VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA 1089 BUDAPEST, VAJDA PÉTER UTCA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA 1089 BUDAPEST, VAJDA PÉTER UTCA 25-31.

Vajda Péter Általános Iskola – Szervezeti és Működési Szabályzat

I.

2

Általános rendelkezések

1. Az intézmény adatai Elnevezés: Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola Székhelye: 1089 Budapest, Vajda Péter u. 25-31.

2. Az intézmény fenntartó szerve: Elnevezés: Józsefvárosi Önkormányzat Székhelye: 1082 Budapest, Baross utca 65-67.

3. Az intézmény felügyeleti szerve: Elnevezés: Józsefvárosi Önkormányzat Székhelye: 1082 Budapest, Baross utca 65-67.

4. Az alapító okirat Kibocsátója: Józsefvárosi Önkormányzat Száma: 226/2009 (V.20.) Kelte: Budapest, 2009. június 17.

5. Az intézmény tevékenységei Az iskola a közoktatásról szóló LXXIX. törvény 26§ (1), (4) bekezdése alapján 8 évfolyammal rendelkező intézmény, ahol – az e törvény 6§ (2) bekezdésében meghatározottak szerinti – alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az intézmény a Képviselő-testület által elfogadott pedagógiai program alapján végzi tevékenységét (halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatása, képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés). Az ének-zene és a testnevelés emelt szintű oktatása mellett sportiskolai képzést, a magyar nyelven folyó cigány kisebbségi oktatást folytat, valamint ellátja a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető vagy vissza nem vezethető súlyos és tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, beszédfogyatékos sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is.

6. A feladatmutatók megnevezése és köre Főtevékenység TEÁOR száma

Megnevezése

8520

Alapfokú oktatás

Államháztartási szakágazat száma

Államháztartási szakágazat megnevezése

852010

Alapfokú oktatás


3

Szakfeladatok száma, megnevezése 2010. január 1-től Szakfeladat száma

Szakfeladat megnevezése

852000

Alapfokú

oktatás

intézményeinek,

programjainak

komplex

támogatása 852011

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852013

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

852023

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

855911

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése

855913

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915

Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855916

Nemzeti és etnikai kisebbségi tanulók tanulószobai nevelése

562913

Iskolai intézményi étkeztetés

562917

Munkahelyi étkeztetés

931204

Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása

841901

Önkormányzatok

valamint

többcélú

kistérségi

társulások

elszámolásai

7. Költségvetési szerv felépítése és működésének feltételei Az iskola a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy, részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatai felett teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény önálló bérgazdálkodó, pénzügyi-gazdasági tevékenységét az önállóan gazdálkodó Németh László Angol-Testnevelés Tagozatos Általános Iskola látja el. Költségvetési intézmény törzsszám: 508276000


4

Adóazonosító száma: 15508274-2-42 A költségvetési szerv képviseletét az intézmény képviseletére jogosult személyek láthatják el. Cégszerű aláírási jogköre van az iskola igazgatójának és igazgatóhelyetteseinek. A cégszerű aláíráshoz az aláírásra jogosultak közül egyszerre két személy aláírása szükséges. A cégszerű aláírás csak az intézmény hivatalos körbélyegzőjével együtt érvényes. Az intézménynek rendelkeznie kell érvényes és jóváhagyott költségvetési alapokmánnyal. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

8. Az iskola hivatalos pecsétjei 8.1. Az iskola körbélyegzője Kör alakú bélyegző, közepén az állami címerrel, körirata: „Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola * 1089 Bp., Vajda Péter u. 25-31. OM034931” Lenyomata:

8.2. Az iskola hosszú bélyegzője Téglalap alakú bélyegző, felirata: „Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola 1089 Budapest, Vajda Péter utca 25-31. OM 034931”

Lenyomata:

Az intézmény által használt egyéb bélyegzők lenyomata:


5

9. Az SZMSZ személyi, területi és időbeni hatálya Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik minden, a Vajda Péter Általános Iskolával munkaviszonyban, szerződéses jogviszonyban illetve tanulói jogviszonyban álló személyre valamint a tanulók szüleire. Az SZMSZ területi hatálya a Vajda Péter Általános Iskola székhelyére valamint az iskolai programok helyszíneire terjed ki. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat hatályba lépésétől visszavonásig érvényes.

10. Irányadó jogforrások: -

A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II.15.) OM

rendelet -

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.)

-

A közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.)

kormányrendelet (Kjtvhr) -

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről szóló 24/2000 (VIII.29.) OM

rendelet -

A Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 1992. évi XXII. törvény

-

A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi

XXXI. törvény -

A katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet

-

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997 (IX.3.) NM rendelet

-

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény -

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.)

-

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX törvény (Köotv.)

-

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet

(R.) -

Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.)

-

A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény

-

A tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjéről szóló 5/1998. (II.18.) MKM rendelet (R.1.)

Budapest, 2009. szeptember …. . Szontagh Pál igazgató


II.

6

Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzés, külső kapcsolatok

1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 1.1. Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll, aki vezetői tevékenységét a két igazgatóhelyettes valamint a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Köotv. állapítja meg. Ellátja továbbá jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat. Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. - a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. 1.2. Az igazgatóhelyettesek A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, munkaköri leírásuknak megfelelően, egymással együttműködve, és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. 1.3. Az általános igazgatóhelyettes Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését. 1.4. A második igazgatóhelyettes Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén ellátja a vezetői feladatokat. 1.5. Az iskolavezetés Az operatív vezetési ügyekben az igazgatóból és az igazgatóhelyettesekből álló munkacsoport. 1.6. Az iskolavezetőség Stratégiai kérdésekben az igazgató döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. Tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a munkaközösség-vezetők - a minőségirányítási csoport vezetője A szakmai vezetőség ülésére – napirendi ponttól függően – tanácskozási joggal meghívható a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács elnöke és az iskolai érdekképviseleti szervek vezetői. 1.7. Iskolai munkaközösségek Az iskola pedagógusai szakmai munkaközösségekbe tömörülnek, melyet az igazgató által kinevezett munkaközösség-vezetők vezetnek. A munkaközösség-vezetők kinevezéséhez a tantestület érintett tagjainak véleményét ki kell kérni.


