Pályaszocializáció. Dr. Molnár Regina SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet

Pályaszocializáció

Dr. Molnár Regina SZTE ÁOK Népegészségtani Intézet [email protected]

Vázlat • A laikusból orvossá válás folyamata, a „rejtett tanterv” szerepe • A példaképek hatása a pályaszocializációban  Orvosi karriermodellek és karriertervezés  Kiégési szindróma és tünetei  Szervezeti és egyéni kiégés-megelőzési módszerek

A pályaszocializáció jelentősége

• Befolyásolja a hallgatók hozzáállását • Segítségnyújtás az „útkeresésben” • Realitások megismerése • Laikus

idealizmus

átformálódása

konfliktusmentes

Szocializáció • Interdiszciplináris fogalom (szociológia, pszichológia, biológia, pszichiátria) • Értékek, normák, viselkedési minták elsajátítása • Biológiai lény  társadalmi lény • Egész életen át tartó folyamat – Elsődleges szocializáció: család – Másodlagos szocializáció: szakma, hivatás elsajátítása

Pályaszocializáció Merton ◦Szerepelmélet: tanulási folyamat – elméleti, gyakorlati tudás; viselkedési minták elsajátítása  A hallgatók konkrét tudást, ismereteket, készségeket, viselkedési mintákat, beállítódást és értékeket sajátítanak el és tanulnak meg kreatívan kombinálni, úgy hogy motiváltak és készek legyenek arra, hogy az orvosi szerepet professzionálisan és társadalmilag jóváhagyott módon gyakorolhassák.  E szocializációs folyamat legfontosabb - nem kizárólagos- intézménye az egyetem

•

Pályaszocializáció Bourdieau Habituselmélet: érték- és normarendszer megismerése, azonosulás

•

Be kell illeszkedni az orvosi társadalom belső rendjébe, laikusokkal való viselkedés módozatainak megtanulása, gyógyítással együtt járó bizonytalanság kezelése

•

Folyamat, mely során az orvostanhallgató egyfelől megismeri az orvostársadalom sajátos értékeit, magatartásszabályait, szereprendszerét, másfelől azonosul azokkal

•

Egyetemen direkt és indirekt módon is alakítják a hallgatók személyiségét

Pályaszocializáció Becker Laikus beállítódás szakmai attitűddé alakulása • •

Idealizmus Cinizmus

Jelenleg  Direkt szocializáció

◦ Gyorsan fejlődik, átalakul

 Indirekt:

◦ Pályázatok, projektek, szabadon választható képzések, minőségbiztosítás, hallgatói visszajelzés ◦ Mit is képzünk? Orvost vagy diplomás szakembert? ◦ Milyen orvost? Technikai szakembert vagy empatikus gyógyítót? ◦ Külföldnek vagy Magyarországnak? ◦ A társadalom, a beteg, az orvos, vagy az egészségügy elvárásainak feleljen-e meg egy orvos?

Orvosi pályaszocializáció területei Direkt szocializáció • Konkrét ismeretek előadások, gyakorlatok keretében • Óriási anyagmennyiség, elméleti túlsúly • Hallgatói elégedetlenség • Gyakorlati felkészületlenség • Kezdő orvosok inkompetencia érzése • Magatartástudományok háttérszerepe • Kreditekben meghatározott Indirekt szocializáció „rejtett tanterv”

• Nemek szerinti szocializáció • Hivatásszemélyiség (Bagdy Emőke)

Rejtett tanterv (hidden, indirekt, másodlagos)  Beállítódásokat, magatartási mintákat, viselkedési elemeket sajátítanak el a tanárokkal, idősebb orvosokkal, hallgató társakkal, betegekkel folytatott kapcsolataik úgymond „melléktermékeként”.  E folyamatban az orvostanhallgató professzionális orvossá válik és elsajátítja az orvosokra jellemző sajátos életstílust is (Merton).  Ezen rejtett tanterv fő célja a kívánatos magatartást beépíteni a hallgatók személyiségébe.  „Üzenet”  Elképzelések formálódása: ki a jó orvos  Orvosi identitás kialakítása

