Országszerte folyik a pártszavazás

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

XVII. ÉVFOLYAM 38. SZÁM

2005. szeptember 23. Ára: 115,– forint

MUNKÁSPÁRTI HETILAP

Patthelyzet a német választások után sának köszönhetõ. A szociáldemokraták 2002-höz képest 2,3 millió szavazatot vesztettek, amelynek közel a felét a BAL kapta meg. A CDU/CSU pedig 2,1 millió vokssal kapott kevesebbet. A Gregor Gysi és Oscar Lafontaine által irányított párt ták elsõ helyén szerepel. Egy megjelenése felborította a néCDU/CSU–SPD nagykoalíci- met politikai térképet, és megóban azonban a választások akadályozta egy kormánytöbbelõtt ügyesen hajrázó Schrö- ség kialakulását. A találgatások dernek nem lenne helye. között szerepel, hogy a BAL esetleg támogatna egy SPD–zöld kormányt. A politikai célok különbözõsége valamint a Lafontaine és Schröder közötti tartós konfliktus miatt ez az alternatíva nehezen képzelhetõ el. A Baloldali Párt hitelének és népszerûségének további erõsödését jelentheti, ha a 2009-es választásokig ellenzékben marad. A kormányalakítással kapcsolatos tárgyalások várható eredményérõl egyelõre találgatni is nehéz. Többféle pártszövetség képzelhetõ el, de a legnagyobb esélye egy új arcokkal hitelesített nagykoalíció alakulásának van. A német alkotmány szerint a most megválasztott BundesPostán érkezett szavazatokat tagnak legkésõbb október összesítenek 18-án meg kell tartania alakuló ülését, amelynek Az antiliberális programmal napirendjén az új kancellár meginduló és a szociális vívmá- választása is szerepel. Kudarc nyok megõrzését követelõ BAL esetén megnövekszik Horst megerõsítette befolyását a kele- Köhler államfõ szerepe, aki jati országrészben. A párt a nyu- vaslatot tehet az új kormányfõ gati tartományokban négyszá- személyére, és többszöri eredzalékos támogatottságot ért el, ménytelen szavazás után feloszami elsõsorban az SPD-bõl ki- lathatja a parlamentet. ábrándult választók támogatáLengyel Ákos

Lapunk korábban már jelezte, hogy a választásoknak várhatóan nem lesz nyertese, mert a két nagy párt: a CDU/CSU illetve az SPD párharca könnyen döntetlennel végzõdhet. Az elõjelek beváltak, mert a kereszténydemokrata Angela Merkel és a szociáldemokrata Gerhard Schröder egyaránt gyõztesnek tartja magát, és igényt tartanak a kancellári székre. A szeptember 18-án tartott választásokat nagy érdeklõdés kísérte, a 62 millió szavazópolgár közel nyolcvan százaléka járult az urnákhoz. Megkezdõdött már a kuliszszák mögötti alkudozás, mert jelenleg egyik tábornak sincs abszolút többsége a Bundestagban. A kereszténypártok és a liberális FDP 286, a másik oldalon pedig a szociáldemokraták valamint a zöldek 273 mandátumot szereztek. A közelmúltban alakult Baloldali Párt 54 helyhez jutott a parlamentben. Három mandátum sorsa csak az október 3-án tartandó drezdai választáson dõl el, de az arányokat ez már nem módosítja. A mostani és a 2002ben (zárójelben) tartott választások eredménye százalékban: SPD 34,3 (38,5), CDU/CSU 38,5 (35,2), Zöldek 8,1 (8,5), FDP 9,8 (7,3), BAL (PDS) 8,7 (4). A magát „gyõztesnek” tartó CDU 1949 óta a legrosszabb eredményét érte el, amit nem befolyásol, hogy hagyományos szövetségesük, az FDP a vártnál jobban szerepelt. A szeptember 18-ai erõpróba vesztese a párt kancellárjelöltje, Angela Merkel asszony, akinek a jövõbeli politikai pályafutása is bizonytalanná vált. A CDU új „sztárja” Christian Wulff alsó-szászországi miniszterelnök, aki már hosszabb ideje a német népszerûségi lis-

Országszerte folyik a pártszavazás MEGYEI ELNÖKI KONZULTÁCIÓ

Szeptember 19-én a Munkáspárt Országos Központjában konzultációs munkaértekezletet tartottak a megyei elnökök és a budapesti elnök részvételével. A tanácskozás napirendjén az idõszerû hazai és nemzetközi politikai folyamatok áttekintése, valamint a pártszavazás és a választási munka szerepelt. (4. oldal)

VÉLEMÉNYEK

CIKKEINKBÕL

l Egy az utunk

u Tervek a közgyógyellátás átalakítására

l A bethleni „demokrácia” l A biztonsági õr is ember (6. oldal)

(3. oldal)

u Az ötödik Moldova-kötet ürügyén u Támad a rák – férfiak veszélyben (7. oldal)

u Kárvallottak az idõsek napján

Maradandó sebhelyek a Sziget arcán

n Dózsa György unokája n Döntsd a tõkét, ne a fákat! n A hatalom óvodája! n Vessenek véget Palesztina, Irak és Afganisztán megszállásának! www.baloldalifront.hu [email protected] el.: 06-30-440-7786

Elõzmény: 2005. augusztus 20. 14 óra 15 perc – teljesen kihalt a Sziget bejárata. Néha egy-egy hatalmas kamion dübörög át a kis egysávos hídon. Ám az egész évben megszokott hétvégi nyüzsgés most elmaradt. Nyoma sincs sok kisgyermekes családnak, az andalgó fiatal pároknak, a bringásoknak, kutyásoknak és a természetet szeretõ, egyszerûen pihenni vágyó sétálóknak. Ami nem is csoda! Mert ma a Sziget nem ünnepel. A valamikori csodálatos Hajógyári-sziget, a Május 9. park, az egykori természetvédelmi terület – ma csendben haldoklik. Fuldoklik a tengernyi szeméttõl…

Mocsok mindenütt

Még javában tartott a fesztivál, amikor bementem vásárolni a Kaszásdûlõ egyik ABC-jébe. Az óbudai lakosok már akkor lázadozni kezdtek. És azok a jelzõk, amelyekkel illették az aszfalton fetrengõ, mérhetetlenül mocskos punk-csöveseket, minden normális embert vérig sértettek volna. Ám ezek a srácok nem igazán sértõdõsek, mint ahogy az alapvetõ gátlásoknak is igencsak híjával vannak. Nem tudni, volt-e jegyük a Szigetre vagy sem, mindenesetre tény, hogy csak a fesztivál miatt lõdörögtek itt. Hisz azelõtt nem látta õket senki.

Ráadásul némelyikük aktív kéregetéssel is zaklatja a helybelieket.

Lezajlott a Sziget-fesztivál, ami a résztvevõknek biztosan jó volt, csak az itt lakóknak nem. Hiszen azok lényegében kevesebben is vannak, mint maguk a fesztiválozók. És a szervezõk is azzal érvelnek, hogy õk bizony 380 ezer embert szórakoztattak itt, ezért a környékbelieknek el kell viselniük a kellemetlenségeket! Ám éppen ez a hatalmas szám, ami az igazi nagy baj. Ez

a 380 ezer ember! Amelybõl legalább 170 ezer a külföldi.

Privát buli a természetvédelmi területen Hát hogy lehet ilyen hatalmas környezeti terhelésnek kitenni egy ekkora területet, egy ilyen kis szigetet? Egy budapesti közparkot, mely korábban természetvédelmi terület volt! Nem is régen olyan madárfajok is fészkeltek itt, melyek ritkák a magyarországi madárpopulációban. Régebben láthattuk itt a sárgarigókat, a dolmányos varjakat, a fácánokat s a ragadozó madarak fészkeit. Még sasokat is megfigyeltek, amelyek pedig igazán kényesek arra, hogy tiszta és háborítatlan területen fészkeljenek. Én még emlékszem a táblára, amely jelezte, hogy ez védett terület. A Hajógyári-szigeten elterülõ Május 9. park a fõváros egyik legszebb és legnagyobb közparkja – volt. Ahová szívesen járt ki kicsi és nagy, gyermek és öreg, bringás és kutyás, focira-

(8. oldal)

jongó vagy a teniszt szeretõ városi ember. De ez az idilli környezet már a múlté. Mert mindezt elpusztította a pénz. Pontosabban a pénzéhség. És a mérhetetlen önzés. Mert ez a Sziget-fesztivál lényegében a fõszervezõk: Müller Péter Sziámi és Gerendai Károly privát bulija volt. (Elhangzott ez a szöveg így, szóról szóra, Müller Péter Sziámi szájából, a Radio Café-ban, 2005. augusztus 14-én.) 1,85 milliárd forint volt a Sziget-fesztivál teljes költségvetése, s ebbõl tiszta nyereségként a fõszervezõk 70 millió forintot tehettek zsebre. Nem rossz enynyi pénz egy hét alatt… De hogy milyen áron, az más kérdés… No lássuk! Mit mûvelt ez a rengeteg pénz és ez a 380 ezer bulizó ember a Szigettel? És most térjünk is vissza augusztus 20-ára, az államalapítás és az új kenyér ünnepének a napjára. Délután negyed három van. Gyönyörû az idõ. De ma a Sziget nem ünnepel, hanem csendben fuldoklik a szeméttõl. (Folytatás a 7. oldalon)

2

2005. szeptember 23.

EZ TÖRTÉNT a nagyvilágban Meg kellene szüntetni a kelet-európai munkaerõ Nyugat-Európába történõ mozgását korlátozó intézkedéseket az EU országaiban – közölte az EU bizottsága. A korábbi jóslatokkal ellentétben csak csekély számú munkavállaló ment át egyik régióból a másikba. „Mindenkit megillet a szabad munkavállalás joga” – hangsúlyozta Vlagyimir Spidla munkaügyi biztos. Szeptember 14.

Észak-Korea ismét csatlakozik az atomsorompó-egyezményhez, így újból beenged a területére nemzetközi ellenõröket – jelentette be a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetõje. Szerinte a Pekingben elért megállapodás azt mutatja, hogy a konfliktusokat a közvetlen tárgyalások módszerével lehet megoldani. Szeptember 15.

Az irakban szolgáló amerikai erõk létszámának növelésére készül a Pentagon, meghosszabbítva egyes egységeknél a váltási idõt, tekintettel a közelgõ iraki választásokra. Az öngyilkos merényletek száma is tovább nõtt a térségben. Várhatóan 160 ezer amerikai katona lesz Irakban az alkotmányról október 15-én rendezendõ népszavazás és a december 15-ei parlamenti választások idején. Szeptember 16.

Véget ért az ENSZ-közgyûlés hatvanadik ülésszaka New Yorkban. Az elfogadott – az eredeti tervekhez képest erõsen felhígított – záródokumentum csak csekély elõrehaladást hozott a szegénység és a terrorizmus elleni harc terén. Több politikus szerint gyökeres reformokra lenne szükség ahhoz, hogy az ENSZ reális erõt képviselõ szervezetté váljon a XXI. században. Szeptember 17.

