Pannon ETT. Európai Területi Társulás. Együttes Fejlesztési Program

Pannon ETT Európai Területi Társulás

Együttes Fejlesztési Program 2014-2020

Készítette: DDRFÜ Nonprofit Kft. 2013

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM

Tartalom Vezetői összefoglaló ..................................................................................................... 3 1.1 Az EGTC, mint jogi eszköz ...................................................................................... 3 1.2 A Pannon ETT ......................................................................................................... 3 1.3 A tervezést meghatározó fejlesztéspolitikai keretek ................................................. 4 1.4 Helyzetelemzés ....................................................................................................... 4 1.5 A program ................................................................................................................ 4 2. Bevezető ........................................................................................................................ 6 2.1 Az európai területi együttműködés evolúciója .......................................................... 6 2.2 Az EGTC – általános európai keretek ...................................................................... 6 2.3 Az EGTC Magyarországon ...................................................................................... 8 2.4 A Pannon ETT ......................................................................................................... 9 3. A tervezést meghatározó európai és nemzeti keretek .............................................. 12 3.1 A programalkotást befolyásoló közösségi intézményi keretek .................................12 3.2 Közösségi fejlesztéspolitikai keretek .......................................................................13 3.3 Nemzeti tervezési és programozási környezet Magyarországon.............................14 3.4 Tervezés Szlovéniában ..........................................................................................17 3.5 Tervezés Horvátországban .....................................................................................18 4. Helyzetelemzés ............................................................................................................ 20 4.1 A Pannon ETT szerepe a településhálózatban .......................................................20 4.2 Demográfia, nemzetiségi összetétel, társadalmi viszonyok .....................................22 4.3 Közlekedési elérhetőség .........................................................................................23 4.4 Gazdasági helyzet bemutatása ...............................................................................31 4.5 Foglalkoztatás, munkaerőpiac ................................................................................35 4.6 Környezet állapota, környezetés természetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás ..............................................................................36 4.7 Humán infrastruktúra ..............................................................................................49 5. SWOT-analízis ............................................................................................................. 57 6. Fejlesztési program..................................................................................................... 61 6.1 A Pannon ETT jövőképe .........................................................................................61 6.2 Átfogó célok ............................................................................................................61 6.3 Specifikus célok ......................................................................................................62 6.4 Prioritások és beavatkozási területek ......................................................................65 6.5 A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtása............................68 6.6 A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtására rendelkezésre álló források becslése .......................................................................................................71 7. Projektjavaslatok vázlatai ........................................................................................... 73 7.1 Bevezetés és logikai keret ......................................................................................73 7.2 Gazdaság- és turizmusfejlesztés ............................................................................73 7.3 Környezetfejlesztés és természetvédelem ..............................................................76 7.4 Közlekedés és logisztika .........................................................................................81 8. Hivatkozások ............................................................................................................... 88 1.

2


1. Vezetői összefoglaló 1.1

Az EGTC, mint jogi eszköz

Az európai régiók egymás közötti együttműködése (Európai Területi Együttműködés – ETE) a II. világháború óta nagy fejlődésen ment keresztül. Az Európai Unió 2007-2013-as programozási időszakában az ETE a kohéziós politika önálló célkitűzésévé vált, ezzel jelentősége lényegesen megnőtt. A különböző támogatási programok (INTERREG, határon átnyúló együttműködés – CBC) azonban nem tudták kezelni az együttműködések intézményesítésének kérdését. Erre adott megoldást az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), mint jogi eszköz, azzal a céllal, hogy egy határon átnyúló jogi személyiség kialakításával lehetőséget adjon a határon átnyúló együttműködés hatékonyabbá tételéhez. Az új jogi eszköz lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott jogi személy maga ruházzon be, tartson fenn alkalmazottakat, illetve vegyen részt fejlesztési projektekben, ezáltal biztosítva a fejlesztések fenntarthatóságát. Az eszközben rejlő lehetőségek kihasználására számos EGTC alakult Európában. A területi együttműködési pályázatokon való indulást az EGTC annyiban teszi egyszerűbbé, hogy a határon átnyúló jogi személy önmagában kielégíti a határon átnyúló partnerségi kritériumot, azaz amennyiben az EGTC a program által támogatott térségben bejegyzett partnerek által alapított, nem szükséges további partner bevonása. Ez jelentősen leegyszerűsítheti a projektfejlesztési és végrehajtási folyamatot. Fontos megjegyezni, hogy az EGTC jogi eszköz, nem rendelkezik elkülönített uniós forrásokkal. Mivel az EGTC létrehozása a tagok szabad akaratán múlik, alapvetően a tagok forrásaiból kell működjön, így az EGTC létrehozása nem jár automatikus uniós vagy nemzeti finanszírozással.

1.2

A Pannon ETT

A Pannon ETT 2012-ben került bejegyzésre pécsi székhellyel. Területi lefedettségét tekintve Magyarországról Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből való a tagok döntő többsége (kivéve Baja városa, Bács-Kiskun megye), illetve három szlovén község alkotja. A tagok között túlnyomó többségben vannak a helyi önkormányzatok (54, közülük 23 város és 31 község), ezen kívül három megyei önkormányzat, valamint két regionális szinten meghatározó intézmény (Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Tudományegyetem) alkotja. A Pannon ETT Egyezménye kimondja a horvát partnerek felé való nyitást, mint célt. A Pannon ETT, mint jogi személy leendő funkcióit két részre lehet osztani:

3



Területi koordináció: azon feladatok köre, melyekhez közös térségi érdek fűződik. Ez esetben közös politikai fellépés, nemzeti vagy európai szintű érdekképviselet, helyi és térségi koordinációs funkció képzelhető el, mely nem jár feladat-átruházással.



Új típusú feladatellátás: a tagok által ellátandó feladatok ETT-re való átruházásával hatékonyabb szolgáltatásszervezés valósítható meg a határtérségben. Ez esetben hatáskör-átruházásra kerül sor.


1.3

A tervezést meghatározó fejlesztéspolitikai keretek

A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programját a következő közösségi, nemzeti és regionális fejlesztéspolitikai intézményi és jogi keretek határozzák meg: -

A 2014-2020-as időszakra vonatkozó európai kohéziós politika általános rendelkezései (CPR, ETE), mely az EGTC-ket több szempontból nevesíti;

-

Az EU 2020 Stratégia, keretdokumentuma;

-

Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája, mely a Pannon ETT teljes területét érinti;

-

A nemzeti fejlesztéspolitikai dokumentumok, melyek kijelölik a 2014-2020-as időszak közösségi támogatási forrásainak keretét is;

-

Megyei, regionális stratégiák, koncepciók;

-

Magyarország esetében a Wekerle Terv.

1.4

mely

az

európai

fejlesztéspolitika

általános

Helyzetelemzés

Az Együttes Fejlesztési Program az alábbi tématerületeken ad részletes, a határ mindhárom oldalát lefedő helyzetelemzést, melynek összefoglalására a SWOT-analízis szolgál: -

Településszerkezet;

-

Demográfia, nemzetiségi összetétel;

-

Közlekedési elérhetőség;

-

Gazdasági helyzet;

-

Foglalkoztatás, munkaerőpiac;

-

Környezet állapota, környezethulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás;

-

Humán infrastruktúra.

1.5

és

természetvédelem,

energetika,

A program

A közös – potenciálisan három ország régióra kiterjedő – fejlesztési térség számára a következő jövőkép fogalmazható meg: A Pannon Európai Területi Társulás (ETT) 2020-ra Magyarország délnyugati területeit, valamint Szlovénia és Horvátország pannon térségét magában foglaló társulássá válik, amely a helyi erőforrások fenntartható használatának biztosítása mellett hozzájárul a közös határtérség gazdasági potenciáljának megerősítéséhez. Mindez elősegíti a nyelvében eltérő közösségek kapcsolatainak elmélyítését, egymás értékeinek és adottságainak kölcsönös megismerése által azok kiteljesedését. A Program három általános cél, négy specifikus cél, és négy prioritás mentén javasol beavatkozásokat, melyet kiegészít egy horizontális cél, mely a Pannon ETT működése hatékonyságának növelésére irányul (1. ábra).

4


1. ábra: A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának célrendszere.

Az Együttes Fejlesztési Program beavatkozásainak végrehajtására négy modell lehetséges, melyek az együttműködés növekvő intenzitását feltételezik: a) a partnerek egyéni akciója; b) a Pannon ETT koordinált fellépése; c) a Pannon ETT saját projektje; d) új típusú feladatellátás. A prioritásokhoz illeszkedően a Program felvázol nyolc projektjavaslatot, melyek a következő területeket célozzák meg: gazdaságfejlesztés és hálózatosodás a Pannon ETT térségben; környezetbarát turizmus; hulladékgazdálkodás; természetes élőhelyek védelme; megújuló energiaforrások hasznosítása; logisztikai hubok kialakítása a nyugat-pannon térségben; Pécs—Mohács—Eszék logisztikai és vállalkozásfejlesztési övezet; illetve a Bajai kikötő fejlesztése. Mivel az EGTC-k elkülönített forrással nem rendelkeznek, a Pannon ETT céljainak megvalósítására alapjában véve az ETT saját forrásai, a tagok saját költségvetése, állami, regionális fejlesztési források, illetve uniós források állnak rendelkezésre. Az uniós források közül az egyes tagországok nemzeti szinten menedzselt operatív programjai, illetve a határon átnyúló együttműködési programok a legjelentősebbek. A Pannon ETT esetében a Szlovénia-Magyarország, a Magyarország-Horvátország és a Szlovénia-Horvátország program 2014-2020-ban elérhető forrásaira készített becslés alapján mintegy 90 millió euró állhat rendelkezésre, melyet kiegészít a nemzeti társfinanszírozás.

5


2. Bevezető 2.1

Az európai területi együttműködés evolúciója

Európa II. világháborút követő béketeremtési és integrációs folyamatának szerves részét képezte a régiók, városok közötti határon átnyúló kapcsolatok kialakításának ösztönzése. Ennek jegyében indult a „town twinning” mozgalom az 1950-es években, mindenekelőtt Franciaország és Németország között. A szubnacionális határon átnyúló kapcsolatok szabályozásában fontos lépés volt az 1980-ban kelt határon átnyúló együttműködésről szóló európai keretegyezmény (Madridi Konvenció, Európa Tanács), melynek aláírói vállalták, hogy ösztönzik a helyi szintek határon átnyúló kapcsolatait.1 A Madridi Konvenció eredményeképpen létrejött eurorégiók, később a 3. kiegészítő jegyzőkönyv által bevezetett euroregionális együttműködési csoportok (EGC-k) azonban nem oldották meg a jogi személyiség kérdését. Az Európai Közösség kohéziós politikájának részeként 1990-ben indult az INTERREG Közösségi Kezdeményezés, melynek második etapja (különösen az INTERREG IIC, 1994-1999) kifejezetten támogatta a határon átnyúló együttműködések, eurorégiók intézményesülési törekvéseit. A keleti bővítéssel egybeeső INTERREG III program (20002006) már inkább a tematikus együttműködésekre fókuszált, legnagyobb arányban a határon átnyúló együttműködéseket támogatva (INTERREG IIIA). A 2007-2013 időszakban az Európai Területi Együttműködés (ETE) a kohézió és a versenyképesség mellett a közösségi kohéziós politika 3. célterülete lett, ezáltal bekerült a kohéziós politika főáramába. Ezzel párhuzamosan jelent meg az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (European Grouping of Territorial Cooperation – a továbbiakban EGTC), mint jogi megoldás az intézményesítés problémájának kezelésére. A területi együttműködés közösségi politikában való jelentősebbé válása révén az EGTC jelentősége is várhatóan nőni fog a 2014-2020-as időszakban.

2.2

Az EGTC – általános európai keretek

Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulást, mint jogi eszközt az Európai Parlament és Tanács 1082/2006 (EK) rendelete hozta létre azzal a céllal, hogy egy határon átnyúló jogi személyiségi forma kialakításával lehetőséget adjon a határon átnyúló együttműködés előtt álló jogi-szervezeti akadályok leküzdéséhez. Az Európai Unió Régiók Bizottsága (Committee of the Regions – a továbbiakban CoR) által benyújtott javaslat hosszú évek előkészítő munkájának eredménye volt, mely új fejezetet nyitott az európai területi együttműködés (azon belül kiemelten a határon átnyúló együttműködések) rendszerében. Az európai határrégiók számos alkalommal szembesültek azzal a problémával, hogy a határon átnyúló fejlesztések koordinációjára létrehozott eurorégiók nem rendelkeztek jogi személyiséggel, így a politikai koordináción túl nem tudtak szervezetileg részt venni a fejlesztésekben, nem szerezhettek tulajdont, nem folytathattak önálló gazdálkodást. Ezek a problémák különösen a határtérségekben található városi központok esetében jelentett problémát, melyek hatóköre szolgáltatási szempontból túlnyúlt a határon (pl. oktatás, egészségügyi ellátás, közösségi közlekedés szervezése stb.). Az új jogi eszköz lehetővé teszi, hogy a közösen létrehozott jogi személy maga ruházzon be, tartson fenn

1

Magyarország a konvenciót 1994-ben (1997. évi XXIV. törvény), Szlovénia és Horvátország 2003-ban, utóbbi a későbbi kiegészítő jegyzőkönyvek nélkül.

6


alkalmazottakat, illetve vegyen részt fejlesztési projektekben, ezáltal biztosítva a fejlesztések fenntarthatóságát.2 Az eszközben rejlő lehetőségek kihasználására számos EGTC alakult Európában, elsősorban azokban a határtérségekben, ahol az euroregionális együttműködés a legnagyobb múlttal és a legfejlettebb intézményi háttérrel rendelkezett.

2. ábra: EGTC-k Európában 2012 novemberében.

3

Az EGTC alkalmazható az európai területi együttműködés mindhárom pillérében: határon átnyúló együttműködések segítésére (egymással szomszédos régiók); transznacionális együttműködése előmozdítására (nagyobb, több ország térségeit átfogó makrorégiók esetében); illetve egymással közvetlenül nem szomszédos, azonban bizonyos tematikus kérdésekben együttműködni szándékozó régiók interregionális együttműködésére egyaránt. A területi együttműködési pályázatokon (pl. határon átnyúló együttműködés: crossborder cooperation – továbbiakban CBC) való indulást az EGTC annyiban teszi egyszerűbbé, hogy a határon átnyúló jogi személy önmagában kielégíti a határon átnyúló partnerségi kritériumot, azaz amennyiben az EGTC a program által támogatott térségben bejegyzett partnerek által alapított, nem szükséges további partner bevonása. Ez jelentősen leegyszerűsítheti a projektfejlesztési és végrehajtási folyamatot, ezáltal hatékonyabbá teszi az együttműködést. EGTC-tag bármely EU-tagországban bejegyzett kormányzati, regionális, helyi hatóság (illetve közbeszerzési szempontból közjogiként értelmezhető szerv) lehet. Egy csoportosulásnak minimum két tagja kell, hogy legyen, két különböző országból. Harmadik

2

Az 1082/2006 (EK) rendelet módosítási javaslata lehetővé teszi az EGTC-k számára a hitelfelvételt is.

3

Forrás: http://egtc.kormany.hu/download/0/f5/50000/Europa_EGTC_2012%20nov.png (2013.04.22.)

7


országbeli (nem EU-tag) jogi személy csak abban az esetben lehet tag, amennyiben a nemzeti jogszabály ebben a vonatkozásban megengedő. A formális tagság helyett harmadik ország szervei köthetnek együttműködési megállapodást az EGTC-vel, azonban az ebben a formában együttműködő partnerekre a jogok és kötelezettségek alapesetben nem vonatkoznak, vagy csak a megállapodásban rögzített formában, illetve a bejegyzésnek helyet adó ország joghatósága esetükben nem járhat el. Az EGTC, mint jogi személy tevékenysége irányulhat az Európai Területi Együttműködés valamely programjának végrehajtására (mint Irányító Hatóság vagy Közreműködő Szervezet); lehet fejlesztési projekt végrehajtója (mind kedvezményezett, önmagában kielégítve a határon átnyúló együttműködési kritériumot); vagy kizárólag nemzeti-regionális-helyi forrásokból működő fejlesztési szervezet. A jelenleg Európában működő EGTC-k legnagyobb arányban az 1082/2006 (EK) rendeletben megfogalmazott általános célok mentén szerveződtek, adott esetben hangsúlyosan megemlítve bizonyos prioritásokat (tudásalapú gazdaság, fenntarthatóság, EU 2020). Számos EGTC-t találunk határ közelében található nagyvárosi agglomerációkban (Lille, Strasbourg, Saarbrücken térsége, illetve számos szervezet a Benelux-államok határtérségében), ahol a területi tervezés és a közös városfejlesztés az együttműködés fókusza. Kiemelendő a spanyol-francia határon a Pirineus-Cerdanya EGTC, melynek célja a spanyol oldalon található kórház közös működtetése. Speciális EGTC a belga-francialuxemburgi-német együttműködésben működő Grande Region EGTC, mely kifejezetten határon átnyúló együttműködési programok menedzsmentjére jött létre (CoR, 2009). Az EGTC jogi eszköz, nem rendelkezik elkülönített uniós forrásokkal. Mivel az EGTC létrehozása a tagok szabad akaratán múlik, alapvetően a tagok forrásaiból kell, hogy működjön, így az EGTC létrehozása nem jár automatikus uniós vagy nemzeti finanszírozással.

2.3

Az EGTC Magyarországon

Magyarország élen járt az EGTC jogi kereteinek megteremtésében: a 2007. augusztus 1-jén hatályba lépett törvény egyike volt az első EGTC-re vonatkozó nemzeti szabályozásoknak Európában (az azóta többször módosított 2007. évi XCIX. törvény), illetve ezt egészítette ki a szervezetalapítás jóváhagyásának szabályait leíró 16/2010 (XII.15.) KIMrendelet. Ezen jogszabályok értelmében európai területi társulás4 (ETT) alapításra vonatkozó kérelmet, illetve már meglévő ETT-khez való csatlakozási kérelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz kell benyújtani, majd annak támogatása esetén a nyilvántartásba vételt a Fővárosi Bíróságon kell kezdeményezni, mint „korlátolt felelősségű európai területi együttműködési csoportosulás”. Mivel az ETT önállóan gazdálkodó jogi személy, így beszámoló-készítési kötelezettsége van azon ország szervei felé, ahol a bejegyzés történt. Közbeszerzési feladatok esetén az ETT-re nézve szintén a magyar közbeszerzési törvény szabályai az iránymutatók. Magyarország élen jár az EGTC-k alapításában is. A jelen dokumentum készítésének időpontjában 12 ETT van Magyarországon bejegyezve, további három működik magyar partnerrel (3. ábra). A Magyarországon működő ETT-k nagy száma mutatja, hogy hazánk számára a határon átnyúló együttműködés fontos gazdaságfejlesztési, egyben nemzetpolitikai kérdés.

4

A magyar szabályozás az EGTC-re, mint jogi személyre az „európai területi társulás” (röviden ETT) elnevezést alkalmazza. Így a magyar szabályozás kontextusában és különösen a Pannon ETT esetében ezt az elnevezést alkalmazzuk.

8


Ennek gátat szab, hogy a szomszédos országok nem mindegyike tagja az Európai Uniónak, a csoportosulások nem fedik le valamennyi szomszédos országot. A bejegyzett ETT-k céljai között a rendeletben megfogalmazott általános célok tükröződnek vissza, hangsúlyosan kiegészítve a megújuló energia alkalmazását, illetve specifikumként a kulturális együttműködések elősegítését – tekintettel arra, hogy a legtöbb ETT magyarlakta határtérségekben szerveződött, hangsúlyosan magyar dominanciával. A célok között jellemzően megjelenik az uniós források megszerzése és közös felhasználása, illetve harmadik – leendő EU-tag – országok irányába való bővülés lehetősége. A magyarországi ETT-k közül kiemelendő az elsőként létrejött Ister-Granum ETT, melynek központja Esztergom és a szomszédos szlovákiai Párkány (Štúrovo) térsége. Az ETT elődjének tekinthető eurorégió által kidolgozott fejlesztési programban szerepelt az esztergomi kórház közös működtetésére vonatkozó javaslat (Ister-Granum, 2005), melynek az ETT megfelelő kereteket adhat. Ezen túl megvalósíthatósági tanulmány készült az Esztergom–Párkány közúti teherhídra, illetve határon átnyúló logisztikai térség kialakítására.5

3. ábra: ETT-k a magyar határ mentén.6

2.4

A Pannon ETT

A Pannon ETT 2012-ben került bejegyzésre pécsi székhellyel. Területi lefedettségét tekintve Magyarországról Baranya, Somogy, Tolna és Zala megyéből való a tagok döntő

5

Forrás: www.ister-granum.eu.

6

Forrás: http://egtc.kormany.hu/download/f/e5/50000/Magyar_EGTC_2012%20nov.png (2013. 04. 22.)

9


többsége (kivéve Baja városa, Bács-Kiskun megye), illetve három szlovén község alkotja. A tagok között túlnyomó többségben vannak a helyi önkormányzatok (54, közülük 23 város és 31 község7), három megyei önkormányzat, valamint két regionális szinten meghatározó intézmény (Duna-Dráva Nemzeti Park, Pécsi Tudományegyetem) alkotja (4. ábra). A Pannon ETT előzményei között érdemes megemlíteni az 1978-ban alakult AlpokAdria Munkaközösséget, melynek döntő szerepe volt a kelet-közép-európai térség helyi önkormányzatai határon átnyúló kapcsolatainak kialakításában. További alapot jelent az 1998-ban alakult Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködés, mely Baranya, Somogy és részben Tolna megyei tagokat, valamit horvátországi és bosznia-hercegovinai helyi és regionális szereplőket tömörített. A Dráva-Mura Eurorégió 2004-ben alakult, Somogy, Zala és Muraköz (Međimurje) megyék együttműködéseként. Ezek a szervezetek mind a mai napig léteznek, azonban aktivitásuk az utóbbi években érezhetően csökkent. Az, hogy a szervezetek kevés eredményt tudtak felmutatni, részben a tagországok centralizált államberendezkedésének tulajdonítható, részben a jogi személyiség hiányából fakadt.

4. ábra: A Pannon ETT tag-önkormányzatainak területi elhelyezkedése, Forrás: saját szerkesztés

Jelenleg a Pannon ETT határon átnyúló EGTC-nek tekinthető. Bár a Pannon ETT Egyezményének 20. cikke célként fogalmazza meg az európai uniós társfinanszírozású programok megvalósítását, a további cikkekben a projektmegvalósítás (akár uniós forrásból kedvezményezettként, akár saját forrásból) is szerepel. Ezen felül megjelenik a vállalkozási tevékenység, a határon átnyúló tőkebefektetések élénkítése, a természeti és kulturális örökség védelme, szervezetrendszer kialakítása, beleérve a feltételek fennállása esetén egy

7

A három szlovén partner jogállása község, azonban a jelentősebb lakosságszámmal rendelkező Lendvát (Lendava) és Ptujt a városok közé számoltuk. Alsómarác (Moravske Toplice) a községek között szerepel.

10


brüsszeli képviselet beindítását. Az Egyezményben megfogalmazottak megfelelően tág keretet adnak a program céljainak és prioritásainak meghatározására. A Pannon ETT tagságának gerincét helyi önkormányzatok alkotják. Ennek oka, hogy Magyarországon a helyi önkormányzat a helyi szintű fejlesztések hordozója, a megye ilyen jellegű szerepe jelenleg van kialakítás alatt, várhatóan folyamatosan erősödni fog. Szlovéniában középszint hiányában szintén az erős, települések csoportját magában foglaló helyi önkormányzat („občina”) a meghatározó. NUTS 3 („statisztikai régió” – tkp. megye méretű) szinten önkormányzati és állami szervek közös tulajdonlásában lévő fejlesztési ügynökségek működnek: Lendva (Lendava) és Alsómarác (Moravske Toplice) a Muramente (Pomurska), Ptuj a Drávamente (Podravska) régióban található. Horvátország esetében a helyi önkormányzati szint („općina” vagy „grad”) a szlovénnél elaprózottabb, azonban erős szervezettel, fejlesztéspolitikai kompetenciával rendelkező megyei önkormányzatok és fejlesztési ügynökségek (NUTS 3) működnek. Horvátország belépését követően várhatóan a megyei szint lesz a fejlesztések fő hordozója, így partnerként is rájuk lehet elsősorban számítani. A három ország esetében a helyi önkormányzati szerepkörök jelentős hasonlóságot mutatnak: 

Magyarország helyi önkormányzatainak feladatai többek között: településfejlesztés és –rendezés, településüzemeltetés, egészségügyi alapellátás, köztisztaság, óvodai ellátás, kultúra, szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, lakásgazdálkodás, környezet-, természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkár-elhárítás, polgári és katasztrófavédelem, közfoglalkoztatás szervezése, helyi gazdaságszervezés, turizmus, közbiztonság, közösségi közlekedés, hulladékgazdálkodás, távhő- és vízközmű-szolgáltatás (Törvény, 2011). A megye feladatai a területfejlesztésre és a koordinációra koncentrálódnak.



Szlovénia: általános iskolák működtetése, alapfokú orvosi ellátás, kommunális infrastruktúra (ivóvíz-ellátás, szennyvízkezelés, elektromosenergia-ellátás), posta, könyvtár fenntartása, közösségi helyiség fenntartása. További önként vállalt feladat többek között: gazdaság- és területfejlesztés, turizmus, szociális ellátás, környezetvédelem, hulladékkezelés, energetika, felnőttképzés, sport és rekreáció, kultúra, útfenntartás, tűzoltóság és katasztrófa-elhárítás (Zakon, 2007).



Horvátország: település- és területrendezés, kommunális szolgáltatások, gyermekellátás, szociális ellátás, alapfokú egészségügyi ellátás, alapfokú nevelés és oktatás, kultúra, sport, fogyasztóvédelem, környezetvédelem, tűzoltóság és polgárvédelem, települési szintű közlekedés. A megye nevesített feladatai: oktatás, egészségügy, rendezési tervek készítése, gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés, megyei utak fenntartása, intézményfejlesztés, építési hatósági jogkörök (Zakon, 2013).

A három ország önkormányzatai feladatainak metszete meghatározza azokat a lehetséges területeket, melyekre vonatkozóan a Pannon ETT erőforrásait koncentrálni tudja és a feladatellátást hatékonyabbá tudja tenni. A Pannon ETT leendő feladatait emiatt két csoportba célszerű osztani: 

Területi koordináció: azon feladatok köre, melyeket a tagönkormányzatok közvetlenül nem (vagy nem mindegyik) lát el, azonban hatékonyságának növeléséhez közös térségi érdek fűződik. Ez esetben közös politikai fellépés, nemzeti vagy európai szintű érdekképviselet, helyi és térségi koordinációs funkció képzelhető el, mely nem jár hatáskör-átruházással.



Új típusú feladatellátás: a tagok (zömében önkormányzatok) által ellátandó feladatok ETT-re való átruházásával hatékonyabb szolgáltatásszervezés valósítható meg a határtérségben – összhangban az európai jó gyakorlatokkal. Ez esetben hatáskör-átruházásra kerül sor.

11


3. A tervezést meghatározó európai és nemzeti keretek 3.1

A programalkotást befolyásoló közösségi intézményi keretek

Az Európai Területi Együttműködésre (ETE), mint a kohéziós politika egyik céljára a 2014-2020-as időszakban várhatóan 11,7 milliárd euró támogatás jut (a teljes kohéziós költségvetés 3,48%-a), ami a megelőző időszak összegét 30%-kal meghaladja. Az ETÉ-re külön az Európai Regionális Fejlesztési Alap szabályozása mellett speciális szabályok is vonatkoznak. Az Európai Bizottság által beterjesztett, a 2014-2020-as időszakban megvalósítandó kohéziós politikát szabályozó joganyag-tervezetekben az EGTC hangsúlyosan megjelenik. A strukturális és kohéziós alapokra vonatkozó általános rendelkezéseket (Common Provisions Regulation – CPR) tartalmazó rendelet tervezete az EGTC-t közjogi intézményként kezeli, függetlenül attól, hogy az adott országban közjogi vagy magánjogi végrehajtási szabályok vonatkoznak rá. Az ETE-rendelettervezet rendszerszinten közelít az EGTC-k bevonására: 

A strukturális alapok felhasználására vonatkozó tervezési tevékenység során az egyes alapok támogatásait össze kell hangolni, illetve a határtérségekben be kell vonni az EGTC-ket.



A tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy EGTC-kre bízzák a CBC programok irányítását, vagy azok bizonyos feladatait.



Az ETE célja a kohéziós politika hatékonyságának növelése, ezen belül az EGTC-k működésére vonatkozó tapasztalatcsere is.



Az Európai Bizottság jóváhagyásával, több projekt együtteseként megvalósuló ún. közös cselekvési tervet (Joint Action Plan – JAP) is végrehajthat EGTC.



Az ún. integrált területi beruházások esetén (Integrated Territorial Investment – ITI) a beruházást irányító és végrehajtó közreműködő szervezet EGTC is lehet, amennyiben azt az ITI-ben részt vevő országok közhatóságai közreműködésével hozták létre.



EGTC egymaga pályázhat határon átnyúló együttműködési és transznacionális programok pályázataira, amennyiben a program által lefedett országok közhatóságai hozták létre.

Bár az ETE-rendelettervezet kifejezetten nem hivatkozza, az EGTC – közjogi státuszánál fogva – részt vehet akár az ún. közösség-vezérlet helyi fejlesztési (Communityled Local Development – CLLD) akciók végrehajtásában is, amennyiben azok határon átnyúló térségekre irányulnak. Az Együttes Fejlesztési Program lényegi kérdése, hogy a közösségi szabályozás által kínált lehetőségek közül a Pannon ETT mely szereppel kíván élni. Ezek a következők lehetnek: 

Konzultációs, érdekartikuláló funkció;



Programmenedzsmentet végző szerv (irányító hatóság, közreműködő szervezet);



Projektek csoportját integráltan megvalósító szerv (ITI, JAP);



Projektkedvezményezett.

A választási lehetőségeket behatárolja a két (három) országnak a kohéziós politika végrehajtására vonatkozó szabályozása, melynek kidolgozása folyamatban van. Amennyiben a Pannon ETT a b) és c) pontban hivatkozott feladatokat kívánja ellátni, a Pannon ETT-nek a jelen programmal egy időben készülő magyar-szlovén (adott esetben

12


magyar-horvát, illetve szlovén-horvát) határon átnyúló programban is nevesítve kell lennie. Ez természetesen nem befolyásolja az ETT tematikus és területi prioritásainak körét, csupán a célok elérésének mikéntjét.

3.2

Közösségi fejlesztéspolitikai keretek

Az EU 2020 Stratégia az európai fejlesztéspolitika általános keretdokumentuma. A stratégia alapjában véve gazdaságfejlesztési fókuszú, kifejezetten a 2008-ban kezdődő gazdasági válság leküzdésének céljával készült. Az EU 2020 három pillérre épül: 

„okos” növekedés: tudásra és innovációra épülő gazdaság kiépítése;



„fenntartható” növekedés: egy az erőforrásokkal felelősen gazdálkodó, zöldebb és versenyképesebb Európa kialakítása;



„befogadó” növekedés: magas szintű foglalkoztatásra való törekvés, mely a szociális és területi kiegyenlítés politikáját szolgálja.

