Országos Scleroderma
Közhasznú Egyesület
Alapszabálya
a 2009. év április hó 04. napján megtartott közgyűlésén hozott határozatokra tekintettel
egységes szerkezetben:
2009. április 04.
Az Országos Scleroderma Közhasznú Egyesület szerkezetben a következőkben állapítja meg:
alapszabályát
egységes
A sclerodermaban szenvedő betegek saját egeszségük és a többi betegtársukért érzett felelősségüktől vezérelve, önkéntesen és a legszélesebb körű demokratizmuson alapuló társadalmi szervezet létrehozását határozták el abból a célból, hogy szerepet vállaljanak a scleroderma betegséggel kapcsolatos egészségügyi ellátási, illetve betegeket érintő problémák megoldásában. 1.§
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az Egyesület neve: Országos Scleroderma Közhasznú Egyesület (továbbiakan: Egyesület). Székhelye: 7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. VIII. em./ 31. A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. Az Egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, illetve amennyiben a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 2.§ AZ EGYESÜLET CÉLJA 2.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. 2.2. Az Egyesület céljai, feladataköre: 1. aktív szerep vállalása a scleroderma betegséggel kapcsolatos egészségügyi ellátási illetve a betegeket érintő problémák megoldásában; 2. a betegek teljes, érthető és megbízható információhoz jutásának elősegítése, minden problémában. Diszkriminációs, ideológiai vagy más befolyásolás nélkül nyújtson segítséget lehetőségei szerint a betegséggel kapcsolatos problémák kezelésében; 3. a betegek számára megfelelő érdekképviselet biztosítása a szükséges esetekben;
4. a betegek oktatása – szakmai előadások, fórumok, egyéb tájékoztató programok segítségével –, hogy minél teljesebb képet kaphassanak a betegségükről; 5. a betegek egyéni, személyes problémáinak, kérdéseinek a megválaszolása érdekében segítségnyújtás a megfelelő szakmai tanácsadók megkeresése és közvetítése révén; 6. a betegekben felmerülő kérdések, bizonytalanságok összegyűjtése és az ezeknek megfelelő, a kérdésekre választ adó tájékoztatás-, felvilágosító előadások megszervezése; 7. a hátrányos helyzetű betegek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 8. a betegek aktív részvételének támogatása egészségmegőrző-, gyógyító-, rehabilitációs programokon; 9. az egészségügyi személyzet (orvosok, nővérek, gyógytornászok és mások) kezdeményezéseinek segítése egy-egy kitűzött cél vagy tervezett program megvalósítása érdekében; 10. az Egyesület képviselése, bemutatása megfelelő fórumokon, színtereken a betegség minél szélesebb körű ismertetése érdekében; 11. hazai- és külföldi betegszervezetekkel való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás elősegítése, szükség esetén ehhez anyagi támogatás nyújtása; 12. a betegséggel kapcsolatos bármely tudományos kutatás, tanulmány támogatása a rendelkezésre álló minden lehetséges módszerrel; 13. az Egyesület működéséhez szükséges anyagi források, támogatások megszervezése és biztosítása; 14. a betegség következtében kialakuló állapot javítása, szinten tartása végett rehabilitációs foglalkoztatás szervezése, illetve ennek segítése; 15. közhasznú szervezetek számára – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások biztosítása. 2.3. Ennek keretében a Közhasznú Szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv. 26. § (1) bekezdés c, pontja alapján az alábbi közhasznú tevékenységeket gyakorolja: 1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, 17. rehabilitációs foglalkoztatás,
20. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások. 3. § Az Egyesület működési kiadásait elsősorban a tagok által fizetett díjakból, felajánlásokból, hozzájárulásokból, pályázaton nyert pénzösszegekből és mások önkéntes adományaiból fedezi. Ez utobbiaktól csak akkor fogadható el az adomány, ha az nem sérti az Egyesület önállóságát, nem befolyásolja függetlenségét. A Közhasznú Egyesület gazdálkodási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az Egyesület gazdálkodási tevékenysége körében: • • • •
tanfolyamokat, tanácskozást szervez; kiadványokat állít elő; tudományos kutatásokat, tanulmányokat támogat; egyéb támogatásokat nyújt.
A szervezet - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A nem egyesületi tagok bármely közhasznú szolgáltatásból részesülhetnek, amennyiben erre vonatkozó kérelmüket az Egyesület Elnökénél előterjesztik. A kérelemről a Közgyűlés dönt egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással. 4. § EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE 4.1. Az Egyesület tagja minden magyar és külföldi állampolgár, aki 14. életévét betöltötte, és az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történõ közremûködésre és a tagdíj megfizetésére. 4.2. A tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt. A tagsági jogviszony a belépési nyilatkozat alapján a tagnyilvántartásba való felvétellel jön létre. Az Elnökség tagfelvétel elutasításáról szóló, törvénysértő határozatát a kérelmező a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja.
Az egyesületi tagság megszűnik: -
az Egyesület megszűnésével; kilépéssel; kizárással; törléssel; a tag halálával.
