Pályázat. A Miskolci 21. Sz. Általános Iskola. intézményvezetői munkakörére

Pályázat A Miskolci 21. Sz. Általános Iskola intézményvezetői munkakörére

Készítette : Vucskó Zsuzsanna Miskolc, 2013. május 19.

tanár

Pályázat a Miskolci 21. Sz. Általános Iskola intézményvezetői munkakörére

Tartalomjegyzék

1. A pályázó nyilatkozata……………………………………………………………………...3 2. Szakmai önéletrajz………………………………………………………………………….4 3. Motivációs levél……..……………………………………………………………………...7 4. Helyzetelemzés……………………………………………………………………………..8 4.1. Statisztikai elemzés………………………………………………………………….. 8 4.2. Humán erőforrás……………………………………………………………………...9 4.3. Gazdálkodás ………………………………………………………………………...10 4.4. Hagyományok……………………………………………………………………….11 4.5. Kompetencia mérés eredményei…………………………………………………….12 5. Vezetői program…………………………………………………………………………...13 5.1. A tanulás és tanítás színvonalának megtartása, növelése…………………………...14 5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek beillesztése az integrált oktatásba………………………………………………….…16 5.3. Művészeti képzés beindítása………………………………………………………...20 5.4. Környezettudatos nevelés……………………………………………………………22 5.5. A sport emelt szintű oktatása………………………………………………………..23 6. Összegzés…………………………………………………………………………………27 7. Felhasznált irodalom……………………………………………………………………...28 8. Pályázati nyilatkozatok…………………………………………………………………...29 9. Mellékletek 

Erkölcsi bizonyítvány……………………...……………………..………………30



Végzettséget igazoló dokumentumok (4 db.)……….……………………………34



Szakmai tevékenységet igazoló dokumentum……………………………………35

Készítette: Vucskó Zsuzsanna Tel. : +36302390539; E-mail: [email protected]

2


Tisztelt Miniszter Úr! Alulírott, Vucskó Zsuzsanna pályázatot nyújtok be a Nemzeti Közigazgatási Intézet által közzétett, az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján meghirdetett 21. Sz. Általános Iskola (3535 Miskolc, Tóth Árpád u. 12.) intézményvezetői munkakörére. Pályázatomhoz mellékelem a következőket: 

Szakmai önéletrajz



Szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum



Vezetői program



Végzettségeket igazoló oklevelek másolatai



Erkölcsi bizonyítvány



Pályázati nyilatkozatok

Miskolc, 2013. május 19.


Vucskó Zsuzsanna

3


Europass Önéletrajz

Személyi adatok Vezetéknév(ek) / Utónév(ek) Cím(ek)

Vucskó Zsuzsanna

Mobil

+36 302390539

E-mail(ek)

[email protected]

Állampolgárság

magyar

Születési dátum

1971. július 10.

Neme

Nő

Betölteni kívánt munkakör / foglalkozási terület

21. Sz. Általános Iskola Intézményvezető

Gyula u. 34. 1/3., 3532 Miskolc (Magyarország)

Szakmai tapasztalat Időtartam Foglalkozás / beosztás

1993-tól folyamatosan Tanár

Főbb tevékenységek és feladatkörök

A munkáltató neve és címe

- Matematika, testnevelés, informatika tantárgyak oktatása. - Versenyeztetés. - Szabadidős sportrendezvények szervezése. - Egészségmegőrző programok. - Iskolán kívüli sportrendezvények. - Sítábor, Vizi tábor, Prevenciós programok vezetése. - Pályázatírás. 21. Sz. Általános Iskola, 3535 Miskolc, Tóth Á. u. 12.

Tevékenység típusa, ágazat

Oktatás

Időtartam

1993. szeptember 01. →

Foglalkozás / beosztás

Tanár, oktató

Főbb tevékenységek és feladatkörök

Testnevelés, gyógytestnevelés, matematika, informatika tantárgyak oktatása, versenyeztetés.


4


A munkáltató neve és címe

21. Sz. Általános Iskola Tóth Árpád út. 12., 3534 Miskolc (Magyarország)

Tevékenység típusa, ágazat

Oktatás

Tanulmányok Időtartam Végzettség / képesítés Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

2006. szeptember 01. - 2008. május 29. Közoktatási vezető vezetéselmélet Miskolci Egyetem (Egyetem) Egyetem u. 1., 3515 Miskolc (Magyarország)

Időtartam

2002. szeptember 01. - 2004. június 02.

Végzettség / képesítés

Gyógytestnevelő tanár gyógytestnevelés

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Semmelweis Egyetem (Egyetem) Alkotás u. 1., 1112 Budapest (Magyarország)

Időtartam Végzettség / képesítés

1993. szeptember 01. - 1997. január 22.

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés

Számítástechnika szakos tanár Számítástechnika, informatika.

Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Bessenyei György Tanárképző Főiskola (Főiskola) Sóstói u. 31/B, 4400 Nyíregyháza (Magyarország)

Időtartam Végzettség / képesítés

1989. szeptember 01. - 1993. június 09.

Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa

Matematika-testnevelés szakos tanár Matematika, testnevelés Bessenyei György Tanárképző Főiskola (Főiskola) Sóstói út. 31/B, 4400 Nyíregyháza (Magyarország)

Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv

Magyar


5


Egyéb nyelv(ek) Önértékelés

Szövegértés

Európai szint (*)

Hallás utáni értés

Német

B2

Beszéd Olvasás

önálló B2 nyelvhasználó

Társalgás

önálló önálló B2 nyelvhasználó nyelvhasználó

Írás Folyamatos beszéd B2

önálló önálló B2 nyelvhasználó nyelvhasználó

Társas készségek és kompetenciák

Csapatszellem, kiváló kommunikációs készség, magas szociabilitás, empátia, szociális érzékenység, asszertivitás.

Szervezési készségek és kompetenciák

Szervezőkészség, csapatirányítási tapasztalat, kiváló problémamegoldó képesség és kreativitás.

