ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2007. (II. 14.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2; 1145 Budapest, Róna utca 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató 2006. november 1-jén május 18-19-i, 23-i és 26-i epizódjainak korhatár-besorolásával megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.7. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért, így 1.618.633, -Ft, azaz egymillióhatszáztizennyolcezer- hatszázharminchárom forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület állampolgári bejelentés alapján vizsgálta a TV2-n 2006. november 1-jén sugárzott „Az Álomherceg legendája 1-2” c. műsorszámot. A Testület a bejelentés eredményeként 2520/2006. (XI. 22.) sz. határozatával a kifogásolt műsorszám tartalmi vizsgálatára irányuló hatósági ellenőrzést rendelt el. A műsorszolgáltató a film előtt semmilyen figyelmeztető felhívást nem tett közzé, így azt az I. kategóriába sorolta, azaz „korhatárra tekintet nélkül megtekinthető” minősítést kapott. Németországban az alkotás videón megjelent változatát 12 éven felülieknek ajánlották.
Az AGB Nielsen Media Research adatai szerint az ebben az időben tévét néző 4-12 éves korosztály 33 százaléka látta ezt a műsorszámot. Ugyanebből a korcsoportból több mint 224.000 fiatalkorú nézte legalább egy percet az adást. Tartalom: Sok-sok évvel ezelőtt, egy távoli országban két fiatalt egymás mellé sodort az élet. Az egyikük Kurdok király fia, Damian herceg, akinek keménykezű apja zsarnokságával kell szembeszállnia. A másikuk Alisea, egy gyönyörű lány, akinek meg kell találnia a gonosz varázsló, Azaret által elrabolt testvéreit. A fiatalok egy véletlen találkozás folytán egymásba szeretnek, de ellenségeik elválasztják őket. Örök szerelmük bizonyítékaként hét évvel később, már felnőttként, az álmukban találkoznak újra. Mielőtt szerelmük a valóságban is kiteljesedne, közös erővel kell szembeszállniuk a gonosszal, útjuk pedig hosszú és kalandos. Azaret mindenáron meg akarja akadályozni a boldogságukat, így végül csak a halála árán lehetnek egymáséi a szerelmesek. A film az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: 09:17:18-09:18:27 Alisea házának ablaka hangos csörömpöléssel törik be, amikor egy kéz alakú faág nyúl be rajta, és a lány egyik kistestvére felé közelít. A gyerek hátrálni kezd, a háttérből a többiek kiabálása hallatszik. A gyerek az ágyra dől, de a kéz felmarkolja őt, és a kapálódzó gyereket az ablakon át magával viszi. Az anya az ajtóhoz rohan, de közben egy másik ablakot betörve egy másik faág nyúl be a házba, és egy másik kisfiút rabol el. Az anya sírva próbálja gyermekét megvédeni, de hiába. Alisea ezalatt három ijedt testvérét szorítja magához. Közben egy újabb kisgyereket ragad magával az ismét benyúló kéz. Alisea utasítását követve a két gyerek elbújik, de nem menekülhetnek, mert a kéz formájú ágak őket is utolérik és elrabolják. 09:18:46-09:22:17 Alisea megtalálja édesanyját az erdőben fekve. Az asszony – rosszabbodó szívbetegsége miatt – elhaló hangon, agonizálva ígérteti meg lányával, hogy megkeresi az elrabolt gyerekeket, majd meghal. Az anya tetemére borulva Alisea hosszasan kisírja magát, mielőtt elindulna, hogy teljesítse az esküjét. 