7

A munkaközösségek a következők: - Alsós humán - Alsós reál - Napközis - Felsős osztályfőnöki - Felsős humán - Felsős reál I. (matematika, fizika, kémia, technika, informatika) - Felsős reál II. (természetismeret, földrajz, biológia) - Idegen nyelvi - Művészeti - Testnevelési - Fejlesztő 1.8.Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a hatályos jogszabályok előírásai és a fenntartó engedélye alapján megállapított munkakörökre az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 1.9. A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatás esetén az igazgató helyettesítését a második igazgatóhelyettes látja el. Mindhárom vezető távolléte esetén – ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást – az igazgatót az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, akadályoztatása esetén a reál I. munkaközösség vezetője helyettesíti. A fent felsoroltak együttes távolléte esetén az azonnali döntést igénylő ügyekben a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező munkaközösség-vezető, ilyen hiányában a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus dolgozó jogosult és köteles eljárni.

2. A vezetők és az iskolaszék, valamint a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje 2.1. Az iskolaszék jogállása Az iskolaszék munkáját a Köotv. 60., 61 §-ai és saját működési szabályzata alapján végzi. Az iskolaszéknek a törvényben meghatározott kérdésekben - döntési joga - egyetértési joga - javaslattevő joga van, továbbá véleményt nyilváníthat az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81§ (1) e., pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt. Az iskolaszék tagjai: - a fenntartó részéről a fenntartó által meghatározott számú személy - a szülők részéről a szülői választmány által delegált 3 fő - a tantestület részéről a nevelőtestület által delegált 3 fő Állandó meghívottak:


-

8

az iskola igazgatója a Diákönkormányzat vezetője

2.2. Az iskolaszékkel való együttműködés szervezése Az iskola igazgatója és az iskolaszék képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv illetve az iskolaszék munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. Az iskolaszék képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az iskolaszéknek egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. Ha az iskolaszék az intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyében javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. Az iskolaszék működésével kapcsolatos költségeket az iskola fedezi. 2.3. A szülői szervezet jogai és működése Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az osztályok szülő közösségei 2-2 főt delegálnak az iskolai szülői választmányba. A szülői választmány szavazással dönt az iskolaszék szülői oldala tagjainak delegálásáról. A törvény által a szülői szervezetre ruházott egyetértési, véleményezési és tanácskozási jogokat az Iskolaszék szülői oldala gyakorolja. A szülők képviselőjével az intézményvezető tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy a jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. A szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény szülői szervezetének kérésére az iskola igazgatója tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az osztályok szülői munkaközösségével az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. 2.4. A szülői munkaközösség részére biztosított jogok Az iskolai szülői szervezet véleményezési jogkört gyakorol. A szülői munkaközösségnek véleményezési joga van: - a szülőket anyagilag is érintő ügyekben - az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában A szülői munkaközösségnek egyetértési joga van: - a működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezésben - a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában 2.5. Tájékoztatás az iskola fontosabb dokumentumairól Minden szülő joga, hogy megismerhesse az intézmény Nevelési Programját, Helyi Tantervét, SZMSZ-ét, Intézményi Minőségirányítási Programját, Házirendjét. Félfogadási időben ezeket a dokumentumokat az iskola irodáján a szülő kérésére rendelkezésére kell bocsátani. A fenti dokumentumokból 1-1 példányt az iskolai könyvtárban helyben olvasás céljából el kell helyezni, és azt a könyvtár beiratkozott olvasóinak kérésre át kell adni. Az iskola Nevelési Programja, Intézményi Minőségirányítási Programja, Házirendje az iskola internetes honlapján hozzáférhető.


9

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 3.1. A pedagógus munkaköri kötelességei A pedagógus munkaköri kötelességeit munkaköri leírása tartalmazza. 3.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetésért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a félévenként elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési tervet nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a munkaközösség-vezetők - a munkaközösségi tagok külön megbízás szerint Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladat megosztásából következő saját területükön végzik. A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségük tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. 3.3. Az ellenőrzés módszerei - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösségek tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 4.1. A nevelőtestület által az iskolavezetőségre ruházott jogkörök A nevelőtestület az iskolavezetőségre ruházza - a tantárgyfelosztás előtti, - a pedagógusok külön megbízásaival kapcsolatos és - az iskola képességvizsgálati követelményei meghatározásához biztosított véleményezési jogkörét. A nevelőtestület tagjai a munkaközösség-vezetőkön keresztül értesülnek az iskolavezetőség kialakított álláspontjáról.

