„Olyan oskolákra van szükség, amelyekből minél több hasznos polgár kerül ki..., hogy a tanulók elsajátítsák a különböző foglalkozások alapelemeit, a velük kapcsolatos legszükségesebb elméleti ismereteket...” /Vajda Péter/
PÁLYÁZAT
A VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA
IGAZGATÓI ÁLLÁSÁRA
KÉSZÍTETTE:
Szontagh Pál igazgató
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ GONDOLATOK
4
„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS” – szakmai önéletrajz
5
„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT” – helyzetelemzés
7
1. Tárgyi feltételek
7
1.1. Épület 1.2. Eszközök
7 7
2. Személyi feltételek
10
2.1. Pedagógusok 2.2. Nem pedagógusok
10 12
3. Tanulói összetétel
13
3.1. Létszám 3.2. Körzet
13 15
„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ” – pedagógiai célok, elképzelések, intézményfejlesztési program 1. Alapfeladatok 1.1. 1.2.
18
Nevelés Oktatás 1.2.1. Emelt szintű oktatás 1.2.2. Képesség-kibontakoztatás 1.2.3. Nemzeti, etnikai, kisebbségi program
2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5.
Sportiskolai képzés Tizenkét évfolyamos képzés A középiskolai osztály indításának személyi feltételei A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés megváltoztatása esetén
„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” – szervezeti felépítés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
17
Hatáskörök Személyi kérdések Információáramlás Kiszámíthatóság Munkafegyelem Továbbképzések Óra- és teremrend-szervezési kérdések Mérés, értékelés, minőségbiztosítás PR, iskolamarketing 2
18 19 21 22 24
25 25 25 28 28 29
30 30 31 35 35 36 36 37 38 39
9.1.
Public Relations 9.1.1. Óvodai szülői értekezletek 9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum 9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi 9.2. Iskolamarketing 9.2.1. Személyes kontaktus 9.2.2. Médiajelenlét 9.2.3. Rendezvényszervezés
39 39 39 39 39 39 40 40
„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG” – gazdálkodás és intézmény fenntartás 41 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Létesítmény-fenntartás Működési költségek Bérgazdálkodás Dologi kiadások Ellátottak támogatása Átvett pénzeszközök, pályázatok Intézményi bevétel
41 42 43 43 44 44 45
7.1. 7.2.
45 45
Reklámtevékenység Szponzoráció, mecenatúra
„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS” – az iskola kapcsolatrendszere 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Fenntartó Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Kerületi nevelési-oktatási intézmények Gyakorló intézmények Külföldi kapcsolatok Az iskolánkat segítő szervezetek Szülői közösség Szakmai közvélemény
47 47 47 47 48 48 49 49 50
EPILÓGUS
51
MELLÉKLETEK
52
3
„Vezetőnek lenni küldetés, kihívás, küzdelem. Igazi alkotómunka. A szellem emberéhez méltó vállalás. Különösen szép feladat az iskolák, kollégiumok, óvodák vezetése, mert a múltat a jövővel összekötő köldökzsinór életben tartását vállalja. Szép annak ellenére, hogy ma jóval több az igazgató munkáját nehezítő, mint segítő tényező." /Hoffmann Rózsa/
BEVEZETŐ GONDOLATOK
„Senki sem lehet próféta a saját hazájában” – tartja a bibliai mondás. Általában akkor idézzük, ha a saját környezete nem érti meg a jobbra törekvő, változtatni akaró, elkötelezett újítókat.
De vajon nem lehet, hogy nem a környezetben van a hiba? Lehet, hogy csak nehéz hitelesen előadni a „világmegváltó gondolatokat” a jól ismert közegben? Olyan környezetben megfelelni a vezető szerepének, ahol régóta és mélyen ismernek? Ahol személyes életutunkat össze lehet hasonlítani hangzatos célkitűzéseinkkel, elvárásainkat a teljesítményünkkel, hitvallásunkat a munkásságunkkal? Bizony, sokszor könnyebb „messziről jött emberként” reformokat bevezetni, mindent új vágányra állítani, mint évek aprólékos munkájával folyamatosan, lépésről lépésre fejleszteni, jobbítani. Az előző talán látványosabb, a második talán kedvesebb feladat. Jómagam, aki főiskolai gyakorlatomtól fogva ehhez és csakis ehhez az intézményhez kötődöm, nem akarom, nem akarhatom fenekestül felforgatni a Vajda világát. Magamat és az elmúlt évek közös és sikeres erőfeszítéseit árulnám el, ha így tennék. Hiszem ugyanakkor, hogy az iskola közege soha nem statikus, hanem mindig mozgásban lévő, változó, forrongó világ. Nem elég reagálni külső és belső változásaira, hanem proaktív alakítójává kell lenni folyamatainak. Ezért dolgoztam beosztott pedagógusként, igazgatóhelyettesként és vezetőként is – ezt kínálom a következő öt esztendőre is. Kollégáimmal együtt szeretném a Vajdát megtartani annak, ami: a kerület, sőt a főváros meghatározó jelentőségű, ismert és elismert közoktatási intézményének. Vagyis – ha megtisztelnek bizalmukkal – szeretnék „próféta lenni” a saját „hazámban”.
Tisztelettel:
Szontagh Pál
4
“Ha sikeres akarsz lenni, a dolog nagyon egyszerű. Érts ahhoz, amit csinálsz! Szeresd, amit csinálsz! És higgy abban, amit csinálsz! Igen, ilyen egyszerű ez.” /Will Rogers/
„HIT, HŰSÉG, HIVATÁS” SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
1975-ben születtem Budapesten. Édesapám, Szontagh Tamás biológus, édesanyám, Kotsis Dorottya, tanítónő. Egy testvérem van, Szontagh Márton, aki csellóművész, zeneiskolai tanár. 1999 óta nős vagyok, feleségem Mosoni Dóra, területfejlesztő geográfus, az Ecorys Kft. vezető tanácsadója. Két gyermeket nevelünk: Júlia (2002) általános iskolába, Bence (2005) óvodába jár. 2010. áprilisára várjuk harmadik gyermekünk születését. Tanulmányaimat a Váli utcai Általános Iskolában, majd a budapesti József Attila Gimnáziumban végeztem. 1997-ben az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar-történelem szakos tanári oklevelet, 2000-ben a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán történelem szakos bölcsész és középiskolai tanári diplomát, 2002-ben a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán közoktatás-vezetői szakvizsgát szereztem. Több akkreditált pedagógus-továbbképzésben is részt vettem, ezek közül a jelentősebbek: Vezetőképzés az ökoiskolák vezetői számára (30 óra – 2007), Hatékony együttnevelés az iskolában (30 óra -2007), Kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére (30 óra – 2006), Angol – Pre Intermediate nyelvtanfolyam (30 óra – 1999). Olasz és angol nyelven beszélek, olaszból középfokú C típusú nyelvvizsgám (1993) van. Felhasználói szinten értek a számítógéphez (Microsoft Word, Excel, Power Point, Internet Explorer stb.). Tanári képesítésem megszerzése óta (1997) a Vajda Péter Általános Iskolában dolgozom. 1998ban kollégáim közalkalmazotti tanácstagnak választottak, 1999-ben igazgatóhelyettesi megbízatást kaptam. 2005-ben pályázaton nyertem el az igazgatói kinevezést. 2008-tól vagyok a józsefvárosi igazgatói munkaközösség vezetője. 2007-től szerepelek az országos közoktatási szakértői névjegyzékben (szakterületeim: tanügyigazgatás, európai uniós pályázatírás és projektmenedzsment, hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelése). 2004-ben a Gyermek és Ifjúsági Minisztérium általános, határon túli, nemzetközi és európai uniós ifjúsági szakértője lettem. 2001-ben kerültem fel az Oktatási Minisztérium közoktatási minőségügyi tanácsadói listájára (Comenius 2000 I. Intézményi Modell). 5
Vállalkozóként vettem részt az alábbi szakértői projektekben: szakértő (OFI, ökoiskolai kritériumfejlesztés – 2009), szakmai vezető („Együtt működünk” pedagógiai konzorcium, HEFOP 2.1.5. adaptációs pályázat 2005-2008), minőségügyi tanácsadó (Consact Minőségfejlesztési és Vezetési Tanácsadó Iroda Kft., Comenius 2000 I. Intézményi Modell kiépítése – 2004-től), szakértő (FPI, Comenius 2.1 program- 2003-2004). 9 hónapos tudományos ösztöndíj (Politikatörténeti Alapítvány, téma: Józsefváros közoktatása - 2003) Elnökségi tagja vagyok a Magyarországi Pedagógusok Egyesületének, tagja a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának. Munkámat 2007-ben a Zenit 41 Apáczai Diploma Díj arany fokozatával valamint területi PRIMA Díjjal, 2008-ban Pannon Példakép Díjjal ismerték el. Publikációim: Kötetek: Hogy az iskola mindannyiunké legyen… (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2009. Józsefváros közoktatása 1777-1994-ig (társszerző), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2006. Pedagógiai kaleidoszkóp (alkotószerkesztő), Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete, 2005. Vár a Vajda – ünnepi képes könyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 2004. Kihívások és válaszok az általános iskolában (alkotószerkesztő), Ikerhold Kiadó-PONT Kiadó, Budapest, 2004. Kotsis Iván (Tudós tanárok – tanár tudósok sorozat), Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2003. Vajda csak egy van – jubileumi évkönyv (alkotószerkesztő), Vajda Péter Általános Iskola, Budapest, 1999. Fontosabb pedagógiai tárgyú cikkek, tanulmányok: Bizalom hálózata, Magyar Bioetikai Szemle 2009/1-2. Adventtől karácsonyig (társszerző), in: dr. Torgyik Judit (szerk.): Minden nap ünnep – multikulturális gyakorlatok itthon, Educatio, 2008. Érték, rend, értékrend az általános iskolában, Magyar Bioetikai Szemle, 2006/3-4., Iskolakultúra 2007/2 A Józsefváros közoktatása 1950-1994 között. Általános iskolai oktatás a VIII. kerületben, Neveléstörténet 2006/1-2. A pedagógiai szolgáltatás – az iskolavezető szemével, Mentor 2005/12 Gondolatok napjaink iskolai kihívásairól a gyakorló pedagógus szemével, Új Pedagógiai Szemle 2005/5 Iskolakerülés a középiskolákban – széljegyzetek egy nemzetközi kutatás magyar vonatkozásaihoz (cikksorozat), Szakoktatás 2004/8, 9, 10, 2005/1, 2 Hogy az iskola mindannyiunké legyen…, Iskolakultúra 2004/3. Gondolatok a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek intézményi megsegítéséről (társszerző), Budapesti Nevelő 2003/2 Játszva tanulni, Könyv és Nevelés, 2003/2 Osztályozás, értékelés – és ami mögötte van…, Fejlesztő Pedagógia 2004/1. Fogadott otthonom: Józsefváros, Mentor 2003/1. Kihívások és válaszok az általános iskolában: minőségfejlesztés, PR, iskolamarketing, Budapesti Nevelő, 2001/4. Iskolamarketing a gyakorlatban (társszerző), Iskolakultúra 2001/6-7. Szükség van-e történelemtanításra?, Iskolakultúra, 1998/5 Hogyan tovább, módszertan?, Módszertani Lapok: Magyar 3. évf./4., 1997. május 6
„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája” /Szent-Györgyi Albert/
„HAGYOMÁNY, HELYZETKÉP, HORIZONT” HELYZETELEMZÉS Intézményünket 1913-ban alapították, 1924. óta működik jelenlegi épületében. Az eredetileg leány- és fiúiskola 1971-ben egyesült, 1996-ban vette fel Vajda Péter nevét. 2006-tól intézményünk közoktatási típusú sportiskola módszertani központként működik, ennek megfelelően 2007-ben felvette a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola nevet.
1. Tárgyi feltételek 1.1.
Épület
Az iskola épülete alapvetően ideális a nevelés-oktatásra. Megfelelő számú tanterem, tornaterem, mellékhelyiség található benne. Udvarai tágasak, külső képe tiszteletet parancsoló. Külső-belső állapotán az elmúlt években sokat sikerült javítani. 2005-ben teljes felújításra került a kazánház, valamint a második emeleti folyosó, a tantermek és a hátsó lépcsőház. 2006-ban megújultak a III. emeleti tantermek. 2009 nyarán a Józsefvárosi Önkormányzat beruházásában teljes felújításra került a tálalókonyha és az étkező, korszerű, új burkolatot kapott a sportudvar. Az iskola alapítványa biztosította a napközis udvar talajfelújításának (gyöngykavics) a fedezetét. Tárgyi feltételeink közül jelenleg a legégetőbb gondot az udvari kerítések állapota jelenti. Megerősítésre vagy átépítésre vár a felső tornaterem válaszfala, illetve a II. emelet statikailag kritikus állapotú összenyitható termei is. Az ÁNTSZ határozatban írt elő felújítási munkálatokat az orvosi rendelőben. A fűtési rendszer korszerűsítése nem halogatható tovább. A kazánház felújítása nem orvosolta a szekunder fűtési hálózat (csövek és fűtőtestek) kritikus állapotát. A folyamatos felújítás intézményi kompetenciánk keretein kívül esik, az RFV Józsefváros Kft. feladata. Információim szerint az RFV Józsefváros Kft. az Orczy út 3-5. sz. épületre tervezett beruházás erejéig rendelkezik a munkálatokhoz szükséges fedezettel.
1.2.
Eszközök
A 2004 júniusában elfogadott Pedagógiai Program által meghatározott felszerelések és eszközök biztosítottak az oktató-nevelő munkához, állandó pótlásuk, az eszközpark bővítése azonban soha be nem fejezhető feladat. A legnagyobb gondot továbbra is az elavult informatikai eszközpark okozza, melynek korszerűsítésére messze nem elegendő az állami informatikai normatíva. A HEFOP 2.1.5. pályázat illetve az OBmB bűnmegelőzési modellprogram pályázat keretében lehetővé vált, hogy ma már minden tantermünkben mobil tanulóbútorok vannak (kivéve az énekkari próbatermi funkciót is ellátó A1 és II.80. tantermeket). Az esélyegyenlőségi támogatásokból tantermeink tanulóbaráttá váltak, dekorációjuk, berendezésük otthonos, barátságos. Audio-vizuális eszközparkunk megfelelő, bár folyamatosan bővítésre szorul. Két tantermünk van felszerelve interaktív táblával. A korszerű nyelvoktatás megvalósítása érdekében szükségünk lenne nyelvi labor kialakítására is.
