Beköszöntő Tisztelt Olvasóim! A Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület létrehozta az új népszerű kulturális és ismeretterjesztő időszaki lapot – a Pannon Világot. Mi adta az ötletet a lapalapításhoz? A rendszerváltás óta megtört a sajtó addigi monopolhelyzete. GyakorManajló András ló kisebbségi politikusként, festőművészként cseppentünk bele a szellemi pezsgésbe. Tagja voltam, most pedig elnöke vagyok az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzatnak, valamint elnöke a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesületnek. Programot írtunk a civil szervezet stratégiai tervéhez, most pedig felmerült a lapalapítás ötlete. Szeretnénk idővel a hazai kulturálisművészeti- ismeretterjesztő lapok elismert soraiba kerülni. Az „intézményi” hátterünk csupán a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület, de gondolom, ez nem kevés az induláshoz, remélve azt, hogy a lokálpatrióta szellemű magánvállalkozási szféra fantáziát lát a kulturális -művészeti-ismeretterjesztő tevékenységünkben. Tapasztaltuk, hogy a Kárpáti-régió társadalmát különösképp érdekli a XX. század eddig elhallgatott történelme, nemzetiségi kultúrája, vallásának illegalitásba való menekítése. Megszállások, rendszerváltások, nemzeti traumák, jogtalanságok, a tények elhallgatása vagy hamisítása kísérte végig a mögöttünk hagyott századot. A Kárpát-medencében élők többsége személyesen érintett, vagy megélte a kort, vagy az akkori vértanúk és szenvedők közvetlen leszármazottjai. Mindannyiuk őrzik azokat a traumákat, amelyek e tragikus eseményekhez kapcsolódnak és sorsukat meghatározták. Ráadásul hosszú évtizedeken keresztül beszélni, nemhogy írni, sem Pannon Világ •
lehetett a megtörtént eseményekről. A „megengedett” kérdésekkel is csak egyoldalúan lehetett foglalkozni, a tabu témákat pedig meg sem említhették. Az az újságíró, író, aki nem tartotta be az öncenzúra, illetve a cenzúra szabályait, börtönbe, száműzetésbe került, jobbik esetben, másnap már nem gyakorolhatta hivatását. Nagyon fontos, hogy beszéljünk, írjunk a sorsfordító időkről, történelmünkről, hagyományainkról, kultúránkról, hitünkről, amely megmaradásunkat biztosította. De nem elég csak írnunk és beszélnünk. Kultúránk, nemzetünk szellemi fokmérője és ereje a minőségben rejlik. Felelősséggel tartozunk az elődeinknek és az eljövendő nemzedéknek is mindazért, amit az elmúlt korok a jelenre örökül hagytak. Mi a minőségi kultúra-, és történelemismeret terjesztésére szeretnénk koncentrálni. Célunk, hogy az információ értékes, hiteles és tartalmas legyen. Az olvasók számára befogadható módon kívánjuk közölni az információt. Nem szak-, hanem ismeretterjesztő lapot szeretnénk létrehozni. A nemzeti összetartozás tudatában élünk. Kiemelten szeretnénk foglalkozni: az ezeréves ruszin-magyar együttélés történelmi kérdéseivel, a Kárpát-medencében élő kisebbségek érdekérvényesítési lehetőségeivel, nyelvi jogaival, a demokrácia mértékével. A régiók szerepének felértékelésével a kisebbségi, nemzetiségi kultúránk is európai dimenziót kaphat. Szerencsés esetben programjainkat is uniós támogatással valósíthatnánk meg. Célunk a Kárpát-medencében élők történelmét és jelen mindennapjait bemutatni az európai közösségnek. Kultúránk nemcsak identitást erősítő, hanem gazdaság fejlesztő és közösségi szervező erő is. Együtt működünk a kulturális és a politikai élet több szereplőjével. Interjúkban megszólaltatjuk őket, témánkhoz kapcsolódó kérdésekben. Nagyon fontos, hogy írjunk és beszéljünk sorsfordító viharos éveinkről. Az emberek nagy része máig sincs tisztában például azzal, hogy milyen volt a Gulág, mit jelent a 1
