás volt. Az akcióterületek közül a Belvárosban 391 db a működő vállalkozások száma, mely az összes pápai vállalkozásnak mintegy 15,11%-a. A Belváros akcióterületen - mely jelen pályázat fejlesztési területe - összesen 391 kiskereskedelmi-kereskedelmi üzlet van, melyből élelmiszerbolt 47 darab, textillel foglalkozó boltok száma pedig 110 darab. 5 panzió/szálloda üzemel, továbbá 9 bank vagy egyéb jellegű szolgáltatóintézmény, a vendéglátóhelyek száma pedig összesen 56. Figyelembe véve azt, hogy Pápán 2005-ben több mint 700 kiskereskedelmi üzlet működött, a Belváros akcióterületén elhelyezkedő üzletek száma a város egészéhez képest számottevőnek mondható. A gazdaság helyzetének élénkítését szolgálja még az akcióterületen található művelődési otthon, színház, mozi, melyek a beruházást követően még nagyobb közönséget tudnak csalogatni. Állami, igazgatási, hatósági vagy igazgatásszolgáltatási funkciók ellátásáért felelős intézmények közül az akcióterületen található az Önkormányzat épülete, a bíróság, a tűzoltóság, okmányiroda, rendőrség, ügyészség és a polgárőrség. Humán szolgáltatási funkciót ellátó intézmények közül 3 körzeti orvosi rendelő, 4 gyógyszertár, 2 központi orvosi ügyelet, 1 járóbeteg szakellátást nyújtó intézmény, 2 fogászati rendelő, 1 kórház, 1 mentőállomás, 2 időskorúak otthona, 1 nappali ellátást nyújtó idősek klubja, 1 óvoda, 4 általános iskola és 2 középiskola található. Ezen mutatók alapján elmondható, hogy jelen akcióterület eddig is központi szerepet játszott a város gazdasági, kulturális, társadalmi életében
27
Gazdasági funkciók bemutatása Forrás:KSH
Város Belváros
Piac
4
1
Vaszari út Erzsébetváros Felsőváros Téglagyári út 0
1
0
Alsóváros
Tókertváros
0
1
Ipari park
Tapolcafő, Borsosgyőr, Kéttornyúlak
0
0
0
Belső Külső Malomkert Nagyhanta várkert várkert lakópark 0
1
0
731
391
66
68
9
87
37
-
13
2
3
21
26
Élelmiszerüzlet
185
47
34
26
8
28
8
-
16
1
3
2
11
Textillel foglalkozó bolt
156
110
3
21
1
12
2
-
3
1
0
-
-
Bankok, pénzügyi szolgáltatók
10
9
0
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
Ipartelep
4
0
2
1
0
0
1
0
1
0
0
1
0
Logisztikai központ
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Innovációs központ
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Irodaház
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Panzió, szálloda
9
5
0
0
0
3
0
0
0
0
0
0
1
215
56
21
15
3
31
21
0
12
5
11
9
11
Kiskereskedelmi üzletek
Vendéglátó egységek száma
A gazdasági funkciókat bemutató adatokból kiolvasható, hogy a kereskedelmi egységek Belváros akcióterületen koncentrálódnak. A kiskereskedelmi üzletek 53%-a található meg itt, ami kiemelkedően magas arányszám. A banki, pénzügyi szolgáltatók 90%-a az akcióterületen található meg, ami alapján a Belváros egyértelműen a város és a kistérség pénzügyi központja. Turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír Belváros, hiszen a turisták ellátását biztosító panziók, szállodák 55%-a itt működik, a vendéglátó egységek többsége szintén az akcióterületen található meg (26%). A turisztikai vonzerőt jelentő műemléki épületek, attrakciók szinte kizárólagos helyszíne az akcióterület.
3.5.3 Társadalmi helyzet Az iskolai végzettség szerinti népességeloszlás vizsgálata során két adatból – a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül; illetve a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség körében – indulunk ki ahhoz, hogy meghatározzuk a Belváros akcióterület jellemzőit e szempontok alapján:
28
Iskolai végzettség szerinti népességeloszlás Forrás:KSH Mutató megnevezés e Legfeljebb általános iskolai végzettségge l rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűe k a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)
Pápa összese n
Belváro s
Alsóváro s
Erzsébetváro s
Felsőváro s
Várker t
Vaszari út – Téglagyár i út
Tókertváro s
Malomkert i Lakópark
Nagyhant a
Ipari Par k
Tapolcaf ő
Borsosgyő r
Kéttornyúla k
Külterüle t
24,1
31,3
20,3
25,5
19,2
25,3
36,7
19,9
28,4
18,1
26,8
25,8
28,0
32,4
36,4
12,5
14,1
11,6
9,4
17,1
8,9
4,9
16,6
15,3
9,2
24,3
3,4
8,7
4,8
5,5
Az iskolai végzettség szerinti népességeloszlás alapján elmondható, hogy Belváros akcióterületen az egyik legmagasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, 31,3%. Ugyanez a mutató a városi átlagban 24,1%, mely az akcióterületi arány alatt van 7,2 százalékponttal. Ezen adatok alapján Belváros akcióterületet az átlaghoz képest elmaradottnak ítélhetjük meg. Ugyanakkor, míg a városi átlag alapján a felsőfokú végzettségűek aránya a 25 éves és idősebb népesség között 12,5%, addig a Belvárosban ez a mutató 1,6 százalékponttal magasabb, azaz 14,1%. A fenti adatok alapján a városrész lakosságának iskolázottsága alapján diverzifikált képet mutat.
3.5.4 Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet Ahhoz, hogy Pápa város Belváros akcióterületének foglalkoztatottságáról pontosabb képet kapjunk érdemes megvizsgálni elsősorban azt:
29
hogy Pápán összesen milyen arányban vannak a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők az aktív (15-59 évesek) korúakon belül; hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya milyen az aktív korúakon belül; hogy a foglalkoztatottak aránya hogyan alakul a 15-64 éves népességen belül, és azt, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások száma milyen arányt mutat. Foglalkoztatottsági mutatók Forrás:KSH
Mutató megnevezése Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajöve-
Pápa össze sen
Belvá ros
37,7
13,9
Várke rt
Vasza ri út – Tégla gyári út
Tókertv áros
Malom kerti Lakóp ark
Nagyha nta
Ipari Park
Tapolca fő
Bors osgy őr
Kéttor nyúla k
Külterület
35,4
33,2
39,9
34,9
41,0
44,5
49,0
40,6
38,6
37,8
24,8
11,2
13,0
19,3
10,6
20,8
11,1
19,9
14,0
14,7
13,0
13,4
Alsóvá ros
Erzséb etváros
Felső város
45,4
37,2
37,0
21,9
11,5
14,0
30
delemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%) Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%) Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)
58,2
51,2
59,1
57,4
61,2
31,7
55,1
59,3
55,4
54,1
50,8
55,8
58,2
56,7
72,0
36,0
46,3
32,3
41,7
29,1
34,0
37,4
37,4
34,8
22,5
9,8
38,7
35,5
35,5
46,2
A város munkanélküliségi adatai kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. Pápa városában a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 37,7%. Ennél az aránynál 7,7 százalékponttal magasabb a Belváros aránya, ezzel a második legrosszabb helyzetben lévő városrész a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül összesen Pápán 13,9%. A belvárosi akcióterület e mutató alapján 8 százalékpontos elmaradást mutat, ezzel a városban a leghátrányosabb helyzetben lévő városrész. Pápa városában a foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 58,2. Ehhez viszonyítva a belvárosi akcióterület 49,4-es aránya jóval elmarad a városétól, összevetve a többi akcióterülettel pedig a belvárosiban a legalacsonyabb a mutató értéke. A belvárosi akcióterület Pápa legelmaradottabb városrésze a foglalkoztatott nélküli háztartások arányát tekintve. Míg Pápán az arány 36,0%, addig a Belvárosban ugyanennek a mutatónak az értéke 46,3%. Összefoglalóan elmondható, hogy a belvárosi akcióterület az átlagosnál fejletlenebb képet mutat a foglalkoztatási mutatóit tekintve.
31
3.5.5 Jövedelmi helyzet Az Integrált városfejlesztési stratégia adatai alapján a Belváros az egyik legkedvezőbb mutatókkal rendelkező akcióterülete a településnek. Mint az alábbi táblázatból látható, a Belvárosban a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 12% (helyi), illetve 8% (normatív). A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 9%, míg a város egészére nézve ez az érték 14 %. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 9%, a városi érték ugyanitt 18%. A HHH gyermekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva 12%, Pápa egészére nézve 14%.
A fenti mutatók terén tehát a belvárost minden szempontból fejlettebbnek ítélhetjük meg, illetve megállapítható, hogy általában a magasabb jövedelemmel rendelkező lakosok élnek ezen a településrészen.
3.5.6 Környezeti értékek és károk bemutatása, feltárása A Belváros forgalma, ami alapvetően befolyásolja a levegőminőséget, mára a forgalomszervezési-fejlesztési lépések folytán csökkenőben van. Ennek jótékony hatása jól érzékelhető. A Belvároson jelenleg áthaladó átmenő forgalom és a területi célforgalom együttes hatása már csak határérték közeli zajszintet produkál.
32
A Belváros, mint középkori utcahálózattal rendelkező településrész, zöldfelületekben szegény. A terület utcáinak kb. a fele fásítatlan, ennek okai részben a viszonylag keskeny utcák, a forgalmi és parkolási területigény, valamint az egyébként jól kiépített közműhálózat. A Belváros területén ipari üzem, barnamező nem található, jelentős szennyező forrást egyedül a gépjárműforgalom jelent, elsősorban zaj és légszennyezés terén. További szennyezőként jelennek meg az itt működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari egységek. A szelektív hulladékgyűjtés a Belvárosban jelenleg nem teljes körűen megoldott. A Belváros gazdag műemléki védettségű épületekben. A Fő tér, a barokk templom, az Eszterházy-kastély és a történelmi belváros épületei sorolhatók ide elsősorban. 3.5.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte A Belvárosi akcióterületen a következő közigazgatási funkciót ellátó intézmények találhatók: 1. Polgármesteri Hivatal 2. Okmányiroda 3. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 4. Gyámhivatal 5. Országos Egészségbiztosítási Pénztár kirendeltsége 6. Rendőrkapitányság 7. Polgárvédelmi Kirendeltség 8. Tűzoltóság 9. Pápa Városi Bíróság 10. Pápa Városi Ügyészség 11. Veszprém Megyei Munkaügyi Központ kirendeltsége A közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények a következők: 1. Gróf Eszterházy Kórház és Rendelőintézeti Szakrendelő 2. Mentőállomás 3. Városi Televízió 4. Városgondnokság 5. Városi Nagyposta 6. Jókai Mór Művelődési Központ és Színház 7. Pedagógus Művelődési Ház
33
8. Gróf Eszterházy Kastély 9. Római Katolikus Nagytemplom 10. Pápai Református Templom 11. Pápai Református Kollégium 12. Zsinagóga 13. Szent Anna Katolikus Templom 14. Hotel Arany Griff Szálló 15. Kékfestő Múzeum 16. Református Tudományos Gyűjtemények 17. Református Ótemplom 18. Bencés templom 19. Ferences templom és kolostor 20. Petőfi Filmszínház 21. Autóbusz és pályaudvar 22. Városi belső piac 23. Szent Antal Óvoda 24. Szent István Római Katolikus Általános Iskola 25. Tarczy Lajos Általános Iskola 26. Balla Róbert téri Általános Iskola 27. Gyurátz Ferenc Evangélikus Általános Iskola 28. Türr István Gimnázium és Kollégium 29. Pápai Református Kollégium Gimnáziuma 30. Idősek Otthona 31. Idősek Gondozóháza 32. Pápai Áruház 33. Somogyi Galéria 34. Hollósi Galéria 35. Karlovitz Gyógyszertár 36. Szent Anna Patika 37. Erzsébet Patika 38. Hella Gyógyszertár 39. Kis téri Gyógyszertár 40. Jókai Mór Városi Könyvtár
34
Mint látható, a Belvárosban működik a közszolgáltatási feladatokat ellátó és az igazgatási funkciót betöltő szinte valamennyi intézmény. A fenti intézmények részben a város Önkormányzata fenntartásában működnek, több közülük egyházi fenntartású, de itt találhatóak különböző országos vagy megyei szervezetek helyi kirendeltségei is. A közszolgáltatást vagy közigazgatási funkciót ellátó intézmények egy része turisztikai vonzerőt is jelent (templomok, múzeumok). 3.5.8 Közbiztonság A Pápai Rendőrkapitányság 2009 novemberében szolgáltatott információi alapján az ismertté vált bűncselekmények 10%-át követték el az akcióterületen, összesen 106 bűncselekményt 2009-ben. Ez a szám tartalmazza a nem közterületen elkövetett bűncselekményeket is. A bűncselekmények közel felét (46 db) a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A második leggyakoribb a járművezetés ittas állapotban, ezt követi a testi sértés bűncselekmény. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Belváros Pápa jó helyzetben lévő akcióterülete közbiztonság szempontjából, ugyanakkor a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítása célként jelenik meg.
3.6 Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása, problémák feltárása 3.6.1 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közlekedési hálózat helyzete Tekintettel arra, hogy a város e területén található a legtöbb humán szolgáltatási funkciót ellátó, illetve állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciót ellátó intézmény, a Belváros, mint városrész és ezen belül a belvárosi akcióterület megközelíthetősége kiemelt fontosságú. Pápa Főterét a helyközi járatok ugyan nem érintik, de a helyi járatok szempontjából ez a legfontosabb fel- és leszállóhely. Az intézmények, kereskedelmi és szolgáltató egységek közelsége miatt a Fő téren bonyolódik a legnagyobb utascsere, mely naponta több ezer főre tehető. A városban található 12 távolsági autóbusz megállóból 3 ezen a területen található. A parkolás Pápa életében mindennapi problémát jelent. Gondot okoz egyrészről a fizető parkolás bevezetése, másrészt az e zónák változása. Jelenleg a városban két fizető parkolási zóna működik, mind a kettő a belvárosi akcióterületen. A belvárosi közterületek parkoló kihasználtsága a nappali időszakban 40-75%-os, az éjjeli időszakban pedig 10-30%-os. A parkolási problémák tehát nem elsősorban a Belváros lakosságát érintik, hanem az itt kereskedelmi-intézményi funkciókat igénybe vevők körét. A gyalogos és kerékpáros közlekedési feltételeket vizsgálva elmondható, hogy a gyalogos közlekedés feltételei az akcióterületen mindenhol adottak, míg a kerékpározást elősegítő, preferáló infrastruktúra hiányzik.
35
A Belváros, és ahhoz szerkezetileg kapcsolódó egyéb területek közterületeinek burkolatai igen változatos képet mutatnak, nincs egységes rendszer a burkolat típusok alkalmazásában. A műemléki illetve műemléki jellegű épületeket a mainál egységesebb burkolathasználat jobban kiemelné és látványosabbá tenné.
3.6.2 Az akcióterületen belüli és az akcióterületet feltáró meglévő közműhálózat értékelése a megvalósíthatóság szempontjából Pápa Belvárosának csatornázása elválasztott rendszerű. A csapadékvíz elvezetésének jelentős többsége zárt csapadékcsatornában történik, megtalálhatók azonban az utcákon a nyílt árkos, illetve folyókás elvezetési formák is. A Belváros alatt van egy szivárogtató, ami folyamatos karbantartást igényel. A talajvíz szinte mindenütt a terepszint közelében van és a város több pontján van talajvízszint figyelő kút. A belvárosi akcióterület minden utcája csatornázott, a szennyvízelvezetés megoldott. Villamosenergia ellátás terén a Belváros területén a középfeszültségű ellátást 10kV-os kábelhálózat, a belvárosi akcióterület gázellátását a gázfogadó állomásokból kiinduló 3 bar nyomású középnyomású gerinchálózat végzi. Ami a fejlesztéssel érintett területeket illeti, a Fő tér közművei elavultak, felújításra szorulnak, melyről részletesen az ATT vonatkozó 5-ös fejezetében számolunk be.
3.6.3 Lakáshelyzet Pápa lakásállománya 2001-ben összesen 12 476 db volt. A belvárosi akcióterületen a lakások 17,9-a található, mely Pápa 14 városrészét vizsgálva jelentősnek mondható. Lakásállomány Pápán Forrás:KSH Mutató megnevezése Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%)
Pápa összes en
Belváros
Alsóváros
Erzsébetváros
Felsőváros
Várkert
Vaszari út – Téglagyári út
Tókertváros
Malomke rti Lakópark
Nagyhanta
Ipari Park
Tapolcafő
Borsosgyőr
Kéttornyúlak
Külterület
12 476
2 234
2293
1265
2240
983
335
1586
94
313
123
355
279
153
223
13,2
17,7
4,8
15,2
8,6
4,4
23,3
8,4
21,3
2,9
1,6
31,0
36,6
98,7
51,1
36
Mint az a fenti táblázatból is látható, a belvárosi lakásállomány esetén az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások aránya a városi átlagnál magasabb, de nem ez a legrosszabb helyzetű városrész. A lakásállomány városi lakásállomány egészéhez mért aránya jelentősnek mondható, ez alapján a Belvárosi akcióterületet Pápa sűrűn lakott akcióterületének tekinthetjük. 3.6.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota A funkcióelemzéssel foglalkozó fejezetben (3.7) ismertetettek alapján megállapítható, hogy a Belvárosban a jelenlegi funkciók erősítésére és bizonyos hiányzó közfunkciók pótlására van szükség, ugyanakkor az alapvető városi funkciókat betöltő intézmények mind megtalálhatóak az akcióterületen, ezek infrastrukturális háttérének fejlesztésére, korszerűsítésére van szükség. Összefoglalás Pápa lakónépessége 33 549 fő, ebből a Belvárosban élő lakónépesség 5349 fő, mely Pápa lakónépességének 15,9%-a.a Belváros átlagos népsűrűsége 5,9 fő/ha. Pápa lakossága elöregedő tendenciát mutat, a természetes fogyás és az elvándorlás jellemzi, ezért indokolt a tervezett beavatkozások megvalósítása a város népességmegtartó erejének fokozása céljából. A kereskedelmi egységek a Belvárosban koncentrálódnak. A kiskereskedelmi üzletek 53%-a található meg itt, ami kiemelkedően magas arányszám. A banki, pénzügyi szolgáltatók 90%-a is itt található, ami alapján a Belváros egyértelműen a város és a kistérség pénzügyi központja. Turisztikai szempontból is kiemelkedő, hiszen a turisták ellátását biztosító panziók, szállodák 55%-a itt működik, valamint a vendéglátó egységek többsége (26%) is itt található. A turisztikai vonzerőt jelentő műemléki épületek, attrakciók szinte kizárólagos helyszíne a Belváros. A Belváros forgalma a forgalomszervezési-fejlesztési lépések folytán csökkenőben van. A Belváros, mint középkori utcahálózattal rendelkező településrész, zöldfelületekben szegény. A terület utcáinak kb. a fele fásítatlan, ennek okai részben a viszonylag keskeny utcák, a forgalmi és parkolási területigény, valamint az egyébként jól kiépített közműhálózat. A Belváros területén ipari üzem, barnamező nem található, jelentős szennyező forrást egyedül a gépjárműforgalom jelent, elsősorban zaj és légszennyezés terén. A szelektív hulladékgyűjtés a Belvárosban jelenleg nem teljes körűen megoldott. 3.6.5 Akcióterületi SWOT-elemzés Erősségek • Európa egyik legszebb barokk Belvárosa és főtere, számos műemléki és védett épülettel • A hetvenes évek közepétől erőteljes városkép-védelem és elismert rekonstrukciós tevékenység folyt • A Belváros kiterjedt kereskedelmi és szolgáltató funkcióknak ad helyet, itt található a város közigazgatása és több oktatási intézmény
37
• •
A város közepén található az Esterházy-kastély és a hozzá tartozó Belső-Várkert (Pápa „zöld szíve”), egyedi, a városon túlmutató vonzerővel Bőséges funkcióellátottság
Gyengeségek • Elöregedő népesség magas aránya városrészben • Rossz aktivitási, foglalkoztatási és jövedelmi mutatók jellemzők a városrész társadalmára • A városképet elcsúfító épületek jelenléte (pl. Pápai Áruház) • A Fő-téren erős forgalom haladt keresztül, a Fő-tér jelenlegi formájában nem tölti be a városi rendezvény és pihenőtér funkciót • Számos közterület felújításra szorul (burkolatok, utcabútorok, stb.) • Egyes műemléki épületek nagyon rossz állapotban vannak (pl. Esterházy-kastély, Zsinagóga) • A Belváros forgalomszervezése nem ideális • Kevés számú, zsúfolt parkolók • Közművek elavultsága Lehetőségek • Magánerős fejlesztések bekapcsolódása a történelmi Belváros megújítására • Külső források bevonása, támogatások megszerzése • Széleskörű partnerség kialakításával a helyi források aktivizálása, ösztönzése • Ösztönző önkormányzati politika kialakításával helyi források aktivizálása, ösztönzése Veszélyek • A városrész közterületeinek és épületeinek leromlása • Rossz forgalomszervezéssel (a forgalom teljes kitiltásával) a városrész „kiürülése” • Belvárosi gazdasági funkciók eltűnése, funkcióvesztés • Magasabb jövedelmi helyzetű csoportok elvándorlása, elszegényedés • Az áthaladó forgalom miatti zsúfoltság, zaj és szennyezés, környezeti problémák fokozódása • Elégtelen források a városrész fejlesztésére
38
3.7 Funkcióelemzés, igényfelmérés és kihasználtsági terv 3.7.1 Funkcióelemzés A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közzétett, a (részletes) Akcióterületi Terv tartalmát szabályozó útmutató szerint szükséges, hogy a projektgazda a funkcióelemzés keretében számba vegye az akcióterületi terv az akcióterületen található funkciókat és elemezze azokat. Megvizsgálja, hogy milyen az egyes funkciók hatóköre, csak az akcióterületre vagy tágabb területre terjednek-e ki, megvizsgálja, hogy az adott funkció sűrűsége megfelelő-e vagy bármilyen változtatás szükséges, és megvizsgálja, hogy az akcióterületen milyen funkcióhiányok azonosíthatóak, és ezen hiányok pótlására az akcióterületi terv milyen lehetőségeket teremt. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a terület funkcióellátottságát
A Belváros funkcióellátottságának összesített adatai Gazdasági funkciók
Piac
1
Kiskereskedelmi (összesen és élelm., ruha) üzletek száma
Innovációs központ
0
Irodaház
Ö: 391 É: 47 R: 110
Bankok, pénzügyi szolgáltatók száma
9
Ipartelep
0
0
Panzió, szálloda
5
Vendéglátó egységek száma
56
Logisztikai központ
0
Tömegközlekedés
0
Közlekedési, távközlési funkciók és infrastruktúra Távolsági autóbuszmegálló
3
Vasútállomás
0
Postahivatal (fókposta)
1
Helyi autóbuszjárat
Igen
Benzinkút
1
Taxiszolgáltatás
Városi
Közüzemi vízhálózat léte
Igen
Zárt közcsatornahálózat
Igen
39
Közösségi funkciók
0
Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely)
1
Kulturális központ
0
Színház
1
Mozi
1
Sport infrastruktúra
0
Szabadidőcsarnok
0
Szabadtéri szabadidő központ
0
Uszoda
0
Strand
0
Rendezvénycsarnok
0
Tűzoltóság
1
Fogászati szakrendelés
2
Önkormányzati közművelődési könyvtár
Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók
Önkormányzat
1
Területi hatósági intézmények
7
Bíróság
1
Börtön
0
Okmányiroda
1
Rendőrség
1
Ügyészség
1
Polgárőrség
1
4
Központi körzeti (háziorvosi) ügyelet
2
Járóbeteg szakellátás
1
Humán szolgáltatási funkciók Körzeti orvosi (háziorvosi) székhely
3
Gyógyszertár
40
Kórház
1
Mentőállomás
1
Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény
Bölcsőde
0
Óvoda
1
Általános iskola
Kutatóintézet
0
K+F funkció
0
0
Időskorúak otthona
2
Nappali ellátást nyújtó idősek klubja
1
4
Középiskola
2
Felsőoktatási intézmény
0
Mint azt a fentiekből is látszik, a Belvárosi Akcióterület egyértelműen a város igazgatási és kulturális központja, illetve a település gazdasági életében is meghatározó szerepet tölt be, tekintettel arra, hogy itt helyezkednek el azok a forgalmasabb belvárosi utak, utcák, terek, melyek mentén sorakoznak a kiskereskedelemmel foglalkozó boltok, üzletek, illetve a vendéglátó- és szórakozóhelyek. Itt található a város szállodái közül 5, 9 bankfiók, szinte valamennyi igazgatási funkciót ellátó intézmény. A funkcióelemzésről összefoglalóan elmondhatjuk, hogy - állami-igazgatási-hatósági-igazságszolgáltatási funkciók terén az akcióterület ellátottsága megfelelő, ugyanakkor a funkciókat ellátó épületek infrastrukturális állapota sok esetben nem kielégítő. Funkcióbővítésre ez alapján e téren nincs szükség, ugyanakkor az itt megtalálható intézmények szolgáltatási színvonalának emelése, a megfelelő háttér-infrastruktúra megteremtése indokolt. - gazdasági funkciók terén a belvárosi akcióterület szintén viszonylag jó funkcióellátottságnak örvend: igaz, hogy bizonyos típusú gazdasági egységeknek (hipermarketek, ipartelepek) jellemzően nem a belváros szokott otthont adni, így nem meglepő ezek hiánya az akcióterületen. Ugyanakkor látható, hogy a kiskereskedelmi egységek, vendéglátóhelyek és szórakozóhelyek terén domináns az akcióterület. Szükséges azonban olyan infrastrukturális környezet megteremtése, mely növeli a belvárosi üzletek és vendéglátóhelyek forgalmát, esetleg átstrukturálja a jelenlegi üzlet-szerkezetet. - közlekedési, távközlési funkciók: e téren elmondható, hogy az akcióterület közmű-ellátottsága megfelelő ugyan, de elavult. A közlekedési funkciók esetén megállapítható, hogy a városközpontban inkább a forgalomcsillapított utak, utcák arányát szükséges növelni, hogy az itt található boltok, üzletek forgalmát növelni lehessen. A belváros forgalma a városrehabilitációs beavatkozás miatt átszervezésre szorul.
41
- közösségi funkciók terén a Belváros ellátottsága jó a város egészéhez képest, ugyanakkor az intézmények száma nem túl nagy, mindenképpen bővítésre szorul. Nincsenek szabadidős központok, kulturális központok a területen. A meglévő kapacitások felújítása szükséges, - humán funkciók terén a Belváros funkcióellátottsága megfelelőnek mondható, természetesen itt is meg kell vizsgálni, hogy az ellátást nyújtó intézmények, nevelési intézmények infrastruktúrája nem szorul-e fejlesztésre, illetve szükséges annak vizsgálata, hogy a jelenleg hiányzó funkciók közül melyeket érdemes Pápára, illetve a belvárosi akcióterületre vonzani. Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen a közösségi és gazdasági funkciók fejlesztése, bővítése indokolt, itt ugyanis funkcióhiány jelentkezik, az igazgatási és humán funkciók esetén bővítés nem szükséges, de az infrastrukturális háttér kell, hogy javuljon, a közlekedési fejlesztések pedig a többi funkcióhoz igazítva kell, hogy történjenek.
Ami a funkciók hatósugarát illeti: -
-
az állami-igazgatási-hatósági-igazságszolgáltatási funkciók esetében nemcsak akcióterületi, de városi, sőt, kistérségi hatósugárról beszélhetünk. Az itt működő hatóságok, hivatalok feladataikat egész Pápára, illetve a Pápai Kistérségre kiterjedően ellátják. a gazdasági funkciók esetében a hatókör nem egyértelműen lehatárolható: míg az itt működő bankfiókok, panziók és szállodák Pápára, és a kistérség egészére kiterjedően szolgáltatnak, addig a kisebb boltok, üzletek forgalma már inkább csak az akcióterületet, városrészt szolgálja ki. Látni kell azt is, hogy az akcióterületen található üzletek forgalma azért sem tud növekedni, mert jelenleg jelentős az átmenő forgalom a területen, sétálóutcák, forgalomcsillapított utcák, terek hiányában nincs lehetőség ezen területek gazdasági vérkeringésbe való jobb bekapcsolására. közlekedési, távközlési funkciók: hatósugarukat tekintve elsősorban az akcióterületet szolgálják ki. közösségi funkciók: hatósugaruk több esetben nagyobb, mint az akcióterület, a város egészére és a kistérségre is kiterjed. Így a Művelődési Ház, Színház illetve a Mozi esetében is az akcióterületnél jóval nagyobb kiterjedésű az intézmények hatósugara. humán funkciók: a humán funkciók esetén a területen működő általános iskolák, óvodák elsősorban az akcióterületet és a városrészt szolgálják ki, míg a középfokú nevelési intézmények, az egészségügyi intézmények, a Kórház az egész kistérség számára meghatározó szolgáltatást nyújtanak.
Összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen a legtöbb funkcióhoz kapcsolódó intézmények, szervezetek az akcióterületnél lényegesen nagyobb területre vonatkozóan működnek, nagyobb vonzáskörzetük van, azaz az akcióterület – és benne ezen intézmények, szervezetek – fejlesztése kihat a város egészének, illetve a kistérség egészének fejlesztésére is. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az esetleges funkcióhiányok orvoslására az akcióterületi tervben felvázolt fejlesztések közvetlenül vagy közvetve milyen lehetőséget teremtenek:
42
Projekt megnevezése 1.1. 1.2. 1.3.
Kossuth utca közterületeinek rendezése Pápai Áruház területének revitalizációja Március 15. tér közterületeinek rendezése
1.4.
Filmszínház épületének és környezetének rekonstrukciója
1.5. 1.6. 1.7. 1.8.
Szent István u. 12 sz. alatti épület és környezetének rekonstrukciója Zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciója Ferences kolostor rekonstrukciója Fő tér közterületeinek rendezése
1.9.
Fő utca közterületeinek rendezése
1.10. 1.11. 1.12. 1.13. 1.14.
Petőfi Sándor utca közterületeinek rendezése Csáky u. csomópont közterület rendezése Korvin u. – Irhás u. közterületeinek rendezése Fő u. 24-25. térfalak rendezése Buszpályaudvar és városi piac közterületeinek rendezése
1.15. Buszpályaudvar főépület rekonstrukciója (2010-2011-ben megvalósult) 1.16. Pálos tér közterületeinek rendezése
1.17. Böröczky domb közterületeinek rendezése(2009-2011-ben megvalósult) 1.18. Anna tér közterületeinek rendezése 1.19. Vásár utca közterületeinek rendezése 1.23. Gróf Esterházy Kórház rekonstrukciója
Melyik funkcióhoz kapcsolódik gazdasági gazdasági közlekedési, közösségi közösségi, gazdasági közösségi közösségi közösségi közösségi, közlekedési, gazdasági közösségi, közlekedési, gazdasági közigazgatási közlekedési közlekedési közlekedési, nem besorolható közlekedési, gazdasági közlekedési közlekedési, gazdasági, közösségi közlekedési, közösségi közlekedési, közösségi közlekedési humán
43
4.2.
A Türr István Gimnázium rekonstrukciója
humán
3.7.2 Igényfelmérés és kihasználtsági terv A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által megjelentetett Akcióterületi Tervhez kapcsolódó útmutató kötelezően előírja a projektgazda számára, hogy a - közszféra - közösségi - illetve Önkormányzat által működtetett gazdasági funkció esetén a fejlesztés indokoltságát részletes igényfelmérésnek, funkcióelemzésnek kell alátámasztania. A fentiek értelmében jelen fejezetben az egyes funkciókhoz kapcsolódóan ismertetjük az igényfelmérés menetét, eredményét és a kihasználtsági tervet. Az útmutató előírásai szerint az alábbi projekttevékenységek kapcsán kellett az igényfelmérést elvégezni, illetve kihasználtsági tervet készíteni: 1. Fő utca 5-7-9 kapcsán fejlesztendő önkormányzati hivatali épületegyüttes (közszféra funkciót betöltő helyiségek) 2. Fő utca 5. épületben emeleti helyiségcsoportban rendezvényterem és konferenciaközpont kialakítása (gazdasági funkcióként) 3. Fő utca 7. épületben pinceszinten Nemzetiségi és Civil Klub kialakítása (közösségi funkció) 4. Mozi rekonstrukciója, homlokzat-felújítás és büfé kialakítás (gazdasági funkció) 3.7.2.1 Igényfelmérés és kihasználtsági terv – Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes, közszféra funkció Az igényfelmérés folyamata, körülményei Az egyes funkciókhoz kapcsolódó igényfelmérés során törekedtünk arra, hogy lehetőség szerint változatos módszerek alkalmazásával minden elsődleges érintetti csoportot bevonjunk a projektfejlesztés folyamatába. Az igényfelmérés a Fő u. 5-7-9-es épületegyüttes esetén már az első fordulós pályázat beadását követően megkezdődött. A célcsoportok kijelölése, bevonása A fejlesztés kapcsán – mint azt már az előzetes Akcióterületi Tervben is bemutattuk – érintett-elemzést végeztünk. Az érintett-elemzés – idegen nevén stakeholder analízis – az első lépés a fejlesztés célcsoportjainak azonosításához. A stakeholder analízis keretében első lépésben reakciójukat tekintve homogén csoportokat jelölünk ki azokból, akiket a fejlesztés közvetve vagy közvetlenül érint. A következő lépésben megvizsgáljuk, hogy ezek az érintetti csoportok hogyan viszonyulnak a projekt keretében tervezett fejlesztésekhez. Amennyiben a
44
viszonyulásuk pozitív, a projekt célcsoportjává válnak. Ha viszonyulásuk negatív vagy semleges, olyan intézkedéseket kell kidolgozni, melyek eredményeképp a projekt célcsoportjává tehetők, azaz eredeti véleményük pozitív, támogató magatartássá fordítható. A projekt célcsoportja aszerint szegmentálódik tovább, hogy közvetlenül vagy közvetve érintettek a projektben. A támogató hozzáállású, a projektben közvetlenül érintett csoport a projekt elsődleges célcsoportja, a támogató hozzáállású, de a projektben csak közvetetten érintett kör pedig a projekt másodlagos célcsoportja. A fentiek alapján projektelemünk célcsoportját a következő alcsoportok alkotják: Elsődleges célcsoport: − Pápa/illetve a Belvárosi akcióterület lakossága: o
Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp esztétikus, hatékonyan működő, ügyfélbarát Polgármesteri Hivatal jön létre.
o
Becsült nagyság: 32 ezer fő
− A Polgármesteri Hivatal dolgozói o
Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp esztétikus, modern munkakörnyezetben dolgozhatnak.
o
Becsült nagyság: 97 fő
Másodlagos célcsoport: − A kistérség lakossága o
Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp a kistérségi feladatokat is ellátó Polgármesteri Hivatal esztétikusabb, modern, ügyfélbarát környezetben fogadja őket.
o
Becsült nagyság: kb. 60 ezer fő
− A város Önkormányzata o
Támogató hozzáállás oka: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan gazdaságosabban üzemeltethető, a létszámbővítés lehetséges
o
Becsült nagyság: 1 Önkormányzat
45
A fentiekben megjelölt célcsoportok közül elsősorban az elsődleges célcsoportokra fókuszáltunk, az igényfelmérés az alábbi módszerekkel és időben történt:
Célcsoport
Igényfelmérés módszere
Időpontja
Módszer indoklása
A város lakossága
Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán az akcióterületen
2009. november 2-3.
Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintavétel segítségével az akcióterületen, a fejlesztési területen megforduló lakosság körében. A szempontrendszer: a minta legyen kellőképp nagy a véleményformáláshoz, illetve elsődlegesen az akcióterület lakói legyenek a megkérdezettek. Dokumentáció: kérdőívek, kérdőívek kiértékelése
A polgármesteri hivatal dolgozói
A jegyzőhöz érkező visszacsatolások beépítése, illetve ÁROP pályázat diagnosztikája
A város Önkormányzata
Folyamatos egyeztetés, mélyinterjú a jegyzővel
2009. október elejéig folyamatos
A jegyző, mint a Hivatal vezetője rendelkezett megfelelő információval a Hivatal egyes szervezeti egységeinek létszámáról, munkavégzési feltételeiről, igényekről.
2009 novemberéig
A tulajdonos és a fejlesztést végző Önkormányzat végig részt vett a projektfejlesztés során az intézmény működési tervének kialakításában.
46
Az igényfelmérés eredménye A 2 legfontosabb célcsoportba tartozók az alábbiak szerint fogalmazták meg véleményüket a fejlesztendő projektről: 1) Város lakossága (kérdőíves felmérés eredménye) A lakosság megkérdezése során azt kérdeztük, kerültek-e kapcsolatba az elmúlt időszakban a Polgármesteri Hivatallal, mennyi az átlagos ügyintézési idő és mennyire elégedettek az itt folyó munkával, illetve megfelelőnek tartják a városon belüli elhelyezkedését az egyes igazgatási funkciót ellátó intézményeknek. A megkérdezettek 55,3%-a került kapcsolatba a Polgármesteri Hivatallal, 58%-a kevesebb, mint 1 óra alatt el tudta intézni a hivatalos ügyet, ami miatt felkereste a hivatalt. A „min javítana a Polgármesteri Hivatal infrastruktúráján” kérdésre az alábbi válaszok érkeztek:
Látható, hogy az új épület kialakítása során az akadálymentesítésre és az ügyfélváró helyiségek állapotának fejlesztésére, ügyfélhívó rendszer bevezetésére kell nagyobb hangsúlyt helyezni. 2) A Polgármesteri Hivatal dolgozói, a szervezetátvilágítás tapasztalatai
Pápa Város Önkormányzata az Államreform Operatív Program pályázatán támogatást nyert a Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztésére. A pályázat lebonyolításának első lépésében a szervezetfejlesztéssel megbízott cég, a Corporate Values Szervezetfejlesztési és Vezetési
47
Tanácsadó Kft. Visszajelző Anyagot készített a Hivatal működéséről. Ezt a tanulmányt használtuk fel a jelenlegi igényfelmérés során is. A munkatársak közül (97 fő) 89-en töltötték ki a kérdőívet, ami 91,7%os kitöltési arányt jelent. A felmérés során a munkatársakat arról kérdezték, milyen mértékben elégedettek saját munkahelyi környezetükről, illetve mit tartanak fontosnak, motiválónak saját munkahelyük kapcsán. E kérdőív eredményeként a következőket fogalmazhatjuk meg:
Az első ábra az elvárást, a második az elégedettséget mutatja. A munkatársak által meghatározott legfontosabb szempontokat és a velük való elégedettség a következő táblázat mutatja:
48
Mint a fenti táblázatokból látható, a munkahelyi infrastruktúrával a dolgozók viszonylag elégedettek, nincs problémájuk a technikai felszereltséggel sem. A hivatal költöztetését a fentiek alapján a gazdaságosabb üzemeltetés, illetve a jelenlegi hivatali épület jobb hasznosítása indokolja, nem a munkatársi elégedetlenség. Ugyanakkor ha alaposabban megvizsgáljuk a szervezetfejlesztési kérdőív eredményeit, az is látszik, hogy a Hivatal jelenlegi működésének problémái a rossz kommunikációra és feladatmegosztásra vezethetőek vissza. Ez is javítható ösztönzőbb, motiváló munkahelyi környezet kialakításával. Emellett a legnagyobb problémák között említették a leterheltséget, melynek a jobb munkaszervezés mellett megoldása lehet a többlet munkaerő felvétele is. Ennek megvalósulása azonban az anyagi források rendelkezésre állása mellett attól is függ, van –e lehetőség „leültetni” a kollégát a megfelelő irodában. Ez nyilvánvalóvá teszi a bővítés szükségszerűségét. Konkurens intézmények A Polgármesteri Hivatal kapcsán konkurens intézményről nem beszélhetünk. Kiegészítő szolgáltatást kínálnak az akcióterületen elhelyezkedő igazgatási funkciót ellátó hivatalok. Szolgáltatások és igények elemzése A Polgármesteri Hivatal által kínált szolgáltatások összefoglalóan a felmerült igények mentén a következők:
Célcsoport Lakosság
Dolgozók
Önkormányzat
Igényfelmérés során feltárt igény
Nyújtott szolgáltatás
Hatékony, ügyfélközpontú ügyintézés,
Akadálymentes környezet, kulturált
akadálymentes környezet
ügyintézést lehetővé tevő infrastruktúra
Jobb kommunikáció, jó munkahelyi légkör
Kulturált munkakörnyezet, jobb munkavégzési körülmények
Gazdaságosan üzemeltethető polgármesteri
A jelenlegi épület megújítása, hatékony
hivatal
üzemeltetése
49
A kihasználtsági terv és az igényfelmérés kapcsolata Jelen kihasználtsági terv az előzőekben bemutatott igényfelmérésen alapszik, hiszen az új hivatal tervezésekor figyelembe vettük a célcsoportok által adott válaszokat, és azok megjelennek az engedélyes és kiviteli szintű terveken. A fentiek alapján a hangsúly az energiatakarékos, hatékony üzemeltetésen, a megfelelő helyiségbeosztáson és az akadálymentesítésen volt. Az engedélyes tervek műszaki leírása már tartalmazza az épület funkcionális kihasználtságára vonatkozó leírást az alábbiak szerint. Az épületegyüttes alapvető közigazgatási funkciója továbbra is megmarad. A rekonstrukció célja olyan funkcionális kapcsolatrendszer kialakítása, amely az épület építészeti, műemléki értékeinek megőrzése mellett korszerű, rendeltetésszerű használatra alkalmas egységeket eredményez. Az épületegyüttes központi épülete a Fő utca 7-es szám alatti épület marad, amelynek kapualja és udvara könnyű szakipari szerkezetekkel az udvar felőli oldalon bezárásra, illetve lefedésre kerül. Az átalakításra, bővítésre kerülő közlekedési rendszer lehetővé teszi, hogy a kialakuló előcsarnokból a három épület legtöbb egysége megközelíthető legyen. Ennek földszintje a 9-es épület földszinti tereivel összekapcsolva fogadja be a legnagyobb forgalmú funkcionális egységet, az okmányiroda helyiségeit. Az épületbe bejutva a kaputól jobbra kialakul egy ügyfélszolgálati helyiségcsoport, amely ügyfélfogadási időn túl zsilipként tud működni. Az épület déli szárnyának végében új lépcsőház létesül személyfelvonóval az orsótérben. A lépcsőház a pince, földszint és az I. emelet között teremt akadálymentesen is használható közlekedési kapcsolatot. A jobb oldali szárny és a hátsó udvar szintje három lépcsőfokkal magasabban helyezkedik el az előcsarnok szintjénél, az akadálymentes használat érdekében a jobb oldalon a homlokzati fal mentén rámpa kerül beépítésre. Az okmányirodához tartozó többi helyiség és az előcsarnok egy szinten kerül kialakításra. A Fő utca 5. szám felé korábban átnyitott átjáró megszűnik. A Fő utca 5. szám földszinti helyiségeiben, az utcai helyiségcsoportban az informatikai iroda kap helyet. Az épületegyüttes három Fő utcai bejárata megmarad, az udvarok pedig egy összefüggő belső járdafelülettel összekapcsolódnak. A Fő utca 5. hátsó udvari szárnyában található egykori valószínűsíthetően kovácsműhely két helyisége közül az egyik átalakul áthajtóvá és a szomszédos 7es épületrész átnyitásával kapuáthajtót képeznek. A műhely két helyiségének udvari boltozatos nyílásai kinyílnak, az átjáró melletti helyiségben kerékpártároló és a hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas hulladéktároló jön létre. Az emelet legmeghatározóbb funkciója a Fő utca 5. számú épület udvari szárnyában található díszterem, amely többek között a képviselőtestületi üléseknek is helyet ad. Ezt szolgálják ki az 5-ös, 7-es épületben kialakuló reprezentatív előterek, tárgyalóterem és a használathoz szükséges vizesblokk, valamint ruhatár. A nagyterem mindkét épületből elérhető, de nagyobb rendezvények esetén a 7-es épület felőli helyiségek alkalmasak megfelelő bevezetésre és tömeg fogadására. Konferencia szervezéséhez a díszterem, a 7-es épület hátsó szárnyában található tárgyaló, valamint a 7-es épület Fő utcai egykori reprezentatív tanácstermi helyiségei kapcsolhatók be. Ezen termek belső válaszfalai elbontásra kerülnek. Az 5-ös épület emeleti utcai részében rendezvényterem kap helyet. A tanácsterem technikai berendezései (hangosítás, szavazógép, TV-közvetítés) számára a díszterem mellett technikai helyiség készül.