KÜLÜGY

A hetvenedik l’Humanité-fesztivál A La Courneuve-i parkban szeptember 9. és 11. között rendezték a francia kommunisták lapjának, a l’ Humanitének hagyományos fesztiválját, amelynek mintegy hatszázezer látogatója volt. A jó hangulathoz hozzájárult, hogy a kommunisták és más baloldali erõk felhívására a franciák többsége a május 29-én tartott népszavazáson elutasította az európai alkotmányt. A fesztivál megnyitása elõtt Marie-George Buffet, a Francia Kommunista Párt (FKP) országos titkára az aktuális feladatokról nyilatkozott a párizsi Le Monde munkatársának. Buffet asszony hangsúlyozta, hogy az elsõdleges cél az elkövetkezõ idõszak stratégiájának a kialakítása. „A kommunisták egy antiliberális, széles népi egység megvalósításáért küzdenek.” A baloldali összefogás érdekében „vitát rendezünk októberben, amelyen a jobboldali Villepin–Sarkozy-kormány politikáját elutasító szervezeteknek a képviselõi lesznek jelen”. Az újságíró megkérdezte a párt titkárától, hogy mi indokolta részvételét 1997–2002 között a szocialista vezetésû Jospin-kabinetben. „Az egyik legnagyobb szemrehányás, amit magamnak tehetek, hogy nem beszéltünk nyíltan az emberekkel azokról a kérdésekrõl, amelyekben nem értettünk egyet a Szocialista Párttal

(PS)”, válaszolta Buffet aszszony. „Nem tudtuk megfelelõen kezelni a kormányzati szolidaritást, a párt szerepét és a tömegek mozgósítását”. „A 2001-ben tartott helyi választások már figyelmeztetést jelentettek.” „A következõ évben tartott elnökválasztáson a szavazópolgárok megbüntették az FKP-t”. Nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk, ezért „elõzetesen egyeztetni kell az alapvetõ kérdéseket” partnereinkkel. Buffet megemlítette, hogy Francois Hollande, a PS fõtitkára „egy tartós baloldali politika” szükségességérõl beszél, de a szociálliberális programot a kommunisták nem támogatják. „Nem értünk egyet a PS 2003-ban, Dijonban rendezett kongresszusán elfogadott ’baloldali reformista’ politikai orientációval sem. A szocialistákkal való jövõbeli együttmûködés kérdése egyelõre nyitott.” Az FKP országos titkára hangsúlyozta, hogy egy radi-

kális és egy szociáldemokrata irányzat létezik a baloldalon. A párt fontosnak tartja, hogy a kommunista program önállóan jelenjen meg a 2007-es választásokon, mert a közös jelölés nem tükrözné a valós helyzetet. Az FKP a 2006 márciusában tartandó kongresszuson fogja megnevezni elnökjelöltjét. A hagyományoknak megfelelõen számos kulturális rendezvény is szerepelt a fesztivál programjában. A különbözõ mûhelyekben olyan kérdéseket vitattak meg, mint a részvételi demokrácia fejlesztése, a munkahelyek „áthelyezése”, a környezetvédelem Európában és mások. A l’Humanité „agorájában” került sor a „Fórum egy másik Európáért” vitára, amelyen többek között részt vett a szocialisták „fekete báránya”, Laurent Fabius, a PS volt második embere is. Az „agorában” rendezett, a pluralizmus védelmérõl tartott vitán Patrick Le Hyaric, a l’Humanité igazgatója ismertette a lap megújításával kapcsolatos terveket. Több tájékoztatással, elemzõ írásokkal, vitafórummal és a fiatalok

megszólításával szeretnék még színesebbé tenni az újságot, amelynek a külsõ megjelenése is változik a jövõben. Le Hyaric elmondta, hogy 2006 elsõ felében egy új, olvasmányos magazint indítanak, a szombatonként megjelenõ l’Humanité hebdo helyett. Fanny Cheze fiatal rendezõ azt mondta, hogy „a l”Humanité több mint egy napilap, mert része a történelemnek”. Yvan Le Bolloch neves színész megjegyezte, hogy „a lap az utolsó gát. Ha eltûnik, nincs többé olyan tájékoztatás, amit az ember megérdemel”. Sorrendben a hetvenedik l’Humanité-fesztivál sikere is megmutatta, hogy az FKP túl van a 2002 áprilisában rendezett elnökválasztás utáni mélyponton, és befolyása ismét növekszik. A pártnak 130 000 tagja és 1450 vállalati illetve területi alapszervezete van. 742 polgármester, 430 regionális illetve helyi önkormányzati tanácsos, 22 parlamenti képviselõ, 23 szenátor és 3 európai parlamenti honatya vesz részt a közéletben a Francia Kommunista Párt színeiben. Marie-George Buffet szerint „szeretnénk, ha a 2007-es parlamenti választásokon egy antliberális többség jönne létre, ami leváltaná a jobboldali kormányt”. – Tudósítónktól

VENEZUELA:

Szolidaritás és olajdiplomácia

Mahmud Ahmadinedzsad iráni elnök és Kofi Annan ENSZ-fõtitkár Harmadszor sem sikerült megnyitni a szlovák parlament õszi ülésszakát, mivel a Dzurinda vezette kisebbségben lévõ kormány nem kapott elég szavazatot. Az ellenzék új választások kiírását szorgalmazza, a házelnök szerint ez legkorábban márciusban lehetséges. Jelenleg a legnépszerûbb politikai erõ a SMER (Irány) szociáldemokrata párt. A kommunisták is az új választások mellett vannak. Szeptember 18.

Az afgán választásokon mintegy hatezer független jelölt (senki nem pártszínekben indul) versengett a képviselõházi és tartományi helyekért. A szavazásra jogosult tizenkétmillió ember közel fele „mert elmenni” a szavazóhelyiségekbe. Bár a hatóságok szerint békésen zajlottt a voksolás, tálib fegyveresek így is több mint húsz helyen követtek el merényletet. Választási eredmények körülbelül egy hónap múlva várhatók. Szeptember 19.

Kampányolás afgán módra Új-Zélandon szoros küzdelemben az eddig is kisebbségben kormányzó Munkáspárt nyerte a választásokat, melyet a lakosság nyolc százalékát kitevõ, az õslakosokat tömörítõ Maori Párt is támogat, mivel az ellenzéki Nemzeti Párt megfosztani készült õket több korábbi kedvezménytõl is. A Munkáspárt újabb adócsökkentéseket tervez, és az elõzõ öt év sikeres gazdasági növekedésével kampányolt. Szeptember 20.

Chávez elnök már 2001-ben meghirdette az ALBA (Hajnal) regionális együttmûködési programot, ami kihívást jelent a washingtoni adminisztráció által kezdeményezett, Amerikai Szabadkereskedelmi Övezettel (ALEA) szemben. Az ALBA „hivatalos” megalakulása Hugo Chavez és Fidel Castro ez év áprilisában, Havannában tartott találkozójához kapcsolódik, ahol a két elnök a „szolidaritás szellemében, a javak valamint a szolgáltatások kölcsönös cseréjében” állapodott meg, és 49 különbözõ megállapodást írt alá. A szerzõdések többek között tartalmazzák orvosok, nevelõk, informatikusok, energiaügyi szakemberek, mûvészek és sportolók rendszeres tapasztalatcseréjét. Jelenleg mintegy 20 000 kubai tanár és 30 000 orvos illetve más szakember segíti a venezuelai oktatási, valamint az egészségügyi programok megvalósítását. A kubai fõváros közelében épült egészségügyi szakiskolában pedig több ezer venezuelai ápolónõt és szociális munkást képeznek ki. A 400 millió dolláros kereskedelmi- és hitelmegállapodás élelmiszerek, könnyûipari termékek valamint építõanyagok szállítását irányozza elõ. A vámhatárokat megszüntetik, a vízumkényszert kölcsönösen eltörlik, és szabad áthaladást biztosítanak egymás repülõgépeinek, illetve hajóinak a saját légtérben valamint a felségvizeken. Az energiahordozókban szegény szigetország számára alapvetõ fontosságú a zavartalan kõolajellátás. A napi 90 000 hordós kubai termelés, nem fedezi az ország szükségleteit. Venezuela kedvezményes áron 53 000, világpiaci áron pedig további 40 000 hordó kõolajat szállít napi átlagban Kubának. A Petroleos de Venezuela vállalat a Karib-tengeri övezetet kiszolgáló bázist létesített Havannában. Napirenden van a Cienfuegosban lévõ, korábban

leállított olajfinomító üzembe helyezése, egy 800 000 hordó kapacitású raktár kialakítása Matanzasban, valamint egy új üzemanyag-szolgáltató hálózat kiépítése is a szigetországban. A megállapodás része egy nikkelfeldolgozó üzem létesítése Venezuelában, ahol Kubából szállított nikkel és szén, valamint a hazai vasérc felhasználásával megindulna az acélgyártás. Az együttmûködés keretében a Venezuelai Fejlesztési Bank húszmillió dolláros támogatást nyújt a havannai villamosenergia-hálózat korszerûsítésére. A Chávez-kormány növekvõ aktivitását jelzi, hogy július 24-én Venezuela, Argentína, Uruguay és Kuba részvételével megkezdõdött a caracasi székhelyû Telesur tévéadó sugárzása, ami a CNN regionális versenytársa kíván len-

Hugo Chávez ni. A rendszerhez a közeljövõben Brazília is csatlakozik. A szegény rétegek felemelkedését és a részvételi demokrácia erõsítését megvalósító, úgynevezett „bolivári forradalom” eredményeit rendszeresen népszerûsítõ Telesur tízmillió dolláros induló költségének a hetven százalékát is a caracasi kormány fedezte. Az együttmûködés jele, hogy a Chávez-kormány átvállalta Argentína 538 millió dolláros tartozását, és hasonló tárgyalások folynak az ecuadori hatóságokkal is. A 25 millió lakosú Venezuela olajtermelése napi három-

millió hordó, amit 2009-re ötmillióra akarnak növelni. Az olajexport nagy lehetõséget biztosít Caracasnak a latinamerikai államokkal való kapcsolatok fejlesztésére és a washingtoni befolyást csökkenteni kívánó országok csoportjának a megszilárdítására. Az együttmûködés egyik fontos eszköze, a Petroamerica, amelynek Venezuela mellett Argentína, Brazília és Uruguay is a tagja. A Petroamericahoz tartozó Petrocaribe például tizenkét országnak a karibi régióban olcsó hitelt ajánlott fel kõolaj vásárlására. Egy másik szervezet, a Petrosur égisze alatt májusban Argentína, Brazília és Venezuela energiaügyi miniszterei tárgyaltak, és közös fejlesztési programok megvalósításában állapodtak meg. Július 22-én Chávez elnök az Andokcsoport államfõivel találkozott és javasolta a Petroandina létrehozását, ami megkönnyítené a kõolaj kitermeléséhez és szállításához szükséges infrastruktúra fejlesztésének az összehangolását. Nagy viták várhatók novemberben, az argentin fõvárosban rendezendõ pánamerikai csúcsértekezleten, amelyen Kuba kivételével 34 ország állam- és kormányfõje vesz részt. Politikai és gazdasági nyomással a washingtoni adminisztráció szeretné megakadályozni, hogy a Chávez politikájával rokonszenvezõ államok blokkja megerõsödjön. A londoni Economist szerint „ha Bush üres kézzel érkezik Buenos Airesbe, akkor a latin-amerikai országok a jövõben is a nagyvonalú szomszéd, Caracas felé fognak fordulni”. Bence Dániel

BELÜGY

2005. szeptember 23.

3

A HÁBORGÁSRÓL

Amióta a polgári demokrácia nagy csinnadratta közepette leváltotta hazánkban a népakaratot, vezetõi körökben gyakran hangoztatják, hogy fölösleges visszasírni a Kádár-rendszert. Még akkor is, ha mind többen méltatlankodnak a rendszerváltás és a stabilizáció – látszólag összekapcsolódó – gazdasági következményei miatt. Szerintük indokolatlanul vált ki ellenérzést a társadalmi és jövedelmi különbségek látványos növekedése, a jogtalan elõnyszerzés, a szervezett bûnözés, a létbizonytalanság meg a jövedelmek megállíthatatlan értékcsökkenése.

Tervek a közgyógyellátás átalakítására A kormány még az õsszel beterjeszti a parlamentben a közgyógyellátás átalakítására vonatkozó törvénycsomagot, amelynek részleteirõl Szabó Sándorné az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium (ICSSZEM) helyettes államtitkára tájékoztatta a sajtó képviselõit. Mintegy 490 000 közgyógyellátásban részesülõ személy volt 2005. június elsején Magyarországon, akiknek a száma 50 000 fõvel csökkent a múlt év vége óta. A jogosultaknak több mint a fele „alanyi” jogon, a többiek pedig „normatív” alapon, illetve az önkormányzatok döntése alapján „méltányossági” okból kerültek a tíz éve változatlan rendszerbe. A bekerülés feltételei a jövõben sem módosulnak. Szabó Sándorné elmondta, hogy „sok esetben nem esik egybe az egészségügyi és a szociális rászorultság”. Az új szabályozás megszüntetné a közgyógyellátási listán szereplõ készítmények korlátlan mennyiségû igénybevételét, de bõvítené és korszerûsítené a felírható gyógyszerek választékát. A patikai forgalomban mintegy 10 000 gyógyszer és 1300–1400 hatóanyag található, a listán pedig csak hétszáz, 240 hatóanyagot tartalmazó gyógyszer szerepel. A tervek szerint a krónikus betegségben szenvedõ közgyógyellátottak részére a jövõben maximum 12 000 forintos gyógyszerkeret állapítható meg havonta. A háziorvos igazolása alapján a területileg illetékes

egészségbiztosító pénztár nyilatkozik az elismert gyógyszerköltségrõl, végül a jegyzõ határozza meg az igénybe vehetõ összeget. A rendszer csak a megszabott határig térít, az esetleges különbséget pedig a betegnek kell vállalnia. A jogosult fizet akkor is, ha az Országos Egészségbiztosító Pénztár (OEP) által háromhavonta fel-