A CPR tervezete az EU 2020 pilléreivel összhangban definiálta azt a 11 tematikus célt, ami köré a hatékonyság elvét figyelembe véve a forrásokat koncentrálni szükséges: (1) kutatás-fejlesztés, innováció; (2) információs és kommunikációs technológiák elterjesztése; (3) a kis- és közepes vállalkozások (kkv) versenyképességének javítása; (4) alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság; (5) éghajlatváltozás kezelése; (6) környezetvédelem; (7) fenntartható szállítás; (8) foglalkoztatás növelése; (9) társadalmi befogadás; (10) élethosszig tartó tanulás; (11) hatékony közigazgatás. Ezeket a célokat a Pannon ETT közös együttműködési programjának kialakításakor érdemes figyelembe venni. Az Európai Unió Duna Régió Stratégiája egy 12 országra – köztük valamennyi a Pannon ETT-ben érdekelt országra – kiterjedő európai makroregionális stratégia, mely a következő négy célt fogalmazza meg: (1) a Duna régió összekapcsolása, a mobilitás növelése; (2) környezetvédelem; (3) a jólét növelése: versenyképesség, innováció, munkaerőpiac; (4) a régió megerősítése: intézményrendszer és együttműködés. A Duna Stratégia nem jár új jogi eszközök, intézmények és finanszírozási források megjelenésével. Azt a tagállamoknak az egyéb rendelkezésre álló nemzeti és közösségi forrásokból kell megvalósítaniuk. A Duna Stratégiával való összhang megteremtését a Pannon ETT-nek érdemes figyelembe vennie, mivel Baranya megye és számos tag-város (Baja, Mohács, Szekszárd) közvetlenül a Duna partján helyezkedik el, illetve Horvátország csatlakozásával további közvetlenül Duna menti térségek lehetnek a Pannon ETT részei.

13


5. ábra: Az Európai Unió Duna Régió Stratégiájának célterülete.

3.3

8

Nemzeti tervezési és programozási környezet Magyarországon

Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK), melynek másik címe Nemzeti Fejlesztés 2020, hosszú távon – 2030-ig – teljes tervezéssel az ország minden ágazata, térsége, szférája (ld. köz-, piaci- és civil-) számára jövőképet és célokat kíván adni a fejlesztéspolitika és a területfejlesztés terén. A koncepció középtávú üzenete a 2014–20-as időszak fejlesztési prioritásait és operatív programjait kívánja megalapozni. Az OFTK „a Kormány 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról” alapján készül. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 2012. novemberére elkészítette az OFTK társadalmi egyeztetési változatát. A dokumentum országgyűlés általi elfogadására várhatóan 2013 közepén kerül sor. Az OFTK specifikus területi célkitűzéseinek eléréséhez és a nemzeti prioritások megvalósításához a Pannon ETT is hozzájárulhat a következő időszakban.

8

Forrás: EU (2011); 27.

14


6. ábra: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerének tervezete.9

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése, és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk, és céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen. Ezt a szerepet tölti be a Magyar Növekedési Terv (NGM, 2011; 7), mely 2011-ben készült a Nemzetgazdasági Minisztérium

9

Forrás: NGM-NTH (2012); 108.

15


megbízásából. A terv átfogó célja: A hazai gazdaság nettó exportjának (külkereskedelmi kivitel és a behozatal különbsége) maximalizálása. Az átfogó cél elérésének módjai a Magyar Növekedési Tervben: 

Importkiváltó gazdaságpolitika a termelésben;



Importkiváltó gazdaságpolitika a felhasználásban;



Az exportpiacokon jelenlévő terjeszkedésének elősegítése.

magyar

tulajdonú

vállalkozások

további

A Magyar Növekedési Terv definiál növekedési tengelyeket, csomópontokat, melyek kiemelt, országos jelentőségű stratégiai szerephez jutnának. A Magyar Növekedési Tervhez szorosan kapcsolódó Wekerle Tervben fogalmazódik meg a Kárpát-medencei Gazdasági Együttműködés szükségessége, melyhez szorosan kapcsolódhat a Pannon ETT keretében megfogalmazódó stratégia és program is. „A Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. (…) A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok azonosítására” (NGM, 2012; 5). A Terv alapjában véve vállalkozásfejlesztési fókuszú, meghatározva azokat a kitörési pont-iparágakat, melyekben a vállalkozások határon átnyúló együttműködését erősíteni szükséges. A területfejlesztési célok megvalósítására döntően európai uniós források felhasználásával nyílik lehetőség a jövőben is. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCVIII. törvény a területfejlesztés intézményrendszere vonatkozásában alapvető módosításokat hajtott végre: a fejlesztési tanács intézménye mind regionális, mind megyei, mind kistérségi szinten megszűnt, a korábban ötszintű területfejlesztési intézményrendszer három területi egységre: országos, megyei, és települési szintre koncentrálódik. Az átalakítás mintegy előzményeként értelmezhető a helyi önkormányzatokról szóló törvényben rögzített új feladatelosztás, melynek értelmében a területfejlesztési feladatok elsődleges területi szereplői a megyei önkormányzatok lettek. A 2014-2020-as európai uniós programozási időszak területfejlesztési tervezése kapcsán a megyei, regionális szintek, illetve a szaktárcák közötti szakmai koordináció és a tervezési feladatok elvégzéséhez szükséges módszertani útmutatók elkészítése részben a gazdaságpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt működő központi szerv, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, részben a Nemzetei Fejlesztési Minisztérium, illetve a Miniszterelnökség feladata, de az egyes ágazatokat érintő feladatoknál az egyes szaktárcák is részt vesznek. A 140/2012. (VII.2.) Kormányrendelettel került létrehozásra a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK), melynek feladata az uniós forrásokkal összefüggő döntések meghozatala. Az NFK elnöke a miniszterelnök, tagjai a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a fejlesztési és a nemzetgazdasági miniszter. A megyék területfejlesztésben betöltött szerepét tovább erősítette a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII.17.) Korm. határozat, melynek értelmében a megyék meghatározó szerepet kaptak a területfejlesztési források felhasználásának tervezésében, jelesül biztosítani kell hatékony közreműködésüket a területi operatív programok tervezésében. Az egyébként az operatív programok körét is jóváhagyó rendelet elfogadásával a Közösségi Támogatási Keret (KTK) honi intézményrendszerének átalakulása is kezdetét vette – a 2014-2020. évi programok a 2007-2013 években működtetett intézményi struktúrától várhatóan merőben eltérő formában kerülnek végrehajtásra.

16


Forrás

Tervezésért első helyen felelős tárca

Irányító Hatóság elhelyezése

ERFA, ESZA

NGM

NGM

ERFA, ESZA

NGM

NGM

ERFA, ESZA

NGM

NGM

ERFA, KA

NFM

NFM

ERFA, KA

NFM, VM

NFM

ERFA, ESZA

EMMI

EMMI

KA

ME

ME

EMVA

VM

VM

ETHA

VM

VM

Operatív program (indikatív megnevezés) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztési OP (VOP) Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

1. táblázat: A 2014-2020 közötti uniós források felhasználását biztosító operatív programok tervezett struktúrája. Forrás: saját szerkesztés.

Az Operatív Programok tervezésével párhuzamosan zajlik a megyei programozás folyamata is, amely során minden megyére készül egy helyzetfeltárás, egy fejlesztési koncepció és egy megyei program. E mellett elindult az egyes határmenti térségeket, illetve nagyrégiókat (Duna) illetően is a stratégiaalkotás. Ezek a folyamatok várhatóan 2014 közepére zárulnak le.

3.4

Tervezés Szlovéniában

Szlovéniában a közösségi kohéziós politikával összefüggő területi tervezés a Gazdaságfejlesztési és Technológiai Minisztériumhoz tartozik. Ez a minisztérium felelős a nemzeti fejlesztési terv, az egyes szektorális operatív programok, illetve a határon átnyúló együttműködési programok – így a Szlovénia-Magyarország, illetve a SzlovéniaHorvátország CBC programok – kidolgozásáért, beleértve a későbbi programmenedzsmentet is. A jelenleg készítés alatt álló 2014-2020-as „Szlovénia új fejlesztési stratégiája” című dokumentum fogja meghatározni az átfogó célokat és az alapvető indikátorokat. Az „Állami fejlesztési prioritások és beruházások programja” a fejlesztéspolitika részletes leírását és pénzügyi adatait tartalmazza. A nemzeti szinten túl valamennyi NUTS 3 régióra készül regionális fejlesztési program, melyet a regionális fejlesztési ügynökségek koordinálnak. A régiók projektjei bekerülnek az Állami fejlesztési prioritások és beruházások programjába, mely az egyes operatív programok kidolgozásának alapját képezi (MGRT, 2012). A jelenleg érvényes 2007-2013-as nemzeti fejlesztési terv alapján az ETT-ben érintett két régió fejlesztési prioritásai az alábbiak: Drávamente (Ptuj) esetében (MRA, 2007):

17



Együttműködő, sikeres, ismert régió: a fejlesztési partnerség erősítése, a civil szféra erősítése, a helyi lakosság aktívabb bekapcsolása a közösségfejlesztésbe.



Vállalkozó szellemű, tudásalapú, gyorsan fejlődő régió; vállalkozásfejlesztés, vállalkozói környezet javítása (inkubátorházak, start-up cégek), a


vállalkozások nemzetközi versenyképességének és „nemzetköziesedésének” előmozdítása, humánerőforrás-fejlesztés, hatékony munkaerőpiac kialakítása, vidékfejlesztés a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének fejlesztésén keresztül. 

Fenntartható fejlődés: természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, fenntartható energiagazdálkodás, információs társadalom fejlesztése, szociális integráció, közlekedési és humán infrastruktúra fejlesztése, kulturális örökség megőrzése, városi térségek revitalizációja.

Muramente (Lendva, Alsómarác) régió esetében (RRA Mura, 2007): 

Gazdaságfejlesztés, turizmus: az elmaradottság csökkentése, a helyi vállalkozások versenyképességének csökkentése az endogén adottságok kihasználásával, a turisztikai infrastruktúra fejlesztése, integrált turisztikai termékek hatékony piacra vitele.



Emberierőforrás-fejlesztés: az inaktívak és munkanélküliek bevonása, egész életen át tartó tanulás, szociális integráció, a régión belüli egészségi állapotbeli különbségek csökkentése, felsőfokú képzés és kutatás-fejlesztés erősítése.



Infrastruktúra-fejlesztés: regionális vízellátás, közlekedési infrastruktúra, helyi megújuló energiaforrások hasznosítása, telekommunikációs hálózat fejlesztése, szennyvízkezelés, egységes regionális hulladékkezelés, infrastruktúrával ellátott gazdaságfejlesztési zónák kialakítása.



Környezet: vízminőség-javítás, természeti erőforrások fenntartható hasznosítása, területi tervezési intézet felállítása, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság;



Mezőgazdaság és vidékfejlesztés: agrártermelés struktúrájának fejlesztése, mezőgazdasági termékek piacának fejlesztése, vidékfejlesztés.

Mivel a Muramente Szlovénia legelmaradottabb régiója, fejlesztésére külön törvényt hoztak 2010-ben, melynek értelmében ötévente versenyképesség-fejlesztési program készül a régióra, mely elkülönített központi költségvetési forrásokkal rendelkezik: segítséget nyújt fejlesztési projektek előkészítésében, a befektetés-ösztönzésben, a humánerőforrásfejlesztésben, a szociális vállalkozások fejlesztésében, illetve a regionális promócióban (Zakon, 2009). A 2010-2015-ös időszakra készült program a régió adottságai között említi a megújuló energiaforrásokban való gazdagságot (azon belül a geotermikus energiát), a mezőgazdaságot és a turizmust (Vlada RS, 2010). A 2014-2020-as időszakra készült regionális stratégiák kidolgozása jelenleg folyamatban van, a prioritások egyelőre nem ismertek.

3.5

Tervezés Horvátországban

Horvátország esetében a közösségi kohéziós politikával összefüggő területi tervezés a Regionális Fejlesztési és EU Alapok Minisztériuma felelős. A 2007-2013-as periódus Stratégiai Fejlesztési Kerete tíz tématerületen állít fel makroszintű célokat, melyek megvalósítására öt ágazati operatív program áll rendelkezésre, illeszkedve az előcsatlakozási eszköz (Instrument for Pre-accesion – IPA) komponenseinek struktúrájához. A 2014-2020-as időszakra való felkészülés jegyében jelenleg nemzeti szintű szektorális stratégiák kidolgozása zajlik, melyek alapját képezik a későbbi operatív programoknak. Területi szinten a csatlakozásra való felkészülés jegyében megyei fejlesztési stratégiák készültek a 2011-2013-as időszakra, melyek aktualizált változata lesz irányadó a 2014-2020-as időszakban. Ezen túl az egyes megyék speciális szektorális fókuszú stratégiákkal (humánerőforrás-fejlesztési, vidékfejlesztési, turisztikai, foglalkoztatási,

18


hulladékkezelési stb.) rendelkeznek, melyek – mivel szintén a 2011-2013-as időszakra készültek – kis változással lesznek irányadók a következő periódusban. A négy közvetlen határ menti megye esetében a kitűzött célok az alábbi témák körül koncentrálódnak:

19



Versenyképes gazdaság: kiemelten a mezőgazdaság (beleértve a szövetkezést, az ökogazdálkodást, illetve a szociális gazdaságot), a természeti értékekre épülő fenntartható turizmus, általános értelemben a kutatás-fejlesztési szektort célozva.



Emberi erőforrások fejlesztése: kiemelten a munkaerőpiaci egyensúlytalanságok (munkanélküliség) kezelése, képzés, fejlesztési és pályázati ismeretek, a szociális infrastruktúra (egészségügy) fejlesztése, a civil szervezetek kapacitásának fejlesztése.



Erőforrásokkal (természeti, kulturális) való gazdálkodás, életminőség: kiemelten a környezeti állapot megőrzése és fenntartható hasznosítása, közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az energiahatékonyság, kommunális szolgáltatások (gáz, víz-, szennyvíz, hulladék) fejlesztése, Eszék-Baranya esetében az aknamentesítés.


4. Helyzetelemzés 4.1

A Pannon ETT szerepe a településhálózatban

A Pannon ETT jelenleg Magyarország dél-nyugati, valamint Szlovénia észak-keleti területére terjed ki. Jelenleg 59 tag alkotja a társulást, melyek többsége magyar települési önkormányzat (51 db). A tagönkormányzatok az ország öt szomszédos megyéjében fekszenek, a tagok között van 5 megyei jogú város, 16 város és 30 község, melyek nagy szórásban helyezkednek el a térségben.

7. ábra: A Pannon ETT tagtelepüléseinek és -megyéinek elhelyezkedése. Forrás: saját szerkesztés.

A három szlovén tagönkormányzatból Lendva és Alsómarác a magyar határ szomszédságában a Muraszombat központú Muramente megyei szintű közigazgatási egységben található. Ptuj a Maribor központú Drávamentén található. Szlovéniában a községi önkormányzat (občina) általában több települést fog át.10

10 Lendván, mint településen kívül a következő 21 falu tartozik a községhez (dőlt betűvel a jelentősebb magyar nemzetiséggel rendelkező falvak, zárójelben a szlovén név szerepel): Alsólakos (Dolnji Lakoš), Bánuta (Banuta), Benica, Csente (Čentiba), Felsőlakos (Gornji Lakoš), Göntérháza (Genterovci), Hármasmalom (Trimlini), Hosszúfaluhegy (Dolgovaške Gorice), Kámaháza (Kamovci), Kapca, Kót (Kot), Lendvahegy (Lendavske gorice), Lendvahídvég (Mostje), Lendvahosszúfalu (Dolga vas), Murarév (Hotiza), Petesháza (Petišovci), Pince, Pincemajor (Pince marof), Radamos (Radmožanci), Völgyifalu (Dolina pri Lendavi), Gyertyános (Gaberje). Alsómarác esetében a névadó településen kívül a következő helységek alkotják a községet: Alsójánosfa (Ivanjševci), Alsószentbenedek (Ivanovci), Andorhegy (Andrejci), Bakónak (Bukovnica), Berkeháza (Berkovci), Csekefa (Čikečka vas), Felsőszentbenedek (Kančevci), Filóc (Filovci), Gerőháza (Lončarovci), Kisfalu (Pordašinci), Kismálnás (Mlajtinci), Lendvakislak (Krnci), Lukácsfa (Lukačevci), Mártonhely (Martjanci), Mezővár (Tešanovci), Nagytótlak (Selo), Pártosfalva (Prosenjakovci), Rátkalak (Ratkovci), Szárazhegy (Suhi Vrh), Szécsiszentlászló (Motvarjevci), Szentbibor (Sebeborci), Alsószerdahely (Središče), Újtölgyes (Noršinci), Úrdomb (Fokovci), Zalabagonya (Bogojina), Zalaivánd (Ivanci), Zsidahegy (Vučja Gomila). Ptuj esetében a városon kívül a következő nyolc falu tartozik a községhez: Grajena, Grajenščak, Kicar, Krčevina pri Vurbergu, Mestni Vrh, Pacinje, Podvinci, Spodnji Velovlek, Spuhl.

20


A három tag megyei önkormányzat területe a horvát határ mentén fekszik, illetve Zala megye határos Szlovéniával is. Baranya megye 301 településéből 21 települési önkormányzat tagja a társulásnak, Somogyban 246 településből 11, Zalában 258-ból 12 darab. Ezen kívül tagönkormányzat Baja város Bács-Kiskun megyéből, valamint hat település Tolna megyéből. Az önkormányzatokon kívül tagja a társulásnak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, melynek hatóköre Baranya és Tolna megyére, Somogy nagyobb felére és Bács-Kiskun megye egy kisebb területére terjed ki. Tagja a társulásnak a Pécsi Tudományegyetem is, mely a felsőoktatás mellett a kutatásban és az egészségügyben is meghatározó szerepet tölt be a térségben. Az egyetem hallgatóinak száma közel 30 ezer, melyből mintegy kétezer hallgató külföldről érkezett. Az Egyetemen 225 kutatócsoport tevékenykedik különböző tudományterületeken. Az Egyetem alkalmazottainak száma mintegy 6 500 fő. Hallgatói elsősorban a Dél-Dunántúlról érkeznek, de vonzáskörzete kiterjed a Dunántúl egészére és a Dél-Alföld egy részére is. Az egyetem képzőhelyet tart fenn Pécs mellett Szekszárdon, Kaposváron, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Frankfurtban és Oslo-ban. A Pannon ETT további bővítésének megvannak a lehetőségei. Különösen perspektivikus e téren Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozása után horvát partnerek bevonása, ezért a helyzetfeltáró részben a magyar határ menti horvát területek is bemutatásra kerülnek. A térségben Magyarország dunántúli területein, Szlovéniában és a horvát területeken a sűrű településállomány a jellemző, kislélekszámú településekkel, aprófalvakkal. BácsKiskun megyében pedig kiterjedt tanyavilág alakult ki elsősorban a megye középső területein. A térség városhálózatának alapját a kisvárosok alkotják, a közép és nagyvárosok száma csekély és nincs metropolisz. A térség területe körülbelül kétszerese Szlovénia teljes területének, de a 150 ezres népességszámot egyedül Pécs éri el, mely agglomerációjával sem haladja meg a 200 ezer főt.

Város Pécs Kecskemét Maribor Eszék Kaposvár Zalaegerszeg Nagykanizsa Baja Szekszárd Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Siófok Komló Kapronca Keszthely Diakóvár Paks Dombóvár Ptuj Mohács Kalocsa Csáktornya

Maribor Osijek

Koprivnica Đakovo

Ptuj

Čakovec

Lakosság 2001 162 498 107 749 93 847 90 411 68 697 61 654 52 106 37 916 36 229 32 632 29 954 22 684 27 081 24 809 22 388 20 912 20 855 20 852 18 339 19 223 18 789 15 790

Lakosság 2011 156 049 111 411 94 559 84 104 66 245 59 499 49 026 36 267 34 296 30 172 28 285 25 045 24 394 23 955 20 619 19 491 19 369 19 010 18 243 17 808 17 142 15 147

Változás Megye (NUTS 3) (%) 96 Baranya 103 Bács-Kiskun 101 Drávamente 93 Eszék-Baranya 96 Somogy 97 Zala 94 Zala 96 Bács-Kiskun 95 Tolna 92 Bács-Kiskun 94 Bács-Kiskun 110 Somogy 90 Baranya 97 Kapronca-Kőrös 92 Zala 93 Eszék-Baranya 93 Tolna 91 Tolna 99 Drávamente 93 Baranya 91 Bács-Kiskun 96 Muraköz

HU HU SLO HR HU HU HU HU HU HU HU HU HU HR HU HR HU HU SLO HU HU HR

2. táblázat: A térség nagyobb városai (vastagon szedve a tagtelepülések). Forrás: saját szerkesztés.

21


A városok többségének lakossága is csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évtizedben. Egyedül Siófok, Kecskemét és Maribor népessége növekedett. Ezzel szemben közel 10%-os csökkenés volt tapasztalható Komlón, Dombóváron és Kalocsán.

4.2

Demográfia, nemzetiségi összetétel, társadalmi viszonyok

A Pannon ETT térségének nagy része viszonylag gyéren lakott vidéki térség, bár jelentős különbségek vannak az egyes megyék között. A térség nyugati része sűrűn lakott és némileg kiemelkedik Baranya, melynek oka, hogy itt található Pécs, a vizsgált terület legnagyobb városa. A legritkábban lakott vidék Verőce-Drávamente, illetve Somogy, amely Magyarország legritkábban lakott megyéje, itt a népsűrűség nem éri el az országos érték felét sem.

8. ábra: A térség megyéinek népsűrűsége, 2011. Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés.

A szlovéniai Drávamente kivételével az egész térségben csökkent a lakosság száma, általában 5–10%-kal az elmúlt két népszámlálás adatait összevetve. A legdrámaibb népességcsökkenés Verőce-Drávamente megyében következett be, de jelentős csökkenést regisztráltak Tolna, Eszék-Baranya és Kapronca-Kőrös megyében is. 2011-re az egész térségre a természetes fogyás jellemző, annak ellenére, hogy Szlovénia egésze esetében természetes szaporodásról beszélhetünk. A népességfogyást erősíti a térségben tapasztalható negatív vándorlási különbözet is, egyedül a szlovéniai Drávamente régióban (Maribor) mutatható ki pozitív egyenleg a migrációt tekintve.

Terület Szlovénia Drávamente Muramente

22

SLO SLO SLO

20 273 2 170 1 337

Lakosság 2011 2 050 189 323 119 119 145

Népsűrűség (fő/km2) 101 149 89

Népességváltozás (2011/2001) 104,4 104,0 98,6


Terület Magyarország Bács-Kiskun Baranya Somogy Tolna Zala Horvátország Muraköz Kapronca-Kőrös Eszék-Baranya Verőce-Drávamente

HU HU HU HU HU HU HR HR HR HR HR

93 026 8 445 4 430 6 036 3 703 3 784 56 542 729 1 748 4 155 2 024

Lakosság 2011 9 937 628 520 331 386 441 316 137 230 361 282 179 4 284 889 113 804 115 584 305 032 84 836

Népsűrűség (fő/km2) 107 62 87 52 62 75 76 156 66 73 42

Népességváltozás (2011/2001) 97,4 95,2 94,8 94,3 92,3 94,9 96,6 96,1 92,9 92,3 90,8

3. táblázat: A térség megyéinek népességszám-változása. Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés.

A fenti hatások következményeképpen a térségben növekszik az időskorúak aránya és csökken a fiatalok részesedése a lakosság egészéből, mely hosszútávon komoly negatív társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A térség egyik adottsága a különböző nemzetiségek együttélése, mely színesíti a térség kulturális kínálatát és segíthet a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében. Szlovéniában Muramente lakosságának kb. 4-5%-a magyar nemzetiségű. Ez az arány Lendva községben 30-35%, Alsómarácon 6%. Horvátországban Muraközben 4,5% roma, Kapronca-Kőrösben 2% szerb, Verőce-Drávamentén 6% szerb, Eszék-Baranyában 3% magyar és 8% szerb nemzetiségű lakos található. Magyarországon Bács-Kiskunban 2-2% német és roma, Baranyában 6,6% német, 4,5% roma és 1,8% horvát, Tolnában 5,2% német és 3,9% roma, Somogyban 5,3% roma, Zalában 2,6% roma lakosság található. Az öt megyében összesen 60-60 ezer roma és német, 16 ezer horvát és 2 ezer szerb nemzetiségű népességet írtak össze a 2011-es népszámláláskor.

4.3

Közlekedési elérhetőség

Közúti közlekedés A térség közúti közlekedési lehetőségeit tekintve egyáltalán nem tekinthető homogénnek, perifériára szorult területi egységeinek helyzetét alapvetően határozza meg azok fekvése, országos térszerkezetben elfoglalt helyzete. A terület északi határán lévő Balaton jelentősen blokkolja az északi irányú kapcsolatok lehetőségét. Dél-délnyugaton Magyarország és Horvátország határfolyója, a Dráva jelent korlátot, Dráva-híd (és közúti határátkelő) csak Berzence és Góla (Gola), Barcs és Terezino Polje, valamint Drávaszabolcs és Alsómiholjác (Donji Mihojlac) között üzemel. Keleten a Duna jelent korlátot, szintén jelentős befolyásoló tényező a dunai átkelések hiánya, különösen a térség baranyai, határmenti területein. Rosszak a térségnek az ország nyugati és északnyugati területeivel való kapcsolatai is, a meglévő úthálózat ezt csak bonyolultan biztosítja. A térség nemzetközi és országos szempontból legjelentősebb közúti nyomvonalai az V. páneurópai folyosó részét képező M7-M70-A5 (E71-E653), illetve Horvátország esetében az M7-A4 (E71 – V/B korridor) útvonal, illetve a térség keleti perifériáján, az V/C korridor (E73; M6-A5). A gyorsforgalmi utak csak az ETT területének keleti és nyugati perifériáit tárják fel. A kelet-nyugati irányú kommunikáció fő tengelye a Maribor—Ptuj—Csáktornya (Čakovec)—Kapronca (Koprivnica)—Eszék (Osijek) városokat felfűző 2–D3–D2 főútvonalak, illetve azokból leágazó másodrendű főútvonalak rendszere. Magyarország esetében a 6.

23


számú főút Szekszárd alatti szakasza, az M60-as autópálya, valamint a 61-es főút—M9 tengely. Az V/B korridor (E71; M7-A4) teljes hosszban kiépült, a Szlovénián keresztül vezető E653 útvonal magyarországi szakasza Letenye és Tornyiszentmiklós között csak 1+1 sávos autóútként üzemel, mely fokozottan balesetveszélyes útszakasz, autópályává fejlesztése mielőbb szükséges. Az M6 és M60 autópályák 2010. évi átadása Baranya esetében Budapest elérhetőségét javították, jelen állapotukban nem oldják a térség déli területeinek zsákjellegét. Horvátország európai uniós és schengeni egyezményhez történő közeli csatlakozása fényében az EU TEN-korridorok részét képező hiányzó szakasz kiépítése a forgalmi indokoknál előbb szükséges.11 Kelet-nyugati kapcsolat szempontjából kiemelkedő jelentőségű a 61. sz. főút. A nyomvonal Somogy megyei teljes szakaszán megvalósult rehabilitációja, 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítése következtében jó minőségű másodrendű főúttá vált, amelyen azonban jelentős átkelési szakaszok maradtak. A térség keleti és nyugati peremterületeit ténylegesen a súlyvonalban összekötő, egyben a térségnek az ország nyugati és északnyugati, illetve alföldi területeivel való közvetlen összeköttetését biztosító gyorsforgalmi úti kapcsolata (M9) mindmáig csak terveken, ugyanakkor a valóságban nem létezik. A határmenti horvát megyék székvárosait felfűző D2 főút szinte teljes szakaszán kapacitásproblémákkal küzd, különösen az igen hosszú települési átkelési szakaszokból, illetve az elkerülő utak hiányából adódóan. A határtérség belső kohéziója szempontjából mindenképpen szükséges a horizontális összeköttetés feltételeinek javítása. A térségben a forgalomnagyságok általában az országok magterületeinek adataihoz képest alacsonyak, ugyanakkor az M7 autópályán, az elsőrendű főutakon, illetve a nagyobb városok (Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Lendva, Maribor, Ptuj, Csáktornya, Kapronca, Verőce [Virovitica], Eszék [Osijek]) bevezető szakaszain és belterületein országos szinten is magas forgalmak mérhetők. A térség nevesíthető problémája a folyami határszakaszok (különösen a Dráva által kijelölt) nehéz átjárhatósága, a ritka határátkelőhely-kiosztás, mely akár a területi együttműködés lehetséges szintjére is kihathat. Horvátország schengeni csatlakozásával ugyanakkor a kérdés gyakorlatilag út- és hídépítési kérdéssé változik, hiszen határőrizeti infrastruktúra kiépítésére nem lesz szükség.12 Közúti határátkelőhelyek Horvátország felé: Letenye—Muracsány (Goričan) (folyamatos nyitva tartású autópálya, szezonális nyitva tartású közúti átkelőhely); Berzence—Góla (Gola); Barcs—Trézenföld (Terezino Polje); Beremend—Petárda (Baranjsko Petrovo Selo); Drávaszabolcs—Alsómiholjác (Donji Miholjac); Udvar—Dályok (Duboševica). A határátlépési adatok vizsgálata alapján látszik, hogy az elmúlt három év adatai enyhe forgalombeli visszaesést mutatnak. A két letenyei átkelő bonyolítja a közúti forgalom mintegy 60%-át (azon belül a M7-A4 autópályán található átkelő majdnem a felét), a többi dél-dunántúli átkelő forgalma kisebb koncentrációt mutat. A közúti átkelők között egyedüliként az Udvar—Dubošeivca átkelő mutat növekedést, mely betudható az M6-A5-ös autópályák fejlesztésének. A magyar és horvát autópálya-hálózat térségi összekapcsolása várhatóan a forgalom további növekedését fogja eredményezni ezen a ponton.

11

A magyar kormány 1270/2013. (V. 17.) Korm. határozata értelmében az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakasza megépítésének céldátuma 2018. december 31. 12

Az 1270/2013. (V. 17.) Korm. rendelet felhívja a nemzeti fejelsztési minisztert, hogy kezdje meg a hidak építésével kapcsolatos tárgyalásokat a horvát féllel, kiemelten Szigetvár—országhatár főút (67) fejlesztése kapcsán.

24


Letenye-Goričan (főút) Letenye-Goričan (autópálya) Berzence-Gola Barcs-Terezino Polje Drávaszabolcs-Donji Miholjac Beremend-Baranjsko Petrovo Selo Udvar-Duboševica Közút összesen

2010 470 207 2 012 439 86 493 387 384 460 522 160 302 572 908 4 150 255

2011 477 595 1 984 881 84 621 381 892 452 578 168 317 615 073 4 164 957

2012 455 869 1 967 236 74 980 357 571 401 729 155 685 636 214 4 049 284

Változás 2012/2010 96,95% 97,75% 86,69% 92,30% 87,23% 97,12% 111,05% 97,57%

Megoszlás 2012 11,26% 48,58% 1,85% 8,83% 9,92% 3,84% 15,71% 100,00%

4. táblázat: Magyarország-Horvátország közúti határátkelőinek személyforgalma 2010-2012.

13

Közúti határátlépési pontok Szlovénia felé: Tornyiszentmiklós—Pince, Rédics— Hosszúfalu (Dolga vas), Nemesnép—Kebelszentmárton (Kobilje). A magyar-szlovén határforgalomról nem állnak rendelkezésre adatok. A fő- és mellékhálózat burkolatának állapota (teherbírás, burkolat felületállapot, burkolat szélesség, egyenetlenség és nyomvályú vonatkozásában egységesen) a magyarországi szakaszokon általánosságban véve rossz – annak ellenére is, hogy a 20072013 közötti időszakban számos a térséget érintő nagyfelületű burkolatjavítás, hálózatfejlesztés valósult/valósul meg. Vasúti közlekedés A térség vasúti lefedettsége jó, több a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő, és egyéb országos törzshálózati vasútvonal érinti. Legjelentősebbek közülük a két transzeurópai közlekedési folyosó vasúti tengelyei, az egyik az V/B14 , amely a Budapest–Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes nyomvonalon, halad, a másik pedig az V/C, ami a Dombóvár–Szentlőrinc–Pécs–Magyarbóly útvonalon halad, és éri el a térség- ill. országhatárt. Vasúti átkelők Horvátország irányába: Murakeresztúr—Kotoriba (nincs határátlépő személyforgalom); Gyékényes—Botovo; Magyarbóly—Pélmonostor (Beli Manastir) (nincs személyforgalom). Magyarország és Szlovénia közötti közvetlen vasúti összeköttetést szolgál a Bajánsenye—Hódos (Hodoš) határátkelő, melynek magyar oldala Vas megyében található. Forgalom tekintetében a közútihoz képest valamivel jelentősebb a visszaesés. A legjelentősebb a fővárosok közötti forgalmat bonyolító gyékényesi átkelő. Magyarbóly és Pélmonostor között (V/C korridor) enyhe növekedést figyelhetünk meg.