5. Külső kapcsolatok rendszere, formája


10

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az igazgatóhelyettesek a vezetői feladatmegosztás szerint tartanak kapcsolatot a külső szervekkel. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart: A fenntartó illetékes szerveivel: - A Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületével – az igazgatón keresztül, - A Józsefvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalával – az igazgatón keresztül, - A Józsefvárosi Önkormányzat Oktatási és Kulturális Bizottságával – az igazgatón keresztül, - A Józsefvárosi Önkormányzat Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Osztályával – az igazgatón keresztül, - A Józsefvárosi Önkormányzat Gyermekvédelmi Osztályával – a gyermekvédelmi megbízotton keresztül, - A Józsefvárosi Önkormányzat Vagyonkezelési Osztályával – az igazgatón keresztül, A pedagógiai munkát segítő szakszolgálatokkal: - A Józsefvárosi Nevelési Tanácsadóval – az igazgatón keresztül, - A Józsefvárosi Gyermekjóléti Szolgálattal – a gyermekvédelmi megbízotton keresztül, - A Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Központtal – az igazgatón keresztül, - Az iskolai egészségügyi szolgálattal – az igazgatón keresztül - A Józsefvárosi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Általános Iskolával – a fejlesztő pedagógusokon és az igazgatóhelyetteseken keresztül A gyermek- és ifjúságvédelmi eljárások kapcsán: - A VIII. kerületi Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi Osztályával – az igazgatón és a gyermekvédelmi megbízotton keresztül Az iskolával együttműködési megállapodást kötött intézményekkel: - Az Alapítvány a Vajda Péter utcai Általános Iskoláért alapítvánnyal – az igazgatón keresztül, - A Vajda Péter Diáksport Egyesülettel – az igazgatón és a testnevelési munkaközösségen keresztül, - A Tisztviselőtelepi Önkormányzati Egyesülettel – az igazgatón - A Józsefvárosi Zeneiskolával – az igazgatón keresztül - Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel – az igazgatón és a gyakorlatvezető pedagógusokon keresztül - A Raoul Wallenberg Gimnázium és Humán Szakközépiskolával – az igazgatón és a gyakorlatvezető pedagógusokon keresztül - A cerchioi (Olaszország) D. Alighieri Oktatási Intézménnyel – az igazgatón keresztül - A Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel, valamint a sportiskolai képzésben együttműködő sportszervezetekkel – az igazgatón és a testnevelési munkaközösség vezetőjén keresztül A kerületi oktató-nevelő és közművelődési intézményekkel: - A kerületi óvodákkal – az 1-4. évfolyamot felügyelő igazgatóhelyettesen és a minőségügyi csoport illetékes tagján keresztül, - A kerületi általános iskolákkal – az igazgatón keresztül - A tanulók által preferált középiskolákkal – az 5-8. évfolyamot felügyelő igazgatóhelyettesen és a minőségügyi csoport illetékes tagján keresztül - A Józsefvárosi Kulturális Kht-val – az igazgatón és a szabadidő-szervezőn keresztül - A Józsefvárosi Gyermekekért Kht-val – az igazgatón és a szabadidő-szervezőn keresztül


III.

11

Működési szabályok

1. A működés rendje, nyitva benntartózkodásának rendje

tartás,

vezetők

intézményben

való

1.1. Nyitva tartás Az iskola szorgalmi idősszakban hétfőtől péntekig reggel 6.45-től 17.30-ig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt, utasítást. 1.2. Működési rend A reggeli ügyelet legkorábban 6.45-kor kezdődik és 17.30-ig tart. A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási óra 45 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a házirend határozza meg. A folyosókon 7.30-tól a tanítás kezdetéig valamint az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. A tanári ügyelet rendjét az igazgató állapítja meg. A tanuló a tanítási óra alatt csak az osztályfőnöke, távollétében az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskolát. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 és 15.30 között. A szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények napjain a nyitvatartás ezek időpontjához igazodik. Az iskola igazgatója az oktatási miniszter rendeletével összhangban, a nevelőtestület egyetértésével a tanév elején meghatározza és nyilvánosságra hozza a tanév rendjét, ebben meghatározza a tanítási szünetek és tanítás nélküli munkanapok időpontját. Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 1.3. A vezetők benntartózkodása Az iskola nyitvatartási idején belül reggel 7 és délután 17.30 (illetve az utolsó tanuló távozása) között az igazgató és helyettesei közül egyiküknek benn kell tartózkodnia az iskolában. 1.4. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az iskolába belépni csak a főbejáraton, a portán keresztül lehet. A portán a portás névre szóló belépőkártyát tölt ki a látogatónak melyen a belépés idejét és a keresett személy nevét feltünteti. Kilépni csak a keresett személy vagy az iskolatitkár által aláírt belépőkártya leadása után lehet. Ez alól kivételt képez az ebédbefizetés, a szülői értekezlet, a fogadóóra és a nyílt nap időszaka. Az igazgató a benntartózkodás és belépés rendjére vonatkozó külön rendelkezést is hozhat, illetve állandó belépőkártyát adhat ki.

2. A létesítmények és helyiségek használati rendje Az iskola létesítményeit és helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékoskodásért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.


