ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG
Ügyszám: 14/6067-29/2010. Előadó: dr. Felföldi Aliz Tóthmajor János
Tárgy:
M35 gyorsforgalmi út DebrecenBerettyóújfalu 0+000-4+800 km szelvények közötti szakaszának környezeti hatásvizsgálati eljárása
HATÁROZAT
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) részére az UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) által készített környezeti hatástanulmány, valamint a közreműködő szakhatóságok állásfoglalása alapján, az alábbi előírások megtartásának kötelezettsége mellett környezetvédelmi engedélyt adok az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu 0+000 – 4+800 km szelvények közötti szakasz I. ütemének I-I/1 nyomvonal szerinti létesítésére. I. A tervezett tevékenység jellemzői: 1. A beruházó adatai: Neve: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. Címe: 1134 Budapest, Váci u. 45. Cégjegyzékszám: 01-10-044180 2. A tevékenység célja: M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu, 0+000 – 4+800 km szelvények közötti szakasz I. ütemének I-I/1 nyomvonal szerinti megépítése. 3. A létesítés helye: A meglévő M35 gyorsforgalmi út, 4 sz. főút csomópontjában lévő M35 gyorsforgalmi út végszelvényétől a későbbi ütemben létesülő, debreceni repülőteret az M35 gyorsforgalmi úthoz bekötő út csomópontjáig terjedő szakasz.
1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, Telefon: 224-9100 Fax: 224-9162
Levélcím: 1539 Bp. Pf. 675
www.orszagoszoldhatosag.gov.hu
[email protected]
4. A tervezett tevékenység nyomvonala, főbb műszaki jellemzői: Vízszintes vonalvezetés: Az I. nyomvonal a 4 sz. főút 217 km szelvényétől indul. Hozzávetőlegesen 1 km egyenes szakasz után a tervezett út az 1+145 km szelvénynél a Budapest – Záhony vasútvonal felett ível át, egy 3000 m sugarú, bal ív elején. A nyomvonal 2+339,59 km szelvényben keresztezi a 4805 j. összekötő utat és 3+000 km szelvény környékén Ebes külterületéről Debrecen külterületére érkezik. Az I/1. nyomvonalváltozat Ebes és Debrecen külterületi határának környékén csatlakozik az I. változathoz egy 3000 m sugarú jobb ívvel. A debreceni repülőteret bekötő út lehajtó sávja a 3+930 km szelvényben kezdődik, a gyorsforgalmi út feletti csomóponti hídműtárgy a 4+620 km szelvényben kerül kialakításra. A 4+800 km szelvényig tart a jelenlegi tervezési szakasz. Magassági vonalvezetés: A síkvidéki jellegű domborzati viszonyok miatt és a hófúvás elleni védelem biztosítása érdekében az útpálya túlnyomó részt 1-2 m magasságú töltésen halad. Ez alól kivételt képez a Budapest – Szolnok – Záhony villamosított vasútvonal keresztezése, ahol a villamosított pálya űrszelvényének szabadon tartása miatt az út pályaszintje mintegy 8 m-rel az eredeti terepszint fölé emelkedik. Főbb geometriai adatok: Tervezési szakasz hossza: Koronaszélesség: Forgalmi sávok száma: Forgalmi sávok szélessége:
4 800 m 26,60 m 2×2 sáv 3,75 m
Területigény: A főpálya területigénye 50 méteres kisajátítási szélességgel számolva: ~24 ha. A lehajtóágak területigénye: ~3,7 ha. Csomópontok: 0+000 km szelvényben létesül a 4 sz. főút csomópontja; 4+620 km szelvényben létesül a debreceni repülőtér bekötő út csomópontja. Keresztező vízfolyások: A tervezési szakasz nem keresztez vízfolyást. Műtárgyak: 0+950 km szelvényben 1,45 m.ny. csőáteresz; 4+528 km szelvényben 1,45 m.ny. csőáteresz. Ökológiai átjárók: A tervezési szakaszon nem létesül. Pihenőhely: A tervezési szakaszon nem létesül.
2
Mérnökségi telep: A tervezési szakaszon nem létesül. II. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi előírások Az építés időszakában: Általános előírások: 1. Az építési területen a humuszos termőtalajt le kell termelni, külön deponálni, és a tereprendezés során fel kell használni. 2. Az építkezéshez lehetőség szerint meglévő anyagnyerőhelyeket kell használni. 3. A gépkocsi és földmunkagépek üzemanyaggal történő ellátását, valamint kisebb javítását úgy kell végezni, hogy az talaj- és talajvíz szennyeződést ne okozzon. Gépek karbantartása, nagyjavítása az építési területen tilos. Üzemanyaggal történő ellátás, illetve kisebb javítás esetén kármentő tálca használata kötelező. 4. Az építés során esetlegesen bekövetkező káresemények kezelésére havária tervet kell készíteni. 5. Az esetleges talaj- vagy talajvíz szennyezés esetén a kárelhárítást azonnal el kell kezdeni és haladéktalanul értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. 6. Az építési engedélyezési eljárás során a vízügyi szakhatósági hozzájárulás megszerzéséhez a víziközmű-szolgáltatókkal való egyeztetéseket dokumentálni kell. 7. Az út létesítése során törekedni kell arra, hogy az építési anyagok szállítási útvonala a lehető legrövidebb legyen. Ennek érdekében az anyagnyerő helyeket, illetve gyártó telepeket az épülő úthoz legközelebb kell kijelölni, az egyéb jogszabályi és hatósági előírások teljesülése mellett. 8. Az elérhető, elvárható legkorszerűbb forgalomszervezés és útkezelés alkalmazásával biztosítani kell a szállítás során, hogy a diffúz légszennyezőanyag kibocsátás a lehető legkisebb mértékű legyen, a tevékenység lakosságot zavaró légszennyezettséget, bűzhatást ne eredményezzen. 9. Az építési munkálatok során az építőnek biztosítania kell, hogy a szállított anyagok levegőterhelést ne okozzanak. Az építéssel kapcsolatos szállítási útvonalak lakott területeket érintő szakaszain a porfelverődés elleni védelemről az építő köteles gondoskodni. 10. A szállításhoz kapcsolódó diffúz kiporzást a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. A kivitelezés során felhasznált anyagok szállítását zárt konténerben, vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, illetve e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. 11. Az építés során keletkezett bárminemű hulladék nyílt téri, vagy a környezetvédelmi hatóság által kiadott jogerős égetési engedéllyel nem rendelkező berendezésben való égetése tilos.
