1
Pályázat a Hungária Komondor Klub Tenyésztésvezetői valamint Tenyésztési Tanács elnöki vagy tagi tisztségének betöltésére
Készítette: Monoki Szabolcs
2013.
BEMUTATKOZÁS Monoki Szabolcs vagyok, 35 éves nős egy kislány és egy kisfiú édesapja. Jelenleg Borsod megyében, Mezőkövesd szomszédságában Mezőkeresztesen élek családommal. 2001-ben végeztem a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán Hódmezővásárhelyen, agrármérnök szakon, ahol Bíró Andor vezetésével kutyatenyésztési fakultást is hallgattam. Majd 2011-ben a Szent István Egyetem Mezőgazdasági Karán okleveles növényorvos végzettséget szereztem. A főiskola elvégzése után 1 évet töltöttem az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek köszönhetően felsőfokon beszélek angolul. Hazatérésem után helyezkedtem el Borsod megyében egy szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó cégnél, melynek jelenleg is ügyvezető helyettese vagyok. Kisgyerekkorom óta foglalkozom magyar pásztorkutyákkal, pumi és mudi fajtákat sokáig tartottam és tenyésztettem is. A komondor tartása és tenyésztése régi álmom és vágyam volt, mely 2004-ben valósult meg. Saját tenyészetem alapítását majd három éves „alapozás” előzte meg, amelynek végén a Jászkiséri és Karcagpusztai kennelekből vásárolt kutyákkal tettem le a Zöldhalompusztai komondor tenyészet alapjait, melyet 2007-ben alapítottam. A mai napig 8 alom volt kennelünkben. Jelenleg az említett két tenyészeten kívül a Hét-Szilvafás Menti tenyészet vérvonalaival próbálkozom frissíteni és vérvonalat építeni tenyészetemben illetve külföldi vérvonalak visszahozásával kacérkodom. A vásárolt és saját tenyésztésű kutyáimmal néhány igen szép kiállítási eredményt értünk el: Fiatal és Felnőtt Championátusok, Derby Győztességek, Fajta-győztességek, Klub Sztár, Fiatal Világ- és Európa Győztességek, stb. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének 1995 óta, a Hungária Komondor Klubnak 1997 és 1998 között, valamint 2004-től napjainkig vagyok tagja, 2009 óta vezetem a Klub Tenyésztési Tanácsát. A magyarországi komondor tenyésztőkkel az elmúlt évek során igyekeztem jó kapcsolatot kiépíteni és fenntartani. Úgy érzem döntő többségükkel segítő és baráti kapcsolatban állok. Nyelvtudásom lehetővé tette számomra néhány kiváló külföldi tenyésztővel és komondor fajtával foglalkozó szervezettel való kapcsolattartást. Ezek a barátságok és kapcsolatok nagyban inspiráltak néhány a tenyésztési koncepciómban meghatározó tényező kialakításában. Elérhetőségeim: 3441 Mezőkeresztes, Arany János u. 50
[email protected] +36 30 205 6523
2
A Tenyésztésvezető és a Tenyésztési Tanács helye és szerepe a tenyésztő szervezet szervezeti felépítésében A Klub fajtagondozó és a tenyésztést irányító szervezeti egysége a Tenyésztési Tanács, mely tevékenységét annak Szervezeti- és Működési Szabályzata szerint végzi. A Tenyésztési Tanács megújítása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján azonban szükséges néhány új fontos célkitűzés megalkotása és a célkitűzés eléréséhez szükséges tennivalók meghatározása. Az egyik ilyen célkitűzés a tenyésztők és a Tanács közötti hatékony információáramlás (Tenyésztői Fórum), a másik feladatkör a tenyésztés-szervezés modernizációja, a tenyésztési paraméterek átláthatósága és a tenyésztésben résztvevő kennelek hatékony koordinálása (Tanácsadói Hálózat), a harmadik pedig a Tenyésztési Tanács és annak működéséhez kapcsolódó döntéseinek tudományos megalapozottságának biztosítása (Tudományos Tanácsadó). Az alábbi ábrán a Tenyésztési Tanács általam ideálisnak gondolt szervezeti hierarchiába beillesztett formája látható.
Közgyűlés
Felügyelő Bizottság Könyvelés Jogi Tanácsadó Pályázati Tanácsadó
Tudományos Tanácsadók
Vezetőség
Tenyésztési Tanács
Rendezvény-szervező Bizottság
Tanácsadói Hálózat
Tenyésztői Fórum
Klubkiállítás Fesztivál főszervező főszervező
Marketing Csoport
Spec.CAC Kiadványfőszervező szerkesztés
Imázs és arculat
Szervezeti hierarchia A Tenyésztői Fórum A Tenyésztési Tanács újjáalakulásakor, a Tanács sokrétű feladatainak megoldásához és a minél szélesebb körű tenyésztői elképzelések képviseletének érdekében javasoltam a Tanács létszámának jelentős növelését, melyet a Közgyűlés nagy többséggel jóváhagyott. Szándékom azonban csak részben vezetett eredményre, hiszen tudom és érzem, hogy a tenyésztők szándékai, véleményei nem minden esetben jutnak el a Tanács elé, lassú az információáramlás és a kommunikáció. Ennek érdekében véleményem szerint szükséges életre hívni a Tenyésztői Fórumot, mely a Klub Napok hagyományain elindulva, mind a személyes, mind az egyéb más csatornákon keresztül (kérdőív, hírlevél, chat-fórum, stb.) hatékonyan növelni képes az információáramlást és a felmerülő problémák megoldását. A Tenyésztői Fórumok alkalmával a tenyésztőknek és a Tenyésztési Tanácsnak lehetősége nyílna egy-egy probléma, feladat, új célkitűzés ismertetésére és annak megvalósítási módjára irányuló javaslatok megvitatására.