09:36:12-09:37:25 Alisea Azaret kastélyába érkezve elrabolt testvérei hangját hallja. Egy kút mélyén találja meg őket, amint rácsok mögé zárva kiabálnak segítségért. Hamarosan a varázsló is megérkezik. Alisea felrója a férfinek, hogy a vihar idején nyújtott segítséget így hálálja meg. Azaret alakja ijesztő sötét folttá kezd elmosódni, majd hirtelen a kútban terem. Megragadja két gyerek ruháját a nyakánál fogva, és a rács mellett tartja őket. A gyerekek segítségért kiabálnak, mert a varázsló fájdalmat okoz nekik. Alisea hajlandó meghallgatni, hogy a férfi milyen alkut ajánl a testvéreiért cserébe. Azaret ekkor az ijesztő helyváltoztatós varázslatot megismételve a lány mellett terem, aki végül beleegyezik, hogy megteszi, amit a varázsló kér. 09:51:10-09:53:17 Alisea a női hangok utasításait követve, kigombolja az alvó Azaret ingét. A férfi meztelen mellkasán dudorok jelennek meg, melyek lassan szájakká és orrokká formálódnak. A megdöbbent lánynak ezután elmesélik a történetüket: „Azaret menyasszonyai vagyunk. Még gyermekkorunkban hozott ide bennünket, és itt nőttünk fel szörnyű kastélyában. Rabszolgaként és fogolyként bánt velünk. És amikor nagykorúak lettünk, elvett bennünket
2
feleségül. De még aznap, amikor a feleségei lettünk, sikerült megszereznie a fiatalságunkat úgy, hogy magába szívott bennünket. Ugyanezt teszi veled is. Rabként tart a kastélyában. Addig fogva tart, míg meg nem nősz. És miután betöltöd a tizennyolcadik életéved, feleségül vesz. Igen. És még aznap magába szippant, hogy elvegye a fiatalságod, ahogy velünk is tette. Látod, hogy milyen öreg, nem? Csak azt várja, hogy végre felnőj! Szabadíts ki, ments meg bennünket és magadat is megmented!” A jelenet alatt időnként közeli képeket mutatnak az éppen beszélő szájról és orról, mely a ráncos mellkasból emelkedik ki. A szájak egy varázstőrért küldik a lányt, és azt mondják neki, hogy szúrja le vele Azaretet. Alisea döfésre emeli az eszközt, de végül nem tudja megölni a varázslót. 10:12:11-10:12:25 Azaret úgy bünteti meg Aliseát a szökésért, hogy a rács mögé zárt kistestvéreit elvarázsolja. A kamera közeli képen mutatja a varázsló rideg arcát, miközben azt mondja: „Az öcsikéid soha nem nőnek nagyobbra! Kisfiúk maradnak örökre!” 11:05:06-11:05:32 Alisea álmában az alvó Azaretet látja, akinek meztelen mellkasából három száj és orr emelkedik ki. A női hangok azt mondják: „Azaret feleségei vagyunk! Aznap, amikor feleségül vett bennünket, elvette fiatalságunkat azáltal, hogy magába szívott bennünket! Ugyanezt teszi majd Azaret veled is! Holnap téged is magába szippant Alisea! Szúrd szíven Alisea! Szúrd szíven Alisea! Szúrd szíven! Szúrd szíven!” Alisea ekkor felriad az álomból. 11:13:07-11:14:09 Azaret Aliseához hajol, hogy csókjával elszívja a lány fiatalságát, ám Alisea hirtelen előkapja a háta mögött rejtegetett tőrt. Ezután a falon látható a szereplők árnyéka, ahogy a lány leszúrja a varázslót. Azaret nyög a fájdalomtól, meggörnyed. Ekkor már ismét a szereplőket látjuk, ahogy a lány kezében remeg a tőr, míg Azaret a hasához szorított kézzel hörögve támaszkodik egy asztalnak. A lány kezében megszólal a tőr markolatán lévő sárkányfej: „Még nem fejezted be Alisea! Fejezd be, amit elkezdtél! Csak megsebesítetted! Szúrd szíven! Döfd bele még egyszer! Szabadulj meg tőle örökre!” Alisea nem tudja megtenni, eldobja a kést, és elszalad. Azaret utána veti magát, de nem éri el a lányt, így elterül a földön. A tőr markolatán lévő sárkány is a lány után kiabál, hogy szíven kell szúrnia a varázslót. 11:46:21-11:46:24 Azaret azt mondja Damiannak, hogy meghalt Alisea. A fiú nem hisz neki, dühében felkap egy kardot, amivel a varázsló felé suhint. Ekkor váratlanul Azaret színes fénysugarakká válva eltűnik. 11:46:53-11:47:16 Damian meg akarja ölni Azaretet, ezért kivont karddal indul felé, amikor az egyik páncélszobor hirtelen visszarántja. Damian elterül a földön. Majd az életre kelt páncélszobor felé indul kardját előre szegezve. Damian egy közelben álló faládát lök a támadója felé. Az a térdénél találja el a páncélt, elsodorja az alsó lábszárát, így az elvarázsolt szobor a levegőben lebegve támad tovább. Damian azonban félrelöki a szobrot, ami a darabjaira esik szét. Ekkor öt másik páncélzat kel életre, és morogva indulnak Damian felé, aki a kardjával védekezik. 12:22:44-12:23:10 Azaret elkapja Aliseát, akit arra akar kényszeríteni, hogy csókolja meg. A lány könyörög neki, de a varázsló hajthatatlan. Damian ekkor a varázstőrrel hátba dobja Azaretet. A tőr suhogó