3
12. Az építési engedélyezési dokumentáció környezetvédelmi munkarészében műszaki számításokkal kell bizonyítani, hogy az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj nem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Zhr.) 2. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértékeket. Ha a számítások alapján zajterhelési határérték túllépés várható, úgy a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit is ismertetni kell. 13. Amennyiben az építési, kivitelezési tevékenységből származó zajterhelési határérték túllépés műszaki, vagy munkaszervezési intézkedésekkel határértékre nem csökkenthető, úgy a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zvr.) 13. § (1) bekezdésében előírtak szerint a kivitelező felmentést kérhet a zajterhelési határértékek betartása alól az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől. 14. A szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy a szállítás lehetőleg lakott terület érintése nélkül történjen, illetve minél kisebb környezeti zavarást okozzon. 15. Anyagszállításra az építendő pálya nyomvonalát kell használni. Megközelítése az építési szakasz két végéről, illetve csomópontról történhet. 16. Az anyagbeszerzést lehetőleg a nyomvonal által érintett települések vonzáskörzetében található anyagnyerőhelyekről - Debrecen: II. V. agyagbánya, Debrecen VI. VII. homokbánya, Mikepércs I. III. homokbánya - kell lebonyolítani. 17. Az építés, üzemelés időszakára hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni, amelyben pontosítani szükséges a tervezetten keletkező hulladékok fajtáit és mennyiségét. 18. A hulladékok további kezelését tervezni kell és a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 19. A munkálatok végzésénél csak szennyeződésmentes talaj (valamint kavics, homokos kavics stb.), illetve az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőségi igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásainak igazoltan megfelelő termék használható fel, építhető be. 20. A forgalomba helyezéshez való hozzájárulás feltétele, hogy valamennyi, a kivitelezés során keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladék további kezelését a megfelelő dokumentum másolatokkal igazolni kell (kísérőjegy, szállítójegy, mérlegjegy, vételi jegy, számla).[Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklet f) pontja alapján az építési napló tartalmazza az alábbiakat: az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési-bontási hulladék mennyiségének, fajtájának megnevezése, EWC kódja [a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján], elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön jogszabályban foglaltak szerint.] 21. Az építés során esetlegesen bekövetkező káresemények kezelésére havária tervet kell készíteni. 22. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor a szennyezőanyagok környezetbe jutását meg kell akadályozni. A munkagépek meghibásodása, üzemzavara esetén kifolyt üzemanyag, olaj felitatásáról haladéktalanul gondoskodni kell, a szennyezett talajt veszélyes hulladékként kell kezelni. A haváriáról a kárelhárítás egyidejű megkezdésével az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget értesíteni kell.
4
23. Az építés során a területek igénybevételét a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni. 24. Az építés megkezdése előtt a fás szárú növényzet letermelését, nádas irtását fészkelési időszakban, folyó év március 1-től július 31-ig nem lehet végezni. 25. A nyomvonal 2+000 km szelvényében, a tengelytől 140 méterre lévő ex-lege védett kunhalmot az építés során káros hatás nem érheti. 26. Az építés során a munkagödörben rekedt állatokat naponta ki kell menteni. 27. Az építéssel bolygatott, roncsolt területeket rehabilitálni kell tereprendezéssel, termőréteg kialakításával és növénytelepítés útján. 28. A nem kívánt gyomosodás és az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében a bolygatott gyepek, mezsgyék és telepített gyep kaszálásáról három éven keresztül legalább évi két alkalommal gondoskodni kell.
Részletes előírások: 1. A burkolt felületre hulló és összegyűjtött csapadékvizek közvetlen bevezetése a talajvízbe tilos. 2. Az útpályáról lefolyó csapadékvizek csak megfelelő előkezelést követően, és csak ott szikkaszthatók el, ahol (szikkasztási próbákkal igazoltan) megfelelő a talaj minősége, továbbá a talajvíz maximális szintje és a szikkasztóterület alja között biztosított a minimális 1 m-es távolság. 3. Védett területeken a csapadékvíz szikkasztása tilos, onnan burkolt árokban kell kivezetni az pályatestre hulló és összegyűjtött csapadékvizet. 4. A kialakításra kerülő szikkasztó medencék környezetében talajvíz megfigyelő kutakból álló monitoring rendszert kell kialakítani és üzemeltetni. 5. A csapadékvíz elvezető, szikkasztó rendszer, továbbá a monitoring rendszer létesítésére és üzemeletetésére vízjogi engedélyt kell kérni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől. 6. A gyorsforgalmi út mentén többszintű növényállományt kell kialakítani növénytelepítési terv alapján. A növénytelepítési tervet funkcionális, esztétikai, ökológiai szempontok figyelembevételével, termőhelyi adottságoknak megfelelő, táj- és őshonos fajok alkalmazásával kell elkészíteni. Nem telepíthető invazív faj, illetve olyan faj, amelyek termése kedvelt táplálékot jelent a madaraknak és a kisemlősöknek. 7. A növénytelepítési terv készítésekor biztosítani kell a rézsűk növényborítottságát, a csomópontok figyelemfelkeltő jellegének erősítését, ligetes növénytelepítést a vonalvezetés és a domborzat figyelembevételével, a tájértéket képviselő jellegzetes tájalkotó elemekre való rálátást, illetve a kedvezőtlen rálátás megakadályozását. 8. A tervezett úthoz kapcsolódó rézsűk hajlásszögének csökkentésére törekedni kell, a korona- és körömvonalak lekerítését és a rézsűk gyepesítését meg kell oldani. 9. Az ökológiai folyosóként funkcionáló időszakos vízfolyás keresztezésénél az alkalmazott műszaki megoldásoknak biztosítani kell a vízhez kötődő élővilág (kétéltűek, hüllők, kisemlősök, vidra) akadály nélküli átjutását a gyorsforgalmi út alatt.
5
Az üzemelés időszakában: 1. Csapadékvíz elszikkasztáshoz olyan előkezelő műtárgyakat kell alkalmazni, amelyek használata során a tevékenység nem okozza a felszín alatti víznek és a földtani közegnek a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott (B) szennyezettségi határértékénél kedvezőtlenebb állapotát, különös tekintettel szénhidrogén tekintetében talajvíz esetén a 100 µg/l, talaj esetén a 100 mg/kg TPH koncentrációra. 2. A szikkasztómedencék környezetében kialakítandó monitoring kutakban vizsgálni kell a talajvíz általános vízkémiai paramétereit, különös tekintettel pH-ra, a vezetőképességre, a lebegőanyag tartalomra, összes sótartalomra, ammóniumra, nitrátra, szulfátra, vasra, kloridra, ezen túlmenően meg kell határozni a TPH, ólom, cink koncentrációját. 3. A szikkasztómedencék aljzatának minőségét négyévente vizsgálni kell TPH, ólom, cink vonatkozásában. Amennyiben a szennyezőanyagok koncentrációja meghaladja a (B) szennyezettségi határértéket, a szikkasztók anyagát ki kell termelni és átvételre engedéllyel rendelkező szervezetnek át kell adni. 4. Az útpálya hó- és jégmentesítésekor lehetőség szerint kerülni kell a NaCl alapú anyagok használatát. 5. Havária jellegű szénhidrogén szennyezés esetén a kárelhárítás azonnali megkezdésével egy időben értesíteni kell az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget. 6. A gyorsforgalmi út ideiglenes forgalomba helyezését követően, a kialakult, szokásos gépjármű forgalom nagyság mellett (90-120 nap közötti intervallumon belül), 0 zajszintmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a közlekedésből származó zajterhelés a legközelebbi zajtól védendő építmények (Goda és Ádám tanya) homlokzatai előtt 2 m-re nem haladja meg a ZHR. 3. sz. mellékletében előírt zajterhelési határértéket. A szakvéleményt a mérést követően 30 napon belül be kell nyújtani az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségre. 7. A közlekedési zaj mérését, a mértékadó zajterhelés meghatározását A környezeti zaj vizsgálata és értékelése című MSZ 18150-1:1998. számú szabvány, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet, a 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet előírásainak, valamint a helyi adottságok és forgalmi viszonyok figyelembe vételével kell elvégezni. Minden esetben szükséges rögzíteni a forgalmi adatokat is. 8. A pályaszakaszon keletkező hulladékok folyamatos összegyűjtéséről és megfelelő kezeléséről gondoskodni kell. III. Szakhatósági állásfoglalások A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 733-2/2011. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UTIBER Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13. sz.) által benyújtott, az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakaszának I-
6
I/1. változat 0+000-4+800 km. közötti szakasza (Debrecen déli elkerülő része) környezeti hatásvizsgálati eljárása ügyében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség – 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a. – megkeresése alapján
közegészségügyi szempontból kifogást nem emel.”