Rejtett tanterv Története 1. Ismeretlen jelenség 2. Felfedezik, értelmezik (Mo: 1980-as évek, DOTE) 3. Tervezik, fejlesztik, direkt folyamattá válik 4. Protokollok, stratégiai tervek, kompetenciák kialakítása

Rejtett tanterv eszközei  Tantárgyi struktúra speciális jellege  Sajátos tér és időszervezés  Szakmai nyelv használata  Orvosképzés kizárólag nappali tagozaton történik, így a rejtett tanterv minden hallgatóra hatást gyakorol, megnehezíti a külsősökkel való kapcsolattartást, így a hallgatók számára könnyebben dominánssá válik az orvostársadalom norma és értékrendszere.  Fehér köpeny  Különleges gyakorlatok  Szeparált képzés

Nemek szerinti szocializáció • A pálya elnőiesedése • Nők példaképe: Florence Nightingale • Férfiak példaképe: supermen • Speciális kurzusok nőknek • Nők férfi hivatásbeli szerepben

Hivatásszemélyiség A személyiség a hivatásra tehát megérik, de érlelhető, alkalmassá is tehető, ezért beszélhetünk hivatásszemélyiségről. Pályaalkalmasság?

Anticipatív szocializáció  A külső kényszeren alapuló szereptanulás csupán rövid ideig, a képzés elején jellemző.  A releváns, képzésért felelős személyek szakmai szocializációban a specifikumot az elkötelezettség kialakításában, az önszabályozáson alapuló normatív szocializációban látják.  A résztvevők állandóan próbálgatják jövőbeli szerepeiket, találkoznak betegekkel, megelőlegezik maguknak az orvosi magatartást.  Ebben a szakaszban fontosak a modellként szolgáló orvosok, valamint a laikusokkal való találkozások, melyekben a hallgatót egyértelműen orvosi szerepbe kényszerítik, orvosi tanácsot kérve tőle, előlegezve számukra természetesen az orvosi szerep gyakorlásával járó privilégiumokat is.  A vizsgáktól való félelem helyett a szakmai útkeresés, érdeklődés kell /ene/, hogy motiválja a tanulást.

Hivatás jellemzői o Erkölcsi értékek o Elhivatottság o Szakmai autoritás o Szaktudás o Monopolhelyzet o Korlátozott versengés o Autonómia

Deprofesszionalizáció Az orvosi hivatás hagyományos formájának (egyszemélyes gyógyítás) alapvető megváltozását, a hivatás klasszikus értékeinek feladását, a gyógyítók és betegek elégedetlenségét jelenti.

Jellemzői  az orvosi hivatás autonómiájának csökkenése  a gyógyítás elszemélytelenedésében  orvosok nyomasztó pszichés megterhelésében  a hivatásbeli, erkölcsi értékek erodálódásában  az orvoslás egyre inkább veszít hivatás jellegéből és közelít más polgári foglalkozásokhoz Az orvoslás napjainkban is az egyik legmagasabb presztízsű és legtöbb privilégiummal rendelkező hivatás maradt annak ellenére, hogy megfogyatkoztak privilégiumai, és csökkent a távolság az orvoslás és más magas presztízsű szakmák között.

A deprofesszionalizációt kiváltó tényezők  A tudományok és az orvosi technológia robbanásszerű fejlődése  Tömeges egészségügyi ellátás  A költséghatékonyság dominanciája  A hálapénz intézménye  A „konkurencia”  A bizonyítékokon alapuló gyógyítás  Fogyasztói igények megjelenése  Orvosok elvárásai: „controllable lifestyle”

Új jelenségek az orvoslásban  Rendszerváltást követően a piaci kiszélesedése  Felsőoktatási reformok – tudásbővítés  Orvoshiány  Elhelyezkedés differenciálódása  Elvándorlás  Fogyasztói elvárások megjelenése  Egészség- és szépségkultusz  Orvosok új elvárásai  Feminizálódás

szféra

Példaképek  Családtagok  Orvosok  Média befolyásoló szerepe  Mentor program Megjelenésük: • Pályaválasztási motivációk • Pályaorientáció • Orvos-beteg kapcsolat • Egyéni életvezetés • Stressz kezelés - devianciák