12

Az intézmény tanulói, pedagógusai, dolgozói térítésmentesen használhatják szorgalmi időben az iskola helyiségeit a megfelelő szabályok megtartásával. Tanításon kívül az iskola létesítményeinek használatát az iskola tanulóinak, dolgozóinak az iskola igazgatója vagy gazdasági vezetője engedélyezheti. Az osztályrendezvényeket legalább 3 munkanappal a rendezvény előtt az igazgatónak vagy helyettesének be kell jelenteni. Térítésmentesen igénybe vehetik az iskola helyiségeit a Diákönkormányzat, az Iskolaszék, a Szülői Szervezet, az iskolában működő Alapítvány és a Vajda Péter Diáksport Egyesület, valamint az iskolában hitoktatást végző egyházi személyek. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejét és helyét a hitoktató és az iskola igazgatója közösen határozza meg, és az iskola igazgatója az iskolában szokásos módon hozza nyilvánosságra. Az intézmény létesítményeinek használatát a fent fel nem sorolt személyeknek és szervezeteknek külön megállapodás szerint az iskola igazgatója engedélyezheti megfelelő bérleti díj megfizetése ellenében, de csak olyan tevékenységre, amely nem ütközik az iskolai oktató-nevelő munka alapvető céljaival, illetve az intézmény munkarendjével. Az iskola létesítményeiben politikai szervezet tevékenységet nem folytathat. Az iskola létesítményeinek bérletéért fizetendő díj az intézmény saját bevétele. 2.1. A tantermek használata A tantermeket a tanítás megkezdése előtt az arra kijelölt iskolai dolgozó nyitja. A szaktanterem használatára vonatkozó teremrendek (tornaterem, számítástechnika terem, kémia terem stb.) maradéktalan betartása minden használó számára kötelező. A szaktantermek és szertárak zárásáról minden esetben a szaktanárnak kötelessége gondoskodni. A tanterem rendjéért a szünetekben a hetesek és az ügyeletet végző pedagógus a felelős. Az iskola berendezési és használati tárgyaira firkálni, azokat beszennyezni nem szabad. A tanítás befejeztével a székeket ülőkéjükkel lefelé fordítva a padra kell helyezni. A tanítás végeztével a tantermet rendezett, tiszta állapotban kell otthagyni, ajtaját kulcsra kell zárni. Ezért az utolsó órát tartó pedagógus felel. 2.2. Vagyonvédelem Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt üresen hagyott termeket zárni kell. A termek kulcsai az iskolatitkári irodában, a lemezszekrényből vehetők át. 2.3. Könyvtár Az iskolai könyvtár használati rendjét, gyűjtőkörét a könyvtár működési szabályzata és házirendje állapítja meg mely az SZMSZ melléklete. 2.4. Ebédlő Az iskola ebédlőjében tanuló csak az ingyenes reggeli kiosztásakor, a befizetett reggeli és uzsonna átvételekor illetve a csoportos vagy egyéni (ebédjegyes) ebédelés időtartama alatt tartózkodhat. Az ebédlőben minden tanuló köteles a kulturált együttélés szabályainak megfelelően étkezni és rendet hagyni maga után. Az ebédlőben a napközis csoportok együtt, a felső tagozatos étkező tanulók egyénileg 11.45 14.15 közötti időben ebédelhetnek. Az étkezés önkiszolgáló rendszerű. 2.5. Külső igénybe vevők Az iskolához nem tartozó külső igénybe vevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.


13

2.6. Dohányzás A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény rendelkezései alapján az iskolában dohányozni csak az arra kijelölt helyeken lehet. A törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő dohányzásra kijelölt helyiségeket jól látható helyen táblával jelölni kell. Az iskola tanulói számára a dohányzás az iskola teljes területén tilos! 2.7. Hirdetések elhelyezése Az iskola területén csak az iskolavezetés által engedélyezett hirdetés helyezhető ki. Az intézmény területén nem megengedett az alkotmány- vagy jogszabályellenes, az oktatásnevelés céljaival ellentétes, illetve politikai célú reklámtevékenység. Szponzori és reklámtevékenység az intézményben csak az igazgatóval kötött szerződés alapján végezhető.

3. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok 3.1. Hagyományápolás Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében határozza meg. 3.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei - tanévnyitó - október 23. - karácsonyi hangulatkeltés - március 15. - Ilyenek vagyunk - tisztviselőtelepi Vajda-futás - ballagás - tanévzáró 3.3. Iskolaújság Pad Alatt címmel hírt ad az iskolai rendezvényekről, versenyek eredményeiről 3.4. A hagyományápolás külsőségei Jelvény: Az intézmény jelvénye színes alapon középen az épület fehér stilizált képe, fehér körirattal: „ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA– VAJDA”

Lobogó: Az intézmény főfrontján a Magyar Köztársaság és az Európai Unió zászlaja mellett állandó jelleggel el kell helyezni az iskola zászlaját: fehér alapon kék iskolajelvény. Az igazgatói iroda előtti folyosón ki kell helyezni a Magyar Köztársaság és a Vajda Péter Ének-zene Testnevelés Tagozatos Általános Iskola zászlaját. Az iskolai ünnepélyeken a nemzeti zászló mellett ki kell helyezni az iskola zászlaját.


14

Az iskola zászlaját minden ballagási ünnepségen a ballagó nyolcadikosok jelképesen átadják az őket ballagtató hetedik osztályosoknak. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: Lányok sötét alj, fehér blúz Fiúk: sötét nadrág, fehér ing A március 15-ei ünnepélyen az ünnepi viselet kiegészül a nemzeti színű kokárdával. Az iskola hagyományos sportfelszerelése az emelt szintű testnevelési osztályokban: Lányok: kék tornadressz, piros (iskola jelvényével díszített) póló Fiúk: kék nadrág, piros (iskola jelvényével díszített) póló Az iskola hagyományos sportfelszerelése a nem emelt szintű testnevelési osztályokban: Lányok: kék tornadressz, fehér (iskola jelvényével díszített) póló Fiúk: kék nadrág, fehér (iskola jelvényével díszített) póló

4. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló köteles a tanítás órákról és az iskola által szervezett kötelező rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi igazolással igazolni. Az igazolás módját a házirend tartalmazza. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási órákról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba bejegyzi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős kötelessége a mulasztás okának felderítése a mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül. Amennyiben (a családlátogatás során) a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 napon belül köteles mulasztását igazolni. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell leadni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős feladata. Ezeket dátummal ellátva az osztálynapló jegyzet rovatában írásban rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztó tanuló szülőjét az első alkalom után az iskola az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon értesíti az igazolatlan mulasztás tényéről. Ismétlődő igazolatlan mulasztás esetén az iskola az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon felveszi a kapcsolatot a gyermekvédelmi szolgálattal, szükség esetén közösen családot látogatnak. Amennyiben a szülő továbbra sem biztosítja a tankötelezettség teljesítését, az iskola az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon értesíti a jegyzőt. Amennyiben az ismétlődő igazolatlan mulasztások oka az, hogy a tanuló nem teljesíti tankötelezettségét, a tanulót az SZMSZ-ben meghatározott iskolai büntetések megfelelő (általa még nem kapott) fokozatában kell részesíteni, és ezt az ellenőrző könyvön keresztül a szülő tudomására kell hozni.