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 480/7/1/2011. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósuló M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. üteme (0+000-4+800 km sz. között, mint Debrecen déli elkerülő útja része) környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban az engedély kiadásához feltételként előírt kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg: 1. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala mentén helyezkedik el az ex lege természeti védelem alatt álló, nagy tudományos jelentőséggel bíró Ebes-Szőrös-halom. A tervezett gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei az Ebes-Szőrös-halom néven nyilvántartott késő rézkori kurgánt (halmot) nem érinthetik, továbbá az útépítés során a területét és 20 m-es védőövezetét még felvonulási területként sem lehet igénybe venni. 2. A tárgyi beruházás kivitelezéséhez kapcsolódó földmunkák megkezdése előtt – a Debrecen-Goda-tanya lelőhely területén – próbafeltárás elvégzése indokolt. A próbafeltárás során, amennyiben régészeti jelenségek dokumentálására nyílik lehetőség, a tervezett beruházás által érintett teljes területen megelőző feltárást kell végezni. 3. A régészeti kutatások elvégeztetésére a beruházónak a feltárás elvégzésére jogosult intézménnyel szerződést kell kötnie. A feltárás elvégzésére jogosult intézménynek feltárási engedélyt kell beszereznie, a régészeti kutatásokat kizárólag jogerős feltárási engedély birtokában kezdheti meg. 4. A tervezett beruházás kivitelezése a fent megjelölt lelőhely területén csak a régészeti kutatás (próba-, illetve a megelőző feltárás) befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 5. A tervezett beruházás kivitelezéséhez kapcsolódó további földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. 6. A tárgyi beruházás műszaki átadásának és forgalomba-helyezésének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása.”
7
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 35/1TALF/2011. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A környezeti hatástanulmány a termőföld minőségvédelmi szakkérdések értékelése szempontjából részletesen ismerteti a nyomvonal által érintett területek talajviszonyait és talajminőség szerinti besorolásukat, igénybevételüket. A dokumentációban leírtaknak megfelelően az építés során lehetőleg a már meglévő és kialakításra kerülő építési útvonalakat kell használni, ezzel csökkentve a mezőgazdasági területek igénybevételét. Az útépítéshez szükséges anyagokat a már meglévő engedélyezett, illetve engedélyezésre kerülő anyagnyerő helyekről kell biztosítani. Az építés megkezdése előtt az építési engedélyezési tervnek már tartalmaznia kell az építés által érintett mezőgazdasági területekre vonatkozó humuszmentési és rekultivációs talajvédelmi tervet. A környezeti hatástanulmány talajvédelmi szempontból elfogadható, az abban leírtak maradéktalan betartása mellett az útépítési tevékenység a szomszédos termőföldeket nem károsítja, talajvédelmi érdeket nem sért, ezért a környezetvédelmi engedély kiadásának talajvédelmi szempontból nincs akadálya.” A Miskolci Bányakapitányság 5313-2/2010. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A Miskolci Bányakapitányság a címzett hivatkozott számú megkeresésére, a tárgybeli beruházás környezetvédelmi engedélyezési eljárásához szakhatósági hozzájárulását – az UTIBER Közúti Beruházó Kft. 42.664 számú dokumentációja alapján – az alábbi előírások betartása mellett megadja: 1.) A tervezett létesítmény nyilvántartott geotermikus energia, ásványi nyersanyagelőfordulást, megállapított vagy megállapítás alatt álló külszíni bányatelket, gázipari nyomvonalas létesítményt nem érint. 2.) A tervezett építési munkálatokat a műszaki tervdokumentációban foglaltak szerint lehet végezni. Az építési tevékenységhez szükséges ásványi nyersanyagokat csak az ásványvagyon-gazdálkodási követelmények érvényesítésével, jogszerűen üzemeltetett kitermelő helyről lehet beszerezni. Az építéshez szükséges ásványi nyersanyagok a térségben működő bányákból biztosíthatók. A kivitelezés során vagy azzal összefüggésben történő ásványi nyersanyag-kitermelést csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Bt. 1. § (7) bekezdés, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 1/A. § előírásainak megfelelően lehet végezni. A kitermelt ásványi nyersanyag a Bt. 3. § (1) bekezdése értelmében kizárólagos állami tulajdont képez, a kivitelezés során történő felhasználására csak az engedélyben foglalt feltételek megtartásával kerülhet sor. A kivitelezés során vagy azzal összefüggésben kitermelt ásványi nyersanyagot más helyen hasznosítani vagy értékesíteni csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI.
8
törvényben és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő tulajdonszerzést követően lehet. 3.) A beruházás műszaki átadását követően az anyagkitermelésre és a felhasználásra vonatkozóan tételes anyagmérleget kell készíteni, amelyet az engedélyes köteles a Bányakapitányság részére megküldeni. 4.) A tervezett tevékenység a 2. pontban leírtak érvényesítése esetén bányajáradék-fizetési kötelezettséggel nem jár. 5.) A tervezett létesítmény kialakítása során szakszerű, a dokumentációban leírt módon történő kivitelezés esetén rendkívüli felszínmozgással nem kell számolni. 6.) Az építési engedélyezést megelőzően egyeztetés szükséges a szénhidrogén szállítóvezetékek, a gázelosztó-vezetékek, a szénhidrogén bányatelkek illetve a mezőbeli vezetékek üzemeltetőivel.” A Debreceni Körzeti Földhivatal 10783/2010. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A fenti ügyiratszámon érkezett szakhatósági megkeresésben foglaltakhoz /M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz 0+000-4+800 km szelvény (Debrecen déli elkerülő szakasz) környezeti hatástanulmánya/ a Körzeti Földhivatal földvédelmi szempontból kifogást nem emel. Szakhatósági állásfoglalásomat a 2007. évi CXXIX. tv. 8. § és a 2004. évi CXL. tv. 33. § (8) rendelkezései alapján adtam meg.” A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze 12/2011/ÉHDb-Áf. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „Főfelügyelőségük fenti számon küldött kérelmére, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósítani tervezett tárgyi bekötő út létesítésének környezetvédelmi engedélyezési eljárása keretében területrendezési szakhatóságként az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom. A környezetvédelmi engedélyezési eljárás lezárulásához – feltétel nélkül – hozzájárulok.” Ebes Község Önkormányzat Jegyzője 4370-2/2010. számon az alábbi szakhatósági állásfoglalást adta. „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UTIBER Közúti Beruházó Kft. által készített „Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének (0+000-4+800 km sz.) között, Debrecen déli elkerülő” tárgyában készített terveit átvizsgáltam. A környezeti hatásvizsgálati engedély kiadásához a fentiek figyelembevételével hozzájárulok.
