ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG. Hatósági Iroda

ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG Hatósági Iroda

Ügyszám: 14/139-25/2008. Előadó: dr. Schaffler Gábor

Tárgy: HOLCIM Zrt. cementgyár (Nyergesújfalu) egységes környezethasználati engedély

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-9763-34/2007. iktatószámú határozatát Tokodaltáró község Önkormányzata 2532 Tokodaltáró, József Attila u. 31. Tokod Nagyközség Polgármestere 2531 Tokod, Kossuth Lajos u. 53. Esztergom Város Polgármestere 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Tát Nagyközség Önkormányzata 2534 Tát, Kossuth Lajos u. 15. képviseletében eljáró dr. Fülöp Sándor – EMLA 1076 Budapest, Garay u. 29-31. Zöld Sziget Környezetvédő Egyesület 2534 Tát, Móricz Zs. u. 2/c. valamint az általa képviselt (hiányos című) Keil család Tát Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány 4251 Hajdúsámson-Martina, Török u. 36. Védegylet 1114 Budapest, Bartók Béla út 19. Esztergomi Környezetkultúra Egyesület 2500 Esztergom, Bajcsy Zs. u. 4. Siklósiné Sebestyén Veronika 2534 Tát Munkácsy Mihály u. 5. Mechler Jánosné 2534 Tátá, Fő út 15. fellebbezései alapján felülvizsgáltam. HATÁROZAT Az első fokú határozatot az alábbiak szerint megváltoztatom: Az első fokú határozat rendelkező rész II. C. fejezetébe foglalt természetvédelmi előírásokat az alábbi, tájvédelmi szempontú kikötésekkel egészítem ki: 1. A tervezett gyárterület által igénybe vett biológiailag aktív felület kompenzálására a gyárterület telekhatára és Tát település közigazgatási határa közötti területen, a gyárterület és kapcsolódó közlekedési létesítményei összes beépített és burkolt felületeivel megegyező területnagyságú (előzetes számítások szerint 23 ha), egybefüggő védő (kiegyenlítő) erdő telepítéséről kell gondoskodni. A kiegyenlítő erdőterület 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a, 675 Telefon: 224-9227 Fax: 224-9274

Levélcím: 1539 Bp. Pf.

www.orszagoszoldhatosag.gov.h u [email protected]

pontos területi mértékét az engedélyezési tervek alapján számított terület kimutatás szerint kell meghatározni. A tervezés során gondoskodni kell arról, hogy a Szarkás-hegy és a Duna közötti zöldfelületi, ökológiai kapcsolat fennmaradjon. 2. A tervezett gyárterület, továbbá kapcsolódó közlekedési, kiszolgáló létesítményei (vasúti rakodó) és a 10. sz. főút közötti terület teljes hosszán, a tervezett létesítmények és a közút között legalább 30 m széles, többszintes védő erdő telepítéséről kell gondoskodni. A közút felöli takaró, védő erdősáv területe a kompenzációs erdőtelepítés területébe nem számítható be. 3. A gyár épületeinek, építményeinek esztétikai tájbaillesztése céljából felületeik színezésére színezési tervet kell készíteni. 4. A gyárterület zöldfelületeinek rendezésére az engedélyezési tervdokumentáció részeként kertépítész szakági tervező által kidolgozott környezetrendezési és növénykiültetési tervet kell készíteni. 5. A szállítószalag által igénybe vett erdőterület pótlásáról csereerdő telepítéssel kell gondoskodni. A csererdő telepítés helyét és fajösszetételét a terület természetvédelmi kezelőjével egyeztetett módon kell végrehajtani. A szállítószalag területi igénybevétele miatti csererdő telepítés a gyárterület kompenzációs erdőtelepítésébe nem számítható be. 6. A tájvédelmi vizsgálat problématérképén jelölt értékes zöldfelületi elemek funkcionális és szerkezeti kapcsolatainak fenntartását, illetve pótlását a szállítószalag szerkezeti kialakításával biztosítani kell (pl.:Búzás-hegy erdőterülete). 7. A szállítószalag Bajóti-patak feletti szakasza szerkezeti kialakítása során a tájbaillesztés szempontjai szerint formatervezett szerkezeti megoldást és színezési tervet kell készíteni. 8. A szállítószalag tájbaillesztésének megoldására tájbaillesztési tervet kell készíteni. A tájbaillesztési terv kidolgozása során el kell készíteni a létesítmény differenciált színezési tervét, a növénytelepítéssel történő takarásához növénykiültetési tervet kell készíteni. A tereprendezéssel érintett szakaszokon a tereprendezési tervet a tájbaillesztés szempontjaira figyelemmel (rézsűfelületek hajlásszögének meghatározása, korona és körömvonalak keresztmetszeti lekerekítése) kell megoldani. A hídszerkezeten történő kialakítás során a pillérkiosztás megtervezésénél a tájbaillesztési szempontokra is figyelemmel kell lenni. 9. Az engedélyezési tervek részeként szakági tervező által készített tájépítészeti tervet kell készíteni. 10. A tájvédelmi intézkedések megvalósításáról, a növénytelepítések (közöttük az erdőtelepítések) végrehajtásáról a létesítmény műszaki átadásáig kell gondoskodni.

2

Természetvédelmi szempontból további kikötéseim: 11. A tervezett szállítószalag Bersek-hegyi márgabányából induló, a HUDI10003 kódszámú, Gerecse nevű kiemelt jelentőségű madárvédelmi területen áthaladó 647 méteres szakaszát lábakra állítva kell átvezetni a Natura 2000 területen.Az induló 300 méteres szakaszrész mellé, annak déli oldalára a tervek szerinti szerviz út létesíthető.A Bersek-hegyi márgabányából induló szakasz első 300 méterét lábakra állítva, 2 méteres magasságban, az ezt követő, értékes vegetációval rendelkező, védett növényeket is őrző völgy felett hídszerkezetben kell továbbítani a szalagot. 12. A létesítés érdekében felhasznált 2,9 ha nagyságú erdő helyett csere erdősítést kell végezni a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság útmutatásai és ütemezése alapján. 13. A 647 méteres szakaszt kísérő erdőállományokban az örvös légykapók és egyéb odúlakó madarak számára összesen 150 B típusú mesterséges odút szükséges kihelyezni, ezek fenntartásáról éves rendszeres tisztításáról gondoskodni kell. 14. A 647 méteres szakaszt kísérő erdőírtás területén őshonos, tüskés vagy tövises cserjék telepítésével kell elősegíteni a jelölőfajnak minősülő tövisszúró gébics megtelepedését és költését. 15. A 647 méteres szakaszt kísérő 100-100 méteres sávban madármonitoringot kell indítani a jelölő madárfajok időszakos és rendszeres felmérésének érdekében. 16. A tervezett szállítószalag menti erdőterületeken 50 db. denevérodút kell kihelyezni, és fenntartásukról évente gondoskodni. 17. Az új szállítószalag építése érdekében potenciális denevér élőhelynek számítóépületek elbontása során denevér védelmi szakértők bevonásával kell kijelölni az optimális élőhely kiváltás lehetőségét. 18. A HUDI20018 kódszámú Északi Gerecse nevű kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési területen a szállítószalag lábakra állítva vezethető keresztül. Szervízút nem létesíthető. 19. A szállítószalag előkészítő építési és kivitelezési munkái csak vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és február 28. közötti időszakban végezhetőek. 20. A Natura 2000 területek felvonulási, deponálási célra nem vehetőek igénybe. 21. A kivitelezés előtt fel kell mérni a védett növényfajok állományait. A tartóoszlopok elhelyezését ennek alapján kell kiválasztani úgy, hogy az ne károsítsa a védett növényeket. 22. Az építési munkálatok alatt ideiglenes kerítéssel kell megvédeni a védett növényfajolat.

3

23. Bersek-bánya és a Martonkút között húzódó alagút bejáratainak ráccsal történő lezárását - mint fontos denevér élőhely - denevér védelmi szakemberek bevonásával kell tervezni és megvalósítani. 24. Az első fokú határozat II. A. fejezetének levegővédelmi előírásához kapcsolódó indoklásában a technológiai kibocsátási határértékre vonatkozó elírását az alábbiak szerint kijavítom: A cementgyártáshoz kapcsolódó P2-P5 és P7-P121 pontforrások szilárd légszennyező anyagaira vonatkozóan a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a rendelkező részben foglalt tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékeket. 25. A 90/2007. (IV.27). Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni a rendelet 1.sz. mellékletében meghatározott tartalommal, amit a területileg illetékes Felügyelőséghez kell benyújtani a használatbavételi eljárás időpontjáig. 26. A közegészségügyi hatóság kikötéseként, a létesítés és az üzemeltetés során a lakosságot érintő terhelés nem lehet nagyobb a dokumentációban előzetesen megállapított terhelésnél. 27. Az első fokú határozat indokolásában helytelenül szereplő, a szállítószalag HUDI2001 kódszámú Natura 2000 területet keresztező adatát pontosítva megállapítom, hogy a szállítószalag 242 méter hosszan keresztezi a tárgyi területet. Egyebekben az első fokú határozatot helybenhagyom. Határozatom bírósági felülvizsgálatát – jogszabálysértésre hivatkozással – a közléstől számított 30 napon belül az elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósághoz 3 példányban benyújtott, de a Komárom-Esztergom Megyei Bírósághoz címzett – keresettel lehet kérni. INDOKOLÁS Az elsőfokú hatóság (a továbbiakban: Felügyelőség) felülvizsgált határozatával egységes környezethasználati engedélyt adott a HOLCIM Hungária Cementipari Zrt. (2541 Lábatlan, Rákóczi u. 60.) /a továbbiakban: Zrt./ részére a Nyergesújfalu ipari parkban tervezett 4000 tonna klinker/nap kapacitású cementgyár létesítésére. A határozat ellen Tokodaltáró község Önkormányzata fellebbezést nyújtott be. Eljárási jogszabálysértésként azt jelölte meg, hogy az első fokú határozat rendelkező része nem tartalmazza a résztvevő szakhatóságok állásfoglalásait.

4

További jogszabálysértésként kifogásolta, hogy a hatástanulmány természetvédelmi munkarészének elkészítésében, valamint a hatástanulmány értékelésében azonos személyek vettek részt. Az anyagi jogszabályokra vonatkozó, vélt jogszabálysértéseket jelen határozatom indokolási részében ismertetem, egyben azok érdemi vizsgálatával. Tokod Nagyközség Polgármestere kifejtette, hogy a hatóságok gyengesége illetve a magyar környezetvédelemben uralkodó ellentmondásos állapotok miatt a létesítmény előírásainak betartására nem látnak garanciát. A hatóságok gyengeségére, illetve az ellentmondások létére vonatkozó bizonyítékokat a fellebbezésében nem adott elő. Álláspontja szerint veszélybe kerülhetnek a felszíni és felszín alatti vizeik, valamint állítja az uralkodó szélirányt figyelembe véve a levegőszennyezés jelentős része Tát-Tokod-Tokodaltáró településeken lesz tapasztalható. A létesítendő cementgyárba és abból történő közúti szállítás zaj- és kipufogógáz terhelés, illetve a község halálozási statisztikája véleménye szerint kapcsolatba hozható. Ezeket megalapozó számítást, bizonyítékot a fellebbezéséhez nem csatolt. Esztergom Város Önkormányzata a fellebbezésében kifogásolta, hogy a Felügyelőség a nemleges szakhatósági állásfoglalásokat – mint hatáskörükön túl terjeszkedőket – a döntése meghozatalakor figyelmen kívül hagyta, ahelyett, hogy a Ket. előírásai szerint egyeztetést kezdeményezett volna. Álláspontja szerint, a tájszerkezet és a tájbaillesztés kérdésében a felülvizsgált határozat nem elégíti ki az OKTVF erre vonatkozó határozati rendelkezését. Véleménye szerint a háromsoros takarófásítás nem megoldás a tájbaillesztés rendezéséhez, a véderdő tekintetében pedig nem határozták meg azok konkrét helyét. A fellebbezés további, a az önkormányzatok hatáskörére, a nemzetközi hatásvizsgálat elmaradására, a Natura 2000-es természeti területekre, az emissziós mérések mértékére, valamint a levegővédelmi övezetre vonatkozó kifogásait jelen határozat indokolásában ismertetem, egyben azok érdemi vizsgálatával. Tát Nagyközség Önkormányzatának képviseletében eljáró dr. Fülöp Sándor ügyvéd a fellebbezésében kifogásolta, hogy sem ő, sem megbízója nem kapott hivatalos értesítést a felülvizsgált határozatról, ezáltal a fellebbezési határidő számítása bizonytalanná vált. Kifogásolta továbbá, hogy a szakhatóságok állásfoglalásait nem tartalmazza a határozat rendelkező része. Álláspontja szerint a tényállást a légszennyező anyagok és a zajterhelés tekintetében nem tisztázta kellő mértékben a Felügyelőség. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hatástanulmány természetvédelmi munkarészének elkészítésében, valamint a hatástanulmány értékelésében azonos személyek vettek részt. Véleménye szerint nem pontos a határozat érvényességi idejének megállapítása. Állítja, hogy a