3
A Tanácsadói Hálózat A Klub alapvető célkitűzése és feladata a fajta értékeinek megőrzése, fejlesztése. Ennek érdekében a 2011-ben megkezdtük a populáció genetikai feltérképezését, annak első lépéseként egy DNS adatbank létrehozását. A Klub Tenyésztési Tanácsa azonban elhatározása szerint további lépéseket szeretne tenni a tenyésztésben résztvevő kennelek koordinálásának, információval való ellátottságának, a tenyésztési paraméterek átláthatóságának érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk gondozott komondorfajta tenyésztői minél magasabb színvonalon tenyésszenek. Tenyésztői munkájuk során fontosnak érezzék és törekedjenek a fajtastandard által támasztatott anatómiai és viselkedésbeli tulajdonságok minél tökéletesebb megtestesítésére, az egészségügyi problémák lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölésére, a származási adatok etikailag kifogásolhatatlanná tételére valamint a tartási körülmények magas szintű megvalósítására. Ennek érdekében a Tenyésztési Tanács tanácsadói programot kíván kidolgozni. A program lényege egy olyan, a Tenyésztési Tanács által működtetett Tanácsadói Hálózat létrehozása, amely az egész ország területén összefogja a tenyésztési eseményeket, a hálózatban résztvevő tanácsadók pedig legjobb tudásuk és a rendelkezésükre álló információk alapján segítik a tenyésztőket a fentebb megjelölt célok lehető legsikeresebb megvalósításában. A program megvalósítása során a Tenyésztési Tanács önállóan megszerezheti mindazon információkat, amelyek szükségesek a tenyésztés magas szintű szervezéséhez. A program végrehajtásának azonban elengedhetetlen feltétele a tenyésztésben résztvevő egyedek illetve a szaporulat megbízható azonosíthatósága. Az azonosítás kérdése évek óta nagy probléma nem csak a komondor esetében. Sajnos néha találkozunk olyan szaporulattal, amelynek származása, fajtatisztasága megkérdőjelezhető, azonban jelenleg ennek megelőzésére, ellenőrzésére nincs lehetőségünk. A Klub tagsága felől hatalmas az igény a tenyésztés tisztaságának megteremtésére valamint a sikeres tenyésztői munkát segítő információk megosztására. A Tanácsadói Hálózat kettős céllal szerveződne: az egyik, hogy a tanácsadó a született egyedekről az alom bejelentése után, azokat a tenyésztési helyen megszemlélve, előre megalkotott protokoll szerint adatokat rögzít, mely révén a Tanács, s végső soron a tenyésztők részére is átláthatóbbá válik a hazai tenyésztés populáció szinten. A másik cél, hogy személyes kapcsolattartás útján a legpontosabb és legújabb információkkal (pl. fedezőkan nyilvántartás, adminisztráció, egészségügyi szűrések, kezelések, szaporodási problémák, táplálkozás, stb.) lássa el a tenyésztőket és motiválja őket azok felhasználására tenyésztési munkájuk során. A megszerzett tenyésztési adatok elemzése során fontos információkhoz juthat a Tenyésztési Tanács, melyet felhasználva lehetővé válhat egy a modern kor tenyésztési kívánalmaihoz jobban igazodó tenyésztési program kidolgozása, mely folyamatosan követi a változásokat és azokra hatékonyan képes reagálni illetve képes azt befolyásolni, alakítani. A Tanácsadói Hálózat létrehozása és az előbbiekben ismertetett elvek mentén történő működtetése azonban felvet néhány fontos kérdést, mely többek között az egyedi azonosítás kapcsán eltér az eddig alkalmazott gyakorlattól.
4
A Tudományos Tanácsadók A Tenyésztési Tanács egyes tudományos megalapozottságot igénylő döntéseinek támogatására szükségesnek tartom egy vagy több megfelelő szakmai kompetenciával rendelkező, lehetőleg az állattenyésztéshez kapcsolódó (állattenyésztő, kinológus, állatorvos, biológus, genetikus, antropológus, etológus) tudományos szaktekintély, témaspecialista, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember bevonását. Ennek több okból is nagy jelentősége van: megfelelő megalapozottságú döntések meghozatalához, kutatási programokban való részvételhez, a fajta presztízsének növeléséhez elengedhetetlen olyan a tudomány vagy a gyakorlati tapasztalat oldaláról jövő objektív információk megismerése, amely a tenyésztést a helyes irányba mozdítja. A Tudományos Tanácsadók a tenyésztés-szervezés során felmerülő problémák megoldásához, ötletek megvalósításához adhatnak olyan segítséget, hátteret, amely biztosíthatja az elért eredményeket hitelességét és segít azok elismertetésében.
