PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009.

Környezetvédelmi jelentés 2009. évről

Paks, 2010 | 1

  

A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött:

A Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése a 2009. évről

Baranyi Krisztián

Összeállította:

Demeter Károly Feil Ferenc

Sallai Orsolya

Fink Gábor

vezető mérnök

Fodor Zoltán

Egyeztette:

Kováts Gergely Nagy Zoltán

dr. Bujtás Tibor

Pécsi Zsolt

Pécsi Zsolt

sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető

környezetvédelmi osztályvezető

Feil Ferenc

Elter Enikő

radioaktív hulladékkezelési osztályvezető

vegyészeti főosztályvezető

Radnóti István

Demeter Károly

biztonsági igazgató

üzemviteli osztályvezető

Ranga Tibor Kiadja a Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős vezető: Süli János vezérigazgató

Sallai Orsolya

Szerkesztette: Sallai Orsolya vezető mérnök Fotó: Kováts Gergely Sallai Orsolya Schubert Grafikai Stúdió

Jóváhagyta:

Tipográfia, grafika, nyomdai előkészítés: Schubert Grafikai Stúdió Nyomtatás: Páskum Nyomda Szekszárd Felelős vezető: Farkas János

2 |  

Süli János vezérigazgató ISO 14001

| 3

  

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés

1. Bevezetés

5

2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása

6

3. Nukleáris környezetvédelem

9

  3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása

9

  3.2. Környezet-ellenőrzés

11

4. Radioaktív hulladékok kezelése

15

  4.1. Radioaktív hulladékok kezelése

15

  4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok

15

  4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok

17

  4.4. Folyékony radioaktív hulladékok

17

  4.5. Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása

18

  4.6. Szilárd radioaktív hulladékok minősítése

19

  4.7. Hulladékkiszállítások

19

5. A  Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése

21

  5.1. Vízminőség-védelem

21

   5.1.1. Felszíni vizek védelme

21

   5.1.2. Felszín alatti vizek védelme

24

  5.2. Levegőtisztaság-védelem

24

  5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás

25

   5.3.1. Veszélyes hulladékok

25

   5.3.2 Ipari, termelési hulladékok

26

  5.4. Vegyi anyagok kezelése

28

   5.4.1. REACH

28

   5.4.2. Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása

28

6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben

30

  6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben

30

  6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre

30

7. A paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítása (ÜH)

32

  7.1. Az üzemidő hosszabbítás 2009. évi eredményei, várható feladatok

32

  7.2. A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei

32

8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer

34

  8.1. A Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei

34

  8.2. Környezetközpontú célok, programok

35

Rövidítések és fogalmak magyarázata

40

4 | Tartalomjegyzék 

A Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamos­ energia-termelő társasága. A paksi atomerőmű célul tűzte ki, hogy az erőműben a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag meg­ alapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környe­ zetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üze­ meltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001. óta éves je­ lentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő fi­ gyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről.

| 5

1. Bevezetés  

2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben a Paksi Atomerőmű Zrt. 15.427,2 GWh (1 GWh = 1.000.000 kWh) villamos energiát termelt. A tárgy­ évi termelési eredménnyel a PA Zrt. a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 43,0%-t adta. A termelési ered­ ményhez az 1. blokk 4.027, a 2. blokk 4.063, a 3. blokk 3.470, a 4. blokk 3.867 GWh-s termeléssel járult hozzá. A termelési értéket tekintve a 2009. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A kimagasló termelési érték el­ éréséhez jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt évek­ ben végrehajtott hatásfok-javítási, valamint a blokkokon végrehajtott teljesítménynövelési tevékenységek. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rang­ sorban a 2. helyet a 2008. év, 14.818 GWh-s, a 3. helyet a 2007. év foglalja el, 14.677 GWh-s termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2009 végére megha­ ladta a 335,3 TWh-t. 2009-ben a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak:

A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőmű szin­ ten 89,30 %. Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be.

6 | 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 

Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 427,2 GWh Kiadott villamos energia: 14 570,5 GWh Önfogyasztás: 856,7 GWh (5,56 %) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1666,0 MW Főjavítások időtartama: 176,2 nap

1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése

| 7

2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása  

Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélte­ ti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. Országos adatok Bruttó hazai felhasználás: Az import mennyisége: Bruttó hazai termelés: Az import részaránya a hazai felhasználásból: PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből: PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból:

41 407,7 GWh (–5,5%)  5 512,1 GWh (+40,8%) 35 895,7 GWh (–9,7%) 13,31% (+4,38%) 42,97% (+ 5,77%) 37,26% (+ 3,43%)

3. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2009-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok – évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva – állan­ dóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyi­ ségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos – és lehető­ ség szerint reprezentatív – mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul.

3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása

2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blok­ kok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa A primerköri hurkok száma Hőteljesítmény Turbinák száma Blokkok névleges villamos teljesítménye:

Az aktív zóna töltete

nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 6 1485 MW 2 1. blokk: 500 MW 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW 42 tonna urándioxid

1. táblázat A paksi atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai

8 | 2. A Részvénytársaság tevékenységének bemutatása 

2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási kor­ látozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μSv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériu­ mok. Összességében elmondható, hogy a PA Zrt. 2009. évben 0,22%-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kritérium: 2,2×10⁻3), ebből 0,14%-kal a folyékony, míg 0,08%-kal a légnemű kibocsátások részesedtek. A 4. táblázat bemutatja az egységnyi villamosenergia-termelésre normált paksi ki­ bocsátási értékeket a hasonló típusú külföldi atomerőművek kibocsátásának nemzet­ közi átlagához viszonyítva. Az összevetésből kitűnik, hogy a 2009. évi paksi légköri kibocsátások adatai közül három alatta van a PWR típusú reaktorok 1995–97. közötti világátlagának (sajnos újabb adatok, az UNSCEAR újabb kiadása, a jelentésírás idősza­ kában még nem került kiadásra). Az összevetésből kitűnik a korróziós és hasadási termékek adatainak látszólagos növekedése. Az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérések­ ből határozzuk meg, a nem mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. 2009-ben a paksi atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai megnőttek a 2008. évhez képest, az I. kiépítésen a növekményt a pótvíz és a gáztisztító rendszerrel kap­ csolatos problémák okozták, míg a II. kiépítésen a 4. blokk inhermetikus szabályzó (ARK) kazettával történt üzemelése okozta. A légnemű radiokarbon kibocsátása kissé növekedett a tavaly évihez képest és csak kis mértékben magasabb a 1995-1997. éves világ átlagnál, amely már túl régi adat a reális összehasonlításhoz. A folyékony kibocsá­ tásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat.