5

levegőtisztaság védelmi terjedési modellek számítása nemzetközi hatásvizsgálat lefolytatását indokolják. Álláspontja szerint a Felügyelőség tévesen határozta meg az eljárásban illetékes kiemelt építési hatóságot, mellyel kapcsolatban a 2006. CIX. tv. 101. § (1) bekezdés b) pontja által 2007. január 1-én hatálytalanított Étv. 52. §-ára hivatkozott. Állítja, hogy az első fokú eljárásban megkeresett erdészeti szakhatóság eljárásbeli részvétele korlátozott volt, emiatt állapította meg hatásköre hiányát. Álláspontja szerint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató helyettesét kellett volna bevonni az eljárásba, tekintettel a határozatban szereplő veszélyes anyagok felhasználására. Álláspontja szerint az első fokú eljárás iratai között található szakvélemény és a bevont szakhatóság vezetőjének egybeesése okán kizárási okot kellett volna megállapítania a Felügyelőségnek. Kifogásolta, hogy a cementgyárban tervezett tevékenységhez kapcsolódó kumulatív hatásokat nem vizsgálta a Felügyelőség, példaként említette a nyersanyag kitermelés jelenleginél nagyobb mértékét. Álláspontja szerint az elérhető legjobb technika követelményére vonatkozóan nem tért ki az első fokú határozat arra, hogy a BAT és a kibocsátások közt milyen összefüggés van. Kifogásolta a levegővédelmi övezet meghatározását a szakhatóságként bevont jegyzők hatáskörének jogszabályi korlátai ellenére. Ugyanerre hivatkozva kifogással élt a helyi védettségű területek vonatkozásában, bár maga is elismerte a fellebbezésben, hogy a védettség alá helyezésre irányuló eljárás jelenleg folyamatban van, az bejegyzésre nem került. Jogszabálysértőnek tartotta az Esztergomi Körzeti Földhivatal szakhatósági nyilatkozatát, tekintettel arra, hogy a művelésből történő kivonásra irányuló eljárás a nyilatkozat idejében még folyamatban volt. Hiányolta a bevont települési jegyzők által adott nyilatkozatok és a területrendezési Szabályzatok összhangját Nyergesújfalu helyi és a KomáromEsztergom Megyei rendezési tervére utalván. Álláspontja szerint a vonatkozó jogszabálynak megfelelően megtartott közmeghallgatás időpontjának meghatározása sérti az Aarhusi egyezmény 6. cikkét, tekintettel arra, hogy délelőtt 10 órakor a munkavállalók akadályoztatva vannak a részvételben. A továbbiakban egyes levegővédelmi, vízvédelmi, táj-és természetvédelmi, követelményekre vonatkozó kifogásokat adott elő, amelyeket a határozatom indokolásában ismertetek egyben azok érdemi vizsgálatával. Az első fokú határozat ellen fellebbező a Zöld Sziget Környezetvédő Egyesület álláspontja szerint a hatásvizsgálat nem foglalkozott a növekvő szállítási igények generálta légszennyezéssel, továbbá azzal a ténnyel, hogy a területen jelentős iparosodás van. Az általuk megrendelt és a fellebbezéshez csatolt NOx

6

hatásterület számításai eltérnek a kérelemhez mellékelt dokumentációban lévő számítás eredményétől. Megoldatlannak látja a vízbázis területkijelölését, ezért az, az álláspontja, hogy a hatásvizsgálat nem elbírálható. Sérelmesnek találta a Natura 2000-es területre vonatkozó szakvéleményt, miszerint az 5 db. tartópillér minimális károkozással jár. Tájképvédelmi szempontból elfogadhatatlannak tartja az ipari kémény 115 méteres magasságát, melyhez képest az Esztergomi Bazilika 100 méteres, vagy az amerikai szabadság szobor 47 méteres magassága nem is tájalakító. A növekvő termelés okán feltételezi, hogy a zajhatás is arányosan növekedni fog, elfogadhatatlannak tartja az elkerülő útra, mint már elkészült létesítményre történő hivatkozást. A továbbiakban Tát lakosságának egészségügyi felmérésére hivatkozva megkérdőjelezte a közegészségügyi szakhatóság elfogulatlanságát a beruházás vonatkozásában. Ezt követően környezetvédelmi hatósági hatáskörön kívüli munkahelyteremtés, támogatás, ingatlanpiac, turizmus és népszavazási kérdésekre vonatkozó kifogásait ismertette. A Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány, valamint a Védegylet fellebbezése – a benne megfogalmazottak szerint – teljes mértékben megegyeznek. Kifogásaikat 15. pontba gyűjtötték. Ezek a hatóság mulasztása a civil szakmai észrevételek értékelésében, az önkormányzatok (helyesen települési jegyzők. sic.) hatáskörön kívül tett nyilatkozatainak kezelésében, a megyei területrendezési tervek figyelmen kívül hagyásában, szakhatóságok bevonásának elmulasztásában, a nyilvánosság bevonásának hiányában, a gyár környezetterhelésének társadalmi gazdasági hatásai bemutatásának elmulasztásában, az előzetes vizsgálathoz képest történt változások tartalmi elemeinek hiányában, a Natuta 2000-es területekkel kapcsolatos jogszabálysértésekben, tájkép hatással és takarófásítással kapcsolatos visszásságokban, országhatáron átterjedő hatások vizsgálatának mellőzésében, a szilárd por, és a légszennyező anyagok terjedésének számítási hibájában, a hulladékhasznosítás – hőhasznosítás kérdésében foglalhatók össze. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület fellebbezésében – bár elismeri, hogy a települések lakossága nem rendelkezik vétójoggal a beruházást illetően – mégis 5 település elutasító népszavazási eredménye áll szemben az egy hozzájáruló népszavazási eredménnyel. Álláspontja szerint a tanulmány nem veszi figyelembe azt a tényt, hogy a kitermelés kapacitása a négyszeresére fog nőni, ami felveti a többlet anyagszükséglet forrását, illetve közlekedés terén az olyan utak igénybevételét, melyek jelenleg fejlesztési stádiumban vannak. Álláspontja szerint a szállítószalag nem valósulhat meg Natura 2000-es területen, csak kiemelt közérdek esetén. Nem található garancia a lábatlani gyár bezárására, illetve annak ütemezésére. Véleménye szerint a társadalmi-gazdasági hatások megítélése szubjektív. A szálló por szennyezettség a jelenlegi állapot szerint is meghaladja a határértéket a hatásterületen, ehhez kell számolni a jelen

7

eljárásban hozzáadódó értéket. Álláspontja szerint nem vizsgált, hogy milyen hatást gyakorol a létesítmény a Táti szigeten élő védett madárfajokra, valamint a szállítószalag létesítésekor nem látja biztosítottnak a védett növény állomány megóvását. Siklósiné Sebestyén Veronika fellebbezésében kifogásolta, hogy a hatástanulmány illetve a határozatok nem tartalmazzák a térség környezeti terheltségét és az egészségügyi határértéket. Ellentmondásos, hogy az AVE Hulladékszállító Vállalat a gumiabroncsokat veszélyes hulladékként kezeli, a Felügyelőség nem. A szállítószalag a tanulmány szerint 242 méter hosszan érinti a Natura 2000. területet, amely a tanulmányban 240 méter hosszan szerepel. Nem ismert a tartópillérek fesztávolsága, illetve a szalag zajszintje, ami esetleg zavarólag hathat a madárvilágra. Ellentmondásos az első fokú határozat vízgazdálkodás-vízvédelem tárgyában tett megállapítása. Véleménye szerint a lakossági észrevételekre a hatóság nem reagált. Mechler Jánosné a fellebbezésében lényegében azt adta elő, hogy az ipari szennyezéssel terhelt térségükben újabb gyár létesítését nem engedik a jogszabályok. A fellebbező önkormányzatok, társadalmi szervezetek, és magánszemélyek a határozat hatályon kívül helyezését, és – vagy az első fokú hatóság új eljárás lefolytatására történő utasítását kérték. Az első fokú eljárásban keletkezett iratok, a mellékelt dokumentáció, és a másodfokú eljárás során benyújtott hiánypótlás alapján az alábbi tényállást állapítottam, meg, illetve az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezésekre az alábbi érdemi észrevételeket teszem. A fellebbezések a kárelhárítási terv hiányára utaló kifogás kivételével nem alaposak. A kiadott határozat elleni fellebbezések levegőtisztaság-védelmi vonatkozású felvetései rendre a következők: A Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány illetve a Védegylet Egyesület fellebbezésének 10. pontjában azt állította: „Országhatáron átterjedő hatás kérdései – a Felügyelőség nem ismertette a szlovák féllel a modellszámítás hibáit, információkat tartott vissza” Ezzel kapcsolatban szükséges leszögezni, hogy a létesítendő nyergesújfalui cementgyár esetében nem beszélhetünk határokon átterjedő jelentős mértékű ártalmas hatásról. Továbbá a szlovák hatóság felé nem a légszennyező anyag terjedési modellezés eredményei lettek megküldve, hanem a tervezett gyár

8

légszennyezőanyag kibocsátási adatai. A szlovák hatóság a saját terjedést modellező programját használta, amivel közel azonos eredményeket kapott, mint a hatástanulmány 4.1.1.2. fejezetében található adatok. Ezek alapján a fellebbezői feltevés teljesen helytelen. A hatástanulmányban szereplő terjedési modell elkészítésénél az elővigyázatosság elve alapján a levegőterhelés hatásainak meghatározásakor a jogszabályban előírt maximálisan megengedhető kibocsátási értéket, illetve por esetében a várható legnagyobb értéket vették alapul. Ennek eredményeképpen megállapítható, hogy a légszennyezőanyagok tekintetében a közvetlen hatásterület a telephely közvetlen környezete. A fellebbezői megállapítások 11. pontja: „A szilárd por kibocsátás - a Felügyelőség eltér a hatástanulmányban foglaltaktól és lényegesen enyhébb határértéket szab meg. Ez akár megtöbbszörözheti a szálló por kibocsátását, és a terjedésszámítást is érvényteleníti” Valójában a Felügyelőség a jelenlegi jogszabályokban előírtaknak megfelelően állapította meg a határértékeket. Tehát itt nem lehet szó mérsékelt határérték megállapításról. A 9763-34/2007. iktatószámú határozat 45. oldala részletesen ismerteti az egyes komponensekre vonatkozó határértékeket. A megállapítások 14. pontja: „A légszennyezőanyag-terjedés számítás problémáját – a Felügyelőség nem ellenőrizte a Holcim számítását” Ezzel szemben a Felügyelőség az eljárás során a rendelkezésére álló adatok (szakértők által kidolgozott) alapján döntött. A két típusú modellel történő számításokat, melyek közel azonos eredményeket hoztak, a hatástanulmány 4.1.1.2. fejezete tartalmazza. A szakértői vélemények, terjedési modellek az eljárásban betöltött szerepe a Ket. szabályainak megfelelően, a tényállás tisztázása érdekében megfelelően történt. Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület fellebbezésében szakmai észrevételek 2. pontjában azt állította: „az egységnyi cementre jutó légszennyezőanyag kibocsátások kisebbek lennének, a lábatlani gyárénál, mint a tervezett üzemben. Ez lehet, hogy igaz, DE nem beszél arról, hogy a négyszeresre bővülő kapacitás miatt az összkibocsátás is nagyobb lesz.” Ezzel kapcsolatban ki kell hangsúlyozni, hogy a cementgyártás során természetszerűen a levegőbe történő kibocsátásokat teljes mértékben nem lehet kiküszöbölni, az elsődleges cél, hogy egységnyi termék előállítását a lehető legkisebb kibocsátással valósítsák meg. Ennek a célnak a tervezett új üzem maximálisan megfelel, hiszen a fő kibocsátások tekintetében a fajlagos értékek lényegesen alacsonyabbak, mint a jelenleg működő, de bezárásra kerülő

