A VEZETÉS TERÜLETEI MBA-képzés Lengyelországban Az MBA- (Master of Business Administration = kb. okl. üzletvezető) diplomát hivatalosan a lengyel oktatásügyi minisztérium nem ismeri el. A diploma az egyetem utáni speciális tanulmányok elvégzését igazolja. A hallgatók számára azonban ez nem jelent akadályt. IMMÁR SZÁZ ÉVE • A Master of Business Administration típusú felsőfokú képzés 100 évvel ezelőtt született az Egyesült Államokban. Ugyanitt meghatározták azokat az alapvető tantervi követelményeket, amelyeknek a vállalkozóés menedzserképző tanulmányokat biztosító főiskoláknak eleget kell tenniük. Becslő számítások szerint az elmúlt 50 évben az MBA-képzésben a világon mintegy egymillió fő vett részt. Az MBA-tanfolyamok klasszikus programjában szerepel a menedzsereknek szóló számviteli képzés, a pénzügyi irányítás, a statisztika, a közgazdaság, a műveletirányítás, a marketing, a szervezeti magatartás és a stratégiai irányítás. Az iskolák többsége vállalkozásokkal és etikával kapcsolatos foglalkozásokat is szervez a 80-as évek óta. Az idők szavát követve a vezetőképző iskolák ma informatikai technológiát, kommunikációt, interkulturális vezetést és nemzetközi vállalkozásokat is oktatnak. A tanfolyamok a tantervi követelményektől függően a következő csoportokra oszlanak: alapfokú képzés, képzés az executives (hivatásos menedzserek) számára és képzés a global executives (nemzetközi intézményben dolgozó menedzserek) számára. LENGYELORSZÁGBAN A 90-ES ÉVEK ELEJE ÓTA FOLYIK • Lengyelországban az MBA-képzés már a 90-es évek elején megjelent, de e képzési típus iránt az érdeklődés csak a 90-es évek második felében csapott a magasba. Eddig már több ezer lengyel fiatal végezte el a tanfolyamot. A fiatal szakemberek jelentős része vezető beosztásban dolgozik ismert cégeknél. Ugyanakkor szabálynak számít, hogy minél több idő telik el a tanulmány befejezésétől, annál nehezebb előbbre jutni a ranglétrán. Ezért érdemes munkahelyet változtatni, éspedig vagy már a tanulmányok idején vagy közvetlenül utánuk szerződést kötni. Ellenkező esetben a szakemberek kezdik elveszíteni önbizalmukat, és így csökken a karrier lehetősége. Az MBA-képzésben részt vett szakemberek nem titkolják: annak, hogy vállalkoztak a sok időt és fáradságot igénylő MBA-képzésben való részvételre, a fő oka a karrier felgyorsításának vágya volt. Idén a recesszió miatt az MBA-képzésre vállalkozók már nem számíthatnak munkaadóik olyan mértékű anyagi támogatására, mint korábban, amikor a jelentkezők több, mint a fele számíthatott ilyen támogatásra. Most
legfeljebb 30–40%-uk – mondják a programok szervezői. Az MBA-képzés különböző formáit szervező iskolák azonban a múlt évhez képest csaknem mind emelték áraikat. A Lengyelországban MBA-programokat szervező iskolák száma meghaladja a 20-at. A programok száma ennél jóval nagyobb, mivel egyes iskolák több programot is szerveznek. Közülük is kiemelkedik a Kozminski Vállalkozási és Vezetési Főiskola (Varsó), amely ma már öt programot szervez és októbertől két újabb programot készít elő. A DIPLOMA ÁRA • Jelenleg a legdrágábbak a varsói főiskolán folytatott MBAtanulmányok. Az Executive MBA-WEMBA program 16 250 dollárba kerül. A program társszervezője a Minnesotai Egyetem (Carlson School of Management). Az ár azonban nem veszi el a hallgatók kedvét, az említett varsói főiskolán tervezett másik program (az Executive MBA-WEMBA mellett a CEMBA), amelynek ára 12 000 dollár, éppen az egyik legnépszerűbb program. A diplomát adhatják a külföldi