Murakeresztúr-Kotoriba Gyékényes-Botovo Magyarbóly-Beli Manastir Vasút összesen

2010 14 799 237 479 22 868 275 146

2011 13 540 257 081 23 976 294 597

2012 12 444 188 566 24 240 225 250

Változás 2012/2010 84,09% 79,40% 106,00% 81,87%

Megoszlás 2012 5,52% 83,71% 10,76% 100,00%

5. táblázat: Magyarország-Horvátország vasúti átkelőinek személyforgalma.

13

Forrás: Baranya, Somogy, Zala Megyei Rendőrfőkapitányság.

14

A jelenlegi vonalat kiváltani tervezett nagysebességű vasútvonal szintén érinti a térséget.

15

Forrás: Baranya, Somogy, Zala Megyei Rendőrfőkapitányság.

25

15


A villamosított, a térség területén, de valójában Pusztaszabolcstól Pécsig egyvágányú Budapest–Dombóvár–Pécs (40) nemzetközi törzshálózati vasúti fővonal tervezési sebessége (80-120 km/h) jelentősen kisebb a szükségesnél – az üzemi sebesség azonban több helyen még ennél is kevesebb az állandó sebességkorlátozások miatt. Az V/C vasúti korridor kiépítéséhez a Pécsbánya-Rendező–Magyarbóly szakasz (60) villamosítása is szükséges lenne. A Dombóvár–Gyékényes (41) szintén nemzetközi törzshálózati vasúti fővonalon a személyszállító gyorsvonati forgalom mellett jelentősebb teherszállítás is folyik – a Balaton tehermentesítése érdekében. Az egyvágányú villamosított fővonal paraméterei lényegesen gyengébbek, mint a másik fővonalé, a megengedett legnagyobb pályasebesség 60-80 km/h. Ennek figyelembevételével jelentős korrekciók szükségesek, amelyek szinte folyamatos átépítést tesznek szükségessé. A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa (30) nemzetközi vasúti fővonal a térséget az északi határán, a Balaton-parton, jelentős hosszban érinti. A vonal Budapest– Szabadbattyán között kétvágányú, onnan egyvágányú. A vonal teljes hosszában villamosított. Jelenleg ezen a vonalon zajlik a napi egy Budapest—Zágráb vonatpár közlekedtetése, emellett jellemző a konténerforgalom. A vonal egyes szakaszai kapacitáshiányosak, kétvágányúsítás és sebességnövelés lenne szükséges (160 km/h), az ehhez tartozó korrekciókkal. A Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba (25) vasútvonal egy egyvágányú, villamosított nemzetközi vasúti fővonal a Nyugat-Dunántúlon, a térség, egyben Magyarország egyetlen közvetlen vasúti kapcsolata Szlovénia felé, melyen napi három vonatpár közlekedik Zalaegerszeg és a határállomás Hódos között. A Szombathely– Nagykanizsa (17) vasútvonal egyvágányú, nem villamosított, de szintén transzeurópai, a térség szempontjából jelentős fővonal. Szlovénia esetében az ETT térség elérhetősége Szlovénia magtérsége felől is meglehetősen nehézkes. Pragersko vasúti csomóponttól az ETT térség partnerei kizárólag nem villamosított pályán megközelíthetők. Speciálisan izolált Lendva helyzete, mely kizárólag Horvátországon keresztül (Muraszerdahely – Mursko Središće) rendelkezik összeköttetéssel, személyforgalom azonban ebben a relációban nincs. A helyzet megszüntetésére megoldás lehet a Rédics–Lendva–Beltinci vasútvonal kiépítése. A horvát határtérség szempontjából legfontosabb a nemzetközi áru- és személyforgalmat bonyolító M201 (Botovo–Kapronca–Dugo Selo – V/B korridor) vonal, másodlagos jelentőségű a Pélmonostor–Eszék–Diakóvár–Strzivojna-Vrpolje (M301-M302 – V/C) vonal. Ezek a TEN-T részei, villamosítottak. Az M201 vonal korszerűsítése folyamatban van. Az M301 vonal esetében a Horvát Vasutak 2012. decemberében leállította a határon átlépő személyforgalmat Magyarbóly irányába, így megszűnt a Pécs–Eszék és a Budapest– Szarajevó összeköttetés is. A térség belső kapcsolatai szempontjából kulcsfontosságú a Varasd (Varaždin)–Dalj (R202) nem villamosított vasútvonal, mely felfűzi a Dráva menti városokat. Bár regionális jelentőségű, azonban jelenleg ezen zajlik az Eszék–Zágráb személyforgalom is. Szintén a belső kohézió szempontjából tekinthető jelentősnek a Kotoriba–Csáktornya–Središće ob Dravi vasútvonal (M501), mely – mint az V és V/B korridor között kapcsolat megteremtésére hivatott vonal – a hódosi vonal építését megelőzően Magyarország és Szlovénia vasúti kapcsolata volt. Jelenleg ezen a vonalon nem zajlik határon átlépő személyforgalom sem Magyarország, sem Szlovénia irányába, csak regionális szerepet tölt be. Kerékpáros közlekedés A térség kerékpáros infrastruktúrája hiányos, kerékpárforgalmi létesítmények jellemzően csak rövid szakaszokon épültek ki. Jó minőségű, nagyobb területet lefedő kerékpáros útvonalhálózat csak néhány területen (Balaton térsége, Duna-mente, Drávamente, Dél-Zala), szétszórtan található. A létesítmények műszaki paraméterei, minősége és

26


állapota is nagyon különböző. Zala megyétől eltekintve – ahol a meglévő kerékpárutak többsége közlekedési, hivatásforgalmi célt szolgál – a szabadidős célú kerékpározást kiszolgáló infrastruktúra jelenléte a meghatározó. A belterületi szakaszok – néhány, jellemzően nagyobb település kivételével – szintén nem képeznek összefüggő hálózatot. Hiányosságok persze a jó gyakorlattal élen járó településeken is nagyszámban akadnak, esetenként a kerékpáros útvonalak kialakítása, vonalvezetése, a burkolat minősége, állapota, vagy a biztonságos közterületi kerékpárparkolás és kerékpártárolás okoz problémát. A térséget a nemzetközi Eurovelo útvonalak közül Maribor térségében az EV9 (Baltikum–Adria) és a Duna mentén, Mohácsnál a Dél-Dunántúlra, majd Eszék-Baranyába átlépő EV6 (Atlanti-óceán–Fekete-tenger) érinti. A határtérség szempontjából komoly fejlesztési lehetőséget rejt az Eurovelo részét 2009 óta képező ún. Vasfüggöny Nyomvonal (Iron Curtain Trail), mely a volt Jugoszlávia és Magyarország teljes határszakaszát magában foglalja. Kijelölése a már megvalósult több határ mentén húzódó útvonal integrálásával az elkövetkező években megvalósul. A kerékpáros turizmus fejlődésének nemzetközi trendjéhez nemzetközi hálózaton túl valamennyi határ menti térségen épültek, illetve kerültek kijelölésre kerékpárutak. Légi közlekedés A térség utasforgalmi adatok16 alapján (is) legjelentősebb repülőtere a Zala megye területén található, viszonylagos közelségéből adódóan Somogyra is jelentős fejlesztő hatást gyakorolni képes sármelléki Hévíz-Balaton Airport. A Balaton térségében rejlő turisztikai lehetőségeit felismerve a repülőtér üzemeltetője közel két milliárd forintnyi beruházás révén teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a sármellékit, a minden igényt kielégítő utasterminált 2006-ban adták át. 2007-ben egy újabb, több mint egymilliárd forintos beruházás keretében 2,5 ezer négyzetméteres cargo-terminált és egy 6 ezer négyzetméteres logisztikai központot építettek. Ennek köszönhetően a DHL 2007-2008 között logisztikai bázist üzemeltetett Sármelléken, de a repülőteret low-cost („fapados”) légitársaságok17 is repülték már. Az elmúlt években folyamatosan zajlott menetrendszerű és nem menetrendszerű légi utas- és áruszállítás. Határőrizeti-, vám- és rendőri utasbiztonsági szolgálatok jelenleg is működnek. A repülőteret 2012 márciusától a Hévíz Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteteti. 2013-ban – a korábbi években már megszokottaknak megfelelően – a turisztikai főszezonhoz igazítva a Lufthansa heti-, a Germania kétheti rendszerességgel üzemeltet charter-járatokat Németország különböző nagyvárosaiból (Frankfurt, Düsseldorf, Hamburg, Berlin, illetve Berlin: Drezda, Lipcse, Erfurt érintésével). A repülőtér idén először fogad hetente közlekedő charter gépeket a lett és orosz fővárosból, Rigából és Moszkvából. Az újonnan megnyílt útvonalakat az Air Baltic, valamint a Yakutia és Tatarstan Airlines légitársaságok gépei repülik. Maribor repülőtere szintén nagygépek fogadására alkalmas 2500 méteres aszfaltos kifutópályával rendelkezik. Korábban a Ryanair próbajelleggel üzemeltetett gépeket londoni célállomással. Menetrendszerinti forgalmat a reptér jelenleg nem bonyolít, a nyári időszakban görögországi charter-járatok használják. Szintén nyilvános nemzetközi repülőtér működik Pécs határában. A Pécs-pogányi repülőtér fejlesztésére 2003 és 2006 között, mintegy 3,5 milliárd forint felhasználása mellett

16

~17 200 fő (2011. január-szeptember). Forrás: www.monitormagazin.hu.

17

A Ryanair járatait 2008 végén szüntette meg.

27


került sor, így megépült az 1500x30 méteres, 46 tonna teherbírású betonozott kifutópálya18, az utasforgalmi épület, és üzemanyagkút is létesült. Bár a gépmozgás éves szinten rendre meghaladja a 2000 darabot, annak nagy részét kisgépek és sportrepülők teszik ki, a nemzetközi viszonylatban bonyolított (kizárólag charter-) utasforgalom19 csekély. PécsPogány használhatóságát erősen korlátozza a turbólégcsavaros repülőgépek igényét szem előtt tartva mindössze 1500 méter hosszan elkészült pálya, melyen a napjainkban szinte kizárólag használt népszerű típusok20 csak korlátozások mellett vehetnek fel-, ill. leszállásra igénybe. Nem véletlen tehát, hogy többször felvetődött már a kifutópálya 2500 méterre történő meghosszabbításának igénye. A térség jelenleg meghúzható határától alig 40 km-re, a horvátországi Eszéken található nemzetközi repülőtér a kiépített infrastruktúra tekintetében előnyben van PécsPogányhoz képest, ráadásul a horvát nemzeti légitársaság a nyári időszakban menetrendszerinti járatokat üzemeltet Dubrovnikba és Split-be. A repülőteret diszkont légitársaságok is repülték már (Germanwings, Ryanair), nyugat-európai célállomásokra való járatok indítását jelenleg is tervezik. Eszék már meglévő versenyelőnyét az M6-os és a horvát A5-ös autópálya összekapcsolása tovább fogja erősíteni. A térségben számos kereskedelmi repülőtérré fejleszthető létesítmény található, melyek közül a Kaposvár melletti Taszár aszfaltos kifutópályával rendelkezik. Egyéb sportcélú repülőterek: Siófok-Balatonkiliti, Andráshida (Zalaegerszeg), Osijek-Čepin, Kapronca, Csáktornya. Vízi közlekedés A Duna a térség egyetlen nemzetközi jelentőségű vízi útja, egyben nemzetközi hajózási útvonal is, a VII. páneurópai Duna-Majna-Rajna közlekedési folyosó meghatározó eleme. A térséget a magyar oldalon 110 km-en, Eszék-Baranya megyét 86 km hosszan érinti. Kikötők találhatók Baján, Mohácson, Vukováron. Turisztikai célú kikötők létesítése folyamatban van Kiskőszegen (Batina) és Almáson (Aljmaš). A terület, egyben az EU déli határtérségének legfejlettebb és legjelentősebb folyami határkikötője a bajai, logisztikai szolgáltató és raktározási bázisa közel 20 hektáros területen működik. Miközben a kikötő forgalma folyamatosan nőtt az elmúlt években, a szolgáltatási díjakat jelentős mértékben tudta csökkenteni az üzemeltető. Az intermodális21 logisztikai központ címet birtokló közforgalmú kikötőben 1999-ben került átadásra a környezetvédelmi szempontokat elsődlegesen szem előtt tartó Ro-Ro22 rendszerű terminál. A bajaiak tervei között kiemelt helyen szerepel a "zöldkikötő" elképzelés, azaz környezetbarát kikötői fejlesztések megvalósítása. A térség másik, szintén folyami határkikötőjét, a mohácsit 2007-ben a Schengen Alapból finanszírozott közel hárommilliárd forint felhasználásával korszerű, teherszállítást ellenőrző létesítményekkel látták el. A határkikötő várhatóan Horvátország csatlakozását követően is meg tudja őrizni funkcióját, mivel a Duna Horvátország és Szerbia között határfolyó, így a határkikötő esetleges Vukovárra helyezése esetén szerb oldalról az ellenőrzés nem lenne megoldott. Erről a két ország között megállapodás született. Ezen kívül

18

A pálya teljes körű világítóberendezéssel, illetve 1-es kategóriájú műszeres leszállító egységgel (ILS Cat-1) van ellátva. 19

~7 000 fő (2011), Forrás: www.bama.hu.

20

Airbus A320 és Boeing 737 gépcsaládok típusai.

21

Többféle közlekedési ágat, közutat, vasutat, vízi utat összekötő csomópont.

22

Roll on – Roll off, közúti-vízi kombinált szállítás, ahol a közúti járművek szállítmányozása vízi járművek rakfelületén történik.

28


tervek vannak arra, hogy a határkikötő legyen az EU Duna menti tagországainak vízrendészeti információs központja. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a határkikötő funkciói tovább erősödjenek. A mohácsiak évek óta tudatosan készülnek a közforgalmú kikötő fejlesztésére. Az elképzelések szerint egy három hajóállásos konténer- és darabáru rakodására alkalmas kikötőt alakítanak ki, amely 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók fogadására és nagy súlyú, akár 40 tonnás elemek mozgatására is lehetőséget biztosít. A programban szerepel egy több mint tízezer négyzetméter alapterületű logisztikai központ kialakítása is. Baja és Mohács városa nem csupán a vizsgált területi egység, de a déli határhoz való közeli fekvésük révén a térség közlekedési és logisztikai szolgáltató központi funkcióinak hordozói, szerepük jellemzően komplementer. Az Európai Unió 2011-ben elfogadott Duna Régió Stratégiája (DRS) célkitűzései között egyébként hangsúlyosan jelenik meg a dunai hajózás, a folyón történő áruszállítás fejlesztése23 – így pozicionálásuk nem megalapozatlan. Egyébként Baján és Mohácson egyaránt működnek kisebb jelentőségű kikötők, mint a Bóly Zrt. mohácsi uszálykikötője, de dunai kikötő található még Bogyiszlón, FaddDomborin, Pakson és Madocsán is. Szemészállítás céljából Budapest–Baja és Budapest–Mohács útvonalakon programszárnyashajó járatok eseti jelleggel közlekednek, menetrendszerű forgalom nincs. A nemzetközi folyami hajóutak (pl. Passau–Duna delta) Budapest mellett jellemzően csak Mohácsot érintik, helyi szinten mindkét várostérségben működik sétahajózás. Komp- és révközlekedés Mohács–Újmohács, Paks–Géderlak, Gerjen–Kalocsa és Dunaszekcső– Dunafalva között üzemel. Hálózati jelentőséggel elsősorban a mohácsi összekötés bír. Vízi közlekedés továbbá a Balatonon, illetve időszakos jelleggel a Sió-csatornán, valamint a Dráván és Murán (is) jellemző. A balatoni hajózás idegenforgalmi és turisztikai funkciójú, a térség idegenforgalmi kínálatának egyik vonzó eleme. A tó somogyi és zalai partján összesen tíz kikötő szolgálja a személyhajózást, a balatoni szükségletet kielégítő teherhajó-kikötés Fonyódon, révátkelés Szántódnál lehetséges. A Szántódrév-Tihanyrév közötti kompközlekedés nem biztosított egész évben, a turisztikai főszezont leszámítva a járatsűrűség ritka. Szerepe ennek megfelelően elsősorban inkább turisztikai, mintsem az országos átmenő gépjármű-forgalom levezetése. A somogyi fejlesztési tervekben mindig is szerepelt a második balatoni átkelés, a Fonyód-Badacsony közötti kompjárat létrehozásának az igénye, ezen keresztül a térség északi irányú kapcsolatainak javítása, a Balaton jelentette korlát oldása. A Balaton és a Duna között a Sió-csatorna létesít vízi úti kapcsolatot – bár az útvonal csak időszakosan használható. A Sió-csatorna Somogy és Tolna megyei szakasza az év nagy részében az alacsony vízállás és a meder helyenkénti elhanyagoltsága miatt korlátozottan hajózható. A Sió elsősorban a kiránduló hajózás és a vízi turizmus területén rendelkezik jelentős, egyben térségfejlesztő hatású potenciállal. A Dráva 400–600 tonnás uszályokkal a torkolattól Barcsig állandóan, Bélavárig gyakran hajózható, de a kereskedelmi hajózás ennek ellenére nem számottevő, napjainkban a magyar és horvát oldalon csak alkalmi szállítás folyik. Turista célú vízi járművek és kishajók forgalmát bonyolító határkikötő Drávaszabolcson, térségi közforgalmú kikötő Barcson és Drávasztárán üzemel, de kikötő található Drávatamásiban és Vejtin is. A horvát oldalon a legfontosabb kikötők Terezino polje, Kapinci, Belišće, Eszék, Eszék téli kikötő, Nemetin. Pitomacsa (Pitomača) és Križnica között kompközlekedés van. A folyó a kiránduló hajózás és a vízi turizmus fejlesztésének területe lehet.

23

A dunai teherforgalom 20%-os növelése 2020-ra.

29


Közlekedési kapcsolati hiányok Hiányzik a térséget kelet-nyugati irányban középponti tengelyében feltáró, a városhálózatot erősítő transzverzális gyorsforgalmi (M9, 2-D3-D2 főutak nyomvonala) vagy jó minőségű főúti kapcsolat, ami a térség ország nyugati és keleti területeivel való közvetlen összeköttetését biztosíthatná. A térség horvátországi területekkel történő bővítési elképzelésének szempontjából a Dráva átjárhatósága, a dél-délnyugati irányú főúti közúti kapcsolatok és határátkelők hiánya jelent elsődlegesen problémát. Észak felé jelentős befolyásoló tényező az egyetlen balatoni átkelés lehetősége, a Balaton körbejárásából adódó szűk keresztmetszetek, melyek elégtelen északi irányú kapcsolatot eredményeznek. A Dunai átkelési lehetőségek, a hidak hiánya (mindenekelőtt Mohácson) nagymértékben akadályozza a térség keleti irányú elérhetőségét. Fontos az M6-os autópálya és a Duna keleti oldala, illetve Szerbia (Hercegszántó) felé a közúti kapcsolat fejlesztése, mely növelni tudja a meglévő autópálya feltáró és gazdaságfejlesztő hatását. A somogyi megyeszékhelynek nincs az autópálya-hálózathoz csatlakozó megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolata, ahogy Zalaegerszeg sincs bekötve a nemzetközi gyorsforgalmi úthálózatba. Hasonló a helyzet Horvátországban Kapronca és különösen Verőce esetében, ahol a kelet-nyugati kapcsolat fejlesztése mellett az A12 és A13 gyorsforgalmi utak fejlesztése jelenthet középtávon megoldást. A baranyai területeken hiányoznak a horvát gyorsforgalmi úthálózat elérhetőségét biztosító hálózati elemek (M6/M60 autópályák), de a megye határán kívül haladó meglévő és tervezett gyorsforgalmi hálózathoz (M7, M9) csatlakozó, megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolat sem biztosított. Tolnában elsősorban az M9 elkészülte esetén enyhülő, a megye keleti és nyugati területei között meglévő közúti kapcsolati hiányok jelentenek problémát. A meglévő főutak jelentős, általában rossz minőségű települési átkelési szakaszait kiváltó települési elkerülések jellemzően nem épültek ki. A főutakkal kapcsolatosan elsődleges feladat a korszerűsítésük, a jobb vonalvezetés biztosítása, az átkelési szakaszok csökkentése, a megindult rehabilitációk folytatása, befejezése, a még el nem kezdett rehabilitációk lefolytatása. A vasúti hálózat forgalmas vonalszakaszain a többvágányú vasútvonal hiánya érzékelhető leginkább.

30


4.4

Gazdasági helyzet bemutatása

A gazdasági teljesítményt figyelembe véve a térség megyéinek többsége hasonló szinten áll, az egy főre jutó GDP az Európai Unió átlagához viszonyítva 42-48%-ot ér el. Ennél valamivel kedvezőbb helyzetű Zala és Muramente, illetve kimagaslik (70%) a szlovéniai Drávamente. A legalacsonyabb teljesítményt a horvátországi Verőce-Drávamente mutatta (34%).

9. ábra: A térség megyéinek gazdasági teljesítménye, Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés.

Ha a gazdasági trendeket vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt évtizedben a teljes térségben egy gazdasági leszakadási folyamat érvényesült, az összes megye tekintetében elmondható, hogy az évtizedben kisebb növekedést ért el, mint az adott ország átlagosan. A három ország közül Magyarország volt a legsikeresebb: 11%-kal tudta növelni a gazdasági teljesítményét az európai átlaghoz viszonyítva. Ez az érték Horvátországban 9%, Szlovéniában 4% volt. A térség megyéi közül Zala volt a legsikeresebb 7%-os növekedéssel, de a horvátországi Muraköz és Eszék-Baranya is 5%-os felzárkózást ért el 2000 és 2010 között. Ezzel szemben az európai átlaghoz képest is leszakadó trend figyelhető meg a szlovéniai Muraköz (-3%), a horvátországi Verőce-Drávamente (-3%) és Kapronca-Kőrös (-4%) esetében.

31


Egy főre jutó GDP az európai (EU27) átlag százalékában (PPS %)

90 85 80 Szlovénia Drávamente Magyarország Horvátország

75

%

70

Muramente Zala Tolna Kapronca-Kőrös Muraköz Baranya Eszék-Baranya Bács-Kiskun Somogy Verőce-Drávamente

65 60 55 50 45 40 35 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

10. ábra: Gazdasági trendek az elmúlt évtizedben a térség megyéiben, Forrás: Eurostat alapján saját szerkesztés.

Összességében a térségről elmondható, hogy fejletlenebb az adott ország átlagos szintjénél és lassabb növekedés jellemzi, mint az országos átlag. A versenyképesség összehasonlítására a több módszer is kifejlesztésre került. Az egyik leggyakrabban hivatkozott a Világgazdasági Fórum által 1979 óta közzétett idex (GCI – Global Competitivness Index), mely 144 országot állít sorrendbe a versenyképességet befolyásoló tényezőket (alap-, hatékonysági és innovációs tényezők) befolyásoló mutatószámok aggregálásával.

GCI 2012-13 Ország Szlovénia Magyarország Horvátország

Rangsor (1-144) 56 60 81

Index (5,72 - 2,78) 4,34 4,30 4,04

6. táblázat: Global Competitiveness Index a térségben.24

24

Forrás: www.weforum.org alapján saját szerkesztés.

32

GCI 2011-12 Rangsor (1-144) 57 48 78


Szlovénia és Magyarország hasonló helyet foglal el a versenyképességi rangsorban, bár az utóbbi esetében nagyfokú visszaesés tapasztalható a korábbi évhez viszonyítva. Horvátország némileg gyengébb teljesítményt mutat ezen a területen. Mindhárom ország tekintetében elmondható, hogy versenyképességi szempontból is az országosnál kedvezőtlenebb helyzetű a vizsgált térség. A mezőgazdaságnak a térségben mindhárom ország tekintetében nagyobb szerep jut, mint az országos átlag. Igaz ez a jövedelemtermelésre és a foglalkozatásra is. Magyarországi és horvátországi területeken az agrárium súlya a GDP termelésben háromszorosa az európai átlagnak. A mezőgazdaság számára különösen a magyarországi területeken találhatóak kiváló adottságú termőterületek, de a másik két ország tekintetében is az országos átlagot meghaladó adottságú területek találhatóak a vizsgált térségben. Eltérő birtokszerkezet alakult ki a térségben. Magyarországon a nagyobb táblák jellemzőek és nagyobb súlyt képvisel a nagybirtok, míg a horvát és szlovén területeken a kis parcellák és a családi gazdálkodás a jellemző. Zala és Somogy Magyarország legerdősültebb megyéi, de Baranyában és a horvátországi térségben (különösen Verőce-Drávamente megyében) is jelentős erdőterületek találhatóak. A térség közös adottsága a magas szinten űzött szőlő- és bortermelés, mely a vendégvárás területén is komoly kapacitással rendelkezik és egyes térségekben jelentős forgalmat ért el az utóbbi években. A térségben Magyarországon három borrégió nyolc borvidéke található:   

Pannon borrégió: Pécsi, Villányi, Szekszárdi, Tolnai borvidékek. Balaton borrégió: Balatonboglári és Zalai borvidékek; Duna borrégió: Hajós-Bajai, Kunsági bonvidékek.

Szlovéniában a Drávamenti borrégió nagyrészt egybe esik Muramente és Drávamente területével. Horvátországban a térséget érintő négy borrégióban a következő borvidékek találhatóak a határmenti megyék területén:    

Dunamenti (Podunavlje) borrégió: Baranyai (Baranja), Erdődi (Erdut); Szlavóniai (Slavonija) borrégió: Diakóvári (Đakovo), Feričanci, OrahovicaSlatina, Verőcei; Prigorje-Bilogora borrégió: Bilogora, Kapronca-Szentgyörgyi (KoprivnicaĐurđevac), Kalnik; Zagorje-Muraközi (Međimurje): Muraközi (Međimurje).

Turisztika szempontjából Zala, Somogy és Muramente szerepe kiemelkedő a vendégforgalom szempontjából, ahol a vendégek éves száma körülbelül kétszerese a lakosságnak. Ez elsősorban a vizeknek köszönhető – meghatározó szerepe van a Balatonnak és a gyógyfürdőknek a turisztikai forgalom alakulásában. A térségben s szlovén Drávamentén kívül a hazai vendégforgalom meghaladja a külföldiekét. A horvátországi térség mind a férőhelyek számában, mind a vendégforgalomban jelentősen elmarad a térség többi megyéjétől.

HR HU SLO HU SLO

Horvátország Zala Muramente Somogy Szlovénia

Férőhelyek 1000 száma főre 934 564 218 54 036 191 7 149 60 109 563 347 119 045 58

HU

Magyarország

561 948

57

HU SLO

Baranya Drávamente

22 828 8 071

59 25

33

Vendégek Vendégéjszakák 1000 1000 Külföldiek száma száma főre főre aránya % 14 085 11 455 677 2 674 60 354 275 91 8 680 623 624 2 210 2 449 353 45 7 984 269 627 2 263 951 262 35 6 425 601 479 1 903 2 031 132 30 4 574 3 218 314 1 568 9 388 117 63 23 880 2 403 8 898 475 895 48 140 2 137 291 105 753 825 855 33 1 560 203 391 630 503 635 65


HU HU HR HR HR HR

Bács-Kiskun Tolna Muraköz Eszék-Baranya VerőceDrávamente KaproncaKőrös

Férőhelyek 1000 száma főre 11 075 21 7 823 34 1 470 13 2 186 7

Vendégek 1000 száma főre 173 365 333 76 920 334 37 369 328 77 697 255

Vendégéjszakák 1000 Külföldiek száma főre aránya % 855 444 776 37 786 180 982 17 693 78 856 30 570 173 892 27

605

7

13 625

161

32 917

388

21

517

4

13 531

117

25 351

219

38

7. táblázat: Szálláshelyek adatai a térség megyéiben, 2011. Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés.

A térség sokszínű turisztikai adottságokkal rendelkezik. Az elsőszámú desztináció a Balaton, de jelentős vendégforgalmat generálnak a gyógy- és termálfürdők is, melyből jelentős számú található a területen. Nemzetközi jelentőségű gyógyfürdő található Hévíz, Zalakaros, Harkány településeken, de jelentős fürdővel büszkélkedhet Pannon ETT tagtelepülések közül még Lendva, Alsómarác, Muraszentmárton (Sveti Martin na Muri), Bizovác (Bizovac), Dombóvár, Tamási, Szigetvár, Zalaegerszeg, Kaposvár, Siklós, Zalaszentgrót. Fontos turisztikai célpont Baranya középső térsége: Pécs – a Mecsek-hegység – Villány – Siklós – Harkány, ahol a kultúra és a gasztronómia is jelentős szerepet kap a vendégek vonzásában. Vonzerőt jelent a térségben a változatos természeti környezet, melybe beletartoznak a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területei mellett Horvátországban a Kopácsi-rét és a Papuk-hegység is. Az épített környezet is vonzerőt jelent: Pécs – UNESCO Világörökség helyszín, de az egyházi épületeket is ki lehet emelni, különösen a jelentősebb búcsújáró helyeket (Máriagyűd, Almás, Ptujska Gora). Az ipari termelés nagysága a térségben elmarad az országos átlagoktól, ebben a tekintetben Drávamente és Zala tekinthető a térség éllovasának. A térségben nem mutatható ki ágazati specializáció. A legtöbb feldolgozóipari szegmens megtalálható a térségben, kiemelhető az élelmiszeripar, gépgyártás és jelentős kapacitással rendelkeznek elektronikai összeszerelő üzemek is. A kutatás-fejlesztési bázisokon, mely még az egyetemekhez kötődnek leginkább (Pécs, Eszék, Maribor, kisebb mértékben Kaposvár) innovatív iparágak is megjelentek a térségben, mint például egészségipar-biotechnológia, környezetipar-megújuló energiaforrások hasznosítása, kulturális ipar, informatika-szoftveripar. A vállalkozás-sűrűség a magyar és szlovén területeken a nagyobb. A vállalkozások elsősorban a nagyvárosok (Maribor, Pécs) és a Balaton térségében kimagaslóan magas.

SLO SLO HU HU HU HU SLO HU HU

Szlovénia Drávamente Magyarország Zala Baranya Bács-Kiskun Muramente Tolna Somogy

34

Működő vállalkozások száma n.a. 23 701 696 680 19 631 26 155 32 675 7 389 14 006 19 191

Vállalkozás-sűrűség 2

1 km -re n.a. 10,9 7,5 5,2 5,9 3,9 5,5 3,8 3,2

10 000 lakosra n.a. 734 701 696 677 628 620 608 607


HR HR HR HR HR

Horvátország Muraköz Eszék-Baranya Kapronca-Kőrös Verőce-Drávamente

Működő vállalkozások száma 128 930 3 090 5 492 1 997 1 274

Vállalkozás-sűrűség 2

10 000 lakosra

1 km -re 2,3 4,2 1,3 1,1 0,6

301 272 180 173 150

8. táblázat: Vállalkozás-sűrűség a térség megyéiben. Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés.

