2015
K ö r n y e z e tv é d e l m i j e l e n t é s
MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
A környezetvédelmi jelentés
Összeállította:
összeállításában közreműködött
Sallai Orsolya
szerzők:
vezető mérnök
Baranyi Krisztián Daróczi László Fink Gábor Frey István Göttli Józsefné Kovács Ferenc Kováts Gergely Manga László Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Sallai Orsolya Végh Gábor
Egyeztette: Dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Feil Ferenc radioaktívhulladék-kezelési osztályvezető Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető Volent Gábor biztonsági igazgató
Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató
Tartalom 1. Bevezetés 2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása 3. Nukleáris környezetvédelem 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 3.2 Környezet-ellenőrzés 3.3 Terjedésszámítás 4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása 5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 5.1 Vízminőség-védelem 5.1.1 Felszíni vizek védelme 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme 5.2 Levegőtisztaság-védelem 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok 5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH 5.4.2 CLP 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása 6. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása 6.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2015. évi értékelése 6.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 7. Minőség- és környezetirányítás, környezetvédelmi menedzsmentrendszer 7.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 7.2 Környezeti politikánk 7.3 Környezetközpontú célok, programok Rövidítések és fogalmak magyarázata
4 6 12 14 16 19 20 22 22 24 24 26 26 28 30 32 32 37 38 38 38 41 43 43 43 44 46 48 49 50 52 53 54 58
1
4
Bevezetés
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A társaság célul tűzte ki, hogy a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk, és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 5
2
6
A részvénytársaság tevékenységének b e m u t a t á s a
7
A társaság alaptevékenysége a villamosener-
Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta
gia-termelés. Az elmúlt évben az atomerő-
az erőmű által termelt összes villamos ener-
mű 15 834,4 GWh (1 GWh=1 000 000 kWh)
gia mennyisége 2015. év végére meghalad-
villamos energiát termelt. A tárgyévi terme-
ta a 429,4 TWh-t.
lési eredménnyel az atomerőmű a hazai ös�szes bruttó villamosenergia-termelés 52,7%-
2015-ben a blokkok teljesítménykihasználási
t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk
tényezői az alábbiak voltak:
3624,3; a 2. blokk 4116; a 3. blokk 4023,5; a 4. blokk 4070,6 GWh-val járult hozzá.
1. blokk: 82,8% 2. blokk: 94%
A termelési mennyiséget tekintve a 2015.
3. blokk: 91,9%
évben az erőmű történetének eddigi leg-
4. blokk: 92,9%
nagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A korábbi évekkel összehasonlítva, a
A teljesítménykihasználási tényezők átlaga
termelési rangsorban jelenleg a 2. helyet
erőműszinten 90,4%.
a 2012. év 15 793,0 GWh, a 3. helyet a 2010. év 15 760,6 GWh, míg a 4. helyet a
Az atomerőmű villamosenergia-termelését
2011. év foglalja el 15 685,0 GWh terme-
az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be.
léssel. 20
1000 GWh
[TWh]
15,834
15,648
15,37
15,793
15,685
15,76
15,427
14,818
14,677
13,461
13,834
11,915
11,013
13,953
14,126
14,179
14,096
13,949
13,968
14,18
14,026
14,049
13,796
13,964
13,726
13,731
13,891
13,445
7,425
10,985
6,479
3,766
10
2,473
15
5
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
0
1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése
8
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia:
15 834,4 GWh
Értékesített villamos energia:
14 916,5 GWh
Önfogyasztás: Igénybe vehető teljesítőképesség: Főjavítások időtartama:
878,7 GWh (5,55%) 1 702,8 MW 144,5 nap
9
A Duna-víz-felhasználásunk 2 589,2 mil-
termelés, importra is szükség van. A hazai
lió m³ volt 2015-ben, ami 0,163 m³/kWh-s
termelés és az import viszonyát a 2. ábra
fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent.
szemlélteti. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek,
Magyarország villamosenergia-felhasználá-
valamint a megújuló energiaforrások felhasz-
sát teljes mértékben nem biztosítja a hazai
nálásával termelt villamos energiát é rtjük.
50
import
[TWh]
egyéb hazai termelés
atom
13,687
40
14,228
30
20
15,834
10
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
0
2. ábra Magyarország villamosenergia-felhasználása
10
[év]
Országos adatok: A VER csúcsterhelése:
6 457 MW (6,73%), a téli csúcsigény:
6 447 MW (-0,22%)
Bruttó hazai felhasználás:
43 749,4 GWh (2,7%)
Az import mennyisége:
13 687 GWh (2,2%)
Bruttó hazai termelés:
30 062,4 GWh (2,9%)
Az import részaránya a hazai felhasználásból:
31,3% (-0,1%)
MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből:
52,7% (-0,9%)
MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból:
36,2% (-0,5%)
Zárójelben az előző évhez képest történt
Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között he-
változást tüntettük fel.
lyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. nyomottvizes, vízhűtésű,
Blokkok típusa
vízmoderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1. blokk: 500 MW
Blokkok névleges villamos teljesítménye:
2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW
A primer köri hurkok száma
6
Hőteljesítmény
1 485 MW
Turbinák száma
2
Az aktív zóna töltete
42 tonna urán-dioxid
1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai
Az atomerőmű az egyéb villamos erőművek-
erdők évi oxigéntermelésével. Így az atom-
kel összehasonlítva a legkevésbé környezet-
erőmű az ország számára mind energetikai,
szennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot,
mind környezetvédelmi, mind gazdasági
ezzel évente 2 millió ember oxigénszükség-
szempontból nélkülözhetetlen.
letét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar
11
3
12
N u k l e á r i s k ö r n y e z e tv é d e l e m
13
A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés
jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizs-
alapvető feladata 2015-ben is az volt, hogy
gálatok pedig kiegészítik, pontosítják a táv-
egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioak-
mérési eredményeket. A folyamatos – és le-
tív anyagok erőműből történő kibocsátását,
hetőség szerint reprezentatív – mintavételek
másrészt széleskörűen vizsgálja azok köz-
éves száma közel tízezer, az analízisük révén
vetlen környezeti megjelenését. Az ellenőr-
kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok
zés kétszintű: a távmérő hálózatok – évente
száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű
mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva – ál-
nukleáris környezeti hatásának megítélése
landóan mérik, monitorozzák a legfonto-
elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív
sabb kibocsátási és környezeti sugárzási
radioaktív kibocsátási korlátokhoz való vi-
mennyiségeket, valamint a meteorológiai
szonyításán alapul.
3.1
Radioaktív anyagok kibocsátása
si korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték-kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évben 0,34%-
14
2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.)
ban használta ki a kibocsátási korlátot, ebből
KöM-rendelet által előírt új kibocsátási kor-
0,27%-kal a folyékony, míg 0,07%-kal a lég-
látozási rendszer, amely az atomerőműre
nemű kibocsátások részesedtek. Az energia-
meghatározott dózismegszorításból (90 μSv)
termelésre normált kibocsátásokat mutatja
származtatott izotópspecifikus kibocsátá-
be a 3. táblázat.
