Transzfúzió jogi vonatkozásai
Dr. Vezendi Klára SZTE Transzfuziológiai Tanszék
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint: „ minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” (54. §) a legfőbb érték az élet.
A transzfuziológia legfontosabb jogszabályai: • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 114/2000. (VI. 29.) Kormányrendelet a nemzeti vérkészlettel való gazdálkodás szabályairól
• 35/2005. (VIII. 26.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő
• • • •
vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról 3/2005. (II. 10.) EüM rendelet az emberi vér és vérkomponensek gyűjtésére, vizsgálatára, feldolgozására, tárolására és elosztására vonatkozó minőségi és biztonsági előírásokról, valamint ezek egyes technikai követelményeiről 323/2006. (XII.23.) Korm. rendelet az Országos Vérellátó Szolgálatról 19/2004. (III. 31.) ESzCsM rendelet a vércsoport meghatározásra használatos reagensek és a szövettipizáló reagensek csereforgalmáról 12/1992. (VI. 26.) NM rendelet a vér- és vérkészítmény-ellátás egyes szakmai követelményeiről, valamint a vér és vérkészítmények térítési rendjének átmeneti szabályairól
www.ovsz.hu
A beteg és az orvos jogait és kötelességeit az Egészségügyi törvény (1997. CLIV) szabályozza
BETEG JOGAI
Beteg jogai (I): • Egészségügyi ellátáshoz való jog: – Minden betegnek joga van sürgős szükség esetén az életmentő, ill. a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz (6 §) – Az egészségi állapota által indokolt, megfelelő ellátáshoz (7 §)
Joga van a transzfúzióhoz is.
Beteg jogai (II): • A tájékoztatáshoz való jog: (6 §) – A betegnek joga van, hogy részletes tájékoztatást kapjon • egészségi állapotáról • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról • azok elvégzésének, ill. elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről
• A tájékoztatást orvos végezheti, a beteg számára érthető módon. • Beleegyezés egy adott beavatkozáshoz vagy kezeléshez tájékoztatás nélkül nem lehetséges (tájékoztatáson alapuló beleegyezés = „informed consent” ) Transzfúzió előtti tájékoztatás szükségessége.
Beteg jogai (III): • Önrendelkezés joga: – A beteg szabadon döntheti el, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, ill. mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele (15 §). – A cselekvőképes beteg közokiratban, vagy bizonyító erejű magánokiratban megnevezheti azt a személyt, aki jogosult helyette a beleegyezés, visszautasítás jogát gyakorolni, ill. akit tájékoztatni kell (16 §). – Beavatkozásokba való beleegyezését vélelmezni kell, ha egészségi állapota miatt beleegyező nyilatkozat tételére nem képes.
– A beteg beleegyezésére nincs szükség, ha: • a beavatkozás elmaradása mások – ide értve a 24. hetet betöltött magzatot is – egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti • ha a beteg közvetlen életveszélyben van (17 §).
Transzfúzióra is vonatkozik.
Beteg jogai (IV): • Az ellátás visszautasításának joga: – A beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné. – Minden olyan ellátást, melynek elmaradása egészségi állapotában súlyos, vagy maradandó károsodással jár, csak közokiratban, vagy bizonyító erejű magánokiratban utasíthat vissza. – Életfenntartó vagy életmentő beavatkozást csak akkor utasíthat vissza, ha olyan súlyos betegségben szenved, ami az orvostudomány mindenkori állása szerint rövid időn belül – megfelelő eü. ellátás mellett is – halálhoz vezet. 3 tagú bizottság (kezelőorvos, független szakorvos, pszichiáter) nyilatkozata szükséges arról, hogy a beteg döntését a következmények tudatában hozta meg (20 §).
• Nem utasíthatja vissza az életmentő, vagy életfenntartó beavatkozást: ha várandós és előre láthatóan képes a gyermek kihordására. • Cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes beteg esetén nem utasítható vissza olyan ellátás, aminek elmaradása egészségi állapotában súlyos vagy maradandó károsodást okozna. – Ilyenkor az eü. szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlására. A jogerős határozatig a kezelőorvos köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátásokat megtenni. Ehhez rendőrhatósági közreműködést is igénybe vehet. – Közvetlen életveszély esetén a szükséges beavatkozásokhoz bírósági nyilatkozatpótlás nem szükséges.