A tagdíj mértékét a Közgyűlés évente egyszer az éves rendes Közgyűlésén határozhatja meg, mely mindig a határozó Közgyűlést követő év január elsejétől az esetleges újabb módosításáig marad érvényben. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület bármelyik tisztségviselőjével. A kilépő tag tagsági viszonya a bejelentés átvételének napjával szűnik meg. A Közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, illetve az Egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki, azaz: 1. neki felróható módon, szándékosan nem az egyesületi célok megvalósítása érdekében jár el, gátolja a közgyûlés által meghatározott konkrét programok végrehajtását; 2. azt, akit a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott; 3. ha tag magatartása az egyesületi jogviszonyához méltatlan. A kizárási eljárás kezdeményezéséről a Közgyűlés dönt, melynek során első ízben a tagot 30 napos határidő kitűzésével felhívja az érdekellentétes magatartással való felhagyásra; a felhívásban utalni kell arra, hogy az elmulasztás a tagsági viszony megszűnését eredményezi; a 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetében a tagsági viszony a határidő lejártát követő napon megszűnik; erről a tagot a Közgyűlés Elnöke írásban köteles értesíteni; a Közgyűlés a tag kizárásáról határozattal dönt, mely határozatot a tag 30 napon belül a Bíróság előtt megtámadhatja. A Közgyűlés határozatával azt a tagot, aki tagdíjfizetési kötelezettségének – előzetes írásbeli, eredménytelen felhívást követően - önhibájából tartósan – minimum 6 hónapon át – nem tesz eleget, a következő hónap első napjától törli. A Közgyűlés határozatát a tag 30 napon belül a Bíróság előtt megtámadhatja. A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.
5. § A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI Az Egyesület tagjának joga, hogy : 1. válasszon, az Egyesület munkájában részt vegyen, a szervezetben bármely választott tisztséget betöltsön; ügyintéző és képviseleti szerv tagja azonban csak magyar állampolgár lehet, illetve letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár; 2. részt vegyen az Egyesület működését érintő, minden kérdésrõl rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában; 3. bármilyen ügyben előterjesztést tegyen, javaslatot tegyen az Egyesület bármely szervéhez, illetve az Egyesület bármely szervétől felvilágosítást kérjen; 4. az Egyesület bármely törvénysértő határozatát - a tudomására jutott 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhatja. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, a szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható, de 18 év alatti tagok csak életkori sajátosságaiknak megfelelő, teljes cselekvőképességet nem igénylő tisztségekre választhatóak, de ők maguk mindig választhatnak.. Az Egyesület munkáját elősegítő bármilyen indítványt tehet, és az elnökséghez kérdést intézhet. Az Egyesület tagjának kötelessége, hogy: 1. részt vegyen az Egyesület szerveinek tevékenységében, a választott tisztséget a legjobb tudása szerint betöltse; 2. az egyesületi célok megvalósulását segítse elő, konkrét programok végrehajtásában működjön közre, illetve ennek során a tagtársaival müködjön együtt; 3. tagdíját fizesse meg.
6. § AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK 6.1. Az Egyesület legfőbb önkormányzati szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évenként kell összehívni. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg a tagok egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – kívánja. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt – a cél megjelölésével – igényli, a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, az elnök vagy kettőnél több tisztségviselő lemondása esetén, a bíróság elrendeli. A Közgyűlés határozatképes, ha azon legalább a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévõk számától függetlenül határozatképes, ha az a Közgyűlés meghívójában szerepel. A megismételt Közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően 60 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot és a megismételt közgyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezést az eredeti Közgyűlés meghívójában is meg kell jelölni. A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden jelenlévő tag alá ír és melynek elkészítése a Közgyűlés elnökének feladata. A Közgyűlés döntéseiről a Közgyűlés elnöke nyilvántartást vezet, amelyből a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható. A Közgyűlés döntéseit a Közgyűlés elnöke az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, postai úton közli, és az Egyesület székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. A Közgyűlés határozatainak nyilvánosságra-hozatali módja: a határozatok megtekinthetők • •
Az Egyesület székhelyén (7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. VIII/31.), Az Egyesület honlapján (www.scleroderma.hu).