4.5

Foglalkoztatás, munkaerőpiac

A foglalkoztatás tekintetében a térségben jelentős kihasználatlan adottságok vannak. A 15-74 év közötti korosztályból egyedül Zala megyében haladja meg az 50%-ot foglalkoztatottak száma.

HU SLO HU HU HU SLO HU HR HU SLO HR HR HR HR

Zala Szlovénia Magyarország Bács-Kiskun Tolna Drávamente Baranya Horvátország Somogy Muramente Muraköz Kapronca-Kőrös Eszék-Baranya VerőceDrávamente

Foglalkoztatottak (ezer fő)

Munkanélküliek (ezer fő)

116,4 824,0 3 811,9 193,7 84,9 119,4 139,8 1 492,0 109,1 39,8 n.a. n.a. n.a.

12,0 99,7 467,9 23,1 8,4 20,8 23,6 305,3 16,4 9,7 6,8 7,2 32,7

Foglalkoztatási ráta (15-74 éves korcsoport %a) 52,0 51,5 49,7 48,2 47,8 47,1 46,0 45,4 44,3 42,3 n.a. n.a. n.a.

n.a.

9,4

n.a.

Munkanélküliségi ráta (15-74 éves korcsoport %-a) 9,3 6,2 10,9 10,6 9,0 8,3 14,5 9,3 13,1 10,3 7,9 8,2 13,9 14,5

9. táblázat: Foglalkoztatás és munkanélküliség a térség megyéiben, 2011. Forrás: nemzeti statisztikai adatok alapján saját szerkesztés.

A vizsgált térségben 2011-ben átlagosan 170 ezer munkanélkülit tartottak nyilván. A munkanélküliség eloszlása nem egyenletes a térségben. Viszonylag kedvező mutatókkal rendelkezik a térség nyugatra eső része, míg a középső területek súlyos munkanélküliséggel küzdenek. Baranya megyében, ahol 2011-ben a legmagasabb munkanélküliségi rátát mérték, 2000-hez képest megduplázódott a munkanélküliek száma. A munkanélküliség legsúlyosabban a vidéki térségeket sújtja, Baranyában Pécs térségében a munkanélküliségi ráta az országos átlag alatt van, míg a megye vidéki térségeiben akár ennek a dupláját is elérheti. A munkanélküliek legnagyobb táborát az alacsony képzettségű munkavállalók alkotják.

35


11. ábra: Munkanélküliségi ráta. Forrás: saját szerkesztés.

Az átlagos jövedelmek szintje eltérő a három országban. A havi nettó átlagkereset 2011-ben Szlovéniában 987 euró, Horvátországban 5 441 kuna (kb. 716 € – 7,6 Kn/€ árfolyamon), Magyarországon 140 255 forint (kb. 501 € – 280 Ft/€ árfolyamon) volt. A térségben a keresetek mindhárom országban alatta vannak az országos átlagnak, mely versenyelőnyt jelenthet a munkaerő költségeiben. Somogyban a legalacsonyabb az átlagos nettó havi jövedelem, az országos érték 80%-a.

4.6

Környezet állapota, környezet- és természetvédelem, energetika, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás

Hulladékgazdálkodás A kommunális hulladékok gyűjtésére és kezelésére a hulladékgazdálkodási törvény által megszabott keretek közt működő regionális hulladékgazdálkodási társulások alakultak. A tervezési terület magyar oldali öt megyéjét több hulladékgazdálkodási rendszer is érinti az alábbiak szerint:

36



Dél-Balaton és Sió-völgye regionális települési szilárdhulladék (TSZH) kezelési rendszer: 204 település összefogásával jött létre a Dél-Balaton és Sió Völgye Hulladékgazdálkodási Projekt, amely területileg a Balaton déli partjától Somogy, Tolna és Baranya megye területén áthúzódva a Mecsek déli lejtőjéig terjed.



Paksi térségi hulladékgazdálkodási rendszer: Paks város Önkormányzatának gesztorságában hét település hozott létre társulást és a paksi szeméttelep korszerűsítésével hosszú távon kívánják megoldani a települési szilárd hulladék korszerű elhelyezését és hasznosítását.



Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Rendszer: 169 önkormányzat hulladékgazdálkodási tevékenységét szervezi. A tevékenység itt is két fő elemből áll: egyrészt a korábbi hulladéklerakók rekultivációjából, másrészt az


EU-s előírásoknak megfelelő új, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer megvalósításából. 

Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Rendszer: A 118 tagot összefogó Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás a Kaposmenti Hulladéklerakó Rekultivációs Program keretében 2013 őszéig 28 lerakó rekultivációját végzi el, valamint korszerű hulladékkezelő telep létesítését tervezi Kaposváron.



Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program: A kiépülő komplex hulladékgazdálkodási rendszer Baranya, Somogy és Tolna megye 313 településén keletkező mintegy kétszázezer tonna hulladék kezelését oldja meg.



Nyugat-Balatoni és Zala-völgye Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer (Zalaispa), amely 211 település önkormányzati társulásaként, Zala és Vas megyében lát el hulladékgazdálkodási feladatokat.

Zala megyében a települési szilárd hulladék alapvetően lerakásra kerül, csak alacsony hányada kerül hasznosításra (a KSH 2011. évi adatai alapján 75 831 t került lerakásra és csak 18 282 t került újrafeldolgozással hasznosításra). A megyében három, korszerű műszaki védelemmel ellátott TSZH-lerakó található (Nagykanizsa-Bagola, Zalabér, Zalaegerszeg). A hulladékhasznosítás rendszere ma még nem tekinthető kiépültnek Zalában, a szelektíven gyűjtött TSZH befogadása 12 hulladékudvaron történik. Somogy megyében is meghatározó a TSZH lerakással történő ártalmatlanítása (a KSH 2011. évi adatai alapján 95 949 t került lerakásra és csak 16 532 t került újrafeldolgozással hasznosításra). A hulladékgazdálkodási rendszerek kiépülésével a megyében 4 db korszerű lerakó létesült (Som, Ordacsehi, Marcali, Kaposvár). A hulladékgazdálkodási programok keretében a hulladékok hasznosítási arányának növelését szolgáló hulladékkezelő központok, hulladékválogatók és hulladékudvarok is megvalósításra kerülnek. Baranya megyében szintén magas arányt képvisel a TSZH-lerakás, sőt a vizsgált megyék közül abszolút értékben is e megyében kerül a legtöbb TSZH lerakásra (a KSH 2011. évi adatai alapján 128 230 t került lerakásra és ebből mindössze 17324 t került újrafeldolgozással hasznosításra). A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósulásával a hasznosítási arány várhatóan jelentősen javulni fog, hiszen a program keretében komplex hulladékkezelő központ létesül Pécs-Kökényben mechanikai-biológiai előkezelővel, továbbá 22 db hulladékudvar is kiépítésre kerül. Bár Tolna megyében abszolút értékben a legkevesebb TSZH kerül lerakásra a vizsgált megyék közül, azonban a lerakással történő ártalmatlanítás aránya itt is rendkívül magas (a KSH 2011. évi adatai alapján 72 068 t került lerakásra és csak 2680 t került újrafeldolgozással hasznosításra). A megyében a hulladékgazdálkodási programok keretében komplex hulladékkezelő telep épült Cikó területén, amely a lerakó mellett komposztáló és válogató üzemet is magában foglal. E mellett több hulladékudvar és átrakó állomás is létesül (Kaposszekcső, Hőgyész), valamint korszerűsítésre kerül a paksi hulladékkezelő telep. Bács-Kiskun megyében a keletkezett TSZH mennyisége a vizsgált megyék sorában a második legmagasabb értékű és szinte teljes egészében lerakással kerül ártalmatlanításra (a KSH 2011. évi adatai alapján 125 543 t került lerakásra és ebből csupán 11 660 t került újrafeldolgozással hasznosításra).

37


Lerakott települési szilárd hulladék mennyisége 210 000

190 000

170 000

tonna

150 000 Baranya megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Tolna megye Zala megye

130 000

110 000

90 000

70 000

50 000 2006

2007

2008

2009

2010

2011

12. ábra: A lerakott TSZH mennyiségének alakulása. Forrás: KSH.

Ha a lerakott TSZH mennyiségének időbeli alakulását vizsgáljuk, megállapítható, hogy 2008-2009 óta a vizsgált térség minden megyéjében csökkenő tendencia jellemző. Ez amellett, hogy a hasznosítás aránya még napjainkban is alacsony, környezetterhelési szempontból pozitív folyamatként értékelhető. A lerakott hulladék mennyiség csökkenésének fő oka a keletkezett (elszállított) hulladékok mennyiségének csökkenésére vezethető vissza, amely a vizsgált térségben a fentiekhez hasonlóan szintén a 2008-2009-es évektől tapasztalható (míg 2008-ban a térség 5 megyéjében összesen 558 713 t lakossági TSZH került elszállításra, addig 2011-ben már csak 428 783 t). Mindamellett, hogy a szelektív hulladékgyűjtés aránya rendkívül alacsonynak mondható a térségben (a KSH 2011-es adatai alapján a legmagasabb arányú Zala megyében 7,64%-kal, de a többi érintett megyében átlagosan 1,5% körüli arány a jellemző) néhány megyében az utóbbi két évben a szelektíven gyűjtött lakossági TSZH arányának csökkenése is tapasztalható.

38


A szelektív gyűjtéssel elszállított lakossági TSZH aránya az összes elszállított lakossági TSZH mennyiségén belül 10,00

9,00

8,00

7,00

%

6,00

Baranya megye Bács-Kiskun megye Somogy megye Tolna megye Zala megye

5,00

4,00

3,00

2,00

1,00

0,00 2006

2007

2008

2009

2010

2011

13. ábra: A szelektív gyűjtéssel elszállított lakossági TSZH aránya az összes elszállított lakossági TSZH mennyiségén belül. Forrás: KSH.

Szlovéniában Muramente régióban a 2011-es statisztikai adatok alapján összesen 43 981 tonna TSZH került összegyűjtésre, amelyből 3087 t (a begyűjtött hulladékok mindössze 7%-a) került lerakásra települési hulladéklerakókon és több mint 14 500 t hulladék újrahasznosítása történt meg. Mindemellett megjegyzendő, hogy mintegy 350 t hulladék exportálásra került 2011-ben. Drávamente régióban 100 395 tonna települési szilárd hulladékot gyűjtöttek össze, ebből 52 355 t (a begyűjtött hulladékok több mint 52%-a) lerakásra került és 26 227 t hulladékot hasznosítottak újra, míg 486 t hulladékot e régióban is exportáltak. A két érintett régióban megtörtént a regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése, azonban még így is sok illegális szemétlerakó felszámolása várat magára. Horvátországban a keletkezett TSZH mennyiségét tekintve a horvát statisztikai hivatal 2010-es adatai alapján a vizsgált megyék közül a legtöbb hulladék Eszék-Baranya megyében (215 888 tonna, ebből lakossági 93 543 tonna) képződött, melyből 123 372 tonna került lerakásra, míg a legkevesebb TSZH Verőce-Drávamente megyében (85 884 tonna, ebből lakossági 29 918 tonna) került begyűjtésre, ebből 84550 t került lerakásra. A hulladékok energetikai célú hasznosítása Eszék-Baranya megyében jellemző. Energetika A gázfogyasztók fajlagos fogyasztását tekintve a KSH 2011 évi adatai alapján megállapítható, hogy az egy háztartási fogyasztóra jutó vezetékes gázfogyasztás értéke a programtérségben Tolna megyében a legmagasabb (78,2 m3/hó), mely az országos átlagot (77,9 m3/hó) is meghaladja. A legalacsonyabb fajlagos háztartási gázfogyasztás (53 m 3/hó) Somogy megyében jellemző, melynek hátterében a megye magas erdősültségi arányából következően a fölgáz alapú fűtési mód háttérbe szorulása állhat. A gázfogyasztás időbeli trendjét tekintve elmondható, hogy az előző tíz év adatai alapján az egy háztartási fogyasztóra jutó gázfelhasználás a 2000-es évek közepéig tartó emelkedést követően csökkenő tendenciájú, míg 2003-2004-ben átlagosan meghaladta a 120 m3/hó értéket, addig 2011-ben a legtöbb megye esetében már a 70 m3/hó mennyiséget sem érte el (a legalacsonyabb érték, 53 m3/hó Somogy megyénél volt tapasztalható).

39


Elmondható, hogy a fajlagos földgáz fogyasztás a gazdasági válság kirobbanását követő időszakban közel a felére esett vissza.

Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás, m3/hó 160

140

m3/hó

120 Baranya Bács-Kiskun Somogy Tolna Zala

100

80

60

40 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

3

14. ábra: Egy háztartási fogyasztóra jutó havi átlagos vezetékesgáz-felhasználás, m /hó, Forrás: KSH.

A földgáz felhasználás csökkenő trendje mellett fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az érintett térség két megyéje, Bács-Kiskun és Zala megyék országos viszonylatban is jelentős földgáz lelőhelyekkel rendelkeznek, szénhidrogén kitermelés mindkét megyében jelenleg is zajlik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint Horvátországban a földgázfelhasználás aránya 2001-ben 26,6% volt a teljes energiafelhasználáson belül, 2010-re ez az arány kis mértékben tovább nőtt, ekkor már 27,1% volt. Megyei, területei szintű statisztikai adatok sajnos nem állnak rendelkezésre, de feltételezhetően a földgázfogyasztás az országos arányokhoz hasonlóan alakult a magyar határ menti megyékben is. Szlovéniára vonatkozóan területi (NUTS 3) szintű adatok nem állnak rendelkezésre, de a földgáz felhasználás országos adataiból következtethető, hogy a vizsgált térségben is az országos adatokhoz hasonlóan enyhe mértékű csökkenés jellemzi a 2002-2011 időszakot. Országos szinten 2002-ben a teljes földgáz felhasználás még 1007 millió m3 volt, 2011-re viszont visszaesett 906 millió m3-re. Fontos azonban kiemelni, hogy a lakossági gázfogyasztás mértékének alakulása a teljes gázfogyasztáson belül a fentiekkel ellentétes irányban alakult, 84 millió m3-ről 139 millió m3-re nőtt. A villamos energia felhasználás területi jellemzőit vizsgálva KSH 2011 évi adatai alapján megállapítható, hogy az egy háztartásra jutó villamos energia fogyasztás értéke (hasonlóan a gázfogyasztáshoz) Tolna megyében a legmagasabb (191,5 kWh/hó), az országos átlag (178,9 kWh/hó) feletti mennyiség. A vizsgált térségben Somogy és Zala megyékben jóval az átlag érték alatti (134,4 ill. 131,3 kWh/hó) a fajlagos villamos energiafogyasztás, míg Bács-Kiskun megyében az országos átlag közelében alakul. Az egy háztartásra jutó villamosenergia-felhasználás havi átlagának időbeli alakulását tekintve elmondható, hogy egy 2004-2005-ig tartó lassú növekedést követően 2008-tól mintegy 10-15%-os csökkenés mutatható ki minden megye esetében. Ugyanakkor a

40


2011-es adatok Bács-Kiskun megye kivételével már ismét a fogyasztás kismértékű növekedését jelzik. A horvát statisztikai hivatal adatai szerint Horvátországban a villamosenergiafelhasználás aránya 2001-ben 3,1% volt a teljes energiafelhasználáson belül, 2010-re ez az arány a fölgáz felhasználáshoz hasonlóan kis mértékben tovább emelkedett, 4,1%-ra. Megyei, területei szintű statisztikai adatok sajnos e téren sem állnak rendelkezésre, de feltételezhetően a földgázfogyasztás az országos arányokhoz hasonlóan alakult a magyar határ menti megyékben is. Szlovéniára vonatkozóan területi (NUTS 3) szintű adatok nem állnak rendelkezésre, de a villamos energia felhasználás országos adataiból jó közelítéssel feltételezni lehet, hogy az érintett két ETT-tag térségben is a fogyasztás kismértékű növekedése jellemző. Országosan az egy főre eső villamos energiafogyasztás 2000-ben 5413 kWh volt, míg 2011ben 6204 kWh, amely több mint 5%-os fogyasztásnövekedést jelent. A megújuló energiaforrások tekintetében a vizsgált ETT-térség megyéi jelentős potenciállal rendelkeznek elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de gazdag lehetőségek rejlenek a geotermikus energia, valamint a napenergia felhasználás területein is. A vízenergia hasznosítására elsősorban a Dráva és a Mura folyók (az alsó szakasz jelleg miatt a Duna kevésbé) adnak elméleti lehetőséget, azonban itt számos bizonytalansági tényező mérlegelése szükséges a hasznosítási lehetőségek tervezése esetén (határfolyó, Nemzeti Park területek, ökoturisztikai célú hasznosítással való konfliktus). A biomassza alapú energiahordozók termelésének lehetőségei a magas erdősültségi arány miatt Somogy, Zala és Verőce-Drávamente megyében átlagon felüliek, míg Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Eszék-Baranya a napenergia-hasznosítás lehetőségei kimagaslóak, hiszen e térségben kimagasló a napsütötte órák száma.

15. ábra: Napsütötte órák száma Magyarországon. Forrás: www.naplopo.hu.

A szélenergia hasznosítás elterjedésének hazánk földrajzi adottságai kevésbé kedveztek, mivel Magyarország medence jellegű földrajzi fekvéséből következik, hogy állandó irányú, tartamú és erősségű szél nincs. Az érintett térségben a 70 és a 100 méteres magasságban mért adatok alapján kijelenthető, hogy Szántód – Pécs irányban, így Somogy

41


megye északkeleti területein, Tolna megye keleti felében, valamint Baranya megye északi felében a szél sebessége már energetikai célra használható. Zala és Bács-Kiskun megyékben a szélenergia hasznosítás lehetőségei kevésbé adottak. A szélenergia potenciállal ellentétben a geotermikus és geotermikus (előbbi a talaj közeli, utóbbi a mélységi kőzetrétegekben tárolt hőenergiát jelenti) energiaforrások tekintetében Bács-Kiskun és Zala megyék, valamint Szlovénia Zala megyével határos területei, ill. Horvátország északi, Dráva menti megyéi jelentős potenciállal rendelkeznek. Természeti környezet, természetvédelem A Pannon ETT térség természeti értékekben, természetes és természetközeli élőhelyekben rendkívül gazdag, nemzetközi szinten is kiemelt jelentőséggel bírnak a KisBalaton, a Mura és a Dráva, mint határfolyók, valamint a Duna mentén található vizes élőhelyek. Somogy megyében 39 617 hektár országos jelentőségű védett terület, továbbá 1858 hektár helyi jelentőségű védett természeti terület található. A megyében összesen 120 hatályos önkormányzati rendelettel védett természeti területet tartanak nyilván. A DunaDráva Nemzeti Park Somogy megyei területe 16,6 km2, amelyből 4,7 km2 fokozottan védett. A nemzeti park szinte teljes somogyi területe a horvát határ mentén, az egykori Dráva ártéren található. A működésében érinti a megye területét a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park, mely a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez hasonlóan kisebb-nagyobb természetvédelmi területek, tájvédelmi körzetek összekapcsolásával alakítottak ki, így került a nemzeti park területéhez a régebben önálló Kis-Balatoni Tájvédelmi Körzet néven ismert, Európában is egyedülálló vizes élőhely. Baranya megyében 12 országos jelentőségű védett természeti terület, nevezetesen egy nemzeti park, három tájvédelmi körzet, nyolc természetvédelmi terület, továbbá mintegy 50 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található. A természetvédelmi oltalom alatt álló területeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága kezeli, ill. felügyeli. A védett természeti területek megoszlása: nemzeti park 13 038 ha, tájvédelmi körzet 20 277 ha, természetvédelmi terület 1145 ha. A megye területének (4430 km2) mintegy 7,8%-a áll országos védelem alatt. Tolna megyében az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a Natura 2000 madárvédelmi területeknek és természet-megőrzési területeknek is. A megye területén magterület a Duna-Dráva Nemzeti Park (49 478,8 hektár) megyei védett területe, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet (9347,5 hektár) megyei területe, a Szekszárdi dombság erdős térsége, a Tolnai Hegyhát erdős térsége Kurd- Hőgyész- Mucsi között, a Koppány-Kapos menti erdős térségek Koppányszántótól Simontornyáig. Magterület továbbá a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet (7546,5 hektár) védett természeti területei és az ahhoz szervesen kapcsolódó erdős térségek Pakstól északnyugatra. Bács-Kiskun megye védett területeinek kezelése, a Kiskunsági Nemzeti Park, valamint kisebb részben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Tisza hullámterében a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság feladata. A nemzeti parkok értékes területei, a Duna-völgy szikes pusztái és tavai, a Duna-Tisza közi homokhátság homokbuckái, homokos pusztái, mocsarai, az Alsó-Tiszavidék holtágai és ártéri erdői, a Bácska homokbuckái és Duna-völgyi löszpartjai, valamint lápok és kunhalmok. A védett természeti területek nagysága 116 000 hektár. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén nyolc különleges madárvédelmi terület és 33 db kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület található, továbbá a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság területén 2-2 db. A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe bejegyzett Bács-Kiskun megyei védett vizek és vadvízterületek összes kiterjedése 28 697 ha. A bioszféra rezervátumok kiterjedése 20 386 ha. Bács-Kiskun megyében jelenleg 97 helyi jelentőségű védett természeti terület és természeti emlék található.

42


Zala megyében az országos jelentőségű védett természeti területek aránya valamivel az országos átlag (9,1%) alatt van, az összes terület 7,7%-át teszi ki. Négy erdőrezervátum található a megyében: Tátika Erdőrezervátum (Bakony, Zalaszántó – magterület: 87,5 ha); Virágos-hegy Erdőrezervátum (Keszthelyi-hegység, Balatonederics, Balatongyörök – magterület: 46,6 ha); Vétyem (Zalai-dombság – magterület 31,0 ha); Remetekert (Zalaidombság – magterület: 31,8 ha). A nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek körében Zala megye területét a Kis-Balaton Ramsar-i Terület és a Balaton Ramsar-i Terület érinti.

16. ábra: A Duna-Dráva Nemzeti Park működési területe és bemutatóhelyei.

25

Szlovénia magyar határ menti területei is rendkívül gazdagok természeti- és táji értékekben. A Pannon ETT térséghez tartozó Muramente megyében, a magyar-szlovénosztrák hármas határ térségében található a Goričko Természeti Park. A park 462 km 2 területet ölel fel 90 településsel (11 önkormányzattal) és 23 ezer lakossal. Goričko hosszú éveken át elfelejtett vidéknek számított, a szlovén köztudat a Muravidékről a Mura folyónál

25

Forrás: nemzetipark.gov.hu.

43


és az e mellett fekvő termő síkságnál véget ért. Az események sorozata itt lassúbb volt, az elzártság és a vasfüggöny miatt sziget maradt olyan tájak között, amelyeket a szomszédos országokban már természetvédelmi oltalom alá helyeztek (az osztrák Raab-vidék és a magyarországi Őrség). A Goričko Természeti Park megalapításával létrejött az ún. hármas határ nemzeti parkjainak rendszere (Goričko – Raab – Őrség Nemzeti Parkok). A határ menti horvát megyék szintén gazdagnak tekinthetők természeti értékekben. A térségben nemzeti park nincs. Országos szinten kezelt védett terület a Kopácsi rét (Kopački rit – Eszék-Baranya megye) és a Papuk (Verőce-Drávamente megye) Természeti Parkok. E két kiemelt területen kívül valamennyi megyében találhatók megyei szinten kezelt védett területek, melyek között különös rezervátumok, parkerdők, jelentős tájelemek, parkok találhatók. A Dráva kiemelt természetvédelmi jelentőségét az adja, hogy egyike Magyarország, valamint Horvátország és egész Európa természetes partvonalú, alig háborított folyamainak. Különleges élőhelyein hazánkban másutt nem előforduló növény- és állatközösségek élnek. A Nemzeti Park Dráva-menti védett területének különlegessége növényföldrajzi szempontból, hogy az illír és a pannóniai flóra találkozásánál fekszik. A folyó somogyi szakaszára jellemző kavicszátonyok rendkívül értékes élőhelyek. A növényvilág változatosságát jól mutatja, hogy a védett területről közel 150 növénytársulás és több mint száz védett növényfaj került elő. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátum határokon átnyúló UNESCO bioszféra rezervátumként egyesíti a Mura-Dráva-Duna régió több mint tíz védett területét és fenntartható módon, közösen kezeli a folyami ökoszisztémát, valamint ösztönzi a régió gazdasági fejlődését. A bioszféra rezervátumra területe egy körülbelül 260 000 hektáros mag-, és puffer zónából, illetve egy nagyjából 540 ezer hektáros átmeneti zónából áll. A jogilag védett magterület, jelenleg is védett területek hálózatából áll, amely a rezervátum ökológiai központja. Ezt a zónát elsősorban a folyó és annak ártéri területei alkotják, melyeket általában árvízvédelmi töltések határolnak. A magterület fő céljait szolgáló beavatkozások a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzésére, valamint a már leromlott területek helyrehozására koncentrálnak. A puffer zóna a folyók mentén, az ártéri területeken kívül található. Jellemző rá a művelt területek és falvak mozaikja, de található itt néhány kisebb, elszigetelt védett terület is, például holtágak, halastavak és kisebb mocsarak. Az extenzív gazdálkodási módok, a legeltetés, a szénagyűjtés, valamint a helyi gazdálkodásból származó termékek értékesítése, illetve az ökoturizmus egyaránt jellemző ebben a zónában. Horvátországban a bioszféra-rezervátum területén létrejött a Mura-Dráva Regionális Park, mely öt érintett megyében összesen 87 680,52 ha területet foglal magában. Kezelése a természetvédelmi törvény által kijelölt nemzeti vagy megyei szintű közintézmény.

44


17. ábra: A Mura-Dráva Bioszféra Rezervátum területe. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium.

Vízgazdálkodás, vizek állapota A Pannon ETT társulás területe az Országos Vízgyűjtő gazdálkodási Terv alapján részben közvetlenül a Duna fővízgyűjtőhöz, továbbá a Dráva részvízgyűjtőjéhez tartozik, azon belül azok mellékfolyói, így a Mura-, a Rinya mente-, a Fekete-víz-, a Kapos-, a Sió-, a Duna-völgyi főcsatorna-, valamint az Alsó-Duna jobbpart és a Felső-Bácska alegységekre, részvízgyűjtőkre tagolódik. A fentiektől eltér a főként Zala megyét érintő Zala-alegység, amely a Balaton vízgyűjtőjének része. A térségben található vízfolyások és víztestek nagy része erősen módosított, de főként Zala megye területén nagyobb számban előfordulnak természetes vízfolyások, beleértve a Mura-folyó Zala megyei szakaszát. A Duna bal partján Bács-Kiskun megyében viszont szinte kizárólag a mesterséges vízfolyások jellemzőek. A vizek védelme szempontjából tápanyag-érzékeny területnek minősül a Zala-folyó és a Balaton közvetlen vízgyűjtő területe, míg nitrátérzékeny területek a Mura, a Dráva, valamint a Duna mentén, továbbá a Mecsek hegység környezetében helyezkednek el. A vizsgált térség legnagyobb folyója a Pannon ETT társulás keleti határán húzódó Duna. A Dunára, mint Magyarország legnagyobb vízhozamú folyójára (KQ 2400 m3/s) a tavaszi (Paks és Baja között a tél végi jeges árvíz is gyakori) és a nyár eleji árvizek, valamint az őszi kisvizek jellemzőek, jelentős árvízvédelmi feladatokat is róva a folyó menti településekre. A Duna mellett a Pannon ETT térség második legnagyobb meghatározó vízrendszere a Dráva és mellékfolyói. A Dráva folyó a 237-es fkm-nél éri el hazánk területét (Dráva-Mura torkolata), és a 70,2-dik fkm-nél lépi át országhatárunkat Horvátország felé. E két pont között mintegy 166 fkm a távolság, azonban a magyar-horvát közös Dráva szakasz ennél lényegesen rövidebb, tekintve, hogy a folyó 227,6-198,6 fkm-ek között tisztán horvát területen folyik. A Dráva folyó – különösen Somogy megyében – gyakran keresztezi a magyar-horvát államhatárt, s nemritkán a bal parton horvát, illetve a jobbparton magyar területek találhatók. A Pannon ETT térség és Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava a Balaton, amely jellegzetesen sekély tó. A tó vízháztartását a következő sokéves átlagos adatok jellemzik:

45


csapadék 621 mm, hozzáfolyás 908 mm, párolgás 901 mm, leeresztés 612 mm. A vízkivétel (ivóvíz, ipari, mezőgazdasági) nem jelentős, néhány 10 mm-nek felel meg. A tó éves vízállás-változásai általában 40 cm-ig terjednek. A Sión maximálisan 80 m3/s vízhozam vezethető le, ha azt a tó vízszint emelkedése indokolja. A Balaton természetes sótartalma 450 mg/l körül van. Keménysége 15–16 nk körül ingadozik. A tó hozzáfolyását biztosító felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a Keszthelyi-medencébe torkolló Zala folyó, amely az összes hozzáfolyás 50–60%-át szállítja. A tó északi és déli partján ezen kívül több kisebbnagyobb hozamú és változó vízminőségű vízfolyás (51 vízfolyás, amelyből 20 állandó) található. A vízfolyások medre felújításra szorul, nagy intenzitású csapadék esetén előfordul, hogy a déli part településeinek mélyebb területein a talajvízszint emelkedik és belvíz alakul ki. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) alapgondolata, hogy a kialakuló mocsaras, nádas élőhely a Zalán érkező tápanyagokat feldolgozza, az eutrofizációs folyamatokat a Balaton elé, a Zala alsó szakaszán kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyezze át. Mivel a tápanyag nagy része a mezőgazdasági, városias területről való bemosódás, tehát diffúz módon került a Zalába, a tápanyag kivonására csak tározós megoldás jöhetett szóba. A védőrendszer kialakítása két ütemben valósul meg. Az I. ütem, a Hídvégi-tó építése 1981-ben kezdődött el, és üzembe helyezése 1985-ben megtörtént. A II. ütem, a Fenéki-tó építése 1984-ben kezdődött. Főként Bács-Kiskun megyében jellemző, de regionális tendencia a talajvízszint folyamatos süllyedése. Az elmúlt évtizedekben a vízszintsüllyedés átlagosan 1- 1,5 m, egyes helyeken azonban már meghaladta a 3 métert is, melynek fő okai a csapadékhiányos időjárás, valamint a túlzott mértékű vízkivétel. A vizsgált térség karsztvíz készlete tulajdonképpen csak Baranya megyére korlátozódik (Mecsek és Villányi-hegység). Ugyanitt található még különböző kőzetekben hasadék- és pórusvíz is. Az ETT-térségben meghatározóan a negyedkori kőzet-összlet (víztároló réteg) a jellemző tároló réteg, amelynek vastagsága 1 és 100 m mélység közötti változik, szinte az egész térség alatt. Csupán a Dráva mentén és Bács-Kiskun megye keleti felében található 200-700 m mélységig hozzáférhető negyedkori víztároló kőzet-összlet. Zala megye keleti és északi részén, valamint a Balatonlelle és Szántód vonalától délre Somogyvár térségéig húzódik olyan terület, ahol a negyedkori réteg-összlet, mint víztároló sem található. Mivel a vizsgált térség alatt egy törésvonal húzódik, a felszín alatti vizek gyakran hévíz formában nyerhetők ki. Vannak már hosszú ideje feltárt és hasznosított termálvízforrások (Harkány, Sikonda, Csokonyavisonta), de a legtöbbet a múlt század közepén folyó olajkutatások (Zalakaros, Magyarhertelend, Gunaras, Tamási, Marcali, Igal, Szigetvár stb.), illetve uránkutatások (Szentlőrinc, Bóly, stb.) során tártak fel. A vezetékes ivóvízellátás az 1990-es évek végére gyakorlatilag teljesen megoldottá vált a vizsgált térség megyéiben, 1997-re nem maradt olyan település, amely ne került volna bekötésre. A településeken belüli rákötési arány jellemzően a nagyszámú külterületi lakott területekkel rendelkező településeken alacsonyabb (jellemzően Bács-Kiskun megye keleti fele, valamint a megyékben elszórtan található tanyák, puszták). Bár a térség települései számára a vezetékes ivóvízzel való ellátottság teljes körűnek mondható, a szolgáltatott ivóvíz minőségi paraméterei tekintetében számos településen a vonatkozó jogszabályban (201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet) rögzített határértékeket meghaladó koncentrációban fordulnak elő egyes komponensek. Különösen Bács-Kiskun megyében és a Dél-Dunántúl Dráva-menti térségében jellemző a magas arzénkoncentráció, de a vizsgált térség számos településén magas az ammónia-, a vas- és a mangánkoncentráció az ivóvízben. Fontos megemlíteni, hogy az ivóvíz minőségi-problémák a legtöbb esetben komplexen jelentkeznek és nagyon gyakran nem csak a kitermelt víz minőségi paraméterei befolyásolják, hanem a hálózat műszaki állapota szintén meghatározó tényező. Az ivóvízminőség javítására EU-s támogatások voltak elérhetőek, ennek igénybevételére Bács-Kiskun megyében (Dél-alföldi ivóvízminőség-javító program) és a DélDunántúl megyéiben is ivóvízminőség-javító programok kerültek kidolgozásra.