Összes kibocsátás [Bq]
Izotópcsoportok
Kibocsátási határérték- kihasználás
Légnemű kibocsátások Korróziós és hasadási termékek
1,04 × 109
6,13 × 10-5
Radioaktív nemesgázok
2,36 × 1013
3,24 × 10-4
Radiojódok
2,51 × 108
1,25 × 10-4
Trícium
4,11 × 1012
2,37 × 10-5
Radiokarbon
5,97 × 1011
1,73 × 10-4
Összes:
7,07 × 10-4 Folyékony kibocsátások
Korróziós és hasadási termékek
1,40 × 109
6,69 × 10-4
Trícium
2,46 × 1013
8,49 × 10-4
Radiokarbon
3,57 × 109
1,15 × 10-3
Alfa-sugárzók
3,25 × 106
3,33 × 10-6
Összes:
2,67 × 10-3
2. táblázat A 2015. évi kibocsátások összefoglaló adatai
Radionuklid/ izotópcsoportok
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Légnemű kibocsátás [GBqGWe-1év-1] Összes aeroszol
0,73
0,53
0,47
0,52
0,53
0,58
0,52
0,62
0,68
0,89
0,61
131
0,18
0,023
0,023
0,028
0,075
0,077
0,028
0,020
0,031
0,025
0,11
Összes nemesgáz
9 400 13 000 10 400 15 000 18 000 24 000 22 200 22 500 17 400 14 700 13 900
Összes trícium
1 300
2 100
1 750
1 800
2 100
2 800
2 190
2 030
2 460
2 070
2 420
Összes radiokarbon
410
420
356
270
310
330
208
325
387
352
351
0,69
0,61
0,86
0,81
I egyenérték
Folyékony kibocsátás [GBqGWe-1év-1] Korróziós és hasadási termékek Trícium
1,0
0,8
0,98
0,79
0,70
0,62
0,62
12 000 16 000 13 000 17 000 16 000 17 000 13 700 14 600 13 600 13 000 14 500
3. táblázat A Paksi Atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai 2005–2015 között
15
lomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja
3.2
Környezetellenőrzés
be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemeire. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti.
Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvé-
2015-ben is az előző évekhez hasonlóan tí-
delmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) fel-
pusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező
adata, hogy közvetlen környezeti mérések-
dózismérő rendszert használtunk az összes
kel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben
mérőponton a környezeti gamma-sugárzás
nincs a megengedettnél nagyobb hatással a
dózisteljesítményének mérésére. Az A és
környezetre. Az erőmű környezetének sugár-
G típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25
védelmi ellenőrzése részben távmérő rend-
és C típusú állomások 30 km-es körzetben
szereken, részben mintavételes laboratóriu-
helyezkednek el az erőmű környezetében.
mi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű
A C típusú állomásokon és az L25 mérőpon-
környezetében a mintavevő és távmérő ál-
ton Al2O3 pelletet tartalmazó POR TL kör-
3. ábra Az „A”, „G” és a „V” típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében
16
Dózisteljesítmény értékek [nSv/h]
100
POR TL értékek BITT szonda értékek
80
60
40
20
0
A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11
Állomás száma
4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2015-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve
nyezeti dózismérő, a G típusú állomásokon
annak ingadozásánál, és így közvetlen dó-
BITT RS03/232 típusú mérőszonda van tele-
zismérési módszerekkel nem mutatható ki.
pítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR
A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja
TL környezeti dózismérő és a folyamatos
össze.
monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat
A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen
adatot. Megállapítható, hogy a 2015. évi
környezeti megjelenésével kapcsolatban azt
környezeti TL-dózismérési adatokból nem
tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzé-
lehet az atomerőmű járulékára következ-
keny vizsgálati módszerek mellett is csak na-
tetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák
gyon ritkán kimutathatóak a környezetben.
10 perces mérési eredményeinek hosszú
Tavaly egy esetben volt kimutatható mes-
idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van
terséges radioaktív izotóp a földfelszíni le-
a radioaktív anyagok normál üzemi légköri
vegőmintákban az A6 állomáson (45. héten
kibocsátásaiból levonható következtetéssel,
60
amely szerint az erőműtől származó járulék
out (kihullás) mintákban egyedül az A6-os
nagyságrendekkel kisebb a természetes
állomáson, május és november hónapban,
háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve
volt kimutatható a
Co izotóp 26,5 μBq/m3). Az év során a fall-
60
Co radioaktív izotóp 17
0,89 Bq/m2 és 0,55 Bq/m2-es értékkel. Mind-
tásból származó radioaktív izotópot kimutat-
két esetben a mintafelezési módszer kimu-
ni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok
tatta, hogy egy korróziós részecske hordozta
által létrehozott évi átlagos növekmény – a
az aktivitást. Ezen kívül az A2 állomáson két
teljes elkeveredés után – a trícium esetében
alkalommal, június és július hónapban, 137Cs
1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra
radioaktív izotóp volt kimutatható 0,49 Bq/
pedig együttvéve 0,1 mBq/dm3-nél kisebb
m2 és 1,35 Bq/m2-es értékkel.
volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk.
A dunai iszapminták, az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül
Összegezve a nukleáris környezet-ellenőrzés
egyetlen egy helyen sem találtunk az erő-
2015. évi mérési eredményeit kijelenthető,
műtől származó radionuklidot. A halastavak
hogy az atomerőmű hatása a környezetre
víz- és iszapmintáiban nem lehetet kibocsá-
sugárvédelmi szempontból elhanyagolható.
Besugárzási útvonal
Lekötött effektív dózis [μSv/év]
Hatósági korlát [μSv/év]
Lekötött effektív dózis [μSv/év]
1998
1999
2000
-2000
2000-
2001
2002
*2003*
2004
Légköri kibocsátások
0,032
0,068
0,023
306
-
0,075
0,032
0,270
0,027
Folyékony kibocsátások
0,024
0,028
0,047
154
-
0,028
0,019
0,031
0,027
Összes
0,056
0,096
0,080
460
90
0,103
0,051
0,301
0,054
Megjegyzés: * A 2003. évi 2. blokki kazetták tisztításánál bekövetkezett üzemzavari kibocsátásokkal terhelt. 4. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése
18
Terjedés számítás
3.3
A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat 2015-re vonatkozóan a TREX nevű terjedésszámító programmal végeztünk. Eszerint 2015-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés ér-
Mindezek alapján megállapítható, hogy az
téke mindössze 13,3 nSv, illetve 13,2 nSv a
atomerőmű radioaktívanyag-kibocsátásából
csámpai felnőtt-, illetve gyerekpopulációra
származó kritikus lakossági csoport többlet-
számítva (ezek az eredmények tartalmazzák
sugárterhelése (effektív dózisegyenérték)
a radiokarbontól és a tríciumtól származó
2015-ben 82,1 nSv volt, amely kevesebb,
belső sugárterhelés-járulékot is). A folyé-
mint 1/1000 része a hatósági korlátnak.
kony kibocsátásból adódó sugárterhelés-já-
A 4. táblázat 1998-tól összefoglalja az atom-
rulék a legexponáltabb felnőtt- és gyermek-
erőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus
népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva
lakossági csoportra vonatkozó lakossági
73,3 nSv, illetve 68,9 nSv lekötött effektív
többlet-sugárterhelések adatait, folyékony
dózisnak adódott.
és légnemű kibocsátások bontásában.
Lekötött effektív dózis [μSv/év] 2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
0,028
0,023
0,024
0,023
0,157
0,009
0,016
0,010
0,014
0,012
0,013
0,025
0,029
0,028
0,035
0,024
0,030
0,032
0,039
0,034
0,048
0,069
0,053
0,052
0,052
0,058
0,181
0,039
0,048
0,049
0,048
0,060
0,082
19
4
20
Radioaktív hulladékok k e z e l é s e
21
4.1
Radioaktív hulladékok kezelése
• Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. • Karbantartó
műhelyekben
képződött
fémhulladékok, elhasználódott szerszáA nukleáris alapú villamosenergia-termelés
mok, forgácsok.
elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell.
• Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. „puha” hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek,
A radioaktív hulladék olyan, további felhasz-
törlőrongyok, fóliák).
nálásra már nem kerülő radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem
A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét
kezelhető közönséges hulladékként.
az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2015-ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiséget használtak fel.
4.2
Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok
A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2015-ben 509 darab kis és közepes aktivi-
Az atomerőmű 2015. évi üzemeltetése so-
tású szilárd hulladékot tartalmazó hordó
rán keletkezett szilárd radioaktív hulladékok
keletkezett, ez a mennyiség 198 hordóval
főbb forrásai az alábbiak:
kevesebb az előző évinél. A 2015. december 31-i állapot szerint 8876 darab kis és kö-
22
• Elhasználódott és felaktiválódott vagy fe-
zepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot
lületileg szennyezett szerelvények, beren-
tartalmazó hordó található az erőművön be-
dezések, csővezetékek, hőszigetelések.
lüli átmeneti tárolókban.