| 9

3. Nukleáris környezetvédelem 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása 

Izotóp-csoportok

Összes kibocsátás [Bq]

Kibocsátási határérték kritérium

Légnemű kibocsátások

Paks [GBqGWe-1év-1]

Radionuklid

2009

1983–2009

PWR [GBqGWe-1év-1] 1995–1997

Korróziós hasadási termékek

8,76×10⁸

7,51×10⁻⁵

Radioaktív nemesgázok

3,04×10¹³

4,15×10⁻⁴

Radiojódok

1,34×10⁸

1,00×10⁻⁴

Korróziós és hasadási termékek aeroszolban

5,3×10⁻¹

6,0×10⁻¹

1,3×10⁻¹

Trícium

3,47×10¹²

2,01×10⁻⁵

131I egyenérték

7,5×10⁻²

1,1×10⁻¹

1,7×10⁻¹

Radiokarbon

5,23×10¹¹

1,87×10⁻⁴

Összes nemesgáz

1,8×10⁴

1,2×10⁵

1,3×10⁴

7,98×10⁻⁴

Összes trícium

2,1×10³

2,1×10³*

2,4×10³

Összes radiokarbon

3,1×10²

5,5×10²**

2,2×10²***

Összes:

Légnemű kibocsátás

Folyékony kibocsátások

Folyékony kibocsátás

Korróziós hasadási termékek

1,16×10⁹

5,68×10⁻⁴

Trícium

2,42×10¹³

8,35×10⁻⁴

Korróziós és hasadási termékek

7,0×10⁻¹

1,5×10⁰

8,1×10⁰

Alfa-sugárzók

2,26×10⁵

3,13×10⁻⁷

Trícium

1,6×10⁴

1,1×10⁴

1,9×10⁴

Összes:

1,40×10⁻³

4. táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében

2. táblázat A 2009. évi kibocsátások összefoglaló adatai

Megjegyzés a 2. táblázathoz: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azo­ nos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Re­ port 2000); * 1985–2009 átlaga; ** 1988–2009 átlaga; *** 1991–1995 átlaga.

3.2. Környezet-ellenőrzés

Radionuklid/ izotóp-csoportok

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Légnemű kibocsátás [GBqGWe-1 év-1] Összes aeroszol

0,14

4,4

0,97

0,73

0,53

0,47

0,52

0,53

131I egyenérték

0,054

260

0,14

0,18

0,023

0,023

0,028

0,075

Összes nemesgáz

35 000 310 000 25 000

9 400

13 000 10 400

15 000 18 000

Összes trícium

3 900

5 000

2 400

1 300

2 100

1 750

1 800

2 100

460

430

510

410

420

356

270

310

0,98

0,79

0,70

Összes radiokarbon

Folyékony kibocsátás [GBqGWe-1 év-1] Korróziós és hasadási termékek Trícium

0,78

0,58

1,2

1,0

14 000

10 000

12 000

12 000

0,8

16 000 13 000

17 000 16 000

3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2002–2009 között

10 | 3. Nukleáris környezetvédelem 3.1. Radioaktív anyagok kibocsátása

Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erő­ mű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben táv­ mérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A paksi atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő és távmérő állomá­ sok elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2009-ben is az előző évekhez hasonlóan a Magyar Ke­ reskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használ­ tunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomá­ sok 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es

| 11

3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 

körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al2O3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomá­ sokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR TLD és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Az A1-A9 és B24 állomáson a két detektor egymás mellé, azonos pozícióban van felfüggesztve. Mind a két rendszer a terresztriális és a kozmikus komponenst egyaránt tartalmazó mérési eredményt környezeti dózisegyen­ értékben adja meg, s a jobb összehasonlíthatóság érdekében mindegyiküknél meghatá­ roztuk a havi átlagos dózisteljesítményt. Az átlagszámítások során valamennyi mérési adatot figyelembe vettük. Megállapítható, hogy a 2009. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITTszondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, s így közvetlen dó­ zismérési módszerekkel nem mutatható ki. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimu­ tathatatlanok, vagy csak nagyon kicsi koncentrációban, esetenként voltak mérhetők. Így m a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1–2 km távolságra két esetben 110 Ag-t és egy esetben 58Co-t tudtunk kimutatni 4,6–35 μBq/m3 aktivitáskoncentráció tartomány­ ban egy-egy A-típusú állomáson. 131I-t két időszakban mértünk, február hónapban min­ den levegőmintavételi állomáson homogén eloszlást mutatva átlagosan 50 μBq/m3‑t. Az esetet megvizsgálva bebizonyosodott, hogy nem erőműi eredetű, ezt erősítették meg más magyarországi szervezetek mérései is. A másik időszak május hónapban volt, ami­ kor a 4-es blokk karbantartása során az ARK kazetta inhermetikusságból adódóan az uralkodó szélirányba eső állomásainkon tudtunk kimérni a környezetből 131I-et 7,0–9,3 μBq/m3 aktivitáskoncentráció tartományban, ami összhangban van a kémény kibocsátá­ si adatokkal. A radiokarbon 0,1–1 mBq/m3 nagyságrendben, a trícium pedig ­10 mBq/m3 nagyságrendben becsülhető, és – bár ezt közvetlenül nem mérjük – 100 mBq/m3 nagy­ ságrendben becsülhető a radioaktív nemesgázok aktivitáskoncentrációja ugyanitt. Az év során a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetett kimutatni erőműi eredetű radioaktív izotópot. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidot, két esetben 60Co-t 1,18 és 0,34 m Bq/kg és egy esetben 110 Ag-t 0,40 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások kör­ nyezetében vett talajminták közül két helyen (A2 és A7 állomásokon) találtunk igen kis aktivitáskoncentrációban az erőműtől származó radionuklidot, 60Co-t 2,09 és 2,27 Bq/kg értékkel. A fűminták közül egyetlen egy esetben sem volt kimutatható erőműi eredetű radioaktív izotóp. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetett kibocsátásból szár­ mazó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény – a teljes elkeveredés után – a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra

12 | 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés

pedig együttvéve 0,1  mBq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. A radioaktív nemesgázok, illetve a kiüle­ pedett aeroszolok által kiváltott dózisnövekményt közvetlen mérési módszerekkel nem lehetett kimutatni, mivel az – a terjedési számításokból becsülhetően – 3–4 nagyság­ renddel a természetes eredetű sugárzási szint alatt maradt. A mérések alapján a trícium és radiokarbon mellett egyéb atomerőműi eredetű ra­ dioaktív izotópot a talajvízből nem tudtunk kimutatni. A tríciummérésekből készített eloszlási térképek azt mutatják, hogy a tríciummal terhelt talajvíz kiterjedése az előző évekhez képest alapvetően nem változott, a mozgása a Duna vízállásával összhangban változik. Koordináták G-tip G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11

X(m)

Y(m)

391 1153 1287 1710 357 241 154 760 1623 1105 456

1447 669 223 930 791 831 811 441 456 1138 1692

Koordináták A-tip A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9

X(m)

Y(m

81 782 1426 493 -907 1360 869 1302 43

1857 1345 926 719 982 213 1009 164 867

3. ábra Az „A”, „G” és a „V” típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében

| 13

3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés 

A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. Besugárzási útvonal

Effektív dózisegyenérték [μSv/év]

Hatósági korlát [μSv/év]

Effektív dózisegyenérték [μSv/év]

1996 1997 1998 1999 2000 -2000 2000- 2001 2002 2003* 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Légköri kibocsátások

0,135 0,056 0,032 0,068 0,023 306

–

0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,023 0,024 0,023 0,157

Folyékony kibocsátások

0,017 0,018 0,024 0,028 0,047 154

–

0,028 0,019 0,031 0,027 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024

Összes

0,152 0,074 0,056 0,096 0,080 460

90

0,103 0,051 0,301 0,054 0,053 0,052 0,052 0,058 0,181

5. táblázat A PA Zrt. radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése * Megjegyzés: A 2003. évi 2. blokki kazetták tisztítással bekövetkezett üzemzavari kibocsátásokkal terhelt.

4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1. Radioaktív hulladékok kezelése

Állomásk száma

4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2009-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve Összegezve a nukleáris környezet-ellenőrzés 2009. évi mérési eredményeit, kijelenthe­ tő, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolha­ tó. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugár­ terhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. 2009-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 151 nSv, illetve 157 nSv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva (ezek az eredmények tartalmazzák a radiokarbontól és a tríciumtól származó belső sugárterhe­ lés járulékot is). A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a leg­ exponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 28,2 nSv, illetve 24,4 nSv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugár­ terhelése 2009-ben 181  nSv volt, amely kis mértékben nagyobb az előző év többlet sugárterhelésénél és ami a meteorológiai paraméterek változásának köszönhető. Az 5. táblázat 1996tól összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági su­ gárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában.

14 | 3. Nukleáris környezetvédelem 3.2. Környezet-ellenőrzés

A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék minden olyan anyag, amely vala­ milyen tervezett nukleáris tevékenység során keletkezik, és további felhasználására már nincs igény, ugyanakkor a benne lévő radioizotópok koncentrációja meghaladja a környezetbe történő, és biztonságosnak tekintett kibocsá­ tás, vagy kihelyezés (deponálás) határértékeit. A következő fejezetben ismertetésre kerülnek az atom­ erőműben képződő radioaktív hulladékok típusai, jellem­ zői és a 2009-ben keletkezett hulladékmennyiségek.

4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű 2009. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: • Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezeté­ kek, hőszigetelések stb. • Átalakításokból származó építési anyagok (betontör­ melék, faanyag, üveg stb.), illetve különböző elszennye­ ződött fémhulladékok, kábelek stb. • Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. • Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. „puha” hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák stb.).

| 15

4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1. Radioaktív hulladékok kezelése 

A radioaktív hulladék összetétele és mennyisége időben változó volt, mert a karbantartási periódusok a normál üzem­ vitelhez képest mennyiségi csúcsokat és összetétel-eltolódá­ sokat eredményeztek. A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasz­ nált kiegészítő védőfelszerelések adták, melyekből 2009ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került fel­ használásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szen�­ nyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek töme­ gük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2009-ben 820 darab kis és közepes aktivitású szi­ lárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyi­ ség 60 hordóval kevesebb az előző évinél. A 2009. december 31-i állapot szerint 8433 darab hordó kis és közepes aktivi­ tású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években ke­ letkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladékmen�­ nyiségeket mutatja be az 5. ábra.

A 820 darab hordóból 575 darab kis aktivitásúnak, míg 245 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felüle­ tétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján.

4.3. Nagy aktivitású szilárd hulladékok A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2009. decem­ ber 31-ig nettó 42,785 m3 (bruttó 92,445 m3) nagy aktivitá­ sú hulladék képződött. Ebből nettó 2,296 m3 (bruttó 4,233 m3) keletkezett 2009-ben. A 2008. évihez képest nettó 1,958 m3-rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulla­ dék keletkezett. A növekedés oka az elnyelő kazetták blok­ kokon végrehajtott cseréje. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számí­ tott értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatát jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőmű­ vön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni.