• Cselekvőképes személy későbbi cselekvőképtelensége esetére közokiratban visszautasíthat (22 §) – egyes vizsgálatokat, beavatkozásokat (kivéve, ha azok elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné) – életmentő beavatkozásokat, ha súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved és önmagát fizikailag ellátni képtelen, ill. fájdalmai gyógykezeléssel nem enyhíthetők.
• Későbbi cselekvőképtelensége esetére közokiratban megnevezheti azt a személyt, aki helyette fenti jogait gyakorolja • Fenti nyilatkozatok csak akkor érvényesek, ha – Pszichiáter szakorvos 1 hónapnál nem régebbi szakvéleménye arról, hogy a beteg döntését a lehetséges következmények tudatában hozta meg – A nyilatkozatot 2 évente meg kell újítani.
ORVOS JOGAI és KÖTELESSÉGEI
Orvos jogai és kötelességei (I): • Gyógyítás szabadsága: – A kezelőorvos joga, hogy szabadon válassza meg az adott esetben alkalmazandó vizsgálati és terápiás módszereket (129 §). • Ehhez a beteg beleegyezése szükséges • A beavatkozás kockázata kisebb legyen, mint az elmaradása okozta lehetséges kockázat
Érvényes a transzfúziós beavatkozásra is.
Orvos jogai és kötelességei (II): • Tájékoztatási kötelezettség: – A beteget szóban, számára érthetően tájékoztatni kell egészségi állapotáról, a kezelés mellékhatásairól, esetleges szövődményeiről, a beavatkozások lehetséges következményeiről (135 §).
• Dokumentációs kötelezettség: – A beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat dokumentálni kell (136 §). – Az egészségügyi dokumentációt legalább 30 évig, a zárójelentést legalább 50 évig meg kell őrizni (1997. XLVII. Törvény: Eüak 30 §).
Mindez érvényes a transzfúziós beavatkozásra is.
TRANSZFÚZIÓ VISSZAUTASÍTÁSA
Transzfúzió visszautasítása (I) • A betegnek joga van vallási meggyőződésből vagy egyéb okból visszautasítani a transzfúziót. – Jehova Tanúi (számuk a világ 236 országában kb. 7 millió, hazánkban kb. 40000 fő) – elutasítják a teljes vér, vvs koncentrátum, plazma, fvs, thrombocyta transzfúzióját, az előre levett saját vér transzfúziót, a műtét közbeni vérfelfogásos, ill. vérhígításos technikát, ha az magában foglalja a vértárolást – megengedik albumin, Ig-k, faktorkészítmények adását, az olyan autolog transzfúziót, ahol nincs vértárolás, szervtranszplantációt. • Kórházi Összekötő Bizottságok, Kórházi Információs Szolgálat az orvosok és a Jehova Tanúi betegek együttműködésére.
• Az orvosnak kötelessége, hogy tiszteletben tartsa betege lelkiismereti és vallási meggyőződésen alapuló döntéseit.
Transzfúzió visszautasítása (II) • 1. Cselekvőképes (Jehova tanúja) beteg: – A beteget megilleti a transzfúzió visszautasításának joga abban az esetben, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét nem veszélyezteti, a beteg nem várandós - még akkor is, ha ennek következménye súlyos, vagy maradandó egészségkárosodás, vagy közvetlen életveszély. – Visszautasíthatja az életfenntartó transzfúziót, ha olyan súlyos betegségben szenved, ami az orvostudomány mindenkori állása szerint megfelelő egészségügyi ellátás (pl. transzfúzió) mellett is rövid időn belül halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. – Ha a beteg élete egyedül az életmentő beavatkozásként adott transzfúzióval menthető meg, a vérátömlesztés visszautasítása nem lehetséges.
Transzfúzió visszautasítása (III) • 2. Cselekvőképes (Jehova tanúja) beteg későbbi cselekvőképtelensége esetére: – Visszautasíthatja a mások életét vagy testi épségét nem veszélyeztető transzfúziót. – Visszautasíthatja az életfenntartó transzfúziót, ha gyógyíthatatlan betegségben szenved, aminek következtében önmagát fizikailag ellátni képtelen, ill. fájdalmai a megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők. – Nem utasíthatja vissza a transzfúziót, ha annak elmaradása súlyos és maradandó egészségkárosodással jár. – Nem utasíthatja vissza az életmentő transzfúziót.