A kis és közepes aktivitású hulladékok előző
Az 509 darab hordóból 418 darab kis akti-
években keletkezett mennyiségeit és a fel-
vitásúnak, míg 91 darab közepes aktivitású-
dolgozás utáni hulladékmennyiségeket mu-
nak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re
tatja be az alábbi grafikon.
mért dózisteljesítmény alapján.
[év]
Keletkezett hulladékmennyiség
2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 0
200
400
600
Feldolgozás utáni hulladékmennyiség
800
[m3]
1000
5. ábra A keletkezett és a feldolgozás utáni hulladékok mennyisége
23
4.3
Nagy aktivitású szilárd hulladékok
A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatigényt jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladé-
A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállá-
kok erőművön belüli átmeneti tárolása az
sától 2015. december 31-ig nettó 48,11 m3
ellenőrzött zónában erre a célra kialakított
(bruttó 101,54 m3) nagy aktivitású hulla-
tárolócsövekben történik. Az itt el nem he-
dék képződött. Ebből nettó 0,73 m3 (brut-
lyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes
tó 0,99 m3) keletkezett 2015-ben, ez nettó
jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben le-
0,48 m3-rel kevesebb a 2014-ben keletke-
het elhelyezni.
zett nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladéknál.
4.4
Folyékony radioaktív hulladékok
A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: • bepárlási maradékok (sűrítmények), • dekontamináló oldatok, • evaporátor savazó oldat, • elhasznált primer köri ioncserélő gyanták, • aktív iszapok, • aktív oldószerkeverékek, • elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Az atomerőmű ellenőrzött zónájában különböző forrásokból, radioaktív izotópokat 24
tartalmazó vegyszeres hulladékvizek kelet-
meghosszabbított üzemideje alatt keletkező
keznek. Ezekben a kis szárazanyag-tartalmú
mennyiségek átmeneti tárolására is (jelen-
(3-5 g/dm3) oldatokban a primer kör vízüze-
leg összesen 216 m3-t tárolnak).
méhez, dekontaminálási célokra, a víztisztítók regenerálására és a reaktorteljesítmény
Az aktív oldószerkeverékek mennyisége
finomszabályozására használt oldott vegy-
nem jelentős (2015-ben 4,8 m3 keletkezett).
szerek találhatók meg. Az összegyűjtött
A szennyezett olajok és szerves oldószerek
hulladékvizek vegyszeres kezelés után be-
szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a
párlásra kerülnek kb. 200 g/dm3 bórsav-kon-
szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe
centrációjú sűrítménnyé. 2015-ben összesen
véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üze-
185 m3 bepárlási maradék keletkezett.
meltetés során 2015. december 31-ig 34 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék ke-
Elhasznált primer köri ioncserélő gyantákból
letkezett.
2015-ben 7,3 m3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m3 tárolóka-
A primer köri rendszerekben, meghatáro-
pacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű
zott technológiai rendeltetéssel, több ezer
Térfogat [m3]
600 500 400 300 200 100
2 W30 B00 3 01T W30 B00 4 01T W30 B00 5 01T W10 B00 1 01T W20 B00 1 01T W15 B00 1 02T W30 B00 1 02T W30 B00 2 02T W30 B00 3 02T W30 B00 4 02T W10 B00 1 02T W10 B00 2 02T W10 B00 3 02T W15 B00 1 02T W80 B00 1 02T W80 B00 2 02T W80 B00 3 02T W80 B00 4 02T W80 B00 5 02T W80 B00 6 02T W85 B00 1 02T U80 B00 1
B00
W30
01T
01T
01T
W30
B00
1
0
Alfanumerika
Bepárlási maradék Bepárlási maradék (Co eltávolítás után) Ioncserélő gyanta Evaporátor savazó oldat Üzemzavari bepárlási maradék
Bepárlási maradék (Co eltávolítás előtt) Bepárlási maradék (Cs etávolítás után) Transzportvíz Dekontamináló oldat Szabad térfogat
6. ábra A folyékonyhulladék-tároló tartályok töltöttsége a 2015. december 31-i állapot szerint
25
köbméter különböző koncentrációjú bór-
Az előző években keletkezett mennyiséggel
savoldat van, melyekben az üzemeltetés so-
együtt 2015. december 31-én az atomerő-
rán mikron, illetve szubmikron méretű aktív
műben tárolt mennyiség 8876 darab 200 li-
szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket ha-
teres, hulladékot tartalmazó hordó.
gyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív
4.6
hulladék. 2015-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai
Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása
analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatokat a különböző primer
2015-ben az atomerőmű ellenőrzött zónájá-
köri rendszerekben ismételten felhasznál-
ban 509 db 200 literes térfogatú, hordóba
ták. Az összes megszűrt és újrahasznosított
tömörített, valamint tömörítetlen kis és kö-
mennyiség 22 569 m3 volt.
zepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 509 db hordó hulladéktípusonkénti eloszlása az elmúlt években keletkezett hordók hulladéktípusonkénti eloszlásához ha-
4.5
Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása
sonló: ◾ 379 db hordó (74,5%) tömörített hulladék (T), ◾ 123 db hordó (24,2%) nem tömörített hulladék (N), ◾ 7 db hordó (1,4%) víztelenített iszap (I).
A radioaktív kis és közepes aktivitású hulla-
A felületi szennyezettség alapján történő
dékok átmeneti tárolásának célja a hulladé-
minősítések bizonyították, hogy a hordókon
kok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a vég-
nem fixált felületi szennyezettség a hordók
leges elhelyezést megelőzően. A 2015-ben
minősítésének idején nem volt.
képződött kezelt hulladékot a VK302/I-1 helyiségben helyezték el. 26
A 509 db hordóból 493 db hordó (99,0%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Ezeken kívül 774 db régebben tömörített hordó minősítése is megtörtént, amelyekből 745 történelmi tömörített. Bátaapátiba 2015. évben 800 db hordót szállítottak ki, ebből 730 db történelmi tömörített hulladékot tartalmazó
◾ 402 db hordó (24,9%) tömörített hulladék (T), ◾ 455 db hordó (28,1%) nem tömörített hulladék (N), ◾ 746 db hordó (46,1%) történelmi tömörített hulladék (TT), ◾ 15 db hordó (0,9%) víztelenített iszaphulladék (I).
hordó. A 2015. év során összesen 1618 db hordó minősítésére került sor. Az 1618 db minősített hordó hulladéktípusonként az alábbi eloszlást mutatja: 27
4.7
Radioaktív hulladékok kiszállítása
A hulladékátvételi követelményeket először a tömörített hulladékokra dolgozták ki, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok men�nyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primer körben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök,
Hosszú évek előkészítő munkájának eredmé-
textilhulladékok, fóliák, szűrők stb.
nyeként 2008. december 2-án megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok
A hulladékátvételi követelményeknek való
kiszállítása a Bátaapátiban található végleges
megfelelés érdekében bevezettek egy mi-
tároló felszíni létesítményébe.
nőségbiztosítási rendszert, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő
28
A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzet-
kiszállításig nyomon követi a hulladék útját.
közi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás
A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az
alapján kidolgozták a hulladékátvételi köve-
ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatá-
telményeket, amelyek rögzítették a kiszállí-
sokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor
tandó hulladékok összetételére, csomagolá-
biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék
sára és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.
megfelel az átvételi kritériumoknak.
A minőségbiztosítási program részeként ki-
Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyeket
dolgozták a tömörített hulladékokra vonat-
az erőműben is használt hordkeretekbe he-
kozó hulladékcsomag-specifikációt, amely
lyetek el (hordkeretenként négy hordó).
előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag-adatlappal.
2008–2011 között 3000 hordó kiszállítása
Ez a dokumentum mindegyik hordó minő-
történt meg. 2012-ben a hulladékok átadása
ségbiztosítási szempontból fontos adatait
az RHK Kft. részére szünetelt, ez idő alatt az
tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a
átmeneti tárolóban az átadható hordók kivá-
hulladékforrások (blokk és szint szerint külön
logatását és átadásra történő előkészítését
feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés
végezték. 2013-ban 960, 2007 előtt tömö-
ideje, tömörítési végző, a hulladékcsomag
rített (ún. „történelmi”) hordó kiszállításával
tömege), minősítési adatok (aktivitáskon-
újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végle-
centráció, felületi szennyezettség, átlagos és
ges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot
maximális felületi dózisteljesítmény), átme-
előállító technológia üzembe lépésének kö-
neti tárolási adatok.
szönhetően. 2014-ben 1520, míg 2015-ben további 800 hordó kiszállítására került sor.