egyetemek, de adhatja hazai, lengyel iskola is. Akik a Varsói Tudományegyetem Vezetéstudományi Kara Nemzetközi Központját választják (a programot az Illinois-i Egyetemmel, a Campaign College of Commerce and Business Administration-nel együtt szervezik), megkapják a Varsói Tudományegyetem Vezetéstudományi Kara vezetési és marketing diplomáját kisdoktori címmel, valamint az MBA-diploma amerikai egyetemi érvényesítését. Hasonló a helyzet a Lódzi Tudományegyetem Fejlesztési Kara Lengyel–Amerikai Vezetési Központjával. Ez az intézmény a Marylandi Egyetemmel (a The Robert H. Smith School of Business-szel) együtt szervezi az MBAtanfolyamot. A tanulmányok befejezése után a lengyel egyetem vezetéstudományi diplomáját és a marylandi egyetem bizonyítványát kapja kézhez a hallgató. TÁRSSZERVEZŐK • Az MBA-képzést a lengyel oktatási intézmény többnyire külföldi főiskolával vagy egyetemmel közösen szervezi. Ezzel biztosítja a nemzetközi oktatógárdát, valamint a külföldi kiutazások lehetőségét. A külföldi utakat nem mindenki veszi igénybe, hacsak e tanulmányút nem szerepel kötelező jelleggel a programban. Ez a helyzet a poznani Közgazdaságtudományi Egyetemen szervezett lengyel–német MBA-programmal. A harmadik és negyedik szemeszterben a hallgatók a német partneriskolát keresik fel. A külföldi kapcsolatok miatt az előadások nyelve nemcsak a lengyel nyelv, hanem az angol vagy a német is. FRANCIA MBA-PROGRAMOK Lengyelországban francia MBA-diploma is szerezhető. Több lengyel egyetemen folyik ilyen képzés. A francia MBA fő előnye, hogy jóval olcsóbb, mint az angol nyelvű változat. Az első francia–lengyel egyetem utáni képzést a 90-es évek elején indította el a Francia–Lengyel Alapítvány. A cél az ipar szerkezetátalakítása, a vezetés és marketing, a bank- és pénzügyek, a vállalatirányítás és a társadalomtudományok terén történő továbbképzés volt.
Mint Marek Ratajczak, a poznani Közgazdaságtudományi Akadémia professzora, az egyetemen folyó francia–lengyel vezetési posztgraduális képzés vezetője elmondotta, az MBA-angolszász sztenderd, amely az USA-ban született, de az egész világon népszerű. Az MBA átmenetet jelent a lengyel kisdoktori cím elnyeréséhez szükséges képzés és az egyetem utáni képzés között. A francia Mastere-tanulmányok viszont tipikus szakosított egyetem utáni képzésnek felel meg. A posztgraduális képzést biztosító francia–lengyel programok – az MBA-hoz hasonlóan – a korábban szerzett elméleti ismereteket „fordítják le” gyakorlati készségekre. A francia egyetemek programjait Poznanban összehangolják a lengyel feltételekkel. A képzés diplomamunkával ér véget, amelynek keretében a hallgatóknak meg kell oldaniuk egy konkrét problémát. Ezért előfordul, hogy az egyetemi mentorokon kívül a diplomamunkát külső személy is elbírálja: annak a cégnek a képviselője, amelyet a probléma érint. A tanulmányok elvégzése után a hallgatók két diplomát kapnak: egy lengyel diplomát, valamint annak a francia egyetemnek a diplomáját, amellyel az egyetem együttműködik. Így a későbbiekben szakmai gyakorlatot is kell végezniük lengyel cégeknél vagy Franciaországban. A francia programot végrehajtó posztgraduális képzésen való részvétel feltétele a jó francia nyelvtudás. A foglalkozások mintegy felét ui. francia szakemberek tartják. Az egyes tárgyakból is francia nyelven kell vizsgát tenni. Van azonban kivétel: a Sziléziai Nemzetközi Kereskedelmi Iskola, amely pénzügyi és bankkérdésekben szervez posztgraduális „Mastere-képzést”: két év elteltével az előadások