46


Horvátországban az ivóvízellátás kapcsán nem minden megyére állnak rendelkezésre adatok. Az országos adatokból azonban jól látható, hogy a vezetékes vízellátó hálózat hossza a 2002-2011 időszakban dinamikusan növekedett. Megfigyelhető egy nyugat-keleti irányú infrastruktúra-fejlettségi lejtő: a két nyugati megyében magasabb az ivóvíz-ellátó rendszerhez csatlakozó háztartások aránya, míg Eszék-Baranya esetében ez a mutató alacsonyabb. Szlovéniára vonatkozóan területi statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, országos szinten a vezetékes ivóvízhálózat hosszának idősoros adataiból látható, hogy a 2000-es évek elején bekövetkezett dinamikus növekedés után a 2000-es évek végére a növekedés lelassult, feltételezhetően eddigre a települések vezetékes vízzel való ellátása a legtöbb településen biztosítottá vált (2000-ben a vezetékhálózat teljes hossza 16 164 km volt, ami 2011-re 22 366 km-re növekedett). A vezetékes ivóvízhálózatra kapcsolt fogyasztók száma a fentiekkel párhuzamosan szintén növekedést mutatott (2000-ben 406 302 db volt, 2011-ben pedig már 486 526 db). A korszerű szennyvízkezeléssel való ellátottságot vizsgálva megállapítható, hogy a Pannon ETT térség megyéinek településszerkezetéből adódóan a megyék aprófalvas térségeiben még napjainkban is rendkívül alacsony a szennyvízkezeléssel rendelkező települések aránya. Csatornázott térségek elsősorban a városok és vonzáskörzetükben levő településeiken, a Balaton parti települések által alkotott övezetben, Zala megye északi területein és Lenti térségében, a Duna jobb partján elhelyezkedő Dunaföldvár–Paks– Szekszárd–Mohács tengely mentén, Bács-Kiskun megyében a Solt–Kiskőrös–Kecskemét, ill. a Kalocsa–Hajós térségben, továbbá Somogy megye Dráva menti szakaszán találhatóak. A legkritikusabb a helyzet Somogy és Tolna megyék belső, városhiányos területein, valamint Baranya megye keleti és déli területein.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 80

70

%

60 Baranya Bács-Kiskun Somogy Tolna Zala

50

40

30

20 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

18. ábra: A közüzemi szennyvízkezelő hálózatba bekapcsolt lakások aránya. Forrás: KSH.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások arányának időbeli alakulását vizsgálva a 2001-2011 közötti időszakban a vizsgált térség megyéinek értékei ugyan végig az országos átlag alatt maradnak, de egy markáns növekvő tendencia rajzolódik ki. A bekapcsolt lakások aránya Baranya és Zala megyékben a legnagyobb (a 2001-es 55, ill. 60%-ról 2011-re meghaladta a 70%-ot), Bács-Kiskun megyében bár a legalacsonyabb az arány, de a legdinamikusabb növekedés is itt tapasztalható (a 2001-es 25,3%-os értékről

47


2011-re 48%-ra nőtt). Somogy és Tolna megyékben a szintén dinamikus fejlődés eredményeként 2011-re a bekapcsolt lakások aránya meghaladta a 60%-ot. Szlovéniai viszonylatban a Pannon ETT területéről a Dráva és a Mura vízgyűjtő vonatkozásában állnak rendelkezésre statisztikai adatok, melyek jó közelítéssel jellemzik a Drávamente és Muramente régiókat. Ezek alapján megállapítható, hogy az összes kezelt települési szennyvíz mennyisége a vizsgált 2001-2011 időszakban mindkét régióban dinamikusan emelkedett, míg a Mura vízgyűjtő településein 2001-ben mindössze 1792 ezer m3 került kezelésre, addig 2011-ben már 5718 ezer m3. A kezelt települési szennyvizek mennyisége a Dráva vízgyűjtő településein abszolút értékben jóval meghaladja a Mura vízgyűjtőn jellemző értéket, de itt is dinamikus növekedés mutatható ki (2001-ben 6166 ezer m3 szennyvizet kezeltek, 2011-ben pedig már 14 587 ezer m3-t). Horvátországból nem áll rendelkezésre adat valamennyi megyére, azonban a 2011es nemzeti statisztikai évkönyv adatsoraiból jól látszik, hogy a csatornahálózaton elvezetett szennyvizek mennyisége 2008-2011 között csaknem 40%-al nőtt, ennek fő oka, hogy az elmúlt években jelentős szennyvízkezelési és elvezetési beruházások történtek az országban, amely vélhetően a magyar határ menti megyéket is kedvezően érintette. Itt is megfigyelhető a nyugati megyék relatív fejlettsége a keleti térségekkel szemben. A fentieknél jobb területi közelítést ad a Dráva vízgyűjtőjén levő településekre vonatkozó tisztított szennyvizek mennyiségi adatsora, amely szerint, míg 2002-ben 12 762 ezer m3 szennyvíz került tisztításra, addig 2012-ben a tisztított szennyvíz mennyisége elérte a 15 150 ezer m3 mennyiséget.

48


4.7

Humán infrastruktúra

Általános jellemzők A Pannon ETT tag települések vonatkozásában vizsgált öt magyarországi megye esetében általánosan elmondható, hogy a humán infrastruktúrák elérhetőségét erősen meghatározza az adott térség településhálózatának szerkezete, a térségi ellátó funkciókkal bíró városok térbeli elhelyezkedése, valamint a közúti és vasúti elérhetőségi viszonyok. Jellemzően a városok rendelkeznek a közvetlen térség igényeit kiszolgáló intézményekkel. A kistelepüléseken (községekben) főként közösségi ház, vagy más néven faluház, óvoda, polgármesteri hivatal és háziorvosi rendelőt található. Az aprófalvas térségekben a kistelepülések esetében megállapítható, hogy alapvetően lakófunkciót töltenek be, ott nem található egyetlen intézmény sem. Ez az adottság azt eredményezi, hogy az alapfokú funkciók, illetve intézmények mikrotérséghez, körjegyzőségekhez, ill. járásközpontokhoz kötődnek. Az intézmények fenntartásáról, működtetéséről e térségekben több település együtt gondoskodik (pl. óvodafenntartás társulási formában). A falvakban a legalacsonyabb kihasználtsággal jellemzően a közösségi programoknak is helyszínt adó faluházak és a könyvtárak rendelkeznek, legnagyobb a kihasználtsága a háziorvosi rendelőnek és az óvodáknak. A megyeszékhely városok intézményellátottsága a legteljesebb: az egészségügy, alapfokú, középfokú, valamint felsőfokú oktatás, a szociálisés kulturális ágazat területén messze magasabb a többi településnél. A vizsgált térség településeire jellemző, hogy – főként az aprófalvas térségekben – a lakosság számának csökkenése miatt egyes intézmények fenntartás egyre nehezebbé válik, kihasználtságuk csökken. A falvak többségében nincs gyógyszertár és egyre növekvő hányadukban nincs háziorvos. Az egészségügyi alapellátás körében a települési önkormányzat jellemzően a következő ellátásokról gondoskodik: a háziorvosi és házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról és az iskola-egészségügyi ellátásról. 2013. januárjától Magyarországon a települési önkormányzatok intézményfenntartói szerepköre a vonatkozó törvényi változások miatt alapvetően megváltozott. Az általános iskolák működtetése állami kézbe került, a középfokú oktatási intézményeket szintén nem az önkormányzat üzemelteti. Mivel jelen tanulmány helyzetfeltárása az önkormányzatok kezelésében lévő infrastruktúra állapotára kell, hogy fókuszáljon, így az oktatási intézményrendszer a fentiek miatt csak áttekintő jelleggel kerül elemzésre. A magyarországi egészségügyi ellátó rendszer szintén jelentős átalakításon esik át napjainkban, így a statisztikai adatok elemzése a jövőre (és a jelenre) nézve már nem minden tekintetben releváns. A járóbeteg-szakellátási rendszer átalakítása révén pl. a különböző ellátások különböző szakrendelőkhöz tartoznak, melyek gyakran más-más településen, sőt akár másik megyében találhatóak, így a térségi járó beteg szakellátó intézetek elérhetőségét nagymértékben befolyásolja az adott térség közlekedési hálózata, valamint a közösségi közlekedési rendszerének kiépítettsége, rugalmassága. Oktatási intézmények Baranya megyében az óvodák és alapfokú oktatási intézmények területi elhelyezkedésére is befolyással van a megye aprófalvas településszerkezete. A megyében 190 óvodai egység (feladat-ellátási hely) működött 2011-ben. Az idősorra tekintve megállapítható, hogy 2000/2001-ben ez a mutató még 205 volt, az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Baranyában 146 általános iskola működött 2011ben. Az elmúlt évtizedben e körben is folyamatos csökkenés volt jellemző (2000/2001-ben ez a mutató még 181 volt). Az általános iskolások száma 28 339 (2011) volt, mely közel tízezer fővel kevesebb, mint 2001-ben (38 ezer). Baranyában 72 általános iskolás jut ezer lakosra, 49


az országos átlag 75, e tekintetben a megye ellátottsága átlagosnak mondható. A középiskolai képzés 17 településen található meg. A középfokú oktatási intézmények között 36 szakiskola, 34 gimnázium és 30 szakközépiskola található. Nappali oktatásban 21 435 diák vett részt a 2010/11-es tanévben, melyből közel 40% gimnáziumban tanult, ez az érték az országos 34%-ot jelentősen meghaladja. A felsőoktatás tekintetében Baranya megye erős pozíciót foglal el, köszönhetően a Pécsi Tudományegyetemnek (PTE), mely a vidéki egyetemek között annak tíz karával az egyik legnagyobb. Baranyában 16 051 nappali tagozatos hallgató volt a 2010/11-es tanévben, mely országosan a harmadik legmagasabb érték. A felsőoktatásban a megyében 1741 oktató vett részt, mely szintén a harmadik legnagyobb érték a megyék között. A PTE-n 1764 külföldi diák is tanul, többségük az orvosi karon, mely a Magyarországon tanuló külföldi diákok több mint 11%-a. Bács-Kiskun megyében hat 500 fő lakosságszám alatti községnek nincs óvodája, de még ebből a körből is működtet óvodát három település. Azzal együtt, hogy az óvodai férőhelyek száma az utóbbi 10 évben kis mértékben csökkent, az óvodák kihasználtsága kis mértékben a Budapest nélkül számolt országos átlag alatt marad (90,2% szemben a 91,4%a). Az általános iskolai osztálytermek száma – a gyermeklétszám csökkenésével és a kistérségi feladatellátás megszervezésével párhuzamosan – az országos tendenciához hasonlóan jelentősen csökkent az elmúlt tíz évben (2406-ról 2094-re). Nem működik önálló általános iskola 10 kistelepülésen, továbbá csak alsó tagozat van másik 13 községben. Középfokú oktatási intézmények a megye 12 nagyobb városában működnek. Az 1000 lakosra jutó nappali középiskolások száma a megyében (40,8) az országos (44) átlag (44,3) alatti, míg az 1000 lakosra jutó nappali szakiskolások száma (17,1) jelentősen meghaladja az országos (13,9) átlagot. 2010-ben a hivatalos statisztika szerint az ország 114 felsőoktatási intézményéből 5 működött a megye területén. A megyében nincs tudományegyetem, ez alapvetően meghatározza a felsőoktatás helyzetét. Kecskemét és Baja továbbra is a megye hagyományos és jelentős felsőoktatási központjai. Az ETT-tag Baján a Tanítóképző Főiskola és a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum egyesítésével 1996-ban létrejött Eötvös József Főiskola működik két karral. Somogy megyében az intézményellátottságára vonatkozó 2010. évi adatok alapján a megyében 18 db bölcsőde működött 657 férőhellyel, a beíratott gyermekszám alapján a kihasználtság nagyobb volt 100%-nál. A 191 óvodában 12 022 férőhelyen 10 391 gyerekkel foglalkoztak. 143 általános iskolában 24 939 gyerek, 33 szakiskolában 5915 fiatal, míg 58 középiskolában 12024 tanuló tanult. Az óvodai csoportok száma 2001. évhez képest 14 %os visszaesést mutatott. Az általános iskolába beírt gyermekek száma az országos átlagnál jelentősebb mértékben csökkent Somogyban az utóbbi tíz évben, ezzel egyidejűleg az általános iskolai feladat-ellátási helyek megszűnése is tapasztalható volt. A megye középfokú oktatási intézményeiben tanuló diákok száma csekély mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben, de a vizsgált perióduson belül 2008. évben nagyobb mértékű csökkenés volt tapasztalható. Felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő somogyi nappali tagozaton tanulók száma 2011-ben 5635 fő volt, az 1000 főre vetített érték 17,72 fő, ami jócskán elmarad az országos átlagtól. A Kaposvári Egyetem jelenleg 4 karral, az állattudományi, a gazdaságtudományi, a művészeti, illetve a – korábbi Csokonai Vitéz Mihály Főiskolából alakult – pedagógiai karral folytatja oktató tevékenységét. A Somogy megyei felsőoktatási képzést erősíti továbbá a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központja öt szakkal. Tolna megyében gimnázium, illetve szakközépiskola az alábbi településeken található: Dombóvár, Tamási, Simontornya, Paks, Tolna, Lengyel, Szekszárd, Bátaszék, Bonyhád, Gyönk, Dunaföldvár. A megyében egyedül Szekszárd Megyei Jogú Város rendelkezik felsőoktatási intézménnyel, amely a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kara. Zala megyében az elmúlt tíz évben az óvodai férőhelyek száma szinte stagnált. Az általános iskolai feladat-ellátási helyek száma csökkent, ami az intézményi racionalizálások, összevonások eredménye, a 2005. évi 133 db általános iskolai feladat-ellátási helyből csak 114 maradt 2010-re. Felsőoktatási tevékenység csökkenő hallgatói létszámmal Keszthelyen, Nagykanizsán, illetve Zalaegerszegen folyik. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma

50


Zala megyében 2005-ben még 3212 fő volt, amely 2010-re 2402 főre esett vissza. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma is csökkent 229-ről 184 főre. A megye legnagyobb felsőoktatás intézménye a Keszthelyen a Pannon Egyetem részeként működő Georgikon Kar, ahol mezőgazdasági, gazdasági, informatikai, turisztikai vendéglátó képzés folyik. A megyében a felsőoktatási bázis az egyik legkisebb országos összehasonlításban. Szlovénia vizsgált térségére vonatkozóan a magyar adatokkal összevethetően csak regionális szintű Eurostat adatok állnak rendelkezésre, melyek jól mutatják, hogy a keletszlovéniai (Vzhodna Slovenija) régióban az iskolai képzésben résztvevő gyermeklétszám az utóbbi években folyamatosan csökken, hasonlóan a vizsgált magyar régiókban tapasztaltakhoz. Míg 2007-ben a régió lakosságának 8,7%-át tették ki az általános és középiskolákban tanuló diákok, addig ez az arány 2010-re 7,9%-ra csökkent. KeletSzlovéniában a felsőoktatásban résztvevők aránya a 20-24 éves korosztályon belül a vizsgált magyar régiókhoz hasonló értéket mutat, 2011-ben 50,9% volt, dinamikáját 2007 és 2011 között nagyon lassú növekedés jellemzi. Felsőfokú oktatásban a szlovén statisztikai hivatal adatai alapján a 2011-12-es tanévben Kelet-Szlovénia régión (NUTS 2) belül Drávamente megyében (NUTS 3) 43 856 hallgató, míg Muramente megyében (NUTS 3) 12 672 hallgató vett részt. Muramente esetében a régió fejlesztéséről szóló törvény értelmében a térség diákjai számára állami finanszírozású ösztöndíjprogram működik.

Általános és középiskolai oktatásban résztvevő gyerekek aránya a régió teljes népességén belül 8,8

8,6

8,4

8,2

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Vzhodna Slovenija

%

8

7,8

7,6

7,4

7,2

7 2007

2008

2009

2010

2011

19. ábra: Az általános és középiskolai oktatásban részt vevő gyerekek aránya a régiók teljes népességén belül. Forrás: Eurostat.

Horvátország határos megyéiről sajnos nem állnak rendelkezésre összehasonlítható területi statisztikai adatok az Eurostat adatbázisában és a horvát statisztikai évkönyvben is csak korlátozott számú területi kimutatás található. A határ menti megyékre is feltételezhetően jellemző állapotokra így főként az országos szintű adatokból lehet következtetni. Az óvodák száma 2007-2011 időszakban folyamatosan nőtt. Az óvodák döntő többsége állami (1180 db), de viszonylag nagy számban fordul elő magán óvoda (280 db), valamint jóval kisebb számban, de egyházi óvodák is működnek (54 db). Az óvodák számának emelkedését az óvodáskorú gyermeklétszám folyamatos emelkedése indokolta: míg 2007-ben 113 615 óvodás gyermek volt Horvátországban, addig 2011-re számuk 127 066 főre emelkedett. Muraköz megyében 56 óvoda és 2995 fő óvodás gyermek, Kapronca-

51


Kőrös megyében 44 óvoda és 2936 fő óvodás gyermek, Verőce-Drávamente megyében 12 óvoda és 1060 fő óvodás, Eszék-Baranya megyében pedig 97 óvoda és 5771 fő óvodás volt 2011-ben. Az általános iskolák számának területi eloszlása is hasonlóan alakult: Muraköz megyében 59 iskola és 10 151 fő iskolás, Kapronca-Kőrös megyében 93 iskola és 9801 fő iskolás gyermek, Varasd megyében 72 iskola és 14 777 fő iskolás gyermek, VerőceDrávamente megyében 80 iskola és 7403 fő iskolás, Eszék-Baranya megyében pedig 186 iskola és 25 241 fő iskolás volt 2011-ben. Ezek mellett Muraköz megyében 19 középiskola és két felsőfokú iskola, Kapronca-Kőrös megyében 23 középiskola és 3 felsőfokú iskola, Verőce-Drávamente megyében 16 középiskola és egy felsőfokú iskola, míg Eszék-Baranya megyében 53 db középiskola és 17 felsőfokú iskola működött 2011-ben. A fentiek alapján elmondható, hogy a magyar határ menti térség megyéi közül Eszék-Baranya megye a legjobban ellátott mind közép, mind felsőfokú iskolákkal. A horvát oldal oktatási intézményei közül kiemelendő az eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, melynek 11 karán kb. 18 ezer diák tanul (a teljes horvát felsőfokú képzésben részt vevő kb. 10%-a). Valamennyi megyeszékhelyen működik pár diszciplínában képzést biztosító főiskola („veleučilište”), melyek a helyi gazdaság igényeinek megfelelő képzéseket (számvitel, informatika, turizmus) biztosítanak, illetve egy-két éves felsőfokú szakképzési stúdiumokat szerveznek. Bizonyos szakok esetében saját oktatógárdával, vagy nagyobb egyetemek (Eszék, Zágráb) szakemberállományára támaszkodnak. Egészségügyi intézmények Baranya megye az alapfokú egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában az országban a legjobb fajlagos mutatóval rendelkezik, mely több mint 10%-kal kedvezőbb az országos helyzetnél. A 297 háziorvosi körzetből 4 volt betöltetlen 2011-ben, mely szintén kedvezőnek mondható. A megyén belül viszonylag egyenletes az alapfokú egészségügyi ellátórendszer területi eloszlása. A háziorvosi körzetek terheltsége a sásdi és sellyei térségben a legalacsonyabb, ott 1100 lakosnál kevesebb jut egy háziorvosra. A kihasználtság tekintetében azonban a megyében a betegforgalom növekvő tendenciája jellemző. A járóbeteg-szakellátás területén 2011-ben hetente átlagban 20 563 szakorvosi munkaórát teljesítettek a baranyai szakorvosok, mely 2010-ben még csak közelített a kétezerhez. A járóbeteg-ellátás valamilyen formája a járásközpontokban elérhető, de nagyon különböző számú szolgáltatás jellemző az egyes városokra. A kórházi ellátás tekintetében Pécs szerepe, mint klinikai központ kiemelkedő, a Semmelweis Tervben a nyolc térségi progresszív központ egyikeként szerepel, hatóköre Baranya mellett Tolnára és Somogyra is kiterjed. Pécs mellett aktív kórházi ággyal Komló, Szigetvár és Mohács kórháza rendelkezik, így a megye legnagyobb részéről gyorsan elérhető a kórházi ellátás. A Dél-Baranyai körzetet negatívan érintette a siklósi kórház 20 aktív ágyának 2012. augusztus 1. napjával történő megszüntetése. Baranya megyében összesen 3196 működő kórházi ágy található a KSH 2011-es adatai szerint. A kórházi ágyak száma 2000-2007 között közel 20%-kal csökkent, 2008-ban kismértékben növekedett, azóta stagnál. Bács-Kiskun megyét az egészségügyi intézményellátottság terén sajátos kettősség jellemzi. Amíg az alapfokú, középfokú szolgáltatásokat nyújtó intézményekkel az országos átlagot közelítően, vagy azt meghaladóan ellátott, a speciális vagy felsőfokú szolgáltatásokat nyújtó intézmények gyakran hiányosak. Különösen igaz ez a speciális szakellátást nyújtó járóbeteg-ellátásra, a kórházi ágyakra, illetve az egyéb speciális szolgáltatásokra, mint például a prevenciós szolgáltatások, a valamilyen problémával küzdő gyermekek vagy fogyatékos személyek ellátása, ill. a krízisközpontok. Az háziorvosra, illetve házi gyermekorvosra jutó lakosság száma (1576) az elmúlt tíz évben megegyezően az országos trenddel emelkedett. A gyógyszertári ellátás országos viszonylatban kedvező. A 2010-es statisztikai nyilvántartás szerint 46 községben nincs gyógyszertár, az ezer fő népességszám alatti településeken, illetve az 1000-2000 fő közötti települések közel felében. Járó beteg szakrendelést a nagyobb városok rendelőintézetei nyújtanak. A száz lakosra jutó megjelenési eset a járó beteg szakellátásban (590) országos összehasonlításban alacsony

52


(az országos átlag 719). A megye kórházi ellátottsága kifejezetten rossz. 2010-es adatok alapján a megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma csupán 57 volt, míg országosan ugyanez a szám 71. Ez a szám mindemellett jelentős csökkenést mutat a 2000 évi adatokhoz képest is. Somogy megyében az alapfokú egészségügyi ellátórendszer vonatkozásában Somogy megye országos viszonylatban jónak mondható, a tízezer lakosra jutó háziorvosok száma 7,1 fő, ami 6%-kal kedvezőbb, mint az országos átlag. A 225 körzetből 7-volt 2011. évben betöltetlen (3,1 %), ami az országos átlaghoz közelít. Az alapfokú egészségügyi ellátórendszer területi eloszlása aránylag egyenletesnek mondható a megyében. A betegforgalom növekvő tendenciáját tapasztalhatjuk a háziorvosi rendelőkben: 2000 és 2010 között jelentős mértékben, 10%-kal növekedett a napi átlagos gyógykezelési forgalom. A megye kórházai 2242 működő ággyal rendelkeznek, ebből a megyeszékhelyen 1180 található. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát vizsgálva megállapítható, hogy a megye fajlagos mutatója az országos átlaggal megegyező (71 db). A Kaposváron található Kaposi Mór Oktató Kórház a megye legnagyobb egészségügyi szolgáltatója, közel 400 ezer lakos folyamatos, 24 órás ellátását biztosítja. 2012-ben az egészségügyi rendszer országos szintű átalakítása keretében döntés született a nagyatádi, a siófoki, valamint a marcali kórházak állami tulajdonba kerüléséről. Tolna megyében négy településen működik kórház (Pincehely, Dombóvár, Bonyhád, Szekszárd) Egyes kórházak ellátási területe túlnyúlik a megyehatárokon. A közigazgatási reform, a járási rendszer felállítása és az egészségügyi intézmények állami fenntartásba kerülése kapcsán az intézményi struktúra felülvizsgálata elkezdődött. Zala megyében a működő háziorvosok száma csökkent mind országos, mind megyei szinten 2010-ben 2000-hez képest. A legnagyobb arányú csökkenés a Lenti kistérségben volt, ahol három fővel kevesebb háziorvos dolgozott 2010-ben. A háziorvosi ellátásban megjelentek száma 2010-re az országos értéket meghaladó mértékben nőtt a megyében 2000 évi adatokhoz képest. 2000-hez viszonyítva az országos adatokhoz hasonlóan Zala megyében is csökkent a működő kórházi ágyak száma (2821 db-ról 2108-ra). A csökkenés mértéke Zala megyében az országos átlagnál nagyobb volt. A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak számát és az egy háziorvosra jutó lakosok számát tekintve Zala megye helyzete átlagosnak mondható országos összevetésben. Szlovénia vizsgált érségére vonatkozóan a magyar adatokkal összevethetően csak regionális szintű Eurostat adatok állnak rendelkezésre, melyek alapján jól látható, hogy Kelet-Szlovénia régióban a kórházi ágyak százezer lakosra vetített száma jóval alacsonyabb a magyar régiókénál (2010-ben 361,8 db volt szemben a magyar régiók 645-735 db ágyszámával) és dinamikáját tekintve is csökkenés jellemzi. A százezer lakosra vetített orvosok száma Kelet-Szlovéniában 195,2 fő volt 2010-ben, amely valamivel alacsonyabb a magyarországi régiókban tapasztalt értékeknél (a Dél-Dunántúlon ez az érték 301,3 volt, a Dél-Alföldön 264,9, a Nyugat-Dunántúlon pedig 214,9 fő).

53


Kórházi ágyak száma százezer lakosra vetítve 900

800

db

700

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Vzhodna Slovenija

600

500

400

300 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

20. ábra: Százezer lakosra vetített kórházi ágyak száma a régiókban. Forrás: Eurostat.

Horvátország ETT-tag magyar megyékkel határos megyéiről sajnos nem minden esetben állnak rendelkezésre összehasonlítható területi statisztikai adatok az Eurostat adatbázisában és a horvát statisztikai évkönyvben is csak korlátozott számú területi kimutatás található. A horvát statisztikai hivatal 2011. évi adatai alapján Muraköz megyében 231 orvos, 53 fogorvos praktizált, valamint 67 gyógyszerész dolgozott. Kapronca-Kőrös megyében 235 orvos, 47 fogorvos praktizált, valamint 66 gyógyszerész dolgozott. VerőceDrávamente megyében 159 orvos, 33 fogorvos praktizált, valamint 46 gyógyszerész dolgozott. A vizsgált megyék közül a legtöbb egészségügyi szakember Eszék-Baranya megyében található, itt 830 orvos, 138 fogorvos praktizált, valamint 156 gyógyszerész dolgozott. Az intézményrendszert illetően elmondható, hogy helyi szinten működnek alapfokú ellátó intézmények („egészségházak”), illetve valamennyi megyében működik megyei kórház (Csáktornya, Kapronca, Verőce, Našice). Az ellátórendszer fontos eleme az Eszéki Klinikai Központ, melynek regionális szerepköre van. Szociális intézmények Baranya megyében rendszeres szociális segélyben 2010 évben 1696 fő részesült, 4,3 fő jutott ezer lakosra, amely meghaladja az országos (3,6) átlagot. E mellett 9558 fő részesült rendelkezésre állási- és 17 279 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. Fajlagosan a legtöbb segélyezett a sellyei és hegyháti (Sásd) járásban található. A valamennyi település számára előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatóak. A „hagyományos” alapellátások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és az alap-, nappali- és átmeneti ellátások kiépítettségének hiánya folytán a rászoruló népesség ellátása a szakosított intézményekre hárul. A legkedvezőtlenebb a helyzet a szociálisan nehezebb helyzetű (sellyei, sásdi) térségekben. A közepes nagyságú városok kis száma miatt a vidéki térségek többségében élők számára nem biztosított a lakosságszámhoz kötött ellátások zömének helyben, illetve lakóhely közelében való hozzáférhetősége. Egyes hátrányos helyzetű célcsoportok (fogyatékossággal élők, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok) esetében kapacitáshiány figyelhető

54


meg a szociális szolgáltatások terén. Egyéb célcsoportok esetében is jellemző az ellátórendszer – elsősorban a bentlakásos – kapacitáshiánya, pl. az idősellátás terén is férőhelyhiány tapasztalható. A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása terén szintén kapacitás-hiány mutatkozik Baranya megye településein. Bács-Kiskun megyében a szociális problémák sűrűsödési pontjai egyértelműen a megye leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségei és települései (Bácsalmási, Jánoshalmai kistérség), illetve azok a tanyai térségek, ahol nagy számban élnek idősek, illetve szociálisan veszélyeztetett családok. A megyében országos átlagnál jóval gyakoribb különböző devianciák megjelenése (alkoholizmus, öngyilkosság), illetve feltételezhető a pszichiátriai betegségek nagy száma is. Az intézményellátottság mutatóinak megyei átlaga összességében egy-egy ellátástípusban nem marad el jelentősen az országos adatoktól. A megyében, mivel ez nem kötelező önkormányzati feladat a legkevésbé fejlett a bölcsődei hálózat, a városok felében azonban még ma sincs bölcsőde. Időkorúak nappali intézménye hiányzik három városban, valamint a 2000 fő lakosságszám feletti községek közel felében. Házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés valamennyi városban, továbbá egy kivétellel valamennyi 2000 fő feletti településen elérhető. A kisebb településeken is gyakori mindkét szolgáltatás elérhetősége, mindössze 17 községben nincs szociális étkeztetés, és 12 községben nem működik házi gondozói szolgálat. Az utóbbi években nagymértékben nőtt a családsegítő szolgálatok által ellátott települések száma (2000-ben még 46 település, 2011ben már 101 db). A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények száma elmúlt tíz évben 51-ról 46-ra csökkent a megyében, de a telephelyek és férőhelyek száma nőtt. (66-ról 78-ra, illetve 3958-ról 4797-re). A statisztikai adatok alapján azonban már a megye 56 településén működött falu vagy/és tanyagondnoki szolgálat. Somogy megyében a szociális intézmények közül 2011-ben 68 db nappali ellátást nyújtó intézmény volt, összesen 2097 férőhellyel, ebből idősek nappali ellátásában 1763 fő, a fogyatékosok nappali ellátásában 289 fő, szenvedélybetegek nappali ellátásában 45 fő részesült. Somogyban 33 bentlakásos intézmény működik 46 telephellyel 3132 férőhellyel. Az ápolók-, gondozók száma az elmúlt években számottevően emelkedett, számuk jelenleg 820 fő, ebből szakképzett 784 fő. Családsegítő szolgálat 231 településen működik zömében társulási formában, a szolgáltatást igénybevevők száma 2011-ben 16 955 fő volt. 2000 óta a falu- és tanyagondnoki szolgáltatással lefedett települések száma jelentősen megnőtt 45-ről 120-ra. A falugondnokként foglalkoztatottak száma a megyében 90 fő, tanyagondnokként pedig 25 fő. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma 1835 fő, a segély egy főre jutó havi átlaga 2010-ben 24 700 Ft volt . A rendelkezésre állási támogatásban részesítettek száma 2010-ben 9769, ami 2009-hez képest enyhe csökkenést mutat. Fontos megemlíteni még a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számát, ami az elmúlt években folyamatosan növekedett, a jelenlegi érték 25 752 fő. Tolna megyében egyre nagyobb a várakozási idő az idősek otthonaiba való bekerülés vonatkozásában. Az elöregedő lakosság igényeit a meglévő idős otthonok már kevésbé tudják kielégíteni. Több otthon komoly átalakításra is szorulna (akadálymentesítés). Zala megyében mind a bölcsődék, mind a bölcsődei férőhelyek száma nőtt 2010-re 2000-hez képest. Letenyei és a Pacsai kistérségekben nincs bölcsőde, e térségek településein a családi napközi üzemeltetésével váltják ki a bölcsődei szolgáltatásokat. A szociális étkeztetésben részesülők száma 2010-re 2000-hez képest az országos átlagot meghaladó mértékben, 19,5%-kal nőtt. A házi segítségnyújtásban részesülők száma 2000hez képest több mint háromszorosára növekedett, amely jóval meghaladta az országos átlagot. E szolgáltatást egészíti ki még a kistelepüléseken a falugondnoki hálózat, amely Zala megyében jól kiépítettnek mondható. A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma 22%-kal nőtt 2010-re 2000-hez képest, a férőhelyek kapacitás kihasználtsága közel 100%-os.