4.4. Folyékony radioaktív hulladékok

5. ábra Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása

16 | 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.2. Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok

A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: • bepárlási maradékok (sűrítmények), • evaporátor savazó oldat, • elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, • dekontamináló oldatok, • aktív iszapok, • aktív oldószerkeverékek, • elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. A folyékony hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolá­ sa a segédépületi tartályparkokban történik, az itt tárolt fo­ lyékony hulladékok mennyiségét a 2009. december 31-i álla­ pot szerint a 6. ábra mutatja be. 2009. év végén a tartályszintek lézeres távolságmérővel ellenőrzésre kerültek. A bepárlási maradékot tartalmazó tartályoknál a mérések alapján számolt hulladéktérfo­ gatok a korábbi évekhez képest kisebb értékeket eredményeztek. Az evaporátor savazó oldat esetén a korábbi évekhez képest 60 m3–rel kisebb értéket kaptunk. Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból a 2008. évi mennyiséghez képest több keletkezett (6,5 m3), azonban a 2007. évihez képest jelentős csökkenés mutatkozott. Kije­ lenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az

| 17

4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.3. Nagy aktivitású szilárd hulladékok 

erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 156,06 m3 van). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2009-ben 0,8 m3 keletke­ zett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2009. december 31-ig 7 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék ke­ letkezett. A primerköri rendszerekben meghatározott technológiai rendeltetéssel több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyo­ mányos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltá­ volításuk üzemi ultraszűrővel történik. 2009-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfaés gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program ki­ tűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt mennyiség 23 148,3 m3.

4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2009-ben a Paksi Atomerőmű területén 820 darab 200 liter térfogatú, hordóba tömö­ rített, illetve tömörítetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 820 darab hordó hulladék típusonkénti eloszlása a következőképpen alakult: • 518 hordó (63%) tömörített hulladék, • 193 hordó (24%) nem tömörített hulladék, • 109 hordó (13%) víztelenített iszap. A 820 darab hordó közül 3 darab hordó (3 darab nem tömörített) a 2. blokki helyre­ állítás segédrendszereinek bontásából származik. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések értékeléséből megállapítható, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség a hordók minősítésének idején nem volt. A 820 darab hordóból 533 darab hordón (65%) végeztük el az aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítést. A minősített hordók hulladéktípusonként az alábbi eloszlást mutatják: • 499 hordó (93,6%) tömörített hulladék, • 33 hordó (6,2%) nem tömörített hulladék, • 1 hordó (0,2%) víztelenített iszap. A fentieken kívül további 259 darab tömörített hordón végeztük el a minősítést.

Tartályok megnevezése

4.7. Hulladékkiszállítások

6. ábra A folyékony hulladékot tároló tartályok töltöttsége a 2009. december 31-i állapot szerint

4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hul­ ladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2009ben képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre, illetve a hulladékátvételi követelményeknek minden szempontból megfelelő, tömörített hulla­ dékot tartalmazó hordók egy része kiszállításra került a bátaapáti végleges tárolóba. Az előző évekből áthozott mennyiséggel együtt 2009. december 31-én az atomerő­ műben tárolt mennyiség 8433 darab 200 literes, kezelt hulladékot tartalmazó hordó.

18 | 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása

2008. december 2-án hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdő­ dött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabá­ lyozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladékátvételi követelmények, amelyek rögzí­ tették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonat­ kozó előírásokat. A hulladékátvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgoz­ va, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok mennyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkör­ ben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladékátvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető cél­ ja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériu­ moknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladé­ kokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hul­ ladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó, minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azo­

| 19

4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 

nosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paramé­ terek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózistelje­ sítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőr­ zését is. Ennek érdekében a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gya­ korlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre. A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen ada­ tok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely a Paksi Atomerőmű és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvet­ lenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008-ban 80, míg 2009-ben 1584 hordó kiszállítása történt meg, így összesen 1664 hordót tárolnak a végleges tároló felszíni létesítményében. A továbbiakban ezek a hor­ dók kilencesével egy betonkonténerbe becementezésre kerülnek, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői hatósági előírás alapján egy elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladékátvételi követelmények.

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem A Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egysé­ ges vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: – hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; – technológiai pótvízellátás; – szociális vízellátás; – tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipari- és tűzivízrendszer víz­ ellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják.

5.1.1. Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot for­ dít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technoló­ giai vizek mennyisége 2009-ben 2,912 milliárd m3 volt. Az erőmű hűtővízfelhasználását 1998–2009 között a 7. ábra mutatja be.

7. ábra Hűtővízfelhasználás 1998–2009 között

20 | 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.7. Hulladékkiszállítások

| 21

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem 

A hűtővízrendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiaterme­ lés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban és vegyi kezelésektől is mentes. A Du­ nából kivett, fizikailag megtisztított (szűrés) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna vízhőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2009-ben is betartotta az atomerőmű.

8. ábra Fajlagos hűtővízfelhasználás (m3/kWh) A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővízfelhasználása a blokkok teljesít­ ménynövelése miatt növekedett 2009-ben, addig a fajlagos hűtővízfelhasználás, vagyis az 1 kWh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A változás nagyban függ a visszakever­ hető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A hőcsóva felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által léte­ sített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer, – amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speci­ álisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll – vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kom­ munális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. Az 1870 m3/nap ka­ pacitású műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. A 2009-ben keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 201 039 m3. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező

22 | 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem

szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító te­ lepre kerül. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz-előállítás során kelet­ kező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják. A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és ki­ bocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A 2009-ben keletkező vegyszeres hul­ ladékvíz mennyisége 11 600 m3 volt, amely a speciális Hylam Hypalon fólia bevonattal ellátott vegyszeres hulladékvíz-medencébe kerül, majd onnan kémiai és ökotoxikológiai mintavételt követően, ellenőrzött körülmények között kerül kibocsátásra a Dunába. A melegvíz-csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintavétel biztosítására, amely a Du­ nába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A kibocsátás-ellenőrzés eredményeit a 6. táblázat mutatja be. Komponens/mintavétel időpontja pH Összes szerves oldószer extrakt Biokémiai oxigén igény KOI cr Összes lebegő anyag tartalom Ammónium-N Összes N tartalom Összes P tartalom Összes Fe tartalom Összes Mn tartalom Összes Cu tartalom Összes Zn tartalom Összes Pb tartalom Összes Ni tartalom Összes Cr tartalom Összes Ag tartalom Összes Cd tartalom Összes Hg tartalom

    (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (mg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l) (µg/l)

éves maximum 8,5 2 4,97 11,24 178,33 0,11 4,11 0,14 1,63 0,14 <7 26,12 <7 <5 <6 < 1,5 <2 <8

átlag 8,2 0,73 2,55 9,28 57,5 0,09 2,95 0,10 0,67 0,06 <7 14,97 <7 <5 <6 <1,5 <2 <8

határérték 6–9,5 10 50 150 200 20 55 10 20 5 2000 5000 200 1000 1000 100 50 10

6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) A környezetvédelmi hatóság által elfogadott monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. A monitoring eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzeme­ nően betartottuk. A Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a Paks–Faddi főcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfe­ lelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2009-ben a hűtőgépházi klímaberendezések hűtővizéből 10,23 millió m3 víz került átadásra a Faddi holtágba.

| 23

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1. Vízminőség-védelem 

A felhasznált kondenzátorhűtő víz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik szá­ mára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel tör­ ténik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezen időszakban azt a halastavak Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer biztosítja.