9

Lábatlani Cementgyár esetében. A kb. négyszeres kapacitásbővítést a korszerű üzem egységnyi termékre vetített kedvező kibocsátási értékei közelítőleg kompenzálják, drasztikus változásra összességében nem lehet számítani. Ugyanakkor más környezetvédelmi szempontból fontos kérdéseket tekintve (pl. zajvédelem, energiahatékonyság, vízfelhasználás stb.) a fejlesztés eredményeképpen egyértelműen jelentős javulás várható. A bezárásra kerülő korszerűtlen Lábatlani Cementgyár és a BAT követelményeknek megfelelően létesülő Nyergesújfalui Cementgyár környezeti hatásainak szakterületenként történő összehasonlítását a KHT 5.3 fejezete tartalmazza, mely többek között magába foglalja az üzemek összes levegőbe történő kibocsátásának nagyságrendi összevetését is a tartós üzemállapotra vonatkozóan: „A fenti táblázat értékelése mellett a 4.1.1.5. mellékletben diagramokon is bemutatásra kerülnek az új létesítmény, a meglévő lábatlanihoz képest jelentősen kedvezőbb légszennyezőanyag kibocsátási adatai. A Lábatlani Cementgyár esetében a 2005. évi kibocsátásokat vettük alapul. A teljes porterhelés meghatározásához mindkét gyár esetében figyelembe vettük az összes pontforrást, a diffúz forrásokat (ld. táblázatos összehasonlítás), valamint a CO védelem miatti elektrofilter leállásokból származó porterhelést is. Az utóbbi két porkibocsátó forrás az új gyár esetében értelemszerűen nem jelenik meg (zárt rendszer, zsákos filter alkalmazása). A két gyár kibocsátási értékeit összevetettük az Európai cementgyárak kibocsátási értékeivel és az Elérhető Legjobb Technika (BAT) referencia értékeivel is.” (KHT 328 o.). A fellebbezésben hivatkozott táblázatok azonban nem a tartós üzemállapotot tükrözik, hanem egy adott üzemállapotra vonatkozó 2001. évben végzett egynapos emissziómérés eredményeit és az ezekből levezetett számításokat ragadja ki. Ezeket egy tervezett üzem tartós üzemelés ideje alatt várható kibocsátási értékeivel összevetni szakmai szempontból nem helytálló ill. félrevezető, különös tekintettel arra, hogy 2004. óta folyamatos emissziómérő rendszer is méri a Lábatlani Cementgyár fő kibocsátó forrásainak kibocsátásait, melyek eredményeit a fellebbezők egyszerűen figyelmen kívül hagytak. A Lábatlani Cementgyár esetében az egyetlen mérés alapján számított éves porkibocsátás csak a klinkerkemencékhez tartozó két fő pontforrás kibocsátásait tartalmazza, az egyéb forrásokból származó kibocsátásokat pedig nem veszi figyelembe. Ebből következően ezeket az értéket helytelenül vetették össze a nyergesújfalui üzem várható összes porkibocsátásával. Összefoglalva tehát a fellebbezők a két gyár levegőbe történő kibocsátásaival kapcsolatos felvetése nem megalapozott. A fellebbezés szakmai észrevételek 11. pontjában azt állítják: „Az üzem közvetett hatásterületén a szálló por szennyezettség meghaladja a 14/2001. (V.9)

10

KöM-EüM-FVM együttes rendelet I. sz. melléklete szerint engedélyezhető egy naptári évben 35 nap alkalmával történő túllépést. A túllépések száma Dorogon és Esztergomban 62-114 nap között volt az elmúlt három évben. Az üzem ezt a helyzetet tovább rontja, hogyan nem vett erről tudomást a tanulmány készítője?” A diffúz porkibocsátás – ami a Lábatlani Cementgyár esetében igen jelentős – megelőzése érdekében a tervezett gyárban a technológiai folyamat minden lépését zsákos szűrőkkel portalanítják, ami a technológia zárt rendszerét eredményezi. A szálló por tekintetében a terjedési modellt a hatástanulmány 4.1.1.2.2.2. fejezet ismerteti. Ezek alapján a közvetlen hatásterületen az alap légszennyezettség mértéke az új gyár üzembe helyezését követően várhatóan nem haladja meg az éves légszennyezettségi határértékeket. Itt megjegyzendő, hogy a fent említett Dorog-Esztergom térség nem tartozik a tervezett létesítmény levegőtisztaság-védelmi hatásterületébe. A „a P2-P6 pontforrások EOV koordinátáinak feltüntetése” hiányát vélelmező kifogás nem megalapozott, hiszen a 3.1.1.1. melléklet tartalmazza az egyes pontforrások műszaki adatait. A „Zöld Sziget” Környezetvédő Egyesület fellebbezése, valamint abban az Egyesület által felvetett kérdés levegőtisztaság-védelmi szempontból értékelhetetlen. Tát Nagyközség Önkormányzatának fellebbezésében a„Védelmi övezetre vonatkozó előírások bizonytalansága”-t vélelmezi. A Felügyelőség a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése, valamint (8), (10)-(11) bekezdésein, ill. 2. számú melléklet alapján határozta meg az 1 000 m-es védelmi övezetet. A védelmi övezet Tát-Depo település nem lakott részére esik, melyet az YMSYS Kft. által 2008. januárjában készített dokumentáció 1. számú melléklete szemléltet. A „nem megfelelő terjedési modell alkalmazása”-ra vonatkozó kifogás nem alapos. Az engedélyesi eljárás során a Felügyelőség körültekintően járt el, miután elfogadta az alkalmazott számításokat és modelleket. A két típusú modellel történő számításokat, melyek közel azonos eredményeket hoztak, a hatástanulmány 4.1.1.2. fejezete tartalmazza. Kifogásolták, hogy Tát területén a légszennyezettségi alapállapot felmérését elmulasztották. Az IMSYS Kft. által készített szakmai észrevételeket tartalmazó dokumentáció az alábbiakat tartalmazza, melyek szakmai szempontból helytállóak: „Az engedély kidolgozásakor a hatásterület jelenlegi levegőminőségét akkreditált laboratórium vizsgálta: Nyergesújfalu, Tát, Tát-Depo, Bajót,

11

Mogyorósbánya közötti térségben. A fenti mérések alapján a közvetlen hatásterület és szűkebb környezetének jelenlegi levegőminőségi állapota a gázkomponenseket tekintve kiválónak, a szálló por tekintetében jónak minősíthető. Tát településen az állam által működtetett országos adatgyűjtő rendszernek nincs mérőállomása. Figyelembe véve a tervezett gyár várható hatásait ill. a hatásterület kiterjedését Tát település lakott területén belül nem volt indokolt levegőminőség mérés.” Tát Nagyközség Önkormányzatának fellebbezésében „A pontforrásokra vonatkozó határértékek hibás meghatározása”-t vélte felfedezni. A követelményeket és kibocsátási határértékeket a Felügyelőség az alábbi jogszabályok alapján határozta meg: - A levegővédelmi követelmények megállapítása a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet felhatalmazása alapján történt. - A klinkerégetéshez tartozó P1 pontforrás légszennyező anyagaira vonatkozóan a kibocsátási határértékeket a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet 4.sz. mellékletnek 2.a,b,c pontja alapján állapította meg a hatóság. - A kén-dioxid vonatkozásában a határérték megállapítása arra tekintettel történt, hogy a kibocsátás nem döntően kéntartalmú hulladék égetéséből származik, hanem kéntartalmú szén elégetéséből. - A szén-monoxid vonatkozásában a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet alapján történt a határérték meghatározása. - A tüzelőberendezés technológiájához tartozó P6 és P122 pontforrások által kibocsátott légszennyező anyagok tekintetében a kibocsátási határértékeket a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak alapján állapította meg a hatóság. - A cementgyártáshoz kapcsolódó P2-P5 és P7-P121 pontforrások szilárd légszennyező anyagaira vonatkozóan a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a rendelkező részben foglalt tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékeket. - A füstgázkomponensek mérésére szolgáló műszerpark és értékelő rendszer működtetésére és hitelesítésére a 17/2001. (VII.3.) KöM. rendelet tartalmaz előírásokat. - A méréssel kapcsolatos követelmények meghatározásakor a felügyelőség a 21/2001. (II.14.) Korm. rendeletben foglaltak alapján járt el. - A nehézfémek, dioxinok és furánok, valamint a hidrogénfluorid esetében a mérés gyakoriságát a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet 4.sz. mellékletének 2. pontja állapítja meg. Tokodaltáró Község Önkormányzata a fellebbezésében kifogásolta, hogy „az eljárás során nem vették figyelembe a térség levegőminőségének állapotát”.

12

Az elvégzett számítások alapján az új gyárnak várhatóan nem lesz kimutatható levegőterhelő hatása Tokod és Tokodaltáró településeken. A településeket érő levegőterhelő hatásokat a hatástanulmány 230-232. oldala ismerteti. Tokod Nagyközség Polgármesterének fellebbezésében azt állította, hogy „az uralkodó szélirányt ismerve a levegőszennyezés jelentős része Tát-TokodTokodaltáró településeken lesz tapasztalható” Az elvégzett számítások alapján az új gyárnak várhatóan nem lesz kimutatható levegőterhelő hatása Tokod és Tokodaltáró településeken. A településeket érő levegőterhelő hatásokat a hatástanulmány 230-232. oldala ismerteti. Esztergom Város Önkormányzatának fellebbezésben előadottak lényegében megegyeznek a fent említettekkel. A lakossági fellebbezések általános problémákat, felháborodásokat fejtegetnek, melyek nem tartalmaznak szakmai illetve jogi szempontból értékelhető kérdést. A határozat II. fejezetének A pontja tartalmazza a levegővédelmi előírásokat, melyek helytállóak. Azonban az első fokú határozat Indoklás részében a jogszabályi hivatkozásban elírás történt: „A cementgyártáshoz kapcsolódó P2-P5 és P7-P121 pontforrások légszennyező anyagaira vonatkozóan a 23/2001.(XI.13.) KöM r. 3.sz. melléklete tartalmazza a rendelkező részben foglalt technológiai kibocsátási határértékeket.” A fent említett bekezdést jelen határozat rendelkező rész 24. pontjában kijavítottam. Zaj- és rezgésvédelem: Az első fokú határozat rendelkező részének II. B. fejezetében a zajvédelmi előírások pontja tartalmazza a zajvédelmi követelményekként megtartandó határértékeket. Előírásként szerepel, hogy a határértékek teljesülését az üzemszerű működés megkezdését követő 6 hónapon belül műszeres zajvizsgálattal kell ellenőrizni, és a vizsgálatról készített dokumentációt —a vizsgálat befejezését követő 30 napon belül— a hatósághoz meg kell küldeni. Az előírások szakmai szempontból helytállóak Az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület által a fellebbezésében további részletes szakmai észrevételeket tett az RKHT. oldalszámaira hivatkozva, ezek: 24. oldal (1.1.3. fejezet, társadalmi észrevételek): „A 10-es számú főút meglévő forgalmából származó határérték feletti zajterhelés az új cementgyár megépítését követően nem romlik észrevehető mértékben, az előzetes vizsgálatok szerint az átlagos terhelés alig 1 dB-el fog növekedni.” Nem lehet indok a zajvédelmi beruházás elmaradására, hogy a helyzet már eleve rossz, miközben nyilvánvaló, hogy az üzem generálta forgalomnövekedés is