Járművezetői engedély(ek)

B


6


3. Motivációs levél

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

20 év tanítási tapasztalata után döntöttem úgy, hogy megpályázom iskolánk igazgatói állását. Nagyon jól ismerem az intézményt, gyerekként itt tanultam, szüleim is itt tanítottak. Részese voltam diákként és tanárként is az iskola „fénykorának”, majd az egyre nehezebb időszakoknak. Legnagyobb eredményeimet munkám során a sportban értem el. Kosárlabda a szakterületem és több csapatommal eljutottunk a Diákolimpia, valamint az egyesületi versenyek Országos döntőjébe. Nemzetközileg elfogadott edzői képesítésekkel rendelkezem kosárlabda és sí sportágakból. Pályázataim eredménye, hogy iskolánk sportszer készlete korszerű, a szabadidős sportok oktatását is lehetővé teszi. Országunkban az elmúlt években az oktatásügyet állandó reformok jellemzik. Az iskolarendszer tartalmi és szerkezeti formája is változott, átalakult. A törvények is megújulnak, állandóan figyelemmel kell kísérnünk az új jogszabályokat. Ezek a tényezők újabb kihívások elé állították a nevelési oktatási intézményeket. A tanulólétszám folyamatosan változik, a pedagógusok munkája egyre nehezebb, terhelésük nő. A társadalmi problémák következtében egyre több család kerül nehéz helyzetbe, ami új nevelési feladatokat eredményezhet. Az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetés nélküli nevelés elveinek betartása az Európai Unió és a társadalom elvárása. Mindannyiunk számára fontos, hogy a gyerekek a napjaikat biztonságos helyen, szülői, vagy nevelői felügyelet alatt, hasznosan, értékesen töltsék. Ezt segíteni fogja a délután 16.00-ig tartó iskola.


7


4. Helyzetelemzés Az intézmény neve: 21. Sz. Általános Iskola, 3535 Miskolc, Tóth Árpád út. 12. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető: Miskolci Közintézmény-működtető Központ Alapítás éve: 1973 Statisztikai azonosító: 15799658 - 8412 - 312 - 01 AHT azonosító: 335262 A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma egyre nő. Amíg a közelünkben működő iskolák válogathatnak a hozzájuk jelentkező gyerekekből, addig nálunk évről-évre többen lesznek a hátrányos helyzetűek. Ez nekünk, pedagógusoknak nem probléma, hanem újabb kihívás, hiszen a mi szemünkben minden gyerek egyformán értékes kell, hogy legyen. Közös érdekünk, hogy ezeknek a gyerekeknek az esélyegyenlőségi programunk keretein belül biztosítsuk azt, hogy egyenlő emberekké váljanak az iskola elvégzése után a jobb feltételekkel induló kortársaikkal. 4.1. Statisztikai elemzés 2012/2013-as tanév: évfolyam tanuló-

tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint

létszám Normál tanterv

Emelt szintű oktatás

Gyógypedagógiai csoport

Össz.

HH/HHH SNI

Össz.

HH/HHH SNI

Össz.

HH/HHH

1.

31

13

8/0

4

18

3/0

-

-

-

2.

23

-

-

-

23

17/1

-

-

-

3.

23

10

-

-

13

7/0

-

-

-

4.

49

24

14/9

5

25

18/8

2

-

-

5.

39

15

9/2

3

24

7/0

1

-

-

6.

42

18

10/4

8

24

9/5

4

-

-

7.

31

-

-

-

18

14/1

2

13

5/2

8.

51

15

7/3

4

22

6/0

2

14

6/0

Össz.

289

95

48/18

24

167

81/15

11

27

11/2


8


4.2. Humán erőforrás: Nagyon

képzett,

szakmai

rutinnal,

pedagógiai

elhivatottsággal

rendelkező

tantestületünk van. Mindannyian a gyerekek érdekét nézzük, végtelen szeretettel, türelemmel és elfogadással neveljük tanítványainkat. Jól dolgozunk együtt, egymás segítése, tisztelete, elismerése mindannyiunk számára természetes. Tanáraink létszáma 34 fő, munkánkat 1 fő iskolatitkár és 1 fő rendszergazda segíti. Saját szakterületén koordinál az iskolai egészségnevelő, az ifjúságvédelmi felelős, a drámapedagógus, az iskolai könyvtáros, a DÖK vezető, a fejlesztő pedagógus, az informatikus, az osztályfőnök és a szaktanár. Együtt dolgozunk az iskolai étkezést biztosító konyhai személyzettel, a gazdaságvezetővel, a technikai dolgozókkal. Az igazgató, igazgató helyettes és a tantestület együttműködik a Diákönkormányzattal és a Szülői Szervezettel. A velük való kapcsolat megtartása és erősítése fontos feladatunk, nagymértékben segítik a munkánkat. Alapelveinket a Házirend, az Alapító okirat, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a helyi tanterv, a DÖK Működési Szabályzat, Drogstratégiai prevenciós programunk tartalmazzák. Pedagógiai Programunk részletesen tartalmazza az ellenőrzés-értékelés rendszerének ismertetését. Külsős kapcsolatainkhoz tartoznak a Polgármesteri Hivatal Szakszolgálatai, Intézményei, a Gyermekjóléti Szolgálat, a Gyámügyi Osztály, a Családsegítő Központ, a Nevelési Tanácsadó, az ÁNTSZ munkatársai, az iskolaorvos, a védőnő, a Rendőrkapitányság ifjúságvédelmi munkatársai és a Rendészeti Szervek. Iskolánk tanárai végzettségük arányában :

Nevelőtestület 1. Egyetem 2. Főiskola (tanár) 3. Főiskola (tanító) 4. Főiskola (tanító speciális képesítéssel) 5. Gyógypedagógus


