MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT.
KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.
KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.
A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Demeter Károly Kovács Ferenc Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Ranga Tibor Rozmanitz Péter Sallai Orsolya Szőke Larissza
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése 2011. évről Összeállította:
Sallai Orsolya vezető mérnök
Egyeztette:
dr. Bujtás Tibor
sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető
Elter Enikő
vegyészeti főosztályvezető
Feil Ferenc
radioaktív hulladékkezelési osztályvezető
Volent Gábor
biztonsági igazgató
Pécsi Zsolt
környezetvédelmi osztályvezető
Demeter Károly üzemviteli osztályvezető
Jóváhagyta:
Hamvas István vezérigazgató
Kiadja: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Szerkesztette: Sallai Orsolya vezető mérnök Fotó: Vincze Bálint, Kováts Gergely, Sallai Orsolya Nyomtatás és design: MVM Paksi Atomerőmű Nyomda Felelős vezető: Gergely Judit Etel önálló üzemvezető
MSZT CERT ISO 14001
Nyilvántartási szám: KIR/63(3)-50(3)
Tartalom
4
1. Bevezetés
5
2. Arészvénytársaságtevékenységénekbemutatása
6
3. Nukleáriskörnyezetvédelem 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 3.2 Környezetellenőrzés
9 9 12
4. Radioaktívhulladékokkezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások
16 16 16 18 18 19 20 20
5. AzMVMPaksiAtomerőműZrt.2011.évihagyományos(nemnukleáris) környezetvédelmitevékenységénekértékelése 5.1 Vízminőség-védelem 5.1.1 Felszíni vizek védelme 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme 5.2 Levegőtisztaság-védelem 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok 5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH 5.4.2 CLP 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása
23 23 23 28 29 30 30 32 33 33 33 35
6. TeljesítménynövelésaPaksiAtomerőműben
36
7. APaksiAtomerőműüzemidő-hosszabbítása 7.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2011. évi értékelése 7.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei
37 37 39
8. Minőség-éskörnyezetirányítás,környezetvédelmimenedzsmentrendszer 8.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 8.2 Környezetközpontú célok, programok
41 41 43
1. Bevezetés Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A Paksi Atomerőmű célul tűzte ki, hogy az erőműben a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről.
5
2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az MVM PA Zrt. 15 685,0 GWh (1 GWh = 1 000 000 kWh) villamos energiát termelt. A tárgy évi termelési eredménnyel az MVM PA Zrt. a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 43,25 %-t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 3 700,3; a 2. blokk 4 037,2; a 3. blokk 3 888,8 és a 4. blokk 4 058,7 GWh-val járult hozzá. A termelési értéket tekintve a 2011. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének 2. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A kimagasló termelési érték eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt években végrehajtott hatásfok javítási, valamint a blokkokon végrehajtott teljesítménynövelési tevékenységek. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban az 1. helyet a 2010. év foglalja el 15 760,6 GWh-val, a 2. helyet a 2011. év 15 685,0 GWh-val és a 3. helyet a 2009. év 15 427,2 GWh termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2011 végére meghaladta a 366,8 TWh-t. 2011-ben a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői (továbbiakban: TKT) az alábbiak voltak: • I. blokk: 84,48 % • II. blokk: 92,17 % • III. blokk: 88,79 % • IV. blokk: 92,67 % A teljesítmény kihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 89,53 %. Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be.
6
20
15
10
5
0 198 3 198 4 198 5 198 6 198 7 198 8 198 9 199 0 199 1 199 2 199 3 199 4 199 5 199 6 199 7 199 8 199 9 200 0 200 1 200 2 200 3 200 4 200 5 200 6 200 7 200 8 200 9 201 0 201 1
1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése
1000 GWh
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia:
15 685,0 GWh
Kiadott villamos energia:
14 711,4 GWh
Önfogyasztás: Igénybe vehető teljesítőképesség: Főjavítások időtartama:
880,8 GWh (5,61 %) 1 679,4 MW 158,7 nap
A Duna víz felhasználás 28 926 30,3 m3 volt 2011-ben, ami 0,184 m3/kWh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. Országos adatok: Bruttó hazai felhasználás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .42 909,6 GWh (+ 0,6 %) Az import mennyisége: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 643,2 GWh (+ 27,9 %) Bruttó hazai termelés: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 266,5 GWh (– 3,1 %) Az import részaránya a hazai felhasználásból: . . . . . . . . . . . . . .15,48 % (+ 3,3 %) MVM PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből: . . . . . 43,25 % (+ 1,16 %) MVM PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból: . . .36,55 % (– 0,41 %)
7
2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása
30
1000 GWh
25
20
15
10
5
0
83 984 985 986 987 988 989 990 991 992 993 994 995 996 997 998 999 000 001 002 003 004 005 006 007 008 009 010 011 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
19
Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze.
Blokkok típusa A primerköri hurkok száma Hőteljesítmény Turbinák száma Blokkok névleges villamos teljesítménye: Az aktív zóna töltete
nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 6 1485 MW 2 1. blokk: 500 MW 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW 42 tonna urándioxid
1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai
A Paksi Atomerőműben termelt villamos energia értékesítési ára a hazaiak közül a legalacsonyabb, 2011-ben 1 kWh 11 Ft 66 fillér volt. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így az MVM PA Zrt. az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen.
8
3. Nukleáris környezetvédelem A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2011-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok – évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva – állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos – és lehetőség szerint reprezentatív – mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul.
3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 mSv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM PA Zrt. 2011. évben 0,20 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kihasználása: 2,00 × 10-3), ebből 0,13 %-kal a folyékony, míg 0,07 %-kal a légnemű kibocsátások részesedtek.