50
Az aula az emeleten a megmaradó, újjáépítendő északi függőfolyosóból és az új átkötő folyosóból létrejövő galériás térként működik, amellyel egy légteret alkot a 7-es lépcsőház és emeleti előtér, a nagyterem előtti előcsarnok és az új lépcsőház. A 9-es épület emeleti részén a gazdasági ellátó szervezet irodái találhatók. A pinceterek különböző funkciókat foglalnak magukba. A 7-es épület utcai pinceterei összenyitásával klubhelyiség alakul ki. A közlekedő rendszer kiegészül az új lépcsőház-lift kapcsolattal, valamint egy olyan új földalatti folyosóval, amely kapcsolatot teremt az új lépcsőház és az 5-ös, valamint a 7-es épület különböző pinceszárnyai között. A 7-es épület déli szárnyának jelenleg lezárt lejárója kibontásra kerül és kapcsolódik a lépcső előteréhez. Az 5-ös épület kapualjból induló pincelejárója szintén újra megnyílik. Az egyes helyiségek funkcióit az alábbi helyiséglista tartalmazza, kiemelve a közösségi (fehér betűkkel jelölt), illetve gazdasági funkciót (szürke hátterű) ellátó tereket. Fő u. 5. szám alatti épület 5.e.01 iroda 5.e.02 iroda 5.e.03 iroda 5.e.04 iroda 5.e.05 teakonyha 5.e.06 közlekedő 5.e.07 közlekedő 5.e.08 női wc 5.e.09 ffi wc 5.e.10 lépcsőpihenő 5.e.11 közlekedő 5.e.12 előcsarnok 5.e.13 raktár 5.e.14 tanácsterem 5.e.15 ruhatár 5.e.16 m.s.wc 5.e.17 női wc 5.e.18 előtér 5.e.19 ffi. wc Emelet összesen:
19,60 29,78 26,63 16,84 4,95 14,80 18,26 4,41 6,50 5,77 7,27 20,97 8,87 106,99 9,87 4,89 13,08 5,98 12,63 338,09
51
5.f.01 iroda 5.f.02 iroda 5.f.03 iroda 5.f.04 közlekedő 5.f.05 előtér 5.f.06 teakonyha 5.f.07 szem.wc 5.f.08 tár. 5.f.09 előtér 5.f.10 raktár 5.f.11 raktár 5.f.12 teakonyha 5.f.13 szem.wc 5.f.14 közlekedő 5.f.15 iroda 5.f.16 iroda 5.f.17 iroda 5.f.18 fedett terasz 5.f.19 kerékpártároló Földszint összesen: 5.p.01 tároló 5.p.02 elektromos kapcsoló helyiség 5.p.03 tároló 5.p.04 közlekedő 5.p.05 pince 5.p.06 pince 5.p.07 pince 5.p.08 pince 5.p.09 közlekedő Pince összesen:
10,61 10,11 35,44 11,65 11,66 6,81 4,66 3,58 10,88 12,16 8,41 6,38 5,13 5,24 37,33 25,19 18,44 9,38 20,29 253,35 28,84 18,93 8,66 21,51 53,04 28,26 15,03 16,38 4,00 194,65
52
5.tt.01 stúdió 5.tt.02 előtér 5.tt.03 lépcsőpihenő Tetőtér összesen: Fő utca 5. szám alatti épület összesen: 7.e.01 iroda 7.e.02 tanácsterem 7.e.03 iroda 7.e.04 közlekedő 7.e.05 közlekedő 7.e.06 iroda 7.e.07 iroda 7.e.08 lépcsőház 7.e.09 közlekedő 7.e.10 közlekedő 7.e.11 lépcsőpihenő 7.e.12 iroda 7.e.13 iroda 7.e.14 előtér 7.e.15 előcsarnok 7.e.16 tárgyaló Emelet összesen: 7.f.01 iroda 7.f.02 ügyfélszolgálat 7.f.03 raktár 7.f.04 wc 7.f.05 kapualj szélfogó 7.f.06 kapualj előtér 7.f.07 iroda 7.f.08 iroda
32,73 9,50 6,15 48,38 834,47 34,27 67,12 31,63 39,00 26,54 23,42 24,85 17,49 35,99 20,49 7,42 22,60 21,63 14,63 65,37 62,46 514,91 9,33 23,65 3,59 5,33 16,35 36,26 24,64 19,84
53
7.f.09 közlekedő 7.f.10 ügyféltér 7.f.11 előtér 7.f.12 aula 7.f.13 iroda 7.f.14 iroda 7.f.15 előtér 7.f.16 iroda 7.f.17 iroda 7.f.18 iroda 7.f.19 közlekedő 7.f.20 szem.wc 7.f.21 iroda 7.f.22 lépcsőház Földszint összesen: 7.p.01 kazán‐ és jégpálya gépház 7.p.02 közlekedő 7.p.03 közlekedő 7.p.04 tároló 7.p.05 közlekedő 7.p.06 lift‐gépház 7.p.07 rámpa 7.p.09 előtér 7.p.10 klubhelyiség 7p.08 m.s.wc Pince összesen: Fő utca 7. szám alatti épület összesen: 9.e.01 iroda 9 e 02 iroda 9.e.03 iroda
28,53 60,63 18,99 98,42 21,38 35,04 11,09 29,75 12,52 15,76 10,08 5,64 15,94 17,49 520,25 47,76 14,58 2,91 48,46 44,96 10,27 7,34 37,10 133,65 6,51 353,54 1 388,70 18,61 32 27 17,65
54
9.e.04 iroda 9.e.05 közlekedő 9.e.06 iroda 9.e.07 iroda 9.e.08 iroda 9.e.09 m.s. wc 9.e.10 női wc 9.e.11 ffi wc 9.e.12 előtér 9.e.13 szem.wc Emelet összesen: 9.f.01 iroda 9.f.02 iroda 9.f.03 iroda 9.f.04 közlekedő 9.f.05 iroda 9.f.06 iroda 9.f.07 iroda 9.f.08 szem.wc 9.f.09 női wc 9.f.10 ffi.wc 9.f.11 m.s.wc 9.f.12 előtér Földszint összesen: 9.p.01 pince 9.p.02 pince 9.p.03 pince 9.p.04 közlekedő 9.p.05 tároló Pince összesen:
20,33 20,38 39,97 21,67 18,70 4,86 5,57 8,18 6,63 4,01 218,83 12,70 14,98 13,68 21,26 37,47 19,44 17,89 2,78 6,98 6,62 4,00 4,77 162,57 58,50 52,14 15,75 9,55 4,74 140,68
55
Fő utca 9. szám alatti épület összesen: Fő utca 5--7--9. összesen:
522,08 2 745,25
A fentiek alapján megállapítható, hogy a közszféra funkciót ellátó irodák esetén a kihasználtság 100% -körül fog alakulni az épület átadását követően. Jelenleg is itt működnek intézmények, ezek költöztetéséről a fejlesztés során gondoskodni kell. A város városfejlesztő társasága szintén az épületben kap majd állandó irodákat. A fentiek alapján az épületegyüttes kapcsán a gazdasági és közösségi funkciót betöltő termek kapcsán releváns kihasználtsági tervet készíteni.
3.7.2.2 Igényfelmérés és kihasználtsági terv – Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes, gazdasági funkció Az előző részben bemutatott stakeholder analízis alapján jártunk el. A fentiek alapján projektelemünk célcsoportját a következő alcsoportok alkotják: Elsődleges célcsoport: − Pápa/illetve a Belvárosi akcióterület intézményei, szervezetei, vállalkozásai o
Támogató hozzáállás oka: a fejlesztés eredményeképp általuk is használható rendezvényterem alakul ki
o
Becsült nagyság: 50 szervezet
Másodlagos célcsoport: − A város Önkormányzata o
Támogató hozzáállás oka: Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan gazdaságosabban üzemeltethető
o
Becsült nagyság: 1 Önkormányzat
A fentiekben megjelölt célcsoportok közül elsősorban az elsődleges célcsoportokra fókuszáltunk, az igényfelmérés az alábbi módszerekkel és időben történt:
56
Célcsoport Szervezetek, intézmények, vállalkozások, NATO-hadtest, stb Pápa város lakossága
Igényfelmérés módszere A jegyzőhöz, városvezetéshez érkező visszacsatolások beépítése,
Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán az akcióterületen
Időpontja
Módszer indoklása
2009. október elejéig folyamatos
A jegyző és város vezetői, rendelkeztek megfelelő információval arról, hogy milyen szervezetek, intézmények keresnek konferenciák és rendezvények megszervezésére alkalmas tereket/termeket a városban.
2009. november 2-3.
Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintavétel segítségével az akcióterületen, a fejlesztési területen megforduló lakosság körében. A szempontrendszer: a minta legyen kellőképp nagy a véleményformáláshoz, illetve elsődlegesen az akcióterület lakói legyenek a megkérdezettek. Dokumentáció: kérdőívek, kérdőívek kiértékelése
Polgármesteri Hivatal
Folyamatos egyeztetés, mélyinterjú a jegyzővel
(Önkormányzat)
2009 novemberéig
A tulajdonos és a fejlesztést végző Önkormányzat végig részt vett a projektfejlesztés során az intézmény működési tervének kialakításában.
Az igényfelmérés eredménye 1) A lakossági igényfelmérés során elsősorban arra voltunk kíváncsiak, a lakosok meg tudnak-e nevezni olyan tereket, ahol nagyobb rendezvények megtartása, esetleg családi események megtartása lehetséges, illetve milyen mértékben elégedettek ezek mennyiségével, színvonalával. A megnevezett terek illetve helyiségek elsősorban: Fő tér, Várkert, Sportcsarnok (ezeket inkább tömegrendezvények megtartására alkalmas terekként tekintjük), többen megemlítették valamelyik szállodát (Villa Classica, illetve Griff Szálló), illetve számos válaszadó már jelenleg is az Önkormányzat házasságkötő termét, B épületében található helyiségeket nevezte meg! Mindebből arra
57
következtethetünk, hogy a város lakossága élni kíván a Polgármesteri Hivatal által biztosított lehetőségekkel, számít arra, hogy a hivatali épület termeit ilyen célokra is lehet használni. Ami a terek befogadóképességét és színvonalukat illeti, a megkérdezettek szerint:
Azaz látható, hogy a lakossági megkérdezés alapján nem új, párhuzamos kapacitások fejlesztése indokolt, hanem a jelenlegi terek felújítása, korszerűsítése. 2.) A Városvezetéssel készült mélyinterjúk A város vezetése és az Önkormányzat munkatársai a projektfejlesztési időszakban folyamatosan részt vettek az elképzelések pontosításában, és a feléjük érkezett igények közvetítésében. Az ilyen egyeztetések során a következő szempontokat fogalmazták meg: • • •
A Városnak szüksége van egy reprezentatív, nagyobb közönséget befogadni képes teremre, konferenciák, rendezvények megrendezése céljából. Jelenleg számos rendezvénynek, tanfolyamnak, konferenciának nem tudnak megfelelő infrastrukturális hátteret biztosítani. Így új igényként jelentkezik az itt állomásozó NATO csapatok rendezvényeinek biztosítása (tisztavatások), de a saját, Önkormányzat által fenntartott intézmények értekezleteinek sincs megfelelő infrastrukturális környezete. A tanácstermet egyébként is ki kell alakítani és üzemeltetni kell, ez gazdaságosabban megoldható, ha bevételt termel azáltal, hogy az Önkormányzat bérbe adja.
58
Konkurens intézmények A rendezvényterem esetén konkurensként jelennek meg a különböző szállodák éttermei, dísztermei (Griff és Villa Classica), illetve néhány közintézmény, iskola termei, tornatermei. Ugyanakkor ezek technikai felszereltsége sok esetben nem éri el a kívánt szintet, befogadóképességük is korlátozott, és berendezésük sem variálható a különböző igényeknek megfelelően. A közintézmények esetén a terembérlet olcsóbb, de az infrastrukturális háttér azonban nem megfelelő, a szállók esetén viszont magasabb a bérleti díj. A fentiek alapján a képviselőtestületi terem, és a kapcsolódó helyiségek kihasználtságát megfelelő bérleti díjak meghatározásával biztosítani lehet.
Szolgáltatások és igények kapcsolata Célcsoport Lakosság
Szervezetek, intézmények, vállalkozások Önkormányzat
Igényfelmérés során feltárt igény Rendezvényeikhez kulturált környezet biztosítása Rendezvényeikhez kulturált környezet biztosítása Hatékony üzemeltetés
Nyújtott szolgáltatás Megfelelő felszereltséggel, kiszolgáló helyiségekkel rendelkező rendezvénytermek Megfelelő felszereltséggel, kiszolgáló helyiségekkel rendelkező rendezvénytermek A jelenlegi épület megújítása, hatékony üzemeltetése
Kihasználtsági terv A fejlesztés megvalósulását követően a rendezvényterem 60%-os kihasználtsággal üzemelne, évente 5%-os emelkedést prognosztizálunk. Azzal számolva, hogy 130 napos kihasználtságot tudunk átlagosan 15-20 eFt-os napi bevétel mellett évente teljesíteni, 2.400 eFt bevétel realizálásával számolunk az első időszakban. A későbbiekben ez a kihasználtság évi 160 napra növekszik a fenntartási időszak alatt.
59
Éves szinten összesen
Rendezvény
Gyakoriság
Testületi ülés
havonta egyszer
12 nem
Bérleti díj ellenében?
Bizottsági ülések, tárgyalások, képviselői klub
havonta 3 nap
36 nem
Munkaügyi központ fórumai, állásbörzék
évente 4-5 alkalom
Szakmai továbbképzések
évente 2-3 tanfolyam
25 igen
Konferenciák, hivatalos rendezvények
évente 4-5 konferencia
10 igen
Alkalmi rendezvények a magánszektorban, vállalkozásoknál
évente 8-10 alkalom
10 igen
Családi események megtartása
évente 8-10 alkalom
10 igen
C17 NATO légierő közösségi eseményei
évente 10-12 alkalom
10 igen
ünnepekhez kötődő rendezvények
évente 4-5 alkalom
igazgatói, intézményvezetői értekezletek, állománygyűlések
évente 10-12 alkalom
5 igen
5 nem 10 nem 133
A kapacitás változását szemlélteti az alábbi táblázat: Év Éves kihasználtság (nap)
2 012 133
2 013 140
2 014 147
2 015 154
2 016 162
3.7.2.3 Igényfelmérés és kihasználtsági terv – Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes, közösségi funkció
A projektelem célcsoportját Pápa város civil szervezetei, illetve a kistérség civil szervezetei képezik. E szervezetek elég jelentős számban működnek Pápán illetve a Kistérség területén. Ernyőszervezetük a Jókai Művelődési Központban üzemelő Civil Háló, mely többször végez körükben közvélemény-kutatást, látja el a szervezeteket információkkal, tanácsadással. A Civil Háló tagszervezeteiről a következő adatok ismertek:
1. 2. 3. 4.
Szervezet neve
Taglétszám
Rendezvények száma
Adásztevel Jövőjéért Közalapítvány AKIOSZ Pápai Csoportja Aszthmás Betegek Pápai Egyesülete Bakonyalja Barátai Egyesület
5 fő 20 fő 30 fő 25 fő
évi 12 évi 10 évi 17 évi 25
60
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
Bakonyalja Népművészeti Egyesület Bakonyszücsi Hölgyek Klubja Barátság Klubért Alapítvány Békás Jövőjéért Közhasznú Egyesület Best Friends Közhasznú Egyesület Bíró Károly Képzőműv. Alapítvány Black Bunny Rock and Roll Club Pápa Civilek Nemesgörzsönyért Közh. Egyesület Civilszerviz Közösségfejl. Közh. Egyesület Csóti Margaréta Nőegylet Dákai Napsugár Egyesület Daloló Nyugdíjasok Köre Dallamvarázs Énekkar Közh. Egyesület Delta Íjászegyesület Együtt Külsővatért Egyesület Egyházaskesző Jövőjéért Kh. Egyesület Életmód Klub Első Magyar Polgári Lőegylet Fogjunk Össze Értük Szülők a Gyermekekért Kh. Egyesület Gecse Községért Közalapítvány Hunyadi Sportegyesület Idősekért Pápakovácsi- Attyapuszta Alapítvány Időskorúak Szociális Ellátásáért Alapítv. Instant 4 in 1 Club Ifjúsági Klub (Lovászpatona)
25 fő 15 fő 15 fő 20 fő
évi 17 évi 10 évi 10 évi 22
20 fő 15 fő 60 fő
évi 1 évi 1 évi 100
20 fő
évi 3
20 fő
évi 5
55 fő 30 fő 20 fő 24 fő
évi 30 évi 22 évi 20 évi 3
30 fő 20 fő 15 fő
évi 50 évi 3 évi 3
20 fő 53 fő 35 fő
évi 50 évi 5 évi 40
20 fő 19 fő 5 fő
évi 20 évi 30 évi 5
5 fő
évi 3
30 fő 30 fő
évi 1 évi 10
61
30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55.
Ifjú Közgazdász Alapítvány Lila Akác Asszonykórus Magyar Vöröskereszt pápai csop. Magyargencsi Polgárőr Egyesület Magyargencsi Sportegyesület Megújulás Emlőműtöttek Klub Mihályháza Községért Közalapítvány Mozgássérültek Pápai Csoportja Munkácsy Zenestúdió Egyesület Nagygyimóti Óvodáért Alapítvány Nagyik Klubja Nagydém Orsz. Rákóczi Szövetség Pápai Tagozata Pápai Lovas Club Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Pápa és Térsége Ipartestület Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület Pápai Bartók Béla Zeneiskoláért Alapítvány Pápa Város és Vonzáskörzete Óvodapedagógusainak Egyesülete Pápa Városi Polgárőrség Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány Pápai Humán Állatvédő Egyesület Pápai Huszáregyesület Pápai Jókai Kör Egyesület Pápai Mozgássérültek „Bástya” Sportegy. Pápai Musical Stúdió Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi Érdekképviseleti Egyesülete
5 fő 10 fő 32 fő 40 fő 100 fő 46 fő 5 fő 20 fő 32 fő 5 fő 44 fő 25 fő
évi 2 évi 3 évi 1 évi 1 évi 3 évi 45 évi 2 évi 13 évi 70 évi 3 évi 3 évi 12
32 fő 15 fő
évi 9 évi 8
40 fő 40 fő
évi 5 évi 10
5 fő
évi 3
100 fő
évi 6
60 fő 5 fő
évi 4 évi 20
20 fő 52 fő 300 fő 30 fő
évi 5 évi 10 évi 15 évi 5
18 fő 470 fő
évi 50 évi 20
62
56. Pápai Sportegyesület 57. Pápai Szegfű Klub 58. Pax Animae Mentálhygienes Egyesület 59. Rebel-Lion Tánc-Sport Egyesület
205 fő 80 fő
évi 60 évi 10
70 fő
évi 10
60. Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének Pápai Tagozata
25 fő
évi 5
61. Szeméttelep Baráti Kör Egyesület 62. Szent László Kolping Család Egyesület 63. Szív- és Érbetegek Egyesülete 64. Szívvel és Lélekkel a Pápai Mozgássérültekért Alapítvány 65. Szociális Rekreációs Társaság 66. Takácsi Alkotó Közösség Kult. Egyesület 67. Takácsi Iskoláért és Tanulókért Alapítvány 68. Tánc- Lánc Alapítvány 69. Vajda Lakótelepi Nyugdíjas Klub 70. Vajda Péter Lakótelepi Gyermekekért A. 71. Veszprém Megyei Közművelődési Szakmai Egyesület 72. VGYVME Pápai Csop. Látássérültek Klubja 73. Vulkán Amatőr Művészeti Csoport
30 fő 65 fő
évi 4 évi 35
80 fő 5 fő
évi 20 évi 2
18 fő 25 fő
évi 20 évi 15
5 fő
évi 2
5 fő
évi 20
6 fő
évi 4
20 fő
évi 2
133 fő
évi 10
20 fő
évi 20
Ezen túlmenően a kistérségben működik még számtalan olyan szervezet is, mely nem tagja a Civil Háló szövetségnek, a fentiekhez hasonló profillal, létszámmal és évi rendezvény-számmal. A fenti táblázat adatai alapján elmondható, hogy a projekt célcsoportját körülbelül 50, átlagos taglétszámát tekintve 20 fős civil szervezet alkotja. valamint Pápa 3 nemzetiségi önkormányzata (német, örmény, cigány)
63
Célcsoport
Igényfelmérés módszere
Időpontja
Városi civil szervezetek
Kérdőíves megkérdezés a Civil Hálón keresztül
2009.november 25-december 5.
Közvetlen megkeresés kapcsolatfelvétel lehetősége
Kisebbségek
Polgármesteri visszajelzései alapján
2009 szeptemberétől folyamatos
A kisebbségek számára is rendelkezésre álló klubot alakítunk ki.
Civil Háló
Szermélyes megbeszélések
2009. szeptembertől november végéig folyamatos
A civil szervezeteket és igényeiket legjobban ismerő ernyőszervezet
hivatal
Módszer indoklása és
Az igényfelmérés eredménye 1.) A civil szervezeteket a Civil Háló levelezőlistáján eljuttatott kérdőív segítségével kérdeztük meg a tervezett fejlesztésről, illetve helyzetük értékeléséről. A határidőig 11 civil szervezet válaszolt, melyek mindegyike 60 fős létszám alatti tagsággal rendelkezik. 2.) A civilek legfontosabb problémaként azt jelölték meg, hogy forráshiányosak, a környezet nem ismeri a szervezet tevékenységét és nem érzik, hogy beleszólásuk lenne a környezetük alakulásába. Az infrastrukturális hiányt azon civil szervezetek, melyek rendelkeznek állandó klubhelyiséggel nem kezelték jelentős problémaként, azon szervezetek azonban, ahol a szervezetnek „nincs otthona”, ez a probléma jelentős értéket ért el a skálán. 3.) Valamennyi válaszadó támogatta a civil klub létrehozását 4.) Az itt megrendezésre kerülő események közül két féle rendezvény ért magasabb átlagot: a rendes tagsági gyűlések, valamint a nagyobb, sok fős rendezvények. Konkurens intézmények A Nemzetiségi és Civil Klubhelyiség esetében nem releváns, Civil Ház a városban nincs, a helyi civil szervezetek jelenleg „otthontalanok”.
64
Szolgáltatások és igények kapcsolata Célcsoport Civil szervezetek
Nemzetiségi Önkormányzatok
Civil Háló
Igényfelmérés során feltárt igény Aktivitásuk kapcsán több információ, ismertség és beleszólási jog növelése, állandó helyiség
Tevékenységük jobb ismertsége az általuk képviselt kisebbség, és a többségi lakosság körében
Civil szervezetek jobb, hatékonyabb képviselete
Nyújtott szolgáltatás A klubhelyiség a civil szervezetek tömörítésével nem csak a közvetlen problémát, az állandó helyiség hiányát oldja meg, hanem állandó civil központként segíti a civil szervezeteket érdekeik érvényesítésében, információhoz jutásban A nemzetiségi Klub megteremtése segíti az Önkormányzatokat, hogy rendezvényeket tartsanak, saját üléseiket itt rendezzék meg, fogadóórákat tartsanak. A Civil és nemzetiségi Klub lehetőséget ad a városi civil szervezetek rendezvényeinek jobb koordinálására.
Kihasználtsági terv A Nemzetiségi és Civil Klub kihasználtsága kapcsán – a rendezvényteremhez hasonlóan – éves szinten kb. 120-130 napos kihasználtsággal számolunk induláskor, mely a fenntartási időszak végére 150 napra emelkedik. A kihasználtságot az alábbi rendezvények biztosítják:
Rendezvény Civil szervezetek gyűlései - 30 szervezet, kb. félnapos foglaltság Civil szervezetek által rendezett programok,
Gyakoriság
Éves szinten összesen
kéthavonta 1szer/szervezet havonta 1 alkalom
90 nap 12 nap
65
rendezvények kéthavonta 1 alkalom/szervezet havonta 1 alkalom
Nemzetiségi önkormányzatok ülései, tanácskozásai Civil háló tájékoztatói, előadásai
18 nap 12 nap 132 nap
A fenntartási időszakban elsősorban a rendezvények számának emelkedésével számolunk, a Nemzetiségi és Civil Klub ismertté válásával 5%kal nagyobb kihasználtságot prognosztizálunk évente: Év Kihasználtság (nap)
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
132
139
146
153
160
3.7.2.4 Igényfelmérés és kihasználtsági terv – Filmszínház felújítása
Célcsoport
Igényfelmérés módszere
Időpontja
Módszer indoklása
Pápa Város mozilátogató lakossága
Kérdőíves megkérdezés 150 fős mintán
2009. november 2-3
A lakosság közvetlen megkeresésével feltárni az igényeket.
Működtető Jókai Mór Művelődési Központ
Személyes megkérdezés
2009 szeptember-október
Az üzemeltetői feltérképezése volt a cél
szempontok
Az igényfelmérés eredménye 1) A lakossági igényfelmérés során a megkérdezetteket mozi látogatási szokásaikról kérdeztük. A válaszadók 48 %-a egyáltalán nem elégedett a város által kínált szórakozási lehetőségekkel, kulturális kínálattal. Mint az az alábbi kérdés kapcsán is megmutatkozott, azok
66
a programelemek hiányoznak legjobban a jelenlegi kulturális életből a lakosok számára, melyek az Ifjúsági Központ létrehozásával lehetnének biztosíthatók (azaz ha a fejlesztés mindkét üteme megvalósulna).
A megkérdezettek csaknem 70%-a kéthavonta egy alkalomnál ritkábban jár moziba, és szintén közel 70%-uk 800 Ft-nál alacsonyabb árat hajlandó csak fizetni egy mozijegyért. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a pápaiak alapvetően nem élnek a mozi nyújtotta lehetőségekkel. Az a réteg, amelyik hajlandó megfizetni a multiplexek jegyárait, más városokat keresnek fel. A lakosság többsége azonban – a helyi olcsóbb árak mellett sem – keresi fel a filmszínházat, mert annak külső és belső környezete nem teszi lehetővé a kulturált szórakozást.
67
Konkurens intézmények Mint azt az előzőekben láttuk, Pápán más mozi ugyan nem működik, de a város fiatalsága más városok multiplexeit keresi fel, ha moziba akar menni ahelyett, hogy a városi filmszínházat látogatná. Ennek az az oka, hogy a multiplexek vetítik a sikerfilmeket, illetve e termek rendelkeznek minden olyan felszereltséggel (berendezés, technika, büfé), mely elengedhetetlen része a szórakozásnak. Ezzel szemben a helyi Filmszínház nem tudja ilyen rugalmasan összeállítani a kínálatát, és jelenlegi technikai és infrastrukturális adottságai mellett még olcsóbb jegyárak esetén sem versenyképes a plázákkal. Pápa esetén a konkurenciát elsősorban a Veszprémben vagy Győrött üzemelő mozik jelentik annak ellenére, hogy ezek meglátogatása jelentős időráfordítás. Ennek is köszönhető talán az, amit a kérdőíves felmérés is alátámaszt: a városi lakosok jelentős része nem jár moziba.
68
Szolgáltatások és igények kapcsolata Célcsoport Pápa Város lakossága – mozilátogatók Jókai Művelődési Központ üzemeltető
Igényfelmérés során feltárt igény Kulturált mozilátogatás lehetősége, Veszteséges működés csökkentése, költséghatékonyabb üzemelés
Nyújtott szolgáltatás Megújult épület, büfé Költséghatékonyabban üzemeltethető épület
Kihasználtsági terv A mozi kihasználtsági tervének elkészítésekor két szempontot kell figyelembe venni: 1. Az épület a jelenlegi berendezése, funkciói mellett nem üzemeltethető gazdaságosan. A jelenlegi nagyterem kihasználtsága nem biztosítható, azaz az épület teljes belső kialakítása, funkciói átalakításra szorulnak. Ezzel a város vezetése és az üzemeltető is tisztában van, ezért készítették el korábban az Ifjúsági Központ kialakítására vonatkozó tervet. A beruházás teljes költsége azonban 265 milliós nagyságrendű ez jelen pályázat keretén belül nem valósítható meg. A fentiek értelmében a beruházás első szakaszának megvalósításától jelentős kihasználtság növekedés nem várható. 2. Hosszú távon, a fejlesztés II. ütemének megvalósulása esetén azonban megvalósítható az optimális kihasználtság elérése, ekkor ugyanis a nagyterem méretének csökkentésével és kisebb klubhelyiségek kialakításával olyan intézmény jön létre, ahol elsősorban ifjúsági rendezvényeket, foglalkozásokat, szabadidős programokat lehet szervezni. A lakossági megkérdezés alapján erre jelentős igény is mutatkozik. A mozi befogadóképessége: 238 fő. Kihasználtsága azonban lényegesen alacsonyabb, 30 fő az átlag nézőszám, naponta 1 előadást vetítenek. A felújítás az energetikai korszerűsítés miatt költségmegtakarítást eredményezne, a megújult büfé funkció illetve az esztétikusabb környezet pedig kis mértékű, 2-3%-os forgalomnövekedést. Ez azt jelenti, hogy a fenntartási időszakban a jelenlegi 11.000 fős látogatói létszám a következőképpen alakul a fenntartási időszakban (a II. ütem megvalósítása nélkül): Év Látogatói létszám/év
2 012
2 013
2 014
2 015
2 016
11 000
11 220
11 444
11 673
11 907
69
3.8 A tulajdonviszonyok értékelése A város fejlesztése évszázadok óta tervszerűen és meggondoltan történik. A legkorábbi ismert városfejlesztési tervek a XVIII-XIX. századból valók. A XX. században a város szerkezete jelentősen nem módosult, a belső városmag gyakorlatilag érintetlenül maradt. Belvárosa Magyarország kisvárosai között sok tekintetben egyedülálló, Fő teret Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A belváros egy-, legfeljebb kétemeletes házai közül magasan kiemelkednek a nagyobb templomok tornyai. Pápa alapvetően egyközpontú település amely központ érintkezik szinte az összes további városrésszel. A barokk belvároson túl a városkép alapvetően kertvárosias, többségében önálló telekre épült egy és kétszintes épületek alkotják a lakásállomány zömét, leszámítva az intézményeket, illetve az ipari-kereskedelmi épületeket. A településfejlesztési akcióterület az Integrált Városfejlesztési Stratégiában lehatárolt Belvárosi akcióterület, amely lényegében megegyezik a Belvárossal (kivéve a Bástya lakótelep területét), mint városrésszel, és a következő utcákkal határolható körbe: Vásár u. – Kisfaludy – Hunyadi János u. – Esterházy Károly u. – Szent István út - Gróf u. – Szabadság u. – Tókert u. – Ady E. sétány – Tapolca sétány – Budai N. A. u. – Batthyány u. – Balla R. tér – Korona u. – Major u. – Bástya u. - Korvin u. - Korona u." Az itt található ingatlanok rekonstrukciójának egy szakaszán jutott túl a város, sok épület felújítása megtörtént, ám igen sok további épület felújítására van szükség. Pápán a házak zöme viszonylag új, huszadik századi építésű. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a város 12476 házából, 1909 épült 1919 előtt. Ezek az épületek szinte kivétel nélkül az akcióterületen találhatók. Az 1993. évi LXXVIII. tv. alapján, az Önkormányzat a kilencvenes években értékesítette az akcióterület tilalommal nem érintett lakásait. Megállapítható, hogy néhány elszigetelt ingatlanfejlesztés kivételével, az épületek felújítása elmaradt. Tömbszerű beépítésre a Korona utca szabályozásával összefüggő bontások nyomán került sor, vállalkozói tőke bevonásával. A Belváros népszámlálási statisztikai indikátorai kifejezetten rossz képet mutatnak. A városrész társadalma elöregedettebb, mint a városi átlag, lényegesen magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és kifejezetten rosszul alakul a foglalkoztatottság, valamint az aktivitás. Ebben fontos szerepet játszik az épített környezet viszonylag elhanyagolt állapota is. A fentiek miatt az akcióterületen található lakások átlagára - a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca kivételével - elmarad a lakótelepi lakások árától, az új építésű ingatlanok esetében sem lehet többlet árbevételt tervezni. A Belváros funkcióellátottsága minden igényt kielégít. Ide koncentrálódik lényegében szinte az összes fontos szolgáltatási, egészségügyi, és hatósági funkció, és a Belvárosban található a legtöbb kereskedelmi egység és szálláshely is. A városrészben működik egy óvoda, négy Általános iskola. A középfokú oktatási intézmények közül a itt található a Türr István Gimnázium és Kollégium, valamint a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma. Szintén a belvárosban található a Barát utcában az Idősek Otthona, illetve az Idősek Gondozóháza és az Idősek Klubja. Az intézmények kapacitás kihasználtsága megfelelő, a Türr István Gimnázium épülete felújításra vár, de ugyanez igaz egyebek mellett, a Zsinagóga, a Filmszínház, a Ferences kolostor épületére (stb.) is, amelyet kizárólag saját forrásból nem tud finanszírozni a város . A mellékletben elhelyezett térképek áttekintést adnak az akcióterület tulajdoni viszonyairól
70
3.9 A tulajdonosi, együttműködési szándékok vizsgálata A tulajdonosi szándékok vizsgálata során a 3.8 fejezetben bemutatott helyzetet vehetjük alapul. Ami az ingatlanok értékesítésére vonatkozó terveket illeti, e tekintetben egyedül az Önkormányzat szándékai ismertek pontosan: az akcióterületi önkormányzati ingatlanállományból 22 ingatlant jelöl meg az ingatlangazdálkodási terv, melyeket az Önkormányzat hosszú távon értékesíteni kíván, tervezetten összesen 1.250.431 eFt értékben. Az egyházi ingatlanok kapcsán várhatóan nem történik majd tulajdonosváltás. A történelmi egyházak önállóan, vagy az önkormányzattal együttműködve abban érdekeltek, hogy fejlesztéseket valósítsanak meg részben saját forrásból, részben pályázati támogatásból. A magántulajdonú ingatlanok kapcsán a belváros területén a lakóépületeknél jellemző egyfajta fluktuáció (itt a fejlesztési lehetőségek és elképzelések is korlátozottak), az üzleti hasznosítású ingatlanok esetében tulajdonosváltás helyett inkább a bérlők cserélődése jellemző. Az akcióterület üzlettulajdonosai ingatlanjaik fejlesztésében érdekeltek (elsősorban homlokzat-felújítás, belső terek rekonstrukciója, nyílászárócsere, teraszok kialakítása) Ami a belvárosi üzlettulajdonosok együttműködési szándékát és hajlandóságát illeti, a 2009 nyarán folytatott vállalkozói egyeztetések rezüméjeként megállapítható, hogy a bizonytalan gazdasági helyzet jelentősen visszavetette a vállalkozói fejlesztési kedvet, így a tervezett beruházások elhalasztásával kell számolnunk a következő 3-5 évben. Megállapítható továbbá, hogy ezen üzlethelyiségek sok esetben jelenleg megüresedtek, így a tulajdonosokat terhelik a korábban a bérlők által fedezett különböző költségek. 3.10 Piaci igények, lehetőségek felmérése és ingatlanárak értékelése
A város fejlesztése évszázadok óta tervszerűen és meggondoltan történik. A legkorábbi ismert városfejlesztési tervek a XVIII-XIX. századból valók. A XX. században a város szerkezete jelentősen nem módosult, a belső városmag gyakorlatilag érintetlenül maradt. Belvárosa Magyarország kisvárosai között sok tekintetben egyedülálló, Fő terét Közép-Európa egyik legszebb barokk terének tartják. A belváros egy-, legfeljebb kétemeletes házai közül magasan kiemelkednek a nagyobb templomok tornyai. Pápa alapvetően egyközpontú település amely központ érintkezik szinte az összes további városrésszel. A barokk belvároson túl a városkép alapvetően kertvárosias, többségében önálló telekre épült egy és kétszintes épületek alkotják a lakásállomány zömét, leszámítva az intézményeket, illetve az ipari-kereskedelmi épületeket. A településfejlesztési akcióterület az Integrált Városfejlesztési Stratégiában lehatárolt Belvárosi akcióterület, amely lényegében megegyezik a Belvárossal (kivéve a Bástya lakótelep területét), mint városrésszel, és a következő utcákkal határolható körbe: Vásár u. – Kisfaludy – Hunyadi János u. – Esterházy Károly u. – Szent István út - Gróf u. – Szabadság u. – Tókert u. – Ady E. sétány – Tapolca sétány – Budai N. A. u. – Batthyány u. – Balla R. tér – Korona u. – Major u. – Bástya u. - Korvin u. - Korona u." Az itt található ingatlanok rekonstrukciójának egy szakaszán jutott túl a város, sok épület felújítása megtörtént, ám további épület felújítására van szükség.
71
Pápán a házak zöme viszonylag új, huszadik századi építésű. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a város 12476 házából, 1909 épült 1919 előtt. Ezek az épületek szinte kivétel nélkül az akcióterületen találhatók. Az 1993. évi LXXVIII. tv. alapján, az Önkormányzat a kilencvenes években értékesítette az akcióterület tilalommal nem érintett lakásait. A régióban és ezzel együtt a városban is, 2004 óta eltelt időszakban jelentősen visszaesett a vásárlói aktivitás. A vevők sokkal körültekintőbbek, sokan inkább elhalasztják a vásárlásaikat a kedvezőbb piaci pozícióra várva. A finanszírozási gondok sem sokat enyhültek, a szigorúbb banki hitelezési politika következtében nehezebb a forrásokhoz hozzájutni. Az ingatlanpiac forgalmát nagyban befolyásolja az ország gazdasági helyzete. 2009. október elsejétől a Fészekrakó programhoz hasonló új kamattámogatásos hitelrendszer indult fiataloknak és családoknak, 2010. január elsejétől pedig a használt ingatlanok piacán lép életbe illetékcsökkenés. Ennek megfelelően az ingatlanpiac 2011-ben jöhet várhatóan lendületbe, akkor az átlagost meghaladó növekedés sem kizárt. A lakástámogatási kedvezmények közül ma már csak a panelprogram létezik. Ennek keretében Pápa Város Önkormányzata 2009. októberében döntött további öt épület felújításának közel 100 millió Ft értékű támogatásáról. Pápa Város Képviselőtestülete, 2008 végén felhatalmazta a polgármestert az ún. halasztott értékesítésű bérlakás program városi előkészítése érdekében 2040 lakás építésére vonatkozó tárgyalások lefolytatására,melynek eredményeként a Képviselőtestület várhatóan a 2009. december 19-i ülésén ez ügyben újabb döntést hoz. A rendezési terv előírásainak betartatásával, a Téglagyári út melletti üdülő-, és a városi lakóövezetekből az ipari övezetbe történő cégtelepítés megtörténte után, nagy léptékű fejlődés várható a szolgáltató szektorban, hiszen a Várkertfürdő és a Kemping megépítésével jelentősen nőtt a város idegenforgalma. A Külső Várkert funkcióváltásához kapcsolódóan a Várkertfürdő mellett, a tervek szerint a fürdőépülethez kapcsolódó hotel részére kialakításra került a beépíthető terület. A Jókai utcai és Veszprémi úti, jól megközelíthető fő közlekedési út mellett fekvő, parkolási lehetőséget nyújtó üzlethelyiségek irodák iránt továbbra is élénk az érdeklődés. A Belváros akcióterületén tömbszerűen megvalósuló fejlesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő Anna tér 3. szám alatti, a Korvin - Kuruc - Bástya utcák által határolt sarokingatlanon, a Fő utca 5-7-9 szám alatti épületegyüttesen, valamint a város rehabilitációval érintett Fő téri ingatlanokon történik. A Sulyok Dezső téri és a Korona utcai területeken megvalósítható ingatlanfejlesztés vegyes illetve magántulajdonú területeket érint. Megállapítható, hogy az akcióterületen néhány elszigetelt ingatlanfejlesztés kivételével, az épületek felújítása elmaradt. A Belvárosi akcióterületen tömbszerű beépítésre a Korona utca szabályozásával összefüggő bontások nyomán került sor, vállalkozói tőke bevonásával. Az utóbbi években az új lakásépítések száma stagnált, majd csökkenni kezdett, de továbbra is a családi házas építés volt a legkedveltebb, pl.: Bocsor István utca, Harmat utca, Puskás Tivadar utca, Gábor Dénes utca, Kertész utca. Sorházak épültek, a Külső-Veszprémi úton és a Lovas utcában. A város szélén található katonai repülőtér több éves fejlesztése befejeződött. A pápai bázisrepülőtér fontos szerepet játszik az Irakban és Afganisztánban szolgálatot teljesítő állomány váltásában, a missziókban szükséges logisztikai anyagok szállításában. A repülőgépek üzemeltetése céljából több száz fős, 17 nemzet katonáiból és a Boeing cég szerelőiből álló egység települt a fő műveleti bázisra. Ez a változás a magas minőségű és komfortfokozatú ingatlanok iránti kereslet élénkülésével járt, ami elősegítette az ingatlanpiac viszonylagos egyensúlyának fennmaradását. Meg kell említeni, hogy a városban a magasabb értéket képviselő ingatlanok körében - amely a legkevésbé érzékeny a lakáshitelekre - nem érezhető az a visszaesés, mint az egyéb kategóriákban. Kijelenthetjük, hogy az értékesebb ingatlanok iránti kereslet és az idegenforgalomra építő beruházások növekedése a két legmeghatározóbb folyamat jelenleg a városi ingatlanpiacon. A Belváros népszámlálási statisztikai indikátorai kifejezetten rossz képet mutatnak. A városrész társadalma elöregedettebb, mint a városi átlag, lényegesen magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, és kifejezetten rosszul alakul a foglalkoztatottság, valamint az aktivitás. Ebben fontos szerepet játszik az épített környezet viszonylag elhanyagolt állapota is.
72
A fentiek miatt az akcióterületen található lakások átlagára - a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca kivételével - elmarad a lakótelepi lakások árától, az új építésű ingatlanok árai is hasonlóan alakulnak. A nem lakás célú helyiségek (üzletek, irodák, stb.) legértékesebb része az akcióterületen belül, a közvetlen belvárosban (Kossuth utca, Fő tér, Fő utca) található. Ezen ingatlanok közül a legértékesebb (ingatlanár, bérleti díj tekintetében) a Kossuth utca Fő tértől a Deák Ferenc utcáig terjedő szakasza, ahol a vételár esetenként meghaladta az 500.000,-Ft/m2 összeget, a bérleti díj pedig elérheti az 40.000,-Ft/m2/év + ÁFA összeget. A Belváros funkcióellátottsága minden igényt kielégít. Ide koncentrálódik lényegében szinte az összes fontos szolgáltatási, egészségügyi, és hatósági funkció, és a Belvárosban található a legtöbb kereskedelmi egység és szálláshely is. A városrészben működik egy óvoda, négy általános iskola. A középfokú oktatási intézmények közül itt található a Türr István Gimnázium és Kollégium, valamint a Pápai Református Kollégium Gimnáziuma. Szintén a belvárosban található a Barát utcában az Idősek Otthona, illetve az Idősek Gondozóháza és az Idősek Klubja. Az intézmények kapacitás kihasználtsága megfelelő, a Türr István Gimnázium épülete felújításra vár, de ugyanez igaz egyebek mellett, a Zsinagóga, a Filmszínház, a Ferences kolostor épületére (stb.) is, amelyet kizárólag saját forrásból nem tud finanszírozni a város.