3
hanggal repül, majd Azaret nyögve hátratántorodik. A kamera a hátából kiálló tőrt mutatja, mielőtt teste a vízbe zuhanna. A film további problémás eleme, hogy a mágikus szálon kívül is tartalmaz néhány durva fizikai és brutális verbális agresszióra utaló jelenetet. Az erőszak ugyan nincs halmozottan jelen, azonban a kegyetlen jelenetek gyakorta elnyújtottan kerülnek bemutatásra. Ezek némelyike ráadásul családon belül történik, hiszen a kíméletlen apa többször megfenyegeti, megzsarolja, megkorbácsoltatja a saját fiát, hogy ő az általa elképzelt ideális vezetővé váljon, de megalázóan bánik a gyermek édesanyjával is. Ez a cselekményszál azért problémás, mert a harmonikus családi légkör igen fontos a kiskorú gyermekek fejlődésében, így az ezzel kapcsolatos durva konfliktusok vizuális ábrázolása szorongást idézhet elő a főhőssel azonosuló gyermekekben. Bár a bemutatott agresszió ábrázolása nem volt túl intenzív, és a következményeket sem jelenítették meg túlságosan naturálisan, azonban a gonosz embereinek, páncélosainak külső megjelenése, a katonák által használt harci eszközök (pl. recés élű kardok, korbácsok) és agresszív magatartásuk a feléjük békével közelítő emberekkel szemben - felnőtt magyarázata nélkül - alkalmas lehetett a kisgyermekek biztonságérzetének megzavarására, és megnehezíthette a korábban említett erőszakellenes üzenet megértését. 09:04:36-09:05:14 Kurdok király dühösen egy énekes torkához nyomja a kardja hegyét, és megparancsolja, hogy hallgasson el. Kurdok: „Hagyd abba a röhögést, vagy esküszöm, most röhögtél utoljára!” A férfi bocsánatot kér. A király ezután kivont karddal megfenyegeti a körülöttük lévő mulatozó társaságot, és csendre utasítja őket. 09:07:41-09:09:37 Kurdok férfit akar faragni fiából, Damianből. A gyereket ezért forgó rudak között ugráltatja. A kifáradt fiút eltalálja egy rúd, így nyögve zuhan a földre. Apja ekkor korbáccsal csap a földre közvetlenül a fiú mellett, majd ráparancsol, hogy folytassa a gyakorlatot. Damian anyja, Diomira védi fiát, és rászól férjére: „Így csak fájdalmat okozol neki!” Kurdok: „Az én fiam, úgyhogy azt teszek vele, amit akarok!” Diomira: „De az enyém is, és nem akarom, hogy olyan legyen, mint te!” Kurdok: „Jó! És akkor mi van? Mióta érdekel engem, hogy te mit akarsz?” Felemeli a kezében tartott korbácsot, és azt mondja: „Már elfelejtetted, hogy csak egy rabszolga, egy háborús zsákmány vagy? Ha azt mondom neked hallgass, akkor csak hallgass!” Ezután ellöki a nőt, aki a földre esik. Damian anyja segítségére siet, de az apja őt is ellöki. Kurdok előkap két kardot, az egyiket fiának dobja, miközben arra buzdítja, hogy küzdjön meg vele, ha úgyis gyűlöli őt. Damian felkapja a fegyvert, és kardozni kezdenek. A férfi biztatja a fiát, szítani akarja haragját, de végül a gyerek ledobja a kardot, és visszamegy ugrálni a forgó rudakhoz. 09:13:34-09:17:08 Kurdok katonái egy férfit vezetnek kötélen fogva, és közben többször korbáccsal a hátára ütnek. A fogoly fájdalmasan nyög. A király hivatja a fiát, a kezébe ad egy korbácsot, hogy a gyerek büntesse meg a szökött rabot. Damian tiltakozni próbál, de az apja ráparancsol. A fiú ennek ellenére sem teljesíti apja utasítását. Kurdok: „Ha nem akarod megkorbácsolni, akkor te kerülsz a helyére!” Ezután parancsot ad a katonáinak: „Engedjétek el, és kötözzétek ki a fiamat!” Az emberek a karjánál fogva elvezetik a fiút, de az apja még fenyegetően utána szól: „Most megtudod, ki parancsol itt!” Damian: „Tudom, hogy apám szava a törvény!” Kurdok: „Megérdemelt büntetésed kapod! Szemtelenséged határtalan! Most az fog megbüntetni, akinek megkegyelmeztél!”