9
2. táblázat A 2011. évi kibocsátások összefoglaló adatai
Összes kibocsátás [Bq]
Izotóp-csoportok
Kibocsátási határérték kihasználás
L é g n e m ű k i b o c s átá s o k
8,76 × 108 3,72 × 1013 1,05 × 108 3,69 × 1012 3,49 × 1011
Korróziós és hasadási termékek Radioaktív nemesgázok Radiojódok Trícium Radiokarbon Összes:
1,03 × 10-4 4,34 × 10-4 1,26 × 10-5 2,13 × 10-5 1,12 × 10-4 6,83 × 10-4
F o Ly é ko n y k i b o c s átá s o k
1,64 × 109 2,31 × 1013 1,83 × 105
Korróziós és hasadási termékek Trícium Alfa-sugárzók Összes:
Radionuklid/ izotóp-csoportok
2002
2003
2004
2005
2006
2007
5,23 × 10-4 7,95 × 10-4 2,54 × 10-7 1,32 × 10-3
2008
2009
2010
2011
L é g n e m ű k i b o c s átá s [gbqgWe-1év-1]
Összes aeroszol 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon
0,14
4,4
0,054
260
0,97
0,73
0,53
0,47
0,52
0,53
0,58
0,52
0,14
0,18
0,023
0,023
0,028
0,075
0,077
0,028
35 000
310 000
25 000
9 400
13 000
10 400
15 000
18 000
24 000
22 200
3 900
5 000
2 400
1 300
2 100
1 750
1 800
2 100
2 800
2 190
460
430
510
410
420
356
270
310
330
208
F o Ly é ko n y k i b o c s átá s o k [gbqgWe-1év-1]
Korróziós és hasadási termékek Trícium
0,78
0,58
1,2
1,0
0,8
0,98
0,79
0,70
0,62
0,62
14 000
10 000
12 000
12 000
16 000
13 000
17 000
16 000
17 000
13 700
3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2002–2011 között
A 4. táblázat bemutatja az egységnyi villamosenergia-termelésre normált paksi kibocsátási értékeket a hasonló típusú külföldi atomerőművek kibocsátásának nemzetközi átlagához viszonyítva az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) 2008. évi jelentése alapján.
10
Az összevetésből kitűnik, hogy a 2011. évi paksi légköri kibocsátások adatai – a radiokarbont és a radiojódokat kivéve – fölötte vannak a PWR típusú reaktorok 1998–2002. közötti világátlagának, amely a reaktorok életkorával, a kibocsátott izotópok meghatározási módszerével és a 4. blokki kismértékű inhermetikussággal függ össze. A korróziós és hasadási termékek látszólagos növekedése azzal magyarázható, hogy az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem
mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. Bár 2011-ben a Paksi Atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai csökkentek a 2010. évhez képest, de a II. kiépítésen a 4. blokk kismértékű inhermetikusság okozhatta a világ átlaghoz képesti növekményt. A légnemű trícium kibocsátás értéke szinte megegyezik az éves világátlagéval. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. Radionuklid
Paks [GBqGWe-1év-1] 2011 1983–2011
PWR [GBqGWe-1év-1] 1998–2002
L é g n e m ű k i b o c s átá s
Megjegyzés: – A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2008); * : 1985-2011 átlaga; ** : 1988-2011 átlaga;
Korróziós és hasadási termékek aeroszolban 131 I egyenérték Összes nemesgáz Összes trícium Összes radiokarbon
5,2 × 10-1
6,0 × 10-1
3,0 × 10-2
2,8 × 10-2 2,2 × 104 2,2 × 103 2,1 × 102
1,1 × 10-1 1,2 × 105 2,1 × 103* 5,3 × 102**
3,0 × 10-1 1,1 × 104 2,1 × 103 2,2 × 102
F o Ly é ko n y k i b o c s átá s
Korróziós és hasadási termékek Trícium
6,2 × 10-1
1,5 × 100
1,1 × 101
1,4 × 104
1,1 × 104
2,0 × 104
4. táblázat A Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében
11
3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti.
12
2011-ben is az előző évekhez hasonlóan Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al2O3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1–A9 és B24-es állomáson POR TLD és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Az A1–A9 és B24 állomáson a két detektor egymás mellé, azonos pozícióban van felfüggesztve. Mind a két rendszer a terresztriális és a kozmikus komponenst egyaránt tartalmazó mérési eredményt környezeti dózisegyenértékben adja meg, s a jobb összehasonlíthatóság érdekében mindegyiküknél meghatároztuk a havi átlagos dózisteljesítményt. Megállapítható, hogy a 2011. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú
idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok voltak a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1–2 km távolságra az A-típusú állomásokon. Az állomások nagytérfogatú mintavevő-rendszerének köszönhetően viszont jól nyomon követhetőek voltak a japán Fukushimai erőmű balesete során a légkörbe került, és Magyarországon is megjelenő mesterséges eredetű 131I, 134Cs és137Cs izotópok március és április hónapokban, illetve ősszel a magyarországi izotópgyártás során kikerült 131I izotóp. A radiokarbon 0,1–1 mBq/m3 nagyságrendben a trícium pedig 10-30 mBq/m3 nagyságrendben és a radioaktív nemesgázok – bár ezt közvetlenül nem mérjük – 100 mBq/m3 nagyságrendben becsülhető az aktivitáskoncentrációja az A-típusú állomásokon. Az év során a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetet kimutatni a Paksi Atomerőműtől származó radioaktív izotópot, viszont márciusi és áprilisi hónapokban kimutatható volt a fukushimai eredetű 131I, 134Cs és 137Cs izotópok. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidokat, két esetben 60Co-t 0,53 és 0,27 Bq/kg aktivitáskoncentrációban és egy-egy esetben 54Mn-t, ill. 110mAg-t 0,49, ill. 0,37 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak vízés iszapmintáiban nem lehetet kibocsátásból származó radioaktív izotópot
13
Koordináták
3. ábra Az „A”, „G” és a „V” típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében
G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11
X (m) 391 1153 1287 1710 357 241 154 760 1623 1105 456
Y (m) 1447 669 223 930 791 831 811 441 456 1138 1692
A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9
X (m) 81 782 1426 493 907 1360 869 1302 43
Y (m) 1857 1345 926 719 982 213 1009 164 867
kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény – a teljes elkeveredés után – a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. Speciális monitoring rendszerrel vizsgáljuk a talajvíz trícium és esetleges más radioaktív izotóp tartalmát is. A mérések alapján a trícium és radiokarbon mellett egyéb atomerőművi eredetű radioaktív izotópot a talajvízből nem tudtunk kimutatni. Az eredményeket éves jelentés formájában megküldjük az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A trícium mozgásának pontosítására a főépület szűkebb környezetére szennyeződésterjedési modellt fejlesztettünk. Ez alapján kijelenthető, hogy a szennyezés a terület vízháztartási jellemzőitől függően hosszabb-rövidebb idő alatt, de minden esetben a hidegvíz csatornába kerül, a mélységi vizeket nem veszélyezteti. A talajvízbe jutó, nem tervezett kibocsátás, az erőmű által tervezett (Dunába jutó) kibocsátás 0,1 %-os nagyságrendjébe esik. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze.