9


Nem tudtuk felvenni a versenyt a jobban támogatott iskolákkal anyagi szempontból, így a lehetőségek terén sem. Ezen mi nem kesergünk, hanem a számunkra kínálkozó újdonságokból próbálunk építkezni. „Gyengeségem az erőm” Könnyű a válogatott, ép családokból származó gyerekeket tanítani, ahol a szülő mindenben partner, figyelemmel kíséri a gyermeke tanulmányi eredményét, törődésben, szeretetben neveli. Nekünk az is feladatunk, hogy elérjük, hogy a szülő egyáltalán partnerré váljon,

és

legalább

a

gyermek

osztályfőnökével

hajlandó

legyen

az

időszakos

kapcsolattartásra, esetleg érdeklődést mutasson egy-egy iskolai rendezvény iránt. Az ilyen kis sikereknek is tudnunk kell örülni és lelkesedésünket megőrizve építkezni tovább. Azonban milyen nagy öröm és büszkeség, amikor a beszédfogyatékos gyerekünk magyar anyanyelvi versenyt nyer, az SNI-s gyerekünk tagja az országos tanulmányi verseny bajnok csapatának, a HHH-s gyerekünk országos bajnok sportban, az autista gyerekünk beilleszkedik, kommunikál, felszabadul, a szorongó megnyílik ….. és még sorolhatnám. Nekünk, pedagógusoknak ez a hitünk, erről szól az életünk. A mi tantestületünk alkalmas arra, hogy minden gyermeket egyforma törődéssel szeretetben neveljen. 4.3. Gazdálkodás Nem önállóan gazdálkodunk, de a Klebersberg Intézményfenntartó Központtól kapott ellátmányt takarékosan használjuk fel. Nagyon fontosnak tartom a takarékosság és a környezettudatos életmód megismertetését tanulóinkkal. Nekünk példaként kell ebben is előttük állnunk. Munkánkat az iskolában működő két alapítvány segíti. Városi pályázatainknak köszönhetően a sporteszköz készletünk megfelelő, de minden más területen nagyon le vagyunk maradva. A digitális napló bevezetésével is takarékoskodhatnánk. A jövőben célom, hogy bekapcsolódjon iskolánk az Uniós pályázatokba és az Intézményfenntartó segítségével modernizáljuk tanulási környezetünket, amely a nyílászárók cseréjét, napkollektorok felszerelését, víz- és csatornarendszer és elektromos vezeték hálózat korszerűsítését jelentené.


10


4.4. Hagyományok 40 éve működünk és ennyi idő alatt sok hagyományőrző program létrehozására volt lehetőségünk. Ilyenek az alábbiak: 

Óvodákkal való kapcsolat (Gergely járás)



A kiskórus szereplése Diósgyőr rendezvényein



Karácsonyfa díszítés Lillafüreden



Belső tanulmányi versenyek (matematika, magyar nyelv, magyar irodalom, angol nyelv, rajz, informatika tantárgyakból)



Városi szintű sportversenyek szervezése (atlétika, kosárlabda sportágakból)



Év végi Gála műsor



Szülő – tanár – diák találkozó



Erdei iskola



Sítábor



Nyári táborok



Nagy fontosságot tulajdonítunk a belső méréseknek és az Országos méréseknek -

Euro-fit, Mini Hungarofit mérések

-

Szegedi mérés

-

Országos Kompetenciamérés

-

Differ mérés



Víz világnapja



Föld napja



Madarak, fák napja



Sportnap



Gyermeknapi rendezvények



Bakancsos túrák



Nyugdíjas kollégákkal találkozó



Külső és belső bemutató órák tartása



Tehetséggondozás



Szereplések a nyugdíjas klub rendezvényein


11


4.5. A kompetencia mérések eredményei :


12


5. Vezetői program Vezetői programom egy fogalomra épül, az „Esélyegyenlőség” megteremtésére, amit az alábbi öt pontban tervezek megvalósítani. 5.1. A tanulás és tanítás színvonalának megtartása, növelése 5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek beillesztése az integrált oktatásba 5.3. Művészeti képzés beindítása 5.4. Környezettudatos nevelés 5.5. A testnevelés emelt szintű oktatása Céljaim: 

Olyan iskola megteremtése, visszaállítása, ahol a tanulók, tanárok is jól érzik magukat, ahol elsődleges feladat a tanítás és tanulás színvonalának növelése, a megalapozott, mindennapi életben is használható tudásanyag átadása és elsajátítása.



A kompetencia alapú oktatásban a fent meghatározott célokban a kognitív, a szociális, a személyes és a speciális kompetenciák elmélyítése.



Szeretném elérni, hogy iskolánk olyan tanulási környezet legyen, ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető a légkör veszi körül őket.



Olyan tevékenységkínálat létrehozása, melynek segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan fejlődhetnek, kibontakozhatnak és sikerélményekhez juthatnak.



Azt szeretném elérni, hogy a tantestület minden tagja fontosnak érezze magát, megtalálja azt a tevékenységet, amelyhez a legjobban ért. Nagyon sok értékes ember van a tantestületben, akiknek nincs lehetőségük érvényesülni. Közös érdekünk hogy mindenki a legtöbbet hozza ki magából.



Alkalmazkodás a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők, és a fenntartó igényeihez.



A fenntartó támogatásának elnyerése.



A tanulói létszám növelése.



A munkahelyek biztonságossá tétele, új munkahelyek biztosítása.