13

közrejátszik a hangnyomásszint határérték túllépésében – de legalábbis abban, hogy egyre messzebb legyünk a határértéktől. Az RKHT-t készítőknek tudniuk kell, hogy a hangnyomásszint mértékegysége, a decibel logaritmikus skálájú, vagyis a mérték nem abszolút. Egyáltalán nem mindegy, hogy +1 dB zajterhelés-növekmény 50 dB alapértékről, vagy 60 dB-ről, esetleg 70-ről történik, tekintettel arra, hogy nagyjából 3 dB hangnyomásszint-változás jelent kétszeres hangnyomásszintet. A logaritmikus skála azt jelenti, hogy a jelenlegi alapzajra a beruházás ugyan 1 dB-lel járul hozzá, de kisebb alapzajra tevődve ugyanaz az üzemi zaj már 1 dB-nél többet „dobna”. Amennyiben a jelenlegi zajérték éppen határérték lenne, a beruházás következtében épp átlépné a határértéket, vagyis meglenne a jogi alapja az aktív és passzív zajcsökkentési megoldások előírásához. Az üzem generálta pluszforgalom okozta zajkibocsátás az alapzajtól függetlenül ugyanakkora, ezért ennek értékét kell meghatározni, és ennek függvényében cselekedni. 30-31. oldal (1.2 fejezet a tanulmány készítésében résztvevők): nem tudni, a közreműködő szakértők milyen, az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség által kiadott hatósági engedéllyel rendelkeznek, s ha rendelkeznek, milyen szakterületen. Környezetvédelmi szakértői tevékenységet ugyanis csak az végezhet, aki szerepel a szakértői névjegyzékben. A zaj- és rezgésvédelmi szakterületben közreműködők pedig mindannyian a Zajkontroll Kft. munkatársai, ezért fennáll az elfogultság veszélye (éppúgy, mint a hulladékgazdálkodás témakörének feldolgozásakor, amelyet egy személy, az Imsys munkatársa jegyez). 166. oldal (zajkibocsátás):”Ez a járulékos forgalom (8-12 járműelhaladás óránként) a 10. sz. főút zajkibocsátását 0,2-0,4 dB-el emeli meg, amely az érintett települések lakóterületeinek zajterhelésében minimálisan észrevehető változást jelent”. Nem a decibelben mérhető zajszint emelkedés a lényeg, hanem hogy a többlet járműforgalom abszolút értékben mekkora zajkibocsátással jár! Pl. ha egy 60 dB-es zajforrás szuperponálódik, akkor az együttes hangnyomásszint 63 dB lesz. A hangnyomásszint mértékének logaritmikus skálája miatt hasonlóképp 3 dB-el emelkedik a zajszint, ha egy 120 db zajforrásra 120 dB zajforrás tevődik. Ezért a zajkibocsátás dB-ben mért emelkedése önmagában kevés információt hordoz! Az RKHT oldalszámaira hivatkozva hasonlóképp a fellebbezéshez megállapítom, hogy a fellebbezés kifogásai nem helytállóak. 24. oldal A hatástanulmány további fejezeteiben bemutatott számítások 1 dB-nél kisebb zajterhelés változásokat mutatnak. Az elvégzett számítások szerint a forgalomnövekedésből származó zajterhelés-változás a létesítménytől keleti irányban az egyes utak közötti forgalommegoszlás arányában 0,1-0,3 dB között várható növekedés. Nyugati irányban a csökkenő szállítási forgalom következtében 0,1-0,2 dB-el mérséklődik a közlekedési eredetű zajterhelés. A

14

határérték túllépés ilyen növekedése nem tekinthető érzékelhető nagyságúnak. A zajszámításokhoz felhasznált forgalmi adatok tartalmazták a jelenleg Lábatlanban működő cementgyár forgalmát is. A 64. és 66. táblázatok (forgalmi és zajmérési adatok) dB adatai 7,5 m távolságra vonatkoznak. Az útvonalak közelében lévő lakóterületeket érő közlekedési eredetű környezeti zajterhelés nagyságát az egyes útvonalak járműforgalmán kívül befolyásolják például a beépítési viszonyok, a zajforrások és a védendő homlokzatok közötti távolságok, hangárnyékolás, hangvisszaverődés, meteorológiai viszonyok. Emiatt a határértékekkel történő összehasonlítás csak konkrét helyszín ismeretében célszerű. A logaritmikus skála használatának ismerete - az RKHT. tanúsága szerint – az azt készítő szakértők tekintetében nem megkérdőjelezhető. 30-31 oldal A szakértőkre vonatkozó adatokat (szakértői engedély száma, szakterület) a környezeti hatásvizsgálat MELLÉKLETEK I. kötet 6. pontja közli. Nem megalapozott az elfogultság veszélye, mert a szakértők csak megbízottak voltak és nem az IMSYS Kft. tagjai. 166. oldal A fellebbezésben idézett 0,2-0,4 dB értékű közúti zajszint emelés a cementgyár építkezéséhez szállítást végző teherautók miatti járulékos forgalommal van összefüggésben. Azt, hogy a többlet járműforgalom abszolút értékben mekkora zajkibocsátással jár az előzőekben már hivatkozott 64. és 66. táblázatokban közölt adatok felhasználásával lehet meghatározni. A Védegylet és a Válaszúton Alapítvány fellebbezése teljes mértékben megegyező. Zaj kérdése: a tanulmány bemutatja, hogy a területen már most is határérték feletti a zajterhelés. Észrevételünkben pedig bemutatjuk, hogy ennek további növelése jogszabály ellenes: „300-302. oldal: a tanulmány adatai és megállapításai szerint is: „a számítások eredményei szerint a vizsgált közutak menti területek zajterhelése jelenleg határérték feletti”. A tervezett gyár forgalma ezt továbbrontja. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek magállapításáról c. rendelet 3. § (2 bekezdése szerint:” A 3. számú melléklet határértékeinek új tervezésű vagy megváltozott terület felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell.” A rendelet alapján, tehát a Holcim tervezett gyárának forgalma okozta plusz zajterhelés akkor lenne engedélyezhető, ha a határérték betartásával járna. Erre azonban a cég számításai szerint sem kerül sor. Ennek alapján a gyár annak közúti közlekedés okozta zajterhelése alapján nem engedélyezhető.” A fellebbezés nem alapos.

15

A hivatkozott jogszabályhely értelmében a határérték teljesülés kötelezettsége új tervezésű vagy megváltozott terület-felhasználású területekre vonatkozik. A tervezett szállítás a nem új tervezésű, a már meglévő 10. számú főúton bonyolódna. A főút terület-felhasználása emiatt nem változik meg, ezáltal a tervezett gyár forgalmának engedélyezése nem sérti a citált jogszabályt. 76. oldal közúti szállítás: a tanulmány elnagyolja a cementgyár okozta nehézmotoros forgalom jelentőségét…a nehézmotoros forgalom mintegy felét(!) 465 járművet a Holcim bocsátja az utakra. 77. oldal: A tanulmány azt írja:” Figyelembe véve a gyár üzemidejét…. a Komárom-Esztergom- Megye elfogadott terület rendezési tervében szereplő szükségszerűen megvalósuló útfejlesztéseket az új gyárhoz kapcsolódó közúti forgalmat alapvetően két irányra bontható. Jól látszik, hogy a forgalmi elemzést a tanulmány még meg nem valósult és a realitásokat figyelembe véve csak évtized(ek) múlva létrejövő úthálózatra alapítja. A tanulmány szerint a forgalom 91 %-a keleti irányba halad, és olyan útfejlesztésekre alapoz. Amelynek több esetben még a nyomvonala is kérdése, és arra számít, hogy ezen majdan megvalósuló gyorsforgalmi utakon jut el az ország több pontjára a szállítmány. Mindez világos addig az időpontig, milyen lesz a forgalom iránya, mely településeket és milyen arányban érint és mi lesz a környezeti és zajhatása. A fellebbezés ebben a tekintetben sem alapos. 76. oldal A 2.3.5.3.2. pont szerint (Közúti szállítás) a tervezett új gyárhoz kapcsolódóan közúti tehergépjárművel történő szállításra nappal kerül sor, melynek következtében – a bezáró Lábatlani gyár megszűnő forgalmát figyelembe vevő (2005. évi forgalmi tényadatok), a jelenlegi állapothoz képest összességében kb. 234 jármű/nap forgalomnövekedés várható, amely azonban szétoszlik az egyes szállítási útvonalakon a 2.3.5.3.2 pontban részletesen leírtak szerint. 77. oldal A fellebbezők részletesen áttanulmányozták az EKHT-t. Választ kaphattak arra a kérdésre, hogy a tervezett útfejlesztések előtt milyen lesz a jelenlegi úthálózatra gyakorolt hatása a beruházásnak (lásd a 4.1.6.2.2. 2. pontban leírtakat!) A „Zöld Sziget „Környezetvédő Egyesület zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó kifogásai az alábbiak: „Jelenleg is a bajóti polgárokat erősen zavarja a bányazaj. Mi lesz, ha a termelés növekszik? A szállítószalag sem zajmentes. Ezek az állítások igazán garancia nélküliek, sőt ha azt vesszük, hogy a tanulmány azt állítja, hogy jelenleg sem okoz zajártalmat Bajótnak a bánya, akkor megint csak egy következtetést tudunk magunk részéről levonni.

16

A hatásvizsgálatban szintén felháborító, hogy az elkerülő utak megépültéről, mint biztos tényekről beszél tervekre hivatkozva … Tát elkerülő terve , ami már az 50-es években elkészült a közelmúltban valósult meg többszöri korrekció után. A vasúti fejlesztés is csak egy elképzelés konkrét alapok nélkül, és ha ez meg is történne, a vasút állapota további jelentős zajterhelést jelentene a vasút melletti településeknek. A beruházó taktikázásának részeként kell értékelnünk azt a kijelentést, hogy a kikötő megépítéséről még nem döntött, holott az ez idáig megismert tervek részét képezték. Ez olyan sok megválaszolatlan kérdést vet fel, amire szerintünk csak nemleges válasz a lehetséges.” A fellebbezés nem alapos. Jelenleg a Lábatlani Cementgyár nyersanyagellátása érdekében a Kecskekői mészkőbányában és a Berseki márgabányában két műszakos (délelőtt, délután) munkarendben zajlik a bányaművelés. A nyersanyagok jövesztéséhez alkalmazott robbantások száma a két bányában évente összesen 50. Az alkalmazott bányai robbantások és a bányaművelés nem okoz érzékelhető mértékű zajnövekedést Bajót lakott területén, melyet a bányák környezetvédelmi engedélyezése során végzett zajmérések is igazoltak. Bajótról a jelenlegi bányaművelés zajhatásával kapcsolatban nem érkezett lakossági bejelentés a beruházóhoz. A tervezett üzem lakott területektől távol létesül, zajkibocsátása nem okoz határérték túllépést a védendő homlokzatoknál. A nappali órákban üzemelő burkolt távolsági szállítószalag hatására a legközelebbi védendő épületek – Bajót lakóterületének északi része – környezetében nem várható határértéket meghaladó zajterhelés. Siklósiné Sebestyén Veronika (Tát) fellebbezésében kifogásolta, hogy „a szállítószalag zajszintjét nem mérték, közölték. A zaj zavarja a fészkelő madarak életmódját, költését is. Így több „csekély” mértékű károsodás együttes hatásának következtében a NATURA 2000 elveszti értékét. A fellebbezés nem alapos. Az alapanyagok bányából a gyártelepre szállítása távolsági szállítószalagok segítségével történik, mely teljes hosszában burkolt, kiporzásmentes kivitelű. Zajszámítás valóban nem található a tanulmányban, azonban belátható, hogy a gumihevederes szalagok zajkibocsátása minimális. A tervezett távolsági szállítószalag nyomvonalváltozatok (4.1.4.8. melléklet) alapján azonban látható, hogy Bajót nincs érintve a nyomvonallal. A 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében (Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken) a zajtól védendő területek között szerepel a „védett természeti terület kijelölt része” terület. Azonban a határértékeket csak emberekre lehet érvényesíteni!