7
Az elmúlt évek jelentősebb 2005/2006-os tanév Épület – fejlesztések 10 tanterem és folyosók felújítása Új kazánok + kazánház felújítása Érintés- és villámvédelem felújítása Esővíz-elvezető csatornarendszer felújítása
épület- és eszközfejlesztései Épület – igények Konyha felújítása Hátsó lépcsőházi mosdók felújítása Padlózat felújítása a tantermekben Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.) Udvarok felújítása (napközis udvar talajának cseréje) Természettudományi tanterem felújítása Nyelvi labor kialakítása Könyvtári bútorok Portásfülke átalakítása II. emelet 71-72 termek átépítése Tornatermi válaszfal javítása Bejárati üvegajtó cseréje Fűtési hálózat korszerűsítése Nyílászáró-korszerűsítés Eszközellátottság – igények Új szervergép a számítástechnika terembe Projektor Fajátékok napközis udvarra Öltözőszekrények a folyosókra Hordozható elektromos zongora Biológiai szemléltető eszközök Rajz tantermi bútorok
Eszközellátottság – fejlesztések Borulásmentes kézilabda-kapuk felszerelése (P) Streetball palánkok (P) 3,6 millió Ft-os informatikai beruházás 1 tanterem bútorzata (A)
2006/2007-es tanév Épület – fejlesztések Folyosók, mellékhelyiségek és öltözők felújítása Világítótestek cseréje („Szemünk fénye” program) Fajátékok és gumitégla a napközis udvarra (P)
Épület – igények Konyha felújítása Padlózat felújítása a tantermekben Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.) Udvarok felújítása (napközis udvar talajának cseréje) Természettudományi tanterem felújítása Nyelvi labor kialakítása Könyvtári bútorok Portásfülke átalakítása II. emelet 71-72 termek átépítése Tornatermi válaszfal javítása Bejárati üvegajtó cseréje Fűtési hálózat korszerűsítése Nyílászáró-korszerűsítés Eszközellátottság – igények Projektor Hordozható elektromos zongora
Eszközellátottság – fejlesztések 6 tanterem bútorzata (P) Új szervergép a számítástechnika terembe 8
Biológiai szemléltető eszközök Rajz tantermi bútorok 2007/2008-as tanév Épület – fejlesztések 4 tanterem+1 folyosó felújítása
Épület – igények Konyha felújítása Padlózat felújítása a tantermekben Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.) Udvarok felújítása (napközis udvar talajának cseréje) Természettudományi tanterem felújítása Nyelvi labor kialakítása II. emelet 71-72 termek átépítése Tornatermi válaszfal javítása Könyvtári bútorok Portásfülke átalakítása Bejárati üvegajtó cseréje Fűtési hálózat korszerűsítése Nyílászáró-korszerűsítés Eszközellátottság – igények Projektor Interaktív tábla Biológiai szemléltető eszközök Rajz tantermi bútorok Könyvtári bútorok
Eszközellátottság – fejlesztések 4 tanterem bútorzata Hordozható elektromos zongora
2008/2009-es tanév Épület – fejlesztések 6 tanterem festése
Épület – igények Konyha felújítása Padlózat felújítása a tantermekben Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.) Udvarok felújítása (napközis udvar talajának cseréje) Természettudományi tanterem felújítása Nyelvi labor kialakítása Portásfülke átalakítása II. emelet 71-72 termek átépítése Tornatermi válaszfal javítása Bejárati üvegajtó cseréje Fűtési hálózat korszerűsítése Nyílászáró-korszerűsítés Eszközellátottság – igények Rajz tantermi bútorok
Eszközellátottság – fejlesztések 1 tanterem bútorzata Könyvtári bútorok cseréje Játszóbútorok a napközis termekbe Interaktív tábla szett 9
Biológia szemléltető eszközök
2009/2010-es tanév Épület – fejlesztések 2 tanterem felújítása (A) Portásfülke átalakítása Bejárati üvegajtó cseréje Konyha teljes felújítása Sportudvar felújítása Napközis udvar talajcseréje (A) Természetismereti tanterem felújítása Eszközellátottság – fejlesztések 2 terem bútorzata (A) Interaktív tábla szett Rajz tantermi eszközök Énekkari székek
Épület – igények Padlózat felújítása a tantermekben Kerítések teljes felújítása (Vajda P. u., Delej u.) Nyelvi labor kialakítása II. emelet 71-72 termek átépítése Tornatermi válaszfal javítása Fűtési hálózat korszerűsítése Nyílászáró-korszerűsítés Orvosi rendelő felújítása Eszközellátottság – igények Informatikai eszközpark nagyarányú fejlesztése
(P)= pályázati forrásból, (A)= alapítványi forrásból
2. Személyi feltételek 2.1.
Pedagógusok
Iskolánkban 51 pedagógus álláshely van, 2 fő óraadó, 4 fő félállásban, 1 fő 80%-os állásban, 44 fő teljes állásban van alkalmazva, feladattal terhelt 48 álláshely, túlórában került kimutatásra 3 álláshely. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 8,49, ez kerületi szinten átlag feletti mutatószám. 1.sz. ábra: Egy pedagógus álláshelyre jutó tanulólétszám 2010
Heten vannak tartós távolléten gyermekük nevelése miatt, öt főt alkalmazunk helyettesként. Hét fő középiskolai tanári, 21 fő tanárképző főiskolai, 21 fő tanítóképző főiskolai végzettségű, egy szakoktató és egy gyógypedagógus kollégánk van. Többeknek van két vagy több diplomája, 5 szakvizsgázott pedagógus dolgozik a testületben.
10
2.sz. ábra: Pedagógusok végzettsége (2009.október 1.)
A magas kvalifikáció mellett jellemzője a tantestületnek a fiatal, dinamikus kollégák és a tapasztalt, megújulásra mindig kész pedagógusok jó összhangja. A tantestületen belül végzett felmérések szerint az iskola erősségei közé tartozik a jó légkör és a nagyszerű tantestület. 3.sz. ábra: Pedagógusok korösszetétele (2009. október 1.)
A szakos ellátottság 100 százalékos. Az utóbbi években a pedagógus-fluktuáció viszonylag alacsony. Egy kolléga elhunyt, ketten vidékre költöztek, hárman elhagyták a pedagógus pályát, hat fő nyugállományba vonult, mindössze egy fő keresett a fővárosban másik pedagógus állást (munkáltatói javaslatra). Az alacsony fluktuáció alól kivételt csak a szerződéses helyettesek illetve a próbaidő alatt távozó nyelvszakos kollégák jelentettek. Sajnos határozott időre illetve idegen nyelv tanítására nehéz minőségileg megfelelő munkaerőt találni. Pedagógus fluktuáció 2005-2010 (határozatlan időre alkalmazott pedagógusok) Tanév
Új belépő (név, szak/szakpár)
2005/2006
Simon Eszter – angol Nagyné Höchst Ágnes - testnevelés
Távozó (név, szak/szakpár, iskolánkban töltött tanévek) Kriston-Bordi Zsuzsanna – tanító (áthelyezés) Vincze Ágota – tanító (pedagógus pályát elhagyta) Szilágyiné Kiss Edit – matematika-kémia (nyugdíj) 11
2006/2007
Kondráth Dolli – földrajz-történelem Szász Kinga – matematika-kémia
2007/2008
Drubina Éva – angol
2008/2009
Buncsák Jenő – német Várszegi Györgyné – német Ercseiné Tolnai Tünde – német Szakmáry Zoltán – tanító Bogdán Eszter – tanító Hata Andrea – tanító, fejlesztő pedagógus Strivinszki Renáta – tanító Pakodiné Tóth Gabriella – tanító Tabajdi Ágnes - tanító
2009/2010
Kiss Judit – angol-földrajz (áthelyezés) Dr. Tóth Lászlóné – tanító (nyugdíj) Lakatos Pálné – tanító (nyugdíj) Janó Albertné – ének-történelem (nyugdíj) Szilas György – testnevelés (pedagógus pályát elhagyta) Drubina Éva – angol (próbaidő alatt távozott) Major Éva – német-történelem (nyugdíj) Buncsák Jenő – német (próbaidő alatt távozott) Várszegi Györgyné – német (próbaidő alatt távozott) Szűcs Márta – tanító (pedagógus pályát elhagyta) Meződi Magdolna – logopédus (áthelyezéssel) Sáray Lajosné – technika-informatika (nyugdíj) Belényesyné Gál Éva – tanító (elhunyt)
félkövérrel szedve a jelenleg is intézményünkben dolgozó kollégák
2.2.
Nem pedagógusok
21 álláshelyen összesen 19 fő dolgozik az iskola alkalmazásában vagyonműködtetési munkakörben. 1 gazdasági ügyintéző, 1 osztott munkakörű gazdasági adminisztrátor-pedagógiai asszisztens, 1 osztott munkakörű iskolatitkár-kézbesítő, 1 osztott munkakörű gondnok-kézbesítő, 1 portás, 1 osztott munkakörű portás-karbantartó, 1 osztott munkakörű kertész-karbantartó, 3 konyhai dolgozó, 1 félállású udvartakarító, 5 takarító, 1 félállású oktatástechnikus. A pedagógiai munkát közvetlenül segítő közalkalmazottak száma négy: 1 pedagógus asszisztens, 1 szabadidőszervező, 2 félállású gyermekvédelmi felelős. Munkánkat segítik a Budapest Esély által kiközvetített közcélú foglalkoztatottak: három fő takarító és egy fő pedagógus asszisztens. 4.sz. ábra: Dolgozói létszámok 2005-2010
12
3. Tanulói összetétel 3.1.
Létszám
A 2009/2010-es tanév október 1-jei tanulólétszáma 457 fő, a sajátos nevelési igény és a különböző részképesség-zavarok és fogyatékosságok által érintett tanulók száma 80 fő, a Közoktatási törvény 3. sz. melléklete II.3. pontja alapján számított tanulólétszám 537 fő. Jelenleg 22 osztályunk, 10 napközis és 1 tanulószobai csoportunk van. A hátrányos helyzetű tanulók száma 147, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 46 fő. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók száma 51, a magyar nyelven folyó roma nemzetiségi oktatásban részesülő tanulók száma 87. Az egy tanulócsoportra jutó létszám 20,8 fő, a Közoktatási törvény 3. sz. melléklete alapján számított átlagos csoportlétszám 24,4. Az elmúlt öt éves időszakban a tanulólétszám csökkenése jelentősen kisebb a józsefvárosinál, sőt az elmúlt két esztendőben emelkedésnek indult. A további években a közoktatási intézmények közötti verseny éleződése várható, mivel a jelenleg kb. 472 első osztályos férőhelyre 137-170 közötti első osztályos várható. 5.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása a Vajda Péter Általános Iskolában 2005-2009
13
6.sz. ábra: Tanulólétszám alakulása Józsefvárosban 2005-2009
14
7.sz. ábra: 2009. évi létszámok a 1998. évi létszám százalékában
8.sz. ábra Várható létszámtrendek Józsefvárosban (VIII. kerületben született és lakóhellyel rendelkező gyermekek száma (fő)
3.2.
Körzet
Iskolánk körzete nagyon heterogén, a 2008-as kerületi iskola-összevonás után alapvetően megváltozott. Tisztviselőtelep: Középosztálybeli, sok esetben értelmiségi szülők gyermekei érkeznek innen, akik döntő részben az ének-zene tagozatot keresik. Sajnos ebben a lakókörzetben viszonylag kevés tanköteles lakik. Százados úti lakótelep: A rossz közlekedés miatt az itteni – javarészt igényes, jól szituált – szülők gyermekei évekig csak kis számban választották iskolánkat. A 2008/2009-től beindított iskolabusz szolgáltatás alapvetően változtatott ezen a helyzeten, sőt egyre többen jelentkeznek át a X. kerületi Bem iskola körzetéből illetve felsőbb évfolyamairól is a Vajdába. Kolónia: A Delej utca - Vajda Péter utca - Bláthy Ottó utca - Golgota utca határolta épülettömbben általában a kevésbé kvalifikált, sok esetben peremhelyzetben élő emberek élnek. A földrajzi közelség miatt sokan járatják gyermeküket iskolánkba, bár a Kolónián belül is működik egy magániskola (Charisz Keresztény Iskola). Orczy-negyed: Ez a körzet döntően szociálisan hátrányos helyzetű és/vagy rendezetlen életvitelű családoknak ad otthont. Az innen érkező gyermekek nagy része segélyre szorul, otthonról nem 15
kap sem anyagi, sem szellemi támogatást iskolai életéhez. A Diószeghy utca fővárosi szinten hírhedt kábítószer-elosztó központ, itt élő tanulóink számára a bűnözés, a kábítószer-fogyasztás, a prostitúcó mindennapos látvány. Körzeten kívüliek: Összességében az iskola tanulóinak közel fele körzeten kívüli. Legnagyobb részben a kerület más iskoláinak körzeteiből jönnek, elsősorban a Losonci téri Iskola körzetéből. Sokan vannak kerületen, sőt Budapesten kívüli tanulók is. 2009/2010-ben a kerületen kívüli fővárosi tanulók száma: 35, a vidékről bejáró tanulók száma: 10, összesen 45 fő – 10%. Az ő jelenlétük üzenet: nem kényszerből, hanem tudatos választás útján iratkoztak iskolánkba. Nagy számuk az iskola jó hírnevét, eredményes munkáját mutatja. 9.sz. ábra A 2009/2010-es tanév tanulói adatai lakóhely (körzet) szerint
10.sz. ábra: 2009/2010 évi első osztályos tanulók lakóhelyi megoszlása
Kerületen kívüli és vidékről bejáró tanulók 2009/2010 Más kerület Vidéki
1s 4
1t 1
1z 2
2s 1
2t 0
2z 1
3t 2
3z 1
4a 2
4t 0
4z 1
5t 2
5z 3
6a 0
6t 2
6z 1
7a 1
7t 3
7z 1
8a 2
8t 5
8z 0
2
0
2
0
1
0
0
1
0
0
1
1
0
0
1
0
0
1
0
0
0
0
16
„Semmilyen szél nem kedvező annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart” /Seneca/
„HÁTRÁNYKOMPENZÁCIÓ, HALADÁS, HÚZÓERŐ ” PEDAGÓGIAI CÉLOK, VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI PROGRAM Az iskolával szemben különféle társadalmi elvárások fogalmazódnak meg. Ezek egy része az iskolára, mint közpénzen fenntartott intézményre vonatkozik és elsősorban az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a fenntartó Önkormányzat, illetve az adófizető állampolgárok artikulálják. Az elvárások más része az iskolai munka eredményére, vagyis az iskolában végzett tanulóra vonatkozik és elsősorban a szülők, a középfokú oktatás illetve a munkaerő-piac fejezik ki. 11. sz. ábra: Társadalmi elvárások az iskolával szemben törvényesség TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK
gazdaságosság partnerközpontú működés
ÁLT. ISKOLA
(OM, Önkormányzat, állampolgárok)
piacképes tudás
VÉGZETT
TANULÓ
kommunikációs készség közösségi magatartás
TÁRSADALMI ELVÁRÁSOK (szülők, középiskolák, munkerő-piac)
Az intézményvezetőnek, aki – a közoktatási törvényből következően – egy személyben pedagógiai, munkaügyi, gazdálkodási és tanügy-igazgatási vezető is, az a feladata, hogy az iskolát úgy működtetesse, hogy mindkét igényrendszernek minél inkább megfeleljen, sőt igyekeznie kell – legalább helyi szinten – a két elvárás-rendszert összehangolni. Ez csak akkor lehetséges, ha az intézményvezető transzformációs vezetési stratégiát folytat, vagyis a társadalmi, gazdasági, szakmai és jogi elvárásokat képes összehangolni, s az iskola felé különféle érdekekkel és elvárásokkal forduló partnerek számára érthetővé és átláthatóvá tenni. Az alábbiakban igyekszem vázolni azokat a válaszokat, melyeket az iskolával szemben támasztott kihívásokra adhatunk a következő vezetői ciklusban. 17
1. Alapfeladatok Az iskola alapvető feladatait a Pedagógiai Program határozza meg. A 2007/2008-as tanév elején az sportiskolai képzést tartalmazó módosított Nevelési Programot a tantestület elfogadta. Öröm, hogy sikerült a tantestület tagjainak elsöprő többségű megállapodásra jutnia az alapvető kérdésekben. A Pedagógiai Programot és a Helyi Tantervet Lehmann László közoktatási szakértő pozitív véleményezése alapján a Józsefvárosi Önkormányzat 709/2007 (XI.07.) határozatával elfogadta.
1.1.