13


5.1. A tanulás és a tanítás színvonalának megtartása, növelése „Meg kell tanítani a gyerekeknek azt, hogy önmagáért élvezzék a tanulást, ne csak azért, hogy jó jegyeket kapjanak. Azok a gyerekek, akik élvezik a kihívások legyőzését, felnőtt életükben is keresni fogják a kihívást jelentő helyzeteket. Nagyobb valószínűséggel ragadnak meg új lehetőségeket, keresnek új módszereket, dolgoznak olyan feladatokon, amelyeknek nincs egyértelmű megoldása, és ösztönöznek másokat arra, hogy nehéz problémákon dolgozzanak.” (Csíkszentmihályi Mihály) Legfontosabb pedagógiai feladatunk, hogy megtanítsuk tanítványainkat tanulni. El kell érnünk, hogy igényükké váljon a folyamatos tanulás, az ismereteik állandó bővítése és ebben példaként kell előttük állnunk. Meg kell ismertetnünk velük a hatékony tanulás módszereit az alkalmazni képes tudás elsajátítását. Fejlesztenünk kell kreatív gondolkodásukat és szociális készségeik kialakulását. Ezeket az együttműködés, egymástól függés és a kommunikációs készségek fejlesztésével valósíthatjuk meg. Célunk, hogy diákjaink „rugalmasan” lépjenek ki az önálló életbe, hogy a kooperatív, kompetitív és individuális jellegű társas helyzeteket felismerjék és tudjanak alkalmazkodni ezekhez. A kooperatív kiscsoportban tanulás során a gyerekek biztonságérzete önbizalma megnő. A kooperatív tanulás korcsoportokra, tantárgyakra és feladatokra való tekintet nélkül jobb eredményeket szül, mint a versenyeztető és az egyéni módszerek. Itt már nem az óra van a módszerért, hanem a módszerek vannak az óráért. A tanár és diák szerepek az alábbi módon változnak: 

A tanár konzultánssá lép elő, nem az előadás a fontos, hanem a segítségre szoruló diák.



A tanár a diák oldalán áll, célja, hogy a természetes megnyilvánulásokat helyes mederbe terelje.



A

diákok

sokkal

aktívabbak,

önállóbbak,

nyíltabbak

lesznek,

ezekkel

a

tulajdonságokkal a tanulásban sikeresebbé vállnak. 

Személyes felelősséget vállalnak, hiszen tanítják egymást és egymástól segítséget fogadnak el. Megkapják társaik elismerését és támogatását.



Differenciáltan kapnak szerepeket, így a különböző képességekkel rendelkezők is egyenrangú társak lehetnek a csoportban.



Újszerű differenciált tanulásszervezés, melyben a gyerekek csoportokban tanítják egymást, a csoport minden tagja fejlődik a tanár pedig segítő koordinátor.


14




A diák a tanulási folyamatban partnerként vesz részt, a tanár a diákok érdeklődésének, aktivitásának ébrentartásával segíti a tanulási folyamat eredményességét.

A kooperatív tanulási technikák a gyermekek saját „tudásszerző” tanulási formái melyek során szinte észrevétlenül változatosan szerzik meg és gyakorolják az ismereteket. A kompetencia alapú oktatás a készségek és képességek fejlesztésére helyezi a hangsúlyt ezért a kooperatív tanulási technikák bármely műveltségterülethez, tanórához kapcsolhatók. A tehetséggondozásban, a tehetség felismerésében, fejlesztésében óriási lehetőséget nyújt a kiscsoportos foglalkozás. Fontosnak tartjuk ezeknek a kooperatív tanulási módszereknek a megismertetését a szülőkkel. A hangsúly nem a lexikális tudás mennyiségén, hanem az élményszerűségen, a problémamegoldáson, az ismeretek tapasztalatok általi elsajátításán van. A pedagógus az óra megtervezése során nagyon kreatív lehet, egyéni gondolatait beillesztheti a tananyagba. Nagy szerepet kap a differenciált oktatás, a kiscsoportos oktatás, a műhelymunkák. Munkánk egyik önellenőrzési-ellenőrzési formája a mérések elemzése. Folyamatos méréseink: 

A tanulás eredményeinek összehasonlító elemzése belső mérésekkel



Differ mérés



OKÉV mérések



Szegedi mérés

A mérési eredményeket munkaközösségenként elemezzük, majd összegezve ismertetjük a tantestülettel, az előző éves összehasonlító elemzéssel együtt. Nagyon fontosnak tartjuk az idegen nyelv oktatását ezért már első osztálytól tartunk nyelvi órákat játékos formában. Az informatika oktatására is nagy hangsúlyt fektetünk, hiszen a mai gyerekek már minden tantárgyban alkalmazzák ilyen ismereteiket. A hit és erkölcstan oktatását a helyi igényeknek megfelelően oldjuk meg. Szeretném felmenő rendszerben bevezetni a sakk oktatását, melyet az alábbiak miatt tartok fontosnak: 

A

sakk

becsületességre,

a

következmények

vállalására,

önuralomra,

helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, lényeglátásra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák tiszteletére nevel. 

A sakk fejleszti az analizáló és szintetizáló képességet, emlékező tehetséget, absztrakt és logikus gondolkodást, a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet, az


15


összefüggések felismerésének képességét, a gondolkodás divergens jellegét, az összpontosítás képességét, a kreativitást elvonatkoztatási és általánosítási képességet, problémaérzékenységet,

kombinatív

képességet,

a

módszeres

és

hatékony

gondolkodást, a tanulási képességet és mindezeken túl a sakk játék. Nagyon jónak tartom a Polgár Judit által írt, tankönyvként is elfogadott képességfejlesztő könyveket. Az elsős matematika tanítását bővíteném a Montessori módszeres oktatással. Matematika szakos tanárként ismerem és alkalmazom ezt a módszert. Az országos szintű matematika versenyek dobogósai általában olyan gyerekek, akik Montessori óvodákba jártak és általános iskolában is ezzel a módszerrel tanultak. Megtartanám az alsó évfolyamokon az egész napos iskola oktatási rendszerét és ezt felmenő rendszerben bővíteném az ötödik, majd a hatodik évfolyamokra is. Fontosnak tartom a digitális napló bevezetését. 5.2. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek beillesztése az integrált oktatásba „Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk: mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több dolgot igen… Az integrált neveléshez vezető út nehéz és akadályoktól sem mentes, de végére érhetünk, ha elég elkötelezett ember akarja végigjárni…” (Wendy Lynas) Iskolánkban tizennégy éve kezdtünk részben szegregált formában foglalkozni a diszlexiás, diszgráfiás, tanulási zavarral küzdő gyerekekkel. Ennek indulásakor felvállaltuk városunkban és vonzáskörében a tanulási nehézségekkel, valamint tanulási zavarral küzdő gyerekek oktatását. Időközben áttértünk az integrált oktatásra. Munkatársaink magas szakmai és gyakorlati tudással rendelkező pedagógusok, és logopédusok, akik megszerzett tudásukat hatékonyan alkalmazzák az oktatásban. 

