Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit kft. Vasúti Vizsgaközpont
Országos közforgalmú vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető villamos-, dízel-, és gőzmozdony-vezetői alapképzési program
Általános szakmai ismeretek modul
Modul megnevezése:
Általános szakmai ismeretek modul
1. A program besorolása 1.1
Általános képzés
-
1.2
Nyelvi képzés
-
1.3
Szakmai képzés
-
1.4
Hatósági vizsgával záruló alapképzés
X
2. A program célja
A vasútüzemi technológiákra, többek között a biztonsági szabályokra vonatkozó ismeretek és eljárások, valamint az üzemeltetési szabályozás elméletének elsajátítása, a vasút üzemeltetésével kapcsolatos kockázatokra, valamint a kezelésükre szolgáló különböző eszközökre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása, az egy vagy több vontatási nemet meghatározó alapelvekre vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása, a vonatokra, összeállításukra, valamint a vontatójárművek, vasúti kocsik és egyéb járművek műszaki előírásaira vonatkozó ismeretek és eljárások elsajátítása.
3. A program célcsoportja
Olyan előzetes vasútszakmai ismeretekkel nem rendelkező munkavállalók, akik vasútijármű vezetői munkakört kívánnak ellátni, valamint
olyan vasúti járművezetői engedéllyel rendelkező munkavállalók, akik további ismereteket kívánnak elsajátítani.
4. A program során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő a modul befejeztével legyen képes: a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó különleges előírások, a mozdonyvezetői munka fontossága, valamint a szakmai és a személyes jellegű elvárások (hosszú idők a szolgálatban, az otthontól való távollét stb.) megértésére, a vonatkozó biztonsági szabályok alkalmazására, a vontató és vontatott járművek azonosítására, a munkamódszerek pontos ismeretére és alkalmazására, a referencia- és alkalmazási dokumentumok azonosítására,
a biztonság szempontjából lényeges feladatokkal összhangban lévő magatartások, szabályok alkalmazására, a személyi serüléssel járó balesetekre vonatkozó eljárások azonosítására, általában a vasút-üzemeltetéssel járó kockázatok felismerésére, a forgalombiztonságot szabályozó alapelvek alkalmazására, a műszaki és elektrotechnikai ismeretek alkalmazására.
5. Megszerezhető képesítés Megnevezése:
-
FEOR száma:
-
A modul önállóan járművezetői munkakör betöltésére nem jogosít. 6. A programba való bekapcsolódás feltételei Végzettség Szakmai gyakorlat
középiskolai végzettség -
6.3.
Egészségügyi alkalmasság
Vasút- egészségügyi érvényes alkalmassági határozat /a kategóriától függően - I., vagy II. munkaköri csoport szerinti vasútijármű vezetői munkakörre 203/2009. (IX.18) Kormányrendelet szerint/
6.4.
Előzetesen elvárt ismeret(ek)
6.1. 6.2.
6.5.
Egyéb feltétel(ek)
-
3
a vizsgaidőpontjáig betöltött 20. életév a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete
7. A programban való részvétel feltételei 7.1.
Részvétel követésének módja
7.2.
Megengedett hiányzás
7.3.
Mulasztás pótlása
7.4.
Az elméleti órákon képzési napló, a gyakorlatokon a gyakorlati képzés személyi naplója alapján. A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet előírása szerint Az elméleti órákat konzultációval, a gyakorlatokat azok teljesítésével kell pótolni. A képzésben résztvevő nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés, foglalkozástól, illetve járművezetéstől való eltiltás hatálya alatt.
Egyéb feltételek
8. Tervezett képzési idő, intenzitás Összóraszám:
352
óra
8.2.
Elmélet:
270
óra
8.3.
Gyakorlat:
82
óra
8.1. Ebből:
8.4.
Intenzitás
8.5.
160 óra/hó A haladási ütemterv szerint
Időtartam 4
nap
9
hét
2
hónap
9. Csoportlétszám Minimális létszám: 1 fő Maximális létszám: 20 fő A gyakorlati oktatás csoportlétszáma: maximum 5 fő A gőzmozdonyokkal kapcsolatos ismeretek gyakorlati oktatásánál nem kell csoportbontást alkalmazni. 10. A képzés módszerei és formája Az elméleti órákat tanteremben elsősorban előadás, illetve frontális osztálymunka keretében kell megtartani. A gyakorlati jártasság megszerzése érdekében tartott kiscsoportos foglalkozások tantermi, tanműhelyi vagy üzemi környezetben kerülnek megtartásra.
4
A képzés besorolása: alapképzés A képzés megrendezési formája: csoportos
11. A képzés személyi és tárgyi feltételei 11.1. A képzés személyi feltételei A képzés elméleti tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai elméleti oktatói képesítés; A képzés gyakorlati tárgyainak oktatóival szembeni követelmények: vasútszakmai gyakorlati oktatói képesítés; Az infrastruktúra ismeretekkel kapcsolatos tantárgyakat (vasútüzemi technológiák, vasúti pályákra vonatkozó ismeretek) infrastruktúra üzemeltetésében jártas vasútszakmai oktatónak kell oktatnia. A tűzvédelmi témaköröket tűzvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A környezetvédelmi témaköröket környezetvédelmi képesítéssel rendelkező szakembernek kell oktatnia. A Jogi ismeretek témakört jogi-, munkajogi-, munkaügyi-, humánpolitikai ismeretekben jártas szakembernek kell oktatnia. 11.2. A képzés tárgyi feltételei Az elméleti órák: Létszámnak megfelelő oktatóterem, valamint a létszámnak megfelelő, jegyzetelésre alkalmas asztal és szék. Gyakorlati órák: Gyakorlatok teljesítéséhez oktatási pályahasználatot kell biztosítani.
helyszínt,
járműve(ke)t
és
Szemléltető anyagok, oktatási segédletek: Az oktatásokon a példák bemutatásához a tansegédletek kiegészülnek: a vasútvállalat idevonatkozó utasításaival, szabályzataival, kapcsolódó segédkönyveivel, hivatalos közlönyökkel, szakkönyvekkel, jegyzetekkel, oktató CD-vel, videofilmmel, járműalkatrészekkel és berendezésekkel, élethű modellekkel.
5
ezekhez
Vizuális, audiovizuális eszközök: -
írásvetítő, projektor, táblák, televízió, videó, oktatói számítógép
Ajánlott szakirodalom: Bosnyák László: Villamos alapismeretek (MÁV Rt. 2000) Bencsik László: Vontatás mechanika és energetika (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1992) Orosz György: Műszaki kocsiszolgálat (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1991) Hámori István – Varga Jenő: A gőzmozdony - Vasúti műszaki zsebkönyv (MÁV Zrt. 2010) Dr. Heller György - Rosta László: Vasúti fékberendezések szerkezete, üzeme és a karbantartás irányelvei I., II. (Közlekedési Dokumentációs Vállalat 1985) Bencsik László: Vasúti járművek fékberendezésének szerkezete és működése (MÁV Rt. 1999) Lovas József – Mezei István: Vasúti dízeljármű-vezetők zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1986) Varga Jenő: Vasúti diesel-vontatójárművek (Műszaki könyvkiadó 1974) Dr. Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai (MÁV Rt. 1995) Mezei István: Vasúti kocsik szerkezete és berendezései (MÁV Rt. 1995) Dr. Komoróczki István-Lovas József-Mezei István: Vasúti kocsik üzemeltetési zsebkönyve (Műszaki könyvkiadó 1990)
MÁV Zrt. F.1. sz. Jelzési Utasítás (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt)
MÁV Zrt. F.2. sz. Forgalmi Utasítás és Függelékei (Jóváhagyva: 85/6/2007. sz. alatt)
MÁV Zrt. E.1. sz. Utasítás a vontatójármű személyzet részére (Jóváhagyva: 2408/1/2002. sz. alatt)
MÁV Zrt. E.2. sz. Fékutasítás (Jóváhagyva: 2868/1/2003. sz. alatt)
MÁV Zrt. E.12. sz. Műszaki kocsiszolgálati Utasítás (Jóváhagyva: 7639/1999.sz. alatt) 6
12. A program folyamata A képzési folyamat leírását a képzési program 1. sz. melléklete tartalmazza. 13. A program során alkalmazott értékelési rendszer
13.1.
13.2.
A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet, valamint a Vasúti vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
Ellenőrzések formája
Témakörönként - legalább 10 óránként írásbeli ellenőrző feladatok.
Ellenőrzések rendszeressége
Hatósági vizsga a képzés végén.
13.3.
Ellenőrzések tartalma
A képzés során kialakítandó tudás, ismeretek és kompetenciák szerint.
13.4.
A felnőttek tudásszintjének ellenőrzésére szolgáló módszer(ek)
Témakörönként írásbeli ellenőrző feladatok.
13.5.
Megszerezhető minősítések „Megfelelt”/„Nem felelt meg”
13.6.
Megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszintek
A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 19. § (4.) bekezdés előírása szerint.
13.7.
Sikertelen teljesítések következményei
A 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet 21. § előírása szerint.
14. Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének a módja A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 18. § (3.) - (5.) bekezdései szerint.
15. A program zárása 15.1.
A programmodul zárásának feltételei
A 13.1, és a 13.2.- ben leírtak teljesülése.
15.2.
A programmodul zárásának módja
Hatósági vizsga
7
15.3.
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
A záróvizsga rendje
15.4.
A záróvizsga követelménye
15.5.
A záróvizsga minősítési szintjei
15.6.
A különböző minősítésekhez tartozó követelményszintek
15.7.
A sikertelen teljesítés következményei
A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 19. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint. A 19/2011. (V.10.) NFM rendelet 21. §, valamint a Vasúti Vizsgaközpont Vizsgaszabályzat és eljárási rendje szerint.
16. A program sikeres elvégzését igazoló okirat 16.1.
Bizonyítvány
16.2.
Tanúsítvány Látogatási igazolás
16.3. 16.4.
Egyéb
X
Éspedig:
Vasúti vizsgaközpont által kiállított igazolás
17. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei A képzést lezáró hatósági vizsga legalább „Megfelelt” szintű teljesítése.
8
18. Témakörök/tananyagegységek 18.1. Az „Általános szakmai ismeretek modul” tantárgy- és óraszámterve Sorszám
Tantárgyak megnevezése Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek
Óraszám Elmélet Gyakorlat
Összes
41
6
47
2. Vasútüzemi technológiák
40
12
52
3. A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek
15
6
21
50
15
65
5. Általános vontatójármű ismeret
34
16
50
6. Általános vontatott jármű ismeret
17
5
22
7. Általános üzemeltetési ismeretek
41
17
58
8. Általános munkabiztonsági ismeretek
16
4
20
9. Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek
10
1
11
10. Jogi alapismeretek
6
0
6
270
82
352
1.
4.
Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek
Összesen:
9
18.1.1. Sorszám 1. 2. 3.
4. 5.
6. 7.
Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve Témakörök megnevezése Az anyag felépítése, szerkezete Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések Az egyenáramú feszültségforrások, az egyenáram, teljesítménye, munkája és hatásai A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik. Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú gépek)
8.
Félvezetők, áramirányítók
9. 10.
Akkumulátorok, akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések Logikai áramkörök
11.
Gőzmozdonyok működése, szerkezete
12.
A belső égésű motorok elmélete, működése Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai. Alap és járulékos ellenállások.
13. 14. 15. 16. 17.
18. 19.
A vonóerő, a tapadás, a vonóerő sebesség jelleggörbe. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos vonattovábbítás. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők. Műszaki ábrázolás
10
Óraszám Elmélet Gyakorlat Összesen 1
0
1
1
0
1
1
1
2
3
0
3
3
0
3
1
0
1
3
2
5
3
0
3
2
0
2
1
0
1
1
0
1
2
0
2
3
0
3
2
0
2
3
0
3
2
0
2
3
0
3
3
0
3
3
3
6
Sorszám
Témakörök megnevezése Összesen:
Óraszám Elmélet Gyakorlat Összesen 41
6
47
Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a képzésben résztvevők előzetes tanulmányaiktól függetlenül megszerezzék az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapismereteket, műszaki előképzettség esetén felelevenítsék azokat. Adjon áttekintést a műszaki, villamos és logikai ábrázolásokról, azok elemeiről és jelrendszeréről, valamint a tantárgy alapjául kell, hogy szolgáljon a későbbi vasúti járműismereti modulok ismereteinek elsajátításához. Az „Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: az elektrotechnikai és vontatásmechanikai alapfogalmakat, a villamos térrel, mágneses térrel a váltakozó és egyenáramú hálózattal kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket, a félvezetős technikák alkalmazási területeit és működési elveit, gőzgépek, belső égésű motorok, villamos gépek szerkezetét és működését, vontatási nemekhez kapcsolódó vonóerő-sebesség jelleggörbéket, gazdaságos vonattovábbítás elveit, a műszaki ábrázolás, villamos és logikai kapcsolási rajzok alapismereteit. Az „Általános műszaki, elektrotechnikai megszerezhető kompetenciák:
ismeretek”
tantárgy
által
A tantárgy oktatásának végeztével a képzésben résztvevő: legyen birtokában olyan elektrotechnikai és műszaki tudásnak, ami megalapozhatja a további műszaki tárgyak és gyakorlati ismeretek elsajátítását, ismerje a villamos törvényszerűségeket, a villamosságtanhoz kapcsolódó számításokat, legyen képes felismerni és azonosítani a vasúti járműveken alkalmazott villamos berendezéseket és legyen tisztában a gyakorlati jártasságot megalapozó elméleti ismeretekkel legyen tisztában a félvezetős technikák alkalmazási területeivel és működési elvükkel, betekintés szintjén ismerje a gőzgépek és a gőzmozdonyok berendezésit, működési elvűket, alap szinten ismerje a belső égésű motorok felépítését, működését,
11
ismerje a vontatás mechanika alapjait és e szabályok, valamint a különböző vontatási nemekhez tartozó ismeretek összefüggéseinek segítségével a gazdaságos vonattovábbítás elméleti tudnivalóit a későbbiekben a gyakorlatban is alkalmazni tudja, legyen tisztában a géprajz, a villamos-, és a logikai ábrázolás fogalmaival a későbbi ismeretek megalapozásához, ne csak olvasni tudja, de alapvető műszaki és villamos áramköri ábrák készítésére is legyen képes.