határon túl élő nemzetiségeknek Szolyva vagy Zenta és sorolhatnám a szomorú történeteket. Bemutatjuk Kárpátalja, Felvidék és Délvidék kálváriáját, honfitársaink tragédiáját a II. Világháború végén. A ruszin-magyar vértanú papok és politikusok méltó Emlékhelyét el fogjuk készíteni. Eltökéltségünket csak Babits szavaival tudom alátámasztani: „Minden vágyad az Isten benned/ Mutatva, merre kell menned!” Belföldi és külföldi bemutatkozásunk hatékony és sikeres formája lesz a továbbiakban is a képzőművészeti kiállításaink, alkotótáboraink nemzetközi szintű megrendezése és szakmai értékelése. Hiszen a közös európai kulturális örökségnek része az oly sokat bizonyított európai kisebbségek, ezen belül a kárpátaljai nemzetiségek – határokon átnyúló – öröksége is. Elkészültek és készülnek majd újabb
életművet bemutató képzőművészeti albumok. Célunk, hogy összegyűjtsük, fényképezzük, lejegyezzük és olvasóinknak elküldhessük a Kárpátmedence, konkrétabban szülőföldünk alkotóinak, honfitársainknak a munkáit. Olvasóinktól várjuk a visszajelzéseket és arra kérünk mindenkit, hogy amennyiben személyes dokumentumokkal, fotókkal rendelkeznek az érintett témákban, keressenek meg minket! Ezekből születhet egy érdekes sorozat: olvasóink véleményei és korabeli fényképei. Az összetartás és siker reményével indítom el a Pannon Világot! Tisztelettel: Manajló András, a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesül et elnöke. Budapest, 2010. augusztus.
Felavatták a Pannon Világ Kulturális és Ismeretterjesztő Központot 2010. július 29.-én a Ramada szállodában A Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület és a Ramada Resort/ Aquaworld Zrt. Budapest, ünnepélyes keretek között, létrehozta a Pannon Világ Kulturális és Ismeretterjesztő Központot. Az avató ünnepségen belül: Manajló András és Kovács Anton ruszin festőművészek „Párbeszéd” c. közös kiállítására is sor került. A rendezvény fővédnöke: Szászfalvi László úr, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkára volt. A nagyszabású rendezvényt megnyitotta: Wintermantel Zsolt úr, Országgyűlési képviselő, Fővárosi Közgyűlési képviselő, Fidesz Újpesti frakcióvezetője. Köszöntőt mondott: Ortutay Mária úrnő, a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője. A nagy közönségsikert kiérdemlő kiállítást: dr. Feledy Balázs úr, művészeti író mutatta be. Pfandler Katalin Ortutay Mária úrnő köszöntője úrnő, a Ramada Resort Aquaworld Zrt. elnök-igazgató asszonya külön köszöntötte az ünneplő közönséget és mindenki figyelmébe ajánlotta az új Kulturális és Ismeretterjesztő Központ művelődési lehetőségeit, majd az alapítóknak Oklevelet adományoztak. A kellemes zenei háttérhangulatot a Hodinka vonós négyes biztosította.
