Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon

Henzsel Ágota Paléták és palétások a nyíregyházi tanyákon A z 1753-ban újratelepített N y í r e g y h á z a 18-19. századi i r a t a n y a g á b a n t ö b b s z ö r előfordul a p a l é t a és a palétás kifejezés. Ezek a korabeli igazgatás szakszavai, de j e l e n t é s ü k és tartalmuk - b á r a várostörténet kutatói m e g p r ó b á l t á k értelmezni őket - nem e g é s z e n tisztázott. A bizony­ t a l a n s á g oka a források s z ű k s z a v ú s á g a mellett az is, hogy a szavak j e l e n t é s e az idők folyamán módosult, megváltozott. A p a l é t a A magyar nyelv szótára szerint utasító nyílt levél vagy c é d u l a , k ü l ö n ö s e n a kato­ n a s á g n á l használták, ahol a b e s z á l l á s o l á s r a v o n a t k o z ó r e n d e l k e z é s t tartalmazta. A Bartal-féle latin-magyar s z ó t á r b a n a paleta j e l e n t é s e szintén c é d u l a . A paléta szó i l y e n értelmű h a s z n á ­ latára a 19. század elejéig N y í r e g y h á z á n is vannak adatok. 1

2

Egy, az 1760-as é v e k b e n történt k i v i z s g á l á s szerint N y í r e g y h á z á n h á z a n k é n t 2-3 k o l ó n u s (és családja) is lakott abból a célból, hogy csak egy taksát kelljen fizetni. A lakosság lélek­ s z á m á r a m é g i s k ö v e t k e z t e t n i lehetett a palétákból, a lakosokról készült j e g y z é k e k b ő l , ame­ lyek szerint itt ö s s z e s e n mintegy 1000 k o l ó n u s é l t . A helybeli n ó t á r i u s o k kötelességeiről s z ó ­ ló 1788-as utasításban olvasható, hogy a j e g y z ő n e k minden lakos adójáról palétát kell k é s z í ­ teni és feljegyezni, hogy mennyit teljesített b e l ő l e . 1818-ban egy m á s i k tisztségviselő, a gaz­ d á l k o d ó s z é k élére állított k o m i s s z á r i u s t e v é k e n y s é g e k a p c s á n fordul elő ez a szó. Minden v á ­ rosi h á z után 50 p o r c i ó szénát és s z a l m á t kellett kötni, s erről a k o m i s s z á r i u s n a k palétát, va­ lamiféle feljegyzést, nyilvántartást k é s z í t e n i . 3

4

5

A p a l é t a kifejezés m á s é r t e l e m b e n , területi és igazgatási e g y s é g k é n t is szerepel a városi ira­ tokban, előbb az a d ó z á s h o z , k é s ő b b a k a t o n a t a r t á s h o z , majd a k ö z m u n k á h o z k ö t ő d v e . A la­ k o s s á g o t érintő k ö z t e r h e k e t ú g y v e t e t t é k k i és hajtották be, hogy ehhez a v á r o s t kisebb részek­ re osztották. A z é p p e n aktuális b e o s z t á s szerint készültek az összeírások, e l s z á m o l á s o k , k ü ­ lönböző kimutatások. N y í r e g y h á z a lakosai a 18. század k ö z e p é n nagyrészt e v a n g é l i k u s vallású, szlovák ajkú tele­ pesek voltak, első hivatalos irataik ó c s e h vagy bibliai cseh nyelven k é s z ü l t e k . Mindjárt a be­ települést k ö v e t ő é v b e n , 1754-ben szerepel a b e v é t e l e k e t rögzítő bírói s z á m a d á s b a n az új paléta és a Gyuris paléta k i f e j e z é s . A z új paléta elnevezésből arra lehet k ö v e t k e z t e t n i , hogy é p p e n akkor formálódott a területi felosztás. A Gyuris palétát egy c s a l á d n é v v e l jelölték, talán a p a l é t a ügyeit intéző tisztviselőről kapta a nevét. A k ö z i g a z g a t á s i , adózási területi b e o s z t á s ­ nak ezt a módját és a p a l é t a elnevezést m á r i d e é r k e z é s ü k k o r i s m e r t é k és a l k a l m a z t á k a bete­ lepülők. A b e t e l e p ü l é s utáni változó viszonyokat tükrözi, hogy a paléták s z á m a és neve időről időre változott. A z 1758-ra v o n a t k o z ó s z á m v e t é s s z á m o k k a l jelölte őket, és így említett a d é z s m á b ó l befolyt ö s s z e g e l s z á m o l á s a k o r első, m á s o d i k és harmadik palétát. 1761-ben, ami­ kor a lakosok vagyoni helyzetét, a d ó z á s i k é p e s s é g é t m é r t é k fel, a palotákat utcanevekkel azo­ nosították. A z első a Szarvasi Paleta, a m á s o d i k a Pazonyi Paleta, a harmadik pedig a 6

CZUCZOR - FOGARASI, 1870. 26. BARTAL, 1901.465. KOROKNAY, 1989. 60. KUJBUSNÉ, 2003. 206-207. 5 GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 39. SZSZBML, V. A. 103/b. Iratok. 5/201. 1754:6., 1757:1. 1

2

3

4

6

Debreceni Paleta elnevezést kapta. 1762-ben tűnt fel az ö s s z e í r á s o k b a n a negyedik paléta, ez v o l t a „Rusznácska" vagy orosz paléta, ahol a régi nyíregyházi lakosok éltek. A z orosz elne­ v e z é s t az ott lakók görög katolikus vallása vagy ruszin, rutén s z á r m a z á s a n y o m á n k a p t á k . Egy szűkszavú, nehezen é r t e l m e z h e t ő és típusát tekintve e g y e d ü l á l l ó összeírás Regyster Palétassky c í m e n , a k a t o n a t a r t á s h o z k a p c s o l ó d v a 184 palétát e m l í t N y í r e g y h á z á n 1790 és 1792 között. Palétánként felsorolja 5-10 családfő, a palétások n e v é t é s a h á z u k számát. M e g ­ j e g y z i , hogy h á n y személyt é s lovat láttak e l . M e g k ü l ö n b ö z t e t i a régi és az új palétásokat, de ezek tevékenységéről további adatokat nem tartalmaz. A n y í r e g y h á z i a k birtokaik a r á n y á b a n viselték a katonai beszállásolás terheit, a m ó d o s a b b a k r a több, a s z e g é n y e b b e k r e kevesebb há­ rult. Ezzel m a g y a r á z h a t ó k a paléták közötti különbségek. A 184 p a l é t a talán az eltartott kato­ n á k s z á m á n a k felel meg, vagyis egy paléta gondoskodott egy katona és lova(i) ellátásáról. 7

