Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP2009

EREDETI KÖZLEMÉNYEK E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009 II. A magyar lakosság energia- és makrotápanyag-bevitele Sarkadi Nagy Eszter dr. ■ Bakacs Márta ■ Illés Éva Zentai Andrea ■ Lugasi Andrea dr. ■ Martos Éva dr. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Budapest

Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat 2009 a negyedik az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által vezetett országos táplálkozási vizsgálatok sorában. Célok: A vizsgálat célja időszerű és megbízható adatok biztosítása a magyar felnőtt lakosság energia- és tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. Módszerek: Az energia- és tápanyagbevitel meghatározása a 18 év feletti lakosság korra és nemre reprezentatív mintájának háromnapos, három lépcsőben ellenőrzött táplálkozási naplója alapján történt. Eredmények: A magyar lakosság táplálkozásában a bevitt energia túl nagy százalékát adják a zsírok (39 E% férfiak, 36 E% nők), ezzel szemben a szénhidrátok energiaaránya túl kevés (45 E% férfiak, 48 E% nők), a fehérje energiaaránya (15 E% férfiak, 15 E% nők) azonban megfelel az ajánlásoknak. Kedvező, hogy a 2003–2004-es felméréshez képest a férfiak rostbevitele nőtt. Kedvezőtlen, hogy a férfiak koleszterinbevitele és mindkét nemnél a telített zsírsavak energiaaránya túl nagy. Következtetések: A táplálkozási kockázati tényezők csökkentése feltétlenül hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek morbiditási és mortalitási arányainak javulásához. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067. Kulcsszavak: reprezentatív táplálkozási vizsgálat, energia, zsír, telített zsírsav, szénhidrát

Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2009 study II. Energy and macronutrient intake of the Hungarian population The Hungarian Diet and Nutritional Status Survey is the fourth in the row of the Hungarian national dietary surveys conducted by the Institute for Food and Nutrition Science. Aims: The present study was performed to provide valid, up-to-date data on energy and nutrient intakes and dietary habits of the Hungarian adult population. Methods: The energy and nutrient intakes were calculated on validated three-day dietary records of a representative sample by age and gender of the Hungarian population aged ≥18 ys. Results: The energy percentage of fat was too high (39 E% for men and 36 E% for women), that of carbohydrate was too low (45 E% for men and 48 E% for women), whereas that of protein met the recommendation (15 E% for men and 15 E% for women). Conclusions: Reduction of the nutritional risk factors would greatly reduce the mortality and morbidity rates of nutrition-related diseases. Orv. Hetil., 2012, 153, 1057–1067. Keywords: representative dietary survey, energy, fat, saturated fatty acids, carbohydrate (Beérkezett: 2012. április 2.; elfogadva: 2012. május 12.)

Rövidítések EFSA = European Food Safety Authority; ELEF = Európai Lakossági Egészségfelmérés; ENHR2009 = European Nutrition and Health Report 2009; KSH = Központi Statisztikai Hivatal; MUFA = (monounsaturated fatty acids) egyszeresen telítetlen DOI: 10.1556/OH.2012.29376

zsírsavak; OLEF2003 = Országos Lakossági Egészségfelmérés 2003; OTÁP2009 = Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat; PUFA = (polyunsaturated fatty acids) többszörösen telítetlen zsírsavak; SFA = (saturated fatty acids) telített zsírsavak

1057

2012

■

153. évfolyam, 27. szám

■

1057–1067.

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK

Magyarországon 2009-ben a szív- és érrendszeri betegségek okozták az összes halálozás 49,8%-át, a rosszindulatú daganatos megbetegedések a 25,4%-át [1]. Mindkét betegségcsoport kialakulásában döntő jelentőségű a táplálkozás. Becslések szerint mind a szív- és érrendszeri megbetegedések, mind a daganatos megbetegedések körülbelül harmadának kialakulása a nem megfelelő táplálkozással van összefüggésben [2]. A magyar lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és az elmúlt 20 évben az elhízottak aránya jelentősen emelkedett [3]. Az elhízás kialakulásában, az örökletes tényezőkön túl, kimagasló szerepet játszik a túlzott energiabevitel és az elégtelen fizikai aktivitás. A táplálkozási vizsgálatok lehetőséget nyújtanak a lakosság táplálkozásában jelen lévő kockázati tényezők megismerésére, időbeni változásuk követésére, egyes korosztályos különbségek felismerésére. Ezen vizsgálatok hozzájárulnak a táplálkozási szokásokban bekövetkező kedvező, illetve kedvezőtlen változások korai felismeréséhez és a nemzeti táplálkozáspolitika, illetve cselekvési terv megalapozásához. A rendszeres és módszertanilag hasonlóan kivitelezett országos táplálkozási vizsgálatok információt szolgáltatnak a nemzeti specifikus táplálkozási ajánlások kidolgozásához, és lehetőséget adnak a táplálkozást érintő intervenciók megtervezéséhez és egyúttal hatásainak monitorozásához. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 1985–1988-ban végezte az Első Magyarországi Reprezentatív Táplálkozási Vizsgálatot, amelynek célja az étrendfüggő betegségek táplálkozási kockázati tényezőinek minél pontosabb megismerése volt. Az országos reprezentatív felméréshez több mint 16 600, 14 évesnél idősebb személy adatait értékelték [4]. A második, nem reprezentatív felmérés 1992–1994 között zajlott [5]. Ebben a vizsgálatban Budapest és hét megye lakosságából közel 2600 személyt választottak ki. A harmadik táplálkozási vizsgálatra 2003– 2004-ben az Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2003) keretében került sor, a vizsgálatban a 18 év feletti lakosság táplálkozási adatait elemezték [6, 7, 8]. A mostani, sorban a negyedik vizsgálat célja, hogy időszerű és megbízható adatok álljanak rendelkezésre a magyar felnőtt lakosság tápanyagbeviteléről, táplálkozási szokásairól. A vizsgálat lehetővé teszi, hogy megismerjük a felnőtt magyar lakosság táplálkozási kockázati tényezőit, azok nemi és korosztályos különbségeit. Közleményünkben a 2009-ben végzett Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009 eredményei alapján a hazai, 18. évét betöltött felnőtt lakosság energia- és tápanyagbevitelét mutatjuk be.