Művészeti-, tudományos közösségeket összefogó régió amelyben megvan az egyén saját felelőssége is embertársaiért. Erőnk az együttműködésben van. 2006-óta működő civil szervezetünk a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesületünk kiemelten foglalkozik a magyarruszin több mint ezer éves együttélésének kérdéseivel, ezen belül hagyományainkkal, művészetünkkel, nemzetközi
Vegyes nemzetiségű területeket és közösségeket egyesítve hozták létre a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület és a Ramada Resort/Aqaworld ZRT. Budapest közös intézményét. A helyi önkormányzatokat, művészeti-, és tudományos közösségeket összefogó régió, biztosítja az emberek felelős kibontakozását és részvételét az újonnan alakuló társadalom életében, Alapítók körében
2
Pannon Világ •
nemes és általunk rég várt gesztustól az itt élők ismeretei és a külhoniakhoz, határon túliakhoz való viszonya , attitüdje egy csapásra megváltozik. Ehhez több ismeretre, közvetlen tapasztalatokra van szükség. A 2004-es népszavazás megmutatta, hogy e téren több évtizedes elmaradást kell pótolni. Az ismeretek és a tapasztalatok bővítése nélkülözhetetlen. Célunk tehát, a magyarországi és a külhoni közösségek, civil szervezetek, intézmények közötti személyes kapcsolatok kialakítása, tartalommal való megtöltése. A Pannon Világ Kulturális és Ismeretterjesztő Központ a Ramada szállodában rendkívül előnyös Hodinka vonós négyes
képzőművészeti hírnevünk visszaállításával. A kárpátaljai képzőművészeti iskola nagyjai, iskolaalapítói: Erdélyi Béla, Boksay József, Manajló Fedor (bemutató művészünk nagyapja), és még hosszan sorolhatnám a neveket, nemzetközileg is elismert művészek voltak. 1938-39-ben, amikor Kárpátalja visszakerült az anyaországhoz, e kiválóságok a Kárpátaljai Tudományos Társaság Képzőművészeti szakosztályának vezetői lettek. Párizsban, Münchenben, Prágában, Budapesten tanultak és világhírnevet szereztek Kárpátaljának is. Tanultak és tanítottak, Ünnepi megnyító
befogadó helyre talált. Konkrétan felsorolnék néhány tervet: konferenciák, képzőművészeti kiállítások, emlékülések, zenei-, irodalmi esték és még sok minden, ami történelmünkkel, kultúránkkal, jelenünkkel kapcsolatos. Korszerűen szeretnénk, történelmi traumánkat, eddig elhallgatott történelmünket feldolgozni. Vonzóan, érdekesen, igen őszintén kívánjuk közvetíteni témáinkat, mondanivalónkat, hogy fiatalok is ránk figyeljenek és célközösségünk se veszítse el érdeklődését irányunkba. Elmondtuk, mit szeretnénk, vajon, mit nem szeretnénk? Pfandler Katalin úrnő köszöntöje
neves képzőművészeket neveltek. Ennek az iskolának a visszaállításán ma sokan dolgoznak, (nézd Nemzetközi Alkotótáborainkat), bemutató művészünk Manajló András irányításával. A mi kulturális örökségünk része az európai kultúrának, s ezt nem szabad felednünk. Kulturális örökségünk, értékeink bemutatása nemcsak saját céljainkkal, hanem az országos nemzetpolitikai célokkal is megegyezik. Rendkívül örültünk annak, hogy a Magyar Parlament május 26.-án elfogadta a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Ez nekünk nagyon fontos. De nem szabad arra gondolnunk, hogy ettől a A közönség soraiból
Pannon Világ •
3
fölött az uralmat ellenőrizhetetlen ösztönzések veszik át. Érdemes nekünk is a lélek viselkedésére figyelnünk, amikor képernyő elé ülünk, újságot olvasunk, vagy nagygyűlésre megyünk…” Tehát, nagyon fontos a hiteles tájékoztatásra figyelni. Végezetül szponzorainkról, támogatóinkról szeretnénk szólni. A történelem során a jól működő vállalkozások, mecénásként, szponzorként mindig figyelmet fordítottak a kulturális értékek megőrzésére és az újak létrehozására. A művészetek megjelenítése, bemutatása rendkívül nagy hatással bír az országkép, országimázs formálásában. Értékeink sokszínűségét lehet megmutatni a világnak. Jelen esetben is lehetőInterjúk készítése a művészekkel