14
Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2011. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat az Nukleáris Környezetvédelmi Üzem Terjedésszámítási Csoportja végzett 2011-re vonatkozóan a TREX nevű terjedés számító programmal. Eszerint 2011-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 16 nSv, illetve 15,9 nSv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva (ezek az eredmények tartalmazzák a radiokarbontól
Dózisteljesítmény értékek [nSv/h]
4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2011-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve
Besugárzási útvonal
Effektív dózisegyenérték [µSv/év] 1996
1997
Légköri kibocsátások
0,135
Folyékony kibocsátások Összes
1998
1999
2000
Hatósági korlát [µSv/év] –2000
2000–
0,056 0,032 0,068 0,023
306
0,017
0,018
0,024 0,028 0,047
0,152
0,074
0,056 0,096 0,080
Effektív dózisegyenérték [µSv/év] 2001
2002 2003* 2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
–
0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,023 0,024 0,023
0,157
0,009 0,016
154
–
0,028 0,019
460
90
0,103
0,031 0,027 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024 0,030 0,032
0,051 0,301 0,054 0,053 0,052 0,052 0,058
0,181
0,039 0,048
5. táblázat A PA Zrt. radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése
és a tríciumtól származó belső sugárterhelés járulékot is). A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a legexponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 36,9 nSv, illetve 32,1 nSv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2011-ben 48 nSv volt, amely hasonló értéket mutat a korábbi évek – kivéve a 2009-et – többlet sugárterheléséhez. A 5. táblázat 1996-tól összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában.
15
4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék minden olyan anyag, amely valamilyen tervezett nukleáris tevékenység során keletkezik, és további felhasználására már nincs igény, ugyanakkor a benne lévő radioizotópok koncentrációja meghaladja a környezetbe történő, és biztonságosnak tekintett kibocsátás, vagy kihelyezés (deponálás) határértékeit. A következő fejezetben ismertetésre kerülnek az atomerőműben képződő radioaktív hulladékok típusai, jellemzői és a 2011-ben keletkezett hulladékmennyiségek.
4.2 Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű 2011. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések stb. Átalakításokból származó építési anyagok (betontörmelék, faanyag, üveg stb.), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek stb. Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. „puha” hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák stb.).
16
5. ábra Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása
1000
Feldolgozás utáni hulladékmennyiség
[m3]
Keletkezett hulladékmennyiség
800
600
400
200
0
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
A radioaktív hulladék összetétele és mennyisége időben változó volt, mert a karbantartási periódusok a normál üzemvitelhez képest mennyiségi csúcsokat és összetétel eltolódásokat eredményeztek. A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, melyekből 2011-ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került felhasználásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2011-ben 829 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 79 hordóval kevesebb az előző évinél. A 2011. december 31-i állapot szerint 9020 darab hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis- és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladék mennyiségeket mutatja be az 5. ábra. A 829 darab hordóból 681 darab kis aktivitásúnak, míg 148 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján.
17
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2011. december 31-ig nettó 45,52 m3 (bruttó 96,55 m3) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 1,65 m3 (bruttó 2,63 m3) keletkezett 2011-ben. A 2010. évihez képest nettó 0,567 m3-rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogat igényt jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni.
4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: • • • • • • •
bepárlási maradékok (sűrítmények), evaporátor savazó oldat, elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, dekontamináló oldatok, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok.
A folyékony hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása a segédépületi tartályparkokban történik, az itt tárolt folyékony hulladékok mennyiségét a 2011. december 31-i állapot szerint a 6. ábra mutatja be.
18
6. ábra A folyékony hulladék tároló tartályok töltöttsége a 2011. december 31-i állapot szerint
Sűrítmény (2. blokki) Dekontamináló oldal (2. blokki) Sűrítmény „FHFT által kezelt” sűrítmény „FHFT által kezelendő” sűrítmény Ioncserélő gyanta és transzportvíz Evaporátor savazó oldat Szabad térfogat
01TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 02TW10B002 02TW10B003 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 02TU80B001
0
100
200
300
400
500
600 m3
Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból 2011-ben 7 m3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 176,86 m3 van). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2011-ben 1,9 m3 keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2011. december 31-ig 10 hordó olajos gyöngykovaföld hulladék keletkezett. A primerköri rendszerekben meghatározott technológiai rendeltetéssel több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk üzemi ultraszűrővel történik. 2011-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt mennyiség 25051,1 m3.
4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2011-ben képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre, illetve a hulladék átvételi követelményeknek minden szempontból megfelelő, tömörített hulladékot tartalmazó hordók egy része kiszállításra került a bátaapáti végleges tárolóba.
19
Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2011. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 9020 darab 200 literes, kezelt hulladékot tartalmazó hordó.
4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2011-ben a Paksi Atomerőmű területén 829 darab 200 liter térfogatú, hordóba tömörített, illetve tömörítetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 829 darab hordó hulladék típusonkénti eloszlása a következőképpen alakult: • 604 hordó (72,9 %) tömörített hulladék, • 223 hordó (26,9 %) nem tömörített hulladék, • 2 hordó (0,2 %) víztelenített iszap. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések értékeléséből megállapítható, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség a hordók minősítésének idején nem volt.
4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 2008. december 2-án hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladék átvételi követelmények, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.
20
A hulladék átvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok mennyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkörben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó, minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre.
21
A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM PA Zrt. és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008–2010 között 2400 hordó kiszállítása történt meg, míg 2011-ben 600 hordó került Bátaapátiba, így összesen 3000 hordót tárolnak a végleges tároló felszíni létesítményében. A továbbiakban az 1833 db tömörített hulladékot tartalmazó hordók – ezek az ún. „történelmi” kategóriába (a 2007. február 1-je előtt keletkezett, nem minőségbiztosítási rendszerben született hordók) tartozó hulladékok – kilencesével egy betonkonténerbe becementezésre kerülnek, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői hatósági előírás alapján egy elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladék átvételi követelmények.
22
5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése Egy atomerőmű környezeti kockázatának megítélését elsősorban a radioaktív anyagok kibocsátása, ezek környezetben való megjelenése, illetve kezelése befolyásolja. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket.
5.1 Vízminőség-védelem Az MVM PA Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: • hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; • technológiai pótvízellátás; • szociális vízellátás; • tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipariés tűzivíz rendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják.
5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz használó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2011-ben 2,892 milliárd m3 volt. Az erőmű hűtővíz felhasználását 1997–2011 között a 7. ábra mutatja be.