nyelvét franciáról angolra cserélte. Kevés jelentkező tudott ui. megfelelni a francia nyelvtudással kapcsolatos feltételeknek. A francia nyelv Lengyelországban ismertség tekintetében csak a harmadik helyen áll az angol és a német után. Az angol nyelv bevezetése után megnövekedett a jelentkezők száma. A francia MBA-ra a legkülönbözőbb egyetemek végzős hallgatói jelentkeznek: közgazdászok és bölcsészek, biológusok, orvosok és mérnökök. Többségük azonban francia nyelvből is szerzett az egyetemen diplomát. Főleg olyanok jelentkeznek, akik nem akarnak iskolában nyelvtanárként dolgozni vagy tolmácsolni. Ezért választják a vezetéssel kapcsolatos posztgraduális képzést: az üzleti életben, a vállalkozások terén szeretnének érvényesülni. A Mastere-tanulmányokat végzett hallgatóknak nincs is problémájuk azzal, hogy elhelyezkedjenek. Sokan dolgoznak francia érdekeltségű vállalatoknál vagy utaznak külföldre. A MUNKAADÓK VÉLEMÉNYE • Mennyire értékelik a munkaadók az MBAdiplomát? Valóban belépő-e ez a diploma a karrier ajtaján, vagy legalább is kiemeli-e tulajdonosát a munkára jelentkezők szürke tömegéből? A ZWUT Siemens személyzeti vezetője szerint az álláskereső kezében az MBA-diploma fontos ütőkártya. Persze nem az egyetlen ütőkártya, mert a leg
fontosabb a cég számára mégiscsak a szakmai tapasztalat. Az utóbbi időben egyre több olyan iskola jelenik meg a piacon, amely ilyen jellegű képzést kínál. A ZWUT Siemens személyzeti vezetője szerint azonban ezeknek az iskoláknak a színvonala igen eltérő, ezért a cég kénytelen „eredete” szerint értékelni az MBA-diplomát. Ha a jelentkező állami egyetemen vagy jó nevű magániskolában kapott diplomát, akkor ennek a cég számára más a jelentősége, mint egy senki számára sem ismert magániskolában szerzett diplomának. A ZWUT Siemens ugyanakkor nagyra becsüli azt, ha a nála dolgozók közül egyesek MBAképzésre vállalkoznak. Persze ez nem jelent automatikusan előléptetést. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy az ilyen dolgozók eredményesebb munkát végeznek. Egy idő után előbbre is jutnak a cégnél. Olga Kowaluk független személyzeti tanácsadó szerint az MBA-diplomával rendelkező személyről elmondható, hogy ambiciózus és aktív ember. A munkaadók számára különösen fontos az, hogy az illető saját kezdeményezésére jelentkezett MBA-képzésre. Ez a diploma azonban inkább másodlagos szerepet kap, a legfontosabb a jelentkező szakmai profilja. Ha viszont ketten jelentkeznek ugyanarra az állásra, és közülük az egyiknek van MBA-diplomája, a másik pedig egyéb posztgraduális képzésben vesz részt, akkor a munkaadó inkább az előbbi személy mellett dönt. Ugyanakkor a munkaadónak vannak bizonyos aggodalmaik is az MBA-diplomásokkal kapcsolatban. Itt főleg a pénzügyi igényekről van szó, amelyek olykor a diplomával együtt növekednek. Egyes MBA-diplomások szerint a diploma kulcs a „karrier aranyajtajához”. Csakhogy a „papír” önmagában nem nyitja ezt az ajtót. A dolgozónak előbb bizonyítania kell. De még az is előfordul, hogy a főnökök lefékezik az MBAdiplomások karrierjét. Erre olyankor kerülhet sor, amikor a főnök nem végzett ilyen tanulmányokat és tart a konkurenciától. Az MBA-képzés az égvilágon semmit sem nyújt azoknak, akik minden szakmai tapasztalat nélkül – közvetlenül az egyetem elvégzése után – jelentkeznek MBA-képzésre. Ez a továbbképzés ui. a gyakorlati szakembereknek szól, ugyanakkor a munkaadók számára nincs különösebb értéke annak, ha olyan személy jelentkezik náluk állásért, aki „gyűjti a