9
IV. Az engedély érvényességi ideje Az engedély határozatlan ideig érvényes. Határozatom ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz címzett, de az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez két példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 1.250.000,- Ft, azaz egymillió-kétszázötvenezer forint, amelyet az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással, vagy készpénz-átutalási megbízással (csekk) postai úton lehet teljesíteni.
INDOKOLÁS A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) képviseletében eljáró UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7.-13.) benyújtotta az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakaszára vonatkozó Környezeti Hatástanulmányt, illetve az Örökségvédelmi Hatástanulmányt és kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását és a környezetvédelmi engedély kiadását. A benyújtott dokumentáció alapján a tárgyi ügyben a Főfelügyelőség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ezért a Főfelügyelőségen környezeti hatásvizsgálati eljárás indult. A kérelmező átutalta az eljáró hatóság részére a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet I. számú melléklet II. 9.2. pontja szerinti 2.500.000,- Ft. igazgatási szolgáltatási díjat, valamint az eljáró szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjait. A Főfelügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. rendelet) 8. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal megjelentetett közleményben tájékoztatta az érintett nyilvánosságot az eljárás megindulásáról, az észrevételek megtételére, az iratok megtekintésére nyitvaálló lehetőségekről. A Főfelügyelőség a Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése alapján közleményét, illetve a benyújtott kérelmet és mellékleteit megküldte a tevékenység telepítési helye szerinti önkormányzatok jegyzője részére. A Főfelügyelőség tájékoztatta az érintett nyilvánosságot, hogy a tárgyi eljárásban 2011. március 2. napján 10 órától a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított helyiségben (4024 Debrecen, Piac u. 20.) közmeghallgatást tart. A benyújtott dokumentáció alapján a következőket állapítottam meg.
10
A hatástanulmány az előzetes vizsgálati eljárás során hozott 14/791-37/2005. számú határozat értelmében az „I.” nyomvonalat és annak I/1. betétváltozatát vizsgálja. A benyújtott dokumentáció a Korm. rendelet 6. számú mellékletében megadott tartalmi követelményeket kielégíti. Az engedélykérelem alapján lefolytatott engedélyezési eljárás – szakértői vélemények, szakhatóságok állásfoglalásai, nyilvánosság bevonása – alapján a környezetvédelmi engedély kiadásának akadálya nincs. A környezeti hatástanulmány alapján az alábbi várható környezeti hatások állapíthatók meg. A környezeti hatások a közlekedési pálya létesítésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos tevékenységekből, valamint a közlekedő járművek által okozott környezetterhelésekből adódnak. Levegőre gyakorolt hatások: A környezeti hatástanulmány a tárgyi ügyben az „I-I/1” nyomvonal vizsgálatát tartalmazza. A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos fejezetben ismertetett alapállapotra vonatkozó mérési eredmények szerint a levegőminőség környezet-egészségügyi szempontból CO, NO2, NOx, O3 és PM10 esetében megfelelő volt, egészségügyi határérték túllépés nem történt. A levegőre, mint környezeti elemre gyakorolt hatások az építés és az üzemelés alatt léphetnek fel. Az építéssel kapcsolatos hatás időszakos, főleg a földmunkákra, és a szállítási útvonalakra terjed ki, amely az építés befejeztével megszűnik. Az építés alatt a légszennyezéssel terhelt területek elsősorban az építési és felvonulási területek és ezek közvetlen, kb. 20-50 m-es környezete. A környezeti hatástanulmányban leírtak szerint az építési fázis során fellépő levegőterhelés a határértékekhez, illetve háttérterheléshez képest elhanyagolható mértékű lesz. Figyelembe véve azt, hogy az építési területeknél csak ideiglenesen lép fel levegőterhelés, a háttérterhelés kismértékű növekedése nem jelent hosszú távú változást a terület légszennyezettségi állapotában. Az üzemelés során a gépjárművek káros anyag kibocsátása folyamatos terhelést okoz a területen. A légszennyezettség mértéke függ a forgalom nagyságától, a gépjárművek emissziójától, sebességétől, időjárási viszonyoktól. A közvetlen hatásterület a tervezett útszakaszon, a rávezető utakon, csomópontokban a számítások alapján az út szélétől számított maximum 10 m. A közvetlen hatásterületre számolt levegőminőségi értékek egyik komponensnél sem érik el – még 10 m-nél sem – az egészségügyi határértéket. A közlekedési emisszió mellett a településektől távol vezetett nyomvonal mentén az alapterhelés nem jelentős, ezért megállapítható, hogy a védelmi övezet határán az egészségügyi határértékek teljesülnek, még mértékadó óraforgalom esetében is. A nyomvonal lakott területektől távol vezet (a legközelebbi védendő épület 70 m-re található), ezért az építés alatt, és a használat során a közvetlen hatásterület (út szélétől számított 10 m-es sáv) határa nem ér el lakóterületet, védendő épületet. Kikötéseimet a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (2) és (3) bekezdése bekezdésében foglaltak alapján adtam meg. Felhívom az engedélyes figyelmét arra, hogy 2011. január 15-én hatályba lépett a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lev. Rendelet). A Lev. Rendelet hatályon kívül helyezi a korábbi 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletet. Az új Lev. Rendeletben foglaltakat a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével. A Lev. Rendeletben a védelmi övezet
11
kijelölése az előírások szerint a bűzzel járó tevékenységekre korlátozódik, így felhívom az engedélyes figyelmét a Lev. Rendelet 29. § (1) – (2) bekezdésében foglalt, vonalforrásokra vonatkozó szabályaira, azaz a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 m-en belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a gyorsforgalmi út működtetésével kapcsolatos építmény. Földtani közegre, felszín alatti és felszíni vizekre gyakorolt hatások: Az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu között tervezett szakaszának „I-I/1” nyomvonal változat közvetlen hatásterületének a földtani közeg (talaj) és a felszín alatti víz (talajvíz) vonatkozásában az útpálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények általi területfoglalás nevezhető meg. Az irodalmi adatok és az elvégzett számítások alapján a közvetett hatásterület horizontális értelemben az útpálya szélétől számított 50-50 m széles sávra, vertikális értelemben a földfelszín felső néhány méterére korlátozódik. Termőföld esetében 50 m-es kisajátítási sávval számolva a tervezett beruházás területigénye mintegy 24 ha, a lehajtóágak területigénye 3,7 ha. A felszín alatti vizek tekintetében a burkolt útpálya, a vízelvezető árkok, szikkasztók és anyag-nyerőhelyek területein a beszivárgási viszonyok változnak meg, amelyek közvetett hatásként a talajvíz utánpótlódásban eredményeznek változást. A talajvíz átlagos nyugalmi szintje a gyorsforgalmi út nyomvonalában 103 – 105 mBf között várható, ami a terepszint alatt 2 – 3 m átlagos szintet jelent. A talajvíz jellemzően kálciummagnézium-hidrogénkarbonátos, keménysége 45 nk° körüli, szulfáttartalma 60-300 mg/l között van, ami a települések alatt 600 mg/l fölé emelkedik. A tervezett