Nem szeretnénk csupán a múlton rágódó, fájdalmainkat, sebeinket mutogató intézménnyé válni. Nem szeretnénk, ha a média nem hitelesen közvetítene rendezvényeinkről. Mindenki tapasztalhatta. Hogy a média tudatformáló nagyhatalom. Egy kortárs költőt idézve: „A politika felelőssége a politikusoké. A kultúra ennél több. Feladata megmenteni az ország lelkét és értelmét”. Teljesen egyet érthetünk e gondolattal, hiszen aki megnézte e gyönyörű kiállítást, az láthatta a ruszinok lelkét és gondolatainak értelmét. Koncentrálva a jelen bemutatóra, érezhetjük, láthatjuk, hogyan gondolkodnak, mit éreznek a Kárpát-medence nem anyaországi táján élő nemzetiségek. A mai fejlett médiavilágban figyelnünk kell a Ünnepi fogadás
ségünk van bemutatni nemcsak a kimondottan magyar művészek alkotásait, hanem a magyar nemzet egészéhez tartozó nemzetiségek sokoldalúságát, tehetségét, zsenialítását. Ez mindenkinek jó. Hiszen gazdasági fellendülés és a politika is elképzelhetetlen a vele párhuzamosan működő színvonalas kulturális tevékenység nélkül. Szeretnénk megköszönni, egyenrangú, párhuzamos társként az Aquaworld és a Ramada szálloda vezetőinek és személy szerint elnök-igazgatójának Pfandler Katalinnak, hogy oly készségesen és hozzáértően segítenek bennünket terveink megvalósításában és ily nagy baráti felelősséggel és bizalommal támogatják kezdeményezésünket. Tudósítónktól Manajló András, Pákh Imre, ifj. Bródy András és Benza György
tömeg lélektanára. Teljesen mindegy, hogy kik vannak együtt: a képernyő előtt ülő nézők, tárlat látogatók, újságot olvasók vagy kampányrendezvényen részt vevő választók. Miért mindegy?! Az egyik legnagyobb magyar gondolkodónk Hamvas Béla kitűnően megfogalmazta: „A tömegben az egyéni tudat megsemmisül. A tömegnek teljesen új, minden egyéni magatartástól független tulajdonsága van. Ez éppen az, hogy tudattalan. Izgékony, hiszékeny, egyoldalú..., könnyen meggyőzhető és becsapható..., az ember 4
Pannon Világ •
A generációk egymásra épülő élete A Réthelyi család története kérdése a döntési feladatok rendezett továbbadása „ Nagyon fontos, hogy a generációk élete (delegálása). Egyszerű szervezetekben (például egy egymásra épüljön, a szülők, nagyszülők és dédszülők család) előfordulhat az a szélsőséges helyzet, hogy a élete ismert legyen az unokák, dédunokák számára”vezető (a családfő) kezében van az összes döntés, és ő olvasom Réthelyi Miklós miniszter egyik nyilatkozaél is ezzel a lehetőséggel. Összetett szervezetekben tában. azonban ez az állapot nagyon lelassítaná, vagy Szerencsés helyzetben vagyok, mert talán kis egyenesen lehetetlenné tenné a szervezet működését. mértékben, én is segíteni tudok. Hiszen- szüleim Egy jól működő szervezetben a döntések átadása révén- jól ismerem a Réthelyi család lenyűgöző egyértelmű szabályok mentén történik. A szabályok személyiségű édesapját, Réthelyi Jenő bácsit és az (erkölcsi- jogi értelemben) figyelembe nem vétele, „édes anyát”, (nem édesanyját, erről később teszek vagy a szabályokkal történő említést), Réthelyi Jenőnét, Éva visszaélés, a szervezet működését nénit. Aktualitása miatt először veszélyezteti… A hatáskör átadója Réthelyi Miklósra, az első szülött bizalommal fordul a hatáskört fiúkra szeretném a figyelmet refátvevő személy felé – a bizalom a lektorozni. Hiszen ő lett, 2010. delegálás alapköve… A Teremtőmájusában, az Orbán-kormány től kapott társteremtői hatáskör Nemzeti Erőforrások