2009. f ebr uár
„Ott a messze földön árván hontalan, Haldd meg a kiáltast fiam, fiam, Vár atyád szerelme vár rád vígasza, Jöjj a messze tájról ó jöjj haza!” (Balogh Csaba)
2
„ Ú t j elző go n d o la t ok …”
S z emélyes en G o n do lo m, mind nagy on k ív án cs iak v ag ytok, mivel is f o g lalk o zik az „A ngy ali K ar ”? H av onta úgy hús zan ö s s zejöv ünk b udapes ti b o gozó k , s a H áló kapcs án eg yü tt tö r jü k a f ejünket jo b bnál- jo bb témáko n. Teg n ap ép p a h áló s k is cs o p o r t- v ezetés volt ter íték en . M eg o s zto ttuk eg y más s al ed dig mi v olt k edv ü n k r e és mi nem a k is cs o p o r toko n . M os t egy s zámomr a f o nto s s zemp o n to t s zer etn ék k iemelni a b es zélgetés b ől. A k is cs o p or to s bes zélgetés v ált a H áló találkozók eg yik cs ú cs po ntjáv á. Itt s zó líthatju k meg egy más t, itt min den ki fő s zer eplő v é v álh at a maga életér e lefo rd ítva az előad ó g o nd olatait. M in dehhez óh atatlan u l k i k ell b újnu nk fedezék ü nk b ől, v alamit f el kell tár nu nk magun k ból. D e ak i n emcs ak s zép s zólamok at zen g , han em valamit mag ár ó l is elár ul, óhatatlanul ki is s zo lg áltatja mag át, ami n em k is k ockázattal jár. Van, ak i pedig már r ég elv es ztette g átlás ait, s úgy önti a töb biek nyakáb a min d en b aját, hog y el is ves zi ked v ü ket a to v ább i meg s zó lalás tó l. Egy más megs zelíd ítés e nélkü l – lás s u k b e – , n em meg y. N incs b izto s recep t, n in cs po n to s v is elked és i minta. Illyés G y ula f ig yelmeztet: nincs
„ Ú t j elző go n d o la t o k … ”
3
s zab ad jeg y jó l h aladn i a k or r al! A h o gy ak i b old og s ágr a v agy a s zer elemr e vág yakozik és er ő vel akar ja meg r ag ad ni, az b iztos kud ar cr a v an ítélv e. N em tehetün k más t – mik özb en les eg etjük a tö bb iek et – , v állaljuk ö n mag u nk at. O ly an es endően – és amenn yir e lehet –, lep lezetlen ü l, amily enek vagyun k. H a vis s zag o ndolok ar r a a néhány s záz kis cs o p or tr a, amely en r és z v eh ettem, bizony néh a- n éha elő f or du lt, h o gy cs o d a tö r tént velünk ! I s ten k eg yelméb ől o lyan mély b es zélg etés alakult ki a cs opo r tban , hog y az még s o káig elk ís ér t min ket. I lyenkor – amiko r a cs o p or t már k ics it ö s s zer ázó d ott –, v alaki – s oha nem a vezető , v ag y v alamelyik úgymon d domin áns s zemélyis ég – , ú gy tu dta k imo n dani ö nmagát, mintha az I s ten s zíne elő tt lenn e. I ly enk o r n em lehet már a k is katek ézis mon datait s zajk ó zn i. I ly en kor a cs o por t min d en tagja min teg y v ar ázs ü tés r e f els zabadul, s mind en ki meg találja s aját h ang ját. I lyen k or a cs end több et mo nd ezer nyi s zón ál. I ly en k o r a cs o p or t megtap as ztal valamit, ami az ör ök lét ö s s zh ang ján ak elő lege. Egy más s zö v ets éges ei lettünk , felelő s ek k é v áltun k egymás ért. N o d e mit k ezdü n k ezzel a felelős s ég g el? S oks zor töb b s záz k ilo méter r e lak unk egymás tó l. M i les z v elü n k , ha s e s zeri s e s záma a meg s zelídítetteknek! M i tö rtén ik, ha v alakiben o ly an s eb ek tép őd nek f el, amit már cs ak s zak emb er tu d g yóg yítan? M arad ju nk, h át óvatos an a fels zín en, s h agyjuk, ho gy fecs eg jen a f els zín, s hallg as s on a mély?