Minta és módszer Az OTÁP2009 a Központi Statisztikai Hivatallal (KSH) együttműködésben a 2009-es Európai Lakossági Egészségfelmérés (ELEF2009) almintáján az OÉTI szakmai irányításával megvalósult keresztmetszeti vizsgálat. 2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

A vizsgáltak köre a 18. életévet betöltött, (nem intézményben élő) felnőtt lakosság volt. Az OTÁP2009 vizsgálat egyéb jellemzői korábbi közleményünkben részletesen bemutatásra kerültek [3]. Az OTÁP2009 vizsgálatban – az ELEF2009 3355 kor és nem szerinti országosan reprezentatív almintájából – 1152 személy vállalkozott háromnapos táplálkozási napló kitöltésére. Végül 1131 vizsgálati alany által kitöltött, értékelhető napló adatai szolgáltak a populációs becslések alapjául. A megvalósult mintában az életkori és nemek szerinti csoportok arányai csak nagyon kis mértékben (<5%) tértek el a populációs arányoktól, amit az elemzés során súlyozással korrigáltunk, így a minta életkor és nem szerint reprezentálja a felnőtt lakosságot. A kettő, nem egymást követő hétköznap és egy hétvégi napra (vasárnapra) vonatkozó táplálkozási napló pontosítása három lépésben történt. Az OÉTI által elméleti és gyakorlati képzésben részesített, OTÁP2009 vizsgálatot végző egészségügyi személyzet a vizsgált személlyel előre egyeztetett időpontban személyesen ellenőrizte a táplálkozási napló kitöltését az OÉTI által, erre a vizsgálatra kidolgozott szempontrendszer szerint. A 15 pontból álló ellenőrző lista többek között kiterjedt az élelmiszerek típusának, a fogyasztott mennyiségeknek és az ételek elkészítési módjának pontosítására. A naplók a regionális dietetikus instruktorokhoz kerültek, akik az ellenőrzés második lépcsőjében szükség szerint telefonon pontosították az adatokat. A jóváhagyott vagy hiánypótlással javított naplók az OÉTI-be kerültek, ahol az ellenőrzés harmadik szakaszában, az adatbevitel előtt, az intézet munkatársai megvizsgálták a táplálkozási naplók kitöltését mind formai, mind tartalmi szempontból. A naplók rögzítése, valamint az energia- és tápanyagszámítás NutriComp Étrend Sport 3.0 szoftver segítségével történt. Mivel a rögzítő személye befolyásolhatja a tápanyagszámítás eredményét, az ebből adódó hibát egységes és részletes adatbeviteli protokoll alkalmazásával minimalizáltuk. A napi átlagos energia- és tápanyag-beviteli értékek meghatározása súlyozással történt, a következő módon: (két hétköznap átlaga × 5 + egy hétvégi nap × 2)/7. A táplálkozási napló mint módszer alkalmazásából származó esetleges hibák minimalizálására összetett módszert alkalmaztunk. Egyrészt a kiugróan magas (átlag+2SD) vagy alacsony (átlag–2SD) energiabeviteli értékkel rendelkező személyek naplóját a rögzítési hibák kiküszöbölésére tételesen ellenőriztük, ezen személyek életmódját, betegségeit, diétáját figyelembe véve azonban senki nem került kizárásra. Másrészt az energiabeviteli értékek validálására a táplálkozási naplóból számított energiabevitel és az alapanyagcsere hányadosának értékét használtuk. Az alapanyagcsere számolása a nem, az életkor és a mért testtömeg figyelembevételével történt [9]. Az energiabevitel és alapanyagcsere hányadosának átlagos értéke erre a populációra 1,50 volt, amely gyakorlatilag megegyezett az ilyen méretű populációra háromnapos táplálkozási naplóval Goldberg

1058

ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 1. táblázat

Napi átlagos energiabevitel és a makrotápanyagok, zsírsavak átlagos energiaaránya (átlag±SE) a felnőtt magyar lakosság körében, 2009

Energiabevitel kcal

Fehérjebevitel E%

Összes zsír E%

SFA E%

MUFA E%

PUFA E%

Szénhidrát E%

Hozzáadott cukor E%

≥18 éves

2850±46,7*

14,7±0,1

38,5±0,3*

11,5±0,1*

12,2±0,1*

9,2±0,1

44,6±0,3*

6,9±0,3*

18–34 éves

3071±83,6x

15,0±0,2

39,5±0,5

11,9±0,2

12,4±0,2

9,7±0,2

44,7±0,6

8,7±0,5x

35–64 éves

2881±70,3x

14,6±0,2

38,3±0,4

11,5±0,2

12,3±0,2

9,1±0,2

44,2±0,4

6,4±0,3y

≥65 éves

2330±58,2y

14,4±0,3

37,1±0,7

11,1±0,3

11,9±0,4

8,8±0,3

45,9±0,7

4,9±0,4z

2032±25,7

15,2±0,1

36,1±0,2

10,7±0,1

10,8±0,1

9,2±0,1

48,0±0,2

8,0±0,2

10,9±0,2

9,3±0,2

47,4±0,5xy

9,9±0,5x

10,9±0,1

9,1±0,2

47,7±0,3x

7,7±0,3y

9,3±0,2

49,2±0,4y

6,5±0,5y

Férfiak

Nők ≥18 éves 18–34 éves

2161±63,2x

15,2±0,2

36,7±0,5

11,1±0,2x

35–64 éves

2027±33,4xy

15,3±0,2

36,2±0,3

10,7±0,1xy

≥65 éves

1890±42,4y

35,3±0,4

10,2±0,2y

14,8±0,2

10,6±0,2

*Szignifikáns különbség a férfiak és a nők átlagértékei között (p<0,05). eltérő betűvel jelölt értékek szignifikáns különbséget mutatnak az adott nemen belül a különböző korosztályokra jellemző átlagértékek között (p<0,05).

x, y, zAz

és munkatársai által javasolt 1,53-os értékkel [10]. A napló alapján számított energiabevitel és az alapanyagcsere hányadosának értéke alapján az alájelentők (a hányados <1,1) aránya 18,6%, a föléjelentőké (a hányados >2,7) pedig 1,6% volt [9]. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) élelmiszer-fogyasztási adatokkal foglalkozó szakértői csoportjának ajánlását alapul véve a feltételezett alá- és föléjelentők nem kerültek kizárásra, mivel rövid intervallumú (háromnapos) kérdőív szolgált az adatfelvételre [11]. A háromnapos táplálkozási naplók lehetőséget adnak az egyes tápanyagok élelmiszerforrásának, azaz tápanyagprofiljának meghatározására. Ennek érdekében a NutriComp adatbázisában szereplő élelmiszerek és nyersanyagok 22 élelmiszer/nyersanyag főcsoport 186 alcsoportjába kerültek besorolásra. Ezt követően a tápanyagprofil-adatbázisban kiszámoltuk a kérdéses tápanyag élelmiszer-kategóriákból származó mennyiségét, majd ezt az adott tápanyag összbevitelének százalékában fejeztük ki. A 2003–2004-ben zajlott táplálkozási vizsgálathoz képest felmérésünk adatainak elemzésekor az élelmiszerek kategorizálását megváltoztattuk, tekintettel arra, hogy a korábbi – tápanyagalapú – ajánlásokat a napjainkban egyre inkább az élelmiszer-alapú ajánlások váltják fel. Az élelmiszerek új besorolása alkalmas az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszercsoportok kiszűrésére, és figyelembe veszi az új kockázati tényezőként megjelenő csoportokat is. Ennek megfelelően külön csoportban kaptak helyet – és így a többi élelmiszer fogyasztásától elkülönítve monitorozhatók – az energiaitalok, a magas sótartalmú levesporok. A preventív táplálkozási szereppel bíró friss gyümölcsök és zöldségek is külön kategóriába kerültek. A tápanyagok bevitelére vonatkozó populációs becsléseket a STATA 9.1 program survey moduljával végeztük, az eredményeket matematikai átlag és standard error (x±SE) formában adjuk meg. A csoportátlagok köORVOSI HETILAP

zötti eltérés 5%-os szinten szignifikáns, ha a becslésekhez tartozó konfidenciaintervallumok nem átfedőek, amelyet kétmintás t-próbával is teszteltük. Az átlagos energia- és tápanyagbevitel nemenként három korcsoportban (18–34 év, 35–64 év, ≥65 év) kerül bemutatásra. A makrotápanyagok és a belőlük származó energiabevitel adatainak értékelésekor a WHOajánlásokat [12, 13] és a hazai tápanyagtáblázatban [14] közölteket tekintettük mérvadónak, de felhasználtuk az eredmények értékeléséhez a 2010-ben megjelent amerikai ajánlást is [15]. Az európai országok értékeivel való összehasonlításnál a „European Nutrition and Health Report 2009” (ENHR2009) kiadványra támaszkodtunk, amely 22 európai ország táplálkozási vizsgálataiból tartalmaz adatokat [16].