A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését
A továbbiakban a „történelmi” kategóriába
is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre
tartozó hulladékokat kilencesével egy beton-
vonatkozóan külön szabályozást adtak ki,
konténerbe becementezik, majd így kerülnek
amelynek része a keletkezett hulladékok fo-
a felszín alatt kialakított tárolókamrákba.
lyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti,
A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hor-
függetlenül a hulladék keletkezési helyétől
dók jellemzőit elektronikus adatbázisban is
és idejétől. Az ellenőrzés eredményét külön
rögzítették. Ez a hulladékleltár tartalmazza a
erre a célra készített adatlapon rögzítették.
hulladékcsomag-adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a
A hulladékcsomagok adatait elektronikus
hordók összaktivitását stb.
formában is rögzítették. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező
A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem
átadás-átvételi adatlap, amely az MVM Paksi
tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidol-
Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői ál-
gozzák a hulladékátvételi követelményeket.
tal írtak alá a kiszállításokat közvetlenül megelőzően.
29
5
30
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése
31
Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsőd-
◾ technológiai pótvízellátás;
legessége mellett nagy hangsúlyt fektet a
◾ szociális vízellátás;
környezeti elemek védelmére, hagyomá-
◾ tűzivízellátás.
nyos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukle-
Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvíz-
áris hatását az egyes környezeti elemekre,
előkészítőben felhasznált nyersvizet a Du-
illetve a védelmük érdekében végzett tevé-
nából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból
kenységeket.
(rétegvíz), a tűzivízrendszer vízellátását parti szűrésű kutakból biztosítják.
5.1
Vízminőségvédelem
5.1.1
Felszíni vizek védelme
Az atomerőmű – mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme – különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A fel-
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesít-
színi vízkivételből biztosított hűtő- és tech-
ményeinek fenntartását és üzemeltetését az
nológiai vizek mennyisége 2015-ben 2589,2
egységes vízjogi üzemeltetési engedélyé-
millió m3 volt, ami 0,161 m3/kWh-s fajlagos
ben foglaltak alapján végzi.
hűtővíz-felhasználást jelent.
Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai:
Az erőmű hűtővíz-felhasználását 1997–2015
◾ hűtésre használt vizek, amelyek maradék-
között a 7. ábra mutatja be.
talanul visszajutnak a befogadó Dunába;
3 000000
felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m3/év]
2 500000 2 000000 1 500000 1 000000 500 000 0
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
7. ábra Hűtővíz-felhasználás 1997–2015 között
32
[év]
0,24
[ m 3 /k W h ]
0,22 0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
0
1992
0,02
[év]
8. ábra Fajlagos hűtővíz-felhasználás (m3/kWh)
A hűtővízrendszer elsődleges feladata a
matosan csökkent, vagyis az 1 kWh-ra jutó
kondenzátorok hűtése, amely az energia-
hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz fel-
termelés nukleáris folyamataival nincs kap-
használása nagyban függ a visszakeverhető
csolatban, és vegyi kezelésektől is mentes.
(újra felhasználható) vízmennyiségtől, amely
A Dunából kivett, fizikailag megtisztított
pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint kül-
(szűrt) víz, a felhasználást követően gyakor-
ső tényezőnek, függvénye.
latilag változatlan minőségben folyik vis�sza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a
A Dunába visszavezetett hűtővíz (meleg
befogadó Duna hőszennyezését nem, csak
víz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetle-
hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés
ges hatását az atomerőmű által létesített
mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bont-
környezetvédelmi monitoringrendszer el-
ja meg. Ennek érdekében hatósági engedé-
lenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben
lyeink a hőlépcső maximális mértékét és a
kiépített észlelőrendszer – amely az erőmű
Duna-víz hőmérsékletének maximumát ha-
és a Sió-torkolat közötti szakaszon speci-
tározzák meg, ezeket a korlátokat 2015-ben
álisan kiépített meder alatti szondákból és
is betartotta az atomerőmű.
figyelőkutakból áll – vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nin-
A 8. ábrából látható, hogy a fajlagos hűtővíz-
csenek hatással a meglévő és a potenciális
felhasználás a 2008-2009-es évektől folya-
parti szűrésű vízbázisokra. 33
A szociális vízhasználatokból az üzemi terüle-
ladhatja meg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM-
ten keletkező szennyvizet az erőmű kommu-
rendelet 4. sz. mellékletének egyéb befo-
nális szennyvíztisztító rendszerén bocsátják
gadóba való közvetett bevezetésre előírt
ki. A műtárgysor totáloxidációs, elevenisza-
küszöbértékeket (5. táblázat)
pos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap-sűrítés után iszapszikkasztó ágyra
2015. évben a bővítési területről 1151,6 m3
kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üze-
szennyvizet adtak át a paksi szennyvíztisztító
mi kontroll rendszeresen ellenőrzi.
telepre.
2015-ben keletkezett kommunális szennyvíz
Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó ré-
mennyisége 82 117 m3 volt.
szét a sótalanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkot-
A szennyvíztisztító telepen lévő technoló-
ják, melyek semlegesítése és lebegőanyag-
gia: két műtárgysor, amelyből a II. műtárgy-
tartalmának kiülepedése a 10 000 m3-es
sor mélylégbefúvásos rendszerű. A fúvók
agyagbélésű zagymedencékben történik.
szabályozása a levegőztető medencékben mért oldott oxigénkoncentráció alapján tör-
A zagymedencéből elvezetett, lebegőanya-
ténik. A kiegyenlítő medencében található
goktól megtisztított ipari hulladékvíznek a
szivattyúk frekvenciaszabályozással működ-
magas sótartalma jelent környezeti terhelést.
nek. A felújított II. műtárgysor az atomerő-
A sótartalom legnagyobb része a sósav és a
mű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja
nátrium-hidroxid regenerátumainak reakció-
elégíteni.
jából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a
Az atomerőmű bővítési területének észa-
zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (át-
ki részén keletkező szennyvízátemelőn és
lagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb,
csatornahálózaton keresztül a Paks városi
mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2015.
szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek
évben 155 742 m3 ipari hulladékvíz keletke-
szennyezőanyag-koncentrációja
zett, amely a hűtővíz éves mennyiségével
Komponens
nem
ha-
Éves maximum
Átlag
Határérték
pH
8,16
7,97
6,5–10,0
Összes szerves oldószer extrakt [mg/l]
15,5
7,90
50 mg/l
KOI Cr [mg/l]
380
245
1000 mg/l
Összes N tartalom [mg/l]
135
99,25
150 mg/l
5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2015)
34
összevetve már a meleg vizes csatornában
keletkezett hulladékvíz minőségét és men�-
bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után
nyiségét (16 100 m3) tekintve hasonló volt,
került a Dunába. A sótartalom tekintetében,
mint a korábbi években, a Dunába való ki-
az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból
bocsáthatóság feltételei messzemenően tel-
számítható, hogy a Duna alap sóterhelését
jesültek.
a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg.