nyomvonalváltozat felszín alatti vizek állapota szempontjából olyan érzékenynek minősített területeket halad keresztül, melyek környezetében üzemelő-, vagy távlati vízbázis védőterülete nem található. A nyomvonal vízföldtani szempontból védettnek számító és vízjogi engedéllyel rendelkező egyéb ivóvíz termelő létesítményt nem érint. Tekintettel arra, hogy a tervezett nyomvonal üzemelő-, illetve távlati vízbázis védőterületét nem érinti, a beruházás megvalósítása a rendelkező részben foglaltak betartása és monitoring rendszer üzemeltetése mellett a felszín alatti víz és földtani közeg tekintetében tolerálható mértékű hatást fejt ki, ezért felszín alatti víz és földtani közeg védelme szempontjából a környezetvédelmi engedély kiadásának nincs akadálya. Felhívom a figyelmet, hogy a gyorsforgalmi úthoz kapcsolódó vízimunkák elvégzéséhez, illetve vízilétesítmények megépítéséhez a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-a alapján, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmi követelmények szerint összeállított dokumentáció benyújtásával kell a vízjogi létesítési engedélyt megkérni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségtől. Tekintettel arra, hogy a csapadékvíz elhelyezését szikkasztással tervezik megoldani, a tervezett tevékenység a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, ezért az engedélyezési dokumentáció összeállításakor figyelemmel kell lenni annak előírásaira is. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban favR.) 10. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő
12
bevezetésének megelőzésére vagy korlátozására, a felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében, a tevékenység végzése során szennyező anyag, illetve lebomlása esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezető anyagok használata, illetve elhelyezése csak környezetvédelmi megelőző intézkedéssel, műszaki védelemmel folytatható úgy, hogy a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentrációnál, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határértéknél, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határértéknél kedvezőtlenebb állapotát ne idézze elő. A tevékenység nem eredményezheti a víztest jó kémiai állapotának romlását, valamint a szennyezőanyag koncentrációk jelentős és tartós emelkedését. A 10. § (10) bekezdése alapján a tevékenység engedélyezése során a felügyelőség előírhatja a kockázat, a beruházás és az üzemeltetés gazdaságosságának szem előtt tartásával a feltételek teljesülésének ellenőrzését szolgáló monitorozást. A favR. 13. §-a kimondja, hogy szennyező anyag (így az útburkolatra hulló és összegyűjtött csapadékvíz) elhelyezése, a földtani közegbe történő közvetlen bevezetése, felszín alatti vízbe történő közvetett bevezetése, beleértve az időszakos vízfolyásokba történő bevezetést is, engedélyköteles tevékenység. Az engedélyköteles tevékenység folytatójának az engedély megszerzése céljából elővizsgálatot kell végeznie. (Ennek keretében vízfolyásba történő bevezetés esetén vizsgálni kell a vízfolyás időszakosságát is.) A hatóság az elővizsgálat eredményeire támaszkodó, e rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelem alapján dönt az engedély kiadása felől. Tájra és élővilágra gyakorolt hatások A nyomvonal országos jelentőségű védett természeti területet, valamint európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területet nem érint. A nyomvonal 0+915 - 1+180 km szelvények közötti szakaszon igénybe veszi a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét. A nyomvonal 2+000 km szelvényétől 140 méterre ex-lege védett kunhalom található. A nyomvonal nagy részben szántó művelési ágú területeken halad keresztül, az ökológiai folyosó keresztezésénél (1+000 km szelvény közelében) érint rét és nádas művelési ágú területeket. Az 0+903 – 1+184 km szelvények között a nyomvonalat időszakos vízfolyásmeder és vasút keresztezi, élőhelyre jellemző a nagyfokú bolygatottság, védett növényfaj és védendő növénytársulás nem fordul elő. A 3+036 – 3+020 km szelvények között a nyomvonal telepített akác-nemes nyaras erdősávot keresztez. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a vizsgált szakaszon védett növényfaj, védendő növénytársulás nem fordul elő. Zoológiai szempontból megállapítható, hogy az állandó emberi zavarás következtében a nyomvonal mentén az állatvilág faj- és egyedszáma lecsökkent. A tárgyi szakaszon nem szükséges vadátjáró építése. A nagy mezőgazdasági táblák miatt kevés a természetszerű búvóhely, nagy vadakban kevésbé gazdag a terület. Megállapítható a dokumentáció alapján, hogy a M35 gyorsforgalmi út 0+222 – 4+800 km szelvények közötti nyomvonal szakasz botanikai és zoológiai szempontból értékes élőhelyet nem érint, a nyomvonal élőhelyfoglalása és hatása tekintetében a gyorsforgalmi út létesítése és üzemeltetése nem jelent olyan negatív hatást, amely jelentősen befolyásolná a
13
mezőgazdasági területeken alapvetően táplálkozó és pihenőhelyként használó állatfajok életfeltételeit. A nyomvonalas létesítmény élőhely fragmentációt okoz. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 8. § (1) bekezdése szerint a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A dokumentáció tájvizsgálatot és tájértékelést tartalmaz. Tájvédelmi szempontból megállapítható, hogy a tervezett nyomvonal területére alapvetően mezőgazdasági, túlnyomó részt szántó tájhasznosítási mód jellemző. A nyomvonal kedvező az eredeti terephez történő igazodás szempontjából, végig 2-3 méter magas töltésen vezet, kivételt képeznek a felüljárók. A domborzati adottságok miatt a tájbaillesztés eszközeként főként a növénytelepítés alkalmazható. A növénytelepítési terv közlekedésbiztonsági, ökológiai, esztétikai célokat, funkcionális (erózióvédelmi) célokat szolgál. Segíti az út, mint megjelenő vonalas markáns tájelem illeszkedését a táji adottságokhoz. A Tvt. 7. § (2) bek. a) pontja szerint a táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztéséről. Tájvédelmi szempontok figyelembevételével a növénytelepítésre, a rézsű kialakítására és a roncsolt területek rehabilitációjára előírásokat tettem. Zajvédelem: A VIBROCOMP Kft. zajvédelmi szakértői véleményében leírtak szerint a távlati forgalmi adatok alapján történt számításokból kiindulva, a lakóterületen 65 m közvetlen hatásterületet határoztak meg a nyomvonal mentén. A tervezett szakasz környezetében a legközelebbi zajtól védendő épületek Debrecen, Ádám tanya 70 m-re, és Debrecen Goda tanya 170 m-re található. A többi zajtól védendő építmény 300-500 m távolságra van a nyomvonaltól. A közvetlen hatásterület jelenlegi zajterhelése nappal 2,4-5,8 dB-lel, éjjel 1,4-9,8 dB-lel haladja meg a ZHR. 2. sz. mellékletében előírt határértékeket. A várható zajterhelés vizsgálata alapján a szakértői vélemény megállapította, hogy az M35 gyorsforgalmi út a tervezési területen nem okoz határérték feletti zajterhelést a települések szélső házsorainál, valamint a nyomvonal melletti tanyáknál. Zajárnyékoló fal létesítése sehol sem indokolt. A közvetett hatásterületen az M35 gyorsforgalmi út megépítése esetén a referencia állapotnál 2-3 dB-lel kisebb zajterhelésre kell számítani a 47. sz. főút mellett Debrecen és Mikepércs településeknél, nagyobb zajterhelésre kell számítani a 4. sz. főút melletti településeken 0,6-2 dB-lel. A nagyobb mértékű éjszakai zajterhelés növekedés Berettyóújfalu 42. sz. út melletti részét érinti.