Minisztériumegfelelő forrásból érkezik. Az mának vezetője, csúcsminisztere. ember azonban soha sem lehet Az öt területért: az egészségügyért, olyan elbizakodott, hogy elfelejtaz oktatásért, a kultúráért, a se: Isten nem rendezett végkiárusísportért és a szociális ügyekért tást az ember megteremtésével. A felelős tárcavezetőnek eddig nem teremtett világ sokban különbözik volt kimondottan politikai szerepegy mesterségesen létrehozott vállalása, de mindig volt szakmaiszervezettől. Az előbbit részleteierkölcsi véleménye, közéleti szeben, fokozatosan ismeri fel az replése. Tagja volt például a Proérdeklődő ember, de mindig megfesszorok Batthyány Körének, marad az a terület, amely a ahol rendszeresen reagáltak különteremtmény előtt rejtve.”- írja böző országos fontosságú jelenséDr. Réthelyi Miklós, Réthelyi professzor egyik publigekre, közös állásfoglalásokat foa Nemzeti Erőforrások Minisztériumának cisztikai cikkében („Delegálás a galmaztak meg. vezetője, csúcsminisztere „A tudományos emberfők kozmikus méretekben”- Új Ember mennyisége a nemzet igazi hatalma. Igazibb súly, s erő 2000.) Lényeges dolgokra tapintott rá Réthelyi az emberi agyvelőnél nincs. Ennek több vagy Miklós, aki akkor az ezredforduló környékén az I. kevesebb léte, a nemzetnek több vagy kevesebb számú Anatómiai Intézet igazgatója, s 1991-től szerencséje”- írta legnagyobb hatású könyvében gróf kezdődően, az első szabad rektorválasztáson, ő került Széchenyi István. Beleolvasva Réthelyi Miklós eddigi a SOTE vezetői posztjára. Irányította a SOTR nyilatkozataiba, bátran mondhatom, hogy ugyanolyan Egészségügyi Menedzserképző Központját is. 2000érvényesnek, s ma még talán fontosabbnak tartja óta a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Széchenyi látnoki gondolatát, mint amilyen a Idegtudo-mányi Doktori Iskolájának vezetője. reformkorban volt és amely alapjaiban meghatározza Szakmai és erkölcsi vonatkozású írásaiból, nyilatkoa FIDESZ és a KDNP politikáját. Réthelyi Miklós zataiból kiderül, hogy alapvetően fontosnak tartja, professzor „keresztény szemszögből” írt publiciszhogy az egymást követő generációk újra és újra készen tikai írásaiból az is kiderül, hogy határozottan hirdeti, öröklik az előző nemzedékektől az emberi társadalhogy a bővülő emberi tudással együtt hatalmunk is nő, mak által eddig felhalmozott tudást. Az ember ezért de a tudás növekedése önmagában nem akadályozza tud egyre magasabb szintről tovább építkezni. meg a hatalommal való visszaélést. Ha nem felelősen Csakhogy az örökölt technológia, tudomány etikus használjuk fel a tudományos eredményeket, az felhasználásá-nak, alkalmazásának módját- nem lehet világkatasztrófákhoz vezethet. „Menedzsment és genetikailag átörökíteni. Az erkölcsi értéket és a keresztény életfelfogás: ritkán összekapcsolt fogalnormákat, a szociális érzéket és a kultúra, a művészet mak, mégis van közük egymáshoz. Egyszerű és összeiránti fogékonyságot minden gyereknél ki kell tett szervezetek működésének egyik kulcsfontosságú fejleszteni. Oktatással, neveléssel, példamutatással Pannon Világ •
5
lehet és szükséges átörökíteni. Ezért a legfontosabb hely: a család és az iskola. A közoktatás területén nagy figyelmet fordít a Bölcsek Tanácsának összegző munkájára, amely sorra veszi a gondokat és a feladatokat. Jól látja az emberek értékvesztését, elbizonytalanodását, s azt, hogy az európai értékek megőrzése nem képzelhető el a keresztény értékek megőrzése nélkül. Réthelyi professzor már többször bizonyította cselekedeteivel, hogy nemcsak szakmai kérdésekben járatos, hanem határozott politikai álláspontot is képvisel. Az új kormány tagjaként, a kormány