8

9

A g a z d á l k o d ó s z é k m á r említett, 1818-as j e g y z ő k ö n y v é b e n a p a l é t a kifejezés (a szó feljegy­ z é s , kimutatás értelmű h a s z n á l a t á n kívül) a városi k ö z m u n k á v a l kapcsolatban is előfordul. A j a n u á r 19-én tartott gyűlésen feljegyezték, hogy: „Az tekintetes vármegye magazinumának manipulatiójára segítségül a város kifog nevezni két palétát, mely csupán annak szolgalatjá­ val fog tartozni; a commissarius fog feljegyzést készíteni, gondot viselni rá." A mondat ú g y é r t e l m e z h e t ő , hogy a város k é t k ö r z e t e a megyei raktárnál v é g z i k ö z m u n k á j á t , hogy a nyíregy­ h á z i a k által természetben szolgáltatott megyei a d ó kezelését és nyilvántartását m e g k ö n y n y í t se. Hasonló tevékenységről esett szó n é h á n y év m ú l v a , amikor a v á r m e g y e i m a g a z i n u m n á l tíz városi ember szolgált, akiket m u n k á j u k é r t mentesítettek a v á r o s k ö z ö n s é g e s terheitől és a por­ ció fizetésétől. 10

11

1825 n y a r á n a nyíregyháziakat paléta szerint rendelték k i a v á r o s kaszálóira, hogy a köz­ m u n k a k é n t a lakosokat terhelő kaszálást e l v é g e z z é k . K é t é v v e l k o r á b b a n ez a kirendelés t i ­ z e d e n k é n t történt, megszabva, hogy melyik tizednek hol kell a m u n k á t elvégezni. A z első t i ­ zedbe a Szarvas utca lakói tartoztak, a többit csak s z á m m a l jelölték. A nyolcadik tized nem kaszált, hanem „egyéb városi dologra" vették i g é n y b e . A p a l é t a szót ekkor a tized megfe­ lelőjeként használták, mint egy m á s i k , szintén közkeletű e l n e v e z é s t , de nem bizonyított, hogy a tizedek területe azonos lett volna a palétákéval. 12

13

A k ö z m u n k á k elvégeztetése sok szervezést és figyelmet kívánt, és nem is m ű k ö d ö t t elég ha­ tékonyan. 1826-ban a v á r o s szénáját nem gyűjthettek össze i d ő b e n , mert csak harmada jelent meg a m u n k á r a kirendelt embereknek. M e g kellett ismételni a közhírré tevést, a távolmara­ d ó k n a k pedig büntetést helyeztek k i l á t á s b a . A h i á n y z ó lakosok t ö b b s é g e a tanyára költözött n y í r e g y h á z i a k közé tartozott. A z ő m o z g ó s í t á s u k a városi p a l o t á b a n nem lehetett sikeres, mert n y á r o n sokan a határban levő földjükön tartózkodtak. A z eredeti felosztás szerint a szállások abba a palétába tartoztak, a h o v á gazdájuk városi h á z a . A k ö z m u n k á k szervezésére a városi palétás b e o s z t á s ekkor m á r nem felelt meg, m á s megoldást kellett keresni. 14

1 5

7 NÉMETH, 1979. 360., 367-368. 8 NÉMETH, 1986. 22-25. SZSZBML, V. A. 102/e. Katonai iratok. 43/123. 1792:8. SZSZBML, V. A . 101/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 1. köt. [sorszám nélkül] 1818. január 19. Uo. 317. sz. 2 Uo. 883. sz. 3 Uo. 390. sz. Uo. 2. köt. 1183. sz. • MÁRKUS, 1943. 140-141.; NÉMETH, 1986.22. 9

0

1

4

5

1834 m á j u s á b a n a g a z d á l k o d ó s z é k j e g y z ő k ö n y v e rögzítette, hogy a kaszáitatás az e r d ő n , Si­ m á n és egyebütt palétások által fog m e g t ö r t é n n i . A s z ű k s z a v ú híradásból nem derül k i , hogy új tisztségviselővel van dolgunk. Ezt csak a k ö v e t k e z ő évi bejegyzés mutatja meg, amikor r é s z l e t e s e b b e n kifejtették a palétások teendőit. A k ö z m u n k a k é n t mindenkit érintő k a s z á l á s k o r „ a kirendelést a tanyákon most is fennálló palétások, bent pedig a városban minden utcákból különösen kinevezendő személyek tegyék, akik a kirendeltek közül megjelenteket a helyszínén öszveírni, és egy különös deputációnak név szerint bejelenteni"^ tartoznak. A k a s z á l á s t a palétások ezúttal a tanyai lakosok k ö r é b e n szervezték. A városban ugyanaz a munka u t c á n k é n t k i n e v e z e n d ő s z e m é l y e k irányítása alatt történt. Velük kapcsolatban ú g y tűnik, most s z á n d é k o ­ san nem említettek sem palétát, sem palétást. A z új p a l é t á s o k nem a v á r o s h o z , hanem a v á r o s határában levő t a n y á k h o z kötődtek, a tanyai igazgatás képviselői lettek N y í r e g y h á z á n . M e g ­ j e l e n é s ü k e t a t a n y á k o n b e k ö v e t k e z e t t változások tették szükségessé. 16

1

N y í r e g y h á z a h a t á r á n a k felosztása az újratelepítés u t á n , a 18. század k ö z e p é n az alföldi n a g y h a t á r ú m e z ő v á r o s o k é h o z volt h a s o n l ó . A települést belső legelő vette körül, a nyugatra messze e l n y ú l ó határrészt szállásföldek foglalták el, k ü l s ő legelőként pedig n é h á n y é v eltelté­ vel közeli p u s z t á k a t béreltek. A nyíregyházi határ egyedi vonása, hogy a szállásföldet a gaz­ d á k nem e g y e n k é n t osztott parcellák szerint, hanem kisebb-nagyobb rokonsági csoportokban fogták m ű v e l é s alá, é s építményeiket a k ö z ö s terület m e g h a t á r o z o t t részén, e g y m á s k ö z e l é b e n e m e l t é k . í g y j ö t t e k létre N y í r e g y h á z á n a szállásföldek egész területére kiterjedő csoportos szállások, a speciális településformát képviselő b o k o r t a n y á k . 18

M á r az 1779-ben végzett egyházlátogatás, canonica visitatio alkalmával feljegyezték a nyír­ egyházi e v a n g é l i k u s gazdákról (akiknek ekkor é p p e n nem lehetett saját papjuk), hogy r é s z b e n városi h á z u k b a n , r é s z b e n határbeli földjükön laknak, ahol se böjtöt, se ü n n e p n a p o t nem tarta­ nak. A katolikus papnak j á r ó díjat m e g a d j á k ugyan, de azt sem mindenki személyesen, hanem egyik a m á s i k á l t a l . 19