Miskolc városában az 1990-es évek közepén civil kezdeményezésre (szülők, pedagógusok) óvodai prevenciós csoportokat hoztak létre beszédfogyatékos, tanulási nehézség veszélyeztetett gyermekek részére.



Erre épülve 1998-ban a városban két iskola kapta meg a lehetőséget logopédiai osztályok indítására. Így indult el ez a képzési forma intézményünkben.


16




Felmenő rendszerrel az iskola alsó tagozatán évfolyamonként egy, részben szegregált osztályt alakítottunk ki, akik 15 fővel Meixner módszer alkalmazásával tanultak olvasni. Tanító, gyógypedagógus, logopédus segítségével folyt az oktató, nevelő, fejlesztő munka. Azok a tanulók, akik nem kerültek be ezen osztályokba, az évfolyam párhuzamos osztályaiban, logopédus segítségével tanultak.



Négy év elteltével a felső tagozaton is folytatódott ez az oktatási forma. A tanulók órarendjébe

„sávosan”

beillesztettük

az

intenzív

(heti

3

óra)

logopédiai

szakszolgáltatást. 

A törvényi változások és a 2007-es hivatalból indított felülvizsgálatok (SNI besorolás változása KT. 121. § 29. (1.) a, b, egyértelműen az integráció felé tolta el az oktatást.



Kimenő rendszerrel a részben szegregált osztályok megszűntek, ezért az integrált tanulók létszáma megnövekedett. A korábbi jó gyakorlat átalakításával az SNI tanulók ellátását szakszerűen folytatjuk. Tanítványaink sikeresen felvételiznek középfokú intézményekbe, eddig már többen érettségiztek közülük, valamint felsőfokú tanulmányokat is folytatnak. Az évente megrendezett találkozók nagy élményt nyújtanak nekünk és a gyerekeknek is. A HH, HHH, SNI tanulók százalékos eloszlása évfolyamonként az osztálylétszámok függvényében : 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Tanulólétszám2 SNI HHH HH

Intézményünk a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását segíti elő a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált Készítette: Vucskó Zsuzsanna Tel. : +36302390539; E-mail: [email protected]

17


oktatással, neveléssel. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanulók törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozásával. Célunk : 

A nálunk tanuló gyermek egyéni különbségeinek tiszteletben tartása, hiszen az iskolában tanuló gyerekek között igen nagy különbség mutatkozhat a kognitív képességek, a fejlődési ütem terén, illetve az otthonról hozott ismeretek, tanulásra való motiváltság szintjeiben.



Valljuk, hogy az általános iskola elsődleges, kiemelt feladata a biztos alapkészségek kialakítása minden gyereknél. A tanulók számára annyi és olyan jellegű tevékenységre kell lehetőséget biztosítani, amennyire az adott fejlettségi fokán szüksége van ahhoz, hogy egy-egy ismeret biztos készséggé válhasson.



A kisiskolás tanulók saját lehetőségeiknek megfelelő, minél optimálisabb szintre juthassanak egyéni fejlődési ütemük figyelembevételével.



Az optimális fejlesztésükhöz szükséges körülményt az intenzív és komplex fejlesztéssel a legrövidebb időre csökkentsük.

Feladatunk : 

Az integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek számára speciális pedagógiai segítségnyújtás. o A projektpedagógia gyakorlati megvalósítása. o Pedagógiai alternatíva kínálása a gyermek számára.



Biztosítani az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítás és feldolgozás, megértés lehetőségét.



Lehetővé tenni a mérték szerinti oktatást, az individuális programokat, a differenciálást, a gyakorlatra orientáló, a gyermekek megtapasztalt élményeihez kötődő ismereteket.



Az együttműködés formáinak kialakítása – rögzítése, illesztése az aktuális órarendbe. A sérült tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése, team-munkában a pedagógussal, a szakértői vélemény alapján.



A tanuló fejlődésének, elért eredményeinek meghatározása, rögzítése együttesen kialakított vélemény szerint – a szülő bevonásával, tanácsadás a szülőnek, segítségnyújtás a családi neveléshez, a pedagógussal együttműködve.


18




Az integrált tanuló nevelésével kapcsolatos szakmai tapasztalatcserén, szakmai felkészítésén, folyamatos továbbképzésen való részvétel, valamint a szakmai anyagok igénybevétele.



A diagnosztizáló, formatív, szummatív mérések lehetőségének, gyakoriságának tervezése team-munkában.

A sajátos nevelési igényű tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok, nevelési és oktatási szempontok : 

Mit tanítunk?



Mi a célunk vele?



Milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, differenciálás; stb.)?



Mi a követelmény?



Az adott tanórán elérni kívánt eredmény?



Mit tekintünk optimumnak?



Milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint (pl.: számlálási készség, készségszintű számjegyírás, olvasástechnika, kognitív funkciók: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség:

beszéd,

alkalmazkodás

írás,

társakhoz,

olvasás,

belső

felnőtthöz,

beszéd; önismeret;

szociális

képességek:

motoros

képesség:

mozgáskoordináció, szem–kéz koordináció, grafomotorika, állóképesség stb. fejlesztése)? 

Adott tantárgyban a tantervi téma azonos, csak az egyéni szükségletek esetén tér el a tananyag.