Témakörök 1. Az anyag felépítése, szerkezete 1.1. Az anyagi részecskék (atomok, ionok, molekulák) és elemi részecskék (atommag, proton, neutron, elektron) felépítése 1.2. Az elektromos áram vezetése szempontjából fontos, töltéssel rendelkező részecskék (elektronok, ionok) 2. Az egyenáramú hálózatok, alapvető villamosságtani összefüggések 2.2. A villamos áram és az egyenáram fogalma 2.3. Az áramerősség, mint villamos töltésáramlás fogalma 2.4. Ohm törvénye, a villamos ellenállás fogalma, Ohm törvénye a teljes áramkörre, a fajlagos ellenállás, az ellenállások kapcsolási módjai, az eredő ellenállás, az ellenállások hőfokfüggése 2.5. Kirchoff csomóponti- és huroktörvénye 3. Az egyenáramú áramforrások, az egyenáram teljesítménye, munkája és hatásai 3.1. Az elméleti és valóságos feszültségforrás 3.2. Feszültségforrások kapcsolásai 3.3. Az egyenáram teljesítménye és munkája 3.4. A hatásfok és a veszteségek 3.5. A villamos áram hatásai (mágneses, vegyi, hő, élettani) 4. A villamos tér, a mágneses tér és az elektromágneses indukció 4.1. A villamos töltések, a dielektromos állandó, a feszültség és a potenciál fogalma 4.2. Erőhatások a villamos térben 4.3. A kondenzátorok elvi felépítése, a kapacitás fogalma, a kondenzátorok kapcsolási módjai, az eredő kapacitás 4.4. A mágneses alapjelenségek 4.5. Áramjárta egyenes vezető, egyenes tekercs (szolenoid) tere, erőhatások a mágneses térben, Lorentz-törvény 4.6. A gerjesztés fogalma 4.7. A mágneses térerősség, indukció és fluxus, a mágneses permeabilitás 4.8. Légmagos és vasmagos tekercsek 4.9. A vas mágnesezési görbéje, lágy- és kemény mágneses anyagok 4.10. A mozgási és a nyugalmi indukció és az önindukció alapvető jelenségei, a Lenz-törvény
12
5. A váltakozó áram és a váltakozó áramú hálózatok, a háromfázisú váltakozó áram 5.1. A váltakozó áram fogalma 5.2. A periódusidő, frekvencia, nulla-átmenet, körfrekvencia, pillanatértékek, csúcsértékek, egyszerű (galvanikus), négyzetes (effektív) középértékek értelmezése 5.3. A szinuszos váltakozó áram előállítása, az áram és feszültség szemléltető ábrázolása, a fázisszög fogalma 5.4. Váltakozó áramú áramkörök: ellenállás, tekercs, kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben, az impedancia, reaktancia fogalma, értelmezése 5.5. A teljesítmény és a villamos munka váltakozó áram esetén, a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmények fizikai tartalma 5.6. A fázisjavítás lehetőségei kondenzátorok alkalmazásával, a rezonancia fogalma 5.7. A háromfázisú váltakozó áram fogalma, előállítása 5.8. A teljesítmények szimmetrikus háromfázisú hálózatokban 6. Az átmeneti (tranziens) jelenségek és hatásaik 6.1. Az átmeneti jelenségek (tranziensek) induktivitást, illetve kapacitást tartalmazó áramkörökben 6.2. Egyes kapcsolási műveletek várható hatásainak elemzése 6.3. Villamos ív fogalma, kialakulása, leggyakoribb ív oltási eljárások 7. Villamos gépek (szinkron-, aszinkrongépek, transzformátorok, egyenáramú gépek) 7.1. A szinkrongépek vázlatos működési elve és alapvető felépítése 7.2. A szinkron fordulatszám értelmezése, a szinkronozás és a terhelési szög fogalma 7.3. A szinkrongépek stabilitásának alapjai 7.4. Különleges szinkrongépek – a villamos tengely (szelszin) 7.5. Szinkrongépek a nagyvasúti vontatójárműveken 7.6. A transzformátorok működési elve és leggyakoribb kialakításai (különös tekintettel a mozdonytranszformátorokra) 7.7. A feszültség- és áramváltók 7.8. A mágneses erősítők és működésük, alkalmazásuk a vontatójárműveken 7.9. Az aszinkron gépek működési elve és felépítése, forgó mágneses tér ismertetése 7.10. Csúszógyűrűs és kalickás forgórészű, háromfázisú aszinkron gépek 7.11. A slip fogalma, üzemállapotok, aszinkron motorok M-n jelleggörbéje 7.12. Csillag- és deltakapcsolás, a gépek indítása és fordulatszámszabályozásának lehetőségei, a motorok mezőgyengítéses üzeme, forgásirány megváltoztatása 7.13. Az aszinkron vontatómotorok a vontatójárműveken 7.14. Az egyfázisú, segédfázisos indukciós motorok 7.15. Az egyenáramú gépek működési elve és felépítése 7.16. A gerjesztő tekercsek és azok kapcsolási lehetőségei 7.17. Motorok, generátorok, dinamók 7.18. Az armatúra-visszahatás és annak csökkentése, segédpólussal, illetve kompenzáló tekercseléssel 7.19. A gépek fordulatszám-változtatásának lehetőségei, a mezőgyengítés fogalma és megvalósítási módjai 13
7.20. A forgásirány megváltoztatásának módja 7.21. A legfontosabb jelleggörbék ismertetése 7.22. Segédüzemi- és vontatómotorok, segéd- és főgenerátorok a vontatójárműveken 7.23. A villamos gépek adattábla-adatai, melegedés, terhelhetőség 8. Félvezetők, áramirányítók 8.1. A legfontosabb félvezető-fajták és azok alapvető tulajdonságai 8.2. Diódák, tirisztorok, GTO-k, tranzisztorok (FET, MOSFET, IGBT, stb.) 8.3. Egyenirányítók (diódás, félig vezérelt és teljesen vezérelt egyfázisú hidak, vezéreletlen – diódás – háromfázisú hídkapcsolások) 8.4. Váltóirányítók 8.5. A váltakozó áramú szaggató (ellenpárhuzamos tirisztorpár-kapcsolás) 8.6. Egyenáramú szaggatók, szaggatós tápegységek 8.7. A statikus átalakítók alkalmazása a vontatójárművekben, elvi kialakításuk, gyakorlati megvalósításuk (különös tekintettel a korszerű villamos erőátviteli rendszerű vontatójárművekre) 8.8. A kapcsolások hálózati visszahatásai, a felharmonikusok fogalma, a vezérlésből adódó meddőteljesítmény, kompenzálási módok 8.9. A leválasztó- és simító-fojtótekercsek 9. Akkumulátorok, Akkumulátor-töltő és töltésszabályozó berendezések 9.1. Akkumulátorok csoportosítása, savas és lúgos akkumulátor felépítésének, működésének, ismertetése 9.2. Az akkumulátorok töltésével és az akkumulátor-töltő berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak (gyorstöltés, csepptöltés, pufferüzem) 9.3. A mozdonyon leggyakrabban használatos akkumulátor-töltő berendezések működése, üzemeltetése, hibalehetőségei és a mozdonyvezető által elhárítható hibák ismertetése 10. Logikai áramkörök 11. Gőzmozdonyok működése, szerkezete 11.1. Gőzgépek működési elve 11.2. Gőzmozdonyok legfontosabb berendezései 12. A belső égésű motorok elmélete, működése 12.1. Az Otto- és a dízelmotorok szerkezetének és működésének alapvető különbségei 12.2. A valóságos dízelmotor munkafolyamata 12.3. A vasúti dízelmotorok felosztása 13. Mechanikai alapismeretek, a vontatási és fékezési mechanika alapjai 13.1. A mechanika vontatási mechanika szempontjából legfontosabb alapfogalmai, alapösszefüggései, mértékegységei 13.2. A vontatójárművek és kocsik pályairányú mozgásállapota, a rájuk ható erők 13.3. A fékezés célja, a fékezőerő létrehozása, a fékezés hatására létrejövő mozgásváltozás 14
14. Alap és járulékos ellenállások 14.1. A gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás kialakulása, a légellenállást befolyásoló tényezők, indítási ellenállás, a vontatási ellenállás különleges összetevői 14.2. Járművek alapellenállásai 14.3. Pályaellenállások, az emelkedési és az ívben haladás ellenállása 15. A vonóerő, a tapadás, a vonóerő-sebesség jelleggörbe 15.1. A vonóerő és a vonattovábbítási teljesítmény kialakulása, a tapadási tényezőt befolyásoló tényezők, a kifejthető legnagyobb vonóerő mértéke 15.2. A vonóerő-sebesség jelleggörbe, a tapadási és a gépezeti vonóerő 15.3. A vonóerő kifejtés miatti tengelyterhelés változás és ennek hatása a kifejthető vonóerőre 16. A különféle hajtási rendszerek vonóerő és hatásfok görbéi 16.1. A vasúti vontatójárművek energiafelhasználását befolyásoló ellenállások és veszteségek 16.2. A mechanikus, hidraulikus és villamos erőátvitelű dízel vontatójárművek hajtási rendszerének vonóerő és sebesség jelleggörbéi 16.3. Villamos mozdonyok vontatási és villamos fékezési jelleggörbéi 17. A vonattovábbítás és tolatás energetikája, energiafelhasználás, gazdaságos vonattovábbítás 17.1. A menetábrák, a gyorsításhoz szükséges és rendelkezésre álló erő, a vonali vontatójárművek energiafelhasználása 17.2. A gazdaságos vonattovábbítás elve 17.3. Dízel és villamos tolatómozdonyok energiafelhasználása, a gazdaságos tolatás 18. Az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők 18.1. A vontatójárművek időalap-, és teljesítmény-kihasználásának hatása az energiafelhasználásra 18.2. A rendkívüli megállások és a kifuttatási sebesség hatása az energiafogyasztásra 18.3. Dízel vontatójárművek üresjárati üzemidejének csökkentése 18.4. A továbbított vonat sebességének hatása 18.5. Vonatfűtés és sűrített levegő előállítás energiaigénye, műszaki átalakítások az energiafogyasztás csökkentése érdekében 19. Műszaki ábrázolás 19.1. Géprajz alapjai 19.2. Villamos kapcsolási rajzok 19.3. Logikai ábrák
15
18.1.2.
A „Vasútüzemi technológiák (forgalomszabályozás, forgalombiztonság, technológiák) és közlekedésbiztonsági alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve A témakörök megnevezése
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Fogalom meghatározások Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés Tolatási technológiák Vonatközlekedési technológiák Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere Külön engedéllyel fuvarozható küldemények Összesen:
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 2 0 2 6
4
10
4
0
4
4 6
0 4
4 10
4
0
4
6
4
10
4
0
4
4
0
4
40
12
52
A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti infrastruktúra legfőbb elemeit. Adjon áttekintést a forgalomszabályozásról, mind a forgalomszabályozásban résztvevők, mind a járművezetők szemszögéből. A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: az infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, a forgalomszabályozás alapjait, forgalomszabályozási technológiákat, munkamódszereket, a tanult infrastruktúrán előforduló infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos szerkezetet, berendezést, rendszert, a balesetek esetén követendő alapvető eljárásokat, a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat. A „Vasútüzemi technológiák” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a vasúti infrastruktúra-üzemeltetéssel kapcsolatos alapfogalmakat, 16
a forgalomszabályozásban résztvevő személyek szerepét, feladatát, a forgalomirányítói rendszereket, a vasúti közlekedés szabályozási elveit, a bekövetkezett balesetek esetén követendő alapeljárásokat, a rendkívüli küldemények fuvarozására vonatkozó szabályozásokat.