1785-ben az o r s z á g o s összeírás alkalmával m e g s z á m o z t á k a lakóházakat. N y í r e g y h á z á n a városi h á z a k után folytatólagosan k ö v e t k e z t e k a tanyaiak, minden h á z és k u n y h ó , ahol ember lakhatott, meg lett j e l ö l v e . А I I . József­kori katonai felvétel térképén részletesen á b r á z o l t á k a nyíregyházi szállásokat. T ö b b mint 60, névvel is j e l ö l t tanyacsoport volt m á r ekkor a v á r o s határában 2 0

2 1

A tanyai é p í t m é n y e k között emberi lakhelynek alkalmasakat is emeltek, hogy ne kelljen na­ ponta kijárni a távoli földekre. M i v e l a g a z d á l k o d á s t e e n d ő i nagyrészt a t a n y á n zajlottak, szin­ te soha nem maradtak e g é s z e n néptelenek. A g a z d á k a m e z ő g a z d a s á g i m u n k á k idején tartóz­ kodtak ott, télen állataik teleltetésére használták, m i k ö z b e n lakóhelyük a városi h á z maradt. A határbeli szállásokon állandó jelleggel a cselédként, zsellérként foglalkoztatott n é p e s s é g , többnyire férfi élt. L e g i n k á b b a tanyai cselédség é s a k ó b o r l ó idegenek számlájára írták a gyakran előforduló mezei kártételeket és lopásokat. A z első városi tisztviselő, akinek m ű k ö ­ dési területe h a n g s ú l y o s a n a város határára, így a szállásföldekre is kiterjedt, é p p ezért a ren­ dészeti feladatokat ellátó m e z ő b í r ó volt. A z 1790-es é v e k b e n választottak először k é t m e z ő ­ bírót, akiknek feladatai k ö z é tartozott a szállások és kertek vizitálása, a k é m é n y e k v i g y á z á s a ,

1 6

1 7

1 8

1 9

2 0

2 1

SZSZBML, V. A . 101/a. Jegyzökönyvek és iratok. 5. köt. 844. sz. GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 202. BALOGH, 1970. 221-231. KOVÁCS, 1998. 163. BALOGH, 1982. 108. PÓK, 1996. 55.

a szállási szolgák, k ü l s ő határban kóborló rosszemberek f e l ü g y e l e t e . A többi tisztségviselő csak a l k a l m a n k é n t fordult meg a szállásokon. A város v e z e t é s e és polgárai közötti kapcsolattartás kezdetben megoldottnak látszott. A v á ­ rosi h á z és határbeli szállás ugyanis szoros e g y s é g e t alkotott, mert csak annak lehetett szállás­ földje, aki városi h á z a t bírt. H o s s z ú ideig minden c s a l á d n a k volt városi k ö t ő d é s e , egy h á z , a h o v á tartozott, ahol el lehetett érni, hogy kötelezettségeit teljesítse, részt vehessen a v á r o s életében, értesüljön a hírekről. 22

A z 1820-as é v e k b e n a g a z d á l k o d ó s z é k t e v é k e n y s é g e n y o m á n , a szállásföldek regulációja k a p c s á n több figyelem irányult a határ t a n y á k k a l benépesített részére. 1823 j a n u á r j á b a n me­ rült fel, hogy s z ü k s é g e s volna a k ó b o r l ó zselléreket a h á z a k n á l és a szállásokon feljegyezni, akik a porciófízetés elkerülése miatt évek óta ott lappanganak. A lakosok közül t ö b b e n elad­ ták városi h á z u k a t és szakadatlanul a szállásokon laknak, így k i h ú z z á k magukat a k ö z t e r h e k viselése alól. Van, akit felvettek a polgárok sorába, de taxát nem fizet. A tizedesek é s e s k ü d ­ tek feladata legyen, hogy h á z a n k é n t és s z á l l á s o n k é n t vizsgálódva ezeket j e g y e z z é k fel. A m e g b í z á s k ö r ü l m é n y e s , n e h é z k e s volt, ezért a m e z ő b í r ó k és tizedesek kérték, hogy a v á r o s o n kívül végzett fáradozásaik n a p s z á m á t emeljék meg, de nem jártak sikerrel. 1824-ben született az a r e n d e l k e z é s , hogy a g a z d á k 2 rénes forint b ü n t e t é s terhe alatt j e l e n t s é k be a n á l u k tartóz­ k o d ó idegeneket, legyen az v i d é k i , szolga, fonó vagy z s e l l é r . 23

A földesúri terhektől megszabadult, 1824-ben teljesen m e g v á l t a k o z o t t N y í r e g y h á z a s z á m á ­ ra fontos volt az a r á n y o s teherviselés, a rendezett viszonyok kialakítása. A t a n y á k tekinteté­ ben azonban nem volt minden rendben. A z ott folyó g a z d á l k o d á s , az állandó t a n y á n lakás el­ kerülhetetlenül felvetett közigazgatási gondokat is. A t a n y á k távolsága, szétszórtsága miatt ne­ h é z s é g e k b e ü t k ö z ö t t a tájékoztatás, a kapcsolattartás, az adók b e s z e d é s e és e g y é b igazgatási teendők elvégzése. A z ö r ö k v á l t s á g g a l megjelent a szabad paraszti földtulajdon, amely nagy lendületet adott a t a n y á s g a z d á l k o d á s n a k és a t a n y á r a költözésnek. A z ingatlanok adás-vétele s z a b a d a b b á vált, az élet felülírta a szigorú városi szabályozást a b i r t o k o l h a t ó földterület limitálásáról. A városi ház - határbeli szállás egysége f e l b o m l ó b a n volt, hiába próbálták rendeletekkel őrizni. 1825 m á r c i u s á b a n ismét m e g s z a b t á k , hogy a közszolgálatok pontos teljesítése, a j ó rend é r d e k é b e n fenn kell tartani az eleitől fogva é r v é n y e s statútumot, hogy szállásföldet bir­ tokolni városi h á z nélkül nem l e h e t . E l l e n k e z ő esetben az érintett gazda vagy városi házat szerez, vagy földjét eladja. M e g é l h e t é s ü k b i z t o s í t á s a é r d e k é b e n sokan rákényszerültek, hogy városi h á z híján szállásföldjüket megtartsák, vagy legalább azt szerezzenek. A vagyoni diffe­ renciálódás felgyorsult. Sokaknak teljesíthetetlen terhet jelentett a váltság-összeg kifizetése. A városi g a z d á k egy m á s i k csoportja az ö r ö k v á l t s á g i d ő s z a k á b a n gazdaságilag m e g e r ő s ö d ö t t . A t e h e t ő s g a z d á k befolyásukat a városi t a n á c s b a n is érvényesítették. 24

1831 -ben a N y í r e g y h á z á n is pusztító kolera miatt az emberek a t a n y á k o n kerestek m e n e d é ­ ket, és a j á r v á n y elmúltával sem tértek vissza a v á r o s b a . Mindez olyan m é r e t e k e t öltött, hogy a g a z d á l k o d ó s z é k ülésén ismét napirendre k e r ü l t a szállásokon l a k á s . A m e z ő b í r ó k által kí­ v á n t á k a kint l a k ó k a t a v á r o s b a terelni, p é l d á t l a n szigorúságú intézkedésekkel, m i v e l „ a föl­ det bíró lakosok nemcsak nyáron által a mezei munka mellett, de egész télen is, sőt éppen egé­ szen a városból kint a szállásokon laknak". N é h á n y a n arra vetemedtek, hogy b é r b e adták 2 5

KUJBUSNÉ, 2003. 197. SZSZBML, V. A. 10l/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 1. köt. 503. sz. Uo. 804. sz.. 5 GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001. 157.