KORTESBESZÉD

töltött egyéni keret kimerül. Lehetségessé válik a keret módosítása, ha a beteg állapotának évközben bekövetkezett változása miatt megnövekszik a gyógyszerköltség. Ha a kérelmezõ nem szenved krónikus betegségben, illetve nincs jelentõs – havi 1000 forintot meghaladó – rendszeres gyógyszerköltsége, akkor külön igazolásra, az elismert gyógyszerköltség megállapítására nincs szükség. Az eseti gyógyszerkeret összege ebben az esetben évi 6000 Ft, és a jegyzõ döntése alapján az egészségbiz-

tosító állítja ki a jogosult részére az egy évig érvényes közgyógyellátási igazolványt. Az eseti gyógyszerkeret a jogosultság kezdetén egy összegben kerül a beteg keretére. Gyógyszer kiváltásakor a patikának tájékoztatni kell a beteget a keret aktuális állásáról. Az állandó ellenõrzés biztosítása érdekében az OEP a gyógyszertárakkal elektronikus kapcsolatot kíván létesíteni. A törvénytervezet kizárólag a gyógyszerekre vonatkozik, a gyógyászati segédeszközök igénybevételét nem módosítja. Szabóné megemlítette, hogy az igénybe vett gyógyszerek toplistáján tavaly nem a krónikus betegségek kezelésére szolgáló medicinák szerepeltek elsõsorban, hanem az Algopirin, az Andaxin, a Mideton és mások. A közgyógyellátás költségeire tavaly az OEP 21 milliárd forintot fordított, amibõl 16 milliárdot a gyógyszerek és ötmilliárdot a gyógyászati segédeszközök jelentettek. A 2006 júliusától várhatóan életbe lépõ rendszer egyik alig titkolt célja a gyógyszerkassza kiadásainak a visszafogása, amit az ellenõrzés fokozásával és a gyakori visszaélések szankcionálásával kívánnak elérni. Egyelõre még találgatni sem lehet, hogy a tervezett „limitek” kényszerû túllépése milyen plusz költséget fog a közgyógyellátottak számára jelenteni. – Munkatársunktól

OLVASSA, TERJESSZE, TÁMOGASSA! A Szabadság Alapítvány számlaszáma:

OTP 11705008-20441997

Dr. Südi Bertalan

Kellemes környezetben megfelelõ betegellátást A lakosság által elvárt minõségi betegellátás egyre problematikusabb, mert a színvonalat nem vagy csak nehezen tudják tartani a kórházak, rendelõintézetek.

Írja Erzsike! A megszólítás: Tisztelt német, osztrák, holland, svájci, amerikai honfitársaim és szórványmagyarok!

Mivégre háborognak másfél évtizede az emberek!? Hiszen szavaikkal idõrõl idõre õk segítették hatalomra saját elnyomóikat. Meg aztán a „csodálatos” rendszerváltás adományaként mindenféle jog megilleti õket, s amit akarnak, korlátozás nélkül megtehetik. Lehet jó néven venni a képviseleti demokrácia eszközével folytatott úri huncutságokat, képviselõi mentelmi jog birtokában rágalmazni, becsmérelni másokat eltérõ álláspontjuk, nézetük miatt, illetve csak azért, mert naiv módon komolyan veszik a pluralizmus szabályait. Szabad munkátlanul vegetálni, kényszerbõl éhezni, iskolai tanulmányok helyett diplomát vásárolni, megvehetetlen gyógyszerek hiányában elhalálozni, lopni, csalni, hûtlenül kezelni, korrupt összefonódások függvényében gazdagodni, embert ölni. A demokrácia nyújtotta polgári egyenlõség is beköszöntött. Eszerint szegénynek és gazdagnak egyaránt joga van bármilyen képzésre jelentkezni, ha fizeti a horribilis összegû tandíjat. Akárcsak az Anatole France Nobel-díjas írótól gyakran idézett jogegyenlõségi példában: „A polgári társadalomban szegénynek és gazdagnak egyaránt joga van a híd alatt vagy a palotában aludni. Egyikük sem kerül összeütközésbe emiatt a törvénnyel.” Valahogy azonban mindig úgy alakul, hogy koldusok hálnak a híd alatt és nábobok a palotában. Pedig a joguk tökéletesen egyforma, „csak” pénztárcájuk vastagsága különbözik. Miért háborognak az állampolgárok, s fõleg miért sóvárognak egy létezett életszínvonal után, amikor a munka nem csak alkotmányba iktatott jog, de kötelezettség is volt; mégpedig az állampolgárén kívül állami kötelezettség is. Meg aztán mit számítanak az olyan „profán” dolgok, mint az állampolgári jogon járó orvosi kezelés, kórházi ellátás, szakszervezeti jogon megilletõ balatoni nyaralás, igény szerinti szanatóriumi beutaló? Egyéb apróságokról, mint például az olcsó napközi, meg az ingyenes oktatás, ne is beszéljünk. Tán csak nem azt várják a polgári rendszertõl, hogy mindezek megint intézményesüljenek? Tudomásul kellene venniük: ebben a seholba rabolt országban ez már csak legenda, ahol az ígért siker, boldogulás egy érdemtelen kisebbség sikere, boldogulása lesz, melytõl a többség akár éhen is halhat. Fölösleges háborogni. Hiszen az eufória közepette konstruált polgári demokrácia játékszabályával mindez összeegyeztethetõ.

Az idén a közepes méretû kategóriában Az év kórháza díjat kapott a békéscsabai hatszáztíz ágyas Réthy Pál KórházRendelõintézet, de az épület egy része rekonstrukcióra szorul, s a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében az infrastrukturális feltételeket is modernizálni kellene. A város pályázik címzett állami támogatásra, amelyet ha megnyer, a beruházással ug-

rásszerûen javulhat a kórházi ellátás. Ugyancsak az idén Az év kórháza díjat kapott a kecskeméti egészségügyi intézmény is, ahol a berendezések egy része s a mûszerellátottság szorul fejlesztésre. A szegedi városi kórház helyzete, állapota is több szempontból aggasztó volt, mert a hatszázhetven ágyas intézmény nem tudott a követelményeknek

megfelelni. A közel kétmilliárd forintba kerülõ rekonstrukcióra egymilliárd-háromszázmillió forint címzett támogatást kaptak, s az önkormányzat is adott a fejlesztésre pénzt. A városi kórház felújításának elsõ üteme befejezõdött. A pszichiátria épületét renoválták, kijavították a hõszigetelések hibáit, sátortetõt is kialakítottak, s felvonót építettek be. A mûtõblokk legfelsõ szintjét már felújították, s a követelményeknek megfelelõen alakítják ki a földszinti traumatológiai mûtõt, valamint a középsõ sebé-

szeti és urológiai mûtõt is. A kórház fûtését is modernizálják 360 millió forint uniós támogatással. A tetõre napelemeket tettek, ezt majd rákötik a hõközpontra, s olcsóbban tudják a hõt elõállítani. A szegedi városi kórház felújítása a jövõ év elején befejezõdik. *** Minden bizonnyal A Szabadság valamennyi olvasóját elkeserítette a nemrég közölt egyik információ, hogy a csepeli kórház szülészetének felszerelését lebontották és elszállították. A sebészeti mûtõ berendezése is eltûnt, ki tudja hová. Elvitték a CT-t is és megszûnt a kórház konyhája, ahol óvodásoknak, iskolásoknak is fõztek. Az egészségügy privatizációja ellen háromszázezer aláírással indított hadjárat ezek szerint Csepelen sajnos részben kudarcot vallott. De az emberek jogos küzdelme gyõzött többek között Békéscsabán, Kecskeméten, Szegeden, ahol állami kézben maradt az egészségügy egésze, s a közös költségvetésbõl juttatnak a kórházaknak pénzt a rekonstrukciókra, fejlesztésekre. Tarnai László

AKTUÁLIS

2005. szeptember 23.

MI VAGYUNKK!

4

A KOMMUNISTÁK

ORSZÁGSZERTE FOLYIK A PÁRTSZAVAZÁS

Megyei elnöki konzultáció

Szeptember 19-én a Munkáspárt országos központjában konzultációs munkaértekezletet tartottak a megyei elnökök és a budapesti elnök részvételével. A tanácskozás napirendjén az idõszerû hazai és nemzetközi politikai folyamatok áttekintése, valamint a pártszavazás és a választási munka szerepelt.

2 volt nemleges. Pest megyében a mintegy 400 fõs tagságból a fele szavazott eddig, szintén elenyészõ a nemleges válaszok száma. Szabolcsban az eddiTóth István Nagyvári László Komárom megye gi települési Csongrád megye A Baross utcai székházban tanácskoznak a megyei elnökök szavazásokon dú-Biharban az eddigi sza- a tagok 90 százaléka vok- zetek, ahol a tagság többsévazásokon 90 százalék vagy solt igent. A Nyíregyházán a ge igennel szavazott, s olyaafeletti volt az igent szava- héten sorra kerülõ pártsza- nok is, ahol a „nem idõszerû vazással egyidejûleg a névváltoztatás” vélemény Komló város 1-es számú alapszervezete már a 21. Komúj pártvezetõséget is került többségbe. Bácsban munista Kongresszust követõ mohácsi találkozón is képviválasztanak. Szolnok a KB többsége mellett kiál- seltette magát. megyében az elsõ 150 lott pártszervezetekben a beérkezõ szavazatból névváltoztatásra is igent Az volt az alapállásuk, Gulyás József eddigi titkár le 5 volt a nem. Tolna mondanak, így a nagybaracs- hogy õszig dûlõre viszik a is mondott a tisztségérõl. Az megyében eddig a ki- kai pártszervezet mind a 40 pártalapszervezet vezetésében alapszervezet új titkárának sebb települési alap- tagja is igennel voksolt a is a párt többségéhez való vi- megválasztották Rupa Istszervezetekben zaj- kommunista névre. szonyt. vánné elvtársnõt. A komlói Mint ismeretes több melott le a pártszavaMost – szeptember 15-én kommunisták folytatják a zás, és általában gyében közvetlenül a párt- – a húsz fõs alapszervezet- munkát azért, hogy az egymindenütt igennel alapszervezetekhez juttat- ben megtartották a pártsza- kori bányavárosban a Munvoksolt a tagság, ták el a szavazólapokat. A vazást a névváltoztatásról. káspárt politikáját képviselõ Urbán Sándor Mendel Lajos Erdõs Ferenc Paks városi párt- megyei elnöki értekezlet Az eredmény: 17-en igennel jelöltet állítsanak a Központi Nógrád megye Pest megye Fejér megye szervezet többsége is és az országos elnökség el- szavaztak, 2 tag nem vok- Bizottság novemberi üléséig. támogatta a névvál- ítélte, hogy közülük Bara- solt, 1 nem szavazat volt, s I. Sz. dig leadott 200 szavazólap- zók aránya. Komárom me- tozást. Veszprém megyében nyában és Somogy megyéból néhány nemleges szava- gyében az eddigi 8 alapszer- a korábban közölt tapol- ben a napokban egyértelzat van. Csongrádban az vezeti voksolások során cai eredmények mellett a mûen a pártszav- azás elleni felhívásokat 406 fõs tagságból 380-an tettek közzé, s arra szavaztak eddig, s a 26 neszólították föl az men és 4 tartózkodáson túl alapszervezeteket, a többiek igennel voksoltak. hogy bojkottálják a Örülünk, hogy sikerült meggyõzni a pártvezetõséget és végA Fejér megyei tagság túlre meghívtuk Gyöngyösre Thürmer Gyulát – mondták pártszavazást. nyomó többsége támogatja A tanácskozás többen is a gyöngyösi pártszervezet kibõvített vezetõségi a névváltoztatást, egy-két résztvevõi egyetértet- ülésén. Sok gond van a pártban, országosan és helyben is, de településen a helyi vezetés tek abban, hogy a fi- ezekrõl beszélni kell. Mi eljöttünk a 21. kongresszusról, hatására a nem szavazatok gyelmet és az energi- igazából nem is tudjuk, hogy miért. De most itt vagyunk, és kerültek többségbe. Gyõr át a pártszavazás si- dolgozni akarunk a párttal a párttért – mondották a megye 5 választókerületi keres végrehajtására gyöngyösi kommunisták. szervezetébõl négyben már kell koncentrálni. A Dér István, az alapszerve- szik a tõkének, ezért is akarlezajlott a szavazás, a tagSipõcz Sándor Bánhegyi József KB október és no- zet titkára adott tájékoztatást nak bennünket megsemmisíBencsik Mihály gyûléseken egyetlen esetben Gyõr megye Békés megye vember eleji ülésein a pártszervezet tevékenységé- teni. A pártellenzék megtéSzolnok megye sem volt ellenszavazat, csumeg kell hozni mind- rõl, õszintén és tárgyilagosan, veszti a párt tagjait, félrevezepán Mosonmagyaróváron azokat a döntéseket, ame- majd a jelenlévõk szinte tik õket, kihasználják azt a fordult elõ, hogy két fõ nem mindössze 5 nem szavazat veszprémi taggyûlésen is vett részt a szavazásban. A fordult elõ. Nógrádban a egyhangúlag igennel sza- lyekkel – fél évvel a válasz- mindegyike szót kért. A vita körülményt, hogy sokan nem megyei elnökség megítélése megyei aktívát követõen vaztak. Borsodban az elsõ tások elõtt – felkészülten so- végeredményét tükrözte a olvassák A Szabadságot. Beszerint legalább a tagság szintén megindult az alap- tapasztalatok szerint meg- rakozhatunk fel az ország- párt új nevérõl szóló szava- széljük meg a közös dolgain85-90 százaléka élni fog a szervezeti szavazás: az ed- osztottabb a helyzet. Egy- gyûlési választási küzde- zás. A jelenlévõk közül 11 kat, és akkor elõbbre tudnunk V. J. elvtárs mondott igent a kom- jutni.” szavazás lehetõségével. Haj- digi 200 leadott szavazatból aránt vannak olyan szerve- lemre. munista névre, 2 fõ pedig A résztvevõk támogatásuknemmel szavazott. Mint kide- ról biztosították a Munkásrült, õk is támogatják a párt párt Központi Bizottságát: nevének megváltoztatását, a „Lesz képviselõjelöltünk, és Az aktíván je- kommunista fegyelem erõsí- összegyûjtjük a pénzt.” A kilegnagyobb A Munkáspárt Pest megyei elnöksége már az õszi hónapok- A len volt és fel- tését, de tartanak attól, hogy a jelentés alátámasztására azon ban sorozatot indít a megye választókerületeiben, ahol a je- gond, amivel meg nyomban át is vették a gyönszólalt Vajda Já- választás elõtt ez már késõ. löltek, a pártaktíva és a szimpatizánsok találkoznak. Ennek kell küzdenünk, Thürmer Gyula elmondta, gyösi párttagoknak jutó tános alelnök, aki nyitánya volt szeptember 17-én, szombaton az 1. számú vá- hogy az emberek szólt a párt hogy a Munkáspárt ma már mogatási jegyeket. A gyûlés lasztókerületi aktívagyûlés Szobon, a helyi mûvelõdési ház- nem látják a fától helyezérõl s vá- nem egyszerûen szálka a ha- megható eseménye volt, amiaz erdõt – hangban. laszolt a kérdé- talom szemében, hanem ko- kor Holicska Lajosné, Erzsisúlyozta Szabó A rendezvény elõkészítõ- marosról, Szokolyáról, de a Mihály elvtárs. sekre. Mendel moly és egyetlen ellenfele a ke néni megtakarított pénzéje és házigazdája Nagy Sán- szomszédos Vácról is azt a Ezért is jó üzenet, Lajos megyei el- kapitalizmusnak. „Tizenhat bõl százezer forintot adomádor elvtárs, új területi elnök, hangulatot hozták, hogy hogy mi egyértelnök elmondta: a éve küzdünk a tõke ellen, de nyozott a választási alapra és most új esélye mûen a saját aki elõször fog megye 16 vá- tavaly kerültünk vele elõször ötvenezret A Szabadság távan a Munkás- m u n k á j u k b ó l választási kamlasztókerületébõl szemtõl szembe. Nemet mogatására. Köszönjük Önpártnak, az embe- élõk mellett teszpányt szervezni. 13 helyen van mondtunk a kórházak eladá- nek, Erzsike néni, mondta Vajda János rek igénylik, szük le a voksunNincs könnyû már képviselõje- sára, kiharcoltuk a népszava- Thürmer Gyula, és köszönehogy valaki hatá- kat, azzal is, hogy vállaljuk lölt, s mindent megtesznek zást, és ezzel átmenetileg tet minden gyöngyösi komdolguk, hisz a rozottan odaáll- a kommunista nevet – fogal- azért, hogy anyagilag is megakadályoztuk a kórházak munistának. választási régió jon melléjük. A mazható meg az aktíva alap- megalapozzák a falujárást, a eladását. Ez nagyon nem tet31 településébõl – Munkatársunktól A tájékoztatók szerint Budapesten és a megyei szervezetek többségében rendben folyik a pártszavazás. A megyei aktivákhoz hasonlóan a párt-alapszervezeti voksolás félidejében is az a tapasztalat, hogy a tagság túlnyomó többsége szükségesnek tartja és támogatja a Magyar Kommunista Munkáspárt név felvételét. Néhány jellemzõ adat errõl: Budapesten mintegy 900 tag szavazott eddig, az alapszervezetekben 90-95 százalékos az igen szavazatok aránya. Békésben az ed-