diplomákat”, viszont szakmai tapasztalatokkal nem rendelkezik. A Hochtief Polska személyzeti vezetője szerint az MBA-képzés különösen a mérnökök számára lehet hasznos, mivel a műszaki egyetemek sajnos csak ritkán oktatnak marketinget és vezetést. A Polkomtel Rt. személyzeti igazgatója úgy látja, hogy az utóbbi években az MBA-képzés színvonala csökkent. Túl sok iskola folytat MBA-képzést, ugyanakkor nem mindig szavatolják a megfelelő színvonalat. Más a helyzet a külföldi MBA-képzéssel. MBA VAGY NEM MBA? • Michel Muszynski, a Francia Vezetési Intézet igazgatója hangot ad néhány kételynek az MBA-képzéssel kapcsolatban. Lengyelországban ez a képzés az utóbbi időben tömeges méreteket öltött. Ma már
mintegy 40 helyen folyik ilyen képzés, ami megfelel az összes többi európai ország MBA-képzést folytató főiskolái számának. Vajon minden menedzsernek kell rendelkeznie a „Master of Business Administration” diplomával? Vajon milyen ez a lengyelországi képzés a híres Harvardban, Whartonnál, Stanfordnál, INSEAD-nál vagy az IMD-ben nyújtott képzéshez képest? Van egy általános félreértés, amely szerint az MBA területén nemzetközi jogok vagy előírások vannak. Ez nem felel meg a valóságnak. A különböző oktatási központokat tömörítő szervezetek megpróbálták meghatározni ezeket a sztenderdeket, kísérletük azonban fiaskóval végződött. Ennek oka az, hogy egyetlen híres, valóban a legmagasabb színvonalat képviselő iskola sem tagja ezeknek a szervezeteknek. E főiskoláknak nem kell hitelesíteniük az általuk adott diplomákat. A Wharton School of Business szlogenje a következő: „Mi nem tanítjuk a vezetés törvényeit – mi létrehozzuk őket!” Az MBA-val kapcsolatban tehát nincsenek előírások, vannak azonban bizonyos íratlan normák. Ezek a tanulmányok világszerte a vállalati vezetőgárda igen gyakorlatias képzésének interaktív formájául szolgálnak. A képzés során alkalmazott didaktikai eszközök sokkal inkább esettanulmányok (case study) megoldására és szimulációkra épülnek, mintsem előadásokra. Sokkal inkább gyakorlati ez a képzés, mivel pragmatikus: célja nem a műveltség elmélyítése, hanem egy konkrét „mesterség” elsajátítása. A vállalatirányítás ui. sokkal inkább mesterség, semmint „titkos” tudomány. Azaz az MBA-képzést a gyakorlat emberei számára, nem pedig a tudományos karrierben érdekeltek számára hozták létre. Mennyiben felel meg a Lengyelországban folyó MBA-képzés a fenti leírásnak? Igen eltérő mértékben. Az oktatási központtól és a képzést irányító személyektől függően teljesen eltér a hozzáállás, a stílus és a program tartalma. Az amerikai üzleti iskoláknál szokásos igen gyakorlatias programok mellett sajnos gyakoribb az olyan képzés, amely a hagyományos esti közgazdászképzésre emlékeztet. Aggasztó az is, hogy Lengyelországban erőteljesen csökkentik az MBAképzés idejét. A programok rendszerint nem lépik át a pár száz órát. A híres menedzserképző iskolákban ennél jóval hosszabb a tanulmányi idő. Az INSEAD-ban pl. nappali tagozaton 10 hónap (több, mint 2400 óra) a tanulmányi idő, a Harvardon 14 hónap. A rövidebb lengyelországi képzésre egyetlen magyarázat van: az MBA-képzés ára. Ezt az árat össze kell hangolni a hallgatók és vállalatok pénzügyi lehetőségeivel. (Hary Judit) Raszkowska, G.: Kontakty wazne jak nauka. Rzeczpospolita, 2002. máj. 22. p. D1. Wiedza za mniejsze pieniądze. = Rzeczpospolita, 2002. máj. 22. p. D2. To tylko wartość dodona. = Rzeczpospolita, 2002. máj. 22. p. D3. Muszyński, M.: MBA or not MBA? = Rzeczpospolita, 2002. máj. 22. p. D5.