politikája szerint működteti nagyszabású szakmai területét. Ami nem azt jelenti, hogy a szakmaisággal szemben a politika a meghatározó. Az is kiderül megszólalásaiból, hogy a hazafias nevelés, a magyar irodalom és a történelem nemzeti szellemű tanítása kulcsfontosságú cél, mert ez alapozhatja meg az egészséges nemzettudatot. Egy közösség, egy nemzet csak akkor életképes, ha van közö- Réthelyi Miklós, sen vállalható múlt- az egyetemi évek kezdetén képe. Meg kell őrizni a múltból mindent, ami érték. Feloldani a tabu-témákat, ellátogatni a történelmi Magyarország emlékhelyeire: „Ne végezze el senki úgy a nyolc általánost, hogy határon túli magyar területen nem járt, nem ismerte meg Erdély vagy más elcsatolt helynek és az ott élő honfitársaink lelkét.” A Réthelyi családot ismerve és vendégszeretetüket gyakran élvezve, arra a következtetésre jutottam, hogy Réthelyi Miklós ilyen szellemiségű aktivitása, viselkedése, életszemlélete előre jelezhető volt. Emberi portréja rajzolódott ki a családdal folytatott beszélgetésekből, írásaiból. A mai világ embere ki van téve az erőszakos és elvtelen befolyásolásnak, s csakis művelt és etikus polgár tud a saját elvei szerint élni és dönteni. Erre tanították mindig a szülei, rokonai. Milyenek voltak ők? Hadd kezdjem egy rövid családi törA családi élet elején
6
Pannon Világ •
ténettel, amelyet én, két évtizeddel ezelőtt, megrendülten hallgattam. Réthelyi Jenő, a főorvos apa és Sára, a szépséges, szeretett édesanya, lenyűgöző személyiségű emberek voltak. Jenő bácsi 1938ban- orvos-századosként- Zalaegerszegen dolgozott, amikor egy évre rá Miklós megszületett. Onnan, katonaorvosként, NagyDulcz Sarolta, Miklós édesanyja kanizsára került a Honvéd Kórházba. Onnan, 1944-től Németországba, Kronach városba vezérelték. 1946-ban tértek vissza Magyarországra, amikor vége lett a háborúnak. Visszatérve – orvosként- nem igazolták, mint volt katonatisztet, ezért kénytelen volt családja eltartása érdekében egy vegyi gyár malmában dolgozni. Két évig vezette Kúnszentmártonban a malmot, utána vissza adták orvosi jogosítványát és így Szentesre került ellenőrző főorvosnak. Az összes kitelepített család orvosi gondozója is lett, s közben radiológusi szakképesítést is szerzett. Állást keresve Keszthelyre került. Ugyanis kiderült, hogy az akkori kórházigazgató kiscserkésze volt, természetesen jelentkezését elfogadta. Így került az egész család 1956-ban Keszthelyre. Miklós itt végezte el az utolsó gimnáziumi évét. Mit tanulhatott a jövendőbeli miniszter édesapjától? A hihetetlen munkabírást, szorgalmat, sokoldalúságot, személyiségének erkölcsi nívóját, a precíz munkavégzést, felelősséget, sport-, és a tudás szeretetét. Jenő bácsi, szakmai tevékenysége mellett, évtizedeken keresztül Keszthely kulturális életének meghatározó személyisége volt. Örökké tanult és ismeretterjesztő előadásokat tartott. Nyugdíjazása után hároméves katolikus teológiai képzést végzett el. Helytörténeti kutatásokat folytatott, részt vett a keszthelyi Nagycsaládosok Egyesülete alapításában, határon túli magyar családokat támogatott, fogadott és mindig adott, adott: szeretetet, tudást, figyelmet, gondoskodást. Sokáig so-