4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 4.1 Az akcióterület fejlesztési céljai Jelen fejezet célja, hogy az akcióterületi helyzetelemzést követően meghatározza a feltárt problémák megoldását célzó stratégiát, és leírja azokat a beavatkozásokat, melyeket az Önkormányzat és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek, vagy terveznek elvégezni az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszerével összhangban kerül bemutatásra a belvárosi akcióterület célrendszere, lebontva átfogó célra, tematikus célokra és városi célra. Pápa stratégiai fejlesztési céljainak eléréséhez 7-8 évre vonatkozó tematikus célok kerültek kijelölésre, melyet az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalmaz. A belvárosi akcióterület átfogó célja A belvárosi akcióterület átfogó célja Pápa belvárosi vonzerejének növelése, gazdasági és társadalmi funkcióinak bővítése, fizikai megújítása, a társadalmi kohézió erősítése és ez által a helyi közösségek támogatása, a civil szerveződések aktivizálása, szerepük erősítése, helyi identitás erősítése, valamint vonzó és élhető városi környezet kialakítása. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia által meghatározott tematikus célok, melyek a belvárosi akcióterületre is vonatkoznak a következők:
73
•
Örökségőrző városrehabilitáció Területi hatóköre: elsősorban a Belváros, illetve a Belső Várkert. A tematikus cél a Belváros történeti épületállományának felújítását, és az Esterházy kastély rekonstrukcióját, a Fő tér és a Fő utca rehabilitációját, sétálóutcává alakítását célozza. Ezzel párhuzamosan a pápai promenád, a Kossuth utca infrastrukturális és városképi megújítása is cél, vonzó történelmi Belvárost (sétálóutcát) kialakítva. A történelmi épületek és a sétáló utca megújítása a funkciók (kereskedelemi és szolgáltató) funkciók fejlesztésével történik. A cél az épületállomány megújítása mellett érinti a Belváros forgalomszervezését is. A forgalomszervezésre vonatkozó tervek elkészültek, a tervezett fejlesztések alapvetően nem írják felül az érvényben lévő rendezési és szabályozási terveket.
•
A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése Területi hatóköre kisebb részben a Belváros, a rehabilitáció során megvalósuló kereskedelmi-szolgáltatói élénkülés révén, illetve azáltal, hogy a turisztikai fejlesztések is hozzájárulnak a foglalkoztatottság növeléséhez. A fejlesztések érdekében sem a rendezési, sem a szabályozási terveket módosítani nem kell, a hatályos tervek a funkciókat és a fejlesztéseket tartalmazzák.
•
Turizmusfejlesztés Területi hatóköre: kisebb részben a barokk Belváros, a vonzó promenád kialakítása révén. A cél nem érint vonalas infrastruktúrát, az érvényben lévő tervek kijelölték a megvalósítandó fejlesztések területét.
•
Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A városi közszolgáltatások, oktatási és egészségügyi intézmények infrastrukturális helyzete vegyes. Egyes, magas kihasználtsággal működő oktatási intézmények felújítását végre kell hajtani (Türr István Gimnázium – Belváros), az Esterházy kórház bővítése, szolgáltatásainak fejlesztése is napirenden van (Belváros). A rekonstrukciókhoz és funkcióbővítésekhez nincs szükség az érvényben lévő rendezési és szabályozási tervek módosítására.
A belvárosi akcióterület tematikus céljai • Örökségőrző városrehabilitáció A tematikus cél a Belváros történeti épületállományának felújítása, a Fő tér és a Fő utca rehabilitációja, sétálóutca kialakítását célozza. Ezzel párhuzamosan a pápai promenád, a Kossuth utca infrastrukturális és városképi megújítása is cél, vonzó történelmi Belvárost (sétálóutcát) kialakítva. A történelmi épületek és a sétáló utca megújítása a funkciók (kereskedelemi és szolgáltató) funkciók fejlesztésével történik. A cél az épületállomány megújítása mellett érinti a Belváros forgalomszervezését is. A forgalomszervezésre vonatkozó tervek elkészültek, a tervezett fejlesztések alapvetően nem írják felül az érvényben rendezési és szabályozási terveket. • A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése A rehabilitáció megvalósulásával cél hogy a kereskedelmi-szolgáltatói egységek megélénküljenek, ezáltal növekedjen a Belvárosban a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság. A projekt során sor kerül több műemléki védettségű épület renoválására, valamint a Fő tér és a
74
Fő utca rendezése révén a turisztikai forgalom növelésére. Ezáltal fokozható a belvárosi üzlethelyiségek forgalma. A projekt során közvetetten 100, közvetlenül, a projekt hatására 5 munkahelyet teremtünk, illetve a fejlesztések megvalósulása további beruházásokat indukál az akcióterületen. • Turizmusfejlesztés Cél a turizmus fellendítése a barokk Belvárosban a vonzó promenád kialakítása révén és ezáltal a turisztikai bevételek (iparűzési adó, idegenforgalmi adó) növelése. A fejlesztés hozzájárul diverzifikált turisztikai termékkínálat kialakításához a wellness turizmus mellett a kulturális és városi turizmus fokozásához. • Az infrastruktúra fejlesztése és rekonstrukciója A városi infrastruktúra rekonstrukciója gyakorlatilag minden városrészben folyamatos feladat, így a Belvárosban is. Elsősorban útfelújításokról, a csapadékvíz-elvezetés fejlesztéséről és rekonstrukciójáról van szó, mely elsősorban a Fő teret és a Fő utcát érinti, ahol kisebb mértékű zöldfelület növelés, díszfelület kialakítás történik, elhelyezésre kerülnek kerékpártárolók, szelektív hulladékgyűjtő szigetek és térfigyelő rendszer. • Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Az Önkormányzat épületében (Fő u. 5.) kialakítására kerülő rendezvényterem, „Civil és Nemzetiségi Klub” szolgálja közvetetten e cél elérését.
A belvárosi akcióterület városi célja • A barokk Belváros örökségőrző, városképjavító rehabilitációja A barokk Belváros (elsősorban a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca) műemléki rehabilitációja elsődleges feladat (lásd a lakossági megkérdezések eredményét is). Új funkciók telepítésére a kiürült, illetve jelenleg nem hasznosított épületállomány esetében merül fel, a Fő utca esetében új funkciók telepítésére a két önkormányzati B épület esetében kerülhet sor, valamint a meglévők (kereskedelmi és szolgáltató funkciójú sétálóutca, „promenád”) megerősítése, és meghosszabbítása a Fő tér, és a Fő utca irányában. Ezzel párhuzamosan át kell gondolni a Belváros forgalomszervezését is (a szükséges megalapozó tanulmány elkészült, a Város pályázatot nyújtott be a belterületi utak felújítására).
A Belváros fejlesztési céljai
75
Örökségőrző városrehabilitáció
Turizmusfejlesztés
Belváros A barokk belváros örökségőrző, városképjavító rehabilitációja
A gazdasági aktivitás és foglalkoztatottság növelése
Belvárosi infrastruktúra fejlesztése
Belvárosi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
Összefoglalásként elmondható, hogy az akcióterület céljai összhangban vannak az Integrált Városfejlesztési Stratégia korábban bemutatott célrendszerével. A fejlesztési célok kijelölése megtörtént, az egyes fejlesztési elképzeléseket hozzárendeltük az egyes célokhoz. A jelen részletes akcióterületi tervben részletesen bemutatott fejlesztések támogatják az akcióterületi célkitűzések megvalósulását, ezáltal az IVS-ben foglalt célok elérését. 4.2 Az akcióterület beavatkozásai 4.2.1 A 2007-13 között a városrehabilitációs pályázat keretében megvalósuló projekt A KDOP-3.1.1/A-2008-0001 projekt kapcsán Pápa Város Önkormányzata az alábbi fejlesztéseket kívánja végrehajtani: • Fő tér rekonstrukciója o Városi funkcióként sor kerül a Fő tér burkolatcseréjére, közműveinek felújítására, forgalomszervezésének átalakítására, régészeti feltárására. Kialakítjuk a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit, megfelelő közvilágítást. Utcabútorokat, szobrokat, szökőkutat helyezünk el a területen, mely így ismét a barokk város magjává, központi terévé válhat. • Fő utca 5-7-9 funkcióbővítő rekonstrukciója o Közszféra funkcióként ebben az épületegyüttesben kapnak majd helyet a Polgármesteri Hivatal különböző szervezeti egységei, ide kerül át a képviselőtestületi terem is, mely rendezvényterem funkciót is ellát majd. o Közösségi funkcióként: az épületek alagsorában kialakított klubhelyiség a város civil szervezetei számára és nemzetiségi önkormányzatai számára állandó otthonul szolgál majd, ahol a különböző találkozók, rendezvények megtarthatók. o Gazdasági funkcióként a képviselőtestületi terem konferenciateremként történő hasznosítása jelenik meg. • Filmszínház homlokzatának felújítása, büfé kialakítása o Gazdasági funkcióként hozzájárul a mozi gazdaságos üzemeltetéséhez, megalapozza a fejlesztések második ütemének megvalósítását.
76
•
A városrehabilitációs beavatkozásokat kísérő soft elemek: céljuk a megújuló belvárosi környezet megismertetése a város lakosságával, a helyi identitástudat erősítése, a Pápához való kötődés növelése, környezettudatosság fokozása.
4.2.2 A magánszféra által megvalósítandó fejlesztések a közszféra fejlesztései nyomán A magánszféra fejlesztései közül az alábbiak megvalósulása várható a projekttel párhuzamosan: • A Fő téren az egyházi tulajdonú terület rekonstrukciója A magánszféra fejlesztései közül az alábbiak megvalósulása várható a projekt hatására: • Pápai Református Ótemplom rekonstrukciója • Pápa, Flórián utca 1. szám 4061. hrsz. Hotel megépítése • Homlokzat-felújítások, új üzlethelységek, illetve vendéglátóhelyek nyitása, jelenlegi Húsbolt átalakítása 4.2.3 A közszféra által a városrehabilitációs pályázaton kívül megvalósítandó fejlesztések az akcióterületen A projekthez közvetlenül kapcsolódó módon: •
Forgalomszervezési átalakítások a Fő tér megújítása miatt (Tókert –Szabadság u. – Gróf u.)
•
Jégpálya kialakítása a Fő téren
A projekt hatásaként: •
Kossuth utca rendezése, „a pápai promenád” kialakítása
•
A Kossuth utca rendezéséhez szorosan kapcsolódó projekt a Fő utca épületeinek további rekonstrukciója.
•
A pápai Esterházy kastély rekonstrukciója
•
Március 15. tér közterületeinek rendezése
•
Filmszínház épületének rekonstrukciója, II. ütem
•
Ferences kolostor rekonstrukciójának
•
Buszpályaudvar, valamint a piac rekonstrukciója.
77
•
Türr István Gimnázium felújítása
•
Zsinagóga épületegyüttesének felújítása
4.2.4 Összefoglaló táblázat a beavatkozásokról Projekt neve
Specifikus cél
Megvalósítás feltétele
ROPtámogatás
Pápa Városközpont funkcióbővítő rekonstrukciója
Sikeres második fordulós pályázat benyújtása, önrész rendelkezésre állása
Magánforrás
Fő tér – Egyházi tulajdonú területrész megújítása Pápai Református Ótemplom rekonstrukciója Pápa, Flórián utca 1. szám 4061. hrsz. Hotel megépítése
- Örökségőrző városrehabilitáció - A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése - Örökségőrző városrehabilitáció
2009 I
Homlokzat-felújítások, új üzlethelységek, illetve vendéglátóhelyek
- Örökségőrző városrehabilitáció - Turizmusfejlesztés - A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés - Örökségőrző városrehabilitáció - A gazdasági aktivitás és a
2010 II
I
2011 II x
I x
2012 II x
I x
2013 II x
I
2014 II
I
II
Forrás rendelkezésre állása Forrás rendelkezésre állása Forrás rendelkezésre állása
x
x
x
x
x
x
Magánforrások rendelkezésre állása
x
x
78
nyitása, jelenlegi Húsbolt átalakítása
foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés - Örökségőrző városrehabilitáció - Turizmusfejlesztés
Közszféra A Fő téren jégpálya fejlesztései a kialakítása ROPtámogatáson kívül A Fő tér megújítása - Örökségőrző miatti városrehabilitáció forgalomátszervezések - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése Kossuth utca - Örökségőrző rendezése, „a pápai városrehabilitáció promenád” kialakítása - A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés
Önkormányzati forrás rendelkezésre állása Sikeres pályázat a KDOP-20094.2.1/B pályázaton
Források rendelkezésre állása és sikeres pályázati tevékenység
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
x
79
Fő utca épületeinek további rekonstrukciója.
- Örökségőrző városrehabilitáció - A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
Források rendelkezésre állása és sikeres pályázati tevékenység
A pápai Esterházy kastély rekonstrukciója
- Örökségőrző városrehabilitáció - A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Turizmusfejlesztés - Örökségőrző városrehabilitáció - Turizmusfejlesztés - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
Sikeres kiemelt projektjavaslat benyújtása a KDOP keretében
Március 15. tér közterületeinek rendezése
Önkormányzati forrás rendelkezésre állása és sikeres pályázati tevékenység
x
x
x
x
x
x
x
x
80
Filmszínház épületének rekonstrukciója, II. ütem
Ferences kolostor rekonstrukciója
- A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése - Örökségőrző városrehabilitáció - Turizmusfejlesztés
Buszpályaudvar, valamint a piac rekonstrukciója.
- A gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növelése - Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
Türr István Gimnázium felújítása
- Városi közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztés
Zsinagóga épületegyüttesének felújítása
- Örökségőrző városrehabilitáció - Turizmusfejlesztés - Városi
Önkormányzati forrás rendelkezésre állása és sikeres pályázati tevékenység
x
x
Önkormányzati forrás rendelkezésre állása és sikeres pályázati tevékenység Önkormányzati forrás rendelkezésre állása
x
x
x
x
Önkormányzati forrás rendelkezésre állása, együttműködés a Megyével és sikeres pályázati tevékenység Önkormányzati és egyházi forrás rendelkezésre
x
x
x
x
81
közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
állása, sikeres pályázati tevékenység
A fenti felsorolás a belvárosi akcióterület fontosabb projektjeit tartalmazza összefoglalóan. A projektek megvalósítók (Önkormányzat pályázati forrásból, Önkormányzat pályázaton kívüli forrásból, magánszféra) szerinti csoportosítását az 5. fejezet mutatja be részletesen. A Belváros rehabilitációs programja számos további projekt formájában konkretizálódik, amelyeket a belvárosra vonatkozó további akcióterületi tervek fognak részletezni. Mivel a projektek összköltségvetése igen magas, meghaladja a 8,8 milliárd forintot, így egyszerre nem valósíthatóak meg a fejlesztések. Emiatt priorizálni szükséges, kiemelve azokat a fejlesztéseket, projekteket, amelyeket fontosságuk, társadalmigazdasági hatásuk, integráltságuk révén a város előbbre sorol. Így jelen pályázatban a Fő tér közterületének rendezése, valamint a Fő utcán lévő műemléki védettségű önkormányzati épületegyüttes rekonstrukciója és funkcióbővítése, továbbá a Filmszínház megújításának 1. üteme szerepel. A fejlesztések bővebb kifejtését lásd az 5.2.1-es pont alatt. 4.3 Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége Pápa Város Önkormányzata mind a projekt előkészítése, mind a projektfejlesztés során, mind a projekt végrehajtása során több olyan tevékenységet hajt/hajtott végre, melyek a városrehabilitációs célok elérését szolgálják, ugyanakkor nem beruházási tevékenységnek minősülnek, hanem elsősorban az igények felmérésével, a fejlesztések megvalósításához szükséges szabályozási háttér megteremtésével, illetve a beavatkozások elfogadtatásával kapcsolatosak. Ilyen tevékenységek:
Szabályozási eszközök módosítása: Pápa város önkormányzata esetén a tervezett beavatkozások nem érintették a szabályozási eszközöket, azok módosítását nem kellett kezdeményezni. Beruházói igények felmérése, egyeztetése, kapcsolatfelvétel vállalkozásokkal: az Integrált Városfejlesztési Stratégia, illetve az Előzetes Akcióterületi Terv megalkotása, valamint a projektfejlesztési időszak során sor került a vállalkozói igények felmérésére. A projektfejlesztés időszaka során vállalkozói fórumot hirdettünk meg, illetve az akcióterületen lévő Griff szálloda tulajdonosával közvetlenül is felvette az Önkormányzat a kapcsolatot. Ugyanakkor megállapítható, hogy a gazdasági visszaesésre a vállalkozások az akcióterületen is a tervezett fejlesztések elhalasztásával, létszámstoppal reagálnak. A következő években az ATT végrehajtása során feladatként jelenik meg a vállalkozásokkal való folyamatos kapcsolattartás és a projekt vállalkozói szférára gyakorolt hatásainak mérése. Kiüresedett épületek hasznosításának előnyben részesítése: az akcióterületi tervben felvázolt fejlesztések kivétel nélkül megüresedett vagy rosszul hasznosított épületek használata vonatkoznak. Új építés a tervek között nem szerepel, csak a szükséges, a funkció ellátását szolgáló bővítés.
82
Együttműködés a hatóságokkal: mind az akcióterületi projekt fejlesztése, mind a végrehajtás során folyamatosan kapcsolatot tartunk az érintett hatóságokkal. Erről részletesebben lásd a tevékenységek véglegesítése c. fejezetet. Állandó konzultációs fórumok megteremtése: a városfejlesztési akció tervezése során több partnerségi egyeztetést folytattunk. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a tervezett akció végrehajtása során is kialakuljanak olyan állandó fórumok, csatornák a város vezetése és az érintettek között, melyek lehetőséget adnak a vélemények visszacsatolására, a tájékoztatásra, illetve a további tervezési folyamat során az ötletek beépítésére. Ennek kapcsán tervezünk olyan partnerségi esteket, melyeken az Önkormányzat és a Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. tájékoztatni tudja a lakosságot, vagy az érintettek meghatározott csoportjait a beruházás állásáról, erősíteni tudja viszonyulásukat a projekthez és fokozza aktivitásukat a projektben való részvételre, különös tekintettel a soft elemekre. A projekt kapcsán több médium felületét alkalmaztuk már a projektfejlesztés kapcsán is. A Pápa és Vidéke, illetve a Pápai Városi Televízió rendszeresen beszámolt a projektfejlesztés állásáról, illetve az internetes fórumokon a lakossági visszajelzések gyűjtésére is lehetőség volt.
5 Regionális Operatív Program 2007-13 közötti városrehabilitációs célú pályázat tartalma 5.1 Összefoglaló tábla a beavatkozásokról Jelen fejezetben kerül bemutatásra minden olyan tevékenység, amelyre Pápa Város Önkormányzata támogatást igényel a városrehabilitációs pályázat keretében.
Összefoglaló táblázat az elvégzendő tevékenységekről
Tevékenység típusa
Gazdasági célú
Városi funkciót erősítő
Finanszírozó strukturális alap
ERFA
ERFA
Tevékenység 1. Filmszínház megújítása, homlokzati felújítás, büfé berendezése
Közösségi célú
Közszféra funkcióit erősítő
ERFA
ERFA
Soft elemek
Önmagában nem támogatható kiegészítő tevékenység
Lakáscélú
ESZA
ERFA
ERFA
Magánberuházás a projekttel párhuzamos an Nem támogatott
X
83
Deák Ferenc u. 8. Hrsz: 111. Tevékenység 2. Fő u. 5-7-9 szám műemléki épületegyüttes – Fő u. 5. számú épületében a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont, rendezvényterem kialakítása Fő u. 5 Hrsz: 66 Tevékenység 3. Fő utca 7-es épület pinceszintjében Civil és Nemzetiségi Klubhelyiség létrehozása Fő u. 7 Hrsz: 66 Tevékenység 4. Fő tér közterület rehabilitációja Pápa, Fő tér Hrsz: 6,7,10/1,10/2,10/3 Tevékenység 5. A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a térvilágítás és az épület díszvilágítás kiépítése Pápa, Fő tér Hrsz: 6,7,10/1,10/2,10/3 Tevékenység 6. A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a terület közműhálózatának rekonstrukciója Pápa, Fő tér Hrsz: 6,7,10/1,10/2,10/3
X
X
X
X
X
84
Tevékenység 7. Belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein Pápa, Fő tér Hrsz: 6,7,10/1,10/2,10/3 Tevékenység 8. - Fő u. 5. műemlék épület földszinti udvari szárnyában található okmányiroda külső és belső felújítása - Fő u. 7. önkormányzati épület funkcióbővítő külső és belső felújítása, udvar lefedésével aula kialakítása - Fő u. 9. önkormányzati irodaépület funkcióváltó külső és belső felújítása Pápa, Fő tér Hrsz: 6,7,10/1,10/2,10/3 Tevékenység 9. Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása Pápa, Fő tér Hrsz: 10/1, 10/3 Tevékenység 10. Előadássorozat, vetélkedők, hangverseny rendezése a Fő tér kapcsán Tevékenység 11. Harcművészeti bemutató, népi
X
X
X
X
X
85
játékok megismertetése a résztvevők bevonásával Tevékenység 12. Kézműves vásár és mesterség bemutató Tevékenység 13. Barokk esküvői menet Tevékenység 14. Kortörténeti kiállítás – a Pápai Történelmi Játékok 15 éve Tevékenység 15. Barokk esküvői pár kiválasztása vetélkedő Tevékenység 16. Lovasrendezvény a Fő téren Tevékenység 17. Pápai Dalos Találkozó Tevékenység 18. Első Fő téri Kutyakorzó Tevékenység 19. Pápai Barokk Nap Tevékenység 20. Egy (megújuló) Belváros képei kiállítás Tevékenység 21. Szabadtéri hangverseny Tevékenység 22. Várostörténeti, hagyományőrző gyermekrendezvények Tevékenység 23. „Ilyen az én városom” rajzpályázat Tevékenység 24. Civil Majális
X X X
X X X X X X X X
X X
86
Tevékenység 25. Zöld Disco Tevékenység 26. Pápai Folklór forgatag
X X
5.2 Összefoglaló indikátor tábla
Mutató neve A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Város-rehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma – nők A konstrukció által teremtett munkahelyek száma
Típusa
Eredmény
Célérték a Célérték a Célérték Mérték- Bázis Minimális megvalósítási fenntartási elérésének érték időszak időszak egység érték időpontja végén végén
db
0
Nincs
2016
Output
Fő
0
Nincs
2012
Output
Ha
0
Nincs
Eredmény
Fő
0
Eredmény
Fő
Eredmény
Fő
0
3
Forrás
Kedvezményezett jelentései
KSH
Mérés módja és gyakorisága Az akcióterületen új telephelyet létesítő vállalkozások számának összege, évente mérve Akcióterületen lakóhellyel rendelkező, v állandó tartózkodási hellyel rendelkezők, mérése egyszer a projekt végén Akcióterület nagysága, hrsz-ek alapján összeadással, mérése egyszer a projekt végén
5349
5349
2012
850
850
Nincs
2016
0
5
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
0
Nincs
2016
0
2
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
0
Nincs
2016
0
0
KSH, Önkormányzati nyilvántartás
Statisztikák alapján, évente egyszer mérve
Földhivatali nyilvántartás,
87
– hátrányos helyzetűek A rehabilitált városi terület tervezett nagysága Megújított zöldfelületek nagysága Az új városi funkciók betelepedése a fejlesztés nyomán elérhető köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen. A fejlesztéssel érintett védett épületek száma
Output
M2
0
Nincs
2012
21 499
21 499
Output
M2
0
Nincs
2012
1 642
1 642
Eredmény
db
0
Nincs
2016
3
3
Kedvezményezett jelentései Műszaki dokumentáció
Kedvezményezett jelentései, település szerkezeti terv
Védettséget igazoló dokumentumok, műszaki dokumentáció Kérdőíves felmérés
Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén. Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén.
Betelepült funkciók azonosításával, évente egyszer mérjük.
Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén
Output
db
0
Nincs
2012
3
3
Eredmény
%
0
Nincs
2016
75
75
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma
Output
db
0
Nincs
2012
3
3
Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012
100
100
Eredmény
TJ
0
Nincs
2016
0
0,156
Kedvezményezett jelentései
Évente egyszer
Output
Fő
0
Nincs
2012
100
-
Kedvezményezett jelentései
Egy alkalommal a projekt végén
Lakossági elégedettség
A fejlesztés eredményeként megtakarított energia mértéke A konstrukció által ideiglenesen teremtett munkahelyek száma
Műszaki dokumentáció
Soft elemek dokumentációja
Kérdőíves felméréssel, évente egyszer mérjük. Műszaki dokumentáció alapján, mérése egyszer a projekt végén Soft elemek dokumentációja alapján, mérése egyszer a projekt végén
88
A pályázati kiírás által meghatározott indikátorok alakulása a fejlesztésnek köszönhetően TEVÉKENYSÉGI OUTPUT INDIKÁTOR Mutató neve Tevékenység 1. Filmszínház megújítása, homlokzati felújítás, büfé berendezése – fejlesztéssel érintett terület, homlokzat. Tevékenység 2. – Fő u. 5. számú épületében a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont, rendezvényterem kialakítása fejlesztéssel érintett terület Tevékenység 3. Fő utca 7-es épület pinceszintjében Civil és Nemzetiségi Klubhelyiség létrehozása fejlesztéssel érintett terület Tevékenység 4. Fő tér közterület rehabilitációja fejlesztéssel érintett terület Tevékenység 5. A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a térvilágítás és az épület díszvilágítás kiépítése
Bázisérték
Minimálisan elvárt célérték
Célértéke elérésének időpontja
Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén
m2
0
Nincs
2012.04.30.
200
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
m2
0
Nincs
2012.04.30.
338
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
m2
0
Nincs
2012.04.30.
354
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
m2
0
Nincs
2012.06.30.
21 000 000
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
m2
0
Nincs
2012.06.30.
47
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Mutató típusa (output/ered-mény)
Mértékegység
Output
Mutató forrása
Mutató mérésének módszere és gyakorisága
89
elhelyezett lámpaoszlopok száma Tevékenység 6. A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a terület közműhálózatának rekonstrukciója fejlesztéssel érintett terület Tevékenység 7. Belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein elhelyezett kamerák száma Tevékenység 8. A Fő u. 5-7-9 épületegyüttes KÖZSZFÉRA funkciójú rehabilitációja fejlesztéssel érintett terület Tevékenység 9. Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása elhelyezett gyűjtőedények száma Tevékenység 10. Előadássorozat, vetélkedők, hangverseny rendezése a Fő tér kapcsán részvevők száma Tevékenység 11. Harcművészeti bemutató, népi játékok megismertetése a
Output
m2
0
Nincs
2012.06.30.
21 000 000
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
db
0
Nincs
2012.06.30.
6
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
m2
0
Nincs
2012.04.30.
2 053
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
Output
db
0
Nincs
2012.04.30.
15
Műszaki Műszaki dokumentáció, dokument egyszer a projekt áció végén
100
Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén
80
Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén
Output
Output
fő
fő
0
0
Nincs
Nincs
2012.09.30.
2012.09.30.
90
résztvevők bevonásával részvevők száma Tevékenység 12. Kézműves vásár és mesterség bemutató részvevők száma Tevékenység 13. Barokk esküvői menet részvevők száma Tevékenység 14. Kortörténeti kiállítás – a Pápai Történelmi Játékok 15 éve részvevők száma Tevékenység 15. Barokk esküvői pár kiválasztása vetélkedő részvevők száma Tevékenység 16. Lovasrendezvény a Fő téren részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
300
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
50
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
100
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
8
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
200
Tevékenység 17. Pápai Dalos Találkozó részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
300
Tevékenység 18. Első Fő téri Kutyakorzó részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
100
Tevékenység 19. Pápai Barokk Nap részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
200
Tevékenység 20. Egy (megújuló) Belváros képei – kiállítás részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
100
Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem dokumentációja, Soft elem egyszer a projekt dokument végén Soft elem ációja dokumentációja, egyszer a projekt végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén
91
Tevékenység 21. Szabadtéri hangverseny részvevők száma Tevékenység 22. Várostörténeti, hagyományőrző gyermekrendezvények részvevők száma Tevékenység 23. „Ilyen az én városom” rajzpályázat részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
150
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
30
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
50
Tevékenység 24. Civil Majális részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
30
Tevékenység 25. Zöld Disco részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
50
Tevékenység 26. Pápai Folklór forgatag részvevők száma
Output
fő
0
Nincs
2012.09.30.
300
Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén Soft elem Soft elem dokumentációja, dokument egyszer a projekt ációja végén
Az indikátorok mérésének, monitoringjának módszertana: A projekt során az indikátorok teljesülését folyamatosan nyomon követjük. A projektmenedzsment negyedévente beszámol a város vezetésének, illetve a városi képviselőtestületnek a tervezett értékek teljesüléséről. Az indikátorok teljesülését igazoló dokumentumok beszerzése és nyilvántartása szintén a projekt menedzser feladata. Abban az esetben, ha a tervezett értékeke teljesülése veszélybe kerül a menedzsment feladata, hogy javaslatot tegyen a mutatók teljesítésének megoldására. A projektben közreműködő monitoring szakértő havi rendszerességgel vizsgálja a vállalások alakulását.
92
5.3 A városrehabilitációs pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztések 1. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Filmszínház felújítása, homlokzati felújítás, büfé kialakítása Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Deák Ferenc u.
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Házszám: 8.
Helyrajzi szám: 111
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Mozi épületének külső felújítása, korszerűsítése (átalakítása, bővítése); helyiségek, belső terek kialakítása, a működtetéshez szükséges eszközök beszerzése; Gazdasági funkció ERFA
Tevékenység célja
A Filmszínház épület-felújítás I. ütemének megvalósításával hozzájárulni a mozi jobb kihasználtságához, az épület gazdaságosabb üzemeltetéséhez és megalapozni a II. ütemben tervezett fejlesztéseket. A felújítás mindkét üteme megvalósításának célja hosszú távon olyan közösségi intézmény létrehozása, mely elősegíti a városi fiatalok, értelmiség városhoz való kötődését, városban maradását.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény
A teljes épületrekonstrukció a beruházás volumene miatt nem valósítható meg, viszont a homlokzat rekonstrukciójával orvosolható az a belvárosi utcaképi, városképi seb, amely a ’70-es években az eredeti architektúrát jelentősen átformálta. A homlokzati nyílászárók a teljes rekonstrukcióhoz igazodva végleges formájukban kerülnek elhelyezésre. Ezzel összefüggésben az előcsarnok a benne működő büfével együtt szintén megújul. A térbe állított galériára vezető lépcső elbontásával és a szinteket összekapcsoló új lépcső beépítésével lehetővé válik az előcsarnok kávéházi funkcióként történő üzemeltetése, amellyel a működtetés megtérülése jelentősen javulhat. Az új homlokzati előtető szintén megvalósításra kerül. Mozilátogatók, kultúra-kedvelők, évente átlagosan 10-11 ezer fő /2008-as adat: 10.866 fő/. A Filmszínház átalakításának célja egy olyan Belvárosi Ifjúsági Klub létrehozása, amelynek részei kávézó,
93
bemutatása, indokoltsága
Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható
klubterem kialakítása, mozi belső szerkezeti, belső építészeti átalakítása, vizesblokkok kialakítása. Az így kialakított Ifjúsági Központ gazdaságosabban üzemeltethető lenne, és jobb kihasználtsággal működne a jelenleginél. A tervezési program kisebb kapacitású, de egészséges geometriájú nagyteremmel számol, amelyet többféle tevékenység végzésére alkalmas klubhelyiségek egészítenek ki. Ezek a helyiségek a műszakilag és geometriailag kedvezőtlen utca felé forduló gépészeti terek szinte teljes elbontásával jönnek létre. A földszinten egy folyamatos üzemű kávéház működik majd, amely ellátja a moziterem működtetését is. Innen érhető el két lépcsőház közbeiktatásával a nagyterem és az emeleti klubhelyiségek. A klubhelyiségek különböző szakkörök, egyesületek, Art-mozi elhelyezésére alkalmasak. Az egyes helyiségcsoportok különbözőképpen szeparálhatók, zárhatók el egymástól, lehetővé téve a független működtetést is. A harántirányba fordított nagytermet és az utcai helyiségcsoportokat egy szintén haránt irányú folyosó, mint lépcsőház vágja ketté. Ez a folyosó egyrészt a közbenső helyiségek másodlagos megvilágítását is szolgálja. Üvegezett szerkezetei között a mozgássérültek közlekedését is elősegítő üvegezett liftszerkezet található. A mozi gépészeti terek a jelenlegi emeleti folyosóból leválasztva alakulnak ki. A homlokzaton az eredeti architektúra kerül visszaállításra korszerű üvegezett előtető szerkezet beépítésével együtt. Év: 2010. Hónap: 10. Nap: 04. Év: 2012.
Hónap: 04.
Nap: 30.
37.231.476,- Ft (tartalmazza az előírt pótmunkát is)
27.950.735,- Ft 11.180.294,- Ft
40%
26.051.182,- Ft (tartalmazza az előírt pótmunkát is) 60%
94
költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 2. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Tevékenység célja
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Nem releváns Nincs Kiviteli tervek elkészültek, engedély rendelkezésre áll. Építés-átadás során hatóságokkal történő egyeztetések. Fő u. 5. számú épületében a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont, rendezvényterem kialakítása Pápa Város Önkormányzata Utca: Fő utca
Házszám: 5.
Helyrajzi szám: 66
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Rendezvény- és konferenciaközpont felújítása, átalakítása, bővítése; belső terek, helyiségek kialakítása Gazdasági funkció ERFA Mint azt az ATT 3.7-es fejezetében is bemutattuk, a Város jelenleg megfelelő felszereltségű, rendezvények megtartására is alkalmas terekkel nem rendelkezik. A közhivatalok felújítása során fontos, hogy a létrehozott helyiségek ne csak közszféra, hanem más funkciókat is szolgáljanak, megfelelő kihasználtsággal működjenek, multifunkciós módon hasznosíthatóak legyenek. Célunk ezért az volt, hogy a város intézményei, szervezetei körében megjelenő igényt a rendezvények, konferenciák megrendezésére lehetőséget teremtő, kulturált és felszerelt rendezvényterem iránt úgy elégítsük ki, hogy ne kerüljön sor fölösleges kapacitások létrehozatalára, új építésre. Ezért a Képviselőtestületi terem rendezvényteremként való használata, ilyen típusú kialakítása jelenik meg projektelemként. A rehabilitált városi terület tervezett nagysága Új városi funkciók betelepedése A fejlesztéssel érintett védett épületek száma
95
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma A tevékenység szakmai leírása kapcsán részletesebben lásd a 8. tevékenységnél leírtakat. Tekintettel arra, hogy a Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes komplex rekonstrukciójára kerül sor a projekt keretében, mely több tevékenységet és több funkciót érint. Tekintettel arra, hogy legmeghatározóbb a közszféra funkció, a beavatkozást ott mutatjuk be részletesen, itt csak a kapcsolódó szakmai tartalmat ismertetjük. Az épületegyüttes emeleti szintjének legmeghatározóbb funkciója a Fő utca 5. számú épület udvari szárnyában található díszterem, amely többek között a képviselőtestületi üléseknek is helyet ad. Ezt szolgálják ki az 5-ös, 7-es épületben kialakuló reprezentatív előterek, tárgyalóterem és a használathoz szükséges vizesblokk, valamint ruhatár. A nagyterem mindkét épületből elérhető, de nagyobb rendezvények esetén a 7-es épület felőli helyiségek alkalmasak megfelelő bevezetésre és tömeg fogadására. Konferencia szervezéséhez a díszterem, a 7-es épület hátsó szárnyában található tárgyaló, valamint a 7-es épület Fő utcai egykori reprezentatív tanácstermi helyiségei kapcsolhatók be. Ezen termek belső válaszfalai elbontásra kerülnek. Az 5-ös épület emeleti utcai részében rendezvényterem kap helyet. A tanácsterem technikai berendezései (hangosítás, szavazógép, TV-közvetítés) számára a díszterem mellett technikai helyiség készül. Az ATT 3.7-es fejezetben bemutatottak alapján: intézményvezetők, szakmai szervezetek, érdekképviseleti szervezetek, Munkaügyi Központ, NATO-kontingens, vállalkozások, magánszemélyek. Az ATT 3.7-es fejezetben bemutatottak alapján Pápa városa és a Belvárosi akcióterület jelenleg nem rendelkezik megfelelő felszereltségű és befogadóképességű, konferenciák és rendezvények megrendezésére alkalmas terekkel. A Pápán állomásozó NATO kontingens tisztavató és egyéb ünnepségei, vállalkozások rendezvényei és konferenciái, állásbörzék, intézmények értekezletei, képzések és tanfolyamok egyaránt helyet kapnak majd tervezetten a kialakított rendezvényteremben. Év: 2010. Hónap: 10. Nap: 04. Év: 2012.
Hónap: 04.
Nap: 30.
79.947.339,- Ft
79.947.339,- Ft 31.978.936,- Ft 40%
96
elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
47.968.400,- Ft
60%
Nem releváns Nincs Építési engedély és kiviteli szintű tervek rendelkezésre állnak Az építés és a műszaki átadás kapcsán hatósági egyeztetések, egyeztetések a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal
3. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Fő utca 7-es épület pinceszintjében Civil és Nemzetiségi Klubhelyiség létrehozása Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő utca
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Házszám: 7.
Helyrajzi szám: 66
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Kulturális központ épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása, Közösségi funkció ERFA A városi civil szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok számára klubhelyiség biztosítása, melyet rendszeresen tudnak használni üléseik, rendezvényeik megtartására. A rehabilitált városi terület tervezett nagysága Új városi funkciók betelepedése A fejlesztéssel érintett védett épületek száma
97
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft)
Akadálymentesítéssel érintett épületek száma A tevékenység szakmai leírása kapcsán részletesebben lásd a 8. tevékenységnél leírtakat. Tekintettel arra, hogy a Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes komplex rekonstrukciójára kerül sor a projekt keretében, mely több tevékenységet és több funkciót érint. Tekintettel arra, hogy legmeghatározóbb a közszféra funkció, a beavatkozást ott mutatjuk be részletesen, itt csak a kapcsolódó szakmai tartalmat ismertetjük. A pincében a különböző vakolatokat el kell távolítani. A fugákból a laza habarcsot el kell távolítani, a tégla és kő felületeket meg kell tisztítani és jó páraáteresztő képességű habarccsal a fugákat telíteni szükséges. A beton padozattal rendelkező helyiségekben a betonpadló felbontásra kerül és helyébe tömörített kavicságy, majd homokba rakott kisméretű tégla burkolat kerül. A pincék szellőzőnyílásait ki kell tisztítani, a lábazati nyílásokba rágcsálók ellen kovácsolt rács kerül beépítésre. A kialakuló 133,65 m2-es helyiség több paravánokkal részekre osztható lesz, így alkalmassá válik nagyobb rendezvények megtartására és kisebb összejövetelek megrendezésére is. A funkcióhoz tartoznak a kapcsolódó kiszolgáló létesítmények is. Városi nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek A városi civil szervezetek jelenleg nem rendelkeznek semmilyen Civil Ház jellegű létesítménnyel, otthontalanok. A tervezett fejlesztés számukra kíván olyan teret létrehozni, amely működésüket erősíti azáltal, hogy állandó jelleggel rendelkezésükre áll. Év: 2010. Hónap: 10. Nap: 04. Év: 2012.
Hónap: 04.
Nap: 30.