Példaképek  Családtagok  Orvosok  Média befolyásoló szerepe – növekszik – reális?  Mentor program Megjelenésük: • Pályaválasztási motivációk • Pályaorientáció • Orvos-beteg kapcsolat • Egyéni életvezetés • Stressz kezelés – devianciák • Hivatástudatot erősíthetik • Negatív példa is átöröklődik (dohányzás, klinikai gyakorlatok)

Karriertervezés • Gondolkodásmódot, hozzáállást, új dolgokra való nyitottságot, gondolkodást önmagunkról • Mit szeretnénk elérni, hol tartunk ebben a folyamatban, és ha elértük, tudunk-e örülni neki, és új célokat megfogalmazni? • Hosszú folyamat • Önállóan, szervezetten • Új fogyasztói célcsoport: orvosok, gyógyszerészek, stb.

Karriertervezés

Lehetőségek :

Piaci szféra, külföld Állami szféra  Egészségügyi életpályamodell (rövid és hosszú távú megoldások)  A részmunkaidőben foglalkoztatottak számának növelése  Nőbarát kórházak megteremtése  Nyugdíjkor kedvezmény biztosítása  Vonzó életpályamodell  Diákhitel átvállalása  Hallgatói ösztöndíjak? - oktatás (OKJ, főiskola, egyetem, Bologna) - továbbképzések (pontszerző) - publikációk - kutatások - tanítás - vezetői szerepvállalás

A kiégési szindróma és tünetei 1. Mi is az a burn out? 2. Néhány kiegészítés a jelenséghez/vizsgálati eredményekhez 3. Boldogság, jóllét, egészség 4. Megelőzési lehetőségek

Mi is a kiégés? • • • •

Tünetcsoport Pszichoszomatikus megbetegedés Fizikai, érzelmi, mentális megterhelés Nagyfokú érzelmi megterhelés, mely stressz hatására alakul ki • Több mint egyszerű fáradtság

MUNKA VILÁGÁBÓL AZ EGYÉN FELÉ

Megjelenése • • • • •

• • • • • • •

Nemcsak a munkában jelenik meg Kimerültség, fásultság, közömbösség Megfelelési-bizonyítási kényszer Önfeláldozás Empátiás készség visszafejlődése, visszahúzódás, védekező viselkedés Intolerancia növekedése, fokozott érzékenység a stresszre Az egyén saját „belső világával” való kapcsolat elvesztése (pl. idegennek érzik testüket.) Depresszió, belső üresség érzése, reménytelenség Alacsony önértékelés Munkateljesítmény csökkenése Szélsőséges esetben a végső kiszállás vágya A személyközi kapcsolatokban :negatív, cinikus, rosszindulatú kommunikációs stílus.

A kiégés összetevői • Érzelmi kimerülés: mely alatt az emberi problémákkal szembeni közönyt,a társas helyzetek kezelésére való alkalmasság elvesztésnek érzését értjük • Elszemélytelenedés: azaz a betegek tárgyként való kezelése • Teljesítménycsökkenés: negatív önértékelés, kompetencia hiányának érzése

A kiégés folyamatának fázisai  Idealizáció : túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény  Realizmus : amikor a lelkesedés alábbhagy, az egyén tisztában van képességeivel, kompetenciájával, tevékenységének lehetőségeivel és korlátaival, valóságos képet alkot önmagáról és a munkájáról  Stagnálás / kiábrándulás: amikor a munka már nem jelent örömet, a motivációk csökkennek, a szakember feladatait rutinszerűen végzi  Frusztráció : a szakember ingerlékeny, feszült lesz, stressztűrése csökken  Apátia/fásultság: pálya elhagyása, az illető már a magánéletben sem talál semmi örömet.