15

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglakozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A tankötelezettség betartására vonatkozó eljárási rend

A gyermek igazolatlanul mulaszt

Az iskola értesíti a szülőt 11/1994 kmk R. 20§ (3) NEM

A szülő értesítése eredménytelen

Az igazolatlan mulasztás megszűnik

IGEN IGEN

Az iskola felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal 11/1994 MKM r. 20§(3) IGEN

A család a GySz-tal kapcsolatban van

A GySz és a gyv. felelős közösen határozzák meg a lépéseket

NEM

NEM

Családlátogatás során a gyermekvédelmi felelős feltárja az igazolatlan mulasztás okát

A szülő nem biztosítja a tankötelezettség teljesítését

A tanuló nem teljesíti tankötelezettségét

Az iskola értesíti a jegyzőt és a GySz-ot 11/1994 MKM r. 20§ (3) (4)

A jegyző szabálysértési jogkörében eljár 18/1999 Korm.r. 141§

Eredményes?

A GySz kezdeményezi a jegyzőnél a védelembe vételt Az iskola pedagógiai eszközöket, módszereket vesz igénybe

A GySz. felveszi a kapcsolatot a családdal és intézkedéséről értesíti az iskolát és a jegyzőt

A jegyző államigazgatási eljárás során határozattal kötelezi a szülőt

5. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló iskolai feladatok A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességének érdekében végzett munkáját az iskola a Józsefvárosi Önkormányzat Közoktatási Esélyegyenlőségi Programja alapján végzi.


16

Az intézmény pedagógusainak részvétele az integrációt segítő pedagógus-továbbképzésben magas. Az intézmény kompetenciaméréseken elért eredménye az országos és kerületi átlagot meghaladják. Az intézmény kiemelt feladatai: - a HHH tanulók tanulócsoportokon belüli arányainak kiegyenlítése felmenő rendszerben, a tanulói életutak sérelme nélkül - a HHH tanulók hatékony továbbtanulási felkészítése, pályaorientációja - a HHH tanulók középiskolai életútjának nyomonkövetése - a HH, HHH és SNI tanulók pontos és naprakész nyilvántartása a fenntartóval együttműködve - kompetenciamérések eredményeinek elemzése, szükség esetén tantervi és módszertani korrekciók elvégzése - az intézmény továbbképzési tervében a hátránykompenzáló, integratív pedagógiai képzések prorizálása

6. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére és a tankönyv rendelésre vonatkozó rendelkezések. 6.1. Étkezési térítés Az étkezési térítési díjakat a pénztáros az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. A tanulói jogviszony bármely okból való megszűnése vagy szüneteltetése esetén a többletfizetés visszatérítéséről a megszűnés illetve megszüntetést napját követő egy hónapon belül az iskola intézkedik. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díjat a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alkalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen történhet. Reggel 9 óráig történő lemondás esetén az ebédlemondás a következő munkanaptól lép életbe. 6.2. Tankönyvrendelés Az iskolában kötelezően használandó tankönyvek, egyéb taneszközök kiválasztásánál maximálisan szem előtt kell tartani a helyi tantervet, az iskola tantárgyi struktúrájával való megfelelőséget, a tankönyvek vételi árát esetlegesen több éven át való használhatóságát, valamint az osztályok és iskolák közti átjárhatóságot. A tankönyvrendelést a szaktanárok kérése alapján a tankönyvfelelősök készítik el és az igazgató hagyja jóvá. Az Iskolaszéknek a tankönyvrendelés tekintetében jóváhagyási joga van, melyet írásban nyilvánít ki a rendelést megelőzően. 6.3. Igazgatási díj Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre: - az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról másodlatot vagy pótbizonyítványt állít ki; - névváltozás esetén bizonyítványt cserél. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 10 %-a. Az igazgatási díjat az iskola által meghatározott módon és számlára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési valamint kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik.


17

7. A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 7.1. Étkezéstérítési kedvezmények: Az étkezéstérítési kedvezmények kiszámolásánál és odaítélésénél figyelembe kell venni a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat és a fenntartó rendeleteit. A gyermekvédelmi felelősök évente kétszer a kereseti kimutatások és egyéb szükséges nyilatkozatok, dokumentumok alapján megállapítják az étkezéstérítési támogatás mértékét és erről elszámolást vezetnek. 7.2. Tankönyvtérítési kedvezmények: A tankönyvtérítési kedvezmények kiszámolásánál és odaítélésénél figyelembe kell venni a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat és a fenntartó rendeleteit. A gyermekvédelmi felelősök évente egyszer a kereseti kimutatások és egyéb szükséges nyilatkozatok, dokumentumok alapján megállapítják a tankönyvtérítési támogatás mértékét és erről elszámolást vezetnek.