Eredmények Az 1. táblázatban a magyar felnőtt lakosság napi átlagos energiabevitelét, valamint a makrotápanyagok és a különböző zsírsavak átlagos energiaarányát mutatjuk be. 2009-ben Magyarországon a férfiak átlagos energiabevitele 2850±46,7 kcal/nap, a nőké 2032±25,7 kcal/nap volt. Az energiabevitel tekintetében a két nem között szignifikáns különbség mutatkozott a férfiak javára, az átlagértéket tekintve és mind a három korcsoportban is. Az energiabevitel az életkor előrehaladtával mindkét nemnél csökkent, szignifikáns különbség azonban csak a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport között figyelhető meg. Az 1. ábrán bemutatjuk, mely hét élelmiszercsoport járult hozzá legnagyobb mértékben a lakosság energiabeviteléhez. A vezető helyen a cereáliák álltak mindkét nemnél, ezen belül is a bevitel több mint feléért (férfiaknál 61%, nőknél 52%) a kenyerek, pékáruk, másik feléért pedig egyéb cereáliák (például rizs, liszt, száraztészták) felelősek. A sütéshez/főzéshez, kenéshez használt zsiradékok a második helyen álltak,

1059

2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 1ĘNNFDOQDS

Férfiak (2850±46,7 kcal/nap) Egyéb élelmiszerek 374 kcal; 13%

Egyéb élelmiszerek 223 kcal; 11%

Cereáliák1 809 kcal; 28%

Cukor, édességek 138 kcal; 5%

Cukor, édességek 128 kcal; 6%

Gyümölcsök4 128 kcal; 5%

Gyümölcsök4 143 kcal; 7%

=|OGVpJIĘ]HOpNIpOpN3 184 kcal; 6%

=|OGVpJIĘ]HOpNIpOpN3 154 kcal; 8%

Tej, tejtermékek 250 kcal; 9%

Tej, tejtermékek 228 kcal; 11%

Zsiradékok2 487 kcal; 17%

Zsiradékok2 319 kcal; 16% Hús, húskészítmények 273 kcal; 13%

Hús, húskészítmények 480 kcal; 17%

1. ábra

Cereáliák1 564 kcal; 28%

Az energiabevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1Cereáliák: kenyerek, pékáruk, gabonák (rizs, liszt) és száraztészták 2Zsiradékok: olajok, margarinok, vaj és egyéb állati zsiradékok (például sertészsír) 3Zöldség-, főzelékfélék: friss és tartósított zöldségek, gombák, burgonya 4Gyümölcsök: friss és tartósított gyümölcsök és lekvárok

2. táblázat

Átlagos makrotápanyag-, élelmirost- és koleszterinbevitel (átlag±SE) a felnőtt magyar lakosság körében, 2009

Fehérje g/nap

Állati fehérje Növényi fehérje g/nap g/nap

Összes zsír g/nap

Állati zsír g/nap

Növényi olaj g/nap

Koleszterin mg/nap

Szénhidrát g/nap

Élelmi rost g/nap

Férfiak ≥18 éves

103,5±1,9*

63,4±1,4*

40,1±0,7*

122,7±2,6*

74,7±2,1*

47,9±1,1*

467,7±10,7*

313,5±4,6*

26,1±0,5*

18–34 éves

114,1±3,8x

71,7±3,1x

42,3±1,4x

134,8±4,4x

77,0±3,3x

57,8±2,3x

508,9±22,3x

339,8±9,4x

25,9±0,9

35–64 éves

103,8±2,5x

62,9±1,8x

40,9±1,0x

123,7±3,8x

77,9±3,1x

45,9±1,4y

471,3±14,0x

312,9±6,4x

26,8±0,6

≥65 éves

82,7±2,2y

49,1±1,8y

33,6±0,9y

96,2±3,4y

60,4±3,4y

35,8±1,4z

377,2±17,4y

264,9±6,9y

24,2±0,8

75,3±0,9

45,3±0,6

30,0±0,4

81,8±1,3

44,5±0,9

37,2±0,7

304,3±6,1

242,5±3,2

21,8±0,3

Nők ≥18 éves 18–34 éves

x

80,5±2,2

50,3±1,5x

30,0±1,0

88,8±3,2x

46,8±2,1

42,0±1,8x

325,8±12,8

254,2±7,8

20,5±0,6

35–64 éves

75,5±1,1x

45,3±0,8y

30,1±0,6

81,6±1,7x

45,0±1,2

36,6±0,9y

304,2±6,5

241,2±4,1

22,1±0,4

≥65 éves

69,1±1,5y

39,5±1,1z

29,6±0,7

73,9±1,9y

41,0±1,6

33,0±1,1y

279,3±13,1

231,7±5,8

22,4±0,7


x, y, zAz

17%-kal járultak hozzá az energiabevitelhez a férfiaknál és 16%-kal a nőknél. Húsok és húskészítmények felelősek az energiabevitel további 17%-áért férfiaknál, míg a nőknél ez az érték csak 13%. A tej és a tejtermékek férfiaknál 9%-kal, míg nőknél 11%-kal járultak hozzá az energiabevitelhez, amelyért leginkább a tehéntej felelős, az átlagos napi 188, illetve 170 grammos fogyasztással férfiaknál, illetve nőknél. A zöldség- és főzelékfélék, gyümölcsök, cukrok és édességek részesedése az energiabevitelben 6%, 5% és 5% volt férfiaknál, 8%, 7% és 6% nőknél. A fehérjeenergia-arány (a fehérjebevitelből származó energia a teljes energiabevitel arányában) férfiaknál 14,7±0,1%, nőknél 15,2±0,1%, a nemek és a korcsoportok között nem volt szignifikáns eltérés kimutatható 2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

(1. táblázat). A fehérjebevitel mintegy 60%-a állati eredetű volt mindkét nemnél (2. táblázat). A fehérjebevitel szempontjából legfontosabb élelmiszercsoportok a húsok, húskészítmények voltak, ezek adták a bevitel 36%-át. A cereáliák biztosították a fehérjebevitel több mint negyedét (27%), míg a tej és tejtermékek a 15%-át. A zsírból származó energiahányad szignifikánsan kisebb (36,1±0,2%) volt a nőknél, mint a férfiaknál (38,5±0,3%). A fiatal, 18–34 éves korosztály zsírenergiaaránya volt a legnagyobb, a 65 év felettieké a legkisebb, mindkét nemben, bár szignifikáns különbség nem volt kimutatható (1. táblázat). Szembetűnően nagy, nemek közötti különbség mutatkozott az állati és növényi eredetű zsírok arányában: a férfiak 1,5-szer több állati zsírt fogyasztottak, mint növényit, a nőknél ez az arány

