, . atal a
r
z1a
'rom L` CdCett :
J
ttj
2009 MARC 1 7.
Oldal :
Mellékletek : A
5
d,
ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Fidesz - Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportja Írásbeli kérdé s Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Asszony ! „Mi lesz a sorsa a Pápa-Csorna vasútvonalnak?"címmel a
Házszabály 91 .§-a alapján írásbeli kérdést kívánok benyújtani Molnár Csaba Miniszter Úrhoz. A választ írásban kérem ! Tisztelt Miniszter Úr ! A Pápa-Csorna vonal menti önkormányzatok - a vonalon végzett személyszállítás 2007-es felfüggesztése óta - folyamatosan próbálkoznak azzal, hogy a vasút ügyét a saját kezükb e vegyék, és a forgalmat a térségi vasút keretei között újraindítsák . Félő, hogy a 83-as és 86-os főutat összekötő 8408-as számú út is hasonló sorsra jut, mint a vasút. A két város közt (Csorna-Pápa) elhelyezkedő Szany nagyközség, mely még a gazdasági válság ellenére a térség egyik motorja, ahol az 1988 . óta működő német cég és a rá települő szállítási vállalakozás 700 munkahelyet biztosít a községben. Egyébként a munkahelyek száma meghaladja az 1200-at . A közút állapota kritikán aluli, a térség telje s ellehetetlenítéséhez vezet, ha sürgősen nem lépünk közösen közútjaink és vasutunk érdekében . A tárgyalt térség közösségi közlekedésének helyzete mára elfogadhatatlanná és tűrhetetlenné vált. A Kisalföld VOLÁN által nyújtott szolgáltatás színvonala nem felel meg a XXI . századi elvárásoknak . A járatok ritkán járnak és az autóbuszok többnyire hosszas kerül őutakon, számos kitérő vel érik csak el a nagyobb városokat . A térségnek s űrűn, ütemes menetrend szerint közlekedő, gyors gerincjáratra volna szüksége; erre a feladatra a Rábaközben a vasú t lenne a legalkalmasabb . A térségi vasúti üzemeltetés érdekében az önkormányzatok eddig sokat tettek . 2008 nyarán a települések szándéknyilatkozatokban jelezték, hogy készek a vonal üzemeltetésében val ó részvételre . Válasz a levelekre nem érkezett, a települések csupán másodkézb ől tudták meg , hogy a Minisztérium 2008 augusztusában tervezi a térségi üzemeltetésre vonatkoz ó pályázatok kiírását. Kés őbb a dátum szeptemberre módosult, majd a távoli jövő ködébe veszett . Megjegyzend ő, hogy e tárgyban ez már a negyedik — semmibe vett - határid ő volt, hiszen a koalíciós kormányzás idején még volt szó 2007 végi, majd 2008 . májusi időpontról is. A helyzeten tovább rontott, hogy 2008 ő szén a csornai elkerülő úttal kapcsolatban olyan hírek terjedtek el, mely szerint az a tárgyalt vasútvonalat szintben, annak átvágásáva l keresztezi. A Nemzeti Infrastruktúrafejleszt ő ZRt. 2008 . október 29-én összehívott Csornán egy látszategyeztetést, melynek elvileg a Pápa-Csorna vasútvonal megtartásának ügye volt a témája. Az csak a kisebbik gond, hogy a meghívókat az önkormányzatok számára az utolsó
pillanatban küldték el, sokkal érdekesebb az a kérdés, hogy miként merülhetett fel egyáltalá n a vasút átvágása azok után, hogy az önkormányzatok – a már említett – nyilatkozatokat elküldték a Minisztériumba, továbbá a sajtóban is számos alkalommal hitet tettek a vasú t átvételének szándéka mellett? A települések mindenesetre 2008 decemberében ismételten levélben jelezték a Miniszter Úrnak a vasúttal kapcsolatos álláspontjukat, erre azonba n egyel ő re szintén nem érkezett semmilyen reakció . Szintén 2008 decemberében intézett Önhö z Dr. Kovács Zoltán képviselőtársam a témával kapcsolatban írásbeli kérdést ; a kapott válaszokból azonban nem sok érdemi információt lehetett kihámozni . A pályázatokkal kapcsolatban viszont kaptak a települések egy újabb határid őt (2009 els ő féléve), melyet a korábbi események tükrében nem igazán tudnak komolyan venni . Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Minisztérium a kivárásra játszik, és a 2010-es választásoki g nem óhajt foglalkozni a kérdéssel . Ez a kormány szempontjából nézve részben érthető, ám a rábaközi emberek nem 2010 után, hanem már most szeretnének elfogadható közlekedés i lehetőségekhez jutni . A környék szempontjából minden elvesztegetett perc csak újabb lökést ad a falvak lakosságának csökkenéséhez, s a városaink életét megkeserít ő gépjárm ű forgalom további növekedéséhez. A Pápa-Csorna vasút menti önkormányzatok azonban a korábban felsorolt el őzmények ellenére is szeretnének együttm űködni a Minisztériummal a kérdésben . A titokban készülő, rejtélyes „pályázatokra” azonban nem áll módjukban tovább várni ; ezért mielőbb szeretnének a kérdéseikre választ kapni, s a vasút átvétele, illetve a személyforgalom újraindítás a érdekében az els ő konkrét lépéseket megtenni . Tisztelt Miniszter Úr ! Hadd osszam meg Önnel a térségi önkormányzatok vezet őinek hozzám eljuttatott kérdéseit : 1. Hogy fordulhatott el ő az, hogy az önkormányzatok ismert szándékai ellenér e (melyekrő l a Minisztérium is tudott) a csornai elkerül ő út építését előkészítő beruházó nem tartotta evidensnek a vasútvonal megmaradását és felüljáró létesítését? A Minisztérium folyton hangoztatja, hogy várja a települések vasúttal kapcsolato s kezdeményezéseit, s az önkormányzati szerepvállalást ; a tárgyalt vonalon ez telje s mértékben megvan, ennek ellenére most a vasútvonal léte mégis veszélyben forog . Így kívánja a Minisztérium a többi mellékvonal mentén elhelyezked ő települést bátorítani ? 2. A vasútvonal menti önkormányzatok hajlandók lennének arra, hogy az állam i tulajdonú vasúti pálya – térségi hálózat részeként – történő működtetésére a vasúti közlekedésről szóló 2005 . évi CLXXXIII . Törvény (jöv őben Vtv .) 25 . §-a értelmében az állammal vagyonkezelési szerz ődést kössenek. Kérdezem a Miniszter Úrtól, hogy ehhez szükséges-e külön térségi társulás létrehozása, vagy a jelenleg is m űködő pápai, ill. csornai kistérségi társulások is megköthetik a szerz ődést? Milyen feltételeknek kel l eleget tenni a társulásnak vasúti pálya üzemeltetéséhez ? 3. Ha a pálya mégis a MÁV üzemeltetésében maradna, mekkora pályahasználati díja t kellene fizetni a személyszállítást végző társaságnak? A jelenleg érvényben lév ő Hálózati Uzletszabályzatban meghatározott díjak megítélésünk szerint túlzotta n magasak ; amennyiben a társaság a mostani összegeket kifizetné, javarészt olyan költségeket finanszírozna, amelyek nem a Pápa-Csorna vonalon keletkeznek . A vonalon működtetett MEFI-rendszernek (Mellékvonali Forgalomirányító Rendszer) köszönhetően például a vonalon nem is dolgozik forgalomirányító tevékenységet végző személy (pedig a pályahasználati díjban az ő bérköltségük is megjelenik) , továbbá a pálya is kiváló állapotban van és a várható igénybevétel jócskán alulmúlja a környező vasútvonalak szintjét . Szintén felesleges tételnek tűnik az ún. megállási díj ; elvileg a MAV-Start ZRt. a Pápa-Csorna vonal személyforgalmának szüneteltetése
4.
5.
6.
7.