14
Az út építése lakott területektől több száz méter távolságban lesz, kivéve a Debrecen és Ebes környéki tanyákat, ezért előreláthatólag az építkezéstől származó zaj csökkentésére külön intézkedést megtétele nem indokolt. Az építendő út nyomvonalának használatával, a környezetében lévő anyagnyerőhelyekről történő anyagbeszerzéssel, a szállításból származó zaj a védendő épületek zajterhelését várhatóan nem emeli. A szakértői vélemény megállapítja, hogy a tervezett út építésének elmaradásával további mértékben növekedne azon lakott területek aránya a térségben, ahol a zajterhelési határérték fölötti zajterhelés jelentős mértékben rontaná az életkörülményeket. A zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos rendelkező részben tett előírásaimat a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján tettem. Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.) 5. § (4) bekezdése értelmében a keletkezett hulladékot, amennyiben az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ennek biztosítására hulladékgazdálkodási terv készítését írtam elő. Szénhidrogén szennyezés esetén a szennyezett föld, felitató anyag a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján veszélyes hulladéknak minősül, amiről a keletkező egyéb veszélyes hulladékokhoz hasonlóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni, ezért a szennyezett talaj veszélyes hulladékként való kezelését írtam elő. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos előírásaimat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Hgt.), a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján tettem meg. Emberekre gyakorolt hatások: Az emberekre gyakorolt hatások szempontjából lényeges hatótényezők a járműforgalomból származó légszennyezőanyag kibocsátás és zajterhelés. Az emberekre gyakorolt hatásokat elviselhetőnek minősítettem, tekintettel arra, hogy a tervezett gyorsforgalmi út Debrecen elkerülő szakasza mentén a zajterhelés és levegőterhelés megjelenése a lakott terület és tervezett út közötti nagy távolság miatt közvetlenül nem rontja a lakott területek környezeti állapotát. Az eljárás során megkeresett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásaikat az alábbiakkal indokolták. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 733-2/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából az UTIBER Kft. (Budapest, Csóka u. 713. sz.) az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakaszának I-I/1. változat 0+000-4+800 km. közötti szakasza (Debrecen déli elkerülő része) ügyében környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása érdekében kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban Hajdú-
15
Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentum alapján megállapításra került, hogy a tervezett nyomvonal változat – az abban rögzített tartalommal történő – megvalósítása nem jár jelentős közegészségügyi kockázatnövelő hatással, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2011. január 13. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében, valamint a 2004. évi CXL. törv. 33. § (8) bekezdésében foglaltak alapján adtam ki. Illetékességemet a 2004. évi CXL. törv. 21. § (1) bekezdésén, illetve a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítottam meg. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bek., 44. § (3) bek., 44. § (6) bek. rendelkezésein alapul.”
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Iroda 480/7/1/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségtől, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósuló M35 gyorsforgalmi út DebrecenBerettyóújfalu közötti szakasz I. üteme (a 0+000-4+800 km sz. között, mint Debrecen déli elkerülő útja része) környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezése tárgyában szakhatósági megkeresés érkezett a Hivatalomhoz. A mellékelt kérelem felülvizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 9-10. paragrafusában foglaltak alapján a régészeti lelőhelyeket – a fenntartható használat elvének figyelembevételével – csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A tervezett gyorsforgalmi út nyomvonala mentén helyezkedik el az ex lege természeti védelem alatt álló, nagy tudományos jelentőséggel bíró Ebes-Szőrös-halom. A tervezett gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei az Ebes-Szőrös-halom néven nyilvántartott késő rézkori kurgánt (halmot) nem érinthetik, továbbá az útépítés során a területét és 20 m-es védőövezetét még felvonulási területként sem lehet igénybe venni. Az Ebes-Szőrös-halom megbolygatása a tárgyi beruházás kivitelezése során az örökségvédelmi törvény fent megjelölt alapelveivel ellentétes.
16
A törvény 19. § (1) bekezdése és a 22. § (1) szerint a régészeti lelőhelyeket a beruházások tervezése során lehetőség szerint el kell kerülni, amennyiben erre nincs lehetőség, a lelőhely beruházás által érintett részét fel kell tárni. A tárgyi gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei kialakítása külterületen, beépítetlen, új területek igénybevételével jár, így a tervezett földmunkák során régészeti leletek előkerülésére kell számítani. A tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A lelőhelyeket csak szakirodalmi adatokból és topográfiai kutatásokból ismerjük, emellett a terület régészeti tipográfiai kutatása alkalmával fennálló rossz megfigyelési körülmények sem tették lehetővé a régészeti lelőhelyek pontos kiterjedésének meghatározását. A fenti lelőhelyeken szisztematikus régészeti kutatás nem folyt, így nem ismerjük azok pontos kiterjedését, állapotát és intenzitását. A lelőhelyek kiterjedésének, állapotának és a bolygatatlan régészeti objektumok helyének meghatározása céljából – a régészeti örökség védelme érdekében – a tárgyi gyorsforgalmi út és kapcsolódó létesítményei által érintett területen, a Debrecen-Goda-tanya lelőhelyen a kivitelezéshez kapcsolódó földmunkák megkezdése előtt próbafeltárást; a tervezett beruházás további szakaszainak és műtárgyainak kialakítása során pedig (kiemelve az Ebes-Szőrös-halom lelőhelyet) régészeti megfigyelést kell végeztetni. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. (2) bekezdése és 21-22-23. §-a, továbbá a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 14-20. § -ai szerint a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeit lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, emiatt az kivitelezés megkezdése előtt próba, majd annak eredményei alapján (amennyiben bolygatatlan régészeti objektumok dokumentálására nyílik lehetőség) megelőző feltárást kell végezni. A kivitelezéshez kapcsolódó földmunka csak a régészeti kutatás befejezése után kezdhető el. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, így a régészeti örökség védelme érdekében a próbafeltárás elvégzése indokolt, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására vagy a beruházás által érintett terület megelőző feltárása elvégeztetésére. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 10. § (2) bekezdése alapján a régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző jellegűeknek kell lenniük, emiatt a régészeti örökség védelme érdekében a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága (4026 Debrecen, Déri tér 1.) jogosult, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (3) pontja alapján a beruházó költségére. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a beruházás a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg.
17
A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje leteltének napja: 2011. február 3. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 6. § (1) a) bekezdésén és 1. mellékletének 2. pontján, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. sz. melléklet 3. pontja, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. § (1) bekezdésének alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.”