1060

ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 1ĘNJQDS

Férfiak (122±2,6 g/nap) Egyéb élelmiszerek 14 g; 12%

Egyéb élelmiszerek 10 g; 12%

Zsiradékok1 53 g; 43%

Tojás 5 g; 4%

Olajos magvak 3 g; 3%

Zsiradékok1 35 g; 43%

Tojás 3 g; 3% Tej, tejtermékek 15 g; 12% Tej, tejtermékek 13 g; 16%

Hús, húskészítmények 18 g; 23%

Hús, húskészítmények 35 g; 29% 2. ábra

A zsírbevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1Zsiradékok: olajok, margarinok, vaj és egyéb állati zsiradékok (például sertészsír)

3. táblázat

Átlagos zsírsavbevitel (átlag±SE) a felnőtt magyar lakosság körében, 2009

SFA g/nap

MUFA g/nap

PUFA g/nap

n–3 g/nap

n–6 g/nap

n–6/n–3

Férfiak ≥18 éves

36,9±0,8*

39,3±1,0*

28,9±0,6*

1,1±0,03*

28,0±0,6*

28,7±0,5*

18–34 éves

40,4±1,4x

42,2±1,6x

33,3±1,3x

1,3±0,07x

32,2±1,3x

28,0±0,9

35–64 éves

x

37,3±1,2

40,1±1,5x

28,3±0,8y

1,1±0,05xy

27,5±0,7y

29,8±0,9

≥65 éves

29,0±1,3y

31,1±1,5y

22,2±0,7z

1,0±0,06y

21,4±0,7z

26,6±1,1

24,4±0,5

24,7±0,5

20,6±0,3

0,9±0,03

19,8±0,3

26,3±0,5

18–34 éves

27,0±1,2x

26,6±1,1x

22,2±0,8x

1,0±0,05

21,4±0,8x

26,0±0,9

35–64 éves

24,3±0,6x

24,7±0,6xy

20,3±0,4xy

0,9±0,04

19,6±0,4xy

26,5±0,6

≥65 éves

21,6±0,7y

22,3±0,7y

19,3±0,6y

0,9±0,05

18,6±0,6y

26,4±1,4

Nők ≥18 éves


x, y, zAz

1,2-szeres volt (2. táblázat). A zsírbevitelért elsősorban a főzéshez/sütéshez, kenéshez használt zsiradékok voltak felelősek (férfiaknál és nőknél egyaránt 43%), amelynek nagyobb része (férfiaknál 71%, nőknél 80%) növényi eredetű, tehát olajból, margarinból származott, és csak kisebb része (férfiaknál 29%, nőknél 20%) volt állati eredetű (vaj, egyéb állati eredetű zsiradék, például sertészsír). A húsokban, húskészítményekben levő zsír tette ki az összes zsírbevitel 29%-át férfiaknál, 23%-át nőknél. Tejtermékek formájában fogyasztották a zsír 12%-át a férfiak, 16%-át a nők (2. ábra). A telített zsírsavak energiaaránya férfiaknál 11,5±0,1%, míg nőknél ennél szignifikánsan kevesebb, 10,7±0,1% volt. A legfiatalabb nők korcsoportjánál az összes energiabevitelnek szignifikánsan nagyobb hányada származott telített zsírsavakból, mint a legidősebb korosztálynál (1. táblázat). A férfiak átlagos telítettzsírsav-beviORVOSI HETILAP

tele 36,9±0,8 g/nap, szignifikánsan több, mint a nőké (24,4±0,5 g/nap) (3. táblázat). Ugyancsak szignifikáns különbég mutatkozik a legfiatalabb és a legidősebb korosztály által fogyasztott mennyiség között, mindkét nem esetében. A telített zsírsavak legfontosabb forrása a főzéshez/sütéshez, kenéshez használt zsiradékok (férfiaknál 32%, nőknél 29%) voltak, a húsok és húskészítmények (férfiaknál 33%, nőknél 26%) adták a bevitel harmadát, további harmadáért pedig a tej és tejtermékek felelősek (férfiaknál 24%, nőknél 31%) (3. ábra). Az egyszeresen telítetlen zsírsavak energiaaránya 12,2± 0,1% volt férfiaknál és 10,8±0,1% nőknél (1. táblázat). A férfiak energiabevitelének szignifikánsan nagyobb százalékát tették ki az egyszeresen telítetlen zsírsavak, mint a nőkének. A férfiak esetében az egyszeresen telítetlen zsírsavak átlagos bevitele (39,3±1,0 g/nap) szignifikánsan nagyobb volt, mint a nőké (24,7±0,5 g/nap)

1061



Férfiak (36,9±0,8 g/nap) Egyéb élelmiszerek 2,9 g; 8% Tojás 1,2 g; 3%

Egyéb élelmiszerek 2,7 g; 11%

Hús, húskészítmények 12,4 g; 33%

Tojás 0,7 g; 3%

Hús, húskészítmények 6,3 g; 26%

Tej, tejtermékek 8,7 g; 24% Tej, tejtermékek 7,5 g; 31%

Zsiradékok1 11,7 g; 32%

3. ábra

Zsiradékok1 7,2 g; 29%

A telített zsírsavak beviteléért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1Zsiradékok: olajok, margarinok, vaj és egyéb állati zsiradékok (például sertészsír)

1ĘNJQDS

Férfiak (313±4,6 g/nap) (J\pEpOHOPLV]HUHN 29 g; 9% hGtWĘLWDORN 10 g; 3%

(J\pEpOHOPLV]HUHN 15 g; 6% hGtWĘLWDORN 10 g; 4%

Cereáliák1 165 g; 53%

Tej, tejtermékek 14 g; 6%

Tej, tejtermékek 13 g; 4% Gyümölcsök3 28 g; 9%

Gyümölcsök3 32 g; 13%

Cukor, édességek 32 g; 10%

Cukor, édességek 28 g; 12%

=|OGVpJIĘ]HOpNIpOpN2 36 g; 12%

4. ábra



A szénhidrátbevitelért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1Cereáliák: kenyerek, pékáruk, gabonák (rizs, liszt) és száraztészták 2Zöldség-, főzelékfélék: friss és tartósított zöldségek, gombák, burgonya 3Gyümölcsök: friss és tartósított gyümölcsök és lekvárok

(3. táblázat). Mindkét nemben a legfiatalabb korcsoport bevitele szignifikánsan meghaladta a legidősebbét. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak legfontosabb forrásai a sütéshez/főzéshez, kenéshez használt zsiradékok (38%), a húsok, húskészítmények (37%), illetve a tej és tejtermékek (12%) voltak. A többszörösen telítetlen zsírsavak energiaaránya férfiaknál és nőknél egyaránt 9,2±0,1% volt (1. táblázat). A többszörösen telítetlen zsírsav bevitele – hasonlóan az egyszeresen telítetlenekéhez – szignifikánsan nagyobb volt a férfiaknál, mint a nőknél (28,9±0,6 g/nap vs. 20,6±0,3 g/nap) (3. táblázat). A többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelének háromnegyed részét növényi olajok és margarinok biztosították, kis részt képviseltek a húsok, húskészítmények (11%), a tej, tejtermékek 2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