Komlón is megtört a jég

Gyöngyös: a párttal a pártért

JELÖLTBEMUTATKOZÓ SZOBON

öt helyen van szervezete a pártnak. De az aktíva ezen a gyûlésen is bizakodó volt. A felszólalók Nagy-

Major László

lényeg nem változott – mondták –, a kormányok bûvészmutatványai ellenére terjed a szegénység, a létbizonytalanság.

véleménye. A gyûlésen résztvevõk azt ígérték, mindenben támogatják Major László elvtárs jelöltségét, aki maga is munkásember, s most tölti próbaidejét egy váci multinacionális cégnél.

kopogtatócédula-gyûjtés nem könnyû munkáját. Majd mind egy szálig „elkeltek” azok a támogatójegyek, amelyeket a gyûlés alkalmából is kitett az asztalra. – Tudósítónktól

Múlt heti Friss erõre várnak az erzsébetvárosiak címû cikkünkben rosszul jelent meg az Erzsébetvárosi Munkáskultúr Egyesület elnökének neve. Helyesen: dr. Bognár Mátyás. Az érintettektõl elnézést kérünk!

FIATALOK OLDALA

5

Döntsd a tõkét, ne a fákat!

Vessenek véget

Orkánerejû szél fúj és zuhog az esõ, mintha dézsából öntenék. Az Erzsébet hídon mégis kétszáz fõs tömeg próbálja átverekedni magát. Egy nemes ügy szólította õket az idõjárás elleni küzdelemre: tüntetnek a nagy múltú tabáni park megmentéséért. Skótdudával, gólyalábas artistával és hatalmas táblákkal felszerelkezve próbálják felhívni magukra és a pusztulásra ítélt környezetre a figyelmet. A pesti oldalon esõkabátos rendõrök sorfala fogadja õket a közért eresze alá húzódva. Elismeréssel adóznak a seregnyi természetbarátnak, akik fél órán keresztül türelmesen áznak, mert az éppen zajló misére tekintettel kikapcsolták mikrofonjukat.

Palesztina, Irak és Afganisztán megszállásának! 2005. szeptember 24.: akciónap a palesztin Intifáda 5. évfordulóján a háború és a megszállás ellen. Tüntetést tartunk 2005. szeptember 24-én, szombaton, 15.00 órai kezdettel a Nyugati pályaudvartól az Amerikai Nagykövetségig. Minden érdeklõdõt szerettel várunk!

Dózsa György unokája Már ott tartunk, hogy a kevésbé olvasott ember, a határon túli irodalomban nem túlságosan jártas olvasó számára Erdélyt Wass Albert szimbolizálja. Bizonyos körök áldatlan marketingtevékenysége miatt ilyen kétes erkölcsiségû lektûrírók jutnak az eszünkbe, ha az erdélyi irodalom kerül szóba. Még nem késõ ezzel a kampánnyal szembeszegülni és megismertetni az anyaországi olvasótáborral Erdély szebbik és – remélhetõleg – nagyobbik irodalmi orcáját, és azon keresztül valódi emberi értékeket képviselõ személyeket, mint Dózsa Györgyöt és a hazáért lángoló, vérzõ székely parasztokat, Nagy István kommunista írót és az õ kormos kezû munkásalakjait. Ady Endrét sem kötik olyan szorosan szülõföldjéhez, mint egyikmásik írót, mûvészt, pedig nagyon is erdélyi lelkületû volt, õ maga Dózsa György unokájának vallotta magát minden értelemben. Ady harcba szállt a ma oly divatos nacionalista szemlélettel – mondván: a nacionalizmus nem hazafiság – és meggyõzõdése volt, hogy a korabeli társadalmi viszonyok tarthatatlanok. Kezdetben csodálta a francia polgári demokratizmust, de hamar rájött, hogy a csillogó felszín mennyi igazságtalanságot rejt.

2005. szeptember 23.

„Párizs nekem már nem Bakonyom, hanem ördögem” – céloz a Dreyfus-ügyre. Ady csillaga a kis hazánkban betiltott vörös csillag, Ady eszméi

ma nemkívánatosak szabad Európánkban! Elsõsorban újságcikkei politikusak, keményen bírálják a pöffeszkedõ klérust, a fehéröklû nagyurakat, az álpatriotizmust és az antihumanista gondolkodásmódot. Többnyire verseit ismerik az anyaországban, de ezek is

Hirdessen A

felérnek egy forradalmi szabadcsapattal: „Aratásra készülõ mezõk, Torkon-akadt, gyûlölõ szavak, Kaszák, mik kiegyenesedtek, Ünnep készül, piros, szabad.” Sajnos Ady forradalmi költészete manapság nem tartozik az agyonnépszerûsített olvasmányok közé, cikkeit pedig irodalmi körökben is alig említik. Miért is? A vörös csillag betiltva, az eszme „nem idõszerû”, az egyenes kaszák fehér fegyverek. Erdélyt, Adyt, Dózsa Györgyöt nem a kilúgozott történelmi magazinokból, az agymosásra kiválóan alkalmas „kultúrmûsorokból” ismerheti meg a kedves olvasó, hanem a tiszta, eredeti forrásokból! A költõ önmagát zseniálisan megmagyarázza több száz újságcikkének segítségével. Megismerjük gondolatait és valódi vágyait. Remélem, Erdély felett egyszer kiderül az ég és akkor itt felettünk is biztosan hétágra süt majd a nap. Eljön a piros zászlók ünnepe! Háborús bûnösök és hazug ájtatos manók nélkül. Fogarasi Zsuzsa

Szabadság hetilapban!

többszöri megjelentetésnél kedvezményt adunk. Várjuk megrendeléseiket! Részletes információ: Huszár Zsófia Telefon: 313-5420

Ez a demonstráció már lassan három hónapja volt, azóta a mûemlék értékû Rác Gyógyfürdõ felújításának ürügyén építési területté minõsített közparkban megkezdõdtek a földmunkálatok. Hogy mit építenek? Sokcsillagos szállodát saját medencével és parkolóval, természetesen nem a mostani törzsközönségnek: a munka után pihenni vágyó melósoknak és a minden szerdán összejövõ több tucat artistanövendéknek. Gazdag turisták, wellness rajongók és milliomosok igényeivel aligha vetekedhet ez a maroknyi társulat, mégis bátran hallatják hangjukat, mert ragaszkodnak az évszázadokon átívelõ történelemmel megáldott talpalatnyi zöldhöz. Küldtek petíciót az I. kerületi polgármesternek, a fõpolgármesternek és a frissen megválasztott köztársasági elnöknek is. Utóbbi még csak most kapja meg az értesítést, de az elõbbiek már kifejezték álláspontjukat: a kerületi vezetés elutasító volt, Demszky Gábor pedig válaszra sem méltatta a levelet. A városvezetés hivatalos álláspontja, hogy a terület elhanyagolt és minél elõbb magántõke bevonásával „rendezni kell a viszonyokat”, ami nem is csoda, hiszen az erre vállalkozó részvénytársaságban 25 százalékos részesedése van. Erre az állam is áldását adta: 750 millió forinttal járul hozzá a beruházáshoz a Széchenyi-terven keresztül. Ez már kevésbé érthetõ Ferike és Viktorka elmentek a Hatalom Oviba. Ferike látszólag jó gyerek, ez bosszantja Viktorkát, a fene egye meg. Ferike ígér fût-fát jövõre, Viktorka, hogy õt szeressék, mezõt, erdõt ígér cserébe. Ferike jele a szegényes villa, Viktorkáé a bánya, a vörös csillagot mindkettõ utálja. Ferike azt mondja, õ baloldali, a milliárdos szegény, Viktorka a jobbos balos – ez olyan zavaros. Mikor eljön az ebédidõ és a hatalom zsírosbödönjébe mártják késeiket, a munkások iz-

– mármint az államkassza szemszögébõl –, mert a területet potom összegért bérli a beruházó és negyven év múltán

átmegy az õ tulajdonába. A számokról annyit, hogy gyakorlatilag 88 millió forintért lesz majd a cégé, amely összeg természetesen mélyen a terület értéke alatt van, nem is számolva a környezeti károkkal: az 1998as erõsen felpuhított favédelmi rendeletnek hála az Örökségvé-

A HATALOM ÓVODÁJA zadtságával kenik meg kenyerüket. A pihenõ ideje alatt adó- és benzinár csökkentésrõl álmodnak, kedvezzünk egy kicsit a kis pajtásoknak. Mindkettõjük szíve a „kisemberért” dobog, a kopogtatócédula démona a szemük elõtt lebeg: Rám szavazz, akkor én jót teszek veled.