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 35/1TALF/2011. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 2011. január 04-én megkereste Igazgatóságunkat, hogy az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárásban, mint szakhatóság működjön közre. A megkereséshez csatolta az Utiber Közúti Beruházó Kft. által 42.644 munkaszámon készített, az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének (0+000-4+800 km sz. között, Debrecen déli elkerülőjének részeként) környezeti hatástanulmányát, melyet a szakhatósági állásfoglalás meghozatalánál figyelembe vettem. Az önálló fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.
A szakhatósági állásfoglalás kérés 2011. január 04-én érkezett, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33. § (8) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidő 15 nap. Az ügyintézési határidő betartásra került.
Ezen szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. melléklete 5. pontja alapján, a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, mint közreműködő szakhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-ban foglaltak figyelembe vételével adom ki és csak a tárgyi ügyben folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel.”
18
A Miskolci Bányakapitányság 5313-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „Az 1-2. pont esetében ásványi nyersanyagnak minősül – a humuszos termőföldön kívül – minden ásványi anyag, anyagkeverék és átmeneti vagy kevert kőzettípus, tekintet nélkül annak építőipari elnevezésére és minősítésére. A hatósági engedély nélkül végzett kitermelés jogosulatlan bányászati tevékenységnek minősül, amellyel szemben a Bányakapitányság szankciót alkalmazhat. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. 41. § (1) bekezdése szerint ugyanis „a bányafelügyelet azt a jogi, vagy természetes személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) jogosulatlan bányászati tevékenységet folytat, bírsággal sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki …c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki.” A talajmechanikai szakvéleményekben megállapítottak (a lösz roskadási hajlama csökkentése tömörítéssel, fagykárok elkerülése javítóréteggel stb.) betartása biztosíthatja a földtani közeggel összefüggő káros építésföldtani hatások kiküszöbölését, az építmény stabilitását. A tervezett nyomvonal változatok Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő megkutatott szénhidrogén lelőhelyeket, szénhidrogén bányatelkeket, mezőbeni vezetékeket, szénhidrogén szállító vezetékeket, gázelosztó-vezetékeket érinthetnek, ezért a bányavállalkozóval és az üzemeltetővel az építési engedélyezés megkezdése előtt egyeztetés szükséges. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködése során a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43-44. §.-ában meghatározott ásványvagyon-gazdálkodási és földtani hatósági hatáskörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján és a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességében eljárva, a 2004. évi CXL. törvény (KET) 44. §-ban foglaltaknak megfelelően nyilatkozott.”
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze 12/2011/ÉHDb-Áf. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „Főfelügyelőségük a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) alapján, a rendelet 4. számú mellékletre hivatkozva kérte szakhatósági állásfoglalásomat. A melléklet 9. pontja alapján az Állami Főépítész a területrendezési tervekkel való összhang megállapításának szakkérdésében területrendezési szakhatóságként jár el. Szakhatósági jogköröm a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang vizsgálatára terjed ki.
19
A Korm. rendelet 7. melléklet II. a) 1.3. alpontja alapján a főutak országos jelentőségű műszaki-infrastruktúra hálózati elemnek minősülnek. E körben szakhatósági állásfoglalásom tárgyát képezi, hogy a kérelem szerinti útszakasz nyomvonal változatai összhangban van-e a hatályos – országos és térségi – területrendezési tervekkel. Az OTrT törvény 2. számú melléklete (az ország szerkezeti terve) tartalmazza az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózat térbeli rendjét. A gyorsforgalmi utakra vonatkozóan a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását az 1/1. sz. melléklet tartalmazza. Az OTrT tv. 10. § (2) bekezdése szerint az országos műszaki infrastruktúra hálózatok elemeit a mellékletekben felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembe vételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. A tényállás tisztázása során – az OTrT törvény 10. § (2) bekezdése alapján – megállapítottam, hogy tárgyi útszakasz nyomvonala összhangban van az OTrT törvény 2. számú mellékletével, mivel a nyomvonalat – a gyorsforgalmi útként – az ország szerkezeti terve tartalmazza és azt Debrecen közigazgatási területét érintve tervezik megvalósítani. Hajdú-Bihar Megyei Területrendezési Tervről szóló 13/2010. (IX. 17.) ÖK. rendelet (MTrT rendelet) 2. számú melléklete (a megye térségi szerkezeti terve) tartalmazza az országos, illetve térségi jelentőségű közlekedési infrastruktúra hálózatok térbeli rendjét. Az MTrT rendelet 1/2. sz. melléklete a közúthálózat Hajdú-Bihar megyét érintő elemei között, a „gyorsforgalmi utak” címszó alatt nevesíti az M35: Görbeháza (M3) – Debrecen – Berettyóújfalu térsége (M4) gyorsforgalmi utat. A tényállás tisztázása során ezért megállapítottam, hogy a tárgyi gyorsforgalmi út nyomvonal összhangban van az MTrT rendelet 1/2. sz. mellékletében rögzített előírásával, továbbá nyomvonalát a megye térségi szerkezeti terve tartalmazza. A fentieknek megfelelően a környezetvédelmi engedély megadásának területrendezési akadálya nincs. A szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő leteltének a napja 2011. január 13. Állásfoglalásomat e határnap előtt hoztam meg. Döntésem az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 9. § (1); Hajdú-Bihar megyei Területrendezési Tervéről szóló 13/2010. (IX. 17.) ÖK. Rendelet 1/2. sz. melléklet, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet 7. melléklet II. a. 1.3. alpontja; a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 9. pontja, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. § (8) bekezdése, 44, 44/A. § (2), 72. §-ai rendelkezésein alapul.
20
Jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdés alapján adtam.”
Ebes Község Önkormányzat Jegyzője 4370-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta. „A kérelmét megvizsgálva megállapítottam, hogy az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményekkel, valamint az Ebes Község Képviselő-testületének 1/2009. (I. 29.) Ör. számmal elfogadott Helyi Építési Szabályzatával (továbbiakban: HÉSZ) és a mellékletét képező Szabályozási Tervével nem ellentétes. Hozzájárulásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény 44. § alapján adtam ki.”
Debrecen Megyei Jogú Város Jegyzője 15.647/2/2011. számú végzésével szakhatósági eljárását – az alábbiak alapján – megszüntette. „Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Jegyzője, mint természetvédelmi szakhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (1) bekezdése (továbbiakban: Ket.) valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 32/A. § (1) bekezdése alapján biztosított hatáskörömben eljárva az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének (0+0004+800 km sz. között, Debrecen déli elkerülőjének része) környezeti hatásvizsgálati dokumentációja alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása vonatkozásában indult eljárást a kivitelezéssel érintett 0412/9, 0412/15, 0412/27-28, 0412/51-52, 0412/76-85, 0412/98, 0412/103-104, 0415, 0417/168, 0417/170-189, 0418/1-2, 0424/7, 0424/95-121, 0425, 0426/539 helyrajziszámokon nyilvántartott ingatlanok tekintetében megszüntetem. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Az csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. INDOKOLÁS Az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 14/6067-6/2010. számú megkeresésében az M35 gyorsforgalmi út Debrecen-Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének (0+000-4+800 km sz. között, Debrecen déli elkerülőjének része) Környezeti Hatástanulmány című dokumentációjának hatóságom részére történő megküldésével egyidejűleg szakhatósági állásfoglalásunkat kérte. A Környezeti Hatástanulmány nem tartalmazza a kivitelezéssel érintett ingatlanok helyrajziszámait, ezért a dokumentációt benyújtó UTIBER Közúti Beruházó Kft-t hiánypótlásra szólítottam fel.