Transzfúzió visszautasítása (IV) • 3. Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes (Jehova tanúja) beteg (leggyakrabban 14 év alatti gyermek): – Tilos a transzfúzió visszautasítása, ha annak elmaradása súlyos és maradandó károsodással jár. – A transzfúzió csak abban az esetben utasítható vissza, ha a betegség természetes lefolyásának esetében életfenntartó beavatkozásról van szó. – A Jehova Tanú szülőknek nincs beleszólási lehetősége a transzfúzió alkalmazásába, kivéve az életfenntartó beavatkozás esetét. Kiskorú gyermek transzfúziójánál (életmentő, vagy súlyos és maradandó károsodás) az orvos figyelmen kívül hagyhatja a szülők tiltakozását. Ha van rá idő, a gyámhatóság felfüggeszti a szülők gondoskodási jogát és beleegyezését adja a transzfúzióhoz.
Transzfúzió visszautasítása (V) • 4. Várandós (Jehova tanúja) beteg: – Amennyiben a magzat kihordására (annak korától függetlenül) képes, a várandós Jehova Tanúja nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő transzfúziót.
A Jehova Tanúi vallják, hogy a Biblia szerint Isten az életet a fogantatás pillanatától szentnek tekinti és minden élő az Ő tulajdona. Emiatt elutasítják a terhesség megszakítást és a születésszabályozást is.
AZ ORVOS BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉGE
Az orvos büntetőjogi felelőssége (I) • Büntetőjogi szempontból az orvosi tevékenység foglalkozás. • Az orvos felelősségét a Polgári Törvénykönyv 339 § határozza meg, ez foglalkozik a kártérítés általános szabályaival:. – „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogyan adott helyzetben általában elvárható”.
Transzfúzió esetén a Transzfúziós Szabályzat előírásainak betartása fontos!
Ha az orvos betartotta a Módszertani Ajánlásban (Transzfúziós Szabályzatban) foglalt szakmai előírásokat, de mégis valamilyen szövődmény keletkezett, mert a szervezet nem úgy reagált a kivizsgált vérre, mint ahogyan az a leletek alapján gondolható volt, az orvos ezekért a szövődményekért nem vonható felelősségre, még halálos kimenetel esetén sem! Dokumentáció fontossága!
Az egészségügyi szakdolgozó tevékenységéből származó egészségkárosodásért az orvos nem tartozik felelősséggel, kivéve, ha azt az egészségügyi szakdolgozó a. nem megfelelő utasítása b. felügyeleti kötelezettségének elmulasztása, vagy nem megfelelő teljesítése c. az egészségügyi szakdolgozó megfelelő oktatására vagy felkészítésére vonatkozó kötelességének megszegése okozta. (Eü. Törvény 110 §)
Az orvos büntetőjogi felelőssége (II) • Az orvosi tevékenység kapcsán felmerülő súlyosabb gondatlanságból elkövetett hibák büntetőjogi megítélése a Büntető Törvénykönyv (Btk) 171 § alapján történik: – Büntetendő „aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki”.
• Gondatlan magatartás formái: (Btk 14 §) – Tudatos gondatlanság (luxuria): előre látja magatartásának káros következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában
– Hanyag gondatlanság (negligencia): a káros következményeket azért nem látja, mert a tőle elvárható gondosságot elmulasztotta
• Transzfúziós szövődményért az a személy a felelős, aki a transzfúziót ténylegesen végezte. • Osztott felelősség kérdése. • Leggyakoribb hibalehetőségek: – – – –
Javallat, ellenjavallat hibás megállapítása Technikai hibák a transzfúzió végrehajtásakor Asepsis követelményeinek figyelmen kívül hagyása A transzfundált beteg megfigyelésével kapcsolatos hibák
– A transzfúzió dokumentálásának hibái
• A transzfúzió és a szövődmények közti ok-okozati kapcsolat bizonyítása igazságügyi orvosszakértő feladata. – Ha az okozati összefüggés fennáll, meg kell vizsgálni, hogy az orvosi foglalkozás mely szabályait sértették meg.
• A transzfúzióval összefüggésben bekövetkezett haláleset rendkívüli halálesetnek minősül, a rendőrségnek be kell jelenteni: az oksági összefüggés kivizsgálására hatósági boncolás szükséges (kórboncolás nem elég) – 2 orvos végzi, legalább egyikük igazságügyi orvosszakértő – A transzfúziót végző orvos érdeke a helyzet egyértelmű tisztázása (vétlenség esetén az utólagos vádaskodások elkerülésére)