2 2

2 3

2 4

2

házukat, így, b á r városi h á z u k van, m é g s e m laknak ott. Ebből k ö v e t k e z i k , hogy nem j á r n a k templomba, gyermekeik iskolába, a k ö t e l e z e t t s é g e k alól k i h ú z z á k magukat. A m e z ő b í r ó k fel­ adata, hogy járják be a szállásokat, az ott t a r t ó z k o d ó k n a k m a g y a r á z z á k el a várható büntetést, és akár van h á z u k , akár nincs, két h é t alatt j ö j j e n e k be a v á r o s b a . Mindezt d o b s z ó által és az e g y h á z a k b a n is tegyék k ö z z é . Egy négyfős k ü l d ö t t s é g két h é t m ú l v a a m e z ő b í r ó k k a l é s haj­ dúkkal az e g é s z határt t ö b b s z ö r is be fogja j á r n i , hogy a szállásokat megvizsgálja. A h o l em­ bereket találnak, minden ablakot, kályhát be kell törni, és az ott lakókat a v á r o s b a kényszerí­ teni. A parancs végrehajtói az engedetleneket meg is kötözhetik és a fogházba kísérhetik, sőt a h e l y s z í n e n testi fenyítést is alkalmazhatnak. A szállások vizsgálatát és bejárását addig foly­ tatják, a m í g mindenki be nem megy a v á r o s b a . Arról, hogy a városi h á z nélküli tanyalakókat hol helyezik el tél idején, nem rendelkeztek. A „ tanyárúl behajtandó " s z e m é l y e k r ő l tett k i ­ egészítő i n t é z k e d é s mutatja, hogy k ö z ö t t ü k m á r s z á m o s nő és gyermek is élt. Ezért „ úgy a gazdáknak mint a szolgáknak feleségei, fejér cselédei és gyermekei, nemkülönben az özvegy asszonyok is" közéjük s z á m í t a n d ó k . Megújították a városi h á z - határbeli szállás együttes birtoklásának igényét, megtoldva azzal, hogy akinek nincs háza, annak n e v é r e föld nem írat­ ható. 26

1832 j a n u á r j á b a n az akcióról szóló j e l e n t é s b ő l kiderül, hogy a küldöttség kétfelé v á l v a be­ j á r t a a t a n y á k a t és ott a többszöri hirdetés u t á n is száznál több családot talált. A végrehajtás során szóbeli sértés és fegyveres erővel való t á m a d á s is történt, az e l l e n s z e g ü l ő k n e k büntetést ígértek. A z e r ő s z a k o s fellépés ekkora t ö m e g ellenében nem lehetett hatékony, nem jelenthe­ tett m e g o l d á s t . Átgondolt, m i n d k é t fél s z á m á r a elfogadható döntésre volt szükség. A z ü g y b e n eljáró k ü l d ö t t s é g és a m e z ő b í r ó k feladatul k a p t á k , hogy m é g egyszer járják be a t a n y á k a t , és az ott élőket írják össze. Ennek a m u n k á n a k az elvégzéséről csak k é t év m ú l v a , 1834 február­ j á b a n történik híradás. Megállapították - maga a főbíró, B e n k ő István jelentette be - , hogy a lajstrom szerint 93 belső városi házas és 183 h á z nélküli, összesen 276 h á z n é p lakik a külső h a t á r b a n . A t a n y á n élő n é p e s s é g létszáma ennek alapján elérhette, de meg is haladhatta az ezer főt, érthető, hogy a v á r o s n a k gondot okozott a hiányuk. 27

A z 1830-as é v e k elején a szállítást, fuvarozást v é g z ő „heti szerek" körüli r e n d e t l e n s é g is c s e l e k v é s r e késztette az elöljárókat. A v á r o s g a z d á k kötelesek voltak a k ö z m u n k á r a kirendelt, de meg nem jelent lakosokat n é v szerint feljelenteni, hogy akár bíróilag is fenntarthassák a rendet és á r i s t o m m a l is büntethető legyen, aki engedetlen. A m e g o l d á s k e r e s é s e k o r új lehe­ t ő s é g k é n t felmerült, hogy a helybeli lakosok a heti szerek helyébe fogatokat állítanának é s er­ re v o n a t k o z ó a n egy írásbeli javaslatot nyújtottak be a g a z d á l k o d ó s z é k n e k . 28

A javaslat m e g t á r g y a l á s á r a 1834. j a n u á r 2 5 - é n a városi gazdák konferenciát tartottak az albíró, K r a l o v á n s z k y András és a főjegyző, G a l á n e k J á n o s jelenlétében. Céljuk a heti szerek he­ lyébe fogatokat, m á s néven c ú g o k a t állítani, vagyis a földdel bíró g a z d á k r a háruló, sor szerint teljesítendő fuvarozási terhet állandóan fenntartott fogatokkal pótolni. í g y jött létre N y í r e g y ­ h á z á n a „Cúgos társaság" nyolc fogattal. F e n n t a r t á s u k h o z földjeik a r á n y á b a n j á r u l t a k h o z z á a g a z d á k . Egy kötél föld u t á n egyszeri alkalommal 8 váltóforintot fizettek, évenként harmad­ fél v é k a zabot, fél v é k a gabonát, 13 porció szénát adtak. A z állandó fogatok s z á m á r a istállót, a kocsisoknak h á z a t kellett biztosítani, 32 lovat, 8 szekeret és s z e r s z á m o t beszerezni, a tervek szerint 7600 váltó forintért. A v á r o s t á m o g a t t a a k e z d e m é n y e z é s t , bizonyos területet, a heti sze­ resek füves kertjét a társaság r e n d e l k e z é s é r e bocsátott. A m ű k ö d é s i költségeket a fogatok

2 6

2 7

2 8

SZSZBML, V. A . 10l/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 4. köt. 2934. sz. Uo. 692. sz. (A lajstrom maga nem található az iratok között.) Uo. 606. sz.