Az integrált osztályok tantárgyi rendszere megegyezik az általános tantervű osztályokéval, azzal a kitétellel, hogy a tanulók számára kötelezően biztosítandó, előírt fejlesztéseket az órarendhez, valamint a tantárgyi rendszerhez igazodva kapják meg az érintettek.



A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul.



A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint szervezzük:

o A feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket jelölünk meg, ott ahol erre szükség van;


19


o Segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatjuk a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. Az egyes fogyatékkal élő tanulókkal összefüggő feladatokról a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve” ad eligazítást. (32/2012. (X.8.) EMMI rendelet) A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógusok a következő szempontokat érvényesítik munkájuk során: 

A tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.



A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik.



Alkalmazzák

a

folyamatos

értékelés,

hatékonyság-vizsgálat,

a

tanulói

teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak. 

Egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek.



Alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez.



Együttműködnek

különböző

szakemberekkel,

iránymutatásaikat/javaslataikat

beépítik a pedagógiai folyamatokba. . 5.3. Művészeti oktatás Cél : 

Iskolánk tanulóinak speciális művészeti ismeretek oktatása,



A hátrányos helyzetű gyerekeknek érvényesülési, a tehetségnek kibontakozási lehetőség,



Alapvető ismeretanyag és technika megismerése az egyes művészeti ágakban,



Alkotó fantázia és improvizációs készség kibontakoztatása,



Művészi kifejezőkészség kialakítása,



Bekapcsolódás a művészeti önképző körök és együttesek munkájába,



Az átlagosnál jobb képességű gyerekek szakirányú továbbtanulásának előkészítése.


20


A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben ötvöződnek. A művészeti

neveléssel

lehetőséget

biztosítunk

arra,

hogy

minden

tanuló

élje

át

valamely/bármely területen a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. A művészeti oktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikével, a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek, koreográfiák megtanulásának eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a tánclépések megtanulása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti. A koreográfiák előadása különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A gyerekek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is. Lehetőségek: 

Táncművészet o néptánc, modern tánc



Képző és iparművészet o gyöngyfűzés, rajz, média ismeret, batikolás



Színművészet és bábművészet - drámajátékok



Zeneművészet o kiskórus, furulya, gitár, zongora A sajátos kultúrából érkező gyerekek beilleszkedését különösen segíti, ha sikerhez és

népszerűséghez juttatjuk őket olyan területeken, ahol általában tehetségesek (tánc, zene). Ezzel fejlesztjük a kötelesség tudatukat, önbizalmukat, önfegyelmüket, rendszerességhez szoktatjuk őket, biztosítjuk a csoportba való beilleszkedésüket.


21


A művészeti képzést a délutáni szabadon választható órák terhére tervezem, saját nevelőink és szükség esetén külsős művésztanárok és szülők, nagyszülők bevonásával, „Mentor” program elindításával, ezzel is erősíteném a szülő - tanár - diák kapcsolatokat. Jelenleg is együttműködünk a Diósgyőri Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. 5.4. Környezettudatos nevelés Iskolánk zöld övezetben, Diósgyőr központi részén helyezkedik el. Az oktatás minden területén kihasználjuk a környezet adta lehetőségeket. Tapasztalatainkat hasznosítjuk a matematika, rajz, környezetismeret, biológia, földrajz, technika testnevelés, ének – zene, magyar nyelv, magyar irodalom tantárgyak tanításánál. Feladatunk, hogy tanítványaink megtanulják tisztelni, ápolni és védeni környezetüket, megismerjék lakóhelyük múltját, hagyományait, természeti adottságait. 

Erdei iskolai programunk évek óta sikerrel működik.



A hétvégi túráinkon, melyet tanáraink vezetnek tanítványainkkal együtt a szülők, testvérek, nagyszülők is nagy létszámmal vesznek részt.



Programjainkat segíti az Északerdő Rt., Bükki Nemzeti Park, Erdészeti Szolgálat, Szimbiózis Alapítvány, Ady Endre Művelődési Ház.



Nagy figyelmet fordítunk az egészségnevelésre, prevenciós, egészségmegőrző és felvilágosító programjaink a gyermekvédelemmel foglalkozó kollégánk vezetésével állandóak, színvonalasak. Munkánkat a védőnő is segíti.



Szeretném még rendszeresebbé tenni az Északerdő Rt. Csanyik – völgyi erdei iskolájába való kijárást, hiszen ez iskolánkból gyalogtúra keretében elérhető program.



A mindennapos testnevelés keretein belül a síoktatás bevezetését a Bánkúti Síklubbal és a Bükkszentkereszti Sportegyesülettel kiépített jó kapcsolatunk segíti. Amikor itt nincs hó, a legközelebbi Szlovák sípályákra szervezünk egy napos sítúrákat, melyeken a szülők is szívesen részt vesznek.



A Diósgyőri vár hagyományőrző programjaiban aktívan részt veszünk.



Szeretném a mindennapos testnevelés programjába beépíteni a tájékozódási futást.



A technika tantárgy tanításánál a „hasznos” tevékenységekre fektetném a hangsúlyt (háztartási ismeretek, gombvarrás, nyakkendőkötés…stb.), a manuális képességek fejlesztését helyezném előtérbe.


22




Mindkét belső udvarunk alkalmas lenne egy kis átalakítással (könnyűszerkezetes tető kialakításával), konyhakert és „botanikus” kert létrehozására, melyet a gyerekek gondoznának.



Szeretnék elindítani egy „Mentor” programot, melynek során a szülők és a nagyszülők bevonásával

kiscsoportos

műhelymunka

keretében

ismerkednének

tanulóink

környezetünk értékeivel. és végeznének közhasznú tevékenységet, hagyományőrző foglakozásokat.