55


Egy lakosra jutó szociális kiadások éves összege 3500

3000

EUR

2500

Magyarország Szlovénia Horvátország

2000

1500

1000

500 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

21. ábra: Az egy lakosra jutó szociális kiadások éves összege. Forrás: Eurostat.

A szociális ellátás és intézményi struktúra terén Szlovéniára és Horvátországra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre összehasonlítható területi adatok az Eurostat adatbázisában, az ETT-tag térségekre a nemzeti szintű adatok alapján lehet csak durva közelítő megállapításokat tenni. Az egy lakosra eső szociális védelemre fordított éves kiadások mértéke Szlovéniában jóval meghaladja a Magyarországon és Horvátországban jellemző értéket és tendenciáját tekintve is emelkedést mutatott a 2001-2010-es időszakban. Horvátországról csak 2008 óta állnak rendelkezésre adatok, de elmondható, hogy a szociális kiadások egy főre eső szintje közel megegyezik a magyarországi értékkel. Megyénként jellemzően egy-két szociális ellátó intézet működik, pár fiókintézménnyel. Ezek az intézmények jellemzően szakemberhiánnyal küszködnek. Horvátországban általános probléma a hospice-szolgálat és a palliatív ellátás kiépítetlensége.

56


5. SWOT-analízis

Foglalkoztatás, társadalom

Gazdaság

Település-hálózat, demográfia

A Pannon ETT megalakulása

Erősségek

Gyengeségek

-

A Pannon ETT Magyarország és Szlovénia területére kiterjedő hatókörű jogi személyiségű szervezet, mely ebben a formában jelenleg egyedi;

-

A tagok részéről egyértelmű tenni akarás a térség fejlesztése vonatkozásában.

-

Kiegyenlített településhálózat, melyben központi funkciókat kis- és középvárosok töltenek be, megyei szinten viszonylag kicsi területi különbségek jellemzik a térséget, az országhatárok két oldalán is; Kulturális sokszínűség, több nemzetiség együttélése.

A térséget negatív demográfiai folyamatok jellemzik, a természetes fogyás mellett, az elvándorlás is csökkenti a népesség számát;

-

A térséget diverzifikált gazdaság jellemzi, a feldolgozóipar legtöbb szegmensében nagy hagyományokra épülő munkakultúra alakult ki;

-

Fejlett turisztikai szolgáltatások érhetők el a térségben, a Balaton és a kontinentális turizmus kiemelkedő vonzerő.

A térség gazdasági teljesítménye elmarad a nemzeti átlagoktól, a térség felzárkózása az európai átlaghoz szerénymértékű volt az elmúlt évtizedben, a növekedés mértéke alacsonyabb, mint az országos, leszakadó trend érvényesül;

-

A megalakult Társulásnak még nincs szervezeti, működési tapasztalata.

A térségben a társadalom öregedése figyelhető meg, mely az aktív korosztály és a gyermekek arányának csökkenésével jár együtt.

-

A térség vonzereje csökkent az elmúlt időszakban, mind a vendégek számát, mind a vendégéjszakák számát tekintve.

-

A térségben jelentős nagyságú szabad munkaerő áll rendelkezésre;

-

A bérszínvonal a térségben alacsonyabb, mint az adott ország átlag, így a bérek tekintetében kihasználható versenyelőny növeli az itteni vállalkozások versenyképességét.

A munkanélküliek jelentős része alacsony képzettséggel bír, ami erősíti a tartós munkanélküliség jelenségét a térségben;

57

A foglalkoztatási szint nagyon alacsony a térségben, egyes társadalmi csoportok a perifériára szorultak.

-

A térségi központi szereppel bíró városokban általában megfelelő színvonalú az egészségügyi és az oktatási alapellátás infrastrukturális háttere;

-

A megyeközpont városok jelentős tudásbázissal és fejlett felsőoktatási, valamint egészségügyi szakellátó infrastruktúrával rendelkeznek.

-

A térség természeti értékekben, különösen vizes élőhelyekben rendkívül gazdag;

-

Térségenként eltérő formában, de bőségesen állnak rendelkezésre megújuló energiaforrások (az ETT térség nyugati felében főként biomassza formájában, a délkeleti-keleti tájakon elsősorban napenergia formájában).

-

A térség területén két (egy közúti-vasúti, V. és az egyetlen vízi, VII.) Helsinki közlekedési folyosó is keresztülhalad;

-

Az V. folyosó közúti tengelyei megfelelő szolgáltatási színvonalúak, V/B (M7) a térség teljes területén, V/C (M6) egy rövid, határmenti szakasztól eltekintve kiépült.

Közlekedés

Környezet- és természetvédelem



58

Különösen a városhiányos, aprófalvas térségekben nehezen elérhetőek az egészségügyi alap-, de legfőképp a szakellátás szolgáltatásai, valamint gyakori a háziorvosok hiánya; Az aprófalvas térségekben levő kistelepüléseken alacsony az alapfokú oktatási intézmények és közösségi intézmények kihasználtsága. Rendkívül alacsony a begyűjtött települési szilárd hulladékok újrahasznosítási aránya (a hulladékok zömében lerakással kerülnek ártalmatlanításra); Az utóbbi években javuló tendenciájú, de még mindig alacsony a korszerű szennyvízkezelési rendszerrel rendelkező települések száma. A térség jelentős területei a közlekedési periférián helyezkednek el, földrajzi zártságát a határok (különösen a Dráva által kijelölt szakasz) nehéz átjárhatósága, a ritka határátkelőhelykiosztás csak súlyosbítja, a térségi együttműködés nem kielégítő;

-

A térség meghatározó települései nem kapcsolódnak a gyorsforgalmi úthálózatba, vagy legalábbis hiányoznak a hálózat elérését biztosító, megfelelő szolgáltatási színvonalú főúti kapcsolataik;

-

Nincs a térséget kelet-nyugati irányban középponti tengelyében feltáró, a városhálózatot erősítő transzverzális gyorsforgalmi- (M9; 2–D3–D2) vagy jó minőségű főúti kapcsolat.


Foglalkoztatás, társadalom

Gazdaság

Település-hálózat, demográfia

A Pannon ETT megalakulása

Lehetőségek

-

Veszélyek

Horvátország uniós csatlakozásával a társulás kibővíthetővé válik horvát partnerekkel is és az együttműködés három ország területére terjed ki, segítve a határmenti kapcsolatok intenzívebbé válását;

-

A tagság mögött álló szakértelem, széles működési terület és kiterjedt kapcsolati háló felhasználásával komplex projektek megvalósítására nyílik lehetőség.

-

Az idősek számára kedvező adottságú térségben növekszik az elérhető szolgáltatások száma és minősége ezáltal elősegítve az idősebb korosztály letelepedését;

-

A kedvező környezeti adottságok és a távmunka lehetőségének megteremtése az aktív korú népességre betelepülését eredményezi.

-

Horvátország csatlakozásával az Európai Unióhoz új gazdasági lehetőségek adódnak a térség kisés középvállalkozásai számára;

-

A kiépülő klaszter-kezdeményezések nemzetközivé válnak, a három ország vállalkozói közötti kapcsolatok erősödnek;

-

Az elsősorban a térség egyetemein koncentrálódó tudásbázis kedvező feltételeket teremt új, innovatív vállalkozások letelepedésének.

-

A térség országaiban tapasztalható eltérő bérszínvonal kihasználásával versenyelőnyre tehetnek szert a térségben működő vállalkozások;

-

Közös határon átnyúló indításával növekedik a mobilitása.

59

programok munkaerő

A Társulás tagjai nem találják meg a közös célokat, a jelentős taglétszám nehézkessé teszi a szervezet működését; Az ETT működtetéséhez és sikeres projektek megvalósulásához nem állnak rendelkezésre megfelelő pénzügyi eszközök.

Az elöregedés és elvándorlás következtében aprófalvak halnak ki; A centrumtérségek vonzó hatása fokozódik a térségre, az elvándorlás mértéke növekedik.

A versenyképességi tényezők romlása következtében az alacsony bérköltségre és a betanított munkára épülő vállalkozások elhagyják a térséget, ami növeli a munkanélküliséget.

Növekszik a városi térségek és a vidék közötti foglalkoztatási szint közötti különbség, mely a társadalmi instabilitást erősíti.



-

A térség városainak kutatóegyetemei – az önfenntartásukat is növelve – jelentős szerepet játszhatnak a gazdaság élénkítésében, az innovációk elterjesztésében;

-

A térség jelentősebb egészségügyi specializált szakellátó és rehabilitációs intézményei hosszútávon megfelelő alapot teremthetnek a Pannon ETT egészségturisztikai térséggé válásához (pl. Harkány psoriasis-központ, Hévíz reumatológiai gyógy centrum).

Környezet- és természetvédelem

Az aprófalvas térségek településein a már jelenleg is kihasználatlan kapacitások fenntartása finanszírozási gondokhoz, végül az intézmények megszüntetéséhez vezet, veszélyeztetve ezzel a városoktól távol élő kistelepülések lakosságának megfelelő egészségügyi-, oktatási- és szociális ellátását.

A térség felszíni vízkincsének fenntartható komplex (természet megőrzési, turisztikai, helyi igényeket kielégítő öntözéses mezőés kertgazdálkodás) hasznosításával a helyi közösségek megélhetése hosszútávon biztosíthatóvá válik; A hulladékgazdálkodásnak a jelenleg még kihasználatlan potenciálokra épülő fejlesztésével a térség nyersanyag- és energiafüggősége csökkenthető, egyben jelentős munkahelyteremtő hatást is elérve (pl. hulladékok anyagában történő újrahasznosítását célzó beruházások, vagy biogáz-előállítás a biológiailag lebomló hulladékfrakció hasznosításával).

A szennyvízkezelés megoldatlansága a térség egyik legnagyobb értékét jelentő felszíni vizek, valamint az ivóvíz bázisát jelentő felszín alatti vizek elszennyeződéséhez vezethet;

-

Horvátország schengeni csatlakozásával a határátkelőhelyek problematikája gyakorlatilag út- és hídépítési kérdéssé változik, a térség gazdasági és társadalmi kohéziója erősödhet;

Az alacsony kihasználtság miatt a határtérség vasúti infrastruktúrája műszakilag leromlik, a határon átnyúló vasúti közlekedés jelentősége marginalizálódik;

-

Horvátország uniós csatlakozásával a határtérségben meginduló infrastruktúrafejlesztések reakcióra késztetik a magyar és szlovén fejlesztéspolitika döntéshozóit;

-

Az elkövetkező időszakban jelentősen felértékelődő, a fenntartható közlekedést célzó fejlesztések lendületet adhatnak a rossz állapotú vasúti- és vízi közlekedési infrastruktúrába történő beruházásoknak.

A közlemúltban jelentős hosszon megvalósult autópálya-fejlesztések (M7, M6 és M60) szerepet játszanak a fejlesztési források allokációjában, a nagyszabású közúti infrastruktúrafejlesztések újra hosszú ideig elkerülik a térséget.

-

Közlekedés

Az egészségügyi, oktatási és szociális ellátórendszer ’90-es évek óta tartó folyamatos átszervezése, valamint az állami finanszírozás csökkenése miatt a hosszú távú fejlesztések elmaradnak, e szakterületi fejlesztések gazdátlanná válnak;

-

60

Állami és EU-s támogatások hiányában, valamint az új szénhidrogén-kitermelési eljárások gyors térhódításával (rétegrepesztéses technológiák) a környezetkímélő megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák elterjedése csökken, a megújuló energiaforrások felhasználása háttérbe szorul.


6. Fejlesztési program 6.1

A Pannon ETT jövőképe

A közös – potenciálisan három ország régióra kiterjed – fejlesztési térség számára a következő jövőkép fogalmazható meg: A Pannon Európai Területi Társulás (ETT) 2020-ra Magyarország délnyugati területeit, valamint Szlovénia és Horvátország pannon térségét magában foglaló társulássá válik, amely a helyi erőforrások fenntartható használatának biztosítása mellett hozzájárul a közös határtérség gazdasági potenciáljának megerősítéséhez. Mindez elősegíti a nyelvében eltérő közösségek kapcsolatainak elmélyítését, egymás értékeinek és adottságainak kölcsönös megismerése által azok kiteljesedését.

6.2

Átfogó célok

Az Együttes Fejlesztési Program kétszintű célrendszerrel rendelkezik. Az átfogó célok időhorizontja 2030-ig tart, így túlnyúlik a 2014-2020-as uniós tervezési perióduson. 1. átfogó cél: A térség gazdasági adottságainak kihasználásával az emberek foglalkoztatásának biztosítása A térségben komoly problémát jelent az alacsony foglalkoztatási szint, mely a jövedelmi viszonyokra és a társadalmi folyamatokra is negatív hatással van. A Társulás nyugati és keleti területei között jelentős különbségek tapasztalhatóak, közös együttműködéssel és a jó gyakorlatok azonosításával és elterjesztésével a kedvezőtlenebb helyzetű területek felzárkóztatása elősegíthető. A térségben diverzifikált, hagyományokra épülő gazdasági bázis alakult ki. A határokon átnyúló piaci kapcsolatok intenzitásának növekedésével a helyi kis- és középvállalkozások megerősödnek és több családnak tudnak jövedelmet biztosítani. Az egyetemeken meglévő tudásbázis és a helyi gazdasági szereplők együttműködése továbbfejlődik, a meglévő klaszterkezdemények a térségben kiépítik határon átnyúló kapcsolataikat és hozzájárulnak az innovációs folyamatok kiteljesedéséhez. A térség logisztikai adottságai a hiányzó infrastrukturális elemek kiépülésével jobban kihasználásra kerülnek és segítik külső befektetők megjelenését és befektetését a Pannon ETT területén. A jelenleg kevéssé kihasznált jó turisztikai adottságú területeken a minőségi szolgáltatások kialakításával és a térség közös megjelenítésével növekszik a vendégforgalom, a jelenleg is turisztikailag frekventált térségekben javul a turizmus jövedelemtermelő képessége. 2. átfogó cél: A természeti környezettel való fenntartható gazdálkodás kialakítása A Pannon ETT térségét alkotó megyék természeti értékekben való gazdagsága, valamint a vidékies térségekben a hagyományos gazdálkodási formák megléte megteremtik a feltételeit egy, a környezettel harmóniában fejlődő, fenntartható, önellátás felé törekvő

61


gazdaság kialakulásának. A természeti környezettel való fenntartható gazdálkodás ezen értelmezésben már nem csak a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, hanem egyben a természeti alrendszerekkel való közös gazdálkodást, az egyes alrendszereknek a fennmaradásukhoz szükséges erőforrásigényeit is szem előtt tartó gazdálkodást jelent. Különösen a térség vízgazdálkodási fejlesztései tervezése és megvalósítása során hangsúlyos törekedni a pareto optimumok keresésére a vizes élőhelyek, mint természeti részrendszer fennmaradásához szükséges feltételekkel, figyelembe véve a vizek menti szűkebb térség számára megélhetési lehetőséget biztosító öntözéses mező- és kertgazdálkodás, valamint a vízi turizmus igényeinek lehető leghatékonyabb kiszolgálását is. A térség minél magasabb fokú önfenntartása és a nem-, vagy nehezen megújuló természeti erőforrások igénybevételének és terhelésének csökkentése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a kommunális infrastruktúrák – ezen belül is különösen a hulladékgazdálkodási és a szennyvízkezelési rendszerek, valamint a helyi, megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés – fejlesztésére, hatékonyságának növelésére. 3. átfogó cél: A Pannon ETT térsége területi kohéziójának támogatása, a térség átjárhatóságának javítása A Pannon ETT térséget összekapcsolja a közös történelmi és kulturális örökség, melyet a modernkori történelem alakulása mesterségesen elválasztott. Mivel a térség rendelkezik a közös identitás bizonyos elemeivel, az európai integráció megteremti a lehetőséget arra, hogy az egykor intenzíven együttműködő térség ismételten közös fejlesztéseket valósítson meg. A térségben nincs domináns, a teljes térséget szervezni képes nagyváros, a nemzeti fővárosoktól való távolság nagy. A legközelebbi főváros Zágráb, térszervező hatása erősen érződik az északnyugat-horvát megyék esetében. A térség nyugati pólusának szervezésében Maribor, a keleti esetében a Pécs–Eszék-várostengely kiemelkedő, azonban ezek sem töltenek be domináns szerepkört, mivel a térség egészét tekintve periferikus elhelyezkedésűek. Így a térség hosszútávú fejlődése szempontjából kulcskérdés a városhálózat elemeinek komparatív előnyök mentén való együttműködése, a közös fellépés a nagyléptékű infrastruktúra-fejlesztési projektekben. A térség keleti (Pécs–Eszék–Mohács háromszög) és nyugati perifériája (Nagykanizsa–Csáktornya–Lendva háromszög) rendelkezik a csomópont-jelleg bizonyos ismérveivel, melyek megfelelő kiaknázásával erősítheti logisztikai funkcióit. Mivel mindhárom ország esetében a határtérség periféria, az infrastruktúra és a szolgáltatások „maradékelven”, a magterületektől jelentősen elmaradva fejlődnek, ezáltal a versenyelőny tartósan a magterületeken jelentkezik. Fontos a térség fejlesztése érdekében a nemzeti szintek és az Európai Unió felé való koordinált fellépés, annak érdekében, hogy az infrastruktúra-elemek érjék el és lépjék át az államhatárt, illetve megfelelő szolgáltatási színvonal kapcsolódjon hozzá.

6.3

Specifikus célok

1. specifikus cél: Versenyképes, növekedésre szinergiákat kihasználó gazdaság

alkalmas,

a

határmenti

A térség versenyképes gazdaságának megerősítése jelentheti az egyik alapot arra, hogy a jelenleg tapasztalható negatív társadalmi és demográfiai folyamatok is megváltozzanak. A környezeti szempontból jó állapotú lakókörnyezet és a megfelelő szintű infrastruktúra és szolgáltatások megléte mellett elengedhetetlen a jövedelmet biztosító

62


munkahelyek megléte ahhoz, hogy a Társulás területe vonzó élettér legyen, így mérséklődjön a fiatalság elvándorlása és a térség elöregedése. A versenyképes gazdaság motorjaivá a térség városai válhatnak, de az alapanyag ellátásban és az energiatermelésben a vidéki térségek is kivehetik a részüket. A Pannon ETT segíthet abban, hogy erősödjenek a gazdasági kapcsolatok a szlovénmagyar határ két oldalán, melyet hosszabb távon horvát határmenti területen tevékenykedő szereplők bevonásával tovább lehet szélesíteni. A versenyképesség növelése közvetlenül hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, de a térség kohézióját is erősíti a sikeres gazdasági együttműködések elmélyítése. A térségben növekedési adottságokkal rendelkezik a feldolgozóipar és az üzleti és logisztikai szolgáltatások mellett a turisztikai ágazat (azon belül kiemelten az ún. szelíd turizmus egyes elemei), melynek jelenlegi szolgáltatási szintjének továbbfejlesztésével és a határ két oldalán levő kínálat összehangolásával és közös megjelenítésével eddig kihasználatlan lehetőségek nyílnak meg az ágazat fejlődése számára. 2. specifikus cél: infrastruktúra

Fenntartható

és

modern

környezetgazdálkodási

A térség természeti értékeinek megóvása, valamint a lakosság szükségleteit biztosító természeti erőforrások minőségének megőrzése érdekében elengedhetetlen az antropogén környezetterhelést, valamint a környezetszennyezés kockázatának csökkentését szolgáló kommunális infrastruktúra rendszereinek fejlesztése. Ennek keretében különösen hangsúlyos az ivóvízbázisok védelme, a települési szennyvíz minél nagyobb arányú tisztítása, illetve a keletkezett települési hulladékok minél korszerűbb kezelése. A környezet terheléséhez elsősorban a légszennyezettség növelésén keresztül nagymértékben hozzájárul a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, amelyet tovább növelnek a gyakran szükségtelenül nagy távolságban történő energiaszállítási rendszerek (a hálózati veszteségeken, ill. a közúti és vasúti szállítás emisszióin keresztül). Az energiatermelésnek – elsősorban a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra alapozott – a felhasználási helyek közelébe történő telepítésén, azaz a helyi (és mikrotérségi) igényalapú tervezéssel megvalósított energiatermelő- és ellátó rendszerek telepítésével a hatékony (és egyben önellátó) energiaellátás biztosításán túl a térség környezetterhelése is jelentős mértékben csökkenthető. 3. specifikus cél: Magas minőségű természeti környezet és fenntartható tájhasználat A környezet terheléséhez elsősorban a légszennyezettség növelésén keresztül nagymértékben hozzájárul a fosszilis energiahordozókra épülő energiatermelés, amelyet tovább növelnek a gyakran szükségtelenül nagy távolságban történő energiaszállítási rendszerek (a hálózati veszteségeken, ill. a közúti és vasúti szállítás emisszióin keresztül). Az energiatermelésnek – elsősorban a helyben elérhető megújuló energiaforrásokra alapozott – a felhasználási helyek közelébe történő telepítésén, azaz a helyi (és mikrotérségi) igényalapú tervezéssel megvalósított energiatermelő- és ellátó rendszerek telepítésével a hatékony (és egyben önellátó) energiaellátás biztosításán túl a térség környezetterhelése is jelentős mértékben csökkenthető.

63


4. specifikus cél: A térségi mobilitási és a logisztikai feltételrendszerek javítása A zavartalan és hatékonyan működő térségi személy- és árumozgások, de a területi integráció alapvető feltétele is egyben, hogy a térség közlekedési zártsága oldódjon, a természetföldrajzi értelemben vett és közigazgatási határok jól átjárhatók legyenek, a terület kielégítő külső- és belső kapcsolatokkal rendelkezzen. A munkaerő mobilitásának és a lakosság szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének elősegítése, az áruszállítás szükségleteinek kielégítése, mindezeken keresztül pedig a gazdasági kapcsolatok elmélyítése érdekében szükség van a meglévő közlekedési hiányosságok felszámolására. Ennek érdekében cél a térség és a térségi jelentőségű központok nemzetközi közúti, vasúti (és vízi) elérhetőségének (és átjárhatóságának) javítása, és a funkcionális, azaz foglalkoztatási és szolgáltató vonzásközpontok térségi elérhetőségének fejlesztése. Cél továbbá a különböző közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, fenntartható fejlesztések megvalósítása. 5. horizontális cél: A Pannon ETT partnerei előmozdítása, az ETT szervezetének fejlesztése

közötti

együttműködés

A Pannon ETT-ben jelenleg partnerként közreműködő szerveztek (zömében önkormányzatok) együttműködése a társulás megalakításával vált intézményesítetté. Az ETT-t, mint jogi formát alapjában véve az különbözteti meg a hagyományos határon átnyúló együttműködésektől, hogy jogi személyiséggel rendelkezik, így az ehhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységek szabályszerű végrehajtása szükségessé teszi a partnerek rendszeres, koordinált kommunikációját és transzparens döntéshozatali mechanizmus kialakítását. Mivel a Pannon ETT Magyarországon került bejegyzésre, működésére vonatkozóan a magyar jogszabályok irányadók. Az esetleges konfliktusok kezelésére, az ETT-re vonatkozó magyarországi szabályozások megismertetésére tudatformáló tevékenységeket kell folytatni. A Pannon ETT tervei között szerepel a Horvátország irányába való bővülés. Ennek szervezeti keretei is meg kell teremteni, illetve kapcsolatba kell lépni az ETT-kre vonatkozó jogharmonizációért felelős horvát minisztériummal (Igazgatásügyi Minisztérium).

64


22. ábra: A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának célrendszere.

6.4

Prioritások és beavatkozási területek

1. prioritás: Gazdasági együttműködések és turisztikai fejlesztések A foglalkoztatási helyzet javítása és a jövedelemtermelő képesség fokozása az a két tényező, ami a térség szempontjából kulcsfontosságú a hosszútávon is fenntartható fejlődés szempontjából. Jelen prioritás eszközei közvetlenül is hatással lehetnek ezekre a tényezőkre és pozitív hatással lehetnek a térségben kitűzött átfogó célok elérésére. Elsősorban a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználásával, a helyben keletkező jövedelmek térségben való visszaforgatásával és az így keletkező multiplikatív hatások kiaknázásával, a térségen kívülről jövő látogatók vonzásával és tartózkodási idejük hosszabbításával érhetőek el kedvező hatások, de fokozni lehet a térség vonzerejét a külső befektetők felé is. Javasolt beavatkozási területek: 1.1. Adatbázis létrehozása a térség gazdasági lehetőségeiről (pl. vonzerő leltár, helyi termékek, K+F kapacitások, kihasználatlan, de gazdasági tevékenységre alkalmas ingatlanok, elérhető szolgáltatások stb.). 1.2. A térség gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakítása, lehetséges projektötletek, illetve rendelkezésre álló források összegyűjtése; 1.3. A térség turisztikai kínálatának összehangolása, közös tematikus szolgáltatáscsomagok kialakítása, a közös megjelenés, kommunikáció; 1.4. Turisztikai szolgáltatások (vonzerő, kerékpárút, szálláshely, stb.) fejlesztése;

65


1.5. A vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése, klaszterek kialakítása, fejlesztése; határon átnyúló üzletember-találkozókon és helyi vásárokon való megjelenés támogatása, határmenti üzleti kapcsolatok erősítése; 1.6.

Határon átnyúló kutatás-fejlesztési projektek támogatása;

1.7.

Üzleti infrastruktúra fejlesztése.

2. prioritás: Kommunális környezetvédelmi infrastrukturális beruházások végrehajtása A települési hulladékok és szennyvizek nem megfelelő módon történő kezelése a természeti környezet, a tájkép minőségének romlásához, valamint a lakosság számára nélkülözhetetlen vízkészletek elszennyeződéséhez vezetnek. Ennek elkerülése érdekében a térségben kiemelt feladat a stratégiának a korszerű szennyvízkezelést biztosító beruházások, valamint a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek, kiépítésének, fejlesztésének támogatása, a meglévő hulladékgazdálkodási rendszerek konfliktuspontjainak, szűk keresztmetszeteinek feltárását követően azok működésének és logisztikai rendszerének összehangolása. A térség lakosságának egészséges ivóvízzel való ellátása biztosítása érdekében a prioritás keretében támogatni szükséges az ivóvíz-minőség javítását, valamint az ivóvízellátó vezetékhálózat korszerűsítését célzó fejlesztéseket. A térség energiafüggőségének csökkentése és ez által a települések lakossága energiaellátás-biztonságának fokozása érdekében, valamint a helyben elérhető megújuló energiaforrás felhasználás arányának növelése érdekében szükséges támogatni a helyi és mikrotérségi energiatermelő és ellátó rendszerek kiépítését, a megújuló energiaforrások átalakítását, feldolgozását, valamint az energiatermelést szolgáló technológiák telepítését, a meglevő kapacitások bővítését. Javasolt beavatkozási területek: 2.1.

Települési szennyvízkezelési beruházások megvalósítása;

2.2. Az ivóvízellátás- és az ivóvíz-minőség javítását szolgáló fejlesztések végrehajtása; 2.3.

Térségi hulladékgazdálkodási rendszerek összehangolt fejlesztése;

2.4. Megújuló energiaforrásokra épülő helyi energiatermelő és energiaellátást szolgáló beruházások végrehajtása. 3. prioritás: A természeti környezet értékeinek megőrzését és a fenntartható tájgazdálkodás alapjait megteremtő fejlesztések A prioritás keretében támogatni szükséges a vizes élőhelyek – melyek a Pannon ETT térség egyik kiemelt értékét képviselik – megőrzését, a degradált élőhelyek rehabilitációját, oly módon, hogy a fejlesztések egyben hozzájáruljanak azok – lehető legkisebb mértékű zavarással járó – megismertetését, a környezeti nevelést és a szelíd turizmus kiszolgálását biztosító bemutatását. A térségi komplex vízgazdálkodási szemléletű fejlesztések támogatásával biztosítani kell a térségi vízvisszatartás és vízpótlás feltételeinek megteremtését, a minél kiegyensúlyozottabb vízháztartási viszonyok elérését. A prioritás keretében támogatandóak a térség ár-, belvíz, és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizek minőségének javítása, a további környezeti káresemények megelőzését szolgáló, de a természet- és tájvédelmi szempontokat is szem előtt tartó fejlesztések. A természeti adottságokhoz legjobban illeszkedő tájhasználati formák kialakítása, ill. az értékes tájjelleg megőrzése érdekében támogatni szükséges a hagyományos tájgazdálkodási elemek, tevékenységek (pl. a vizes élőhelyekhez, valamint az 66


erdőhöz, az erdei termékekhez köthető fenntartható környezethasználatra hagyományos mesterségek) elterjesztését szolgáló fejlesztéseket.

épülő

Javasolt beavatkozási területek: 3.1.