Témakörök 1. Fogalom meghatározások 1.1. forgalmi szolgálat 1.2. Központi Forgalomirányító rendszer (továbbiakban KÖFI), Központi Forgalom Ellenőrző (továbbiakban KÖFE) 1.3. állomási, vonal, vonat, mozdony és irányító személyzet 1.4. állomásokra, nyíltvonali szolgálati helyekre, nyíltvonalra vonatkozó fogalmak 1.5. mozdonyokra, vonatokra vonatkozó fogalmak 2. Váltók alkatrészei, csoportosításuk, ellenőrzésük forgalombiztonsági szempontból 2.1. alkatrészek, állító-, és csúcsrögzítő szerkezetek, váltójelzők 2.2. lezárható, le nem zárható 2.3. biztosított, nem biztosított 2.4. szabványos állás 2.5. sebesség a váltókon 2.6. a használhatóság forgalmi feltételei 3. Közút-vasút szintbeli keresztezése, útsorompók, sorompókezelés 3.1. a szintbeli keresztezés forgalombiztonsági szempontból 3.2. a vasúti pálya fedezése 4. Tolatási technológiák 4.1. síktolatási technikák 4.2. gurítás 4.3. fékezési módok tolatás közben 5. Vonatközlekedési technológiák 5.1. közlekedés szabályozó személyek 5.2. közlekedés szabályozás rendszere 5.3. közlekedési rendek 6. Mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszáma 6.1. a mozdonyvezető egyedül teljesít szolgálatot a vezetőálláson 6.2. technikai feltételek 7. Forgalomirányítási rendszerek, irányító szolgálat 7.1. forgalomirányítási rendszerek 7.2. irányítói szolgálatok 8. Eljárás balesetek esetén, a balesetvizsgálat rendszere 8.1. a mozdonyszemélyzet kötelezettségei a bekövetkezett baleset esetén 17
8.2. 8.3.
a balesetvizsgálatban résztvevők a balesetvizsgálat folyamata, dokumentumai
9. Külön engedéllyel fuvarozható küldemények 9.1. rendkívüli küldemények, engedélyek 9.2. típus és egyedi engedéllyel továbbítható küldemények 9.3. tengelyterhelést meghaladó kocsik
18
18.1.3.
„A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek ” tantárgy téma-, és óraterve Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen
Sor A témakörök megnevezése szám Al-, és felépítményi ismeretek 1. 2. 3.
Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései Biztosítóberendezési ismeretek Összesen:
6
2
8
4
2
6
5
2
7
15
6
21
Az „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel ismertesse meg a vasúti pályák felépítését, műtárgyait, sín-, és váltórendszereit, a pályára vonatkozó geometriai méreteit, az elhasználódás jeleit és következményeit. Adjon áttekintést az ezekkel szorosan összefüggő pályaberendezések. Az „A vasúti követelményei:
pályákra
vonatkozó
ismeretek”
tantárgy
oktatásának
A képzésben résztvevő ismerje meg: a vasúti al-, és felépítményeket, műtárgyakat, a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit, a felsővezetéki energiaellátó-rendszert, a tanult infrastruktúrán alkalmazott biztosítóberendezéseket. Az „A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A tantárgy oktatásának befejeztével a képzésben résztvevő ismerje: a vasúti al- és felépítményeket, műtárgyakat, a vasúti pálya elhasználódási jeleit és következményeit, villamos vontatással berendezett pályák energiaellátó rendszerének elemeit, a tanult infrastruktúrákon alkalmazott biztosítóberendezéseket. Témakörök 1. Al- és felépítményi ismeretek 1.1. A vasúti pálya főbb jellemzői 1.2. A vasúti pálya vonalvezetése, lejt viszonyai 1.3. Az alépítmény feladata, részei, jellemzői 1.4. Vasúti műtárgyak 19
1.5. 1.6. 1.7.
A felépítmény feladata, részei, jellemzői Kitérők, keresztezések Vasúti pályafelügyelet
2. Villamosított vasútvonalak energiaellátó berendezései 2.1. A villamos felsővezeték hálózat elemei 2.2. A felsővezeték kialakítása, tartószerkezetek, szakaszolók, különféle szigetelések és szigetelők, fázishatárok 2.3. Üzemállapotok, táplálási módok 2.4. Az alállomások kialakítása. 2.5. A villamos vontatás pályaelemei 3. Biztosítóberendezési ismeretek 3.1. A biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése 3.2. A biztosítóberendezés részei, csoportosítása 3.3. Jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezések 3.4. Vonali biztosítóberendezések 3.5. Útsorompók 3.6. Egyéb biztosítóberendezések
20
18.1.4.
A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek ” tantárgy téma-, és óraterve
Sor A témakörök megnevezése szám Fékezési alapismeretek 1. A fékezőerő kifejtésének változatai 2. Fékszerkezetek általános osztályozása 3. Féktechnikai alapműveletek és 4. ismeretek Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános 5. jellemzése Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános 6. jellemzése Sűrített levegő termelése, légsűrítők 7. A sűrített levegő tárolása, szállítása, 8. állapotának javítása A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktárcsa, sínfék, féktuskók 9. és fékbetétek Fékhengerek, kézifékek, rugóerő 10. tárolós rögzítőfékek 11. Vontatójárművek fékrendszerei 12. Személyszállító kocsik fékrendszerei 13. Teherkocsik fékrendszerei Összesen:
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 2 0 2 2 0 2 1 0 1 3
0
3
6
2
8
6
2
8
4
2
6
3
0
3
3
2
5
2
0
2
6 6 6
3 2 2
9 8 8
50
15
65
A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevők megismerjék a féktechnikai alapfogalmakat, a vontató- és vontatott járművek fékberendezéseinek szakszerű üzemeltetéséhez szükséges törvényszerűségeket. Adjon áttekintést a féktechnikában alkalmazott pneumatikus és villamos berendezések, készülékek elvi és gyakorlati felépítéséről, valamint kezelésük általános szabályairól.
21
A „Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a fékezéssel kapcsolatos alapfogalmakat, féktechnikai alapműveleteket, fékezőszelepek, kormányszelepek csoportosítását, kiegészítő berendezéseit, sűrített levegő termelését, szállítását, tárolását, a légnyomásos önműködő fékrendszereket felépítő berendezések működési elvét, szerkezeti elemeit, kezelését, illetve a berendezések egymásra gyakorolt hatását, a fékberendezés mechanikus elemeit, vontató és vontatott járművek fékrendszereit. A „Vasúti fékberendezések, megszerezhető kompetenciák:
féktechnikai
alapismeretek”
tantárgy
által
A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével: ismerje a féktechnikai alapfogalmakat és féktechnikai alapműveleteket, tudja csoportosítani, osztályozni a vasúti járműveken alkalmazott fékszerkezeteket, ismerje a sűrített levegő termelésének, szállításának, tárolásának módjait, összefüggésében lássa a vasúti vontató és vontatott járműveken alkalmazott fékberendezések működését. Témakörök 1. Fékezési alapismeretek 1.1. A vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk 1.2. A fékezés célja, a fékezőerő 1.3. A kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma 1.4. A súrlódási tényező alakulása 2. A fékezőerő kifejtésének változatai 2.1. A fékezőerő kifejtésének változatai, legnagyobb értékét befolyásoló tényezők 2.2. A különböző fékezési módok előnyei, hátrányai 2.3. A fékezési módok kiválasztásának szempontjai és együttműködésük kérdései 3. Fékszerkezetek általános osztályozása 3.1. A fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai 3.2. Átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalma és jellemző tulajdonságaik 3.3. A légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlata 3.4. A vázlatot felépítő elemek elnevezései, feladatai
22
4. Féktechnikai alapműveletek és ismeretek 4.1. A nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai ismeretek összefoglalása 4.2. A fékezés és oldás, mint féktechnikai alapművelet 4.3. Érzékenység, érzéketlenség és az ezzel kapcsolatos fogalmak 4.4. A fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdései 4.5. A fékhatás terjedési sebessége 4.6. A fék önműködésének problémaköre 4.7. A különböző vonatnemeknek megfelelő féknemek 4.8. A fékrendszer kezelhetőségének fogalma 5. Fékezőszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 5.1. A fékezőszelepek feladatai, különböző szempontok szerinti csoportosítása 5.2. A fékezőszelepek jellegzetes elemei 5.3. Egyéb pneumatikus gépelemek 5.4. A fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az önműködő fék esetében 5.5. A fékezőszelepek kezelésének alapvető jellegzetessége 6. Kormányszelepek csoportosítása, működési elve, felépítése, általános jellemzése 6.1. A kormányszelepek feladatai, a csoportosítás szempontjai 6.2. A két- és háromnyomásos szelepek működésének elvi vázlatai 6.3. A két- és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és azok jellemzése 6.4. A háromnyomásos kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai: csapolóberendezés, elsőfokozati szelep, legnagyobb nyomáshatároló, oldószelep, vonatnem váltó, kiiktató váltó 6.5. A kormányszelep mérete, az egységműködés megvalósítása 6.6. Különböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek együttműködése, valamint a helyes fékkezelés összefüggése 7. Sűrített levegő termelése, légsűrítők 7.1. A levegő sűrítésével kapcsolatos alapismeretek, a politropikus állapotváltozás jellemzői 7.2. A légsűrítők csoportosítása 7.3. A motoros légsűrítők általános jellemzése, szerkezeti felépítés és működés, kiegészítő berendezések, kenési rendszer, olajmentes légsűrítők 7.4. Csavar légsűrítők, forgólapátos légsűrítők 7.5. Légsűrítő szabályozásának módjai 7.6. A légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei: szállítóteljesítmény, szállítási fok, térfogati hatásfok, sűrítési időtartam 8. A sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása 8.1. A sűrített levegő tárolásának szükségessége 8.2. A légtartályok szerkezeti kialakítása, elnevezése, tartozékai és vizsgálatuk 8.3. A légtartályok víztelenítési lehetőségei 8.4. A levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények 8.5. Visszacsapó szelepek, biztonsági szelepek, víztelenítő szerelvények 23
8.6. 8.7.
A csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük A sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek (utóhűtő, alkoholporlasztó, légszárító, szűrő, porfogó, cseppgyűjtő), azok működése és beépítési helyei
9. A fékberendezés mechanikus elemei, fékrudazat, féktuskók és fékbetétek, féktárcsa, sínfék 9.1. A fékrudazat feladata, elemei 9.2. Rudazatáttétel és hatásfok 9.3. A fékezőerő átadása a súrlódóelemekről a járműalkatrészekre 9.4. A fékrudazat szerkezeti részei 9.5. A rudazatállítás szükségessége, kézi és önműködő rudazatállítók 9.6. A fék energiaátalakítást végző elemei 9.7. A féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése 9.8. Egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták 9.9. Műanyag féktuskók 9.10. A féktuskók biztosítása, függesztése 9.11. Tárcsás fékek fékbetétjei, betéttartói 9.12. Féktárcsák a tengelyen, kerékvázon, féktengelyen 9.13. A kopógyűrűk rögzítése, hibái, cseréje 9.14. Tárcsafékes járművek rudazatának elrendezése 9.15. A kézi- és légfék rudazatának együttműködése 9.16. A vontató és vontatott járművek fékrudazat rendszerei és azok sajátosságai 10. Fékhengerek, kézifékek, rugóerő tárolós rögzítőfékek 10.1. A fékhengerek felépítése, működése, szerkezeti kialakítása, mérete és fejlődési irányai 10.2. Kompakt tuskós fék egységek 10.3. Fékhengerek a tárcsás fékhez 10.4. Kézi- és rögzítőfékek feladata, szerkezeti kialakítása, kezelése 10.5. Kézifékek kialakítása tuskós, illetve tárcsás fék esetén 10.6. Rugóerő tárolós egységgel kiegészített fékhengerek, kényszeroldási lehetőségeik 10.7. Rugóerő tárolós fékberendezés tehermentesítése, állapot ellenőrző berendezései 11. Vontatójárművek fékrendszere 11.1. Kézifékek, rögzítőfékek 11.2. Kiegészítőfékek, nem önműködő fékberendezések 11.3. Önműködő fékberendezések 11.4. Hajtóműfék, villamosfék 11.5. A fékberendezések együttműködése 11.6. Hagyományos illetve modern mozdonyok fékrendszerének elvi vázlata 11.7. Motorkocsik, motorvonatok fékrendszerének elvi vázlata 12. A személyszállító kocsik fékrendszerei 12.1. Személyszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlata
24
12.2. 12.3. 12.4. 12.5. 12.6. 12.7. 12.8. 12.9. 12.10. 12.11. 12.12. 12.13.
A Knorr KEs típusú tuskós és a tárcsás gyorsvonati fékrendszer működése Egyéb gyorsvasúti fékrendszerek A fékrendszerek jellemzői és kiegészítő elemei: fékhatás gyorsító, vizsgálóberendezés, centrifugál szabályzó, mechanikus csúszásgátló Nagy teljesítményű sebességfüggő elektromágneses sínfékkel kiegészített fékrendszer és kiegészítő elemei Elektronikus csúszásgátló berendezés A személyszállító járművek fékrendszerének fejlődési irányai, elektropneumatikus fékvezérlés fajtái A légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése Kiiktató váltók elhelyezése Vonatnem-váltók kialakítási módjai, elrendezésük Vészfék-berendezések kialakítása, kezelése, elrendezése, vészfékáthidaló berendezés Kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek Fékfeliratok tartalma és a szerkezeti kialakítás közötti összefüggések
13. Teherkocsik fékrendszerei 13.1. Teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlata 13.2. Többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszere 13.3. A raksúlyfékezés alapelve, a raksúlyfékezési módszerek – rudazatáttétel, fékhenger felület, fékhengernyomás változtatással – osztályozása 13.4. A mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezései 13.5. Tengelyátszerelt és széles nyomközű járművek fékberendezése 13.6. Teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai 13.7. A légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése 13.8. A kiiktató váltók elhelyezése 13.9. Vonatnem-váltók kialakítási módjai, elrendezésük 13.10. Raksúlyváltók fajtái, kialakításuk 13.11. Kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek 13.12. A fékfeliratok tartalma és a szerkezeti kialakítás közötti összefüggések 13.13. Siklás detektor, rakomány felügyelet, kézifék felügyelet
25
18.1.5. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy téma-, és óraterve A témakörök megnevezése
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen
Vontatási nemek, vontatójárművek Alváz és mozdonyszekrény felépítése, vonó és ütközőkészülékek, vezetőállások Futómű és hordmű, jellemző geometriai méretek, haladás a pályán Forgóvázak fajtái, kapcsolatuk a járműszekrénnyel Hajtónyomaték átadása gőzmozdonynál Hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél Hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál
2 6
0 3
2 9
6
2
8
6
3
9
2 6
2 3
4 9
6
3
9
Összesen:
34
16
50
Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőket a vasútüzemben alkalmazott vontatási nemekkel, a vontató járművek felépítésével, kialakításával. Mutassa be a vontatójárműveknél alkalmazott futóműveket, rugózási és lengéscsillapítási rendszereket, kerékpárokat. Adjon áttekintést a különböző vontatási nemek hajtásrendszereinél alkalmazott nyomatékátadási lehetőségekről. Az „Általános vontatójármű ismeret” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a vontatási nemekből adódó különbözőségeket, a járműszerkezeti elemek, futóművek főbb elemeit, a vasúti abroncsos és monoblokk kerékpárok kialakítását, a kerékpárok vasútüzem szempontjából meghatározó jelentőségű geometriai méreteit. Rendelkezzen elméleti és gyakorlati ismeretekkel: a kerékpároknál előforduló meghibásodásokról, az abból adódó biztonságtechnikai következményekről, a hajtónyomaték átadás szerkezeti elemeiről a hajtóműtől, illetve a villamos vontatómotoroktól a kerék-sín kapcsolatig, a vonóerő átadás elemeiről a kerékpártól a vonókészülékig.
26
Az „Általános kompetenciák:
vontatójármű
ismeret”
tantárgy
által
megszerezhető
A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a vontatási nemeket és az azokhoz kapcsolódó jellemző járműszerkezeteket, a különböző kerékpártípusokat, azok főbb geometriai méreteit, elméletben és gyakorlatban, a járműszerkezeteknél fellépő meghibásodásokból adódó biztonságtechnikai következményeket, követendő eljárásokat, a hajtónyomaték és vonóerő átadás elemeit, folyamatát. Témakörök 1. Vontatási nemek, vontatójárművek 1.1. Általános vontatójármű ismeret 1.2. Vontatási feladatok 1.3. Gőzmozdonyok 1.4. Dízelmozdonyok 1.5. Villamosmozdonyok 2. Alváz és mozdonyszekrény felépítése, vonó és ütközőkészülékek 2.1. A vasúti alvázak feladata, igénybevétele, mozdony és motorkocsi alvázak kialakítása, 2.2. A mozdonyszekrény kapcsolódása az alvázhoz, önhordó és szerelt szekrény 2.3. A hagyományos és a központi vonó és ütközőkészülékek fajtái és felszerelése a járműre 2.4. A vezetőállások elrendezése, a vezetőasztalok kialakítása, kezelőszervek, jelzések és műszerek elhelyezése 3. Futómű és hordmű, jellemző geometriai méretek, haladás a pályán 3.1. A kerékpárok feladata, abroncsos és monoblokk kerékpárok kialakítása, méretei 3.2. A kerékpár üzeme, haladás a pályán, terelőerők, kisiklás elleni biztonság 3.3. Kerékpárok csapágyazása, siklócsapágy és gördülőcsapágy 3.4. Kerékpárvezetések lehetséges módozatai, rugózás, rugófajták ismertetése, lengéscsillapítás szükségessége és kialakítása 3.5. A gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások a kerékpároknál és a hordműnél 4. Forgóvázak fajtái, meghibásodásaik, kapcsolatuk a járműszekrénnyel 4.1. A forgóváz feladata. 4.2. Kerékpárok bekötése a forgóvázba. 4.3. A főkeret és a forgóváz csatlakozó és felfekvő helyeinek ismertetése, forgócsapok, csúszótámok kialakítása, kenése. 4.4. Vonóerő átadás a kerékpártól a jármű főkeretére. A gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások. 5. Hajtónyomaték átadása gőzmozdony esetén 5.1. A gőzmozdony vezérműve 5.2. A vezérmű szerkezeti részei 27
5.3. A gépezet szerkezeti részei 6. Hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél 6.1. A mechanikus erőátvitelű jármű erőátviteli láncának ismertetése, csatlórudas és kardánhajtás, a kardánhajtás működése 6.2. A dízel-hidraulikus jármű erőátvitelének bemutatása, az egyes szerkezeti elemek funkciója 6.3. Tengelyhajtások felépítése, a hajtási rendszerben található mechanikus elemek ismertetése, a nyomatéktám feladata és kialakításai 6.4. Jellegzetes meghibásodások ismertetése 7. Hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál 7.1. A vontatómotor elhelyezésének, rögzítésének módjai 7.2. Monomotoros, marokágyas és a kardánhajtás 7.3. A motornyomaték átadása, a fogaskerék hajtás és csapágyazása, a hajtás szerkezeti elemei a kerékpárokig 7.4. A különböző megoldások jellegzetességei, előnyei és hátrányai
28
18.1.6. Sorszám
Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy téma-, és óraterve A témakörök megnevezése
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen
1.
A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalommeghatározások
3
0
3
2.
Vasúti kocsik szerkezete - A futómű
2
1
3
3.
Hordmű - Alváz
3
1
4
4.
Kocsiszekrény
2
1
3
5.
Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek
2
0
2
6.
Hőszigetelt és hűtőkocsik
1
0
1
7.
A kombinált közúti és vasúti fuvarozás
2
0
2
8.
A kocsik meghibásodása esetén követendő eljárás
2
2
4
17
5
22
Összesen:
Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy a képzésben résztvevőkkel megismertesse a vontatott járművek fajtáit, a velük kapcsolatos fogalmakat. Adjon áttekintést a vontatott járművek szerkezeti elemeiről, valamint a különleges vontatott járművekről. Készítse fel a képzésben résztvevőket a járművek meghibásodása esetén követendő eljárások megfelelő alkalmazására. Az „Általános vontatott jármű ismeret” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a kerékpár alkatrészeinek kialakítását, a témában szereplő szerkezetek fékezésből, terhelésből, gördülésből adódó igénybevételeket, ezeket figyelembe vevő kialakítás módjait, lehetséges meghibásodásaikat, a hordrugók, rugótámok, ágyvezetékek felépítését, az alváz szerepét, szerkezeti részeit, a forgóvázak csoportosítását, a teherkocsik szekrényeit, felépítményeit, a szállított áru és a rakodásmód vagyon- és vámbiztosság szabályait, a gyakorlati oktatások alkalmával, a nyitott és fedett teherkocsik szekrényelemeit, nyílászáró szerkezeteit, a tartálykocsik elzáró, lefejtő, leeresztő szerkezeteit. 29
Az „Általános kompetenciák:
vontatott
jármű
ismeret”
tantárgy
által
megszerezhető
A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom-meghatározásokat, a vasúti kocsik járműszerkezeti elemeit, a különleges vontatott járművek felépítését, üzemeltetését. A képzésben résztvevő legyen képes a vasúti kocsik meghibásodásait felismerni és dönteni a tovább üzemelés feltételeiről. Témakörök 1. A vasúti kocsikkal kapcsolatos fogalom meghatározások 1.1. A vasúti kocsik fogalma, felosztása 1.2. A személy- és teherkocsik csoportosítása 1.3. Tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény, szerkesztési szelvény fogalma 1.4. A vasúti kocsik feliratai, számozása, jelei 2. Vasúti kocsik szerkezete, a futómű 2.1. A kerékpár szerkezeti elemeinek és összeállításának ismertetése 2.2. Az abroncsos kerék kialakítása, az abroncs sérülései, vizsgálata 2.3. A monoblokk kerék kialakítása, sérülései, vizsgálata 2.4. Féktárcsák és sérüléseik 2.5. Speciális (Ro-La) kerékpárok 2.6. A tengely és vizsgálata 2.7. A kerékpárok csapágyazása 2.8. A sikló- és gördülőcsapágy típusok ismertetése, összehasonlítása 2.9. A hőnfutás fogalma 2.10. Az abroncsos és a monoblokk kerekek vizsgálatának szempontjai 3. Hordmű, alváz 3.1. A hordmű és szerkezeti részei 3.2. A hordrugó, rugótám és az ágyvezeték meghibásodásuk esetén a teendők 3.3. Forgóvázak 3.4. A forgóváz feladata 3.5. A forgóvázak csoportosítása 3.6. A forgóváz szerkezeti elemei és azok feladata 3.7. A szerkezeti elemek kialakítása 3.8. Teherkocsi forgóvázak 3.9. Személykocsi forgóvázak 3.10. Alvázszerkezetek 3.11. Az alváz feladata és osztályozása 3.12. Közvetlen futóműves alvázak 3.13. Különleges kivitelű alvázak
30
szerepének
ismertetése,
4. Kocsiszekrény 4.1. A kocsiszekrény és tartozékai 4.2. Személykocsik szekrénye 4.3. Térhatároló szerkezetek 4.4. Hő- és hangszigetelés 4.5. Nyílászáró szerkezetek 4.6. Külső szerelvények 4.7. Utaskényelmi berendezések 4.8. Teherkocsik szekrénye, felépítménye 4.9. Térhatároló szerkezetek 4.10. Falszigetelés 4.11. Nyílászáró szerkezetek 4.12. Külső szerelvények a teherkocsikon 4.13. Tartálykocsik kialakítása, szerelvényei 5. Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek 5.1. A kapcsoló- és vonókészülékekre vonatkozó előírások 5.2. Az ütközőkészülékekre vonatkozó előírások 5.3. A vonókészülékek elemei 5.4. A csavarkapocs 5.5. Ütközőkészülékek 5.6. Energiaemésztős ütközőkészülékek 5.7. Gumirugós, elasztomer, hidropneumatikus ütközőkészülékek 5.8. Az ütközőkészülékek vizsgálata, karbantartási veszélyforrásai 5.9. Önműködő ütköző- és vonókészülékek 5.10. A BSI vonókészülék 5.11. A Scharfenberg vonókészülék 5.12. A tengelyátszerelt, szélesnyomtávú kocsik vonókészülékei 5.13. Az európai önműködő vonókészülék 5.14. Kombinált ütköző- és vonókészülék 5.15. Az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítési, kezelési sajátosságai 6. Hőszigetelt és hűtőkocsik 6.1. Hűtésmódok 6.2. Motoros hűtőkocsik 6.3. Kísérő nélküli motoros hűtőkocsik, hűtőkonténerek 7. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás 7.1. A kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei 7.2. A konténerek fő jellemzői, vizsgálatuk, rakodásuk 7.3. Félpótkocsi szállítás 7.4. Zsebes kocsi, kosaras kocsi, kerékfészkes kocsi 7.5. Cserefelépítményes eszközök 7.6. Gördülő országút (RO-LA) szerelvények 7.7. Kombitrailer rendszer 8. A kocsik meghibásodása esetén követendő eljárás 8.1. Hőnfutott kocsik, siklott kocsik kezelése 8.2. Eljárás futó-, illetve hordmű sérülés esetén
31
18.1.7.
Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve
SorA témakörök megnevezése szám Az E. 1. sz. Utasítás bevezető 1. rendelkezései A mozdonyszemélyzet biztosítása 2. A mozdonyszemélyzet szolgálatának 3. ellátására vonatkozó általános előírások Biztonsági és tűzbiztonsági szabályok 4. A szolgálatba lépés, váltás és a 5. szolgálat befejezése A mozdonyok felkészítése a 6. szolgálatra, mozdonyátvétel, váltás A menetszolgálat 7. A mozdonyok kiszerelése, kezelése 8. menet után Eljárás a mozdonyhibák, balesetek és 9. menetakadályok esetén 10. Követendő eljárás havazáskor, hófúváskor és elfagyásveszély esetén és E.1. sz. Ut. 3. függelék 11. Éberségi és vonatbefolyásoló berendezések (E.1.sz Ut. 2. melléklet) 12. Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS / ETCS). 13. INDUSI vonatbefolyásoló berendezés 14. MIREL vonatbefolyásoló berendezés 15. Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolvány vezetésére kötelezettek részére (E.1. sz Ut. 7. függelék) 16. Értekező berendezések, használatuk (E.1. 9. függelék) 17. A mechanikus és az elektronikus sebességmérő berendezések működési elve, kezelése (E.1. sz Ut. 4. függelék) 18. A vonatok műszaki vizsgálata (E.1. sz Ut. 2. függelék) 19. Az E. 2. sz. Utasítás általános előírásai 20. Vonatok fékpróbája 21. Fékberendezések üzemeltetése 22. Az E. 101. sz. Utasítás rendelkezései 23. Eljárás balesetek esetén (E.1.sz. Ut. 8. függelék) 32
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 1
0
1
2
0
2
2
0
2
3
5
8
2
0
2
2
2
4
2
0
2
1
2
3
2
0
2
2
0
2
2
1
3
2
1
3
1 1
0 0
1 1
1
1
2
2
1
3
1
1
2
1
0
1
1 3 2 3
0 1 2 0
1 4 4 3
2
0
2
Sorszám
A témakörök megnevezése Összesen:
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 41
17
58
Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a munkavégzésükhöz szükséges üzemletetési ismereteket, a kapcsolódó utasításokkal való összefüggéseket. Adjon áttekintést a munkavégzés szabályairól, a kommunikációs eszközök, sebességmérők, vonatbefolyásoló berendezések szabályszerű használatáról. A képzés készítsen fel a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokra. Az „Általános üzemeltetési ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje meg: a vontató járművek üzemeltetésével összefüggő szabályokat, utasításokat, biztonsági előírásokat, a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokat, vonatbefolyásoló berendezések, sebességmérő berendezések, értekező berendezések működését, szabályszerű kezelését, a vonatok fékpróbáit és a hozzá kapcsolódó alapfogalmakat, a villamosított vontatással berendezett vonalak biztonsági szabályait. Az „Általános kompetenciák:
üzemeltetési
ismeretek”
tantárgy
által
megszerezhető
A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a munkájával összefüggő üzemeltetési és biztonsági szabályokat, utasításokat, a vontatójárműveken alkalmazott vonatbefolyásoló berendezéseket, a fékberendezések üzemeltetéséhez szükséges szabályokat, villamos vonatatás erősáramú berendezéseit, és a közelében végzett munka biztonsági szabályait. Legyen képes felismerni a rendkívüli helyzeteket és ismerje az ekkor követendő szabályokat, eljárásokat. Témakörök 1. Az E. 1. sz. Utasítás bevezető rendelkezései 1.1. Az utasítás hatálya, tartalma 1.2. Az utasítás ismerete, betartása 1.3. Kapcsolódó műszaki utasítások, alapfogalmak
33
2. A mozdonyszemélyzet biztosítása 2.1. A mozdonyok személyzeti betöltése, kiszolgálása 2.2. A mozdonyszolgálatra beosztás feltételei 2.3. A mozdonyszemélyzet szolgálati beosztása 3. A mozdonyszemélyzet szolgálatának ellátására vonatkozó általános előírások 3.1. A szolgálati magatartás 3.2. A műszaki kiszolgálás 4. Biztonsági és tűzbiztonsági szabályok 4.1. Óvórendszabályok 4.2. Tűzvédelmi feladatok 4.3. Eljárás tűz esetén 5. A szolgálatba lépés, váltás és a szolgálat befejezése 5.1. A szolgálatra jelentkezés 5.2. A váltás szabályai 5.3. A szolgálat befejezése 6. A mozdonyok felkészítése a szolgálatra, mozdonyátvétel, váltás 6.1. A mozdonyok felkészítése a szolgálatra 6.2. A mozdonyátvétel eljárása 6.3. Állomási személyzetváltás 7. A menetszolgálat 7.1. Szabályok a vontatási feladat teljesítése közben 8. A mozdonyok kiszerelése, kezelése menet után 9. Eljárás balesetek és menetakadályok esetén 10. Követendő eljárás havazáskor, hófúváskor, elfagyásveszély esetén és E.1. sz. Utasítás 3. függelék 11. Éberségi és vonatbefolyásoló berendezések 11.1. Az idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elve 11.2. A berendezések kezelési szabályai 11.3. Eljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai esetén 11.4. Az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési elve 11.5. A berendezés kezelési szabályzata 11.6. Eljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén 12. Az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer (ERTMS/ETCS) 12.1. Az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) működési elve 12.2. A berendezés kezelési szabályzata 12.3. Eljárás a pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén
34
13. INDUSI vonatbefolyásoló berendezés 13.1. Az INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elve 13.2. A berendezés kezelési szabályzata 14. MIREL vonatbefolyásoló 14.1. MIREL vonatbefolyásoló berendezés kezelési leírása 15. Kitöltési és kezelési utasítás a menetigazolvány vezetésére kötelezettek részére (E.1.sz. Utasítás 7. függelék) 15.1. Az utasítás célja, hatálya 15.2. Az utasítás tartalma 15.3. A menetigazolvány kiállítása, kiadása, vezetése, visszavétele 15.4. Menetigazolvány kitöltésére kötelezettek 15.5. Tevékenységi kódok és magyarázata 16. Értekező berendezések, használatuk (E.1. sz. Utasítás 9. függelék) 16.1. A vonali és a helyi rádiórendszerek, mozdonyrádiók ismertetése, a vonali rádió felhasználására vonatkozó végrehajtási utasítás és a forgalmazási szabályok ismertetése 16.2. Helyi rádiórendszerek kezelésének általános szabályai 16.3. A pályatelefon, az utasítást adó hangszórós távbeszélő berendezés ismertetése és a kezelésének általános szabályai 16.4. A mobiltelefon kezelésének szabályai 17. A mechanikus és elektronikus sebességmérő berendezések működési elve, kezelése (E.1. sz. Utasítás 4. függelék) 17.1. A mechanikus sebességmérő berendezések felépítése 17.2. A rendszerbe állított elektronikus sebességmérő berendezések felépítése 17.3. Az adatrögzítés különböző módjai, a rögzített adatok fajtái 17.4. A berendezések kezelésére vonatkozó szabályok 17.5. Működési zavarok esetén történő eljárások 17.6. A regisztrált adatok jelentősége, kezelése, megőrzésének és ellenőrzésének rendje 18. A vonatok műszaki vizsgálata (E.1. sz. Utasítás 2. függelék) 18.1. Indulás előtti vizsgálatok 18.2. Eljárás nehézmény, műszaki meghibásodás esetén 19. Az E. 2. sz. utasítás általános előírásai 19.1. E. 2. sz. Utasítás hatálya, tartalma 19.2. Az utasítás ismerete, betartása 19.3. A fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezett dolgozók 19.4. A fékpróba résztvevőinak létszáma 19.5. A féktechnikailag leállított vonat fogalma 20. A vonatok fékpróbája 20.1. A teljes fékpróba esedékessége, tartalma 20.2. Egyszerűsített fékpróba esedékessége, tartalma 20.3. Egyedül közlekedő vontatójárművek fékpróbája 20.4. A fékpróba eredményének rögzítése és közlése 35
20.5. Az állvatartáshoz szükséges fékberendezés próbája 20.6. Vonali ellenőrző fékpróba 21. Fékberendezések üzemeltetése 21.1. A mozdonyvezető tennivalói a menetszolgálat előtt, illetve a vonatindulás előtt 21.2. A menetszolgálat 21.3. A fékberendezések használata hideg időben, a fékkezelést befolyásoló időjárási tényezők szerepe 21.4. A légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenység 21.5. A fékberendezés kezelése és vizsgálata a menet befejezése után 21.6. Az E.2. sz. Utasítás mellékletei és függelékei 22. E. 101. sz. Utasítás rendelkezési 22.1. Az üzemi munka, üzemi személyzet, a felsővezeték biztonsági övezete 22.2. Feszültség alatt álló berendezések, megközelítési távolság 22.3. Munkavégzés feltételei a villamosított vasútvonalon 22.4. Figyelmeztető jelek, kitűzésük, elhelyezésük 22.5. A szolgálat ellátás feltételei, jogosultság 22.6. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások 23. Eljárás balesetek esetén (E.1. sz. Utasítás 8. függelék)
36
18.1.8. Sorszám 1.
2.
3.
4. 5.
Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy téma-, és óraterve Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen
A témakörök megnevezése A munkabiztonsági szabályozás felépítése, a munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszere A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása Rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai Az elsősegélynyújtás általános szabályai Speciális egészségügyi ismeretek Összesen:
2
0
2
4
0
4
2
0
2
4
2
6
4
2
6
16
4
20
Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a baleset megelőzést szolgáló ellenőrzések, intézkedések jelentőségét, a bekövetkezett balesetek esetén követendő eljárásokat. Készítsen fel a baleset megelőzés, ezen belül elsősorban a munkavégzés közbeni magatartás szabályainak alkalmazására. Adjon áttekintést az egészségügyi és közlekedés-egészségtani ismeretekről, és az elsősegély nyújtás alapszabályairól. Az „Általános követelményei:
munkabiztonsági
ismeretek”
tantárgy
oktatásának
A képzésben résztvevő ismerje meg: a munkabiztonsági szabályokat a forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák szabályait, a baleset megelőzés intézkedéseit, szabályait, az elsősegélynyújtás alapszabályait, speciális egészségügyi előírásokat.
37
Az „Általános munkabiztonsági ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a munkabiztonsági szabályozásokat, szabályokat, és tévesztés nélkül tudja alkalmazni azokat, a vasúti járműveken, vágányokon végzett munka veszélyforrásait, az elsősegélynyújtás szabályait. Legyen képes alkalmazni a rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásait. Legyen tisztában a vezetési készséget negatívan érintő ártalmakkal, tudja értékelni saját egészségi állapotát. Témakörök 1. A munkabiztonsági szabályozás felépítése, a munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszere 1.1. A munkabiztonsági szabályozás felépítése 1.2. A vonatkozó jogszabályok ismertetése, a munkabiztonsági törvény 1.3. Az adott vasútvállalat Munkabiztonsági Szabályzata és a Helyi Függeléke 1.4. Az alkalmazás munkabiztonsági feltételei: új felvételes, régi dolgozó 1.5. A munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszere 1.6. Munkahelyi ártalom, egyéni és kollektív védelem 1.7. Egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatási rendje 2. A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai. A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása 2.1. A forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai 2.2. A baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása 2.3. A dolgozók életének, testi épségének, vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítése 3. Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása. Rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai. 3.1. Éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása 3.2. Rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai 3.3. A 17/1993. (VII.1.) KHVM rendelete az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról 4. Az elsősegélynyújtás általános szabályai 4.1. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyakorlati eszközök ismertetése, használatuk elsajátíttatásaA vérzések formái, vérzéscsillapítás 4.3. A törések fajtái, ellátásuk 4.4. Sebkötözések végrehajtása 4.5. Eszméletlen beteg ellátása, mesterséges lélegeztetés bemutatása, gyakoroltatása 38
4.6. A sérült szállítása 4.7. A halál megállapíthatósága és az azt követendő eljárások 5. Speciális egészségügyi ismeretek 5.1. Elsősegélynyújtás villamos áram okozta baleset eseténA vasúti járművek, berendezések, szállított áruk egészségkárosító hatásai 5.3. A vasútüzemben használatos egészségvédő eszközök, elsősegély-nyújtócsomagok a szolgálati helyeken és a vontatójárműveken
39
18.1.9. Sorszám 1. 2. 3. 4.
A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve A témakörök megnevezése Általános tűzvédelem Tűzoltókészülékek Környezetvédelmi ismeretek Környezeti ártalmak Összesen:
Órák száma Elmélet Gyakorlat Összesen 3 0 3 1 1 2 2 0 2 4 0 4 10
1
11
A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőkkel a tűzvédelem általános szabályait és a vasút üzemben alkalmazott tűzoltó berendezéseket, járműtűz esetén követendő eljárásokat. Adjon áttekintést a környezetvédelem általános ismereteiről és a környezeti ártalmakról. A „Tűz-, és követelményei:
környezetvédelmi
alapismeretek”
tantárgy
oktatásának
A képzésben résztvevő: a tűzoltó készülékeket szabályszerűen használni, ismerje fel a többlet veszélyforrásokat, hatásukat lehetőség szerint tudja kiküszöbölni, ismerje a környezetvédelem általános szabályait, a vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásait, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírásokat. A „Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével legyen képes: a tűzvédelem általános szabályait alkalmazni, a tűzoltó készülékeket szabályszerűen, tévesztés nélkül kezelni, felismerni a környezeti ártalmakat és alkalmazni a környezetvédelmi előírásokat. Témakörök 1. Tűzvédelem 1.1. Általános tűzbiztonsági ismeretek, szabályok 1.2. A vasúti járművek sajátosságai tűzveszély szempontjából 1.3. Teendők járműtűz esetén
40
2. Tűzoltókészülékek 2.1. A vontató- és a vontatott járműveken rendszerben lévő tűzoltó készülékek tulajdonságai, kezelése 3. Környezetvédelmi ismeretek 3.1. A környezetvédelem feladataA környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása 3.3. A vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásai, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírások 4. Környezeti ártalmak 4.1. Zajártalom, levegő- és vízszennyezés a különböző technológiai műveletek során (hűtővíz-kezelés, olajcsere, töltés, lefejtés, stb.) 4.2. A környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása
41
18.1.10. A „Jogi alapismeretek” tantárgy téma-, és óraterve Órák száma SorA témakörök megnevezése szám Elmélet Gyakorlat Összesen A munkaügyi jogrendszer alapjai 2 0 2 1. A munkaidővel kapcsolatos szabályok, 4 0 4 2. vasúti jogszabályok és az Európai Unió 6 0 6 Összesen:
A „Jogi ismeretek” tantárgy oktatásának célja: A tantárgy oktatásának a célja, hogy megismertesse a képzésben résztvevőket az őket foglalkoztató vasútvállalat és a vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalat szervezeti felépítésével, ágazataival (szakszolgálataival), egységeivel, munkakörük vasúti közlekedés rendszerében elfoglalt helyével és szerepével. Adjon áttekintést a munkavállaló és a munkáltató jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban, a szolgálatképes állapotról, valamint a fegyelmi- és kártérítési felelősség jelentőségéről. A „Jogi ismeretek” tantárgy oktatásának követelményei: A képzésben résztvevő ismerje: a foglalkoztató vasútvállalat és a közlekedés lebonyolításában résztvevő, a vasúti infrastruktúrát üzemeltető vállalat szervezeti felépítését, egységeit, a munkakörének a vasúti közlekedés rendszerében elfoglalt helyét és szerepét, a munkáltató jogait, kötelezettségeit, a munkavállaló jogait, kötelezettségeit. A „Jogi ismeretek” tantárgy által megszerezhető kompetenciák: A képzésben résztvevő a tantárgy oktatásának végeztével ismerje: a foglalkoztató vasútvállalat felépítését, munkakörének a közlekedés rendszerében elfoglalt helyét, szerepét, a munkavállalói jogait és kötelességeit, illetve a munkáltató jogait és kötelezettségeit, a mozdonyvezetői munkakörre vonatkozó jogi előírásokat. Témakörök 1. A munkaügyi jogrendszer alapjai 1.1. A munkaügyi jogrendszer felépítése, a jogszabályok egymáshoz való viszonya (Magyarország alaptörvénye, Munka Törvénykönyve, Kollektív Szerződés és Függelékei) 42
1.2. A munkaviszony alanyai, létesítése, megszűnése, megszüntetése 1.3. Munkaszerződés megkötése, kötelező elemei, módosítása, formai követelményei 1.4. A munkavégzés szabályai 1.5. A munkavállaló és a munkáltató kötelességei 1.6. Munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés 2. A munkaidővel kapcsolatos szabályok, vasúti jogszabályok és az Európai Unió 2.1. Szolgálatképes állapot ellenőrzése, fegyelmi és kártérítési felelősség 2.2. A munkaidő és a pihenőidő 2.3. Teljes munkaidő, munkaidő-keretek, munkarendek 2.4. A munkaidő beosztása, rendkívüli munkavégzés 2.5. A munka díjazása, a munkabér védelme, költségek térítése 2.6. Törvény a vasútról, általános rendelkezések, állami és önkormányzati feladatok 2.7. Munkavállalói jogok és kötelességek a vasútüzemben 2.8. Az Európai Unió története, a vasút szerepe az Európai Unióban 2.9. A vasút szervezeti felépítése és működése
43
19. Modulzáró ellenőrző kérdések/témakörök Az „Általános szakmai ismeretek” modul írásbeli vizsgája a 19/2011 (V.10.) NFM rendelet által meghatározott témakörökön kívül, elektrotechnikai számítási példát és gyakorlati feladatot (menetigazolvány, fékpróba bárca kitöltés) is tartalmaz. Általános műszaki, elektrotechnikai ismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.