Nevelés
Egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia az oktatás mellett a nevelésnek. Az értelmes fegyelem, a kulturált viselkedés, az együttműködés és konfliktuskezelés technikáinak elsajátíttatása – a szülői hatások gyengülésével – egyre inkább az iskolára marad. E munka dandárja az osztályfőnökökre hárul, akiknek terheit a szabadidő-szervező által szervezett szabadidős programok könnyebbítik meg. Eredményes nevelői hatás csak a pedagógiai munka folyamatossága esetén valósulhat meg. Lehetőség szerint ezért igyekszem a tantárgyfelosztásban az osztályokban kialakult tanár-diák együttműködést minél több évre folyamatosan biztosítani. Az 1-4. évfolyamon az elmúlt vezetői ciklusban általánossá vált a „nagyfelmenős” osztálytanítói rendszer. Ennek megfelelően megváltoztattuk a szervezeti struktúrát vertikálisan szerveződő (humán-reál) munkaközösségekké. Büszkén mondhatjuk, hogy a napközis foglalkozások hatékonyan egészítik ki a délelőtti foglalkozásokat. Mindenképpen megőrzendő hagyománynak tartom, hogy a kollégák – érdeklődésük, szaktudásuk alapján – havonta egyszer péntekenként tematikus napközit tartanak, foglalkoztatási terv alapján (hagyományőrző, kézműves, zenei napközi stb.) A napköziben kollégáink rendszeresen fogadnak gyakorló hallgatókat a Raoul Wallenberg Középiskolából illetve az ELTE-ről. A feltételrendszer javulásával (konyha, napközis udvar stb.) a napközis munka színvonala remélhetően tovább javul. Mivel az udvarok az iskola „kirakatai”, itt nem lehetnek randalírozó, látszólag pedagógiai felügyelet nélkül lézengő gyerekek, és tőlük távol, egymással beszélgető nevelők. Ahogy az iskola nem gyermekmegőrző, úgy az udvarok sem lehetnek azok, hisz a szabad levegős területek is a szervezett, irányított és felügyelt oktató-nevelő tevékenység végzésére valók. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kábítószer okozta veszélyt, ami tanulóinkra is leselkedik. Bár nincs konkrét tudomásunk arról, hogy tanulóink közül bárki kapcsolatba került volna a kábítószerrel, a megelőzés roppant fontos nevelési feladat. Az elmúlt években tovább folytattuk sikeres együttműködésünket a T+T Bt-vel és a Családok Szövetségével pályázati keretből finanszírozott prevenciós programsorozatunkban. Amennyiben erre sikerül pályázati forrást szereznünk, a jövőben is élni kívánok ezzel a lehetőséggel. A személyi feltételek ehhez a munkához pályázati forrás nélkül is adottak. Bűnmegelőzési munkánkat segíti az iskola rendőre program keretében kijelölt rendőrségi munkatárs is. A szociális vagy mentális okokból peremhelyzetbe sodródó gyerekek megsegítése érdekében az eddigiekhez hasonlóan folyamatos és intenzív kapcsolatra kell törekednünk a Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal. Előremutató és folytatandó kezdeményezésnek tartom a józsefvárosi „Erőszakmentes iskola” program illetve a Rév8 Zrt. – MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési program - „Áldozattá válást csökkentő prevenciós programok” keretében szervezett resztoratív technikákat alkalmazó szabadidős foglalkozásokat a magatartási problémákkal küszködő illetve 18
peremhelyzetű tanulók részére, illetve a Rév8 Zrt.– MNP II. T3 Szociális és bűnmegelőzési program - „Bűnmegelőzési tanórák felső tagozatos tanulók számára” programot. Az iskola szociokulturális környezete miatt kiemelt jelentőséget tulajdonítok a táboroknak. A hagyományos iskolai táborokon túl (vízitábor a Tisza-tónál, káptalanfüredi nyári táborok, floorball edzőtábor) fontosak az erdei iskolák is, egyrészt a magyarkúti önkormányzati üdülőben, másrészt a már bevált illetve még nem próbált vidéki helyszíneken. Ezt egészítik ki a tanulmányi és osztálykirándulások. A táborozás, kirándulás megszervezésének adminisztratív feladatában a szabadidő-szervező segíti az osztályfőnököket. Örömmel támogatok minden olyan újszerű pedagógiai törekvést, mely a tanulókat kiemeli megszokott környezetükből, s tevékenykedtetéssel juttatja élményhez őket. Ugyanakkor elvárom, hogy a tanórán kívüli tevékenység valóban tanórán kívüli legyen. A mégoly színes és vonzó program sem mehet az alapfeladat – az oktatás – rovására.
1.2.
Oktatás
Meggyőződésem, hogy iskolánkban szakmailag magasan képzett, kiváló pedagógusok dolgoznak, ezért az ő szaktárgyi kompetenciájukba ahogy eddig, úgy ezután sem kívánok beleszólni. Mindenkitől elvárom ugyanakkor a Pedagógiai Program és a Helyi Tanterv rendelkezéseinek való megfelelést, a tanmenetek tanév eleji elkészítését, a tanulócsoportok összetételéhez és képességeihez mérten arányos és elsajátítható követelmények alkalmazását. Korunk két kiemelt oktatási feladata a nyelvoktatás és az informatikai képzés. Különösen nagy felelősséget ró ez azokra az iskolákra, melyekben a tanulók nagy része családjától nem kap segítséget e műveltségterületek elsajátításában. A nyelvoktatás hatékonyabbá tétele érdekében továbbra is évfolyamonként egy időben tartott nyelvórákat tervezek, amelyeken a csoportbontás nem osztályonként hanem haladási szintenként (haladó-középhaladó-felzárkóztató) valósul meg. Támogatom az olasz nyelv oktatását úgy órakeretben, mint fakultáció keretében. Nagy lehetőséget látok az anyanyelvi területen való nyelvgyakorlásban, ami pescinai testvérvárosunkkal és collarmelei testvériskolánkkal való kapcsolatunk révén lehetséges. A továbbiakban is keresnünk kell a forrásokat ezeknek a diákcseréknek a megvalósítására. Az alapfokú nyelvvizsgát tett tanulók száma az elmúlt években visszaesett, ez elsősorban a pedagógusok nagy fluktuációjának és motiválatlanságának a számlájára írható. A személyi feltételek a gyermeknevelési szabadságról visszatért munkaközösség-vezető, illetve a hosszas keresgélés után megtalált német nyelvtanár munkába állásával rendeződtek, remélhetőleg ez kifejeződik majd a tanév végi eredményekben is. 12.sz. ábra: Nyelvvizsgát tett tanulók száma tanévenként
19
A mai gyerekek már az információs társadalom gyermekei. Különösen fontos ebbe a világba mielőbb bevezetni őket, annál is inkább, mert sokan otthon nem kerülnek számítógép közelébe. Iskolánk rendelkezik két interaktív tábla-szettel, ezek azonban még nem eléggé kihasználtak, ezúton is bíztatom kollégáimat a digitális módszertani megújulásra.
13.sz. ábra: ECDL-vizsgát tett tanulók száma tanévenként
Oktató munkánk egyik legnagyobb problémáját az iskolai kudarcok miatt érdektelenné, majd ellenségessé váló tanulókban látom. E problémának nem lehet megoldása a tanulmányi elvárások csökkentése – ezt a Pedagógiai Program minimumszintjeinek módosítása nélkül nem is tehetnénk meg. Ugyanakkor nem törődhetünk bele a lemorzsolódásba, tanórán kívüli tevékenységeinkben a tehetséggondozás mellett nagyobb szerepet kell kapnia a felzárkóztatásnak is.
Tanév 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009
Évismétlők 2005-2009 Évismétlők Az összlétszám százalékában 32 6,9 34 7,4 39 9,2 30 6,6
Nagy segítséget ad a lemaradók, részképesség-zavaros tanulók felzárkóztatásában a logopédiai és fejlesztő pedagógiai foglalkozás. Intézményünkben 3 fejlesztőpedagógus dolgozik. Az ő munkájukat egészítik ki a Józsefvárosi Gyógypedagógiai Módszertani Központ utazó gyógypedagógusai, akik a sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkoznak, valamint a Nevelési Tanácsadó logopédusa illetve iskolapszichológusa. Teljes mértékben egyetértek a Józsefvárosi Önkormányzat közoktatási intézkedési tervének 2.6. pontjával, amely az intézményekben szükséges személyi feltételek biztosításáról szól. Az egyre szaporodó szociális és gyermekvédelmi problémák megoldásában és prevenciójában „törekedni kell a szociális munkás végzettségű közalkalmazottak alkalmazására a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása céljából”. Ennek első lépéseként 2009-től félállásban alkalmazzuk Papp Lászlóné szociálpedagógus kollégát gyermekvédelmi felelősként. 20
Évtizedes, több fórumon már publikált meggyőződésem – bár ennek részletes kifejtése túlmutat jelen pályázat keretein –, hogy az egyre halmozódó problémák megoldása csak a decentralizált, oktatási intézményekhez telepített pszichológus és szociális munkás szakemberek alkalmazásával képzelhető el. Az iskolákhoz telepített szakemberek (szociális munkás, fejlesztő pedagógus, pszichológus) együttműködő (szakirodalmi kifejezéssel interprofesszionális /IP/) munkacsoportja a gyermekeken keresztül rövid visszacsatolással megjelenő problémák kezelésében hatékonyabban tudna eljárni, mint az iskolától függetlenül működő családgondozók, nevelési tanácsadók. A megoldás nagy előnye, hogy ezek a ma is meglévő szolgáltatások nem elkülönülten, hanem egymással együttműködve, napi információcserével működhetnének. Ezen az úton 2005 és 2010 között sok eredményt elértünk, de bőven van még tennivalónk. Továbbra is minden tőlem telhető erkölcsi és anyagi segítséget meg kívánok adni a kerületi, budapesti és országos tanulmányi, művészeti és sport versenyeken eredményesen szereplő tanulóknak és tanáraiknak, hisz ők az iskola „aranyfedezete”, fennmaradásának és színvonalának zálogai. A felzárkóztató foglalkozásokhoz hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítok a tehetséggondozás színvonalas és alapos tanórán kívüli foglalkozásainak. A 2008/2009-es tanévben tanulmányi, művészeti és sport versenyeken elért dobogós helyezések Verseny szintje Dobogós helyezések száma Nemzetközi 23 Országos 41 Fővárosi 30 Kerületi 189
1.2.1. Emelt szintű oktatás Fontosságuk miatt külön pontban tartom szükségesnek foglalkozni a „tagozatokkal”, az emelt szintű oktatású osztályokkal. Az iskola egyéni arculatát az emelt szintű ének- zenei oktatás és a sportiskolai képzés adja. Minden erőmmel azon leszek, hogy ezek legalább a jelenlegi, de inkább jobb feltételek között végezhessék munkájukat, további sok örömet és barátot szerezve a Vajdának. A sportiskolai képzésben szeretném minél több tartalommal megtölteni a különböző sportszervezetekkel kötött együttműködési megállapodásokat. A sportiskolai képzésben együttműködő sportszervezetek
Sportági szakszövetség Magyar Torna Szövetség Magyar Triatlon Szövetség Magyar Floorball Szakszövetség Magyar Atlétikai Szövetség
Sportegyesület Ferencvárosi TC (torna, atlétika, úszás) BKV Előre SC (labdarúgás) White Sharks HC (floorball) Budapesti Spartacus SC (kézilabda) Vajda Péter DSE (diáksport)
A zene „tagozatos”, hangszeres zenét tanuló gyermekek érdekében örömmel támogatom, hogy a Józsefvárosi Zeneiskola iskolánkban gordonkát, zongorát, hegedűt, furulyát és fuvolát valamint szolfézst is oktasson. A „tagozatok” léte több mint a versenytársaktól való előnyös különbözőség megnyilvánulása. A zenei nevelés illetve az egészséges életmód és a sport kiemelt szerepe – kiegészülve a vizuális kultúra hagyományosan magas színvonalú oktatásával – jól illeszkedik iskolánk alapfilozófiájába. A 21
6-14 éves gyermekek számára elsősorban nem lexikális ismereteteket, hanem közösségteremtő értékeket, a valóban tartalmas életvezetés eszközeit szeretnénk átadni, olyan társadalmi kulcskompetenciákhoz juttatva őket, mint az együttműködés, egymásra figyelés képessége, a közös sikerek és kudarcok megélése és feldolgozása. A köztársasági elnök által felkért „Bölcsek Tanácsa” által összeállított Szárny és teher című tanulmány erről így ír: „A művészeti nevelés mással nem pótolható tudástartalmakat ad az érzelmi intelligencia, a rendszerben való gondolkodás, az intuíció és a kreativitás növelésében is (…) A hosszú távra építkező, személyközpontú iskolába az egészségnevelés (amelynek a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás mellett a mentális és szociális egészségnevelés is része) az iskolai munka központi eleme. Az egészségnevelés, a mozgáskultúra megbecsülése a hátrányos helyzetű és a roma tanulók integrálásának számukra kiemelkedést, pozitív élményt, sikert adó, igen hatékony eszköze.” A művészeti és sport műveltségterületek emelt szintű oktatásának tehát különös jelentősége van a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai életében is. Ahogy az Országos Oktatási Integrációs Hálózat munkaanyaga fogalmaz: „A hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai sikerességének támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhető el. Az oktatás méltányossága annak az oktatási környezetek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyerek családi, szociális, etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét és ezáltal esélye nyílik arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről.” Ennek jegyében komolyan kell vennünk azt az ismert pedagógiai alapelvet, hogy mindenki tehetséges valamiben. Mivel a tanulmányi munka és eredmény minden iskolának alapvetése, meg kell találni azt a többletet, amiben ezen túl is ki lehet emelkedni. Ha előtérbe helyezzük és az általánosan megszokottnál nagyobb ranggal ruházunk fel olyan műveltségterületeket, mint a művészeti nevelés, a dráma, a tánc vagy a testnevelés, amelyekben a sikerélménynek nem előfeltétele a hagyományos értelemben vett tanulmányi siker, e műveltségterületek rangjával együtt az óraszámát is megemeljük, s kitöltjük a tanulók szinte az egész napját az iskolában, sokakat megnyerhetünk az iskola, az oktatás, a szellemi felemelkedés ügyének. A számszerűsíthető eredményeken túl nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt időszak eredményei visszaigazolták a művészeti nevelésre és a sportoktatásra építő iskolakoncepciónkat. Sokak szerint két emelt szintű képzés sok egy iskolának, tiszta profilú intézményekre van szükség. Úgy gondolom, hogy a művészet és sport kiemelt szerepe nem gyengíti, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti a harmonikus személyiségfejlesztés iránti elkötelezettségünket. Kodály Zoltán 1943-ban írt szavai ma is aktuálisak: „A zene és testmozgás ősi kapcsolatai a civilizációban erősen meglazultak. Ha most magasabb síkon megpróbáljuk helyreállítani, ahol lehet: nem visszafelé megyünk az ősállapot felé, hanem előre a civilizációból a kultúra felé.” 1.2.2. Képesség-kibontakoztatás A tanulmányi munka mellett nagyon fontos a kedvező iskolai légkör megteremtése, amely itt tartja az iskola falai között a hátrányos helyzetű tanulókat. Ezt sok szeretettel, türelemmel kell elérnünk. A környezeti hátrányokból adódó nehézségek, ismeretek hiánya szükségessé teszi, hogy olyan életvezetési, egészségügyi, viselkedési ismeretekhez jussanak a tanulóink, melyek segítik őket a mindennapokban. Fontos, hogy ezek a tanulók is jussanak olyan kulturális közösségi élményekhez, amelyek új értékeket jelentenek számukra. Lényeges, hogy a tanulókat olyan eredményekhez juttassuk, hogy megszabaduljanak a kudarcok okozta gátlásoktól, legalább részben behozzák hátrányaikat, és sikerélményeik legyenek. Az integráció nem egyszerűen a szegregációmentes tanulási környezet biztosítása, sokkal inkább 22