Tenyészcél A tenyésztési cél, hogy a nemesítés alapjául szolgáló populáció a küllem és a funkcionalitásból eredő kívánalmak kielégítését megkövetelő képességek tekintetében lényeges értékmérő tulajdonságokban egységes legyen. Olyan populációt kell kialakítani, amely a küllemi, viselkedési, egészségügyi követelményeket a legjobban kielégíti és egyben a kutyák élettartamának növekedését is eredményezi. További alapvető tenyésztési cél, hogy a komondort megőrizzük ősi típusában. Nagytestű és erős felépítésű. „Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben tiszteletet és csodálatot, esetleg némi félelmet ébreszt”. Küllemi tulajdonságok: A robosztus felépítés és szervezeti szilárdság tulajdonságok mentén határozhatók meg, de a fajta használhatóságának feltételei mentén írhatók le. Őrző-védő fajta lévén robbanékony izomzatra, szabályos felépítésű alátámasztó vázra, erős fogazatra és állkapocsra volt szüksége a komondornak. Ez kell, hogy meghatározza a mai küllemi sajátosságait is. A méret tekintetében a nagy termet a kívánatos, mely azonban minden esetben arányossággal párosul. Sokan különbséget vélnek felfedezni magas ám vékony, keskeny mellkasú típus és alacsonyabb, de dongásabb, szélesebb, erőteljesebb típus között. Súlyos viták folynak és folytak az idealizált típusról a tenyésztők között. Az általam idealizált típus a nagy termetű, széles hátú, dongás és mély mellkasú, kiválóan izmolt de nem laza, száraz izomzatú komondor, erőteljes csontozattal, rendkívül feszes felépítéssel és gyönyörű domború agykoponyával, kifejezett és szélesebb arckoponyával, állkapoccsal rendelkező kutya. Az előzőekben felvázolt két típus néha valóban felfedezni vélhető, de én nem húznék éles határvonalat a típusok közzé. A pároztatásoknál inkább a kiváló küllemi tulajdonságok rögzítését tartom a legfontosabbnak. Belső tulajdonságok, viselkedés: A komondor belső tulajdonágait illetően tökéletesen egyetértek a fajta standardjában megfogalmazottakkal. Amikor a komondor belső tulajdonságaira vonatkozó tenyésztési célt fogalmazom meg mindig ezek a mondatok idéződnek fel bennem:
5
„Bizalmatlan alaptermészetű. Nappal szívesen fekszik úgy, hogy területét ellenőrizni tudja. Éjjel éberen figyelve őrködik.” Környezetéből kimozdítva megváltozik viselkedése, visszahúzódóvá válik. Ősi természetéből adódóan az idegenekkel bizalmatlan. Alapvetően nyugodt természetű, kiegyensúlyozott fajta, ember, család és gyermek centrikus. A rábízott értékeket, gazdáját, annak vagyontárgyait, területét, a család tagjait élete árán is megvédi. Bár megváltozott a komondor funkciója illetve nagy többségében tartási helye, ezzel együtt viselkedésében pozitívan alkalmazkodik a XXI. századhoz. Lakóházak védelmére, városi udvarok őrzésé kiválóan alkalmas” Azonban a többi keleti típusú területőrző kutyától helyzet felismerő képessége különbözteti meg. Nem célja a támadó totális megsemmisítése, de célja az elrettentés. Ez a különbség az, ami miatt a komondornak helye van, és kell legyen a többi hasonló típusú kutya között, s amely talán a magyarországi viszonyokhoz leginkább alkalmazható. Erre a tulajdonságra alapozva lehet a fajtát viselkedés szempontjából népszerűsíteni és populációs bázist építeni. Ennek az igen sajátos természetnek a megőrzéséhez támogatok minden olyan törekvést, amely erősíti a komondor jellemét, annak örökíthetőségét és kiszűri a megváltozott természetű, fajta idegen jellemű kutyákat a tenyésztésből.