Milyen anyagi részecskéket ismer, jellemezze azokat! Ismertesse a villamos áram és az egyenáram fogalmát! Mit értünk áramerősségen, hogyan épül fel az egyszerű egyenáramú áramkör? Ismertesse Ohm-törvényét, a villamos ellenállás fogalmát! Ismertesse az ellenállások kapcsolási módjait, az eredő ellenállás meghatározását! Ismertesse Kirchoff csomóponti- és huroktörvényét! Mit értünk az elméleti és valóságos feszültségforráson? Ismertesse a feszültségforrások kapcsolásait! Ismertesse az egyenáram teljesítményét és munkáját! Mit jelent a villamos hatásfok, milyen veszteségeket ismer? Ismertesse a villamos áram hatásait! Ismertesse a villamos töltés, a dielektromos állandó, a feszültség és a potenciál fogalmát! Milyen erőhatások lépnek fel a villamos térben? Ismertesse a kondenzátorok elvi felépítését, a kapacitás fogalmát, a kondenzátorok kapcsolási módjait, az eredő kapacitást! Milyen mágneses alapjelenségeket ismer? Ismertesse az áramjárta egyenes vezető, egyenes tekercs (szolenoid) mágneses terét, milyen erőhatások lépnek fel a mágneses térben? Ismertesse Lorentz-törvényét! Mi a mágneses térerősség, az indukció és fluxus, illetve a mágneses permeabilitás? Ismertesse a vas mágnesezési görbéjét, lágy- és kemény mágneses anyagok esetén! Ismertesse a mozgási és a nyugalmi indukciót, és az önindukció alapvető jelenségeit, a Lenz-törvényét! Ismertesse a váltakozó áram fogalmát! Mit értünk periódusidőn, frekvencián, körfrekvencián? Mit értünk négyzetes (effektív) középértéken? Értelmezze a váltakozó áramú áramkörök ellenállását, milyen hatást fejt ki a tekercs, a kondenzátor a váltakozó áramú áramkörben, mi az impedancia? Ismertesse a teljesítmény és a villamos munka, a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmények fizikai tartalmát váltakozó áram esetén! Ismertesse a fázisjavítás lehetőségeit kondenzátorok alkalmazásával, mit ért rezonancián? Ismertesse a háromfázisú váltakozó áram fogalmát, előállítását! Ismertesse az átmeneti jelenségeket (tranziensek), az induktivitást, illetve kapacitást tartalmazó áramkörökben! Ismertesse a villamos ív fogalmát és a leggyakoribb ívoltási eljárásokat! Ismertesse a szinkrongépek működési elvét és alapvető felépítését! 44
31. Értelmezze a szinkron fordulatszám, a szinkronozás és a terhelési szög fogalmát! 32. Mi a szinkrongépek stabilitásának alapja? 33. Ismertesse a fázisjavítás lehetőségeit szinkrongépek alkalmazásával! 34. Milyen különleges szinkrongépeket ismer, mit értünk villamos tengelyen? 35. Milyen szinkrongépeket ismer a nagyvasúti vontatójárműveken? 36. Ismertesse a transzformátorok működési elvét és leggyakoribb kialakításait (különös tekintettel a mozdonytranszformátorokra)! 37. Ismertesse a feszültség- és áramváltók kialakítását! 38. Ismertesse a mágneses erősítőket és működésüket, alkalmazásukat a vontatójárműveken! 39. Ismertesse az aszinkron gépek működési elvét és felépítését! 40. Ismertesse háromfázisú aszinkron gépek forgórészének csúszógyűrűs és kalickás kialakítását! 41. Mi a slip fogalma, milyen üzemállapotokat ismer? 42. Ismertesse a különböző villamos gépek indítását és fordulatszámszabályozásának lehetőségeit, a motorok mezőgyengítéses üzemét! 43. Ismertesse az aszinkron vontatómotorok alkalmazásának módjait a vontatójárműveken! 44. Ismertesse az egyfázisú, segédfázisos indukciós motorokat! 45. Ismertesse az egyenáramú gépek működési elvét és felépítését! 46. Milyen gerjesztési módokat ismer? 47. Mi az armatúra-visszahatás, hogyan csökkenthető? 48. Melyek az egyenáramú gépek fordulatszám-változtatásának lehetőségei, a mezőgyengítés fogalma és megvalósítási módjai? 49. Ismertesse a forgásirány megváltoztatásának módjait! 50. Ismertesse a fontosabb egyenáramú gépek jelleggörbéit! 51. Ismertesse a villamos gépek alkalmazásait a vontatójárműveken! 52. Ismertesse a legfontosabb félvezető-fajtákat és azok alapvető tulajdonságait! 53. Ismertesse az egyenirányítók kialakítását a mozdonyokon! 54. Ismertesse a váltóirányítók kialakítását a mozdonyokon! 55. Mi a funkciója a váltakozó áramú szaggatónak? 56. Mi a funkciója az egyenáramú szaggatóknak? 57. Ismertesse a statikus átalakítók alkalmazását a vontatójárművekben! 58. Mi a meddőteljesítmény, milyen kompenzálási módjait ismeri? 59. Ismertesse az akkumulátorok csoportosítását, felépítését és működési elvét! 60. Ismertesse az akkumulátorok töltésével és az akkumulátor-töltő berendezésekkel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat! 61. Ismertesse a mozdonyon leggyakrabban használatos akkumulátor-töltő berendezéseket, működésüket, üzemeltetésüket, hibalehetőségeiket, elhárításuk módját! 62. Ismertesse a gőzgép működési elvét! 63. Melyek az Otto- és a dízelmotorok szerkezetének és működésének alapvető különbségei? 64. Ismertesse a valóságos dízelmotor munkafolyamatát! 65. Ismertesse a vasúti dízelmotorok felosztását! 66. Ismertesse a mechanika vontatási mechanika szempontjából legfontosabb alapfogalmait, alapösszefüggéseit, mértékegységeit! 67. Mutassa be a vontatójárművek és kocsik pályairányú mozgásállapotát, a rájuk ható erőket! 45
68. Melyek az alap és járulékos ellenállások? 69. Ismertesse a gördülési, csapsúrlódási és az ütközési (sínillesztési) ellenállás kialakulását, a légellenállást befolyásoló tényezőket! 70. Mi az indítási ellenállás, melyek a vontatási ellenállás különleges összetevői? 71. Ismertesse a járművek alapellenállásait! 72. Ismertesse a pályaellenállásokat, az emelkedési és az ívben haladás ellenállását! 73. Hogyan történik a vonóerő és a vonattovábbítási teljesítmény kialakulása, ismertesse a tapadási tényezőt befolyásoló tényezőket, a kifejthető legnagyobb vonóerő mértékét! 74. Milyen vonóerő sebesség jelleggörbéket ismer, mi a tapadási és a gépezeti vonóerő? 75. Ismertesse a vonóerő kifejtés miatti tengelyterhelés változását, hatását a kifejthető vonóerőre! 76. Ismertesse a vasúti vontatójárművek energiafelhasználását befolyásoló ellenállásokat és veszteségeket! 77. Ismertesse a mechanikus, hidraulikus és villamos erőátvitelű dízel vontatójárművek hajtási rendszerének vonóerő és sebesség jelleggörbéit! 78. Ismertesse a villamos mozdonyok vontatási és villamos fékezési jelleggörbéit! 79. Ismertesse a menetábrákat, a gyorsításhoz szükséges és rendelkezésre álló erőket, a vonali vontatójárművek energiafelhasználását! 80. Mit értünk a gazdaságos vonattovábbítás elvén! 81. Hogyan alakul a dízel és villamos tolatómozdonyok energiafelhasználása, mi a módja a gazdaságos tolatás végrehajtásának! 82. Melyek az energiafelhasználást befolyásoló üzemi tényezők? 83. Milyen hatással van a vontatójárművek időalap, és teljesítmény kihasználás növelésének az energiafelhasználásra? 84. Ismertesse a rendkívüli megállások és a kifuttatási sebesség hatását az energiafogyasztásra! 85. Milyen lehetőségek vannak a dízel vontatójárművek üresjárati üzemidejének csökkentésére? 86. Ismertesse a továbbított vonat sebességének hatását az energiafogyasztására! 87. Ismertesse a vonatfűtés és sűrített levegő előállítás energiaigényét! Vasútüzemi technológiák 1. Ismertesse a forgalmi szolgálat, a KÖFI, KÖFE, az állomási, vonal, vonat, mozdony és irányító személyzet fogalmát! 2. Ismertesse az állomásokra, nyíltvonali szolgálati helyekre, nyíltvonalra vonatkozó fogalmakat! 3. Ismertesse a mozdonyokra, vonatokra vonatkozó fogalmakat! 4. Ismertesse a váltók alkatrészeit, ellenőrzésüket forgalombiztonsági szempontból! 5. Ismertesse a váltóalkatrészeket, állító-, és csúcsrögzítő szerkezeteket, váltójelzőket! 6. Ismertesse a lezárható, le nem zárható, biztosított, nem biztosított váltókat! 7. Ismertesse a váltók szabványos állását, az alkalmazható sebességet a váltókon, a használhatóságuk forgalmi feltételeit! 8. Ismertesse a közút-vasút a szintbeli keresztezését forgalombiztonsági szempontból! 9. Hogyan történhet a vasúti pálya fedezése a közút-vasút szintbeli keresztezésében! 46
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Milyen síktolatási technikákat ismer? Mi a gurítás, milyen fékezési módokat ismer tolatás közben? Milyen vonatközlekedési technológiákat ismer? Sorolja fel a közlekedést szabályozó személyeket? Milyen lehet a közlekedés szabályozás rendszere? Milyen közlekedési rendeket ismer? Ismertesse a mozdonyon, vezérlőkocsin szolgálatot végzők létszámát! Mikor teljesíthet a mozdonyvezető egyedül szolgálatot a vezetőálláson? Sorolja fel a technikai feltételeit annak, hogy a mozdonyvezető egyedül teljesíthessen szolgálatot a vezetőálláson? Milyen forgalomirányítási rendszereket ismer? Ismertesse irányítói szolgálat fogalmát! Ismertesse az eljárást balesetek esetén, illetve a balesetvizsgálat rendszerét! Melyek a mozdonyszemélyzet kötelezettségei a bekövetkezett baleset esetén? Kik vesznek részt a balesetvizsgálatban? Ismertesse a balesetvizsgálat folyamatát, dokumentumait! Milyen külön engedéllyel fuvarozható küldeményeket ismer? Ismertesse a rendkívüli küldeményeket, engedélyeit! Ismertesse a típus és egyedi engedéllyel továbbítható küldeményeket! Mi az eljárás a tengelyterhelést meghaladó kocsik esetén?
A vasúti pályákra vonatkozó ismeretek 1. Mit ért a vasúti pálya al- és felépítményén? 2. Melyek a vasúti pálya főbb jellemzői? 3. Mi jellemzi vasúti pálya vonalvezetését, lejt viszonyait? 4. Mi az alépítmény feladata, részei, jellemzői? 5. Mit ért vasúti műtárgyakon? 6. Mi a felépítmény feladata, részei, jellemzői? 7. Ismertesse a kitérők, keresztezések jellemzőit! 8. Mit ért vasúti pályafelügyelet alatt? 9. Ismertesse a villamosított vasútvonalak főbb energiaellátó berendezéseit! 10. Ismertesse a villamos felsővezeték hálózat elemeit! 11. Ismertesse a felsővezeték kialakítását, tartószerkezeteket, szakaszolókat, különféle szigeteléseket és szigetelőket, a fázishatárok kialakítását! 12. Ismertesse a fázishatár feladatát, felépítését! 13. Ismertesse a villamos felsővezetéki hálózat üzemállapotait, táplálási módjait! 14. Hogyan történik az alállomások kialakítása? 15. Melyek a villamos vontatás pályaelemei? 16. Mi a biztosítóberendezés fogalma, rendeltetése? 17. Melyek a biztosítóberendezés részei, csoportosításuk? 18. Ismertesse a jellemzőbb magyarországi állomási biztosítóberendezéseket! 19. Ismertesse a vonali biztosítóberendezések fajtáit! 20. Milyen útsorompókat ismer? Vasúti fékberendezések, féktechnikai alapismeretek 1. 2. 3. 4.