delmi Hivatalból játszi könynyedséggel sajtolták ki 50-60 õsfa halálos ítéletét (egy ötven éves tölgyfa mintegy hatszáz ember oxigénszükségletét termeli meg átlagosan). Budapest amúgy is EU-s sereghajtó ökotudatosságban: az utóbbi tíz évben három városligetnyi zöld területet betonoztak le Demszky-cityben. Külön kell említeni a belsõ kerületek helyzetét, ahol a zöld terek aránya huszadrésze az optimálisnak, de az EU-s minimum felét sem éri el. Mi szólhat ezek után az építkezés mellett? Nyilván fellendülne a környék forgalma, ami azonban a zöldek érveit látszik inkább erõsíteni: szétrombolná az erõs kisvendéglõs kultúrát, a környezetpusztításról már beszéltünk, és az I. kerület nem a legfejletlenebb kerületek egyike, hiányt sokkal inkább akkor fog szenvedni, ha a történelmi tájat és a pihenõövezetet megsemmisítik. A tájrombolás a Gellért-hegyet is érintheti, ha meg akarják majd építeni a szállodához vezetõ új siklót. A tabáni összefogás eredményeképpen szeptember 25-én, azaz most vasárnap délután kettõtõl az építési terület mellett ingyenkoncertet rendeznek a tiltakozók, amelyre nagy szeretettel meghívnak mindenkit. Fellépnek többek között a Pannonia Allstars Ska Orchestra, Takács Tamás vagy például a Quimby énekese új formációjával. A koncert üzenete a következõ: „Szeretnénk ráébreszteni a rossz tapasztalataik miatt beletörõdõ – és a hatóságok által szándékosan információhiányossá tett – állampolgárokat, hogy helyettük senki nem fogja megvédeni környezetüket, hogy van más megoldás is a fõváros rendbetételére, mint a zöldterületek csökkentése és a közterületek magánkézbe adása.” Vázsonyi Dániel De arról egyikük sem beszél, hogy a privatizáció, a mezõgazdaság és ipar tönkretétele, a munkanélküliség az õ kis csoportjaik lelkén szárad, de meg ne feledkezzünk Ibolyka és Gáborka kis csoportjairól sem. Hiszen õk a Hatalom Óvoda gyöngyszemei, a kapitalizmus szent gyermekei! Remélem, a sok „kisembernek” megjön az esze és a Munkáspártra szavaz. De addig is, aki a rendszerváltás vesztesének érzi magát, beszéljen róla! Ifj. Nagyvári László

Fiatal vagy? Kommunista? Van saját véleményed? Várunk! Jelentkezz! www.baloldalifront.hu

[email protected]

tel.: 06-30-440-7786

6

VÉLEMÉNYEK

2005. szeptember 23.

A biztonsági õr is ember E mondatra figyeltem fel A Szabadság hasábjain. Felkeltette a figyelmem Fort András cikke, Mindent a semmiért?! címmel. A 80-as évektõl érdekel a hivatás, így számomra nem volt a új a megfogalmazás. Viszont meglepett, milyen jól összeszedte a szerzõ a biztonsági õrségnek mint társadalmi rétegnek a problematikáját, s fõleg kihasználtságát! Hajdanán írt diplomamunkámhoz a 80-as évek Amerikájából merítettem adatokat: minden 17 másodpercben (!) elkövettek egy erõszakos bûncselekményt, vagyon elleni bûncselekménybõl pedig 2 (!) másodpercenként követtek el egyet. Az USA GDP-jének 1,3 százalékát képesek felszívni a rend- és törvényesség feletti, hatósági õrködés költségei. És ez a bûnözésért fizetendõ számlának csak egyik tétele. Amerikában ma a magánrendõrségek száma összesítve nagyobb a hatóságiaknál: 800 ezer biztonsági õrrel szemben mindössze alig több mint a fele, 485 ezer hatósági közeg áll. És mivel a kettõ együtt sem képes a biztonságot garantálni, természetes, hogy a magas biztosítási díjakban a bûnözési mutatók is tükrözõdnek. Ilyen formán a magánszektornak legalább háromszor kell fizetnie a biztonságért: elõször finanszírozza a (hatalmas) rendõri testületet, másodsorban fedeznie kell a magánrendõrségnek a költségeit, végezetül pedig magasabb biztosítási díjak terhelik. A fentieket nem szeretném Magyarországra vetíteni, de a társadalmi megítéltetésen változtatni kell. Hazánk vagyonõrei vagyont õriznek – pénz nélkül! A kamara és egyéb érdekvédelmi szervezet ez idáig semmit sem tett, ezért is javaslatom: egy új szakmai kamaráról szóló törvény és az új személy- és vagyonvédelmi törvény megalkotása. S itt térnék vissza a Mindent a semmiért?! címû íráshoz. A kívülállónak lehet hogy nem mond sokat a leírt riport, de a szakmabelieknek el kellene gondolkodniuk, hogy miért és hogyan lehetett leírni ilyen kemény kritikát, ami nem „rágalmazás”, hanem valóságos tényeken alapul. (Meglehet, napjainkban már „társadalmi elvárás” szidni a rendõrséget. Ne várjuk meg, hogy a biztonsági õrség is e megítélésre süllyedjen.)

Kik lehetnek a felelõsek ezért? Mindent a gazdasági helyzetre nem lehet fogni, de nem lehet a társadalmi nehézségekre sem. Én a szakszervezetekben is látom a hibát! Miért engedte – a kamara és a szakszervezet – eddig fajulni a dolgokat? Mit tettek a bevételek, a díjak beszedésén túl a helyzet javításáért? Mennyire kap nyilvánosságot az egész õrzõ-védõ társadalom gondja, problematikája? Ha nemzeti összefogásról beszélünk, jó lenne tudni, ki fog össze kivel? Széthúzás, élni akarás, csillogás-villogás, közben éhenhalás – mekkora szavak és milyen távoliak egymástól! Itt az õrzõ-védõ társadalomban viszont szinonimák! Egyes helyeken – kapcsolatoktól függõen – jó egzisztenciát nyújtó állások vannak, míg a „végeken” 80–250 forintos éhbérért dolgoznak, feketén! A szakma felemelkedését csak az összefogásban látom! Ha összefognánk, nyomást gyakorolhatnánk az érdekek érvényesítésére! Valaha azt tanultuk, a kiskirályok, a Csák Máték kora lejárt, sajnos azt nem írta meg a történelem, hogy napjainkban igencsak virágoznak a szakmánk kiskirályai. Csúszópénzek kihelyezése, a zsebtarifa a divat ma Magyarországon, sokan jól élnek kapcsolataikból. Az átlag õr pedig nem rendelkezik lehetõségekkel, azért dolgozik, hogy más éljen jól. A kamara ajánlati ára 80 forint/óra, egyes cégek 400–600 forinton vállalnak munkát. Ebbõl ha az egészet a biztonsági õr kapná, akkor sem gazdagodna meg, de valójában csak a töredékét kapja mindennek. Szerzõdése pedig általában nincs, így a törvény sem védheti meg. Gondolkodjunk csak el, miért vagyunk ilyen mélyen? A diplomás, két nyelvet beszélõ, magas, sportos fiatal enynyi pénzért milyen céghez megy dolgozni? Hogy tudjuk elkerülni, hogy a feketemunkák letörjék az árakat? Mikor érjük már el, hogy végre a biztonsági õr is szakmásítva legyen? Hogy a fogalom alatt ne a múzeumban sétálgató, nyugdíjas bácsi képe merüljön fel? Tizenöt évvel a rendszerváltás után ekkora bûnözési áradatban elvárható, hogy milliárdos vagyonokra néhányszáz forintért vigyázzanak, sokszor életük kockáztatásával emberek? Szabados Attila

MENTSÉG Ha egy szám után két meghatározás található, az elsõ a vízszintesé. MEGHATÁROZÁSOK: 1. József Attila Szegényember szeretõje címû költeményébõl idézünk; az elsõ sor. – Mondatelem. 2. Ókasztíliai város. 3. Értékesítõ. 4. A gallium vegyjele. 5. Tuskót hasít. 6. Fagylaltot fogyasztgat. 7. Becézett Erik. 8. ... Blanc; Európa legmagasabb hegycsúcsa. 9. A bór és a kén vegyjele. 10. Cigányok. 11. Török város a Seyhan-folyó mentén. 12. Felsõ végtag. 13. Mûvet megjelentet. 14. Dunántúli fürdõhely. 15. Betûkkel arra a helyre rögzít. 16. Palóc alma! 17. ... Pelin; a bolgárok Móricz Zsigmondja. 18. Brazil festõ, szobrász, esszéista (Tarsila do, 1900–73). A Kos csillagkép tudományos neve. 19. Clunyi apát, a halottak napjának bevezetõje. 20. Menekülésszerû futás. 21. Kossuth-díjas matematikus (Pál, 1910–76). 22. „Feheruaru rea meneh hodu ... rea” (Tihanyi Alapítólevél). 23. Dobni kezd! 24. Francia társadalomkutató, bölcselõ volt (Raymond). – Az idézet második,

A bethleni „demokrácia” A 168 óra szeptember 15-ei száma interjút közölt Gyurcsány Ferenccel. Egy mondatát idézem: „…ma már sok tekintetben kritikusabb vagyok a Kádár-rendszerhez, mint Bethlen Magyarországához. Utóbbit legalább korlátozott parlamenti demokratizmusnak látom, Kádárét viszont diktatúrának…” A mai elit felmenti Bethlent minden bûne alól. Imigyen szólott Boross Péter, az egykori miniszterelnök újratemetésén: „Minden olyan jelenség ellen harcolt, mely sértette a tisztességet, a demokráciát, az emberiséget”. Valóban demokratikus volt-e Bethlen István vezetési módszere? Egész életmûve rácáfol erre. Az 1918–1919-es forradalmak idején élére állt az ellenforradalmi szervezkedésnek. „Tisztessége” nem akadályozta meg abban, hogy részt vegyen a bécsi magyar követség kirablásában. Irányította az Antibolsevista Comitét, s nyílt katonai beavatkozásra buzdította az antanthatalmakat. Batthyány Tivadar szerint Bethlen az emigráció „legszélsõségesebb reakcionárius” politikusa volt. Horthyval kötött örök barátsága sem vet rá jó fényt. Bethlen 1921. április 14-én lett Magyarország miniszterelnöke. Nevéhez kapcsolódik a Horthy Miklós által fémjelzett fasisztoid rezsim konszolidációja. Bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, hogy keresztény-nemzeti és agrárius célokat kíván követni, melyeket õ „mai demokráciának” nevezett. Kormányzása a nagytõke–nagybirtok szövetségének fenntartására irányult, a politikai élet perifériájára szorítva a néptömegeket. Rendszerét népszövetségi kölcsönnel stabilizálta. Elzárkózott a demokratikus földosztástól, mondván: nem támogat olyan agrárreformot, mely megbántja a középosztályt. Élesen szembenállt a munkásmozgalommal, de kiegyezett a lojálissá szelídített szociáldemokráciával (1921. december: Bethlen– Peyer paktum). „Demokráciájába” belefért a „hárommillió koldussal” szembeni arisztokratikus közönyösség, a zsidó egyetemistákat hátrányosan érintõ numerus clausus, a kommunistákat üldözõ 1921. III. tc. Demokratikus módszernek

befejezõ sora. 25. Libahang. 26. Maja romváros Hondurasban. 27. Függõzár. 28. Kicsinyítõképzõ. 29. Sámuel királyunk családneve. 30. Katona József bánja. 31. Hartmann von ...; középfelnémet lovagköltõ. – Község Gyöngyös mellett. 32. Angol fizikus (Eric Albert). 33. Sima, lapos (felület). 34. Csavaranya-rögzítõ. – Török ezüstpénz a XIV–XVII. században. 35. Akkád fõisten. 36. Rembrandt felesége és modellje. 37. Vízmosta száraz völgy. 38. A háta mögött megszól. 39. Heves szélvihar. 40. Düledék. 41. Amely személy. 42. Határozórag. 43. Rizsbor. 44. Dongákból vagy bádogból készült, csonkakúp alakú edény. 45. Mentség, ürügy. 46. Tevékenység részterülete. 47. A homok asszonya címû regény szerzõje. 48. Rövid szöveges üzenet mobiltelefonon. 49. Földrengés sújtotta iráni város. 50. Hordómérték. 51. Az 1940-es években létrejött dzsesszstílus. 52. Kerülni kezd! – Indián nyílméreg. 53. Táplálkozik. 54. Ráma királyfi hitvese. 55. Sárga vagy fehér pillangós virágú, apró levelû cserje. 56. A szobába. 57. ... fructi; haszonélvezet. 58. ... Bernhardt; francia színésznõ (1844–1923). 59. A pincébe. 60. Ebbe

Egy az utunk

tekintette az erõszakkal, fondorlattal és vesztegetéssel öszszeeszkábált kormánypártja mûködését. Igen szûk határok közé szorította a pluralizmust: az ellenzéki sajtó, a kritika, a másságot érvényesítõ irodalom, mûvészet érvényesülését. Terrorral, etetés-itatással, korrupcióval, nyílt szavazással, szigorított cenzussal létrehozott parlamentje mindig biztosította a kormánypárt hegemóniáját. 1926-ban visszahozta a felsõházat. Mindezt azért, mert „ha bevezetnénk az általános, titkos választójogot, nem a polgárság, hanem a munkásság jutna hatalomra”. Az elsõ világháború alatt alkalmazott kivételes törvények egy részét fenntartotta: korlátozta, olykor megtiltotta a nyilvános gyûléseket, önkényesen kizavarta a parlamentbõl a „renitenskedõ” képviselõket, fenntartotta az internálás intézményét, megmaradt a „ref” (rendõri felügyelet), 1926-ban pedig felvetette a szakszervezetek államosításának kérdését. Külpolitikájában az olasz fasiszta diktátor, Mussolini kegyeit kereste, 1927-tõl megerõsödött nála a német orientáció. Íme, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr ezt a bethleni világot választotta Kádár János rendszere helyett. Sok jót nem várhatunk tõle!

