ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG
Ügyszám: 14/14-5/2009. Előadó: dr. Felföldi Aliz Dr. Szabó Sándor Kálóczy Anna Takács Sándor
Tárgy:
Csákhegy Kft. fellebbezése előzetes vizsgálati eljárás során hozott határozat ellen
Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-1267-33/2008. számú határozatát a Dr. Csák Máté ügyvéd (1038 Budapest, Hegesztő u. 4.) által képviselt Csákhegy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) fellebbezése folytán felülvizsgáltam.
HATÁROZAT Az elsőfokú határozatot megváltoztatom, és megállapítom, hogy a Csákhegy Kft. által a Hegyeshalom 072/12 hrsz. alatti ingatlanon létesíteni kívánt 1 db 850 kW teljesítményű szélerőmű megvalósításának jelentős környezeti hatása nem lesz, a tevékenység építési engedély birtokában kezdhető meg. Határozatom ellen államigazgatási úton további jogorvoslatnak helye nincs, annak felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozva – a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóságnál 3 példányban benyújtott – a Győr-Moson-Sopron Bíróságnak címzett – keresettel lehet kérni.
INDOKOLÁS Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) H-1267-33/2008. számú határozatával a Csákhegy Kft. (a továbbiakban Kft.) által Hegyeshalom 072/12 hrsz. alatti ingatlanon létesíteni kívánt 1 db 850 kW teljesítményű szélerőmű vonatkozásában lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel, ezért a Kft. kérelmét elutasította. A határozat ellen a Kft. fellebbezést nyújtott be. Fellebbező részletesen ismertette fellebbezésében az eljárás előzményeit. Fellebbező hivatkozott a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság K.27.032/2007. számon folyamatban volt perben 2008. május 29.-án kelt jogerős ítéletére, 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675 Telefon: Ügyintéző: 224-9203 Fax: 224-9274 Titkárság: 224-9227
www.orszagoszoldhatosag.gov.hu
[email protected]
amelyben a Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú hatóság határozata jogszabálysértő, az annak alapjául szolgáló szakértői vélemények aggályosak és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú hatóságot. Fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú határozat jogszabálysértő, mert a Felügyelőség nem vette figyelembe a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság fent hivatkozott ítéletét. Az ítélet alapján a Felügyelőségnek az engedélyt külön bizonyítási eljárás nélkül meg kellett volna adnia. Fellebbező előadása szerint az elsőfokú határozat téves szakmai hivatkozásokkal indokolja az elutasítást, így például a túzokok veszélyeztetettségére utal a tervezett beruházás légterében, figyelmen kívül hagyva a szélerőmű rotorjainak elhelyezkedési magassága és a túzok átlagos repülési magassága közti differenciát. A határozat valótlan állításokat is tartalmaz, mint például azt, hogy a Natura 2000 területen épült további szélerőművek előbb épültek, mint ahogy a területre a Natura 2000 jelleg feljegyzésre került. Fellebbező álláspontja szerint az elsőfokú határozat államigazgatási jogkörben okozott kár jogalapját.
megalapozza
az
Fellebbező sérelmezte, hogy az elsőfokú hatóság nem a Kft. jogi képviselője részére küldte meg határozatát és egyéb iratait, jelentősen megnehezítve ezzel a hatósággal való kapcsolattartást. Fellebbező megjegyezte továbbá, hogy elfogultsági kifogására az elsőfokú hatóságnak határozatban kellett volna reagálnia, és az ügy elintézéséből az elfogultsággal érintett ügyintézőket ki kellett volna zárnia. Fentiek alapján fellebbező kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását, és a létesítési engedély megadását. A fellebbezés részben megalapozott. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. § (3) bekezdése értelmében a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban R.) 5. § (1) bekezdése alapján a felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó
2
engedélykérelem tartalmára vonatkozó - és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12-15. §-ok szerint kapott - észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. A R. 5. § (2) bekezdés d) pontja szerint a felügyelőség a határozatában a 3. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint dc) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, megállapítja, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. §-ának (1) bekezdése d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg, és azokhoz meghatározhat előre látható figyelembe veendő szempontokat, illetve feltételeket. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 10. § (1) bekezdése értelmében olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását. A Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése szerint a természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival.
A rendelkezésemre álló iratok alapján a következőket állapítottam meg. A Clean Energy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre a Hegyeshalom 072/12. hrsz. alatti ingatlanon létesíteni kívánt 1db 850 kW teljesítményű szélerőmű vonatkozásában. Kérelméhez csatolta a Horváth Mérnöki Iroda Kft. (2100 Gödöllő, Szabadság tér 14. I/1.) által készített „A Clean Energy Kft. által Hegyeshalom külterületére tervezett szélerőmű Előzetes Vizsgálati Dokumentációja” c. dokumentációt (2006 Gödöllő, munkaszám:
3
HH/EVD/06/03/14.). A Clean Energy Kft. benyújtotta továbbá a CE-05/06-110 sz. hiánypótlást, illetve „A Hegyeshalom térségében tervezett szélerőmű túzok populációra gyakorolt hatása” c. hiánypótlást. A lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás eredményeképpen a Felügyelőség H5582-35/2006. számú határozatában megállapította, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. Indokolásában kifejtette, hogy a tervezett tevékenység folytatásából és a létesítés során jelentős levegőkörnyezeti hatások nem keletkeznek. A tervezett szélerőmű létesítése és működése nem veszélyezteti a felszíni vagy a felszín alatti vizeket. A szélerőmű létesítésének és üzemeltetésének hulladékgazdálkodási hatásai nem jelentősek. Az építés és az üzemszerű működés alatt a kibocsátási határértékek alatti zajterhelés várható. A Felügyelőség megállapította, hogy természetvédelmi szempontból a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel. A telepítési terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 3. § a) pontja és 5. számú melléklet 33. pontja szerint különleges madárvédelmi területnek, ezért Natura 2000 területnek minősül (HUFH10004). A Felügyelőség felsorolta a rendelet 1. számú mellékletében szereplő jelölő fajokat és hivatkozott a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében foglaltakra, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 8. § (1) és 43. § (1) bekezdésében foglaltakra. A fellebbezés folytán eljárt Főfelügyelőség 14/5512-14/2006. számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Indokolásában kifejtette, hogy a jelölő fajok jelentős számban vannak jelen a területen, azt fészkelő-, táplálkozó- és vonulási helynek használják. A tervezett létesítmény a Natura 2000 terület belső részén valósulna meg, így tönkretéve a terület integritását. A védett vagy fokozottan védett természeti értékek zavarása, veszélyeztetése jelentős mértékben valósulna meg. A Főfelügyelőség álláspontja szerint a túzokállományra zavaró hatást fejt ki a szélerőművek létesítése. A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítéletével a Főfelügyelőség 14/5512-14/2006. számú határozatát a Felügyelőség H-558235/2006. számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és a Felügyelőséget új eljárás lefolytatására utasította. A Megyei Bíróság ítéletének indokolásában többek között az alábbiakat fejtette ki. „A perben beszerzett aggálytalan szakértői vélemény alapján megállapítható, hogy a környezetvédelmi hatóság által megjelölt madárfajoknak sem élő, sem költő, sem búvó, sem fészkelő helyéül a létesítmény alapjául megjelölt terület
4
nem szolgál. Az érintett terület nem minősül a 275/2004. /X.8./ Korm. rendelet 4. § /1/ bekezdésében felsorolt terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozó területnek, melyen ugyanezen Korm. rendelet 8. § /4/ bekezdése szerint tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, ami a terület védelmi céljainak megvalósítását akadályozza. A területen létesítendő 1 db szélkerék káros hatása a bekerített major területén belül maradna, így semmiféle környezetkárosító hatással a távolabbi Natura 2000 területekre nincs. A Mosoni sík jelölő fajai, mint védett és fokozottan védett madarakra, különösen a túzokra nézve, mivel azoknak a major nem előfordulási helye, nem élőhelye nem tekinthető veszélyesnek és károsnak, és nem állapítható meg emiatt az élőhely beszűkülése sem. Mindezek alapján a bíróság a jogszabálysértő alperesi határozatot az I. fokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az új eljárás során az I. fokú hatóság a per során kirendelt igazságügyi szakértői vélemény megállapításait köteles figyelembe venni, és annak alapján új határozatot hozni.” Az új eljárás során a kérelmező ügyfél helyébe a Csákhegy Kft. lépett. Az új eljárás során a Felügyelőség H-1267-33/2008. számú határozatában megállapította, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható, mert a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel. Indokolásában a Felügyelőség kiegészítette a H-5582-35/2006. számú határozata indokolási részében foglaltakat. Részletesen indokolta, hogy az ütközések okozta pusztulások mellett komoly természetvédelmi kockázatot jelent a sík tájból erősen kiemelkedő, nagy távolságból látható szélerőmű okozta riasztó hatás. A Felügyelőség hazai és külföldi tanulmányokra, valamint a LIFE Túzokvédelmi Program tapasztalataira hivatkozva cáfolta a bírósági eljárásban kirendelt igazságügyi szakértő által adott véleményben foglaltakat. A Felügyelőség álláspontja szerint a tevékenység engedélyezésével kapcsolatban továbbra is kizáró ok áll fenn természetvédelmi szempontból, ezért a kérelmet ismételten elutasította. A másodfokú eljárás során az alábbi másodfokú szakhatóságokat kerestem meg. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OTH 6800-2/2008. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. „Az elsőfokú eljárásban közreműködő ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete szakhatósági állásfoglalását 4369-2/2008. számon adta meg, melyben a környezetvédelmi engedély megadásához hozzájárult.
5
Az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézet állásfoglalásával egyetértek, a tárgyi területen létesítendő szélerőmű környezetvédelmi engedélyének megadásához közegészségügyi szempontból h o z z á j á r u l o k.” Indokolásában az alábbiakat fejtette ki. „Az elsőfokú hatóság álláspontjával egyetértve a környezetvédelmi működése engedély megadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. A fellebbezés nem érinti az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat szakvéleményét. Másodfokú szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. és 45. §ainak, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján adtam meg.”
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 2007/2/2008. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. „Az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság VBK/3439/2/2008. számú szakhatósági állásfoglalását helybenhagyja és az építési engedély kiadásához hozzájárul.” Indokolásában az alábbiakat fejtette ki. „Az MBFH megállapítja, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációnak része a Horváth Mérnöki Iroda Kft. HH/EVD/06/03/14 munkaszámon 2006-ban kiadott „A Clean Energy Kft. által a Hegyeshalom külterületére tervezett szélerőmű előzetes vizsgálati dokumentáció”-ja, mely alapját képezi jelen másodfokú földtani szakhatósági állásfoglalásnak. Megállapítható, hogy a fellebbezés sem földtani, sem ásványvagyongazdálkodási kérdést nem érint.
6
Az érintett terület tágabb felszínközeli földtani felépítése ismert, mely szerint a fedőt~0,5 m vastagságban homokos kőzetliszt alkotja, rátelepülve a változatos vertikális kiterjedésű (jellemzően 5-6 m), helyenként vékony, kiékelődő homokés agyagkiékelődésekkel tarkított kavics – homokos kavics rétegekre. Ezen rétegek alatt általában kőzetlisztes agyag és homokos kőzetliszt található. A szélerőmű létesítése és üzemeltetése a földtani környezetre vonatkozóan csekély környezeti kockázatot jelent. A kiviteli tervezés során a konkrét helyszín alkalmassága, illetve a tervezett alapozás megfelelősége csak részletes geotechnikai vizsgálattal dönthető el, melyben vizsgálni kell, hogy a statikus és dinamikus terhelésből adódóan az alapozás síkját hol kell kialakítani. Erre a fentebb hivatkozott kavics-homokos kavics réteg tűnik leginkább alkalmasnak. Az MBFH a másodfokú szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. § (1) bekezdés alapján, a 3. § (4) bekezdésében és a 314/2005. (XII. 25.) Kormány rendelet 12. sz. Melléklet 2. e., pontjában meghatározott hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. §, 104. § (1) és 105. § (1) bekezdésének figyelembevételével adta ki.”
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 130/0052/2009. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. „A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján történ megkeresésre, tekintettel a rendelet 4. § (1) a) pontjában, valamint 12. sz. mellékletének 1. b) pontjában foglaltakra – az elsőfokú állásfoglalás tartalmát fenntartva, kis mértékben kiegészítve – az alábbi állásfoglalást adom. Az érintett területen egyedileg védett műemlék, műemléki jelentőségű terület, illetve jelenlegi tudásunk szerint nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, azonban a tervezett fejlesztés régészeti érdekű területet érint. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) a) pontja és 2. § (5) bekezdése alapján régészeti érdekű területek esetén a Hivatal nem jár el szakhatóságként. Mivel azonban az érintett terület a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (Kövt) 7. § 17. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősül – tekintettel arra, hogy közvetlen környezetében ismeretlen kiterjedésű nyilvántartott régészeti
7
lelőhely található-, ezért a beruházással érintett ingatlanokon régészeti emlék vagy régészeti lelet előkerülésével lehet számolni. A Hivatal illetékes Nyugat-dunántúli Irodája jelent eljárás keretében úgy nyilatkozott, hogy a tervezett beruházás örökségvédelmi szempontból nem okoz olyan hatást, mely környezetvédelmi hatásvizsgálatot indokolna, amennyiben az eljáró hatóság környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítését írja elő, abba foglalja bele, hogy a régészeti emlékek védelméről a Kövt. előírásai szerint gondoskodni kell. Fenti állásfoglalás tartalmával egyetértünk, és csak megismételni tudjuk, amit a tárgyban kiadott, 130/0425/001/2006 számú állásfoglalásunkban már megfogalmaztunk: Tekintettel arra, hogy a tervezési régészeti érdekű terület, továbbá a Kövt. 19. § (2) bekezdésére, mely szerint a régészeti örökség elemei régészeti érdekű területekről, illetve régészeti lelőhelyekről csak régészeti feltárás keretében modzíthatók el, ezért a kulturális-régészeit örökség védelme érdekében tisztázni szükséges, hogy a régészeti örökség elemi megtalálhatóak-e a területen. Fentiek alapján amennyiben az eljáró hatóság a tervezett szélerőműre vonatkozó környezetvédelmi hatásvizsgálatot ír elő, akkor az elkészítendő dokumentációnak ki kell térnie a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 6. § (1) a) pontja szerint a környezeti elemek vizsgálatára, így az épített környezetre, ill. ez utóbbi részeként az itt lévő régészeti örökség védelmére is.”
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság 02.5/3787/2/2008. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. „A Horváth Mérnöki Iroda Kft. (2100 Gödöllő, szabadság tér 14 I/1.) által készített ’A Clean Energy kft. által Hegyeshalom külterületére tervezett szélerőmű Előzetes vizsgálati dokumentációja’ c. szakanyag (készült: Gödöllő, 2006. március, Msz: HH/EVD/06/03/14), valamint annak hiánypótlása (készült: Győr, 2006. május 22., itsz.: CE-05/06-110) talajvédelmi szempontból elfogadható.” Indokolásában az alábbiakat fejtette ki. „A Clean Energy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A) engedélykérelmet nyújtott be az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség) Hegyeshalom 072/12 hrsz.-ú területen létesítendő 1 db 850 kW teljesítményű szélerőmű létesítéséhez. A kérelemhez csatolta a Horváth Mérnöki Iroda Kft. (2100 Gödöllő, Szabadság tér
8
14 I/1.) által készített ’A Clean Energy kft. által Hegyeshalom külterületére tervezett szélerőmű Előzetes vizsgálati dokumentációja’ c. szakanyag (készült: Gödöllő, 2006. március, Msz: HH/EVD/06/03/14, továbbiakban: EVD), valamint annak hiánypótlását (készült: Győr, 2006. május 22., itsz.: CE-05/06110). A Felügyelőség megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogelődje) 3933-1/2006. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyet 3933-4/2006. számon módosított. Az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta, valamint felsorolta a szélerőmű létesítésének további (építésügyi, földügyi) engedélyezési eljárásai során érvényesítendő szakmai szempontokat. A Felügyelőség H-5582-35/2006. számú határozatában az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható ki. A Clean Energy Kft. a fenti határozatot megfellebbezte. A fellebbezés talajvédelmi kérdéseket nem érintett. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 145512-2/2006. számú megkeresésére a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ jogelődje) 2952/3/2006. számon másodfokú talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adott, melyben elfogadta az EVD-t, valamint módosította az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást. Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 145512-14/2006. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat ellen a Csákhegy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A) képviseletében Dr. Csák Máté ügyvéd (1038 Budapest, Hegesztő u. 4.) keresettel élt. A bírósági felülvizsgálati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására utasította. Az új eljárásban a Felügyelőség megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) 17.2/43721/2008. számon szakhatósági állásfoglalást adott, melyben az előzetes vizsgálati dokumentációt talajvédelmi szempontból elfogadta, valamint ismét felsorolta a szélerőmű létesítésének további (építésügyi, földügyi) engedélyezési eljárásai során érvényesítendő szakmai szempontokat.
9
A Felügyelőség H-1267-33/2008. számú határozatával tárgyi kérelmet ismételten elutasította. A határozatot a Csákhegy Kft. megbízásából Dr. Csák Máté ügyvéd megfellebbezte. A fellebbezés talajvédelmi kérdéseket nem érint. A másodfokú közigazgatási eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/6192-8/2008. számú megkeresésére, a rendelkezésre álló dokumentumok, valamint az EVD és annak hiánypótlása figyelembevételével történ a Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata és a másodfokú szakhatósági állásfoglalás kialakítása. A Hivatal szakhatósági állásfoglalásában felsorolt szakmai szempontok jelen szakhatósági állásfoglalás rendelkező részébe nem kerültek beépítésre, mivel azok nem a környezetvédelmi eljárás, hanem az építésügyi és földügyi eljárások keretét képezik, ezért ezeket a további eljárások során szakmai szempontokként kell figyelembe venni. Ezen szakmai szempontokat jelen eljáráshoz adott talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás rendelkező részében előírni szükségtelen. Megállapítható, hogy az előzetes vizsgálati dokumentációban és annak hiánypótlásában ismertetett technológia betartása esetén a tervezett tevékenységnek a szomszédos mezőgazdasági területekre káros környezeti hatása nincs, az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. Az elsőfokú szakhatósági állásfoglalás felülvizsgálata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § rendelkezéséhez kapcsolódó, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. mellékletének 2. c), valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. §-ának felhatalmazása alapján történt.”
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 306-362/2008. számon az alábbi másodfokú szakhatósági állásfoglalást adta. „Értesítem, hogy a Csákhegy Kft. (székhelye: 9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) által a Hegyeshalom, 072/12 hrsz. számú ingatlanon tervezett, 1 db 850 kW teljesítményű szélerőmű létesítésének előzetes környezetvédelmi vizsgálatához kiadott Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 70626/2008. sz. hozzájáruló szakhatósági állásfoglalását helybenhagyom.”
10
Indokolásában az alábbiakat fejtette ki. „Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban Felügyelőség) a Csákhegy Kft. részére kiadott H1267-33/2008. sz. elutasító határozata ellen a Csákhegy Kft. fellebbezéssel élt. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 12. sz. melléklet 2. ga) pontjában kapott másodfokú szakhatósági jogkörömben eljárva, a Főfelügyelőség által megküldött iratokat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy az elsőfokú szakhatósági eljárás s jogszabályoknak megfelelően lett lebonyolítva, továbbá az elsőfokú hozzájáruló szakhatósági állásfoglalás megalapozottan került kiadásra. Fentiek miatt az elsőfokú szakhatósági hozzájárulást helybenhagytam. Állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvén vonatkozó előírásai alapján hoztam meg.”
A fellebbezéssel kapcsolatosan az alábbiakat állapítottam meg. Fellebbező megalapozottan hivatkozik arra, hogy a Felügyelőségnek természetvédelmi szempontból további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül kellett volna meghoznia döntését. A Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítéletében megállapította, hogy az igazságügyi szakértői vélemény alaposan kidolgozott, minden szempontra kiterjedő, azt aggálytalan szakvéleményként elfogadta. Az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak alapján megállapította, hogy a folytatni kívánt tevékenység semmiféle veszélyes, káros hatást nem gyakorol a Natura 2000 terület jelölő fajaira, illetve magára az élőhelyre. A Megyei Bíróság ítéletében kötelezte az elsőfokú hatóságot, hogy a kirendelt igazságügyi szakértői vélemény megállapításait vegye figyelembe és az alapján hozzon új határozatot. A megismételt eljárásban a Felügyelőség új tényt vagy körülményt nem állapított meg, határozata indokolásában a már korábban kifejtett érveket mutatta be részletesebben, cáfolta a kirendelt igazságügyi szakértő véleményében foglaltakat. Erre azonban a Felügyelőségnek a megismételt eljárásban nem lett volna lehetősége, az igazságügyi szakértői véleményben foglaltak cáfolatára kizárólag a Megyei Bíróság előtt 9.K.27.032/2007. számon folyamatban volt perben kerülhetett sor. Azt követően a Felügyelőségnek
11
figyelembe kellett volna vennie az igazságügyi szakértői véleményben foglaltakat, valamint a Megyei Bíróság ítéletében foglalt azon megállapítást, amely szerint az igazságügyi szakértői vélemény alaposan kidolgozott és minden szempontra kiterjed, aggálytalan szakvélemény. A Megyei Bíróság 9.K.27.032/2007/24. számú ítélete, valamint az alapjául szolgáló igazságügyi szakértői vélemény alapján megállapítottam, hogy a tervezett létesítmény hatása természet- és tájvédelmi szempontból nem jelentős. Zajvédelmi szempontból a rendelkezésemre álló iratok alapján megállapítottam, hogy a létesítés környezeti zaj szempontjából nem kifogásolható. A szélerőmű a községtől több mint 2500 méterre épül. Az előzetes vizsgálati dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a szélerőmű megvalósítása és üzemeltetése vízellátást, szennyvízelvezetést nem igényel. Felszíni és felszín alatti vízbe történő szennyezőanyag kibocsátás nincs. Megállapítottam továbbá, hogy a Hegyeshalomtól 2500 méterre délnyugatra található külterületi ingatlanon tervezett szélerőmű területe felszíni szennyezéssel szemben sérülékeny ivóvízbázis védőterületet nem érint, a szennyeződés érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területnek minősül. A tervezett szélerőmű létesítésének vízgazdálkodási műszaki szempontból nem lesz jelentős hatása. A tervezett tevékenység folytatása során jelentős levegőkörnyezeti valamint hulladékgazdálkodási hatás nem várható. Az államigazgatási jogkörben okozott kár jogalapjának fennállásáról történő döntés nem tartozik a másodfokú szerv hatáskörébe. A Ket. 40. § (7) bekezdése értelmében az iratokat az ügyfél részére, ha pedig törvényes képviselője, ügygondnoka vagy írásban meghatalmazott képviselője van, ezek részére kell kézbesíteni. Amennyiben a Felügyelőség a meghatalmazott részére nem kézbesíti az iratot, eljárási jogszabálysértést követ el. Megállapítottam, hogy nem történt az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés, mivel az ügyfél jogi képviselője valamennyi iratról értesült, határidőt téves kézbesítés miatt nem mulasztott. Megállapítottam, hogy a fellebbező nem jelentett be a Ket. 42. – 43. § -aiban meghatározott kizárási okot. Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint az elsőfokú határozatot a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján megváltoztattam.
12
Határozatom bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság illetékességét az 1952. évi III. törvény 326.§ (4) bekezdése állapítja meg. Budapest, 2009. február 27.
Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából Dr. Takács Margit s.k. főosztályvezető
13
Értesülnek: 1) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Győr) 2) Hnyr 3) Irattár Az elsőfokú hatóságon keresztül értesülnek: 1) Csákhegy Kft. (9024 Győr, Babits M. u. 17/A.) 2) Dr. Csák Máté ügyvéd (1038 Budapest, Hegesztő u. 4.) 3) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (9435 Sarród, Rév-Kócsagvár Pf. 4.) 4) Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5) ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézet 6) Veszprémi Bányakapitányság 7) Győr-Moson-Sopron Megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 8) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Iroda 9) Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet 10) Országos Tisztifőorvosi Hivatal 11) Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 12) Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Elnöke 13) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság 14) Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
14