és a tojás együttesen felelős a bevitel 4%-áért. A férfiak n-3 zsírsav bevitele szignifikánsan meghaladta a nőkét (1,1±0,03 g/nap vs. 0,9±0,03 g/nap) (3. táblázat). Az n-6:n-3 zsírsavak aránya 29:1 volt férfiaknál, 26:1 nőknél. A férfiak napi átlagos koleszterinbevitele 468±11 mg volt, míg a nőké 304±6 mg, a két nem beviteli értéke szignifikánsan különbözött egymástól (2. táblázat). A férfiak legfiatalabb korosztályának bevitele szignifikánsan nagyobb volt, mint a legidősebbeké, a nőknél korcsoportos különbség nem volt megfigyelhető. Vizsgálatunkban a bevitt koleszterin harmada (férfiaknál 36%, nőknél 33%) tojásból származott, másik harmada (férfiaknál 34%, nőknél 32%) hús, húskészítmények, kisebb része tejtermékek (férfiaknál 11%, nőknél 15%), zsiradé-

1062

ORVOSI HETILAP


Férfiak (26±0,5 g/nap) (J\pEpOHOPLV]HUHN 1 g; 6% 6]iUD]KYHO\HVHN 1 g; 5%

(J\pEpOHOPLV]HUHN 2 g; 6%


6]iUD]KYHO\HVHN 1 g; 4%





=|OGVpJIĘ]HOpNIpOpN2 9 g; 33% 5. ábra

Élelmi rost beviteléért felelős élelmiszercsoportok a felnőtt magyar lakosság táplálkozásában, 2009 1Cereáliák: kenyerek, pékáruk, gabonák (rizs, liszt) és száraztészták 2Zöldség-, főzelékfélék: friss és tartósított zöldségek, gombák, burgonya 3Gyümölcsök: friss és tartósított gyümölcsök és lekvárok

kok (férfiaknál 6%, nőknél 5%), belsőségek (férfiaknál 6%, nőknél 7%) fogyasztásából eredt. A szénhidrátok energiaaránya férfiaknál szignifikánsan kisebb (44,6±0,3%) volt, mint a nőknél (48,0±0,2%) (1. táblázat). A férfiak átlagos szénhidrátbevitele szignifikánsan nagyobb, mint a nőké (313,5±4,6 g/nap vs. 242,5±3,2 g/nap), korcsoportos különbség csak a férfiaknál figyelhető meg (2. táblázat). A szénhidrátbevitel fele cereáliák (kenyerek, pékáruk, rizs, liszt, száraztészták) fogyasztásából eredt (férfiaknál 53%, nőknél 47%), ezek mellett említésre méltó a zöldségfélék (12%, 12%), cukrok, édességek (10%, 12%) és gyümölcsök (9%, 13%) szerepe (4. ábra). Hozzáadott cukorból származott az energiabevitel 6,9±0,3%-a férfiaknál, 8,0±0,2%-a nőknél, a nemek között szignifikáns a különbség (1. táblázat). A legfiatalabb férfiak (8,7±0,5 E%) és nők (9,9±0,5 E%) hozzáadott cukorból származó energiaaránya szignifikánsan nagyobb volt, mint a középső és idős korcsoportúaké. A legfiatalabb korcsoport közel fele (40%) az ajánlott értéknél nagyobb mennyiségben fogyasztott hozzáadott cukrot. A hozzáadott cukor fogyasztásának feléért az ételek, italok utólagos édesítése volt felelős, kisebb hányaddal járultak hozzá a cukorfogyasztáshoz a szénsavas üdítőitalok, a gyümölcslevek és az édességek. A férfiak átlagos élelmirost-bevitele 26,1±0,5 g/nap, a nőké 21,8±0,3 g/nap volt, a nemek közötti különbség szignifikáns (2. táblázat). Az élelmi rost több mint harmada cereáliákból (férfiaknál 40%, nőknél 34%), másik harmada zöldség- és főzelékfélékből (33%, 34%), ötöde gyümölcsökből (16%, 22%) és kis részük a rostokban gazdag száraz hüvelyesekből (5%, 4%) származott (5. ábra). ORVOSI HETILAP

Megbeszélés Az energia és makrotápanyagok bevitelét a hazai és nemzetközi ajánlásokhoz viszonyítva és más európai országok beviteli adataival összehasonlítva tárgyaljuk. Az energiabevitel értékeléséhez szükséges a tápláltsági állapot ismerete is. Mint azt az OTÁP2009 antropometriai méréseinek eredményeiből tudjuk, a hazai felnőtt lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott [3], ami arra utal, hogy hosszú távon pozitív energiaegyensúly áll fenn, azaz az energiabevitel meghaladja a fizikai aktivitásnak megfelelő energialeadást. Vizsgálatunk adatai alapján a hazai 18–64 év közötti férfiak átlagos energiabevitele – optimális testtömeget feltételezve – az aktív életmódot folytató férfiak átlagos energiabevitelének felelt meg, míg az idős korosztályé a mérsékelten aktívnak (1. táblázat). A nők energiabevitele minden korosztályban a mérsékelten aktív életmódot folytató nő energiaszükségletével egyezett meg (1. táblázat) [17]. Figyelemmel arra, hogy a táplálkozási vizsgálatok során a vizsgálati személyek gyakran aluljelentenek [18] és hogy az Eurobarometer adatai szerint a magyar lakosságnak mindössze 5%-a sportol napi rendszerességgel [19], a felmérésünk során kapott energiabeviteli értékek túl magasak, különösen a 18–64 év közötti férfiak esetében. Az adatok alapján egyértelmű, hogy az ilyen mértékű energiabevitel mellett a fizikai aktivitás jelentős fokozására lenne szükség ahhoz, hogy a felnőtt lakosság tápláltsági állapota a normális tartományba essen. (Megjegyzendő, hogy a fizikai aktivitás fokozásának az optimális testtömeg elérésén és megtartásán túl számos előnye van az egészség megőrzése szempontjából.) Az ENHR2009 adatai szerint a 22