rolhatnám a lenyűgöző személyiségű, erős pozitív kisugárzással bíró, igazi „férfi ideálom”, Keszthely díszpolgárának emlékét. Célom nemcsak a szeretett apa, Réthelyi Jenő bemutatása, hanem a családi háttér hatásának az érzékeltetése, Miklós tudós-orvossá válásának hátterében. Miklós édesanyja, Dulcz Sarolta boldogan nevelte gyönyörű szép gyermekeit: A legidősebbet- Mikit, Jenőt (Szöcske), Gézát (Dugó) és a legfiatalabb 9-éves Saroltát. A nagy család segített a gyermekek nevelésében, hiszen a különleges szépségű és okos, mindenki által nagyon szeretett édesanya gyakran betegeskedett, gyengélkedett. Még együtt nézték ki Keszthely központjában lévő ragyogóan világos új lakásukat, amikor Sarolta, pontos előérzettel kijelentette: „Gyönyörű ez a lakás, csak az emeleti lépcsőhöz egészség is kell.” Aztán Ő- az imádott négy gyermekes édesanya- váratlanul, hirtelen jött betegségével, örökre itt hagyta a nagy családot. A legnagyobb trauma Miklóst érte, hiszen 19-éves, pécsi egyetemista volt, a legnagyobb fiú, aki a legtöbbet volt édesanyjával. Azt mondák, hogy a generációk a tabukat is átadják egymásnak. De nem szabad ezeket a titkokat őrizni, fel kell dolgozni, mi volt ezzel a Teremtőnek a célja? Édesanyja elvesztése után még jobban belefektette energiáját a tanulásba, sportba. Mindig kitűnő tanuló volt, de az egyetemen remekelt. A tanulásra inspirálni még gyerekkorában sem kellett, élvezettel csinálta. Könnyen ment, természetesnek tartotta mindig, hogy tanul, tovább fejleszti magát minden területen. Testvérei előtt példaképp volt. Az édesanya tragikus elvesztése után mégsem léptek fel a nagycsaládban működési zavarok. Kinek és minek köszönhetően? Szelíden és mindig segítőkészen közelükben élt Sarolta tíz évvel fiatalabb testvére, Éva. A gyerekekkel együtt nőtt fel, aki gondoskodó nagynéni, betegápoló, szellemi, érzelmi társa volt a családnak. Példás helytállását igen, de legbelsőbb értékeit, talán, nem mindenki ismeri. Dolgozni, segíteni, a gyerekeket támogatni kellett a nagy szomorúságban is. Négyen maradtak félárván, szomorúan, teli szorongással bújtak egy okos, jólelkű, szeretetet, gondoskodást adó rokonhoz. Érdemeit nehéz lenne röviden felsorolni. Rohangált a kórházba Mikihez is, amikor megbetegedett. Célokat tűzött ki az édesapával, hogy a gyerekek a legjobban és a leggondtalanabbul tanulhassanak, érvényesülhes-
senek, aztán a sorsukról szabadon dönthessenek. Testvérének hiányát mérsékelve, három ember helyett is dolgozott, tanított, pótanya és tanár egyszerre, s emellett a nagycsalád „védőangyala”. Tudja, hogy egy igazi édesanya sohasem pótolható, de ő fokozatosan válik, szeretetével és gondoskodásával „édes anyává”. Később, a gyerekek közös akaratával megnyílik előtte a Réthelyi család. Nagy ajándéka mindenkinek, Jenő bácsi felesége lesz. Éva néni ott van mindenhol, ahol a gyerekeknek, főleg a legkisebbeknek, szükségük van rá. Ott van a nevelésnél, tanításnál, minden családi kezdeményezésnél. Figyelmeztet és dicsér, ha kell, szeretettel dorgál, de leginkább buzdít, ösztönöz, lélekben és hitben erősít. Szemét mindenen rajta tudja tartani, ami fontos, szép, nemes, igényes. Önzetlenül örül a másik sikerének, csak a jót hajlandó látni mindenkiben. Visszaadta a család életkedvét, reményét, boldogságát. Több mint negyvennyolc éves együttlét után veszítette el élete Éva néni, az “édes anya” igazi társát és a gyerekek apjátJenő bácsit. Az örökké barátságos, vidám mosoly egy időre lekerült az arcáról. A hite és a konkrét feladatok segítették e nehéz időszakban feldolgozni a hiányt. Gyermekei, unokái és már harminc dédunokája körében, valamint régi keszthelyi otthonában a legboldogabb. Jenő bácsi portréja mellett mindig ott van a friss virág. Biztos vagyok abban, hogy a „...másik Teremtő síkján, ahol imában és elmélkedésben beszámolhatott a földi sík örömeiről, gondjairól és fiának döntéséről, a bizalom fényében útmutatást és megerősítést kapott”. Otutay Mária
Édesapjával, Dr. Réthelyi Jenővel
Pannon Világ •
7