Azok sorát gyarapítom, akik aggodalommal követik a Munkáspártban immár közel egy éve folyó belsõ vitákat, amelyek mindinkább kiszivárognak a falakon kívülre, s a kommunistaellenes tábort kárörömre, támadásra hergelik. Rágalmak, kitalációk nyernek teret némely sajtóorgánumban. Úgymond „elejtett” szavakat adnak a párt elnökének szájába az „irányadónak” elismert hetilapban. Vagy a másik „jeles” napilap azt meri állítani, hogy „a hazai exkommunisták felelõsek szinte minden mai nyomorúságért.” …Hozzáteszi még a kiváló tollnok, hogy a múltban újságíró mesterséget ûzõk „minõség alapján, egy valódi polgári társadalomban zuglapokon kívül” nem kaptak volna esélyt az újságírói pályán. Nem vagyok, nem lehetek kritikusa a rendszerváltás elõtt is mûködõ úgynevezett „vezetõ újságíróknak”, szép számban tudok viszont olyan kollégákról, akik pártonkívüliként vagy „megélhetési” párttagként oly mérvûen tudtak alkalmazkodni a fennálló rendszerhez, hogy – ismét a lapból vett idézetre alapozva – „magasan az átlag felett éltek”. Akkor. És azt is hozzátehetem: ma sem vergõdnek a szegénységi küszöb alatt, sõt! Õk, saját fogalmazásomban, a magyar sajtó öröktõlörökké közvélemény-formálónak kikiáltott fõokosai, mindig az érvényes elveket cifrázva! Jelenleg az a dolguk, hogy belevájják körmüket a Munkáspárt-

Hegedûs Sándor

ba. Ha kevés a szóbeli érv, fényképekkel próbálják illusztrálni, hogy a tagság nemigen gyarapítja az ifjú gárdát. Azt pedig, hogy ugyanõk, az immár deresedõ hajúak annak idején az élvonalban vettek részt az ország talpra állításában, szándékosan kihagyják minden történetbõl. Szintén viszsza-visszatérõ gondolata az ilyen stílusban íródó újságoknak az osztályharc kifigurázása. Holott a marxi gondolat hangsúlyozásához nem kell egyetemi tanári rang, pusztán élni kell a társadalomban, s a bõrünkön fogjuk érezni, hogy ez a mai világ úgyszólván élhetetlen a nagytõkések présébe fogottan. Na persze van kivétel – s ezen kárörvendeznek némelyek –, hogy nem kevesen „máig éneklik az Internacionálét”, de fogalmuk sincs róla, milyen kínkeservben él egy mai proletár. Mindez rossz fényt vet a mozgalomra, hamisat. A Munkáspárt éppenhogy ezért is kíván elkülönülni a névfelvétellel a mást hirdetõk, de másként élõktõl. Az ugyanis cáfolhatatlan, hogy egyes, idõben „átöltözött” volt kommunisták ma fényûzõbben élnek, mint valaha saját maguk vagy a szüleik. Minderrõl a parlamentben kellene beszélni, elemzõ módon, meggyõzõen. Arról szólni a magyar népnek, hogy a kommunista jelzõ nem felvett név, hanem tartalom. Így, a választásokhoz idõben mindinkább közeledve, ez a munkánk, és nem is kevés… Pless Zsuzsanna

Szeptemberi teendõk a házikertben is hangsúlyozni kell a tiszta edényzet és a tiszta hordók szükségességét, illetve jelentõségét. Vasból és horganyzott lemezbõl készített eszközök nem alkalmazhatók. Mûanyag is csak olyan, amely élelmiszer-ipari célra engedélyezett anyagból készült. A zománcedényeknek pedig sértetleneknek kell lenniük. A szüret elõtt néhány nappal célszerû az alkalmazásra kerülõ borélesztõbõl úgynevezett törzsoldatot készíteni a csomagolásán feltüntetett eljárás szerint. Ennek hiányában öt liter friss mustot zománcos edényben fedõ alatt, egy nagyobb edényben vízfürdõben sterilizálunk legalább húsz percen át, a zúgásától számítva, majd pedig szobahõmérsékletre hûtve beoltjuk a fajélesztõvel s továbbra is fedõ alatt tartva habzásig erjesztjük. Ezt követõen adagoljuk az erjesztendõ musthoz vagy tovább szaporítjuk, hogy bármikor kéznél lehessen. A törzsoldatból a friss musthoz egy litert kell önteni hektoliterenként. Cs. Nagy László

Nagyon fontos feladatunk az õszi szõlõ- és gyümölcstelepítéshez szükséges ültetõgödröknek még a kedvezõ idõjárási feltételek közötti gondos elõkészítése. Az ültetéseket pedig hagyjuk meg a természetes lombhullást követõ hetekre, kivéve a konténeres növényeket. A másik fontos teendõnk a szüreti felkészülés és esetleg a korai érésû fajták szüretelése. Ne készítsünk bort vegyszerrel szennyezett szõlõbõl, ne rontsuk az egészségünket. De ne készítsünk penészes, rothadt szõlõbõl sem, mert immunrendszerünket veszélyeztetjük. Mossuk meg és bogyózzuk is le az egészséges fürtöket s még aznap dolgozzuk fel. Ha a must alacsony cukortartalmú, akkor a feljavításhoz szükséges cukrot csak a teljes erjedés második félidejében és mustban oldva adagoljuk az erjedésben lévõ musthoz, mert máskülönben a magas cukortartalom akadályozhatja az erjedést. Ezúttal

az irányba. 61. Ló nyakára akasztott tarisznya jelzõje lehet. 62. Orrunkkal érzékeljük. 63. Indiai aranyváros. 64. Az orosz titkosrendõrség. 65. Római nemesi család. 66. Iráni uralkodói méltóság. 67. Az éghajlat által meghatározott területen élõ állattársulási közösségegység. 68. ... grófja; Rossini vígoperája. 69. Ollós állat. 70. Kicsi. 71. Város Firenze közelében. 72. Az idegen elnyomás ellen, Olaszország egységéért harcoló titkos mozgalom a XIX. század elején (eredeti olasz írásmóddal). – A kalcium vegyjele. 73. Asszonynévképzõ. Horváth Imre Kedves rejtvényfejtõk! Két héttel ezelõtti számunkban a meghatározások mellé rossz ábrát tettünk, elnézést kérünk! Ezúttal újra közöljük a definíciókat és a helyes ábrát. E heti feladványunk helyes megfejtését 2005. október 3-ig lehet beküldeni a szerkesztõség címére (1082 Budapest, Baross u. 61.).

1

2

3

4

5

6

NY

7

8

9

E

14 17 19

21 25

28

29

36

41 45

48

49 53 60

54

27 32

35

44

42 46

O

37

H

51

62

66

67 72

N

38

43

52

56

61

P 33

47

50

55

71

D

13

23

31

40

E

22 26

30

34

K

65

12

18

20

24

59

11

15

16

39

10

57 63

58

64

68

69 73

70

TÁRSADALOM – KULTÚRA

2005. szeptember 23.

7

Az ötödik ürügyén

Maradandó sebhelyek a Sziget arcán (Folytatás az 1. oldalról) Mint ahogy az itt lévõ melósok sem ünnepelnek. Mert ma is dolgoznak. Igaz, nem nagy kedvvel, az állványraktárrá avanzsált parkolóban. Kamionokra rakodják föl a szétszedett színpadok, sátrak darabjait. Nos a parkoló zárva, dehát lényegében nincs is rá szükség. Hisz nem jön a Szigetre senki. Megállhatunk bárhol, akár itt, az összetört fakorlátok közelében. De nyugodtan be is hajthatnánk a parkba, mert a behajtani tilos jelzés éppen úgy eltûnt a bejárattól, mint a természetvédelmi területet jelzõ kék tábla. És íme, a Nagy Placc! A valaha dús fûvû, csodálatos virágos rét, ahová a Nagyszínpadot telepítették. Bár igaz, mára már elhordták, csak a hûlt helye van meg. Ám a dús növényzet már a múlté. Helyette kõkemény csupasz, szürke föld, sóder, sitt, arrébb pedig a dögletes sár. Mert bizony szörnyû dögszag terjeng körülöttünk, s egyre jobban érezzük, ahogy befelé haladunk. Csak még nem tudjuk, hogy a sárból árad-e ez az iszonytató bûz vagy pedig az összekotort szemétkupacokból. De aztán megállapítjuk: mindenhonnan. Körös-körül pedig tessék-lássék dolgozó emberek. Neonzöld mellénybe öltözve kotorják a szemetet, s dobálják a teherautókra. Amott hatalmas kerekû villás targoncák hordják az állványokat. Szökõkútként fröcscsentik szét a bûzös sarat. Ekkor a szemem megakad egy eldobott, sárba vert táblán, mely groteszken és fájdalmasan mutat ezen a halott helyen: ,,AMNESTY INTERNATIONAL”.

Tájkép csata után Közben elhagyjuk a Nagy Placcot, és egyre hátrébb sétálunk, északra, a Sziget-csúcs felé. A környezet erõteljesen megváltozik, látszik, hogy itt még nem jártak a takarítók. Az, amit eddig a Nagy Placcon láttunk, egyszerûen csak siralmasnak tûnik ahhoz képest, ami most itt elénk tárul. Hát miféle barbárok éltek itt egy héten keresztül? Hogy tudtak egyáltalán létezni ekkora mocsokban? Összefüggõ a szemétszõnyeg. Vastagon a földön. De még felül is, mert a fák ágairól fürtökben lóg a szemét. Azok a módosabb szülõk, akik kiengedték ide az éppen kamaszodó gyerekeiket, vajon tudják-e, hogy milyen körülmények között élt itt a gyerek? Azért az összegért, amit mindezért kifizettek. No, igen, nem véletlenül írtam a módosabb szülõket, hisz egy átlag munkás-alkalmazotti család nem tudja megfizetni a 25 ezer forintos hetijegyet és azokat a mérhetetlenül magas árakat, amelyek kint uralkodtak

a fesztiválon. Nem is titkolván, hogy a nyugati pénztárcákhoz mérték ezeket.

Mint a keselyûk Minden csata után a harctéren megjelennek a dögkeselyûk. A halottfosztogatók és a hátrahagyott hulladékban guberálók. Itt is ez történik. A mocsokhalmok között gyûjtögetõk botladoznak. Ami a legérdekesebb ezekben a gyûjtögetõkben, hogy nem azok a klasszikus csövesek. Nem a vérbörzsönyös arcú, kérges bõrû, lerongyolódott mély szegények. Hanem többnyire átlagos ruházatú fiatalok. Akik tudják, mit keressenek. De a gyûjtögetõk királya mégis csak egy öreg mami, aki fémdetektorral (!) a kezében halad. Mögötte battyog a papi, könnyû kis ásóval a markában, és azonnal benyomja a földbe azon a ponton, amelyre a mami rámutat. Tíz esetbõl kilencszer nem találnak semmit sem. De egyszer csak vad füttyögésbe kezd a detektor, a papi ásni kezd – és lám! Egy aranylánc kerül elõ a szeméthalomból. Kezdünk rájönni, hogy ez a guberálás elég jó üzlet lehet. Hisz ez a 380 ezer ember, melynek majd a fele, úgy 170 ezer nem éppen szegény külföldi, elel hagyogatta az értékesebb cuccait. Hatalmas mennyiségû rothadó szemét ezen a több négyzetkilométeren… nem fertõzõ ez? Na és mik ezek a gyógyszerek? Már nem elõször látok tablettákat, kapszulákat. A Keleti fasorban, nem messze a parttól grillezõ családok ünneplik az új kenyeret, s ,,élvezik” a szabad levegõt. Csak tudnám, mi ebben a jó? Igaz, én már nem lepõdöm meg semmin. Sem a faszénen sülõ húson, sem a szemétben bukdácsoló apró gyermekeken és a labdázó családokon. Mert hát ugyan hová is mehetnének pihenni ezen a napon? Mikor már vagy húsz éve ide járnak. Vajon meddig marad ez így? Meggyógyul-e valaha a Sziget? Ekkora rombolás nyomán… A hosszú évek tapasztalata tamáskodásra késztet. Mert, ahogy eddig is volt: a jövõ nyár elejére, úgy júniusra, a Nagy Placcon ismét kinõ a fû. De akkor meg kezdõdik a Gyerek-sziget, aztán pedig a mindent elsöprõ újabb Sziget-fesztivál, úgy már félmillió emberrel. És a lábadozó beteg parknak megadják a kegyelemdöfést… s elpusztítanak mindent, ami még a szigetbõl megmaradt.