Mi a vasúti fékberendezések feladata, csoportosításuk? Mi a fékezés célja, a fékezőerő? Mi a kerékpár-, illetve sínfékezés fogalma? Mitől függ a súrlódási tényező értéke? 47
5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41.
Ismertesse a fékezőerő kifejtésének változatait, legnagyobb értékét befolyásoló tényezőket! Ismertesse a különböző fékezési módok előnyeit, hátrányait! Melyek a fékezési módok kiválasztásának szempontjai és az együttműködésük kérdései? Melyek a fékszerkezetek osztályozásának alapvető szempontjai? Ismertesse az átmenő, nem átmenő, önműködő, nem önműködő fékek fogalmát és jellemző tulajdonságait! Mutassa be a légnyomásos fékek Westinghouse-féle elrendezési vázlatát! Melyek a Westinghouse-féle elrendezési vázlat elemei, elnevezésük, feladataik? Ismertesse a nagyvasúti gyakorlatban általánosan használt átmenő légnyomásos önműködő fékkel kapcsolatos féktechnikai követelményeket! Ismertesse a fékezést és oldást, mint féktechnikai alapműveletet! Mi az érzékenység, érzéketlenség fogalma? Melyek a fékberendezés kimeríthetőségének (statikus, dinamikus) kérdései? Mi a fékhatás terjedési sebessége? Ismertesse a fék önműködésének problémakörét! Melyek a különböző vonatnemeknek megfelelő féknemek? Ismertesse a fékrendszer kezelhetőségének fogalmát! Melyek a mozdonyvezetői fékezőszelepek feladatai, csoportosításuk? Melyek a félig nyomástartó fékezőszelepek jellegzetes elemei? Melyek a nyomástartó fékezőszelepek jellegzetes elemei? Milyen pneumatikus gépelemeket ismer? Mutassa be a fékezőszelepek állásai és ezek jellemzői a nem önműködő és az önműködő fék esetében! Ismertesse a félig nyomástartó, illetve nyomástartó fékezőszelepek kezelésének alapvető jellegzetességeit! Ismertesse a kormányszelepek feladatait, a csoportosítás szempontjait! Hogyan működnek a két-, és háromnyomásos kormányszelepek? Melyek a két-, és háromnyomásos kormányszelepek alapvető tulajdonságai és azok jellemzői? Melyek a kormányszelepek közös kiegészítő tartozékai? Hogyan valósul meg a fékberendezések egységműködése? Ismertesse a különböző fékezőszelep és kormányszelep rendszerek együttműködését, valamint a helyes fékkezelés összefüggését! Ismertesse a levegő sűrítésével kapcsolatos alapösszefüggéseket, a politropikus állapotváltozás jellemzőit! Ismertesse a légsűrítők csoportosítását szerkezetük alapján! Jellemezze a motoros légsűrítőket szerkezeti felépítés és működés alapján, melyek a kiegészítő berendezéseik, milyen a kenési rendszerük? Mutassa be a csavar, illetve a forgólapátos légsűrítőket! Melyek a légsűrítők legfontosabb üzemi paraméterei? Ismertesse a légsűrítő szabályozási módókat! Hogyan valósul meg a sűrített levegő tárolása, szállítása, állapotának javítása? Mi teszi szükségessé a sűrített levegő tárolását a mozdonyokon, milyen funkciókat követel ez meg? Hogyan van kialakítva a légtartályok szerkezete, mi az elnevezésük, tartozékai és hogyan zajlik a vizsgálatuk? Melyek a légtartályok víztelenítési és tisztítási lehetőségei? 48
42. Milyen a levegő szállítására használt csővezetékek kialakítása, azok elhelyezése, elnevezése, csőkötések, és a kapcsolódó kisebb légfék szerelvények? 43. Milyen szerepük van visszacsapó, a biztonsági szelepeknek, és a víztelenítő szerelvényeknek? 44. Melyek a csővezetékek járművek közötti összekapcsolására szolgáló elemek és színjelölésük? 45. Melyek a sűrített levegő állapotának javítására hivatott szerkezetek, azok működése és beépítési helyei? 46. Ismertesse a fékberendezés mechanikus elemeit! 47. Melyek a fékrudazat feladatai, elemei? 48. Ismertesse a rudazatáttétel és hatásfok fogalmát! 49. Ismertesse a fékrudazat szerkezeti részeit! 50. Ismertesse a fékhengerek felépítését, működését, szerkezeti kialakítását, méreteit! 51. Miért szükséges a fékrudazat állítása? Ismertesse a kézi és önműködő rudazatállítókat! 52. Mi a kézi- és rögzítőfékek feladata, milyen a szerkezeti kialakításuk, kezelésük? 53. Ismertesse a kompakt tuskós fék egységek szerkezetét! 54. Milyen a tárcsafékes járművek rudazatának elrendezése? 55. Ismertesse a kézi- és légfék rudazatának együttműködését! 56. Ismertesse a vontató és vontatott járművek fékrudazat rendszereit és azok sajátosságait! 57. Milyenek a fék energiaátalakítást végző elemei? 58. Milyen a féktuskók anyaga, kialakítása, jelölése és rögzítése? 59. Ismertesse az egyszeres és iker féktuskósaruk, öntöttvas féktuskófajták kialakítását! 60. Ismertesse a műanyag féktuskók, a tárcsás fékek fékbetétjei, betéttartói szerkezetét! 61. Ismertesse a féktárcsák elhelyezését a tengelyen, kerékvázon, féktengelyen! 62. Hogyan történik a kopógyűrűk rögzítése, cseréje, melyek a hibái? 63. Hogyan történik a féktuskók biztosítása, függesztése? 64. Hogyan adódik át fékezőerő a súrlódó elemekről a járműalkatrészekre? 65. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott rögzítő fékeket! 66. Ismertesse a rugóerő tárolós egységgel kiegészített fékhengerek működését! 67. Ismertesse a rugóerő tárolós fékberendezés tehermentesítését, állapot ellenőrző berendezéseit! 68. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott fékberendezések együttműködését! 69. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott hajtómű fékezési módokat! 70. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott villamos fékezési módokat! 71. Ismertesse a vontatójárműveken alkalmazott fékberendezéseket és azok együttműködését! 72. Ismertesse a mozdonyokon alkalmazott önműködő fékberendezések elemeit és felépítésüket! 73. Ismertesse a motorkocsikon alkalmazott önműködő fékberendezések elemeit és felépítésüket! 74. Ismertesse a személyszállító kocsik fékrendszereit! 75. Ismertesse a személyszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlatát! 49
76. Ismertesse a Knorr KEs típusú tuskós fékes gyorsvonati fékrendszer működését! 77. Milyen gyorsvasúti fékrendszereket ismer? 78. Melyek a fékrendszerek jellemzői és kiegészítő elemei? 79. Ismertesse a nagyteljesítményű, sebességfüggő elektromágneses sínfékkel kiegészített fékrendszereket és kiegészítő elemeiket! 80. Ismertesse az elektronikus csúszásgátló berendezés működését! 81. Melyek a személyszállító járművek fékrendszerének fejlődési irányai, ismertesse az elektropneumatikus fékvezérlés fajtáit! 82. Ismertesse a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítását, elrendezését! 83. Hogyan történik a kiiktató váltók elhelyezése, a vonatnem-váltók kialakítása, elrendezésük személyszállító járműveken? 84. Hogyan történik a vészfék-berendezések kialakítása, kezelése, elrendezése, mi a szerepe a vészfék-áthidaló berendezésnek? 85. Milyen a kézifékek szerkezeti kialakítása, feloldásuk módja, hatásosságuk ellenőrzése, a kézifékkel fékezett tengelyek? 86. Ismertesse a fékfeliratok tartalmát! 87. Ismertesse a teherszállító járművek egyszerű fékrendszerének elvi vázlatát! 88. Ismertesse a többszekciós nagysebességű teherkocsik fékrendszereket! 89. Mi a raksúlyfékezés alapelve, melyek a raksúlyfékezési módszerek? 90. Ismertesse a mechanikus és pneumatikus raksúlyfékezés berendezéseit! 91. Melyek a teherkocsik fékrendszereinek fejlődési irányai? 92. Milyen a légfék kezelőszerkezeteinek kialakítása, elrendezése? 93. Hogyan történik a kiiktató váltók elhelyezése, vonatnem-váltók kialakítása, elrendezése teherkocsikon? 94. Ismertesse a raksúlyváltók fajtáit, kialakításukat! Általános vontatójármű ismeret 1. Ismertesse a vontatási nemeket, és a vontatójárművek jellemzőit! 2. Ismertesse a vontatójármű építésének szempontjait! 3. Ismertesse a különböző vontatási feladatokat és a vontatójárművek kiválasztásának szempontjait! 4. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a gőzmozdonyokat? 5. Milyen jellegzetes szerkezeti elemek jellemzik a dízelmozdonyokat? 6. Milyen szerkezeti elemek jellemzik a villamos mozdonyokat? 7. Ismertesse az alváz és mozdonyszekrény felépítését, a vonó és ütközőkészülékek kialakítását! 8. Mi a vasúti alvázak feladata, milyen az igénybevétele? Ismertesse a mozdony és motorkocsi alvázak kialakítását! 9. Ismertesse a mozdonyszekrény kapcsolódásának módozatait az alvázhoz, milyen az önhordó és szerelt szekrény? 10. Ismertesse a hagyományos és a központi vonó és ütközőkészülékek fajtáit és felszerelését a járműre! 11. Ismertesse a vezetőállások elrendezését, a vezetőasztalok kialakítását, kezelőszervek, jelzések és műszerek elhelyezését! 12. Ismertesse a futómű és hordmű, jellemző geometriai méreteit, a vasúti kerékpár futásának jellemzőit! 13. Mi a kerékpárok feladata, milyen az abroncsos és monoblokk kerékpárok kialakítása, méretei? 50
14. Ismertesse a vasúti kerékpár üzemét, haladását a pályán, a terelőerőket, kisiklás elleni biztonság jellemzőit! 15. Milyen a kerékpárok csapágyazása, siklócsapágy és gördülőcsapágy szerkezete? 16. Melyek a kerékpárvezetések lehetséges módozatai, rugózás, rugófajták, lengéscsillapítás szükségessége és kialakítása? 17. Melyek a gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások a kerékpároknál és a hordműnél? 18. Ismertesse a forgóvázak fajtáit, meghibásodásaikat, kapcsolatukat a járműszekrénnyel! 19. Mi a forgóváz feladata, hogyan történik a kerékpárok bekötése a forgóvázba? 20. Ismertesse a főkeret és a forgóváz csatlakozó és felfekvő helyeit, a forgócsapok, csúszótámok kialakítását, kenését! 21. Hogyan valósul meg a vonóerő átadás a kerékpártól a jármű főkeretére, melyek a gyakorlatban előforduló rendellenességek, meghibásodások? 22. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása mechanikus és hidraulikus erőátvitelnél? 23. Ismertesse a mechanikus erőátvitelű jármű erőátviteli láncát, a csatlórudas és kardánhajtást! 24. Ismertesse a dízel-hidraulikus jármű erőátvitelét, az egyes szerkezeti elemek funkcióját! 25. Milyen a tengelyhajtások felépítése, mi a hajtási rendszerben található mechanikus elemek és a nyomatéktám feladata és kialakításai? 26. Hogyan történik a hajtónyomaték átadása villamos hajtásnál? 27. Melyek a vontatómotor elhelyezésének, rögzítésének módjai? 28. Ismertesse a monomotoros, a marokágyas és a kardánhajtást! 29. Ismertesse a különböző hajtási megoldások jellegzetességeit, előnyeit és hátrányait! Általános vontatott jármű ismeret 1. Ismertesse a vasúti kocsik fogalmát, felosztását! 2. Ismertesse a személy- és teherkocsik csoportosítását! 3. Ismertesse a tengelyterhelés, kerékterhelés, folyómétersúly, rakszelvény, szerkesztési szelvény fogalmát! 4. Ismertesse a vasúti kocsik feliratait, számozásait, a vasúti kocsikon alkalmazott jeleket! 5. Ismertesse a kerékpár szerkezeti elemeit! 6. Milyen az abroncsos kerék kialakítása, az abroncs sérülései, vizsgálata? 7. Milyen a monoblokk kerék kialakítása, sérülései, vizsgálata? 8. Ismertesse a féktárcsák beépítési módjait és jellemző sérüléseiket! 9. Ismertesse a speciális (Ro-La) kerékpárok kialakítását! 10. Ismertesse a kerékpárok csapágyazását, a tengely kialakítását és vizsgálatukat! 11. Ismertesse a sikló- és gördülőcsapágy típusokat, a hőnfutás fogalmát! 12. Ismertesse az abroncsos és a monoblokk kerekek vizsgálatának szempontjait! 13. Ismertesse a hordmű kialakításának fajtáit és szerkezeti részeit! 14. Ismertesse a hordrugó, rugótám és az ágyvezeték szerepét, meghibásodásuk esetén a teendőket! 15. Mi a forgóváz feladata, ismertesse a forgóvázak csoportosítását! 16. Melyek a forgóváz szerkezeti elemei és azok feladata? 17. Hogyan történik a szerkezeti elemek kialakítása a teherkocsi forgóvázak, illetve a személykocsi forgóvázak esetén? 51
18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.