17

A környezeti hatásvizsgálat 9.2.4.2. pontjában foglaltak alapján megállapítható, hogy az elvégzett madártani felmérés alapján a szállítószalag 300 m-es környezetében egyetlen veszélyeztetett darázsölyv pár költött. A működő lábatlani drótkötélpálya sem befolyásolta a költőhely revír választását. Joggal feltételezhető, hogy a kevésbé zavaró burkolt szállítószalag sem fogja a kívántnál nagyobb mértékben zavarni a költőpárt. Talaj és felszín alatti vízvédelemre vonatkozóan az első fokú határozat II. D. pontja tartalmaz előírásokat. Holcim Hungaria Cementipari Zrt. Nyergesújfalui Cementgyár.” című dokumentációból megállapítható, hogy az üzemszerű működés során (anyagbeszállítás, technológia üzemeltetése, segédtevékenységek folytatása) a zárt technológiáknak és a szabályozási rendszereknek köszönhetően nem várható kockázatos anyagok bejutása a talajba, majd ezen keresztül a felszín alatti vízbe. A felszín alatti víz védelme szempontjából a beruházás nem kifogásolható. Vízvédelem tekintetében 4 fellebbezés érint vízgazdálkodási kérdést is érintő kifogást, melyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: - meglévő vízbázis-védelmi szabályok érvényesítésének elmulasztása (5., 7., 2., 3. fellebbezés), - a hulladékalapú tüzelőanyag-helyettesítők (AFR anyagok) összetétele és forrása nincs részletezve, valamint veszélyes anyagok is szerepelnek köztük, és nem számolnak azok felszín alatti vizekre, vízbázisra vonatkozó hatásával (2,, 8. fellebbezés), - kifogásolják a zárt hűtővíz rendszer párolgási veszteségére megadott értéket, ami alapján azt feltételezik, hogy a rendszer nem is zárt (2. fellebbezés), - véleményük szerint nem szükséges az ipari vízigény kielégítésére ivóvíz minőségű víz (2. fellebbezés), - hiányolják a gyári csapadékvizek kezelésére vonatkozó előírásokat (5. fellebbezés), - a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 11. sz. mellékletére történő hivatkozással hiányolják, hogy az engedély nem tartalmazza a rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok esetén betartandó követelményeket, valamint azon intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzésére, ill. elhárításához szükségesek (5., 6. fellebbezés). A rendelkezésre álló ügyiratokban, valamint az IMSYS Vezetési Tanácsadó Iroda Kft. (Tervező) által készített részletes környezeti hatástanulmányban (RKHT) foglaltak alapján a Nyergesújfalui Ipari Park bővítési területére tervezett cementgyárral (EOV koordinátái: x=267 557; y=616 103) kapcsolatban az alábbi tényállás állapítható meg:

18

Tárgyi létesítmény területén felszíni, illetve felszín alatti vízbe történő közvetlen vízkibocsátást nem lesz. A létesítmény vízellátását a Hétforrás Vízmű Kft. fogja biztosítani vízellátó hálózatról, a szociális vízigény 20 440 m3/év, az ipari vízigény 221 030 m3/év mennyiség. A száraz eljárású technológiából adódóan a tervezett cementgyár ipari vízfogyasztása nem jelentős, a különböző berendezésekben használt hűtővíz visszahűtése és zárt rendszerben történő keringetése valósul meg. A keletkező kommunális szennyvizet (20 440 m3/év) az ipari park területén kiépítendő csatornahálózat közvetítésével a városi szennyvíz hálózaton keresztül a ZOLTEK Rt. szennyvíztisztító telepére vezetik. A száraz eljárású gyártási technológiának köszönhetően ipari szennyvíz nem keletkezik, ugyanis a füstgáz hűtése során és az őrlőmalmokban hűtési/kondicionálási céllal beporlasztott víz teljesen elpárolog. A fellebbezések kifogásaival kapcsolatban megállapítható, hogy az ipari vízigény biztosítása a szolgáltató által adott nyilatkozat alapján fog történni, amihez nem szükséges az ivóvíz minőség, de az a szolgáltató és a fogyasztó között kötött szerződés tárgya, a szolgáltatótól függ, erre vonatkozóan a Felügyelőségnek nincs kompetenciája. A zárt hűtővízrendszer vonatkozásában megállapítható, hogy a tanulmányban kifogásolt mondat, miszerint „A zárt rendszerű hűtővízkör esetében a párolgási veszteséget kell pótolni” elírás, ugyanis az utólag benyújtott műszaki tervrajz szerint megállapítható, hogy a rendszer zárt (a visszahűtési szakaszt is figyelembe véve, zárt hűtőtorony) és mivel a rendszer a légkörrel nem érintkezik, ezért nem is párologhat. Jelen esetben ún. elfolyási, elszivárgási (pl. tömítéseknél) veszteségről és annak pótlásáról van szó, melyet tapasztalati adatok alapján becsült értékként az óránként keringetett vízmennyiség kb. 2%ban adtak meg, ami 23 827 m³/év mennyiség (ez 310 munkanap és 24 órás üzemidővel számolva 3,2 m³/h mennyiség). Ezek alapján a fenti kifogásokat nem megalapozottak. A tetőfelületekről, valamint burkolt felületekről elfolyó szennyeződésmentes csapadékvizet külön zárt csatornában gyűjtik és vezetik az ipari park közös gyűjtőcsatornájába, majd a végső befogadó Dunába. Az esetleges szennyezéseknek kitett burkolt felületek csapadékvizei előtisztító műtárgyak (homok- és olajfogó) közvetítésével kerülnek a külön elvezető csatornába, tehát így a tiszta és szennyezett csapadékvizek nem keverednek. A tervezett csapadékvíz gyűjtő és elvezető rendszer, ill. a szennyezett csapadékvizek előtisztítása a vízjogi engedélyek alapján fog létesülni, ill. működni, mint ahogy az EKHE II. D 1. kötelező előírása is rögzíti, a konkrét kibocsátási feltételek előírására akkor kerülhet sor.

19

Amint az a hatásvizsgálat keretében elvégzett hidraulikai modellezések eredményei szerint is megállapítható, Nyergesújfalu településtől keletre, a 10. számú főközlekedési út és Esztergom-Almásfüzitői vasútvonal déli oldalára tervezett cementgyár területének csak az ÉK-i része esik, a Táti-vízbázis keretébe tartozó Zoltek-, illetve Táti-vízműkutak, előzetes diagnosztikai vizsgálatok alapján megállapított, hidrogeológiai védőövezetének 50 éves elérési idejű „B” zónájába. A tervezett létesítmény közelében egyéb engedéllyel rendelkező víztermelő létesítmény nincs, a legközelebbi felszíni vízfolyást képviselő Sándor-patak medre pedig, a telekhatártól mintegy 600 m-re nyugatra húzódik. Az 1:100 000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján, a vizsgált terület Táti-vízbázis hidrogeológiai védőövezetén kívül eső része, a hatásvizsgálatban szereplő érzékeny kategóriával szemben, zömében kevésbé érzékenynek minősített kategóriába tartozik. Nagy László környezetvédelmi szakértő szakvéleményének vízvédelmi előírásokkal kapcsolatos 3. pont 3. bekezdése, miszerint a tervezési terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területet érint (2/a), csak részben tekinthető helytálló megállapításnak. A tervezett létesítmény valóban érint 2a kategóriába sorolt olyan területet, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlaga meghaladja a 20 mm/évet. Azonban a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 3. § 19. pontja értelmében, kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területnek csak, a 2. számú mellékletben megállapított 1. érzékenységi kategória a) és b) (1a, 1b), továbbá a 2. érzékenységi kategória b) pontja (2b) szerinti besorolású területek minősülnek. A 2a kategóriába sorolt terület tehát nem számít kiemelten érzékenynek minősített területnek! A telephely vízbázis védőterületre eső területén, a hulladékalapú tüzelőanyag helyettesítő anyagok (AFR) fogadására és tárolására szolgáló létesítményeken túlmenően, egyéb védőterületen tiltott tevékenységet, illetve létesítményt nem terveznek. Az üzemanyagtöltő állomást, a vegyszerraktárt magába foglaló laboratóriumot, valamint a hulladék olaj és kenőanyagok tárolását biztosító karbantartó műhelyeket, a vízbázis védőterületén kívül eső területen tervezik elhelyezni. A berendezések üzemeltetéséből, karbantartásából, illetve a kiegészítő tevékenységekből származó mintegy 41 000 kg/év veszélyes hulladékok tárolását a talajvízre, valamint a térségben található vízműkutakra is tekintettel, a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelően kialakított üzemi és munkahelyi gyűjtőhelyen tervezik megoldani, melyeket a műhely, iroda, labor és rendelő helyiségekben helyeznek el, ezek a 3.3.2. számú helyszínrajzon fel vannak tűntetve. A hatásvizsgálat szöveges részében 408-as kóddal azonosított karbamid tároló azonban a 3.3.2. számú helyszínrajz alapján nem azonosítható, nincs feltűntetve, azonban a szöveg alapján megállapítható, hogy az a 402 jelű

20

hőcserélő közelében lesz elhelyezve, ami szintén kívül esik a vízbázis védőterületén. A tanulmány a haváriák következtében várható hatásfolyamatok elemzése keretében, a mintegy 75 000 t/év mennyiségben felhasználni tervezett AFR anyagok lehetséges hatásának vizsgálatára valóban nem térnek ki. Azonban a 3.7.3. mellékIetben pontosan, EWC kód szerinti bontásban megadott anyagok nem veszélyes hulladékok, kötött formában és kis mennyiségben tartalmaznak a felszín alatti vizekre kockázatos anyagot (pl. fémeket, félfémeket). Az alapvetően szilárd anyagokból összetevődő helyettesítők beszállítása a felhasználás ütemében történik, a minőség-ellenőrzés biztosított, a burkolt belső szállítási útvonalak és a tevékenységhez szükséges fogadó és adagoló létesítmények műszaki védelme megfelelően (zárt, burkolt helyiségek) megoldott. Esetleges csapadékvíz elvezető hálózatba jutásukkor a homokfogók a szilárd anyagtartalmat megfogják. A veszélyes anyagoknak minősülő gázolaj-, kenőanyag-, karbamid-oldat tárolók, illetve laboratóriumi vegyszerek megfelelő műszaki védelemmel (duplafalú tartály, kármentő, szivárgás- és túltöltés érzékelő, illetve saválló burkolat) történő ellátását tervezik. A veszélyes anyagok szállítása, illetve tárolása során esetleg bekövetkező haváriák nyomán kikerülő szennyezőanyag lokalizációján és összegyűjtésén túlmenően, az elválasztott rendszerű csapadékvíz hálózatnak köszönhetően, a szennyeződések talaj- és felszíni vízbe jutása gyakorlatilag kizárható. A létesítmény területén esetleg mégis talajvízbe kerülő szennyezőanyagok terjedését előrejelző hidraulikai modellvizsgálatok eredményei szerint azonban, vizsgált terület északi határától mintegy 400 m-re található partiszűrésű vízműkutak vizében egészségügyi határértéket meghaladó szennyezések megjelenése nem várható. A vízműkutak potenciális érintettségére tekintettel pedig, a telephely területén talajvíz figyelő monitoring rendszer telepítését tervezik. A váratlan szennyezések megelőzésére, ill. elhárításához szükségesek intézkedésekre vonatkozó előírások hiányával kapcsolatos kifogás megalapozott. A 90/2007. (IV.27). Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése értelmében kárelhárítási üzemi terv készítésére a rendelet 2. számú melléklete szerinti tevékenység végzője köteles. A 2. sz. melléklet 3.1. pontja pedig tartalmazza cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felüli tevékenységet. A dokumentáció technológiai ismertetése szerint (61. oldal) a gyárban a klinkertermelés ötfokozatú ciklonos lebegtető hőcserélő rendszerrel és égetőkamrás előkalcinátorral kapcsolt forgókemencés égetéses száraz eljárást valósítanak meg 500 tonna/nap kapacitáson felül, tehát a tevékenység a rendelet hatálya alá