8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje 8.1. Szervezeti formák - napközi otthon, tanulószoba - szakkör - énekkar - sportkör - tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság - iskolák közötti verseny - önképzőkörök - táborok, kirándulások, erdei iskolák - fakultatív hit- és vallásoktatás 8.2. Napközi otthon, tanulószoba Napközi otthon – a szülő kérésétől függően – minden évfolyamon működhet. A csoportok kialakításának szempontja az évfolyamok szerinti működtetés. A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A napközi otthoni ellátást az iskola csak kirívóan durva fegyelmi vétség esetén tagadhatja meg, vagy szüneteltetheti, ha a tanuló testi épségéért nem tud felelősséget vállalni. A tanulószobai ellátásra a szaktanár és a szülő egyaránt javaslatot tehet. A tanítás nélküli munkanapokon az iskola – szülői kérésre – ügyeletet szervez. A napközi otthon a szorgalmi időszak alatt működik. A napközis ellátás az utolsó tanítási óra végét követően kezdődik és 16 óráig tart. A szülők kérésére ezt követően 17.30-ig összevont ügyeletet kell szervezni. 8.3. A szakkörök Az iskola hagyományainak megfelelő (társadalom- és természettudományos, technikai, környezetvédelmi, művészeti) szakköröket hirdet meg, de a tanulók és a szülők újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak keretén belül lehet jelentkezni. A szakköri foglalkozások ingyenesek, nagy anyagigény vagy közlekedési költség felmerülése esetén önköltségesek. A szakköri foglalkozások legkésőbb októberben kezdődnek és május 31-ével végződnek. 8.4. Az énekkar


18

Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, heti kétszer 90 perces időbeosztással működik. Az emelt szintű ének-zenei osztályokba járó tanulók számára kötelező, e kötelezettség alól a karvezető felmentést adhat. 8.5. A sportkör A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A sportkörön vagy valamilyen (iskolai vagy egyesületi) edzésen való részvétel az emelt szintű testnevelési és sportiskolai osztályok tanulói számára kötelező. 8.6. A szakkör, sportkör, énekkar vezetője A szakkör, énekkar, sportkör vezetőjét az igazgató bízza meg. A megbízást ellátók szakmailag felelősek a szakkör, énekkar, sportkör működéséért. Éves munkaprogramot dolgoznak ki, melyet az általános igazgatóhelyettes hagy jóvá. Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit illetve a sportcsapatok külső helyszínen való versenyeztetését az igazgató engedélyezi. 8.7. Tanulmányi, kulturális versenyek A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap, stb. része a tanév helyi rendjének illetve az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait, határidejét és felelőseit. 8.8. Iskolák közötti versenyek Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, fővárosi, kerületi versenyeken a tanulók és felkészítő tanáraik részt vehessenek, indokolt esetben a tanulóknak előzetes felkészülésre szabadnapo(ka)t biztosít. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a versenyeken előkelő helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar, sportcsapatok – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje. 8.9. Tanulmányi kirándulás, tábor, erdei iskola Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal szeptember vagy június hónapban osztályuk számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló napok időpontját az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, szülői az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat, erdei iskolai foglalkozásokat szervezhetnek. 8.10. Fakultatív hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít, az intézmény órarendjéhez igazodva. A fakultatív hit- és vallásoktatás idejét és helyét a hitoktató és az iskola igazgatója közösen határozza meg, és az iskola igazgatója az iskolában szokásos módon hozza nyilvánosságra. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi

9. A mindennapi testedzés formái, a sportkör és az iskola vezetése közti kapcsolattartás formái és rendje Az iskola a helyi tantervében biztosított órarendi testnevelés órákon túl a Vajda Péter Diáksport Egyesület működésének támogatásával biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. Az együttműködés formáját és anyagi kereteit a tanévenként megújítandó együttműködési megállapodás határozza meg.


19

Az alsó tagozaton a testnevelést emelt szinten oktató és sportiskolai osztályokban a sportkör órarendbe iktatva minden tanuló számára kötelező. A testnevelést nem emelt szinten tanulók számára heti rendszerességgel rekreációs foglalkozás biztosítja a testedzés lehetőségét.

10. Az iskola védő-óvó intézkedései 10.1 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola tanulói tanévenként egy alkalommal szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt. Tanévenként meghatározott időpontban, heti egy alkalommal iskolaorvos, heti két alkalommal védőnő áll a tanulók rendelkezésére, az iskolában található orvosi szobában. Az egészségügyi felügyelettel történő megállapodás alapján az iskolaorvos az alábbi feladatokat végzi: - A tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését végzi, a továbbtanulás és a táborozás előtt. - A tanulók belgyógyászati vizsgálatát végzi egy alkalommal évente, oltás esetén többször is - A védőnő a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát végzi szükség esetén több alkalommal. - A tanulók fizikai állapotát mérik évente egy alkalommal. Az osztályfőnökök beosztás szerint viszik fogászatra, tüdőszűrésre a tanulókat. Szemészeti vizsgálatra az osztályfőnök ill. az iskolaorvos javaslatára küldjük a tanulókat. Az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársai általánosítható tapasztalatokról tanévenként tájékoztatják az iskolavezetést. Az egészséges környezet biztosítása érdekében tett javaslatokat az iskola lehetőségei függvényében megvalósítja. Fertőző betegség vagy fejtetvesség észlelése esetén a védőnő javaslatára a gyermeket a közösségből el kell távolítani. Az így kiszűrt tanuló csak a fertőző betegség vagy fejtetvesség megszűnése után, a hiányzás időtartamától függően orvosi, ÁNTSZ vagy szülői igazolással jöhet iskolába. Ismétlődő kezeletlen fejtetvesség esetén a védőnő helyi kezelést alkalmazhat, melynek szükség esetén része lehet a tetves haj részleges vagy teljes eltávolítása is. A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte estén a gyermekvédelmi felelősök kezdeményezik, hogy az igazgató értesítse a Gyermekjóléti Szolgálatot. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök egészségnevelési, ennek részeként kábítószer ellenes programot dolgoznak ki. Szükség esetén intézkedés megtételét kezdeményezik az iskola igazgatójánál. 10.2. A tanulóbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az érvényes munka- és tűzvédelmi szabályzatok, valamint a tűzriadó terv utasításait. A tanulókkal az egészségük és testi épségükre vonatkozó előírásokat, az intézményben előforduló veszélyforrásokat a tilos és elvárható magatartási formákat a tanév megkezdésekor, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Ennek tényét és tartalmát a haladási naplóban kell dokumentálni. Különös figyelmet kell fordítani ezen oktatáskor - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokra - a házirend balesetvédelmi szabályaira