1063


E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK 250

(J\IĘUHMXWyIRJ\DV]WiVJQDS

200

150

100

50

0

Férfiak

1ĘN

Férfiak

)ULVVIDJ\DV]WRWWWDUWyVtWRWWJ\P|OFV 2003–2004 6. ábra

1ĘN

)ULVVIDJ\DV]WRWW]|OGVpJ

2009

Zöldség-* és gyümölcsfogyasztás a felnőtt férfi és női lakosság táplálkozásában a 2003–2004-es és az OTÁP2009 vizsgálatokban *A friss, fagyasztott és tartósított zöldségek fogyasztása a burgonyafogyasztás nélkül

európai ország átlagos napi energiabeviteli értékei 2030– 3320 kcal között voltak férfiaknál és 1505–2720 kcal nőknél [16]. A hazai átlagértékek megközelítőleg a fenti intervallumok közepén helyezkedtek el. A hazai ajánlás fehérjére nem ad meg energiaszázalékban értéket, hanem naponta 0,8 g/ttkg fehérjét javasol [14], ehhez viszonyítva 2009-ben a férfiak 89%-a, a nők 80%-a a javasolt napi fehérjebeviteli értéknél nagyobb mennyiséget fogyasztott (2. táblázat). A férfiak és nők energiaszázalékban megadott fehérjebevitele a WHOajánlás (10–15 E%) felső határához közelített (1. táblázat) [13]. A 2010-ben megjelent, amerikaiaknak szóló táplálkozási útmutatóban a makrotápanyagok ajánlott energiaarányánál fehérjére a meglepően széles 10–35 E% intervallumot adták meg [15]. Vizsgálatunk alapján a fehérjeenergia-arány a 2003-as táplálkozási vizsgálatban kapott adatokhoz hasonló volt. A 22 európai ország adatait összefoglaló ENHR2009 jelentés szerint a fehérjeenergia aránya férfiaknál 13,5–18,5%, nőknél 13,1–19,3% között változott [16]. A jelenlegi hazai adatok mindkét nem esetében e tartomány alsó harmadában helyezkedtek el. Az állati eredetű fehérjebevitel túlzottan nagy a növényi eredetűvel szemben és mindkét nemnél meghaladja a javasolt fele-fele növényi/állati arányt (2. táblázat). Kiemelt figyelmet érdemel a zsírbevitel túlzottan nagy értéke mind energiaszázalék, mind g/nap értékben (1. és 2. táblázat). A zsírból származó energia mindkét nemben és minden korosztálynál meghaladta a magyar és WHO-ajánlás felső határát (30 E%) [13, 14] (1. táblázat). Az amerikai ajánlásnál a zsírenergia-arányra javasolt felső határ magasabb (35 E%), de a legfrissebb hazai értékek ezt a felső határt is túllépték (1. táblázat) [15]. A zsír túlzott részesedése az összes energiabevitelben 2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

nem magyar sajátosság: az európai országok – Portugália kivételével – túllépték a WHO-ajánlást [16]. A zsírbevitel túlzott arányát mutatja, hogy a magyar férfiak majdnem felénél (40%), a nők negyedénél (24%) a zsírból származó energiahányad több mint 40% volt. A telített zsírsavak a nemzetközi ajánlás (WHO) szerint az energiabevitel maximum 10%-át, a magyar ajánlás szerint maximum 7%-át tehetik ki [13, 20]. Ezt az értéket mindkét nem bevitele meghaladta (1. táblázat). Az ENHR2009 tanulmányban a férfiak telített zsírsavak energiaaránya 8,8–26,3 E%, a nőké 9,4–24,8 E% volt, a hazai átlagértékek a fenti intervallumok alsó harmadában helyezkednek el [16]. Összevetve a korábbi hazai adatokkal, az 1985–1988-as és a 2003-as táplálkozási vizsgálat között eltelt időszakban a telítettzsírsavbevitel aránya csökkenő trendet mutatott [6], ez azonban 2003 és 2009 között megtorpant. A magyar ajánlás – az amerikaihoz hasonlóan – a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése érdekében javasolja a telített zsírsavak fogyasztásának 7 E% alá történő csökkentését [15, 20]. Ennek realitása magyar vonatkozásban a következő adattal jellemezhető: vizsgálatunk adatai szerint a magyar lakosság mindössze 3%-a fogyasztott ennél az ajánlásnál kevesebb telített zsírsavat naponta. A legújabb epidemiológiai és klinikai vizsgálatok bizonyítékai szerint nem mindegy, hogy a telített zsírsavakat mivel helyettesítjük az étrendben, egyértelmű cardiovascularis kockázatcsökkentő hatást a többszörösen telítetlen zsírsavak vonatkozásában írtak le [21]. Azokban az országokban, ahol a „nyugati” étrendet követi a lakosság, a telített zsírsavakból származó energiabevitel 1%-ának többszörösen telítetlen zsírsavakra történő helyettesítése a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását 2–3%-kal csökkentette [22, 23].

1064

ORVOSI HETILAP


A WHO-ajánlás nem határoz meg célértéket a népesség számára az egyszeresen telítetlen zsírsavak bevitelére [13]. A magyar ajánlás 10–15 E% közötti bevitelt javasol, vizsgálatunkban mindkét nem, minden korosztályának bevitele ezen tartományon belül volt (1. táblázat) [14]. Európa lakosságára férfiak és nők esetében 11,0–21,9 E%, illetve 10,9–22,9 E% egyszeresen telítetlen zsírsav energiaarány jellemző [16], a magyar értékek az európai átlagokhoz hasonlóak voltak. A többszörösen telítetlen zsírsavak átlagbevitele mindkét nem minden korcsoportjának megfelelt a WHO által javasolt célértéknek (6–10 E%), valamint az európai országokra jellemző beviteli értékek tartományába esett (férfiaknál 4,7–8,9 E%, nőknél 4,5–9,2 E%) (1. táblázat) [13, 16]. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében betöltött szerepükön túl, a telítetlen zsírsavak fogyasztása (telített zsírsavak helyett) nagy valószínűséggel csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát is [24]. Tekintve, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak beviteléért döntően az olajok, margarinok felelősek, az n-6/n-3 zsírsavarányra kapott 29/1 és 26/1 értékek ezen zsiradékok átlagos n-6/n-3 összetételét tükrözik, ami a javasolt 4/1 arányt jelentősen meghaladja [25]. A férfiak és nők n-3 zsírsavbevitele 0,4% zsírsavenergia-aránynak felelnek meg, szemben a WHO által ajánlott beviteli céllal, amely 1–2 E% (3. táblázat) [13]. A legjelentősebb n-3 zsírsav a táplálkozásban a linolénsav, amelynek bevitelét olajos magvak (lenmag, dió) gyakoribb fogyasztásával lehetne növelni. A hosszú szénláncú n-3 zsírsavak fő forrásai a magyar táplálkozásban az évtizedek óta nem kellően reprezentált tengeri halak. A férfiak koleszterinbevitele az ajánlott 300 mg-os érték több mint másfélszerese (2. táblázat) [14]. A koleszterinbevitel a 2003–2004-es vizsgálathoz viszonyítva nem változott számottevően. Az ENHR2009 tanulmány szerint az ajánlottnál jelentősen nagyobb koleszterinbevitel (>400 mg/nap) férfiaknál elsősorban a volt szocialista országokra jellemző, és ez alól hazánk sem kivétel. A 22 európai országban a koleszterinbevitel tartománya férfiaknál 210–800 mg/nap, a magyar férfiak átlagánál csak három ország (Lengyelország, Litvánia, Románia) bevitele volt nagyobb. Az európai nőknél a tartomány 176–680 mg/nap, a magyar nők a koleszterinbevitelükkel az ötödik helyen álltak [16]. A férfiak nagyobb koleszterinbevitelét a tojás, valamint a húsok, húskészítmények jelentősen nagyobb mennyiségű fogyasztása magyarázza: a férfiak, illetve nők napi táplálkozásában átlagosan 38 g (~1 darab), illetve 22 g (~0,5 darab) tojás; 212 g, illetve 136 g hús és húskészítmény szerepelt. Mindazonáltal, a koleszterinbevitel (függetlenül a plazmakoleszterin-szinttől) és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata között a legtöbb epidemiológiai vizsgálat nem talált eddig összefüggést, illetve napi egy tojás fogyasztása, egészséges embereknél, nem emelte meg a cardiovascularis kockázatot [26, 27]. ORVOSI HETILAP