A komondor tenyésztéséhez alkalmazandó tenyésztési eljárások, módszerek A fajtatiszta tenyésztés típusai az idegentenyésztés, a vonaltenyésztés, a beltenyésztés és rokontenyésztés illetve az ebből adódó irányított szelekció, mely módszerek véleményem szerint általánosak, a legtöbb tenyésztő részére ismertek, így azokról most nem ejtenék szót. Sokkal inkább azokról az új módszerekről beszélnék, amelyek alapelveit osztom és amelyek ma még nem széleskörűen alkalmazottak, de alkalmazásukkal új lehetőségek nyílhatnak meg a tenyésztésben. A komondor mindig is egyedi külső és belső tulajdonságaival tűnt ki a többi fajta közzül. Véleményem szerint a stabil idegrendszerű komondor, egyaránt meg kell, hogy állja a helyét a munkában, a kiállításon és családi kutyaként is. Fontosnak tartom a kizárólag csak a komondorra jellemző funkcionális képességek feltárását, leírását, amely a tenyésztés során azonban nem változtatja meg a komondor egyedülálló küllemi tulajdonságait, vagyis nem eredményez gyökeres típus illetve karakterváltozást létrehozva különálló munka, kiállítási, és egyéb más tenyésztési irányzatokat. Nagyon fontos, hogy a külső és belső tulajdonságok rögzítése, fejlesztése kizárólag fajtatiszta tenyésztéssel oldható meg, idegen fajták bevonása nélkül. Bármilyen más fajta cseppvérkeresztezésével meggyőződésem, hogy csak veszítenénk a fajta értékéből, hungarikum jellegéből, vitás kérdések sokaságát vennénk a nyakunkba. A komondorra jellemző szervezeti szilárdság, szaporodásbiológiai problémák megoldási lehetőségeként látok lehetőséget a törzskönyvezés megnyitására, ezzel visszanyúlni egy nagyobb genetikai bázishoz, mely módszer más magyar pásztorkutya fajták esetében is alkalmazott, természetesen megfelelő genetikai és utódvizsgálati kontroll mellett. Elismerem, hogy ez a módszer időigényesebb és költségesebb, de meggyőződésem, hogy a tenyésztés nem gyors és rendkívül kockázatos lépések sorozata, mely hatalmas problémákat és vitákat indukálhat és nem utolsó sorban akár tönkre is teheti a fajtát. A kitűzött tenyésztési célok megvalósíthatóságának tekintetében elsősorban a minőségi és nem a mennyiségi tenyésztés megvalósítását tartom célravezetőnek. Meggyőződésem, hogy nem a gyenge vagy közepesen gyenge kutyák pároztatása után kell a kölykökön a tenyésztési szelekciót elvégezni, hanem az ilyen komondorokat akármilyen kicsi is a populáció nem szabadna
6
tenyésztésbe venni. Ma a legtöbb esetben a kéznél lévő komondorokat szaporítják, tenyésztik tovább és kellő szaktudás és kialakult helyes tenyésztői gyakorlat és „szem” híján megalkuvások sorozata után generációkon keresztül nemhogy szelektálódik a jobb minőség, hanem a hibák halmozottan jelentkeznek és összességében gyengül az állomány. Ehhez kell egy tenyésztői csoport, aki hajlandó a különböző szelekciós tényezők kidolgozására és megvalósítására az egészség és funkcionalitás területén és arra komoly energiát és anyagi eszközt áldozni. Nagyon nagy jelentőségű a kiállításon nem szereplő komondorok felkutatása és tenyésztésbe állítása. Nagyon sok ilyen kutya van ma Magyarországon, ezekről a kutyákról vezetett információk és a kutyák elérhetősége nagyon fontos szegmense kell, hogy legyen tenyésztési programunknak különösen, ha az ismeretlen származású egyedekre gondolunk. Úgy gondolom, magyar fajtáról lévén szó nem mehetünk el szó nélkül a törzskönyvezetlen állomány mellett, annak összes problémájával együtt sem. Továbbra is megfontolandó lehetőség a külföldre elszármazott egyedek és vérvonalak alkalmazása. Egyetértek azzal az elmélettel, hogy a külföldi, egészségügyileg kiválóan megőrzött és kialakított vonalakat meg kellene próbálni kis mértékben bevonni a hazai állományba. Ez a módszer kiváló lehetőséget teremtene a külföldi országok és hazánk klubjai, tenyésztői közötti együttműködés élénkítésére, kapcsolatteremtésre, információcserére is. Van még egy plusz lehetőség is, a fagyasztott spermás megtermékenyítés. Magyarországi technikai háttere adott, más népszerűbb fajták esetében gyakran alkalmazott. E módszerrel időben ki lehet tolni az élő genetikai anyag megőrzését és hosszabb időre megmarad a lehetőség annak alkalmazására. A jövő szempontjából érdemes észben tartani.
A tenyésztési és törzskönyvezési rendszer változásai A tenyésztés alapja az egészséges tenyészállat. Ezzel messzemenőkig egyetértek és egyetértünk. Ma már ha belegondoltok, lényegesen több mindent veszünk figyelembe a tenyésztésbe vonás feltételeinek tekintetében, mint néhány éve. Ez egyelőre nem jelenti azt, hogy lényegesen több tenyészállat kerülne kivonásra az állományból, viszont jelenti azt, hogy felhívja a figyelmet az eddig csak sejtett és elbagatellizált problémákra. Ma már kimerjük mondani – igaz csak magunk között -, hogy vannak problémák és elindultak olyan folyamatok, amelyek azok megoldásán fáradoznak. A minőségi tenyésztés alapelveinek részeként fontosak az egészségügyi és viselkedésbeli szűrések, valamint a megfelelő tájékoztatás és a tenyésztői felelősség tudatosítása. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tenyészminősítések terén a szinte elfeledett „tenyésztésre javasolt” minősítést újjáélesszük akár olyan formában is, hogy az ilyen minősítéssel rendelkező tenyészállattól származó kölykök törzskönyvezése során extra kedvezményekkel díjazzuk a tenyésztői munkát. Sokat jelentene a tenyésztői munka során, ha egy adott tenyészállat esetében a tenyésztők információval rendelkeznének annak objektív módon megállapított örökítő képességével. Sajnos ennek legnagyobb akadály a relatíve kis létszámú populáció amivel dolgozunk, hiszen sok esetben mire igazán értékelhető mennyiségű kölyköt produkál egy komondor az örökítő képesség megítéléséhez már nem tenyésztenek vele. Én még is azt javaslom, hogy a tenyésszemléken bemutatott egyedekre alapozva meg kell kezdeni az egyedi teljesítményvizsgálati rendszer és nyilvántartás kiépítését és az utódvizsgálatot, melynek aktív része az egészséggel, szaporodásbiológiával, viselkedéssel kapcsolatos vizsgálatok. Ennek a rendszernek a feladata lenne, hogy egy adott egyedet a tenyészcél szempontjából fontos szempontok tekintetében az
7
egyed fenotipusos értékein túl annak domináns örökíthetőségét is vizsgálja az egyed utódain keresztül és azt egy rendszerbe foglalva áttekinthetően értékelje. Az egyes tulajdonságokat súlyozza és megállapítsa a tenyészállat valódi a populáció szempontjából fontos értékét, ezzel segítve a párosítások tervezését a tenyészcélt legjobban megvalósító párosítások elérésének érdekében. Fontos, hogy a teljes és önálló jogú tenyésztőszervezetté válás sokkal több felelősséget ró a törzskönyvezés területén is Klub-ra, mint eddig bármikor. A származási lapok elkészítése napjainktól csak és kizárólag a mi feladatunk és felelősségünk. Ebben a folyamatban a tenyésztésvezető szerepe kulcsfontosságú, mivel az ő felelőssége kontrolálni a törzskönyvezési folyamatot és ellenőrizni az adatok és események valódiságát, szabályosságát. Ennél fogva a törzskönyvezés legfontosabb momentuma az azonosíthatóság, mely szerint a törzskönyvezés első lépésének a született kölykök mikrochippel történő megjelölése kell legyen. Ezt az ellenőrző hatóság is megköveteli tőlünk, hiszen a származási lapon már annak kiadásakor eltávolíthatatlan módon rajta kell szerepelni az azonosító számsornak. Mivel az azonosítás már a származási lapok kiadása előtt megtörténik, így a származási lapok végül közvetlenül a tenyésztőszervezeten keresztül kerülnek a tenyésztőkhöz. Ennél a résznél kell, hogy szerepet kapjon a későbbiekben az előzőekben említett Tanácsadói Hálózat, amelynek tagjai egy előre lefektetett protokoll szerint – a régebben működő tetováló mesteri rendszerhez hasonlóan – alomlátogatást végeznek, s eljuttatják a származási lapokat a tenyésztőkhöz.
Génmegőrzés, azonosíthatóság, fajtatisztaság, tenyésztőszervezeti koordinálás Úgy gondolom, hogy egy tenyésztőszervezetnek nem kell kvázi hatóságként működnie, de fontos, hogy a fajtatisztaság és származás valódiságának védelme érdekében szükség esetén kellő mértékű szankciókat alkalmazzon. A tenyésztőszervezeten belül működő, a tenyészcél megvalósításáért felelős szakmai testület feladata, hogy a lelkiismeretes tenyésztőket legjobb tudása szerint támogassa, a fajta és a tenyésztők érdekeit szem előtt tartva alkossa meg szabályzatait és igyekezzen azokat következetesen betartani és betartatni. A genetikai vizsgálatokra és a minél szélesebbkörű mintagyűjtemény kialakítására szükség van a populációszintű vizsgálatok elvégzése miatt. Ez a mintagyűjtemény kialakítása már évek óta folyamatban van. Ennek a gyűjteménynek a felhasználási lehetőségei – amennyiben a tulajdonosok hozzájárulnak - az előzőekben megfogalmazott témakörök bármelyikében lehetséges. Nem utolsó szempont a törzskönyv nélküli állomány vizsgálata, azoknak a törzsmarkereknek a meghatározása, amelyek alapvetően jellemzik a fajtát. A fajta genotípusos leírása után, lehetőség nyílhat a törzskönyv nélküli állomány bevonására is, továbbá nagy mennyiségű mintagyűjtemény rendelkezésre állása estén bármilyen fontosnak ítélt, minőségi, egészségügyi jellemző vizsgálható. A származás nyomon követhetőségére, mint egyfajta morális sztenderd tekintek. Véleményem szerint a származási lapon feltüntetett adatok valódisága elsősorban etikai, másodsorban tenyésztési kérdés. Olyan tenyésztőkkel nem lehet a fajta nemesítésén dolgozni, akik már az alapoknál megtévesztik a többi tenyésztőt és ezzel kárt okoznak másoknak. A félretörzskönyvezés – bár kézzelfogható bizonyíték nincs rá – jó eséllyel létezik, azonban ez etikai okokból nem elfogadható és ez ellen a lelkiismeretes tenyésztők érdekeit védve a jövőben határozottan fel kell lépni.
8
A genetikai azonosítás egy hatalmas plusz a tenyésztés során és reményeim szerint a későbbiekben meg is fog valósulni, azonban a papír alapú származásigazolást nem válthatja ki több okból sem, többek között a vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások miatt sem (NEBIH, FCI). A tenyésztőszervezet - ismételten hangsúlyozva - nem hatóság ennél fogva a tenyésztési mozgástér csak a fajtajelleg, a rokonsági viszonyok és az igazolt származás tekintetében korlátozott, amely indokolt is, hiszen ezek olyan alapvető értékek – biológiai és etikai értelemben – amelyek a fajta fennmaradását szolgálják. Ezen kívül a pároztatási partner kiválasztása, a született kölykök szelekciós kritériumai, a minőségi értékek preferálása vagy elutasítása, a kölykök értékesítés mikéntje valamint az összes többi a tenyésztési eseményeket meghatározó elem mind a tenyésztő saját jogú döntése és cselekedete, melyet sem korlátozni, sem szankcionálni nincs szándékunkban. Meggyőződésem, hogy az egyéni tenyésztői intuíció visz előre egy fajtát, amennyiben az párosul kellő fajtaismerettel és alázattal. Fontos a kevésbé tapasztalt tenyésztőknek szóló iránymutatás és a fajta érdekében végzett érdekérvényesítés miatt a tenyésztőszervezeti koordinálás, de ez nem jelenti a tenyésztők az előbbiekben említett mértéken túli tenyésztői szabadságának korlátozását.
Használhatóság, fajtanépszerűsítés Az előzőekben már említettem, hogy véleményem szerint a stabil idegrendszerű komondor, egyaránt meg kell, hogy állja a helyét a munkában, a kiállításon és családi kutyaként is. Fontosnak tartom, hogy a komondor „pásztorkutyaként” maradjon fenn, annak értékeit alkalmazva az összes többi felhasználási területén. Véleményem szerint a komondor jövőbeni tenyésztési célja teljes mértékben megegyezik az eddigi és jelenleg is hatályos FCI Standardban leírtakkal, semmilyen modernizációt nem szeretnék. Ellenben törekedni kell meglévő pásztorkutya tulajdonságainak fenntartására, javítására, annak elismerésével, hogy a jövőben a tenyészcél megfogalmazásakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni a funkcionális képességekre. A Viselkedési Teszt vonatkozásában meggyőződésem, hogy folytatni kell az ilyen irányú minőségi paraméterek gyűjtését is. Célunk, hogy a kutya által a saját tartási helyén betöltött funkciótól függetlenül annak idegrendszeri stabilitását vizsgáljuk. Meggyőződésem, hogy erre a célra alkalmas a jelenleg is működő teszt. A Viselkedési Teszten túl továbbá elképzelhetőnek tartok egy a pásztorkutya ösztönkészletet is vizsgáló tesztet is, melynek megvalósítását illetően vannak pozitív tapasztalatim pl. Betyárfogó teszt, Miskolc. A klub által rendezett kiállításoknak a szakmai seregszemlén kívül a fajtanépszerűsítés igényét is ki kellett szolgálnia, ennek módja azonban korántsem egyszerű. Szakítani kell azzal az elképzeléssel, hogy a komondor egyedülálló külleme és jelleme vonzza az érdeklődőket a kiállításainkra. A mai kor felfokozott, ingerekben gazdag környezetében ez már nem elég motiváló erő, így változtatni kell, s azt az elvet kell érvényesíteni, hogy a rendezvényeinket nekünk kell az emberekhez vinni. Ezt úgy kell tennünk, hogy olyan helyzetet teremtsünk ahol egységnyi idő alatt sokan, nagy tömegek pillantását vonhatjuk rá a komondorra. Ez néhány esetben (pl. Matyó Kupa) korábban sikerült is, néhány esetben azonban elmaradt a várt siker.
9
Úgy gondolom, hogy nem engedhetjük meg, hogy a szűkös anyagi forrásból megrendezett kiállítások ezen célkitűzése ne valósuljon meg, ezért hatékonyabbá kell tenni a kiállítások szervezését, rendezését. Ehhez azonban szükséges egy olyan csoport létrehozása, amely több résztvevőből áll és konkrét feladatok útján, egy személyi koordinációval hatékonyan képes megszervezni a rendezvényeket. A Hungária Komondor Klubnak évi három kiemelt rendezvénye van: a Klubkiállítás, a Komondor Fesztivál és a Speciális CAC kiállítás. Mind a három rendezvény a maga nemében nagyon fontos, bár vannak különbségek a jelentőségüket illetően. A Klubkiállítás egy szakmai csúcsrendezvény, a fajta tenyésztőinek szól elsősorban. A kiállítás egyaránt alkalom a tenyésztők tenyésztési munkájának, eredményeinek bemutatására illetve elismerésére. A Klubgyőztes kutyák méltón képviselik a fajta, tenyésztőjük és a Klub értékeit. A Klubgyőztes cím a fajtagondozó szervezet által adományozott legrangosabb elismerés, amit tenyésztő és komondora kaphat. A Klubkiállítás kiváló alkalmat teremt, hogy köré szakmai rendezvényeket, konferenciákat szervezzenek, akár nemzetközi szinten is. Nagyon jelentős, hogy annak egyedi, csak a Klubra jellemző szakmai programja, megjelenése, arculata legyen, kifejezze a fajta és annak tenyésztőinek értékrendjét. A Nemzetközi Komondor Fesztivál jellemzően az év legtöbb komondorral foglalkozó emberét megmozgató rendezvény. Annak jellegéből adódóan inkább kell szolgálnia a fajtával foglalkozó emberek közötti közösségformálást, kapcsolatépítést. A Fesztivál rendszerint nagyobb számú külföldi résztvevőt vonz, mely kiváló alkalom a külföldi állomány példányainak megtekintésére, mivel zömében ezek a kutyák is a magyar állomány alapjaiból származnak. Nagyon fontos a komondorért számtalan egyéb téren (népszerűsítés, fajtamentés, stb.) itthon és a világ távoli pontjain tevékenykedők elismerése is. Az egyéni, személyre szabott, a mindennapok során az emberi kapcsolatokban keletkező értékek képviselete és annak elismerések is nagyon fontos közösségformáló erő. Úgy érzem ennek nagyon nagy jelentősége van, hiszen a közösségnek van csak igazán ereje és a közösséget csak az együtt végzett tevékenység és annak sikere alakíthatja ki. A rendezvényt célszerű összekapcsolni – mint ahogy az valamilyen formában most is működik -, annak lezáró akkordjaként egy közös vacsorával, ünnepléssel, mellyel a bennünketkomondorosokat összekötő kapocs tovább erősíthető. Emellett fontos a technikai lebonyolítás, mellyel igazi Fesztivál hangulatot kell teremteni. Itt nagy szerepe van a Fesztivál helyszínének és a mellette zajló programoknak. Nem utolsó sorban itt is nagyon fontos a figyelemfelkeltő igényes megjelenés a Klub egyedi arculatának hangsúlyozása. A Speciális CAC kiállítást a korábbi tapasztalatokból kiindulva célszerű az év záróeseményeként megrendezni. Itt lehetőség nyílik a korábban még a másik két rendezvényen részt nem vevő kutyák bemutatására. A kiállítás speciális jellege miatt, az ott elért eredmények értéke nagyobb, mint egy átlagos CAC kiállítás értéke. Ez egy lehetőség a fajtagazda részére a fajta értékeinek évente egy újabb alkalommal történő bemutatására. Inkább szakmai rendezvény, amely kiválóan társítható bármilyen fajtanépszerűsítő tevékenységgel. Érdemes lenne átgondolni, hogy ennek a rendezvénynek állandó helyszínt válasszunk. Egyrészt ennek a rendezvénynek általában a legkisebb a résztvevői létszáma és a presztízse, melyet megítélésem szerint úgy tudunk kompenzálni, ha állandó helyszínen, közel állandó időpontra teszünk. Így a kiállítók már előre számolhatnak vele. Érdemes lenne hagyományokat kialakítani vele kapcsolatban, példaként említve a múlt tenyésztőiről történő megemlékezés. Az állandó kapcsolat a helyi értékeket képviselő csoportokkal szintén meghatározhatja a kiállítás arculatának hagyománnyá alakuló jellegét. Ebben az esetben a fajtanépszerűsítés más formátumban kerülhetne előtérbe, az erős
10
egyedi arculat helyet igazodhatna a helyi rendezvények jellegéhez. A népszerűsítést elsősorban az anyarendezvény programjába kellene beilleszteni, pl. gyerekek részére játékos a fajtával kapcsolatos vetélkedő, érdekességekkel megtűzdelt fajtabemutató, élménybeszámoló, stb. A Klub által szervezett Tenyésszemlék képezik a tenyésztés-szervezés alapvető gerincét. A Tenyésszemle Bírálati Lap új formátuma, annak adattartalma sokkal jobb és tisztább képet ad a hazai állomány alakulásáról, mely lehetővé teszi az egyes fontosnak vélt tulajdonságok populáció szintű változásainak nyomon követését, azok hasznos vagy káros megjelenésének hatásait. A tenyésszemlék kiemelt tenyésztés-szervezési szerepe miatt fontos, hogy annak lebonyolítását a Tenyésztési Tanács tagjai végezzék. A Klubrendezvények keretén belül a tenyésszemlék a teljes tenyésztői grénum előtt zajlanak. A tenyésszemlék lebonyolításának tapasztalata, hogy annak hibátlan kivitelezéséhez nagyobb létszám szükséges. A szükséges testméretek felvétele, a lap kitöltése, a teszt lebonyolítása, a DNS mintavétel és a fényképfelvétel elkészítése a bírón kívül kb. még 4-5 személy közreműködését igényli, melyet biztosítani kell. A Klub tagság által többször is kért fedezőkan nyilvántartás például csak úgy valósítható meg, ha bírálatkor rögzített adatok hiánytalanok és hibátlanok. A sikeresen és eredményes adminisztrált tenyésszemle bírálati adatok kiváló adatbázis alapot szolgáltatnak a populáció genetikai kutatásokhoz, mellyel rengeteg időt és pénzt lehet megtakarítani. A nyilvántartások és eredmények rendszeres publikációja pedig nagyon sokat segíthet a tenyésztőknek egy vérvonal vagy egy egyed helyes megítélésében. A fajtanépszerűsítéshez kapcsolódó kiadványszerkesztést véleményem szerint érdemes lenne ketté választani: nyomtatott és elektronikus kiadványokra. A nyomtatott