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet a Közgyűlés elnökének engedélyével, a Közgyűlés elnökével előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén 7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. VIII/31.). Az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát a Közgyűlés elnöke az egyesület székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel biztosítja. A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, majd ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Kétharmados többség kell az Egyesület feloszlásának kimondásához, más társadalmi szervezttel való egyesüléshez és az alapszabály módosításához. A Közgyűlés a tisztségviselők megválasztásáról és a tag kizárásáról titkos szavazással dönt. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a. az alapszabály megállapítása és módosítása; b. az éves program és az ahhoz tartozó költségvetés meghatározása; c. az éves program és az ahhoz tartozó költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása; d. az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása, közhasznú szervezet évi beszámolójának jóváhagyása, közhasznúsági jelentés elfogadása; e. az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának a kimondása; f. a tisztségviselõk, az ügyintézõ és képviselõ szervek megválasztása és visszahívása (a visszahívásról a Közgyűlés határozattal dönt, ha a tisztségviselő az Egyesület érdekeivel ellentétes tevékenységet fejt ki – a visszahívási eljárás kezdeményezéséről a Közgyűlés dönt, melynek során első ízben a tagot 30 napos határidő kitűzésével felhívja az érdekellentétes magatartással való felhagyásra; a felhívásban utalni kell arra, hogy az elmulasztás a tisztség megszűnését eredményezi; a 30 napos határidő eredménytelen eltelte esetében a tisztség a határidő lejártát követő napon megszűnik; erről a tisztségviselőt a Közgyűlés írásban köteles értesíteni; a határozat ellen a tisztségviselő 30 napon belül a Bírósághoz fordulhat);
g. a tag kizárása, törlése; h. amit az alapszabály a hatáskörébe utal. 6.2. Az Egyesület képviselő szervei: Az Elnökség az Egyesület ügyeit folyamatosan intéző testület. Az Elnökség az Egyesület Közgyűlése által titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel megválasztott 7 főből álló szerve. Az Elnökség tagjai a Közgyűlés által megválasztott elnök, két elnökhelyettes és négy másik tag. A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket 3 évre választja. A Közgyűlés – az Egyesület elnöke javaslatára - titkos szavazással, egyszerű többséggel tiszteletbeli elnököt választhat. Az Egyesület tiszteletbeli elnöke lehet olyan magánszemély aki az Egyesületet erkölcsileg vagy anyagilag támogatja, és akit az Egyesület ilyen címen a tagok sorába felvesz. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség feladata és hatásköre: - tagsági viszony keletkezésével kapcsolatos eljárás; - gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról, működésével kapcsolatos előkészítésről, a határozatok végrehajtásáról; - a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység; - elnök éves beszámolójának elfogadása; - a Közgyűlés elé terjeszti az éves beszámolót és az éves költségvetés tervezetét; - személyzeti munka irányítása; - tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása; - meghatározza a legaktuálisabb feladatokat; - minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, és amelyeket az Elnökség hatáskörébe von.
Döntéseirõl, intézkedéseirõl a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni. Az Elnökség minimum négy tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente kétszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetõség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő, szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani, majd ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az Elnökség döntéseit az Elnök az érintettekkel a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban, postai úton közli, és az Egyesület székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra. Az Elnökség határozatainak nyilvánosságra-hozatali módja: a határozatok megtekinthetők • •
Az Egyesület székhelyén (7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. VIII/31.), Az Egyesület honlapján (www.scleroderma.hu).
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet az Elnök engedélyével, az Elnökkel előre egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén 7632 Pécs, Aidinger J. u. 40. VIII/31.). Az Elnök jogai és kötelességei: •
ellátja az Egyesület általános képviseletét;
•
irányítja a tisztségviselők működését;
•
a Közgyűlést bármikor összehívhatja;
•
a tagság pénzérôl a kezelőket elszámoltatja;
•
a kiadások számláit ellenőrzi;
•
megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez;
•
harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
•
a tagság érszrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés határozatainak megfelelôen kell az intézkedéseket megtennie;
•
a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
•
az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése;
•
az Egyesület bankszámlája felett a Ptk. 29.§ (3) bekezdésének megfelelõen az elnök és az egyik elnökhelyettes, az elnökhelyettes akadályoztatása esetén az elnök és a másik elnökhelyettes együttesen rendelkeznek. Az elnök akadályoztatása esetén az elnök írásbeli felhatalmazása alapján a két elnökhelyettes jogosultak együttesen.
Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: •
az Egyesület pénztáros munkájának ellenőrzése
•
a könyvelés ellenőrzése
•
mindennemû visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése;
•
a számlák hitelességének utólagos ellenôrzése.
A fenti pontokba szedett ellenőrzésre évente két alkalommal kerül sor. Tiszteletbeli Elnök feladata: •
jogosult a Közgyűlésen tanácskozási joggal résztvenni, az ott elhangzottakra észrevételt tehet.
6.3. Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő.
6.4. Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a megbízott Pénztáros kezeli. Az Elnökség jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg. 7. § AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE Az Egyesület képviseletére az elnök jogosult. Akadályoztatása esetén , az elnök írásbeli felhatalmazása alapján a két elnökhelyettes jogosultak együttesen az Egyesületre kötelezettségeket létesítõ jogviszonyt vállalni.
8§ AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA 8.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. Az egyesület éves bevétele az 5.000.000.-Ft.-ot azaz az Ötmillió forintot nem haladja meg. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel, illetve pályázatokon nyert pénzekből gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. 8.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A társadalmi szervezet megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után vagyonáról az alapszabály előírása, vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Ha a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. 8.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 8.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. 8.5 Az Egyesület vállakozási tevékenységet csak céljai megvalósítására és azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. 8.6 A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót;
b) c) d) e)
a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30.-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni. A Kszt. 19§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti. 9§ VEGYES RENDELKEZÉSEK 9.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 9.2. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog. 9.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók. 9.4. Jelen módosított Alapszabályt a 2009. év április hó 04. napján megtartott Közgyűlésen a jelenlévők megtárgyalták, egyhangúlag elfogadták és aláírták (lásd: jelenléti ív). Kelt: Pécsett, 2009. év április hó 04. napján
.................................................... elnök