46.596.951,- Ft
46.596.951,- Ft 39.607.409,- Ft
85%
6.689.543,- Ft
98
Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
15%
Nem releváns Nincs Építési engedély és kiviteli szintű tervek rendelkezésre állnak Az építés és a műszaki átadás kapcsán hatósági egyeztetések, egyeztetések a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal
4. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Fő tér közterület rehabilitációja Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő tér
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése Városi ERFA A Fő tér felújítása révén hozzájárulni Pápa barokk belvárosának megújulásához, a belváros revitalizációjához, a belvárosi (turisztikai) forgalom emelkedéséhez, valamint az itt működő kisvállalkozások és vendéglátóhelyek bevételének növeléséhez, ezáltal a foglalkoztatási mutatók javulásához. Teremtett munkahelyek száma Rehabilitált városi terület nagysága Akcióterületen letelepedett vállalkozások száma Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészen. Térburkolatok, lépcsők, támfalak A téren a műemléki jelentőségű terület szakmai elvárásainak és a kiemelten sajátos arculattal bíró tér épített környezeti értékeinek védelme és erősítése érdekében csak jó minőségű természetes kő burkolat kerül
99
beépítésre. A szóba jöhető anyagok köre és megmunkálása, felületi minősége úgy került kiválasztásra, hogy az a rendeltetésszerű használat feltételeinek leginkább megfeleljen. A városban helyenként előforduló bazalt és andezit kockakő burkolatok a köztéri rendezvényeknek, kirakodásnak, babakocsi és tűsarkú cipő általi használatnak általánosságban nem felelnek meg ezért a téren jellemzően fűrészelt kő térburkolat készül. A cikkelyek mezőibe fűrészelt andezit burkolat kerül különböző szélességű váltósoros kivitelben kötésben rakva. A kőanyag felülete csúszásmentesre megmunkált: stokkolt, lángolt. A mezők közötti elválasztó sávok pattintott andezit vagy gránit kiskockakő burkolattal készülnek. A támfalak, lépcsők külső felületén gránit jelenik meg: lépcsőknél gránit tömbökből, a támfalaknál beton támfalra ragasztott gránit lapokból. A támfalak beton magja monolit vasbeton vagy előregyártott beton zsaluelemekből készített vasalt szerkezet, beton sávalapra építve. A templom főhomlokzata és sarka előtt feltárásra kerülő középkori templom falainak bemutatása a burkolat síkjában saját faragott mészkő anyagában történik. A templom főhomlokzata előtti két cikkely területén készülő jégpálya területe 5 cm-el mélyebben helyezkedik el a burkolat a szomszédos síkoktól. A pálya területe ugyanolyan burkolatot kap, mint a többi felület. A közlekedési utak felületén szintén ugyanaz a burkolati anyag jelenik meg csak vastagsága különböző. A burkolatba helyenként fényvisszaverő burkolati prizmákat kell beépíteni, illetve rögzíteni. A kiemelt szegélyek 12 cm magasan emelkednek ki a szomszédos térburkolati síkból, a szegélyek szintén kőből készülnek. A gyalogátkelőhelyen a gyalogátkelőhelyek eltérő sávjainál az andezittől eltérő világosabb gránit kőburkolat kerül beépítésre. A csapadékvizek elvezetése szintén a geometriai elemekhez igazodik. A lejtésviszonyokra külön burkolati rétegterv készül. A térburkolat rétegrendjét általános helyen 15 cm tömörített murva alapon 10 cm vastag CKT cementstabilizálás, 3 cm vastag homokágy és 8 cm vastag kőburkolat alkotja. A templom főhomlokzata előtti cikkelyben a CKT réteg helyett 20 cm vastag vasbeton lemez készül, amely a jégpálya területén kiegészül a további technológiai rétegekkel. Szökőkút A templom középtengelyében a főhomlokzat előtt rekonstruálásra kerülő szökőkutat a századforduló környékén (1904-es képeslapon már látható, az 1911-es kataszteri térkép a helyét egyértelműen jelöli) állították, amely a tér centrumát jelöli meg. A szökőkút a jégpálya felületén helyezkedik el. Szerkezete a jégpálya vasbeton lemezszerkezetére kerül felépítésre. A szökőkút medencéje vasbeton magra épített kemény, alacsony vízfelvevő képességű gránit elemekből készül a tervdokumentációban található tervek szerint. Ennek középpontjába kerül a bronz elemekből készülő felépítmény, melynek architektonikus elemei fölött korsót tartó nőalak áll. A felépítmény középtengelyében rézcső fuvóka juttatja fel a vizet a tányér síkjáig, ahonnan függőleges vízsugár lövell folyamatosan felfelé, majd a tányéron lecsorogva jut a medencébe. A medencében összegyűlő vizet tisztító, vízforgató berendezés kezeli. A szökőkút vize nem ivóvíz. A vízforgató berendezés a jégpálya melletti cikkelyben kialakított gépészeti aknába kerül beépítésre. Gróf Eszterházy Károly szobor
100
A szobor készítésére 2000–ben Marton László szobrászművészt bízta meg az önkormányzat. Az elkészült szobor számára a Képző és Iparművészeti Lektorátussal egyeztetve a szakmai bizottság a templom nyugati tornya jelölt meg helyet, ahol bazalt kockákból rakott posztamensen áll jelenleg is a műalkotás. A Korvin utca tengelyében kialakuló piazzetta centrumába kerül áthelyezésre a szobor egy falszerűen kialakított posztamensre. A posztamens kőanyagában a középkori állapotot visszaidéző várostérkép vésett lenyomata jelenik meg. Szentháromság szobor A Várkastély templom tengelyben felállítandó szobor, szoborcsoport több egyeztetés, vázlat, gondolat értékelése után kerül véglegesítésre. Talpazatát úgy kell kialakítani, hogy azon alkalmanként le lehessen ülni, illetve egyes rendezvényeken (pl. adventi vásár) kisszínpadként tudjon működni. Több szobrászművészt kértünk fel vázlatok készítésére. Vizenjáró szökőkút A tér két pontján ún. rejtőzködő – vizenjáró szökőkút kerül beépítésre. A Szent István út – Gróf út kanyarban lévő csomóponti cikkelyben a gyalogos felületen a habosított vízsugarak a járólapok között törnek fel és a fúgák között tűnnek el. A felület alatt szigetelt vasbeton medence található, amelyben műanyag tartóoszlopokon állnak a felszíni burkolati elemek, kőlapok. A másik vizenjáró szökőkút a templom délnyugati tornyánál lévő körcikkely középső felületén kerül kialakításra azzal az eltéréssel, hogy a fokozott közúti terhelés miatt a felület alatt nem készül vízgyűjtő medence, a feltörő víz a felületen folyik szét, majd a mezőbe épített ACO réskeretes folyókarendszer gyűjti össze egy aknába a vizet, ahonnan az visszaforgatásra kerül a fúvókákba. A szökőkút kiegészülhet ködösítő, párásító berendezéssel is. A rendszer vezérlése, a világítással együtt sok nagyon látványos játékra ad lehetőséget. A medencés változatnál érzékelőkkel kiegészítve megoldható, hogy valaki száraz lábbal tud átkelni a vízsugarak között, mivel azok előtte és körülötte szétnyílnak, majd ismét összezárulnak. Térrendezés berendezési változatainak ismertetése A tér alapjában üres közterületként készül el. A térre beépített közmű infrastruktúra csatlakozói úgy kerültek kialakításra, hogy különböző rendezvények igényeit ki tudják szolgálni. A rendezvények évszakfüggő események. Nyáron, fő turistaidőszakban várható, hogy a téren különböző árusok jelennek meg, amelyek termékkínálatukkal az épületekben található üzletek profilját erősítik és egészítik ki. Ezen az árusok számára készülnek olyan elárusító pavilonok, amelyek éjszaka zárhatóvá tehetők. Mobil egységekről van szó, amelyek huzamosabb ideig állhatnak a téren vagy csak bizonyos rendezvényekhez kapcsolódóan (pl. borfalu). A koncertek, egyesületek, civil szervezetek fellépéséhez, műsoraihoz szükséges színpad a templom keleti sarkánál kap helyet, ahonnan a napsütés nem zavarja sem a nézőket sem a fellépőket. A nyári beépítési javaslat ezekre az elrendezésekre mutat be javaslatot. A tér berendezésénél a két vizenjáró szökőkutat is figyelembe kell venni. A téli időszakot meghatározza a jégpálya működése. Ennek területén kívül tartalmaz a terv javaslatot a
101
Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
Betlehem, az adventi vásár, valamint a város karácsonyfája számára. A karácsonyfa számára a burkolatba fixen rögzített hüvely kerül beépítésre Pápa Város és a pápai kistérség lakossága, turisták. Építéstörténet A Fő tér három oldalán zárt, igen nagyméretű tér, mely az itt álló középkori háztömbök és templom bontásával a 18. században nyerte el mai formáját. A középkorban alakult ki, alakja és mérete azóta jelentősen nem változott. Rokonságot mutat a dunántúli városok közül pl. Pécs, Tata, Sümeg városok főtereivel. Ha abszolút méreteit tekintjük, az egyik legnagyobb magyarországi terünk. Tágasságát fokozza, hogy a teret határoló házak homlokzatainak magassága a tér méreteihez képest elenyésző. Zárt hatású, az ide érkező utak sarkaiban csatlakoznak a nagyjából szabályos tér alaprajzához, amely így „szélmalomkerék” elrendezést mutat. Alaprajza hazai városépítészetünkben egészen egyedülálló. A tér alakítása a barokk mozgalmasságát mutatja: képe különböző pontjaiból igen eltérő. Különös jellegzetessége a tér főmotívumát képző, monumentális templom és a zárt, alacsony térfalak közötti művészeti kontraszt. A templom harmonikus módon térrészekre osztja a nagyméretű teret, oly módon, hogy annak egységes tér jellege nem csorbul. A középkori város főtere polgári, gazdasági és egyházi központ is volt. A város egykori középkori templomát a fallal körülvett temető övezte. A fal körül tartották a piacokat, de a piaci élet behúzódott a térbe torkolló utcákba is. A teret övező házakban kereskedők, iparosok, s gazdag polgárok laktak. A tér nyugati oldalát a vár képezte, főkapuja a térről nyílt. Kialakulásától, létrejöttétől kezdve számos elnevezése volt. A XVI. században Piarcz utcának, a XIX. században Piac térnek nevezték. A XX. században Fő tér, Szent Imre herceg tér volt az elnevezése, 1945 után Szabadság főtér lett. Napjainkban ismét nevének rövidült formája, a Fő tér használatos. 1439-től ezen a területen voltak a hetivásárok. 1401. október 17-én országgyűlést tartottak, s itt választották nádorrá Gara Miklóst. A Fő tér súlypontjában álló templom és a tér nyugati oldalát záró vár kapcsolata rendkívül különös. A vár és a város kapcsolata az évszázadok során felbomlott, ma bizonytalan és kevéssé hatásos. A kastély tengelye, és a templomé ugyan egy egyenesbe esik, feltehetően van összefüggés a két épület között. Amíg azonban a középkori templom főhomlokzatával fordul a tér felé, a mai, sajátos módon, zárt szentélyével. A XVIII. századi, eredeti elrendezés megítélését nehezíti azonban, hogy a kastély előtti kovácsoltvas kerítést 1945ben lebontották, a csodálatos kapukat pedig elrabolták. A templom és a kastély között éppen az utóbbi teremtett építészeti kapcsolatot. A mai templom nem is a Fő utcára komponált, hiszen csupán az elejéről látható homlokzata, s csak a térre érve bontakozik ki a teljes látványa, ami nem barokk, hanem középkori sajátosság. A jelenlegi állapot ismertetése Gróf Eszterházy Károly tevékenységének köszönhetően a XVIII. század végére jelentősen átalakul a Fő tér
102
Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan
és környéke. A középkori helyenként földszintes épületeket átépítik vagy elbontják és helyükre új épületeket emelnek. A gróf által megépített templom körül a Várkastélyig terjedő területen létrejön Magyarország egyik legkarakteresebb barokk tere. Az eltelt több mint kétszáz év alatt a tér arculatában jelentős változás a II. világháborús károkat kivéve jellemzően nem történt. A tér Szent István utca felé vezető oldalán cserélődött ki több épület (pl. Fő tér 24. szám alatti irodaház). A tér közterületei a közlekedési hálózatnak alárendelve alakultak, ahol jelenleg is meghatározó az egykori főút téren áthaladó nyomvonala, valamint a jelentős aszfaltozott parkoló felület. A városi tömegközlekedés a teret intenzíven igénybe veszi. Több autóbusz megállóhely található a tér különböző pontjain. Ugyanígy kapott helyet a téren a taxiállomás is. A templom északnyugati sarkánál a zöldfelületben nyilvános WC működik. Az aszfaltburkolatú utakat általában hársfákkal beültetett fasorok szegélyezik, helyenként több sorban. A fasorok közötti füves zöldfelületeken további szoliter fák, platánok, fenyők állnak. Egyes naposabb felületeken egynyári virágokkal beültetett virágágyásos zöldfelületeket is találunk. A téren teljes körű közmű infrastruktúra található. A gáz és távközlési közművezetékeket kivéve a többi rekonstrukcióra vagy cserére szorul. A közvilágítás és a templom díszvilágítása szintén elavult. Az utcabútorok nem egységesek. A tér körüli épületek többnyire önkormányzati tulajdonban vannak, a plébániasoron található egy-két egyházi tulajdonú ingatlan. A város hatályos rendezési tervei közlekedési és közmű területként kezelik a Fő tér területeit. Benne a Nagytemplom a telekhatáron belül Vt-Z településközpont vegyes építési övezetbe, a 2. hrsz-ú ingatlan sarka pedig a ZKP/V városi közpark övezetébe tartozik. A Fő tér jelenlegi állapota elmarad attól, amit a történetével és városszerkezeti jelentőségével kapcsolatban elvárhatnánk tőle. A várost átszelő nagy forgalmat bonyolító 83-as főút szinte két, önálló életet élő részre osztja a teret. A nagy forgalom mellett, a parkolókkal és kisebb zöldfelületekkel esetlegesen felszabdalt aszfaltburkolat, szinte a tér közepén álló buszmegállóval, erősen tompítja a térfalat képező épületek, egyébként színes világát. Az elmúlt évek épület-felújításainak köszönhetően a térfal szinte minden épülete megújult, emelve ezzel a tér hangulatát. A tér osztottságát erősíti a templomot északról és nyugatról övező fás terület, mely részben korlátozza az Eszterházy kastély és a Fő tér vizuális kapcsolatát. A város határozott célja a Fő tér rekonstrukció mielőbbi megvalósítása, mely mindeddig a megfelelő finanszírozási lehetőségek hiánya miatt maradt el, figyelembe véve azt a tényt, hogy a térrendezés a vele szorosan összefüggő közmű-rekonstrukcióval, valamint az ezeket megelőző régészeti feltárásokkal együtt jelentős anyagi forrásokat igényel. Év: 2010. Hónap: 09. Nap: 22. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 31.
837.226.175,- Ft
103
(Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
837.226.175,- Ft 711.642.249,- Ft
85%
125.583.926,- Ft
15%
Nem releváns Nincsenek Engedély és kiviteli szintű tervek rendelkezésre állnak. Régészeti feltárás a projekt megvalósítása során, egyeztetés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és Szakszolgálattal.
5.Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a térvilágítás és az épület díszvilágítás kiépítése Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő tér
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Energiatakarékos közvilágítás kialakítása Városi
104
ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
ERFA Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése Rehabilitációval érintett városi terület nagysága A tervlapon feltüntetett tervezési határokon belül a meglévő közvilágítási berendezés teljes bontásra kerül. A földben lévő kábelek a felállások megszüntetése utáni része a talajban marad. Kiviteli tervezés során a dokumentáció minden részletre kiterjedő műszaki leltárt tartalmaz a részletek bemutatására. Tervezett közvilágítás, tervezett kábelhálózat : Tervezői kiindulási adatként az MSz EN 13201 szabványsorozat adatai a mértékadók, úgymint: - a tervezési szakaszon járda és kerékpárút létesül, melyen lassan mozgó jármű, kerékpáros, gyalogos megengedett úthasználó, - geometriai forgalom csillapítás nincs, behajtókban parkoló jármű lehet, navigáció normális, kerékpáros és gyalogos forgalom normális, arcfelismerés nem igény, bűnözési kockázat normális, látómező bonyolultsága normális, - a környezetben mértékadó meglévő világítás nincs, - az alkalmazandó fényforrás nátriumlámpa, oszloptípus környezetbe illeszkedő, lámpatest Thorn, - gépjármű forgalmú út létesül, bejárók az utat és járdát keresztezik, - felfestett gyalogátkelőhely létesül, - a világítástervezés tervezési határai tervlap szerint, - valamennyi földkábel létesítése az MSz 7487 térszint alatti elhelyezés szabványa szerint történik. Világítás létesítése a tervezési szinten belterületi utak, a járdafelületeken a sétányokra vonatkozó követelmények szerint történik, azaz felület sétánnyal, bejárati úttal. A világítás teljes nyomvonalon homogén elhelyezésű és kiépítésű Pápa Város lakossága, a kistérség lakossága és az idelátogatók A jelen tervezési munkát a Pápa, Fő tér teljes rehabilitációs munkái tették szükségessé. A kialakítás a Pápa, Fő tér új közvilágítás, valamint az illesztett adaptációs közvilágítás kiépítéséből áll. A területen meglévő állapot szerinti közvilágítás három darab transzfomátor hálózatán üzemel. A közvilágítási hálózat mért, négy áramkörön működik, a jelen tervezési határon belüli valamennyi berendezés bontásra kerül. A tervezési határon belül E.ON Zrt. üzemeltetésű közvilágítási, KIF és KÖF kábelhálózat, de légvezetékhálózat nem üzemel. Nem tárgya a munkának a közvilágításon kívüli munkarész, azaz E.ON Zrt. KÖF, KIF erőátviteli hálózati, egyéb E.ON Zrt. idegen, vagy fogyasztói csatlakozó bontási – építési, vagy bármilyen kiváltási munka, az
105
Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
külön megbízás alapján külön tervdokumentáció szerint, társvállalkozásban készül. Év: 2012. Hónap: 03. Nap: 15. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
83.129.173,- Ft
83.129.173,- Ft 33.251.669,- Ft
40%
49.877.504,- Ft
60%
Nincsenek Nem releváns Engedély és kiviteli szintű terv rendelkezésre áll. Egyeztetés az E-ONnal, valamint egyéb hatóságokkal (KÖH, Közlekedési Hatóság) a beruházás megvalósulása során
5. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a terület közműhálózatának rekonstrukciója Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám:6,7 10/1; 10/2; 10/3;
106
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll
Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez
Az útfejlesztésekhez, az utca- és térburkolat valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódó vonalas infrastruktúra (közüzemi vízhálózat, zárt köz-csatornahálózat, belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés, gáz- és elektromos energia ellátás) korszerűsítése és fejlesztése;
Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Városi ERFA Közművek rekonstrukciója Rehabilitációval érintett városi terület nagysága Vízellátás Az üzemeltetővel történt egyeztetés alapján a Fő tér rendezése során a meglévő rossz műszaki állapotú vízvezetékek felújításra kerülnek a meglévő házi bekötésekkel együtt. Felújításra kerül a Csáky László utcától induló vízvezeték, mely az általános iskola területén haladva érte el a Fő teret és a Ruszek közig van kiépítve. A tervezett vízvezeték az iskola területéről kikerül a Gróf utcára, majd a Fő tér keleti oldalán épül az utcában és csatlakozik a Fő utca felőli részen a szintén felújításra kerülő vezetékhez. A Fő tér déli és nyugati oldalán meglévő rossz műszaki állapotú vízvezeték szintén felújításra kerül a helyszínrajzon ábrázolt nyomvonalon. Az út alatt lévő Æ300 acny vezeték D300 GÖV-re cserélendő, majd a Szent István út felőli részen
Tevékenység szakmai leírása
a rossz minőségű Æ150 acny vezeték helyett D160 KPE vezeték készül. A vízvezetékeken meglévő két darab tűzcsapot cseréljük, valamint két új tűzcsapot helyezünk el a tűzoltósággal történt egyeztetés szerint. A tervezett gerincvezetékekkel együtt a meglévő házi bekötések is átépítésre kerülnek. A tér rendezésével két szökőkút fog készülni, valamint zöldterületek kerülnek kialakításra, ezek vízellátására a tervezett gerincvezetékről locsoló vízvezeték készül. Szennyvízelvezetés A Fő tér K-i oldalán lévő épületek szennyvízelvezetése a Csáky László utca felé épült ki idegen telkeken történő átvezetéssel bizonytalan nyilvántartásban nem szereplő nyomvonalonA tervezett új szennyvízcsatorna a régészeti feltárás során előkerült középkori falak megtartása miatt nem készül. A régi rendszer felülvizsgálata megtörtént. A Fő tér Korvin utca felőli részén a meglévő szennyvízcsatorna is
107
felújításra kerül az üzemeltetővel történt egyeztetés alapján Æ300 kőagyag-csővel a szükséges tisztító aknák közbeiktatásával. Csapadékvíz-elvezetés A Fő tér egy részén a csapadékvíz-csatorna kiépítésre került, a régi csatorna műszaki állapota és mélysége nem megfelelő, ezért új csapadékvíz-elvezető hálózat épül. Befogadó az Ady Endre sétányban meglévő városi főgyűjtő, a csapadékvíz-csatorna üzemeltetője a Városgondnokság. Az új csapadékvíz-csatorna a befogadótól épül a Gróf utcán keresztül éri el a Fő teret, majd a tér átépítésének illetve a burkolatok lejtéséből adódó csapadékvíz-elvezetési helyek figyelembevételével épülnek a csatornák a helyszínrajzon ábrázolt nyomvonalon. A Fő téren új csapadékvíz-csatorna készül az iskola melletti utcában, majd erről leágazva a templom körül és a Fő tér Korvin utcai részén. VILLAMOS ENERGIA E.ON 0,4 kV-os elosztószekrények rekonstrukciója A tervezési területen az E.ON különböző transzformátor körzetekhez tartozó 0,4 kV-os szabadtéri elosztószekrényeket üzemeltet, melyeket egységesíteni kell. 1.Transzformátor körzet Fõ tér 102/1-68 számú A Fő tér déli részén a Kossuth Lajos utcai becsatlakozás mellett üzemel, az E.ON nyilvántartásban szereplő TITÁSZ1 és TITÁSZ2 jelű. A Fejlesztő Mérnökkel és Területgazdával történt egyeztetések alapján új terveinkben a meglévő két szekrény áramköreit összevonjuk egy szekrénybe, leválasztva a közvilágítási áramköröket. A tervezett készülékek szakaszoló-biztosítók a tipusban megjelölt amperitású leágazási számokkal. Ugyanez vonatkozik a különválasztott közvilágítási elosztószekrénybe telepített villamos készülékekre. 2.Transzformátor körzet Teleki út 102/1-41 számú A Fő tér északi oldalán a Templom mellett üzemel az E.ON nyilvántartásban szereplő TITÁSZ3 jelű elosztószekrény és mellette 6,0 m-re fogyasztói csatlakozó szabadtéri elosztószekrény. A két szekrényt külön-külön szekrénnyel újítjuk fel. 3. Transzformátor körzet Teleki út 102/1-4 számú A tervezési terület északi részén lévő Gróf utca szélesítésre kerül, ezért a transzformátor körzetben E.ON üzemeltetésben lévő TITÁSZ4 jelû kisfeszültségű szabadtéri elosztószekrényt át kell helyezni a járda mellé, mely 2-2,5 m változtatást jelent.
108
Kisfeszültségű mérő és biztosítószekrények A beruházó által kijelölt rendezvény csatlakozók, szivattyúaknák, színpad és egyéb ideiglenesen telepített faházak, sátrak villamosenergia ellátására SZME-1 jelű és SZME-2 jelű mérő és biztosítószekrényeket terveztünk. SZME-1 táplálása SZE-1 jelű tervezett szekrénytől történik trf. körzet: 102/1-68 Fő tér. SZME-2 táplálása meglévő és nem változó Fő tér 25. szám előtt üzemelő elosztószekrényből történik trf. körzet: Mikes 102/1-48 szám. Kisfeszültségű csatlakozószekrények A tervezett CS1 és CS2 jelű csatlakozószekrények részére a beruházó által kijelölt helyekre terveztük a csatlakozó elosztó kábelcsatlakozásokat. A tervezett csatlakozószekrények tartalmazzák a főkapcsolót, áramvédő kapcsolót, túláram védelmi készülékeket, valamint a csatlakozó sorozatkapcsokat és a védett csatlakozóaljzat szerelvényeket. A csatlakozószekrények védett (IP65) kivitelű zárható típusszekrények, melyek mellvéd falakba vannak süllyesztve. Innen csatlakozunk a telepített faházak, sátrak, büfék, szivattyúaknák, Betlehemiház, karácsonyfa, színpad, stb. Kisfeszültségű méretlen és mért kábelhálózat Az SZME-2 jelű szekrényt tápláló méretlen csatlakozókábel a Mikes trf. körzet Szent István úti meglévő elosztó-szekrényéből csatlakozik. Az SZME-1 jelű szekrényt tápláló méretlen csatlakozókábel a Fő tér trf. körzet SZE-1 jelű tervezett elosztószekrényéből csatlakozik. A két mérő és biztosítószekrények, valamint a CS jelű szekrények között mért kisfeszültségű földkábel hálózat létesül, sugaras táplálású rendszerben. Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága
Pápa város lakossága A műszaki leírásokban ismertettek alapján az elavult közművek felújításra, cserére szorulnak. Év: 2010.
Hónap: 09.
Nap: 22.
Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
166.214.973,- Ft
166.214.973,- Ft 66.485.989,- Ft
109
(Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
40%
99.728.984,- Ft
60%
Nincsenek Nem releváns Építési engedély rendelkezésre áll, kiviteli tervek elkészültek Egyeztetés a közmű üzemeltetőkkel, hatóságokkal a kivitelezés során
6. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő tér
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Térfigyelő rendszerek kiépítése Városi ERFA Térfigyelő rendszerek kiépítésével csökkenteni a bűncselekmények számát, javítani a közbiztonság helyzetén Rehabilitációval érintett városi terület nagysága
110
(megnevezés, mértékegység, célérték)
Tevékenység szakmai leírása
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft)
A téren jelenleg működő térfigyelő rendszer a beavatkozások során korszerűsítésre, szükség esetén bővítésre kerül. Az ajánlott rendszer a város bizonyos területeinek megfigyelésére, illetve a rögzített képinformációk tárolására szolgál. Az alkalmazott technika nagy felbontású, kiemelkedő fényérzékenységű színes/feketefehér nagysebességű forgó kamerákat tartalmaz. A megfigyelőközpontba 2 db monitort terveztünk, melyen egy központi vezérlőeszközzel lesz képes a jogosult személy a kamerák képét vizsgálni. Ebbe a pontba terveztük, a rögzítő berendezés telepítését is. A kamerák az éjjeli sötétben automatikusan történő elektromechanikus átkapcsolással, infraszűrő közbeiktatásával váltanak fekete-fehér üzemmódra. A területen elhelyezett nagyfelbontású kamerák folyamatos képet szolgáltatnak a megfigyelési helyen. A videó központban elhelyezett triplex üzemű digitális képrögzítő berendezés segítségével megoldott, hogy a multikamerás rendszer képeit kevés számú monitoron jelenítsük meg. A képrögzítő üzemmódjai lehetővé teszik, hogy egy nagyobb képátlójú monitoron egyszerre akár 16 kamera is ellenőrizhető legyen. A kezelő személy által választható további üzemmódok automatikus képléptetést, 4, 9, 16-os képosztást, kép a képben megjelenítést és számos egyedi beállítást tesznek lehetővé. A berendezések triplex kivitele támogatja a folyamatos rögzítéssel párhuzamosan történő képkeresést, visszajátszást. Szélessávú internet csatlakozás esetén távoli hozzáférés is támogatott. Megfelelő, többszintű azonosítás után a jogosult személy megtekintheti az élő kamera képeket és az archívumot is. A kültérben elhelyezett kamerák üzemi körülményeit IP66 védettségű, fűtéssel, légkeverővel, napvédővel ellátott kameraházakkal biztosítjuk. A kültéri kamerák jel- és tápvezetékeinek villámvédelmét beépített túlfeszültségvédő eszközök látják el. A digitális jelfeldolgozású kamerák kifinomult elektronikája segít az extrém fényviszonyok kompenzálásában. Pápa Város lakossága, a téren megforduló turisták, valamint a téren üzlethelyiséggel rendelkezők, bérlők. A felújított, megújult Fő tér közbiztonságát javító fejlesztés, mely elsősorban a vagyon ellen elkövetett bűncselekmények visszaszorításában játszik jelentős szerepet, illetve visszatartó ereje van a rongálók esetében is. Év: 2012. Hónap: 03. Nap: 15. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
3.960.896,- Ft
111
Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
3.960.896,- Ft 3.366.762,- Ft
85%
594.134,- Ft
15%
Nem releváns Nincsenek Építési engedély és kiviteli szintű tervek rendelkezésre állnak. Hatóságokkal történő egyeztetés a kivitelezési munkák során.
7. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Fő utca 5-7-9. műemléki épületegyüttes közszféra funkciójú rehabilitációja Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő utca
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), épület-felújítás, átalakítás, bővítés, indokolt esetben új építése; helyiségek, belső terek kialakítása a pályázat szempontjából indokolt funkcionális helyiségek biztosítása érdekében; Közszféra funkció ERFA
112
tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Tevékenység szakmai leírása
Az önkormányzat Polgármesteri Hivatala, illetve az Okmányiroda működésének hatékonyabbá tétele, ügyfélbarát környezet megteremtése, létszámbővítés feltételeinek megteremtése A rehabilitált városi terület tervezett nagysága A fejlesztéssel érintett védett épületek száma Akadálymentesítéssel érintett épületek száma Az épületegyüttes alapvető közigazgatási funkciója továbbra is megmarad. A rekonstrukció célja olyan funkcionális kapcsolatrendszer kialakítása, amely az épület építészeti, műemléki értékeinek megőrzése mellett korszerű, rendeltetésszerű használatra alkalmas egységeket eredményez. Az épületegyüttes központi épülete a Fő utca 7-es szám alatti épület marad, amelynek kapualja és udvara könnyű szakipari szerkezetekkel az udvar felőli oldalon bezárásra, illetve lefedésre kerül. Az átalakításra, bővítésre kerülő közlekedési rendszer lehetővé teszi, hogy a kialakuló előcsarnokból a három épület legtöbb egysége megközelíthető legyen. Ennek földszintje a 9-es épület földszinti tereivel összekapcsolva fogadja be a legnagyobb forgalmú funkcionális egységet, az okmányiroda helyiségeit. Az épületbe bejutva a kaputól jobbra kialakul egy ügyfélszolgálati helyiségcsoport, amely ügyfélfogadási időn túl zsilipként tud működni. Az épület déli szárnyának végében új lépcsőház létesül személyfelvonóval az orsótérben. A lépcsőház a pince, földszint és az I. emelet között teremt akadálymentesen is használható közlekedési kapcsolatot. A jobb oldali szárny és a hátsó udvar szintje három lépcsőfokkal magasabban helyezkedik el az előcsarnok szintjénél, az akadálymentes használat érdekében a jobb oldalon a homlokzati fal mentén rámpa kerül beépítésre. Az okmányirodához tartozó többi helyiség és az előcsarnok egy szinten kerül kialakításra. A Fő utca 5. szám felé korábban átnyitott átjáró megszűnik. A Fő utca 5. szám földszinti helyiségeiben, az utcai helyiségcsoportban az informatikai iroda kap helyet. Az épületegyüttes három Fő utcai bejárata megmarad, az udvarok pedig egy összefüggő belső járdafelülettel összekapcsolódnak. A Fő utca 5. hátsó udvari szárnyában található egykori valószínűsíthetően kovácsműhely két helyisége közül az egyik átalakul áthajtóvá és a szomszédos 7-es épületrész átnyitásával kapuáthajtót képeznek. A műhely két helyiségének udvari boltozatos nyílásai kinyílnak, az átjáró melletti helyiségben kerékpártároló és a hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas hulladéktároló jön létre. Az emelet legmeghatározóbb funkciója a Fő utca 5. számú épület udvari szárnyában található díszterem, amely többek között a képviselőtestületi üléseknek is helyet ad. Ezt szolgálják ki az 5-ös, 7-es épületben kialakuló reprezentatív előterek, tárgyalóterem és a használathoz szükséges vizesblokk, valamint ruhatár. A nagyterem mindkét épületből elérhető, de nagyobb rendezvények esetén a 7-es épület felőli helyiségek alkalmasak megfelelő bevezetésre és tömeg fogadására. Konferencia szervezéséhez a díszterem, a 7-es épület hátsó szárnyában található tárgyaló, valamint a 7-es épület Fő utcai egykori reprezentatív tanácstermi helyiségei kapcsolhatók be. Ezen termek belső válaszfalai elbontásra kerülnek. Az 5-ös épület emeleti utcai részében rendezvényterem és kiszolgálóhelyiségei kapnak helyet. A tanácsterem technikai berendezései
113
(hangosítás, szavazógép, TV-közvetítés) számára a díszterem mellett technikai helyiség készül. Az aula az emeleten a megmaradó, újjáépítendő északi függőfolyosóból és az új átkötő folyosóból létrejövő galériás térként működik, amellyel egy légteret alkot a 7- es lépcsőház és emeleti előtér, a nagyterem előtti előcsarnok és az új lépcsőház. A 9-es épület emeleti részén a gazdasági ellátó szervezet irodái találhatók. A pinceterek különböző funkciókat foglalnak magukba. A 7-es épület utcai pinceterei összenyitásával klubhelyiség alakul ki. A közlekedő rendszer kiegészül az új lépcsőház-lift kapcsolattal, valamint egy olyan új földalatti folyosóval, amely kapcsolatot teremt az új lépcsőház és az 5-ös, valamint a 7-es épület különböző pinceszárnyai között. A 7-es épület déli szárnyának jelenleg lezárt lejárója kibontásra kerül és kapcsolódik a lépcső előteréhez. A Fő u. 7-es ingatlan pincéjében kap helyet a Nemzetiségi Klub helyisége. A komplex akadálymentesítés leírása Az épület közforgalmú helyiségei teljesen akadálymentesítettek. Az egyes helyiségek, kapcsolatok, műszaki megoldások a „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” című kiadvány figyelembevételével, az ott meghatározott mértekkel és műszaki paraméterekkel kerültek kialakításra. A Fő utca épületek előtti szakaszán a közterület rekonstrukció során akadálymentes parkoló is kialakításra kerül. A jelenlegi közterületi parkoló az akadálymentes használat feltételeinek megfelel. Az előcsarnokba bevezető gyalogos felületek 5%- nál nagyobb menetirányú lejtést nem tartalmaznak. A három udvart összekötő gyalogos felületek, valamint az 5-ös épület bejáratához vezető járda 5%-nál nem nagyobb menetirányú lejtéssel készülnek. A 7-es épület magasabban lévő földszinti helyiségeihez rámpa vezet. A rámpa mindkét oldalán kétsoros 5cm átmérőjű kör keresztmetszetű kapaszkodóval ellátott, laposvas konzolokra hegesztett acélcső korlát készül, 70 és 95 cm magasságban, kontrasztos bevonattal. A kapualjba, előcsarnokba automata ajtó nyílik, a többi közforgalmú bejárat szabad nyílásmérete legalább 0,90m. A belső terek között általában nincs küszöb, vagy a műemléki szempontból elkerülhetetlen nyílásoknál süllyesztett küszöb kerül beépítésre. Az új üvegezett ajtók 1,50 m magasságban kontrasztos jelzésekkel ellátottak. Az ügyfélszolgálatnál információs pult segíti az ügyfelek tájékozódását. A látássérültek érdekében a padlóburkolatokon a színek és a felület érdességének változtatásával taktilis irányító, vezető sávok kerülnek kialakításra. A mozgássérültek számára minden szinten mozgássérült WC helyiséget alakítanak ki. A helyiségekbe konkáv kialakítású lehajtható mosdó, emelt magasságú akadálymentes használatot lehetővé tévő WC és kapaszkodók kerülnek. A hallássérültek kommunikációját elősegítendő a kapualjban, aulában, okmányirodai ügyféltérben, az emeleti tanácstermekben, tárgyalóban indukciós hurokerősítő berendezés kerül beépítésre. A berendezés meglétét tábla jelzi. Az épületben az egyértelmű és könnyű tájékozódás érdekében tájékoztató táblákat szerelnek fel, amelyek jelzik a főbb helyiségcsoportokat és irányokat, WC helyiségeket, továbbá egyéb tájékoztató információkat hordoznak. Az aknába kerülő személyfelvonó 630 kg teherbírású, 8 személyes hidraulikus berendezés. A lift külön eljárás keretén belül kerül engedélyezésre. A lift vezérlése a pinceszinti lépcső alatti térbe kerül. A lift kezelő irányító felületeit 90100 cm-es magasságban, jól látható, tapintható kivitelben kell megvalósítani.
114
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft)
A lépcsőfokok magassága 15 cm, orr nélküli kivitelben, kontrasztos, csúszásmentes élképzéssel készülnek. A lépcsőkarokat kísérő korlát a lépcsőkar mindkét oldalán kétsoros 5cm átmérőjű kör keresztmetszetű kapaszkodóval ellátott, laposvas konzolokra hegesztett acélcsőből készül, 70 és 95 cm magasságban, kontrasztos bevonattal. Az akadálymentesen használt helyiségek ajtajai mind legalább 90 cm szabad belmérettel rendelkeznek, kezelőszerveik, kilincseik az akadálymentes előírásoknak megfelelnek. Pápa Város lakossága, a Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda ügyfelei és dolgozói A Polgármesteri Hivatal jelenleg a Fő u. 12. számú ingatlanban működik, azonban ezt az épületet „kinőtte”, bővítésre nincs lehetőség. Nem rendelkezik megfelelő tárgyaló termekkel, megfelelő fogadó terekkel, nincs lehetőség új kollégák felvételére és elhelyezésére. A Polgármesteri Hivatal B épületének átalakításával, felújításával megteremtődnek az igazgatási feladatok ellátásának megfelelő infrastrukturális feltételei. Év: 2012. Hónap: 03. Nap: 15. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
441.475.975,- Ft
441.475.975,- Ft 375.491.729,- Ft
85%
66.26.246,- Ft
15%
Nincsenek
115
További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Nem releváns Engedély és kiviteli szintű tervek rendelkezésre állnak Építés során és átadáskor hatósági egyeztetések, egyeztetés a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal.
Önmagában nem támogatható, kiegészítő jellegű tevékenység 8. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése
Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása Pápa Város Önkormányzata
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő tér
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)
Házszám-
Helyrajzi szám: 10/1; 10/3;
Pápa Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában áll Önmagában nem támogatható, kiegészítő jellegű tevékenység Önmagában nem támogatható, kiegészítő jellegű tevékenység ERFA Szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése A rehabilitált városi terület tervezett nagysága Szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása a Fő téren, a Griff szálló épülete előtt. (Kossuth utca Kapualj közelében), illetve a Fő tér 25. szám alatt, a Gróf u kereszteződésében, a Szent István Katolikus Általános Iskola előtt, valamint a Kazamata lejáró előtt, a Szent István út mellett. Szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül kialakításra a Fő u.5-7-9 sz. ingatlanban is. Pápa Város lakossága, a Fő tér és a létesítmények használói A fejlesztéssel érintett területeken jelenleg nincsenek szigetek, a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlata nem megoldott. Év: 2012. Hónap: 03. Nap: 15. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
116
Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
1.613.344,- Ft
1.613.344,- Ft 1.371.342,- Ft
85%
242.002,- Ft
15%
Nem releváns Nincsenek Tervekben feltüntetésre kerültek a szelektív hulladékgyűjtő szigetek Nincs
Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elemei
9. Tevékenység neve
Előadás sorozat a „Fő tér múltja – jelene és jövője” címmel, Vetélkedő középiskolai diákok számára, A zene nyelvén c. koncert, Neves írók, költők a Fő tér jeles épületeiben – irodalmi est
Tevékenység gazdájának megnevezése
Pápai Jókai Kör Egyesület
117
Tevékenység helyszíne (A megvalósulás helyszíne a programsorozat elején még nem a fejlesztéssel érintett területek közül kerül ki.) A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Utca: Fő tér
Házszám:
Helyrajzi szám: 6,7,10/1; 10/2; 10/3;
Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA
Tevékenység célja
A megújuló Fő tér értékeinek bemutatása, a hely szellemének ápolása, a város polgáraiban a lokálpatriotizmus és a városhoz való kötődés erősítése
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Célcsoport bemutatása
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága
1) Előadás sorozat témái: a város Fő tere az építész szemével, Életképek és töredékek a Fő tér eseményeiből, A Fő tér régészeti feltárásának eredményei, Az építészeti munkák helyzete, A Fő tér új arca 2) A vetélkedő témája a tér 3 jeles épületének a város kulturális életében betöltött szerepe és az előadás sorozaton elhangzottak 3) Barokk és kortárs zene csendül fel egy rövid zenei kortörténeti ismertető után 4) Az irodalmi esten neves írók és költők műveit tolmácsolják a helyi irodalmi színpad és önképzőkör tagjai Fő tér Civil és Kisebbségi Klub Városi diákság és a helyi kulturális élet iránt érdeklődők Résztvevői létszám: Előadássorozaton 15 fő/alkalom, Vetélkedőn 30 diák Koncerten 50 fő Irodalmi esten 20 fő A város Fő tere építészetileg egyedi, kiemelkedő jelentőségű közösségi tér, mely megérdemli, hogy a múltjának felidézésével és a megújuló arculatának bemutatásával kitüntetett figyelmet kapjon. A kulturális
118
Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
programok segítségévek a múlt értékeit kívánják átadni a jelen generációjának. Év: 2011. Hónap: 05. Nap: 02. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele szerződést kötöttünk. Nincsenek
10. Tevékenység neve
Baranta bemutató Fegyverbemutató és közös gyakorlás Népi játékok bemutatása
Tevékenység gazdájának megnevezése
Hét Csillag Kulturális és Sportegyesület
119
Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Utca: Fő tér
Házszám:
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA
Tevékenység célja
A magyar hagyományok és a magyar népi kultúra értékeinek felelevenítése és megismertetése minél szélesebb közönséggel
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
1) Baranta bemutató 2) Fegyverbemutató és közös gyakorlás 3) Népi játékok bemutatása
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Fő tér
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében
Népi kultúra és harcművészetek iránt érdeklődő fiatalok Résztvevői létszám: 80 fő A rendezvény lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy megismerjék a népi kultúrát (néptánc, rovásírás, gyermek játékok) és a magyar harcművészetek különböző ágait. Év: 2012. Hónap: 08. Nap: 18. Év: 2012.
Hónap: 08.
Nap: 20.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
120
igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 11. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Kézműves vásár és mesterségbemutató Bakonyalja Népművészeti Egyesület Utca: Fő tér
Házszám:
Helyrajzi szám:6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA A Bakony vidék népművészeti hagyományainak bemutatása és a kézművesség hagyományainak továbbadása
121
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése
Lakossági elégedettség A vásáron az egyesület sátraiban a kézművesek bemutatják portékáikat, és mesterség-bemutatókat tartanak Fő tér Népművészeti hagyományok és kézművesség iránt érdeklődők Résztvevői létszám: 300 fő A rendezvény lehetőséget nyújt a fiatalok számára, hogy megismerjék a népi kultúrát és a különböző mesterségeket, illetve, hogy elkészítsék saját alkotásaikat. Év: 2012. Hónap: 08. Nap: 18. Év: 2012.
Hónap: 08.
Nap: 20.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek
122
Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 12. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott
A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Barokk esküvői menet Hagyományok Hegye Egyesület Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám:6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA A barokk kor megidézése, a barokk esküvői menet és esketési szertartás bemutatása Lakossági elégedettség Barokk esküvő lebonyolítása korhű kellékekkel és ruhákban Fő tér A barokk hagyományok iránt érdeklődők Résztvevői létszám: 50 fő A rendezvény igazi különlegesség a pápai kulturális életben. A korhű ruhákban és kellékekkel lebonyolított esküvői menet megidézi a barokk kor szellemét, és az időutazáson keresztül közelebb kerül egymáshoz a mai generáció és egy letűnt történelmi kor. Év: 2012. Hónap: 09. Nap: 08. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 09.
150.000,- Ft
123
tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 13. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Kortörténeti kiállítás – A Pápai Történelmi Játékok 15 éve Pápai Huszáregyesület Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem
124
funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
ESZA A Pápai történelmi Játékok elnevezésű rendezvény 15 évének bemutatása Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
A kiállítás anyagának egyik részét az elmúlt 15 év plakátjai, meghívói, szórólapjai, fényképei, videofelvételei adják, a másik részét pedig a korhű ruhák, fegyverek, díszletek. A kiállítás interaktív részén fegyverbemutatókat fogunk tartani és lehetőséget adunk a történelmi ruhákba való beöltözésre is.
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Civil és Nemzetiségi Klub
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya
A huszárhagyományok, fegyverek, címerek, zászlók iránt érdeklődők, főleg diákok Résztvevői létszám: 100 fő A kiállítás olyan nagyszabású anyagot mutat be, amely nem csak Pápa életében, de az egész régióban példa nélküli, és komoly idegenforgalmi vonzerőt fog jelenteni. Év: 2012. Hónap:08. Nap: 18. Év: 2012.
Hónap: 08.
Nap: 20.
500.000,- Ft
500.000,- Ft 425.000,- Ft
85 %
75.000,- Ft 15%
125
az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 14. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Barokk esküvői pár kiválasztása, vetélkedő Munkácsy Zenestúdió Egyesület Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA A barokk esküvői menetben szereplő pár kiválasztása játékos vetélkedőn Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
Háromfordulós vetélkedő (városismeret, barokk kor, házasság-vallás témakör) keretében választjuk ki a házasodni készülő párok közül a szerencsést, aki részt vehet a barokk esküvői menetben
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Civil és Nemzetiségi Klub
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény
Házasulandó párok Résztvevői létszám: kb. 8 fő A barokk pár kiválasztása a barokk esküvői menet megrendezésének előfeltétele
126
bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 15. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne
Év: 2012.
Hónap: 06.
Nap: 15.
Év: 2012.
Hónap: 06.
Nap: 17.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Ló árverés és lóverseny Pápai Lovas Club Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
127
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Az 1909-ben Gróf Esterházy Pál által elindított lovas rendezvény felelevenítése Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
Lópaskolás a Fő téren a kalapban érkező hölgyvendégek számára, majd ló árverés, ezt követően lóversenyek megrendezése (sík-, akadály-, mezei gazdák versenye)
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Fő tér
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes
Lovak, lóverseny iránt érdeklődő gyermekek és felnőttek Résztvevői létszám: 200 fő A rendezvény egyediségét az 1909-es hagyományok felelevenítése adja (kalapos hölgyek megpaskolják a lovak nyakát). A lóárverés és a lóversenyek pedig kiváló kikapcsolódási és szórakozási lehetőséget nyújtanak a családok számára. Év: 2012. Hónap: 05. Nap: 04. Év: 2012.
Hónap: 05.
Nap: 06.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft 85 %
128
elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 16. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Pápai Dalos Találkozó Pápai Nyugdíjasok Érdekvédelmi - Érdekképviseleti Egyesülete Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Egész délutános énekkari koncert szervezése pápai és bakonyi kötődésű dalok előadásával Lakossági elégedettség Pápán és a kistérségben tevékenykedő énekkarok adnak műsort pápai és bakonyi kötődésű repertoárjukból
129
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
Fő tér Élőzenét, kórusmuzsikát kedvelő gyermekek és felnőttek Résztvevői létszám: 300 fő Az elfeledett népdalok felelevenítésével, a hagyományok felélesztésével egy új művészi produkció jön létre, mely a megújult Fő tér egyik meghatározó rendezvénye lesz. Év: 2012. Hónap: 04. Nap: 13. Év: 2012.
Hónap: 04.
Nap: 15.
150.000,- Ft
150.000 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek
130
17. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
I. Fő téri kutya korzó Pápai Ebtenyésztők és Hobbikutyások Egyesülete Utca: Fő tér
Házszám:-
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA
Tevékenység célja
A pápai Fő téri kutya korzó megszervezésével megmutatni a nagyközönségnek, hogy az új forgalomtól elzárt terület jó lehetőséget nyújt családi programokra, beszélgetésekre.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
1) Kutyás felvonulás 2) Kutya szépségverseny 3) Örökbefogadó nap 4) Kutyás futás 5) Kutyás bemutatók 6) Állatorvosi tanácsadás 7) Aszfalt rajzverseny gyerekeknek
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Fő tér
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap)
Kutyatulajdonosok, tenyésztők, állatbarátok, családok Résztvevői létszám: 100 fő A rendezvény kiváló szabadidős program családoknak és lehetőséget nyújt a kutyatulajdonosok és szakemberek közti párbeszédre. Év: 2012. Hónap: 09. Nap: 05. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 09.