által végzett fuvarozás bevételéből akarták fedezni. A társaság közel 400 taggal, Hankovszky A n d r á s elnökletével kezdte meg t e v é k e n y s é g é t . Hankovszky befolyásos, a városi t a n á c s b a n szerepet vállaló gazda volt, aki 1823-ban tekintélyes vagyona után magas porciót és taksát fizetett. 29

30

A C ú g o s társaság m e g a l a k u l á s a nemcsak a fuvarozás és m á s k ö z m u n k á k szervezésében j e ­ lentett fordulatot, hanem N y í r e g y h á z a speciális tanyás g a z d á l k o d á s a folytán a tanyai igazga­ t á s b a n is. M i v e l a t a n y á n élők többségét soraiban tudhatta, az őket érintő ü g y e k b e n é v t i z e d e ­ k i g szerepet játszott. 1836 m á r c i u s á b a n a város részére t ö r t é n ő kaszálás, gyűjtés, h o r d á s minden lakos által telje­ s í t e n d ő feladatáról született egy r e n d s z a b á s , mivel k o r á b b a n sokan k i h ú z t á k magukat ez alól a k ö z m u n k a alól. A szabályozás szerint m e n t e s s é g e t csak a választott k ö z ö n s é g tagjai é l v e z ­ hettek és „a czúgosoknak hasonlóan közszolgálatban levő úgynevezett palotásai, mint akik ki­ rendelendő felügyelők, más oldalról teendik szolgálatukat. " O k a határbeli t a n y á k o n szol­ g á l a t o t teljesítő palétások, akiknek feladata lett a k ö z m u n k á k felügyelete is. N e m tartoztak a választott k ö z ö n s é g soraiba, fizetést nem kapnak, hanem m e n t e s s é g e t e m u n k á k alól. A z idé­ zett bejegyzés a l a p j á n a tanyai palétások eredetileg a C ú g o s társaság emberei kellett, hogy le­ gyenek; nem v é l e t l e n , hogy 1834-ben, a társaság m e g a l a k u l á s a után említik először őket. A t á r s a s á g tagjaitól é v e n t e j á r ó k ü l ö n b ö z ő t e r m é n y e k b e g y ű j t é s e é s nyilvántartása pontos admi­ nisztrációt kívánt, talán ezért a l k a l m a z t á k őket. A p a l é t á s o k s z á m a a kezdeti időszakból nem ismert, de az 1850-es adatokból valószínűsíthető, hogy negyvenen voltak. A határ palotákra o s z t á s á n a k is ekkor kellett m e g t ö r t é n n i e . A j e g y z ő k ö n y v e k b e n a tanyai palotásokról ebből az időszakból fellelhető n é h á n y bejegyzés nem a C ú g o s társaságbeli előfogatozással kapcsolatos munkájukról, hanem az ahhoz társult, a város é r d e k é b e n végzett k ö z m u n k a felügyelői t e v é ­ k e n y s é g ü k r ő l szól. 3 I

A z 1835-ös m a r h a v é s z után n é h á n y a n elhullott pusztabeli j ó s z á g a i k r ó l a palotásnak tettek j e l e n t é s t , nem az ezzel megbízott küldöttségnek, így u t ó b b kellett tisztázniuk, hogy miért nem fizettek l e g e l ő b é r t . A palétások ebben az ü g y b e n nem voltak illetékesek. 1846-ban az újon­ nan választott k ö z m u n k a felügyelővel kapcsolatban m e g j e g y e z t é k , hogy a „palotásoktól a munkások neveit átveszi", vagyis sor szerinti k ö z m u n k á r a a p a l é t á s o k rendelik k i az embere­ ket, a k i nem állókat n é v szerint jelentik. T e v é k e n y s é g ü k a.saját k ö z m u n k á j u k b a számít, azon felül napidíjat is kapnak é r t e . 32

3 3

1849 nyarán az átvonuló cári csapatok miatt N y í r e g y h á z a lakóinak egy része a t a n y á k r a me­ n e k ü l t . A s z a b a d s á g h a r c b u k á s a utáni b i z o n y t a l a n s á g , a kolerától való félelem, a k ö z i g a z g a t á s átszervezése, a k ö z t e r h e k n ö v e k e d é s e sokakat v é g l e g e s e n ott tartott. A városvezetés akkor s z e m b e s ü l t a n a g y m é r t é k ű kiköltözéssel, amikor a kerületi f ő k o r m á n y z ó 1850-ben elrendelte a lakosok összeírását. M e g t é v e s z t ő a városi j e g y z ő k ö n y v , amely új j e l e n s é g n e k tünteti fel a ta­ n y á n lakást, pedig a t ö m e g e s tanyára á r a m l á s n a k nem ez volt az első h u l l á m a . N y í r e g y h á z a h a t á r á b a n az 1850-ben készült összeírás szerint 902 tanya volt 40 palotába so­ rolva, amelyek é l é n palétások á l l t a k . A palétások a tekintélyesebb g a z d á k közül kerültek k i , n é h á n y u k m á r a t a n y á n lakott. A 910 összeírt családfő 4 0 % - á n a k , 373 családnak nem v o l t 34

2 9

3 0

3 1

3 2

3 3

3 4

SZSZBML, XV. 20. Cúgos társaság iratai, 1834. CSERVENYÁK, 1974. 70. V. A. 10l/a. Jegyzőkönyvek és iratok. 8. köt. 1732. sz. Uo. 6. köt. 2836. sz. Uo. 8. köt. 485. sz. HENZSEL, 1985. 277-308.