A meleg vizes csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely
A szekunder köri konzerválások hulladék-
szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll-
vizeinek fogadására szolgáló vegyszeres
mintázás biztosítására. A mintavételi hely a
medencék HDPE-burkolatának vízzárósági
Dunába vezetett összes használt víz és a tisz-
ellenőrzését
geoelektromos
tított szennyvíz együttesének (eredőjének)
szenzorhálózattal 2015. évben az egyik me-
minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi
dencében 2 alkalommal, a másikban 1 al-
helyen a használt víz és szennyvíz minőségét
kalommal végeztük el. Mindhárom mérés
jellemző komponensek koncentrációja nem
eredményeként megállapítható volt, hogy
lépheti túl a 28/2004. (XII. 25.) KvVM-rendelet
a szenzorhálózat a fóliák vizsgálatára alkal-
2. sz. mellékletében az országos területi ha-
mas, és a HDPE-fóliák integritása megfelelő.
tárértékek közül a „4. Általános védettségi
A hulladékvizet a megfelelő tartózkodási idő
kategória befogadói”-ra előírt határértéke-
után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok
ket. Az érvényes monitoringprogram kere-
eredményeinek birtokában, a hatóság érte-
tében a vízjogi engedélyben határértékkel
sítése mellett bocsátják ki. A 2015. évben
meghatározott valamennyi paramétert el-
a
kiépített
35
Komponens
Mértékegység
pH
Éves maximum
Átlag
Határérték
8,54
8,235
6-9,5
Összes szerves oldószer extrakt
(mg/l)
3,8
2,45
10
Biológiai oxigénigény
(mg/l)
16
10,5
50
KOI cr
(mg/l)
40
32,5
150
Összes lebegőanyag-tartalom
(mg/l)
46,6
24,35
200
Nitrit-ion <
(mg/l)
0,05
0,05
-
Nitrit-N <
(mg/l)
0,05
0,05
-
Nitrát-ion
(mg/l)
12,6
8,6675
-
Nitrát-N
(mg/l)
2,85
1,9575
-
Ammónium tartalom
(mg/l)
0,1
0,07
-
Ammónium-N
(mg/l)
0,07
0,055
20
Összes szervetlen N
(mg/l)
2,85
1,9875
-
Összes N-tartalom
(mg/l)
3
2,5
55
Összes P-tartalom
(mg/l)
0,2
0,2
10
Összes Fe-tartalom
(mg/l)
2
1,455
20
Összes Mn-tartalom
(mg/l)
0,096
0,0783
5
Összes Cu-tartalom
(mg/l)
61,3
39,15
2000
Összes Zn-tartalom
(mg/l)
194
91,925
5000
Összes Pb-tartalom
(mg/l)
2,63
1,5975
200
Összes Ni-tartalom
(mg/l)
16,3
6,0625
1000
Összes Cr-tartalom
(mg/l)
29,6
14,1
1000
Összes Ag-tartalom
(mg/l)
2
2
100
Összes Cd-tartalom <
(mg/l)
0,5
0,5
50
Összes Hg-tartalom
(mg/l)
0,2
0,2
10
Fluoridtartalom
(mg/l)
0,11
0,0775
20
Összes As-tartalom <
(µg/l)
2,56
1,39
500
Összes Ba-tartalom
(µg/l)
74,1
43,05
500
Összes Co-tartalom <
(µg/l)
5,15
5,0375
1000
Összes Mo-tartalom
(µg/l)
5
5
300
Összes Sb-tartalom <
(µg/l)
5
2
-
Összes Sn-tartalom
(µg/l)
304
278,25
500
6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely)
36
lenőrzik. Kibocsátás-ellenőrzésünk eredmé-
A Paksi Atomerőmű 1996 óta a csámpai
nyei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósá-
vízcsatornán keresztül vízátadással segíti
gi korlátokat messzemenően betartottuk
a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz
(6. táblázat).
szükséges jó vízminőségének, megfelelő
vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2015-
◾ veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely,
ben a hűtőgépházi klímaberendezések hű-
◾ ipari zagytér,
tővizéből 4 906 742 m3 vizet adtak át a Fad-
◾ föld alatti olajtartályok,
di-holtágba.
◾ kommunális hulladékvízrendszer.
A felhasznált kondenzátor-hűtővíz minő-
A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi
sége megfelelő a
felülvizsgálatok során feltárt állapothoz ké-
körtöltéses rendszerű,
75 ha területű halastavak friss vízzel történő
pest szennyezést nem tapasztaltunk.
ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó
Az atomerőmű szociális vízellátását a Csám-
tórendszer pótvízellátása így a használt hű-
pai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják.
tővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös
A rétegvízkutakból biztosított szociális jelle-
a melegebb vízzel történő vízutánpótlás,
gű ivóvíz-kitermelés 234 688 m3 volt. A ki-
ezért kiépítették a halastavak friss Duna-vi-
termelt víz vas- és mangántalanítás, valamint
zes betáplálását lehetővé tevő csővezeték
fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztók-
rendszer.
hoz.
5.1.2
Felszín alatti vizek védelme
Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoringrendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző – az ellenőrzött technológiától függő – paraméterre. A talajvíz és az esetleges szen�nyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük:
37
Levegőtisztaság- védelem
5.2
A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2015-ben is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxidkibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vál-
Az atomerőműnek technológiájából adódó-
lalások teljesítésében.
an igen kicsi a légköri emissziója, a nukleáris alapú villamosenergia-termelés nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén több levegőterheléssel üzemelő technológia talál-
5.3
ható, ezek közül kiemelhetjük a biztonsági
Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás
rendszereket: ◾ szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízelgenerátorok (12 darab pontfor-
5.3.1
rás P3-P14),
Veszélyes hulladékok
◾ dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab 2015-ben 1160,14 t veszélyes hulladék ke-
pontforrás: P17-18), ◾ mobil
dízelgenerátorok
letkezett az erőműben (elsősorban olajjal
tárolása – súlyosbaleset-kezelés (1 db
szennyezett hulladék – rongy, iszap – fáradt
pontforrás: P19).
olaj, veszélyes anyaggal szennyezett cso-
áramfejlesztő
magolási hulladékok és göngyölegek – pl. A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó
festékes, olajos, vegyszeres göngyölegek –,
levegőtisztaság-védelmi működési enge-
habképző anyag, veszélyesanyag-tartalmú
dély alapján a generátorokhoz tartozó pont-
építési-bontási hulladék [azbesztes pala];
források éves üzemideje egyenként az 50
olajos víz, elektronikai hulladék). 2015 ele-
üzemórát nem haladhatja meg.
jén 74 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen. 2015-ben – engedéllyel
A biztonsági berendezések üzemórái 2015-
rendelkező vállalkozóknak hasznosításra, il-
ben:
letve ártalmatlanításra átadva – 1102,78 t
◾ 1-2. blokk (6 db dízelgenerátor): 164 h
veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk.
◾ 3-4. blokk (6 db dízelgenerátor): 106 h ◾ dízelhajtású tűzivízszivattyúk: 24 h
A 2015-ben keletkezett veszélyes hulladé-
◾ SBK (súlyosbaleset-kezelés) mobil dízel-
kokat a 9. ábra szemlélteti.
generátorok (4 db): 20 h 38
1092 114 1310 36093 58800 24078 2552 31403 11960 19636 743 8484 848 6641 35040 388 2879 36639 3186 503 602 417 5597 251 1092 114 60000
50000
40000
30000
20000
0
1310
70000
Keletkezett mennyiség [kg]
63477
10000
higanytartalmú hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj egyéb emulziók veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek ólomakkumulátorok azbeszttartalmú szigetelőanyag veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék telített vagy kimerült ioncserélő gyanták klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék nikkel-kadmium elemek nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj, amely különbözik a 13 03 01-től higanytartalmú hulladék veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka
9. ábra A 2015-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái
A 9. ábra nem tartalmazza az egyszeri te-
iszapot az átláthatóbb ábrázolhatóság mi-
vékenységből – olajos szennyvízmedence
att. Az összes keletkezett veszélyes hulladék
felszámolása – származó 807,41 t olajos
mennyiségét a 10. ábra szemlélteti.