„ Ú t j elző go n d o la t o k … ”
4
M ir e v aló a H áló ? I tt tud juk le kis ebb s égb en élő mag yar tes tv ér ein k kel s zembeni bűntudatu n k at azzal, h og y elk ü ld jü k nek ik f ö lö s s é vált g önceink et? Cs ak az id őn k b ől, magun kbó l, a gettó meleg k özö s s ég ün kb ől ne k elljen s emmit f eláld ozni? Avagy ar r a, h og y f én yezzük eg ymás t eg y ü tt álmodv a s zép mag y ar tör ténelmet, ha már n em tűn ik tú l f én yes nek és s zépn ek a jö vő ? Avag y ar r a, h o gy élmén y d ú s táb or o kkal, p r og r amok k al, tr énin g ekk el s zó r ak o ztas s u k a „nagyér d emű t”, cs ak r ánk s zemélyes en n e leg yen s en ki k ív áncs i? Bű n ö s emb er k ént ker es em k ér dés eimr e a v álas zt. A H áló találk o zó n két dolgot íg ér ün k a r és zvev ő knek: • Les z k ö zö t t ü n k legaláb b egy em b er, ak in ek s zá m ít o t t , h o gy ot t volt á l, ak i t ö rőd ik Veled . Ezt h ívj u k m i „ Há lóf án ak ”. • I g y ek s zü n k a Háló es zk özeivel s egít en i a b b an , h o gy f elf ed ezd h o g yan gon d o lt el Tég ed az Ú r. Ho gy f elf ed ezd , h o gy m in t m in d en em b er, I s t en k ivét eles eg yed ü lá lló t erem t m én ye va gy, s íg y h iv at ás o d ak ár k ö zt ü n k is m eglelh eted . A feltámad t K r is ztu s az ú t, az ig azs ág és az élet. A K ris ztus köv ető k nem egy f ilozóf iát, h an em s zemélyes en K ris ztus t k öv etik , aki ér tü nk lett ember r é. A H áló cs ak eg y es zköz, hog y mi b o tor k áló K ris ztus köv ető k közös s éget teremtv e együ tt indu ljun k el az ú to n . V állalv a s zemély is égemet, v állalva, ho g y bizo ny ő rző je v agy o k tes tv éremn ek . A k ko r is , h a méltatlan v ag y o k r á. A kko r is , h a néha nag y o n n ehéz. „ Ala ttad a fö ld, fölötted az ég, b en ned a létr a .” ( Weö res S ánd or ) Pu cha rd Z o ltá n
„A m i em b erü n k .. .”
Levélvá ltás Ko bz o s Kis s Tamá s s a l A k ob zo s : k ö zép k o ri m agy ar zen és z és én ek m on d ó, a f f éle, a m i a h eg ed ő s ...” – olvas om a s zó t á rb a n . Man ap s ág is éln ek k ö zö t t ü n k p á ran . Egy ik ü k k el – Ko b zo s Kis s Tam ás s al – eg y k iállít ás m egn yit ój a k a p cs án s zeret t em voln a b es zélg et n i. A m eg n y it ó elt o ló d ot t a zord id ő j á rás m iat t , így írás b an k ért em , h o g y vá las zolj on a k érd és eim re.. .( Kob zo s Kis s Ta m á s t ö b b a lk alo m m al is volt a Há ló v en d ég e, rés zt vá lla lt a a Ta rs o ly R en d ü let len ü l cím ű ro v a t á n a k s zerk es zt és éb en is –a s zerk .) – H a titu lu s t kén e a neve után ír n i, m elyiket h as z ná ln á és m iér t? – 3 5 év e – amióta ezt a mű fajt in ten zívebben műv elem (egy éb k én t ak kor, 1974- ben lettem rövid idő r e a K aláka eg y ü ttes tag ja, tehát „p rofi” zenés z miv o lto mat attó l s zámíth ato m) – énekmon dón ak nev ezem mag am. M an ap s ág ezt a titu lus t s okan h as zn álják már (h ála Is ten nek .. .) A z énekmond ás – egy éb kén t – hár o m d olog: a zen e, a k öltés zet és a történelem (h a úg y tets zik , a p o litik a) k ö zv etítés ét jelenti a h allgatós ág s zámára. E h áro m k ompo n en s egyformán fon to s a hivatás o mb an. – M iér t vá lla lta fel a kob oz t m int m űvés z nevet?
5
„A m i em b erü n k .. .”
6
– N em én v ettem f el ezt a nevet, „r ámr agadt”. 19 7 7- ben Bu d a F er en cb ar átom – ak i 25 év v el ko r ább an éd es ap ámn ak tanítvány a volt, 10 évv el k és őb b ped ig az ő f ia, Á d ám lett az én tanítvány om – íg y s zó lított a s zín p ad r a K ecs k eméten. A zu tán elő s zö r o n nan , k és ő bb más h ely ek r ő l is így címeztek nekem lev eleket. – M in t n épz en és z – a m agyar z en e és tán c is m eretében – m it g o n d o l a m ag ya r jellem r ől ( a m enn yib en leh et ilyen r ő l b es z élni... ) ? – A mag yar jellemr ől s o kat vitatk o ztak az elmúlt s záz év ben . N y ilv án létezik o ly an kateg ó r ia, ho gy „n emzetkar ak ter oló gia”, és vann ak s ajátos nemzeti v o nás aink . S o k ver s is s zü letett er r ő l P ató P áltól a H o r to b ág y poétájáig.. . és tovább . Ezzel k ap cs o latban s zámo mr a igen f ontos ir án ytű vo lt f iatal k or omban . Lük ő G ábo r : „A magyar lélek f or mái” című mű ve, k és ő b b p edig K ar ács o n y S ándor Tár s as lélektana. Eg y d olog es zembe ju t en nek k ap cs án : kár min dig a magyar s zéth ú zás t emleg etn i. Tőlünk n yu g atr a v ér es háb or úk b an g y ilk o lás zták eg ymás t fran ciák, n émetek, o las zok és más o k , míg mi értük ontottu k a vérü n k et. .. Vag y említh etnén k azok at a hős ies áld ozato kat, amely eket a mag y ar o k a k er es ztény hit védelmében ho ztak. . . A z es zmén y ekh ez való hűs ég – melyet Tinó di is pr ó bált er ős íteni – s zintén egyik n emes tu lajdo ns ág a n emzetü n kn ek . In kább ezekről k ellene tö bb et b es zéln i, és k if elé is meg kellen e is mer tetni a tör ténelmü nk et – kics it más k ép p , min t eddig . Tinód i egyéb kén t, mint A dy is a mag a k o r ában , s zidta az akko ri vezetők et, ho g y hagy ják d arabo kr a es n i az ors zágot. Ezt a f elelő s h ozzáállás t hiányo lo m a mai ér telmis ég tő l is . „A k i” melles leg nem B artóko t h allg at, hanem „v ilágzen ét”. ..
