ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FOFELÜGYELOSÉG

•

ORSZÁGOS

Iktatószám:

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FOFELÜGYELOSÉG

14/1194-26/2013.

Tárgy:

Eloadók: dr. Pósalaky Zita

Tulipán Tibor Riczkó László Mezei Antal Dr. Konecsny Károly

A Mészko és Dolomit Kft. fellebbezése. elozetes vizsgálati eljárást lezáró határozattal szemben

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és .Vízügyi Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú és 102481/2012. iktatószámú határozatát a Mészko és Dolomit Kobányászati és Ásványfeldolgozó Korlátolt Felelosségu Társaság (2030 Érd, Szövo u. 76.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam.

HATÁROZAT

Az elso fokú határozatot helybenhagyom. Határozatom a közléssel jogeros, ellene államigazgatási úton további jogorvoslatnak nincs á Közép-dimántúli helye, felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással Környezetvédelmi, Term~szetvédelmi és Vízügyi Felügyeloséghez 3 példányban benyújtott, de a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett keresettel lehet kémi. A keresetlevelet a közléstol számított 30 napon belül kell az elso fokú hatóságnál beadni, vagy ajánlott küldeményként postára adni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség (a továbbiakban: Felügyeloség) 19519/2012. ügyszámú és. 102481/2012. iktatószámú határozatával (a továbbiakban: Határozat) a Mészko és Dolomit Kobányászati és Ásványfeldolgozó Korlátolt Felelosségu Társaság (a továbbiakban: Fellebbezo) által a Vilonya Ill. - dolomit védnevu bányatelken "terVezett külfejtéses bányászati tevékenységre . vonatkozó elozetes vizsgálata során megállapította, hogy a -tervezétt tevékenységgel kapcsolatban táj- és természetvédelmi szempontból kizáró ok merült fel, ezért a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható .

•

~~.

n __

~

••••

_.

__

• __

•••

n~~_

A határozat ellen Fellebbezo - törvényes határidon belül, a jogorvoslati megfizetve - jogorvoslati kérelIl).et nyújtott be az alábbi indoklással. .

eljárás díját

Fellebbezo álláspontja szerint az elso fokú határozat téves megállapításokat tartalmaz és jogszabálysérto. A Felügyeloség rosszul értelmezte a bányatelek és bányamuvelés fogalmát. Fellebbezo eloadta, hogy a Veszprémi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) 366-7/1995. számú határozatával megállapításra került a Vilonya 1. dolomit bányatelek 48 ha-ral. Ezen bányatelek tekintetében a Felügyeloség környezetvédelmi engedélyt adott. Ezt követoen megkezdodött a bányászati tevékenység. Késobb a Bányakapitányság 741/2001. számú határozatával a bányatelek módosításra került, oly módon, hogya Vilonya I. név megtartásával abbólleválasztottak egy 4 ha-os temletrészt. A megmaradt bányatelek pedig a Vilonya II. - dolomit néven funkcionált tovább. A Bányakapitányság VBK/5308/2004. számú határozatával a Vilonya II. - dolomit elnevezésu bányateleket 22 ha-ra csökkentette, a fennmaradó terület pedig a Vilonya Ill. - dolomit nevet kapta. Mindezekbol következik, hogya Vilonya Ill. nevu terület az 1995-ben bányatelekként megállapított terület része, amelyre a Felügyeloség által' adott környezetvédelmi engedély hatálya kiterjed. Fellebbezo szérint téves a Vilonya Ill. területen történo bányászati tevékenységet újként értelmezni, miután az 1995-ben kiadott környezetvédelmi engedély birtokában a tárgyi területen már megkezdodött a bányászati tevékenység .. Fellebbezo az elozoekhez hozzá fuzte azt is, hogyaNatura 2000 terület jelölésekor már meglévo bányatelek, amely környezetvédelmi engedélyt kapott, most is engedélyt kell kapjon többek között, azért is mert a szakérto által elkészített hatás becslés alapján a tervezett tevékenység nem veszélyezteti a Natura 2000 terület fenntartását. . Fellebbezo kiemelte, hogyaFelügyeloség tévesen értelmezte az Országos Területrendezési Tervrol szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továboiakban: OTrT.) 18. § (5) bekezdését. A törvény a bányatelek fektetését tiltja, .ugyanakkor jelen esetben nem új, hanem egy már meglévo.bányatelekrol van szó, teh.át nem áll fenn az OTrT. alapján megállapított kizáró ok. Fellebbezo kifogásolta, hogyaFelügyeloség olyan természetvédelmi megállapításokat tett, amelyek nem dokumentáltak, nem bizonyítottak és az általa megbízott természetvédelmi szakérto által elkészített hatásbecsléssel ellentétes. A Felügyeloség további nem helytál.ló következtetést vont le az OTrT -bol a kivett terület vonatkozásában. Ha a tervezett tevékenységgel érintett gyepterület kivett hely, akkor abban az esetben az illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájálulása szükséges a bányászati tevékenységhez. Fellebbezo értelmezése szeriQ.t, ha a hatóság a tárgyi területen nem ad • hozzájárulást a tevékenység végzéséhez, akkor az a terület bányászati szempontból kivett helynek minosül, ebben az esetben viszont errol külön határozatot kell hozni, amelyben a kártalanításról is rendelkezik a környezetvédelmi hatóság. Fentiekre tekintettel Fellebbeio kérte a kéreime pozitív elbírálását. ) , i .

A fellebbezés nem megalapozott.

A másodfokú eljárás alábbiakat állapítottam Fellebbezo,

során meg.

a rendelkezésre

mint bányavállalkozó

a Vilonya

álló iratanyagot

Ill. bányatelken

folytatni. A jelenlegi áll,apotot a Bányakapitányság

2

áttanulmányozva

dolomitbányászatot

az

kíván

2004. július 5-én kelt 5307/2004. számú,

Vilonya Ill. - dolomit bányatelek megállapítása tárgyában kiadott határozata hozta létre. A bányászat jelenlegi jogosított ja a Bányakapitányság VBK/3201l6/2009. számú átruházó határozata alapján a Fellebbezo, aki a bányászati tevékenységet meg kívánja kezdeni. A dolomitbányászati tevékenység folytatása érdekében a Fellebbezo 2012. július l1-én nyújtotta be Felügyeloségre kérelmét, és a Sziklai Mérnöki Iroda Kft. által 2012. júliusban készített "Vilonya Ill. - dolomit bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenység elozetes vizsgálati dokumentációja" címu elozetes vizsgálati dokumentációt elektronikus formában. A Felügyeloség - figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44 .• ;§ (1) - (2) bekezdéseiben foglaltakra - megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatok~t ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. Korm. rendelet) 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletben foglaltak alapján' az ügyben érdekelt szakhatóságo~at: • A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, XIX-R092/02005-212012. ügyiratszámon közegészségügyi szempontból szakhatósági hozzájárulását megadta. • A Fejér Megyei Kormányhivatal ÉPítésügyi Hivatalának Állami Foépítésze VII-D-09-4132/2012. számon kiadott végzésével a szakhatósági eljárást hatáskör hiányára hivatkozással megszüntette. • A Veszprém Megyei Kormányhivatal XIX-B-018/00057-1I2012. számonkiadott végzésével az örökségvédelmi szakhatósági eljárást hatáskör hiányára hivatkozással megszüntette. • A Veszprém "Megyei Kormányhivatal Növény- és Talaj védelmi Igazgatósága XIX-F001/01323-2/2012. ügyiratszámon szakhatósági hozzájárulását megadta. • A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Veszprémi Körzeti Fö1dhivatal 10.308/2/2012. ügyiratszámon szakÍ1atósági hozzájárulását kikotéssel megadta. ". A Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, XIX-G-00l/05002-2/2012. ügyiratszámon szakhatósági hozzájárulását kikötéssel megadta. • Berhida Város Jegyzoje, HA-3238-2/2011. számon kiadott ügyiratszámon szakhatósági hozzájárulását megadta; A Felügyeloség Határozatában a Fellebbezo által elkészített kérelem,. a Sziklai Mérnöki Iroda Kft. által elkészített Vi10nya Ill. ~ dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenységre vonatkozó elozetes vizsgálati dokumentáció, valamint az eljárás során a Felügyeloség tudomására jutott adatok alapján megállapította, hogy táj- és természetvédelmi szempontból a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, melynek következtében, a tervezet tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A másodfokú eljárásban megkerestem az érintett szakhatóságok másodfokú szerveit. Az Országos Tisztifoorvosi Hivatal. szakhatósági állásfoglalást adta: "MÁSODFOKÚ

KEF-4702-412013.

SZAKHATÓSÁGI

3

számon

az alábbi

ÁLLÁSFOGLALÁS

másodfokú

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és VízügyI Fofelügyeloség 14/011948/2013. számú megkeresésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének XIX-R-092/02005-2/2012. számú elsofokú szakhatósági. állásfoglalásátfelülvizsgáltam. Az elsofokú szakhatósági állásfoglalást h-elybenhagyom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszünteto végzés ellenijogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség (továbbiakban: Fe/ügyeloség) 102481/2012. iktatószámú határozatában a Mészko és Dolomit Kobányászati és Asványfeldolgozó Kft. (továbbiakban: Kft.) megbízásából benyújtott elozetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a Vilonya III.-dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenységre táj- és természetvédelmi szempontból nem qdható ki engedély. Az elsofokú eljárás során a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (továbbiakban: Hivatal) XIX-R-092/02005-2/2012. szá1Jlúszakhatósági állásfoglalását kikötések nélkül megadta. A Felügyeloség határozata ellen a Kft.fellebbezést nyújtott be. A rendelkezésemre álló iratok alav;án az alábbiakat állaVÍfottam mef!: A~ egészségügyrol szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a szerint: ,i a talajt, a vizeket és a levegot nem szabad fertozni, illetoleg olyan mértékben szennyezni, amely közvetlenül vagy közvetve az ember egészségét veszélyezteti". A bányászati tevékenység végzése közben a lakott területen az egészségügyi határértékeket meghaladó légszennyezés nem várható. Az elozetes vizsgálati dokumentáció alapján, a bánya hatásterületén védendo épületek 'nincsenek, a lakott területen nem várható határértékeket meghaladó zajterhelés kialakulása. Fentiek alapján a Hivatal elsofokú szakhatósági állásfoglalásait me.galapozottnaktartom. A Kft. által benyújtottfellebbezés közegészségügyi szempontokat nem tartalmaz. Fentiekr~ tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 105. § (1) bekezdése alapján az elsofokú szakhatósági állásfoglalást helybenhagytam. Allásfoglalásomat a Ket. 44. §-a, valamint a környezetvédelmi, természetvédel"!i, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek' kijelölésérol szóló 347/2006. (xIl ,23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében és 4. számú melléklet 1. pontjában biztosított

4

hatáskörömben, az Allami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérol szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése szerinti országos illetékességgel eljárva adtam meg. . A másodfokú szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslat lehetoségérol a Ket. 44. bekezdésérefigyelemmel adtam tájékoztatást. "

A Belügyminisztérium Területendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, 512013. számon az alábbi végzést hozta:

§ (9)

BM/4358-

" VÉGZÉS

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség megkeresésére, .a Mészko és Dolomit Kobányászati és Asványfeldolgozó Kft. (székhely: 2030 Érd, Szövo u. 76.) kérelmére indult, Vilonya község külterületén Vilonya Ill.-dolomit védnevu - 054/3b, 054/3c, 054/3d, 054/3g hrsz.-ú - bányatelken tervezett külszíni bányászati tevékenységre irányuló elozetes vizsgálati eljárás tárgyában hatáskör hiányában a szakhatósági eljárást megszüntetem.

Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszünteto végzés .ellenijogorvoslat keretében támadható meg. INDOKOLÁS /

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség 2013. február 13-án kelt levelében kérte a Belügyminisztérium Területrendezési. Építésügyiés Örökségvédelmi Helyettes Allamtitkárságát, hogy Vilonya község külterületén Vilonya Ill. --odolomitvédnevu - 054/3b, 054/3c, 054/3d, 054/3g hrsz.-ú -: bányatelken tervezett külszíni bányászati tevékenységre irányuló elozetes vizsgálati eljárásban a Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Allami Foépítésze VII-D-09-413-2/2012. számú végzését vizsgáljafelül ésmásodfokú szakhatósági állásfoglalást adjon ki. A Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Allami Foépítésze VII-D-09-4132/2012. számú végzésével a szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igaigatási Jeladatokat ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XIl. 23.) Korm. renq,elet (továbbiakban: Rendelet) 4. számú mellékletének 9. pontja szerint a területrendezésért felelos miniszter másodfokú szakhatóságként az elozetes vizsgálati eljárásban akkor muködik közre, ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezés i tervek tartalmi követelményeirol szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentoségu muszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentos módosítására irányul. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeirol, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X 6.). Korm. rendelet 7. melléklet II. A) 1.3. pontja határozza meg , a területrendezési tervek tartalmi követelményeit képezo muszaki

5

l

infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket, melyek között a bányászatra vonatkozó szabályozás nem szerepel, ezért a területrendezésért felelos miniszternek nincs hatásköre az ügy elbírálásában. Az ügyintézési határido megtartásra került, mivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján a szakhatósági eljárás megszüntetésévei kapcsolatos végzésrol szóló tájékoztatásra irányadó ügyintézési határido 8 nap, mely 2013. március 6. napján telik le. A szakhatósági végzést - a Magyar Köztársaság minisztériumainakfelsorolásáról szóló 2010. évi XLII törvény 2. § (1) bekezdés gc) pontja, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezeto államtitkár feladat- és hatáskörérol szóló 212/20] O. (VII ].) Korm. rendelet 37. § r) pontjában foglaltak figyelembevételével, a Ket. 45/A. § (3) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 72. § (2) bekezdésében foglaltak alapján hoztam meg. Az önállójogorvoslat lehetoségét a Ket. 44. § (9) bekezdése zárja ki. " A Budapest Fováros BPD/005/00041-2/2013.

..

Kormányhivatalának Éoítésügyi számon az alábbi végzést hozta:

és

Örökségvédelmi

Hivatala.

"A Vi/onya m.-dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenység engedélyeZése kapcsán az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség 14/01194-11/2013. számú megkeresésévei a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatásifeladatokat ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XII 23.) Korm. rendelet 32/A.§ e) bekezdésében és a 4. számú mellékletének 3. pontjában foglaltak alapján .a Budapest F{;város Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala másodfokú szakhatósági állásfoglalását kérte, mivel a Középdunántúli Környezetyédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség ]95] 9/2~] 2. ügyszámú és ]0248]/20] 2. iktatószámu határozata ellen a Mészko és Dolomit Kft. (2030 Erd, Szövo u. 76.) fellebbezést nyújtott be. Fenti megkeresésre az iratokat megvizsgálv.aaz alábbi VÉGZÉST

hozom: Az elsofokú végzéssel megegyezoen megállapítom az örökségvédelmi szakhatósági hatáskör hiányát; ezért a tárgyi ügyben megindult másodfokú örökségvédelmi szakhatósági eljárást l megszüntetem.

Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslat iránti kérelem nem terjesztheto elo, felülvizsgálata az ügy érdemében hozott határozat ellen eloterjesztett keresetlevélben kérheto. Indokolás

A Veszprém Megyei Kormányhivatal tárgyi ügyben keletkezett XIX-B-018/00057-1/2012. számú végzésében megállapította, hogy a tárgyi beruházás kulturális örökségi elemeket nem érint, így a kulturális örökségvédelmi ,hatóságok kijelölésérol és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló - akkor hatályos - 266/2012. (IX. ] 8) Korm. rendeletben foglaltak alapján hatáskör hiányában szakhatósági áílásfoglalást nem adhat ki és a további hatósági eljárásokban n~m vesz részt.

6

.

_

A rendelkezésre álló iratokat megvizsgálva az alábbiakatállapítottam

meg:

A tárgyi beruházás által érintett területeken, sem azok közvetlen közelében a Budapest Fováros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi" Hivatal Örökségvédelmi Iroda Nyilvántartási Osztály (1014 Budapest, Szentháromság tér 6.) nyilvántartásában nem található régészeti lelohely. Megállapítottam, hogy a beruházás területén a jelzett örökségelem nem található, ezért a jelenleg hatályos 347/2006. (X/l23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése, valamint 4. számú melléklet 3. pontja, továbbá a régészeti örökség és a muemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (X/l 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 13. § (1) bekezdése alapján a beruházásra vonatkozóan Budapest Fováros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Országos Régészeti Hatósági Osztályának nincs örökségvédelmi szakhatósági hatásköre, így a tárgyi ügyben megindult másodfokú örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntetem .. Kérem azonban, hogy alábbi felhívásomat a határozat indokolási részébe belefoglalni szíveskedjen: . "A kulturális örökség védelmérol szóló 2001. évi LXIV törvényben (Kötv.) foglaltak alapján felhfvom a figyelmet arra, hogy- amennyiben ..a tervezett tevékenység földmunkái során régészeti emlék vagy régészeti lelet kerül elo, errol a Kötv. 24. §-a alapján a feltárásra jogosult szervnek (Laczkó Dezso Múzeum, 8200 Veszprém, Török Ignác u. 7.) bejelentést kell tenni. Régészeti anyag elokerülése esetén a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket a felelos orzés szabályai szerint meg kell orizni, és lehetoséget kell biztosítani a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetoleg az esetlegesen elokerülo r~gészeti jelenségek feltárására. " Végzésemet a Ket. 45/A. § (3) bekezdése -alapján hoztam a szakhatósági eljárás megszüntetésérol. Az önálló jogorvoslat lehetoségét a Ket. 98. § (2) bekezdése alapján a 109. § (1) bekezdése zárja ki. "

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talai- és Agrárkömyezet.,.védelmi Igazgatósága, 04.2/1179-2/2013. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta: ;,A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.), mint az adott ügyben közremuködo hatáskörrel és illetékességgel rendelkezo másodfokú talaj védelmi hatóság, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség 14/1194-9/2013. számú megkeresésére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú, 102481/2012. iktatószámú (Vilonya l/l - dolomit védnevu bányatelek területén tervezett külszíni bányászati tevékenység elozetes vizsgálati eljárását lezáró) határozata ellen a Mészko és Dolomit Kft. (2030 Érd, Szövo u. 76.) fellebbezése alapján indult másodfokú közigazgatási eljárásban a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának XIX - F 001/01323 -2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásátfelülvizsgálta. A Sziklai Mérnöki Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Zichy liget 11. fszt 4.) által 2012. júliusában elkészített "Vilonya Ill. - dolomit bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenység elozetes vizsgálati dokumentációja" címu dokumentum, valamint a csatolt iratok alapján a másodfokú talaj védelmi hatóság

7

TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLAIAS-a

a következo: XIX-F ..001/01323-2/2012. számú . elsofokú talaj védelmi szakhatósági helybenh agyja.

. állásfoglalást

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, ez csak az érdemi határozat ellenijogorvoslattai támadható meg. Indokolás A Mészko és Dolomit Kft. (2030 Érd, Szovo u. 76., továbbiakban: Kérelmezo), 2012. július 12. napján elozetes vizsgálati eljárás lefolytatására iránYlfló kérelmet nyújtott be a Középdunántúli Környezetvédelmi, .Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloségre (továbbiakban:' Felügyeloség) a Vi/onya III - dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéseS bányászati tevékenység vonatkozásában. A kérelemhez mellékelte a Sziklai Mérnöki Iroda Kft. (8000 Székesfehérvár, Zichy liget II. fszt 4.) által 2012. júliusában elkészített "Vilonya IlL dolomit bánya telken tervezett külfejtésesbányászati tevékenység elozetes vizsgálati dokumentációja" címu dokumentumot (továbbiakban: EVD). A Felügyeloség 19519/2012. ügyiratszámú és 73652/12. iktatószámú megkeresésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (továbbiakban: Mezogazdasági Szakigazgatási Szerv) XIX-F-001/01323-2/2012. számú szakhatósági allásfoglalását eloírások megtétele nélkül megadta. A Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú, 102481/2012. iktatószámú - Vi/onya 111. - dolomit védnevu bányatelek területén tervezett külszíni bányászati tevékenység elozetes vizsgálati eljárását lezáró -, határozatában megállapította, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, ezért az engedély nem adható ki tárgyi tevékenység vonatkozásában. A határozatot a Kérelmezo megfellebbezte. Afellebbezés talajvédelmi kérdéseket nem érint. A fellebbezésre indult másodfokú közigazgatási eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség 14/1194-9/2013. számú megkeresésére, a rendelkezésre álló dokumentáció figy(!lembevételével történt a Mezogazdasági Szakigazgatási Szerv által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata és a másodfokú szakhatósági állásfoglalás kialakítása.. A másodfokú talaj védelmi hatóság megállapította, hogy az el'sofokú talaj védelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása megalapozott,' ezért a XIX-F~001l01323-2/2012. s~ámú szakhatósági állásfoglalást helybenhagyta. Megállapítható, hogy az EVD-ban ismertetett technológia maradéktalan betartása esetén a tervezett tevékenységnek talaj védelmi szempontból a mezogazdasági területekre káros környezeti hatása nincs. Az 1 fokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44-451 A. § rendelkezéséhez kapcsolódó, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatásifeladatokat ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XII. -23.) Korm. rendelet 32/A §. (1),4. melléklet 5. pontja, a fovárosi, és,megyei kormányhivatalok mezogazdasági szakigazgatási szerveinek

~---_.~.-----------

8 -~

kijelölésérol szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalrólszóló 22/2012. (Il. 29.) Korm. rendelet 5. § b) pontja felhatalmazása alapján történt. "

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta:

10.066/2/2013.

számon

az alábbi

Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség (1016. Budapest, Mészáros u. 58/A) 14/01194-6/2013. számú megkeresésére a Mészko és Dolomit Kft (2013 Érd, Szövo u. 76.) a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú valamint 102481/2012. iktatószámú határozata ellen benyújtott fellebbezése ügyében a Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adja. A Veszprém, Megyei Kormányhivatal Földhivatala a Veszprémi, Járási Földhivatal (Állásfoglalás keltekor: Veszprémi Körzeti Földhivatal) 2013. szeptember 7-én kelt 10.308/2/20 12.számú termoföldvédelmi szakhatósági állásfoglalást helyben hagyja. Szakhatósági állásfoglalás ellen különjogorvoslatnak jogorvoslati eljárásban lehet vitatni.

nincs helye, azt az érdemi döntés elleni

INDOKOLÁS A Veszprémi Járási Földhivatal a 2012. szeptember 7. é-n kelt 10.3()8/2/2012: szamu végzésében a termoföld mennyiségvédelmi szempontból kikötéssel hozzájárult a Vilonya 111. _. dolomit védnevu bányatelken tervezett külszíni bánya létesítése tárgyában a környezetvédelmi engedély kiadásához, mint 1fokú szakhatóság. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi 1.) a 19519/2012. ügyszámú, Felügyeloség (8000. Székesfehérvár, Hosszúsétatér 73652/2012, iktatószámú megkeresésében szakhatósági állásfoglalást kért a Veszprémi Járási FöldhivataltóI. A Veszprémi Járási' Földhivatal az érintett területeket termoföldvédelmérol szóló 2007. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: TjVt.) eloírásaira figyelemmel megvizsgálta a dokumentációt. A vizsg6.lat során az alábbiakat állapította meg: . ''A szákhatósági eljárás során megállapítottam, hogy a tetvezett beruházás termoföldnek minosülo területeket is érint. A tetvezett bánya a vilonyai külterületi 054/3 helyrajzi számú földrészlet "b", "c", "d" és "g" alrészleteit érinti. A vilonyai 054/3 helyrajzi számúföldrészlet "c" és "d" alrészletei a nyilvántartás alapján 7, minoségi. osztályú legelok. Az érintett termoföldek ,a helyi viszonylatban átlagosnál rosszabb minoséguek. A vilonyai 054/3 helyrajzi számú földrészlet "c" alrészletét érintoen a Veszprémi Körzeti Földhivatal a 10. 193/3/2005. számú jogeros határozatával engedélyezte a végleges más célú hasznosítást bánya céljára. A vi/onyai 054/3 helyrajzi szám ú földrészlet "d" alrészlet esetében, viszont a Veszprémi Körzeti Földhivatal d 10193/3/2012. számú jogeros határozatával elutasította a végleges más célú hasznosítását. Az 10.193/3/2012. számú jogeros határozat elutasítás indoklásában az aláb~iak szerepeltek: "a területnagyság mértéke nincs összhangban a

9

------------------------

-_.-----_.,--

termoföldrol szóló 1994. évi LV Torvény 44. § (3) bekezdésévei, miszerint az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelo legkisebb területre kell korlátozni, valamint ezt alátámasztja a tetvezett bánya 200 7-ig szóló a Veszprémi Bányakapitányság által nem jóváhagyott termelési muszaki üzemi terve, mely a kérelmezettnél lényegesen kisebb teru/et igénybevétellel számaI." A terület igénybevétel a Tfvt. 11. § (3) bekezdése alapján helyhez kötöttnek minosül (bányamuvelés) és··a késobbiekben a tetvezett beruházás .megléte eloreláthatólag nem fogja akadályozni az érintett és a szomszédos termoföldek megfelelo mezogazdasági hasznosítását. A fentiek alapján a Vilonya l/l. - dolomit védnevu bányatelken tetvezett külszíni bánya létesítése tárgyában indult elozetes vizsgálati eljáráshoztermoföldvédelmi szakhatóságként a rendelkezo részben leírtfeltétellel hozzájárultam".. A termoföld védelmének érvényesítése érdekében CI tev,ékenység végzése 'és a létesítmény elhelyezése során figyelemmel kell lenni, hogy a gyengébb minoségu termoföldeken, a leheto legkisebb mértéku termoföld igénybevételévei történjen a termoföld igénybevétel. A beruházás során nem akadályozhatják a szomszédos mezogazdasági területek m~gfelelo mezogazdasági hasznosítását A Veszprémi Járási Földhivatal helyesen az alábbi eloírással adta meg szakhatósági hozzájárulását: ,,- a vilonyai 054/3 helyrajzi számú földrészlet "d" alrész/etén a területigénybe vétel megkezdése elott a termoföld végleges más célú hasznosítását engedélyeztetni kell a Veszprémi Körzeti Földhivatallal a termoföld védelmérol szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: .Tfvt.) rendelkezéseinek megfeleloen, és a terület igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelo legkisebb területre kell korlátozni. " A fenti törvényhelyek értelmében és a szakhatósági végzésben eloírások betartása mellett a Veszprémi Kormányhivatal Földhivatala a Vilonya Ill. -'dolomit védnevu bányatelken tervezett küls~íni bánya létesítése tárgyában ké$züit a környezetvédelmi engedély terv kiadásához hozzájárul .. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általiínos szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv 44-45. §-ai, valamint a termoföld védelmérol szóló 2007. évi CXXIX. tv. (továbbiakban Tfvt.) 8. §waalapján adtam meg. Szakhatósági hatáskörömet a347/2006. (XIl.23.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 6. pontja, a Tfvt. 7.§ (1) bekezdése, az illetékességet a földhivatalokról, CI Földmérési és Távérzékelési Intézetrol, a Földrajzinév Bizottságokról ésaz ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályozásáról szóló 338/2006 (XIl.23.) Korm. re.ndelet 3.§ (2) bekezdésének és 1. melléklet állapítja meg. " A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága. 04.4/558-3/2013. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta: Hivatkozott számú megkeresésévei a Mészko és Dolomit Kft. kérelmére a Vílonya III.dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati ~evékenységre vonatkozó elozetes vizsgálati eljárásához másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat kérte, melyet az alábbiak szerint adok meg: A Veszprém Megyei Kor,mányhivatalErdészeti Igazgatósága (továbbiakban: Hivatal) XIX-G-

10

001l5002-2/20J 2. számú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyom.

INDOKOLAs A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség a Vilonya IIl-'dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenység tárgyában indult elozetes vizsgálati eljárásában, a Hivatal szakhatósági állásfoglalásának figyelembe vételévei határozatot hozott. Az elsofokú döntés ellen a Mészko és Dolomit Kft. fellebbezést nyújtott be, melyaz erdokkel kapcsolatban szakmai indokokat, kifogásokat nem tartalmaz. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség. a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XIl 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében és a 4. melléklet 5. pontjában foglalt rendelkezések alapján megkereste Jgazgatóságomat az elsofokú szakhatóság által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata érdekében. A rendelkezésemre álló iratok és információk alapján az elsofokú szakhatósági állásfoglalást teljes köruenfelülvizsgálva az alábbiakat állapítottam meg: A Hivatal XIX-G-001l5002-2/20J 2. szám ú határozatával a tervezett tevékenység engedélyezése ügyében indított elozetes vizsgálati eljárás elfogadásához ~zakhatósági állásfoglalását az alábbi feltételekkelmegadta: - Amennyiben a bányászati tevékenység során fakitermelés szükséges, akkor az csak a Hivatalnál elozetesen benyújtottfásításban tervezett fakitermelés bejelentés Hivatal. általi tudomásul vétele után végezheto. - A rekultiváció során az erdotelepítés a Hivatal által jóváhagyott erdotelepítési-kiviteli terv alapján, míg fásítás telepítése a bejelentés Hivatal általi tudomásul vétele után végezheto. Fásítás telepítése bejelentése helyett a telepíto kérelmezheti a Hivataltói a telepítés engedélyezését. A tájrendezés során a rekultivációt, visszatöltést úgy kell megtervezni, hogy lefolyástalan terület ne keletkezzék, a kialakult felszíni forma az erdotelepítést lehetov~ tegye. A Hivatal a dokumentáció áttanulmányozása során megállapította, hogy a Veszprémi Bányakapitányság 5307/2004. számú határozatában megállapított bányatelek az Országos Erdoállomány Adattárban (továbbiakban: Adattár) nyilvántartott erdoterületet nem érint, így az erdorol, az erdo védelmérol és az erdogazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVIl törvény (továbbiakban: Evt.) 77. §-a szerinti erdo igénybevétele nem történik. A bányatelek részét képezo Vi/onya 054/3 hrsz-ú ingatlanon fásítások találhatók, amelyekre az erdo igénybevételévei kapcsolatos szabályokat nem kell alkalmazni. A dokumentációban szereplo talajvédelem érdekében történo tevékenységek betartásával a fásítások és a szomszédos erdok talajának Evt. 62-63. §-aiban szereplo védelme megvalósul. A tervezett bányászati tevékenység legnagyobb kiterjedésu hatásterülete megegyezik a zajvédelmi hatásterülettel, amelyen belül az Adattár alapján az alábbi részletek találhatók: Vi/onya2 T15, Vi/onya 2 D. A hatásterületen található erdoállományok a dokumentáció alapján csak igen alacsony mértéku zaj"'- és rezgésterhelésnek, valamint por-· és légszennyezésnek lennének kitéve, az élovi/ágra gyakorolt hatás elviselheto. A bánya üzemszeru muködése esetén az erdo talajá~ és a felszíni és felszín alatti vizeket nem érheti szennyezés. Az Evt. 4. § alapján e törvény hatálya kiterjed az erdore, annak élo és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre, az erdogazdálkodási tevékenységet közvetlenal szolgálóföldterületre.

11

I

A rendelkezésemre álló iratok és információk alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenységgel érintett területen (Vilonya 054/3 b, c, d, galrészletek) az Adattárban . nyilvántartott erdorészlet nem, csak fásítások találhatók, erdo igénybevétele nem történik. A bányászati tevékenység hatásterületén található a Vilonya 2 D erdorészlet, ami talaj védelmi elsodleges rendeltetésu, kultúrerdo természetességi állapotú, cseres-feketefenyves faállomány-típusú, nem áll természetvédelmi oltalom alatt, de része a Natura 2000 . hálózatnak (Hajmáskér-Törqkcsapás; HUBF 20023). A hatásterületen található ezen kívül a Vilonya 2 TI5 erdogazdálkodási tevékenységet közvétlenül szolgáló földterület, amely szihtén része a Natura 2000 hálózatnak. . A hatásterületen található efdoterület csak minimális mértéku kedvezotlen terhelésnek lesz kitéve. Ez a faállományok növekedését és egészségi állapotát, valamint az erdei életközösséget károsan nem befolyásolja. A tervezett tevékenység során fásításból történo fakitermelésre a Hivatal szakhatósági állásfoglalásában szereplo eloírások betartása mellett kerülhet sor. A bányamuvelés felhagyása utáni rekultiváció a Hivatal által eloirt feltételek betartása mellett valósulhat meg. A rendelkezésemre álló iratok alapján megállapítottam, hogy 'a Hivatal a tényállást tisztázta, döntését az erdok védelme érdekében és a várható hatások figyelembe vételévei alakította ki, ezért afentiek szerint döntöttem. Szakhatósági állásfoglalásomat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (Il 29.) Korm. rendelet 3. § (l) bekezdése és afovárosi és megyei kormányhivatalok mezogazdasági szakigazgatási szerveinek kijelölésérol szóló 328/20 10. (XII 27.) Korm. rende~et 4. § (l) bekezdésében foglalt hatáskörömben eljárva, a fentiekben már említett jogszabályhelyeken túl a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 44.-45. §, a környézeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005, (XII 25.) Korm. rendelet 5. § (2)figyelembe vételévei hoztam meg. "

A Veszprém Megyei Kormányhivatal. szakhatósági állásfoglalást adta:

VE-005-B/378-2/2013.

számon az alábbi másodfokú

A Mészko és Dolomit Kft. (2030 Érd, Szövo u. 76) fellebbezést nyújtott be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú és 102481/2012. iktatószámú határozata ellen, amelyben megállapította, hogy a Vilonya III dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenységre engedély nem adható. A fellebbezés elbírálására hatáskörrel rendelkezo Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség megkeresésealapján az ügyben Berhida Város Önkormányzata Jegyzojének HA-3238-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgáltam és meghoztam az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást:

Berhida Város Önkormányzata Jegyzojének 2012. november 8-án kelt, HA-3238-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását helybe'nhagyom. Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatra nincs lehetoség, az csak az ügy érdemében hozott döntés, ennek hiányában az eljárást megszünteto végzés elleni fellebbezés ben támadha(ó meg.

12

'-'-

--~

Indokolás A Mészko és Dolomit Kft. (2030 Érd, Szövo u. 76) fellebbezést nyújtott be a Közép-dunántúl Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeloség 19519/2012. ügyszámú é. 102481/2012. iktatószámú határozata ellen. A Felügyeloség a fenti szám ú határozatában az elozetes vizsgálati eljárásban-megállapította, hogy a Vi/onya III - dolomit védnevu bányatelken tervezett külfejtéses bányászati tevékenységre engedély nem adható. Az elozetes vizsgálati eljárásban szakhatóságként muködött közre Berhida Város Önkormányzata Jegyzoje, aki az elozetes vizsgálati eljáráshoz a helyi. környezet- és természetvédelemre kiterjedoen a szakhatóságihozzájárulását kikötés nélkül megadta. A másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fofelügyeloség kérte a szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálatát. Berhida Város Önkormányzata Jegyzojének HA-3238-2/2011. szám ú szakhatósági állásfoglalását felülvizsgáltam. Megállapítottam, hogy az megalapozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelölésérol szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. Rendelet 32/A, § (1) bekezdése és a rendelet 4. számú melléklete alapján tárgyi ügyben az elso fokú szakhatóságnak azt kellett vizsgálnia, hogy az elozetes vizsgálati dokumentáció a helyi környezet- és természetvédelmi eloírásoknak - úgy, mint az érvényes rendezési terv környezetvédelmi fejezete vagy önálló' környezetvédelmi rendelet eloírásai - mennyibenfelel meg. Vilonya Község Önkormányzata Képviselo-testületének 26/2007. (XII. 12.) számú rendeletével elfogadott helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) VII.fejezet 25. §-a tartalmazza a környezet védelmére vonatkozó eloírásokat. A HÉSZ hivatkozott környezetvédelmi rendelkezései olyan megkötéseket, melyek a tervezett bányászati tevékenységet tiltanák, nem tartalmaznak. Ti'entiekretekintettel a tervezett külfejtéses bányászati tevékenység, a helyi környezetvédelmi ;s természetvédelmi eloírásokkal nem ellentétes. zért az elso fokú szakhatósági állásfoglalást a rendelkezo részben foglaltak· szerint ·lybenhagytam. akhatósági állásfoglalásomat a hivatkozott jogszabályok, valamint a Ket. 44. § (l) és a 33. 8) bekezdése alapján hoztam. 'áskörömet a .Ket. 107. § (2) bekezdése, illetékességemet a fovárosi és megyei nányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. § (l) bekezdése állapítja rorvoslat lehetoségérol a Ket. 44. § (9) bekezdésérefigyelemmel adtam tájékoztatást. lófellebbezés lehetoségét a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. " 104. § (3) bekezdése kimondja:

wdfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelozo eljárást gálja; ennek során nincs kötve afellebbezésbenfoglaltakhoz. "

A bányatelek, Veszprém megyében a Bakony-vidéken, a Vilonyai-hegyek kistérségben, az 00. Külso-hegy keleti részén, Yilonyaközség külterületén, a ,település belterülettol északkeletre kb. 1,5 km-re helyezkedik el. A felszín legmagasabb pontja 208 mBf, míg legmélyebb pontja 165 mBf szinten van. A 20,85 ha méretu báriyaüzemi terület helyrajzi számonként a következo ingatlanokat foglalja magába: Vilonya 054/3b Út, '054/3c legelo, 054/3d legelo 054/3g erdo. A bányatelek megközelítése a Vilonyát Berhidával összeköto Útrólletérve, a D-i irányból mintegy 1,5 km-es murvás Úton lehetséges. A Google térkép adatai szerint a bányászati tevékenység egy kb. 200 x 300 m-es területen (6 ha) már elkezdodött. Az elOzetes vizsgálati dokumentáció adatai szerint, a feltárt, becsült ásványvagyon mennyisége 17.065 ezer tonna, és a kitermelés 200.000 tonnalév tervezett üteme mellett a tevékenység várható idotartama mintegy 86 év. Az ásványi nyersanyagot külszíni fejtéssei (külfejtéssei) - a bányászati nómenklatÚra szerinti felszíni típusÚ külfejtéssei - termelik ki. A jövesztés módja: gépi (kotrógépes) és robbantásos jövesztés, több szinten, süllyedo muvelési rendszerrel. '

lJ Vízvédelem A terület vízrajzi szempontból a Veszprémi-Séd vízgyujtoterületén fekszik. A bányatelken és közvetlen környezetében sem állandó, sem idoszakos vízfolyás nincs. A bányához a felszíni vízfolyások közül a Séd medre van a legközelebb, dél-nyugati irányban kb. 1,5 km-re hÚzódik.A terep kiemelt helyzetébol adódóan a közvetlen környezetben minden irányban lejt, de a kissé tágabb környezetet figyelembe véve a felszín lejtése déli, dél-keleti a VeszprémiSéd völgyének irányába. A bányatelek területe a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny területnek;minosül. Ennek oka egyrészt a Királyszentistváni- és a Pétfürdoi vízbázis védoterületei (B" hidrogeológiai védöövezet) érintettsége, másrészt a terület fedetlen karsztos jellege.A fenti vízbázisok a középso-felsotriász dolomit összletbolnyerik vizüket. A legmélyebb bányamuvelési szintet +150 mBf. szinten tervezik kialakítani, míg a 2009.március 18. - 2011.március 18. között vizsgált 2 éves idos~akban a legmagasabb karsztvízszint 2010.szeptember 23-án, a +139,53 mBf szinten fordult elo. A vizek mezogazdasági eredetu nitrát-szennyezéssel szembeni védelmérol szóló 27/2006. (IL7.) 'Korm. rendelet Melléklet "A" részében való megjelenítése alapján, Vilonya település közigazgatási területe nitrátérzékeny területnek tekintendo. A Határozat indoklása szerint a bányászati tevékenység végzése ellen felszíni-és felszín alatti vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontÚkizáró ok nem merült fel. A tervezett bányászati tevékenységgel kapcsolatban megállapítható, hogyahaszonanyag kitermeléssei kialakuló bányagödör és meddo depónia területén lokálisan megváltoznak a kitermelés megkezdése elotti állapotra jellemzo lefolyási viszonyok. A változás azonban tekintettel a lokális jellegre, a térség lefolyását, vízháztartá~át nem befolyásolja számottevoen. Csapadékvíz elvezeto rendszer nem kerül kialakításra, a csapadékvíz a bányagödörben illetve a bányaterület többi részén egyaránt a földtani közegbe szivárog.. A csapadékvizek és a lefolyó vizek kirekesztése, elvezetése megoldódik azzal, hogy a tervnek megfeleloen a bányagödör körül védotöltés épül, mely csak.helyileg kerül megszakításra. Árvízi, belvízi elöntés bekövetkezése - tekintettel a domborzati és vízrajzi körülményekre - a területen kizárt. A bányaterületen vezetékes vízellátást nem terveznek. A dolgozók ivóvízzel való ellátása palackozott vízbol lesz megoldva. A kézmosáshoz vizet szállítanak ki. A bánya területén naponta kb. 20-401 szennyezett kézmosóvíz keletkezik, amit 20 literes muanyag edényben

14

gyujtenek össze és a munkanap végén a bányából elszá1lítják és közüzemi csatornarendszerbe vezetve kezelik. Egyéb szennyvíz hem keletkezik, mivel mobil WC-t alkalmaznak, aminek rendszeres ürítését a szolgáltató biztosítja. Tekintettel arra, hogya bányatelek területe és környezete felszíni vizekben szegény, források nincsenek, a Veszprémi Séd medrétol 1,5 km távolságban van, a bányászati tevékenység a felszíni vizeket sem a telepítés, sem az üzemelés, sem a felhagyás idoszakában üzemszeruen nem veszélyezteti, illetve nem éri jelentos környezeti hatás. A tevékenység engedélyezéséhez azonban - tekintettel arra, hogy a bányatelek területe a Pétfürdoi vízbázis elozetesen lehatárolt "B" hidrogeológiai védoövezetén belül helyezkedik el - a felszín alatti víz védelme érdekében további tervezési szempontok meghatározása szükséges, amelyek vizsgálatát eddig a Felügyeloség a termés~etvédelmi kizáró ok miatt nem írt elo. Vízügyi muszaki szempontból kizáró ok nem merül fel.

a tervezett tevékenysé!! kérelem szerinti megvalósitása

ellen

II.! Za i és rez!!:ésvédelem

A bányatelek környezetében uralkodóan legelok, szántók, kisebb erdofoltok vannak. Nyugatról és északról mezogazdasági általános térület, keletrol gazdasági erdok, délrol kertes mezogazdasági övezet besorolású területek határolják. A területeken védendo létesítmény nincsen. A legközelebbi véde.ndo területek a bányatelektol délnyugatra lévo Varga tanya (700 m) és Vilonya Község lakóterülete (1350 m) . . .. A tevékenységeketmunkanapokon végzik, az év folyamán szinte végig. A bányamuvelés. során a letakarítás munkagéppel történik, a dolomit jövesztését robbantás sal végzik havonta 1 alkalommal. A lejövesztett anyagot homlokrakodó géppel a töro-osztályozó berendezésre szállítják, majd az osztályozás .során különválasztott frakciókat a· készlettéren típusonként deponálják. A ké.szlettérrol az anyagot rakodás után elszállítják. Az elozetes vizsgálati dokumentáció zajvédelmi munkarészében a környezeti zaj és "rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ZajR.) 6. §-a szerint részletes számításokkal lehatárolásra került a bánya zajvédelmi hatásterülete. A dokumentáció szerint a délnyugatra lévo védendo létesítmények irányában a hatásterület a bányatelektol számított maximum 306 m-es távolság, egyéb irányokban a hatásterület 216 m-re terjed. A fentiek alapján megállapítható, területet nem érint.

hogyazajvédelmi '

hatásterület

védendo létesítményt,

A tevékenység során rezgést a gépek mozgása és a robbantások okozhatnak. Az emberre ható környezeti rezgésre vonatkozó követelményeket a környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 2712008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 7. § és 5. számú melléklete határozza meg. Az elvégzett számítások és mérések alapján robbantás ok hatására a védendo létesítményeknél az egészségügyi határértéket meghaladó rezgésterhelés nem várható. A bányatelek megközelítése a 7202. sz. útról kb. 1 km hosszú murvás bekötoúton történik, a szállítás fele-fele arányban érinti Vilonya és Berhida területét. A szállítási útvonalon a bányamuveléshez tartozó anyagszállítás 0,4 - 0,7 dB mértéku zajszint növekedést okoz.

15

A tevékenységhez kapcsolódó többletforgalom a jelenlegi közlekedési zajhoz kép~st a ZajR 7. § (1) ,bekezdésében szereplo 3 dB-nél kisebb mértéku zajterhelés változást fog okozni, hatásterülete nem lesz:

A tervezett tevékenvség za; és rezf!ésvédelmi szempontból nem lenne kifogásolható.

Ill.! Leve2otisztasá2-védelem A tervezési terület néhány kilométeres környezetében jelentos légszennyezo pontforrás nincs. Keletre található a Vilonya 1. - dolomit - védnevu bányatel~en jelenleg is üzemelo külfejtéses bánya, amely diffúz forrásként, kis mértékben befolyásolhatja a környezetben a levego szálló por koncentrációját. . A dokumentáció számításai alapján a bánya üzemeltetése során muködo munkagépek, és szállító berendezések által keletkezo kipufogó gázok környezeti levegore gyakorolt hatása a bányatelken nem terjed túl. Tehát eros szél esetén, száraz idoben maximum 111 m távolságra elszállítódhat a felvert por. A bányához' közeli dombok felfogják porszennyezodés jelentos részét, így az lakott terület felé nem továbbítódik. A kibocsátott légszennyezo anyagok mennyisége a bányatelken belüli szállítás során nem jelentos. A termelvény bányatelken kívüli szállítása során egy 1 km-es murvás úton jut el a dolomit a 7202. számú közútig, majd a 7202. számú Királyszentistván - Berhida útvonalon kezdodik meg a közúti szállítás. Az· üzemelteto tájékoztatása szerint tervezetten a tehergépjármuvek közel fele fordul Vilonya felé a 72. számú foút irányába, és ugyanilyen szállítási arány várható keletre, Berhida érintésével a 7207. számú út irányába. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a bánya termeléséhez kapcsolódó nyersanyagszállítás légszennyezettségecsekély, és a jelenlegi légszennyezéshez viszonyítva csak kismértéku növekedés fog jelentkezni. A robbantások során a szálló por egy teljes órán keresztül folyamatosan keletkezik a robbantás és az azt követo rakodás következtében a kb. 400 )TI2-esterületen, amelyet egy robbantás érint. A robbantások havonta maximum néhány alkalommal fordulnak elo, tehát az ebbol eredo por és gáznemu légszennyezo anyag kibocsátás nem jelentos.

A levego védelmérol szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Lev. rendelet) 4. §-a szerint" tilos a légszennyezés, valamint a levego lakosságot zavaró buzzel való terhelése, továbbá a levego olyan mértéku terhelése, amely légszennyezettséget okoz. " A Lev. rendelet 26. § (2) bekezdés eloírja, hogy "Diffúz forrás a leheto legkevesebb légszennyezo anyag levegobe juttatásával alakítható ki, muködtetheto és tartható fenn. A diffúz forrás muködtetése, fenntartása során az üzemelteto a diffúz forrás környezete és az ! ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik. "

A benvúitott dokumentáció alapján a tervezett tevékenvséget kizáró ok levef!otisztaságvédelmi szempontból nem állapítható meg. ' IV.! Hulladék2azdálkodás Telepítési s'zakasz: Számottevo hulladék ebben a fázisban nem keletkezik. Megvalósítási fázis: A talajréteg letakarításával kezdodik. Tekintettel arra, hogyalefejtett anyagot a bánya felhagyásakor rekultivációs célokra használják fel, és a bánya területérol nem kerül ki, nem tekintendo hulladéknak. Muködési szakasz:

16

Ves~élyes hulladék a munkagépekhez kapcsolódóan kele*ezo hulladékok (EWC 13 02 05*; EWC 15 02 02*; EWC 17 05 03*). A veszélyes hulladékok tárolása munkahelyi gyujtohelyen, zárt edényzetben tárolják, majd évente legalább egy alkalommal, engedéllyel rendelkezo hulladékkezelo által elszállításra kerül. Az esetleges en elfolyó olajból, illetve dízelolajból származó szennyezés kármentesítésre szolgáló felitató anyag rendelkezésre áll a bányatelepen .. Települési hulladékok körében rendszerességgel elszállíttatják.

a kommunális

hulladékot

konténerben

gyujtik

és havi

Felhagyás: A megvalósítási szakaszban letermelt talajréteg' végeleges bányaudvarra teríti. A felhagyott területen biológiai tájrendezés történik, hulladékok keletkezésére ebben a fázisban nagy mértékben már nem számítanak. Az illegális hulladék lerakás megakadályozása érdekében a bányavállalkozó a bányaterületet lehatárolja, orzésérol gondoskodik. Amennyiben mégisleraknak a bánya területére hulladékot, azt rövid idon belül felszedi és megfelelo hulladéklerakóba elszállítatja, megakadályozva ezzel a hulladék szétszóródását._A keletkezo hulladékok megfelelo gyujtési rendszerének kialakításával, illetve a hulladékok további kezelésérol való gondoskodással jelentos környezeti hatás nem feltételezheto, a hatás a tevékenység mindhárom fázisában elviselhetonek tekintheto. A tervezett tevékenvség hulladékgazdálkodási

szempontból nem lenne kifogásolható.

V.I Természetvédelem A Vilonya 054/3b, 054/3c, 054/3d, 054/3g hrsz-ú ingatlan alrészletei az európai közosségi jelentoségu természetvédelmi rendeltetésu területekkel érintett földrészletekrol szóló 14/2010. (V.Il.) KvVmrendelet alapján a Hajmáskér- Törökcsapá&.-~(HUBF 20023), jó"áhagyott kiemel! jelentoségu természetmegorzési területnek részét képezi (Natura 2000). A 347/2006. Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján az illetékes természetvédelmi kezelo szerv a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság), melynek feladata a 37. §-ban meghatározottak szerint a muködési terül etén belül a védett természeti értékek nyilvántartása is. Az érintett ingatlanok az Igazgatóság tájékoztatása alapján a következo Natura 2000 élohelyek, jelölo, illetve védett növényfajok fordulnak elo tárgyi területen. Igazgatóság az alábbi élohelyeketi jelölo, védett, illetve fokozottan védett fajokat találta meg az érintett ingatlanon. Az érintett terület élohelyei: pannon sziklagyep (6190), szubpannon sztyepp (6240), pannon molyhos tölgyes (91HO). A Natura 2000-es élohelyek a Villonya III.bányatelek legalább 95%án megtalálhatóak. A fenti terület Natura 2000-es (és egyben fokozottan védett) jelölo fajai a Szent István-szegfu (Dianthus plumarius subs. regis-stephani), és a csüngoszárnyú araszió (Phyllometra culminaria), mely fajók a bányatelek nagy részén uralkodó árvalányhajas dolomitsziklagyepben élnek. A területen tillálható egyéb védett növényfajok az 'oszi csillagvirág (Scilla autumnalis), a homoki vérto (Onosma arenaria), a pézsmahagyma (Allium moschatum), a fanyarka(Amelanchier ovalis), a 'selymes peremizs (Inula oculus-christi), a selymes boglárka (Ranunculus illyricus), a borzas szulák (Convolvulus cantabtica), a délvidéki árvalányhaj (Stipa eriocaulis); a hegyi árvalányhaj (Stipa pennata), a hangyabogáncs (Jurinea mollis), a sulyoktáska (Aethionema saxatille), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), az ezüst-aszott (Paronychia cephalotes), a sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), árlevelu len (Linuni . tenuifolium), á pusztai meténg (Vinca herbacea), Pécsvidékiaszat (Cirsium boujartii).

17

''';

r

Az európai közösségi jelentoségu természetvédelmi rendeltetésu területekrol szóló 27512004. (X.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura 2000 rendelet) 4. § (1) bekezdése az ' alábbiakat rögzíti. "A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az. azokon található, az ]3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élohelytípusok kedvezo természetvédelmi helyzetének megorzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. " Megállapítható, hogy a külszíni fejtéses bányászat során a fent részletezett, igen nagy értéket képviselo védett, és fokozottan védett fajok, illetve a Natura 2000 élohelyek megsemmisÜlnéI1ek.

.

'

A Natura 2000. rendelet 10. § (7) bekezdése értelmében"A terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezheto, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az ]-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élohelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezotlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. ". ' A Natura 2000 rendelet 10/A. § (1) bekezdése alapján "Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élovilágra vonatkozó adatok alapján jelentos hatással lehet valamely Natura ,2000 területen eloforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. E) vagy 3. E) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentoségu fajra vagy a 4. E) mellékletben felsorolt kiemelt közösségi jelentoségu élohelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag kiemelt fontosságú közérdekbol fogadható el, illetoleg engedélyezheto. ". Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint ,,Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minosül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentoségu kedv~zo hatás elérése. ". ' A természet védelmérol szóló 1996. évi LIll. törvény 42. § (1) bekezdése kimondja, hogy "Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élohelyeinek veszélyeztetése, károsítása. ". Jelen esetben, a tervezett tevékenység megállapítható an kedvezotlen hatást gyakorol a Natura 2000 jelölo fajok és élohelyek,. védett fajok természetvédelmi helyzetére. Egyéb alternatíva a tevékenység folytatására nincs, közérdel\ a beruházáshoz nem fuzodik. Fellebbezo azon álláspontja, miszerint a Natura 2000 területek lehatárolásakor környezetvédelmi muködési engedéllyel rendelkezo, már meglévobányatelek jogszeruen most is engedélyt kell kapjon, nem megalapozott: A környezetvédelmi engedély, melyet Fellebbezo a jogorvoslati kéreimében említ 2010 dec. 31-ig volt érvényben. A Felügyeloség vizsgálta a beruházás várható hatásait a természeti értékekre, és ez alapján hozta meg a döntését. A Fellebbezo által a Natura 2000 rendeletbol idézett jogszabályhely, miszerint "A Natura 2000 terület fenntartási célJainak elérését nem veszélyezteto vagy nem sérto és a Natur.a 2000 terület jelölésekor jogszeruen, jogeros engedélynek megfeleloen folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható" jelen esetben irreleváns, hiszen egyrészrol a fenntartási célokat veszélyezteti, másrészrol ,pedig jogeros környezetvédelmi engedéllyel nem rendelkezik. A tervezett tevékenvsé!!!!el szemben tá;- és természetvédelmi ki~áró ok áll fenn.

18

Fentiek alapján - a természetvédelmi határozat.

kizáró ok fennállása miatt - helytálló az elso fokú

Mindezekre figyelemmel az elso fokú hatóság határozatát, a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján - a rendelkezo részben foglaltak szerint - helybenhagy tam. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról törvény (a továbbiakban: Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul.

szóló 1952. évi Ill.

Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetoségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a Pp. 326. § (4) bekezdése állapítja meg. Budapest, 2013. november 12.

Tolnai Jánosné Dr. foigazgató megbízásából

Dr. Papp Eniko s.k. mb. foosztályvezeto-helyettes

...

19

•

Errol értesül nek: 1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, 2. Hatósági Nyilvántartás 3. Irattár

Természetvédelmi

és Vízügyi Felügyeloség

Az elso fokú hatóságon keresztül értesülnek: 1. Mészko és Dolomit Kobányászati és Ásványfeldolgozó Korlátolt Felelosségu Társaság (2030 Érd, Szövo u. 76.) . 2. Bakonykarszt Zrt. (8200 Veszprém, Pápai út 41.) 3. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (8229 Csopak,Kossuth u. 18.) 4. Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szak igazgatási Szerve (8200 Veszprém, József A. 36.) 5. Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (8210 Veszprém, Pf.: 1001) 6. Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala Veszprémi Körzeti Földhivatal (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) 7. Veszprém Megyei.KormányhivatalHatósági Foosztály (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 4.) 8. Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága (8201 Veszprém, pr: 122.) 9. Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Foépítésze (8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9.) 10.Veszprémi Bányakapitányság (8200 Veszprém, Budapest út 2.) I1.Berhida-Vilonya Községek Körjegyzoje (8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3.) 12.Berhida-Vilonya Községek Körjegyzoje Vilonyai Kirendeltség (8194 Vilonya, Kossuth u. 18.) 13.Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (8200 Veszprém, Dózsa Gy. út31.) 14.Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága (1023 Budapest, Frankel Leo út 42-44.) 15.Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növeny ..., Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.)· . 16.Budapest Fováros Kormányhivatalának Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (1014 Budapest, Táncsics M. u. 1.) 17. Belügyminisztérium Területendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság (1051 Budapest, József Attila u. 2-4.) 18.ÁNTSZ Országos Tisztifoorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.) 19.Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) 20.Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) c

20

--------=-==-----------------------