39
higanytartalmú hulladék (0,094%) veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner (0,01%) szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó ragasztók, tömítőanyagok hulladéka (0,113%) ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtómű- és kenőolaj (3,111%) olaj-víz szeparátorokból származó iszap (69,596%) egyéb emulziók (5,068%) veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék (2,075%) veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat (0,22%) veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (2,707%) veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek (1,031%) veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-től 16 02 12-ig terjedő hulladéktípusoktól (1,693%) veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett laboratóriumi vegyszerek, ideértve a laboratóriumi vegyszerek keverékeit is (0,064%) használatból kivont, veszélyes anyagokból álló vagy azokkal szennyezett szervetlen vegyszerek (0,731%) ólomakkumulátorok (0,073%) azbeszttartalmú szigetelőanyag (0,572%) veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési-bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) (3,02%) veszélyes anyagokat tartalmazó vagy abból álló vegyszer (0,033%) ipari szennyvíz biológiai kezeléséből származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap (0,248%) veszélyes anyagokat tartalmazó vizes folyékony hulladék (3,158%) fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék (0,275%) telített vagy kimerült ioncserél gyanták (0,043%) klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés (0,052%) veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb hulladék (5,471%) nikkel-kadmium elemek (0,036%) nyomásálló tartályokban tárolt, veszélyes anyagokat tartalmazó gázok (ideértve a halonokat is) (0,482%) ásványolaj alapú, klórvegyületet tartalmazó szigetelő és hőtranszmissziós olaj, amely különbözik a 13 03 01-től (0,022%)
10. ábra 2015-ben keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes veszélyes hulladék tömegének százalékában
A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen
te ki, amelyet a kommunális szennyvíztelep
2015. december 31-én mintegy 131,38 t
iszapszikkasztó ágyán tárolunk. Kommunális
veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén
szennyvíziszap elszállítás 2015. évben 18,9 t
az erőmű területén lévő veszélyes hulladék
mennyiségben történt.
harmadát a kommunális szennyvíziszap tet40
Keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg]
1 200 000
1 000 000
800 000
600 000
400 000
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
0
1996
200 000
[év]
11. ábra 1996–2015 között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége
A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett kar-
5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok
bantartások, felújítások volumene határozza meg.
A nem veszélyes termelési hulladékokat a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékok-
A 11. ábrából jól látható a veszélyes hulla-
tól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűj-
dékok mennyiségének alakulása 1996–2015
tés céljára kialakított gyűjtőhelyen, illetve az
között.
erre kijelölt raktárban gyűjtjük.
A veszélyes hulladékok összes mennyisé-
2015. év végén az MVM Paksi Atomerőmű
gének növekedését alapvetően a jelentő-
Zrt. területén lévő nem veszélyes termelé-
sen megnövekedett olajos iszap (807,41 t)
si hulladék mennyisége 51 t volt. Tavaly az
és olajos hulladékvíz mennyisége eredmé-
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége
nyezte, amelynek oka a zagytéren lévő ola-
során összesen 1055,36 t nem veszélyes ter-
jos medence felszámolása és az olajos hulla-
melési hulladék keletkezett (ezen felül 2015.
dékvíz kezelésének változásai voltak.
év elején 127,4 t nem veszélyes termelési hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atom41
erőmű Zrt. további hasznosításra 975,74 t
veszélyes termelési hulladékai: papír, fém,
nem veszélyes hulladékot értékesített, to-
fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag.
vábbá 156 t nem hasznosítható hulladékot
Az atomerőmű ipari hulladékok anyagraktá-
ártalmatlanított hulladéklerakókban.
rából az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fémhulladékok döntő része, további
Az erőművi karbantartások alkalmával nagy
hasznosításra kerül.
mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, amelyek gyűjté-
A nem veszélyes termelési hulladékok kelet-
se egymástól elkülönítve, szelektív módon
kezett mennyiségét a 12. ábra, elhelyezését
történik. Az atomerőmű leggyakoribb nem
a 13. ábra szemlélteti.
ólom (450 kg) kábel, amely különbözik a 17 04 10-től (22 340 kg) vas és acél (469 162 kg) papír és karton (32 020 kg) biológiailag lebomló hulladék (90 440 kg) üveg (18 256 kg) műanyag (22 541 kg) alumínium (18 779 kg) fa (15 154 kg) beton (30 580 kg) beton-, tégla-, cserép- és kerámiafrakció vagy azok keveréke, amely különbözik a 17 01 06-tól (48 300 kg) szigetelőanyag, amely különbözik a 17 06 01 és a 17 06 03-tól (81 957 kg) lomhulladék (75 300 kg) gyógyszer, amely különbözik a 18 01 08-tól (10 kg) tégla (16 740 kg) egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is (57 140 kg) abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők, védőruházat, amely különbözik a 15 02 02-től (6388kg) papír- és kartoncsomagolási hulladék (12 610 kg) hulladékká vált gumiabroncsok (2998 kg) talaj és kövek (1440 kg) műanyag csomagolási hulladék (380 kg) közelebbről meg nem határozott hulladék (32 380 kg)
12. ábra Keletkezett nem veszélyes termelési hulladékok 2015-ben
4% 13%
hasznosítás (975 738 kg) ártalmatlanítás (156 025 kg) telephelyen tárolt (51 008 kg)
83%
13. ábra Nem veszélyes termelési hulladékok elhelyezése az összes keletkezés %-ában
42
5.4
Vegyi anyagok kezelése
2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. A CLP-jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ
5.4.1 REACH
egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul.
A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének,
A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszé-
engedélyezésének és korlátozásának új
lyeiről, illetve másoknak az e veszélyekről
rendszerét hozta létre.
való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba
2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó fo-
hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit,
lyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő
és az azonosított veszélyeknek megfelelően
anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő
osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag
átvezetését jelenti.
vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek impor-
az anyag vagy keverék kezelése előtt tudja-
tálóként és továbbfelhasználóként is új kö-
nak annak hatásairól.
telezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek
A rendelet kötelezettségeket ró a tovább-
2015-ben regisztrációs kötelezettsége nem
felhasználókra is, így az MVM Paksi Atom-
állt fenn.
erőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a
5.4.2 CLP
CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osz-
Az Európai Parlament és Tanács vegyi anya-
tályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági
gok és keverékek osztályozásáról, címkézé-
adatlap készítés) az atomerőműnek kell el-
séről és csomagolásáról szóló 1272/2008/
végezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzé-
EK-rendelete (CLP) 2009. január 20-án lé-
sekre. 2015-ben a rendelet szellemében fo-
pett hatályba, és egy átmeneti időszakot
lyamatosan végeztük a beérkező biztonsági
követően a jelenleg érvényben lévő osztá-
adatlapok megfelelőségének vizsgálatát.
lyozási, címkézési és csomagolási irányelvek helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 43
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása
ma. A vegyszerek 2015. évben felhasznált mennyiségét a 14. ábra mutatja.
Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő
A 14. ábrán szereplő további vegyszereket
részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges
a primer és szekunder köri víz kémiai para-
póttápvíz előkészítése igényli, ezen tech-
métereinek beállításához (ammónium-hid
nológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vas-
roxid, hidrazin), a leállások alatti konzervá-
szulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot és
láshoz (ecetsav, rofamin), valamint a primer
nátrium-klorid-oldatot használ. A felhasz-
és szekunder köri ioncserélő gyanták rege-
nált vegyszerek mennyiségét befolyásolja
nerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid,
a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége,
kálium-hidroxid) használtuk fel.
illetve a Duna-víz – mint nyersvíz – sótartal-
Felhasznált mennyiség [t]
600
500
400
300
200
14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2015-ben
44
kálium-hidroxid
bórsav
salétromsav 100%
rofamin TD
ecetsav
hidrazin (55%)
ammónium-hidroxid (25%)
kénsav (96%)
vas (II)-szulfát
nátrium-klorid
kalcium-oxid
nátrium-hidroxid (100 %)
0
sósav (30%)
100
45
6
46
A Paksi Atomerőmű ü z e m i d ő hosszabbítása
47
6.1
Az üzemidőhosszabbítás 2015. évi értékelése
2. blokki üh-engedélyeztetés A 2. blokki üzemidő-hosszabbítási engedélykérelem 2013. október 31-i benyújtásával indult a 2. blokki ÜH-engedélykérelem elbírálási szakasza. Az OAH 2014. november 24-i dátummal
üzemeltetési enge-
délyt adott a Paksi Atomerőmű 2. blokkjára A blokkok tervezett üzemidőn túli üzemel-
2015. január 1. napjától 2034. december 31.
tetésének engedélyezéséről a hatóság a
napjáig.