5.5. Emelt szintű testnevelés „A sport nem csak testnevelés, hanem a léleknek is legerőteljesebb és legnemesebb nevelő eszköze.” (Szent-Györgyi Albert) A sport az a műveltségi terület, amely a leggyorsabban és leghatékonyabban képes az emberek közti bármely különbségek elfogadására, kiegyenlítésére, az esélyegyenlőség megteremtésére. Iskolánkban kezdetektől 1973-tól működik a testnevelés tagozatos, majd később emelt szintű testnevelési oktatás. Nagyon sok későbbi élsportoló, vagy testnevelő tanár nevelkedett nálunk. A csökkenő gyereklétszám ellenére még most is minden tanévben van Diákolimpia Országos Döntős eredményünk. Atlétáink szinte minden évben az Országos Döntő dobogóján állnak, a kosárlabdázók is rendszeresen eredményesek. A Miskolc Városi Sportiskolának minden évben biztosítjuk az utánpótlás neveléshez szükséges tanulókat atlétika, kosárlabda, labdarúgás, birkózás és judo sportágakban, valamint sportlétesítményeink is a rendelkezésükre állnak. Minden tanévben megszervezzük tanulóink úszásoktatását, valamint síoktatását. Biztosítjuk a környékbeli óvodáknak tornatermünkben, testnevelőink vezetésével az egészségmegőrző, prevenciós programot. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szabadidős sportoknak, túrákat, kirándulásokat és kerékpártúrákat szervezünk. Családi sportnapjainkon nem csak a gyerekek, hanem szüleik is nagy létszámmal vesznek részt.


23


A testnevelés tantárgy helyzete : A mindennapos testnevelés követelménye ismét előtérbe kerül. Iskolánkban megoldott az osztályok magasabb óraszámú, rendszeres, órarendbe beépített testnevelés ellátása, heti 5 óra. A normál osztályokban heti 3+2 óra. Tanulóink testi nevelése és egészségének megőrzése, a testi harmónia kialakítása nem csak a testnevelők, hanem valamennyi pedagógus feladata kell, hogy legyen. A szakmai megújulásban, az eredményességben viszont a testnevelőknek van kulcsszerepük. Az iskolai testnevelés főbb területei : 1.) Tanórai testnevelés 2.) Tanórán kívüli sportfoglalkozások

1.) Törekszünk a tanórák maximális kihasználására, a tantárgy megszerettetésére, egyöntetű követelményrendszer kialakítására, az alsó tagozat és a napközis csoportok munkájának segítésére. Az órák változatossá tétele mindnyájunk érdeke és célja. Kihasználjuk a környezet adta helyi lehetőségeket és a helyi, valamint a közeli sportlétesítményeket. o A tanórai testnevelés órák lelkiismeretes, jól szervezett, célirányos megtartása elsődleges kötelessége legyen minden testnevelőnek, illetve testnevelést tanító pedagógusnak. o A képességfejlesztés – amit iskolánk testnevelői eddig is előtérbe helyeztek – ismét kiemelt feladat. Fő feladataink egyike a prevenciós program biztosítása a gimnasztikai anyag keretén belül, valamint a gyógytestnevelés gyakorlatanyagának beépítése a mindennapos testnevelésbe, prevenciós és rehabilitációs jelleggel. A minőségbiztosítást szolgáló önképzés és önértékelés. A tavaszi felmérések, melyek eredménye munkánkat tükrözi. 2.) Tanórán kívüli sportfoglalkozások : o Jelenleg atlétika, labdarúgás és kosárlabda sportkörök működnek. Ezek bővítését a tanulók és szülők igényeihez igazítjuk. o Testnevelőink különböző edzői szakképesítésekkel rendelkeznek, de szívesen adunk teret a külsős szakembereknek is. A szülőket is igyekszünk minél nagyobb létszámmal bevonni iskolánk sportéletébe.


24


Tárgyi feltételek : Nem csak a városban, hanem országos szinten is egyedülállóan rendelkezünk olyan feltételekkel, hogy a mindennapos testnevelés szakszerű megvalósítása még csoportbontások esetén is adott, mert az alábbi erőforrások állnak rendelkezésünkre : 

2 db. parkettás tornaterem, méretük 10x20 és 8x16 m,



1 db. parkettás leszőnyegezhető judo terem, mérete 5x8 m,



Szabadtéri sportpályánk 200 m salakos futókör, középen 20x40 m-es salakos labdarúgó pálya, mellette 4x8 m-es távolugró homokgödör,



Salakos szabadtéri röplabda pálya,



Salakos teniszpálya,



Udvarunkon még található 2 db 18x30 m-es bitumenes kosárlabda pálya egymás mellett, melynek állapota használhatatlan, de könnyen alapja lehetne egy műfüves kosárlabda és labdarúgó pályának,



Ezen kívül még található udvarunkon egy másik 30x35 méteres salakos pálya,



Valamint van egy többnyire bitumenes 40x60 m-es szabad területünk,



Egy 20x40 m-es füves terület,



Egy belső füves udvar padokkal körülvéve 20x25 m,



Két belső, az iskola aulájából nyíló 14x26-os bitumenes zárt udvarunk,



Külső udvarunk alkalmas lenne egy tanuszoda felépítésére is. Pályázatainknak és az eredményességi támogatásnak köszönhetően labdáink és

tornaszereink egy részét tudtuk pótolni. A városban az általános iskolák közül egyedül mi rendelkezünk olyan sífelszerelés készlettel, hogy a mindennapos testnevelés keretein belül a síoktatást be tudtuk vezetni. Tanulóink versenyeztetéséhez a mezeink, melegítőink elfogadható állapotban vannak. A zsámolyok, padok, szőnyegek állapota megfelelő. A magasugró szőnyeg felújításra vár. Tornatermeink parkettája, ha nagyon rövid időn belül nem kerül felújításra, használhatatlanná válik. A judo terem állapota megfelelő. A tornatermek festése higiéniai szempontból is szükséges lenne. Nagyon jó a kapcsolatunk a Miskolci Sportiskolával és a DVTK-val, sok tanulónk versenyzik a Sportiskola és a Diósgyőr színeiben. Adottságainkat figyelembe véve a sport területén alkalmasak vagyunk a város utánpótlás nevelésének összefogására is, hiszen ez sok évig így működött. Az iskolai sportpályák most is a Diósgyőri Városközpont szabadidő sportjának színterei. A mi lakótelepünkön még mindig működik a „grundfoci”, sok sportrajongó, amatőr sportbarát él itt,