23
7. ábra Hűtővíz felhasználás 1997–2011 között
3000
[10⁶ m3]
2500
2000
1500
1000
500
0
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
A hűtővíz rendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrés) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2011-ben is betartotta az atomerőmű. A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővíz felhasználása a blokkok teljesítménynövelése miatt növekedett 2009–2011 között a korábbi évekhez képest, addig a fajlagos hűtővíz felhasználás, vagyis az 1 kWh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználás nagyban függ a visszakeverhető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (melegvíz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer – amely az erőmű és a Sió torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll – vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra.
24
A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. Az 1870 m3/nap kapacitású műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi.
[m3/kWh]
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
0,15
1993
0,20
1992
8. ábra Fajlagos hűtővíz felhasználás
0,25
2011-ben keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 121 624 m3. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják (regenerátumok, mésziszap, öblítővizek). A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2011. évben 113 ezer m3 hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a melegvíz csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alap sóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. 2011. évben elvégeztettük a zagytéri medencék földműveinek állékonysági vizsgálatát, amely alapján a kihasználtság 50 % körüli értéknek adódott. Ez alapján kijelenthető, hogy a medencék földművei állékonyság szempontjából megfelelőnek minősülnek. Ezen túlmenően elvégeztettük a zagymedencék túlfolyó vezetékeinek kamerás és hidraulikai ellenőrzését, amelynek eredménye alapján megállapítható, hogy a medencék kiöntési biztonsága megfelelő.
25
A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló medence HDPE burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2011. évben 3 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fólia vizsgálatára alkalmas, és a HDPE fólia integritása megfelelő. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett kerül kibocsátásra. A 2011. évben keletkezett hulladékvíz minőségét és mennyiségét (7 200 m3) tekintve hasonlóan alakult, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóságának feltétele messzemenően teljesült. A melegvíz csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintázás biztosítására, amely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi helyen a használtvíz és szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében az országos területi határértékek közül a „4. Általános védettségi kategória befogadói”-ra előírt határértékeket. Az érvényes monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Kibocsátás ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk (6. táblázat).
26
Komponens/mintavétel időpontja pH
éves maximum
átlag
8,5
8,35
0,3
6–9,5
Összes szerves oldószer extrakt
(mg/l)
Biológiai oxigén igény
(mg/l)
5
3,22
50
KOI cr
(mg/l)
18,6
13,87
150
Összes lebegő anyag tartalom
(mg/l)
54
32,35
200
Ammónium-N
(mg/l)
0,06
0,035
20
Összes N tartalom
(mg/l)
3,5
2,675
55
Összes P tartalom
(mg/l)
<0,08
Összes Fe tartalom
(mg/l)
0,505
0,322
20
Összes Mn tartalom
(mg/l)
0,093
0,048
5
Összes Cu tartalom
(µg/l)
<7
Összes Zn tartalom
(µg/l)
16,5
Összes Pb tartalom
(µg/l)
<7
<7
200
Összes Ni tartalom
(µg/l)
<5
<5
1000
Összes Cr tartalom
(µg/l)
<6
<6
1000
Összes Ag tartalom
(µg/l)
<1,5
<1,5
Összes Cd tartalom
(µg/l)
<2
<2
50
Összes Hg tartalom
(µg/l)
<8
<8
10
Fluorid tartalom
(mg/l)
Összes As tartalom
(µg/l)
Összes Ba tartalom
(µg/l)
38,7
32,9
Összes Co tartalom
(µg/l)
<5
<5
1000
Összes Mo tartalom
(µg/l)
<4
<4
300
Összes Sn tartalom
(µg/l)
14,2
11,05
500
0,17 <10
<0,3
Határérték
<0,08
<7 9,97
0,145 <10
10
10
2000 5000
100
20 500 500
6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely)
27
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2011-ben a hűtőgépházi klíma berendezések hűtővizéből 3 394 915 m3 víz került átadásra a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása, így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak friss Duna vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer.
5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző – az ellenőrzött technológiától függő – paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük:
28
• • • •
veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, földalatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer.
A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz kitermelés 248 260 m3 volt. A kitermelt víz vas – és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz.
5.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén két hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: • szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); • dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); A fenti technológiák üzemeltetésére az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. levegővédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízel-generátorokra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezéseken 12, ill. 10 éves ciklusú – a dízelmotor teljes felújítását jelentő – főjavítás után 24 órás, a blokk főjavításra történő leállása előtt LIP1 próbával 4 órás terheléses járatást kell végezni állapotfelmérés céljából. Így azokon a dízelgenerátorokon, amelyiken a 12 (10) éves főjavítási
29
A 10QD02 jelű dízel-generátoron 2011 tavaszán megtörtént a főjavítás, a berendezés 2011-ben 54:13 órát üzemelt. A többi dízel generátor éves üzemideje 12–21 óra között volt. A jogszabályi korlátok betartását a próbák tervezésével érvényesítjük. A fenti eltéréssel a levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2011-ben is betartotta az MVM PA Zrt. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxid-kibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében.
5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok
30
2011-ben 322,709 t veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék – rongy, iszap –, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek – pl. festékes, vegyszeres göngyölegek –, elektronikai hulladék, leselejtezett technológiai vegyszer, akkumulátor, bontott tetőszigetelés azbeszt tartalmú szigetelőanyag, fénycsövek, ioncserélő gyanta). 2011 elején 17,1 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen, valamint 63,4 t kommunális szennyvíziszapot a kommunális szennyvíztisztító iszapágyán. 2011-ben – engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva – 322,64 t veszélyes hulladék hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk.
fotovegyszerek – 0,76%
finomvegyszerek – 0,18%
SF6 gáz palackban – 0,00%
elektronikai hull. – 5,92%
selejt hűtőgépek – 0,50%
PCB tartalmú kondenzátorok – 0,14%
vizes mosófolyadék – 1,28%
aktívszén – 0,33%
levegőszűrő betét (textil) – 4,04%
vegyszerfelitató – 0,00%
olajos rongy – 5,99%
sprays flakon hulladék – 0,52%
Festékes göngyöleg – 6,25%
vegyszeres göngyöleg – 0,99%
olajos műanyag flakon – 0,00%
olajos fém göngyöleg – 0,11%
vizes fáradtolaj – 1,34%
olajos iszap (kocsimosó) – 8,31%
trafóolaj – 0,05%
„Rockwell-olaj” – 0,18%
fáradt olaj – 7,69%
fúróemulzió – 0,00%
selejt szerelőanyagok – 0,00%
Irodatechnikai hulladék – 0,10%
nyomdai hulladék – 0,34%
Lejárt szavatosságú festékek – 0,00%
Hg tart. foly. hull. – 0,49%
savak – 0,00%
ciklus bekövetkezik, az adott évben – a nukleáris biztonsági hatóság által előírt ciklikus próbákkal együtt – a dízelmotorok üzemideje átlépheti az 50 üzemórát.