131
Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 18. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Pápai Barokk Nap Veszprém Megyei Közművelődési Szakmai Közhasznú Egyesület Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám:6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése
132
tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA
Tevékenység célja
A programsorozattal Pápa szellemi, gazdasági életének virágkorát, a barokk kort kívánjuk felidézni, s életközelbe hozni a ma polgárához.
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
1) Ünnepélyes megnyitó fanfárokkal, udvarmesterrel 2) Városi szemle a grófi párral és udvartartással 3) Festőverseny 4) Udvari tűzijáték
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Fő tér
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből
A barokk kor mindennapjai, az udvari szokások iránt érdeklődők Résztvevői létszám: 200 fő A programsorozattal a 2002-ben megszakadt hagyományt szeretnénk újjáéleszteni, és barokk kort, annak zenéjét, táncait, képzőművészetét kívánjuk felidézni. Megelevenedik az Eszterházy család és udvartartása is. Év: 2012. Hónap: 09. Nap: 05. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 09.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft 85 %
133
(Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 19. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Egy (megújuló) Belváros képei Bíró Károly Képzőművészeti Alapítvány Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám:6,7,10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Egy megújuló belváros képei című kiállítás sorozat megrendezése Lakossági elégedettség 1) A pápai belváros-pápai mesterek c. gyűjteményes kiállítás 2) Stádiumok fotópályázat
134
3) Ablakból a tér grafikai pályázat 4) Portréfestő-verseny 5) Katalógus kiadvány a képzőművészeti eseménysorozatról Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete
Fő tér Képzőművészeti kiállítások iránt érdeklődők Résztvevői létszám: 100 fő A kiállítás sorozaton bemutatott műveket helyi művészek készítik különböző technikákkal, és a Fő tér ünnepélyes átadásának eseményei sorában kapnának helyet. Év: 2011. Hónap: 05. Nap: 02. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
500.000,- Ft
500.000,- Ft 425.000,- Ft
85 %
75.000,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele szerződést kötöttünk.
135
Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 20. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység
Nincsenek Szabadtéri hangverseny Pápai Bartók Béla Zeneiskoláért Alapítvány Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám:6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA
Tevékenység célja
Főként barokk muzsikából álló szabadtéri koncert megrendezése a zeneiskola növendékeinek és tanárainak előadásában
Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
A zeneiskola növendékeiből és tanáraiból álló kamara- és fúvószenekarok szabadtéri hangversenyt adnak a Fő téren. Repertoárjuk illeszkedni fog a tér barokk hangulatához.
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Fő tér
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott
Barokk zenét kedvelő felnőttek Résztvevői létszám: 150 fő A zeneiskola tanulóinak kitűnő bemutatkozási lehetőséget biztosít a nagyközönség előtt megrendezett szabadtéri hangverseny, a barokk zenei élmény pedig jól kiegészíti a felújított tér barokk hangulatát. Év: 2012. Hónap: 06. Nap: 01. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
150.000,- Ft
136
tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 21. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Gyermekprogramok szervezése Fogjunk Össze Értük- szülők a Gyermekekért Közhasznú Egyesület Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem
137
funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
ESZA Hagyományőrző gyermekprogramok szervezése a Civil és Nemzetiségi Klubban Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
1) Farsangi készülődés 2) Farsangi bál 3) Városismereti séta 4) Kékfestő hagyományok 5) Húsvét 6) Anyák napja 7) Malomtúra
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Civil és Nemzetiségi Klub (illetve egyéb helyszínek)
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes
Iskolás korú gyerekek (6-14 év) és családtagjaik Résztvevői létszám: kb. 32 fő Kreatív, alkotó tevékenységek, illetve a hagyományokkal, Pápa város híres szülötteivel, nevezetességeivel, épületeivel való ismerkedés kifejezetten gyerekek számára Év: 2012. Hónap: 06. Nap: 01. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
149.150,- Ft
149.150,- Ft 126.777,- Ft
85 %
138
elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 22. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
22.373,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek „Ilyen az én városom” rajzpályázat Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Rajzpályázat meghirdetése a város bemutatására Lakossági elégedettség 4 korcsoportban hirdetünk meg rajzpályázatot, melynek témája a város bemutatása bármilyen technikával. Valamennyi fejlesztési helyszín
139
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 23. Tevékenység neve
Gyerekek óvodástól középiskolás korig Résztvevői létszám: kb. 50 fő Nagyon fontos, hogy a gyermekek már fiatal korban megismerjék a kultúrát, és elkezdjék az önkifejezés gyakorlását. Erre nyújt kiváló alkalmat ez a rajzpályázat, melynek során a versenyzők munkáiból jobban megismerhetik az érdeklődők Pápa városát. Év: 2012. Hónap: 01. Nap: 01. Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
100.000,- Ft
100.000,- Ft 85.000,- Ft
85 %
15.000,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Fa-és virágültetés a Civil Majálison
140
Tevékenység gazdájának megnevezése
Civilszerviz Közösségfejlesztők Közhasznú Egyesülete
Tevékenység helyszíne
Utca: Fő u.
A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték)
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Integrált településfejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése és eszközigényeinek támogatása Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Fa-és virágkompozíció ültetése a város főterének szebbé tételéért Lakossági elégedettség
Tevékenység szakmai leírása
Egy fa és egy kb. 100 négyzetméteres területen virágkompozíció elültetését tervezzük.. mely kékfestő motívumot mintáz.
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Civil és Nemzetiségi Klub, Fő tér
Célcsoport bemutatása
A Civil Majális célközönsége és az önkéntes kertészek Résztvevői létszám: kb. 30 fő
Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében
A közösen elültetett növények a civil összefogás jelképei lesznek. Év: 2012.
Hónap: 01.
Nap: 01.
Év: 2012.
Hónap: 09.
Nap: 30.
552.500,- Ft
552.500,- Ft 469.625,- Ft
141
igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 24. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor
85 %
82.875,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Zöld disco Civilszerviz Közösségfejlesztők Közhasznú Egyesülete Utca: Fő u.
Házszám: 5-7-9.
Helyrajzi szám: 66
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Diákok ösztönzése az újrahasznosított anyagok használatára Lakossági elégedettség
142
(megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása
A discoba való belépés feltétele egy „zöld tárgy” elkészítése újrahasznosított anyagokból Az elkészült tárgyakat zsűri értékeli és a legjobbakat díjazza
Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem
Civil és Nemzetiségi Klub
Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése
Középiskolai diákok Résztvevői létszám: kb. 50 fő A rendezvény egyediségét az adja, hogy a fiatalok körében népszerű szórakozási formát összekötjük a szemléletformálással és a környezettudatos neveléssel. Év: 2012. Hónap: 06. Nap: 01. Év: 2012.
Hónap: 06.
Nap: 15.
150.000,- Ft
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek
143
Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek 25. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Kapcsolódó infrastrukturális fejlesztési elem Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan
A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek Pápai Folklór Forgatag „Tánc-Lánc” Alapítvány Utca: Fő tér
Házszám: -
Helyrajzi szám: 6,7, 10/1; 10/2; 10/3;
100%-ban Pápa Város Önkormányzatának tulajdonában áll. Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő kulturális- és sportrendezvények Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elem ESZA Pápai Folklór Forgatag megrendezése a Fő téren Lakossági elégedettség A pápai és a kistérségi néptánc csoportok pápai és bakonyi kötődésű táncokat adnak elő a Fő téren Fő tér Néptánc és népzene iránt érdeklődők Résztvevői létszám: kb. 300 fő Az elfeledett régi táncok felelevenítésével, a hagyományok felélesztésével egy új művészeti produkció jön létre, mely a kistérségben tevékenykedő néptánccsoportok közötti együttműködést is lehetővé teszi. Év: 2012. Hónap: 04. Nap: 13. Év: 2012.
Hónap: 04.
Nap: 15.
150.000,- Ft
144
(Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek
150.000,- Ft 127.500,- Ft
85 %
22.500,- Ft
15%
Nincsenek Nincsenek A szállító kiválasztásra került, vele előszerződést kötöttünk. Nincsenek
Összefoglalás A Pápa Város Önkormányzata által megvalósítani kívánt funkcióbővítő, funkcióerősítő városrehabilitációs projekt középpontjában a történelmi barokk Belváros leromlott városi szövetének revitalizációja áll. A tervezett fejlesztések során kiemelt hangsúlyt fektetünk a Belváros eredeti igazgatási-gazdasági-közösségi központ szerepének visszaállítására, turisztikai attrakcióinak fejlesztésére. Ennek érdekében valósítjuk meg a város Fő terének és Fő utcájának közterület-rendezését. A gazdaságélénkítést szolgálja a létrejövő forgalomcsillapított közösségi tér, sétálóutca, illetve a városi mozi felújítása és átalakítása. A közfeladatok hatékonyabb ellátását teszik lehetővé a felújított önkormányzati hivatali helyiségek, közösségi rendezvényeknek ad helyet a kialakított rendezvényközpont. A város civil szervezeteinek, kisebbségeinek megerősödését, a velük való párbeszéd kialakulását szolgálja a Civil, Nemzetiségi Klub.
145
Az esélyegyenlőséget a társadalmi párbeszéd megélénkülése, állandó fórumainak megteremtése, valamint a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés szolgálja. A környezeti elemek a Belváros forgalomcsillapítása, szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése révén jelennek meg a projektben. A beruházási jellegű fejlesztéseket kísérik az ESZA típusú tevékenységek, melyek a pápaiak lokálpatriotizmusát, városszeretetét hivatottak erősíteni, egyúttal fokozzák a lakosok szerepvállalását a közügyekben, városuk közös fejlesztésében, a megújult városi értékek megőrzésében.
5.4 Szinergia vizsgálat Az mellékletben elhelyezett szinergia-táblázat alapján összefoglaljuk a szinergikus lehetőségeket a városfejlesztési pályázat egyes beavatkozásai, valamint a város tervezett fejlesztései, futó pályázatai között. A ++ jelzés erős pozitív szinergiát jelez, a + gyenge pozitív szinergiát, a 0 pedig azt mutatja, hogy a két fejlesztés nincs kapcsolatban egymással. Erős pozitív szinergiát a tervezett fejlesztések kapcsán az azonos területen történő fejlesztések esetén diagnosztizálhatunk. Így a közlekedési fejlesztések, a közterület rendezésre irányuló beruházások egymással szoros szinergiában valósulnak meg. Megállapítható, hogy valamennyi fejlesztés szolgálja az Akcióterület és az IVS stratégiai céljait, együttes megvalósulásuk pedig többleteredményekre vezet. Az akcióterületi fejlesztéseket szemlélteti az alábbi térkép is:
146
5.5 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A soft elemeket megvalósító civil szervezetek szállítóként vesznek részt a projekt lebonyolításában, azaz velük az Önkormányzat előszerződést kötött az egyes feladatok lebonyolítására (nem partnerek tehát.) 1.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege
Pápai Jókai Kör Egyesület egyesület 150.000.-Ft Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns
147
Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 2.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 3.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege
Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Előadássorozat ,vetélkedők, hangversenyek rendezése a Fő tér kapcsán Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés és aktív részvétel biztosítása Soft elemet végrehajtja, pályázatában leírtak szerint fenntartja Hét Csillag Kulturális és Sportegyesület egyesület 150.000.-Ft Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Harcművészeti bemutató, népi játékok megismertetése a résztvevők bevonásával Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Események meghirdetése és szervezése Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Bakonyalja Népművészeti Egyesület egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns
148
Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban
Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
4.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 5.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege
Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Kézműves vásár és mesterség-bemutató Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Rendezvény meghirdetése és megszervezése Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Hagyományok Hegye Egyesület egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Barokk esküvői menet Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Meghirdetés és lebonyolítás Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Pápai Huszáregyesület egyesület 500.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns
149
Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
6.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 7.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege
Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Kortörténeti kiállítás – A Pápai Történelmi Játékok 15 éve Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása rendezés, meghirdetés Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Munkácsy Zenestúdió Egyesület Egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – „Barokk” esküvői pár kiválasztása, vetélkedő Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, meghirdetés, dokumentálás Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Pápai Lovas Club egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns
150
Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
8.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 9.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e?
Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Lovasrendezvény Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, média, kellékek biztosítása Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Pápai Nyugdíjasok ÉrdekvédelmiÉrdekképviseleti Egyesülete egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Pápai Dalos Találkozó Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, felhívás a helyi médiában Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Pápai Ebtenyésztők és Hobbikutyások Egyesülete egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben
151
Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
10.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
11.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege
Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Első Fő téri Kutyakorzó Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Lebonyolítás, reklámozás Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Veszprém Megyei Közművelődési Szakmai Közhasznú Egyesület Egyesület 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Pápai Barokk Nap Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, jelmezek biztosítása Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Bíró Károly Képzőművészeti Alapítvány Alapítvány 500.000.-
152
Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 12.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 13.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege
Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Egy (Megújuló) Belváros Képei kiállítás Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, meghirdetés Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Pápai Bartók Béla Zeneiskoláért Alapítvány Alapítvány 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Szabadtéri hangverseny Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Megrendezése, lebonyolítása Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Fogjunk Össze Értük- szülők a Gyermekekért Közhasznú Egyesület egyesület 149.150.-
153
Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban
Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben 14.Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
15. Partner neve
Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Várostörténeti, hagyományőrző gyermekrendezvények Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, meghirdetés, alapanyag biztosítása Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány alapítvány 100.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – „Ilyen az én városom” rajzpályázat Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Meghirdetés, elbírálás, díjazás Soft elemet végrehajtja, pályázatában vállaltak szerint fenntartja
Civilszerviz Közösségfejlesztők Közhasznú Egyesülete
154
Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban
Partner szerepe a fenntartásban, üzemeltetésben
16. Partner neve Partner gazdálkodási, jogi formája A partner által végzett tevékenység teljes összege Támogatásban részesül-e? Igényelt támogatás összege Biztosít-e önerőt? Biztosított önerőt összege Konkrétan mely tevékenységekhez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben Partner szerepe a végrehajtásban Partner szerepe a fenntartásban,
egyesület 552.500.150.000 Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – Civil majális Zöld disco Soft elemek megtervezése Soft elemek végrehajtása Fa és virágok ültetéséhez a növények biztosítása, gyerekek részére kézműves foglalkozás szervezése, zöld disco megszervezése Soft elemeket végrehajtja, pályázataiban vállaltak szerint fenntartja
„Tánc-Lánc” alapítvány alapítvány 150.000.Nem, szállítóként vesz részt a projektben Nem releváns Nem Nem releváns Soft elem végrehajtása – „Pápai Folklór Forgatag” Soft elem megtervezése Soft elem végrehajtása Szervezés, lebonyolítás Soft elemet végrehajtja, pályázatában
155
üzemeltetésben
vállaltak szerint fenntartja
5.6 Az Önkormányzat által ellátandó feladatok a városfejlesztési projekt kapcsán Az alábbi fejezetben bemutatjuk a fejlesztés kapcsán az Önkormányzat, illetve annak Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. által ellátandó feladatokat: 1. terület előkészítés, bontás: a területelőkészítési-bontási tevékenységek költségei a pályázati költségvetésben tervezésre kerültek, a kivitelezői költség részét képezik, a kivitelező fogja megvalósítani. A régészeti feltárások kapcsán egyeztettünk a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálattal és Hivatallal. 2. közmű felújítás: A most megvalósításra kerülő projekt kapcsán a Fő tér közműhálózatának teljes rekonstrukciójára sor kerül. A műszaki tartalmat részletesen a kiviteli tervhez készült műszaki leírás ismerteti. 3. zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: a pályázat keretében valósul meg, elsősorban a Fő tér kapcsán. 4. kármentesítés: jelen projekt kapcsán nem releváns 5. közcélú létesítmények felújítása: a pályázat kapcsán valósul meg, elsősorban a Fő tér 5-7-9. sz. ingatlanegyüttes felújítása révén, melynek során egy jelenleg is közfunkciókat ellátó, védett épületegyüttes rekonstrukciója valósul meg. 6. önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja: jelen pályázat kapcsán nem releváns 7. építés, telekalakítás: a telekalakítás a korábban 66, 69, 70-es helyrajzi számú, Fő u. 5-7-9-es ingatlan kapcsán történt, a jelenlegi helyrajzi szám 66-os. 8. akadálymentesítés: a projekt tervezett új ingatlanai megfelelnek a komplex akadálymentesítés követelményeinek. 9. azbesztmentesítés: jelen projekt kapcsán nem releváns. 10. energiahatékonysági korszerűsítés: a felújított ingatlanok, illetve a közterületekre tervezett közvilágítási rendszer kapcsán történik energiahatékonysági korszerűsítés. 5.7 Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek, a projekt hatására A belvárosi akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztéssel párhuzamosan magánberuházásból az alábbi projekt megvalósulása várható: •
Egyházi tulajdonú területrész rekonstrukciója
A Fő tér rekonstrukciója kapcsán egyházi tulajdonú ingatlan is érintetté vált. Ennek a területrésznek a megújítása a projekten kívül, ugyanakkor a projekttel párhuzamosan valósul meg. A belvárosi akcióterületen a városrehabilitációs fejlesztés hatására magánberuházásból az alábbi két projekt megvalósulása várható:
156
•
Pápa Református Ótemplom rekonstrukciója
A Fő utca 6. szám alatti ház udvarán álló pápai református ótemplom 1784 és 1941 között volt a pápai kálvinisták istentiszteleteinek színhelye. 1972 óta a Dunántúli Református Egyházkerület Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeuma működik itt, de az épület időszaki kiállításoknak is otthont ad. A református ótemplom rekonstrukciójának közvetlen célja az egyházkerület koordinációjában, nyolc egyházközségben, akadálymentesített környezetben, makettek, audio guide rendszer, braille írás segítségével "akadálymentesített vonzerő" megvalósítása, látogatóbarát, magas szintű szolgáltatások kialakítása, az attrakció eljuttatása más tematikus útvonalakhoz, más partnerekhez különféle marketing eszközök használatával, így a létező, de immáron szélesebb, specifikusabb célcsoportra fókuszáló zarándokút ismertségének növelése, munkahelyek teremtése, a piacképes vonzerő megalapozása. A rekonstrukció hosszú távú célja egy olyan Közép-Európában egyedülálló zarándokút megalapozása, mely az egyházközség partneri kapcsolatán keresztül több országból a mozgáskorlátozottak, a gyengénlátók, süketek, némák, vakok számára is speciális lelki feltöltődést jelenthet. A projekt legfontosabb tevékenységei a következők lennének: • tervezés • fogadóterek kialakítása • komplex akadálymentesítés • szükséges belső és külső felújítások elvégzése • audio-guide rendszerek vétele • makettek készítése • kiállítandó tárgyak biztonságos bemutatásához vitrinek vásárlása • kiállított tárgyakról akadálymentesített információ ellátás feltételének biztosítása (braille írásos tábla, hatnyelvű tájékoztató anyag, rámpák) Az épület rehabilitációja hozzájárul a vonzó városkép kialakításához, mely Pápa Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának egyik fő célja. A Református Ótemplom rehabilitációjának köszönhetően növekszik a város turisztikai vonzereje, melynek következtében nő a turisztikából származó bevétel. A rekonstrukció előrelátható költsége: 160 000 000 HUF Projektgazda: Dunántúli Református Egyházkerület Egyháztörténeti és Egyházművészeti Múzeuma Időzítés: 2014. után
157
•
Pápa, Flórián utca 1. szám 4061. hrsz Hotel megépítése
A másik megvalósítani kívánt projekt egy új hotel létrehozása. Ennek az új hotelnek köszönhetően a Belváros szálláshely kínálata javul, a területen elhelyezkedő kis- és középvállalkozások (üzletek, vendéglátó ipari egységek) forgalma megélénkül. Pápa Város Önkormányzatának Jegyzője bontási engedélyt adott a fenti ingatlanon álló kétlakásos lakóépület elbontására. A határozatban foglaltak szerint az udvari tároló épületek elbontásra kerültek. Az épület tömegformálásának kiemelt eleme a Szent István út, Flórián utcai saroktömeg hangulatának és városképben betöltött szerepének megőrzése. Meghatározó szerepet tölt be az alaprajzi, funkcionális kapcsolatok kialakításánál a feltételezett várfalra merőleges és a megtartandó pincéhez illeszkedő hosszanti folyosórendszer, amely kapcsolatot képez a különböző szintek, közterületek és a 4084. hrsz-ú ingatlan parkoló területe között. Az épület körül az építési telken belül három udvar alakul ki: az „U” alakú épülettömeg által közbezárt Flórián utca felőli belső udvar és a 4084. hrsz-ú ingatlan felé megnyíló hátsó udvar, valamint az alagsori üzemi helyiségeket kiszolgáló gazdasági udvar. Épületen belül az akadálymentes közlekedés feltételei biztosítottak. A különböző szintek között a főlépcsőház a lépcsőkarok közé épített személyfelvonóval, valamint a hátsó udvari félkörlépcső teremt majd kapcsolatot. A hotel főbejárata a „pártház” előtti, Flórián utcai parkolóból fog nyílni. A helyiségek azonban a hátsó udvari bejárat felől ugyanúgy elérhetők majd. Az épület közlekedési vonalainak találkozásánál található a bejárathoz közel a recepció, amelyhez a bár és az étterem is kapcsolódik. Az épület 20 szobaegységet tartalmaz. Különböző szolgáltatások biztosításával a hotel négy csillagos követelményeket teljesíteni tud, valamint teljesen akadálymentes lesz. Projektgazda: Péter Tibor Tamás Pápa, Somlai u. 64. Időzítés: 2014. után •
További lehetséges fejlesztések
A Fő tér megújítása után, várhatóan a 2012-13 közötti időszakban több üzlethelyiség nyílik, megújul a Fő tér és a Fő utca környezetében. Ezek közül szándék jelenleg csak a Pápai Hús 1913 Kft. boltjának átalakítására van, itt funkcióváltás történik: helyi termékeket kínáló vendéglátóegység alakulna ki, mely jobban illeszkedik a Fő tér miliőjéhez
158
Összefoglaló táblázat: Projekt neve
Rövid leírása
Helyszíne
Projektgazda
Előkészítettség
Fő tér – Egyházi tulajdonú területrész megújítása
A Fő tér rehabilitációjával párhuzamosan egyházi tulajdonú ingatlanrész rehabilitációja Akadálymentesítés, zarándokhely kialakítása
Fő tér
Katolikus egyház
Kiviteli szintű tervek és engedély
Fő u 6.
Református egyház
Pápa, Flórián utca 1. szám 20 szobás, 4 csillagos hotel 4061. hrsz. Hotel megépítése megépítése
Pápa, Flórián utca 1.
Homlokzat-felújítások, új üzlethelységek, illetve vendéglátóhelyek nyitása, jelenlegi Húsbolt átalakítása
Fő tér és Fő utca
Pápai Református Ótemplom rekonstrukciója
Homlokzat-felújítások, új üzlethelységek, illetve vendéglátóhelyek nyitása, jelenlegi Húsbolt átalakítása
Megvalósítás kezdete 2013
Megvalósítás vége 2014
Tanulmánytervek
2014
2015
Péter Tibor Tamás
Tanulmányterv
2014
2015
Vállalkozók, Pápai Hús 1913. Kft.
Egyelőre nem ismert
2014
2015
5.8 Kapcsolódó fejlesztések közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen A barokk Belváros (elsősorban a Kossuth utca, Fő tér, Fő utca) műemléki rehabilitációja elsődleges feladat (lásd a lakossági megkérdezések eredményét is). Új funkciók telepítése a kiürült, illetve jelenleg nem hasznosított épületállomány esetében lehetséges, de a Fő tér, Fő utca, Kossuth utca esetében új funkciók telepítésére alapvetően nincs szükség, fontos a meglévők (kereskedelmi és szolgáltató funkciójú sétálóutca, „promenád”) megerősítése, és meghosszabbítása a Fő tér, és a Fő utca irányában. Ezzel párhuzamosan át kell gondolni a Belváros forgalomszervezését is (a kapcsolódó pályázat benyújtásra került, a közbeszerzési eljárás megindult). A projekttel párhuzamosan megvalósuló fejlesztések • A Fő téren jégpályát tervezünk kialakítani, ezt a tevékenységet jelenlegi terveink tartalmazzák, megvalósítására azonban önerőből, projekten kívül kerül sor.
159
•
A Fő tér forgalomátszervezése szükségessé vált a fejlesztések miatt, ezért az erre irányuló, belterületi utak korszerűsítésére kiírt pályázatot 2009 augusztusában, a projektfejlesztési időszakban az Önkormányzat benyújtotta, A Tókert utca – Szabadság utca – Gróf út fejlesztése KDOP projekt 2011-ben lezárult.
A projekt hatására megvalósuló fejlesztések • A Belváros legfontosabb projektje a Kossuth utca rendezése, amely frekventált területi elhelyezkedésének és a hozzá kötődő városi hagyományoknak köszönhetően ma is a Belváros legfontosabb utcája („a pápai promenád”). •
A Kossuth utca rendezéséhez szorosan kapcsolódó projekt a Fő utca épületeinek további rekonstrukciója.
•
A pápai Esterházy kastély Pápa városának legfontosabb idegenforgalmi nevezetessége. A kastély állapota az utóbbi évtizedekben jelentős mértékben leromlott. Az épület az elmúlt időkben több intézménynek is otthont adott (Városi Könyvtár, Zeneiskola stb.). Több műszaki szakvélemény is rámutatott arra, hogy helyenként életveszélyessé vált az épület, mely problémák leginkább a Múzeumot érintették. A szerkezeti hibákon túl az épület vizes, gépészete korszerűtlen, az üzemeltetés gazdaságtalan. Az épület azonnali rekonstrukcióra szorul, mely során kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a látás- és halláskárosultakra, továbbá a teljes épület akadálymentesítésére.
•
A Belváros rekonstrukciójának szintén fontos projektje a Március 15. tér közterületeinek rendezése. A tér fontos szerepet tölt be a belvárosi parkolási-, valamint gyalogosforgalmi rendszerben, a fejlesztés során ezért átalakítása elkerülhetetlen.
•
A Belváros hangulatának javítását és funkcióbővítését célozza a Kossuth utcán álló Filmszínház épületének rekonstrukciója, II. ütem, melynek során egy többcélú közösségi létesítmény jön létre egy folyamatos üzemű kávéházzal és klubhelységekkel, a mozi funkció megtartásával. Bővül az épület közelében található parkolók száma is, és rendezésre kerül az épület környezete.
•
A Barátok utcában elhelyezkedő Ferences kolostor rekonstrukciójának célja a meglévő, városképileg jelentős épületegyüttes megtartásával, annak tömeg-,tér-, és homlokzatrendszerének átalakításával, kismértékű bővítésével, egy egyháztörténeti múzeum infrastrukturális feltételeinek megteremtése.
•
A belvárosi funkciók rekonstrukciójának elengedhetetlen projektjei a buszpályaudvar, valamint a piac rekonstrukciója.
•
Szintén fontos feladat az egykori bencés kolostor, a Fő utcán álló Türr István Gimnáziumnak helyet adó épület felújítása. A városképileg és műemléki szempontból jelentős műemléki épületegyüttes felújításával a középfokú oktatás infrastrukturális háttere is megújul. Jelenleg az iskola udvara körbezárt, betonozott, sport vagy szabadidős rendezvények megtartására nem alkalmas. Cél az integrált oktatás feltételeinek megteremtése.
•
A rendkívül rossz állapotban lévő neológ zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciójával városi rendezvény és hangverseny terem hozható létre.
160
A Belváros rehabilitációja számos további projekt formájában konkretizálódik, amelyeket a Belvárosra vonatkozó akcióterületi tervek részleteznek. Mivel a projektek összköltségvetése igen magas, meghaladja a 8,8 milliárd forintot, így egyszerre nem valósíthatóak meg a fejlesztések. -
kapcsolódó megvalósítás alatt álló projektek az alábbi táblázat szerint Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása
Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége -
A Fő téren jégpálya kialakítása A Fő téren jégpálya kialakítása Fő tér Pápa Város Önkormányzata Kiviteli szintű tervek és engedély rendelkezésre áll 120.774.054,- Ft 2010-2012 A Fő tér megújítása miatti forgalomátszervezések Tókert, Gróf, Szabadság utca útszakaszok felújítása, közlekedésbiztonsági elemek megépítése (körforgalom, gyalogos átkelő) Tókert, Gróf és Szabadság utcák Pápa Város Önkormányzata A projekt 2011-ben lezárult. 247 510 882 Ft 2009-2011
tervezett és lehetséges projektek az alábbi táblázat szerint Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség
Kossuth utca rendezése, „a pápai promenád” kialakítása Kossuth utcán burkolatcsere, közműfelújítás, homlokzat-felújítás Kossuth utca Pápa Város Önkormányzata Tanulmánytervek rendelkezésre állnak
161
Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
311.200.000 2014-2015
Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
Fő utca épületeinek további rekonstrukciója Fő utca épületeinek felújítása Fő utca Pápa Város Önkormányzata Tanulmányterv 223.500.000 2014-2015
Projekt neve Projekt rövid leírása
Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
A pápai Esterházy kastély rekonstrukciója Kastélyépület és belső udvar rekonstrukciója és turisztikai funkcióbővítése megújuló energia hasznosításával Pápa,Esterházy Kastély Pápa Város Önkormányzata Korábban jogerős építési engedély, ahol az eljárás a részbeni funkcióváltás miatt újra elindításra került 1.800.000.000 2011-2013
Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
Március 15. tér közterületeinek rendezése Március 15. tér közterületeinek rendezése Március 15. tér Pápa Város Önkormányzata Tanulmányterv 165.600.000 2014-2015
Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség
Projekt neve Projekt rövid leírása
Filmszínház épületének rekonstrukciója, II. ütem A Filmszínház épületének, belső tereinek
162
Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása
Projekt helyszíne
átalakításával Ifjúsági Klub kialakítása Pápa, Deák F. u. 8. Pápa Város Önkormányzata Engedélyes szintű tervek elkészültek 265,000.000 (Az I-II. ütem együttesen) 2014-2015
Ferences kolostor rekonstrukciója A Ferences kolostor felújítása, belső terek átalakítása, homlokzatrekonstrukció Ferences kolostor Pápa Város Önkormányzata, Ferences Rend Tanulmányterv 416.434.000 2014-2015
Buszpályaudvar, valamint a piac rekonstrukciója Buszpályaudvar, valamint a piac rekonstrukciója Buszpályaudvar, piac rekonstrukciója Pápa Város Önkormányzata Tanulmányterv rendelkezésre áll 1 195 000 000 2014-2015 Türr István Gimnázium felújítása A Gimnázium épületének energetikai korszerűsítése, közoktatási eszközök beszerzése Türr István Gimnázium
163
Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége Projekt neve Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Projekt gazda Előkészítettség Tervezett összköltség Megvalósítás kezdete és vége
Pápa Város Önkormányzata Tanulmánytervek rendelkezésre állnak 1 218 293 000 2014-2015 Zsinagóga épületegyüttesének felújítása Zsinagóga épületének külső és belső felújítása, turisztikai célú hasznosítása Pápa, Zsinagóga Pápa Város Önkormányzata Engedélyes szintű tervek 2 152 000 000 Ft 2014-2015
6. A tervezett fejlesztések várható hatásai 6.1 Társadalmi-gazdasági hatások A Részletes Akcióterületi Tervhez készült hatástérkép alapján látható, hogy fejlesztésünk legfontosabb hatásai a következők: 1. Gazdasági hatások − munkahelyteremtés − iparűzési adó bevételek növekedése − új vállalkozások betelepedése − turisztikai forgalom megnövekedése − befektetők térségbe vonzása miatt kistérségi vállalkozások megrendelés-állományának növekedése OK: A fejlesztések eredményeképp 5 állandó és az építési kivitelezés alatt 100 ideiglenes munkahelyet teremtünk. Az akcióterületen működő vállalkozások esetén forgalomnövekedés várható, ami helyi adóbevételt jelent, új vállalkozások számára teremtünk kedvező vállalkozási környezetet, infrastrukturális hátteret. A városkép javulása miatt, valamint a turisztikai vonzerőnek is számító Fő tér megújulása miatt a turisztikai forgalom növekedése várható. 2. Társadalmi, esélyegyenlőségi hatások − város kulturális életének megélénkülése − új, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló programok megjelenítése
164
− − − −
közösségi terek létrejötte partnerség erősödése civil aktivitás fokozódása hátrányos helyzetű lakosok bevonása OK: A fejlesztés eredményeképp új központtal és megújult mozival, civil közösségi terekkel gyarapodik a város, melyek programjai (soft elemek) révén a város lakosságának életszínvonala nő. A civil akciókkal a partnerség erősödik, a városban állandó fórumok alakulnak ki a párbeszédre. A parkosításhoz, közterületek rendezéséhez a hátrányos helyzetű lakosok bevonására is hangsúlyt helyezünk. 3. Környezeti hatások − szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek kialakítása − környezeti szemlélet és aktivitás erősödése − kulturált, tiszta városi környezet kialakulása − energiatakarékosan üzemeltethető intézmények, közvilágítás OK: A fejlesztés eredményeképp megvalósuló intézményeknél, létesítményeknél a zöld szempontokat figyelembe vesszük. Az új létesítmények költséghatékonyan üzemeltethetők lesznek. A soft elemek keretében tervezett környezetvédelmi akciók a környezeti szemlélet terjesztéséhez járulnak hozzá. 4. Közigazgatás hatékonyságának növelése, ügyfél-elégedettség − költséghatékonyan működtethető Polgármesteri Hivatal − kommunikációs zavarok csökkenése a Hivatalban OK: A fejlesztés eredményeképp megújuló Polgármesteri Hivatal a jelenleginél hatékonyabban, kisebb ráfordításokkal tud működni. 5. Önkormányzat költségvetésére gyakorolt pozitív hatások − iparűzési adó növekedés − saját intézmények működési költségeinek csökkenése − elvándorlás csökkenése – több városi lakos OK: A fejlesztés eredményeképp az akcióterület, a város egészére hatást gyakoroló belváros megújul, amelynek a fenti okok miatt hatása van a város önkormányzatának gazdálkodására 6. Városimázsra, identitásra gyakorolt hatások − városmarketing megjelenése a településen − soft elemek identitás-erősítő szerepe OK: A fejlesztés eredményeképp egy látványos, a város gazdaságára és társadalmi életére egyaránt számos pozitív hatást gyakoroló fejlesztés valósul meg. A fejlesztés legfontosabb eredménye meglátásunk szerint az lehet, hogy az itt élők pozitív visszacsatolást kapnak, látják, hogy a városuk fejlődőképes, ösztönzést kapnak, hogy maguk is fejlesszenek, részt vegyenek a város gazdasági és társadalmi életének formálásában.
165
6.2 Esélyegyenlőségi hatások •
Általános esélyegyenlőségi szempontok
Az Akcióterületi Terv alapjául szolgáló Integrált Városfejlesztési Stratégia több prioritás mentén is megfelel az általános esélyegyenlőségi szempontoknak. A városfejlesztés területén belül ide sorolhatjuk a leszakadó városrészek fejlesztését, és bármely infrastrukturális fejlesztést, ami a fogyatékkal élők és mozgáskorlátozottak számára könnyebb, egyenlő esélyű hozzáférést biztosít. A foglalkoztatás fejlesztési programok a hátrányos helyzetű és roma lakosokkal egyaránt foglalkoznak, lehetőséget teremtenek a társadalmi integrációra. A városi fejlesztések kistérségi szinten is az esélyegyenlőség irányába hatnak. A város szinte minden prioritási tengelye mentén végzett fejlesztések hatással lesznek a kistérség fejlődésére, így az esetenként többszörösen hátrányos helyzetben lévő (pl. kisebbséghez tartozó, gazdaságilag elmaradott településeken élő) embereknek is lehetőségük nyílik a megfelelő szolgáltatások elérésére, munkavállalásra. •
Részletezett esélyegyenlőségi szempontok
A következő hatásokkal számolunk: -
A felújított önkormányzati műemlék épületekben (Fő utca 5., 7., 9.) az akadálymentesítés megteremti minden embernek a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét. Az Önkormányzat B épületében kialakításra kerülő nagy forgalmú önkormányzati ügyfélszolgálat akadálymentesen megközelíthető lesz a különféle fogyatékkal élő személyek számára. Az akadálymentesítés az idős és átmenetileg sérült emberek, valamint a babakocsit toló kismamák közlekedését is nagyban megkönnyíti.
-
A projekt következtében fellendülő forgalmú Fő téri szolgáltató egységekben várhatóan új munkahelyek létesülnek, ezzel lehetőséget teremtve a hátrányos helyzetű csoportokba tartozók munkába állására is.
-
A Fő utca 5., 7., és 9. szám alatti épületegyüttesben kialakított új funkciók is új munkahelyeket teremtenek, amelyek betöltésénél az Önkormányzat figyelembe veszi a nők és férfiak arányát.
-
A Fő utca 5. szám alatti épület alagsorában Civil és Nemzetiségi Klub jön létre, ezzel hozzájárulva a roma kultúra értékeinek ápolásához, a roma emberek identitástudatának erősödéséhez.
-
A Fő utca 5. szám földszintjén létesülő Civil és Nemzetiségi Klub képviseli majd az esélyegyenlőségi civil szervezetek érdekeit. Teret ad az általában forráshiánnyal küzdő civil szervezetek számára konferenciák lebonyolításához, klubok működtetéséhez, tanácsadói tevékenység, mentori szolgáltatás biztosításához.
166
Az esélyegyenlőségi vállalásokat részletesen a következő táblázat tartalmazza:
ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS VÁLLALT SZEMPONTOK Nemek esélyegyenlősége Pályázat benyújtásakor érvényes érték
Projekt fenntartás végén várható átlagos érték
Vállalás igazolása
Vállalás tartalma
1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása (I/N)
N
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
2. Esélyegyenlőségi terv, koncepció megléte (I/N)
N
I
esélyegyenlőségi terv, mint dokumentáció
esélyegyenlőségi terv, mint dokumentáció elkészítése
3. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek (I/N)
I
I
Ktv. Előírásai
a Ktv. Rendelkezéseinek megfelelően teljesül
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
Vállalás
4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (I/N) 6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot, vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N)
I
partnerségi együttműködések dokumentálása, EATT, Részletes ATT és IVS részeként
vállaljuk, hogy a projekt előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetést folytatunk, ennek keretében vizsgáljuk a célcsoport igényeit is, és azt beépítjük a végleges projekttartalomba.
7. Felmérést készített arról, hogy a tervezett fejlesztés milyen hatással lesz a célcsoport élethelyzetére (I/N) *főbb megállapításokat a szöveges mezőben kérjük megjeleníteni.
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
8. Leghátrányosabb helyzetű kistérségben vagy halmozottan hátrányos helyzetű településen működik
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
9. Akadálymentesített épületek száma (darab)
0
műszaki dokumentáció
jelenleg egyik projektben érintett épület sem akadálymentesített
15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő)
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
4
167
16. Roma foglalkoztatottak száma (fő)
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
17. 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (fő)
14
munkaszerződések
Jelenleg 14 fő 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatott munkatársa van az Önkormányzatnak
23. Nők száma a foglalkoztatottak között (fő)
69
munkaszerződések
69 fő női munkatársa van az Önkormányzatnak
29. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket (I/N)
I
támogatásról szóló dokumentum + éves költségvetésben elkülönített tételként szerepel
esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító Alapítvány támogatása
69
31. A megvalósítás során eszközöket alkalmaz a célcsoport érdekeinek figyelembevételére, védelmére (I/N) *ezeket sorolja fel a szöveges mezőben
I
jegyzőkönyvek a fórumokról
lakossági fórumokat rendezünk, melyre a célcsoport képviselői is meghívásra kerülnek.a véleményük beépül a projekt megvalósításába
32. Figyelembe veszi és érvényesíti a közlekedési kapcsolatok, a térhasználat és a kiegészítő létesítmények tervezésekor a nők és férfiak igényeit (I/N)
I
műszaki dokumentáció
megfelelő számban kialakított férfi/női mellékhelyiségek, pelenkázó helyiségek
34. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (I/N) * indokolja a szöveges mezőben
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
35. Kiemelt figyelmet fordít a tervezett beruházás (pl. átkelőhelyek létesítése, forgalomtechnikai berendezések telepítése) során a nők, idősek, fogyatékosok és gyermekek biztonságára (I/N) *röviden ismertesse a szöveges mezőben
I
műszaki dokumentáció
A beruházás keretében forgalomtól elzárt, illetve forgalomcsökkentett övezetben kerül kialakításra az új épületek
I
műszaki dokumentáció
forgalomcsökkentett övezet kialakításával növeljük a tömegközlekedést igénybevevők számát
37. A létrejövő beruházás javít a tömegközlekedési lehetőségek elérhetőségén (I/N) * indokolja a szöveges mezőben
N
168
41. A közigazgatási eljárások, ügyintézés olyan módosítását tartalmazza a projekt, amely kifejezetten egy esélyegyenlőségi csoport ügyféli helyzetének könnyítését szolgálja (I/N) * röviden ismertesse a szöveges mezőben
N
42. A projekt olyan szolgáltatást és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzető társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra (I/N) *ezt, ezeket nevezze meg a szöveges mezőben 43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N)
I
44. A fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében a fejlesztő vagy partnere esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti a csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket (I/N)
I
műszaki dokumentáció
gyermek-játszósarok kialakítása az Önkormányzat új épületében, elsősorban a nők számára fontos, akadálymentesítés a babakocsisok számára, ffi-női illemhelyek kialakítása
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
I
jegyzőkönyvek a fórumokról
rendszeresen fórumokat tartunk, melyre a célcsoport képviselőit is meghívjuk a megvalósítás során
I
kommunikációs terv
a felépített kommunikációs terv üzenetei között szerepet kapnak a célcsoportokkal kapcsolatos pozitív, befogadást ösztönző üzenetek.
ESÉLYEGYENLŐSÉGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS VÁLLALT SZEMPONTOK Akadálymentesítés
Vállalás
1. Esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
Projekt fenntartás végén várható átlagos érték
Vállalás igazolása
Vállalás tartalma
N
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
partnerségi együttműködések dokumentálása, EATT, Részletes ATT és IVS részeként
vállaljuk, hogy a projekt előkészítése során széles körű társadalmi egyeztetést folytatunk, ennek keretében vizsgáljuk a célcsoport igényeit is, és azt beépítjük a végleges projekttartalomba.
4. A szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára évente esélyegyenlőségi képzést tart (I/N) 6. Az esélyegyenlőségi célcsoportot, vagy annak képviselőit bevonta a projekt tervezésébe (I/N)
I
169
7. Felmérést arról, hogy a tervezett fejlesztés milyen hatással lesz a célcsoport élethelyzetére (I/N) *főbb megállapításokat a szöveges mezőben kérjük megjeleníteni.