5.1.2. Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különbö­ ző – az ellenőrzött technológiától függő – paraméterre. A talajvíz és az esetleges szen�­ nyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 16 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. Ezen monitoring rendszerrel vizsgáljuk a talajvíz trícium- és esetleges más radioak­ tív izotóp tartalmát is. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesít­ mények környezetének monitoringját végezzük: • veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, • ipari zagytér, • föld alatti olajtartályok, • kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapot­ hoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. A Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvízkitermelés 232.828  m3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fo­ gyasztókhoz.

A festőműhely 2009-ben nem üzemelt. Az előírt levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2009-ben is betartottuk.

5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1. Veszélyes hulladékok 2009-ben 216 tonna veszélyes hulladék keletkezett az atomerőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek – pl. festékes, vegyszeres, olajos göngyölegek –, elektronikai hulladék, selejtezett technológiai vegyszerek, fénycsövek). Ezen felül 2009 elején 44 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. 2009-ben – engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva – 270 tonna veszélyes hul­ ladék hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk. A 2009-ben keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. Hg tart. foly. hulladék 0,35 nyomdai hulladék 0,75 irodatechnikai hulladék 0,01 fúróemulzió 0,58

selejt szerelőanyagok 0,14

fáradt olaj 18,16

fénycső 5,62 ioncserélő gyanta 0,58 kommunális szennyvíz iszap 3,58 rendelői vizsg. any. 0,03 lejárt sz. gyógysz. 0,16 vesz. anyag tart. bontási hull. 1,56 árnyékolás hull. 1,97

trafóolaj 0,87

azbeszt tart. szigetelőanyag 4,24 bontott tetőszigetelés 4,45 olajos iszap (kocsimosó) 5,40

szárazelem hulladék 0,26

5.2. Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója. A Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén három hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: • szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontfor­ rás); • dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab pontforrás); • festés technológia (2 darab pontforrás). A fenti technológiák üzemeltetésére a Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi ha­ tósági engedéllyel rendelkezik. A tűzivízszivattyúk üzemideje 24 óra, gázolajfogyasztása 605 kg volt. A biztonsá­ gi dízelgenerátorok éves szinten mindössze 178 órát üzemeltek, gázolajfogyasztásuk összesen 70 166 kg – a rövid próbaüzemekből adódóan. A rövid üzemidő igen kicsi kibocsátást jelentett, amely az emissziót alig befolyásolja.

24 | 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.2. Levegőtisztaság-védelem

vizes fáradtolaj 1,91

akkumulátor (savas, lúgos, zselés 21,27

olajos fém göngyöleg 0,58 olajos műanyag flakon 0,42 vegyszeres göngyöleg 0,81

selejt techn. vegyszer 0,35 finomvegyszerek 0,19 elektronikai hull. 4,17

festékes göngyöleg 4,89

sprays flakon hulladék 0,42

olajos rongy 10,46

selejt hűtőgépek 0,33

levegőszűrő betét (textil) 1,25 vegyszerfelitató 0,48 vizes mosófolyadék 1,34 aktívszén 2,43

9. ábra A 2009-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái és keletkezési arányai

| 25

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3. Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 

A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását a Paksi Atomerő­ mű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2009. december 31-én mintegy 24 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. Az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~ 95 tonna kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. A kommunális szennyvíz­ iszap elszállítása minden évben folyamatosan történik. A következő ábrából jól látható, hogy a veszélyes hulladékok mennyiségének 20042005. évi emelkedését követően a hulladékok mennyisége a 2006–2009. években jelen­ tősen csökkent. 2009-ben több olyan veszélyes hulladékfajta is keletkezett, amelyeknek keletkezett mennyisége hulladékfajtánként néhány 10 vagy 100 kg (pl. veszélyes anyag tartalmú bontási hulladék, lejárt szavatosságú gyógyszerek, szárazelem-hulladék, vegy­ szeres/olajos műanyag göngyölegek, szárazelem, akkumulátor, gyantamaradék, selejt szerelőanyagok, irodatechnikai hulladékok, lejárt szavatosságú festék, Rockwell-olaj). A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg.

jén 65 tonna ipari hulladékot tároltunk). A Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra   485 tonna nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 870 tonna nem hasznosít­ ható hulladékot ártalmatlanított, amelyből 203 tonnát (kevert települési és biológiai­ lag lebomló zöldhulladék) Paks város hulladéklerakójában, 480 tonna nem veszélyes hulladékot (főként beton, építési vegyes hulladék, föld, kő) más ipari hulladéklerakóban helyezett el. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, melyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, ká­ bel, üveg, műanyag, textil, gumi. Az ipari hulladékok keletkezését a 11. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 12. ábra szemlélteti.

10. ábra 1996–2009. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége

5.3.2. Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a sze­ lektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2009. év végén a Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulla­ dékok mennyisége 32 tonna volt. Tavaly a Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1322 tonna nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2009. év ele­

26 | 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3.2. Ipari, termelési hulladékok

11. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2009-ben

| 27

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.3.2. Ipari, termelési hulladékok  

A pótvíz-előkészítés hulladékvizei (regenerátumok, mésziszap, öblítővizek) a – sem­ legesítő, és ülepítő feladatot ellátó – zagymedencékbe kerülnek. A zagymedencéből elvezetett, lebegő anyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti ter­ helést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l), amely a melegvíz-csatornában bekövetke­ ző, kb. 1200-szoros hígítás után kerül a Dunába. Ezzel a Duna alap sóterhelését mind­ össze 1%-kal emeli meg. 2009. évben 125 ezer m3 hulladékvíz keletkezett, ez a korábbi évek adataihoz képest csökkenést jelent.

12. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2009-ben

5.4. Vegyi anyagok kezelése 5.4.1. REACH A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. A Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötele­ zettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. A Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2009-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. A vegyi anyagok továbbfelhasználójaként az elkövetkező időkben szorosan együtt kell működnünk azokkal a cégekkel, akiktől a REACH hatálya alá tartozó anyagokat vá­ sárolunk. Ennek teljesíthetősége érdekében kijelöltük REACH kapcsolattartónkat, aki a következőkben a partnercégekkel tartani fogja a kapcsolatot a kölcsönös, gyors, együtt­ működő információcsere érdekében. 2009-ben több partnerünk – akitől vásárolunk – keresett meg minket azzal, hogy adjuk meg az általunk vásárolt vegyi anyagok és árucikkek pontos felhasználási körét, mivel tevékenységre szabott biztonsági adatlapot csak ebben az esetben tudnak szá­ munkra biztosítani.

5.4.2. Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrim-hidroxidot, vas-szul­ fátot, kénsavat, kálcium-oxidot, és konyhasóoldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Dunavíz, mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2009. évben felhasznált mennyiségét a 13. ábra mutatja.

28 | 5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.4. Vegyi anyagok kezelése

13. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2009-ben [kg] A 13. ábrán szereplő további vegyszereket a primer- és szekunderköri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzer­ váláshoz (ecetsav, rofamin*) ill. a primer- és szekunderköri ioncserélő gyanták regene­ rálásához (salétromsav) használtuk fel. Ez utóbbi, szekunderkörben végrehajtott mű­ velet hulladékvize ugyancsak a zagymedencékbe kerül, ebből adódóan a Dunát nitrát formájában csekély növényi tápanyagterhelés éri. A konzerválások hulladékvizeinek fogadására egy speciális gumival, un. Hypalom fóliával bevont medence szolgál. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő utáni kémi­ ai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mel­ lett kerül kibocsátásra. 2009. évben 11 600 m3 hulladékvíz keletkezett, ez nagyságrendjében megfelel a korábbi években keletkezett mennyiségnek. * rofamin= okta-decil-amin

| 29

5. A Paksi Atomerőmű Zrt. 2009. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.4. Vegyi anyagok kezelése  

6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben A teljesítménynövelés megvalósításának programja az ak­ tuálisan jóváhagyott terveknek megfelelően befejeződött. A 8%-os teljesítménynövelés a projekt ütemtervének megfelelően a 4., 1. és 2. blokki korábbi sikeres befejezést követően 2009-ben a 3. blokkon került megvalósításra. A 3. blokk 2009. évi főjavítása alatt többek között elvégzésre kerültek az 5. és 6. turbinák teljesítménynöveléshez szük­ séges átalakításai, illetve befejezésre kerültek a még hát­ ralévő egyedi műszaki beavatkozások. Az ellenőrző méré­ sek megfelelő eredményei alapján és az előírt folyamatos vizsgálatok mellett megtörtént a blokk először 104%-os, majd a vonatkozó üzemviteli program és ütemterv szerinti 108%-os teljesítményre történő felterhelése. A blokk üze­ me stabil. A hatóság részére a megnövelt teljesítményre vonatkozó üzemeltetési engedély kérelem rövidesen be­ adványozásra kerül. Az erőmű minden blokkján műszaki­ lag sikeresen és jelentős gazdasági eredményt biztosítva valósult meg az egyenként 500 MW-os beépített villamos teljesítmény elérése. 2009-ben a 4. blokkon került betöltésre a teljesítmény­ növelt üzemhez szükséges optimalizált üzemanyag-kazet­ ták hatóság által engedélyezett tesztmennyisége. A teszt program végrehajtása, illetve az üzemeltetési eredmények értékelése folyamatban van. A blokkokon megvalósított teljesítménynövelés még az ún. átmeneti üzemanyag-ka­ zetták felhasználásával történt, 2010-től megkezdődik a rendelkezésre álló elvi hatósági engedéllyel beszerzésre kerülő új típusú, optimalizált kazetták üzemszerű betöltése a blokkokba.

hőteljesítménynek is nagyobbnak kell lennie. Ez vagy a hőlépcső, vagy a hűtővíz térfo­ gatáramának növelésével biztosítható. A hőlépcső maximális értékét hatósági engedély rögzíti, e tekintetben nincs mozgástér, emiatt a felhasznált hűtővíz mennyiségét kellett növelni. A 14. ábrán látható 1 kWh-ra jutó fajlagos vízfelhasználás a korábbi éveknek megfelelően alakult. Ennek változása nagyban függ a visszakeverhető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. Az erőmű további vízellátó, úgymint az ivóvíz, tűzivíz és póttápvíz rendszereinek nincsen közvetlen hatása a teljesítménynövelés megvalósulásával, ehhez kapcsolódó vízigény-növekmény nem jelentkezett. Az erőmű vízgazdálkodási rendszerének másik ágát, a szennyvízkezelést sem érin­ tette a teljesítménynövelés. A keletkezett szennyvizek mind mennyiségi, mind minőségi jellemzői a korábbi éveknek megfelelően alakultak, az évenkénti fluktuációjuk egyéb körülményeknek tudható be.

6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre A 2009. évben lezárult teljesítménynövelés után a blokkok névleges villamos teljesítménye a 470 MW-ról 500 MWra növekedett. Vízfelhasználást tekintve a hűtővízigény növekménye egyértelműen kimutatható. Amennyiben az erőmű hatásfokát (~34%) – a teljesítménynövelés hatásá­ ra – változatlannak tételezzük fel nagyobb primer- és sze­ kunderköri hőteljesítmény, illetve villamos teljesítmény esetén a kondenzátorok által elvont, és a Dunába jutó

30 | 6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.1. A teljesítménynövelés megvalósítása 2009-ben