21
A felszólításnak eleget téve az UITBER Kft. megküldte hatóságom részére a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajziszámait - 0412/9, 0412/15, 0412/27-28, 0412/51-52, 0412/76-85, 0412/98, 0412/103-104, 0415, 0417/168, 0417/170-189, 0418/1-2, 0424/7, 0424/95-121, 0425, 0426/5-39 -, valamint az alábbiakról tájékoztatott: „Felhívjuk a figyelmet, hogy a nyomvonal a későbbi tervfázisok során még pontosításra kerül, az építési engedélyezési és kiviteli tervek készítése során alakul ki a nyomvonal végleges tengelye és a kivitelezéssel érintett ingatlanok pontos köre.” A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezései szerint 9. § (1) „Az OKTVF jár el a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény b) 9. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi hatóságnak az országos illetékességű szerveként a gyorsforgalmi utak építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 67. § (1)-(2) és (5)-(6) bekezdésében, 71. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, 71. § (3) bekezdésben, valamint a 72. §-ban foglalt környezetvédelmi hatóságként. A Kvt. 72. §-ában foglalt környezetvédelmi hatóságként az OKTVF csak a környezetvédelmi engedély tekintetében járhat el.” 32/A. § (1) „A Kormány a felügyelőség előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában, a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba a környezeti hatásvizsgálati eljárásban és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat kell bevonni. Az eljárásban hozott határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.” „4. számú melléklet a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez Az előzetes vizsgálati, a környezet hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságok” 4.
Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja
A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően
érintett települési önkormányzat jegyzője
a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve
A kivitelezéssel érintett helyrajziszámok megvizsgálása során, megállapítást nyert, hogy a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 24/2006. (VII. 14.) rendelete a tárgyi ingatlanokat nem nyilvánította helyi jelentőségű természeti értékké és a kivitelezés, nem gyakorol hatást más helyi védettséget élvező területre, így ebben az eljárásban nem rendelkezünk szakhatósági jogkörrel. Fentiekre valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel – mely szerint, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a
22
megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást – a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A fellebbezés lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki.”
A Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal KU/KF/12/2/2011. számon az alábbi útügyi szakvéleményt adta. „A 2010. december 30-án kelt, 14/6067-5/2010. számú, az M35 gyorsforgalmi út DebrecenBerettyóújfalu közötti szakasz I. ütemének (0+000 – 4+800 kmsz. közötti szakasz) környezetvédelmi engedélyezési eljárása során küldött megkeresésükre az alábbi útügyi szakvéleményt adom. Az M35 4. sz. főút – 47 sz. főút közötti szakasza szerepel a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. tv. 1. sz. mellékletében. A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokhoz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges szakvélemény elkészítése a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján Hatóságom hatáskörébe tartozik. A tárgyi eljárást megelőző, az M35 gyorsforgalmi út Debrecen (4. sz. főút) – Berettyóújfalu (42. sz. főút) közötti szakaszának környezetvédelmi engedélyezése ügyében folytatott II. fokú eljárásuk során a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nevében eljáró UTIBER Kft. által 2008. júniusban készített, 42.644 munkaszámú, az „M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasz környezeti hatástanulmánya, valamint örökségvédelmi hatástanulmánya” című dokumentáció alapján 2009. december 18-án, KU/KF/929/4/2009. számon útügyi szakvéleményt adtam. A jelen megkeresésükhöz csatolt, az UTIBER Kft. által 2010. szeptemberében készített, 42.644 munkaszámú, az „M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasz 0+000 – 4+800 kmsz. (Debrecen déli elkerülő része) Környezeti Hatástanulmány” című dokumentációt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a véleményezendő nyomvonal – tárgyi szakaszon – megegyezik a fentebb hivatkozott és már véleményezett tervdokumentáció I-I/1 nyomvonalváltozatával. A dokumentációban foglaltak szerint a nyomvonal megfelel az érvényben lévő útügyi műszaki előírásoknak. Lehetővé teszi a tárgyi útszakasz tervezési osztálya szerinti, az útügyi műszaki előírásoknak megfelelő paraméterekkel történő megtervezését, kialakítását, biztosítja a közlekedésfejlesztési tervekben szereplő kapcsolatok, továbbvezetések lehetőségét. Korábbi megkeresésükre a tárgyi szakaszhoz kapcsolódó, a Debreceni repülőteret az M35 gyorsforgalmi útba bekötő út (Debrecen Déli elkerülőjének része) 0+000 – 5+011,19 kmsz. szakasz Előzetes Környezeti Vizsgálati Dokumentációra 2010. november 18-án, KU/KF/641/1/2010. számon útügyi szakvéleményt adtam, a tervezett megoldás ellen kifogást nem emeltem.
23
Fentiek figyelembevételével a korábban kiadott KU/KF/929/4/2009. és KU/KF/641/1/2010. számú szakvéleményeimben foglaltakat továbbra is fenntartom, az M35 gyorsforgalmi út Debrecen – Berettyóújfalu közötti szakasz I. ütem (0+000 – 4+800 kmsz. közötti szakasz) II/1. nyomvonalváltozatának jóváhagyását, továbbtervezését – útügyi szempontból – támogatom. Szakvéleményemet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben foglaltak figyelembevételével, a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése a) pontjában biztosított hatáskörömben adtam ki.” Határozatomat a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdése, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján hoztam. A fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 98. § (1) bekezdése biztosítja. A jogorvoslati eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint I. számú melléklet II. 9.2. pontja alapján állapítottam meg. Budapest, 2011. július 5.
Dr. Hecsei Pál mb. főigazgató távollétében Tolnai Jánosné Dr. mb. főigazgató-helyettes megbízásából
Dr. Lejtényi Péter s.k. mb. főosztályvezető
24
Értesülnek: 1. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Budapest, Váci u. 45.) + tértivevény 2. UTIBER Közúti Beruházó Kft. (1115 Budapest, Csóka u. 7-13.) + tértivevény 3. Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Debrecen) 4. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (4028 Debrecen, Böszörményi út 146.) 5. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (4025 Debrecen, Piac u. 79.) 6. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (4024 Debrecen, Böszörményi út 146.) 7. Debreceni Körzeti Földhivatal (4024 Debrecen, Kossuth u. 12-14.) 8. Miskolci Bányakapitányság (3526 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5.) 9. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész (4024 Debrecen, Piac u. 54.) 10. Debrecen Megyei Jogú város Önkormányzat Jegyzője (4025 Debrecen, Kálvin tér 11.) 11. Ebes Község Önkormányzat Jegyzője (4211 Ebes, Széchenyi tér 1.) 12. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatal (1387 Budapest, Pf. 30.)
25