„A m i em b erü n k .. .” – Vis s z a tér ve eg y kics it a „ s z a km á já h o z ” : m elyik nép d a la i ha s o nlíta n ak leg inká b b n ép d alainkhoz ?
7
ÉLETRAJZ TŐMONDATOKBAN
Debrecenben született 1950ben. A magyar népzene és történeti zene iránt gimnazista – Elég g é n yilván való – bár korától érdeklődött. Vegyész ma s em elégg é szakon végzett a debreceni h ang s ú ly ozo tt tén y, ho gy a Kossuth Lajos tö r ö k n y elv ek et bes zélő Tudományegyetemen. Több n ép ek n épzenéje h as onlít a népi hangszeren játszik – leg job b an a miénkh ez. S ok ú j f elf ed ezés s zü letett ebb en citera, brácsa, furulya, koboz – a témak ö r b en , ezek azonban az éneklés mellett. Tagja volt a Kalákának, L. Kecskés András n em k ap nak k ellő n yilv án o s s ágot. F ájdalmam, régi zenei együttesének, zenész és versmondó társaival számos, h og y b izo nyo s téves zmék a régi magyar költészetet és v is zo n t ig en , v agyis a s ö téts ég gy o r s ab ban ter jed, zenét bemutató műsorban működik közre, de kortárs min t a f ény. zenei műveket is megszólaltat. Fontos érdeklődési területe a – Ő s m a g ya r z en ei a nyagok protestáns egyházi zene is. m ilyen m ó ds z er s z er int 1991 óta igazgatója az Óbudai kés z ü lh etn ek el a 21 . Népzenei Iskolának. s z á z a db a n ? M enn yire Legjelentősebb hanganyagai: tekin th etők a utentiku s na k? „Kossuth izenete eljött”, „Régi magyar Betlehemes”, „Énekelt – M ag am is s zerk es ztettem eg y ily en an y ago t 1996 -ban , történelem”, „Vándorok énekei”, “Táltos idők”. Többek miko r láttam, hogy s enki s em p r ó bálko zik ily es mivel. között a Köztársasági Arany Érdemkereszt, „A Magyar A F o n ó jelentette meg Művészetért” díj, a „Tinódi „Táltos id ők” címmel. díj”, a Magyar Örökség díj, a S zerintem ér d ekes d olog v olt. S zer ep elt rajta tö bbek „Prima” díj tulajdonosa.
„A m i em b erü n k ...”
8
k ö zö tt K an alas Éva, S ipo s M ihály, S o mog yi I s tv án , S o mf ai K ar a D ávid, J uh ás z Zoltán is . M in dan n yian tö bb é- k ev és b é „beav ató dtunk”,s zemély es élmén yek h atás ár a. H o gy mos t mit kellene cs in áln i? P éld áu l K analas Év a ép p mos t kés zített el eg y f ilmet a s zib ér iai zen ér ő l, s aját g yűjtőú tjainak any ag ábó l.. . Én a tis zta d o lg o k ban h is zek. – Els ő s or b a n köz épko r i z en ét játs z ik. M elyek az o k a z em ber i, tá r s ad alm i ér tékek, am ik m ia tt er r ő l a ko r r ól z en él, és am elyek m egőr z és ét n ap ja in kb an is fontos nak tar tja? – A k özépk o r v alób an b eletar to zik az ér deklődés i k ör ömb e ( ép p mos t f o g meg jelenn i I s ztambulban egy lemezem, amelyen s zemelvény ek les zn ek az eur ó pai és ázs iai k ö zép k or i zenébő l. D e s ok min den más is ér dekel, tavaly Cs ok o n ai- lemezem jelent meg a H ang zó h elik on s orozatb an , és egy „s zer ző i” lemez, amin s aját v er s meg zenés ítés eim vannak. D e meg zen és ítem mai s zerzők d arab jait is , p éldául Bud a F eren cét, ak i o lyan hangvételt h as zn ál, min t Tinód i Lanto s S eb es tyén . N em arch aizál, h an em elmond ja, h ogy mi a h ely zet mo s t. S ajn os k ulturális életü n k v alód i irán yítói (akik a p én zt ad ják , vagy in kább nem ad ják ) tes zn ek ró la, h ogy
„A koboz népi hangszer, a lant közeli rokona, utóda, melyet a moldvai csángók, ukránok és románok máig megőriztek a régies játékmodorral együtt. Rövid nyakú, gömbölyű hasú, perzsa-arab eredetű pengetős hangszer.”