4
Eközben a katonák kikötözik a gyereket, odalökdösik a foglyot, és egy korbácsot nyomnak a kezébe. A király fenyegetően szól rá a fiára: „Hallani akarom, hogy bocsánatot kérsz! Ha nem teszed, megbánod!” Ezután leszaggatja a ruhát fia hátáról, és utasítja a rabot, hogy üsse meg. A férfi korbácsolni kezdi Damiant, aki hangosan, fájdalmasan nyög. Miközben a kamera a királyt és a mellette álló nevető férfit mutatja, a háttérből a korbács csattanása és a fiú kiáltása hallható. Kurdok kegyetlen, érzelemmentes arccal azt mondja: „Gyerünk, kérj bocsánatot! Hadd hallják, hogy megbántad! Ordíts a fájdalomtól! Sírj! Sírj! Megparancsolom neked!” A kamera ekkor a fiú arcát mutatja, aki összeszorított szemmel, fájdalmasan nyög, de nem sír. A király leállítja az ütlegelést, majd halálra ítéli a rabot, amiért megverte a király fiát. Damiannak pedig megparancsolja, hogy másnap neki kell elítélnie a férfit. 10:08:54-10:11:48 A menekülő Damianékat utolérik a király katonái, nyilakat lőnek ki rájuk, melyek egy ládába fúródnak. A mutatványosok védik a fiatalokat, felveszik a küzdelmet a katonákkal. A törpék dobálni kezdik az üldözőiket. Az egyik mutatványos tüzet fúj a katonákra, és elégedetten látja, hogy a célba vett ember a nyeregben egyensúlyát veszítve dől hátra a lángnyelv miatt. A katonák végül ledöntik a barikádként felállított mutatványos kocsit, és belovagolnak a védekezők közé. Damian megüt egy katonát, aki megbillen a lovon. A tűznyelő újabb lángnyelvet fúj egy katona felé, aki lezuhan a nyergéből, amit ismét elégedetten vesz tudomásul a férfi. Végül több egymás mellett felszikrázó lángnyaláb meghátrálásra készteti a katonákat. Ám ekkor megjelenik Azaret, hogy magával vigye Aliseát. A mutatványosok segíteni akarnak, de egy varázslat miatt nem tudják megmozdítani a lábaikat. Azaret parancsára a katonák kötelet dobnak Damian mellkasára, és a földön kezdik húzni maguk után a kiabáló fiút. Alisea rohanni kezd utána, de Azaret utána lovagol, és a nyergébe rántja maga elé a lányt. Damian kiszabadítja magát, és rohanni kezd Alisea felé. Egy katona azonban mögé lovagol, és egy korbács nyelével hátulról nyakon vágja a fiút, aki ájultan zuhan a földre. Alisea elsírja magát. 10:12:56-10:13:27 Kurdok király azt mondja a fiának: „Ez a büntetésed, Damian! Édesanyád semmilyen indoknál fogva nem hagyhatja el a szobáját! De ha mégis kijönne, hűséges őreimnek megparancsoltam, hogy azonnal öljék meg, anélkül, hogy megkérdeznék az okát!” Damian: „Büntessen engem, ne őt!” Kurdok: „Egyedül te mentheted meg! Azon a napon, amikor olyan durva, hősies és kegyetlen harcos lesz belőled, amilyet én akarok, csak azon a napon lesz szabad anyád!” 11:56:44-11:56:48 A katonák elől menekülő Alisea segítségére siető férfi megküzd az egyik üldözőjével. Kardozni kezdenek, végül a támadó hasba vágja fegyverével a férfit, aki nyögve esik össze. 12:04:21-12:08:02 Verderet emberei vad ordítással rontanak rá a békés emberek lakóhelyére. A vezér rombolásra, gyilkolásra buzdítja embereit. A lakásokat azonban üresen találják. Mikor a békés lakosságot mégis észreveszik, a fegyveresek körbeveszik őket. A jók vezetője a mosoly erejét hirdeti, Verderet azonban a kincseket követeli tőlük. A katonák agresszíven kiabálnak, lökdösni kezdik az embereket. Egy nő ajándékot akar átadni az egyik férfinek, aki erre durván arcon vágja.
5
12:20:48-12:22:13 A kikötözött Alisea felé úsznak a katonák, hogy végrehajtsák Verderet parancsát. A tömegből fenyegető hangok hallatszanak: „Készülj a halálra!”, „Véged van!”, „Elpusztulsz!”, „Kitépem a szíved!” A lány ijedten sikolt, nem akar meghalni. Ezalatt Damian visszaváltozva rohan, hogy megmentse szerelmét. Alisea rémülten próbálja kiszabadítani az oszlophoz kötözött kezeit. A szentélyhez érkező férfiak egymást kezdik lökdösni. Két katonának sikerül feljutni a lépcsőkön, amikor Damian rájuk kiabál. A férfiak azonban nem hallgatnak a szavára, és Alisea felé indulnak. Damian ekkor felkap egy íjat, és hátba lövi az egyik támadót. A férfi nyögve terül el. Egy újabb nyílvessző hasba találja a másik katonát, aki ordítva esik össze. További katonák érkeznek a szentélyhez, Damian nekik is megálljt parancsol, de ellenszegülnek szavának, ezért inkább megmásítja a parancsot, és a lány megmenekül. Zavaró lehetett a kisgyermekek számára a több szálon futó, bonyolult cselekmény követésében, hogy az egyébként erkölcsileg egyértelműen megítélhető karakterek között a történet egy pontján kavarodás történt. A pozitív főhős, Damian ugyanis egy varázslat következtében kegyetlenné, gonosszá válik, és kínhalálra ítéli még a saját szerelmét is. Miközben a cselekmények és következményeik közötti összefüggések követése egyébként is gondot jelenthet a legkisebbek számára, s így már maga a hirtelen negatív jellemváltozás is megnehezítheti a látottak feldolgozását, azonban ez utóbbi fordulat - a gonosz lelkének belépése a pozitív hős testébe – még inkább szükségessé teszi a szülői magyarázatot. A 12 év alatti gyermekek számára félelemkeltő lehet önmagában az a jelenség, hogy a testből kilépő lélek átszáll egy másik testbe. A vizsgált filmben mindez még félreérthetőbb volt azáltal, hogy az azonosulási mintaként is szolgáló pozitív hős teste felett vette át a gonosz erő az irányítást. 