21

tartozik. A tervben pontosan meg kell határozni a lehetséges – így a felszíni és felszín alatti vizeket is érő – havária események műveleti, együttműködési, értesítési feladatait. E tekintetben az első fokú határozat rendelkező részét a kárelhárítási terv vonatkozásában, jelen határozat rendelkező rész 25. pontjában kiegészítettem. Hulladékgazdálkodás tekintetében az első fokú határozat II. E. fejezet megalapozott. A hatásvizsgálati dokumentációma hulladékgazdálkodási témakörrel összefüggő kérdéseket két részben vizsgálja. Egyrészt az építkezés során felmerülő, másrészt az üzemelés során bekövetkező hulladékgazdálkodási kérdéseket. Az építkezés során keletkező hulladékok a tanulmányban részletesen felsorolásra kerültek. Külön vizsgálták a veszélyes és a nem veszélyes hulladékokat. Kitértek arra is, hogy a hulladékokat milyen kezelési móddal kívánják majd kezeltetni. Kitértek a jogszabályi követelményekre, hogy mely jogszabályok figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy a telepítés során a hulladékgazdálkodási kérdéseket problémamentesen végezzék. Az üzemelés során szintén részletesen felsorolják azokat a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat, amelyek keletkezésével számolnak. A keletkezett hulladékot valamennyi esetben engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. A keletkező hulladékokat szelektíven gyűjtik, a hasznosítható részét tovább értékesítik, a maradékot megfelelő kezelőnek adják át. A hulladékok tárolása e jogszabályokban előírt edényzetben történik, a megfelelően kialakított tárolóhelyen. A fellebbezők által tett hulladékgazdálkodási kérdéseket érintő kifogásokra az alábbi észrevételeket teszem: A fellebbezések között szerepel olyan, amelyik szerint a hulladékok másfajta hasznosításáról kellene gondoskodni, mert olyan hulladékok is vannak az együttégetéses hasznosításra tervezett hulladékok listájában, amelyek esetében nem ez a legjobb megoldás. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. április 5-i 2006/12/EK irányelve a hulladékokról, 3. cikk (1) bekezdésében adja meg a tagállamok számára, hogy elsősorban elősegítsék a hulladékok képződésének és veszélyességének megelőzését (a) pont i-iii bekezdés), másodsorban a hulladékok hasznosítását (b) pont i-ii bekezdés). Itt a (b) ii. pont) a hulladék energiaforrásként való használata. Ennek megfelelően az ártalmatlanítási műveletek is elfogadottak, de az EK irányelv ezen cikkében meg sem említi. Az irányelv fogalmi

22

rendszerében a „hasznosítás” továbbra is bármely művelet, amit a II. B. melléklet felsorol. A C-458/00. sz. ügy (Bizottság kontra Luxemburgi Nagyhercegség), amelyben a Bíróság leszögezte: „36. Az Irányelv (megjegyzés: hulladék keretirányelv) 3. cikk (1) (b) bekezdésből, illetve a preambulum 4. pontjából következően a hulladékhasznosítási műveletek fő jellemzője az, hogy azok alapvető célja szerint a hulladék hasznos célt szolgál azzal, hogy más anyagokat vált ki, amelyeket azonos célra kellene alkalmazni, ezzel megőrzi a természeti erőforrásokat (ASA, 69. pont). 37. A hulladék égetése ennek megfelelően akkor hasznosítási művelet, amelynek elsődleges célja, hogy a hulladék hasznos funkciót töltsön be, mégpedig energianyerést, helyettesítve az elsődleges energiaforrást, amelyet ugyanerre a célra használtak volna fel.” Az pedig nem kérdés, hogy az együttégetéses hasznosításra kerülő hulladékok más módon is hasznosíthatók, különösen annak tudatában nem, hogy a hazai hulladékhasznosítási helyzet messze nem olyan, mint ahol az egyes hasznosítók jobbnál jobb feltételek között versengenek egymással a hasznosításra váró hulladékért. A kínálat még most is sokkal nagyobb, mint a kereslet, így még kömyezetvédelmi-hulladékgazdálkodási szempontból sem jól közelítik meg a problémát a fellebbezők, hiszen hasznosítást kívánnak akadályozni. Nem az a kérdés ugyanis, hogy melyik a jobb hasznosítás, hanem ma az a kérdés, van-e egyáltalában hasznosítás és a választás az ártalmatlanítás és a hasznosítás között húzódik meg és nem máshol. A KHT részletesen megadta a hasznosításra tervezett hulladékok EWC kódjait, mely egyértelműen megmutatja, hogy az adott hulladék mely iparágból/tevékenységből származik. Az együttégetéssel hasznosítani tervezett hulladékok minősége – mely az együttégetés környezetvédelmi vonatkozásában a legfontosabb szempont – a szintén részletesen taglalt, többlépcsős minőségellenőrzési folyamat során meghatározásra kerül. Továbbá a Felügyelőség is előírta, hogy „az engedélyes köteles az átadótól megkövetelni a kezelésre (hasznosításra) átvételre kerülő hulladék lényeges minőségi jellemzőinek a dokumentálását”. Az új üzemben kizárólag engedélyezett és környezetbarát cementipari hasznosításra alkalmas hulladékalapú helyettesítő anyagok hasznosítását tervezik. Természetesen alapkövetelmény, hogy minden hulladékot átadó szervezet rendelkezzen érvényes hulladékkezelési engedéllyel, melynek megléte a hulladék befogadásának alapfeltétele. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerint a felhasználásra tervezett

23

hulladékalapú helyettesítő anyagok nem veszélyes hulladéknak minősülnek. A felügyelőség előírta továbbá, hogy „a kezelésre átvett hulladék nem tartalmazhat veszélyes hulladékot, PCB-tartalmú olajjal szennyezett műanyaghulladékot, PVC hulladékot, halogéntartalmú vegyülettel szennyezett műanyaghulladékot”. A 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet alapján a hulladék gumi is egyértelműen a nem veszélyes hulladék kategóriába tartozik, mely az alábbi kódokkal azonosítható: 16 01 03 termékként tovább nem használható gumiabroncsok; 19 12 04 műanyag és gumi. A gumiabroncs abban az esetben lehet veszélyes hulladék, ha veszélyes anyaggal szennyezett, egyébként nem. A lakossági észrevételek között felmerült a lakossági hulladék gumiabroncsok elszállításának kérdése, mellyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet 5. § (3) d) szerint „tilos hulladéklerakóban lerakni hulladékká vált gumiabroncsot, kivéve a kerékpár-gumiabroncsot és az 1 400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot”. A szabályozás egyértelmű célja, hogy a lerakás helyett a hasznosítási megoldásokat helyezze előtérbe, amelyben a cementipar is komoly szerepet vállal. Vélhetően a kommunális szolgáltató a fenti rendelet miatt nem szállította el a használt gumiabroncsokat. Hulladékgazdálkodási szempontból az első fokú határozat megfelel a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek. Természetvédelmi védelmi indokolás: A Főfelügyelőség a másodfokú felülvizsgálat során a beruházás környezeti hatásvizsgálati dokumentációjának természetvédelmi vonatkozásában hiányokat észlelt. Tekintettel arra, hogy ezek a hiányosságok a másodfokú eljárás keretén belül orvosolhatóak voltak, e tekintetben új, első fokú eljárás elrendelése nem volt indokolt. A Zrt. hiánypótlási felszólítást követően benyújtotta a beruházással érintett területekre a hiányzó természetvédelmi vonatkozású felméréseit és hatásbecsléseit, ezzel egyidejűleg módosításokat végezve a tervezett cementgyár alapanyag ellátását biztosító szállítószalag kiviteli tervében, kifejezetten az érintett Natura 2000 területek érdekében. Megállapítható, hogy a beruházás védett területet nem érint, viszont közvetlenül és hatásaiban is érint több, a térségben kijelölt Natura 2000 területet. A fellebbezések több esetben azonosak, ezért – azokat külön nem idézve – a kifogásokat az alábbi indokok alapján utasítottam el, illetve a beruházás

24

környezetvédelmi engedélyezése mellett, jelen határozat rendelkező részébe foglalt kikötéseket az alábbiak okán írtam elő: – A fellebbezők hiányolják a Nyergesújfalu területén tervezett cementgyár hatásainak elemzését a HUDI2003 kódszámú, Duna és ártere kiemelt közösségi jelentőségű Natura 2000 területre. Itt a beruházás (gyártelep és szállítószalag) közvetlenül nem vesz igénybe Natura 2000 területet, a gyárteleptől északra 450-500 méter távolságra helyezkedi el. A dokumentációból kiderül, hogy vízi úti szállítást, illetve kikötő létesítését nem tervezik. A HUDI 20034 területazonosítójó, Duna és ártere elnevezésű NATURA 2000 terület jellemző adatai: Területe 16642,25 ha. Jelölő élőhelyei és fajai: 3270 – iszapos partú folyók részben Chenodopion rubri, és Bidention növényzettel. 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Faxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). 91F0 keményfás ligeterdők, nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajokkal (Ulmenion minoris) Gerinctelen:Osmoderma eremita-remetebogár, hal: Aspius aspius-balin,Euduntomyzon spp-ingolafajok, Gobio albipinnatushalványfoltú küllő,Gymnocephalus schraetzer-selymes durbincs, Misgurnus fossilis-réti csík, Pelecus cultratus-garda, Rhodeus sericeus amarusszivárványos ökle, Rutilus pigus-leánykoncér, kétéltű-hüllő: Bombina bombina-vöröshasú unka, Emys orbicularis-mocsári teknős,Triturus cristatus-közönséges tarajos gőte A hatásvizsgálat megvizsgálta, hogy a létesítni kért cementgyárhoz közeli Duna menti nyergesújfalui szakaszán mely élőhelyek és fajok találhatóak. Eszerint enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők a puhafa ligeterdők és bokorfüzesek lelhetők fel. A cementgyár létesítése és üzemelése erre az élőhely típusra nem gyakorol hatást. A Duna nyergesújfalui szakaszán a következő jelölő halfajok előfordulása bizonyított: balin. halványfoltú küllő, selymes durbincs, leánykoncér, márna, magyar bucó, német bucó, balkáni csík, valamint valószínűsíthető dunai ingola, garda, szivárványos ökle, mely fajokra ugyancsak nem gyakorol hatást a létesítés és üzemelés. – A fellebezők kifogásolták, hogy a beruházás részeként megépíteni tervezett szállítószalag metszi a HUDI2001 kódszámú, Északi-Gerecse nevű Natura 2000 területet. Maga a hatásvizsgálat is tartalmazza, hogy a tervezett szállítószalag 242 méter hosszan keresztezi a fenti területet, illetve abból területet foglal. A tanulmányból kiderül, hogy a szállítószalag nyomvonala az Északi-Gerecse kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési Natura 2000 terület, egy másik, szigetszerű területének északi csücskét is érinti, azonban ezen a szakaszon területfoglaló hatása nincsen, lábakra állítva halad át a terület felett. A zaj- és por által várható káros hatások kizárása céljából a területfoglalás mérséklése okán lábakra állított szállítószalag teljesen burkolt.