-

20

a rendkívüli esemény bekövetkeztekor (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) szükséges teendőkre, menekülési útvonalra, menekülés rendjére a tanulói kötelességekre a baleset megelőzésével kapcsolatban

Alkalmanként ismertetni kell mindezeket - tanulmányi kirándulások előtt - közhasznú munkavégzés előtt - rendkívüli események után A tanév megkezdésekor (az első tanítási órán) ismertetni kell a kémia, fizika, technika, testnevelés és a számítástechnika foglalkozásokon előforduló veszélyforrásokat, munka- és egészségvédelmi előírásokat. Ugyanez a teendő új kísérlet, új munkadarab, új taneszköz használata, új gyakorlat megkezdése előtt is. A számítógépeket csak pedagógus felügyelete mellett szabad használni. Az intézményben csak a 10 évnél idősebb tanulók használhatják az alábbi gépeket tanári felügyelet mellett: - villamos fúrógép - barkácsgép - forrasztópáka - villamos háztartási gépek - kerékpárszerelési anyagok A nevelők a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon ügyeleti beosztásuk alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire fel kell hívni a tanulók figyelmét. 10.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos feladatok Ha a tanulót baleset éri, a felügyeletével megbízott pedagógusnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Ezek: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost (mentőt) kell hívnia - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie - minden tanulói balesetet, rosszullétet azonnal jeleznie kell az ügyeletes vezetőnek E feladatok ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi nevelőnek és dolgozónak is részt kell vennie. A balesetet szenvedő tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

10.4. Tanulóbalesetek kivizsgálása, nyilvántartása A tanulóbalesetek jelentési kötelezettségét és módját a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 2.sz. melléklete tartalmazza. A baleseti jegyzőkönyv felvétele a sérülésnél jelen lévő pedagógus és a második igazgatóhelyettes feladata. A második igazgatóhelyettes félévente ellenőrzi a gyermekbalesetek megelőzésének dokumentációit és baleset esetén határoznak arról, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a további balesetek megelőzésére. A súlyos baleseteket azonnal jelenteni kell az iskolai fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.


21

Az iskola igény szerint biztosítja az Iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. 10.5. Tennivalók tűzriadó esetén Tűzriadó esetén a biztonsági intézkedéseket a tűzvédelmi felelős irányításával a tűzvédelmi szabályzat és a helyiségekben kifüggesztett tűzriadó terv alapján kell megtenni. 10.6. Tennivalók bombariadó esetén Bombariadó esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell. Az épületet a lehető legrövidebb időn belül ki kell üríteni (a tűzriadó tervnek megfelelően). A tanulók és a tanárok a vizsgálat vezetőjének utasítására kijelölt helyre mennek. Az épületet a tűzszerészi átvizsgálás után újra birtokba lehet venni és a tanítást terv szerint folytatni kell. A kieső tanítási órákat a kijelölt munkaszüneti napon (szombaton) pótolni szükséges. Ennek időpontjáról az önkormányzat jegyzőjét, a szülőket és a tanulókat értesíteni kell. 10.7. Felnőtt dolgozók egészségügyi felügyelete és munkabiztonsága Az intézménnyel munkavállalói jogviszonyban álló dolgozóknak részt kell venniük a kötelezően előírt munka- és tűzvédelmi oktatásokon, egészségügyi szűrővizsgálatokon. A konyhai dolgozóknak rendelkezniük kell érvényes egészségügyi kiskönyvvel, minden dolgozónak rendelkeznie kell egy évnél nem régebbi negatív mellkasi ernyőképszűrő lelettel, a belépő dolgozóknak munkába lépésük előtt, a többi dolgozónak az üzemorvosi szolgálat ütemterve szerint részt kell venniük munka-alkalmassági vizsgálaton. A gazdasági vezető és a gondnok évente aktualizálja a munkabiztonsági kockázatértékelési jegyzőkönyvet. 10.8. Vezetői ellenőrzés Az iskolavezetés az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi. Ezek tanévenkénti időpontját, rendjét, a résztvevők körét a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. A tanév elején az igazgató, a gazdasági vezető és a gondnok munkavédelmi szemléjéről munkavédelmi és kockázatértékelési bejárási jegyzőkönyvet kell felvenni. Ugyancsak jegyzőkönyvet kell felvenni a konyhai munkavédelmi és egészségügyi szemle lefolytatásáról.

11. A diákönkormányzati szerv a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 11.1. Tanulóközösség döntési joga A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat működését saját működési szabályzata tartalmazza. 11.2. Véleménynyilvánítás A Köotv. vonatkozó bekezdéseiben valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat vélemények megszerzésének az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal előbb való átadásával. Az igazgató véleményeztetésére kerülő anyagok tervezeteinek előkészítésébe a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja, tőlük javaslatot kérhet. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleteken a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli. A nevelőtestület értekezletére a választott diákvezető is meghívható.