„A m i em b erü n k .. .”
9
mú ltun k f o n to s r és zeit elves zíts ü k – ha nem vig yázun k. És ez a v ig y ázás n em cs ak azt jelen ti, h o gy ő r izzük, amit elő d ein k r ánk hagy tak , hanem ho gy s zűr jü k meg a r ánk zú du ló in f o r mációk at, cs ak azok kal a do lg ok kal f o glalk ozzunk , amik h iteles hely r ő l s zár mazn ak. Vagyis teg y ü n k k ü lö n b s éget tudomány és áltud omány kö zött. Vis zo n t legy ü nk min den er ő nkk el azon , h og y a magy ar tu do mányo s élet ne legyen kir ekes ztő f o nto s k ér d és ek b en . Tu dom, nem kön ny ű ez, de legaláb b p r ób álju k meg , és n e mo ndjuk azt, ho gy ez v agy az o ly an r en d es emb er, háth a ig aza van. Elő s zör mindig ar r a f ig y eljü n k , amit mondanak, és ne azt, ho gy ki mon dja. – H o gyan lá tja a n épz ene, a népku ltú r á val kap cs olatos kép z és h elyz etét és jövőjét? – A k ép zés helyzete s zer intem eg yelőr e n em r o s s z. K ét év e p éld áu l elkezdődhetett a Zen eak adémián a h ang s zer es és énekes mag yar nép zen e tan ítás a. 4 60 0 g y er mek tan ul autentik us n ép zen ét az or s zág b an. K ér dés p er s ze, h o gy mit hoz a v áls ág, amely r e hivatko zv a s o k min d en t meg lehet majd s zü ntetni.. . – M ilyen ter vei va nna k a köz el s tá vo la bb i jövőben? – J elenleg – a k ö zeli k oncerteken k ív ü l – egy újabb tö r ö k– mag y ar lemezre kés zülök, és ver s megzenés ítés eim is s zap or o d nak . Sz éná s s y Jud it
„Kö zö s s ég f a gga t ó ... ”
10
A mi közösségünk: a Mécses közösség 1. „Anno…” – megalakulásunk körülményei… 2005-ben, a gyergyószentmiklósi plébánián szokásos elsőáldozásra készülő gyerekek szüleiből alakultunk, Zomi atya védő szárnyai alatt, aki két évig vezetett. Miután elment Rómába tanulni, Kedves Rita segítőnővérre bízott, aki immár három éve fogja össze csoportunkat. Tagjaink száma mára 15. Bulik alkalmával felmegy akár 20-ra is.Minden hétfőn este találkozunk. 2. „Működési szabályzat” – avagy: legfontosabb alapelveink… Főcélként azt fogalmaztuk meg, hogy gyerekeink hitéletét továbbra is pátyolgassuk. Megpróbáltuk megalakítani a gyerekmécsest is, de ez nem jött össze. Nem igényelték . Igy felnőttekül maradtunk együtt a gyerekcélok mellett. A havi négy alkalomból egyszer Szentírást olvasunk, egyszer a Gyulafehérvári Egyházmegye ahavi pasztorális tervét beszéljük meg, egyszer egy olyan témát osztunk meg ami minket érdekel, egyszer pedig játszunk. Ezenkívül szolgálunk a plébánián, ki elsőáldozókat, ki bérmálkozókat, ki jegyeseket készít fel , mások a Caritas csoportban tevékenykednek. Közülünk már négy
„Kö zö s s ég f a gga t ó ... ”
11
embert beválasztottak az egyháztanácsba. 3. „Amiben jók vagyunk…” Számíthat ránk az egyház a már fent említett szolgálatokban, de ugyanúgy kemény világi funkciókra is felkértek, amelyeket szintén feladatként kezelünk. 4. „Itt döcög a szekerünk…” – gyenge pontjaink Még nem választottunk hivatalosan lelkiséget, de a KÉK szent ignáci lekiség talál legjobban ránk. A sok elfoglaltság miatt hétközben nem jut időnk egymásra. 5. „Így lazulunk…” – alternatív programjaink Minden negyedik héten játszunk, vagy filmet nézünk. Minden évben