selejt hőmérők – 0,00%
fénycső – 1,92%
ioncserélő gyanta – 1,37%
Kommunális szennyvíz iszap – 1,44%
lejárt szav. gyógyszer – 0,08%
Rendelői vizsgálati anyagok – 0,04%
vesz. a. tart. bontási hull. – 0,32%
vegyszeres gumilemez – 0,00%
árnyékolás hull. – 0,00%
azbeszt tart. szigetelőanyag – 5,95%
vegyszeres föld – 0,27%
olajos föld, kő – 20,56%
bontott aszfalt – 0,00%
Bontott tetőszigetelés – 3,45%
Szárazelem hulladék – 0,19%
akkumulátor (savas, lúgos, zselés) – 13,30%
Selejt techn. vegyszer – 5,61%
9. ábra A 2011-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái és keletkezési arányai
A 2011-ben keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2011. december 31-én mintegy 12 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~68 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. Kommunális szennyvíziszap elszállítása 2011. évben nem történt. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. A következő ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996–2011 között. A 2010. évi mennyiséghez képest a veszélyes hulladékok mennyisége 2011-ben kismértékben csökkenést mutat. 800000
[kg]
700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
31
10. ábra 1996-2011. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségei
[kg]
400000
100000
fémkeverékek – 0 kábelek – 44 435 kőzetgyapot – 111 980 kevert építési bontási hulladék – 0 papír és karton – 37 780 papír csomagolási hulladék – 20 070 védruha – 2 970 hőcserél hulladékvíz – 4 340
200000
vasforgács – 430 fa csomagolási hulladék – 56 964 gumiabroncs – 2320 üveg – 840 műanyag bontási hulladék – 12 384 vörösréz, bronz, sárgaréz – 2 110 alumínium – 13 690 ólom – 980
300000
bio bomló – 303 840 kommunális vegyes – 158 940 betontörmelék – 141 440 építési vegyes – 170 560 kitermelt talaj – 29 500 talaj és kövek-kerti – 20 700 műanyag csomagolási hulladék – 3 860 fa hulladék – 3 150
500000
vas és acél – 457 771
11. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2011-ben
0
5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2011. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 97,22 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1601 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2011. év elején 31,4 t ipari hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 623 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 912 t nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított ipari, illetve települési hulladéklerakóban. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, melyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag, textil, gumi. Az atomerőmű ipari hulladék anyagraktárból az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fém hulladékok döntő része a Paks városi MÉH telepre kerül kiszállításra további hasznosítás céljából. Az ipari hulladékok keletkezését a 11. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 12. ábra szemlélteti.
32
12. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2011-ben
5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2011-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. A vegyi anyagok továbbfelhasználójaként az elkövetkező időkben szorosan együtt kell működnünk azokkal a cégekkel, akiktől a REACH hatálya alá tartozó anyagokat vásárolunk. 2011-ben több partnerünk – akitől vásárolunk – keresett meg minket azzal, hogy adjuk meg az általunk vásárolt vegyi anyagok és árucikkek pontos felhasználási körét, mivel tevékenységre szabott biztonsági adatlapot csak ebben az esetben tudnak számunkra biztosítani.
5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK (DSD) és 1999/45/EK (DPD), Magyarországon 44/2000 EüM rendelet)
33
helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. A CLP jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul. A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az -e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudjanak annak hatásairól. A rendeletben a „keverék” ugyanazt jelenti, mint az eddig használt „készítmény” kifejezés. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az MVM PA Zrt.-nek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2011-ben a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok megfelelőségének vizsgálatát.
34
[t] 600
sósav (30%)
13. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2011-ben
salétromsav (100%)
rofamin TD
ecetsav
hidrazin (55%)
ammónium-hidroxid (25%)
kénsav (96%)
100
vas(II)-szulfát
200
nátrium-klorid
300
kálcium-oxid
400
nátrium-hidroxid (100%)
500
0
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrim-hidroxidot, vas-szulfátot, kénsavat, kálcium-oxidot, és konyhasó oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Dunavíz, mint nyersvíz sótartalma. A vegyszerek 2011. évben felhasznált mennyiségét a 13. ábra mutatja. A 13. ábrán szereplő további vegyszereket a primer- és szekunderköri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin) ill. a primer- és szekunderköri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) használtuk fel.
35
6. Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőműben Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2002–2010. között előkészítette és sikeresen megvalósította a teljesítménynövelési (TN) programot. A projekt célja a reaktorok 8 %-os, 1485 MW-ra történő hőteljesítmény növelése és a blokkok 500 MW névleges villamos teljesítmény elérése volt. A megfelelő tudományos, műszaki, engedélyezési feladatok és átalakítások elvégzése után az 1-4. blokk a maximálisan engedélyezett 108 %-os teljesítményszintet rendre 2007. július 19-én, 2008. december 5-én, 2009. november 13-án és 2006. szeptember 28-án érte el. A végrehajtásra a megvalósíthatósági tanulmányban és a koncepcióban foglalt elvek betartásával, az Igazgatóság és a Közgyűlés döntéseinek megfelelően, a Projektterv alapján került sor. A TN projektben elfogadott biztonsági kritériumok maradéktalanul betartásra kerültek. A TN kapcsán elvégzett átalakítások üzembiztonság, biztonság növelését is szolgálták. A teljesítménynövelés megvalósítás óta a blokkok stabilan üzemelnek a 8 %-kal megnövelt teljesítményen, a paraméterek az előzetesen számított értékeknek felelnek meg, illetve a megengedett határértékeken belül vannak. 2011. április 14-én az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Közgyűlése tudomásul vette a projekt sikeres végrehajtását és jóváhagyta a TN program lezárását.