25

A szállítószalag melletti kőszórásos kísérő utat a hiánypótlás során teljesen elhagyták. A területből 5-7 pillér, egyenként 2x5 méter terület elvonása történik. Ez a Natura 2000 terület a HUDI20018 kódjelű, Északi-Gerecse elnevezésű 2856,42 ha terjedelmű, az alábbi jelölő élőhelyek és fajok jellemzik: 5130-boróka (Juniperus communis) formációk fenyéreken vagy mészkedvelő gyepekben, 6240-Szubpannon sztyeppék, 6250-síksági pannon löszgyepek, 91G0-Pannon gyertyános tölgyesek, 91M0-Pannon cseres tölgyesek, növények: Himantoglossum caprinum-bíboros sallangvirág,Pulsatilla Grandis-leánykökörcsin, gerinctelenek:Callimorpha quadripunctaria-csíkos medvelepke, Lucanus cervus-szarvasbogár, emlős: Barbastella barbastellus-piszedenevér, Myotis bechsteini-nagyfülű denevér, Myotis Blythii-hegyesorrú denevér, Myotis myotis-közönséges denevér, Rhinolophus ferrumequinum-nagy patkós denevér, Rhinolopus hipposideroskis patkós denevér, Spermophilus citellus-közönséges ürge. A hatásvizsgálatban rögzítették, hogy ezen a területen a szállítószalag építéssel érintett szakaszán mely élőhelyek és jelölő fajok találhatóak, mely szerint: a szubpannon sztyeppék élőhelyén a szállítószalag alátámasztó lábainak alapozása (5-7 db) 5x2 méter betonalap, a felvonulási terület és a szalag alatti árnyékoló hatás a tervek szerint 200 m2 területen érinti a jelölő élőhelyet. A szalag alatti árnyékban a mikroklíma csekély mértékben változhat, ez azonban nem okoz a vegetációban jelentős változást. A síksági pannon löszgyepek tekintetében mintegy fél ha-nyi bolygatás várható. A szerviz utak elhagyása és a szállítószalag lábakra helyezése folytán ez a bolygatás minimálisra csökkenthető. A HUDI20018 kódszámú, ÉszakiGerecse kiemelt jelentőségű Natura 2000 természetmegőrzési terület, a szállítószalaggal érintett szakaszán a vizsgálatoknak jelölő fajokat kimutatni nem sikerült. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a nyomvonal 100 méteres a területet metsző sávjában bíboros sallangvirág kisebb populációja előfordulhat, melyre vonatkozóan a tanulmány az építés megkezdése előtt felmérést javasol. – A fellebbők kifogásolják, hogy a szállítószalag megközelíti a HUDI20030 kódszámú, Központi-Gerecse nevű Natura 2000 területet. Ezen terület jellemző jelölő élőhelyei és fajai: 5130-boróka (Juniperus communis) formációk fenyéreken mészkedvelő gyepeken, 6190-Pannon sziklagyepek (Stipo.festucetalia pallentis), 6240-Szubpannon sztyeppék, 6430-sííkságok és a hyegyvidéktől a magshegységig tartó szintek hidrofilmagaskórós szegélytársulásai, 91G0-Pannon gyertyános-tölgyesek Quercuspetraeával és Carpinus betulusszal, 91H0-Pannon molyhos tölgyesek Quercus pubescensszel, 91M0-Pannon csres tölgyesek, növények: Ferula sadrelianacsíkos medvelepke, Lucanus cervus-szarvasbogár, emlős: Barbastella barbastellus-piszedenevér, Myotis bechsteini-nagyfülű denevér, Myotis Blythii-hegyesorrú denevér, Myotis myotis-közönséges denevér,

26

Rhinolophus ferrumequinum-nagy patkós denevér, Rhinolopus hipposideroskis patkós denevér. A fenti Natura 2000 területet a tervezett szállítószalag mintegy 300,- méterre közelíti meg, amely azt jelenti, hogy a létesítése és üzemeltetése semmilyen hatást nem gyakorol. Tekintettel arra, hogy a régi szállítószalag helyén létesülő új szalag burkolt változatban épül az egész területre vonatkoztatható zavaró hatások csökkeni fognak. A létesítés és az üzemeltetés hatást nem gyakorol a magyarföldi husángra, bíboros sallangvirágra, csíkos medvelepkére, valamint szarvasbogárra. A jelölőfajnak minősített denevérfajok táplálkozási feltételei vélhetően javulnak, mert a szállítószalag létesítéséhez nyitott terek új, potenciális vadászterületet nyitnak meg számukra. - A fellebbezők kifogásolták, hogy a szállítószalag keresztülhalad a HUDI 10003 kódszámú, Gerecse nevű, 30457,63 ha nagyságú kiemelt jelentőségű különleges madárvédelmi Natura 2000 területen. A tárgyi terület jelölő fajai: Aquila heliaca-parlagi sas, Circaetus gallicus-kígyászölyv, Dendrocopusmedius-közép fakopáncs, Dryocopus martius-fekete harkály, Falco cherrugkerecsensólyom, Ficedula albicollis-örvös légykapó, Ficedula-parva-kis légykapó, Lanius collurio-tövisszúró gébics, Pernis apivorus-darázsölyv, Picuscanus-hamvas küllő. A tervezett szállítószalag a működő Kecskekői mészkőbányától északnyugati irányba a régi szállítószalag nyomvonalán a HUDI10003 kódszámú, Gerecse nevű Natura 2000 területen halad a működő Bersek hegyi márgabányáig, mely távolság 1582 méter. Az új szállítószalag burkolt változatban épül, ezért a zaj és por hatás jelentősen csökken, ami a Natura 2000 területet eddig ért zavaró hatásait is ugyanígy csökkenti. A szalag a működő Bersek- hegyi márgabányától észak-kelet felé fordul, és teljesen új nyomvonalon 4986 méter hosszan halad a cementgyár felé. A szalag 648 méter hosszan keresztezi a HUDI10003 kódszámú Gerecse nevű madárvédelmi Natura 2000 területet. A korábbi tervekkel ellentétben a Bersek-hegyi márgabányától a Natura 2000 területen a burkolt szállítószalagot 300 méteren keresztül a talajra építve vezetnék, amelyet déli irányból egy szerviz út is kísérne. Ezt követően a szalagot egy hídszerkezetben vezetnék tovább 347 méteren keresztül a Natura 2000 terület határáig, itt szerviz utat sem építenének. A Bersek-hegyi márgabányától induló 300 méteres szakaszon 100 méter széles nyiladékot vágnának, mely 2,9 ha nagyságú erdőkitermelésével járna. A vizsgáűlatok szerint a szalag Bersek-hegyi bányától induló 648 méteres szakasza a HUDI10003 kódszámú Gerecse kiemelt jelentőségű madárvédelmi Natura 2000 területen 3 jelölő fajt érint kecvezőtlenül. A nyiladék létrehozásával kiirtott erdősáv, és az egyéb érintett Natura 2000 területrészek sérülése miatt zavarást szenved, esetleg megszűnik2-6 pár közép fakopáncs, és 2-3 pár örvös légykapó, valamint néhány pár tövisszúró gébics. A többi jelölő fajt nem érinti a szalag létesítése, míg az új nyílt élőhely-

27

mozaik létrejöttével és a szegélyhatás növekedésével valószínűleg kedvezőbb helyzetbe kerül a parlagi sas, a kígyászölyv, a kerecsensólyom gerecsei állománya, miután új, potenciális táplálkozó helyek jönnek létre. A cementgyár és a hozzá kapcsolódó, védett területet nem érintő, azonban különleges jelentőségű madárvédelmi Natura 2000 területet érintő és azokra hatást gyakorló 11,2 km hosszú szállítószalag, mint együttes beruházás jelen határozat rendelkező részének 11-23 pontjaiban foglalt kikötésekkel a természeti értékek elviselhető kockázata mellett megvalósítható. Tájvédelmi Indokolás: A fellebbezések tájvédelmi szempontú kifogásainak alapvető hivatkozása a korábban készült tájvédelmi munkarész nem megfelelő színvonalú kidolgozottsága volt. A 14/139-20/2008. ügyszámú részletes hiánypótlási felszólítás nyomán a Zrt. benyújtotta a Budapesti Corvinus Egyetem, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék által készített környezeti hatástanulmányt kiegészítő tájvédelmi munkarészt. A hiánypótlás során kidolgozott tájvédelmi hatásvizsgálati munkarész a fent felsorolt hiányosságokat pótolta. Alapadatok: A hatástanulmány kiegészítése során, a hatótényezők és hatásfolyamatok alapján lehatárolásra került a tájhasznosításra, tájszerkezetre, tájképre vonatkozóan a tervezett létesítmény közvetlen és közvetett tájvédelmi szempontú hatásterülete, külön a gyárterületre és külön a szállítószalagra meghatározva. A közvetlen tájhasznosítási és tájszerkezeti hatásterület a tervezett cementgyár által elfoglalt teljes terület, annak védőövezete és a tervezett gyár közvetlen közelében lévő zártkerti területek. A szállítószalag közvetlen tájhasznosítási és tájszerkezeti hatásterülete a szalagpálya és a kiszolgáló út építéséhez igénybe vételre kerülő szolgalmi sáv és a közvetlen környezetében lévő részben zártkerti ingatlanok. Közvetetett tájhasznosítási és tájszerkezeti szempontú hatásterületbe tartoznak Tát és Mogyorósbánya települések azon területrészei, amelyeken a tervezett gyár megvalósulása után várhatóan megváltoznak a településfejlesztési lehetőségek. A közvetett tájképi hatásterülethez tartozik keleten a Tát és Mogyorósbánya települések beépített területének határáig terjedő tájrészlet, valamint a 10. sz. főút felöl a gyár által kitakart tájrészlet a Szarkás-heggyel és a Múzslai-heggyel. A szállítószalag közvetett tájképi hatásterülete a Nyergesújfalutól délre eső tájrészletek, ahonnan a szalag egyes szakaszai és a cementgyár magasépítményei láthatóak, ezek között kiemelten a Nyergesújfalu – Bajót közötti út belterülethez közeli szakasza, továbbá a problématérképen jelölt kilátópontok. A cementgyár telke 76 ha, ezen belül a közvetlen beépítésre tervezett terület 44 ha. A telek jelenlegi hasznosítása szántóföld, a földhivatali nyilvántartás szerint