N
9. Akadálymentesített épületek száma (darab)
0
10. Infokommunikációs akadálymentesítés (I/N)
nem vállaltuk
nem vállaltuk
4
műszaki dokumentáció
jelenleg egyik projektben érintett épület sem akadálymentesített
N
I
műszaki dokumentáció
vállaljuk az infokommunikációs akadálymentesítés feltételeinek való megfelelést a Polgármesteri Hivatal új épületében
15. Fogyatékossággal élő alkalmazottak száma (fő)
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
16. Roma foglalkoztatottak száma (fő)
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
17. 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatottak száma (fő)
14
munkaszerződések
Jelenleg 14 fő 50 évnél idősebb, határozatlan idejű munkaszerződés keretében foglalkoztatott munkatársa van az Önkormányzatnak
29. A szervezet támogat esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító alapítványokat, civil szervezeteket (I/N)
I
támogatásról szóló dokumentum + éves költségvetésben elkülönített tételként szerepel
esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetét javító Alapítvány támogatása
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
34. A projekt végrehajtása során megszülető termék és/vagy szolgáltatás más társadalmi csoportnál igazolhatóan kedvezőbben hat az esélyegyenlőségi célcsoportok helyzetére, életminőségére (I/N) * indokolja a szöveges mezőben 37. A létrejövő beruházás javít a tömegközlekedési lehetőségek elérhetőségén (I/N) * indokolja a szöveges mezőben
N
I
műszaki dokumentáció
forgalomcsökkentett övezet kialakításával növeljük a tömegközlekedést igénybevevők számát
41. A közigazgatási eljárások, ügyintézés olyan módosítását tartalmazza a projekt, amely kifejezetten egy esélyegyenlőségi csoport ügyféli helyzetének könnyítését szolgálja (I/N) * röviden ismertesse a szöveges mezőben
N
I
műszaki dokumentáció
akadálymentesített környezet a Polgármesteri Hivatalban
42. A projekt olyan szolgáltatást és/vagy szolgáltatáson belüli speciális elemet tartalmaz, ami egy meghatározott hátrányos helyzetű társadalmi csoport igényére tekintettel került kialakításra (I/N) *ezt, ezeket nevezze meg a szöveges mezőben
I
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
170
43. Az érintett célcsoport számára a fejlesztés eredményéhez való hozzáférést a fejlesztő vagy partnere aktívan, és az esélyegyenlőségi célcsoport(ok) képviselőivel egyeztetett módon segíti (I/N) Kiegészítő, statisztikai információk a projekt által érintett célcsoportra vonatkozóan (adatgyűjtés feltételeit ld. az Esélyegyenlőségi Útmutatóban)
A. Nők száma
I
I
jegyzőkönyvek a fórumokról
Pályázat benyújtásakor érvényes érték
rendszeresen fórumokat tartunk, melyre a célcsoport képviselőit is meghívjuk a megvalósítás során
Projekt záráskor tervezett érték
Fő
Arány a teljes létszámhoz viszonyítva %
Fő
Arány a teljes létszámhoz viszonyítva %
69
69
70
70
A projekt esélyegyenlőségre gyakorolt legfontosabb hatásai: 1. A projekt során megvalósuló fejlesztések akadálymentes környezetet teremtenek, mind fizikai, mind infokommunikációs szempontból 2. A projekt során hátrányos helyzetű személyek munkalehetőséghez jutnak 3. A projekt végrehajtása során erősödik a városi civil szervezetek aktivitása, elismertsége
6.3 Környezeti hatások A projektben megvalósuló városrehabilitáció – az épületek, a gyalogosfelületek és a zöldterületek rendezése – pozitívan befolyásolja a települési környezet állapotát, valamint a helyi közösség érdekeit is szolgálja. A tervezési fázisban a felmerült alternatívák vizsgálatakor a közösségi, környezeti és gazdasági szempontból lehető legnagyobb hasznosságot elérő projekt, illetve helyszín került kiválasztásra a lehetséges célterületek közül. A tervezett fejlesztések több ponton is hatást gyakorolnak a környezetre, melyek azonban túlnyomórészt kedvezőek, csak csekély mértékben növelik a környezeti terhelést. • • •
A Fő tér sétáló övezetté alakításával nagymértékben csökken a Belváros gépjárműforgalma, mivel a gépjárművek teljes mértékben kizárásra kerülnek a területről. Ezáltal csökken a károsanyag kibocsátás, illetve a zaj-, por- és a légszennyezés mértéke is. A gépjárművek kizárása magával vonja azt is, hogy a Fő téren megszűnik a parkolási lehetőség is, amely teret enged a nagyarányú zöldfelület növelésnek, melyet a város parkosítás révén kíván megoldani, és amely szintén kedvező környezeti hatásokat eredményez. A környezettudatos szemlélet jegyében szelektív hulladékgyűjtő szigetek kerülnek kihelyezésre.
171
• • •
A projekt keretében a Fő téren korszerűsítésre kerül a közvilágítás is, az energiatakarékossági szempontok figyelembe vételével, ami által csökken a város energiafelhasználása. A tervezett fejlesztések közül kiemelendők még a burkolatcsere, a kerékpártárolók kialakítása és az utcabútorok kihelyezése, melyek – összhangban a parkosítással – hozzájárulnak a Fő tér és a város összképének javulásához, ami által javul az ott élők és a városba látogatók közérzete, nő a városban élők identitástudata. A projekt keretében tervezett számos soft elem szolgálja a környezettudatosabb életmód elterjesztését,
A fejlesztés megvalósítása kismértékű, rövid ideig tartó zajterhelést jelent. A fejlesztések működtetése nem okoz sem zaj-, sem légszennyezést, és hatékony üzemeltetéséből, a létesítmények és a zöldterületek folyamatos rendezéséből fakadóan a környezet állapota jelentősen javul. A kivitelezéskor termelődő építési hulladék elszállításáról és semlegesítéséről a kivitelező gondoskodik, és nem jelent jelentősebb, nagyobb terhelést, mint a településen zajló egyéb építési beruházás. A projekt befejezése után is fennmaradó negatív környezeti hatásként értékelhető a megnövekedett gépjárműforgalom és a parkolóhelyek számának csökkenése a Fő teret övező utakon. Az üzemeltetés során a területen keletkező kommunális és zöld hulladék, illetve a szennyvíz és csapadék elvezetés igényelnek nagyobb feladatot. A közterület fenntartását és tisztítását az önkormányzat közszolgáltató szervezetei látják el, a vonatkozó környezetvédelmi rendelkezések figyelembe vételével és betartásával.
A környezeti vállalásokat az alábbi táblázat rögzíti:
Vállalás
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSSEL KAPCSOLATOS VÁLLALT SZEMPONTOK Érték a Kiindulási fenntartási Mértékegység Vállalás igazolása érték időszak végén
Vállalás tartalma
Kötelezően megadandó fenntarthatósági indikátorok Tanúsítvány (hazai és/vagy EU-s bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva), Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések
a)Fajlagos vízfelhasználás mértéke
teljes vízfelhasználás
m3
480
vízszámlák
termelés v. szolgáltatás egysége
fő
96
dolgozói létszám
A környezeti menedzsment rendszer: Nemzetközileg használt szabvány szerint hitelesítő szervezet által tanúsított kiépített rendszer a szervezetek jó környezeti teljesítményének biztosítása érdekében. kiinduló adat, nem vállalás
172
b) Fajlagos energiafelhasználás mértéke teljes energiafelhasználás
kWh
5850
energia számlák
fő
96
dolgozói létszám
t/év
2
nem vállaltuk
ártalmatlanításra kerülő hulladék
t
12
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
összes hulladék mennyisége
t
200
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
Kistérségben élő foglalkoztatottak száma
fő
10
lakcímkártya alapján
a foglalkoztatottak száma
fő
96
munkaszerződések
tudásmegosztásban részesülők száma
fő
0
képzési dokumentáció
össz munkavállalói létszám
fő
0
munkaszerződések
1.) Környezeti szempontú tanúsítás szerint működik
I/N
N
N
jelenleg nem ilyen tanúsítás szerint működünk
nem tervezzük a tanúsítás szerinti működést
2.) Fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) rendelkezik vagy vállalja annak elkészítését
I/N
N
I
jelenleg fenntarthatósági tervvel vagy programmal (Local Agenda 21) nem rendelkezünk
tervezzük a program elkészítését
3.a) Környezetvédelmi programjának felülvizsgálatát és megvalósításának dokumentálását vállalja
I/N
I
I
rendelkezünk ilyen dokumentummal, öt éves felülvizsgálati kötelezettséggel
vállaljuk a program felülvizsgálatát és dokumentálását
3.b) Rendelkezik önkormányzati környezetvédelmi alappal vagy vállalja annak létrehozását
I/N
N
I
költségvetés részeként elkülönített alappal jelenleg nem rendelkezünk
a környezetvédelmi alap létrehozását tervezzük
3.c) Környezetvédelmi/fenntarthatósági megbízott vagy környezeti nevelési fenntarthatóság - oktatási felelős, munkacsoport kijelölése (ha erre nem kötelezett)
I/N
N
I
munkaköri leírás
az önkormányzat jelenleg nem rendelkezik környezetvédelmi felelőssel, de tervezzük a kijelölését
termelés v. szolgáltatás egysége c) üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) - t/év
kiinduló adat, nem vállalás
d) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának mértéke kiinduló adat, nem vállalás e) A kistérségben élők foglalkoztatottságának mértéke kiinduló adat, nem vállalás f) A fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma kiinduló adat, nem vállalás I.Környezettudatos menedzsment és tervezés
3.) Környezettudatos tevékenységek
173
3.d) A szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelésének bevezetése
3.e) Környezeti auditok lefolytatása
I/N
N
I
jegyzőkönyv
a szervezet rendszeres környezeti teljesítmény értékelését tervezzük bevezetni
db/év
0
1
jelenleg nem folytatunk le környezeti auditokat
egy környezeti audit lefolytatását tervezzük
Oktatási jegyzőkönyv, napló, jelenléti ív, oktatásokat szabályozó dokumentum, továbbképzési, képzési szerződés, tanfolyami, részvételi igazolás
A környezeti, környezeti nevelési, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatáson, továbbképzésen vagy képzésben évenként átlagosan résztvevő munkavállalók száma a szervezet összlétszámához viszonyítva.
3.f) A fenntarthatósági kapcsolatos tudásmegosztáson részt vett munkavállalók száma
tudásmegosztásban résztvevők száma
fő
0
96
képzési dokumentáció
össz munkavállalói létszám
fő
0
96
munkaszerződések
4
Környezeti jelentés, valamint az ismeretterjesztő csatornákon való közzététel tényének dokumentációja Külső kommunikációs eszközként elfogadható tájékoztató kiadvány készítése, honlapon való elérhetőség.
Környezeti jelentés készítése, amelynek célja, hogy környezeti információkat nyújtson az érdekelt feleknek
I
Részletes akcióterületi terv
a RATT részeként vizsgáljuk a környezeti hatásokat is
Megvalósíthatósági tanulmány, környezeti atásvizsgálat, elemzések, melyek megalapozzák a kiindulási adatot; elemzések és szükség esetén adatfelvételek a projekt végén.
A beruházás, vagy a beruházás következtében megnövekvő közlekedés az emberi egészségre jelentős kedvezőtlen hatást is gyakorol. A szempont esetében vizsgálandó, hogy összességében a beruházás által érintett területeken hogyan változik a káros hatásoknak kitett lakosság száma.
3.g) Nyilvánosság számára aktuális környezeti információkhoz való hozzáférés rendszeres és a kötelező mértéken felüli biztosítása
db
4.) A termék-, szolgáltatásfejlesztés során a várható környezeti hatások elemzése megtörténik és a fejlesztés ezek figyelembevételével valósul meg
I/N
5.) A fejlesztés a környezeti hatások tekintetében a hatásviselők számára kedvezőbb helyzetet eredményez
fő
2
0
30.000
valamennyi munkatársunk részt vesz környezettudatosságra irányuló képzésen
174
Számviteli nyilvántartás, számlák vagy költségkalkuláció. A támogatási szerződésben elszámolható költségnek elfogadott környezeti költségek esetében: a projekt elfogadott pénzügyi jelentései.
6.) A fejlesztés időszakában az öko-hatékonyságra, környezet-egészségügyi, környezettudatosságot erősítő feladatokra fordított kiadások
Az adott fejlesztésre nyert támogatási összeg egy részét a fejlesztés tárgyát képező termék vagy szolgáltatás vonatkozásában környezetvédelmi, környezeti nevelési, környezetegészségügyi célú fejlesztésre használják fel.
projekt környezeti célokra fordított költsége
eFt
339.268
projekt költségvetés
projekt összköltsége
eFt
2.020.588
projekt költségvetés
A minősítést nem tervezzük
A tudásmegosztásra irányuló vagy azt tartalmazó projektek esetén a tudásmegosztás tartalma : környezetvédelmi szempontok.
Parkosítás, soft elemek 7.) A létrejövő terméket/szolgáltatást minősíti valamely elfogadott környezeti, fenntarthatósági minősítési rendszer szerint
I/N
N
Tanúsítvány (hazai és/vagy EU-s bejegyzésű akkreditált tanúsító szervezet által kiállítva), Irányítási rendszert szabályozó dokumentumok, feljegyzések
8.) A projekt kiterjed a környezeti, természeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére
I/N
I
Képzési jegyzőkönyv, szakmai anyagok, tananyagok, tanulmányok, értékelő lapok
175
9.) A tudásmegosztás (képzések, műhelyek, konferenciák, megbeszélések stb) választott körülményei környezettudatosságot tükröznek
I/N
I
I
Tervdokumentáció, vonatkozó számlák, beszerzési dokumentációk, tájékoztatók stb.
Helye és módja tekintetében is gondoskodnak: - A hulladékminimalizálásról - Az helyszínül választott intézményben a szelektív hulladékgyűjtésről - Az energiatakarékosságról - Egészséget kímélő foglalkoztatásról (világítás, monitorok kiválasztása, zöld növények, szellőzés stb.) - Az egészséges táplálkozásról - Pihenéshez szükséges zöldfelületről - A kiadványok, oktatási, képzési stb. anyagok újrahasznosított papírra nyomtatásáról - Kerékpártárolásról
10.) BAT technológiát alkalmaz
I/N
I
I
Tanúsítvány
az Elérhető Legjobb Technika (BAT = Best Available Technique) bevezetése és alkalmazása
11.) Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok beszerzésénél
I/N
I
I
közbeszerzési dokumentációk
közbeszerzések során szempontként érvényesítjük
12.) Előnyben részesíti a környezeti menedzsment rendszerrel rendelkező beszállítókat az eszközbeszerzés során/tanácsadó, oktató szervezeteket a szolgáltatás vásárlás során (ezen beszállítók száma)
db
2
4
közbeszerzési dokumentációk
közbeszerzések során szempontként érvényesítjük
13.) Előnyben részesíti a helyi beszállítókat a beszerzéseinél
I/N
I
I
közbeszerzési dokumentációk
közbeszerzések során szempontként érvényesítjük
14.) Az igénybe vett tanácsadás, képzés, emberi erőforrás fejlesztés kiterjed a környezeti, fenntarthatósági ismeretek bővítésére
I/N
I
I
képzési dokumentáció
szoft elemek között szervezet környezetvédelmi napok, szemétszedési akció, parlagfű-irtás
15.) A projekt egyéb fenntarthatóságot szolgáló fejlesztéseket tartalmaz
I/N
I
műszaki dokumentáció
szelektív hulladékgyűjtők elhelyezése
176
16.) Partnerség építés a projekttervezés és végrehajtás során
I/N
17. A projekt megvalósulás helye társadalmi gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található
I/N
18. A beruházás természetvédelmi, értékét, vagy természetvédelmi oltalom alatt álló területet nem érint
I/N
19.) A fejlesztés hozzájárul a tájképi/ településképi/ természeti/ kulturális /építészeti érték vagy értékek megőrzéséhez
I/N
20.) Barnamezős beruházás vagy az igénybe vett terület jelenlegi hasznosítása gazdasági célú
I/N
I
311/2007. (XI.17.) Korm. rend. 4. § (4) szerinti besorolás
311/2007. (XI.17.) Korm. rend. 4. § (4) szerinti besorolás
műszaki dokumentáció
a fejlesztés során történik beavatkozás természetvédelmi célú területen a Fő tér rekonstrukciója során
I
műszaki dokumentáció
A beruházás hozzájárul az egységes, letisztult városkép kialakításához és a parkosításon keresztül minőségi zöldfelület kialakításához
I
műszaki dokumentáció
Barnamezős beruházást nem tervezünk, az akcióterületen jelentős a gazdasági tevékenységet folytató egységek száma
Építési engedély, valamint a megvalósulás dokumentációi
Építési beruházás esetében az építési engedélyben meghatározásra kerül az előírt minimális zöldfelület nagysága. Az ennél nagyobb terület zöldfelületi fejlesztését vállalók többletpontot kapnak. Fontos az is, hogy az építési és felvonulási területek foglalása ne járjon meglévő zöldfelület igénybevételével.
I
N
I
21. A projekt során többlet zöldfelület fejlesztés valósul meg az előírt minimális zöldfelületi arányhoz képest :
a létrejövő zöldfelület nagysága
m2
2070
2740
műszaki dokumentáció
az előírt minimális zöldfelület
m2
2288
2288
műszaki dokumentáció
Parkosítás és zöldfelület rendezés zöldfelület növekedést eredményez
22.) A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése
I/N
N
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
23.) A fenntartható mobilitás biztosítása a települési funkciók megfelelő tervezésével (településtervezés)
I/N
N
N
nem vállaltuk
nem vállaltuk
24.) Helyszínválasztáskor környezetbarát közlekedési (elérhetőségi) szempontok érvényesítése
I/N
I
I
műszaki dokumentáció
Forgalomcsillapított és forgalomtól elzárt övezetek betervezése a projektbe
177
Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói vízdíj számlák, erre vonatkozó számítások
25. Fajlagos vízfelhasználás csökkentése
teljes vízfelhasználás
m3
480
400
vízszámlák
termelés v. szolgáltatás egysége
fő
96
96
dolgozói létszám
Teljes vízfelhasználás számításánál nem csak a pályázó tevékenységénél (termelésnél/kivitelezésnél) közvetlenül felhasznált vízfogyasztást kell beszámítani, hanem a közvetett vízfogyasztást is. Ilyen az irodákban, külterületen stb. használt vízmennyiség. vállaltunk csökkentést
26. Fajlagos energiafelhasználás csökkentése
Vállalati nyilvántartások, szolgáltatói energia számlák, erre vonatkozó számítások
A szempont célja, hogy a pályázó minimalizálja az energia igényét, ezzel biztosítva az ökohatékonyságot: legalább az egységnyi termékre jutó energiafelhasználást.
kWh
5850
5000
közüzemi számlák
A beruházás során alkalmazott energiatakarékos megoldások energiafelhasználás-csökkenést eredményeznek.
termelés v. szolgáltatás egysége
fő
96
96
munkaszerződések
Jelenlegi dolgozói összlétszám
27.) Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma
db
0
2
műszaki dokumentáció
Fő utca 5-7-9. és a mozi épülete
kWh
0
20
közüzemi számlák
A beruházás során alkalmazott energiatakarékos megoldások energiafelhasználás-csökkenést eredményeznek.
0
0 nem vállaltuk
nem vállaltuk
fő
0
0
0
0 nem vállaltuk
nem vállaltuk
0
0
teljes energiafelhasználás
28.) Energiatakarékos fényforrásokkal, valamint A vagy A+ energiahatékonysági minősítéssel bíró eszközökkel elért megtakarítás II. Fenntartható fejlődést szolgáló megvalósítás és fenntartás 29.) Fajlagos anyagfelhasználás csökkentése Alapanyag termelés egysége 30.) Fajlagos csomagolóanyag mennyiségének csökkentése csomagolóanyag mennyiség termelés egysége
fő
178
31.) Megújuló energia arányának növelése a teljes energiafelhasználáson belül
megújuló energia felhasználás
teljes energiafelhasználás 32.) Kombinált valamint anyag- és energiatakarékos irodatechnikai készülékek beszerzése és alkalmazása
kWh
0
100
közüzemi számlák
A beruházás során alkalmazott energiatakarékos megoldások energiafelhasználás-csökkenést eredményeznek. A beruházás során alkalmazott energiatakarékos megoldások energiafelhasználás-csökkenést eredményeznek.
kWh
5850
5000
közüzemi számlák
db
0
2
számlák
33.) Hasznosításra átadott hulladék arányának növelése
Értékesítési számlák, szállítólevelek, jegyek
A termelés, szolgáltatás, közszolgáltatás, vagy rendes napi működés során keletkező hulladék más termék alapanyagául szolgálhat, ezzel csökkentve a lerakásra/égetésre kerülő hulladék mennyiségét. Figyelembe vehető a hasznosító koordináló szervezetnek átadott hulladék is. Számítása: újrahasznosítható hulladék mennyisége/ a szervezetnél termelt összes hulladék mennyisége
hasznosításra átadott hulladék mennyisége
t
0
20
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
összes hulladék mennyisége
t
200
160
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
A beruházás során alkalmazott megoldások hulladékcsökkenést eredményeznek.
másodlagos alapanyag
t
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
összes alapanyag
t
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
I/N
I
I
számlák az újrahasznosított papírról
a projekt lebonyolítása során törekszünk az újrahasznosított papír használatára.
34.) Másodlagos alapanyag-felhasználás arányának növelése a teljes alapanyag felhasználáson belül
35.) Újrahasznosított papír használat az irodai és nyomdai munkák során
179
36.) Közúti szállítás intenzitásának csökkentése közúti árutonna
km
0
0
összes árutonna
km
0
0
37.) Gépkocsi használat csökkentése
db
0
2
38.) Élő utcák fejlesztése belterületen, külterületen a közutak mentén az élőhelyek védelmét és a környezetszennyezés mérséklésének megfelelő erdősávok és cserjék telepítése (ha nem kötelező)
km
1
1
39.)A létesítés, építés ideiglenes helyigényét és hatásterületét minimalizálja
I/N
40.) A létrejövő létesítmény környezetében a forgalomnövekedést okozó útvonalakon terheléscsillapító intézkedések történnek
I/N
41.) Felhasznált veszélyes anyag mennyiség csökkentése, helyettesítés nem veszélyes, kevésbé veszélyes anyagokra
kg
I
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
műszaki dokumentáció
Közpark, sétálóutca kialakítása a településrendezési tervnek megfelelően
I
műszaki dokumentáció
A megvalósítás során a beruházással érintett helyrajzi számokon kívül más területet az építkezések nem vesznek igénybe
I
műszaki dokumentáció
forgalomcsillapított övezetet hozunk létre, ami pozitív környezeti hatásokkal jár
10
műszaki leírás
környezetbarát technológiák alkalmazása az építkezés során
Hulladék nyilvántartások, szállítólevelek, jegyek, belső anyagforgalmakat leíró és ellenőrző dokumentumok.
A szempont célja a hulladék keletkezés csökkentése, illetve a keletkező hulladékok hasznosítása. A hulladék nyilvántartások év végi összesítéséből meghatározható a veszélyes és nem veszélyes hulladékok esetében a hasznosításra, égetésre, lerakásra átadott hulladékok mennyisége.
42.) Ártalmatlanításra kerülő hulladék arányának csökkentése
ártalmatlanításra kerülő hulladék
t
12
20 hulladék elszállítására vonatkozó számlák
összes hulladék mennyisége
t
200
160
43.) Összes keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése
t
200
160
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
A beruházás során alkalmazott megoldások hulladékcsökkenést eredményeznek. A beruházás során alkalmazott megoldások hulladékcsökkenést eredményeznek.
180
44.) Veszélyes hulladék arányának csökkentése a keletkezett összes hulladék mennyiségének arányában 45.) Üvegházhatású anyagok kibocsátásának csökkentése (CO2e)
t
12
8
t/év
2
1,8
46.) Fajlagos szennyvízkibocsátás csökkentése
hulladék elszállítására vonatkozó számlák
A beruházás során alkalmazott megoldások hulladékcsökkenést eredményeznek.
Követelmény a meglévő jogszabályok alapján ismert számítási szabályok szerinti és évente megismételt kibocsátás számítás.
A légszennyező anyagok közül kiemelten fontos a globális felmelegedést fokozó gázok, elsősorban a szén-dioxid (CO2) kibocsátás csökkentése. Azoknál a fejlesztéseknél, ahol a pályázat értékelésének más elemeiben (jogosultság, szakmai értékelés) ez a szempont már érvényesül, horizontálisan nem értékelik.
összes szennyvíz
t
0
0
nem vállaltuk
termelés v. szolgáltatás egysége
fő
0
0
nem vállaltuk
kg
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
alkalom
1
1
Környezetvédelmi program
Környezetvédelmi program felülvizsgálata
49.) Egészséges, helyi- vagy bio-élelmiszerek alkalmazása az étkeztetésben
I/N
I
I
Felvásárlási jegy
Helyi kistermelők által megtermelt élelmiszerek, gyümölcsök közétkeztetésbe való bevonása
50.) Béren kívüli (közérzetjavító) rekreációs, egészségügyi juttatások mértékének növelése
eFt/év
0
10
51.) Egészségmegőrző munkahelyi feltételek javítása (világítás, ergonómia, beltéri levegőminőség stb.) érdekében vagy a jogszabályi előírásokon felül munkaegészségügyi és -biztonsági tárgyi eszköz beszerzés
eFt/év
0
10
nem vállaltuk 47.) Szennyvizek szennyezőanyag tartalmának csökkentése (nehézfémek, veszélyes anyagok, KOI, BOI) 48.) Rendszeres környezet-egészségügyi kockázat értékelések készítése vagy gyakoriságának növelése
181
52.) Tömegközlekedést használó (támogatott) munkavállalóak, kedvezményezettek számának növelése a helyi munkavállalók arányának szinten tartásával
fő
0
5
pénztárbizonylat
dolgozói bérlettámogatás
53.) Többletszolgáltatások, kedvezmények nyújtása a helyi lakosságnak
I/N
I
I
Lakossági elégedettségmérés
Ügyfél-elégedettség mérését szolgáló kérdőív készítése és kiértékelése
Munkaügyi nyilvántartások
A fenntartható társadalom fontos eleme a helyi munkaerő foglalkoztatása, a helyi igények kielégítése. A szempont számítása: A pályázó szervezet kistérségében állandó lakhellyel rendelkező és a pályázó szervezettel munkaviszonyban lévő emberek aránya a teljes munkavállalói létszámhoz viszonyítva.
54.) A kistérségben élők foglalkoztatottságának növelése
kistérségben élő foglalkoztatottak száma
fő
10
12
munkaszerződések
a foglalkoztatottak száma
fő
96
96
munkaszerződések
55.) Az átlagos fizetés növelése a minimálbérhez viszonyítva
eFt
0
5
fizetési jegyzékek
56.) Önkéntes gondnokság: működési területen a kulturált, tiszta környezet fenntartásának segítése (ellátott terület nagysága)
m2
0
200
Foglalkoztatotti kimutatások, jelentések
Soft elem, közmunka program, parkosítás
helyi energia felhasználása
kWh
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
teljes energiafelhasználás
kWh
0
0
nem vállaltuk
nem vállaltuk
nem vállaltunk növekedést, ez a kiinduló adat
57.) Helyben (max. kistérségi szinten) rendelkezésre álló energia használata
182
58.) A társadalmi bizalom szintjének növekedését szolgáló megoldások száma
db
1
2
panaszkönyv az ügyfélszolgálaton, projekt jelentések, szmsz nyilvánosságra hozatala
panaszkönyv az ügyfélszolgálaton, projekt jelentések szmsz nyilvánosságra hozatala
59.) Környezeti szponzorálások
eFt
0
100
támogatás igazolása
Környezetvédelmi Egyesület támogatása
db/év
1
2
környezettudatok akciók dokumentálása
szoft elemek között szervezet környezetvédelmi napok, szemétszedési akció, parlagfű-irtás
60.) Partnerei vagy társadalmi környezete számára szervezett környezettudatos vagy fenntarthatóság tanulásával kapcsolatos akciók
A fentiek alapján projektünk legfontosabb környezeti hatásai a következők: o parkosítás, zöldfelületek kialakítása révén jobb környezeti feltételek teremtése o szelektív hulladékgyűjtés kialakítása a fejlesztéssel érintett területen o zöld akciók, a soft elemek kapcsán környezeti nevelés, környezettudatos életmód elterjesztése o középületek energiahatékonysági korszerűsítése révén energia-megtakarítás o forgalomcsillapított övezet/sétálóutca kialakítása révén a belváros zajszennyezettségének, levegő-szennyezettségének csökkentése. Összességében elmondható, hogy a tervezett fejlesztések – a környezeti hatások szempontjából - kedvező módon befolyásolják a város fejlődését, hozzásegítenek az élhetőbb, emberközpontú környezet kialakítását figyelembe véve a környezetvédelmi, energiatakarékossági és a hulladékgazdálkodási szempontokat is messzemenőkig figyelembe véve. 7. Kockázatok elemzése A kockázatelemzést két területre kell osztani: egyrészt vannak a megvalósítással kapcsolatos kockázatok, vagyis azok, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a projekt a végrehajtás szakaszába érkezik, és az outputindikátorok elérését veszélyeztetik. A másik terület pedig az eredményekre, hatásokra vonatkozó kockázatelemzés. Itt vizsgáljuk meg azt, hogy a projekt által kitűzött hatások elérését milyen kockázatok befolyásolják. •
MEGVALÓSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK
A kockázatelemzés e részének célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják.
183
A bekövetkezés valószínűsége Kicsi
Közepes
Nagy
Hatása a projekt céljaira Nagy Kicsi Kicsi
Közepes
Közepes Közepes
A projekt a meghatározott időkereten belül szakszerűen nem valósítható meg Ágazati inflációs prognózisok nem helytállóak A projekt tervezése során tervezett új munkahelyekre az álláskeresők nem jelentkeznek A tervezett szolgáltatások a piacon tervezett költségkereten belül a megfelelő időben nem beszerezhetők A tájékoztatási tevékenységben megcélzott célcsoport a tervezett kommunikációs eszközök igénybevételével nem érhető el A személyi feltételek előre nem látható megváltozásának lehetősége Az építési munkálatok során előre nem látható akadályok felmerülése Más kapcsolódó (szinergikus) projektek előkészítésének vagy megvalósításának elmaradása
Közepes
Közepes Nagy Nagy Nagy Nagy
Partnerek eltérő álláspontja stratégiai kérdések meghozatala során A meghirdetett közbeszerzési eljárásokra nem jelentkeznek ajánlattevők A projekt pályázati finanszírozási forrása nem folyamatos Az építési beruházás követően a szakhatóság nem adja ki a használatbavételi engedélyt
184
Kockázatok kezelése A projekt a meghatározott időkereten belül szakszerűen nem valósítható meg
A tervezés során az előkészítés fázisában az egyes munkafolyamatok teljes körű számbavétele megtörtént, az építési munkák megkezdésénél figyelembe vettük a szezonális (tél) jellemzőkből fakadó időkeretet módosító tényezőket, a pályázati megvalósításba átlagosan 5%-nyi időkeret-tartalékot építettünk be.
Ágazati inflációs prognózisok nem helytállóak (építőipar)
A költségvetés elkészítése során nagy tapasztalattal rendelkező építési szakértőt, illetve kivitelezőt kértünk fel a költségkiírások elkészítésre, aki a tervezett inflációs prognózisok alapulvételével járt el (az építőipari inflációs prognózisok jelentős mértékben nem térnek el a normál fogyasztói kosár alapján mért inflációtól, sőt a jelentős versenyhelyzet miatt azt az elmúlt években alulmúlta).
A projekt tervezése során betervezett új munkahelyekre az álláskeresők nem jelentkeznek
A tervezett új munkakörök javadalmazási viszonyai megfelelők (vendéglátó egységek), jelenleg is van munkaképes korú munkát vállalni igyekvő helybéli hasonló feladatok ellátásra vállalkozva.
A tervezett szolgáltatások az adott piacon a tervezett időkereten és költségkereten belül nem szerezhetők be
A projekt keretében megvalósuló fejlesztések nehezen elérhető szakismeretet nem igényelnek, a költségek tervezése során árajánlatokkal támasztottuk alá költségbecslésünket.
A tervezett tájékoztatási tevékenységgel megcélzott célcsoportok a tervezett kommunikációs eszközökkel nem érhetők el
A tájékoztatással és nyilvánossági feladatokkal kapcsolatos tapasztalatok szerint a vállalt nagyságrendben a célcsoportok elérhetők, lehetőség van alternatív kommunikációs csatornák (pl. szórólap) alkalmazására is.
Települési-kistérségi fejlődési adatok az országos-regionáliskistérségi prognózisoktól jelentősen eltérnek
Szinergikus hatásokat eredményező térségi szintű fejlesztési projektek ösztönzése, partnerség építése az esetleges kedvezőtlen tendenciák ellensúlyozására.
A személyi feltételek előre nem látható megváltozásának lehetősége
A projektmenedzsment tagjai a szerződéskötő hatóság engedélyével megváltoztathatók.
185
Az építési munkálatok során előre nem látható akadályok felmerülése Partnerek eltérő álláspontja stratégiai kérdések meghozatala során A meghirdetett közbeszerzési eljárásokra nem jelentkeznek ajánlattevők
Gondos előkészítés, tartalék időkeretek beépítése a tervezés során (5%)
Megelőző egyeztetések révén a partnerek együttgondolkodásának, a fejlesztési célokkal történő azonosulásnak biztosítása esetleges érdekellentét kezelése. A megvalósítás során a partnerek folyamatos tájékoztatása a projekt előrehaladásáról. Építési beruházásokra vonatkozóan a projekt jellege miatt az átlagosnál nagyobb jelentkezési kedv várható.
A projekt pályázati finanszírozási forrása nem folyamatos
Gondos likviditási tervek készítése, megfelelő finanszírozási mód választása, előleg felvétele.
Az építési beruházást követően a szakhatóság nem adja ki a használatbavételi engedélyt
Különös figyelmet fordítunk a beruházás megvalósítási gondosságára, a műszaki vezető mellett szakértő műszaki ellenőr alkalmazása.
•
EREDMÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATOK
Cél annak vizsgálata, hogy az akcióterületi terv által megvalósítani kívánt tevékenységekben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetleg befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit. A bekövetkezés valószínűsége Kicsi
Közepes
Nagy
Hatása a projekt eredményeire Közepes Nagy
A magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések elmaradnak A közszféra által megvalósítani kívánt
186
Közepes Közepes Közepes Közepes
fejlesztések elmaradnak A térségben növekszik az elvándorlás A térségben növekszik a munkanélküliség, ezáltal csökken a fizetőképes kereslet Pápa/a térség vonzereje csökken A térség gazdasági versenyképessége csökken
Kockázatok kezelése A magánszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések elmaradnak
A város a fejlesztési stratégiájának készítése során folyamatos megbeszéléseket és egyeztetéseket tartott a magánszféra képviselőivel. Az elkészült igényfelmérés alapján elmondható, hogy a magánszféra által igény mutatkozik a fejlesztésekre, illetve a város különböző befektetést ösztönző akciókkal igyekszik a magánszféra fejlesztési terveinek megvalósítását előremozdítani.
A közszféra által megvalósítani kívánt fejlesztések elmaradnak
Minden fejlesztési terv tudatosan átgondolt és tervezett folyamat eredményeként született, a város az IVSben meghatározott ütemezés szerint hajtja végre a projekteket.
A térségben növekszik az elvándorlás
Az elvándorlási arány jelenleg alacsony. A megvalósuló fejlesztések révén növekszik a város gazdasági teljesítő képessége, kibővülnek szolgáltató funkciói, erősödik kistérségi központ szerepe, nő az itt lakók identitástudata. Ezen tendenciák az elvándorlás ellenében hatnak.
A térségben növekszik a munkanélküliség, ezáltal csökken a fizetőképes kereslet
A térség munkanélküliségi adatai jelenleg az országos átlagnál kedvezőbbnek mondhatók. A régió kedvelt a külföldi, főleg Nyugat-Európai befektetők között. A kockázat befektetés-ösztönző politikával csökkenthető.
Pápa/a térség vonzereje csökken
A térség turisztikai vonzereje az elmúlt években folyamatos növekedést mutat. Komplexebbé váló turisztikai kínálat növeli az átlagos tartózkodási időt, a város ismertsége hatékony városmarketing akciókkal növelhető.
A térség gazdasági versenyképessége csökken
Az Önkormányzat által kialakított befektetés és foglalkoztatás ösztönző politika segítségével mérsékelhető.
187
Az akcióterületi fejlesztésekkel kapcsolatban összességében a következő kockázatok merülhetnek fel:
Sorszám
Kockázat megnevezése
1.
A tervezett fejlesztések engedélyeztetése akadályokba ütközik
2.
A tervezett fejlesztésekhez szükséges pályázati támogatás megszerzése akadályokba ütközik, elmarad
3.
Megvalósítás, kivitelezés időbeli tolódása
4.
Lakossági ellenállás a projekttel szemben
5.
Pénzügyi, finanszírozási kockázatok
Bekövetkezés valószínűsége
Hatása a projekt céljaira
Kockázat kiküszübölése
Kicsi
Nagy
Folyamatos egyeztetés az illetékes szakhatóságokkal az előkészítés és megvalósítás során
Kicsi
Nagy
Megfelelő tapasztalattal rendelkező szakértők kiválasztása, a projektfejlesztés során előírt követelmények és határidők teljesítése
Közepes
Közepes
Gondos előkészítés, tervezés, ütemezés és a megfelelő kivitelező kiválasztása
Kicsi
Közepes
Folyamatos partnerségi egyeztetés a lakossággal, tájékoztatás, civil fórumok szervezése
Közepes
Nagy
Költségtervezés részletes árajánlatok és átgondolt költségvetés alapján
188
6.
A fejlesztések kihasználtsága nem megfelelő
7.
Közbeszerzési eljárás lefolytatása sikertelen, nehézségekbe ütközik
8.
Beszállítók munkájának kockázata
Közepes
Közepes
Kommunikációs és marketingterv gondos kidolgozása és végrehajtása, a lakosság folyamatos tájékoztatása és lakossági igényfelmérés készítése a projekttervezés során
Kicsi
Közepes
Közbeszerzési szakértő alkalmazása, a Kbt. változásainak folyamatos figyelemmel kísérése
Közepes
Minőségi referenciákkal, sokéves tapasztalattal rendelkező beszállítók kiválasztása
Közepes
Az akcióterületi fejlesztések kockázatai 1. A tervezett fejlesztések engedélyeztetésének csúszása, azok akadályba ütközésének bekövetkezési valószínűsége kicsi, viszont a hatása jelentős lenne a projektre vonatkozóan. Ezen engedélyek nélkül ugyanis a beruházások megvalósítása késhet, a projekt időben csúszhat. Ennek kiküszöbölésére az Önkormányzat, mint projektgazda már az előkészítési szakaszban és a projektfejlesztési időszakban is folyamatosan egyeztetett az illetékes hatóságokkal és szem előtt tartja a vonatkozó szabályozásokat. A projektben résztvevő szakemberek folyamatos konzultációja, tapasztalatcseréje szintén segít a kockázat kiküszöbölésében, valamint ehhez járul hozzá a projektfejlesztési időszakban betartandó mérföldkövek követelményrendszere is. 2. Ha a fejlesztésekhez szükséges európai uniós pályázati támogatás elmaradna, akkor veszélybe kerülne a megvalósítás, hiszen az Önkormányzat számára ekkora volumenű beruházás megvalósítása túl magas terhet jelentene. Az előzetes támogatói döntés birtokában megfelelő felkészüléssel, a határidők pontos betartásával és a projektfejlesztési időszakban előírt követelmények maradéktalan teljesítésével ennek a problémának a kockázata minimalizálható. A város ezen kockázat kiküszöbölése érdekében a projektfejlesztési időszakban az előkészítési- és pályázatkészítési időszakhoz hasonlóan külső szakértőket bíz meg. 3. Megvalósítás, kivitelezési időbeli tolódása egyrészt adódhat a likviditási problémákból, a kivitelezők hibájából, időjárási viszontagságokból és egyéb nem várt körülményekből egyaránt. A kockázat bizonyos mértékben kezelhető a kivitelező gondos
189
kiválasztásával, a közbeszerzési eljárások előzetes lefolytatásával, valamint gondos projektütemterv összeállításával. A legnagyobb kockázatot jelenleg a régészeti feltárás jelenti a projektünkben, hiszen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal/Szakszolgálat végzi ezeket a feltárásokat. Jelenleg az örökségvédelmi hatástanulmány elkészült a fejlesztéssel érintett területre, azonban az nem világos, milyen idő- és költségigényt jelent majd a feltárás. Ezért a projektben tartalék-időkeretet terveztünk, és a jelenlegi ütemezés nem használja ki a megvalósításra rendelkezésre álló 24 hónapos intervallumot sem. 4. Kockázati tényezőként merülhet fel a lakossági ellenállás a projekttel szemben. Ennek megelőzéseképpen a lakosság véleményének feltérképezése már az előkészítési szakaszban megkezdődött, kérdőíves formában. A folyamatos lakossági tájékoztatás és egyeztetés a későbbiekben is megmaradt a projektfejlesztés teljes ideje alatt is, különböző lakossági-, civil- és vállalkozói fórumok keretében, illetve a helyi médiumok bevonásával. A projekt kapcsán külön költségkeret szolgálja a lakosság tájékoztatását. 5. A pénzügyi, finanszírozási kockázat nagy hatással lehet a projektre, ezért figyelemmel kísérése kiemelt fontosságú. Mivel a költségek összeállítása előzetesen csak becslés alapján történt meg, ezért a projekt megvalósítási időszak elhúzódása esetén a megvalósítás végére a költségek indokolatlanul megnövekedhetnek. Ennek kiküszöbölése bizonyos mértékben a már idejekorán átgondolt tervezői költségkiírások, kivitelezői árajánlat és az egyes szolgáltatások díjazásának alátámasztásául szolgáló árajánlatok megfelelő összeállításával lehetséges. 6. A kihasználtság biztosítása a működés fenntarthatósága miatt kiemelkedő fontosságú, ezért már a kezdetektől fogva alapos kommunikációs és marketingterv kidolgozása szükséges, amit a projektfejlesztési időszakban a Közreműködő Szervezet a projektgazdától megkövetelt. A kötelezően előírt tájékoztatási és kommunikációs teendők mellett szükséges civil szervezetekkel és a vállalkozásokkal való együttműködés, véleményük kikérése, míg lakossági igényfelmérés segítségével az egyes projektelemek szükségessége és beruházási pontok kihasználtsága is jól tervezhető. 7. A közbeszerzési eljárás sikertelenségének kockázatát minimalizálja, hogy a projektgazda a legkockázatosabb beszerzés (építési kivitelezés) előtt árajánlatot szerzett be. A közbeszerzési törvény változásainak folyamatos figyelemmel kísérése és szükség esetén az egyes eljárásokba történő gyors beavatkozás kulcseleme lehet a kockázat kiküszöbölésének. Külső körülmény és ezáltal az Önkormányzatnak nincs is befolyása arra az esetre, ha az egyes eljárások során, az ajánlattételi felhívást követően nem, vagy nem megfelelő ajánlatok érkeznek és így az eljárást nem követi sikeres eredményhirdetés. 8. A beszállítók munkájának kockázata közepes mértékben befolyásolhatja a projekt sikerességét, viszont ha nem megfelelő minőségű munkát végeznek, arra csak a megvalósítási szakaszban derülhet fény. Az egyes szállítók, vállalkozók kiválasztásánál ezért elsőrendű szempont a többéves tapasztalat, és a meghatározott referenciaigazolások kérése, megelőzendő a fenti problémák felmerülését.
190
8. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Lásd a mellékletben elhelyezett GANTT-diagrammot.