Milyen alvázszerkezeteket ismer? Mi az alváz feladata és hogyan osztályozzuk? Ismertesse a közvetlen futóműves alvázakat! Milyen különleges kivitelű alvázakat ismer? Melyek a kocsiszekrény tartozékai? Milyen a személykocsik szekrény kialakítása, ismertesse a térhatároló szerkezeteket! Ismertesse a hő- és hangszigetelés kialakítását, a nyílászáró szerkezeteket! Ismertesse a külső szerelvényeket, és az utas kényelmi berendezéseket! Mi jellemzi a teherkocsik szekrényeit, felépítményét? Ismertesse a tartálykocsik kialakítását, szerelvényeit! Milyen előírások vonatkoznak a kapcsoló- és vonókészülékekre? Milyen előírások vonatkoznak az ütközőkészülékekre? Melyek a vonó-, és ütközőkészülékek elemei? Ismertesse az energiaemésztős ütközőkészülékeket! Ismertesse a gumirugós, elasztomer, hidropneumatikus ütközőkészülékeket! Hogyan történik az ütközőkészülékek vizsgálata, melyek a karbantartási veszélyforrásai? Ismertesse a önműködő ütköző- és vonókészülékek fajtáit! Milyenek a tengelyátszerelt, illetve a széles nyomtávolságú kocsik vonókészülékei? Ismertesse az európai önműködő vonókészülék jellemzőit! Ismertesse az önműködő ütköző- és vonókészülékek beépítését, kezelési sajátosságait! Ismertesse a kombinált ütköző és vonókészüléket! Milyen motoros hűtőkocsikat és hűtésmódokat ismer? Melyek a kombinált közúti és vasúti fuvarozás eszközei és feltételei? Melyek a konténerek fő jellemzői, vizsgálatuk, rakodásuk? Hogyan történhet a félpótkocsi szállítása? Milyen a zsebes-, a kosaras-, és a kerékfészkes kocsi? Milyen cserefelépítményes eszközöket ismer? Ismertesse a RO-LA szerelvények legfőbb jellemzőit! Ismertesse az RO-LA vonatok járműszerkezeti sajátosságait! Mi az a kombitrailer rendszer? Mi a teendő hőnfutott-, siklott kocsik esetén? Mi az eljárás futó-, illetve hordmű sérülés esetén?
Általános üzemeltetési alapismeretek 1. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás hatályát, tartalmát, az utasítás ismeretére, betartására vonatkozó előírásokat! 2. Melyek az E. 1. sz. Utasítás kapcsolódó műszaki utasítások? 3. Mik a mozdonyok személyzeti betöltésének, kiszolgálásának szabályai? 4. Mik a mozdonyszolgálatra beosztás feltételei? 5. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálati magatartásra vonatkozó szabályait! 6. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás műszaki kiszolgálásra vonatkozó szabályait! 7. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás óvórendszabályait! 8. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás tűzvédelmi feladatokra vonatkozó előírásait! 9. Mi az eljárás járműtűz esetén? 10. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálatra jelentkezésre vonatkozó szabályait! 11. Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás személyzetváltásra vonatkozó szabályait! 52
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35.
36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44.
Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás szolgálat befejezésére vonatkozó szabályait! Hogyan kell felkészíteni a mozdonyokat a szolgálatra? Hogyan történik a mozdonyátvétel? Hogyan történik az állomási személyzetváltás? Ismertesse az E. 1. sz. Utasítás menetszolgálatra vonatkozó szabályait! Hogyan történik a mozdonyok kiszerelése, kezelése menet után? Mi a teendő hordrugó törés esetén? Ismertesse az elmozdult és a laza abroncs fogalmát! Ismertesse a teendőket ütköző sérülés, nagymérvű kerék laposodás és hőnfutás esetén! Mi az eljárás balesetek és menetakadályok esetén? Mi a követendő eljárás havazáskor, hófúváskor, elfagyásveszély esetén? Mi az idő- és az útarányos éberségi berendezés (ÉB) működési elve? Ismertesse az éberségi berendezések kezelési szabályait! Mi az eljárás a különféle éberségi berendezés típusok hibái, működési zavarai esetén? Mi az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés (EÉVB) működési elve? Mi az eljárás az egyesített éberségi és vonatbefolyásoló berendezés pálya- és a járműberendezés hibái, működési zavarai esetén? Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló rendszer jellemzőit! Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) működési elvét! Ismertesse az egységes európai vonatbefolyásoló berendezés (ERTMS / ETCS) különleges üzemmódjait! Ismertesse az INDUSI vonatbefolyásoló berendezés működési elvét! Ismertesse a MIREL vonatbefolyásoló berendezést! Mi a teendője a mozdonyvezetőnek D1 teszt esetén? Milyen szabályok vonatkoznak a menetigazolvány kiállítására, kiadására, vezetésére, visszavételére? Kik kötelezettek a menetigazolvány kitöltésére? Mit nevezünk tevékenységi kódoknak? Ismertesse a vonali és a helyi rádiórendszereket, az alkalmazott mozdonyrádiókat, a vonali rádió felhasználására vonatkozó forgalmazási szabályokat! Melyek a helyi rádiórendszerek kezelésének általános szabályai? Ismertesse az pályatelefon, az utasítást adó hangszórós távbeszélő berendezés kezelésének általános szabályai? Melyek a mobiltelefon kezelésének szabályai? Ismertesse a mechanikus és elektronikus sebességmérő berendezések működési elvét, kezelését! Ismertesse a mechanikus sebességmérő berendezések felépítését! Ismertesse a rendszerbe állított elektronikus sebességmérő berendezések felépítését! Ismertesse a menetadatok rögzítésének különböző módjait, a rögzített adatok fajtáit! Ismertesse a sebességmérő-regisztráló berendezések kezelésére vonatkozó szabályokat! Ismertesse a sebességmérő berendezés működési zavarai esetén követendő eljárásokat! 53
45. Mi a regisztrált menetadatok jelentősége, kezelése, megőrzésének és ellenőrzésének rendje? 46. Ismertesse az indulás előtti vonatvizsgálatokat, azok tartalmát! 47. Mi a helyes eljárás vonattovábbítás közben előforduló vontatott jármű nehézmény, műszaki meghibásodás esetén? 48. Ismertesse az E. 2. sz. Utasítás hatályát, tartalmát, az utasítás ismeretére, betartására vonatkozó előírásokat! 49. Ismertesse a fékpróba tartására jogosult, illetve kötelezettek körét! 50. Kik vesznek részt a fékpróba végrehajtásában? 51. Mit takar a féktechnikailag leállított vonat fogalma? 52. Ismertesse a teljes fékpróba esedékességét, tartalmát! 53. Ismertesse az egyszerűsített fékpróba esedékességét tartalmát! 54. Hogyan történik az egyedül közlekedő motorkocsik fékpróbája? 55. Ismertesse a fékpróba eredményének, rögzítésének és közlésének szabályait! 56. Hogyan történik az állvatartáshoz szükséges fékberendezések próbája? 57. Ismertesse a vonali ellenőrző fékpróba végrehajtására vonatkozó előírásokat! 58. Ismertesse a mozdonyvezető féktechnikai tennivalóit a menetszolgálat megkezdése, illetve a vonat indulása előtt! 59. Ismertesse a mozdonyvezető féktechnikai tennivalóit a menetszolgálat során! 60. Ismertesse a fékberendezések használatát hideg időben, a fékkezelést befolyásoló időjárási tényezők szerepét! 61. Milyen előírások vonatkoznak a légfékkel végzett tolatószolgálati tevékenységre? 62. Hogyan történik a fékberendezés kezelése és vizsgálata a menetszolgálat befejezése után? 63. Mit tartalmaznak az E.2. sz. Utasítás mellékletei és függelékei? 64. Ismertesse az üzemi munka, az üzemi személyzet, a felsővezeték biztonsági övezete fogalmát! 65. Mit tekintünk feszültség alatt álló berendezésnek, ismertesse a megközelítési távolság értékét! 66. Melyek a munkavégzés feltételei a villamosított vasútvonalon? 67. Mikor tekintjük feszültségmentesnek a felsővezetéki hálózatot! 68. Ismertesse a villamos üzemi figyelmeztető jeleket, kitűzésük, elhelyezésük szabályait! 69. Ismertesse a villamosított vasútvonalon a rendkívüli helyzetekben követendő eljárásokra vonatkozó szabályokat! 70. Eljárás villamos balesetek esetén. Általános munkabiztonsági ismeretek 1. Ismertesse a munkabiztonsági szabályozás rendszerét! 2. Mire vonatkoznak a munkabiztonságra vonatkozó jogszabályok, a munkabiztonsági törvény? 3. Mit tartalmaz a vasútvállalat Munkabiztonsági Szabályzata? 4. Melyek a vasúti járművezetők alkalmazásának munkabiztonsági feltételei? 5. Ismertesse a munkabiztonsági oktatás és vizsgáztatás rendszerét! 6. Ismertesse a munkahelyi ártalom, az egyéni és kollektív védelem fogalmát! 7. Ismertesse az egyéni védőeszközök, védőitalok, tisztálkodási szerek juttatási rendjét! 8. Melyek a forgalomban lévő vasúti vágányokon és azok közelében végzett munkák veszélyforrásai? 9. Mi a baleset fogalma, bejelentési kötelezettség, következmények elhárítása? 54
10. Milyen szabályok vonatkoznak a dolgozók életének, testi épségének, vagy egészségének sérelmével kapcsolatos károk megtérítésére? 11. Melyek az éjszakai munkavégzés, a munkaterület megvilágítása, a rendkívüli körülmények között végzett munkák biztonsági előírásai? 12. Milyen szabályok vonatkoznak az éjszakai munkavégzésre, a munkaterület megvilágítására? 13. Milyen szabályok vonatkoznak a rendkívüli körülmények között végzett munkákra? 14. Melyek az elsősegélynyújtás általános szabályai? 15. Ismertesse az elsősegélynyújtáshoz szükséges gyakorlati eszközöket, használatukat! 16. Ismertesse a vérzések formáit, vérzéscsillapítás módjait! 17. Milyen töréseket ismer, fajtái, ellátásuk? 18. Hogyan hajtható végre a sebkötözés? 19. Hogyan történik az eszméletlen beteg ellátása, a mesterséges lélegeztetés? 20. Ismertesse a sérült szállítására vonatkozó szabályokat! 21. Hogyan történik az elsősegélynyújtás villamos áram okozta baleset esetén? 22. Melyek a vasúti járművek, berendezések, szállított áruk egészségkárosító hatásai? 23. Ismertesse a vasútüzemben használatos egészségvédő eszközöket, az elsősegélynyújtó-csomagok elhelyezésére vonatkozó előírásokat a szolgálati helyeken és a vontatójárműveken! Tűz-, és környezetvédelmi alapismeretek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Milyen általános tűzbiztonsági szabályok érvényesek a vasúti járművezetőkre? Melyek a vasúti járművek sajátosságai tűzveszély szempontjából? Mi a teendő járműtűz esetén? Ismertesse a vontató- és a vontatott járműveken rendszerben lévő tűzoltó készülékek tulajdonságait, kezelésüket! Mi a környezetvédelem feladata? Mit ért környezetszennyezés élővilágunkra való visszahatása alatt? Ismertesse a vasúti vontató- és vontatott járművek környezeti hatásait, az azok kiszolgálásánál követendő környezetvédelmi előírásokat! Mi a zajártalom, milyen levegő- és vízszennyezés keletkezhet a különböző vasúti technológiai műveletek során? Hogyan történik a környezetszennyező anyagok gyűjtése, tárolása?
Jogi alapismeretek 1. Melyek a munkaügyi jogrendszer alapjai? 2. Ismertesse a munkaügyi jogrendszer felépítését, a jogszabályok egymáshoz való viszonyát! 3. Kik a munkaviszony alanyai, hogy zajlik a létesítésük, megszűnésük, megszüntetésük? 4. Hogyan történik a munkaszerződés megkötése, mik a kötelező elemei, módosítása, formai követelményei? 5. Ismertesse a munkavégzés általános szabályai? 6. Melyek a munkavállalók, illetve a munkáltatók általános érvényű kötelességei? 7. Ismertesse a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés eseteit!
55
8. Ismertesse a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, vasúti járművezetőkre vonatkozó külön előírásokat! 9. Hogyan történik a szolgálatképes állapot ellenőrzése, mit takar a fegyelmi és kártérítési felelősség? 10. Mik a munkaidő és a pihenőidő fajtái? 11. Ismertesse a teljes munkaidő, munkaidő-keretek, munkarendek fogalmát! 12. Mi vonatkozik a munkaidő beosztásra, rendkívüli munkavégzésre? 13. Mit jelent a munka díjazása, a munkabér védelme, költségek térítése? 14. Ismertesse a vasúti törvényt, melyek az általános rendelkezések, melyek az állami és önkormányzati feladatok? 15. Ismertesse a munkavállalói jogokat és kötelességeket a vasútüzemben!
56