14. ábra 1 kWh-ra jutó fajlagos vízfelhasználás

| 31

6. Teljesítménynövelés a paksi atomerőműben 6.2. A teljesítménynövelés hatása a felszíni vizekre  

7. A paksi atomerőmű üzemidőhosszabbítása (ÜH) 7.1. A üzemidő-hosszabbítás 2009. évi eredményei, várható feladatok A környezetvédelmi engedély megszerzésével és a terve­ zett üzemidőn túli üzemeltethetőség feltételeinek megva­ lósítására előirányzott program (ÜH Program) összeállítá­ sával, a nukleáris hatósághoz történő benyújtásával, illet­ ve annak elfogadtatásával az Üzemidő-hosszabbítás Elő­ készítési Projekt a kitűzött célokat teljesítette, így a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának előkészítő szaka­ sza 2009-ben lezárult. Új projektszervezet keretében 2010-től megkezdődik az ÜH Programban, illetve annak hatósági bírálatában, va­ lamint az egyéb műszaki területeken a tervezett üzemidőn túli üzemeltetés feltételeinek megteremtésével, a rész­ vénytársaság műszaki gyakorlatának átalakításával össze­ függő feladatokat tartalmazó Üzemidő-hosszabbítás Vég­ rehajtási Program (ÜH VP) teljesítése. A program teljesíté­ sére a Közgyűlés által jóváhagyott Üzemidő-hosszabbítás Végrehajtási Projekt megbízása 2010. évtől a 4. blokk új üzemeltetési engedélyének megszerzésével a 2017 végéig terjedő időszakra vonatkozik. A projekt 2010. évi munkája során folytatja a berende­ zés minősítéseket, folyamatban van az ÜH terjedelem vég­ legesítése és teljességének igazolása, a technológiai rend­ szerelem-csoportokra vonatkozó Specifikus Öregedés Ke­ zelési Programok elkészítése, valamint a korlátozott időre szóló biztonsági elemzések kidolgozása.

tási mutatóival számolnánk. Ha pl. a jelenlegi erőműstruk­ túrával kívánnánk kiváltani a paksi atomerőművet, akkor az atomerőművi teljesítmény-részaránynak megfelelően, azaz kb. 40%-kal nőne a SO2, CO, NOx, szilárd légszennye­ zők és a CO2 kibocsátása a villamosenergia-iparban. Hazánk számára a Kiotói Jegyzőkönyv az 1985–1987es bázisidőszakhoz képest 6%-os kibocsátás csökkentést tesz kötelezővé az üvegházhatást okozó gázokra vonat­ kozóan a 2008–2012-es évek átlagában. Jelenleg a ma­ gyarországi CO2-kibocsátás a megállapított kvóta alatt van, amelynek hatására hazánk „kvótaeladásra” jogosult. Ha az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőmű­ vekkel oldanánk meg, úgy a CO2-kibocsátás csaknem 6 mil­ lió tonnával emelkedne, így megközelítenénk a 80 millió tonnás magyarországi kvóta határát. A kapacitás széntüze­ lésű erőművel történő kiváltása a gázüzemű erőműhöz ké­ pest további 4 millió tonna növekedést jelentene, amely­ nek negatív hatása a kedvezmény elmaradása mellett bün­ tetést is eredményezne a 4 millió tonna növekményen. A megújuló energiaforrásokra alaperőműi jelleggel a hazai körülmények között nem számíthatunk.

7.2. A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei Az atomerőművi villamosenergia-termelés technológiája mentes azoktól a hagyományos kibocsátásoktól, mint por, pernye, kén-dioxid, nitrózus gázok és szén-dioxid. Az atom­ erőmű jelenlegi működése évi átlagos 14.000 GWh terme­ léssel és a hazai korszerűbb erőművek átlagos (súlyozott) fajlagos CO2-kibocsátásával (0,4 kg/kWh) számolva kb. 10 millió tonna CO2 emissziót takarít meg. Ez igen jelentős mennyiség, hiszen a hazai erőművek 2001-ben pl. 12,037 tonna CO2-t bocsátottak ki. A megtakarítás az előbbi két­ szerese, ha a hazai szénerőművek átlagos fajlagos kibocsá­

32 | 7. A paksi atomerőmű üzemidő- hosszabbítása (ÜH) 7.1. A üzemidő-hosszabbítás 2009. évi eredményei, várható feladatok

| 33

7. A paksi atomerőmű üzemidő- hosszabbítása (ÜH) 7.2. A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei  

8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer A Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követel­ mények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 89/2005. (V. 5.) számú Kormányrendelet és a rendelet mellékleteként ki­ adott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmaz­ zák. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete „Az Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata” rögzíti a minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően al­ kalmazandó alapkövetelményeket. A Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH NBI (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés ré­ szeként igazolja.

8.1. A Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei A Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó, szű­ kebb és tágabb környezetére gyakorolt környezeti hatások maga által vállalt, de a vonatkozó előírásokat nagy biz­ tonsággal kielégítő szinten tartása érdekében az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően környezetköz­ pontú irányítás rendszert működtet, melyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer felülvizsgálati auditja 2009-ben si­ keresen lezajlott. Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel ös�­ szefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított rendszert működtető laboratóriumai rendelkeznek a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditációval. A Paksi Atomerőmű Zrt. az alábbi területe­ ken működtet akkreditált laboratóriumi rendszereket: • atomerőművi anyagok és berendezések, vala­ mint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai – NAT-1-1023/2009 érvé­ nyes 2013. 12. 08-ig; • az atomerőműben dolgozó személyek külső és bel­ ső sugárterhelésének meghatározása TL dózismérés­ sel, folyadékszcintillációs méréssel, valamint gamma-

34 | 8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.1. A Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei

spektrometriával – NAT-1-1371/2007 érvényes 2011. 12. 20-ig; • a Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területé­ ről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vétele, előkészítése és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálata – NAT-11195/2006 érvényes 2010. 12. 11-ig; • erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak a technológiai beren­ dezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakó­ dásainak, az alkalmazott segéd- és adalékanyagok ké­ miai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata – NAT-11024/2008 érvényes 2012. 12. 16-ig; • atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszköz ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalib­ ráló laboratóriumi rendszer – NAT-2-0157/2007 érvé­ nyes 2011. 11. 08-ig. Az atomerőmű speciális felkészültséget igénylő üze­ meltetői létszámának biztosításához és meglévő szakem­ berállomány tudásának szinten tartáshoz kialakított kép­ zési rendszert működtető Paksi Atomerőmű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési intézményi akkreditációval ren­ delkezik – AL-1763 érvényes 2012. június 30-ig. Az in­ tézmény 28 db karbantartói programot akkreditáltatott, és rendelkezik a kapcsolódó szakképesítések szakmai vizsgái­ nak szervezésére szóló jogosultsággal.