Természet- és tájvédelmi célú komplex fejlesztések támogatása;

3.2. A térségi vízgazdálkodás elemeinek kiegyensúlyozott vízháztartást és vízkár-megelőzést szolgáló fejlesztései; 3.3. A természet-harmonikus tájgazdálkodási formák kialakítását szolgáló fejlesztések támogatása. 4. prioritás: A közlekedési- és logisztika infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése A prioritás keretében fejleszteni szükséges a transz-európai közlekedési hálózat (TEN-T) még hiányzó elemeinek kiépítését, a már meglévő hálózathoz csatlakozó, térségi jelentőségű hálózati elemek az egyébként elvárható szolgáltatási színvonalra történő fejlesztését – mind közúton, mind vasúton. A térség számára nélkülözhetetlenek a térségközpontok elérhetőségét is jelentősen javító transzverzális közúti és országos törzshálózati vasúti infrastruktúrába történő befektetések. A közúti- és vasúti határátkelők korszerűsítésével, új közúti határátkelők megnyitásával és határkeresztező utak építésével biztosítani kell a határtérségek átjárhatóságát, a határterületeket érintő nemzeti hálózatok minél szorosabb összefonódását. Mindezen fejlesztések megvalósításán keresztül célunk, hogy a térség bekapcsolódhasson a nemzetközi folyosók forgalmába, valamint a gazdasági és foglalkoztatási szempontból jelentős központok térségen belüli és egymás közötti elérhetősége is javuljon. A mobilitási feltételek fenti javításán túlmenően támogatni szükséges a különböző közlekedési módok közötti váltás elősegítését szolgáló infrastruktúrafejlesztést, a logisztikai központokhoz és ipari parkokhoz vezető közlekedési infrastruktúra hiányzó kapcsolati elemeinek megépítését illetve korszerűsítését, logisztikai szolgáltatásaik fejlesztését. Javasolt beavatkozási területek: 4.1. A térség és a térségi jelentőségű központok nemzetközi közúti, vasúti és vízi úti elérhetőségének, a térség átjárhatóságának javítása; 4.2. A térség belső vonzáscentrumainak (várostérségeinek) elérhetőségének javítása, a fenntartható közlekedési módok előnyben részesítése; 4.3. Térségi jelentőségű közúti, vasúti és vízi úti határátkelők és határátlépési pontok infrastrukturális fejlesztése; 4.4. Gazdasági központok infrastruktúrájának fejlesztése.

intermodalitásának

és

közlekedési

5. prioritás: A Pannon ETT professzionális működése kereteinek kialakítása A Pannon ETT jelenleg nem rendelkezik saját munkaszervezettel. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata látja el az ezzel járó feladatokat. Amennyiben az Együttes Fejlesztési Program megvalósítása előrehalad, szükséges az ETT szervezetrendszerének állandó alkalmazottal való fejlesztése, a professzionális többnyelvű ügymenet feltételeinek kialakítása. Mindemellett ki kell alakítani a horvát partnerek fogadásának szervezeti kereteit. Ezt követően pedig fel kell állítani az Együttes Fejlesztési Program végrehajtásához szükséges szervezetrendszert.

67


Javasolt beavatkozási területek: 5.1. Professzionális, állandó alkalmazottakkal működő munkaszervezet felállítása az ETT székhelyén: -

Valamennyi tag esetében ETT-referensek hálózatának kialakítása;

-

Az ETT honlapjának alkalmassá tétele a partnerek közötti közös munkára és kommunikációra;

-

A Pannon ETT hivatalos és szakmai anyagainak koordinált fordítása feltételeinek megteremtése. A Pannon ETT felkészítése a Horvátország irányába való bővülésre:

5.2. -

Találkozók, egyeztetések, konferencián szervezése a horvát nemzeti, regionális és helyi szintű döntéshozók tájékoztatására;

-

Horvát partnerek csatlakozása a Pannon ETT Egyezményéhez. A Pannon ETT Stratégiai Fejlesztési Programjának végrehajtása:

5.3.

6.5

-

Szakpolitikai munkacsoportok kialakítása az Együttes Fejlesztési Program prioritásainak megfelelően a kulcsszereplő tagok képviselőinek bevonásával;

-

Szakértői teamek kialakítása előkészítésének koordinációjára;

-

Trilaterális professzionális fejlesztési ügynökség felállítása;

-

Brüsszeli képviselet kialakítása.

prioritásonként

a

projektek

A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtása

Az Együttes Fejlesztési Program 2.1 fejezetében bemutatott lehetőségek közül a Pannon ETT esetében a konzultációs, érdekartikuláló funkció, a projektek integrált csoportját végrehajtó szerv (ITI és JAP), vagy a projektkedvezményezett-szerep reális. Mivel az ETT programmenedzsmentben való alkalmazására vonatozóan nem állnak rendelkezésre tapasztalatok, illetve a részt vevő országok mindegyike centralizált, unitárius állam, a Pannon ETT reálisan nem számít arra, hogy a határon átnyúló együttműködési programok végrehajtását a programmenedzsmentért felelős országok EGTC formájában kívánják ellátni, így a Pannon ETT nem törekszik programmenedzseri funkciót ellátni. A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának célrendszerében megfogalmazott prioritások és beavatkozások eltérő végrehajtási modellt kívánnak, melyek a következő formákban valósulhatnak meg: a) Egyéni akció: a partnerszerveztek egyénileg, saját kapacitásaikra építve hajtják végre a fejlesztéseket hazai vagy nemzeti szinten kezelt („mainstream”) uniós forrásokból (regionális és/vagy szektorális operatív programokból). A Pannon ETT ebben az esetben kommunikációs csatornaként, a projektek eredményei megismertetésének fórumaként, illetve a tapasztalatcsere katalizátoraként szolgál. b) Koordinált fellépés: a Pannon ETT koordinált fellépése eredményeként a Pannon ETT egy tagja, vagy tagok csoportja közösen hajt végre egy beruházást. Ez történhet hazai, nemzeti szinten kezelt („mainstream”) uniós forrásból, vagy határon átnyúló együttműködési forrásból. A Pannon ETT ebben az esetben tevékenyen részt vesz a projekt kidolgozásában, támogatásáról biztosítja és aktívan fellép a különböző fórumokon a projekt támogatása érdekében.

68


c) Saját projekt: a partnerszervezetek közös döntése alapján a Pannon ETT maga kezdeményez projektet, azt mint kedvezményezett nyújtja be és hajtja végre. A projekt eredményeinek fenntarthatóságáról is maga gondoskodik. A fejlesztés ebben az esetben történhet a Pannon ETT saját forrásaiból, nemzeti szinten (a bejegyzés szerinti országban) kezelt uniós finanszírozású programból, vagy az Európai Területi Együttműködés valamely programjából. d) Új típusú feladatellátás: a Pannon ETT, mint jogi személy lát el – támogatásból vagy anélkül megvalósult projekt eredményeként – közszolgáltatás-szervezést. Ez az együttműködés legintenzívebb formája, ebben az esetben mutatkozik meg leginkább az ETT jogi személy jellegéből fakadó hozzáadott érték. Hasonló új típusú feladatellátásra a legjobb gyakorlatnak tekintett nyugat-európai EGTC-k vállalkoztak. Az Együttes Fejlesztési Program által felvázolt beavatkozások beilleszthetők egy beavatkozás / együttműködési intenzitási mátrixba, ahogy azt a 23. ábra szemlélteti. A táblázatban a világoskékkel jelzett együttműködési szint tekinthető jelenleg realitásnak. A sötétkékkel jelölt együttműködési szint elérése lenne kívánatos, mely a Pannon ETT összehangolt és hatékony fellépése esetén válhat a 2014-2020-as időszakban realitássá. A nyilak a 2030-ig tartó időhorizonton lehetséges továbbfejlesztési lehetőségeket mutatják, melyeknek azonban előfeltétele az állami igazgatási szervek fokozatos szerepvállalása az ETT-ben, illetve a jogi környezet változása, a decentralizáció mértékének növelése.

Beavatkozások 1.1 1.2

1.3 1.4 1.5 1.6 1.7 2.1 2.2 2.3 2.4 3.1

3.2 3.3

4.1.

4.2. 4.3. 4.4.

Egyéni akciók

Koordinált fellépés

Saját projekt

Új típusú szolgáltatásszervezés

Adatbázis létrehozása a térség gazdasági lehetőségeiről A térség gazdaságfejlesztési stratégiájának kialakítása A térség turisztikai kínálatának összehangolása, közös tematikus szolgáltatáscsomagok kialakítása, közös megjelenés és promóció Turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztése Vállalkozások közötti együttműködés fejlesztése, klaszterek, üzletember-találkozók Határon átnyúló kutatás-fejlesztési projektek Üzlei infrastruktúra fejlesztése Települési szennyvízkezelési beruházások megvalósítása Az ivóvízellátás- és az ivóvíz-minőség javítását szolgáló fejlesztések végrehajtása Térségi hulladékgazdálkodási rendszerek összehangolt fejlesztése Megújuló energiaforrásokra épülő helyi energiatermelő és energiaellátást szolgáló beruházások Természet- és tájvédelmi célú komplex fejlesztések támogatása A térségi vízgazdálkodás elemeinek kiegyensúlyozott vízháztartást és vízkár megelőzést szolgáló fejlesztések A természet-harmonikus tájgazdálkodási formák kialakítását szolgáló fejlesztések útámogatása A térség és a térségi jelentőségű központok nemzetközi közúti, vasúti és vízi úti elérhetőségének és átjárhatóságának javítása A térség belső vonzáscentrumainak (várostérségeinek) elérhetőségének javítása, a fenntartható közlekedési módok előnyben részesítése Térségi jelentőségű közúti, vasúti és vízi úti határátkelők és határátlépési pontok infrastrukturális fejlesztése Gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése.

23. ábra: A Pannon ETT programjának beavatkozás / együttműködési intenzitás mátrixa.

A Pannon ETT, mint jogi személy és kedvezményezett közvetlen közreműködésével rövidtávon megvalósítható projektek az alábbiak lehetnek: 

69

Közös gazdasági befektetési lehetőségekről szóló adatbázis készítése, annak tartós fenntartása és frissítése.




Közös gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása.



Turisztikai vonzerők fejlesztése olyan témákban képzelhető el, ahol a kedvezményezettek száma túl nagy lenne, illetve fenntartása más keretek között nem megoldható. Ilyen lehet pl. kerékpárutak, túraútvonalak kialakítása.



Közös határon szervezése.



A hulladékgazdálkodási rendszerek integrációját megalapozó előkészítő tanulmányok elkészítése, mely biztosíthatja a rendszer fenntarthatóságát hosszútávon, és minél magasabb újrahasznosítási arány elérését.

átnyúló

klaszterek

kialakítása,

üzletember-találkozók

A mátrix logikája alapján rövidtávon nem tekinthető reálisnak az ETT-n keresztüli új típusú szolgáltatásszervezés, azonban bizonyos területeken középtávon alkalmazható lenne: 

Közös befektetés-ösztönzési ügynökség felállítása, mely hatékonyan képes a teljes térség érdekében, annak stratégiája mentén a befektetések koordinálására.



A turisztikai vonzerők összehangolt fejlesztése középtávon megkívánhatja egy közös turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet létrehozását, különösen olyan vonzerők esetében, mint a kerékpárutak (pl. az Eurovelo 13 Vasfüggöny Nyomvonal), melyek fenntartása jelenleg nem megoldott.



A hulladékgazdálkodási rendszer integrációja, a minél fenntarthatóbb, nagyobb újrahasznosítási arányt megcélzó rendszerek idővel szükségessé tehetik a határon átnyúló hulladékkezelési rendszerek kiépítését is, mely működhetne ETT formában.

Két tématerület esetében a rövidtávon elérhető eredmény a koordinált fellépés lehet, azonban hosszútávon, a jogi környezet változása estén az ETT formában való feladatellátás növelhetné a hatékonyságot. 

A védet területek menedzsmentje jelenleg nemzeti szinten szervezett. A Mura-Dráva-Duna térségben kijelölt Bioszféra Rezervátum által megkívánt komplex tájvédelmi feladatok esetében az ETT hatékonyságnövelő tényező lehet.



A védett területekhez hasonlóan a határfolyók kezelésének bizonyos részterületei (melyek nem védelmi célokat szolgálnak) – pl. árvízi előrejelző és monitoring-rendszer, melyet közös projekt keretében állítottak fel – is működtethető lenne idővel ETT formában.

A térség belső elérhetőségi viszonyainak fejlesztését célzó kezdeményezések esetében a rövidtávon megcélozható együttműködési szint a koordinált fellépés lehet. Azonban a határon átnyúló intenzív munkaerő-áramlás esetleges beindulását követően az ETT felvállalhatja közös közlekedési infrastruktúra-fejlesztési projektek végrehajtását, a teljes ETT térséget (vagy annak egy részét) integráltan kezelve. Alapjában véve előkészítő, hatásvizsgálatot végző projektek jöhetnek szóba. Hasonló akciók elképzelhetők az ivóvízellátás és a megújuló energiaforrások integrált hasznosítása terén is. A Pannon ETT fokozottabb szerepvállalása a közös projektek fejlesztésében, illetve az új típusú szolgáltatásnyújtásban feltételezi, hogy a Pannon ETT-ben tagként jelennek meg azok a szervezetek, melyek a határ két (három) oldalán az adott közszolgáltatás-ellátási funkciókkal rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy mindhárom ország alapjában véve centralizált, unitárius államberendezkedéssel rendelkezik, ez a szubszidiaritás elve mentén a decentralizáció felé való elmozdulást feltételez.

70


6.6

A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtására rendelkezésre álló források becslése

A Pannon ETT Együttes Fejlesztési Programjának végrehajtására alapjában véve négy féle forrás áll rendelkezésre: 

A tagok saját befizetései, mint a Pannon ETT saját forrása, mely lakosságszám-arányosan került megállapításra;



Nemzeti források, melyek pályázat útján (Wekerle-terv) vagy törvény útján (Muramente) érhetők el, vagy egyéb speciális nemzeti források;



A tagok saját költségvetési forrásai, melyet fejlesztésre, illetve határon átnyúló kapcsolataik ápolására tudnak fordítani.



Európai uniós források.

Az Európai Unió által juttatott források között az alábbiak jelenhetnek meg, melyek közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódhatnak a Pannon ETT céljaihoz és projektjeihez: 

Nemzeti szinten allokált kohéziós források (Európa Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Kohéziós Alap): valamennyi érintett régió várhatóan „Objective 1”, azaz kohéziós régió lesz, ahol a közösségi társfinanszírozás várható mértéke 85% lesz. Ezen forrásokhoz nemzeti szinten kezelt szektorális és/vagy regionális operatív programokon keresztül lehet hozzájutni, melyet a kedvezményezetteknek helyi, regionális vagy nemzeti szinten társfinanszírozni kell.



Az Európai Területi Együttműködés forrásai, melyek a 2007-2013-as időszakhoz képest jelentős növekedésen fognak keresztül menni. Az előző időszak 2,5%-os aránya 3,25%-ra nő a teljes kohéziós büdzséhez viszonyítva. Ezen források közös, több országot magában foglaló programok keretében kerülnek pályáztatásra.



Az Európai Bizottság és az Európai Unió szervei által központilag menedzselt különféle alapok, melyek legnagyobb arányban közös európai kutatási projekteket finanszíroznak (Horizon 2020), kisebb arányban szociális integrációt célú együttműködéseket (PROGRESS), illetve az európai polgárság együttműködését (Citizenship).

Az Európai Területi Együttműködés programjait alapjában véve három csoportra lehet osztani:

71



Határon átnyúló együttműködések: egymással szomszédos országok megyéinek szereplői számára elérhető források, melyek a határtérségi helyzetből fejlettségi problémák megoldását célozza és a két oldal szereplőinek együttműködését igyekeznek elősegíteni. A Pannon ETT szempontjából a leginkább elérhető forrásnak tekinthetők.



Transznacionális együttműködési programok: több országot átfogó fejlesztéspolitikai kihívások közös kezelésére szolgálnak. A Pannon ETT térségét várhatóan teljes egészében a Duna-térség programja fogja érinteni, részben a Közép-Európa (Central Europe – Magyarország és Szlovénia esetében), az Alpok-térség (Szlovénia esetében), a Délkelet Kapu program (Horvátország és Szlovénia esetében), illetve a Mediterrán program (szintén Horvátország és Szlovénia számára). Így a transznacionális együttműködés várhatóan kevésbé fogja tudni szolgálni a Pannon ETT együttműködés céljait.



Interregionális együttműködés: ezen program keretében (INTERREG V) tematikus hálózatok, a közösségi kohéziós politikára vonatkozó tapasztalatcsere valósulhat meg. A források programok valamennyi


tagország, régió számára (vagy azok bizonyos intézményei számára) elérhetők, így a Pannon ETT tagjai számára is. A határon átnyúló együttműködési programok rendszere tűnik a Pannon ETT céljaihoz leginkább illeszkedő eszköznek. A 2014-2020-as időszakba – a jelenlegihez hasonlóan – várhatóan a következő három program indul: 

Szlovénia-Magyarország CBC;



Magyarország-Horvátország CBC;



Szlovénia-Horvátország CBC.

A programok tervezése a Pannon ETT programjának készítésével egyidőben zajlik. A leendő operatív programok első tervezete várhatóan 2013 második felében kerül nyilvánosságra. A tervezés fázisában zajlanak a szakértői és stakeholder-konzultációk, melyek során valamennyi Pannon ETT-tag megyének (Szlovénia esetében statisztikai régiónak) lehetősége lesz a programdokumentumok véleményezésére és a Pannon ETT céljainak minél hangsúlyosabb megjelenítésére. A határon átnyúló együttműködési programok Közös Monitoring Bizottságaiban – a központi kormányzat képviselőin túl – a megyék vagy statisztikai régiók képviselői foglalnak helyet, így ők határoznak a program elfogadásáról. A Pannon ETT által felhasználható források becslésére a legalkalmasabb módszer a három határon átnyúló együttműködési program leendő forrásainak becslése. A becslés során a következő alapfeltevésekből indulunk ki: 

A három új határon átnyúló együttműködési program területi lefedettsége meg fog egyezni a jelenlegi futó programok területi lefedettségével (azaz a közvetlen határon menti megyék vagy statisztikai régiók, az ún. „csatlakozó” térségesekkel nem kalkulálva).



A források az egyes megyék/statisztikai régiók között népességarányosan oszlanak meg. Erre az absztrakcióra azért van szükség, mert az egyes programok célterülete nem teljes mértékben esik egybe a Pannon ETT területével (pl. a szlovén-magyar programnak része Vas megye, a szlovénhorvát programnak pedig számos határ menti NUTS 3 egység kedvezményezettje, miközben a Pannon ETT csak Drávamentére és Muramentére terjed ki, Bács-Kiskun és Tolna megye egyik programnak sem része).



A három program forrásai ugyanolyan mértékben nőnek, mint a határon átnyúló együttműködés forrásai közösségi szinten (37%);

Ezen logika mentén a Pannon ETT céljainak megvalósítására a három programból várhatóan 90 millió euró érhető el reálisan. Ezt egészítetheti ki a nemzeti (regionális, helyi) társfinanszírozás (10. táblázat).

Program célterületének lakossága (2011) Szlovénia-Magyarország Magyarország-Horvátország Szlovénia-Horvátország Összesen

981 072 1 834 374 2 451 089

Rendelkezésre álló források becslése (EUR) Pannon ETT NUTS 3 Teljes program egységeire vetítve 29 626 411,82 40 121 370,54 48 703 461,01 48 703 461,01 13 275 400,65 58 516 563,64 91 605 276,48 147 341 395,20

10. táblázat: A Pannon ETT működési területén 2014-2020 között várhatóan elérhető határon átnyúló együttműködési programok forrásainak becslése. Forrás: saját szerkesztés.

72


7. Projektjavaslatok vázlatai 7.1

Bevezetés és logikai keret

A 6.4 alfejezetben felvázolt prioritások és beavatkozások mentén a program részét képezi összesen nyolc darab projektjavaslat, melyek mintául szolgálhatnak a Pannon ETT jövőbeli közös munkájához. A javaslatokat komplex projektcsomagként kell értelmezni, melyek megvalósítására részenként kerülhet sor. Bár valamennyi projekt kezdeményezője és gazdája a Pannon ETT, a projektjavaslatok végrehajtása során a 6.5 alfejezetben bemutatott modellt kell figyelembe venni. Így bizonyos projektek esetében a koordináció, míg másutt a saját projekt lehet a leghatékonyabb megoldás.

7.2

Gazdaság- és turizmusfejlesztés

1. projektjavaslat: Gazdaságfejlesztés és hálózatosodás

Projekt címe

Pannon komplex gazdaságfejlesztési program

Projektgazda

Pannon ETT

Lehetséges projektpartne rek

Városi és megyei önkormányzatok, megyei kereskedelmi és iparkamarák, megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok, fejlesztési ügynökségek, klasztermenedzsment szervezetek, Pécsi Tudományegyetem.

A projekt Pannon ETT hatókörébe tartozó térség (Pécs, mint a Társulás székhelye) megvalósulás ának helye

A projekt szükségessé gének indoklása

A projekt céljai

Célcsoportok

A projekt előzményei

73

A térségben jelenleg gyengék a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, ezzel szemben komoly foglalkoztatási problémák alakultak ki az elmúlt időszakban. A szabad munkaerőre alapozva és az eltérő helyi adottságokat kihasználva, egy megfelelően kidolgozott stratégia és program mentén, a következő programozási időszakban rendelkezésre álló támogatási források adta lehetőséget kihasználva eredményeket lehetne elérni a térségben a foglalkoztatási szint és a jövedelemtermelő képesség növelése terén. Általános cél(ok): A térség gazdasági adottságainak kihasználásával foglalkoztatási szint növelése; a térség területi kohéziójának támogatása.

a

Specifikus célok: A gazdasági szereplők közötti kapcsolat és együttműködés erősítése, sikeres gazdaságfejlesztési program kialakítása és mintaprojektek megvalósítása a térségben. Közvetlen: Pannon ETT tagszervezetek. Közvetett: A térség vállalkozásai, munkavállalói. Határon átnyúló gazdaságfejlesztési projektek eddig adhoc módon alakultak ki és valósultak meg, céljuk elsősorban információ átadás és kapcsolatépítés volt. A programszemlélet eddig nem volt jellemző. A megyei (és regionális) munkaügyi központok szerezeti keretein belül számos, a jövőbeli mobilitási potenciált becslő projekt valósult meg, melyek megfelelő alapot szolgáltatnak.


Projekttevékenységek

Felelős

1

Adatgyűjtés, adatstrukturálás a térség gazdasági lehetőségeinek számbavétele.

Pannon ETT

2

A térség gazdaságfejlesztési programjának kidolgozása.

Pannon ETT

3

Projektötletek összegyűjtése, projektelőkészítés támogatása.

Pannon ETT

4

A programmegvalósítást segítő akciók lebonyolítása, munkacsoportok kialakítása, rendezvények szervezése.

Partnerek, Pannon ETT

5

Kísérleti jellegű projektek kiválasztása és megvalósítása.

Partnerek

6

Eredmények értékelése és kommunikálása.

Pannon ETT

Határon átnyúló hatás Kapcsolódás más programokho z, projektekhez

A program egyik alapvető célja, hogy a határ különböző oldalain működő gazdasági szereplők együttműködését elősegítse, megismertesse a rendelkezésre álló kapacitásokkal és szükségletekkel. A program kidolgozásakor és a kísérleti projektek kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a nemzeti, regionális és megyei koncepciókra, stratégiákra és programokra, erősíteni kell azok célkitűzéseit. Ezen dokumentumok kidolgozása jelenleg is zajlik, ezt a folyamatot nyomon kell követni a projekt tervezése és megvalósítása során.

2. projektjavaslat: Környezetbarát turizmus

Projekt címe

A turisztikai kerékpárút-hálózat fejlesztése és a helyi gasztro- és borturisztikai szolgáltatások, valamint az épített örökségi helyszínek (várak) összekapcsolása a Pannon ETT térségben.

Projektgazda

Pannon ETT


Települési önkormányzatok, várak kezelő szervei, turisztikai marketing szervezetek, desztinációmenedzsment-szervezetek, borút-egyesületek, közutakat fenntartó szervezetek.

A projekt Pannon ETT hatókörébe tartozó térségek, különös tekintettel a borturisztikai, megvalósulás valamint az épített örökségi helyszínekre. ának helye


74

A Pannon-térség természeti és épített környezeti értékei, a viszonylag kedvező természeti állapot kiváló lehetőséget kínál a környezetbarát („zöld”, vagy „szelíd”) turizmus különböző ágazatainak fejlesztéséhez. A térség a természetes vizek (folyók és kiemelten a Balaton) gazdag gyógy- és termálvizekben, melyek turisztikai célú hasznosítására nagyarányú fürdőfejlesztések zajlottak az elmúlt évtizedben, elsősorban a magyar és a szlovén oldalon. A környezetbarát turizmus egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a kerékpáros turizmus. A térséget összesen három Eurovelo (nemzetközi, transzkontinentális kerékpár-turisztikai útvonal) útvonal érinti: -

Eurovelo 9: Balti-tenger—Adria útvonal a szlovén Muramentén;

-

Eurovelo 6: Atlanti-óceán–Fekete-tenger útvonal, mely Mohácsig (Baját is érintve) a Duna bal partján halad, Mohácsnál lép át a Dunántúlra és tart Horvátország irányába;

-

Eurovelo 13: a „Vasfüggöny Nyomvonal”, mely az egykori keleti és nyugati

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM blokkot elválasztó határt követve – beleértve Magyarország és az egykori Jugoszlávia teljes határszakaszát is – húzódik végig a Pannon ETT térségen nyugat-keleti irányban. A három nemzetközi hálózati elemen túl valamennyi országban létezik nemzeti törzshálózati terv, valamint megyei és térségi kerékpáros útvonalak tervei, melyek integrált fejlesztése szükséges a kerékpáros turizmusban rejlő potenciál kihasználásához. A térség jelentős gasztronómiai és borkultúrával rendelkezik, mely szintén a turizmus egyik fejlődő ágazatának tekinthető. A bor- és gasztronómiai utak (pl. Villány-Siklós, Dél-Balaton, Szekszárd, Lendva térsége, Muraköz, horvát Baranya) kerékpárutakkal való megfelelő minőségű összekapcsolása megteremti a két fejlődő ágazat közötti szinergiát, így annak lehetőségét, hogy a Pannon ETT térség egy nemzetközileg is láthatóvá váló, környezettudatos, a helyi értékekre, ízekre épülő, jól bejárható turisztikai régióvá válhasson. A térség gazdag a kulturális és épített örökség tekintetében is. Mind szlovén, mind magyar oldal, de a horvát határmenti terület is gazdag várakban, melyek különböző kiépítettségi fokon maradtak ránk. Európában sikeres gyakorlatnak bizonyult a tematikus útvonalak kialakítása és közös megjelenítése a turisztikai piacon.

A projekt céljai

Célcsoportok


Általános cél(ok): A térség gasztronómiai és borászati kultúrájára, továbbá természeti és épített örökségére alapozva a foglalkozatási szint növelése; a térség területi kohéziójának támogatása. Specifikus célok: A térség turisztikai attrakcióinak környezettudatos közlekedési módokkal való összekapcsolásán keresztül a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a vendégforgalom növelése, a tartózkodási idő meghosszabbítása, a Pannon ETT bor- és gasztronómiai, továbbá helyi termék kínálatának fejlesztése és promóciója. Közvetlen: Pannon ETT tagszervezetek, helyi és megyei önkormányzatok, turisztikai desztinációmenedzsment-szervezetek, borút-egyesületek, várak kezelő szervei. Közvetett: A térség települési (falusi) turisztikai szolgáltatói, a térségbe látogató turisták. A Pannon ETT térségben nemzeti, európai uniós, sok esetben határon átnyúló együttműködési programok keretében számos turisztikai infrastruktúra-fejlesztési terv készült, számos projekt valósult meg, illetve van folyamatban (pl. magyar-horvát CBC). Az Eurovelo 6 és 9 útvonalak térséget érintő szakaszai kijelölésre kerültek, azonban azok minősége több helyen elmarad a kívánatostól. A Vasfüggöny Nyomvonal (EV13) 2009-ben vált az Eurovelo részévé, nyomvonalának definiálása folyamatban van. Ezen túl számos tematikus út kialakítása történt meg a térségben, szintén zömében közösségi támogatásból. A borturisztikai infrastruktúra (mint turisztikai beruházás, minősítési rendszer) is komoly fejlesztéseken ment keresztül mindhárom érintett ország esetében.


Felelős

1

Integrált, többszintű turisztikai kerékpárútvonal-hálózati terv készítése a Pannon ETT térségre.

Pannon ETT

2

Az Eurovelo 6 (Duna) kerékpárút fejlesztése Baja-Gemenc térségében, illetve Mohács és Horvátország közötti szakaszok (56D7 sz. főutak mentén, Mohács és a D7-Ž4011 utak kereszteződése között).

Érintett települési önkormányzatok, közútkezelők.

3

Eurovelo 13 részét képező határ menti hálózat hiányzó szakaszainak kialakítása: Murakeresztúr—Barcs (HU), Barcs— Drávatamási (HU), Siklós—Nagyharsány (HU), Terezino polje— Alsómiholjác (HR).

Érintett helyi és megyei (regionális) önkormányzatok

4

A nemzeti törzshálózatok részét képező, meglévő turisztikai célterületeket összekapcsoló kerékpárút-vonalak kialakítása, az

Érintett helyi és megyei (regionális)

75

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM irányadó tervek alapján.

önkormányzatok

5

A kerékpárutak mentén kialakítandó szolgáltatási kínálat minőségi fejlesztése, kerékpáros-barát szálláshelyek és vendéglátó létesítmények hálózatának kiépítése, közös minősítési rendszer kialakítása.

Érintett helyi és megyei (regionális) önkormányzatok, helyi vállalkozások

6

A térség épített örökségi helyszíneinek (várainak) feltérképezése, a programba bekapcsolható helyszínek kiválasztása, a kapcsolható meglévő szolgáltatások felmérése, esetlegesen újak generálása.

Pannon ETT, turisztikai desztnációmenedzsme nt-szervezetek

A Pannon ETT térségben közös gasztro- és borturisztikai, vidéki szállásadókat, az épített örökségi helyszínek (várak) üzemeltetőit célzó képzések szervezése.

Érintett helyi és megyei (regionális) önkormányzatok, turisztikai desztinációmenedzsme nt-szervezetek, borútegyesületek, várak kezelő/üzemeltető szervei

A Pannon-térség, mint magas környezeti minőségű szelíd- és aktív turisztikai régió promóciója.

Pannon ETT

7

8

Határon átnyúló hatás

Kapcsolódás más programokho z, projektekhez

7.3

A program egyik alapvető célja, hogy a határ mindkét oldalán meglévő adottságokat közösen hasznosítsa, a térséget összefüggő turisztikai célterületként jelenítse meg. A leendő fejlesztések kiemelt figyelmet kell fordítsanak a határmetszéspontok kialakítására, melyet nagymértékben megkönnyíthet Horvátország az évtized második felében várható schengeni csatlakozása. A programnak kapcsolódnia kell a „Pannon komplex gazdaságfejlesztési programhoz”, az Eurovelo-hálózathoz, illetve a nemzeti kerékpárút-fejlesztési programokhoz, illetve az egyes régiók turisztikai infrastruktúra-fejlesztési programjaihoz.

Környezetfejlesztés és természetvédelem

3. projektjavaslat: Hulladékgazdálkodás

Projekt címe

Projektgazda Lehetséges projektpartne rek

Az ETT-térség hulladékgazdálkodási programjainak összehangolt rendszeroptimalizációja a fenntartható, erősforrás-hatékony működés elérése érdekében. Pannon ETT a) Szakmai szervezetek, szervezetek;

kutató

intézetek,

környezetipari

szolgáltató

b) Az ETT térség hulladékgazdálkodási társulásai, szakmai szervezetek, kutatóintézetek.