Előkészítés Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése Előzetes ATT készítése Részletes ATT készítése Örökségvédelmi Hatástanulmány Előzetes régészeti feltárás Tanulmánytervek készítése Engedélyes tervek készítése Kiviteli szintű tervek készítése Közbeszerzési eljárások Rehabilitációs szaktanácsadás
A tevékenységek ütemezése 2007 2008 2009 2010 2011 2012 XII.20. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. 1. 2. 3. 4. után X x x x x x x x x x x x
Végrehajtás Projektmenedzsmenti tevékenység
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Gazdasági funkció Filmszínház megújítása
X
Fő u. 5. számú épületében a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont, rendezvényterem kialakítása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Közösségi funkció Fő utca 7-es épület pinceszintjében Civil és Nemzetiségi Klubhelyiség létrehozása Városi funkció
191
Fő tér közterület rehabilitációja A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a térvilágítás és az épület díszvilágítás kiépítése A Fő tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a terület közműhálózatának rekonstrukciója
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein Közszféra funkció Fő u. 5-7-9-es épületegyüttes KÖZSZFÉRA funkcióhoz kapcsolódó átalakítása
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Épített és természeti értékek védelmét erősítő tevékenységek
Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ESZA típusú) Előadás sorozat, vetélkedők, hangverseny rendezése a Fő tér kapcsán
X
Harcművészeti bemutató, népi játékok megismertetése a résztvevők bevonásával
X
Kézműves vásár és mesterség bemutató
X
Barokk esküvői menet
X
Kortörténeti kiállítás – a Pápai Történelmi Játékok 15 éve
X
Barokk esküvői pár kiválasztása vetélkedő
X
Lovasrendezvény a Fő téren
X
Pápai Dalos Találkozó
X
Első Fő téri Kutyakorzó
X
Pápai Barokk Nap
X
Egy (megújuló) Belváros képei - kiállítás
X
X
X
X
X
X
192
Szabadtéri hangverseny
X
X
Várostörténeti, hagyományőr-ző gyermekrendezvények
X
X
X
„Ilyen az én városom” rajzpályázat
X
X
X
Civil Majális
X
Zöld Disco
X
Pápai Folklór forgatag
X
Kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek (ERFA típusú) Tevékenység I. Önmagában nem támogatható (a projekt egészére vonatkozó) tevékenységek Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása A beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek
X
X
Városmarketing akciók
9. Az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során lezajlott partnerségi egyeztetések Az első fordulós pályázat benyújtását megelőzően Jelen akcióterületi terv előzetes verziójának készítése párhuzamosan zajlott az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezési folyamatával. Több, az IVS-hez kapcsolódó partnerségi egyeztetés egyaránt szolgált az akcióterületi fejlesztések igényfelméréséül, megalapozásául. Így a fenti célt szolgálta a 2007 szeptemberében tartott, IVS-hez, ATT-hez készült kérdőíves kutatás: a lakossági vélemények felmérésének alapvető célja az volt, hogy az önkormányzat és a szakértők közreműködésével felvázolt fejlesztési tervről, az abban szereplő elképzelésekről megkérdezzük a lakosság véleményét, majd az eredmények alapján a szükséges módosításokat elvégezzük a véglegesítés előtt álló programon. A felmérés során azt is vizsgálni kívántuk, hogy melyek azok a szűk keresztmetszetek és problémák a városban, amelyek a
193
lakosság szerint beavatkozást igényelnek, és így a városfejlesztési stratégiát, vagy az akciótervet gazdagíthatják. Végül, de nem utolsó sorban a városvezetés számára fontos információkat is szerettünk volna a kutatás során begyűjteni. Az adatfelvétel 2007. szeptember 13-19. között, egy összefüggő négy napos periódusban történt. A megkérdezések strukturált kérdőív segítségével folytak célunk a 18 év feletti pápai népesség 500 fős mintájának lekérdezése volt. A felméréshez kvótás mintavételi technikát alkalmaztunk, amely során három ismérvre kellett figyelniük a kérdezőbiztosoknak: a nem, a kor és a városon belüli lakhely. A felmérés eredményeit az IVS melléklete foglalja össze részletesen, legfontosabb üzenete azonban az, hogy a megkérdezettek az Eszterházy KastélyBelső Várkert megújítása után második helyre sorolták a Belváros rekonstrukciójának fontosságát. A Képviselőtestület 2007. szeptember 25-én Közmeghallgatást tartott, ennek jegyzőkönyvét szintén az IVS mellékletében helyeztük el. A közmeghallgatáson a helyi médiumok képviselői is részt vettek.
A két forduló közötti partnerségi egyeztetések
A feltételes támogatási döntést követően Pápa Város Önkormányzata a projektfejlesztési időszakban is folytatta a partnerségi egyeztetések sorát, hogy a fejlesztéseket szélesebb körben megismertesse a lakossággal, illetve a szakmai közönséggel. A partnerségi egyeztetések alapvetően három célcsoportra irányultak: 1. A lakosság tájékoztatására, véleményük meghallgatására A pápaiakat a városvezetés több csatornán és fórumon keresztül tájékoztatta a fejlesztések céljáról, állásáról: - 2009. május 21-én a város Fő terén közmeghallgatást tartottak, melynek keretében ismertették és kivetítők segítségével meg is jelenítették a tervezett fejlesztéseket. - A helyi médiumokban folyamatosan beszámoltak a fejlesztések állásáról, rendszeresen jelentettek meg híreket a tervezett forgalmi változásokról, a beruházás eredményeiről. (Ezekből csatoltunk szemelvényeket a mellékletben). Az érintett médiumok: Pápa és Vidéke Hírlap, Pápa Városi Televízió, papa-ma.hu stb.) - Az internetes felületeken működő fórumokon a lakosság, internet-használók is megjegyzéseket tehettek a fejlesztésekhez, melyeket a projektfejlesztés során figyelemmel kísértünk. (pl. papa-ma.hu cikkjei kapcsán megjelenő kommentárok) - A részletes akcióterületi terv fejlesztési igényeinek megalapozását újabb a lakosság körében végzett igényfelmérés keretében végeztük el 2009 októberében 150 fős mintán. A felmérés eredményét az igényfelmérés fejezetben ismertettük részletesen.
194
2. A civil szervezetek bevonására a projektbe, aktivizálásuk - A fenti célok érdekében Pápa nyílt pályázatot hirdetett meg, aminek keretében versenyeztette meg civiljeit a belvárosi programsorozat lebonyolítására, soft elemek megvalósítására. - Külön felmérést készített civil szervezetei körében arról, hogy milyen igények mutatkoznak a Civil Klubra.
3. A szakmai közösség tájékoztatására, szakmai diskurzus megszervezésére a projekt tevékenységeit illetően „A római barokktól egy kisvárosi főtér rekonstrukciójáig” címmel - előadásokat tartottak hétfőnként 19 órakor az Esti Kornél Kávéházban november 2. és december 7. között. Az előadássorozat az alábbi témákat érintette: november 02.:Nyugat-dunántúli városok terei Dr. Winkler Gábor: pápai főépítész november 09.: Eszterházy Károly és Pápa Bardi Terézia: művészettörténész, Műemlékek Állami Gondnoksága november 16.:Az Eszterházy birtokrendszer a XVIII. században Dr. László Péter: történész, nyugalmazott múzeumigazgató november 23.:Főterünkről levéltáros szemmel Somfai Balázs : Pápai Levéltár Vezető november 30.: Római barokk városi terek Dr. Krähling János: építész, BME ÉPK, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék december 07.: A barokk Fő tér rekonstrukciója Mezei László: építész, Mezei Építész Műhely
A projekt végrehajtása során tervezett partnerségi akciók Mint az a fentiekből is látható, Pápa városát, az itt élőket, civil szervezeteket és szakmai közösséget valóban „megmozgatta” a projekt, kiváltotta érdeklődésüket, ötleteket adott új rendezvények, programok megszervezéséhez, lehetőséget adott szakmai viták lefolytatására, és már a projektfejlesztési időszakban is jelentősnek tekinthető azon akciók és megnyilvánulások száma, melyekkel a helyiek kifejezik Pápához való kötődésüket, saját értékeik, hagyományaik iránti ragaszkodásukat.
195
A projekt megvalósításának időszakában is cél ennek az aktivitásnak a fenntartása, ezért rendszeres fórumokon, közmeghallgatásokon fogjuk a lakosságot tájékoztatni (átlagosan kéthavonta), továbbra is igénybe vesszük a helyi médiumok nyújtotta tájékoztatási lehetőségeket. A projekt kapcsán a 12. fejezetben tervezett és megvalósításra kerülő kommunikációs program is e célt szolgálja, ennek költségei a projekt keretében elszámolásra kerülnek. Emellett a soft elemek megvalósításától is reméljük a lakossági aktivitás fokozását, számítunk a fentiekben bemutatott önkéntes kezdeményezésekre is, melyet a pályázó, Pápa Város Önkormányzata pártfogolni fog.
10. Pénzügyi terv 10.1 Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve Jelen fejezetben ismertetjük az akcióterületen tervezett valamennyi fejlesztés becsült értékét, valamint a KDOP-3.1.1/A-2008-0001 pályázat kapcsán tervezett beavatkozás átfogó pénzügyi tervét.
Projekt megnevezése 1.1. Kossuth utca közterületeinek rendezése 1.2. Pápai Áruház területének revitalizációja 1.3. Március 15. tér közterületeinek rendezése 1.4. Filmszínház épületének és környezetének rekonstrukciója 1.5. Szent István u. 12 sz. alatti épület és környezetének rekonstrukciója 1.6. Zsinagóga épületegyüttes rekonstrukciója 1.7. Ferences kolostor rekonstrukciója 1.8. Fő tér közterületeinek rendezése 1.9. Fő utca közterületeinek rendezése 1.10. Petőfi Sándor utca közterületeinek rendezése 1.11. Csáky u. csomópont közterület rendezése 1.12. Korvin u. – Irhás u. közterületeinek rendezése 1.13. Fő u. 24-25. térfalak rendezése 1.14. Buszpályaudvar és városi piac közterületeinek rendezése 1.15. Buszpályaudvar főépület rekonstrukciója 1.16. Pálos tér közterületeinek rendezése Az akcióterületen megvalósítani kívánt beruházások együttes értéke az IVS becslése alapján meghaladja a 8,8 Md Forintot.
Indikatív költségbecslés (Ft) 311.200.000 323.100.000 165.600.000 250.400.000 790.000.000 2.152.000.000 416.434.000 948.000.000 223.500.000 147.900.000 113.200.000 32.900.000 92.500.000 1.195.000.000 141.691.000 84.800.000
196
1.17. Böröczky domb közterületeinek rendezése 1.18. Anna tér közterületeinek rendezése 1.19. Vásár utca közterületeinek rendezése 1.23. Gróf Esterházy Kórház rekonstrukciója 4.2. A Türr István Gimnázium rekonstrukciója Összesen
115.000.000 79.000.000 107.100.000 4.726.400.000 1.218.293.000 8.800.518.000
A jelen pályázat keretében megvalósítani kívánt fejlesztés adatai a következők: Kiadási oldal: Előkészítési költségek (tervezés, közbeszerzés, háttértanulmányok) Városfejlesztési társaság működési költségei Építési és Terület-előkészítési költségek Soft elemek költségei Szolgáltatások költségei Pályázatban el nem számolható fejlesztések költsége (jégpálya, egyházi ingatlan fejlesztése, buszmegálló kialakítása)
ÖSSZEG 106.647.500 37.110.059 1.688.394.560 3 601 650 20.375.000 242.266.686
Bevételi oldal Pályázaton elnyert támogatás Pályázatban elszámolható önrész Pályázatban el nem számolható Önkormányzati forrás
1.392.310.057 464.768.711 242.266.686
Megjegyzendő, hogy a fenti táblázat kapcsán nem jelenik meg az ÁFA-kompenzáció lehetséges összege, tekintettel arra, hogy erről a projektfejlesztési időszakban várhatóan nem születik döntés.
197
10.2 A pályázat pénzügyi terve A pályázathoz készülő költségvetés önálló excel dokumentum formátumban a pályázati dokumentáció részét képezi. Jelen fejezetben áttekintő költségtáblában mutatjuk be az egyes költségek alakulását: 10.2 Magyarázat az egyes költségvetési sorok tartalmához I. Projekt előkészítés költségei Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása:
I.1.1 IVS készítésének díja A pályázati útmutató által előírt kötelező Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése. 8 333 333,- Ft nettó
1 666 667,- Ft ÁFA
10 000 000,- Ft bruttó
I.1.2 EATT készítésének díja A pályázati útmutató által előírt kötelező Előzetes Akcióterületi terv elkészítése. 2 000 000,- Ft nettó
400 000,- Ft ÁFA
2 400 000,- Ft bruttó
I.1.3 RATT készítésének díja A pályázati útmutató által előírt kötelező Részletes Akcióterületi Terv elkészítése. 3 000 000,- Ft nettó
750 000,- Ft ÁFA
3 750 000,- Ft bruttó
I.2 Tanulmányterv készítésének díja Az első fordulós pályázathoz szükséges tanulmánytervek elkészítése a következő projektelemekre: - Fő utca 5-7-9.
198
-
Fő tér
Tevékenység költsége:
380 000,- Ft nettó
Tevékenység neve:
I.3 Engedélyes szintű tervek készítésének díja
Tevékenység leírása:
Tevékenység költsége:
Tevékenység neve:
Tevékenység leírása:
Tevékenység költsége:
Tevékenység neve: Tevékenység leírása:
76 000,- Ft ÁFA
456 000,- Ft bruttó
A kivitelezéshez szükséges, engedélyek alapjául szolgáló engedélyes szintű tervek elkészítése, a következő projektelemekre: - Fő utca 5-7-9. - Fő tér 1. részlet 1 192 000 ,- Ft ÁFA 14 602 000,- Ft I.3.1 Fő utca 5-7-9. 11 920 000,- Ft nettó 2. részlet bruttó 1 490 000 Ft ÁFA 13 537 500,- Ft I.3.2 Fő tér 10 830 000,- Ft nettó 2 707 500,- Ft ÁFA bruttó I.4 Kiviteli tervek készítésének költsége A projekthez szükséges kiviteli szintű tervek elkészítése a következő projektelemekre: - Fő tér - Fő utca 5-7-9. A projekthez szükséges engedélyes szintű tervek átdolgozása és a kiviteli szintű tervek elkészítése a következő projektelemekre: - Mozi I.4.1 Fő tér 5 250 000,- Ft nettó 1 312 500,- Ft ÁFA 6 562 500,- Ft bruttó 32 656 250,- Ft I.4.2 Fő utca 5-7-9. 26 125 000,- Ft nettó 6 531 250,- Ft ÁFA bruttó I.4.3 Mozi 1 700 000,- Ft nettó 425 000,- Ft ÁFA 2 125 000,- Ft bruttó I.5 Közbeszerzési eljárás költsége A közbeszerzési tervben foglaltak alapján eljárást kell lefolytatni a tervezők kiválasztására, a műszaki ellenőr és az építési kivitelező kiválasztására. Szükséges továbbá a közbeszerzési törvény által lehetővé tett mentesítések megadása,
199
Tevékenység költsége:
Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
közbeszerzési szakértői tanácsadás. Erre vonatkozóan a szakértői költségek: I.5.1 Tervezők kiválasztására irányuló 150 000,- Ft nettó közbeszerzési eljárás I.5.2 Építési, projektmenedzsmenti, 7 800 000,- Ft nettó műszaki ellenőri közbeszerzések díja
30 000,- Ft ÁFA
180 000,- Ft bruttó
1 950 000,- Ft ÁFA
9 750 000,- Ft bruttó
I.6 Földmérés díja Az ingatlanokkal kapcsolatos geodéziai feladatok (telkek magassági felmérése, telekhatár kitűzése stb.), melyre a tervezési feladatok meghatározása miatt volt szükség. 150 000,- Ft nettó
30 000,- Ft ÁFA
180 000,- Ft bruttó
I.7 Rehabilitációs szaktanácsadás díja Az engedélyes és kiviteli szintű tervek elkészítéséhez kapcsolódó rehabilitációs szaktanácsadás, az akadálymentesítés fokáról szóló nyilatkozat kiállítása. 600 000,- Ft nettó
150 000,- Ft ÁFA
750 000,- Ft bruttó
Tevékenység neve:
I.8 Örökségvédelmi hatástanulmány készítésének díja
Tevékenység leírása:
A kulturális örökség részét képező, muzeális-régészeti értéket képviselő projektelemre vonatkozó tanulmány elkészítése, jogszabály alapján kötelező.
Tevékenység költsége:
160 000,- Ft nettó
Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység
32 000,- Ft ÁFA
192 000,- Ft bruttó
I.9 Régészeti feltárás költsége A KÖH által előírt próbafeltárás költsége, 1121 m2-en, valamint a kapcsolódó tűzszerészeti költség 7.605.000,- Ft nettó
1.901.250,- Ft ÁFA
9.506.250,- Ft bruttó
200
költsége: II. Projekt menedzsment költségei Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
II.1 Külső szolgáltatótól igénybe vett projekt menedzsmenti szolgáltatás A projektmenedzsmenti tevékenységre a város Városfejlesztő Társaságot hozott létre, illetve vele megbízási szerződést kötött. A projektmenedzsmenti szolgáltatás részletes leírását lásd a menedzsment szervezetről szóló részben. 29.688.047,- Ft nettó
7.422.012,- Ft ÁFA
37.110.059,- Ft bruttó
III. Építés, felújítás Gazdasági funkció Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
Filmszínház felújítása, homlokzati felújítás és büfé kialakítása Lásd az 5. fejezetben 22.360.588,- Ft nettó
5.590.147,- Ft ÁFA
27.950.735,- Ft bruttó
Fő u. 5. szám műemlék épület emeleti szintjén a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont kialakítása Lásd az 5. fejezetben 63.957.871,- Ft nettó
15.989.468,- Ft ÁFA
79.947.339,- Ft bruttó
Közösségi funkció Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
Fő u. 7. szám önkormányzati épület pinceszintjének belső felújítása, nemzetiségi klub kialakítása Lásd az 5. fejezetben 37.277.561,- Ft nettó
9.319.390,- Ft ÁFA
46.596.951,- Ft bruttó
Városi funkció Tevékenység
Fő tér közterület rehabilitáció
201
neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége: Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
Lásd az 5. fejezetben 669.780.940,- Ft nettó
167.445.235,- Ft ÁFA
837.226.175,- Ft bruttó
A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan a térvilágítás és épület díszvilágítás kiépítése Lásd az 5. fejezetben 66.503.338,- Ft nettó
16.625.835,- Ft ÁFA
83.129.173,- Ft bruttó
A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan a terület közműhálózatának teljes rekonstrukciója Lásd az 5. fejezetben 132.971.978,- Ft nettó
33.242.995,- Ft ÁFA
166.214.973,- Ft bruttó
A belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein Lásd az 5. fejezetben 3.168.717,- Ft nettó
792.179,- Ft ÁFA
3.960.896,- Ft bruttó
Közszféra funkció Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
Fő u. 5-7-9. szám közszféra funkciót szolgáló rekonstrukciója Lásd az 5. fejezetben 353.403.980,- Ft nettó
88.350.995,- Ft ÁFA
441.754.975,- Ft bruttó
Kiegészítő tevékenység Tevékenység neve: Tevékenység leírása:
Szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása Lásd az 5. fejezetben
202
Tevékenység költsége:
1.290.675,- Ft nettó
329.669,- Ft ÁFA
1.613.344,- Ft bruttó
IV. Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő kisléptékű („soft”) elemek Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
17 db Soft tevékenység végrehajtása Lásd az 5. fejezetben 3 601 650,- Ft nettó
0,- Ft ÁFA
3 601 650,- Ft bruttó
V. Szolgáltatások Tevékenység neve:
Műszaki ellenőr díja Az építési kivitelezés időszakában a hatályos építésügyi jogszabályok által előírt műszaki ellenőri feladatok ellátása, műszaki ellenőri jelentések készítése. A műszaki ellenőr feladatai többek között: -
Tevékenység leírása:
-
az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kísérése és ellenőrzése, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély (illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély) és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján, az engedélyekben és tervdokumentációkban foglaltak betartatása, az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok elvégzésének ellenőrzése, megkövetelése, az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, biztosítása annak, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az
203
Tevékenység költsége: Tevékenység neve:
Tevékenység leírása:
Tevékenység költsége: Tevékenység neve:
Tevékenység leírása:
Tevékenység
építtető részére, a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel, egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése, a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése, a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban. 7.650.000,- Ft nettó
1.9112.500,- Ft ÁFA
9.562.500,- Ft bruttó
Rendezvényszervezés költsége A projekt kapcsán tervezett nyitó és zárórendezvények költsége. Az elvégzendő feladat tartalma: összesen 1 db nyitó- és 1 db zárórendezvény lebonyolítása Pápa, Fő tér közterület rehabilitáció Pápa, Fő u. 5-7-9. műemlék épület funkcióbővítő rekonstrukciója Pápa, Filmszínház felújítása kivitelezésének indulása és átadása kapcsán 1-1 rendezvény; 250-250 fő meghívott vendéggel 400.000,- Ft nettó
100.000,- Ft ÁFA
500.000,-, Ft bruttó
Nyilvánosság biztosításának költsége A projekt kapcsán a III. számú csomag megvalósítása, valamint A és D típusú táblák kihelyezése szükséges a helyszíneken. A tevékenység az alábbiakat foglalja magában: - 1 db A típusú tábla elhelyezése - 3 db D típusú tábla elhelyezése - sajtóközlemény kiküldése a projekt indulásáról (4db) - sajtóesemények szervezése (2 sajtótájékoztató) - sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és on-line médiában (10 sajtócikk, 3 tévéinterjú-megjelenés, 2 rádióinterjúmegjelenés) - sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése - információs anyag, kiadvány készítése (50 szórólap) - fotódokumentáció - honlap aloldal készítése (8 internetes megjelenés) 3.400.000,- Ft nettó 850.000,- Ft ÁFA 4.250.000,- Ft bruttó
204
költsége: Tevékenység neve:
Tevékenység leírása:
Tevékenység költsége:
V.5 Könyvvizsgálói díj A projekt 50 millió forint feletti támogatási összeggel valósul meg, így kötelező a záró könyvvizsgálat elvégzése. Emellett fontosnak tartjuk, hogy a könyvvizsgáló a projekt során végig nyomon kövesse a projekt könyvelési rendjének érvényesülését, az elkülönített könyvelést, a pénzügyi dokumentációk helytállóságát. Az elvégzendő feladat tartalma: Pápa Város Önkormányzata részére könyvvizsgálói szolgáltatások ellátása a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban. A projekttel kapcsolatos számlák, szerződések, teljesítési igazolások, pénzügyi igazolások és más számviteli bizonylatok ellenőrzése, a számviteli bizonylatoknak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a vonatkozó adójogszabályok előírásainak való megfelelősségének ellenőrzése, a gazdasági események főkönyvi nyilvántartásokban való rögzítése helyességének ellenőrzése, a gazdasági események más szakértők nyilatkozataival való összhangjának ellenőrzése. 4.850.000,- Ft nettó
1.212.500,- Ft ÁFA
6.062.500,- Ft bruttó
VI. Adminisztratív költség Tevékenység neve: Tevékenység leírása: Tevékenység költsége:
VI.1 Adminisztratív költség A projekt kapcsán felmerülő adminisztratív költségek fedezete, eljárási díjak, illetékek. 360.000,- Ft nettó
90.000,- Ft ÁFA
450.000,- Ft bruttó
10.3 Az akcióterületi terv pénzügyi elemzése Alapelvek A pályázat pénzügyi elemzése során a vonatkozó útmutató előírásai alapján a következők szerint jártunk el: 1. A vizsgált tevékenységek a soft elemek kivételével megvalósított projekttevékenységek:
205
GAZDASÁGI FUNKCIÓ
Támogatási jogcím
Filmszínház megújítása, homlokzati felújítás, büfé berendezése
Fő u. 5. szám műemlék épület emeleti szintjén a nagyterem és utcai helyiségcsoport funkcióváltó felújítása, konferenciaközpont kialakítása
Regionális beruházási támogatás
KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓ Fő u. 7. szám önkormányzati épület pinceszintjének belső felújítása, nemzetiségi klub kialakítása - Nemzetiségi KLUB
Kulturális célú támogatás
VÁROSI FUNKCIÓ Pápa, Fő tér közterület rehabilitáció
A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan a térvilágítás és épület díszvilágítás kiépítése
Regionális beruházási támogatás Nem állami támogatás
A Fő tér rekonstrukcióhoz kapcsolódóan a terület közműhálózatának teljes rekonstrukciója A belvárosi térfigyelő rendszer bővítése a Fő tér kiépítetlen részein
KÖZSZFÉRA FUNKCIÓ Fő utca 5-7-9-es épületegyüttes rekonstrukciója – közszféra funkciót betöltő irodahelyiségek (Polgármesteri Hivatal)
Nem állami támogatás
206
2. A fentiek szerint a következő elemzéseket szükséges elvégezni: - működési költségek és bevételek vizsgálata valamennyi felsorolt funkcióra - jövedelemtermelés vizsgálata a városi és közszféra funkciók esetén akkor, ha a működési pénzáramok jelenértéke pozitív - társadalmi és gazdasági hasznok vizsgálata valamennyi projektelem esetén (soft elemek is), ezt az ATT 6.1-es fejezete tartalmazza. 3. Tekintettel arra, hogy támogatásban részesülő konzorciumi partner nincs, az elemzés Pápa Város Önkormányzatára készül el. 4. A vizsgálat időhorizontja a működés első 15 éve. Tekintettel arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések terveink szerint 2011. májusáig lezajlanak, a működés vizsgálatát 2011-től 2026-ig végezzük el. 5. A Pénzügyminisztérium kapcsolódó útmutatója alapján az inflációs ráta a vizsgált időszakban: ÉV Éves átlagos árindex % 2011 103,0 2012 102,8 2013 102,8 2014 102,8 2015 102,8 2016 102,7 2017 102,7 2018 102,7 2019 102,7 2020 102,7 2021 102,6 2022 102,6 2023 102,6 2024 102,6 2025 102,6 2026 102,5 Éves átlagos árindex Forrás: Pénzügyminisztérium
207
6. A kiadásokat és bevételeket folyó áron, bruttó értékben szerepeltetjük. 7. Adósságszolgálattal nem számolunk, a fejlesztések által megjelenő szolgáltatásokat, az intézmények fenntartását a bevételekből valamint az Önkormányzat forrásaiból tervezzük megoldani. Elemzett funkciók: Megj: Az elemzés során használt bevételi és kiadási adatok magyarázatát lásd a 11.3.3 fejezetben. GAZDASÁGI FUNKCIÓ: Rendezvényterem kialakítása a Fő u. 5. épület emeleti helyiségcsoportjában, illetve Filmszínház épületének felújítása és büfé kialakítása Elemzési egység: Tekintettel arra, hogy a gazdasági funkcióhoz projektünkben két elem kötődik, a mozi és a Fő u. 5-ben megjelenő rendezvények és konferenciák rendezésére alkalmas terem, a két helyiségcsoportra vonatkozóan az útmutatóban előírtaknak megfelelően közösen készült elemzés. Költség- és bevételszámítás alapja: A mozi esetén a működési költségek és a bevételek egyértelműen a gazdasági funkcióhoz tartoznak. A Fő u. 5 esetén viszont a költségeket az épület területéhez arányosítva, m2 arányosan adtuk meg. A bevételek esetén: az igazgatási és egyéb bevételek szintén m2-arányosan oszlanak meg az egyes funkciók között, ugyanakkor a rendezvények szervezéséből és konferenciák szervezéséből származó bevételeket teljes egészében a gazdasági funkcióhoz soroljuk. Elemzés megállapításai: Az elemzés végére kapott adatok azt mutatják, hogy a gazdasági funkcióként megjelenő projektelemek nettó működési bevétel jelenérték mutatója negatív. A fentiek szerint a mozi és a rendezvényterem funkciót betöltő ingatlanok nem üzemeltethetők gazdaságosan. Szükséges azonban látni, hogy jelen esetben a kapott értékek torzak, hiszen: - a mozi esetében egy jelenleg gazdaságtalanul üzemelő épületegyüttes felújításának első ütemét valósítjuk meg. A fejlesztés végére a gazdaságos üzemeltetés még nem valósítható meg, ugyanakkor a fejlesztés hozzájárul a veszteségek csökkentéséhez, és megalapozza a gazdaságos üzemeltetést lehetővé tevő II. ütem megvalósítását is. - a Fő u. 5. termei esetén a bevételi oldalon megjelenő összegek meghaladják a termek fenntartásának költségeit, ugyanakkor a Hivatal teljes költségét arányosítottuk m2 szerint, így a kiadási oldal meghaladja a bevételeket. Ha azonban ez a fejlesztés nem valósulna meg, és a tanácsterem csak közszféra funkciót töltene be, akkor még ez a bevétel sem keletkezne, így a fenntartás jóval költségesebb lenne. Projektes állapotban a pénzügyi mutatószámok: Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke
88 769 633 478 -544 709
208
Fejlesztési különbözet módszerével számítva: Működési bevételek jelenértéke
27 587
Működési kiadások jelenértéke
-4 875
Nettó működési bevétel jelenértéke
32 463
Tekintettel arra, hogy a fejlesztés regionális beruházási támogatásnak minősül, a jövedelemtermelésre vonatkozó kalkulációt nem kell elvégezni. KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓ: Nemzetiségi és Civil Klub kialakítása a Fő u. 7. számú épület alagsorában Elemzési egység: A Fő u. 5-7-9-es épületegyüttes teljes költségeit és bevételeit m2-arányosan osztottuk el az egyes funkciók között. Költség- és bevételszámítás alapja: A közösségi funkció kapcsán a civil klub bevételt nem termel, kiadásai pedig a Polgármesteri Hivatal fenntartásának költségei közé sorolhatók. Elemzés megállapításai: A fenntartási időszakban az Önkormányzatnak forrásokat kell biztosítania a Kisebbségi Klub működtetésére. E célból feltehetően az Önkormányzat vagy valamely civil szervezet pályázatot is nyújt majd be. (Pl. NCA működési költség-támogatás) Projektes állapotban a pénzügyi mutatószámok: Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke
13 216 631 928 -618 712
Tekintettel arra, hogy a fejlesztés kulturális támogatásnak minősül, a jövedelemtermelésre vonatkozó kalkulációt nem kell elvégezni. KÖZSZFÉRA FUNKCIÓ: Fő u. 5-7-9-es épületegyüttes közszféra funkciót betöltő helyiségei Elemzési egység: A Fő u. 5-7-9-es épületegyüttes közszféra funkciót betöltő helyiségei, m2-arányosan. Költség- és bevételszámítás alapja: A Polgármesteri Hivatal teljes költségeit m2 arányosan osztottuk el az egyes funkciók között. Elemzés megállapításai: A közszféra funkcióhoz kapcsolódó bevételek „természetes módon” nem termelnek annyi bevételt, mint amilyen költséggel járnak, így a beruházás nettó jelenértéke negatív. Projektes állapotban a pénzügyi mutatószámok: Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke
101 661 3 694 356 -3 592 695
209
A fejlesztés nem minősül állami támogatásnak, de a pályázónak az adott funkcióhoz tartozó nettó működési bevétel jelenértéke projektes állapotban nem pozitív a vizsgált időszakban, azaz a projekt ezen tevékenységére nem kell jövedelemtermelő számítást elvégezni. VÁROSI FUNKCIÓ: A Fő tér megújítása, közterület rehabilitációja Elemzési egység: A Fő tér területe. Költség- és bevételszámítás alapja: A Városgondnokság által megadott adatok alapján a 11.3 fejezetben megfogalmazottak szerint. Elemzés megállapításai: A Fő tér működtetése a korábbiaknál feltehetően nagyobb költséggel jár majd a város számára. A kieső parkolási díjak, a megnövekedett költségek (víz, világítás) miatt az üzemeltetés drágább lesz, ugyanakkor a rendezvények és vásárok kapcsán szedett bevétel nagyrészt finanszírozza a költségeket, így a városnak éves szinten nem kell majd jelentős költségeket hozzátenni a Fő tér üzemeltetéséhez. Emellett számításba kell venni a Fő tér megújításának közvetett hatásait: a megnövekedett turista forgalmat, az itt működő boltok forgalom-élénkülését és az ebből származó önkormányzati bevételeket. Projektes állapotban a pénzügyi mutatószámok: Működési bevételek jelenértéke Működési kiadások jelenértéke Nettó működési bevétel jelenértéke
43 086 84 466 -41 380
A fejlesztés részben nem minősül állami támogatásnak, de a pályázónak az adott funkcióhoz tartozó nettó működési bevétel jelenértéke projektes állapotban nem pozitív a vizsgált időszakban, azaz a projekt ezen tevékenységére nem kell jövedelemtermelő számítást elvégezni.
11. Megvalósítás intézményi kerete 11.1 Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása 11.1.1 A menedzsment szervezetet meghatározó jogi környezet 1. Határozat a Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. megalapításáról Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 99/2009. (VI.30)-án kelt határozatában megalapította a Pápai Városfejlesztő Társaság Kft-t a következők szerint: - A Kft. törzstőkéje 1 millió Ft - A Kft. 100%-ban az Önkormányzat tulajdonában áll - A társaság fő tevékenysége épületépítési projekt szervezése
210
- Székhelye: 8500 Pápa, Fő u. 12. - Ügyvezetője Dr. Lukács Dénes Endre 2. Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. Alapító Okirata A Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. Alapító Okirata rendelkezik a társaság törzstőkéjéről, székhelyéről, ügyvezetőjéről, tevékenységi köreiről. 3. Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. Szervezeti és Működési Szabályzata A VFT SZMSZ-e meghatározza a Kft. legfontosabb feladatait, a Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységeivel való együttműködés rendjét valamint a VFT munkatársainak feladatait. A szabályzat szerint a társaság célja városi projektek előkészítésének és megvalósításának, városfejlesztési projektek menedzselése, az IVS és az ATT végrehajtásának felügyelete, illetve új ATT-k előkészítése. A társaság működésének jogi hátterét a következő jogszabályok határozzák meg: • a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról, • a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, • Magyarország helyi önkormányzatáról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, • Pápa Város Önkormányzatának SZMSZ-e, • illetve az ÖTFB többször módosított 23/193 sz. szabályzata az önkormányzati tulajdonban lévő Kft-kről A társasággal együttműködő önkormányzati szervezeti egységek az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Polgármesteri Kabinete, Gazdasági Osztálya és Városfejlesztési Osztálya, illetve a Városgondnokság. • A Polgármesteri Kabinet feladata a turisztikai és PR feladatok ellátása • A Gazdasági Osztály feladata a számlák pénzügyi teljesítés bonyolítása, számviteli feladatok elvégzése. • A Városfejlesztési Osztály feladata a pályázatok előkészítésében, támogatási szerződés-kötésben való közreműködés és a megbízási szerződéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a műszaki tartalom megvalósulásának nyomon követése, terveztetési feladatok ellátása, tervek jóváhagyása, hatósági engedélyeztetési eljárások lefolytatása. • A városgondnokság vagyonkezelői feladatokat lát el. A VFT szmsz-e 3 munkakört határoz meg: - Az ügyvezető igazgató felelős az akciótervi fejlesztések megvalósításáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben,
211
- A gazdasági szakértő feladata a társaság üzleti tervének elkészítése, pénzügyi tervek elkészítése és nyomon követése, a városrehabilitációs fejlesztés pénzügyi vonatkozású feladatainak ellátása. - A műszaki szakértő feladata az akcióterületi projektek végrehajtása során a műszaki szakértelem biztosítása, megvalósulás nyomon követése, a tervezőkkel, bonyolítókkal, kivitelezőkkel valamint műszaki feladatokkal együttműködő szervezetekkel való koordináció. Feladataikat munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban látják el. A VFT egyéb szakértőket is alkalmazhat, így pl. könyvvizsgáló, kommunikációs szakértő, közbeszerzési szakértő, jogi szakértő, menedzsment szakértő, társadalmi kapcsolatok szakértő, szoft elemeket menedzselő szakértő.
4. Város-rehabilitációs megbízási szerződés A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, a Megbízó, Pápa Város Önkormányzata egyes, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, valamint városfejlesztéssel és város-rehabilitációval kapcsolatos feladatainak a város érdekében való hatékony és jó minőségben történő ellátásával – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezéseire is - a Megbízottat, a Pápai Városfejlesztési Kft-t bízta meg. Megbízó - mint a Megbízott gazdasági társaság 100 %-os, kizárólagos tulajdonosa - megbízza Megbízottat a KDOP-2007-3-1-1/A kódszámú, a „Települési (al)központok kialakítása, érték-megőrző rehabilitációja a 20.000 fő feletti városokban a megyei jogú városok kivételével” konstrukció keretében, a Pápa Városközpont Funkcióbővítő Város-rehabilitációja projekt a területi alapú városrehabilitációs és városfejlesztési feladatainak ellátásával. A Felek közötti szerződés – figyelemmel arra, hogy az in-house tényállás törvényi feltételei fennállnak - a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2/A.§-a szerinti megállapodásnak tekintendő. A VFT a szerződésben megjelölt feladatokat 2009-től egészen a fenntartási időszak lezárultáig ellátja azzal a kikötéssel, hogy az in-house beszerzés kapcsán szükséges 3 évente hatásvizsgálatot tartani. Ezen időszakban megbízott az alábbi feladatokat látja el: A közbeszerzési eljárások kapcsán • Valamennyi, a projekt megvalósításához szükséges közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása közbeszerzési szakértő segítségével • Közbeszerzési eljárás részvételi, ajánlati felhívásainak összeállítása, döntések előkészítése, az eljárás bonyolítása • Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel • Értékelések megszervezése • Eljárások eredményéről szóló hirdetmények feladása, szerződéskötés előkészítése, szerződésmódosítások és a pótmunkák/ kiegészítő beszerzések ügyintézése A projekt végrehajtása kapcsán
212
• • • • • • •
Egyeztetés a Mérnökkel, illetve a beszállítókkal A lakosság tájékoztatása Pénzügyi-számviteli feladatok: nyilvántartások, és auditálások, jelentések készítése Jogi feladatok Belső ellenőrzés és monitoring Ellenőrzés tűrés Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel.
A projekt lezárása kapcsán • Ellenőrzés • Értékelés • Ellenőrzéstűrés • Egyeztetés a Közreműködő Szervezettel. Megbízott átfogó feladatai, kötelezettségei a projekt vitele során • szakértelem biztosítása, • akcióterületi és pénzügyi tervek elkészítése és Megbízóhoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves akcióterületi és pénzügyi tervek) • beszámolók elkészítése és önkormányzathoz elfogadásra való benyújtása (több éves, éves pénzügyi beszámolók) • rendezési munkák megvalósításának szervezése a közterületeken (közműkonstrukció, utak, parkolók, zöldfelületek kialakítása) • fejlesztési akcióba bevont építési munkák előkészítése (terveztetés, engedélyeztetések bontások, közműfeltételek biztosítása) • magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása • a városfejlesztési akció pénzügyi egyensúlyának biztosítása • adminisztratív, információs feladatok ellátása • szociális, közösségi jellegű beavatkozások szervezése.
A VFT üzleti terve szintén elkészült és a II. projektfejlesztési mérföldkő anyagai kapcsán benyújtásra került.
11.1.2 A menedzsment szervezetben közreműködő szereplők és feladataik, szervezeti ábra A projektmenedzsmenti feladatokat részben a Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. munkatársai, részben a társaság által megbízott külsős, megbízott szakértők, valamint Pápa Város Polgármesteri Hivatalának dolgozói látják el. A projektmenedzsmenti szervezet élén a szervezet vezetője, a városfejlesztő társaság igazgatója áll. Feladata elsősorban az irányítás, koordináció, kapcsolattartás. Munkáját közbeszerzési tanácsadó, jogi tanácsadó, és a neki alárendelt projektmenedzsmenti szervezet segítségével végzi. A projektmenedzsmenti szervezet az alábbi
213
feladatokat látja el: projektmenedzseri, ezen belül pénzügyi és műszaki vezetői, turisztikai és PR feladatok. E területek felelősei a projektmenedzser vezetésével dolgoznak, és biztosítják a projekt operatív, napi szintű működését. Az egyes szakterületi felelősökhöz alárendelten dolgoznak a területileg érintett szállítók: a műszaki vezető koordinálja a tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelezők munkáját. A pénzügyi vezető a könyvvizsgáló kapcsolattartója, a PR felelős együtt dolgozik a tájékoztatási és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szállítóval, illetve ő felelős a soft elemek megvalósításáért is. Az egyes szereplők részletesen a következő feladatokat látják el: A projektmenedzsment szervezet neve
Pápai Városfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság
Fő feladatok Munkaidő szükséglet Projektmenedzsment szervezet Az Önkormányzat döntéshozói számára javaslatok és előterjesztések készítése a projekt vezetője, Pápai Városfejlesztő állásáról, Társaság Kft. ügyvezetője A projekt során a Polgármesteri Hivatal egyes szervezeti egységei közötti munka koordinálása, a VFT és az Önkormányzat közötti munka összehangolása Projekt futamideje A partnerekkel való kapcsolattartás során folyamatos A lakossági tájékoztatási akciók felügyelete Közbeszerzési szakértővel való kapcsolattartás és jogi szakértővel való kapcsolattartás Az akcióterv végrehajtásának felügyelete, beszámoló Projektmenedzsment team PROJEKTIRÁNYÍTÁS Projektmenedzser: A projekt napi szintű irányítása, együttműködve az Önkormányzattal és annak Polgármesteri Hivatalával A projektmenedzsment team irányítása A projekt iktatási rendjének meghatározása, kialakítása, ellenőrzése A közbeszerzési, versenyeztetési feladatok kapcsán egyeztetés a szakértőkkel Projekt futamideje A horizontális szempontoknak való megfelelés felügyelete során folyamatos A projekt előrehaladási jelentések összeállítása, benyújtása, hiánypótlása A szerződésmódosítások kezdeményezése és elkészítése A helyszíni ellenőrzésekre való felkészülés A közreműködő szervezettel való kapcsolattartás A projekt szállítóival való kapcsolattartás Műszaki terület felelőse: A A projekt építési tevékenysége során az Önkormányzat, mind Megrendelő érdekeinek Projekt futamideje Pápai Városfejlesztő Társaság érvényesítése a műszaki ellenőrrel és a kivitelezővel szemben. során folyamatos Kft. műszaki referensi pozícióját Együttműködés a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályával
214
is betöltő személy
Pénzügyi terület felelőse:
Projektasszisztens Turisztikai terület felelőse: PR, a nyilvánosság tájékoztatása:
A projekt műszaki tartalma megvalósulásának biztosítása Kapcsolattartás a tervezővel, kivitelezővel, műszaki ellenőrrel. A műszaki dokumentáció rendelkezésre állásáról és megfelelőségéről való gondoskodás Információ nyújtás a projektmenedzser és a döntéshozók számára a projekt állásáról. Együttműködés a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Osztályával, Gazdasági Osztályával és a Polgármesteri Kabinettel A projekt pénzügyi rendjének biztosítása, számlák, szerződések és kapcsolódó pénzügyi dokumentumok rendelkezésre állásának biztosítása A pénzügyi dokumentumok megfelelő záradékolásának biztosítása Az elkülönített könyvelés biztosítása a projekt során A projekt költségvetése kapcsán a költségvetési sorok egyensúlyának biztosítása, „túlköltés” esetén intézkedések foganatosítása, szükség esetén szerződésmódosítás kezdeményezése A projekt likviditásának fenntartása, a folyamatos finanszírozhatóságának biztosítása A projekt pénzügyi előrehaladásának nyilvántartása, megfelelő összeghatár elérése esetén fizetési kérelem benyújtásának kezdeményezése Információ nyújtás a projektmenedzser és a döntéshozók számára a projekt állásáról. Kapcsolattartás a könyvvizsgálóval Iktatás, dokumentumkezelés, fénymásolás, postázás, találkozók szervezése Feladata a projekt során a városmarketing tevékenységekben való részvétel, ezen elemek tervezésében, lektorálásában és terjesztésében való közreműködés.
Projekt futamideje során folyamatos
Projekt futamideje során folyamatos Projekt futamideje során folyamatos
A kommunikációért felelős feladata a tájékoztatási és nyilvánossági követelményeknek való megfelelés biztosítása, valamint a projektmenedzserrel és a projektszervezet vezetőjével együttműködve a lakossági tájékoztatás, a soft elemek megvalósításának felügyelete. Továbbá kapcsolattartás a tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátójával.
Projekt futamideje során folyamatos
A feladata a közbeszerzési terv összeállításán felül az egyes eljárások jogszabályszerű és Támogatási Szerződésszerű teljesítésének biztosítása, az eljárások bonyolítása.
Eljárások-hoz igazítottan.
A közbeszerzéssel kiválasztott szállítókkal megkötött szerződésekkel kapcsolat jog feladatok ellátása
Projekt futamideje során folyamatos
Külső tanácsadók Közbeszerzés felelőse: Jogi terület felelőse: Közbeszerzésekkel összefüggő jogi problémák esetén közbeszerzés felelőse.