25


akik egészségük érdekében sportolnak. Vétek lenne egy ilyen területet fejlesztésen kívül hagyni, hiszen az egész sportkomplexumunk felújítási költsége töredéke lenne egy új pálya, vagy terem építésének. A gyerekek esélyegyenlőségét segítik elő az alábbi elképzeléseim : A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél a kortársaikkal való kommunikációs kapcsolatot leginkább az önbizalom hiánya és az ebből eredő kisebbségi komplexusok okozzák. Sokszor ezt agresszív, vagy nagyon visszahúzódó viselkedés kíséri. A sport terén a csapatjátékok mellett számukra különösen előnyös lenne az óriási önfegyelmet és nem utolsó sorban önbizalmat adó küzdősportok oktatása (jujutsu, karate, judo). A középső tornatermünk parkettája is felújítást igényelne, de sokkal kisebb költséggel megoldható lenne a tatamival való leszőnyegezése faltól-falig. Mivel három falfelületet bordásfal takar és mászókötelek is szabályosan rögzítve vannak, kiváló lehetőség lenne a küzdősportok csoportos oktatására (mérete 8x16 m.) Iskolánk tanulói között vannak jujutsu és judo országos bajnokok, kapcsolatunk a szakosztályi edzőkkel, mesterekkel nagyon jó. A mindennapos testnevelésbe épített prevenciós programunk keretein belül zajló gyógytestnevelési, tartásjavító, gerinctorna és rehabilitációs foglalkozásainknak, valamint a torna és a ritmikus sportgimnasztika gyakorlatanyagának szintén kiváló terepe lenne. Természetesen egy ekkora méretű leszőnyegezett terem bérbe adhatósága sem elhanyagolható. A csapatsportok oktatását változatlanul előtérbe helyezzük. Lehetőséget biztosítottunk a DVTK labdarúgó szakosztályának az óvodás foci csoport edzésére. Ígéretet kaptunk egy nagyméretű műfüves labdarúgó pálya létrehozására, melyre szabad területünk nagyon alkalmas. Tervezem még pályázati forrásból egy modern gépekkel felszerelt kondicionáló terem létrehozását mely szintén bevételi forrás lehetne a külső bérbeadásból. A mindennapos testnevelésbe fontosnak tartom beépíteni a Mondoni féle képességfejlesztő gyakorlatsorokat, melyek a (gyengébb oldal fejlesztésével) általános, minden tantárgyban használható képességfejlesztő erővel bírnak. Az egyik legfontosabb célnak tekintem, hogy a testnevelést, a sportot, a rendszeres mozgást, az egészséges életmódra való igényt, élményként éljék meg és sajátítsák el tanulóink.


26


6. Összegzés A legfontosabb, hogy megtartsuk a jól működő programokat, de ne elégedjünk meg ennyivel. Példaként álljunk tanítványaink előtt a folyamatos önképzéssel, tanulással. Tanítsuk meg a gyerekeket tanulni és érjük el, hogy a fejlődés, az ismereteik bővítése alapvető igényükké váljon. Rövid távú célok :

Folyamatos célok :

-

Tanulólétszám megtartása,

-

Bekapcsolódás

az

-

Uniós

pályázati -

rendszerbe, -

Egész

-

napos

oktatás

rendszerének

megtartása, -

Tanulólétszám növelése, Pályázatok írása, Jó

kapcsolat

és

együttműködés

fenntartóval, -

Mentor program bevezetése.

Modernizálás, korszerűsítés az oktatás minden területén,

Közép távú célok :

-

A

tanulás

és

tanítás

-

Tanulási környezetünk modernizálása,

megtartása, növelése,

-

Digitális

Tehetséggondozás,

táblák,

a

számítógépek, -

színvonalának

projektorok minden teremben,

-

Belső és külső mérések,

-

Digitális napló bevezetése,

-

Együttműködés a Szülői Szervezettel és a

-

Sportlétesítményeink korszerűsítése,

Diákönkormányzattal,

-

Két

Elégedettségi mérések (szülők, tanárok,

belső

udvarunk

átalakítása, -

diákok

hasznosítása.

oldaláról)

és

ezek

közös

kiértékelése, majd az eredmények alapján

Hosszú távú célok : -

Tanulmányi átlag növelése,

a fejlesztendő területek meghatározása és

-

Modern oktatási környezet megteremtése,

célravezető program kidolgozása,

-

Optimális tanulólétszám elérése.

-

Az értékelést megelőző ellenőrzések és önellenőrzések.

„Csak úgy léphetsz tovább, ha kipróbálod, hogy magad mögött hagyd amiben tökéletesítetted a tudásodat” (Ralph Waldo Emerson)



Vucskó Zsuzsanna

27


7. Felhasznált irodalom: 

Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet



Nemzeti Alaptanterv 2012



Dr. Spencer Kagan : Kooperatív tanulás



Mayer József : Innováció, integráció és inklúzió 2005. Akadémia Kiadó


28


8. Pályázati nyilatkozatok Alulírott, Vucskó Zsuzsanna

-

Kijelentem, hogy a vezetői állás betöltésére törvényileg előírt, valamint a pályázati

kiírásban szereplő feltételeknek megfelelek, és ennek igazolásait mellékelem.

-

Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához,

és továbbításához, (3. személlyel közléséhez).

-

Nyilatkozom, hogy hozzájárulok személyes adataimnak a pályázattal összefüggő kezeléséhez.


Vucskó Zsuzsanna pályázó


29



30



31



32



33



34



35

Pályázat. A Miskolci 21. Sz. Általános Iskola. intézményvezetői munkakörére

Recommend Documents