pedagógiai filozófia, melynek középpontjában a gyermek mindenek felett álló érdeke, családi környezetétől és származásától független, személyre szabott fejlesztése áll. Integrációs munkánknak fontos alapvetése, hogy – mint a már idézett Szárny és teher c. tanulmány fogalmaz – „jelenleg a tanulóknak az iskolákba való bejutását garantáló olyan rövid távú, egyszeri, jogi és financiális intézkedések dominálnak, amelyek ellenszegülést, elkerülő technikákat, neheztelést és dühöt váltanak ki (…) a helyes integráció hosszú távú aprómunkán, a személyes tapasztalat hitelességén alapul (…) A helyes integráció nem kényszeríti korai választásra a tanulókat, de nem is tartja erőszakkal együtt őket, ha fejlődésük eltérő utat követelne számukra. A helyes integráció érték- és sikerorientált, értékválasztásában megbecsüli a manualitáson, a művészeteken és a mozgáskultúrán alapuló értékeket és pályaíveket.” A képesség-kibontakoztató pedagógiai felkészítés egyik legfőbb célja, hogy a tanulók szociokulturális háttere miatt otthonukban nem biztosított fejlesztést megvalósítsa. A törzsanyag jobb megértését, a tanultak belsővé tételét, elmélyítését célzó foglalkozások alkalmasak arra, hogy a foglalkozásokon részt vevő tanulók ne maradjanak le társaiktól, s így ne váljanak kedvetlenné, érdektelenné az iskolai munkában. Ez azért is fontos, mert a hátrányos helyzetű családok uralkodó attitűdje az iskolával szemben sok esetben negatív. Ennek nagyrészt a szülők iskolai sikertelensége az oka. Ezek a problémák a tehetséges, kiemelkedő képességű tanulókat is sújtják, az átlagos vagy gyengébb képességű gyerekeket pedig többszörösen. A hátrányos helyzetű gyerekek alacsony tanulási motivációja mindezek hatására tovább gyengül. Ez kedvezőtlen esetben a hetedik-nyolcadik osztály elérésekor az iskolától való elforduláshoz, kilépéshez vezethet. Ezt megelőzendő 5. osztálytól kezdődően szükség van az intenzív tantárgyi fejlesztésre. A tehetséges tanulók számára – legyenek tehetségesek tanulásban, sportban, zenében vagy másban – nagyon fontos, hogy kibontakoztathassák tehetségüket, eredményeket érjenek el. Az így szerzett sikerélmény nagyon jó hatással van más tevékenységükre is. A hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésének egyik legfontosabb lehetősége az egyéni sajátosságokra, képességekre való odafigyelés, e képességek fejlesztése. A képesség-kibontakoztató program keretében kapnak lehetőséget a tanulók arra is, hogy eljussanak kiállításra, múzeumba, színházba. Ugyancsak nagyon fontos az egészségtelen környezetben élő tanulók egészséges életmódra nevelésében a rendszeres testmozgás lehetőségének biztosítása. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű tanulók középiskolai beiskolázása is, hisz a felemelkedéshez vezető egyetlen út a minél több középfokú (távlatilag felsősokú) végzettséget szerző állampolgár felnevelése. A középfokú oktatásba való belépés elősegítése érdekében a gyermekek egyéni képességeinek megfelelő pályaválasztási orientációra és a felvételi vizsgára való felkészítésre van szükség. Intézményünk a 2008/2009-es tanév óta részt vesz a fenntartó esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatására benyújtott pályázatának megvalósításában. Munkánkat Langerné Victor Katalin IPR-szakértő szóban és írásban is példaértékűnek minősítette. A leszakadó rétegek segítése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása kiemelt célom tehát, ez a tevékenység ugyanakkor soha nem jelenthet olyan engedékenységet a devianciákkal szemben, ami a többi tanuló érdekeit sérti. A megértés és az elfogadás nem egyenlő a normaszegés legalizálásával, ezért – törvényes lehetőségeimen belül, és kötelezettségemnek megfelelően – igyekezni fogok következetesen érvényt szerezni az iskola házirendjének és a magasabb rendű jogszabályoknak. 23
1.2.3. Nemzeti, etnikai kisebbségi program A fentebb már részletezett differenciált képességfejlesztés, szakkör, korrepetálás, könyvtár, tanulószoba, napközi mellett iskolánkban a sokszor halmozottan hátrányos helyzetű, szociokulturálisan veszélyeztetett roma etnikai kisebbség hátrányainak kompenzálására továbbra is szükség van a Pedagógiai Programban meghatározott etnikai foglalkozásokra. Célunk a roma társadalom felemelkedésének és beilleszkedésének elősegítése oly módon, hogy azonos tartalmú, azonos értékű és továbbfejleszthető tudást és esélyegyenlőséget kell biztosítani. Iskolánk tanuló-összetételét és szociokulturális környezetét ismerve alapvetően igaznak tartom a roma származású pedagógus, Bogdán Péter szavait: „A romák problémáit – és ez messzemenőkig vonatkozik az őket érintő pedagógiai módszerekre is – akkor lehet hatékonyan kezelni, ha nem a kulturális másságunkat, hanem az emberi azonosságainkat hangsúlyozzák. Ebből a szempontból lesz egyértelmű a többségi társadalom számára, hogy az ún. cigánykérdés nem „cigány”, hanem szociális jellegű probléma. Ezzel a kiindulási alappal a velünk szemben megnyilvánuló, az etnicitást kiemelő előítéletek élét is tompítani lehet”. Iskolánkban a roma kisebbségi oktatást igénylő tanulók száma 2009. október 1-jén 87 fő (19%). A roma tanulók iskolai közösségen belüli szegregációjának oka elsősorban a többségi tanulóktól eltérő kommunikációs, szocializációs, viselkedési, gondolkodásmód-beli állapotuk. E kedvezőtlen állapotok legtöbbször a gyerekek és családjuk önhibáján kívül, a kedvezőtlen lakhatási, anyagi és műveltségi körülmények miatt alakulnak ki. Ezeket a különbségeket megszüntetni nem, de enyhíteni képes lehet a pedagógiai odafigyelés. Iskolánk esetében elsősorban a kommunikációs képességek fejlesztésére, a szókincs bővítésére a szituációnak megfelelő nyelvi magatartás kialakítására, a pozitív magatartásminták bemutatására és átadására kell helyeznünk a hangsúlyt. Itt nyílik mód a törzsanyagon kívüli általános műveltség, pl. kiegészítő mesék, olvasmányok, a környezet, a közélet életkornak megfelelő megismertetésére is. Mindez azért is kiemelten fontos, mert a szociológiai kutatások szerint a roma tanulók nagyfokú iskolai eredménytelenségének okait döntően nem iskoláik gyengébb minőségi mutatóiban, hanem a roma gyerekek iskolát megelőző családi szocializációjának gyengeségében kell keresnünk. Pedagógiai Programunk alapján iskolánk biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Az iskola tanulói összetétele és társadalmi környezete miatt kiemelten fontosnak tartom a roma kultúra és történelem megismertetését úgy a roma etnikumhoz tartozó, mint a többségi társadalomhoz tartozó tanulók számára. Mindez a pedagógia eszközeivel segíti a cigányság integrációját. A cigány kisebbségi oktatás alapvető tartalmait a 32/1997 (XI.5.) MKM rendelet alapján határozzuk meg. A népismereti és kulturális tartalmak nem elkülönítetten, hanem az adott műveltségterület szerves részeként jelennek meg, feldolgozásuk magyar nyelv és irodalom, természetismeret, rajz, technika, ének-zene valamint osztályfőnöki órákon történik. Az osztályfőnöki tevékenységben kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a beszélgetések és ismeretterjesztő anyagok által elősegítsük a diákok szemléletváltozását a másság iránt, a roma kultúra, történelem és hagyományok bemutatásával csökkentsük a cigánysággal szembeni előítéleteket, erősítsük a roma fiatalok pozitív identitástudatának kialakítását, ösztönözzük továbbtanulásukat. Különös hangsúlyt fektetünk a cigány és nem cigány emberek közti párbeszéd kezdeményezésére.
24
2. A megújítás igénye és lehetősége az iskola képzési rendszerében 2.1.
Sportiskolai képzés
A Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola 2006-ban nyerte el a közoktatási típusú sportiskola módszertani központ címet. A 2008/2009-es tanévtől a 11/1994 MKM rendelet 39/J alapján sportiskolai osztályt indítottunk. „A sportiskolai nevelés és oktatás 39/J. § (1) A közoktatási törvény 20. §-a (1) bekezdés b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a közoktatási típusú sportiskolai kerettantervben meghatározottak alapján elkészített helyi tantervük végrehajtásához szükséges feltételekkel a sportiskolai utánpótlás-nevelésben közreműködő sportegyesülettel, valamint az adott sportág országos sportági szakszövetségével vagy országos sportági szövetségével (a továbbiakban együtt: szakszövetség) kötött megállapodásban foglaltakat is figyelembe véve rendelkeznek, illetve a feltételek fokozatosan megteremthetők, továbbá az iskola a központi sportigazgatásért felelős szerv szakmai háttérintézményével az utánpótlás-neveléssel kapcsolatos szakmai munka segítésére megállapodást kötött. (2) A sportiskolai feladatot ellátó iskola (a továbbiakban: sportiskola) nem láthat el kötelező felvételi feladatokat, továbbá biztosítania kell a tanulmányok folytatását azok részére is, akik a sportiskolai kerettanterv tekintetében nem megfelelő sporttevékenység, illetve sportbéli fejlődés miatt a sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásban nem vehetnek részt. (3) A sportiskolai kerettanterv alapján végzett oktatásba az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek. (4) A sportiskola működéséhez szükséges - a sportegyesülettel, valamint az adott sportág szakszövetségével kötött megállapodás alapján nem fedezett - többletköltségeket a fenntartónak kell biztosítania.”
A sportiskolai képzés iránt az első pillanattól kezdve óriási az érdeklődés. A kerületi és fővárosi tendenciákkal ellentétben tanulólétszámunk nő, a sportiskolai osztályokba a túljelentkezés 180200 %-os. A tervezett kettő helyett 2008/2009-ben és 2009/2010-ben is három első osztályt indíthattunk, magas létszámokkal. A sportiskolai képzésben részt vevő tanulók után 2008-ban 1.880.000 Ft, 2009-ben 3.180.000 Ft normatív támogatást, ezen felül 1.200.000 Ft pályázati támogatást nyertünk el a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettől.
2.2.
Tizenkét évfolyamos képzés
A NUPI-NUSI sportiskolai koncepciója 12 évfolyamos képzésre készült. A létszámarányos támogatás mind a 12 évfolyamra igényelhető. A 12 évfolyamos képzéssel biztosítható a magas szinten sportoló tanulók versenyzői és tanulói életútjának érettségiig való védelme és támogatása. „Az élsportolói képzést folytató gimnáziumokban a tanítás-tanulás rendje teljes mértékben összehangolódik a sportágak edzésrendjével. A tanulástervezés, a tanulásirányítás és a nevelésoktatás módszertana is az órán történő személyiség- és képességfejlesztésre koncentrál. (…) Az iskola pedagógiai alapelveiben rögzíti a testnevelés és a sport kiemelt szerepét, napi praxisában összehangolja a közismereti tantárgyak és az élsport követelményeit. (…) Az ilyen típusú intézmények számára az élsportolói osztályba járó tanulók után a speciális egyéni fejlesztések miatt kiegészítő normatíva bevezetését terveznénk a központi költségvetés terhére.”1 1
Lehmann László: Sportiskolai rendszer szakmai koncepciója, kézirat, NUPI
25
A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete 85/2008 (II.27.) határozatának 13. pontjában úgy határozott, hogy „meg kell vizsgálni évfolyamonként 1 középiskolai sport osztály indításának lehetőségét és feltételeit a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában.” A 461/2009 (XI.25.) határozattal a Képviselő-testület úgy döntött, hogy „a 2010. évben az oktatási-nevelési ágazatban új önként vállalt feladatot nem vállal, ezért a 85/2008. (II.27.) számú határozatának 13. pontjában foglaltak végrehajtását 2012. augusztus 31-ig felfüggeszti”. A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Művelődési Ügyosztály vezetőjének 09771/2009 iktatószámú levele alapján „a középiskolai osztály bevezetése a 2011/2012 tanév helyett a 2012/2013 tanévben várható”. Az iskolaépület férőhelyeit figyelembe véve a tizenkét évfolyamos sportiskolai képzés akkor indítható be, amennyiben csak két párhuzamos első osztályt indítunk. Ez a megnövekedett jelentkezői létszámot és a jelenleg évenként kb. 100 fős körzetlistát figyelembe véve lehetetlennek látszik. Mivel a 11/1994 MKM rendelet 39/J § (2) alapján a sportiskolai osztályok kötelező felvételi feladatokat nem láthatnak el, célszerű az iskola körzethatárait úgy módosítani, hogy az egy körzetes (emelt szintű ének-zenei) osztály fogadni tudja a tanköteleseket. A földrajzi adottságokat – és a 2008/2009-ben beindított különbusz-szolgáltatás sikerét – figyelembe véve javaslom, hogy az iskola körzetét a Százados út és térsége utcáiból jelölje ki a fenntartó Önkormányzat (Kb. 40-50 tanköteles/tanév). Ez azért is célszerű, mert a Százados út térségében más kerületi fenntartású általános iskola nem található. A jelenleg iskolánkhoz tartozó, de más kerületi iskolákhoz is közel lévő Tisztviselőtelep, Kolónia, Orczy-negyed utcáinak tanköteleseit a Losonci téri és a Práter utcai iskola el tudja látni (különös tekintettel arra, hogy ezen iskolák jelenleg nem teljes kihasználtsággal működnek). A felsorolt területek szociokulturális háttere összességében a kerületi átlagot meghaladó, így a körzetmódosításnak jogszabályi akadálya vélhetően nincs. A sportiskolai képzés 12 évfolyamossá szélesítése anyagi többletterhet ró a fenntartóra (amelyet mérsékel a megnövekedett tanulócsoport-arányos állami normatíva valamint a NUSI-UPI-tól érkező sportiskolai támogatás), ugyanakkor a következő előnyökkel kecsegtet: a Vajda iskola már meglévő és a döntéstől várhatóan növekedő, kerületen kívül is ható presztízse és vonzereje megállíthatja, vagy legalábbis mérsékelheti a józsefvárosi tankötelesek kerületből való elvándorlását. Józsefváros közoktatásának presztízse, elfogadottsága nőne A fentiek hatásaként a kerület iskoláiban tapasztalható negatív irányú szociokulturális változások csökkenthetők A sportiskolai képzés körzeten kívülisége miatt a kerület más, létszámgondokkal küzdő iskoláinak körzete a Vajda jelenlegi körzetének rovására növelhető A fentiek hatására nemcsak a Vajda, de más kerületi iskolák kihasználtsága is javulhat. A fenntartó ismeri a 2008-as iskolaátszervezések előtt készült hatástanulmányok negatív szcenárióját a kerületi iskolarendszer leépülésére és színvonalesésére, az iskolabezárási spirál fenyegetésére vonatkozóan. A 12 évfolyamos sportiskolai képzés bevezetése, ha úgy tetszik az „elitképzés” felvállalása, az egyik – ha nem az egyetlen – lehetőség ennek a kedvezőtlen folyamatnak a megállítására. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az elitiskola kifejezés a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola vonatkozásában most és a jövőben is kizárólag a képzés és soha nem a kiválasztás alapján állhatja meg a helyét. Az ének-zenei osztály továbbra is körzetes feladatokat látna el, a sportiskolai képzés kiválasztási elve pedig kizárólag a jogszabályban meghatározott sport-alkalmassági vizsga. 26
A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv tantárgyi rendszere és heti óraszámai 1-12. évfolyamra Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom
1. 2. 3. 4. 8
8
8
Első idegen nyelv
5.