A projekt A Pannon ETT térségének helyi önkormányzatai. megvalósulás ának helye A projekt

76

Magyarországon, így a Pannon ETT térségben is, a hulladékgazdálkodási projektek

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM szükségessé gének indoklása

önszervező módon, sokszor a szakmai elvárások (logisztika, közlekedési kapcsolatok, hulladéktermelés, kezelő ártalmatlanító létesítmények elhelyezkedése) figyelmen kívül hagyásával, területi (megyehatár) politikai, szolgáltatói alapon alakultak ki. Emiatt egyes területeken (a komplex hulladékgazdálkodási projektek határvonalain) több létesítmény zsúfolódik össze, nem minden esetben a logisztikai szempontok maradéktalan érvényesülése mellett. A projektek határvonala, a létesítmények elhelyezése már most felveti a koncepcionális újragondolás szükségességét, ami jól illeszkedhet a megváltozott szakmapolitikai és jogi követelmények kielégítéséhez, egyesülve az erőforrás-hatékony hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításának és fejlesztésének elveihez. Általános cél(ok): Alapvető cél a térségben lévő projektek (Dél-Balaton és Sióvölgye, Kapos-menti, Mecsek-Dráva, Paks és a nyugat-balatoni projekt (Nagykanizsa, Keszthely) meglévő eszközrendszereinek összehangolása, a szinergiák feltárása, a Hulladékgazdálkodási törvény előírásainak megfelelő fejlesztések méretgazdaság szempontjait is kielégítő tervezése a fajlagos költségek csökkentése, a lakossági díjak lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében. Specifikus célok:

A projekt céljai

-

A jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerek belső és külső konfliktuspontjainak feltárása, érdekviszonyok (gazdasági, társadalmi, politikai) feltérképezése;

-

A hulladékgazdálkodási projektek közötti koncepcionális kapcsolatok és a hulladékáramok lehetséges kezelési irányainak feltárása;

-

A hulladékáramok újramodellezése, a létesítmények felülvizsgálata;

-

A hulladéklerakástól való minél nagyobb arányú eltérítést szolgáló megoldások rendszerszintű vizsgálata;

-

A hulladék, mint másodlagos nyersanyag hasznosítása.

Közvetlen: hulladékgazdálkodási önkormányzatok. Célcsoportok


szolgáltató

szervezetek,

települési

Közvetett: A Pannon ETT térség településeinek lakossága (egyrészt a tisztább környezet révén az életminőség javulása miatt, másrészt, mint munkahelyteremtő beruházások kapcsán). Az Európai Parlament és a Tanács 2008-ban elfogadta a Hulladék Keretirányelvet, amely előírja, hogy a tagállamok léptessék életbe azokat a nemzeti szabályokat, amelyek biztosítják az irányelv előírásainak végrehajtását, megvalósulását. Ennek érdekében szükséges volt a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény felülvizsgálata, a megváltozott közösségi szabályokhoz történő hozzáigazítása. A 2012. évi CLXXXV. tv. (Ht.) megalkotásával lehetőség nyílt a hazai hulladékgazdálkodás egyes rendszerelemeinek gyökeres átalakítására.


Felelős

1

Konfliktustérkép készítése a jelenlegi hulladékgazdálkodási rendszerek belső és külső konfliktus pontjainak feltárására.

Projektgazda

2

Hulladékáram-modellek készítése és a szállítás-kezelés logisztikájának rendszerszintű újratervezése.

Projektgazda

Szelektív gyűjtés fejlesztése.

Projektgazda, partnerönkormányzatok

Mechanikai-biológiai kezelés felülvizsgálata.

Projektgazda

Komposztálás rendszerének fejlesztése.

Projektgazda, partnerönkormányzatok

A vegyesen gyűjtött hulladékból leválasztott biostabilát energetikai

Projektgazda

3 4 5 6

77

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM hasznosítási lehetőségének vizsgálata. 7

A lerakástól való eltérítést szolgáló további fejlesztési lehetőségek vizsgálata.

Projektgazda


A projekt keretében vizsgált komplex hulladékgazdálkodási rendszerek szabad kapacitásainak optimális kihasználása érdekében a begyűjtő körzetek bizonyos esetekben túlnyúlhatnak az országhatáron. Tekintettel arra, hogy egyes hulladékfeldolgozó művek a horvát, ill. a szlovén határ térségében létesültek, ezek beszállítási vonzáskörzete kiterjedhet a határ túloldalán levő szomszédos településekre, térségekre is. Mindemellett a vizsgált hazai hulladékgazdálkodási rendszerek optimalizációs modellje, mint jó gyakorlat példát adhat a horvát és a szlovén hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztéséhez, valamint a vizsgálatok, elemzések elvégzésébe bevonásra kerülhetnek szlovén és horvát hulladékgazdálkodási szakemberek is.


Jelen projekt az EU által támogatott, már megvalósult, ill. megvalósítás alatt álló térségi hulladékgazdálkodási programok (nevezetesen a Dél-Balaton és Sió-völgye, a Kapos-menti, a Mecsek-Dráva, a Nyugat-Balatoni és Zala-völgye, valamint a Paks és térsége hulladékgazdálkodási programok) továbbfejlesztésére, működésük összehangolására épül.

4. projektjavaslat: Természetes élőhelyek védelme

Projekt címe

Vizes élőhelyek megőrzése és ökoharmonikus hasznosítása

Projektgazda

Pannon ETT


Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, horvátországi és szlovéniai védett területeket kezelő közintézmények, természetvédelmi civil szervezetek, települési önkormányzatok.

A projekt A DDNPI kezelésében levő területek, a Pannon ETT térség védett területei. megvalósulás ának helye


A projekt céljai

A térség vízfolyásai mentén található védett élőhelyek nemzetközi szinten is kiemelkedő természetvédelmi értéket képviselnek. A természetes élőhelyek zavarásának, az emberi beavatkozások lehető legkisebb mértékűre szorítása érdekében, ugyanakkor a természeti értékek bemutatását, megismertetését is biztosítva szükséges e térségekben a megfelelő színvonalú bemutatóhelyek, tanösvények, látogatóközpontok kialakítása. Az igényesen kiépített bemutatóhelyek hozzájárulnak egyrészt a térség megismertetéséhez, ökoturisztikai desztinációvá válva a helyi lakosság megélhetésének javulásához, valamint a turisztikai bevételeken keresztül a védett területeket kezelő szervek természetvédelmi feladatainak jobb színvonalon történő ellátásához. A Pannon ETT térségben kiemelten értékes természeti területek találhatóak a Mura-Dráva-Duna határokon átnyúló UNESCO bioszféra rezervátum területén, kiemelt természetvédelmi feladat az itt található természetes élőhelyek és védett fajok megőrzése, továbbá ennek elősegítése érdekében a pufferterületeken az extenzív hagyományos tájgazdálkodási módok elterjesztése. Általános cél(ok): A vizes élőhelyek, értékes természeti területek megőrzése, bemutatása és a környezettudatos tájhasználati formák elterjedésének elősegítése. Specifikus célok: -

78

a természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzése;


Célcsoportok


-

degradált élőhelyek rehabilitációja;

-

a természetvédelmi célokat szem előtt tartó ökoturisztikai vonzerő növelése;

-

a természetes élőhelyek megőrzését segítő hagyományos tájgazdálkodási formák elterjesztése.

Közvetlen: Nemzeti Park Igazgatóságok, védett területeket kezelő közintézmények munkatársai, természetvédelmi szakemberek, turisztikai szolgáltatók. Közvetett: A térség településeinek lakossága, turisztikai látogatók, iskolák tanulói, oktatók, kutatók. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – elsősorban a rendelkezésre álló EU-s és nemzeti támogatások függvényében – már korábban is jelentős, környezeti nevelést, bemutatást és az ökoturizmust szolgáló fejlesztéseket indított el a kezelésében levő védett területeken. A természeti értékek megőrzését és megismertetését szolgáló missziót szolgáló infrastruktúra további bővítéséhez kapcsolódik a jelen projekt. A projekt természet megőrzési feladatainak térségi szintű összehangolásának alapjait teremti meg a Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátum, amely határokon átnyúló UNESCO bioszféra rezervátumként egyesíti a Mura-Dráva-Duna régió több mint 10 védett területét és fenntartható módon, közösen kezeli a folyami ökoszisztémát.

Projekttevékenységek 1

2

3

Felelős

A természetes élőhelyek és a védett fajok megőrzését szolgáló közös program kidolgozása.

Projektgazda, partnerszervek

A degradált élőhelyek rehabilitációs programjának közös elkészítése, jó gyakorlatok átvétele.

Projektgazda, partnerszervek, önkormányzatok

Bemutatóhelyek, tanösvények, látogatóközpontok hálózatának összehangolt kiépítése, fejlesztése.

Projektgazda, partnerszervezetek

A hagyományos tájgazdálkodást ösztönző program kialakítása.

Projektgazda, partnerszervezetek, Pannon ETT

4



A projekt keretében megvalósuló természet-megőrzési és tájgazdálkodási programok a határ menti horvát és szlovén területeket is magában foglalóan, a horvát és szlovén partner hatóságokkal és szervezetekkel közösen kerülnek kidolgozásra. Az ökoturisztikai bemutatóhelyeket, attrakciókat is célszerű úgy kialakítani, hogy a határ mindkét oldalán levő elemek felfűzhetőek, a turisták által bejárhatóak legyenek akár szervezett túrák (vízi, kerékpáros) keretében. A projektnek illeszkednie kell a Duna-Dráva Nemzeti Park, illetve a partnerszervezetek kezelési tervében foglaltakhoz, továbbá a projekt szervesen kapcsolódik a Mura-Dráva-Duna Bioszféra rezervátum tevékenységéhez, fejlesztési céljaihoz.

5. projektjavaslat: Megújuló energiaforrások hasznosítása

Projekt címe

Alternatív energiaforrások felhasználásában rejlő lehetőségek kiaknázása a Pannon ETT térségében

Projektgazda

Pannon ETT

Lehetséges

79

-

Szakmai szervezetek, kutató intézetek, környezetipari, energetikai szolgáltató


projektpartne rek

szervezetek; -

Helyi önkormányzatok és intézményeik;

-

Megyei önkormányzatok és intézményeik;

-

Regionális fejlesztési ügynökségek;

A projekt Zala megye, Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye, Drávamente, megvalósulás Muramente (Lendva) statisztikai régiók (SLO) ának helye


A megújuló energiaforrások tekintetében a vizsgált ETT-térség megyéi jelentős potenciállal rendelkeznek elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de a Pannon medencére jellemző kedvező geotermikus gradiens, hőáram-sűrűség és a dél-dunántúli talajadottságok megfelelő feltételeket biztosítanak a geotermikus energia hasznosítására, de gazdag lehetőségek rejlenek a napenergia felhasználás területein is. A vízenergia hasznosítására elsősorban a Dráva és a Mura folyók adnak elméleti lehetőséget. A biomassza alapú energiahordozók termelésének lehetőségei a tágabb térséget tekintve a magas erdősültségi arány miatt Szlovéniában, továbbá Somogy, Zala és Verőce-Drávamente megyében átlagon felüliek, míg Baranya, Tolna és EszékBaranya a napenergia-hasznosítás lehetőségei kimagaslóak, hiszen e térségben kimagasló a napsütötte órák száma. Az energiafüggőség mérséklése minkét érintett állam esetében hangsúlyos kormányzati cél, ezért különös jelentőséggel bírt a meglévő és még feltáratlan, hasznosításba nem vont kapacitások felmérése, kiaknázásuk lehetőségének környezetbarát megoldások mentén történő feltérképezése. Általános cél(ok): a Pannon ETT térsége teljes energiafogyasztásának – abszolút értékű – csökkentése az energiahatékonyság növelése révén, továbbá a megújuló energiaforrások arányának növelése, és a fosszilis energiaforrások arányának csökkentése a térség energiafogyasztásában;

A projekt céljai

Specifikus célok: a megújuló energiaforrások (különösen biomassza, geotermikusés napenergia) hasznosítási arányának jelentős növelése elsősorban a helyi, közösségi energiatermelő- és ellátó rendszerek elterjedésével, kiegészülve a kapcsolódó környezetipari termelő- és szolgáltató kapacitások kiépülésével.

Célcsoportok

Közvetlen: környezetipari, energetikai szolgáltató szervezetek, települési és megyei önkormányzatok; Közvetett: a Pannon ETT térség településeinek lakossága és vállalkozói.


Életminőségünket az energiához való hozzáférés döntően befolyásolja. Gondatlan előállítása és hasznosítási módja azonban negatívan hat természeti és társadalmi környezetünkre. A szerényebb erőforráskészletekkel rendelkező térségek energiaimport függősége emellett komoly kockázati tényezőt is jelent, veszélyeztetheti az adott térség gazdasági és akár politikai szuverenitását is. Az energiahatékonyság, energiatakarékosság, energiabiztonság a fenntartható energiagazdálkodás kulcsfogalmaivá váltak, amelyek mellett – főként éghajlatvédelmi okokból – egyre nagyobb súllyal jelenik meg a fosszilis energiaforrások kiváltását célzó megújuló energiaforrás-hasznosítás.

Projekttevékenységek Stratégiai program kidolgozása az alábbi fókuszokkal: 1

2

-

energia megtakarítás lehetőségei a lakóépületekben

-

energia megtakarítás lehetőségei a középületekben

A meglevő fosszilis technológiák ésszerű, környezettudatos felhasználását célzó technológiai elemzések, és ahhoz kapcsolódó

80

Felelős Projektgazda, partnerszervezetek


EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM szabályozórendszerek kidolgozása: -

Szigorúbb követelményértékek előírása

-

Zöld (köz)beszerzés

-

Épületenergetikai beruházások támogatása

-

Tájékoztatás, információnyújtás, szemléletformálás

A térség adottságainak megfelelő típusú és volumenű megújuló energiaforrások energiamixbe történő bevonását szolgáló tanulmánytervek készítése az alábbi fókuszokkal: 3

4

-

Kiserőművek és fogyasztók által megtermelt villamos energia elosztóhálózatba történő betáplálásának feltételei

-

Megújuló energiaforrások használatán alapuló technológiák

-

A megújuló energiaforrások használatának ösztönzése a régióban

A térségi energiatermelő és ellátó rendszerek finanszírozási lehetőségeinek feltárása és modellek kidolgozása




Nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a szinergiákat, amelyek csak térségi szintű tervezés segítségével érvényesíthetők Számos erőforrás fellelhetőségi területe túllép ugyanis a települések közigazgatási határán, így hasznosításuk térségi összefogást igényel. Figyelembe kell venni emellett a közös beruházásokból adódó költségmegosztási lehetőségeket is, amelyek rövidebb megtérülési időket eredményezhetnek.


Az érintett megyék, régiók fejlesztési programjai, városok városfejlesztési stratégiái, Interreg Central Europe – DDRFÜ által végrehajtott MANERGY projekt.

7.4

Közlekedés és logisztika

6. projektjavaslat: Logisztikai hub a nyugat-pannon térségben

Projekt címe

Pannon Logisztikai Szolgáltató Központok multicentrális rendszere, északnyugati térség

Projektgazda

Pannon ETT


-

Helyi önkormányzatok;

-

Megyei önkormányzatok;

-


-

Logisztikai központok üzemeltetői, logisztikai vállalkozások;

-

A három érintett országban közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kijelölt közhasznú szervezetek (autópálya-kezelő, közútkezelő).

A projekt megvalósulás Zala megye, Somogy megye nyugati része, Muraköz megye, Muramente régió. ának helye

81



A Nagykanizsa—Csáktornya—Lendva térség fekvése okán közép-európai jelentőségű logisztikai szolgáltató központ szerepet tölthet be. A makrotérségi (régiós) logisztikai központ telepítése és működtetése szempontjából elvárható követelmények közül bár teljesít bizonyos feltételeket (pl. csatlakozás a TEN-T hálózathoz: V és V/B folyosók), fejlődésének záloga, azaz hiányosságai leküzdése komoly kihívások elé állítja. Annak érdekében, hogy biztosíthatók legyenek a feltételek a logisztikai központ hatékony működtetéséhez (fejlett és fejlődő ipargazdasággal, a terüket áruforgalma elegendő nagyságú a hatékony működtetéshez) a térség jelentősebb gazdasági központjainak bevonására, az alközpontok összekapcsolására van szükség, amire a multicentrális logisztikai központ modellje lehetőséget teremt. Az alközpontoknak megfelelő szolgáltatások kialakításának feltétele a belső(alközpontok közötti) és térségen túli közlekedési kapcsolatok infrastruktúrafejlesztése, amely közös irányítás rendszer bevezetése mellett lehetőséget biztosítana egy már valóban térségi logisztikai központ kialakítására. Általános cél(ok): a térségen áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, különösen az intermodális (különböző szállítási módokat összekapcsoló) gazdasági központok fejlesztésével; a térségben működő vállalkozások versenyképességének javítása a gazdasági központok által nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások bővítésével és minőségének javításával.

A projekt céljai

Specifikus célok: térségi jelentőségű intermodális logisztikai központ létrehozása, összekapcsolása funkcionális alközpontokkal; a központ elérhetőségét biztosító belső és térségen túli közlekedési kapcsolatok infrastruktúra-fejlesztése, a központ által nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának növelése és minőségének javítása;

Célcsoportok

Közvetlen: az ipari parkokba, logisztikai központokba betelepült és betelepülni szándékozó vállalkozások; az ipari parkok, logisztikai központok szolgáltatásait igénybevevő gazdasági társaságok; Közvetett: a betelepült, betelepülő ágazatokhoz illeszkedő térségi vállalkozások köre, a térség lakossága.


Nagykanizsa az ezredfordulón hozta létre az Ipari Park és Logisztikai Központot mintegy 100 hektáros területen, pozícióját egyedi földrajzi fekvésére (NyugatEurópa, adriai kikötők közelsége), a TEN-T hálózaton (V és V/B korridor) való elhelyezkedésre alapozva. A létesítmény iparvágányon vasúton is megközelíthető, az átrakodás, konténeres pakolás az ipari park területén elviekben megoldott (Ro-La terminál kiépítését is tervezik). Meglévő logisztikai alapszolgáltatásai azonban korlátozottak. A határ szlovén és horvát oldalán is számos ipari park és vállalkozási övezet fejlesztésére került sor, melyek helyt adhatnak a logisztikai szolgáltatásokat végző vállalkozásoknak.


Felelős

A térség, mint logisztikai hub, kialakításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (közút): 1

-

Közút: M70 (E653) autóút autópályává fejlesztése;

-

A térség elérhetőségi viszonyait javító ráhordó infrastruktúra (M86, M9) fejlesztése.

Közútfejlesztésért felelős állami szervek

A térség, mint logisztikai hub, kialakításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (vasút): 2

-

Zalaegerszeg—Rédics vonal korszerűsítése, a Rédics— Lendva—Beltinci vasútvonal kiépítése Magyarország és Szlovénia között;

-

A Lendva–Mursko Središće vasútvonal korszerűsítése;

82

Vasútfejlesztésért felelős állami szervek


-

A Dombóvár—Kaposvár—Gyékényes vasútvonal fejlesztése;

-

A Nagykanizsa—Szombathely vasútvonal villamosítása.

3

Nagykanizsa, mint logisztikai központ fejlesztése, Ro-La terminál kialakítása

Nagykanizsa Város Önkormányzata

4

Csáktornya térségében logisztikai és üzleti szolgáltatások fejlesztése.

Muraköz Megye Önkormányzata, Csáktornya Város Önkormányzata

5

Lendva térsége logisztikai szolgáltatásainak fejlesztése

Érintett helyi önkormányzatok, Mura Fejlesztési Ügynökség

6

A térség vállalkozásaiból határon átnyúló klaszterek kialakítása, kiemelten a következő ágazatokban: gáz- és olajipar, járműgyártás, gépgyártás, informatika, élelmiszeripar, logisztika és üzleti szolgáltatások.

Megyei és helyi önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek

7

A multicentrális térség közös promóciója: közös webfelület és kiadvány készítése befektetés-ösztönzési céllal



A projekt célja határon átnyúló logisztikai szolgáltató térség kialakítása. Mivel a térséget európai léptékben kis városok alkotják, melyek között a fizikai távolság kicsi, ugyanakkor az infrastruktúra rendelkezésre áll, a szinergiák határon átnyúló növelése a térség fejlődésének alapja.


Az érintett megyék, régiók fejlesztési programjai, városok városfejlesztési stratégiái.

7. projektjavaslat: Pécs—Mohács—Eszék logisztikai és vállalkozásfejlesztési övezet

Projekt címe

A Pécs—Mohács—Eszék térség, mint multimodális logisztikai hub és vállalkozásfejlesztési övezet létrehozása a Pécsi Tudományegyetem részvételével

Projektgazda

Pannon ETT


-

Mohács Város Önkormányzata;

-

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata;

-

Eszék Város Önkormányzata;

-

Eszék-Baranya Megyei Önkormányzat;

-

Pécsi Tudományegyetem;

-


-

A három érintett országban közlekedési infrastruktúra fejlesztésére kijelölt közhasznú szervezetek (autópálya-kezelő, közútkezelő).

A projekt Baranya megye, Eszék-Baranya megye. megvalósulás

83

EGYÜTTES FEJLESZTÉSI PROGRAM ának helye Mohács, mint az Európai Unió déli folyami kapuja, schengeni határkikötő, kedvező földrajzi elhelyezkedése és kiváló infrastruktúrája okán a térség közlekedési és logisztikai központja. Az Európai Unió 2011-ben elfogadott Duna Régió Stratégiája (DRS) célkitűzései között hangsúlyosan jelenik meg a dunai hajózás, a folyón történő áruszállítás fejlesztése – mely szerepét tovább erősítheti.


Eszék, mint drávai kikötő és regionális léptékű, egyetemmel rendelkező nagyváros; valamint Pécs, mint a térség legnagyobb, szintén egyetemmel rendelkező városa, a térséget rövidesen teljes körűen behálózó európai autópálya-hálózat jó terepet kínálnak a gazdasági funkciók koncentrált fejlesztésének, melynek egyik fontos eleme a szállítási és logisztikai ágazat. Mohács, mint a két régiós nagyváros közötti közlekedési csomópont már ma is jelentős logisztikai szerepel bír, és ezen funkció szempontjából számos feltételnek megfelel (pl. csatlakozás a TEN-T hálózathoz). A térség fejlődésének záloga, hogy biztosíthatók legyenek a feltételek a logisztikai központ hatékony működtetéséhez. Ehhez szükséges a térség jelentősebb gazdasági központjainak bevonása és összekapcsolása, továbbá a már meglévő és betelepülő vállalkozások igényeit szem előtt tartó képzési, valamint kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltatások nyújtása a Pécsi Tudományegyetem részéről. A megfelelő szolgáltatások kialakításának feltétele a belső és térségen túli közlekedési kapcsolatok infrastruktúra-fejlesztése.

A projekt céljai

Célcsoportok

Általános cél(ok): a térségen áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, különösen az intermodális (különböző szállítási módokat összekapcsoló) gazdasági központok fejlesztésével; a térségben működő vállalkozások versenyképességének javítása a gazdasági központok által nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások bővítésével és minőségének javításával. Specifikus célok: térségi jelentőségű intermodális logisztikai központ létrehozása, összekapcsolása a környékbeli gazdasági központokkal (multicentrális logisztikai központ modellje); a központ elérhetőségét biztosító belső és térségen túli közlekedési kapcsolatok infrastruktúra-fejlesztése, a központ által nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának növelése és minőségének javítása, a létrejövő határon átnyúló gazdasági térség vállalkozásai együttműködésének fejlesztése. Közvetlen: az ipari parkokba, logisztikai központokba betelepült és betelepülni szándékozó vállalkozások; az ipari parkok, logisztikai központok szolgáltatásait igénybevevő gazdasági társaságok; Közvetett: a betelepült, betelepülő ágazatokhoz illeszkedő térségi vállalkozások köre, a térség lakossága.


Mohács logisztikai szerepe a 2007-ben átadott schengeni határkikötőt kiszolgáló korszerű, teherszállítást ellenőrző létesítményeknek köszönhetően értékelődött fel, közforgalmú kikötőjének fejlesztése már évek óta napirenden van: a kialakítani tervezett három hajóállásos konténer- és darabáru rakodására alkalmas kikötő 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók fogadására és 40 tonnás elemek mozgatására is lehetőséget biztosítana, több mint 10 ezer négyzetméter alapterületű logisztikai központtal kiegészülve. Mohács közlekedés-földrajzi helyzetét az M6/M60-as autópálya csomópontjának térségében való kialakítása tovább erősítette. Horvátországban Eszék térsége rendelkezik megfelelő logisztikai potenciállal: a drávai kikötők, illetve a nagygépek fogadására is alkalmas eszéki repülőtér jelentik a rendszer alapját. Pécs, mint a térség gazdaságát szervezni képes régiós szintű nagyváros repülőterével, magas vállalkozássűrűségével, tudásbázisaival (egyetem és kutatóközpontok), kiterjedt szolgáltató szektorával (kreatív iparágak, tanácsadó szektor) katalizátorként képes előmozdítani a térség fejlődését.

84



Felelős

A térség, mint logisztikai hub, kialakításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (közút): 1

-

Közút: M6 és A5 (E73) autópályák összekapcsolása;

-

Mohács (57-es sz. főút M6—Mohács közti szakasza) gyorsforgalmi úti kapcsolatainak fejlesztése;

-

Mohács és Újmohács közötti közúti kapcsolat kialakítása (híd).

A térség, mint logisztikai hub, kialakításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (vasút): 2

-

Pécsbánya-Rendező—Magyarbóly szakasz villamosítása;

-

A Mohács—Villány vonal korszerűsítése és villamosítása.



Mohács, mint logisztikai központ infrastruktúrájának fejlesztése: 3

-

Új közforgalmú, nyíltvízi kikötő kialakítása;

-

Mohácsi logisztikai szolgáltató központ létesítményeinek kialakítása;

-

Közforgalmú kikötő II. fázisának előkészítése.

Mohács Város Önkormányzata

4

Eszék-Baranya Megye Eszék térsége logisztikai funkcióinak erősítése a Dráva és dunai vízi Önkormányzata, Eszék út kapcsolatára és a repülőtérre építve. Város Önkormányzata

5

A térség logisztikai ipari és logisztikai ágazatában érdekelt szereplők közötti kapcsolatok erősítése: a Mohács—Pécs—Eszék térségére Megyei és helyi fókuszáló határon átnyúló térségi szemléletű vállalkozás- és önkormányzatok, logisztikai fejlesztési program kidolgozása, határon átnyúló fejlesztési ügynökségek vállalkozói klaszterek kialakítása.

6

A térségi szemléletű vállalkozás- és logisztikai fejlesztési programmal összhangban komplex felsőfokú képzési és szakképzési programcsomagok kidolgozása, továbbá a felmerülő kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) igények kielégítése a Pécs—Mohács—Eszék gazdasági övezet vállalkozásai számára.

Pécsi Tudományegyetem

7

A multicentrális térség közös promóciója: közös webfelület és kiadvány készítése befektetés-ösztönzési céllal.



A projekt célja határon átnyúló logisztikai szolgáltató térség kialakítása. Mivel a térséget európai léptékben kis városok alkotják, melyek között a fizikai távolság kicsi, ugyanakkor az infrastruktúra rendelkezésre áll, a szinergiák határon átnyúló növelése a térség fejlődésének alapja.



85


8. projektjavaslat: Bajai kikötő fejlesztése

Projekt címe

Baja, mint dunai folyami kikötő infrastruktúrájának, illetve közlekedési kapcsolatainak fejlesztése

Projektgazda

Pannon ETT


-

Baja Város Önkormányzata;

-

Közlekedési infrastruktúra fejlesztésére (autópálya-kezelő, közútkezelő);

-

Baja Országos Közforgalmú Kikötő.

kijelölt

közhasznú

szervezetek

A projekt megvalósulás Baja térsége (Bács-Kiskun megye). ának helye A projekt szükségessé gének indoklása

Az Európai Unió 2011-ben elfogadott Duna Régió Stratégiája (DRS) célkitűzései között hangsúlyosan jelenik meg a dunai hajózás, a folyón történő áruszállítás fejlesztése. Baja a Duna hídon keresztül fontos közlekedési szereppel bír a keletnyugati kapcsolatok szempontjából. A kikötő versenyképességének kulcsa a kikötő közlekedési kapcsolatainak fejlesztése. Általános cél(ok): a térségen áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzáadott értékű szolgáltatásokkal történő kiszolgálása.

A projekt céljai

Specifikus célok: a bajai kikötő elérhetőségét biztosító belső és térségen túli közlekedési kapcsolatok infrastruktúra-fejlesztése, a kikötő által nyújtott szolgáltatások javítása.

Célcsoportok


Közvetlen: Baja Országos Közforgalmú Kikötő, a kikötő szolgáltatásait igénybevevő gazdasági társaságok; Közvetett: a betelepült, betelepülő ágazatokhoz illeszkedő térségi vállalkozások köre, a térség lakossága. A folyami áruszállítás fejlesztésének szükségszerűségét hazánk viszonylag hamar felismerte, melyben Baja kiemelt szereppel bír. A bajai kikötő raktározási szolgáltató bázisa közel 20 hektáros területen működik. A létesítményben 1999-ben Ro-Ro rendszerű terminál került átadásra, a fejlesztések megvalósítása azóta is folyamatos.


Felelős

A bajai kikötő elérhetőségének javításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (közút): 1

-

Közút: M6 és A5 (E73) autópályák összekapcsolása;

-

Baja (55: Bátaszék—Pörböly—Baja; 51: Baja—Dusnok) gyorsforgalmi úti kapcsolatainak fejlesztése.


A bajai kikötő elérhetőségének javításához szükséges hiányzó vonalas infrastruktúra-elemek kiépítése (vasút): -

Baja—Bátaszék—Dombóvár vonal korszerűsítése és villamosítása;

-

Baja—Bácsalmás vonal korszerűsítése, a Bácsalmás— Csikéria—Szabadka (Subotica) vonal, mint hiányzó szakasz kiépítése.

2

86



3

Medencés kikötő és kapcsolódó infrastruktúra létesítése.

Baja OKK


Baja a meglévő és fejlesztési alatt álló autópálya-kapcsolat eredményeként közvetlen összeköttetésben van Horvátországgal és Szerbiával. A kikötő és a térségben működő vállalkozások számára az infrastruktúra fejlesztése élénkíti a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokat.



87


8. Hivatkozások CoR (2009): The European Grouping of Territorial Cooperation (EGTC): state of play and prospects. Committee of the Regions. European Union. Bruxelles. EU (2011): A Duna Régióra vonatkozó európai uniós stratégia. Panorama Inforegio 37. szám. Európai Unió Regionális Politikai Főigazgatóság. Brüsszel. Ister-Granum (2005): Fejlesztési program – Ister-Granum Eurorégió. http://www.istergranum.eu/tanulmanyok/fejlesztesi_terv/fejlesztesiprogram2.pdf (2013. április 22.) MGRT (2012): Naloge regionalnih razvojnih agencij pri pripravi regionalnih razvojnih programov 2014-2020. Ministarstvo za gospodarski razvoj in tehnologijo. www.mgrt.gov.si/fileadmin/mgrt.gov.si/pageuploads/Regionalni_razvoj/RRA-nalogeprogramiranje-2014-2020-koncno-regije.doc (2013. április 24.) MRA (2007): Regionalni razvojni program za Podravsko razvojno regijo 2007-2013. Mariborska razvojna agencija. NGM (2011): Magyar Növekedési Terv. Konzultációs Anyag. Nemzetgazdasági Minisztérium. Budapest. NGM (2012): Wekerle Terv. Nemzetgazdasági Minisztérium. http://www.kormany.hu/download/1/45/a0000/Wekerle%20Terv.pdf. (2013. május 7.) NGM-NTH (2012): Nemzeti Fejlesztés 2020 - Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció társadalmi egyeztetési változata. Nemzetgazdasági Minisztérium - Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal. Budapest. RRA Mura (2007): Regionalni razvojni program Pomurske regije 2007-2013. Regionalna razvojna agencija Mura d.o.o. Törvény (2011): 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól. Vlada RS (2010): Program spodbujanja konkurenčnosti Pomurske regije v obdobju 2010-2015. Vlada Republike Slovenije. Ljubljana. Zakon (2007): Zakon o lokalni samoupravi (uradno prečiščeno besedilo). Uradni list RS 94/2007. Zakon (2009): Zakon o razvojni podpori Pomurski regiji v obdobju 2010-2015 (ZRPPR1015). Uradni list RS 87/2009. Zakon (2013): Zakon o lokalnoj i područnoj samoupravi (pročišćeni tekst). NN 19/2013.

88

Pannon ETT. Európai Területi Társulás. Együttes Fejlesztési Program

Recommend Documents