HÍREK Reklámajándék a japán részvényesek számára A Bandai cég ajándékokkal kedveskedik részvényeseinek. Azok, akik több, mint 1000 részvénnyel rendelkeznek, megkapják a (37 euró értékű) „Mascot Robo Haro” speciális kivitelezését. Azok, akiknek csak 100 részvény van a birtokukban, a vállalat egy ajándékbont küld 10 euró értékben, amelyet játékboltokban lehet beváltani. Ezeket a kis figyelmességeket azonban csak a későbbiekben fogják a részvényeseknek továbbítani. A „Mascot Robo Haro” tulajdonképpen olyan játékállat, amely beszél, mozgatja a füleit és képes reagálni bizonyos hangokra. A Bandai cég eredetileg 120 000 darabot kitevő forgalommal számolt az első évben, de most felfelé módosították ezt a jósolt értéket: 200 000 darabra az első félévre. A Bandai-csoport babákat, videojátékokat, szoftvert stb. árusít. 2003 márciusáig a japán vállalat világviszonylatban az egyik legnagyobb szórakoztatóipari kínálóvá szeretne fejlődni. A Bandai három stratégiát fogalmazott meg ezzel kapcsolatban: 1. a hálózati műveletek folyamatos fejlesztését, 2. egyes fontos játékkarakterek globális értékesítését, 3. eredeti karakterek kialakítását. A Bandai céget 1950-ben alapították, a következő jelszóval: „Kimeríthetetlen kreativitásunkkal kimeríthetetlen szórakozást tudunk nyújtani.” (Absatzwirtschaft, 2002. 6. sz. p. 20.)
Német választások amerikai módra Még nem zajlottak le a parlamenti választások Németországban, de a választási kampánnyal kapcsolatban az állampolgárok már leadták a voksukat. Várható, hogy a kampány nem lesz majd mentes az amerikai választási hagyományok hatásától. Ahogyan azt az Inra piackutató intézet tanulmányai is kimutatták, a németek 81%-a egy olyan koncepcióra készül fel, amelyben csak a csúcsjelöltek állnak a középpontban. Sőt 57%-uk úgy vélekedik, hogy a választások úgy fognak lezajlani, mint „egy termékkel kapcsolatos reklámhadjárat”. A választók számára az is nyilvánvaló, hogy az egyéniséget, a szubjektumot ennyire előtérbe állító légkörben nem lehet komplex tartalmakat és megoldásokat értékesíteni. De ha Prof. Dr. Gertrud Höhler hírneves főiskolai tanárnő véleménye megalapozott, meg lehet birkózni ezzel a hiányossággal is, mert szerinte az imázs több, mint puszta képi megjelenítés: ti. „profillá vált szubsztancia”. (Absatzwirtschaft, 2002. 6. sz. p. 20–21.)
A tv és a személyi számítógép összekapcsolása még több nemzedéknyi időbe telhet Németországban Még várat magára a médiaágazat egyes részei által megjósolt áttörés a németeknek a médiával kapcsolatosan tanúsított magatartásában. Ez derül ki a B.A.T Freizeit-Forschungsinstitut (szabadidő-kutatóintézet) és a British American Tobacco által végrehajtott reprezentatív körkérdés eredményeiből, amelyek azt mutatják, hogy a fogyasztóknak csupán 18%-a veszi igénybe az internetet. A lakosság legnagyobb része inkább passzív és 95%-uk továbbra is csak a tv mellett marad. Az aktívak szerepe egy kisebbségre, az információval és képzéssel foglalkozó elitre korlátozódik. Így azután nem csoda, hogy a lakosságnak csaknem a háromnegyed része nem érdeklődik az olyan berendezések iránt, amelyek egyesítik magukban a tv-től a személyi számítógépig terjedő elektronikus médiafajtákat. Csak a 14-től 29 évig terjedő korosztályban, vagyis a fiatalabb célcsoportoknál népszerűek ezek a mindentudó készülékek. Dr. Horst W. Opaschowski professzor, az említett B. A. T intézet vezetője sem vár középtávon ezen a téren változást: „A médiaforradalom nem zajlik le néhány év alatt. Egy-két nemzedékbe is belekerül, amíg valóban meghódítja a lakosok többségét.” (Absatzwirtschaft, 2002. 6. sz. p. 86.)
A 3M cég új, a nagyképernyőt is felülmúló terméke A 3M cég „Wall Display”-e igen sokoldalú: egyaránt pótolja a vetítővásznas adatprojektort, a tv-készüléket, a hangszórót és még más korszerű eszközöket is. Számítógéphez csatlakoztatva mindenekelőtt egy 152 cm-es átlójú képernyőként szolgál. A színes „Wall Display-marker”-ekkel digitálisan a képernyő felületére lehet írni, az így kapott eredmény vagy kinyomtatható, vagy pedig tárolható a következő üzleti tárgyalásig. (Absatzwirtschaft, 2002. 6. sz. p. 105.)