8.2. Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztésé­ nek fő alappillére a környezetvédelmi célok kitűzése és ezt az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem fel­ tétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egy­ részt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célok elérésre kerülnek, tel­ jesülnek.

| 35

8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.2. Környezetközpontú célok, programok 

A célokat ill. azok teljesítését szolgáló programok vég­ rehajtását a Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. Évente újabb és újabb célok kerülnek kitűzésre. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy ré­ sze már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, ame­ lyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. A Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvé­ delmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következők­ ben mutatjuk be.

Környezetközpontú cél

Értékelés

A meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető, ciklikus felülvizsgálati körbe nem sorolt, ABOS 4 osztályú rendszerek javítására felújítási ütemterv készítése és végrehajtása.

A felújításokra, javításokra az ütemterv elkészült, az ütemterv alapján a felújítások, javítások 2009-ben elkészültek. A tervek elkészítésével a jelenleg elhatározott feladatok teljesítésre kerültek. A felújítási ütemterv végrehajtásáról, valamint az állapotvizsgálati programról és időarányos eredményeiről – az üzemidő-hosszabbítás környezetvédelmi engedélyének előírásai alapján – 2009 végén beszámoltunk a környezetvédelmi hatóságnak, aki a feladat teljesítését elfogadta. feladat hatósági elfogadásával a környezetvédelmi cél teljesült.

A „Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója” című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése.

• A folyékony hulladékokat feldolgozó technológia (FHFT) üzembehe lyezési próbái befejeződtek. • A nagyméretű hulladékok tárolására szolgáló tárolómedence kivitelezése, üzembe helyezése 2009-ben megtörtént és a használatbavételi engedélyezési eljárás is sikeresen lezárult. • A radioaktív hulladékok Bátaapáti végleges tárolóba történő szállítása megkezdődött. • Tekintettel arra, hogy a végleges tárolásra elszállítandó hulladékos csomagok 100%-os minősítésére van szükség, a meglévő hulladékminősítő berendezéssel megkezdődött a hordók 100 %-os minősítése. Ehhez a feladathoz hos�szú távon egy új berendezés szükséges. 2009– ben megtörtént a beszerzés előkészítése, majd 2010 elején kiírásra került a közbeszerzés és kiválasztásra került a szállító. A berendezés telepítésére 2010 végén kerül sor.

36 | 8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.2. Környezetközpontú célok, programok

| 37

8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.2. Környezetközpontú célok, programok 

Környezetközpontú cél

Értékelés

Környezetközpontú cél

Értékelés

A „Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának műszaki koncepciója” című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése.

Kutatás-fejlesztési feladatok: A hulladékkezelési koncepció több jelenleg megoldatlan feladatot fogalmaz meg, amelyekről a következőkre K+F szerződések megkötésre kerültek: • nagy aktivitású hulladékok minősítése, • radioaktív iszapok összetételének meghatározása, • dekontamináló oldatok kezelése, • evaporátor savazó oldatok kezelése. A fenti szerződések teljesítése megtörtént, értékelésük folyamatban van.

Olajos szennyvízmedence felszámolása.

A feladat pontos megnevezése: „Olajleválasztó műtárgyak kialakítása az olajos hulladékvizek kezeléséhez”. A Fejlesztési Tervet elkészítették, jóváhagyása folyamatban van.

Transzformátorok kármentővel való ellátásának vizsgálata.

• 2009-ben elindult a főtranszformátorok cseréjével kapcsolatos projekt. Az OVIT Zrt. elkészítette a 11-42AT blokk transzformátorcserék részletes megvalósíthatósági tanulmányát, kiviteli terveit. A kármentők kialakítása igazodik a transzformátorok cseréjéhez. A kármentőkről elvezetett, potenciálisan olajos csapadékvíz-tisztítási technológia vízjogi létesítési engedélyt kapott. A kármentő kialakítását megelőzően – környezetvédelmi hatósági előírás alapján – a transzformátorok által (a kavicságy alatt) olajjal szennyezett talajt el kell távolítani és talajvizsgálatokkal kell igazolni az altalaj szennyezés-mentességét.

Az átalakítás lényege a Paksi Atomerőmű területén keletkező olajos hulladékvizek megtisztítása a keletkezésük helyén történik olyan mértékig, hogy a tisztított hulladékvíz a hulladékvíz, ill. csapadékvíz-elvezető rendszerekbe bebocsátható legyen. A többlet környezeti kockázatot jelentő olajos hulladékvíz-medence megszüntetését és a használaton kívül kerülő olajos csővezeték – speciális olajbontó enzimmel történő – tisztítását külön fejlesztés keretében fogjuk megvalósítani. A Fejlesztési Terv szinten történő szétválasztásra (olajleválasztó műtárgyak, olajos szennyvízmedence felszámolása) a megvalósítás magas költségei miatt került sor. Az átalakítás várható befejezése 2011. 12. 31.



• Az elfogadott ütemezés szerint az első főtranszformátor cseréje 2010-ben, az utolsó pedig 2014-ben történik meg. 2010-ben a 42AT és a 31AT transzformátor kármentője készül el.

PRISE folyamatkezelés.

• A primerkörből a szekunderkörbe történő átfolyás (PRISE), mint üzemzavari esemény környezeti hatásainak minimumra történő csökkentése érdekében technológiai átalakítást hajtunk végre. Befejezési határidő: 2011.

38 | 8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.2. Környezetközpontú célok, programok

| 39

8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer 8.2. Környezetközpontú célok, programok 

Rövidítések és fogalmak magyarázata UNSCEAR

=

UN’s Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudományos bizottsága)

RHK Kft.

=

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.

mSv/év

=

millisievert/év (millisievert = a sievert ezredrésze)

μg

=

mikrogramm, amely a gramm milliomod része

Kibocsátási határérték kritérium

=

Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa melynek számítása:

ahol: Elij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), Rij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT

=

Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója

NBSZ

=

Nukleáris Biztonsági Szabályzat

MKEH

=

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal

I. kiépítés

=

1. és 2. blokk együtt

II. kiépítés

=

3. és 4. blokk együtt

REACH

=

Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals

40 |

PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2009.