blokkonként benyújtandó engedélykérelem elbírálása alapján dönt. A blokkonkénti engedélykérelmekben be kell mutatni, hogy az
3. blokki üh-engedélyeztetés
üzemidő-hosszabbítási dokumentumokban leírt, a hatóság által elbírált és előírásokkal
A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 15 hónapos
ellátott ÜH-Programot sikeresen elvégeztük,
üzemelési ciklusra (C15) tér át. Az új üzem-
ezáltal felkészítettük az adott atomerőművi
anyagciklus bevezetése, új technológiai
blokkot a meghosszabbított üzemidejű üze-
megoldások, új műszaki normarendszer al-
meltetésre.
kalmazásával kívánja biztosítani a rendelkezésre állás növelését és a karbantartási költségek csökkentését. Ebből adódóan a
1. blokki üh-engedélyeztetés
blokkok hosszú távú biztonságos üzemeltetésének megalapozásához alapul vett felté-
A Paksi Atomerőmű 1. blokkjának üzemide-
telrendszer is változik. Ez közvetlenül hat az
je tervezetten 2012 végén járt volna le, így
üzemidő-hosszabbítás engedélyeztetésére
az üzemidő meghosszabbítására vonatko-
a megalapozó elemzések, minősítések egy
zó kérelmet 2011. december 5-én nyújtot-
részének felülvizsgálatán keresztül.
tuk be az OAH NBI számára. Az Országos Atomenergia Hivatal 2012. december 17-i
Mindezeket figyelembe véve állítottuk össze
dátummal adott üzemeltetési engedélyt az
a 3. blokki ÜH-engedélykérelem megala-
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1. blokkjára,
pozó dokumentációját, végeztettük el füg-
2013. január 1. napjától 2032. december 31.
getlen szakértői felülvizsgálatát. A 3. blokki
napjáig.
ÜH-engedélykérelmet 2015. december 2-i dátummal nyújtottuk be elbírálásra a nukleáris hatósághoz.
48
4. blokki üh-engedélyeztetés
összesített CO2-kibocsátása 11,1 millió tonna volt 2010-ben. A megtakarítás az előbbi
A vonatkozó jogszabály szerint a 4. blok-
kétszerese, ha a hazai szénerőművek átlagos
ki ÜH-engedélykérelem hatósághoz tör-
fajlagos kibocsátási mutatóival számolnánk.
ténő benyújtásának legkésőbbi időpontja
Ha pl. a jelenlegi erőműstruktúrával kíván-
2016. december vége. Ehhez 2015. első
nánk kiváltani a Paksi Atomerőművet, akkor
negyedévben megkezdtük a 4. blokki üzem-
az atomerőművi teljesítmény-részaránynak
idő-hosszabbítási engedélykérelem meg-
megfelelően, azaz kb. 40%-kal nőne az SO2,
alapozó dokumentációjának összeállítását,
CO, NOx, szilárd légszennyezők és a CO2 ki-
hogy maradjon elég idő a független szak-
bocsátása a villamosenergia-iparban.
értői ellenőrzésre és a szükséges javításokra is. A feladatok előrehaladása a tervezettek
Hazánk számára a Kiotói Jegyzőkönyv az
szerint alakul.
1985–1987-es bázisidőszakhoz képest 6%os kibocsátáscsökkentést tesz kötelezővé az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan a 2008–2012-es évek átlagában. Jelenleg a
6.2
A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei
magyarországi CO2-kibocsátás a megállapított kvóta alatt van, amelynek hatására hazánk „kvótaeladásra” jogosult. Ha az atomerőmű kieső kapacitását gázüzemű erőművekkel oldanánk meg, úgy a CO2-kibocsátás csaknem 6 millió tonnával emelkedne, így megközelítenénk a 80 millió tonnás magyarországi kvóta határát. A ka-
Az
atomerőművi
villamosenergia-terme-
pacitás széntüzelésű erőművel történő kivál-
lés technológiája mentes azoktól a ha-
tása a gázüzemű erőműhöz képest további
gyományos kibocsátásoktól, mint a por, a
4 millió tonna növekedést jelentene, amely-
pernye, a kén-dioxid, a nitrózus gázok és
nek negatív hatása a kedvezmény elmara-
a szén-dioxid. Az atomerőmű jelenlegi mű-
dása mellett büntetést is eredményezne a
ködése évi átlagos 15 500 GWh termelés-
4 millió tonna növekményen.
sel és a hazai korszerűbb erőművek átlagos (súlyozott) fajlagos CO2-kibocsátásával
A megújuló energiaforrásokra alaperőműi
(0,4 kg/kWh) számolva kb. 10 millió tonna
jelleggel a hazai körülmények között nem
CO2-emissziót takarít meg. Ez igen jelen-
számíthatunk.
tős mennyiség, hiszen a hazai erőművek 49
7
50
Minőség- és környezeti rányítás, környezetvédelmi menedzsment rendszer
51
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére
A rendszer felülvizsgálati auditja 2015-ben
vonatkozó követelmények alapját az Atom-
sikeresen lezajlott.
törvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atomtörvény végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevé-
11.) számú Kormányrendelet és a rendelet
kenységeivel összefüggésben vizsgálatokat,
mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsá-
ellenőrző méréseket végző – az MSZ EN ISO/
gi Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen
IEC 17025:2005 szabvány követelményei
belül is az NBSZ 2. kötete, „A nukleáris lé-
szerint kialakított – rendszert működtető la-
tesítmények irányítási rendszerei” rögzíti a
boratóriumokat üzemeltet. A laboratóriumok
minőségirányítási rendszer kialakításához és
a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) általi
működtetéséhez kötelezően alkalmazandó
akkreditációval rendelkeznek. Az MVM Paksi
alapkövetelményeket. Az MVM Paksi Atom-
Atomerőmű Zrt. az alábbi területeken működ-
erőmű Zrt. az előírt követelmények maradék-
tet akkreditált laboratóriumi rendszereket:
talan teljesülését az OAH felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés részeként igazolja.
◾ atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolásmentes vizsgálatai;
7.1
◾ az
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei
atomerőműben
dolgozó
szemé-
lyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL-dózisméréssel, folyadékszcintillációs méréssel, valamint gamma-spektrometriával; ◾ az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a KKÁT üzemi területéről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékeny-
és szilárd minták vétele, előkészítése és
ségéből
ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgá-
fakadó
környezetterhelés
ész
szerűen elérhető legkisebbre történő csök-
lata;
kentése, az előírások nagy biztonsággal történő betartása érdekében az MSZ EN
◾ erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek kö-
ISO 14001:2005 szabványnak megfelelően
zegeinek, aktív és inaktív hulladékoknak
környezetközpontú irányításrendszert mű-
a technológiai berendezések szerkezeti
ködtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat.
anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalék-
52
anyagok kémiai és radiokémiai, elektrokémiai vizsgálata;
7.2
Környezeti politikánk
◾ atomerőmű üzemeltetéséhez használt mérőeszközök ellenőrzését és kalibrálását végző metrológiai és kalibráló labo-
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mint az
ratóriumi rendszer.
MVM Zrt. által irányított társaságcsoport
Az atomerőmű speciális felkészültséget
(MVM Csoport) meghatározó villamosener-
igénylő üzemeltetői létszámának biztosítá-
gia-termelő tagja, a csoportszintű környe-
sához és a meglévő szakemberállomány tu-
zeti célkitűzésekkel összehangoltan köve-
dásának szinten tartáshoz kialakított képzési
telményként kezeli a környezetbiztonsági
rendszert működtető MVM Paksi Atomerő-
elvárásokat és azok következetes érvénye-
mű Zrt. oktatási szervezete felnőttképzési
sítését tevékenységének minden területén.
intézményi akkreditációval rendelkezik.