„Kö zö s s ég f a gga t ó ... ”
12
megüljük a farsangi bált, elbúcsúztatjuk az Óévet, amikor megünnepeljük Zomi atya szülinapját is. Elvégezzük a „Szállást keres a Szentcsalád” kilencedet karácsony előtt. Egyszer évente kirándulunk a szabadba, általában évzáráskor. 6. „Nem csak kenyérrel…” – közösségünk legnépszerűbb olvasmányai (a Szentírást nem ér mondani…!!!) Jezsuita írók könyveit olvasgatatjuk, de Gyökössy Endrét, Carl Lewist és Danille Steelt is. A paletta nagyon színes, mert mi is nagyon színesek vagyunk. 7. „Nem csak Igével…” – közösségünk sláger étele, itala… Gyöngyi a töltött tojást készíti remekül, Ribizli a zeller salátát, én a házicsokit és a fatörzs tortát, Judit a fánksütésben utolérhetetlen, Lórinak finom a bora, és hihetetlenül izletes teát főz, Aliz ételei pedig egzotikusnál egzotikusabbak. Pázmán Enikő
„ N ek em t et s zet t ... ”
13
„Értelmet kitalálni nem lehet, azt csak megtalálni lehet.” (Viktor Frankl) Talán kicsit már unjátok a lélektan témában ajánlott könyveket, de sajna vagy nem, nem tudtam ellenállni, amikor a Bencés Kiadó könyvesboltjában rábukkantam Elisabeth Lukas legújabb könyvére, ő a második legnagyobb kedvencem. Ha jól számolom, ez a negyedik könyve, ami megjelent nálunk a Jel Kiadóm gondozásában. Lehet, hogy néhány évvel ezelőtt még úgy gondoltam volna, hogy talán még nem nekem íródott, hiszen a címe: Beteljesülés – értelemkeresés időskorban. Na de mára... Azért fiatalabb olvasni vágyók is bátran kezükbe vehetik, mert az értelem felfedezésének útjairól számukra is hoz jó néhány példát. Néhány kedvcsináló részlet: „A lelke mélyén mindenki érzi az értelmes élet iránti vágyat. Nem könnyű azonban megválaszolnunk a kérdést: hogyan juthatunk el életünk értelmének kiteljesedéséhez. Mert az életértelem azon kevés értékes adományok egyike, ami sem nem állítható eéő, mint valami termék, sem drága pénzem meg nem
„ N ek em t et s zet t ... ”
14
vásárolható………Ha valóban egymás segítségére akarunk lenni az értelem feltárulkozásához vezető úton, akkor cselekszünk leghelyesebben, ha egyszerűen elmondjuk: mi az, ami bennünket és másokat holtpontokon lendített át, s milyen eszközök bizonyultak hasznosnak.” Azt gondolom, hogy sokunk gazdagodott már így egy-egy nagyon jól sikerült kiscsoport beszélgetésen, vagy akár baráti beszélgetésben is, én is. A könyv írója is leír sok-sok élettörténetet, amiből tanulhatunk. „Hányszor szidtam a gyermekeimet rendetlenségük miatt. Minden eredmény nélkül. Egy idő óta szeretetre méltó tulajdonságaikért dicsérem őket, s azt veszem észre, hogy mindinkább megpróbálnak rendet tartani maguk körül.” „Éveken keresztül feleslegesnek éreztem magam. Reggelente munkába mentem, este haza, s az egyik nap olyan volt, mint a másik. S akkor megismertem egy béna asszonyt, s összebarátkoztunk. Most nálam lakik. Mindenki csodálkozik, hogy miért vettem magamra ezt a terhet, én azonban csak azóta érzem, hogy van értelme az életemnek.” Ezt a kis figyelemébresztőt a könyv szerzőjének ajánló soraival fejezem be: ”Mindazoknak, akik fájdalmat okoztak nekem, mert – csak a jó számít.”