Örökre elcsúfították Következmény: 2005. szeptember 18. 14 óra 15 perc. Négy hét telt el. Újra itt vagyok, hogy lássam szeretett, meggyötört szigetünket. De a hídon a szoká-

sos vasárnapi nyüzsgés helyett csak gyér a forgalom. Vajon tiszta lett-e a park az eltelt idõ alatt? Háát… A kis híd jobb és bal oldalán lent még mindig halmozódik a szemét. Többnyire sörösdobozok. Nos igen. A folyékony kenyér nagyon népszerû volt a fesztiválon. De bizony a csomagolása vagy kétszáz év alatt bomlik el. A park bejáratánál a fakorlátok még mindig kidõlve, összetörve. Behajtani tilos tábla még mindig nincs, természetvédelmi tábla pláne nincs. Az út mellett keményre taposott a föld, fû alig. És amikor a Nagy Placchoz érek, megdobban a szívem. Mert látom, hogy a szemetet összeszedték. És, mintha zöldellni kezdene a fû is! A dögszag elmúlt, a mocsár kiszáradt. Ám, ahogy egyre közelebb megyek, már látom, hogy mégsem olyan jó a helyzet, mint ahogy az elõbb reménykedve gondoltam. Mert a fû csak a placc két oldalán és a szélein kezdett el nõni, ám beljebb még mindig kemény és repedezett a föld. A volt Nagy-színpad közelében ott zöldell a békanyálas bûzös sár. Ott, ahol kicsit laposabb a terep vagy mélyedés van, még mindig a mocsár az úr. De a száraz részek látványa sem sokkal szebb. A kopasz, világosszürke, repedezett föld úgy fest, mint egy kiszáradt tófenék. Ám a természet olyan szívós, hogy meg tudná újítani önmagát. Ha hagynák. Mert lám, apró facsemeték vertek gyökeret. Alig pár hetesek, ezalatt a négy hét alatt hajthattak ki. De úgyis ki fogják õket irtani, ebben biztos vagyok. Elmondható hát, hogy itt a Nagy Placcon, azon kívül, hogy eltûnt a szemét, nem történt érdemleges változás. Ez a környezetkárosítás úgy néz ki, maradandó lesz. Elhagyva a Nagy Placcot a Hátsó Rétekre érünk, oda, ahol az a borzalmas szeméthalom fogadott minket. Ahol még a fákról is lógott a szutyok. Nos, ezt a mocskot itt is eltakarították. De nem tudták mindet. Mert a fák ágairól leszedhetetlen (?) koszos nejloncafatok lógnak, és elkeserítõ, hogy itt vagy öt fa pusztult el egyszerre. Ágaik szárazon zörögnek. A Szigetcsúcson is maradt még jócskán szemét. És tele minden cigarettacsikkel. Az egész Sziget! Hiszen ember legyen a talpán az a takarító, aki a fûben megbúvó apró csikkek millióit össze tudja szedni! Ezek itt maradnak. Örökre… * És a Sziget sem lesz többé már a régi. Örökre megváltozott. Egyre rendetlenebb, egyre kopárabb. Szép lassan pusztul, haldoklik. Halljuk hát meg ennek a gyönyörû parknak a vészkiáltását! Fort András

Ismét Moldova György miatt népesült be a Pallas Páholy az alkotmány utcában. A közönség talán gyérebb volt a megszokottnál, de mondhatni, talán annál lelkesebb. Most megint azért jöttek össze a rajongók, hogy láthassák-hallhassák a szerzõt. Az utolsó töltény ötödik kötetérõl, történetesen megint Bota Gábor faggatásában. Már tudniillik, az írót faggatta, hogy mit miért gondolt úgy, ahogyan leírta. Hivatalosan ugyan a „moderátor” kérdezett, de mint ilyenkor lenni szokott, a közönség körébõl is röppentek fel érdeklõdõ sziporkák. Persze, itt volt Urbán Tamás, az Urbis Kiadó tulajdonosa, akinek köszönhetõ a sorozat megjelenése. S láthatóan nem féltékenykedett arra, hogy korábban a Napkelte mûsorában szólt mûvérõl a szerzõ, illetõleg, hogy A Szabadságban részletek jelentek meg már elõzetesen. Nos, az elsõ kérdés természetszerûen, hogy mirõl is szól a könyv. A válasz egyszerû: a titkosszolgálatról, a III/III-ról, az elhíresült megfigyelésekrõl. Ne feledjük, önéletrajzi írásról van szó, tehát a kötet nem más, mint a Moldova György iránti „érdeklõdés” története. (Ejnye, ejnye, hát már soha nincs vége a korabeli szimatolásnak? – idézhetnénk a híres francia írót, aki szerint minél messzebb van a forradalom idõben, annál több részvevõje van.) Ámbár, Moldova szerint némi vigaszra ad okot, hogy olyan „jeles” egyéniségek, mint írókollegája, E. P., illetõleg a Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán is „büszkélkedhet” közeli ügynökrokonsággal. Ez persze nem változtat semmit azon, hogy Moldova is a megfigyeltek közé tartozott. Mindent elkövetett annak érdeké-

Moldova György dedikál Ez már sejteti megítélését a ben – ifjabb íróként – írásban és szóban, mûveivel és az író- világról, a vetélkedõ pártokról. olvasó találkozókon, hogy az Aligha mulasztja el hangoztataktuális hatalom „érdeklõdé- ni, hogy itt mindenre képes „két mocskos, hatalomra törõ sét” felkeltse. Nagy derültséggel honorálta pártról van szó”. A Szabadság a hallgatóság, amikor a szerzõ kérdésére, mit gondol ma a legazt találta mondani: „talán most utóbbi választások utáni kijeis van közöttünk ügynök, aki lentésérõl: „kavics leszek a jelent.” De szomorú, hogy nem kormány cipõjében”? – Akik eltûrik a mai szeminden meggyõzõdés nélkül hangzott a válasz: bizony, nem génységet, a nyomort, a munkanélküliséget, azok nem ellenlehetetlen! Aztán volt olyan kérdés, feleim, ellenségeim… Így érthetõ minden megnyilhogy miért nem járult hozzá – esetleg álnéven –, hogy kül- vánulása, ítélete, véleménye. De olvasóközönsége éppen földön, történetesen Izraelben egyik sikeres könyvét megje- ezért kedveli. Bizonyság rá a lentessék. Akkortájt ugyanis Napkelte nézettségének növecsak engedéllyel lehetett fordí- kedése, amikor elõre beharantásban megjelentetni magyar gozzák, mikor kerül a szerzõ szerzõ munkáját külföldön. Va- mûsorba. Mondhatnánk: a „felami olyasmit válaszolt: mindig negyerek” mindvégig az mavállalta a felelõsséget azért, radt – még hetvenévesen is. Hiszen kívüle senki sem merné amit írt vagy mondott. Majd a korábbi mûvek kap- szorgalmazni Ladányi Mihály, csán szóba került az Õrségrõl a renitens költõ újbóli megjelenírott könyve, amiért Gonda tetését, igazi, a való szocializGyörgy, a néhai Vas megyei ta- mushoz hû verseit, a Che nácselnök – egyébként igen Guevara életébõl írt Naplót – s nagy irodalom- és mûvészbarát szerencse, hogy talált rá olyan – kitiltotta Moldovát Vas me- kiadót, mint az Urbis. A továbbiakra egy jó tanács: gyébõl. Késõbb pedig felkérte, hogy az MSZP színeiben vál- tessék elolvasni az „ötödiket”, laljon országgyûlési képviselõ- hogy érthetõbb legyen a hatojelöltséget. A válasz rövid volt: dik. Az utolsó töltény, amely „ahol nem ittam, ott nem ce- még az idén megjelenik. chelek”. Vagyis nem fogadta el M. M. a felkérést.

Támad a rák – férfiak veszélyben

Indulatos volt a miniszter, amikor válaszolt. Dr. Rácz Jenõ, az egészségügy legfõbb vezetõje ostobaságnak nevezte a kérdést, (de legalábbis a megfogalmazóit), miszerint a nõk rákvizsgálata díjtalan (a nõgyógyászati), míg a férfiak prosztatarák-vizsgálatáért fizetni kell… Vagyis a TAJ-kártya alapján ingyenes a szûrés, míg a férfiak számára néhány ezer forintba kerül. „Nem a nemek szerint tesznek különbséget” – hangoztatta a miniszter azon a sajtókonferencián, amelyet a belvárosi rendezvényházban tartottak. Történetesen a Magyar Urológusok Társasága rendezésében, amelybe jelentõsen besegített a Richter Gedeon Rt. gyógyszerészeti gyár is.

A mai viszonyok közt Érthetetlen dolog – még ha költséges eljárásról van is szó –, hogy amíg a vezetõ szakemberek, urológusok felvilágosító munkával, propagandaeszközökkel küzdenek érte, hogy a férfiak idõben menjenek orvoshoz, miért nem intézkedik az egészségügyi kormányzat, hogy a tömegességet a finanszírozással is elõsegítse. Hiszen a kezelés, akár gyógyszeres, akár a mûtéti-kórházi ápolás, többe kerül, mint a korai felismerés! Persze amit senki sem mert kimondani – a mai gazdasági viszonyok közt –, szinte lehetetlen a szûrõvizsgálat megszervezése, a drága következmények miatt. De amiatt sem, amit dr. Répássy Dénes osz-

tályvezetõ fõorvos mondott: ma a lakcímek sem hitelesek, az emberek sokasága nem ott lakik, ahová a bejelentõje szól! Egyébként a sajtótájékoztatón illusztris vendégek magyarázták a prosztatabetegségek elõfordulását, olyanok, mint dr. Papp György, a társaság elnöke, prof. dr. Romics Imre egyetemi tanár, illetõleg dr. Tenke Péter osztályvezetõ fõorvos tartottak dicséretesen rövid összefoglaló elõadásokat. A Szabadság kérdésére, hogy miért most került sor a prosztatarákra és -betegségekre való figyelemfelkeltésre – a többi közt – dr. Gábor Edina, az egészségfejlesztési intézet fõigazgatója válaszolt: Most már évente 2700-zal növekszik a diagnosztizált esetek száma. A prosztatarák elsõsorban az idõsek betegsége, de a korhatár egyre lejjebb száll. A legveszélyeztettebbek a 75 év körüliek, de a rendszeres szûrés már 50 év felett indokolt. A betegségnek három fõ fázisa van: a prosztatagyulladás, a prosztatanagyobbodás, illetõleg a rák. Nem minden esetben megy ilyeténképpen

végbe, különösen az idejekorán való felismerésben. Ha idõben diagnosztizálják, a legfõbb baj elkerülhetõ, nyilvánvalóan helyes kezeléssel.

Rosszul értelmezett felfogás Késõbb a baráti beszélgetés kapcsán vita alakult ki arról, hogy a nõk fogékonyabbak a szûrési invitálásra, mint a férfiak. Könnyebben mozdulnak, jobban megszokott számukra az orvosi vizsgálat, hiszen egy részük rendszeresen nõgyógyászati ellenõrzésen vesz részt. Korábban a gyermekszülés, a terhességi gondozás, az élet féltése közelebb hozza számukra az orvost, a nõvért. Míg a férfiak valami rosszul értelmezett felfogásból tartózkodóbbak, az készteti õket távolmaradásra. Nem fér össze a férfiassággal, hogy „kis vizeletgondokkal” orvoshoz szaladgáljanak… Pedig a tünetek sürgetõek: gyengült vizeletsugár, nehézkes vizelés, az ürítési idõ hosszabbodása stb. Mind valamennyi figyelmeztetés. Csak hát a pénz, „azt tudnám feledni” – sóhajtja némelyikük. Talán lesz megoldás, fõleg ha nem privatizálják a kórházakat, rendelõket – amiként arra 300 ezer ember adta aláírását! Mártonfy

8

HÍREK – INFORMÁCIÓK

2005. szeptember 23.