A kiégés ok-okozati kapcsolatának folyamatábrája

Segítő szindróma (Schmidbauer 1977)

• Tünetcsoport • A segítő foglalkozást űző pszichés egyensúlya bizonytalan • Mások megsegítésében látja az önmegvalósítást, saját élete, szükségletei háttérbe szorulnak • Segítségre szorulna, de a segítségkérést megtagadja • Rejtett aggresszió • Ingadozó önértékelés • Korai nárcisztikus sérülés EGYÉN FELŐL IRÁNYUL A MUNKA FELÉ

Segítő szindróma típusai A foglalkozás áldozata: segítőként viselkedik a magánéletben is, a szakmai identitása elsorvasztja a magánéletét, mely hosszú távon elviselhetetlen teherré válik, hacsak nincs jelen valamilyen spirituális indíttatás (pl. apácák) Hasítás: a munka és a magánélet éles különválasztása történik, a hivatásában határozott, felnőtt segítőből otthon sértett, gyenge kisgyermek válik Perfekcionista: szakmai ideáljait a magánéletében is igyekszik megvalósítani, nem bocsájtja meg magának a kudarcot, állandó megfelelési kényszer gyötri, személyes sikertelenségei a hivatását is megkérdőjelezik "Kalóz": foglalkozását használja ki, hogy elszegényedett intim szféráját gazdagítsa, szakmai működése során szerez kapcsolatokat, a segítettből könnyen barát, szexuális partner válhat

Megelőzés • Egyéni és/vagy szervezeti szinten? A kiégés folyamatába 2 ponton tudunk beavatkozni: – A munkakörülmények módosításával – Az egyéni változással/változtatással

MEGELŐZÉS A különböző szakaszokban a kezelés lehetőségei mások. Az idealizáció fázisában a valóságos helyzetre való összpontosítás, az irreális elképzelések, célok átformálása a feladat. A stagnáció fázisában a mozgósítás, szakmai képzések, csapatépítő tréningek, a munkatársakkal való kapcsolat erősítése fordíthatja vissza a folyamatot, A frusztráció időszakában a pozitívumok kiemelése, a változtatások lehetőségének megteremtése előnyös. Az apátia fázisában új, reális célok keresése mozdíthatja ki a szakembert állapotából.

MEGELŐZÉS 1.

2. 3. 4. 5. 6.

önismeret, képzések, továbbképzések, tréningek, a támogató munkahelyi háló kialakítása döntő a személyes motivációk tisztázása, az önmagunkról kialakított kép valódisága, a hivatás határainak tisztázása foglalkozás-választás átgondolása, tudatosítása, tisztázni magunkban, melyek azok a területek, ahol sikertelenséget értünk meg nem szabad engedni, hogy elaprózódjunk időt kell szakítani tisztázó beszélgetésekre felül kell vizsgálni a rutinjainkat és új módszereket kellene kipróbálni

Megoldási módok  Egyéni stratégiák: pályaelhagyás, részleges pályaelhagyás  Megbízható, kiszámítható szervezeti keretek  Orvosok bevonása a döntésekbe  Emberi erőforrás menedzsment technikák ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦

Személyiségfejlesztés és karbantartás Ön és továbbképzés Idő-menedzsment technikák megtanulása A személyiség felkészítése a hivatásra Állóképesség fejlesztése Hivatással való azonosulás problémaköre

Intézményi szintű lehetőségek • 7 évenként egy, szabad fizetett év a regenerálódásra • „Forgórendszer” alkalmazása, változatosság a munkabeosztásban • Esetmegbeszélő, szupervíziós csoportok • Képzéseken való részvétel

38

Módszerek          

Önismeret, önreflexió Munkához való hozzáállás módosítása, felülbírálata Relaxációs, mediációs technikák elsajátítása Idő-menedzsment Támogató kapcsolatok Vezetők fontossága Tréningek Továbbképzés Csapatépítés Coaching

A SZUBJEKTÍV JÓLLÉT FOGALMA A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective wellbeing, SWB) „összetevői” – élettel való elégedettség – pozitív érzelem magas szintje – negatív érzelem alacsony szintje