11:15:11-11:16:02 A sebesült Azaret nyögve zuhan a földre, testéből lassan felemelkedik egy átlátszó szellemalak. A távozó lélek – miközben Azaret korábbi alakja formálódik belőle - azt mondja: „Minél előbb találnom kell egy testet, amiben tovább élhetek! Egy fiatalabbat, hogy tovább uralkodhassam a gonosz felett. De mindenekelőtt, hogy bosszút álljak azon az ostoba lányon. Egy másik testet. Egy fiatal férfi testét, aki még ereje teljében van.” Mialatt a lovagló Damiant mutatják – jelezvén, hogy Azaret az ő testére pályázik – a varázsló hallható: „Egy reményekkel teli fiúét, aki még minden és mindenki ellen képes harcolni a szerelem nevében!” 11:47:51-11:48:29 Damian egyszerre küzd több páncélos alakkal, hogy elkaphassa a varázslót. Eközben Azaret varázsitalt kever. A folyadékba belemártja az ujját, amitől az pezsegni kezd, majd zöld neonos fény veszi körül a testét, míg végül eltűnik a pohárban Azaret alakja. 11:50:40-11:52:18 Damian megissza a varázsitalt, amitől agonizálni kezd, miközben feszültségkeltő zenei aláfestés hallható. A férfi torkához szorítja a kezét, és hol hörög, mintha fulladozna, hol fájdalmasan nyög. Letántorog a lépcsőn, és végül összeesik. Azaret szólal meg: „Most már benned vagyok, Damian! Megittál és ezzel visszaadtad elveszett erőmet és fiatalságomat!” Damian lassan felemeli a fejét, az arcán Azaretéhez hasonló bajusz, szakáll látható, gonoszul morog. Az átalakult Damian a tükörhöz lépve Azaretet látja, aki azt mondja: „Mától örökre egyek vagyunk. Azaret szelleme Damian testében. Egy új és könyörtelen hódító született. Mostantól fogva a nevünk: Verderet!” Damian ekkor megfordul, és rideg arccal azt mondja: „És együtt megkeressük azt a nőt, aki az utamba merészelt állni!”
6
11:53:57-11:54:24 A gonosszá alakult Damian harcra buzdítja a katonáit, kegyetlen parancsot ad ki nekik: „Csak sikolyt és sírást akarok hallani! Verderet neve mindenki számára egyet kell hogy jelentsen a borzalommal és a megtorlással! Harcosaim! Romboljatok! Gyilkoljatok! Ne kegyelmezzetek senkinek! Csak gyűlöletet és halált hozzatok!” Majd gonoszul felnevet. 11:54:39-11:55:31 Verderet emberei egy várat támadnak, melyről a védők lángoló bálákat dobálnak rájuk. A támadók létrákon másznak fel a falakra. A fegyveres férfiak harcolnak, a nők és a gyerekek futva menekülnek. Közben Verderet hangját halljuk: „Előre harcosok! Ne könyörüljetek senkin! Öljétek meg őket! Irtsátok ki őket! És ez még csak a kezdet! Irtsátok ki!” 12:12:33-12:13:14 Verderet halálra ítéli Aliseát. Ezt a következőkkel magyarázza: „Rajta keresztül bosszulom meg azt a nőt, aki visszautasította a szerelmemet! És a bosszú mindennél édesebb!” Ezután kegyetlen nevetéssel kísérve szavait elmondja az ítéletet: „Kötözzétek ki a szentélyben! És hajnalban, amikor az első napsugarak megjelennek, ugorjatok a vízbe! És aki közületek elsőként kitépi a szívét, és elhozza nekem, teljhatalmú vezére lesz legyőzhetetlen seregemnek!” 12:14:04-12:14:16 Az alvó Verderet teste vibrálni kezd, majd lassan kiemelkedik belőle Azaret szelleme, és végül testet ölt a gonosz varázsló. A Ket. 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jog gyakorlása érdekében a Testület a műsorszolgáltató részére megküldte a hatósági ellenőrzés megállapításait, és felhívta, hogy az ügyre vonatkozó nyilatkozatát a kézhezvételtől számított nyolc napon belül tegye meg. Az érintett műsorszolgáltató a felhívásra tett nyilatkozatában az alábbi eljárási észrevételeket tette: Az ORTT eljárási hibát követett el, amikor nem közölte az eljárás megindításnak időpontját, amit a Ket. 29. § (3) bekezdése kötelezően ír elő. A Testületnek az eljárási hibákkal kapcsolatos korábbi álláspontjára hivatkozva a TV2 képviselője kifejtette, hogy a Műsorszolgáltató és az ORTT között fennálló közigazgatási jogviszony nem minősül a Ket. 29. § (4) bekezdése szerinti „folyamatos ellenőrzésnek”. Előadta, hogy a jogtudomány különbséget tesz rendszeres (alkalmanként visszatérő, szúrópróbaszerű), és folyamatos (megszakítás nélküli, az adott jogalany minden egyes cselekményére kiterjedő) ellenőrzés között. Az ORTT nem végez folyamatos ellenőrzést, hiszen vizsgálata alkalmanként egy-egy műsorszámra vagy műsortípusokra terjed ki, és csak néhány szempontot érint, ezért az ORTT a Ket. 29. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem mellőzheti a 29. § (3) bekezdésben előírt értesítést. A Műsorszolgáltató sérelmezte, hogy a nyilatkozattételre felhívó levél nem tartalmaz tájékoztatást az iratokba való betekintés lehetőségéről sem, és kérte, hogy az említett adatokat és tájékoztatást az eljárás során közölje az ORTT. Érdemi észrevételeiben a Műsorszolgáltató részletesen kifejtette, hogy: - A műsorszám a kisiskolásoknak szól. A tárgybelihez hasonló műsorszámot az egészen kicsik egyszerűen azért nem nézik, mert az számukra érdektelen, és képtelenek a látott vizuális elemek befogadására. Az a korosztály (elsősorban a kisiskolások), akiknek az ehhez
7
hasonló műsorszámokat szánják, már rendelkezik a különböző médiumok befogadásával kapcsolatos olyan tapasztalatokkal, melyek probléma nélkülivé teszik a látottak befogadását. A kisebbek számára viszont a műsorszám érdektelen, mivel semmiben nem emlékeztet azokra a mesékre, az általuk kedvelt, kifejezetten kicsiknek szóló rajzfilmekre, melyeket a különböző műsorszolgáltatók az esti mesékben, vagy hasonló műsorszámokban tűznek műsorra. - A vizsgált műsorszám nem tartalmazott olyan elemeket, amelyeket a korosztályhoz tartozók egyéb művekből ne ismernének. Ilyen a megjelenítés módja, a kifejezetten a legkisebbeknek szóló mesékre, különösen pedig a népmesékre jellemző földön túli jelenetek sokasága, az ilyen műsorszámokban megjelenő karakterek és szereplők, melyek már a műfaj jellege miatt is a leginkább magától értetődően emelik ki a műsorszám fikciós jellegét, meseszerűségét. A félelemkeltő eszközök, jelenetek száma, hangsúlyossága tekintetében pedig semmivel sem túlburjánzóbb, mint a legtöbbet nézett, leggyakrabban játszott és a gyerekek körében is legnépszerűbb Walt Disney művek, avagy maguk a gyermekmesék. - A konfliktushelyzetek, illetve a veszély bár félelemkeltő módon kerül ábrázolásra, ennek megértése nem okoz gondot a 12 éven aluliak számára, mert már egészen kiskoruk óta rendelkeznek a mesék befogadásához szükséges tapasztalatokkal, melyek megkönnyítik a műsorszám, mint vizuálisan megjelenített mese fikcióként való felfogását. - Kifejtette továbbá, hogy a műsorszolgáltató és a műsorszám megítélése során nem egy elméleti szempontból tökéletesen nevelt, ideális kiskorú lélekrajzából kell kiindulni, hanem a mai magyar társadalmi valóságból: abból, hogy egy átlagos médiaélményekkel rendelkező kiskorúnak vajon okozhat-e félelmet, meg nem értést, elvonatkoztatási nehézséget egy olyan mesefilm, mely vizuális eszközeit tekintve semmiben nem különbözik a 12 éven aluliak szórakoztatására szánt, a látottakhoz teljesen hasonló művekhez, melyekből csak a gyerekcsatornák több tucatot mutatnak be naponta. - A műsorszám a fentiekre tekintettel semmiféle maradandó hatást, emléket nem hagy a 12 éven aluliakban, és kiindulva a különböző médiumokban szerzett tapasztalataiból félelmet, szorongást bennük nem idéz el, a történet pedig még a legkisebbek számára is probléma nélkül érthető, követhető, mert dramaturgiája alapvetően olyan eszközöket használ, amelyek a korosztályhoz tartozók számára ismerős, megszokott, tipikusan mesei eszközök. A fent leírtak alapján álláspontja szerint a műsorszolgáltató nem sértette meg a Médiatörvény rendelkezéseit. A Testület megvizsgálta a kifogásolt műsorszámot valamint a műsorszolgáltató által a nyilatkozatban előadottakat, és az alábbi álláspontot alakította ki: Az eljárási kifogásokról: A közigazgatási szervek eljárására vonatkozó korábbi szabályozáshoz képest új jogintézmény a Ket.-ben az értesítési kötelezettség. Célja annak biztosítása, hogy az ügyfél valóban élhessen az őt megillető eljárási jogokkal. A Ket. 29. § (4) bekezdése taxatíve sorolja fel azokat az eseteket, amikor mellőzhető az eljárás megindításáról szóló értesítés: „Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét,
8