Kárvallottak az idõsek napján

A Központi Bizottság ülése

A Központi Bizottság soros ülését 2005. október 1-jén, szombaton 10.00 órai kezdettel tartja. JAVASOLT NAPIREND: A párt helyzete, a pártszavazás elsõdleges politikai tapasztalatai. Elõadó: Thürmer Gyula

A választási munka helyzete és feladatai. Elõadó: Vajda János A tanácskozás helyszíne: a Munkáspárt országos központja (1082 Budapest, Baross u. 61.), III. emeleti 302. tanácsterem.

SZÉGYENTELJES TERV

Nyílt levél Csömör Önkormányzatához és a község lakosságához A gödöllõi választókerület kommunistái, pártoló tagjai és szimpatizánsai nevében tiltakozásunkat fejezzük ki azon szégyenteljesnek nevezhetõ emlékmû-állítási terv ellen, amelynek tervezett felirata: „A kommunizmus 100 millió áldozatának emlékére” lenne, s amely tervet az antikommunista szervezetek is aktívan támogatnak. A számadatot légbõl kapottnak, hamisnak tartjuk, melynek célja az elrettentés fokozása, a gyûlölet szítása, amely azt sugallja, hogy a népirtás a kommunizmus velejárója, holott Önök is jól tudják, hogy a kommunizmus eszménye és gyakorlata is a humanizmustól átitatott, a testvériség és igazságosság érvényesítésének elvén alapuló. Ezen követelmények megsértéséért nem a marxista ideológia, hanem az egyes vezetõ tisztséget betöltõ személyek tartoznak felelõsséggel s a számonkérés minden esetben meg is történt. Hasonlóképpen nem a vallási tanítások az okai a több mint hat évszázadon át tartó inkvizíciónak, a keresztes háborúknak, avagy a vallási háborúknak, hanem az akkori pápák. Nagy hiba lenne a fiatal oroszországi Szovjet Köztársaság és a Magyar Tanácsköztársaság ellen felvonultatott intervenciós seregek veszteségeit is a kommunisták számlájára írni, holott mindenki által ismert, hogy például a Magyar Tanácsköztársaság egyetlen puskalövés nélkül gyõzött, ám vallásos hadseregek verték le. Azt is mindenki tudja, hogy fegyverek s vérontás nélkül is lehet népirtást folytatni, s erre példa

a gyarmati országok népeinek történelme, avagy napjainkban az afrikai országok népeinek szenvedése, pusztulása, holott mindenhol a kapitalista rendszer virágzik. Példaként említhetnénk még a hajléktalanok éh- és fagyhalálát nálunk és a világ gazdagabb kapitalista országaiban is minden évben százával. Felettük senki sem mond imát, nem szólnak a harangok és még azt se tudjuk, hogy hová temetik el õket. Ez így megy emberemlékezet óta! Hazafiak éppen ezért küzdenek önfeláldozóan, lelkiismereti indíttatásból a gonoszság, az ember megalázása, a határokat nem ismerõ kizsákmányolás és népelnyomás ellen minden erejükkel. A kommunisták küzdöttek a fasizmus elleni frontok élvonalában is és kevesen maradtak életben. Emléküket nem övezi tisztelet sehol sem, pedig nélkülük, önfeláldozó harcuk nélkül a fasizmus térnyerését Európában aligha állíthatták volna meg. A fasisztákkal együttmûködõk ugyanakkor sok esetben nemzeti hõsként, hazafiként kerültek újratemetésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a 2006. évi választásokra készülve a parlamenti pártok minden eszközt és lehetõséget felhasználnak a pozícióik erõsí-

tésére, befolyásuk növelésére s a választók megnyerésére. Ennek része a kommunisták befeketítése, a Kádár-rendszer gyalázása. Jól tudják, hogy a dolgozó nép nap mint nap összehasonlítást tesz a két rendszer között, s úgy értékelik, hogy kapitalisták nélkül jobb volt! Az életük most perspektívátlan, nélkülözésekkel teli s nyomorúságos. Életkörülményeik javítására csakis törvénysértések révén látnak lehetõséget. Elkeseredettségüket ivászattal és drogfogyasztással próbálják meg feloldani. Táplálkozási problémák következtében egészségi állapotuk egyre romló képet mutat, s ezt ma már milliókról mondhatjuk el. Helyzetük a milliárdos vagyonokkal rendelkezõ s szintén a kizsákmányolásban érdekelt pártvezetõkkel nem fog javulni a jövõben sem. Sorsukat csak kommunista elkötelezettségû országgyûlési képviselõk és általuk hozott törvények változtathatják jobbra. Például a rendszerváltás elõtti nyugdíjkorhatárok visszaállítása révén, amely a munkáspárti választási programban szerepel – máris sok-sok ezer munkahely szabadulhatna fel, s mindenkinek lenne munkája. Ez pedig csak a választókon múlik. Jó lenne, ha a csömöriek is ezt támogatnák, nem pedig a gyûlöletkeltést, ami nem méltó a község barátságosságáról és igazságszeretetérõl ismert népéhez. B. B. és Á. J.

Kedves Fiatal Barátunk! Szeretettel meghívunk a Munkáspárt budapesti ifjúsági tanácskozására, amelyet 2005. szeptember 24-én (szombaton) 10.00 órai kezdettel rendezünk meg a Baross u. 61. alatti székház 302. tanácstermében. A tanácskozás témája a párthoz közel álló fiatalok helyzete, a 2006-os választásokon való részvételük. Gyere el, és hozd magaddal hasonló érdeklõdésû barátaidat is! Tisztelettel: Munkáspárt Budapesti Elnöksége

MEGRENDELÕ Kérem küldjenek az alábbi címre 1 példány A Szabadság bemutatószámot!* Megrendelem A Szabadság ..... példányát** – havi elõfizetéssel (460 Ft/hó) – negyedévi elõfizetéssel (1380 Ft/negyedév) – féléves elõfizetéssel (2760 Ft/félév) – éves elõfizetéssel (5520 Ft/év) Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . * A bemutatószám megküldését a Progressio Kiadótól kérje (1082 Budapest, Baross u. 61.)! ** Az elõfizetéses megrendelést a hírlapkézbesítõnél, a Magyar Posta hírlap-ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban lehet leadni. Kettõ vagy több példány azonos címre történõ postázását a Progressio Kiadó is vállalja.

Beárnyékolja idén az Idõsek Világnapjának ünnepségeit a korosabbak ellen elkövetett sokféle és nagyságában is kirívó bûncselekmény. A dolog súlyosságát növeli, hogy egész Európában az idõsek felé fokozottan fordul a figyelem, hiszen öregszik népességében is a kontinens. De a „fogyó napokat” nem feledtetik, hogy a legvédtelenebbek, mind inkább az erejükben csökkenõ emberek ellen történik a nagyon sok támadás! A Jászságban, a Dunántúlon, Budapesten – és szerte az országban. Egy idõs asszony a metróaluljáróban ment, elgondolkodva. Vállán lógott a táskája. Benne az értékei, vagyis, ami az utazáshoz kellett. Mire leért a mozgólépcsõn, már csak a szíjak lógtak a vállán. Levágták róla a táskát, pengével… Másik: kollégánk nem adja meg magát az idõnek. Túl a hetvenen még mindig dolgozik. Egy szakszervezeti tömörülés (más szóval, konföderáció) sajtómenedzsere. Vívják sokszor eredménytelen vagy inkább hatástalan harcukat, kevés eredménnyel a kormánnyal szemben, a tagságuk, a dolgozók béréért, életkörülményeinek javításáért. S az eredményeket sem könnyû megjeleníteni a médiában, sajtóban, mindez temérdek gonddal jár. Utazás közben ezeken tûnõdött. Lanyhult az ébersége – így történt, hogy a buszon vagy a villamoson kiemelték a tárcáját. S a némi készpénz mellett odalettek az iratai: a személyi igazolványa, a jogosítvány, az adó- és tb-kártyája, újságíróigazolványa, meg a többi, amire nap mint nap szüksége van! Azóta is a hivatalokat járja, pótolandó az elveszett dokumentumokat. Másik idõs néninek az utcán tépték le testérõl a nyakláncot, rajta a medállal… Van, akit agyoncsaptak – egy zacskó savanyú cukorért, néhány ezer forintért! S ha a feljelentéseket nézzük, se szeri se száma a hasonló eseteknek. Ezt elégelte meg a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, és amiként Jankovits György elnök mondotta a minap: – Az érdekvédelem, az embervédelem legteljesebb részének tekintjük az idõsek elleni

Kitüntetések, papír- és fémpénzek, képeslapok, porcelánok adásvétele.

támadások ügyét, s a társadalom lelkiismeretére apellálunk. De mindezeken túl felhívjuk tagszervezeteink, klubjaink figyelmét, hogy építsenek ki a rendvédelmi szervekkel kapcsolatokat a megelõzésre, az esetek minimálisra csökkentésére. Ám a védelemnek sokféle lehetõsége, módja van, a rendõrségi szakemberek nem csak tanácsot adnak, hanem lehetõ-

re kell lépni. Ennek hasznos „mûfaja” lehet a SZEM, a szomszédok egymásért elnevezésû mozgalom, amikor figyelnek egymásra az emberek, avagy a tanyaprogramunk, a lakótelepi rendõrség, s más egyre hatékonyabb lehetõségünk. Éljenek vele, kérjék a segítségünket. Majd arról számoltak be az elnökök, köztük Barabás Tiborné, a budapesti szövetségtõl, hogy a fõvárosban gyümölcsözõen alakul a rendõrség és a szervezetek együttmûködése. Pécsett a 45 klubban hasonló a helyzet, de Gyõrött is folyamatos és eredményes a kapcsolat a rendõrséggel. Több helyütt önvédelmi ismereteket oktatnak

séget is az idõseket támadókkal szemben. Túl a szavakon, a legteljesebb együttmûködésre törekszenek a rendõrséggel, aminek egyik jó példájaként a megyei elnökök értekezletére meghívták elõadóként Szabó Mihály ezredest, az BRFK bûnmegelõzési fõosztályának képviseletében. Tájékoztatta a megjelenteket munkájukról, az idõsek fokozottabb védelmérõl, az önvédelem lehetõségeirõl, s arról, hogy építsenek ki még jobb kapcsolatokat a közbiztonság szakembereivel. – Kapitányságaink keresik a kapcsolatokat a nyugdíjas szövetségekkel, egyesületekkel, klubokkal. Sok helyütt igen hasznos együttmûködés valósul meg, de a továbbiakban elõbb-

az idõseknek, teendõkrõl szólnak az elõadások, támadás, rablás esetére. Mindez az Idõsek Világnapját megelõzõen került napirendre a megyei nyugdíjas szövetségek elnökeinek tanácskozásán. A bûnözés rászabadult másfél évtizede az országra, s nem csak vagyonok tulajdonosai a kárvallottak, pénzintézetek, bankok részvényesei, hanem az „ezüst hajú” nemzedék is. Akik egy élet munkáját, kevéske nyugdíjukat õrizgetik, tartalékolják nehezebb idõkre. Szinte kínálják a lehetõséget a bûnõzõknek cselekményeikhez… A tanulság: nem könnyû dolog garantálni ezek után az idõs emberek biztonságát! Mártonfy Mihály

VESZTESÉGEINK

Lajkó József, aki 1947 óta volt a párt tagja, 75 éves korában elhunyt. Mohácsi alapszervezet

Töreki Béláné, aki 1967 óta volt a párt tagja, 72 éves korában elhunyt. Budapest, XXII. ker. alapszervezet

EMLÉKÜKET KEGYELETTEL MEGÕRIZZÜK

VERES ÉREMBOLT, VII. ker. Izabella utca 37. Tel.: 322-4799 H–P: 9–17 óráig.

Helyesbítés A múlt heti A romák helyzete a magyar oktatási rendszerben címû cikkünkben szereplõ Erdélyi utcai iskola igazgatója helyesen: Horváth Péter. Az érintettektõl elnézést kérünk!

A Munkáspárt központi politikai hetilapja Felelõs szerkesztõ: Szabados Judit Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 Lapterjesztés: i Endréné, tel.: 334-1509/23 m. A Szabadság e-mail címe: [email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146 Hírlapárusítás formájában terjeszti a Lapker Rt. Budapesten és vidéken. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága, 1008 Budapest, VIII. ker., Orczy tér 1. Elõfizethetõ valamennyi postán, a kézbesítõknél, e-mailen: [email protected], faxon: (06-1) 303-3440. További információ: 06 (80) 444-444. Elõfizetési díj: egy évre 5520 Ft, fél évre 2760 Ft, negyedévre 1380 Ft, egy hónapra 460 Ft. Szedés, tördelés: Progressio Kft. Nyomtatás: Apolló Kft. 1165 Budapest, Zsemlékes út 25. Felelõs vezetõ: Mózes Ferenc ügyvezetõ igazgató.

A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu