GAZDASÁG-FÖLDRAJZI AZ EGYET. KÖZGAZD. KAR FÖLDRAJZI IGAZGATÓ:
GR.
T E L E K I
GYŰJTEMÉNY INTÉZETÉNEK PÁL
KIADVÁNYA
HY.R.T.
VII.
ORSZÁGOS FÖLDMÉRÉSEK AZ ÁLLAMI KÖZIGAZGATÁS SZOLGÁLATÁBAN
IRTA GERŐ
L Á S Z L Ó
A T H E N A E U M IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZVÉNYTÁRSULAT NYOMÁSA, BUDAPEST 1934
ISIN*
15940. — Athenaeum r.-t. könyvnyomdája, Budapest.
• vsj» i "-mr-r
Országos földmérések az állami közigazgatás szolgálatában ))Zum richtigen Verständnis unserer Landesvermessungen, zur unparteiischen Würdigung ihrer Vorzüge und auch ihrer Mängel ist die geschichtliche Forschung von grosser Wichtigkeit. Der rein technisch-mathematische Masstab versagt oft bei geodätischen Fragen ; man muss studieren, auf welchem Wege ist die Sache so geworden, wie sie heute ist, welche amtlichen Verhältnisse würden berührt, wenn man eine geodätische Änderung vornehmen wollte usw . . . Auf diesem geschichtlichen Wege wird die hohe Bedeutung unseres Faches sowohl als Teil der mathematisch-technischen Gesamtwissenschaft, als auch in seiner staatlichen Bedeutung am besten erkannt.« ( Jordan.) A X V I I I . századig az országos felmérések csaknem kizárólag a hadviselést szolgálták. A felméréseket gyorsan kellett végrehajtani, a térképezést kezdetleges eszközökkel, többnyire szabatos mathematikai alap nélkül, kis méretarányban végezték. A n a g y méretarányú országos felméréseket, elsősorban a földadó kivetéséhez szükséges adatok megállapítására, E u r ó p a csaknem minden államában a X V I I I . sz. II. felében és a X I X . sz. elején rendelik el. II. K a t a l i n már 1765-ben elrendeli az orosz kataszteri felmérést, mégpedig nemcsak a földadó helyes és igazságos elosztására, hanem a birtokok jogviszonyainak egyidejű rendezésére is. A német államok e tekintetben k ö v e t t é k az orosz példát, 1 míg Franciaországban, — bár I. Napoleon az 1 K a t a s t e r - K a r t e n sollen j u r i s t i s c h e D o k u m e n t e sein in B e z u g auf die B e s i t z v e r h ä l t n i s s e / d i e B e b a u u n g , die N u t z u n g , den W e r t d . G r u n d u. B o d e n s .
4 i 8 i l - b e n elrendelt kataszter-tői azt k í v á n t a — »qu'il fteut et dóit mérne nécessairement servir de titre en justice pour prouver la propriété, et qu'il sóit le grand-livre terrier de la France« — a bíróságok birtok-pereknél mégsem ismerték el jogalapul. A földadókatasztert 1 e felmérések előtt, bemondások, v a g y becslések alapján történt hatósági összeírások képezték, melyeknek az volt a rendeltetésük, h o g y a községek, járások adókötelesei közt arányosan, a birtok jövedelme alapján szabhassák k i az adókat. A legrégibb ilyen jegyzék az angol Domesday-book (Liber judicarius Angliáé) a n a g y angol birodalmi földkönyv, mely Hódító Vilmos rendeletére 1083—1086. években készült s az akkori birtokviszonyoknak tökéletes képét adja. E jegyzék igen hosszú ideig szolgált az állami terhek elosztásának alapjául. H a z á n k b a n az első adókiigazítás céljából végrehajtott összeírás 1765-ben Mária Terézia uralkodása alatt készült (örököstartományi úrbéri összeírás). A z 1741. évi V I I I . t.-c. kimondja, hogy a telek nem lehet az adózás alapja. Ennek ellenére a fiziokrata felfogású császár : II. József 1786-ban, »Magyarországban és a hozzátartozó tartományokban, valamint Erdélyben levő összes telkek felmérését és jövedelmének összeírását« rendeli el, a földek és fundusok területének és gyümölcsöző termékenységének figyelembevételével. 2 A másfél évre tervezett (1786—1787) és többnyire laikusok által végzett kezdetleges területi és jövedelmi megállapítás »az egyenlő adó üdvös és méltányos célját« nem érte el, mert még a számítások befejezése előtt (1790) a császár halálával elpusztították úgy, hogy csak töredékei maradtak meg egyes megyei levéltárakban. (Ez az országos összeírás semmiféle összefüggésben sem volt a II. József által elrendelt és ebben az időben (1763—1785) végreh a j t o t t országos felméréssel, amelyet »Josephinische Aufnahme«, illétve I. katonai felvétel név alatt ismerünk. Ez utóbbi kizárólag hadászati célokra készült.) A külföldön már ekkor felmérésen és osztályozáson nyugvó kataszter alapján határozták meg az adót. Elsőnek Württemberg (1705), m a j d a többi német állam készítette el kataszterét a X V I I I . században. A modern kataszter mintáját Franciaország teremtette meg a forradalom utáni adóreform kapcsán (1809—1846) készített, de nem tökéletes parcella-kataszterrel,3 Hasonlóan végezték el e munkát Bajorországban (1808—1866), Württembergben (1818—1850), Szászországban (1836— 1843), Badenben (1855—1875), Hessenben (1824—1836), Poroszországban
1
K a t a s t e r (catastrum, capitastrum =t fejadójegyzék) »capitum register«.
2
F ö r d ő s L á s z l ó : A 11. József-féle k a t a s z t e r i földmérés M a g y a r o r s z á g o n .
3
S z i l á g y i B é l a : K ü l f ö l d i felmérési m u n k á l a t o k
(Geodéziai K ö z l ö n y , 1931.).
5 (i86i—1865) és Ausztriában is (1817—1856). Ezeknek a katasztereknek szabatos, országos háromszögelésen nyugvó részletes (parcella) felmérés az alapja. Míg a felmérés, ha mindjárt rendkívül hosszadalmas és költséges művelet is, mégis elérheti a megkívánt legnagyobb pontosságot, a jövedelem kiszámítása, becslés, osztálybasorozás, mindig bizonyos mértékű bizonytalanságot rejt magában. A z 1817 december 23-án kiadott császári pátens az osztrák örökös tartományokban részletes felmérés alapján »állandó kataszter« létesítését rendeli el. A felmérés alapján földkönyvet kellett volna készíteni, amely minden földrészlet (parcella) területét, átlagos tiszta jövedelmét tartalmazta és ilymódon a helyes adózás alapját szolgáltatta volna. Egyelőre azonban a felmérési alapmunkálat hosszadalmas voltára való tekintettel (1819-ben) az adó sürgős kivetésére alkalmas »ideiglenes földadókataszterk készítettek. Ausztriában 1869—1881-ig a parcella-katasztert új osztályozással helyesbítik s 1883-ban a kataszter mérnöki nyilvántartását rendszeresítik. Magyarországra nézve az 1849 október 20-i császári pátens rendeli el a földadókataszter létesítését. 1 Ez a pátens így rendelkezik : »Tekintettel arra, h o g y az 1849 március 4-cn kelt pátens 24* §-a az összes állampolgárok teherviselésének arányos (gleichmässig) elosztását mondja ki, ú g y az igazságosság, mint az utóbbi időben rendkívüli módon fokozódott állami követelmények érdekében úgy Magyarországon, mint Erdélyben oly gyorsan, amennyire ily fontos munkálat nagysága és nehézsége azt megengedi, rendezett »földadó kataszter« létesítendő.« A föld és ház egyenlő megadóztatását a többi bel- és külföldi országokban bevált és a »jólét kifejlődésére rendkívül alkalmasnak bizonyult« alapelvek alapján kell végrehajtani, (als zweckmässig und für die Entwicklung d. Wohlstandes in denselben höchst zuträglich bewährt haben.) »Tekintettel a feladat kielégítő megoldásához szükséges előkészítő munkák előreláthatóan hosszú tartamára, az addig végzett mérések felhasználásával olyan provizóriumot kell létesíteni, amely a közterhek igazságos és arányos elosztásának megfelel.« A »Földadó provizórium« (földadó ideiglen) végrehajtására 1850 március 4-én kiadott pátens elrendeli a meglevő térképanyagnak felhasználását és annak részben helyszíni mérés, részben bevallás alapján való kiegészítését. A földadó ideiglen eredményei az 1850—1867. években készült 1 : 7200 (1" = 100 öl) méretarányú Konkretuális térképek. A felmért község-, v a g y dülőhatárokon belül az egyes parcellák területeit bevallás és összeegyeztetés alapján határozták meg. (Innen a vallományi munkálat elnevezés.)
1 K a i s e r l . P a t e n t v . 20. O k t . 1849, über die E i n f ü h r u n g d. G r u n d s t e u e r - K a t a s t e r s in U n g a r n u . die F e s t s e t z u n g eines G r u n d s t e u e r P r o v i s o r i u m s bis zur V o l l e n d u n g des stabilen Katasters.
6 A provizórium elkészült úgy Magyarország, mint Horvát-Szlavónországok (1853) és a királyhágóntúli (Erdély) részek (1867) területére nézve. A z 1849 október 20-i pátens alapján 1853-ban indul meg az ország első szerves kataszteri jelmérése. Központi irányítását a wieni pénzügyminisztériumban létesített földmérési igazgatóság és az ehhez kapcsolt háromszögelő hivatal látta el. Szervezet : Püm. Wien. Földmérési igazgatóság. Háromszögelőhivatal. Földmérési aligazgatók. Földmérési felügyelőségek (1856-ban 12, 1857-ben 18, 1858—59-ben 16, 1860-ban 17, 1861—66-ban 22), átlag 13 földmérési osztállyal, melyek mindenikében egy mérnök és egy segédmérnök volt beosztva. A z első felmérési utasítást (német nyelven) 1856-ban, a másodikat 1865-ben adták ki. (Ezt k ö v e t t é k az 1870., 1874., m a j d 1904-ben kiadott utasítások.) A háromszögelési a l a p h á l ó z a t 1 a Liesganig által mért bécsújhelyi bázisból indul ki és a Generalquartiermeisterstab által a monarchia II. katonai felméréséhez végzett háromszögelési munkálatokat (1807) használja fel. Ennek a Dunántúli föhálózat-nak I., II. és III. rendű hálózatában a szögmérést a háromszögelő hivatal teodolittal végezte, míg a felmérés céljait közvetlenül szolgáló I V . rendű pontokat üveglapra ragasztott papíron távcsöves vonalzóval, grafikus eljárással 1 : 14.400 méretarányban határozták meg. A grafikus háromszögeléssel meghatározott pontok koordinátáit az üveglapról lemérték és 1 : 2880 méretarányú szelvényekre rakták fel a részletes felméréshez. A Dunántúli hálózat-Ytoz csatlakozva 1855—1856. években fejlesztik ki a felsőmagyarországi főhálózatot Máramaros vármegye déli határáig, az I., II., I I I . rendű hálózatban teodolittal, a IV. rendűben mérőasztalon végzett háromszögeléssel (kivéve Bereg, Ugocsa és részben Máramaros vármegyéket, ahol teodolittal mérték a IV. rendű hálózat szögeit is). 2 Ugyancsak a Dunántúli főhálózathoz kapcsolódott a horvát-szlavón háromszögelési hálózat is, részben a budapesti koordináta rendszerben, részben pedig az ivanici alappont koordináta rendszerében. A különféle alapokból kiinduló, különböző pontosságú háromszögelési munkálatokat közös nevezőre kellett hozni, h o g y az országos felmérésnek egységes, szervesen összefüggő és a kor viszonyaihoz képest szabatos alapja legyen. Ezért 1861—1864. években az összes mérések revíziója és kiegészítése után Magyarország területére a stereografikus (Konformis, azimutális) sík vetületre vonatkoztatott szabatos háromszögelési alapot (budapesti rendszer) , Erdélyben pedig 1880—1907-ig a marosvásárhelyi rendszerre vonatkoztatott stereografikus hálózatot vezették be. E hálózatok kiépítését és a leg1
L á s d a c s a t o l t I. sz. v á z l a t o t a 25. oldalon.
- A n t a l í f y A n d o r : »Magyar á l l a m i földmérés«.
1927.
7 kisebb négyzetek módszerén alapuló kiegyenlítését a m. kir. háromszögméreti számító hivatal hajtotta v é g r e . 1 Ennek a munkálatnak megfelelő szabatosságát az 1885. évben végrehajtott európai fokmérések során állapították meg. A katonai alapvonal mért hossza . . . . 2239-965 öl. A háromszöghálózatból számított budapesti alapvonal hossza 2240-006 öl. Különbözet
0-041 01 = 1/53.000.
A z új hálózatban a IV. rendű hálózatig minden szögmérést teodolittal végeztek és kiszámított adatait 1867-től kezdve használták fel. A háromszögelési alappontoknak ( I — I V . rendű) tengerszínfeletti magasságait zenittávokból, trigonometrikus magasságméréssel kezdettől f o g v a meghatározták. (Lásd az egykorú térképeken a háromszögelési pontok mellé írt magassági adatot, bécsi ölben, a fiumei tengerészeti akadémia vízmércéjének 0 pontjára vonatkoztatva.) 1856—1866. A részletes jelmérést közvetlenül megelőzően minden községben a politikai határokat és az egyéni birtokok határát kellett megállapítani és lehetőleg állandó jelekkei kitűzni. A politikai határok megállapítását a határleíró kataszteri mérnökök közreműködésével a községi elöljáróságokból é-; hatósági közegekből álló bizottságok végezték el a helyszínen. Működésük eredményei a határleírási jegyzökönyvek. A részletes felmérést 1 " = 40 ö l 2 v a g y i s 1 : 2 8 8 0 méretarányban községenkint, 1000 öl (kelet-nyugat) hosszú és 800 öl (észak-dél) széles szelvényeken (egy szelvény területe 500 kat. hold á 1600 • - ö l ) , grafikus felvételi eljárással h a j t o t t á k végre mérőasztalon, távcsöves vonalzóval. A z egyéni birtokhatárok kitűzésére, megfelelő törvény hiányában, rendeleti úton intézkedtek. A vármegyei, hatósági közutak határvonalait az államépítészeti hivatalok, 1 ' a vasutak birtokhatárát a vasúttársaságok, az árvízvédelmi, vízszabályozási berendezések határait az érdekelt társulatok, a községi (dűlő) u t a k a t , a községi elöljáróságok kitűzése és a rendelkezésre bocsátott térképek figyelembevételével mérték fel. A z előírt méretaránynak megfelelő pontossággal, vízszintes vetületben ábrázoltak mindent, ami a földadó helyes kivetésének alapját szolgáltató adatok pontos megállapításához szükségesnek mutatkozott. í g y az egyéni birtokok határvonalát, valamint minden művelési ágnak határvonalait, h á z a k a t , udvart és gazdasági épületet, állandó építményeket, utakat, utcákat, tereket, vizeket, öntöző és lecsapoló, árvízvédelmi berendezéseket, stb. 1 Johann Marek : »Technische A n l e i t u n g z. A u s f ü h r u n g d. trigon. d. K a t a s t e r s 1875«. 2
1 h ü v e l y k = 40 bécsi öl ; 1 bécsi öl = 1.8964838 m é t e r .
3
Kincstári birtokok határait, a kincstári közegek.
Operationen
8 A grafikus háromszögeléssel meghatározott részletpontok között egyre sűrűbben alkalmazzák a részletpontok közvetlen bemérését is. A helyszíni munkálatok kétségtelenül a viszonyokhoz képest szabatosan ábrázolják a felmérés időpontjának megfelelő birtokállapotot, területmeghatározásai pontosak. E munkálatok a felmérési felügyelők részéről g y a k r a n ellenőriztetnek. A kész térképekről a helyszínén kartonra ragasztott vékony átlátszó papíron másolat, úgynevezett birtokvázlat készül, amelyben a színek a művelési ágakat jelzik, a beírt nevek a tulajdonosok és dűlők neveit és a számok a mérnök által meghatározott helyrajzi számokat jelentik. (Ezek nem térképek, hanem vázlatok !) A záróhelyszínelés alkalmával a helyszíni munkálatokat a meghívott ingatlantulajdonosoknak bemutatják. A z irodai munka során pedig elkészítik azokat a kimutatásokat, amelyek az ingatlanoknak megadóztatásához alapul szolgálnak. A területszámítási (téli) munkák befejezése után a térképek sokszorosítás végett a bécsi kőnyomdai intézetbe, m a j d megőrzésre a kataszteri térképtárakba kerültek a kimutatásokkal és jegyzékekkel együtt. A z 1856—1866. években ilymódon végrehajtott felméréseredményeit 1 adókivetés céljaira nem használták fel alapanyagul, egyedül a monarchia III. katonai (topográfiai) felvételénél és a birtokrendezéseknél. Munkateljesítmény
1856—1866. 2 :
A Magyar Állam területe
5642-3 •
mfd.
Ebből 1856—1866. években háromszögelt terület 1788-0 n mfd. részletes felmérés.. 1489-6 » (26-4%) 885-1 térképsokszorosítás A részletes felmérés évi átlaga
135-4
•
(2-4%)
1867. A földmérési intézmény a m. kir. pénzügyminiszter hatáskörébe kerül. (1867—70. Telekzeti felmérésnek is nevezik.) Szervezet : Pénzügyminisztérium Földmérési Háromszögelési hivatal.
...
ügyosztály.
igazgató.
Felmérési felügyelőség. 1867 (13) 1868 (15) 1869—70 (10) 1 8 7 1 — 7 2 ( 9) 1873 (10) 1874 (")
Térképtár. Pozsony. Kassa. Zágráb.
Kőnyomdai intézet Budán.
a 13 16 osztály
1
L á s d I I . s z á m ú m e l l é k l e t e t a 27.
2
K e l e t i K á r o l y : »Telekadó és K a t a s z t e r « 1868.
oldalon.
1
9 Mérnökök létszáma 1867-ben : 280. A z 1868. évi X X V . t.-c. az adórendezésnek törvényhozás ú t j á n leendő állandó megállapítása iránti t ö r v é n y j a v a s l a t előkészítését rendeli el. Addig is az 1868. évre kivetendő földadónak a földsorozati munkálatban kimutatott évi tiszta jövedelemnek százalékban megállapított összege a következő : Magyarországban állami adó fejében . . . . földtehermentesítési járulék fejében . . . . pótlékok fejében Összesen
20-76% Erdélyben 1 0 % 9 — % Erdélyben 9% % Erdélyben 3% 29-76% Erdélyben 22%,
Földadó alá nem esnek : a) a gazdaságilag nem művelhető és nem használható terméketlen területek, b) országos, megyei és községi utak, utcák, közterek, háztelkek, udvarok és szérűskertek, c) vízcsatornák és védtöltések, d) temetkezési helyek, e) országos v a g y közhatósági kezelés alatt álló tudományos, közhasznú és jótékony intézetek céljaira szolgáló kertek. Ha az adózás alatt álló földrészletek valamilyen oknál fogva a felsorolt földadó alá nem esők közé sorolhatókká válnak, a bejelentéstől kezdve fölmentetnek az adó alól, míg ellenkező esetben, ha az adómentességi feltétel megszűnik, a bejelentés elmulasztását bírsággal sújtják. A költséges vízszabályozási, v a g y más munkával hasznavehetőkké tett területek 15 évi adómentességben, illetve adóváltozhatlanságban részesülnek. U j településeknél a telephez tartozó földekre 3 — 6 évi adómentességet biztosít a t ö r v é n y 1868. évben B u d á n kőnyomdai intézet létesül a kataszteri térképek kővéséssel való sokszorosítására. 1869. A részletes felmérés kapcsán a 10 öles szintvonalak meghatározását elrendelik (1896-ig). 1870-ben mint m. kir. Allam-nyomda egyesítik a budai és temesvári — térképeket nyomtató — fiókintézeteket. 1870 március 19-én Kataszteri felmérésről szóló törvényjavaslatot n y ú j tanak be. Ennek hiányait pótolva, 1872 december 7-én átdolgozott javaslatot a képviselőházban letárgyalták, de nem bocsátották szentesítés alá, mert a változásoknak nyilvántartásáról a törvényjavaslatban nem történt gondoskodás. 1875 : V I I . t.-c. a földadó szabályozásáról a következő rendelkezéseket tartalmazza : ^ O r s z á g o s t ö r v é n y t á r n . sz. 79. és k ö v . old.
10 A földbirtok arányos megadóztatása céljából minden földbirtok tiszta ;jövedelme újból kinyomoztatik és általános földadó- Kataszter készíttetik. Földadó t á r g y á t nem képezik : a) k ö z u t a k , állandó dűlőutak, utcák, közterek, b) beépített háztelkek és udvarok, c) szállításra használt és vízműveket szolgáló csatornák, d) védtöltések és csatornák (1871 : X X X I X . és X L . , 1890 : X . t.-c.), e) temetkezési helyek, f) országos v a g y közhatósági kezelés alatt álló oly kertek, melyek tudományos, közhasznú v a g y jótékony intézetek céljaira közvetlen szolgálnak, g) közhatósági v a g y gazdasági, erdészeti és más hasoncélú egyesületek által közcélra fenntartott és tanítási célokra szolgáló fa- és szőlőiskolák. Ideiglenesen adómentesek az 1868 : X X V . t.-c.-ben kedvezményezett ingatlanok is. Ezenkívül a futóhomokon, köves v a g y vízmosásos, silány szántóföldeken v a g y legelőkön, erdei kopár tisztásokon befejezett erdősítések 20—40 évig. Kipusztult szőlőterületek ú j a b b beültetés után 6 évig. A földadó a földbirtokot terheli és annak tényleges birtokosa által fizetendő. A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. N e m vétetnek figyelembe a földbirtokkal összekötött jogok és azoknak valamely más földbirtokkal v a g y iparággal való gazdasági összefüggése, sőt a terhek sem. A tiszta jövedelem becslésen alapul. Művelési ágak : Szántók: azok a részletek, melyeken gabonaneműek, kapás v a g y keresk. növények termeltetnek (ugar is). Kertek: virág, zöldség és gyümölcsöskertek, akár a lakhely körül, akár k ü l ö n feküsznek. Rét: (kaszáló). Szőlő. Legelő. Erdő: állandó faizásra szánt területek, ligetek, füzesek, lomb-, szálés sarjerdő. Nádasok. A becslés a Pénzügyminisztérium által felosztott kerületekben és ezeken belül lehetőleg egyenlő becslőjárásokban, de az egész állam területén egyidejűleg történik. E g y mívelési ágban osztályozási vidékenként legfeljebb 8 minőségi osztály állítható fel, melyeknek jellegét leginkább kitüntető mintaterek
\'
l
11 jelöltetnek ki úgy, hogy minden község határában az ott előforduló osztályokból egy-egy mintatér legyen. A föld tiszta jövedelme a termés (erdőknél a vágatási turnus egész sorozatának, szőlőknél 15 év, egyéb mívelési ágaknál 10 év átlaga), a terményár (1867—1872. évi középárából levonva 20%) s a gazdálkodási költségek (1867—1872.) évi átlagai szerint számíttatik ki. Termés: értékéül a normális gazdasági viszonyok mellett termelt összes termények (melléktermények) és ezekből vett haszonérték vétetik. Gazdálkodási költség: a vetés, gyomlálás, trágyázás, megművelés, betakarítás, cséplés, valamint elemi erők elleni védekezés és talajjavítás (melioratio) költségei, illetve a munka egyenértéke. Szállítási költségek a piaci árból levonhatók. A tiszta jövedelem a földrészletek térfogata szerint (21. §.) a tiszta jövedelmi fokozatból számíttatik ki. E rendelet végrehajtási utasításából tanulságosak a következők : A földadókataszteri munkálatok a tényleges felelőleg igazítandók ki.
(jelen) állapotnak meg-
A kataszteri munkálatokba iktatott birtoklás m a g á n j o g i következményekkel nem bír. Oly földrészlet, melynek birtokosa nem állapítható meg, egyelőre a községre írandó. Vitás birtoklás esetén az igazolt telekk ö n y v i tulajdonos, ellenesetben az összes jelentkezők beírandók. Kiigazítások végett a munkálatokat négy héten át közszemlére teszik ki. A felszólalásokat a pénzügyi közegek, a községi bizottság, elöljáróság és az érdekeltek jelenlétében megvizsgálják és elintézik, hogy ez alapon a község ú j adótelekkönyvét, illetve birtokíveit elkészíthessék. A térfogat kiigazítása v a g y a részletes kataszteri felmérés munkálatai alapján, v a g y a tagosítási munkálatok, f ö l d k ö n y v e k és térképek s ahol ezek sincsenek, a konkretuális térképek s egyéb segédadatok alapján történik. A becslők elkészítik a járás gazdasági leírását (kiterjedés, határ, községek, földrajzi fekvés, éghajlati viszonyok, talaj, mívelés, termékek, termés nagysága, árak, gazdálkodási rendszer, napszámbér, talajjavító berendezések, népességi arány, foglalkozás, gazdasági viszonyok, haszonbér). A z adatok helyességét a járásbizottság felülvizsgálja és eldönti, hogy hány osztályozási vidékre kell a járást elkülöníteni. A járásleírás alapján javaslat készül a minőségi osztályok és a tiszta jövedelmi fokozatok felállítására. A tiszta jövedelmi fokozat alapján mintatereket tűznek ki. A mintaterek által képviselt osztályokba minden földterületet a helyszínén, az érdekeltek meghallgatásával besoroznak. A munkálatokat közszemlére kiteszik, a felszólamlásokat letárgyalják, azután a kiszámított tiszta jövedelem alapján vetik k i az adót. Később beálló változásokat n y i l v á n t a r t j á k és a munkálatokat állandóan kiigazítják:
12 ha a községben birtokrendezés v a g y tagosítás, kataszteri felmérés, határváltozás történt, valamely földrészlet megszűnt adótárgy lenni, v a g y adókötelessé vált, esetleg ideiglenes adómentességet nyert, a v a g y az ideiglenes adómentesség megszűnt s végül, ha a tulajdonos változott. A földadószabályozás költségeit az állam viseli, csak az irodai helyiségek, a helyszíni munkához szükséges napszámosok, anyagok, fuvarok költségei terhelik a községeket. A munkálatokat a pénzügyminisztérium vezeti és i g a z g a t j a , végrehajtó közegei : becslöjárásban becslőbiztos erdőbecslő, mérnök.
becslőkerületben kataszteri igazgató, kerületi- és erdőbecslési felügyelő. főmérnök.
Pénzügyminisztériumban központi felügyelők
E z t a t ö r v é n y t az 1881 : X L . és X L I I . t.-c. módosítja. 1 1875. A földadószabályozási törvény végrehajtására kirendelt kataszteri igazgatóságokba beosztott mérnököket a felmérési felügyelőségektől vették el, ezért 1875—1879-ben már csak hét, 1880—1893-ban nyolc felmérési felügyelőség (átlag 17 felmérési osztállyal) végzi a részletes felmérést. A kataszteri igazgatóságokhoz beosztott mérnökök feladata a becslési munkálatok során talált birtoklási, v a g y művelési ág változások következtében szükségessé vált területmeghatározások és a becslési munkálatokhoz szükséges területi alapanyagnak megállapítása volt (felmérés hiányában a f ö l d k ö n y v e k v a g y tagosítási adatok alapján). Tekintettel arra, h o g y a részletes felmérést még az ország igen n a g y részében nem h a j t o t t á k végre, ahol végrehajtották (Dunántúl) sem használták fel, az 1875—1883. évi földadókataszteri munkák területi alapa n y a g a különböző értékű, e munkálatok tehát inkább szolgálták a földadó sürgős, mint arányos és megfelelő elosztását az ingatlantulajdonosok között. A z 1881 : X L . törvénycikk »a földadó szabályozásáról szóló 1875 : V I I . t.-c. némely intézkedésének módosítása tárgyában« elrendeli, h o g y : A z állami földadó a tiszta jövedelem után minden földrészletre egyenlő %-ban vettessék ki. A kerületi földadó-bizottság ok a kerületükben f e k v ő járások tiszta jövedelem fokozatainak és osztályba sorozási munkálatainak helyességét a helyszínén megvizsgáltatják és azokat egymással helyes arányba hozatják. A kerületi bizottságok e munkájának eredményét a szomszédos kerületi bizottságokkal tájékozás végett közlik. 1
Lásd lejebb.
13 Gondoskodik a törvény arról, hogy az egyes járási bizottságok megállapításai az egész állam területén egymással összhangba hozassanak. 1883-ban a már felmért és földadó szempontjából feldolgozott területeken a későbbi (időközi) változások feldolgozására helyszínelési felügyelőségeket létesítettek. A felmérés felügyelőség,
és földadókataszter
4 helyszínelési felügyelőség
szervezete
2 felmérési vezetőség, (az időközi változások átvezetésére)
Budapest, Szeged, Pécs, Szombathely. 1 Eszék, Zágráb.
1880-ban : 8 felmérési
műszaki osztály a kataszteri igazgatóságnál
Kolozsvár.
A z első intézkedést a felmérési munkálatok nyilvántartására (1883/18130. és 1884/23.537. pénzügyminiszteri rendeletek tartalmazzák. A z 1885 : X X I I . t.-c. »A földadó-kataszter nyilvántartásáról«, elrendeli a nyilvántartást a változások szakszerű felvételére és e munkák ellátására Kataszteri helyszínelő felügyelőségek felállítását. Ezek egy vezetőből és megfelelő számú helyszínelő becslőbiztosokból állanak és a felmérés alatt levő vidékek fekvésének és kiterjedésének megfelelő számban állíttatnak fel avégett, hogy a részletes felmérés v a g y mérnöki helyszínelés2 során készülő új kataszteri telekkönyveket és birtokíveket a becslési adatokkal kiegészítsék. E törvény elrendeli a kolozsvári kataszteri igazgatóság felállítását is azzal a feladattal, hogy az 1880 : X L V . t.-c. alapján folyó tagosítások és birtokrendezések során átalakítandó kataszteri munkálatokat felülvizsg á l j a és az adókivetés céljára kidolgozza. Ennek a törvénynek végrehajtására kiadott utasítás szerint különféle nyilvántartási jegyzékek készítendők a birtokváltozásokról és adótárgyváltozásokról, amelyeket mindig mérnöki eljárások útján intéztek el és pedig birtokrendezések, szabályozások, az időközi változások n a g y o b b száma esetén egész községek területére a mérnöki helyszínelés,2 szórványos változások esetén pedig a mérnöki nyilvántartás gondoskodik a munkálatok kiigazításáról. A z 1883-ban megindított mérnöki helyszínelés munkafeladata az anyaországra 2539-7 mfd 2 , HorvátSzlavonországokra nézve 738-9 mfd. 2 , v a g y i s összesen az egesz állam területének 5 8 - i % - á r a kiterjedőleg állapíttatott meg. 3 A z 1886 : X X I X . t.-c. a »telekjegyzőkönyvek« helyébe telekkönyvi betétek szerkesztését rendeli el. Ezek alapjául a kataszteri felmérés munkálatait jelöli meg. 1
1885—87. Nagykanizsán,
1888-tól D e b r e c e n b e n .
A mérnöki helyszínelés (reambulálás) m ű s z a k i m u n k a , a kataszteri becslési, o s z t á l y b a s o r o l á s i m ű v e l e t . 2
3
Antalffy Andor :
»Magyar á l l a m i földmérés.«
1927.
helyszínelés
14 A törvény rendelkezése szerint a telekkönyvi jószágtestekhez tartozó egyes birtokrészletek helyrajzi számainak, azok területi, művelési ág- és jövedelmi adatainak, a föladókataszteri adatokkal azonosaknak kell lenniök. Közgazdaságilag rendkívül fontos ez a rendelkezés, mert megbízható területi adatot teremt a telekkönyvi betétnek, másrészt pedig az ingatlanok értékére nézve fontos tényezőket szolgáltat a művelési ág és tiszta jövedelmi adatokban. A z ingatlanoknak későbbi, betétszerkesztés utáni megoszlása után követendő eljárást rendeleti úton szabályozzák (1888/3834. I. M. r.). E szerint minden megosztás szabatos megosztási térrajz alapján érvényesítendő a kataszteri felmérési, telekkönyvi és földadókataszteri munkálatokban. A birtokmegoszlások, (tehát az időközi változások) az utóbbi idők n a g y m é r v ű parcellázásai következtében hatalmasan felszaporodtak, úgy, h o g y a betétszerkesztés alapját képező munkálatok a felmérés és betétszerkesztés közt elmúlt idővel arányosan elavultak. Gondoskodni kellett tehát arról, h o g y egyrészt ez az időköz minél rövidebbre szabassék, másrészt az új részletes jelmérés rovására, a nyilvántartás szervezete minél tökéletesebben kiépíttessék. A z országos felmérés személyzetét egyéb, nem szorosan a földadó céljait szolgáló, de közérdekű munkálatokhoz is elvonják, így 1889. és 1900. években az állami és országos határrendezéseknél, 1890—1892. években a földmívelési minisztérium vízrajzi osztályának munkálataihoz, majd 1899—1904. években a Duna hullámterének felmérési munkálataihoz. A z 1892 : X X I V . t.-c. szerint Erdélyben, községek egész határára kiterjedő tagosítások munkálatait a kataszteri felmérés szabályai szerint kell végrehajtani, a munkálatok hivatalból ellenőriztetnek és átvétetnek (1916-ig 130-2 mfd 2 .). Ezzel teljessé válik a szerves kapcsolat az ingatlanokat érintő összes közérdekű munkálatok, nevezetesen kataszteri felmérés, földadókataszter (becslés) telekkönyvi betétszerkesztés és birtokrendezés között. Valamennyi munkálatban az ingatlan azonos helyrajzi számmal, azonos területtel szerepel. A t e l e k k ö n y v i betétbe tehát azok a területadatok jutnak, amelyeket a kataszteri felmérés a helyszíni munkálatok idején talált birtoklás alapján felmért és kiszámított. A felmérés előtt a községek elöljáróságaihoz hivatalból kiküldött hirdetmény felszólítja a birtokosokat (mint Poroszországban) a birtokhatárok állandó megjelölésére. Sajnos kevés államban gondoskodtak ennek a fontos tényezőnek törvényhozási úton való biztosításáról, holott ez a racionális kataszteri felmérésnek elengedhetetlen előfeltétele. A statusquo visszaállítását, a kiosztási földkönyv alapján, a birtokosok n a g y többsége nem f o g a d t a szívesen, ezért az 1894 : X I I . t.-c. 34. §-a az egyévi békés birtoklás alapjára helyezkedik, de módot ad arra, hogy (a műszaki szabatosság határain belül (?) a felmérési munkálatokban a birtok-
15 rendezési adatokat figyelembe vegyék (arányosítás 1904. felmérési utasítás I. 103.273). A műszaki személyzet munkaköre folytonosan bővül, a személyzet szaporítása nincs arányban a torlódó és egyre gyarapodó munkafeladatokkal, úgyhogy az országos felmérés elsőrendű célját, a részletes felmérésnek a befejezését nem tudja elérni. A z évi
átlagteljesítmények
a részletes felmérésnél: 1856—1866. 1867—1894. 1895—1901. 1902—1911.
135-4 93-8 29-1 9-6
mfd 2 » » »
Az
egész
állam
56423
m f d 3 területéből
1866. évig részletesen felmért terület 1894. » » » » 1901. » » » » 1911. » » » » 1912-16. évig a tagosításokból átvett 130-2 mfd 2 -del együtt
26-4°/0 73'0°/0 76-o°/0 78-3% 8i-o°/ 0
Költségek: 1888—92. kat. holdanként részletes felmérésre állami költs. 1 kor., községi költs. o - 504. 1893—99. állami költs. i'09 kor., községi költs. o - 44 kor. 1893. Különleges erdőrendezési érdekből megindul a volt határőrvidéki v a g y o n t kezelő besztercei erdőigazgatóság részére a volt naszódvidéki határőrközségek részletes felmérése. A z 1856 óta használt »állandó kataszter« elnevezés helyett »Országos kataszteri felmérés« az intézmény neve. 1894. A szervezet fokozatos kiépítését az alábbiak mutatják : Országos kataszteri felmérés. Felmérési
felügyelőségek:
1. N a g y b á n y a (Kassán), 2. Szatmár-Németi, 3. Eger, 4. Temesvár, 5—6. Pozsony, 7. Nyitra, 8. N a g y v á r a d , 9. Budapest, 10. Szeged, 11. Pécs, 12. Debrecen. Térképtárak: Temesvár (1872), Budapest (1879), Pozsony, Kassa, Zágráb, Kolozsvár (műsz. ig.) Felmérési 1900. 1903. 1905. 1907. 1909. 1912. 1913.
felügyelőségek:
Zágráb (2), Szombathely Munkács, Temesvár, Győr, Pápa, Zágráb. Kolozsvár, 22. sz. Budapest. (Birtokrendezések hitelesítésére.) 23. sz. Nagyenyed, 24. sz. Trencsén. Létszám:
1900. : 303 tisztviselő és 45 gyakornok, 1913. : 510 tisztviselő és 176 gyakornok.
16 A t e l e k k ö n y v i betétszerkesztés kataszteri munkálatok alapján az első évtizedben (1887—1894.) lassan halad, mert a kezdet nehézségeit a tapasztalat alapján újabb törvényes rendelkezésekkel kellett kiküszöbölni. Míg 1887—1894-ig a telekkönyvi betétszerkesztés 640 községben 3,473.067 hold területtel indíttatott meg és a betétek a közforgalomnak 400 községben 1,802.331 hold területtel adattak át, addig 1895—1904-ig 1633 községben 7,739.393 hold területtel indult meg s a betétek a közforgalomnak 1492 községben 6,609.405 hold területtel adattak át. (Püm. tízévi működése.) 1896. A 10 öles szintvonalak berajzolását a munkafeladat csökkentése v é g e t t beszüntetik. 1900. A Dunántúli részeknek 1856—1866-ban felmért területét új háromszögelés alapján újra felmérik, hogy a telekkönyvi betétszerkesztésnek új, megfelelő alapot létesítsenek a birtokrendezések, vízszabályozások (Rába, D r á v a . . .) és egyéb időközi változások folytán teljesen elavult és már ki nem igazítható kataszteri munkálatok helyett. A részletes felmérés végrehajtása
1900-han.
A mérnökök téli állomáshelyükről rendszerint május elsején vonulnak ki a nyári felmérési munkaterepre. Magukkal viszik a többnyire saját tulajdonukat képező mérőasztal felszerelést, rajztáblákat, a felméréshez szükséges és elindulás előtt komparáit 10 öles (20 méteres) acélmérőszalag o k a t , kitűzőrudakat, szögprizmát, tájolót, távcsöves irányvonalzót, kis és n a g y felrakó-eszközöket, rajzszereket (amelyeknek beszerzésére és karbantartására, v a l a m i n t a külső munkálat napidíjainak pótlására (1919-ig) évi munkaátalány volt rendszeresítve). A z újabban elrendelt sokszögelcshez, valamint a háromszögelési munkálatokhoz szükséges mérőműszereket hivatalból utalják ki. A felmérési osztályok a helyszínre érkezve bejárják a munkaterepet és munkatervet készítenek, mely szerint megkezdik a község felmérését. A felmérés első művelete a szelvényenkint való kitűzés. E g y - e g y 500 holdas szelvényben a szükséghez képest 30—60 fehérre meszelt álló jelet állítanak fel, amelyek helyzetét a kitűzési vázlaton rajzolják fel, jelezve a határvonalat, dűlőt, bemérési tervet. A z állójelek helyzetét a mérőasztal deszkájára ragasztott rajzpapíron (kataszteri térkép) pontosan felrakott háromszögelési alappontokból végzett rajzi háromszögeléssel (irányzás és legalább két metszés) határozzák meg. A rajzi háromszögelésnél ezeket a pontokat nem állandósították, a numerikus eljárásnál (sokszögelésnél) azonban az összes pontokat kőoszl o p o k k a l állandósítják. A részletes felmérés az álló jelek közötti méréssel (abseissa, ordinata) történik. A z ordináták talppontjának meghatározására rendszerint szögprizmát használnak.
17 A részletes felmérés eredményeiről a helyszínén »felvételi előrajz« készül, amely a felmérésnek legértékesebb dokumentuma, mert magában foglalja mindazokat az adatokat, amelyek alapján a kataszteri térkép és birtokvázlat készül. A bemérési adatokat a legnagyobb pontossággal és állandó ellenőrzéssel rajzolják fel a kataszteri térképszelvényekre, m a j d e rajzot igen finom tusvonalakkal kihúzzák. A térképről másolt birtokvázlatot kemény kartonra ragasztják, a művelési ágakat színezik, a birtokosok neveit pedig a felvételi előrajzból beírják. A helyszíni munkálatok befejezése után tartott zárhelyszínelésen a birtokos-iktatás helyességét ellenőrzik, majd hitelesítik. A téli (október—április) hónapok alatt a térképeket revideálják, azután a területszámítást végzik el. A térképről és a helyszínén vett (természetes) méretekből ismételt ellenőrzéssel számítják ki minden parcellának és az egész községnek a területét. A területszámításhoz az Alder-féle hárfa-planimétert és a Coradi-féle polar-planimétert használják. U g y a helyszíni, mint a számítási munkálatok pontosságáért a felmérést és ellenőrzést végző tisztviselők anyagilag is felelősek. A helyszíni munkálatok alatt a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tart, az irodai (téli) munkaidő az állami hivatalokban szokásos, de a szükséghez képest meghosszabbítható. 1903. A fokozottabb műszaki követelmények kielégítésére kísérletképpen egyes községek részletes felmérésénél az eddigi rajzi felvétel helyett a számszerű (numerikus) felvételi módszert alkalmazzák. A térképek nyomdai sokszorosításánál eddig alkalmazott kővésési eljárás helyett aluminiumlemezre fénymásolják az eredeti térképről készült oleátákat. A z oleátáknak az időközi változásokkal való kiegészítése révén mindig a nyilvántartott állapotnak megfelelő térképek készíthetők. 1904—1905. A »Szász hétbírák« erdőbirtokának felmérése (36.000 hold). Uj utasítás kerül kiadásra »az országos kataszteri felmérés végrehajtása iránt« (1904 : X I I . 17., 1583/Püm.). 1908. A stereografikus vetületi rendszer a fokozottabb műszaki követelményeknek (1 /10.000 pontosság) csak egy 128 Km-es körön belül felelt meg. A z országnak ezen a körön túl f e k v ő részeit (418 km) tehát már nem lehetett a megkívánt pontossággal térképezni, ezért az 1908-ban kiadott 35.965/1908. Püm. rendelettel oly vetületi rendszer alkalmazását rendelik el (hengervetület), amelynél a vetület okozta hossznagyítás 1/10.000-nél nem lehet nagyobb. 1 Szükségessé tette ezt a n a g y o b b szabatosságú alapot a háromszöghálózatnak egyre kiterjedtebb módon való felhasználása, főként a városszabályozásokhoz szükséges városméréseknél. 1 D r . F a s c h i n g A n t a l : »A f ö l d m é r é s t a n k é z i k ö n y v e « 11. k ö t e t , 70. o l d a l , és »A m a g y a r o r s z á g i h á r o m s z ö g e l é s e k és részletes felmérések ú j v e t ü l e t i rendszerei 1909«
18 Erdélyben továbbra is megmaradt a stereografikus vetítési rendszer Marosvásárhely központtal. Városok belsőségét részben a magas telekérték folytán szükséges pontos területmeghatározás miatt, részben pedig azért, hogy a belsőség rendezésének műszaki munkálataihoz (utcaszabályozás, víz-, villany- stb. vezeték, csatornázás, stb.) megbízható adatok álljanak rendelkezésre, a rendesnél n a g y o b b méretarányban, ennek megfelelően nagyobb részletességgel és szabatossággal mérik fel. Rendszerint i : iooo méretarányban 6 0 x 5 0 cm (600x500 méter) méretű derékszögű szelvényeken térképezik a városok belsőségét. Kivételesen r : 1440 (kisebb részleteknél), esetleg 1 : 720, v a g y egészen jelentéktelen, részletek nélküli területeken 1 : 5760 méretarányt is alkalmaznak. A műszaki követelmények fokozottabb kielégítésére az 1908/129.588. Püm. sz. rendelettel kiadott »Sokszögelési utasítás« szerint rendszeresítik az 1903. év óta kísérletképpen bevezetett numerikus felvételt »hogy az eredeti részletes felmérés számszerű adatai alapján bármikor és bármilyen méretarányban eredeti térkép legyen szerkeszthető és hogy a részletpontok felmérésére szolgáló mérési vonalhálózatnak a természetben kellőleg állandósított pontjai segítségével a felméréskor kitűzött vagy egyébként talált birtokhatár bármikor kellő fontossággal legyen visszaállítható«.1 1908—1909. években Petrozsény környékén bányászati érdekek szolgálatában folynak nagyszabású felmérések. Az igog. évi V. t.-c. m földadókataszter kiigazításáról és a földadó °/0-ának megállapításáról« a földadó arányosabbá tétele végett elrendeli az egyes földrészleteknél a művelési ágban beállott állandó változások kiigazítását, a tényleges állapot, v a g y a szomszédos vidékek jövedelmi fokozatai közt fennálló eltérések kiküszöbölését. 1910 január i-től a tényleges birtokos minden állandó természetű művelésiág-változást 30 nap alatt bejelenteni tartozik. A földadókataszter kiigazításáról az országos földadó-bizottság gondoskodik. A z új osztálybasorozási munkálatokat közszemlére teszik ki, a felszólalásokat a helyszínén felülvizsgálják. Ennek a kiigazításnak költségeit az állam viseli, a községek csak a normális szolgáltatásokat (irodahelyiség, napszám, fuvar, anyag), kötelesek i n g y e n adni. H a valamely községben a földadókataszteri munkálatok kiigazítása után a) részletes felmérés, b) műszaki helyszínelés, c) tagosítás, telepítés vagy másszeríí birtokrendezés történik, akkor az új földadókataszteri munkálatok a) és b) esetben az állam, c) esetben pedig a község költségére készíttetnek
1
»Sokszögelési u t a s í t á s 1908. 1. §.«
19 el. Minden földrészlet az újonnan megállapított területtel, a tényleges állapotnak megjelelő művelési ágba és minőségi osztályba vétetik fel. 1913 január i-től kezdve az egyesített állami földadó- és földtehermentesítési járulék a kataszteri tiszta jövedelem 20%-ában állapíttatik meg, a földadó a volt határőrvidéki részeken is ezen százalékban vetendő ki. 1909. évi 30/I. M. rendelet a birtokrendezéseknél a földmérők részéről követendő eljárást teljesen a kataszteri felmérés szabályai szerint írja elő (94. stb. §.), sőt a párhuzamos munkálatok elkerülése végett a mérnöki nyilvántartási és helyszínelési munkák egyidejű elvégzésére is utasítja (200. §.) 1 a földmérőket. 1909—1918. években az országos határon folynak határvizsgálati és rendezési munkálatok. 1909—14. években a m. kir. háromszögelő hivatal a nemzetközi földmérési munkálatokban is részt vesz. 1910. A rendkívül elszaporodó időközi változások, birtokmegosztások szabatos, egj'öntetű nyilvántartására 1910-ben új »Eljárási Utasítás«-t ad ki a Pénzügyminisztérium, amivel azonban korántsincs megoldva az állandó nyilvántartás, amelyet külföldön a telekkönyvi hatóságok területén működő Districts-, Bezirks-, etc. geometerek látnak el. A birtokmegosztások, időközi változások nyilvántartásánál az eredeti helyrajzi számokat ismételten aláosztották, ú g y h o g y némely helyrajzi szám valóságos birtokforgalmi történetet mutat, de a számozás sok z a v a r t okoz, ezért kísérletkép 1912. évben Budapest székesfőváros új telekkönyvi helyrajzi számozása kapcsán új helyrajzi számozási rendszer lép életbe. Minden ingatlan a birtoklásnak megfelelően, tehát telek szerint egy helyrajzi számot k a p , míg ezen belül a művelési ágak a. b. c.-vel jelöltetnek, anélkül, hogy ezek a megjelölések a telekkönyvi helyrajzi számokat érintenék. A z 1914. évben kiadott intézkedések lehetővé teszik községek, városok területének állami támogatás mellett magánmérnökökkel való szabályszerű felmérését, ezek a munkák hitelesítés után a kataszteri munkálatokkal egyenértékű alapját képezik a további (föladókataszteri, telekkönyvi) munkálatoknak. A munkálatokat hitelesítés után az állam átveszi. A világháború a felmérési személyzet 64%-át a munkaterepről szólította a harctérre. A földadó céljait szolgáló új felmérések a háború alatt szünetelnek. A megcsappant személyzet alig képes az időközi változások és egyéb irodai teendők ellátására. 1915—iqi8. A világháború alatt felmerült a terv a földmérések új, szabatos, egységes alapjának megteremtésére Németország, Ausztria, Magyarország Szerbián és Bulgárián át Törökország területére is kiterjedően. E z a hálózat egész Európa egységes felmérési hálózatának kiindu1
L á s d : Sebess — B ö r c s ö k : M a g y a r o r s z á g i birtokrendezés
1909.
20 lása lett volna, amennyiben ahhoz a normális viszonyok helyreállítása után a többi államok is csatlakoztak volna. A nagyszerű terv az összeomlás és az azt követő sivár viszonyok miatt megvalósulni nem tudott. 1918-ban »Az országos kataszteri felmérés« helyébe az »Ällami földmérés« elnevezés lép. A világháború után 24 földmérési felügyelőségből Csonka-Magyarországon maradt 9 és az 5 térképtárból 1. A földmérési munkálatok túlnyomórészben a megszállók kezébe kerültek (még csonkamagyarországi területekről is). A felbillent egyensúly nehezen áll helyre, a birtokosokat nem lehet a felmérés költségeivel terhelni, bármennyire látszik is szükségesnek a kuszált birtok- és adóviszonyok gyökeres rendezése pontos mérnöki és kataszteri helyszínelés, v a g y új felmérés alapján. A megcsappant személyzet eleinte irodai munkát végez (ölből méterrendszerre számítják át a felmérési a d a t o k a t ) , m a j d fokozatosan, lassan tér eredeti munkafeladatához, az országos földméréshez. A földbirtokreform műszaki munkálatainak ellenőrzésére a budapesti hitelesítő földmérési felügyelőség központi ellenőrző hivatallá alakul át. 1919-ben országos szintezési munkálat indul meg, amelynek alaphálózatát a m. kir. háromszögelő hivatal fejleszti ki. A wieni volt K . u. K . Militärgeographisches Institut magyarországi vonatkozású topográfiái munkálatait az újonnan alakuló M. Állami Térképészeti Intézet f o l y t a t j a . A régi 1 : 25.000 méretarányú térképek reambulálását az állami földmérés és háromszögelés adatainak felhasználásával kezdték meg. Részben a térképek elhurcolása, részben a régebben takaróval állandósított háromszögelési pontok elpusztulása, részben az időközi változások műszaki nyilvántartásának hiánya miatt sok pótlás mutatkozik szükségesnek. Az országos felmérésnél Csonka-Magyarország kb. 1621'5 m f d 2 területének mintegy 22'3%-ára (361-6 mfd 2 ) maradt elvégzendő feladat a telekk ö n y v i betétszerkesztéshez szükséges alapok kidolgozása. Borsod és Békés vármegyék felmérési munkálatai helyszíneléssel kiigazíthatók, míg Vas, Veszprém, Zala, Somogy, Tolna, Hont, Nógrád, Gömör-Kishont, A b a ú j Torna megyékben új felmérés készítendő. Ehhez a munkához összesen (adminisztrációval együtt) 271, újabban 254 tisztviselő áll rendelkezésre. 1921—1924. A trianoni békeparancsban reánk szabott új határok felmérését a határmegállapító bizottságoknál közreműködő felmérési tisztviselők végzik az országos háromszögelési hálózatba iktatott pontok között, numerikus felvétel alapján. A párhuzamos közérdekű felmérési munkák elkerülése és mindennemű háromszögelési, felmérési, térképezési munkálatnak egységes,. racionális
21 végrehajtása érdekében 1921. évben »Állami földmérési és térképészeti bizottság« alakul, amelyben az összes érdekelt hivatalok, hatóságok képviseletet nyertek. 7927. A birtoklás (telkek) szerinti helyrajzi számozást országosan elrendelik. Összefoglalás. A z országos földmérés kronologikus fejlődéstörténete a m a g y a r kultúra fejlődésének egyik igen érdekes fokmérője. A z abszolutizmus idején Wienből irányítva egy lépést sem fejlődik és munkálatai sem felelnek meg rendeltetésüknek, az igazságos adóalap szolgáltatásának. E szolgáltatásnak egyik tényezője a földterület nagyságának (térfogatának) megállapítása, a másik a hozadék kipuhatolása, a harmadik a tulajdonjogi tényező. A m í g a földterületek müvelése tekintetében n a g y eltérés nem mutatkozik — mint pl. a primitív mezőgazdaságban — , a művelés alatt álló földek teimése (hozadéka) közel egyenlő is volt, tehát a területi tényező alapján elosztott adózás meg is felelt. Később azonban, ahogy a gazdasági életben is fejlődtek a földterületek megművelési módjai, a térfogaton kívül figyelembe kellett venni egy második tényezőt is, és pedig a hozadékot, amely a változó termelési költségek és több körülmény hatása alatt változott. Ennek a két tényezőnek megállapítása az országos földmérés és az országos helyszínelés (becslés) feladata, közös munkájuk eredménye a kataszter, v a g y i s nyilvántartása azoknak a megállapításoknak, amelyek a földrészletek (parcellák) térfogatát, művelési ágát és tiszta jövedelmét (helyesebben hozadékát) tartalmazzák. E munkálatoknak szerves kapcsolatban kell lenníök a harmadik tényezővel, amely a birtoklás, tehát az ingatlan jogviszonyainak közhitelű nyilvántartására szolgál, a telekkönyvvel, amelynek egyúttal a két első tényező által megállapított adatokon kell nyugodnia s azokkal teljes összhangzásban kell lennie. A szerves összefüggés a három tényező között előnyösen csak akkor létesíthető, hogyha a munkálatok gyors egymásutánban és egymásra alapítva, folytatólagosan követik egymást, s az egész művelet egységes szabályok alapfán az egész állam területén megszakítások nélkül, egy ütemben történik. Tekintettel azonban arra, h o g y az országos felmérés n a g y előkészületet és hosszadalmas helyszíni és irodai műveletet igényel, másrészt csak g y a korlott személyzettel biztosítható a munkálatok egységes szabatos végrehajtása (ily fontos munkálatnál alkalmi munkaerők beállításáról abban a korban szó sem lehetett), a rendelkezésre álló személyzettel a n a g y munkafeladatot, minden igényt kielégítően, megoldani nem lehetett.