formátumú kiadványok közül kiemelkedik a jelenleg is megjelenő Komondor Magazin, melynek igényes formátuma, úgy érzem nem hagy kívánnivalót maga után. Tartalmilag viszont kissé szükséges lenne átformálni. Ebbe a kiadványba én csak kizárólag a Klub élet, a komondortenyésztés legfontosabb, eseményes történéseit, a tenyésztők, tulajdonosok személyes élményeit, tanácsait, a fajtanépszerűsítést szolgáló képes cikkeket, beszámolókat javasolnám szerkeszteni. A Magazin ezzel egy igazi laikus által is érdekesnek ígérkező, igazi fajtanépszerűsítő kiadvánnyá válhatna, melyet akár csak a kutyát kedvelő ember is szívesen a kezébe vesz, valamint mivel a komondor mindennapjairól szól a tenyésztők, fajtaszerelmesek is megtalálják benne a személyes önigazolásukat a komondorral kapcsolatban. További kiadványok lehetnek a rövid fajtaismertető, adománykérő, rendezvényre invitáló egy-két oldalas képes szórólapok, melyek adott helyszínhez, időponthoz, eseményhez, cselekvéshez köthetők. A rendezvényekhez kapcsolódóan szükséges lenne digitális plakátok megalkotására, melyek formátuma alkalmas lenne akár újságokban, internetes honlapokon való megjelentetésre is. Speciális esete a nyomtatott kiadványoknak a kiállítási katalógus, mely azonban sok lehetőséget rejt magában. Ez a kiadvány nagyon fontos találkozási pontja a rendezvény-szervezésnek és a marketingnek, hiszen ebben lehet ötvözni a rendezvényhez illeszkedő helyszínhez, időponthoz, személyekhez kapcsolódó specialitásokat a komondor értékeivel, a kiállított kutyák ismertetésével, a rendezvény támogatóinak bemutatásával és a rendezők ezen keresztül tudják megszólítani a rendezvényt meglátogató közönséget. Lehet, hogy sokan ott először találkoznak a fajtával és az első benyomáson rengeteg múlik. A Klub mindennapi életében, szervezeti működésében ezzel ellentétben sokkal nagyobb szerepet szánnék az elektronikus kiadványoknak.
11
Szükség lenne elektronikus hírlevél szerkesztésére, mely által egy gyors tájékoztatási csatorna nyílna a Klub működésének eseményeivel kapcsolatban az arról érdeklődőknek. A hírlevél tartalmazná a legaktuálisabb a tenyésztéssel, kiállítással, tartással kapcsolatos új eseményeket, határidőket, jogszabályokat, figyelemfelhívó információkat, továbbá használható lenne fontos döntések meghozatalához szükséges vélemények kéréséhez, akár különböző szintű levelező listák megalkotása révén is. Másik kiadvány lehetne egy a tenyésztés-szervezés eredményeit bemutató, publikáló negyedéves megjelenésű tájékoztató, mely elsősorban a tenyésztőknek szól és a komondortenyésztéshez kapcsolódó minősítési és szaporodási mutatókat, adatokat illetve a friss kutatási és statisztikai eredményeket tartalmazná. Utolsó helyen említem, azonban a fajtanépszerűsítés számára szerintem nagyon fontos a komondor és a Klub imázsának, arculatának alakítása. Meg kell teremteni az összhangot a fajta külső és belső értékei, sajátosságai (imázsa) és a Klub megjelenése (arculata) között. Mindezen célok eléréséhez szerintem elengedhetetlen egy időnként megújuló, de egyedi megjelenés, például a klubrendezvényeken. A rendezvények helyszínét, úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy azok díszletei (pl. ring, sátor, zászlók, molinók, információs táblák, ruházat, díjjak) ötvözzék a Klub és a komondor konzervatív értékeit és a modern dizájn elemeket, vonzzák a figyelmet, jó legyen ránézni, érzelmeket ébresszen, és ez által vonzóvá tegye a rendezvényt. A kapcsolódó kiadványoknak szorosan illeszkedni kell a rendezvény arculatához. A lebonyolítást, a programokat pedig úgy kell megszervezni, hogy a programok is ezt az érzést erősítsék a látogatókban. Természetesen nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy rendezvény legfontosabb résztvevői a tenyésztők és kiállítók is hasonulni tudjanak ehhez az arculathoz, ezért annak kialakításában mindenképpen szükség van a véleményükre, hiszen azonosulni mindenki csak azzal tud, ami olyan, mint ő saját maga.
Köszönetnyilvánítás Végezetül szeretnék köszönetet mondani mindazon Tenyésztési Tanács tagoknak, támogatóknak, klubtagoknak, akik az elmúlt 4 évben munkájukkal, támogatásukkal, véleményükkel elősegítették a klub szakmai döntéseinek előkészítését, meghozatalát és végrehajtását. Szeretném mindenkinek köszönetemet kifejezni, aki véleményével, tudásával hozzájárult saját a fajta tenyésztésével kapcsolatos tudásom, tapasztalataim gyarapításához. Pályázatommal a benne leírt alapelvek mentén szeretném tovább folytatni a megkezdett munkát, ehhez kérem támogatásotokat és kérem, szavazatotokkal támogassátok elképzeléseimet.
Monoki Szabolcs sk.
12
13