városi háza. A terhes szolgálatok, főként a katonatartás elkerülése és a t a n y á s g a z d á l k o d á s nyújtotta lehetőségek ö s z t ö n ö z t é k a kiköltözést. A z összeírásból ítélve a v á r o s minden ötödik lakója, mintegy két és félezer ember élt a t a n y á k o n . Ez a folyamat szemben állt a városveze­ tés t ö r e k v é s é v e l , amely a r á n y o s a b b teherviselést akart m e g v a l ó s í t a n i . F e l m e r ü l t a tanyán élő gyermekek oktatásának, a v a l l á s g y a k o r l á s n a k a hiánya és ezek káros hatásai. A kiköltözési t i ­ lalom és a büntetés nem hozott m e g o l d á s t . A t a n y á k k a l kapcsolatos ü g y e k b e n N y í r e g y h á z a felhasználta a C ú g o s társaság helyismeret­ ét, tapasztalatát. 1850-ben a társaság k e d v e z ő anyagi helyzetben volt, a k ö z ö s teherviselés be­ v e z e t é s e n y o m á n új tagokkal is bővült. A k ö v e t k e z ő évek azonban az előfogatok túlzott igény­ b e v é t e l e és a pénztelenség miatt inkább panaszra adhattak okot. A társaság t e v é k e n y s é g é h e z k ö t ő d i k a h a t á r palétákra osztása, p a l é t á s o k alkalmazása, a paléták szerint készült összeírások. Egy 1852-ből származó adat szerint a k ö z m u n k a kötelezettségek e l v é g z é s é h e z a város belső, határa k ü l s ő palétákra lett osztva. A b e l s ő paléták száma és felosztása nem ismeretes. Kül­ ső p a l é t a ekkor 40 volt; a s z á m nem azonos a b o k o r t a n y á k s z á m á v a l , mert az 1827-es össze­ írásban 57 tanyacsoport szerepel. Feltételezhető, hogy a határ palétás felosztásánál arányos­ ságra törekedtek, a nagyobb b o k o r t a n y á k egymaguk kitettek egy palétát, a k i s e b b e k b ő l ehhez kettő, h á r o m kellett. A z 1850-es t a n y a ö s s z e í r á s b ó l nem derül k i , hogy az egyes palotákhoz mely bokrok tartoztak, legfeljebb a s z e m é l y n e v e k alapján lehet rá következtetni. 35

A C ú g o s társaság neve i d ő k ö z b e n N y í r e g y h á z i Előfogatozó Társulatra változott, a tanyai ü g y e k r e é r v é n y e s befolyása azonban megmaradt. 1852-ben a határban, de f ő k é p p e n a tanyák közt a „jó rend fenntartása " é r d e k é b e n a mezei rendőri esküdt és a n é g y m e z ő b í r ó mellé ke­ rülők fogadását javasolta. A m e z ő b í r ó k választása is a társulat jelöltjei k ö z ü l történt, akik­ nek h a t á s k ö r é t bővíteni akarták és ezzel p á r h u z a m o s a n n e v ü k e t szállásbíróra változtatni. Ren­ dészeti t e e n d ő i k mellett mint kárbecslők é s b é k e b í r ó k is m ű k ö d t e k volna szakaszaik palotá­ sainak segítségévél. A n é g y m e z ö b í r ó s z a k a s z á b a (Sóskút, Kiscserkesz, Nagycserkesz, Manda és R o z s r é t ) tízesével besorolták a 40 külső p a l é t á s t . A tervezet nem nyert felsőbb j ó v á h a ­ gyást, ezért a mezőbírói tisztséget 1862-ig nem töltötték be, majd 1870-ben meg is szüntették. Feladataikat ekkor a palétások vették át, akiknek tevékenységi k ö r e a mezei rendőri teendők­ kel t o v á b b b ő v ü l t . A határozat szerint „a tanyai rendőrség törvény által megengedett gya­ korlására a városnak 4L számra menő külsőpalétásai léptettetnek elő... kiknek egyes mezei rendőri károkra vonatkozó egyeztetési, becslési s egyéb rendőri és közigazgatási teendői iránt a városi kapitány törvényszéki hitelesítéssel is ellátandó utasítást nyújtani, s... őket feleskettetni is köteleztetik. " A palétások tehát a városi kapitány felügyelete alá kerültek, k ö z m u n ­ ka v a k s á g u k a t szolgálati idejük alatt a v á r o s fedezte, külső eljárásaikért napidíjat kaptak. K o ­ r á b b a n előfordult, hogy a p a l é t á s o k terhes szolgálataik fejében a lakosok k ö z ö t t osztott föl­ d e k b ő l h á z s o r o n kívül m é g 2 k ö b l ö s földet kaphattak, m á s k o r útépítési k ö z m u n k a alkalmával felmerült, hogy napidíjat ne kapjanak, elég a munka alóli felmentés. 36

37

38

3 9

A m e z ő b í r ó i feladatok átvételével egy i d ő b e n tűnt fel a palétások újabb e l n e v e z é s e , a tanya­ bíró, de m é g nem vált általánossá. 1871 m á r c i u s á b a n K r a l o v á n s z k y Gyula városi k a p i t á n y és társai előterjesztették „a legújabban megválasztott tanyabirák, itteni elnevezés szerint palétá­ sok" n é v j e g y z é k é t 41 n é v v e l , amit e s k ü t é t e l ü k u t á n j e g y z ő k ö n y v b e iktattak, majd

3 5

3 6

3 7

3 8

3 9

SZSZBML, V. B. 142/a. Jegyzőkönyvek. 8/4a. köt. 1044. sz. HENZSEL, 1983. 40-41.; SZSZBML,V. B. 142/b. Iratok. 9/13. 1852:9. SZSZBML, V. B. 142/a. Jegyzőkönyvek. 8/4. a. 469. sz. Ez a változtatás okozta azt a félreértést, amely a palétásokat a mezőbirókkal azonosította. HÁRSFALVI, 1982. 110.; SZSZBML, V. B. 161. 5. köt. 2903/1870. sz.

k ö z z é t e t t e k . H a s o n l ó n é v j e g y z é k maradt fenn 1886-ból, amikor K e r e k r é t h y M i k l ó s főkapi­ t á n y és Bencs L á s z l ó első t a n á c s n o k j e l e n t é s é b e n b e s z á m o l t a városi t a n á c s n a k a tanyai p a l o t á s o k választásáról. A listájukon szereplő 41 palotából, a m e l y e k n é l ezúttal azt is megje­ lölték, hogy mely tanyabokrok tartoznak hozzájuk, egy híján betöltötték az állást. A palétásokat mint a város közszolgálati hivatalos közegeit megerősítették, ahol elmaradt a választás, a régi palétást m e g h a g y t á k . A t a n y á k s z á m á n a k g y a r a p o d á s á t k ö v e t v e javaslatot tettek k é t új p a l é t a (Felső és A l s ó Sima) alakítására, bizonyos lakott r é s z e k n e k a hozzájuk közeli p a l o t á k h o z csatolására. 40