6.
7.
8.
9.
4
4
4
4
4
4
4
3
3
4
4
3
3
3
3
3
3
3
4
4
2,5
3
3
3
4
Történelem Természet-,környezetismeret
4 1,5
1
1
1
11. 12.
7
Második idegen nyelv Matematika
10.
1
2
Biológia, egészségtan
4
3
3
3
3
3
4
1,5 1,5
3
3
3
3
3
1
2
2
2
1 1
1 1,5
Fizika
1,5 1,5
1,5
1,5
Kémia
1,5 1,5
2
2
2 1,5
2
2
1
1
1
1 1
Földrajz Ének-zene-ritmus
1
1
1
1
1
1,5
Vizuális kultúra
1
1
1
1
1
1
1 1,5
1
0,5
1
1
1
1
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
1
1
1
1
1
Testnevelés
3
3
3
3
2
2
2
2
2
0,5 0,5 0,5
0,5
Osztályfőnöki óra
0,5
1
2
2
2
0,5 0,5
1
4
4
Érettségi előkészítő Tantervi modulok Sportismeretek
1
Sportági ismeretek
1 0,5
0,5
Sportpszichológia
1
Sporttörténet Küzdelem és játék
1 1
1
1
1
Tanulásmódszertan
1
1 0,5
0,5
0,5
Emberismeret, etika
0,5
0,5
Művelődéstörténet
1
Társadalomismeret
1
Kötelező óra Szabadon tervezhető óra
20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 27,5 27,5 30 2
2
2
27
2
3
3
4
4
4
4
4
30 4
2.3.
A középiskolai osztály indításának személyi feltételei
TÖBBLET ÁLLÁSHELYEK Kt. 52§ (3) (7) alapján – évfolyamonként 1 középiskolai osztállyal számolva 9.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795 10.évfolyam összóraszám: 39,5 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 1,795 11.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18 12.évfolyam összóraszám: 48 – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) = 2,18 + a bevezetés első évétől 1 KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTESI álláshely ÖSSZESEN: 175 óra – álláshelyre vetítve (heti kötelező óra: 22) + igh. = 8,95 álláshely CSÖKKENTHETŐ ÁLLÁSHELYEK évfolyamonként 2 első osztály indításával számolva 2012/13-tól évenként 2 álláshely (osztálytanító+napközis nevelő) LÉTSZÁM-IGÉNY EGYENLEGE 2012/13 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17 ÖSSZESEN
1 (igh) + 1,8 – 2 = 0,8 álláshely 1,8 – 2 = -0,2 álláshely 2,2- 2 = 0,2 álláshely 2,2-2= 0,2 álláshely nincs változás 1 álláshely
PEDAGÓGUSOK VÉGZETTSÉGE Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket tudják oktatni: Angol nyelv , Biológia*, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Emberismeret, etika, Ének-zene-ritmus, Földrajz*, Informatika*, Magyar nyelv és irodalom, Művelődéstörténet, Német nyelv, Német nyelv, Olasz nyelv, Sportági ismeretek, Sportismeretek, Sporttörténet, Tanulásmódszertan, Társadalomismeret, Testnevelés, Történelem, Vizuális kultúra *= képzettség megszerzése folyamatban Jelenlegi munkatársaink a Kt. alapján az alábbi műveltségterületeket nem tudják oktatni: Matematika*, Fizika*, Kémia, Sportpszichológia (heti 1 óra, óraadóval kiváltható) *= A várható nyugállományba vonulási terveket figyelembe véve egy matematika-fizika szakos kollégánk helyett egyetemi végzettségű matematika-fizika szakos kollégát alkalmazunk
2.4.
A középiskolai osztály indításának tárgyi feltételei
ELSŐ ÉVTŐL SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK - díszterem kialakítása a jelenlegi III. emeleti tornateremből - sportudvar fölé fűthető sátor vagy könnyűszerkezetes csarnok kialakítása (tornatermi kapacitás-bővítés kiváltására)* - nyelvi labor kialakítása 28
*= A beruházás üzemeltetői lízing-konstrukcióban is megoldható az iskolaidőn kívüli bérbeadási jog átruházásával, vagy kiadással (a saját bevétel növelésével) költséghatékonnyá tehető. FELMENŐ RENDSZERBEN SZÜKSÉGES BERUHÁZÁSOK 2012/13-as tanévtől évente
-
1 tanterem felújítása (1db bejárati ajtó és 4 db ablak mázolása (nagyon minimális javítással), 160 cm magas olajlábazat festése, teljes falfelület diszperziós festése, meglévő padlóburkolat kiváltása greslap burkolatra, munkadíj) - középiskolai korcsoportnak megfelelő tanulóbútorok 1 tanteremre (18 asztal, 36 szék, 1 szekrény, 1 tanári asztal, 1 tanári szék, 1 tábla) - ruhatároló szekrény egy osztályra A testnevelés tanításának megnövekedett eszközigényét a sportiskolai támogatás normatív összegéből az intézmény biztosítja.
2.5. Központi és sportiskolai normatív támogatások alakulása a képzés megváltoztatása esetén A 12 évfolyamos sportiskolai képzés terveim szerint a központi állami támogatás növelésének négy módját ötvözi: - tanulócsoportok számának növelése - tanulócsoportok létszámának növelése (a Kt-ben meghatározott mértékig) - az 1-4. évfolyamos képzés kiváltása 9-12. évfolyamos képzéssel, ahol az állami normatívahozzájárulás fajlagosan nagyobb - sportiskolai támogatás (jelenleg 30000 Ft/fő/tanév) kiterjesztése 8 helyett 12 évfolyamra Indított osztályok száma felmenő rendszerben Évfolyam 2010/2011 2011/2012 1 3 2 2 3 3 3 3 3 4 2 3 5 2 2 6 2 2 7 3 2 8 3 3 9 0 1 10 0 0 11 0 0 12 0 0 ÖSSZESEN 21 21
2012/2013 2 2 3 3 3 2 2 2 1 1 0 0 21
2013/2014 2 2 2 3 3 3 2 2 1 1 1 0 22
2014/2015 2 2 2 2 3 3 3 2 1 1 1 1 23
Jelen pályázati időszak terveinek nem tárgya, de meggondolandónak tartom 2016/2017-től érettségi utáni szakképzésben középfokú sportedzői OKJ-s képzés beindításait, a Ferencvárosi Torna Club szakosztályaival együttműködve.
29
„Egyetlen szervezet sem támaszkodhat zsenikre, mert azokból kevés van és megbízhatatlanok. Egy szervezet erejének az a próbája, hogy többet tud-e felszínre hozni egy közönséges földi halandóból, mint amire az képesnek látszik, előhívja-e rejtett energiáit, hogy azzal másokat is segítsen képességeik kibontakoztatásában. Egy szervezet célja, hogy átlagos embereket átlagon felüli tettekre tegyen képessé.” /Peter Ferdinand Drucker/ Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni, hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani a felelősséget. /Ted Williams/
„HÁLÓZATOSSÁG, HATÁSKÖR, HIVATAL” SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 1. Hatáskörök Alapvetően nem kívánok módosítani a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott állapotokon. Az iskolavezetés továbbra is az igazgatóból és két – a középiskolai feladatok ellátása esetén: három – helyetteséből állna. Az igazgatóhelyettesek továbbra is a lineáris vezetési modell szerint látnák el feladatukat.
ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES 5-8. évfolyam szakmai munkája Helyettesítés elrendelése Tanórán kívüli foglalkozások munkája Nyolcadik osztályosok továbbtanulása Kirándulások, táborok, rendezvények Erdei iskolai foglakozások szervezése Iskolai drogmegelőzés Képesség-kibontakoztató felkészítések szervezése Túlóra-elszámolás Ügyeleti beosztás elkészítése Kapcsolattartás szakmai szolgáltató szervezetekkel
MÁSODIK (ÁLTALÁNOS ISKOLAI) IGAZGATÓHELYETTES 1-4. évfolyam szakmai munkája Napközi otthon szakmai munkája Első osztályosok beiskolázása Gyermekvédelmi ügyek Tankönyv-rendelés és – ellátás Fejlesztő foglalkozások megszervezése Etnikai foglalkozások megszervezése Tanulóbalesetek nyilvántartása Statisztikák elkészítése Kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval és a szakértői bizottságokkal
KÖZÉPISKOLAI IGAZGATÓHELYETTES 9-12. évfolyam szakmai munkája Középiskolai felvételi Sportiskolai ügyek Fakultációs oktatás megszervezése Pályaorientáció tevékenység koordinálása Vizsgák megszervezése, felügyelete Minőségbiztosítás, iskolamarketing Szaktárgyi tanulmányi versenyek koordinálása Kapcsolattartás a diákönkormányzattal Kapcsolattartás a sportegyesületekkel Külföldi kapcsolatok
Nem kívánok változtatni a munkaközösségek rendszerén sem. Az iskola kibővített vezetőségét a továbbiakban is az iskolavezetés, a közalkalmazotti tanács tagjai, a reprezentatív szakszervezet(ek) képviselő(i), a diákönkormányzat pedagógus segítője, a gyermekvédelmi felelős(ök) és a munkaközösségek vezetői adják majd. Elképzeléseim szerint a vezetőség személyi összetétele így nézne ki: Szabóné Szél Julianna – általános igazgatóhelyettes a 5-8. évfolyam, Léhnert Béláné második igazgatóhelyettes az 1-4. évfolyam és a
30
napközi munkáját irányítaná. A középiskolai igazgatóhelyettes pozíció betöltésére 2011-ben pályázati úton kerülhet sor. A munkaközösség-vezetők megválasztásában a munkaközösségek, a felelősök megválasztásában a tantestület véleményét messzemenőkig figyelembe veszem. A jelenlegi munkaközösség-vezetők megbízatása 2010. augusztus 31-ig szól, a 2010/2011-es tanév elején a munkaközösségek új vezetőket választanak. A diákönkormányzatot segítő pedagógus személye ugyanekkor belső pályázati úton kerül majd kiválasztásra.
2. Személyi kérdések A meglévő státuszok mellé szeretnék jóváhagyatni a fenntartó önkormányzattal további hármat. Mint a pedagógiai célok és elképzelések között már jeleztem, égető szükségünk lenne egy fő teljes állású pszichológusra, egy fő pedagógus asszisztensre és a gimnáziumi képzés beindítása esetén további egy fő adminisztrátorra. A Nevelési Tanácsadó pszichológusának heti kétnapos iskolai tevékenysége beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Munkája, ismertsége, elfogadottsága még nagyobb lehetne, ha több időt töltene iskolánkban, s valóban „vajdás” lenne. Éppen ezért szorgalmazom az iskolapszichológusi státusz bevezetését a mentális és beilleszkedési gondoktól sújtott tanulóink és a munkájuk során egyre nagyobb pszichés kihívásokkal szembesülő kollégáink segítésére. Mivel a gyermekvédelmi munka igazából csak a tanulókkal való napi pedagógiai kapcsolat megléte esetén hatékony, 2005. szeptemberétől megjelenő teljes gyermekvédelmi felelősi státuszt is két kolléga között osztottam fel. Egyikük az étkezéstérítési és egyéb adminisztratív tevékenységet végzi, mellette félállásban egy szociálpedagógus végzettségű kolléga feladata a családlátogatás, iskolakerülő gyerekek megkeresése stb. A pedagógus asszisztensek délelőtti, illetve délutáni műszakban dolgoznának, hogy mind a tanórák, mind a napközis foglalkozások munkáját segíteni tudják. Munkakörük tartalmazná a tanulók hajnali ügyeletét (iskolanyitástól 7.30-ig), a délelőtti uszodai, fogászati és egyéb kíséréseket, udvari és ebédlői ügyeletet, illetve a délutáni (színház, játszóház, stb.) kíséréseket és a tanulókat szállító buszon ellátott pedagógiai felügyeletet. Ezt a tevékenységet egészíti ki a pedagógusok tanórai illetve napköziben végzett munkájának alkalmi segítése. Az (esetlegesen csak félállású) adminisztrátor az iskolatitkár illetve a pénzügyi ügyintéző tanulókkal kapcsolatos feladatainak egy részét vállalná át (tanulóbiztosítás, diákigazolvány, elsősegélynyújtás, iskolalátogatási és egyéb igazolások kiállítása, ebédjegyek kiosztása stb.), illetve az iskolatitkár munkaidejének lejárta után ellátná a titkársági teendőket. Meggyőződésem, hogy Józsefváros közoktatásának egyik legnagyobb értékét azok a pedagógusegyéniségek jelentik, akik évtizedeken keresztül e kerületben fejtik ki oktató-nevelő tevékenységüket. Mindig különösen jóleső érzés őket köszönteni jubileumi jutalmuk vagy józsefvárosi törzsgárdatagságuk alkalmából. Megbecsülésük, kerületben tartásuk kulcsfontosságú. Továbbra is kezdeményezem, hogy a fenntartó adjon lehetőséget a Kjt 71§ (1) és (2) bekezdése alapján a legkiválóbb, kerületünkben legalább 10 éve pedagógusként dolgozó kollégák tanácsosi illetve főtanácsosi kinevezésére. Nyilván nem véletlen, hogy testületünkben magas azoknak a száma, akik már részesültek külső elismerésben. Továbbra is hatékonyan szeretnék azért „lobbizni”, hogy minél több vajdás pedagógus részesüljön kerületi, fővárosi vagy országos kitüntetésben.