b) az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára, c) az ellenőrzésre feljogosított hatóság az adott tárgyban folyamatosan lát el az érintettnél ellenőrzési feladatot, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.” Az ORTT a joghatósága alá tartozó műsorszolgáltatók működését folyamatosan ellenőrző hatóság. A Testület feladatait meghatározó Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pont értelmében „a Testület ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat”. Az ellenőrzés a TV2 teljes műsoridejéből havonta sorsolással kiválasztott napokra és műsoridőre terjed ki, azaz a vizsgálatok az Rttv. több §-a vonatkozásában havi rendszerességgel megtörténnek, a TV2 műsorszolgáltatásának rögzítése/figyelése folyamatos. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzés tartalma és célja a Műsorszolgáltató által is ismert, álláspontunk szerint a Testületnek lehetősége van a fentebb idézett rendelkezés c) pontja alapján az értesítés mellőzésére. A Ket. további előírása az értesítés mellőzése esetén, hogy az ügyfél számára lehetőséget kell biztosítani a bizonyítékok megismerésére és a nyilatkozattételre. 70. § (1) Ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, annak befejezésétől számított öt napon belül értesíti az ügyfelet, hogy az - az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével megismerhesse a bizonyítékokat, azokra öt napon belül észrevételt tehessen, élni tudjon nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő. Az ügyfél nyilatkozattételi jogát az 51. § biztosítja: 51. § (1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást. A Testület eljárása két részből áll: a Monitoring Szolgálat ellenőrző tevékenységéből, amely önmagában nem minősül közigazgatási aktusnak, és a szankcióalkalmazásra irányuló eljárásból, amelynek során a Testület közigazgatási szervként jár el (szankció alkalmazására csak a közigazgatási eljárási szabályok keretei között kerülhet sor). A Testület azzal tesz eleget a fentebb vázolt eljárási kötelezettségeinek, hogy a Monitoring Szolgálat által az ellenőrzés eredményéről készített vizsgálati jelentés megállapításait (a rendelkezésére álló bizonyítékokat) megküldi a Műsorszolgáltatónak, egyben felhívja, hogy 8 napon belül az ügyben nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A levél kibocsátására a vizsgálati jelentés jogi szempontú áttanulmányozása után kerül sor. Tekintettel arra, hogy nem minden, a vizsgálati jelentésben jelzett eset miatt kerül sor eljárás indítására, a hivatalból induló közigazgatási hatósági eljárás első eljárási cselekménye, vagyis az eljárás kezdő időpontja a nyilatkozattételre felhívó, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat ismertető dokumentum megküldésének időpontja (a nyilatkozattételre felhívó levél kelte). Mivel ezzel az irattal az ORTT minden, az ügyben addig keletkezett bizonyítékot az ügyfél rendelkezésére bocsát, egyben értesíti a nyilatkozattételi lehetőségről, maradéktalanul eleget tesz eljárási kötelezettségeinek.
9
Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról: Az I. kategóriába általában olyan műsorszámok tartoznak, amelyek a 12 év alatti kisgyermekek számára készültek, így számukra érthetőek, illetve ha nem kifejezetten ők jelentik a programok célközönségét, akkor sem tartalmaznak számukra ártalmas elemeket. Az Rttv. 5/B. § (1) és (2) bekezdése kimondja: „5/B. § (1) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni. (2 Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott”. Az Rttv. a II. kategória kapcsán a „félelmet kelthet”, ill. „a kiskorú életkoránál fogva nem értheti meg” kifejezéseket használja. A törvénysértés megállapításához tehát nincs szükség annak bizonyítására, hogy akár egyetlen kiskorú is látta a műsorszámot, és a műsorszám benne félelmet keltett. A Műsorszolgáltatónak a kategorizálás során nem a nézettségi adatokból, vagy az aktuális társadalmi folyamatokból, hanem a klasszifikációt előíró törvény szövegéből kell kiindulnia. Az Rttv. alapján az I. és a II. kategóriába sorolt műsorszámok napközben is közzétehetők, őket csupán a formai jelzések különböztetik meg egymástól. A 12 éves kor alatt több szakasz követi egymást a gyermekek kognitív fejlődésében, amelyek között az információ befogadási képességeit tekintve jelentős különbségek vannak. Emiatt különösen fontos, hogy amennyiben egy alkotásban valamilyen veszélyes elem jelenik meg, akkor az eltérő fejlődési szakaszban lévők közül senkire ne gyakorolhasson káros befolyást, vagyis a látottakat még a legkisebb gyermekek is problémamentesen legyenek képesek feldolgozni. A vizsgált műsorszám esetében ez nem valósult meg. Az I. kategóriához kapcsolt szempontok értelmezésére vonatkozóan a Fővárosi Bíróság a 24.K.33839/2004/12. számú ítéletében megerősítette, hogy: „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárnia.” Amennyiben a műsorszámban valamilyen ártalmas tartalom megjelenik, az kizárólag oly módon történhet, hogy káros befolyást ne gyakorolhasson, vagyis a látottakat a kisebb gyermekek is képesek legyenek feldolgozni. A Testület 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata szerint az I. kategóriába besorolt műsorszám, különös tekintettel az erőszak ábrázolására: • nem tartalmazhat olyan mértékben félelmet és támadó indulatot keltő jelenetet, amelyet a 12 év alatti gyermek még nem képes feldolgozni, • nem közvetíthet olyan magatartásmintákat, amelyeken keresztül az erőszak kritika nélkül jelenik meg, és amelyet a gyermek nem képes fikcióként értelmezni. Az erőszak és a korhatár-besorolás kapcsán a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf. 27.009/2004/7. sz. ítéletében kifejtette:
10
„A nagykorú felügyeletére való törvényi felhívás kifejezi …, hogy eshetőlegesen félelmet keltő jelenetek is következhetnek, azonban a felnőtt jelenléte vagy magyarázata elegendő védelem, a film erőszakos jelenetei nem indokolják a 21:00 és 05:00 óra közötti vetítését.” A műsorszám tartalmazott félelmet keltő jeleneteket, amelyeket a kiskorúak önmagukban nem voltak képesek feldolgozni. (pl.: hasból kinyúló arcok, amelyek beszélnek; hirtelen életre kelt szobor, amely lebegve támad az egyik hősre stb.) A film műfaja szerint számos mesemotívumot tartalmazó kalandfilm, amelyben előfordultak félelemkeltő és agresszív jelenetek. Az alkotás igen összetett, bonyolult cselekményvonala a film szokatlan hosszúságával felerősítve, a kisebbek számára különösen megnehezíthette a látottak megértését, s így az egyértelműen pozitív üzenet dekódolását, az erőszakkal szemben a szeretet erejének kihangsúlyozását. A kiskorú gyermekek még könnyen összetévesztik a látszatot a valósággal, kb. kilenc éves korra alakul ki fokozatosan a megkülönböztetés képessége, ahogy egyre több önálló tapasztalatuk lesz a valóságról, amelyhez viszonyítani tudják a képernyőn látottakat. Tíz éves korukig nem képesek a komplex cselekményvonalat követni, így nem minden esetben képesek felismerni a cselekmények és a következményeik közötti összefüggést. Ezáltal a felgyülemlett érzelmek nem vezethetők le pusztán azzal, hogy az alkotás pozitív befejezéssel zárul, hiszen a kisebbek mindössze a jelenetek halmazaként élik meg a komplex alkotást. Bár a látottaktól való elhatárolódást segíti a régi kort idéző alkotás egyértelmű fikció jellege és a számos mesemomentum megjelenése (pl. beszélő cipő, járkáló tisztítóeszközök), azonban a gonosz Azaret varázslatait bemutató jelenetek intenzív látványelemei (pl. a varázsló helyváltoztató varázslata, a durván támadó páncélöltözetek, Azaret mellkasából beszélő szájak), az olykor igen ijesztő eszközök (pl. sárkányfejű tőr, ijesztő fegyverek) hatásukban erősen félelemkeltők. Vélhetően önállóan feldolgozhatatlan a gonosz feleségeinek megölését elmesélő cselekményszál, hiszen a lélek elszívásával átvett fiatalság még mesekörnyezetben is érthetetlen és félelemkeltő lehet a 12 év alatti gyermekek számára. Szükséges lehet a szülői magyarázat feszültségoldó szerepe a védendő korosztályhoz életkorban közel álló kisgyerekek varázsos elrablásának bemutatásakor, illetve a növekedésük mágia általi megállításakor is, mely szálak ráadásul csak az alkotás végére oldódnak meg teljesen. Ugyanakkor a felszippantott lelkek sorsáról nem látunk megnyugtató képeket, ráadásul többször elhangzik, hogy a főszereplők sorsának jobbra fordulása kizárólag egy súlyos agresszió, a varázsló megölésének árán lehetséges - s végül magát a durva „megoldást” is láthatjuk. A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is kimondta, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. Kétség esetén csak a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. Fentiekre tekintettel a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltakat. A Testület eddig egy alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt, és 2344/2006. (X. 19.) sz. határozatában kötbér megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót a műsorszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint. A Testület jelen esetben szintén kötbért érvényesített a műsorszolgáltatóval szemben.
11
Az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja szerint: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, …, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben … előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti …, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,( …).” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.7. pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbéralap 0,1 százaléka.” A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1. pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg: „A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságnak arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett.” A kötbéralap a törvénysértés idején 1.618.632.751,-Ft volt, így az Rttv. 5/B. § (2) bekezdésének megsértéséért érvényesíthető, a kötbéralap 0,1 %-ának megfelelő összegű 1.618.633,-Ft. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. február 14.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György s.k. elnök
12