P. Gyöngyi
„ R en d ü let len ü l.. . ”
15
Kalandozások elődeink rosszhíre körül A „kalandozás” szó szelídített változata a XIX. sz-i német történészek által kitalált „Raubzüge” szónak, amellyel a magyarok a IX. és X. sz-i hadjáratait illették. Az említett hadjáratok mélyen beleivódtak az európai történeti emlékezetbe. Nemrégiben M. G. Kellner írt doktori disszertációként egy tanulmányt „Ungarneinfälle” címen. A szerző ugyan igyekezett kicsit árnyaltabb képet adni az eseményekről, de természetesen kidomborította a kalandozások „zsákmányszerző, rabló” jellegét. A mértékadó magyar történészek szerint jól adatolhatóan 47 hadjárat volt 899 és 970 között. Ebből 38 nyugatra és 9 délre ill. a Balkánra irányult. Vizsgáljuk meg egy kicsit részletesebben mit is takar a „jól adatolhatóan” szó. A hadjáratokat nyugati német itáliai, bizánci és néhány arab (mór) krónikák évkönyvek említik. A Sankt Gallen-i portyázást (926) mindenki ismeri, aki népszerű könyvekben olvasott részleteket, joggal hiheti, hogy a történetet a magyarokat bátran beváró bátor, de félkegyelmű Herribald barát írta. A rendkívül részletesnek tűnő leírást valójában II. Ekkehard írta meg 1060 körül, bevallottan szóbáli legendák alapján. Igen furcsa, hogy a kolostor és harangláb tetejéről leesett és meghalt magyar vitézeket elhamvasztották, holott az adott korban ezt a temetési formát a magyarok sehol sem alkalmazták, de a hunok és a szarmaták igen. (A korabeli szerzők nem tudták megkülönböztetni a keleti lovas népeket, Widukind kb. 960: „az avarok, akiket most magyaroknak hívunk a hunok maradványai, a hunok a gótoktól származnak.”???) Érdekes továbbá, hogy a leírás
„ R en d ü let len ü l.. . ”
16
szerint a magyarok a közeledő helyi fegyveresek hírére a zsákmányolt kincseket tartalmazó szekerekből körsáncot alkottak. Csináljunk egy kis számvetést, hogy a korabeli útviszonyok szerint néhány magyar portyának szekerekkel milyen időszükséglete volt. A krónikák szerint a magyarok felégették, porig rombolták pl. Brema-t (915) és Basel-t (917). Vegyük durván a távolságot 1100 km-nem mindkét város esetében, az ódaútra számoljunk 30 km/nap átlagsebességet, hiszen itt a szokásos felszereléssel lovagoltak a magyar vitézek, a visszaútra szekérrel, zsákmánnyal részben gyalog menetelő foglyokkal 15
km/nap-t (a poggyásszal menetelő koraközépkori seregeknek ez volt az átlagsebessége). A számítás szerint csak az oda-vissza út egy ilyen távolságú hadjárat esetén 110 napot vett igénybe, közben még rablás, gyilkolás, fosztogatás? Még fantasztikusabb lovas teljesítmény, hogy a magyarok 942 teljes júniusában és júliusában az Ibériai-félszigeten Huesca és Zaragoza vidékén fosztogattak több várost és erősséget ostromoltak, igaz, hogy váltakozó sikerrel, ostromgépekkel! Ibin Hajjan arab történetíró szerint a Cordoba-i kalifa 5 elfogott türköt (magyart) besorozott a testőrségében nyilván íjász tudásuk miatt, ráadásul a visszaúton először a katalánok, majd a franciák fel is tartóztatták a magyarokat és kerülőre is kényszeríttették. A fenti
„ R en d ü let len ü l.. . ”
17
számítás szerint 2-szer 2000 km-t számítva az útra plusz 2 hónap ostrom, ez kerekítve 260 nap, azaz 8 és fél hónap. Átteleléstől nincs szó a krónikában ez egy hadjárat, világrekord lovas teljesítmény. A dolog szépséghibája, hogy az írásnak csak XI. vagy XII. sz-i másolata létezik, de a történészek mindig hozzáteszik, hogy nyilván hiteles források alapján írták. A krónikaírók szerint Nagy Károly 30000 vérteslovast tartott fegyverben, mégis csak egy 30 éves háború végén tudott benyomulni Szászországba. A magyarok meg ki-be száguldoztak Szászföldön. Melyik mesének higgyünk? Hozzá kell tennünk, hogy Nyugat-Európában a rablóportyákon osztozunk a vikingekkel (a krónikák szerint a magyarok kalandozásai előtt 100 évig fosztogatták Európát), és a szaracénokkal vagy mórokkal. Ráadásul mind a vikingek, mind a magyarok gondos emberek voltak, mert a fosztogatások, csaták után ill. a tömegesen elpusztított városok, települések környékén minden kilőtt nyílhegyet, lándzsahegyet és minden elszórt felszerelést összeszedtek, mert a régészek eddig még szinte egyetlen leletet sem találtak. A vikingeknek már akadnak pártfogóik, kezdik újra értékelni a történelmet. A régészek az elpusztított Aachen (881), Trier (882) és Párizs (885) adott régészeti rétegeinél semmit sem találtak, ráadásul a skandináv szkaldok a dicsőséges portyákról mit sem tudnak, csodálkozik ezen Eric Oxenstierna gróf viking leszármazott. Janet Nelson angol történész ki is alakította a „good Vikings-theory”-t, mely szerint Normandia-t a vikingek megvették, Szicíliát az arabok kiűzése fejében hűbérbirtokként kapták és bár vezettek néhány valódi hadjáratot, de az egész Európát behálózó portyák csak a korabeli horror legendairodalom része. Van-e történelmi alapunk és bátorságunk arra, hogy kialakítsuk a jó magyar képét az adott korszakban? Egy későbbi számban majd erre próbálunk választ adni. Reinisch Egon
„ Lélek m eleg ít ő . ..”