31
Díjazó Köztársasági Elnök Oktatási Miniszter Pannon Példakép Alapítvány Vállalkozók Országos Szövetsége Apáczai Könyvkiadó Budapesti Pedagógusok Szakmai Szervezete Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefváros Polgármestere Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Önkormányzat Józsefvárosi Önkormányzat
Díj Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt Karácsony Sándor-díj Példakép-díj Területi Prima-díj Zenit ’41 Apáczai Diploma Díj arany fokozat Elismerő Oklevél
Díjazott Nékám Róbertné
Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Polgármesteri Dicséret Józsefvárosi Gyermekekért Józsefvárosi Gyermekekért JÓ SPORT JÓ SPORT
Gosztonyi László Farkas Géza Janó Albertné Léhnert Béláné Szabóné Szél Julianna Belényesyné Gál Éva Gyöngy Józsefné Györgyné Szabó Ildikó Szalontai Sándorné Dudás Fabiola Borka Gábor Szilas György
Takács Leonóra Szontagh Pál Szontagh Pál Szontagh Pál Janó Albertné
Ezt kiegészítendő honosítottuk meg a tanulói Vajda-díj mintájára a dolgozói Vajda-díjat. Ezt a dolgozók szavazatai alapján kapják az arra legérdemesebbek. 2006 2007 2008 2009
Janó Albertné Szabóné Szél Julianna Borka Gábor Lukácsi István
32
14.sz. ábra: Szerkezeti ábra 8 évfolyamos iskolára
33
15. sz. ábra: Szerkezeti ábra 12 évfolyamos iskolára
34
3. Információáramlás Az elmúlt években sokat dolgoztunk azon, hogy hatékonyabbá váljon az intézményen belüli információáramlás, de ez az a terület, ahol mindig van tenni- és javítanivaló. A tanári szobában elhelyezett irattartó fakkokat és hirdetőtáblákat ma már kiegészíti a belső e-mailes levelezőlista, amelyet egyre több kolléga használ. Naprakész és informatív az intézmény internetes honlapja is. Az elektronikus vagy írásos információcsere ugyanakkor nem helyettesítheti a személyes kommunikációt. Ennek fenntartása érdekében minden héten egyszer – előre rögzített állandó időpontban – vezetőségi értekezletet, minden hónapban legalább egyszer – előre rögzített időpontban – kibővített vezetőségi megbeszélést, minden negyedévben legalább egyszer – előre rögzített időpontban – tantestületi értekezletet kívánok szervezni. Szeretném az irodai használatú számítógépeket hálózatba kapcsoltatni és olyan – eltérő hozzáférési jogosultságokat megkülönböztetni képes – iktatási, tanuló-nyilvántartási és munkaügyi szoftvereket beszerezni, amelyek hatékonyabbá képesek tenni a vezetők, beosztott pedagógusok és az adminisztratív dolgozók munkáját. A jogszabályi feltételek megléte esetén meggondolandó az úgynevezett e-napló bevezetése is, de ez csak akkor válhat gyakorlattá, ha bevezetésével párhuzamosan a papíralapú adminisztrációs terhek érezhetően csökkennek. Egy átfogó tanügy-igazgatási szoftver (e-napló) beszerzése, amely a tanuló-nyilvántartástól az értékelésig, a statisztikai adatszolgáltatástól a munkaidő-nyilvántartásig egyetlen áttekinthető adatbázist képezne, megközelítőleg 2 millió forintos beruházás. Ennek megvalósítása csak fenntartói támogatással képzelhető el – esetleg a kerület többi iskolájában egy időben, nagybani kedvezményt igénybe véve. A tantestületi levelezőlista sikerét alapul véve be szeretnék vezetni egy tanulói-szülői elektronikus hírlevelet is, ahol a naprakész információk azonnal megtalálhatják partnereinket. A hírlevél tartalmát automatikusan megjelenítenénk az iskola honlapján is. Ugyancsak szeretném – a szülők adminisztrációs terheit megkönnyítendő – az iskola honlapján megjeleníteni az összes letölthető űrlapot, melyekkel a szülők az intézmény felé fordulhatnak (tankönyv-támogatási űrlap, beiratkozási és gyermekjóléti nyomtatványok, kérvény-formátumok stb.). Ez nemcsak kényelmesebbé tenné az iskola kommunikációját, de a fénymásolási költségeket is csökkentené.
4. Kiszámíthatóság Mindennapjainkban egyre többször találkozunk bizonytalansággal szakmai, egzisztenciális, morális kérdésekben. Ennek ellenére továbbra is szeretném a Vajda Péter Általános Iskolát a biztonság és a kiszámíthatóság szigeteként megőrizni. A külső hatásoktól természetesen nem zárkózhatunk el – ez nem is lenne helyes egy közintézmény esetében –, de vezetőként minden erőmmel azon leszek, hogy indulati hullámzások, hirtelen irányváltások, szükségtelen improvizációk ne nehezítsék a közös munkát. A lelkesedés és az elkötelezettség is indulat: ebben az értelemben magam is indulatos ember vagyok. Szangvinikus alaptermészetemet ugyanakkor eddig is igyekeztem – és további vezetői megbízatásom esetén még inkább igyekszem – az értelmes fegyelem korlátai közé szorítani.
35
A tervezésben éppúgy, mint az ellenőrzésben előzetes program alapján, kiszámítható elvárások mentén kívánom vezetői feladataimat ellátni. Ugyanezt a tervszerűséget, kiszámíthatóságot és átláthatóságot ugyanakkor minden beosztottamtól is elvárom.
5. Munkafegyelem A munkafegyelem, a munkakezdés és –végzés pontos időpontjának betartatása, az adminisztrációs fegyelem megkövetelése, valamint ezek megszegésének szankcionálása az egyik legnépszerűtlenebb és legnehezebb vezetői feladat. Mégis fontos: az iskola dolgozóinak fegyelmezett munkavégzésén gyermeki sorsok, adott esetben életek múlhatnak, arról nem is beszélve, hogy az iskolai dolgozók munkavégzésük minőségével és pontosságával is nevelnek. A már említett kiszámítható és átlátható ellenőrzési szisztéma keretein belül vezetőtársaimmal együtt kiemelt hangsúlyt fogok fordítani a pontos megjelenésre, a helyettesítések szakszerű ellátására valamint az óraközi szünetekben a folyosóügyeletesi teendők maradéktalan ellátására. (Külön megoldandó feladat a dohányzó kollégák folyosóügyeletesi munkája, ők cigarettaszünet erejéig sem hagyhatják el ügyeletesi helyüket, csak abban az esetben, ha ezt egy kollégájuk átvállalta tőlük. Ennek eseti megszervezése a kollégák feladata, az ügyelet ellátásának felelőssége a beosztott ügyeletes pedagógust terheli). Az óraközi szünetekben egyetlen folyosószakasz sem maradhat pedagógiai felügyelet nélkül, így a testnevelőknek meg kell oldaniuk a hátsó lépcsőházban lévő alagsori zsibongó és az öltözőfolyosó együttes felügyeletét is. A felső tornaterem mellett a III. emeleten tanító pedagógusok tartanak ügyeletet. A vagyonműködtetési dolgozók kiemelt feladata a gyermek- és partnerközpontú magatartás, az oktató-nevelő intézmény működtetési sajátosságainak megértése. A takarító- és karbantartó személyzettől elvárom a rongálásokra való azonnali reagálást, lehetőség szerint a rongálások mielőbbi eltüntetését, mert nemcsak a jó, de a rossz példa is ragadós, az összefirkált falra, a szemetes folyosóra olyanok is firkálnak, vagy szemetelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutna. Ezeknek a feladatoknak az észrevétele és a munkák megszervezése, elrendelése – felsőbb utasítás nélkül is – a gondnok feladata. Az intézmény gondnoka saját hatáskörében felelősséggel tartozik azért, hogy az iskola működése zavartalan legyen, a technikai személyzet munkáját elsődlegesen ellenőrizze, az igazgatót napi rendszerességgel a folyó ügyekről tájékoztassa. Napjainkban különös felelősség hárul a portaszolgálatot ellátó munkatársakra, hogy se gyerek tanulóidőben ki-, se illetéktelen felnőtt az iskolába be ne jusson. A portaszolgálati helyet még a legszükségesebb esetekben is csak helyettesítéssel szabad elhagyni.
6. Továbbképzések A hétévenként továbbképzés hatálya alá tartozó, az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló, határozott vagy határozatlan időre kinevezett pedagógus munkakörben dolgozók (ide értve a kisgyermekük nevelése miatt fizetés nélküli szabadságon lévőket is) jogosultak a továbbképzésre biztosított központi támogatásra, bár ennek fedezetét a 2010-es költségvetés nem tartalmazza. A hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább 120 órai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésével valósul meg. Személyes pályám is mutatja, milyen fontosnak tartom a pedagógusok állandó önképzését. Az iskola elfogadott továbbképzési tervét 2013-as lejáratáig természetesen érvényesnek tekintem. A továbbképzésekre is igaz ugyanakkor, hogy nem mehetnek az alapfeladat ellátásának rovására. Az eddigiekhez hasonlóan nagy szerepet szánok a módszertani, pszichológiai, fejlesztőpedagógiai
36
képzéseknek, melyek gyakorlati hasznosítását és a tantestületen belüli multiplikálását minden kollégától elvárom. A továbbképzésbe való bekapcsolódás lehetséges módjai: - a pedagógus írásos jelentkezése alapján a munkáltató által engedélyezett formában - a pedagógus önkéntes részvétele alapján - a munkáltató elrendelése alapján A továbbképzési programot és évenként a beiskolázási tervet a közalkalmazotti tanács véleményének figyelembe vételével a nevelőtestület fogadja el. A beiskolázásra vonatkozó intézményi prioritások: - középiskolai tanári végzettséget adó kiegészítő mesterképzések - szakvizsgát adó képzések - integrált nevelést segítő módszertani továbbképzések - fejlesztő pedagógiai továbbképzések - környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzések (ökoiskola) - informatikai képzések A beiskolázásra vonatkozó személyi prioritások: - hétévenkénti továbbképzési kötelezettség teljesítése - megkezdett tanulmányok befejezése A beiskolázásra vonatkozó szervezési prioritások: - munkaidőn kívül szervezett továbbképzések - közös tantestületi továbbképzések
7. Óra- és teremrend-szervezési kérdések A gyakorlatban is érvényesíteni kívánom azt a pedagógiai alapelvet, hogy az órarend készítésénél a tanulók szempontjai a döntőek, az órarend-készítés kiemelt szempontjai a folyamatos pedagógiai ráhatás, a változatosság és az egyenletes terhelés követelménye. Csak ez után lehet érvényesíteni a pedagógus kényelmi szempontjait. Mindez nem érinti a kollektív szerződés mellékletében biztosított órarendi szabadnapokat. Célszerűnek látom a 2005/2006-ban bevezetett állandó osztálytermi rendszert az alapozó szakasz, a 6. évfolyam végéig, amit csak 7-8. évfolyamon – a fejlesztő szakaszban – vált fel a szaktantermi rendszer. A középiskola bevezetése esetén az alsó tagozatos tantermek a földszinten és az I. emeleten, a felső tagozatos osztálytermek a II. emeleten, a középiskolai osztálytermek a III. emeleten kerülnének kialakításra, a szaktantermeket az 5-12. évfolyamosok közösen használhatnák. A minél hatékonyabb terembeosztás természetszerűleg azt is jelenti, hogy bizonyos szokásjogok sérülhetnek: nem tanárokhoz, hanem műveltségterületekhez kötődnek majd a szaktantermek, s előfordulhat, hogy pl. a biológia, kémia, fizika, történelem stb. szakos kolléga osztályfőnöki óráit vagy másik szakjának óráit nem a „saját” termében tartja. A jelenlegi két interaktív tábla mellé továbbiak beszerzését tervezem, de csak abban az esetben, ha a jelenlegi eszközpark hatékony kihasználtságáról meggyőződtem.
37
8. Mérés, értékelés, minőségbiztosítás Ez a munka csak akkor lehet hatékony, ha közösen végezzük és nagyon odafigyelünk az eredmény ismeretében a visszacsatolásra is. Évek óta hatékonyan működő pedagógiai minőségirányítási team dolgozik iskolánkban, tevékenységüket az Intézményi Minőségirányítási Program szabályozza. Az iskolai minőségbiztosításnak szervesen kell illeszkednie a Józsefvárosi Önkormányzat Közoktatási Minőségirányítási Programjához valamint az Oktatási Hivatal által szervezett országos mérésekhez. Hogy munkánk nem hiábavaló, azt nemcsak a partneri elégedettségmérések eredményei, a külső szervezésű mérések is igazolják, hanem az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2009-es teljesítménymotivációs pályázatán elért sikerünk is. 16. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények az országos átlageredmények százalékában (8. évfolyamos kompetenciamérések)
17. sz. ábra: Vajdás mérési eredmények a kerületi természettudományi mérésen
38
9. PR, iskolamarketing 9.1.
Public Relations
A Public Relations célja: Megbízható, korrekt információk nyújtása (rendszeresen) A marketing tevékenység támogatása Kapcsolatok teremtése a szülőkkel, gyermekekkel, külső partnerekkel Közvélemény gondozása Az iskola tanulólétszámának növelése szempontjából fontos szerepe van a leendő szülőkkel és leendő diákokkal való személyes kapcsolatnak. Erre az iskolán belül és a kerület óvodáiban is lehetőség nyílik. 9.1.1. Óvodai szülői értekezletek A beiskolázással kapcsolatos munka részét képezi, hogy a kerület óvodáit meglátogassuk és tájékoztassuk a megjelent szülőket az iskoláról, az induló első osztályokról, és a szülőket foglalkoztató kérdésekről. Fontos hogy az óvodákkal folyamatos szakmai kapcsolatot alakítsunk ki, segítve ezzel az átmenetet az óvoda és az iskola között. Óvodapedagógus kollégáinknak érezniük kell: nemcsak „beszállítóként” fontosak számunkra, de egyenrangú és alapvetően fontos szakmai partnernek tekintjük őket oktató-nevelő munkánkban. A beiskolázási adatok azt bizonyítják, hogy az iskolának kerületszerte jó híre van, hiszen sok a körzeten kívüli kerületi tanulónk. A tanulólétszám növelésének vagy legalábbis megtartásának kulcsa tehát nem az ő bevonásuk iskolamarketing tevékenységünkbe – ami működő gyakorlat – hanem a körzetünkbe tartozó gyermekek „megtartása”. Ehhez a környező óvodákkal, óvodásokkal és szüleikkel még intenzívebb kapcsolatra kell törekednünk. 9.1.2. Iskolai nyílt nap, szülői fórum Iskolánkban hagyomány minden tanévben többször meghívni a szülőket, hogy megismerkedjenek a pedagógusok és gyermekeik iskolai munkájával. Sajnálatos tapasztalat hogy egyre kevesebb szülő érdeklődik ez iránt a lehetőség iránt, a szülői fórumra pedig szinte senki nem jön el. A nyílt napot ennek ellenére fontosnak és folytatandónak tartom, hisz az iskolának demonstrálnia kell nyitottságát a külvilág felé. 9.1.3. Ovi-suli, zene-ovi, tesi-ovi Az iskola-előkészítő foglalkozások nemcsak népszerűek a gyerekek és a szülők körében, nemcsak jó hírverést biztosítanak az iskolának, de szakmailag is hasznosak. A gyerekek ismerősként, jó kedvűen lépnek be szeptemberben az iskolába, szívesen keresik fel a megismert tanítót, szaktanárt. Ezt a hagyományt mindenképpen folytatnunk kell. Megőrizendő az elmúlt években kialakult családi napok hagyománya, ami egy tematikus játszóház típusú program a beiskolázás időszakában.
9.2.
Iskolamarketing
9.2.1. Személyes kontaktus Bárki kerül kapcsolatba az iskolával, legyen az hivatalos személy, szülő, gyerek vagy érdeklődő, úgy kell távoznia, hogy választ kapott a kérdésére, segítettek neki és udvariasak voltak vele. Ez sokszor nem könnyű, hiszen meg kell védenünk az igazunkat, nem szabad engedni az elveinkből, de meg kell próbálni megértetni a kívülállókkal, hogy mit miért csinálunk. Ehhez persze ezt nekünk is pontosan tudnunk kell!