Az OÉTI által végzett korábbi három táplálkozási vizsgálat eredményeihez hasonlóan, a szénhidrátok energiaaránya a 2009-es felmérésben sem érte el az 55–60 E%-os magyar ajánlást [14]. Az egyes korcsoportok közül a 65 év feletti férfiak és nők adatai közelítenek legjobban a beviteli ajánlásokhoz (1. táblázat). Az amerikai ajánlás a szénhidrátenergia-arányra 45–65 E% [15]. Ennek alsó határát a magyar nőknél minden korosztály és a 65 év feletti férfiak érték el (1. táblázat). Az ENHR2009 vizsgálat szerint az európai férfiaknál az energiabevitel 37–51%-a, nőknél 38–52%-a származott szénhidrátból, a magyar férfiak szénhidrátenergiaaránya a tartomány közepén, a nőké a felső harmadban foglalt helyet [16]. Sajnálatos tény, hogy a szénhidrátfogyasztáshoz legnagyobb mértékben hozzájáruló cereáliák fogyasztásán belül a teljes őrlésű fajták aránya férfiaknál mindössze 6%-ot, nőknél 9%-ot tett ki. Ennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság nagy része (férfiak 78, nők 70%-a) egyáltalán nem fogyasztott teljes őrlésű, rostokban és mikronutriensekben gazdagabb cereáliákat. A hozzáadott cukorból származó energia aránya megfelelt a hazai és nemzetközi ajánlásoknak is, amelyek egyaránt 10 E% alatti fogyasztást javasolnak (1. táblázat) [13, 14]. A WHO/FAO ajánlás olyan étrendet javasol, amelylyel napi 25 g élelmirost-fogyasztás érhető el [13]. Ezt az értéket vizsgálatunkban csak a férfiak átlaga haladta meg (2. táblázat). Az ENHR2009 tanulmányban az európai férfiak és nők élelmirost-bevitele 11,7–29,7 g/nap, illetve 10,0–24,7 g/nap között változott. Vizsgálatunk eredményei férfiak és nők esetében ezen tartományok felső értékei közelében találhatók [16]. A férfiak átlagos rostfogyasztása szignifikánsan nőtt az előző, 2003-as vizsgálat óta eltelt időszakban. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy vizsgálatunk adatai szerint a férfiak átlagos gyümölcsfogyasztása (friss, fagyasztott, tartósított gyümölcsök) 164 g-ról 206 g-ra emelkedett, a zöldségfogyasztásuk (friss, fagyasztott zöldségek) pedig 122 g-ról 197 g-ra nőtt. A nők gyümölcsfogyasztása ugyanebben az időszakban 197 g-ról 232 g-ra, zöldségfogyasztása pedig 124 g-ról 179 g-ra emelkedett (6. ábra). Fontos kiemelni, hogy – bár az egy főre jutó átlagos zöldség-, gyümölcsfogyasztás eléri a WHO által ajánlott napi 400 g-ot – a felnőttek fele, korcsoportonként jelentős eltérésekkel, ennél kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. A fiatal felnőttek (18–34 év) kétharmadának zöldség-, gyümölcsfogyasztása nem éri el a WHO 400 g/nap-os ajánlását.

Következtetések A hazai lakosság energiabevitele mindkét nem esetében tartósan fennálló pozitív energiaegyensúlyt tükröz (energialeadást meghaladó energiafelvétel), amelyet alátámaszt az a tény, hogy a felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott [3, 28]. Az energiabevitelből részesülő fehérjearány a korábbi vizsgálatokhoz ha-

1065



sonlóan megfelelő, de még mindig eltolódik az állati fehérjék irányába. A zsírból származó energia aránya magas, a szénhidrátenergia-arány kisebb a kívánatosnál. A mennyiségen túl, mindkét makrotápanyag minősége is táplálkozási kockázatot hordoz, korcsoportonként eltérő mértékben. A zömmel állati eredetű telített zsírok bevitele jelentős és a többszörösen telítetlen n-6:n-3 zsírsavak aránya hétszerese a javasolt 4:1 aránynak. A szénhidrátbevitel esetén kritikus, hogy a cereáliákon belül a jelentős rostforrásnak számító teljes őrlésűek aránya 6–9% között van. A hazai átlagos zöldség-, gyümölcsfogyasztás jelentősen megnövekedett, ugyanakkor a felnőtt lakosság fele az ajánlott napi minimum 400 g-nál kevesebbet fogyasztott. A lakosság táplálkozásában felmérésünk alapján jelen lévő kockázati tényezők (például túlzott zsír-, telítettzsírsav-, koleszterinbevitel) kiküszöbölése viszonylag rövid idő alatt igen jelentős népegészségügyi haszonnal járhat, mint azt az észak-karéliai példa is bizonyítja [29]. A hetvenes években útjára indított intervenció eredményeként a zsírbevitel 40 E%-ról 30 E%-ra csökkent, a vajfogyasztás 18 kg/évről 3 kg/évre, 80%-kal csökkent, a zsírdús tej jelentősen visszaszorult a sovány tej javára, a növényi olaj fogyasztása 50%-kal nőtt, amelynek eredményeképpen a telített zsírsavak bevitele drámaian csökkent. Az egyéb táplálkozási tényezők közül a sófogyasztás csökkent, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedett. Mindezek eredményeként 30 év alatt 80%-kal csökkent a szív- és érrendszeri megbetegedésekből származó mortalitás és mintegy 10 évvel nőtt a várható élettartam. A táplálkozási intervenciók közül a legnagyobb hatása a telített zsírsavbevitel csökkenésének volt, amely jelentősen hozzájárul a lakosság szérumkoleszterinszint-csökkenéséhez. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a sócsökkentő keretprogramot követően a telítettzsírsav-csökkentést választotta következő célpontjaként a tagállamokban. A kormányzati jóváhagyásra váró „Cselekvési Terv Magyarország Nemzeti Táplálkozáspolitikájához 2010– 2013” jelentősen hozzájárulna a táplálkozásfüggő betegségek hazai morbiditásának és mortalitásának javításához [30].

Köszönetnyilvánítás A szerzők ezúton fejezik ki köszönetüket a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara munkatársainak a vizsgálatban nyújtott támogatásért és segítségért.