18
A tékozló fiú története Ez az evangéliumok legpáratlanabb mélységű, legtöbbet idézett példabeszéde. A cím a fiúra utal: elmenetelére, könnyelműségére, elbizakodottságára, lesüllyedésére, bűnbánatára, hazatérésére. Biztos, hogy ez az élettapasztalat is része az evangéliumi példabeszéd üzenetének, az igazi tartalma azonban az Atya egészen szokatlan lelkületének feltárása. Az a szeretet, melyet a kisebbik fiú felelőtlen könnyelműsége, illetve a nagyobbik fukarsága még inkább kiemel. Ismerkedjünk meg a fiatalabbik fiúval. A bűnös ember mesteri bemutatása az ő ábrázolása az evangéliumban. A szabadság és a boldogság délibábját kergetve végzetes lépésre szánja el magát. Minden kapcsolatot megszakít a szülői házzal. Az önzés vezeti, melynek következménye az a mélyre süllyedés, melynek ábrázolása annyira mesteri, hogy aki olvassa, elmegy a kedve a hasonló lépéstől. Amikor nagyon mélyre süllyed, hazagondol. Egyetlen kapaszkodó pontja az otthona. Először a jólét jut eszébe. Aztán annak létrehozója: „Apám házában…” Magába száll, elgondolkodik. Mintha álomból ébredne. Az esztelenségből a valóságba. Ez még nem megtérés, csak annak az előszobája. Előbb ki kell mondania, azt, hogy ami van az, rossz. Megjelölni, hogy mi a jó. Aztán megfordulni, felkelni, és elindulni a jó irányba. Ez a megtérés három lépcsője.
„ Lélek m eleg ít ő . ..”
19
Felállni, és ellenkező irányba elindulni – nem könnyű. A nagyképűség után alázatosnak lenni – még nehezebb. Az első és az utolsó lépések különösen nehezek. A hazafelé vezető úton letisztul a látása. Jól látja jogos helyét. Utolsónak kell lennie, a szolgák mögött a helye. A jog szerint mindent elveszített. Ezt a kisemmizettséget is vállalva áll apja elé. Ismerkedjünk meg a bátyjával is. Harag és elégedetlenség van benne. A fiát ünneplő apa örömét elrontja az elsőszülött hazaérkezése. Ugyanúgy viselkedik, mint Jézussal a farizeusok és törvénytudók. Ők is megbénítják körülötte a szeretet légkörét. A fiúban harag és elégedetlenség dobol. Kemény és szigorú,. Amikor apjával beszél. Igazságot várna apjától. Kész akár el is menni otthonról. Nem osztja apja örömét öccse hazaérkezésén. Nem érti határtalan boldogságát, önzetlen szeretetét. Eddigi élete, apja szolgálata folyamatos volt, de önzésre épült, nem szeretetre. Testvére iránt érzéketlen maradt. Visszatérése inkább felbosszantja. Éppen úgy, mint a farizeust a bűnös nő, akinek Jézus megbocsát. Rigoristák, puritánok köztünk is akadnak. Olyanok, akik készek a kevésbé tiszta múlttal érkezőket elzavarni, elítélni, megszólni. Tudnunk kell ebből a példabeszédből, hogy nem ez az Atya lelkülete. Ideje beszélnünk a példabeszéd főszereplőjéről, az Atyáról is, hiszen az ő bemutatása volt Jézus igazi célja ezzel a történettel. Az Atya rendkívüli egyéniség. Engedi fiát elmenni a maga útján. Nincs erőszak, korholás, szemrehányás. A fiú kemény: „Add ki!” És az Atya kiadja, ami csak az apa halála után járna a fiúnak. Az apának lennének jogai a visszatartásra, a részletekben való fizetésre. Nem faggatja fiát arról: miért? Mire kéri örökrészét. Magatartása nem gyengeség, hanem
„ Lélek m eleg ít ő . ..”
20
hatalmas szeretet, mely tiszteli felnőtt fia szabadságát. Ezzel a viselkedéssel óriási mágnest épít be a fia szívébe. Ez húzza majd haza. Magatartása ugyanaz a visszatérő fia felé, mint amilyen volt elmenetelekor. Az Atya ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Megelőzi visszatérő fiát a szeretetével. Eléje megy. Felemeli. Nem elvárásait
„ Lélek m eleg ít ő . ..”