22

Az iskolai tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az igazgatóhoz, szűkebb közösséget érintő kérdésekben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. 11.3. Helyiséghasználat A diákönkormányzat részére az iskola egy kijelölt állandó helyiséget biztosít. Az iskola más helyiségeinek használatához előzetes engedély szükséges. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodik.

12. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formái 12.1. Diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyűlés. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. A diákközgyűlés napirendjét az igazgató és a diákképviselő közösen állapítja meg. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A diákközgyűlés levezetője a diákönkormányzatot segítő tanár. A tanulók részére az igazgató ad tájékoztatást. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat a segítő tanár közreműködésével a közgyűlést megelőzően írásban is eljuttatja az igazgatóhoz. Az írásban illetőleg szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megadásával a segítő tanár útján kezdeményezheti az igazgatónál. Az igazgató 15 napon belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról a napirend közzétételével. Ha az igazgató a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való rendezéséről.

13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki kiemelkedő tanulmányi versenyeredményt ér el, kimagasló művészeti vagy sporttevékenységet folytat, vagy a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanuló közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 13.1. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók - szaktanári –napközivezetői - osztályfőnöki - igazgatói - nevelőtestületi Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a félévi értesítőbe vagy az év végi bizonyítványba kell bejegyeztetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalom odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatásával – az osztályfőnök dönt.


23

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veheti át. Az egyaránt kiemelkedő tanulmányi, szorgalmi, magatartási és közösségi munkát végzett tanulókat a nevelőtestület az osztályozó értekezleten szavazás útján az „Évfolyam tanulója” címmel jutalmazhatja. Az évfolyam tanulója jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veheti át. A nyolc éven keresztül egyaránt kiemelkedő tanulmányi, szorgalmi, magatartási és közösségi munkát végzett nyolcadikos tanulót a nevelőtestület az osztályozó értekezleten szavazás útján a „Vajda-díj” kitüntetéssel jutalmazhatja. A Vajda-díj kitüntetettje jutalmát a ballagási ünnepségen az iskola közössége előtt veheti át. Csoportos jutalmazási formák: - jutalomkirándulás - kulturális hozzájárulás (színház, mozi vagy kiállítás látogatásához)

14. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit a tanév ideje alatt a tanuló köteles betartani. Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, a Házirend alapján felelősségre vonható. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák első esetben a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület illetve az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz. 14.1. Fegyelmi intézkedés formái szóban és írásban - szaktanári figyelmeztetés - szaktanári intés - szaktanári megrovás - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés - igazgatói megrovás - nevelőtestületi megrovás - áthelyezés más osztályba - áthelyezés más (azonos típusú) iskolába A fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül.

15. Vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos rendelkezések Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek A 2007. évi CLXX törvény alapján a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában az alábbi munkakörökben és feladatkörökben áll fenn vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség:


1. Költségvetés és egyéb pénzeszközök állami, önkormányzati támogatások felhasználásával összefüggő javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult személyek: - intézményvezető - intézményvezető-helyettesek 2. Eseti megbízás alapján közbeszerzési eljárás során javaslattételre, döntésre, ellenőrzésre jogosult személyek: - Közbeszerzési Bíráló Bizottság tagjai - Szakértői testület tagjai - Eseti szakértői feladatra felkért személy - A közbeszerzési eljárás ellenőrzésére jogosult személy A vagyonnyilatkozatok kezelésére az e tárgyban hozott belső szabályzat az irányadó.

24


IV.

25

Záró rendelkezések

Az SZMSZ-t az iskola nevelőtestülete fogadja el, egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék és a diákönkormányzat. Az SZMSZ hatályba lépésének napja a fenntartói jóváhagyás napja. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselőtestületi ülés napja. Az SZMSZ-t a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola tantestülete tantestületi értekezletén nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta. A tantestület nevében:

Györgyné Szabó Ildikó jegyzőkönyv-vezető

Az SZMSZ elfogadásakor a Köot. 40§ (2) bekezdésében meghatározott kérdéscsoportokban való egyetértési joga alapján az SZMSZ-t a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola Iskolaszéke elfogadta.

Az Iskolaszék nevében:

Dr. Pruzsinszky József az Iskolaszék elnöke

Az SZMSZ elfogadásakor a Köot. 40§ (2) bekezdésében meghatározott kérdéscsoportokban való egyetértési joga alapján az SZMSZ-t a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskola Diákönkormányzata elfogadta:

A Diákönkormányzat nevében:

Szalai Viktor DÖK diákelnök

Lukácsi István DÖK segítő tanár


26

Mellékletek -

Az intézmény szervezeti felépítése és szerkezete Könyvtár működési és gyűjtőköri szabályzata Az intézmény FEUVE szabályzata Nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve Kisebbségi önkormányzat egyetértése Fenntartói jóváhagyás megjelenítése

Hivatkozott intézményi szabályzatok és dokumentumok: /az igazgatónál megtalálhatók/ -

Alapító Okirat Költségvetési alapokmány Számviteli politika szabályzat Leltározási szabályzat Pénzkezelési szabályzat Selejtezési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Iskolaszék szervezeti és működési szabályzata Az intézmény dolgozóinak munkaköri leírása Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat Tűzriadó terv Házirend Munkabiztonsági és kockázatértékelési szabályzat Diákönkormányzat működési szabályzata Vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos belső intézményi szabályzat

Budapest, 2009. szeptember 30.

Szontagh Pál igazgató

VAJDA PÉTER ÉNEK-ZENEI ÁLTALÁNOS ÉS SPORTISKOLA 1089 BUDAPEST, VAJDA PÉTER UTCA

Recommend Documents