Kereszténység, katolicizmus, ortodoxia Érdekes könyv került a kezembe „Kereszténység, katolicizmus, ortodoxia” címen. Szerzője Magyarország egykori moszkvai nagykövete, vallástörténész, aki a könyvet II. János Pál római pápa és II. Alexij Moszkva és minden oroszok pátriárkájának magyarországi találkozójának reményében írta és adott pontos és közérthető ismertetőt a kereszténység eme két ágának történetéről és szétválásának okairól. A Kedves Olvasó rövid és világos áttekintést kaphat a keresztény egyházak, hitvallások és közösségek történetéről, az egyházszervezeti szabályzatokról, a templom-épületek és a képtiszteletekről, a szertartásokról és az istentiszteletekről, amelyek elengedhetetlenek a címben foglalt ágazatok megértéséhez. A könyv külön tárgyalja az ismertebb magyar szerzetesrendeket és a szerzetesség jelentőségét a nyugati és a keleti egyházaknál egyaránt. Rendkívül hasznos mind a nem vallásos, mind a hívő olvasóknak, az ismertető az ortodox egyház tevékenységéről és annak belső életéről. Külön érdekes a római pápákról és ellenpápákról szóló fejezet, amely uralkodásuk időrendi sorrendjén kívül bemutatja életükről, származásukról és rendi hova-tartozásukról készített táblázatokat is. Akiket az egyházi élet gyakorlati kérdései foglalkoztatnának, megismerkedhetnek a könyvből a kereszténység három alapvető imádságával (oroszul, magyarul, latinul és lengyelül), továbbá az egyházi rangokkal, továbbá a liturgiák alatt viselt papi és szerzetesi ruházattal. A két egyházfő életrajza (II. Alexij és II. János Pál), a Pannonhalmi Apátság története, valamint az egyes fogalmak szómagyarázata teszi teljessé a könyvet. Miként a bevezetőben is jeleztem, a könyv az 1996. szeptemberére tervezett egyházfői találkozóra
készült, amely sajnos nem jött létre, mivel a Szent Szinódus az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy ebben az időben korai lenne még a két egyházfő találkozója. A „Kereszténység, katolicizmus, ortodoxia” című könyv története azonban ezzel nem fejeződött be. Az egyházfői találkozó ugyan elmaradt, de mindkét érintett egyháza nevében enciklikát, (egyházfői nyilatkozatot) jelentetett meg, amelyben kifejezték álláspontjukat a testvér egyházzal kapcsolatos álláspontjukról. A keleti és a nyugati kereszténység 1054ben vált ketté, amelyről ugyancsak pontos ismertetőt nyújt a könyv. II. János Pál nyilatkozata „Orientale Lumen” címmel 1995. május 2-án látott napvilágot, míg az orosz ortodox egyházfő 2000. szeptemberében Moszkvában hozta nyilvánosságra az ortodoxia álláspontját „Az orosz ortodox egyház szociális koncepciójának alapjai” címmel. II. Alexij személyes kérésére Nanovfszky György nagykövet könyvét 2002 őszén megjelentették Moszkvában oroszul is. Az orosz változat tartalmazza a fent említett két egyháztörténetileg fontos iratot is természetesen oroszul. A félreértések elkerülése végett II. Alexij előszót írt az orosz kiadáshoz, ami rendkívüli tisztesség, hiszen külföldi szerzőnek az orosz ortodox egyházzal foglalkozó művét nem szokás kiadni Oroszországban. A könyv orosz változata így közel 300 oldalon tartalmazza a magyar változatot az enciklikákkal együtt (Хpиcтиaнcтвo, правocлaвиe, Kaтoлицизм. Мocквa 2002). Jó szívvel és lelkiismerettel ajánlom ezt a hézagpótló művet a kedves olvasóknak és ezúttal is kívánunk jó olvasást a két könyvhöz, amelynek orosz nyelvű példányai korlátozott számban a szerkesztőségben még igényelhetők. Ortutay Mária
Kiadja a Kárpátok Régió Kultúráért Közhasznú Egyesület. Felelős kiadó: Manajló András az egyesület elnöke. Főszerkesztő: Ortutay Mária. Telefon: +36 1 380 7652. Szerkesztőség címe: 2600 Vác, Bulcsú u. 10. E-mail:
[email protected] Készült: Atlantis Kft. ISSN 2062-0381 Példányszám: 4000 db.
8
Pannon Világ •