21
sorolja. Nem foglalkozik azzal, hogy csorba esik méltóságán. Nem magával törődik, hanem fiával. A legnehezebb lépéseket és szavakat megkönnyíti neki. Nem elvesz tőle, hanem visszaad. Mindent, ami az élethez szükséges számára. Személyi és társadalmi szabadságát, régi rangját. Keleten az öröm, nem öröm, ünneplés és étkezés, lakoma nélkül. Ennek mértéke jelzi az apa rangsorát. A legnagyobb jószágát vágatja le, mert nagyon nagy az öröme. A húsétel bősége feledteti a fiú távolléte alatti keserűségét. Visszaadja régóta elvesztett derűjét. Az Atya nem mutatta érzelmeit a fiú távozásakor, de az érkezésekor megélt öröme jelzi, mekkora lehetett fájdalma akkor, amikor elment. Az apa ugyanúgy reagál a nagyobbik fiú rosszindulatára, mint a kisebbik elmenetelére: Szerető jósággal. Próbálja őt meggyőzni, hogy kisebbik testvére visszajövetelével mit sem veszít ő, a nagyobbik. Sőt nyer. Egy jó testvért. A kisebbik semmit sem kap ingyen. Mindenért újra meg kell dolgoznia, hogy öröksége lehessen. Nem kell őt irigyelnie, csak szeretnie. Az Atya lelkületét, megbocsátó, nagyvonalú szeretetét kell megtanulnunk és beépítenünk mindennapjainkba, hogy jól kezdjük néhány hét múlva a nagyböjtöt. Krisztus jósága, ezt a jóságos Atyát tükrözi felénk. A mi kereszténységünk is ebben a mélységben és hangnemben sugározza az ő szeretetüket. Polgári László
„ Ko p o g t a t ó . .. ”
22
Bekopogtunk Keresztes Zoltán atyához – Milyen információt adnál magadról, egy nagyobbacska névjegykártyán? –Erdélyország az én hazám. A család elsőszülött gyerekeként láttam meg a világot Csíkvármegye, számomra legszebb településén, Csíkszentgyörgyön. Érkezésem után 5 évre született öcsém, aki házas és nagy izgalommal várja első gyerekének a születését. Elemi iskola után – melyet szülőfalumban végeztem –, Csíkszeredában kezdtem meg a középiskolát, és Gyulafehérváron a gróf Majláth Gusztáv Károly gimnáziumban érettségiztem. Ezt követte a hat év teológia és szemináriumi élet, amit szintén Fehérváron végeztem. A negyedik év elvégzése után volt egy gyakorlati év, amelyet Gyergyószárhegyen és Kárpátalján, pontosabban Ungváron és környékén töltöttem. Életem és hivatásom meghatározó élménye volt a kárpátaljai misszió. Ezelőtt tíz évvel szentelt pappá egyházmegyém főpásztora Dr. Keresztes Zoli atya a januári Jakubinyi György érsek úr. Első vezetőségi találkozón segédlelkészi helyem Gelence
„ Ko p o g t a t ó . .. ”
23
volt, amelyet követett Csíkszereda. 2oo6. aug. 1-től vagyok a miklósvári egyházközség plébánosa. Hogy a papságra szóló hívást mikor hallottam meg? Nem tudom. Egy eseményre konkrétan emlékszem. Egy ebéd után ujjaimon számoltam ki, hogy még 16 év kell elteljen, hogy pap lehessek. És eltelt… sőt már 1o éve, hogy pap vagyok. – Hogy hálózódtál be? – Épp végzősök voltunk a teológián, amikor egy délután hivatta az évfolyamot a pasztorális tanárunk, bemutatott bennünket Puchard Zolinak és az akkor ott lévő kis csapatnak. Ott hallottam először a Hálóról és mibenlétéről. Aztán valamiért, csak szimpatizáns maradtam a Háló irányában egészen a marosfői táborig. Oda Sebestyén Ottó hívott a bűnbánati liturgiára gyóntatni, és ott ragadtam. Jó, hogy így történt. – Mi lelkesített, anno a Hálóban? – Olyan Istent szerető és kereső emberekkel találkoztam a Hálóban, akik két lábbal és egyenes gerinccel járnak a földön. Akik nem félnek saját érzelmeiktől, és szabadságuk tudatában döntenek Isten útja mellett. Tudják, hogy igazi kereszténynek nem lehet lenni emberség nélkül. –Fel tudnál idézni nekünk egy olyan konkrét élményedet, ami nagyon hálósnak mondható? – Hú-ha! Nehéz választanom, mert hál’ Istennek van bőven. Talán egyik legszebb élmény az volt, amikor egyik keresztfiam születésnapját ünnepeltük kint a természetben és ott olyan hitelesen tudtam beszélni a bennem lévő Háló iránti szeretetemről és a Hálóban található értékekről, hogy egyik komatársam azt mondta, hogy ha valamiről így lehet beszélni, oda érdemes tartozni. Ma hálósok, az egész család.
„ Ko p o g t a t ó . .. ”
24
– Mi lelkesít mostanság? – A hívatásomban egy újabb kihívás, hiszen az egyházmegyénk 1ooo éves, és jubileumi missziót hirdetett az egyházmegye főpásztora, ami azt jelenti, hogy a papság legnagyobb része megmozdul, megyünk egymás plébániai közösségébe, hirdetjük az örömhírt, találkozunk, erőt merítünk. Adunk és kapunk. Lelkesedéssel tölt el, hogy mostanság szervezzük Gryllus Dani és csapata turnéját Erdélyben. A szent páli levelek kerülnek előadásra. Ezzel is szeretnénk hozzá járulni a Szent Pál Év méltóbb megünnepléséhez. – Te kihez kopogtatnál be hálós ismerőseid közül? – Gaga Zolihoz. Egy jó bő éve, hogy megismertem Zolit. Az ő személyében olyan embert ismertem meg – jól lehet, sokat nem társalogtunk –, akiről úgy gondolom, hogy mindnyájunkat tud gazdagítani belső személyes életével, hogyha abból egy kis szeletet is megmutat.
A kopogtató...