Irodalom [1] Yearbook of Health Statistics, 2010. [Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2010.] Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011. [Hungarian] [2] Robertson, A., Tirado, C., Lobstein, T., et al.: Food and Health in Europe: a new basis for action. WHO Regional Publications, European series, 2004, No. 96, p. 10. 2012 ■ 153. évfolyam, 27. szám

[3] Martos, É., Kovács, V. A., Bakacs, M., et al.: Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2009 study. I. Nutritional status of the Hungarian population. [Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat – OTÁP2009. I. A magyar lakosság tápláltsági állapota.] Orv. Hetil., 2012, 153, 1023–1030. [Hungarian] [4] Biró, Gy.: First Hungarian Representative Nutrition Survey (1985–1988) Results, Volumes I and II.) [Az első magyarországi reprezentatív táplálkozási vizsgálat (1985–1988) eredményei, I. és II. kötet.] Budapest, 1992, 1993. [Hungarian] [5] Bíró, Gy., Antal, M., Zajkás, G.: Nutrition survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992–1994. Eur. J. Clin. Nutr., 1996, 50, 201–208. [6] Rodler, I., Biró, L., Greiner, E., et al.: Dietary survey in Hungary, 2003–2004. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003– 2004.] Orv. Hetil., 2005, 146, 1781–1789. [Hungarian] [7] Biró, L., Zajkás, G., Greiner, E., et al.: Dietary survey in Hungary, 2003–2004. Micro-nutrients: minerals. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003–2004. Mikrotápanyagok: ásványi sók.] Orv. Hetil., 2007, 148, 703–708. [Hungarian] [8] Zajkás, G., Biró, L., Greiner, E., et al.: Dietary survey in Hungary, 2003–2004. Micro-nutrients: vitamins. [Táplálkozási vizsgálat Magyarországon, 2003–2004. Mikrotápanyagok: vitaminok.] Orv. Hetil., 2007, 148, 1593–1600. [Hungarian] [9] Energy and protein requirements. WHO Techn. Rep. Ser. 724. Geneva, 1985. [10] Goldberg, G. R., Black, A. E., Jebb, S. A., et al.: Critical evaluation of energy intake data using fundamental principles of energy physiology: 1. Derivation of cut-off limits to identify underrecording. Eur. J. Clin. Nutr., 1991, 45, 569–581. [11] Guidance of EFSA. General principles for the collection of national food consumption data in the view of a pan-European dietary survey. EFSA Journal, 2009, 7, 1435. [12] Joint WHO/FAO Expert Consultation: Diet, Nutrition, and Prevention of Chronic Diseases. WHO Techn. Rep. Ser. 797. Geneva, 1990. [13] Joint WHO/FAO Expert Consultation: Diet, Nutrition, and Prevention of Chronic Diseases. WHO Techn. Rep. Ser. 916. Geneva, 2003. [14] Antal, M.: Nutrient requirements. In: Rodler, I. (ed.). New food compositon table. [Tápanyagszükséglet. In: Rodler, I. (szerk.). Új tápanyagtáblázat.] Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005. [Hungarian] [15] U. S. Department of Agriculture and U. S. Department of Public Health and Human Services: Dietary Guidelines for Americans, 2010. 7th Edition, U. S. Government Printing Office, Washington, DC, December 2010. www.dietaryguidelines.gov [16] Elmadfa, I. (ed.): European Nutrition and Health Report. Vienna, 2009. Karger, Basel, 2009. [17] Dietary Reference Intakes for Energy, Carbohydrate, Fiber, Fat, Fatty Acids, Cholesterol, Protein, and Amino Acids. The National Academies Press, Washington (DC), 2002, 185. [18] Black, A. E., Cole, T. J.: Biased over- or under-reporting is characteristic of individuals whether over time or by different assessment methods. J. Am. Diet. Assoc., 2001, 101, 70–80. [19] Special eurobarometer 334/Wave 72.3 Sport and Physical activity. Publication March 2010. [20] Zajkás, G.: Directives of lifestyle changes – nutrition. [A táplálkozás fő irányelvei a szív- és érbetegségek megelőzésének érdekében.] Metabolizmus, 2010, 8 (Suppl. A), 19–23. [Hungarian] [21] Astrup, A., Dyerberg, J., Elwood, P., et al.: The role of reducing intakes of saturated fat in the prevention of cardiovascular disease: where does the evidence stand in 2010. Am. J. Clin. Nutr., 2011, 93, 684–688. [22] Mozaffarian, D., Micha, R., Wallace, S.: Effects on coronary heart disease of increasing polyunsaturated fat in place of saturated fat: a systematic review and meta-analyses of randomized controlled trails. PLoS Med., 2010, 7, e1000252.

1066

ORVOSI HETILAP

E RED ETI K ÖZLEM ÉN YEK [23] Williams, L. F., O’Flaherty, M., Mwatsama, M., et al.: Estimating the cardiovascular burden attributable to the European Common Agricultural Policy on dietary saturated fats. Bull. World Health Organ., 2008, 86, 535–41A. [24] Risérus, U., Willett, W. C., Hu, F. B.: Dietary fats and prevention of type 2 diabetes. Prog. Lipid Res., 2009, 48, 44–51. [25] Schaefer, E. J.: Lipoproteins, nutrition, and heart disease. Am. J. Clin. Nutr., 2002, 75, 191–212. [26] Lecerf, J. M., de Lorgeril, M.: Dietary cholesterol: from physiology to cardiovascular risk. Br. J. Nutr., 2011 Mar 9. 1–9. [Epub ahead of print] [27] Hu, F. B., Stampfer, M. J., Rimm, E. B., et al.: A prospective study of egg consumption and risk of cardiovascular disease in men and women. JAMA, 1999, 281, 1387–1394. [28] Martos, É.: The role of physical activity in prevention of obesity in childhood and in adulthood. In: Szőts, G. (ed.). Measure of fittness. [A fizikai aktivitás szerepe az elhízás megelőzésében gyermek- és felnőttkorban. In: Szőts, G. (szerk.). A fittség mértéke.] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012. [Hungarian]

[29] Puska, P.: Fat and heart disease: Yes we can make a change – The case of North Karelia (Finland). Ann. Nutr. Metab., 2009, 54, 33–38. [30] Implementation of Action Plan for National Nutrition Policy for 2010–2013. [Magyarország nemzeti táplálkozáspolitikájának 2010–2013. évekre szóló cselekvési tervének végrehajtásáról.] http://www.oeti.hu/download/mntpcst_terv_101115y.pdf [Hungarian]

(Sarkadi Nagy Eszter dr., Budapest, Gyáli út 3/A, 1097 e-mail: [email protected])

III. INTERDISZCIPLINÁRIS ORVOSI HETILAP KONFERENCIA 2012. szeptember 28–29. / Budapest A konferencia kiemelt témái: gyermekgyógyászat, klinikai genetika, szülészet-nőgyógyászat, rheumatológia, gerincsebészet, kardiológia, gyógyszertan, hepatológia és transzplantáció – mindezekről a legújabb és legfontosabb ismeretek. A konferencia elnöke: Prof. Dr. Rácz Károly KEDVEZMÉNYES REGISZTRÁCIÓ! Az Orvosi Hetilap előfizetői 2012. július 15-ig kedvezményesen regisztrálhatnak. A jelentkezés során a Megjegyzés mezőben tüntesse fel, hogy a folyóirat előfizetője!

Jelentkezés és további információ: konferencia.orvosihetilap.com

ORVOSI HETILAP

1067


Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat OTÁP2009

Recommend Documents