53
A társaság vezetősége deklarálja, hogy az
lamint a hatóságokkal való együttműködés-
atomerőmű biztonságos üzemeltetése, a
re, a nyílt és őszinte tájékoztatásra. A kör-
környezetbiztonság és a társadalmi elfoga-
nyezetvédelmi
dottság magas szintjének megtartása mel-
érdekében az MSZ EN ISO 14001-es szab-
lett elkötelezett a tiszta, környezetkímélő
vány szerint tanúsított Környezetközpontú
villamosenergia-termelés, valamint a kör-
Irányítási Rendszerét fejleszti, környezeti tel-
nyezet védelme iránt. Alapvető feladatának
jesítőképességét folyamatosan növeli.
tevékenységének
javítása
tekinti az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését.
A társaság vezetősége gondoskodik valamennyi munkatársa rendszeres oktatásáról,
Tevékenysége során eleget tesz a jogsza-
környezettudatos
bályokban, hatósági határozatokban, sza-
kialakításáról és fejlesztéséről. A társaság
bályozásokban rögzített környezetvédelmi
környezeti politikáját rendszeresen felülvizs-
követelményeknek, melyeket a partnerektől
gálja és a közvélemény számára is hozzáfér-
is elvár.
hetővé teszi.
gondolkodásmódjának
A társaság vezetősége kötelezettségének tekinti a környezetszennyezés megakadályozását. Kitüntetett figyelmet fordít a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a keletkezett hulladékok kezelésére.
7.3
Környezet központú célok, programok
A társaság vezetősége meghatározza és kiértékeli azokat a környezeti kockázati tényezőket, amelyek az atomerőmű üzemelteté-
A Környezetközpontú Irányítási Rendszer
séből eredően a környezetre veszélyforrást
egyik alapvető jellemzője a környezetvé-
jelentenek. Ezek hatását a lehető legkisebb-
delmi tevékenység folyamatos fejlesztése.
re csökkenti. A környezethasználat során,
A környezetvédelmi tevékenység fejleszté-
a leghatékonyabb megoldások alkalma-
sét, többek között, a környezetvédelmi célok
zásával, az észszerűen elérhető legalacso-
kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott
nyabb környezetterheléssel működteti az
programok végrehajtása biztosítja, amelyek
erőművet.
egyben a környezetpolitika megvalósításának eszközét is jelentik.
A társaság vezetősége kiemelt figyelmet for-
54
dít a társadalommal, kiemelten a környező
A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése
lakossággal, az érdekelt szervezetekkel, va-
nem feltétlenül valósul meg egyszerre a tár-
sasági tevékenység minden területén. A kör-
Az atomerőmű évente újabb és újabb célokat
nyezetvédelmi célok köre az igények szerint
tűz ki. A célok egy része rövid távú, így a ko-
dinamikusan változik, egyrészt évente előter-
rábban kitűzött célok egy része már megvaló-
jesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt
sult; másik része hosszabb távú cél, amelyek
a célokat elérik, teljesülnek.
végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van.
A célokat és azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi Atomerő-
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány je-
mű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében
lentős környezetvédelmi célját és azok telje-
értékeli. Minden egyes cél hátterében egy
sítésének lépéseit a következőkben mutat-
program áll.
juk be.
55
Környezetközpontú cél
Értékelés
Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások
A régi, üzemen kívüli LEHEL típusú hűtőgépek bontása és a bontás utáni építészeti helyreállítás sikeresen befejeződött. A hűtőközeg lefejtése és ártalmatlanítása megtörtént, a nyilvántartásból kivezették. A komplett átalakításra vonatkozó kiviteli tervek elkészültek. Az új hűtőgép beszerzésére, hűtőrendszeri rekonstrukció kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljárást 2014-ben lefolytatatták, de az eljárás eredménytelenül zárult. 2015-ben a kivitelezés végrehajtására irányuló új közbeszerzési eljárás lezárult, a kivitelezésre vonatkozó szerződést aláírták. A kivitelezés 2016-17 évben valósul meg.
Pótvíz-előkészítő rekonstrukciója
Az új technológia üzembe helyezése 2015-ben megkezdődött, azonban a tervezett ütemezéshez képest két hónap csúszás következett be nem várt műszaki probléma miatt. Összehangolva az atomerőmű üzemeltetésével és a 2016. évre tervezett főjavításokkal a technológia teljes üzembe helyezése az év végére várható. A használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás lefolytatása szintén 2016 végére várható.
Vasiszap-ülepítő telepítése a csámpai vízmű területére
A PA Zrt. ivóvízellátását biztosító csámpai vízműben a vas-mangán szűrők regenerálása során keletkező vas-mangán iszap leválasztására megfelelő műtárgy építése szükséges. A leválasztó kiépítésével jelentősen csökken az ivóvíz vastalanítása során használt kavicsszűrők visszamosása során keletkező és kibocsátásra kerülő víz vas- és mangántartalma. A projekt során iker elrendezésű, vasbeton szerkezetű ülepítő medence készül, a szükséges szerelvényeket magában foglaló aknakamrákkal és a bevezető és elvezető csatornaszakaszokkal. A megvalósításhoz szükséges tervek 2014-ben elkészültek, a vízjogi létesítési engedélyt a vízügyi hatóság kiadta. A kivitelezés várhatóan 2015. évben sikeres próbaüzemmel lezárult. A vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízügyi hatóság kiadta. A projekt lezárult, a környezetvédelmi cél teljesült.
56
Környezetközpontú cél
Értékelés
Folyékony radioaktív hulladék szilárdítása cementezéssel
A projekt célja az erőmű tárolótartályaiban tárolt kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék, valamint a szilárd radioaktív hulladék becementezése, olyan hulladékformába, melyek a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (végleges tárolóba) elhelyezhetők, az elhelyezés feltételrendszerének megfelelően. A cementezési technológia tervezési, gyártási, üzembe helyezési feladataira a vállalkozót közbeszerzési eljárás során választották ki. A közbeszerzési eljárást eredményesen lefolytatták. A szerződés végleges aláírása 2015. január 5-én megtörtént. A technológiához szükséges udvartéri cement- és mészsilótartályok töltéskori levegőelvezetésének létesítése – a porleválasztás hatékonyságától függetlenül – pontforrásként levegőtisztaság-védelmi engedélyköteles tevékenység, amelyet a környezetvédelmi hatóság ad ki. A projekt tervezett befejezése 2017 decembere.
Olajos szennyvízmedence felszámolása (olajos szennyvízrendszer átalakítása)
2015 folyamán a teljes átalakítást végrehajtották. Befejeződött az olajos szennyvízrendszer föld alatti vezetékeinek tisztítása, az olajos szennyvízmedence üzemen kívül helyezése, a medence felszámolása. A műszaki átadás-átvétel 2015 decemberében megtörtént. A vízügyi hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély módosítását jóváhagyta. A felszámolt szennyvízmedence környezetében lévő talajvíz – esetleges olajszennyezésre vonatkozó – utóellenőrzését 2016 végéig folytatjuk. A talajvíz-ellenőrzés eredményei ez idáig olajszennyezést nem mutattak. A projekt lezárult, a környezetvédelmi cél teljesült.
7. táblázat Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelentős környezetvédelmi céljai
57
Rövidítések és fogalmak magyarázata
RHK Kft.
=
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.
mSv/év
=
millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része)
μg
=
mikrogramm, amely a gramm milliomod része Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa, melynek számítása:
Kibocsátási határérték-
=
kritérium
ahol: Elij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), Rij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év).
KKÁT
=
Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
NBSZ
=
Nukleáris Biztonsági Szabályzat
MKEH
=
Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
I. kiépítés
=
1. és 2. blokk együtt
II. kiépítés
=
3. és 4. blokk együtt Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK-rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/
REACH
=
EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/ EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályo-
CLP
=
zásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK-rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging
58
HDPE
=
High Density Polyethylene, polietilén
rofamin
=
okta-decil-amin
OAH NBI
=
Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság
Kiadja: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 7031 Paks, Pf. 71, hrsz. 8803/17 Központi telefon és fax: 06 75 505 000; 06 1 355 1332 Weboldal címe: www.atomeromu.hu Facebook-profil neve: www.facebook.com/paksiatomeromu Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató
Fotók: Dr. Kalotás Zsolt Design: Vincze Bálint Tördelés: Schubert Miklós Nyomtatás: ATOMIX Kft. Nyomdaüzem Felelős vezető: Gergely Judit Etel