22 Lassan, szinte lépésről-lépésre — nem mindig a külföldről hozott bevált módszerek és rendszerek lemásolásával, hanem sajátos közjogi és politikai helyzetünkből magyarázható kényszerhelyzetekben — kellett azt a szerves kapcsolatot létrehozni, amely a munkálatok célszerű végrehajtásának alapja lett volna. í g y azután szerves kapcsolat, megfelelő egységes munkaterv híján, sok felesleges munkát kellett elvégezni, amelyeknek gyakorlati hasznát senki sem vehette. Hiányzott az adózási alapot szolgáló országos földmérés és az inkább hadászati célokat szolgáló és munkálatait hosszú ideig titkosan kezelő országos topográfiái felmérés közötti k a p c s o l t is, ami ismét a párhuzamos munkálatokat és így az állam felesleges megterhelését eredményezte, míg a rokonmunkálatokat végző szervek racionális együttműködése révén, kevesebb m u n k á v a l és költséggel mindenféle műszaki előmunkálat (vasút, út, víz, csatorna, stb.) tervezéséhez megfelelő pontosságú és tartalmú topográfiái térképek készülhettek volna, ahogy azt a többi kultúrállamnál tapasztaljuk. A h o l a földmérést nyomban követte a földadókataszteri és betétszerkesztési munkálat, ott az összhang a három munkálat között m e g v a n és megfelel a betétszerkesztés időpontjában létezett állapotnak. Idővel azonban még a leggondosabb nyilvántartás mellett i s — t a p a s z t a l a t szerint — e z az állapot elévül, a birtokhatárok a g y a k o r i elszántások, művelési ág változások stb. következtében eltolódnak, a kötelező bejelentések elmaradnak és egy bizonyos számú évtized alatt (30—40 év) a munkálatok és a tényleges állapot között n a g y eltérések mutatkoznak. De nemcsak az adóalap térszíni helyzete és térfogata, hanem a helyes adózásra vonatkozó felfogás is változik. Eddig a föld hozadéka volt az adózás alapja. Henry George szerint, aki Ricardo nyomán építette fel elméletét, a földet nem hozadéka, hanem értéke, tehát hozadékképessége alapján kell megadóztatni, ami által a földbirtokos kényszerül a földben rejlő termőerőnek kihasználására. A hozadéki kataszter kétségtelenül bizonyos fokban szubjektív, mert ha a becslés végrehajtására vonatkozó utasításokban vannak is tudományos definíciók és bizonyos egyöntetűséget célzó rendelkezések, ámde nem egy, hanem t ö b b bizottság végzi a munkát, minek következtében az egységes irányelvek gyakorlati érvényesítése lehetetlen. A huzamos időt igénylő munkálatok a felmerésnél nem befolyásolják a munka szabatos végrehajtását, a térfogat meghatározására nézve nincs jelentősége annak, hogy ma, v a g y 10 é v v e l előbb mérték fel a területet, az időközi változások pontosan és objektíve állapíthatók meg és érvényesíthetők, ellenben a munkálatok során beálló eltolódások a hozadékot olymódon befolyásolják, hogy az ebből eredő aránytalanságok tökéletesen sohasem küszöbölhetők ki, bár az 1909. évi V. t.-c., majd az 1922. évi X X I . és az 1924. évi IV. t.-c., illetőleg »A földadóra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítása«
»
í
23 (1927- évi 100. P. M.) lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy ezek az aránytalanságok kiküszöböltessenek. E l kell ismerni, hogy a becslés és a tiszta jövedelem megállapítása nem elméleti alap, hanem a helyszínén alapos vizsgálat és az érdekeltek bevonásával leszűrt komoly tényező. De a tudományos vizsgálat szempontjából az osztályozás csakis relatív értékű tényezőnek tekinthető, amely csak bizonyos körzeti határokon belül érvényes. A tiszta jövedelmi adatok nem abszolút értékmérői a talaj minőségének, mert a talaj fizikai és kémiai szerkezetén kívül a becslés időpontjának éghajlati, közelekedési, piaci viszonyai is befolyást gyakoroltak a tiszta jövedelem megállapítására. í g y tehát csak a becslés időpontjának megfelelő relatív képet adnak a földbirtok jövedelméről. A mult század hetvenes éveiben a porosz állam területén végrehajtott becslésnél pl. nyugaton ú g y a közlekedés- és piac viszonyok, mint a klíma is kedvezőbbek voltak, mint keleten. A tiszta jövedelem tehát egyforma birtokon nyugaton általában magasabb volt, mint keleten. Helytelen volna tehát a rajnai tartományokban fekvő ingatlant valamely keletporoszországi ingatlannal a földadó tiszta jövedelem alapján összehasonlítani. A tiszta jövedelmi adatok akárcsak a területi változásoknál a talajjavítási és egyéb a kultúra fejlődése folytán beálló változások következtében hamar elavulnak, mégpedig nem egyenletes, nem arányos módon úgy, hogy azok kiigazítása bonyolult s talán egészen igazságosan meg sem oldható probléma. Ugyanis a talajjavítás és egyéb kultúrtényezők hatása következtében a birtok jövedelmezőségének fokozása nem minden bonítási osztályban egyformán változik. A rosszabb talajoknál a technikai haladás, a melioráció, a m ű t r á g y a alkalmazása következtében aránytalanul nagyobb a jövedelem emelkedése, mint azoknál, amelyek már eleve jobb minőségűeknek osztályoztattak s amelyeknek jövedelmezőségét fokozni már alig lehetett. Ebből majdnem szabályszerűen következik az, hogy idővel az eleve rosszabbnak minősített, tehát kisebb tiszta jövedelmű osztályok megadóztatása a változott viszonyokhoz képest alacsony. De ha a tiszta jövedelmi adatok adópolitikai szempontból talán elavulnak, geográfiái szempontból helytállók, még akkor is, ha a viszonyok változásait nem vesszük figyelembe, mert a geográfus szempontjából nem a tiszta jövedelem a fontos, hanem a t a l a j természetes értéke, míg a természetes talajt változtató kultúrbefolyások csak zavaró momentumok. A geográfus vizsgálatánál csak előnyt jelent, ha a tiszta jövedelmi adat ki is fejezi, hogy a birtok talajviszonyai következtében kisebbértékű és jövedelme csak intenzív megműveléssel javítható fel. A z országos földmérés mindig iparkodott a földadó munkálatokhoz készítendő alapot a legtökéletesebb módon szolgáltatni, alapháromszögelésének kifejlesztésében, a vetületi rendszer változtatásában, a felvételi eljárásban a n a g y o b b szabatosságot célzó törekvései jutnak szemmellátható an kifejezésre.
24 Békében és a világháborúban kipróbált, nagy gyakorlattal rendelkező tisztikara, kitűnő utasításai, biztosítékai az egyöntetű és szabatos munkának, ami az ilyen országos felmérés elengedhetetlen követelménye. í g y remélhető, hogy ezek a rendkívül értékes és hosszú időkre szóló munkálatok a gazdasági viszonyok javulása után méltánylásra találnak s akkor elkövetkezik az ideje annak is, hogy a munka racionális és közérdekű végrehajtására vonatkozó intézkedésekről (háromszögelési hálózat revíziója és a pontok állandósítása és védelme, birtokhatárok kötelező megjelölése, területeknél a méterrendszer alkalmazása, párhuzamos munkák kiküszöbölése és a rokonszervek közti szerves együttműködés) törvényhozási úton történjék gondoskodás.
A magyar
állam
háromszögelési
főhálózatai
Országos
felmérések
a magyar
állam
területén