28

kivett művelési ágú terület. A tervezett üzem területe a tervezett nyergesújfalui ipari park része, nyugati irányban a határos területek a településrendezési terv szerint tervezett ipari területfelhasználásúak. Ugyancsak ipari-gazdasági területként került kijelölésre a helyi szabályozási terven a tervezett gyárterület és Tát település közötti, jelenleg még szántó hasznosítású területrész, keleti irányban. A tervezett gyárterület a Duna felőli irányban az Almásfüzitő – Esztergom vasútvonallal, a 10. sz. országos főútvonallal határos, továbbá a Duna felé üdülő - zártkerti területek, a helyi szabályozási terven kijelölt ipari gazdasági területfelhasználású területek vannak. Déli irányban a Búzás-hegy és Szarkás-hegy lejtői, gyepes, kertes területei (NATURA 2000 terület) vannak. Déli irányból a 10. sz. főút távlati, tervezett elkerülő szakasza került kijelölésre. A cementgyár megvalósulása esetén a gyártelep területén a biológiai aktivitás érték jelenlegi állapothoz viszonyított 45 %-os csökkenése várható. Az érvényes helyi szabályozási tervet a tanulmány nem tartalmazza, de a rendelkezésre álló adatokból (szöveges munkarész) megállapítható, hogy a tervezett gyárterület környezetében, az ipari létesítményekkel összefüggésben védelmi rendeltetésű erdőterület nem került kijelölésre. A tervezett szállítószalag 7378 m hosszúságban kerülne megvalósításra, a szolgalmi sáv céljára igénybe vételre kerülő terület változó szélességű, 47 m, 8 m és 4,5 m, többféle területhasználatú (szántó, gyep, erdő) területet érint. A szállítószalag bejegyzett szolgalmi jog alapján számított területigénye 20 ha 6446 m2. Az igénybe vételre kerülő erdőterület részben védő (talaj-, műtárgy-, honvédelmi védő) erdő. Az 1. sz. melléklet alapján számítva az igénybe vételre kerülő erdőterületek 7 ha 2763 m2 NATURA 2000 területek. A szállítószag által igénybevételre tervezett terület érinti a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó övezetét. A szállítószalag megvalósítása Nyergesújfalu közigazgatási területén kívül a Lábatlan és Bajót települések közigazgatási területét is igénybe venné. A települések településrendezési tervei a szállítószalagra vonatkozó területfelhasználást, jelölést nem tartalmaznak. A szállítószalag által igénybe vett területen a biológiai aktivitás értéke várhatóan 15,2 %-kal fog csökkenni. Az igénybevételre (termelésből való kivonásra) tervezett erdőterületek helyett kb. 7 ha csereerdő telepítést terveznek. A csererdő telepítés helye nem került bemutatásra. A hiánypótlási dokumentáció nem tartalmazza a tervezett szállítószalag mintaterveit, illetve mintakeresztmetszeteit, a jelentősebb tereprendezéssel érintett szakaszok megjelölését, ezek elkészítése az építési engedélyezési tervdokumentáció kidolgozása során történik. Várható táji hatások: A tervezett létesítmény megvalósulása várhatóan a tájszerkezet tartós megváltozását, a tájhasználatok tartós korlátozását fogja okozni a hatásterületen. A meglévő tájhasználati, tájszerkezeti adottságok között meghatározó, hogy Lábatlan településtől, Tokod-Altáró településig terjedő 21 km-es Duna menti

29

területen, ipari létesítményekkel kritikus mértékben terhelt tájsáv található. A tervezési terület kiemelt jelentősége, hogy ezen a 21 km hosszú szakaszon, a tervezett gyár területe az egyetlen ez ideig fennmaradt, a Duna és a Gerecse közötti ökológiai kapcsolatot biztosító terület. Ezt az ökológiai kapcsolatot bontaná meg a tervezett gyár megvalósulása a zöldfelületi rendszer jelentős elemének igénybevételével (26. oldal, 2.3.2.9 pont), a kiegyenlítő intézkedések megtétele nélkül. További hatások a mezőgazdasági, erdőgazdasági tájpotenciálra, az üdülésiturisztikai hasznosíthatóságra gyakorolt negatív hatás, a szomszédos települések egyes településfejlesztési elképzeléseinek megvalósíthatóságára gyakorolt korlátozó hatás. A tájképi hatásterületről való láthatóság, az értékes tájképi elemeket kitakaró hatás negatív befolyással lesz az üdülési-turisztikai tájhasznosításra is. A szállítószalag a problématérkép szerint várhatóan három területen értékes zöldfelületi elemet fog érinteni, illetve keresztezni, ezzel megbontva a zöldfelületi rendszert. Tájképvédelmi szempontból különösen kritikus szakasz a Bajóti-völgy feletti átvezetés, mert a hídszerkezeten tervezett szállítószalag a Bajót településre érkezők számára a kiemelkedően szép Öreg-kő, helyi jelentőségű természetvédelmi terület látványát takarhatja. Kompenzációs, tájba illesztési feladatokra vonatkozó feltételek: A gyárterület belső, jelenlegi tervezett telke zöldfelületi rendezése kizárólag az ipari létesítmény kulturált kialakítását, a kedvezőtlen hatások némi mérséklését jelenti, de az üzemi területen belüli zöldfelületek kialakítása nem tekinthető a biológiai aktivitás érték csökkenését kompenzáló intézkedésnek. A kieső biológiailag aktív felületeket a telek területén (kerítésen kívül) szükséges kompenzálni és itt szükséges megoldani a távolról kedvezőtlen látvány takarását is. A kompenzáló (védő erdő) zöldfelületet az igénybe vett a biológiailag aktív felületek alapján (erdőterület pontos területét az engedélyezési tervek alapján számított terület kimutatás szerint) kell meghatározni. Az ökológiai, zöldfelületi rendszer kapcsolatának megbontása miatti hatás, a Duna és Gerecse közötti zöldfelületi kapcsolat pótlására a tervezett gyárterület és a település közigazgatási határa közötti erdőtelepítéssel és a zöldfelületi rendszer elemeinek megőrzésével, a beépítetlen területek részbeni fenntartásával, az élővízfolyások (pl.: Sándor-patak) revitalizációjával együttesen biztosítható. A kedvezőtlen tájképi hatások csökkentésére szükséges - a tervezett gyár látványhatása miatt kiemelt jelentőségű, a 10. sz. főút és gyárterület közötti sávban – takaró, védő erdősáv telepítése. A tanulmány szerint szükséges elkészíteni a szállítószalag védőburkolatának differenciált színezési tervét, továbbá a tájképvédelmi szempontból kritikus szakaszok takarási tervét. A biológiai aktivitás értékcsökkenés a csererdő telepítéssel kompenzálandó. A felszínen vezetett szakaszokon a szállítószag korlátozza az átjárhatóságot, megbontja, illetve megváltoztatja a zöldfelületi

30

rendszer kapcsolatait, környezetében romlik a turisztikai hasznosíthatóság feltétele, ezért a zöldfelületi rendszer funkcionális és szerkezeti kapcsolatainak fenntartásáról, illetve pótlásáról gondoskodni kell az engedélyezési tervek kidolgozása során. Jelen határozat rendelkező részének 1-10 pontjaiban tett kikötésekkel érvényesítettem a tájvédelem érdekében teendő intézkedésre kötelezést. A másodfokú eljárás során megkeresett szakhatóságok az alábbi nyilatkozatokat tették: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az OTH 432-7/2008. számú. másodfokú szakhatósági állásfoglalásában azzal a kikötéssel járult hozzá az egységes környezethasználati engedély megadásához, hogy mind a létesítés, mind az üzemeltetés során a lakosságot érintő terhelés nem lehet nagyobb a dokumentációban előzetesen megállapított terhelésnél. Indokolásában felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a földmunkákkal is járó tevékenység lakott területet érint, szükségesnek tartja a környezeti levegő szennyezettségének ellenőrzését. Egészség-hatás vizsgálat szempontjából megállapította, hogy a cementgyár vitatott, de a fentiek alapján elfogadott hatásterülete nem érint lakott területet elfogadható az a feltételezés, hogy a megváltozott levegőminőség nem változtatja meg lényegesen a járulékos egészségi kockázatot. A Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal a 13-54/5/2008. számú nyilatkozatában az engedély megadásához hozzájárulását adta. Indokolásában kifejtette, hogy a 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. (OTÉK) 1.§ (1) bekezdése szerint, építési munkát engedélyezni csak a rendelet és a helyi településrendezési eszközök rendelkezései szerint szabad. Nyergesújfalu Város Önkormányzata 5/2008. (II.14.) számú redeletével módosított 4/2005.(II.21.) rendelete a tervezett cementgyár területét Gip3 jelű építési övezetbe sorolja. Ez a HÉSZ 10. § (10) bekezdése szerint jelentős mértékű zavaró hatású terület, ahol az ilyen hatással járó építmények helyezhetők el. Az első fokú környezethasználati engedélyezési eljárásba bevont jegyzőktől bekérte a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó helyi rendeleteket. A rendelkezésre bocsátott iratokból megállapította, hogy a 347/2006. (XII.23.) korm. rend. 8.§, 15.§ és 16.§-aira figyelemmel nincs helyi környezet- és természetvédelmi hatásköre Nyergesújfalu, Tátá, Mogyorósbánya, Bajót jegyzőinek, ennél fogva a felettes közigazgatási hivatalnak sem. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal főigazgatója a JF-1039/1/2007. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában a hozzájáruló elsőfokú nyilatkozatot helybenhagyta. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága a 02.5/4187/3/2007. számú másodfokú

31

nyilatkozatával hozzájárult az engedély kiadásához. Döntését azzal indokolta, hogy a dokumentáció szakanyaga tartalmazza a cementgyár és a kapcsolódó létesítmények megvalósítása során érintett mezőgazdasági művelésű földrészletek humuszos termőrétegének mentésére és további hasznosítására vonatkozó talajvédelmi követelményeket. A beruházás - az ismertetett technológia maradéktalan betartása mellett - a szomszédos termőföldeket nem károsítja, talajvédelmi érdekeket nem sért, így az egységes környezethasználati engedély kiadásának talajvédelmi szempontból nincs akadálya. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal a 1654/2/2007. számú másodfokú szakhatósági állásfoglalásában a környezethasználati engedély megadásához hozzájárult. Indokolása szerint, az MBFH a felülvizsgálat során megállapította, hogy a Bányakapitányság az eljárását a vonatkozó jogszabályok előírásai alapján folytatta le, állásfoglalását szakmailag megalapozottan adta ki. A Zöld Sziget Egyesület, Tokod Polgármestere, Esztergom Polgármestere, a Védegylet Egyesület, Tát Polgármestere, Tokodaltáró Polgármestere, az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület valamint a Válaszút Egyesület fellebbezései az MBFH hatáskörébe tartozó olyan bányászati és földtani szakkérdéseket nem vitatnak, amelyeket a Holcim Hungária Cementipari Zrt. megbízásából, az Imsys Vezetési Tanácsadó Iroda Kft. által készített „Környezeti Hatásvizsgálati és Egységes Környezethasználati Engedélyezési Dokumentáció” vonatkozó fejezetei tartalmaznak ezért a Bányakapitányság VBK/1499/2/2007 számon kiadott szakhatósági állásfoglalását az MBFH fenntartja. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a 4263/3/2007. számú nyilatkozatában az engedély megadásához hozzájárulását adta. Indokolásában kifejtette, hogy Nyergesújfalu ipari parkban tervezett cementgyár elvi építési engedélyéhez korábban adott, első fokú KO/222/1/2007. számú nyilatkozatban előírták az építtetőnek, hogy részletes közlekedési vizsgálattal ellenőrizze a cementgyár megközelíthetőségét, meglévő közlekedési kapcsolatainak kapacitását, és a fejlesztés szükségességét. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 306-378/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában az első fokú, hozzájáruló nyilatkozatot helybenhagyta. Komárom Esztergom Megyei Földhivatal a 10.074/2008. számú nyilatkozatával megerősített 10.401/2007. számú szakhatósági állásfoglalásában – tekintettel arra, hogy a területre földvédelmi szempontok alapján végleges más célú hasznosítást engedélyezett – a környezethasználathoz hozzájárult.

32

Tekintettel a fentiekre, az első fokú határozatot a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztattam. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 109. § (1) bekezdése biztosítja, a bíróság illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (4) bekezdése állapítja meg.

Budapest, 2008. június 23.

Dr. Filotás Ildikó főigazgató megbízásából

Dr. Takács Margit sk. főosztályvezető

Erről értesül: 1. Észak-dunántúli KTVF, és rajta keresztül 2. Mindazok, akik az első fokú határozatról értesültek valamint a másodfokú szakhatóságok székhelyeiken: - OTH 1097 Bp. Gyáli út 2-6. - Közép dunántúli Regionális Közig. Hiv. 2800 Tatabánya, Fő tér 4. - Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1024 Bp. Margit krt. 85. - Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ 1118. Bp. Budaörsi út 141-145 - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal 1145 Bp. Colombus u. 17-23 - Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatal 1066 Bp. Teréz krt. 38. - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Bp. Mogyoródi út 43 - Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal 2500 Esztergom, Rudnay tér 2 3. Zöld pont Iroda helyben 4. Irattár

33