39
9.2.2. Médiajelenlét Az elmúlt év gyakorlatának megfelelően igyekeznünk kell hírt adni magunkról a lehető legszélesebb fórumokon, hogy felfigyeljenek ránk. Az iskolák között kialakult versenyben fontos, hogy pozitív hangulatú üzenetekkel felhívjuk magunkra a figyelmet. Ebben a tevékenységben nagy tapasztalatot és jelentős sikerélményeket szereztünk az elmúlt években, amire biztosan építhetünk a jövőben is. 9.2.3. Rendezvényszervezés A legjobb iskolapropaganda a sikeres, jól előkészített, profi módon lebonyolított, sok embert megmozgató rendezvény. Jó példái ennek a 2009-ben megrendezett ünnepi iskolahét, gálaműsor, vendégfogadás, könyvkiadás. A hagyományainkat a kevésbé nagyszabású megmozdulások terén is fenn kell tartanunk: Rezső téri Karácsonyi hangulatkeltés, óvodás sorverseny, tisztviselőtelepi Vajda-futás, Ilyenek vagyunk-gála, Pünkösdőlő néptáncest. Az eddiginél jobban oda kell figyelni arra, hogy a tanórán kívüli programok ne mehessenek az oktató munka rovására. A programokat arányosan kell a tanévben elosztani, s ki kell jelölni „védett heteket” amikor kizárólag a tanításé a főszerep. A rendezvényszervezés szerencsés esetben „összeér” a pedagógiai munkával, jó példák erre az elmúlt időszak projekt-hetei és napjai, amelyeknek lezárásaként kerületi bemutatók, gálahangversenyek, sőt nyomtatott kiadványok is számot adtak munkánkról, eredményeinkről a szűkebb és tágabb társadalmi környezetnek, közvéleménynek. A kiemelt projektek mára megkerülhetetlen elemei lettek nevelőoktató munkánknak, amelyeket feltétlenül megtartandó hagyománynak tekintek.
40
„A minőség még sokáig megmarad, amikor az árat már rég elfelejtették” /Harry Gordon Selfridge/
„HÁTTÉR, HASZON, HATÉKONYSÁG” GAZDÁLKODÁS ÉS INTÉZMÉNYFENNTARTÁS A Képviselőtestület döntésének értelmében 2008. július 1-jétől intézményünk önállóan működő, de nem önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik tovább. Az önállóan működő és gazdálkodó Németh László Általános Iskola igazgatójával és gazdasági vezetőjével kapcsolatunk naprakész, harmonikus. Kidolgozásra és elfogadásra kerültek az egységes pénzügyi szabályzatok, FEUVEszabályzat. Intézményünk leltár-nyilvántartását átadtuk a Németh László Általános Iskolának. Az intézmény napi pénztári és gazdasági feladatait egy gazdasági ügyintéző és egy félállású adminisztrátor végzi. A gazdálkodásban teljes bizalmamat élvezi Kovács Imréné gazdasági ügyintéző, akinek munkáját félállású adminisztrátor segíti. A fenntartó költségvetése által szűkre szabott kereteken belül – az eddigiekhez hasonlóan – két fontos terület élvez prioritást: egyrészt az oktató-nevelő munkához elengedhetetlen beszerzések, másrészt (és nem másodsorban) a kiváló munka anyagi ösztönzése.
1. Létesítmény-fenntartás Nem halogatható sokáig a 2001-es felújításkor elkészített nem megfelelő minőségű III. emeleti válaszfal kijavítása. A kabinetrendszer által megkövetelt folyosói kabát- és ruhatároló rekeszek nem esztétikusak, építészetileg diszfunkcionálisak, vagyonvédelmileg nem megfelelőek. Kiváltásuk az ügyeleti terem ruhatárrá alakításával képzelhető el, ahol az osztályoknak külön-külön zárható kabát-tároló rekeszeket készítenének a karbantartók. Ez a terem ügyeleti funkcióját – valamint szükség szerint kiscsoportos oktatásra való használhatóságát – nem veszélyezteti. Felújított udvaraink körül szinte mindenütt elkorrodált, vagyonvédelmileg aggályos, balesetveszélyes kerítések vannak. Felújításuk szorító szükségszerűség. Szükség lenne a mellékhelyiségek folyamatos felújítására, energiatakarékos világítás (mozgásérzékelők) és öblítőrendszer (infraérzékelők) felszerelésére. A beruházás költségei az üzemeltetési költség csökkentésével ellensúlyozhatók. A VIII-IX. kerületi ÁNTSZ határozatban kötelezte intézményünket orvosi rendelőjének felújítására. A teljes felújítás költsége kb. 2.000.000 Ft, amire fedezettel egyelőre nem rendelkezünk. A legszükségesebb javításokat karbantartóink határidőre elvégezték. Ugyancsak nagy költség-megtakarítást jelentene a nyílászárók korszerűsítése. Műemlék-védelmi okokból erre az épület külső frontján nem kerülhet sor, de meg kell vizsgálni annak a műszaki és financiális lehetőségét, hogy a belső ablaktáblák modern, hőszigetelt műanyag nyílászárókra való felcserélése megoldható-e. A kisgyermekes és mozgáskorlátozott szülők, hozzátartozók segítésére az előkerti iskolafalon szeretnék elhelyeztetni egy kaputelefont, melyen a portai dolgozótól kérhetnek segítséget a rászorulók (pl. hogy
41
szóljon fel a gyerekkért a napközibe vagy segítsen felvinni a babakocsit). A műemléki épület teljes akadálymentesítése nem megoldható, de esetleg a sportudvaron keresztül biztosítható az akadálymentes bejutás az épületre (az erre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak). Sajnos a lépcsőházak akadálymentesítésének forrásigénye is óriási, ezért ez a következő öt évre nem fogalmazható meg reális célként. A gimnázium indításával kapcsolatban ismertetett modellszámítások alapján a bevezetés első négy évében a dologi ráfordítások összege 39.972.000 Ft + ÁFA, a külső támogatások várható többlete 37.446.000 Ft. A személyi juttatások többletigénye 4 év alatt összesen 5.563.200 Ft. A bevezetés négy évében a fenntartó többletköltsége tehát összesen 45.535.200 Ft, bevételi többlete 37.446.000 Ft, a bevezetés pénzügyi egyenlege 4 év alatt 8.089.200 Ft, átlagosan évi 2.022.300 Ft kiadási többlet. A többletkiadást ellensúlyozza a képzés tanulókat megtartó és bevonzó ereje valamint a beruházási többlet legnagyobb tételének, a sportudvar fölé építhető fűthető sátor esti és hétvégi kiadásának lehetősége, ami a tervezetben nem kalkulált többletbevételként jelentkezik. A tervezett felújítások során – pénzügyi lehetőségeink függvényében - a következő prioritási sorrendet állítom fel: 1.
III. emeleti leány öltöző hideg padlóburkolatának meleg burkolatra cserélése, öltözői vizesblokk kialakítása, előzetes tervezést igényel 2. III. emeleti tornatermi válaszfal bontása javítása 3. II. emeleti tantermi válaszfalak elbontása, főfalak helyreállítása, termek festése, padlóburkolása, tantermek közötti hangszigetelő válaszfal megépítése 4. Fűthető sátor vagy könnyűszerkezetes csarnok kialakítása a sportudvaron 5. Informatikai eszközpark folyamatos felújítása 6. Földszint D-i szárny tantermek, folyosó festése 7. Irodák, tanári szoba festése 8. Földszint É-i szárny tantermek, könyvtár festése, padlózat javítása 9. Vajda Péter és Delej utcai kerítés javítása, szükség szerint cseréje 10. Fűtési rendszer korszerűsítése (fenntartói döntést igényel) 11. Nyílászáró-korszerűsítés (fenntartói döntést igényel) 12. Klubszoba, kondicionáló terem kialakítása, életmód-folyosó fejlesztése a gondnoki lakásban
2. Működési költségek Józsefváros 2010-es költségvetése szerint a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában Iskolában az egy ellátottra jutó önkormányzati támogatás 435.000 Ft. Sajnos ez a kerületi átlaghoz képest felettébb alacsonynak mondható, az általános iskolák közül csak a Deák Diák Általános Iskola egy ellátottra eső működési költsége marad a Vajdáé alatt. A felettébb kedvezőtlen mutató még szomorúbb képet mutatna, ha az ellátottakhoz hozzászámítanánk a Józsefvárosi Zeneiskola szervezésében iskolaépületünkben tanuló szolfézscsoportokat és hangszeres zenét tanuló diákokat. Különösen érdekes tendencia, hogy az egy főre jutó támogatás nincs arányban – vagy éppen fordított arányban áll – az iskolák szakmai teljesítményével és népszerűségével. Ez az összefüggés – ha nem változik - elgondolkodtató és veszélyes tendenciákat vázol fel a jövőre nézve. A kedvezőtlen finanszírozási feltételének a javításáért – lehetőségeink szerint – mindent el kell követnünk, de ehhez a fenntartó Önkormányzat szándéka is kell.
42
18.sz.ábra: Egy tanulóra jutó önkormányzati támogatás (állami normatívák nélkül) a józsefvárosi iskolákban (ezer Ft)
Forrás:Józsefvárosi Önkormányzat 2010. évi költségvetési rendelete
3. Bérgazdálkodás 2007 óta a fenntartó önkormányzat hatályos rendeletei szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény alapján járó minimum összeghez képest a kerületi kollégák kerületi többletjuttatásban nem részesülnek. A konkrét összegénél nagyobb eszmei súlyt tulajdonítottam a „józsefvárosi pótléknak”, e határozott idejű kereset-kiegészítést roppant fontosnak, a kerülethez való kötődés és a minőségi munkaerő megtartása illetve idecsábítása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek tartottam. Évről évre reménykedünk benne, hogy a fenntartó lehetőségei idővel megengedik újbóli bevezetését. Ugyanígy kicsinek tűnő, de jelentős fenntartói gesztus volt az azóta megszűnt ruházati hozzájárulás, a szakkönyv hozzájárulás, a kedvezményes üdülési lehetőségek, a továbbképzési hozzájárulások. Remélem, hogy a Józsefvárosi Juttatási Szabályzat átdolgozásával visszaállíthatók ezek a juttatások. Köztudomású, hogy a közoktatási intézményvezető lehetőségei differenciált juttatások odaítélésében nagyon korlátozott, így a pedagógusok anyagi motivációja a kiemelkedő munkavégzésben csekély. Noha világért sem akarom a pedagóguspálya egyik – ha nem a – legfontosabb motivációs bázisát, a hivatástudatot lebecsülni, továbbra is minden lehetőséget meg kívánok ragadni, hogy a kiemelkedő munkavégzést az intézményi költségvetés jutalomkeretéből illetve megbízási díjakkal honoráljam.
4. Dologi kiadások Az energia költségek inflációt meghaladó növekedése miatt továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítanunk a működést nem veszélyeztető takarékosságra. A vezetőknek az egymással való kapcsolattartás és a folyamatos készenlét miatt továbbra is szükséges a mobiltelefon-költségeikhez való intézményi hozzájárulás. Ennek – a jelenlegi kollektív szerződésben szabályozott módon – leginkább költséghatékony formája a vezetők számának megfelelő csoportos előfizetés, mely az
43
egymás közti kapcsolattartás költségeit radikálisan csökkenti. Jelenlegi flottaszerződésünk magas felmondási költsége miatt az önkormányzati flottához való csatlakozásunk teljes körűen csak két éven túl lehetséges. Költséghatékonysága miatt a meglévő intézményi flottával párhuzamosan, hat előfizetéssel csatlakoztunk az önkormányzati flottához is 2010. márciusában. A fűtési rendszer korszerűsítésével és a nyílászárók cseréjével radikálisan csökkenthetők lennének a fűtési költségek is. Ugyanakkor állandó többletköltségként jelentkezik a modernizált konyha működtetése – a melegen tartó pult és az új gépek megnövekedett energiafogyasztást eredményeznek, a tisztítószerek költsége is megnőtt (pl. mosogatógép). A költségkímélő gazdálkodás hatással van az eszközök beszerzésére, vásárlására is. Kis értékű tárgyi eszközök beszerzésére csak a legszükségesebb esetben van lehetőségünk. A költségtakarékos gazdálkodás ugyanakkor nem mehet a szakmai munka rovására, ezért szükséges, hogy intézményünk továbbra is megrendelje, illetve megvegye az oktatáshoz, gazdálkodáshoz szükséges folyóiratokat, szaklapokat, biztosítsa az oktató-nevelő munkához és az adminisztrációhoz elengedhetetlenül szükséges irodaszereket, nyomtatványokat. Az intézmény ugyan mennyiségileg rendelkezik a szükséges minimális taneszközökkel, de elengedhetetlen informatikai eszközparkjának folyamatos felújítása illetve a szociális helyiségek folyamatos karbantartása, felújítása, víz- és áramtakarékos berendezések felszerelése (mozgásérzékelős villanykapcsoló és öblítő). Költségvetésünkben jelentős összeget tesz ki a karbantartási, javítási költség. Továbbra is tudatosítani kell az alkalmazottakban éppúgy, mint a tanulókban és a szülőkben, hogy vigyázzunk a berendezésekre, spóroljunk az energiaköltséggel. A szándékosan okozott kárt lehetőség szerint rá kell terhelni az elkövetőkre. Sajnos a karbantartásra is sok esetben igaz, hogy a toldozás-foldozás helyett egyszeri nagyobb beruházással az intézmény fenntartási költségei csökkenthetők lennének.
5. Ellátottak támogatása Az étkezési- és tankönyvtámogatást a helyi és magasabb szintű jogszabályok alapján igényeljük, számfejtjük és fizetjük ki. Remélhetően ennek a munkának egyre nagyobb része válik szabályozott automatizmussá, s egyre kisebb terhet jelent majd a gyermekvédelmi- és tankönyvfelelősöknek illetve az osztályfőnököknek.
6. Átvett pénzeszközök, pályázatok Ezen a költségvetési soron mutatjuk ki a pályázatokon elnyert pénzösszegeket. Ezt a kiegészítő forrást a továbbiakban még jobban ki kell használni. Az elmúlt öt évben sikerült pályázati támogatást nyernünk a HEFOP Irányító Hatóságtól, az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, a Szociális és Családügyi Minisztériumtól, a Fővárosi Önkormányzattól, a Józsefvárosi Önkormányzattól, a Fővárosi Közoktatás-fejlesztési Közalapítványtól, a Közoktatási Modernizációs Közalapítványtól, a Takács Etel Pedagógiai Alapítványtól, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Igazgatóságtól. Örvendetes, hogy egyre többen vesznek részt alkotó módon egyéni és csoportos pályázatokon. Anyagi és erkölcsi ösztönzéssel arra törekszem, hogy a dolgozók minél szélesebb köre vegyen részt ebben a munkában, hisz az eredmények magukért beszélnek. Az Európai Unió által kiírt pályázatokkal további lehetőségekhez jutottunk – továbbra is élnünk kell ezekkel.
44
19. sz. ábra: Pályázaton elnyert források 2005/2006 és 2008/2009 között (Ft)
7. Intézményi bevétel Az intézményi bevétel legnagyobb része az étkezési bevételekből adódik. Egyéb bevételeink a reklámtáblák bérleti díjából, kártérítési befizetésekből, helyiség bérleti díj befizetéséből keletkeznek. A bérleti díjakból származó bevételek fontos források, de a bérbeadás során különös figyelemmel kell eljárni, hogy a helyiségbérlés se az oktató-nevelő munkát, se az iskolaépület állagát, se az iskola alapvető elvi céljait és feladatát ne veszélyeztesse. Éppen ezért – szem előtt tartva a világnézetileg semleges oktatás törvényi és etikai elvárásait – sem politikai szervezetnek, sem a pedagógiai program által meghatározott értékrendszert tagadó vagy relativizáló szervezetnek még ideiglenesen sem lehet helye az iskola falai között. Ugyanakkor pozitív megkülönböztetésben kívánom részesíteni az iskolahasználat tekintetében a közvetlen lakókörnyezetet, erősítve a környék és az intézmény szoros és kölcsönösen előnyös kapcsolatát. A fentebb már részletezett sportpálya fölé feszíthető sátor kiadásával bevételink radikálisan növelhetők, a beruházás nyereségessé tehető lenne.