Ezt követően hat é v m ú l v a , 1892 t a v a s z á n vált esedékessé a p a l é t á s o k újraválasztása. Ekkor Szohor Pál adóügyi tanácsos egy javaslatot készített a „ tanyabírók szervezése tárgyában ", részletes adatokkal szolgálva a tisztségről és a t a n y á k r ó l . A határban, 27 236 katasztrális holdon ekkor 61 tanya található 1675 lakóházzal, 8700 tanyai lakossal. A legtávolabbi tanya 18 km-re van N y í r e g y h á z á t ó l , ez a városi közigazgatás m ű k ö d é s é t nehezíti. A javaslat szerint a régi időtől fennálló „palétás intézmény a városi közigazgatás minden ágának hasznos szol­ gálatot tesz", t o v á b b r a is fenntartandó, de a jelenkor viszonyaihoz igazodva át kell szervezni. E l n e v e z é s ü k változzék tanyabíróra, vonják össze a t a n y á k a t 25 j á r á s b a , az é l ü k ö n álló tanya­ bíró kapjon évi 25 váltóforint fizetést. Feladataikat 14 pontba foglalták, ezek fele a k ü l ö n b ö ­ z ő összeírások k é s z í t é s e k o r v é g z e n d ő s e g é d k e z é s , k ö z r e m ű k ö d é s a l ó s z e m l é k n é l , sürgős k é z ­ b e s í t é s e k n é l , jelentési kötelezettség bizonyos ü g y e k b e n , és t o v á b b r a is: előfogatok kiállítása, k ö z s é g i k ö z m u n k a felügyelete. Feladataik között ekkor m á r nem szerepeltek rendészeti ü g y e k . Palotásnak büntetlen előéletű, magyarul és írni-olvasni t u d ó s z e m é l y t állítsanak o l y m ó d o n , hogy a városi tanács m i n d e n ü t t jelöljön h á r o m személyt, ebből v á l a s s z a n a k a helybe­ l i birtokos adófizetők. 41

1892 őszén az új szempontok szerinti választást megejtették ugyan, de az e r e d m é n y „ nem mutatja a kívánt sikert". Sokan meg sem jelentek a v á l a s z t á s o n , a m e g v á l a s z t o t t a k közül t ö b ­ ben vonakodtak tisztségüket elfogadni. M e g k í s é r e l t é k a tanyabírói állásokat pótlólag betölte­ n i , de a 25 járásból végül csak 22-ben lett tanyabíró, az esküt pedig m é g ennél is kevesebben tették le. A z új b e o s z t á s nem állta k i a gyakorlat próbáját, talán az 1892-93-as téli h a v a z á s o k miatt. A z 1893. j a n u á r b a n és februárban leesett h ó j á r h a t a t l a n n á tette N y í r e g y h á z a nagy kiter­ j e d é s ű határában az utakat, a korábbinál kb. kétszer nagyobb körzettel r e n d e l k e z ő tanyabírók pedig nem győzték a munka m e g s z e r v e z é s é t , amit a Szabolcs megyei alispán ismételten és n y o m a t é k o s a n kért a polgármestertől. H o r v á t h Gyula városi m é r n ö k levélben fordult a t a n á c s ­ hoz. A járhatatlan utakról azt írta, hogy „szükségessé vált a megválasztott tanyabírákat csend­ biztos és útbiztos útján felhívni arra, hogy a tanyai lakosokat a hóhányáshoz rendeljék ki, de a biztosok állítása szerint azok a szolgálatot megtagadták, azon indokon, hogy ily nagy hóban 2-3 bokorba járni nem fognak, s így nincs aki a tanyai lakosokat kirendelje. " A tanács a r e n d ő r s é g útján kényszerült m o z g ó s í t a n i a tanyai lakosokat, a tanyabírói kerületek felosztásá­ ra pedig újabb javaslatot kért. Ez a kudarc a régi, b e v á l t gyakorlathoz való visszatérést moz­ dította elő. 4 2

1893 m á r c i u s á b a n rendes képviseleti gyűlés elé terjesztették a tanyabírók l é t s z á m á n a k és a tanyai kerületeknek 25-ről 45-re emelését, mivel a 2 5 - ö s létszám k e v é s n e k , a hozzájuk tarto­ z ó terület pedig túl soknak bizonyult. A tanyabírók évi tiszteletdíja a tervezet szerint ismét 10 váltóforint legyen. Ezt elfogadva visszaállt, illetve n é h á n y körzettel b ő v ü l t a régi b e o s z t á s .

4 0

4 1

4 2

SZSZBML, V. B. 163. 2. köt. 667/1871. sz. SZSZBML, V. B. 186/c. Igazgatási iratok. X I I I . 1437/1891. és X I I I . 78/1893. Uo. X I I I . 78/1893.

K ü l ö n kerületbe sorolták Rozsrét szőlőt, A l s ó Simát, Nagylapost és Felső Simát. 1893 tava­ szán szinte kivétel nélkül újraválasztották az egy évvel korábbi palétásokat. A z 1892. szeptember és 1893. május között szolgálatot teljesítő tanyabírók k ö z ü l j á r a n d ó ­ ságuk kifizetése előtt n é h á n y a t meghallgattak végzett munkájukról. Volt közöttük, aki 12 vagy 16 éve, és olyan is, aki 30 é v e folyamatosan betöltötte a palétás tisztséget. Ezek előadták, hogy k o r á b b a n palétási k e d v e z m é n y b e n részesültek, ami 1891 -ben m e g s z ű n t , é s azóta nekik is k ö z ­ m u n k a - a d ó t kellett fizetniük. A z utolsó időszakban legnehezebb feladatuk a hófúvások idején az emberek k i r e n d e l é s e volt. A z utak j á r h a t ó s á g a fölötti felügyeleten kívül ló- és s z e k é r ö s s z e ­ írásban vettek részt, kolerás m e g b e t e g e d é s esetén ellátták a köztisztasági felügyeletet. A tanyai p a l é t á s o k alkalmazására a városi háztól elszakadt és állandóan lakottá vált t a n y á k miatt került sor N y í r e g y h á z á n , 1834-ben. A palétások kezdetben egyszerre voltak a C ú g o s tár­ saság és a v á r o s alkalmazottai. A z előfogatok ü g y é v e l é s a k ö z m u n k a szervezésével foglal­ koztak, majd 1870-től rendészeti és e g y é b igazgatási t e e n d ő k e t is elláttak. N e m voltak tagjai a választott közönségnek, de közszolgálatot v é g e z t e k . A b o k o r t a n y á k k a l benépesített határ­ részt 40 palétára osztották, élükön l - l palétással. A p a l é t á k száma 1893-ban 45-re emelkedett, n e v ü k tanyabírói körzetre változott. A palétások, újabb n e v ü k ö n tanyabírók a 20. s z á z a d k ö ­ z e p é i g látták el szolgálatukat a nyíregyházi t a n y á k o n . 1. sz. táblázat Paléták és palétások Nyíregyházán 1850-1886

P. s z .

4 3

4 4

4 5

44

Tanya neve 1886

Palétás neve 1850

1871

1886

1.

Felső Badur

Moravecz László

Havris János

Megyessy László

2.

Sóskút

Laczó András

Lentvorszky András

Gyurcsán György

Helebrant Dániel

Fábry János

Nagy János

3.

Tokaji ú t

4.

Jakustó

Szuchy György

Mócsán György

Mócsán Pál

5.

Horváth/Hornyák

Hudák András

Henzsely János

id. Horváth György

6.