36
7. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 7.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2011. évi értékelése 2011-ben folytatódott az Üzemidő Hosszabbítás Végrehajtási Program feladatainak végrehajtása, melynek keretében elvégeztük az 1. blokki főjavításra tervezett ÜH feltételű beruházásokat, valamint állapot felvételi tevékenységet. Ezen túl folytatódott az üzemidő-hosszabbítás (továbbiakban: ÜH) engedélykérelmét megalapozó dokumentációnak összeállítása, szuperkontrollja. 2011. május 30. és június 9. között NAÜ SALTO felülvizsgálatra került sor, amely néhány kisebb horderejű ajánlás mellett nem eredményezett olyan megállapítást, amely megkérdőjelezné az ÜH érdekében végzett előkészítő tevékenység megfelelőségét. 2011. III. negyedévben megkezdődött az üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem megalapozó dokumentációjának (ÜH EMD) független szakértői felülvizsgálata, amelyre egy amerikai szakcéget kértünk fel. Ennek keretében az első konzultációra 2011. szeptember 15–22. között került sor. A szakvélemény ajánlásainak engedélyezési dokumentációba történő bedolgozása megtörtént, amelynek visszaellenőrzése a 2011. október 17–21. között megtartott konzultáción került sor. Mindezek eredményeképpen a 118/2011. (VII. 11.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdésében és a rendelet mellékletét képező NBSZ 1. kötet 1.2.6 pontjában foglaltak szerint elkészült az 1. blokk tervezett üzemidőn túli üzemeltetéséhez szükséges dokumentáció és az engedélykérelmet 2011. december 5-én benyújtottuk az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságához jóváhagyásra.
37
Az 1. blokki üzemidő-hosszabbítási engedélyeztetés még hátralévő feladatai alapvetően a korlátozott időtartamra vonatkozó biztonsági elemzések eredményeiből adódnak. Összesen 27 féle elemzést végeztünk el, mint például a reaktortartály nyomás alatti hősokk elemzését, a gépészeti, tartó és daru szerkezetek kifáradás elemzését, az anyagtulajdonság időbeli változásának értékelésére irányuló célvizsgálatokat, valamint a korlátozott időre érvényes környezetállósági vizsgálatokat (ezek közül még néhány folyamatban van). Az elemzések kimenetelére két lehetőség adódott: • A legtöbb esetben a kiterjesztett vagy ismételten elvégzett elemzések eredményei igazolták, hogy a megadott korlátokat (például terhelési ciklus-számot) a vizsgált szerkezet nem éri el, így az üzemeltethetőségre vonatkozó megállapítás érvényes a meghosszabbított üzemidőre is. • Egyes esetekben a kiterjesztett vagy az ismételten elvégzett elemzések/ vizsgálatok eredményei a meghosszabbított üzemidőnél rövidebb idejű üzemeltethetőséget igazoltak, ezért célzott öregedéskezelési programot vagy más intézkedést (például a berendezés cseréjét, felújítást, későbbi megismételt vizsgálatot, átalakítást) kellett alkalmazni, illetve tervbe venni az adott probléma kezelésére. Ezeket az üzemidő-hosszabbítást megalapozó dokumentációban, valamint a végrehatási programban előirányoztuk, és terveink szerint még a tervezett üzemidő végéig végrehajtjuk. Néhány esetben (építmények és építészeti szerkezetek) elemzése során felmerült, élettartamkorláttal nem összefüggő eltérések kezelése átalakítást is igényelt, aminek engedélyeztetése külön eljárásban történik. A feladatokat beépítettük az Üzemidő-Hosszabbítás Végrehajtási Programba, és az eddigi gyakorlatnak megfelelően szakértői és vezetői szinten is rendszeresen megtartott értekezleteken monitorozzák a feladatok előrehaladását.
38
A Paksi Atomerőmű 2. blokkjának üzemideje 2014 év végén jár le, így az üzemidő meghosszabbítására vonatkozó kérelmet legkésőbb 2013. decemberében be kell nyújtanunk. Ebből adódóan az 1. blokki tevékenységgel párhuzamosan megkezdődött a 2. blokki Üzemidő-Hosszabbítás Végrehajtási Programjával, valamint az engedélyeztetési dokumentáció összeállításával kapcsolatos tevékenység. Ezek esetében az 1. blokkihoz hasonló metodika szerint járunk el, természetesen felhasználva a megszerzett tapasztalatokat (teljesítés ütemezés, ellenőrzési metodika, stb.), valamint a hatóság 1. blokki ÜH engedélykérelmünkre adott válaszait.
7.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei Az atomerőművi villamosenergia-termelés technológiája mentes azoktól a hagyományos kibocsátásoktól, mint por, pernye, kén-dioxid, nitrózus gázok és szén-dioxid. Az atomerőmű jelenlegi működése évi átlagos 15 500 GWh termeléssel és a hazai korszerűbb erőművek átlagos (súlyozott) fajlagos CO2 kibocsátásával (0,4 kg/kWh) számolva kb. 10 millió tonna CO2 emissziót takarít meg. Ez igen jelentős mennyiség, hiszen a hazai erőművek 2001-ben pl. 12,037 tonna CO2-t bocsátottak ki. A megtakarítás az előbbi kétszerese, ha a hazai szénerőművek átlagos fajlagos kibocsátási mutatóival számolnánk. Ha pl. a jelenlegi erőmű struktúrával kívánnánk kiváltani a Paksi Atomerőművet, akkor az atomerőművi teljesítmény-részaránynak megfelelően, azaz kb. 40 %-kal nőne a SO2 , CO, NOx, szilárd légszennyezők és a CO2 kibocsátása a villamosenergia-iparban. Hazánk számára a Kiotói Jegyzőkönyv az 1985–1987-es bázisidőszakhoz képest 6 %-os kibocsátás csökkentést tesz kötelezővé az üvegházhatást okozó
39
gázokra vonatkozóan a 2008–2012-es évek átlagában. Jelenleg a magyarországi CO2 kibocsátás a megállapított kvóta alatt van, amelynek hatására hazánk „kvóta eladásra” jogosult. Ha az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőművekkel oldanánk meg, úgy a CO2 kibocsátás csaknem 6 millió tonnával emelkedne, így megközelítenénk a 80 millió tonnás magyarországi kvóta határát. A kapacitás széntüzelésű erőművel történő kiváltása a gázüzemű erőműhöz képest további 4 millió tonna növekedést jelentene, amelynek negatív hatása a kedvezmény elmaradása mellett büntetést is eredményezne a 4 millió tonna növekményen. A megújuló energiaforrásokra alaperőműi jelleggel a hazai körülmények között nem számíthatunk.
40
8. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet és a rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is az NBSZ 2. kötete „Az Atomerőművek Minőségirányítási Szabályzata” rögzíti a minőségirányítási rendszer kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH NBI (Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság) felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja.