7.1.
Reklámtevékenység
A bérbeadáson kívül bevételi forrásként a – jogszabályok figyelembe vételével – az intézményben folytatott reklámtevékenység jelentkezik. Ezt a forrást a jelenleginél hatékonyabban is ki lehetne használni. Az épület szülői várójában elhelyezett reklámtáblák széles közönséghez jutnak el, meg kell keresnünk azokat a hirdetőket, akik üzletet látnak ebben a lehetőségben. Itt is vigyáznunk kell azonban arra, hogy az intézményi bevétel iránti igény ne írhassa felül a nevelési és etikai szempontokat, vagyis a tanulók életkorának nem megfelelő, vagy őket túlzott és értelmetlen fogyasztásra, az iskola szellemiségével össze nem egyeztethető tevékenységre sarkalló reklámoknak nincs helyük az iskolában.
7.2.
Szponzoráció, mecenatúra
A közoktatási intézmények nem nélkülözhetik a vállalkozói szféra non-profit támogatását. Ha ezért piaci ellenszolgáltatást nem is, gesztusokban kifejeződő elismerést mindenképpen nyújtanunk kell. A
45
főbejárat előcsarnokában díszes, bővíthető táblát kívánok elhelyeztetni, ahol az iskola rendezvényeit, oktató-nevelő munkáját jelentős mértékben támogató intézmények, jogi és magánszemélyek nevét tüntetnénk fel, mint a VAJDA MECÉNÁSAIT. Szponzori tevékenységre elsősorban egy-egy rendezvény kapcsán – pl. Vajda-futás, óvodás sorverseny stb. – van lehetőség. Ezen kívül piackutatást kívánok végezni arról, hogy van-e lehetőség arra, hogy piaci szereplők egy-egy terem felújításához való hozzájárulás fejében a terem nevének jogát „megvásárolják”. Ebben a kezdeményezésben elsősorban a környék vállalkozói, cégei, illetve építőipari, sportszer- vagy iskolabútor-gyártó cégek lehetnek potenciális partnereink
46
„Ha ököllel támadsz rám, biztos lehetsz benne, hogy az én öklöm kétszer olyan gyors lesz, mint a tiéd. De ha azt mondod, üljünk le, és beszéljük meg a dolgokat, tisztázzuk a nézeteltéréseket, és ezek okát: rögtön kiderül, hogy tulajdonképpen nem is különbözik olyan nagyon a véleményünk, csak néhány pontban kell megegyeznünk, mert sokban máris egyetértünk. Ha tehát megvan bennünk az együttműködéshez szükséges türelem és őszinteség, semmi akadálya az együttműködésnek” /Woodrow Wilson/
„HÁTORSZÁG, HÍDÉPÍTÉS, HELYZETFELISMERÉS” AZ ISKOLA KAPCSOLATRENDSZERE 1. Fenntartó Önkormányzat Az intézmény – és az intézményvezető – kapcsolata a munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel, az alpolgármesterekkel illetve a Művelődési, Emberi Jogi és Kisebbségi Bizottsággal a leginkább élő. Kiemelt feladatnak tartom ugyanakkor az oktatásüggyel napi szinten nem foglalkozó képviselők tájékoztatását az iskola életéről, esetenként bevonását az intézmény tevékenységébe (vetélkedők, rendezvények védnöki tevékenysége, látogatások az iskolában stb.). Szeretném, ha a Vajda Péter Énekzenei Általános és Sportiskola nemcsak fenntartásában, de mindennapi valóságában is ténylegesen a kerület iskolája lenne. Folytatandó szép hagyománynak tartom március 15-ei megemlékezésünket a Kolónia Petőfi-szobránál, mely emlékhely gondozását iskolánk Diákönkormányzata átvette az öregcserkészektől. Ugyancsak szorgalmazom, hogy iskolánk tanulóifjúsága tevékenyen vegyen részt a Tisztviselőtelep szépítésében, példamutatóan használja ki a környéken elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigeteket illetve a Sárkány utcai hulladékudvart. Támogatom és ösztönzöm a további helyismereti vetélkedők, lokálpatrióta megmozdulások szervezését, mely tevékenységhez ezúton is kérem az Önkormányzat képviselőinek segítségét.
2. Polgármesteri Hivatal Ide sorolom a fenntartó Önkormányzat Művelődési Ügyosztályát, Pénzügyi Ügyosztályát, az oktatásügyet felügyelő aljegyző hivatalát. A Józsefvárosért, a józsefvárosi gyermekekért érzett közös felelősség az esetenként eltérő néző- és álláspontok ellenére is elegendő kohéziót ad a közös tevékenykedéshez. Az igazgatói munkaközösség vezetőjeként kialakított emberi-szakmai kapcsolataim a fenntartó illetékes hivatalnokaival jónak és hatékonynak mondhatók.
3. Kerületi nevelési-oktatási intézmények A beiskolázás és az óvoda és iskola közötti átmenet szempontjából kulcsfontosságú az óvodákkal kialakított jó kapcsolat. Fejlesztendő hagyomány az óvodai szülői értekezletek tartása, illetve az iskolaelőkészítők, valamint az ovisoknak rendezett versenyek, pályázatok. Elkötelezetten törekszem a kölcsönösségre, pl. az óvónőknek tartott nyílt órák mellett szeretnék lehetőséget kérni tanító kollégáim
47
számára óvodai hospitálásra is. Ezeken az alkalmakon a foglalkozások megtekintésén túl beszélgetésekre, tapasztalatcserékre, esetmegbeszélésekre is sort lehet keríteni. Szilárd meggyőződésem, hogy a kerület oktatási intézményei versenytársai, de nem ellenfelei, még kevésbé ellenségei egymásnak. Mindannyian egyformán érdekeltek vagyunk Józsefváros közoktatásának minél magasabb színvonalában, az egymást kiegészítő képzési profilok gazdag hálózatának kialakításában. Kerületi munkaközösség-vezetőként és intézményvezetőként is igyekszem a vezetőtársaimmal való minél harmonikusabb, korrekt együttműködésre. Külön ki kell emelnem itt a nevelés-oktatást segítő kerületi intézményeket: a Nevelési Tanácsadót, a Roma Szolgálatot, a Gyermekjóléti Szolgálatot vagy a Józsefvárosi Kulturális Kht-t, Orczy Parkot. Más-más területen, de mindegyik szervezettel hatékony együttműködésre kell törekednünk. Nem szorosan a kerületi intézményhálózathoz kapcsolódik, de törekedni fogok arra is, hogy a tanulóink által leginkább preferált középiskolákkal élénkebb kapcsolatot alakítsunk ki, hogy mi is kapjunk érdemi visszajelzést arról, hogy nyolcadikosaink hogyan állják meg a helyüket a középiskolában. Mindenképpen szeretném folytatni a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziummal és a Raoul Wallenberg Középiskolával szerződéssel is szentesített együttműködésünket.
4. Gyakorló intézmények Teljes mellszélességgel támogatom szakvezető kollégáink további munkáját. Iskolánk számára nagy megtiszteltetés, hogy nagy hírű közép- és felsőoktatási intézmények gyakorló iskolái lehetünk. Ezek jelenleg: Eötvös Loránd Tudományegyetem Raoul Wallenberg Középiskola (pedagógiai asszisztensek képzése) Közoktatási típusú sportiskolai módszertani központként folyamatosan készek vagyunk szaktudásunkat és jó gyakorlatunkat átadni úgy a felsőoktatási intézmények hallgatóinak mint a társintézményeknek. Amennyiben a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatásban erre igény mutatkozik, elképzelhetőnek tartom, hogy megfelelő anyagi kondíciók (kollégák egyszeri vagy rendszeres kereset-kiegészítése) biztosítása esetén fenntartói gyakorlóiskolaként is működjünk a jövőben.
5. Külföldi kapcsolatok A jól bevált, baráti kapcsolatokat a jövőben is ápolni kívánom mind pescinai és cerchioi (collarmelei) olasz, mind beregszászi magyar barátainkkal. Az olasz csereutazásokon túl – a cerchioi Dante Alighieri Iskolával kötött együttműködés alapján – a szakmai tapasztalatcseréket is szorgalmazni fogom. Nagy lehetőséget látok a határokon átívelő pedagógiai együttműködésben, tapasztalatcserében. Továbbra is keressük a lehetőséget a cserekapcsolat financiális hátterét megteremtő pályázatok írására. A kárpátaljai kapcsolatot a közeljövőben – partnereink lehetőségeinek függvényében – szeretném újra élőbbé tenni.
6. Az iskolánkat segítő szervezetek E szervezetek nélkül az iskola hatékony működése nem elképzelhető. Emberi, szakmai és anyagi segítségük a záloga a magas színvonalú vajdás nevelés-oktatás fennmaradásának. Minden
48
partnerünkkel a korrekt, átlátható, baráti hangvételre és hatékony együttműködésre törekszem a jövőben – ahogy azt eddig is tettem. Kiemelt partnereknek tekintem az Alapítvány a Vajda Péter utcai Általános Iskoláért közhasznú alapítványt, a Vajda Péter Általános Iskola Iskolaszékét, Diákönkormányzatát és a Vajda Péter Diáksport Egyesületet. Sportiskolai működésünkben úgy szakmailag mint anyagilag megkerülhetetlen segítő partnerünk a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Utánpótlás-nevelési Igazgatóságának Pedagógiai Munkacsoportja.
7. Szülői közösség Talán legfontosabb külső partnereink a szülők. Megnyerésük, bevonásuk az iskola tevékenységrendszerébe elengedhetetlen az eredményes munkavégzéshez. A formális alkalmakon – szülői értekezletek és fogadóórák, iskolaszéki ülések – túl is szeretném minél többször kötetlen együttlét keretében is vendégül látni őket. Ilyen alkalom lehet a hagyományos tanár-szülő fehér asztal, de akár egy sportverseny, kirándulás, alapítványi bál, családi nap is. A gondnoki lakásban kialakított életmód-centrum külön bejáratát kihasználva elképzelhetőnek tartom egy szülői pihenő kialakítását, ahol tanárokkal és egymással folytatott kötetlen beszélgetésre, az iskolapszichológussal való beszélgetésre, esetleg az otthon rendelkezésre nem álló Internet használatára nyílna lehetőség. Reményeim szerint erre a funkcióra pályázati forrásokat is tudunk majd szerezni. Fentebb már részleteztem a szülőkkel való elektronikus kapcsolattartás új formáit. Ezt kiegészítve szeretnék létrehozni egy olyan webhelyet, ahol a tanítással kapcsolatos alapvető anyagok (helyi tanterv, követelmények, dolgozat-tematikák, adott esetben elektronikus óravázlatok, számítógépes bemutatók) könyvtárakba rendezve helyet kaphatnának, így a szülők számára is elérhetők lennének, jobban nyomon tudnák követni a gyermekeikkel szemben állított követelményeinket, munkánkat. Az elektronikus kommunikáció ugyanakkor nem pótolhatja a személyes kapcsolattartást. Személyemben garantálom és kollégáimtól is elvárom az előre meghatározott időpontokban való rendelkezésre állást, a rugalmasságot, a gyermeki és családi érdekek figyelembe vételét mindennapi munkánk során. Mindez természetesen nem jelentheti szakmai kompetenciánk csorbítását vagy feladását. A hangsúly a közös célokat és érdekeket szem előtt tartó, közérthető, udvarias és partnerközpontú kommunikáción van. A szülőkel való jó kapcsolatot akkor is minden eszközzel igyekeznünk kell fenntartani, ha sajnos egyre gyakrabban vagyunk kitéve méltatlan támadásoknak, eleddig szokatlan hangnemű és tartalmú felszólamlásoknak. Ezek ellen a leghatározottabban fel fogok lépni, de tevékenységem hatékonyságát csak a dolgozók összességének támadási felületet nem nyújtó, törvényes, humánus, szakmailag támadhatatlan tevékenysége alapozhatja meg.
8. Szakmai közvélemény Intézményünk eddig is kiemelt figyelmet fordított a szakmai nyilvánosságban való részvételre, terveim szerint nem lesz ez másként a jövőben sem. 2006-ban és 2009-ben elnyertük az ÖKOISKOLA címet, 2009-ben az ERŐSZAKMENTES, EGÉSZSÉGTUDATOS ISKOLA címet. 2006-tól közoktatási típusú sportiskolai központként működünk. Nyilván ettől nem függetlenül 2008-ban elnyertük a Józsefvárosi Önkormányzat JÓ SPORT kitüntetését. 2008-ban a elnyertük a Budapest Esély Befogadó Munkahely programjának elismerő díszoklevelét.
49
Az elmúlt időszakban az iskola pedagógusai két tanulmánykötetben (Kihívások és válaszok az általános iskolában – 2004, Hogy az iskola mindannyiunké legyen… – 2009) és számos szakkönyvben vagy folyóiratban publikált tanulmányban ismertették meg a pedagógiai közvéleményt intézményünk munkájával. Büszke vagyok rá, hogy alkotószerkesztőként, szerzőként és társszerzőként majd minden megjelenésnek részese lehettem, kiemelten fontosnak tartom, hogy minél több kollégánk megtapasztalja: munkája, eredménye közkincs, és számot tarthat az alkotó értelmiségieket megillető társadalmi elismerésre.
50
„Mindenkinek csak egyetlen igazi megbízatása van: hogy önmagára találjon. Nem az a dolgunk, hogy kitaláljunk magunknak egy sorsot, hanem az, hogy megtaláljuk saját magunkat, s azt teljességgel és töretlenül éljük végig.” /Hermann Hesse/
EPILÓGUS Jelen pályázatom elkészítését és beadását hosszas személyes vívódás előzte meg. Egy sikeres vezetői ciklust hagyok magam után, nehéz lesz hasonlóan látványos eredményeket elérnünk a jövőben. Szép és kényelmes volna elegánsan, kitüntetésekkel a hátam mögött és elismerő szavak kíséretében távozni. Úgy érzem ugyanakkor, az előző öt (tizenhárom) esztendőben többet kaptam, mint amennyit adtam. Pedagógiai értelemben itt váltam felnőtté, itt próbálhattam ki magam vezetőként. Annyi bizalmat, szeretetet és támogatást kaptam kollégáimtól, tanítványaimtól és szüleiktől, amennyit öt év alatt nem volt időm megszolgálni. Köszönöm mindenkinek, aki az elmúlt időszakban segítette munkámat, hálás vagyok a sok elismerésért, ugyanakkor köszönöm a külső kontrollt, az építő kritikákat is. A csúcson kell abbahagyni – tartja a mondás. Őszintén remélem, hogy még nem vagyunk ott. Hiszem, hogy közös erővel még magasabbra juthatunk. Ezért folytatom – ha bizalmukkal idén is megtisztelnek.
Budapest, 2010. április 14.
Tisztelettel:
Szontagh Pál
51
MELLÉKLETEK 1. Általános iskolai tanári oklevél másolata (ELTE TFK) 2. Középiskolai tanári oklevél másolata (PTE BTK) 3. Közoktatási vezetőképző oklevél másolata (BME GTK) 4. Középfokú A típusú olasz nyelvvizsga bizonyítvány másolata 5. Középfokú B típusú olasz nyelvvizsga bizonyítvány másolata 6. Határozatlan idejű pedagógus kinevezés másolata (Vajda Péter Ált. Isk.) 7. Vezetői megbízás másolata (Józsefvárosi Önkormányzat)
52