215
Egyéb jogi problémák esetén: Eseti megbízási szerződés Monitoring szakértő
Egyéb jogi jellegű feladatok ellátása
Monitoring szakértő
Feladata a projekt kapcsán a projekt lebonyolításának pénzügyi, gazdaságossági, szabályossági ellenőrzések ellátása, visszajelzés küldése a projektgazda részére A projekt megvalósításában részt vevő szállítók Tervezők Műszaki ellenőr(ök) Kivitelező(k)
Engedélyes és kiviteli szintű tervek elkészítése, illetve a kivitelezés során tervezői művezetési feladatok ellátása Műszaki ellenőri tevékenység ellátása a hatályos jogszabályokban foglaltaknak megfelelően Kivitelezési tevékenység ellátása
Könyvvizsgáló
A projekt számláinak és pénzügyi dokumentumainak vizsgálata, záró könyvvizsgálói jelentés kiadása, elkülönített könyvelés vizsgálata hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően
Tájékoztatásért felelős szállító
A tájékoztatási kötelezettségek teljesítése az Arculati kézikönyvben és a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei c. útmutatóban foglaltaknak megfelelően.
Havi 1 nap
Tervezési munkák során, kb. 4,5 hónap Kivitelezési munkák alatt folyamatos Kivitelezési munkálatok alatt folyamatos Szerződés szerint történik (legalább 6 havonta) Projekt futamideje során folyamatos, havonta legalább 1szer
Soft elemeket megvalósító szállítók/partnerek
Soft elemeket megvalósító civil szervezetek, szállítók
Soft elemek megvalósítása, dokumentálása
Tevékenységektől függően változó, főleg a projekt futamidejének végére esnek a lebonyolítások
Az egyes tevékenységeket ellátó személyekről, szervezetekről a Pápai Városfejlesztési Társaság Kft. nyilvántartást vezet és változások esetén a Önkormányzatot tájékoztatja.
216
Az egyes területeken betöltendő pozíciók kapcsán az Önkormányzat az alábbi követelményeket határozta meg: Szakértő Projektmenedzsment vezetője
Képzettségi feltétel szervezet Felsőfokú végzettség
Szakmai gyakorlat 5 év
Projektmenedzsment team Projektmenedzser
Felsőfokú végzettség
5 év
Műszaki terület felelőse
Felsőfokú műszaki végzettség
5 év
Pénzügyi terület felelőse
Gazdasági végzettség
3 év
Projektasszisztens
Középfokú végzettség
1 év
Turisztikai terület felelőse:
Közgazdász végzettség
3 év
PR, a nyilvánosság tájékoztatása:
Felsőfokú végzettség
2 év
Külső tanácsadó Jogi terület felelőse: Közbeszerzés felelőse:
Jogász végzettség 3 év Hivatalos közbeszerzési tanácsadói 5 év minősítés
Tapasztalati feltétel 5 éves tapasztalat önkormányzati területen, vagy településfejlesztés, vagy ingatlangazdálkodás, városüzemeltetés vagy beruházásbonyolítás területén Legalább 1 db európai uniós forrásból megvalósult, legalább 100 mFt összértékű projekt lebonyolításában szerzett tapasztalat Településfejlesztés, ingatlangazdálkodás, városüzemeltetés vagy beruházás bonyolítás területen szerzett tapasztalat Pénzügyi tervezési tapasztalat, uniós projekt lebonyolításában szerzett tapasztalat Adminisztratív feladatok ellátásában szerzett tapasztalat Turisztikai területen szerzett tapasztalat. Uniós projekt lebonyolításában szerzett tapasztalat Releváns szakmai tapasztalat Legalább 1 hasonló méretű uniós projekt közbeszerzési bonyolításában szerzett gyakorlat
Monitoring szakértő
217
Monitoring szakértő
Felsőfokú végzettség
2 év
Releváns tapasztalat projektmonitoring területen uniós pályázatok kapcsán
Hasonló területen szerzett referenciák Közbeszerzési eljárásban támasztott műszaki-jogi-gazdasági alkalmassági feltételek Közbeszerzési eljárásban támasztott műszaki-jogi-gazdasági alkalmassági feltételek
A projekt megvalósításában részt vevő szállítók Tervezők
Tervezői jogosultság
Nem releváns
Műszaki ellenőr(ök)
Műszaki ellenőri jogosultság
Nem releváns
Kivitelező(k)
Releváns műszaki végzettségek
Nem releváns
Könyvvizsgáló
Könyvvizsgálói végzettség
Nem releváns
Versenyeztetési eljárásban támasztott műszaki-jogi-gazdasági alkalmassági feltételek
Tájékoztatásért felelős szállító
Nem releváns
Nem releváns
Versenyeztetési eljárásban támasztott műszaki-jogi-gazdasági alkalmassági feltételek
Soft elemeket megvalósító partner, Nem releváns szállító, intézmény
Nem releváns
Versenyeztetés során támasztott alkalmassági feltételek
Soft elemeket megvalósító partner
Kapcsolattartás, munkarend a projektszervezetben 1. Operatív irányítás - projektkoordinációs megbeszélések A projektmenedzsment team, valamint a Polgármesteri Hivatal érintett dolgozói a projekt megvalósulása során hetente egyszer – szükség szerint többször – projektkoordinációs megbeszélést tartanak. A turisztikai feladatok ellátásáért felelős szükség szerint vesz részt a megbeszélésen. A projektkoordinációs megbeszélésen adott esetben az Önkormányzat vezetése (polgármester, jegyző), illetve az általuk kijelölt, az Önkormányzatot képviselő munkatárs is részt vesz. A projektkoordinációs megbeszélésen a közbeszerzési eljárások lefolytatása
218
során – amennyiben ilyen a projekt futamideje alatt jelentkezik – részt vesz a közbeszerzési szakértő is, illetve szükség esetén a jogi szakértő is. 2. A kivitelezés irányítása – kooperációs megbeszélések A kivitelezés során, a projekt időtartama alatt hetente egyszer kooperációs értekezletet tartunk, melyen részt vesz a projektmenedzsment teamből a műszaki vezető, továbbá a kivitelező(k), a műszaki ellenőr(ök), és szükség esetén a tervező(k). Az adott, már megkötött szerződésekben szerepelnek az egyeztetési kötelezettségek, eljárási rend. A kooperációs megbeszélésen minden esetben részt vesznek az Önkormányzat által kijelölt, a Városfejlesztési Osztályt képviselő kapcsolattartók, illetve szükség esetén egyéb szereplők (hatóságok, városi főépítész, stb.) A meghívottak közé tartozik a VFT igazgatója és a projektmenedzser is. A kooperációs megbeszéléseken felvett emlékeztetők elkészültéről a műszaki ellenőr köteles gondoskodni, jóváhagyásra a műszaki vezető és az Önkormányzat képviselője jogosult. Az emlékeztetőt valamennyi meghívott megkapja. 3. Vezetői beszámoló A projektmenedzser köteles a projekt során havonta egyszer beszámolót készíteni a projekt aktuális állásáról – melyet teljesítést igazoló dokumentumként nyújt be a számla mellékleteként. 4. Beszámoló a Képviselőtestület felé A Képviselőtestület felé az Önkormányzat éves munkatervében meghatározottaknak megfelelően, de évente legalább egyszer történik a beszámolás. 5. Szakterületi egyeztetések A pénzügyi vezető a könyvvizsgálóval, a PR felelős pedig a tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátásáért felelős szállítóval közvetlenül tartja a kapcsolatot, és rendszeresen, de legalább havonta egyszer megbeszélik a feladatok aktuális állását, ütemezését. A PR felelős tartja a kapcsolatot a soft elemek végrehajtása során a soft elemeket megvalósító civilekkel, tájékoztatja őket a projekt előrehaladásáról. 6. Monitoring szakértő A monitoring szakértő a projektmenedzsmenti szervezettől függetlenül, havonta 1 alkalommal végez feladatot, jelentését az Önkormányzat vezetésének és a Pápai Városfejlesztő Kft. ügyvezetőjének továbbítja.
219
A projektmenedzsment helyettesítési rendje a következő: Alábbiakban meghatározzuk az egyes szereplők helyettesítésére vonatkozó szabályt. Szereplő Helyettese VFT igazgatója
írásos meghatalmazás alapján
Projektmenedzser
VFT igazgató
Pénzügyi vezető
VFT igazgató
Műszaki vezető
írásos meghatalmazás alapján
Projektasszisztens
nincs helyettese
PR terület felelőse
Projektmenedzser
Turisztikai terület felelőse
Nincs helyettese, tekintettel a munkavégzés intenzitására, nem szükséges helyettest kijelölni Nincs helyettese, tekintettel a munkavégzés intenzitására, nem szükséges helyettest kijelölni Helyettesük a feladatot ellátó iroda, cég által kijelölt személy.
Monitoring szakértő Külső tanácsadó Külső szállítók és partnerek
Helyettesítési kérdés nem releváns, tekintettel arra, hogy a munkát minden esetben a feladatot ellátó céget képviselő szakemberek végzik a cég helyettesítési rendje szerint
220
221
11.2 Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása Az akcióterületi terv végrehajtásáért, valamint a megvalósulásról szóló beszámoló elkészítéséért a Pápai Városfejlesztő Társaság Kft. felelős. Az akcióterületi terv tervezése során mind az előzetes ATT, mind jelen, részletes ATT kapcsán tartottunk egyeztetéseket az érintettekkel, illetve a vélemények megkérdezése több esetben kérdőívek segítségével történt. Az ATT keretében megvalósuló projekt kapcsán tervezzük a partnerségi beszélgető-estek, konzultációs fórumok megtartását, a projekt során folyamatosan, kéthavonta 1 alkalommal, mely konzultációs fórumként szolgál az egyes érintetti csoportok számára, és rendszeres lehetőséget teremt valamennyi vállalkozói, civil vagy lakossági vélemény összegyűjtésére és projektbe történő visszacsatolására. A projektben a civil szereplők részvétele a soft elemek kapcsán biztosított, a velük való együttműködés tapasztalatai alapul szolgálhatnak további közös fejlesztések megvalósításához. Ami az akcióterületi terv egészét illeti: a konzultációs fórumok minden esetben kitérnek az ATT egyéb forrásból megvalósuló fejlesztéseinek állására is, illetve az Önkormányzat terve, hogy ezen konzultációs fórumokat fenntartsa, folyamatosan működtesse a projekt lezárulta után is. 11.3 Üzemeltetés, működtetés 11.3.1 Fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása Az egyes fejlesztéssel érintett ingatlanok kapcsán a következő szolgáltatások bevezetésére, illetve megújítására kerül sor: • Fő tér közterületei A Fő tér megújításának célja, hogy újra a város központi magjává, legforgalmasabb terévé váljon, ahol a város lakossága és az ide látogatók szívesen időznek: felkeresik a vendéglátó-helyeket, boltokat, sétálnak, játszanak. A Fő tér válik a legfontosabb városi ünnepségek, rendezvények színterévé, vásárokat rendeznek majd itt. A tervezett jégpálya a téli időszakban üzemel, Advent idején kézműves vásárt és szórakoztató programokat is szervez ide a város. A Fő téren a parkolás megszűnik. A térfigyelő kamerarendszer a Rendőrség felügyeletével működik majd. • Fő utca 5-7-9 önkormányzati épületegyüttes A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei mellett itt kap helyet az Okmányiroda, illetve itt működnek majd a Városfejlesztő Társaság irodái. A Fő u. 5 utca felőli helyiségcsoportja a képviselőtestületi teremmel együtt rendezvények és konferenciák színhelyéül szolgál majd. Az alagsorban nemzetiségi klub üzemel, mint azt a 3.7-es és 5-ös fejezetben részletesen bemutattuk. Így a Polgármesteri Hivatal multifunkciós térként is szolgál majd, számos közösségi rendezvénynek otthont ad. A hivatali terek újrastrukturálásával, a jelenlegi szervezeti egységek jobb elrendezésével és az ügyfélkiszolgálást lehetővé tevő terek megteremtésével egy hatékonyabban működő, több funkciót ellátó, ügyfélközpontú ügyintézést lehetővé tevő épületegyüttes jön létre.
222
• Mozi felújításának I. üteme – homlokzat felújítása és büfé kialakítása A fejlesztést követően új szolgáltatásként jelentkezik az előtérben a büfé, egyébként az épület esztétikai és energetikai szempontból újul meg. Igazi változást és funkcióváltást a II. ütem jelent majd az épület számára, tekintettel arra, hogy akkor fog átalakulni a jelenlegi Filmszínház épület Ifjúsági Központtá.
11.3.2 Szervezeti terv Az egyes fejlesztéssel érintett elemek kapcsán az alábbi üzemeltetési viszonyokkal számolunk: Fő tér rehabilitációval érintett megújult közterek A közterek üzemeltetése – a jelenlegi rendszerhez hasonlóan a Városgondnokság feladata lesz. A Városgondnokság jelenleg Pápa Város Önkormányzatához tartozó önállóan gazdálkodó szervezeti egység, feladatai közé tartozik a város köztereinek felügyelete, parkolás szervezése. Az üzemeltetés a jelenlegi szervezeti és működési rend szerint történik azzal a különbséggel, hogy a Fő téren lévő parkolóhelyek megszűnnek, így e tevékenységből bevétel nem származik. Fő u. 5-7-9-es épület közszféra funkciót ellátó helyiségei, Fő u. 5-7-9-es épület közösségi funkciót ellátó Nemzetiségi Klubja, Fő u. 5-79-es épület gazdasági funkciót ellátó helyiségcsoportja A Polgármesteri Hivatal teljesen megújult épületegyüttesét, a helyiségek funkciójától függetlenül a hivatali gondnokság fogja üzemeltetni. A Polgármesteri Hivatal helyiségei esetben a jelenlegi üzemeltetési feladatok szerint, a közösségi funkciót betöltő Civil Klub esetében pedig a pápai civil szervezeteket tömörítő Civil Háló közreműködésével. (Az üzemeltetés a Gondnokság feladata lesz, de a terem kihasználtságát, foglalásokat, rendezvények szervezését a Civil Háló biztosítja.) A rendezvényterem esetén szintén a Gondokság lesz az illetékes azzal, hogy a termek kiadásával, foglalásával, a helyiségcsoporttal való gazdálkodással a tervek szerint a Pápai Városfejlesztő Kft.-t bízza majd meg az Önkormányzat. Mozi I. ütemének felújításával megújult mozi és büfé A mozi jelenleg a Jókai Mór Művelődési Központ fenntartásában működik, ez nem változna a beruházás után sem. Az intézmény típus szerinti besorolása közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény. Irányító szerve: Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete. Az intézmény jogállása: az intézmény jogi személy, melynek egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az igazgató önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézményi munkavállalók
223
tekintetében. A mozi szakmai tevékenységét ezen belül 1 fő művelődésszervező koordinálja. A vetítést 1 fő műszaki dolgozó részmunkaidőben látja el. A jegypénztárosi feladatokat szintén 1 fő részmunkaidős dolgozó végzi. A mozi befogadóképessége: 238 fő. Kihasználtsága azonban lényegesen alacsonyabb, 30 fő az átlag nézőszám, naponta 1 előadást vetítenek. A jelenlegi nagyterem nem hasznosítható gazdaságosan, a teljes átalakításra (1-2. ütem) szükség lenne ahhoz, hogy rentábilissá váljon a mozi üzemeltetése. Az I. ütemben tervezett felújítás nem fogja jelentősen befolyásolni a mozi forgalmának növekedését, tekintettel arra, hogy magát a mozi belső terének, gépészetének megújítását nem tartalmazza az első körben elvégzendő felújítás. A felújítás az energetikai korszerűsítés miatt költségmegtakarítást eredményezne, a megújult büfé funkció illetve az esztétikusabb környezet pedig kis mértékű, 2-3%-os forgalomnövekedést. Önmagában a pályázatban megvalósítani tervezett első ütem tehát a megkezdése csak egy nagyobb beruházásnak, azonban úgy határoztuk meg a tartalmát, hogy az I. ütem lebonyolítását követően egy már önmagában is működőképes, a jelenleginél költséghatékonyabban üzemelő egység alakuljon ki. (Azaz nem egy félbehagyott, üresen álló épület a beavatkozás eredménye.) Az első ütemet követően megvalósítható második ütem azonban jelentősen átalakítaná az épület belső kialakítását, Ifjúsági Klubként új funkciót hozna létre a városban, új közösségi terek alakulnának ki, az előtérben kialakított büfé pedig kávéházzá alakulna, kisebb átalakítások révén. Már az első ütem felújítása után, de még inkább a teljes beruházás megvalósulását követően lehetőség lesz arra, hogy a gazdaságilag megtérülő módon üzemeltethető egységek (elsősorban a második ütemben megvalósuló kávéház, esetleg a teljes mozi) működtetését valamely KKV bevonásával biztosítsa a város.
A projekt fenntarthatóságának összefoglalása: A megvalósuló projekt pénzügyi-gazdasági fenntarthatóságának garanciái, azaz a program lezárását követően a fejlesztés által generált fenntartási és továbbfejlesztési költségeinek – saját bevételeket meghaladó mértékű – forrásai a következők: • •
Pályázati források: az Önkormányzat a fenntartási időszakban további pályázati források bevonásával számol, a pénzügyi keretek kialakítása során a jelenlegi pályázati feltételekkel azonos peremfeltételek mentén. Önkormányzati források: az üzemeltetés-fenntartás hagyományos költségeire az Önkormányzat rendeleteiben meghatározott pénzügyi forrás elkülönítésével vállalkozik.
Az intézményi és menedzsmenti fenntarthatóságot garantálja a program zárását követően, hogy az üzemeltetés feladatait az Önkormányzat biztosítja a „normál” működés keretein belül a hasonló üzemeltetési feladataik ellátására jelenleg is rendelkezésre álló kapacitásai bevonásával, valamint a Pápai Városfejlesztő Kft. bevonásával. Épületkorszerűsítésből származó megtakarítások: az épületek (Fő u. 5., 7., 9.) korszerűsítése, a környezetbarát és energiatakarékos építészeti megoldások csökkentik a fajlagos fenntartási költségeket, illetve csökkenti az adott intézményre vonatkozó felújítási költségeket a következő évekre nézve.
224
Társadalmi fenntarthatóság: a megvalósított projekt révén nagyobb mértékben érvényesülnek az esélyegyenlőségi szempontok. A fejlesztéssel érintett célkitűzések társadalmi elfogadottsága nagy, az előkészítés során elvégzett igényfelmérés és mélyinterjúk az érintettek részéről a hosszú távú elfogadottságot és támogatottságot valószínűsítik. Szakmai fenntarthatóság: párhuzamosan több infrastrukturális profilú fejlesztés előkészítése zajlik, amelyek együttesen hozzájárulnak a városkép javításához. A fejlesztések megvalósításához és eredményeinek fenntartásához szükséges szakmai kapacitások jelenleg is rendelkezésre állnak. 11.3.3 Az üzemeltetés pénzügyi terve, forrásai Jelen fejezetben részletesen ismertetjük a fejlesztett intézmények működési bevétel és költségtervét. Ez a fejezet az alapja a 10.3-as fejezet költség-haszon elemzésének is. Fő tér közterület rehabilitációja A Fő tér működési költségeinek megadásakor a Városgondnokság által megadott adatokból indultunk ki. A jelenlegi működési költségek: 200 eFt/hó anyagjellegű költség, 300 eFt/hó bérjellegű költség, és 40 eFt/hó közüzemi díjak, havi 30 eFt/hó pótlási költségek. Ezzel szemben havi 500 eFt bevétel származik bérleti díjból, parkolási díjból. Projekt nélküli esetben azzal számolunk, hogy a költségek reálértékben 3%-kal emelkednek, a bevételek 2,5%-kal évente. A projekt megvalósulása esetén az anyagjellegű költségeknél 3,2%-os éves reálérték emelkedéssel számolunk. 2,5%-os lesz azonban az emelkedési ráta a karbantartási és pótlási költségeknél, illetve a közüzemi díjaknál (energiatakarékos világítás miatt) 2012-től, azaz a fejlesztés megvalósulása után a bevételek jelentősen csökkennek, hiszen kiesnek a parkolási bevételek. Ugyanakkor a város Fő terén több rendezvény lesz, melyekhez kapcsolódóan felállított elárusító helyek bérleti díja valamelyest kompenzálja a kieső bevételeket. Az alábbi táblázat a projektes állapotot mutatja: látható, hogy az üzemeltetés során továbbra is többlet városi forrást, önkormányzati forrást szükséges a Fő tér fenntartására áldozni. adatok eFt-ban anyagjellegű költségek 2010. 2011. 2012. 2013.
2 400 2 472 2 551 2 633
bérjellegű költségek 3 600 3 708 3 819 3 934
közüzemi díjak 480 494 507 519
karbantartási és pótlási költségek 360 371 380 390
összesen 6 840 7 045 7 257 7 476
INFLÁCIÓVAL
103,0% 102,8% 102,8%
6 840 7 257 7 460 7 685
225
2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025. 2026.
2 717 2 804 2 894 2 986 3 082 3 180 3 282 3 387 3 496 3 607 3 723 3 842 3 965
értékesítési bevételek, szolgáltatásnyújtásból származó bevételek
tagdíjak
2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023.
4 052 4 173 4 299 4 428 4 560 4 697 4 838 4 983 5 133 5 287 5 445 5 609 5 777
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
6 000 6 150 3 000 3 075 3 152 3 231 3 311 3 394 3 479 3 566 3 655 3 747 3 840 3 936
532 546 559 573 588 602 617 633 649 665 682 699 716
bérleti díjak
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
399 409 420 430 441 452 463 475 487 499 511 524 537
ingatlanok vagy eszközök eladásából származó bevételek
7 701 7 932 8 171 8 417 8 671 8 932 9 201 9 478 9 764 10 058 10 361 10 673 10 995
támogatások és adományok
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
102,8% 102,8% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,5%
7 916 8 154 8 392 8 644 8 905 9 173 9 449 9 724 10 017 10 319 10 630 10 951 11 270
INFLÁCIÓVAL
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
100,0% 103,0% 102,8% 102,8% 102,8% 102,8% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,6% 102,6% 102,6%
6 000 6 335 3 084 3 161 3 240 3 321 3 401 3 486 3 573 3 662 3 754 3 844 3 940 4 039
226
2024. 2025. 2026.
0 0 0
4 035 4 136 4 239
0 0 0
0 0 0
0 0 0
102,6% 102,6% 102,5%
4 140 4 243 4 345
Fő u. 5-7-9. épületegyüttese A Polgármesteri Hivatal megújuló B épülete terveink szerint három funkciót is betölt a projekt során: irodái, tárgyalói elsősorban a hivatal működését szolgálják, közszféra funkcióként. A Fő u. 5 emeleti helyiségcsoportja rendezvényterem és konferenciaközpontként is megjelenik, s így gazdasági funkciót tölt be. A Fő utca 7. pinceszintjén helyet kapó nemzetiségi és civil klubhelyiség pedig közösségi funkcióba sorolandó. Tekintettel arra, hogy egy épületegyüttesről van szó, a költség-haszon elemzés során m2-arányos felosztást alkalmaztunk: Fő u. 5-7-9. Közszféra funkció kb 2104 m2/2750 m2 – kb. 76% Fő u. 5-7-9. Gazdasági funkció kb 292 m2/2750 m2 – kb 11% Fő u. 5-7-9. Közösségi funkció kb 354 m2/2750 m2 – kb 13% A hivatali költségeket a Pénzügyi Osztály által megadott adatok alapján becsültük a működtetés és fenntartás időszakára. Csak azokat a bevételeket szerepeltettük, amelyek az igazgatási funkció kapcsán jelennek meg. Az Önkormányzat egészének bevételei tehát itt nem szerepelnek. A polgármesteri hivatal jelenleg is több épületben üzemel. Így költségeit meg kell osztani a Fő u. 12-es és a most fejlesztendő Fő u. 5-7-9.-es ingatlan között. A Fő u 12 épület alapterülete 2780 m2, azaz megközelítően azonos a Fő u. 5-7-9-es épületével. Így a hivatalra eső költségek és a nem a kifejezetten a gazdasági funkcióhoz rendelhető bevételek felével számolunk az elemzés során (azaz csak a Fő u. 5-7-9-re eső résszel) Ami a költségoldalt illeti: projekt nélküli esetben azzal kalkuláltunk, hogy a különböző költségek átlagosan évi 2%-os reálemelkedést mutatnak. Ez alól kivételt jelentenek a bérköltségek, ahol reálértékben csak évente fél %-os növekedéssel számolunk. A bevételi oldal kapcsán szintén átlagosan 2%-os reál emelkedéssel kalkuláltunk. Projektes esetben a fentiekhez képest a következő változásokkal számolhatunk: a kiadási oldalon a készletek és a különböző dologi kiadások növekedési üteme nagyobb, évente 2,5%, ugyanakkor megjelenik a gazdasági funkcióból származó külön bevétel, bérleti díj, mely éves szinten 2%-os növekedést mutat (ez utóbbi megfelel a kihasználtság növekedésének.) A Polgármesteri Hivatal esetében nem elvárható, hogy a kiadások és a bevételek fedezzék egymást, ennek megfelelően az épületegyüttes működtetését a projekt megvalósulását követően is az önkormányzat forrásaiból kell megvalósítani.
227
adatok eFt-ban bérjellegű készletbeszerzés költségek szolgáltatások
különböző egyéb dologi folyó kiadások kiadások összesen INFLÁCIÓVAL Összesen Közszféra
2010
16 843
287 773
38 939
65 497
31 351
440 403
2011.
17 180
289 212
39 718
66 807
31 978
2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018.
17 609 18 049 18 501 18 963 19 437 19 923 20 421
290 658 292 111 293 572 295 040 296 515 297 997 299 487
40 512 41 323 42 149 42 992 43 852 44 729 45 623
68 477 70 189 71 944 73 743 75 586 77 476 79 413
32 618 33 270 33 936 34 614 35 307 36 013 36 733
Közösségi
Gazdasági
440 403
334 706
57 252
48 444
444 894
100,00% 103,00%
458 241
348 263
59 571
50 407
449 873
102,80%
462 470
351 477
60 121
50 872
454 942
102,80%
467 680
355 437
60 798
51 445
460 101
102,80%
472 984
359 468
61 488
52 028
465 351
102,80%
478 381
363 570
62 190
52 622
470 696
102,70%
483 405
367 388
62 843
53 175
476 137
102,70%
488 993
371 634
63 569
53 789
481 676
102,70%
494 682
375 958
64 309
54 415
500 475
380 361
65 062
55 052
2019.
20 932
300 985
46 536
81 398
37 468
487 317
102,70%
2020.
21 455
302 490
47 467
83 433
38 217
493 060
102,70%
506 372
384 843
65 828
55 701
498 909
102,60%
511 880
389 029
66 544
56 307
504 864
102,60%
517 991
393 673
67 339
56 979
510 930
102,60%
524 214
398 403
68 148
57 664
530 552
403 219
68 972
58 361
2021. 2022. 2023.
21 991 22 541 23 105
304 002 305 522 307 050
48 416 49 384 50 372
85 519 87 657 89 848
38 981 39 761 40 556
2024.
23 682
308 585
51 379
92 094
41 367
517 107
102,60%
2025
24 274
310 128
52 407
94 397
42 195
523 400
102,60%
537 008
408 126
69 811
59 071
529 809
102,50%
543 054
412 721
70 597
59 736
2026
24 881
311 679
53 455
96 757
43 038
Bevétel igazgatási építés, közterület- Gazdasági gazdasági feladatok okmányiroda településfejlesztés lakáseladások felügyelet funkció funkció bevételei feladatai feladatai - óvadék bevételei bevételei INFLÁCIÓVAL nélkül 2010
1 549
4 980
1 001
489
3 497
0
2011.
1 580
5 080
1 021
499
3 567
1 200
100,00% 103,00%
11 515 12 098
228
2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021.
1 612 1 644 1 677 1 710 1 745 1 780 1 815 1 851 1 888 1 926
5 181 5 285 5 391 5 499 5 609 5 721 5 835 5 952 6 071 6 192
1 041
509
1 062
519
1 083
530
1 105
540
1 127
551
1 150
562
1 172
573
1 196
585
1 220
596
1 244
608
3 638 3 711 3 785 3 861 3 938 4 017 4 097 4 179 4 262 4 348
2 400
102,80%
12 316
2 448
102,80%
12 562
2 497
102,80%
12 813
2 547
102,80%
13 069
2 598
102,70%
13 318
2 650
102,70%
13 585
2 703
102,70%
13 856
2 757
102,70%
14 133
2 812
102,70%
14 415
2 868
102,60%
14 690 14 984
2022.
1 965
6 316
1 269
620
4 435
2 926
102,60%
2023.
2 004
6 442
1 295
633
4 523
2 984
102,60%
15 283
3 044
102,60%
15 589
3 105
102,60%
15 901
3 167
102,50%
16 203
2024. 2025 2026
2 044 2 085 2 127
Közszféra Közösségi
6 571 6 703
1 320
645
1 347
658
6 837
1 374
672
Gazdasági
Gazdasági funkció Teljes külön gazdasági bevétele funkció
8 751
1 138
1 267
0
1 267
9 194
1 195
1 331
1 236
2 567
9 360
1 217
1 355
2 467
3 822
9 547
1 241
1 382
2 517
3 899
9 738
1 266
1 409
2 567
3 976
9 933
1 291
1 438
2 618
4 056
10 121
1 316
1 465
2 668
4 133
10 324
1 342
1 494
2 721
4 215
4 614 4 706 4 800
229
10 530
1 369
1 524
2 776
4 300
10 741
1 396
1 555
2 831
4 386
10 955
1 424
1 586
2 888
4 474
11 164
1 451
1 616
2 943
4 559
11 388
1 480
1 648
3 002
4 650
11 615
1 510
1 681
3 062
4 743
11 847
1 540
1 715
3 123
4 838
12 085
1 571
1 749
3 185
4 934
12 314
1 601
1 782
3 246
5 028
Filmszínház épületének felújítása – büfé kialakítása és homlokzat felújítása A Filmszínház felújítása kapcsán a Jókai Mór Művelődési Központ által megadott adatokból indultunk ki. A mozi üzemeltetése jelenleg gazdaságtalan: a bevételek, melyek a jegyeladásból és a bérleti díjakból származnak, nem fedezik a kiadásokat: a 4 milliós bevételi szint mellett a mozi éves üzemeltetése több, mint 8 millió forintot tesz ki. A különbözetet jelenleg az Önkormányzat fedezi. A Filmszínház jelenlegi formájában nem üzemeltethető gazdaságosan. Projekt nélküli esetben azzal számolunk, hogy az anyagjellegű költségek éves szinten 3, a bérköltségek 1, az igénybevett szolgáltatások, karbantartási költségek és közüzemi díjak éves szinten 3%-kal nőnek reálértékben. A bevételi oldalon ezzel szemben – miután a szolgáltatások színvonala nem nőtt- éves szinten csak 2%-os reálnövekedéssel számolunk. Az adatokat korrigáltuk a vonatkozó inflációs előrejelzésekkel. A projekt megvalósulása esetén a Büfé üzemelése miatt valamelyest nőni fognak az anyagjellegű költségek, (3,2%-os növekedés), a karbantartási költségek viszont a felújítás miatt kisebb, csak 2.5%-os reálérték növekedést mutatnak. A költségek többi összetevője változatlan. A projekt megvalósulása után a mozi látogatottsága nő, így a bevételek éves szinten 3%-os növekedést mutatnak. Jelentősen megnő a bérleti díjból származó bevétel is, a büféből éves szinten 500 eFt bevétel származhat, mely szintén 2%-os emelkedést mutat évente. A projekt megvalósulása önmagában nem eredményezi azt, hogy a mozi gazdaságosan üzemeltethető, ugyanakkor hozzájárul a jelenleg veszteséges intézmény gazdaságosabb, hatékonyabb működéséhez.
A projekt megvalósulása esetén a bevételi és kiadási oldalt az alábbi táblázat szemlélteti:
230
adatok eFtban
2010 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025 2026
anyagjellegű költségek 180 185 191 197 204 210 217 224 231 239 246 254 262 271 279 288 297
1 286 1 299 1 312 1 325 1 338 1 352 1 365 1 379 1 393 1 406 1 421 1 435 1 449 1 464 1 478 1 493 1 508
értékesítési bevételek, szolgáltatásnyújtásból származó bevételek
tagdíjak
2010 2011. 2012. 2013. 2014.
bérjellegű költségek
0 0 0 0 0
3 950 4 029 4 150 4 274 4 403
közüzemi Igénybevett díjak szolgáltatások 1 683 3 713 1 733 3 824 1 785 3 939 1 839 4 057 1 894 4 179 1 951 4 304 2 010 4 434 2 070 4 567 2 132 4 704 2 196 4 845 2 262 4 990 2 330 5 140 2 400 5 294 2 472 5 453 2 546 5 616 2 622 5 785 2 701 5 958
bérleti díjak
50 51 500 510 520
ingatlanok vagy eszközök eladásából származó bevételek
karbantartási és pótlási költségek 1 478 1 522 1 560 1 599 1 639 1 680 1 722 1 765 1 810 1 855 1 901 1 949 1 997 2 047 2 099 2 151 2 205
támogatások és adományok
0 0 0 0 0
összesen 8 340 8 564 8 788 9 018 9 255 9 498 9 748 10 005 10 269 10 540 10 820 11 107 11 402 11 706 12 018 12 339 12 669 adatok eFtban
INFLÁCIÓVAL 100,0% 103,0% 102,8% 102,8% 102,8% 102,8% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,5%
8 340 8 821 9 034 9 271 9 514 9 764 10 011 10 275 10 546 10 825 11 112 11 396 11 699 12 010 12 330 12 660 12 986
INFLÁCIÓVAL
0 0 0 0 0
100,0% 103,0% 102,8% 102,8% 102,8%
4 000 4 202 4 780 4 918 5 061
231
2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025 2026
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
4 535 4 671 4 811 4 955 5 104 5 257 5 415 5 577 5 744 5 917 6 094 6 277
531 541 552 563 574 586 598 609 622 634 647 660
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
102,8% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,7% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,6% 102,5%
5 207 5 353 5 508 5 667 5 831 6 001 6 169 6 347 6 532 6 721 6 916 7 110
12. A stratégia kommunikációs terve 12.1 A kommunikációs tevékenység célja, üzenetei A kommunikációs tevékenység megvalósítása során legfontosabb üzeneteknek hangsúlyozniuk kell öt alapvető elvet: gazdaságélénkítés, fenntartható városfejlesztés, partnerség, környezetvédelem, esélyegyenlőség. További üzenetek, mely megjelennek a projekt lebonyolítása során a tájékoztatás és nyilvánosság biztosításakor: - Megújuló barokk belváros, megőrzött építészeti örökség - Turizmusfejlesztés - Közszolgáltatások és a városi infrastruktúra fejlesztése - Akadálymentesítés - Fenntartható fejlődés - A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg Stratégiai célkitűzés - A Belváros funkcióbővítő fejlesztése révén Pápa népességmegtartó erejének fokozása, térségi szerepkörének erősítése - Az itt élők jólétének és a térség gazdasági versenyképességének növelése - Városi, közösségi, gazdasági funkciók fejlődése - Városi vonzerő növekedése, tőkebefektetések növekedése - Magasan képzett lakosság városban tartása - Az eredmények és pozitív hatások minél szélesebb körben történő multiplikálása
232
Kommunikációs célok - A környezetbarát, hosszú távon fenntartható városi környezet bemutatása - Felhívni a figyelmet arra, hogy a projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg, sikeres városi pályázati tevékenység eredménye - Bemutatni, hogyan járul hozzá a projekt az életszínvonal emelkedéséhez, esélyegyenlőséghez - Bemutatni, hogy a projekt települési összefogással valósul meg, civil résztvevőkkel Célcsoportok azonosítása Fő kategóriák Elsődleges célcsoport
Másodlagos célcsoport Kommunikációs-disszeminációs célcsoport
Szegmentált alábontás A fejlesztés közvetlen környezetében élő lakosság (32.000 fő) Vállalkozások (kb. 100 db) Turisták, idelátogatók Civil szervezetek (16 db) Szállítók (5-10 db) Környező települések, illetve a kistérség és a megye lakossága (ebből a csoportból elérni kívánunk kb. 25.000 főt)
Kommunikációs stratégia
A nyilvánosság biztosításának fő célja a közvéleményben, azon belül is a célcsoportokban tudatosítani az adott projekt létezését, ezáltal pedig fogyasztót, vevőt, felhasználót szerezni az adott projekt számára. Cél a társadalmi tudatosság növelése, vagyis hogy minél nagyobb létszámú közönségben tudatosítsa a projekt bemutatásán túlmenően azt, hogy a projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A különböző médiumok igénybevétele elsődleges fontosságú a kommunikációs tevékenység sikere szempontjából. A közvélemény tájékoztatására elsődlegesen a helyi és a megyei sajtót érdemes használni. A sajtóval ismertetni kell a támogatás célját, a projekt társadalmi hasznosságát, a helyi életminőségre és a gazdasági fejlődésre gyakorolt hatását. A kommunikációs stratégiát a megvalósítás eredményességének érdekében két részre osztottuk: 1. a beruházás megvalósítási szakasza 2. az ünnepélyes átadás és az ezt követő szakasz
233
A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása érdekében a projekt megvalósítása során a következő kommunikációs eszközöket használjuk a lakosság minél szélesebb körben történő tájékoztatására: - 1 db A típusú tábla elhelyezése - 3 db D típusú tábla elhelyezése - sajtóközlemény kiküldése a projektről (4db) - sajtóesemények szervezése (2 sajtótájékoztató) - sajtómegjelenések generálása a nyomtatott és on-line médiában (10 sajtócikk, 3 tévéinterjú-megjelenés, 2 rádióinterjú-megjelenés) - sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése - információs anyag, kiadvány készítése (50 szórólap) - fotódokumentáció - honlap aloldal készítése (8 internetes megjelenés) - zárórendezvény és nyitórendezvény 1. A beruházás megvalósítási szakasza Ebben a szakaszban kerül sor a tervezett tevékenységek pontos bemutatására, megismertetésére. A hangsúlyt a jelenlegi helyzet, illetve a korszerűbb, környezetbarát, jobb városi környezet bemutatására helyezzük. Az első szakasz az ünnepélyes átadó rendezvény idejéig tart. Ebben az időszakban készül el, már a beruházás megkezdésekor a hirdetőtábla. A hirdetőtáblán a következők kerülnek feltüntetésre: a projekt megnevezése, a kedvezményezett megnevezése és adatai, a támogató szervezet megnevezése, a kivitelező megnevezése és adatai, a mérnök megnevezése és adatai. Helyet kap továbbá a támogatás összege, illetve a kivitelezés kezdetének és befejezésének időpontja is. A beruházás megvalósítási szakasza alatt a projekt számára elkészül egy internetes aloldal a város honlapján belül. Ezen az oldalon a látogatókat folyamatosan tájékoztatjuk a projekt aktuális állásáról. 2. Az ünnepélyes átadás és az ezt követő szakasz Ez a szakasz a Fő tér ünnepélyes átadó rendezvényével veszi kezdetét, melyre különböző sajtóorgánumok is meghívást kapnak a minél nagyobb médianyilvánosság érdekében. A sajtón keresztül a célcsoportok legnagyobb része hatékonyan és hitelesen elérhető. Az érdeklődök a projekt alakulását továbbra is nyomon követhetik az internetes portálon. A projekt lezárultakor készülnek el, majd kerülnek elhelyezésre a beruházás megvalósulási helyszínein az emlékeztető táblák, melyek a következő elemeket tartalmazzák: projekt megnevezése, a projekttámogatás összege, ÚMFT logó, EU logó, utalás az Európai Unió hozzájárulására. A tájékoztatás és nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok végén összefoglaló készül a teljes kommunikációs folyamatról.
234
A soft elemek szerepe
A pályázat és a megvalósuló projekt fontos elemét képezik a civil részvétellel megvalósításra kerülő soft elemek. Ezek a fejlesztésekhez kötődően segítik az új létesítmények birtokba vételét, „törzsközönséget” verbuválnak az egyes közösségi terek számára, miközben a tevékenység megvalósulása során folyamatosan hirdetik magát a projektet. A civil részvétel azért is erősíti a projekt kommunikációt, mert e szervezetek olyan társadalmi rétegeket is el tudnak érni és meg tudnak szólítani, amire a projektgazda nem képes. Egyúttal erősíti a közösségi felelősségérzetet, a „közösen építettük, közösen őrizzük meg” érzést is a célcsoport körében. A továbbiakban – tekintettel arra, hogy a soft elemek külön részét képezik a fejlesztésnek, melyeket más dokumentumokban tárgyalunk – a tájékoztatási és nyilvánossági feladatok ellátását részletezzük. Célcsoportok – üzenetek – eszközök Fő célcsoportok Elsődleges célcsoport
Másodlagos célcsoport
Kommunikációs
Üzenetek Jobb intézményi infrastruktúra Környezetbarát eszközök használata Életminőség javulása Könnyebb (akadálymentes) megközelíthetőség Épített környezet megőrzése Forgalomnövekedés a Fő téren, új vállalkozási lehetőségek Civil részvétel ismertetése, civilek bevonása, mint projekt hatására megvalósuló elem Szállítóként vehetnek részt a projektben, megrendelésekhez juthatnak. Környezetbarát elemek
Eszközök Hirdető tábla, honlap, sajtóközlemény, sajtótájékoztató, információs anyagok, fotódokumentáció. Az átadó rendezvény után sajtómegjelenések. Projekt nyitó- zárórendezvény.
Hirdető tábla, honlap, sajtóközlemény, sajtótájékoztató, információs anyagok, fotódokumentáció. Az átadó rendezvény után sajtómegjelenések. Projekt nyitó- zárórendezvény. Hirdető tábla, honlap,
235
célcsoport
alkalmazása Életminőség javulása Vonzóbb kistérségi kép, térségi fejlődés, térségi vonzerő javulása Esélyegyenlőség előmozdítása
sajtóközlemény, sajtótájékoztató, információs anyagok, fotódokumentáció. Az átadó rendezvény után sajtómegjelenések. Projekt nyitó- zárórendezvény.
12.2 A kommunikációs tevékenység eszközei, költségei és ütemezése A tájékoztatás során használt eszközök Eszköz „A” típusú hirdetőtábla „B” típusú hirdetőtábla Tájékoztatási tábla „C” típus Emlékeztető tábla „D” típus Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Internet (banner) Nyitórendezvény Záró rendezvény Egyéb rendezvény, konferencia Sajtótájékoztató Sajtóközlemény Szórólap vagy egyéb nyomdai kiadvány PR Film Önálló internetes honlap (aloldal) Zöld szám, információs központ (ügyfélszolgálat)
Tervezi-e használatát? Igen Nem X X X X X X X X X X X X X X X X X
Célérték (darab) 1 0 0 3 10 3 2 8 1 1 0 2 4 50 0 0 0
236
DM levélkampány Telemarketing Közvéleménykutatás Reklámtárgy Egyéb: fotódokumentáció
X X X X
0 0 0 0 2
X
Időzítési terv Feladat/eszköz 0-15. hét Projektnyitó rendezvény Sajtótájékoztató Hirdető tábla Emlékeztető tábla Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Sajtóközlemény Szórólap vagy egyéb nyomdai kiadvány Fotódokumentáció Honlap Átadó ünnepség
15-30. hét
Időzítés 30-45. hét
45. hétprojektzárás
X X X
X X
X
X X
X X
X X
X X
X
X
X
X X
X X X
Kivitelezés módja
Jelen kommunikációs stratégiában foglalt tevékenységek megvalósításáért, a szükséges eszközök elkészüléséért a versenyeztetés során kiválasztásra kerülő cég felelős. A honlap aloldalnak Pápa Város honlapja fog otthont adni. A kommunikációs tevékenység költségei a projektben tervezésre kerültek.
237
Értékelés
Eszköz
Értékelési módszer
Hirdető tábla
Forgalomszámlálás adatai alapján becsült érték Forgalomszámlálás adatai alapján becsült érték Látogatói szám becslése Meghívottak, illetve résztvevők száma Meghívottak, illetve résztvevők száma Meghívottak, illetve résztvevők száma Olvasók száma, auditálási adatok Nézők száma, auditálási adatok Hallgatók száma, auditálási adatok Címzettek száma Kiosztott kiadványok száma Nem releváns
Emlékeztető tábla Honlap Projektnyitó rendezvény Átadó ünnepség Sajtótájékoztató Nyomtatott sajtó (cikkek, interjúk) Televízió Rádió Sajtóközlemény Szórólap vagy egyéb nyomdai kiadvány Fotódokumentáció
238