8.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó, szűkebb és tágabb környezetére gyakorolt környezeti hatások maga által vállalt, de a vonatkozó előírásokat nagy biztonsággal kielégítő szinten tartása érdekében az MSZ EN ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően környezetközpontú irányítás rendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer okirat-megújító auditja 2011-ben sikeresen, eltérés felvétele nélkül lezajlott. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző, az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány követelményei szerint kialakított rendszert működtető laboratóriumai rendelkeznek a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi akkreditációval. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az alábbi területeken működtet akkreditált laboratóriumi rendszereket:
41
• atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai; • az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL dózisméréssel, folyadék szcintillációs méréssel, valamint gamma-spektrometriával; • az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területéről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vétele, előkészítése és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálata; • erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak a technológiai berendezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalékanyagok kémiai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata; • atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszköz ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalibráló laboratóriumi rendszer. Az atomerőmű speciális felkészültséget igénylő üzemeltetői létszámának biztosításához és meglévő szakember állomány tudásának szintentartáshoz kialakított képzési rendszert működtető MVM Paksi Atomerőmű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési intézményi akkreditációval rendelkezik. Az intézmény 28 db karbantartói programot akkreditáltatott, és rendelkezik a kapcsolódó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére szóló jogosultsággal.
8.2 Környezetközpontú célok, programok
42
A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztésének fő alappillére a környezetvédelmi célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika végrehajtásának egyik eszközét is jelentik.
A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. A környezetvédelmi célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célok elérésre kerülnek, teljesülnek. A célokat ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. Évente újabb és újabb célok kerülnek kitűzésre. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezetvédelmi célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be.
43
Környezetközpontú cél PRISE folyamat kezelés Az üzemidő hosszabbítás módosított környezetvédelmi engedélye Értékelés alapján az átalakítás végrehajtásának határideje 2011. 12. 31. Az MVM PA Zrt. vezetői döntés értelmében az átalakításokat 1-4. blokkon a 2011. éves leállások során hajtottuk végre. A blokkok átalakítási engedélye kiadásra került. Az átalakítási engedélyek birtokában a 2011. éves főjavítások során a lefúvató rendszer készre szerelése és teljes körű üzembe helyezése megtörtént. A projekt lezárult, a környezetvédelmi engedélyben előírt feltétel teljesült. A környezetvédelmi cél teljesült. Környezetközpontú cél Pótvízelőkészítő rekonstrukciója A 2010. 09. 23-i Műszaki Értekezlet döntése értelmében 5×50 m3/óra Értékelés kapacitású lágyító műszaki tervét kell elkészíteni, olyan moduláris kialakítással, hogy a sótalanvíz felhasználás csökkenése esetén (futó projekt berendezés és rendszer szintű átalakításokkal) szükség szerint 2×50 m3/óra teljesítményű sor elhagyható legyen. Döntés született a technológiáról: derítő egység, multimédiás szűrés, ultraszűrés, RO1 (fordított ozmózis), RO3, MG (membrán gáztalanító), RO2, EDI (elektro-deionizáció), kevertágyas ioncserélő. A vízjogi engedély kérelem alapján a környezetvédelmi hatóság a vízjogi létesítési engedélyt kiadta. A tervdokumentációk és szakvélemény alapján az építési engedélyt a Paksi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala kiadta. A Fejlesztési Tervet a cégvezetés és az igazgatóság jóváhagyta. Az építési-, szerelési munkák 2012-16. között lebonyolításra kerülnek. Környezetközpontú cél Transzformátorok kármentővel való ellátásának vizsgálata A transzformátorok olajrendszerének meghibásodása során Értékelés bekövetkező esetleges környezetszennyezés megelőzése érdekében az MVM PA Zrt. célul tűzte ki (2005. május 30-i KIR vezetőségi felülvizsgálat) a szükséges kármentők kialakításának műszaki előkészítését. 2009-ben elindult a főtranszformátorok cseréjével kapcsolatos projekt. Az elfogadott ütemezés szerint az első főtranszformátor cseréje 2010ben, az utolsó pedig 2014-ben történik meg. 2010-ben a 42AT és a 31AT transzformátor kármentője készült el. 2011-ben az 1. blokk főjavítása alatt a 11AT és a 12AT transzformátoroknál történt meg a kármentő kialakítása. A 2012. évi átalakításokhoz (21AT és 41AT) a kiviteli tervezés folyamatban van.
44
Környezetközpontú cél Kommunális szennyvízrendszer felújítása A Fejlesztési Terv tartalma szerint a 2010. évre a tervezés, 2011. évre Értékelés a megvalósítás volt ütemezve. A szennyvíz és a csapadékvíz rendszeri átalakításokra vonatkozó kiviteli terv, vízjogi és szakterületi engedély rendelkezésre áll. A kivitelezési munkák végrehajtása az aláírt szerződéses ütemezésnek megfelelően halad. A szennyvízrendszeri és a csapadékvíz rendszeri átalakítások, valamint az illegális rákötések megszüntetése 2011. év végéig elkészült, míg a szennyvíztelepi rekonstrukció 2012. év végéig valósul meg. Környezetközpontú cél Értékelés
Olajos szennyvízmedence felszámolása (olajos szennyvízrendszer átalakítása) 2010. októberében került jóváhagyásra a Fejlesztési Terv, ezt követően lezajlott a szerződés-kötés a kiviteli tervezésre. A kiviteli tervezés végrehajtása megtörtént és a vízjogi létesítési engedélykérelem beadásának előkészítése folyik. A vízjogi engedélyezés után kerül sor a kivitelezésre vonatkozó ajánlatkérés lefolytatására. A kivitelezési munkák 2012-ben kerülnek elvégzésre. Az olajos szennyvízrendszeren tervezett átalakítás eredményét 1 éven keresztül ellenőrizzük, majd kedvező tapasztalatok alapján kerülhet sor az olajos szennyvízrendszer és olajos medence engedélyezett megszüntetésére. Ennek előkészítéseként 2012. év elején elkészítik az olajos rendszer és medence megszüntetésére vonatkozó Fejlesztési Tervet. A Fejlesztési Terv alapján kerülhet sor a tervezett átalakítás végrehajtására.
A „Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának Környezetközpontú cél műszaki koncepciója” című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a radioaktív hulladékokra Értékelés hatást gyakorló körülmények változása és hatósági kötelezés miatt elkészítette az átfogó radioaktív hulladékkezelési- és átmeneti tárolási koncepciót, az ebben foglaltakat lehet a Paksi Atomerőmű egyik környezetvédelmi céljaként tekinteni. A hatóság előírta, hogy ezt a koncepciót évente értékelni, felülvizsgálni kell, és éves jelentésekben kell beszámolni a hatóságnak. Ennek megfelelően a hulladékkezelési koncepció felülvizsgálata 2011-ben is megtörtént. • A Bátaapátiban létesülő végleges hulladéktároló felszíni létesítményeinek üzemeltetési engedélyét kiadta a hatóság, így lehetőség nyílott 3000 db hordó átadására, amely 2011 októberében fejeződött be. A hulladékok átadásának előkészítése kapcsán megtörtént a Vegyészeti Szakértői Rendszer, illetve a Műszaki Üzemeltetési Szabályzat módosítása.