Betkó, Debrószki

Debrószky Ádám

ifi. Henzsely István

Kovács György

7.

Dankó

Dankó Pál

id. Dankó László

Kovács János

8.

Pozor, Furman

Jaskó György

Gerbár József

Gerbár János

9.

Fizely

Jánószky Mihály

Franczel Mihály

Jánószki Mihály

10.

Varga

Garay János

Ferencz Mihály

Debrószki József

11.

Antal

Antal András

Poruben András

Zomborszki György

12.

Sváb, Zomborszki

Bakay János

Zomborszky János

Zomborszki János

13.

Jánószki

Soltész Mihály

Barzó István

Barzó István

4 5

A táblázat a levéltárban található palétás névsorok alapján készült. Levéltári jelzetük: SZSZMBL, V. B . 142/f. Összeírások. 24/30. 1850:28.; V. B. 163. 2. köt. 667/1871. sz.; V. B . 186. X I I I . 78/1893. Paléta sorszáma Tokaji út, Királytelki szőlő

Р. sz.

1850

1871

1886

14.

Sajben

Tamás János

Vajda Mihály

Vajda Mihály

15.

Sztreborni, Kazár

Sztreborny János

Sztreborni András

Pristyák János

16.

Markó

Racskó János

Paulusz János

Hrenkó János

17.

Bundás

Adami Pál

Morauszky Márton

id. Cseh Pál

18.

Lakatos, Bánszki

Lakatos Mihály

Lakatos János

Bánszky Márton

19.

Mokrán

Csernák András

Szugyiczki Mihály

Pokoraczki János

20.

Tomasoszki

Gáfrik András

Duljánszky András

Tomasoszki Mihály

21.

Zelenyánszki, Bobály

Zavaczky János

Márfoldi János

Márfoldi Mihály

22.

Magyar

Magyar János

Magyar János

id. Pelyach Mihály

23.

Racskó

Kis Pál

Pristyák István

Garay József

24.

Vrbószki, Belyus

Wrboszky János

Grexa János

ifj. Grexa András

25.

Czigány

Palicz András

Kordován Pál

István János

26.

Poloma

Cesztyiczki András

Kovács Mihály

Kovács Mihály

27.

Sulány

Sztruhár János

Bogár György

Belfi János

28.

Benkó, Mahács

Henzsel Mihály

Vidoven István

Henzsely András

29.

Gerhardt

Valent Mihály

Bartos János

Babicz János

30.

Liskány

Palicz András

id. Palicz Mihály

Palicz József

31.

Polyák

Simkó János

Simkó Mihály

Holecskó Pál

32.

Závodni

Miholecz Mihály

Ambrusz János

Zajácz János

33.

Pizor, Salamon

Vinkler János

Vinkler András

Vinkler András

34.

Szélső

Tornyai András

Zomborszky Mihály

35.

Felső Manda

Karasz Mihály

Lóczy András

Bencs András _46

36.

Bibik

Hibján Mihály

Garay György

Garay János

37.

Koska

Koska György

Pampuch András

id. Pampuch András

38.

Alsó Manda

Pazar Pál

Hulvey András

Valent Mihály

39.

Alsó Badur

Bartha András

Kordován Mihály

Hoc Pál

40.

Rozsréti

Szurovcsák Mihály

Varga Pál

41.

Kisteleki, Szélső

Jávor György _47

Mócsán Mihály

Fazekas Mihály

Ebben a palotában elmaradt a választás. .1850-ben 40 paléta volt.

4 6

47

Palétás neve

Tanya neve 1886

Felhasznált források SZSZBML V. A. 101. V. A. 102. V. A. 103. V. B. 142. V. B. 161. V. B. 163. V. B. 186. XV. 1. XV. 20.

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza mezőváros választott hites közönségének iratai, 1751-1849. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai, 1754-1849. Nyíregyháza mezőváros főbírájának iratai, 1746-1877. Nyíregyháza községtanácsának iratai, 1850-1854. Nyíregyháza mezőváros közgyűlésének iratai, 1861, 1866-1871. Nyíregyháza mezőváros tanácsának iratai, 1861-1871. Nyíregyháza rendezett tanácsú város (1929-től Megyei Város) polgármester­ ének iratai, 1872-1950. Szabolcs és Szatmár megye kéziratos nyomtatott és kataszteri térképeinek, valamint tervrajzainak gyűjteménye, 1528-1998. Nyíregyháza város egyesületeinek és társasági iratainak gyűjteménye, 1829-1907. Felhasznált irodalom

BALOGH, 1970. BALOGH, 1982.

BARTAL, 1901. CZUCZOR FOGARASI, 1870. CSERVENYÁK, 1974. GALAMBOS KUJBUSNÉ, 2001. HÁRSFALVI, 1982.

HENZSEL, 1983.

HENZSEL, 1985.

KOROKNAY, 1989. KOVÁCS, 1998. KUJBUSNÉ, 2003. MÁRKUS, 1943.

Balogh István: Határhasználat és gazdálkodás Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Ethnographia, 1970. 2-4. sz. 221-231. Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félévszázada (A nyíregy­ házi bírák évkönyvei, 1753-1803). In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörté­ netírás, 3-4. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 93-128. Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé. Condidit Antonius Bartal, Lipsiae, 1901. Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. 5. köt. Pest, 1870. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1974. Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott... (1793-1837). Szerk. Galambos Sándor - Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2001. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Bp., 1982. Henzsel Ágota: Tanyai igazgatás Nyíregyházán (1850-1870). In: ELTE Kö­ rösi Csorna Füzetek, 1981-82. Szerk. Székely György és Ágoston Gábor. Bp., 1983. 35-50. Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása. In: Sza­ bolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5-6. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 277-308. Koroknay Gyula: 15 év az újratelepített Nyíregyházán. In: Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésének hatvanadik évfordulójára. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1989. 57-76. Eszterházy Károly püspök egyházlátogatásainak jegyzőkönyvei, 3. Szabolcs vármegye, 1779. Sajtó alá rend. Kovács Béla. Eger, 1998. Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata (1753-1848). Nyíregy­ háza, 2003. Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Bp., 1943.

NÉMETH, 1979.

NÉMETH, 1986.

PÓK, 1996.

Németh Zoltán: Tirpákokra vonatkozó iratok Nyíregyháza történetéhez, 1755-1797. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 1-2. köt. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 351-380. Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből (1754-1824). In: Nyíregyházi szlovák („tirpák") nyelvjárási és néprajzi em­ lékek, 3. Szerk. Németh Péter. Nyíregyháza, 1986. 11-73. Szabolcs vármegye, 1782-1785. Térképalbum. Szerk. Pók Judit. Nyíregyhá­ za, 1996.

Mandabokor egy 1870-ben készült térképen (SZSZBML, XV. 1. K. 83. részlet)