45
A „Radioaktív hulladékok kezelésének és átmeneti tárolásának Környezetközpontú cél műszaki koncepciója” című dokumentumban leírt feladatok, célkitűzések teljesítése • Tekintettel arra, hogy a végleges tárolásra elszállítandó hulladékos csomagok 100 %-os minősítésére van szükség, a meglévő hulladék minősítő berendezéssel megkezdődött a hordók 100 %-os minősítése. Ehhez a feladathoz hosszú távon egy új berendezés szükséges, amely 2010-ben telepítésre került, 2011. év elején az üzembe helyezése is megtörtént. A hulladékminősítő berendezés megfelelően üzemel. • Az MVM PA Zrt. egységes vízjogi üzemeltetési engedélyét a hatóság a kérelem alapján 2010. októberében módosította, ezzel meghatározott kibocsátási feltételekkel engedélyezte az FHFT-ből származó hulladékvizek kibocsátását. Ezzel párhuzamosan elkészült a visszanyert metaborát felszabadítási tanulmánya is, amely alapján a felszabadítási engedélyt az ÁNTSZ OTH 2011ben kiadta. A berendezés hosszabb távú üzemeltetése alatt több probléma is felmerült, amelyek kezelését megtették. 2011-ben további ~120 m3 bepárlási maradék kezelését végezték el. • MOWA cementező technológia helyzete: 2011 októberében megkezdték a beszerzendő új cementezési technológia műszaki specifikációjának értékelemzéssel történő felülvizsgálatát. A bepárlási maradékok és az ioncserélő gyanták cementezésének félüzemi méretű kísérletei szintén befejeződtek. Az iszapok cementezési receptúrájának kidolgozásához szükséges a kémiai összetétel meghatározása, amelyre K+F szerződést kötöttünk. A szerződés keretében megtörtént az összetétel meghatározása, ami alapján 2011 márciusára elvégezték a receptúra aktualizálását az iszapok esetében is. A cementezési receptúrák aktív, valós oldatokkal történő ellenőrzése a következő feladat. A kísérleti munkaprogram elkészítésére 2011 októberében szerződést kötöttek.
46
Környezetközpontú cél A beépített halonnal oltó rendszerek kiváltása Az atomerőműben a kritikus helyek tűzvédelmét beépített halonnal Értékelés oltó berendezések látják el, melyek a beruházás időszakában lettek telepítve és azóta üzemben vannak. A 94/2003. (VII. 2.) számú kormányrendelet értelmében az ózonréteget károsító anyagok alkalmazása csak a kritikus helyek tűzvédelmét kiszolgáló berendezéseknél alkalmazható, BM OKF egyedi engedélye alapján. Az atomerőműben jelenleg 14 db halon oltó rendszer üzemel, melyek üzeme hosszútávon nem biztosítható, mert az indító patronok gyártása megszűnt, tárolása és a szállítása bonyolult a benne lévő robbanóanyagnak minősülő anyagok miatt, emiatt ezek kiváltása szükséges.
Környezetközpontú cél A beépített halonnal oltó rendszerek kiváltása (folytatás) Jelenleg a kiviteli tervek és engedélyek (átalakítási, beszerzési, Értékelés tűzvédelmi) rendelkezésre állnak, a halonnal oltó berendezéseket kiváltó NOVEK1230-as oltórendszeri berendezések gyártása sikeresen befejeződött. A kivitelezési munkák előkészítése a fan-door tesztekkel folyik, melyek a helyiségek előírt tömörségét igazolják. A halonnal oltók kiváltása, helyszíni kivitelezése 2011-ben megkezdődött a főjavításon kívül átalakítható rendszerek (1–4. blokki számítógép-terem, I–II. kiépítés átrakógép vezénylő, 1029 szimulátor központ) átalakításával, míg 2012-ben már csak a főjavítások alatt átalakítható rendszerek (1–4. blokki tartalékvezénylő) átalakítására kerül sor. Környezetközpontú cél Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások A 300 kg vagy annál több fluortartalmú üvegházhatású gázt Értékelés tartalmazó hűtő és légkondicionáló berendezéseket üzemeltetők szivárgásészlelő rendszereket kötelesek beszerelni a gépekbe. A rendelet értelmében ki kell építeni a folyamatos hűtőközeg szivárgásész-lelő rendszert a 00NY40D001 (R11), és a 00NY48D001, 00NY56D001, 00NY64D001 (R134a) hűtőgépek R11–R134a hűtőközegeinek esetleges szivárgására. A 310/2008. (XII. 20.) Korm. r. az ózonkárosító anyagokkal szemben új előírásokat fogalmaz meg, melyek alapján a meglévő Carrier hűtőgép rendelkezésre állása (az R11-es hűtőközege miatt) hosszútávon bizonytalan. A hűtőgépházi Carrier hűtőgép R11 (CFC13) hűtőközegének ózonkárosító (ózonlebontó) képessége az egyik legnagyobb a hűtőközegek közül, emiatt annak kiváltása szükséges. Jelenleg a műszaki tervezés van folyamatban, mely alapján meg fogják kérni az OAH NBI-től az előzetes kategóriába sorolást. Az átalakítási engedély alapján 2012-ben megkezdődik a kiviteli tervezés, majd a kiviteli terv alapján kért szerelési és beszerzési engedély alapján kerül sor a helyszíni kivitelezési munkák végrehajtására 2013–2014-ben 7. táblázat Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelentős környezetvédelmi céljai
47
R övidítések és fogalmak magyarázata
UNSCEAR
=
UN’s Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation (az ENSZ ionizáló sugárzással foglalkozó tudományos bizottsága)
RHK Kft.
=
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
mSv/év
=
millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része)
µg
=
mikrogramm, amely a gramm milliomod része Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa melynek számítása:
48
Rij
∑ El ≤ 1 ij
Kibocsátási határérték kritérium
=
KKÁT
=
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
NBSZ
=
Nukleáris Biztonsági Szabályzat
MKEH
=
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
I. kiépítés
=
1. és 2. blokk együtt
II. kiépítés
=
3. és 4. blokk együtt
REACH
=
Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals
CLP
=
Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging
NAÜ SALTO
=
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Safety Aspects of. Long-term Operation of Water Moderated Reactors
ij
ahol: Elij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), Rij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év).
MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT.
KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.