8.
előtt több száz forintot fizetett ki minden megállásnál a Pályavasútnak a szüksége s karbantartási munkák elvégzésére . Ezek az - évi több milliós – összegek azonban ne m mutatkoztak meg a vasútállomások és megállóhelyek állapotán . Ebben a formájában még inkább kétségbe vonható a megállási díj létjogosultsága, ha az önkormányzatok a MAV-tól átvett épületeket egyéb célra (turisztikai, közösségi, oktatási, stb . ) használják. A szintén eltúlzott mértékű menetvonal-biztosítási díj mögött a MA V túlméretezett bürokráciájának költségeit lehet sejteni ; elgondolkodtató, hogy míg a MAV 5000 forintot számol fel egy menetvonal biztosításáért, a GySEV mindössz e 785 forintért nyújtja ezt a szolgáltatást . Mindezekből következik, hogy a Pápa-Csorna vonalra elköltött valós összeg nem állna arányban – a MAV által ráosztot t költségekkel alaposan terhelt – mostani pályahasználati díjjal . A Vtv . 55 § . 7. bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít a nyílt hozzáférés ű vasúti pálya üzemeltetője számára, hogy – a forgalom növelését el ősegítend ő – a hozzáférésr e jogosultak részére egyedi kedvezményeket biztosítson, id őszakos jelleggel . A Díjképzési Rendelet 10 . §-a értelmében az „időszakos jelleg” legfeljebb az adott menetrendi évet jelentheti . Ezzel kapcsolatban azt szeretném megtudni, hogy milye n mértékű kedvezményekre számíthat a személyszállítást végz ő társaság (pl . önkormányzati társulás)? A kihasználatlan szakaszokon már egyszer alkalmazot t egyedi kedvezmény nyújtható a következ ő menetrendi évben is ? Az önkormányzatok közreműködése esetén hajlandó lesz-e a Minisztérium valamely , vasúti pályához való hozzáférésre jogosult, vállalkozó vasúttársaságga l közszolgáltatási szerződést kötni a személyszállításból eredő valós gazdaság i hátrányának megtérítése érdekében? Szóba jöhetnek-e ebben az esetben az állam i tulajdonban lévő vasúttársaságok (MÁV-Start, GySEV), vagy kizárólag az önkormányzati társulással hajlandó a Minisztérium megkötni az említett szerz ődést? Van-e garancia arra, hogy a vasútvonal újraindítása esetén megszűnnek azok az autóbuszjáratok, melyek a vasúttal azonos jellegű, ám sokkal rosszabb szolgáltatás t nyújtanak, s teljesítményüket a vasútra ráhordó keresztirányú viszonylato k fejlesztésére fordítják? Milyen fejlesztéssel kapcsolatos támogatásokra számíthat a vasútvonal üzemeltetésében közreműködő önkormányzati társulás? A Pápa-Csorna vonal ugya n alapvetően jó állapotban van, ám a pályasebesség komolyabb mértékű emeléséhez , illetve a 21 tonnás tengelyterhelés átmen ő forgalom számára történő engedélyezéséhe z szükségesek olyan beruházások (hézagnélküli felépítmény kialakítása, illetve a Rábahidak átépítése), amelyet az önkormányzatok csak igen komoly áldozatok árán lennének képesek önerőből megvalósítani . Milyen módon lehet fejlesztési támogatásokhoz jutni a vasútmenti üzemek nemzetköz i szállításainak vasútra terelése érdekében kialakítandó átrakóhelyek, illetve iparvágányok kiépítéséhez? A Pápa-Csorna vonal mellett, Szany nagyközsé g határában található az Interfa Kft . nevű multinacionális cég üzeme, mely igen komoly teherforgalmat bonyolít le Németország irányába. A vasúti teherszállítást azonban nagymértékben hátráltatja, hogy az üzem a vonaltól kb . 1 kilométerre, nyugatra helyezkedik el, így mindenképpen iparvágány létesítésére volna szükség . Az áruforgalom vasútra terelése napi rendszeresség ű teherforgalmat jelentene, ezzel jelentő s bevételt hozva a pálya üzemeltetője számára. A Pápa-Csorna vonal esetében is felmerül olyan átszállásmentes kapcsolato k biztosításának igénye, mint a Győr – Csorna – Pápa, vagy a Sopron – Csorna - Pápa, amely viszonylatokban komoly utasforgalom zajlik, ám a jelenlegi buszközlekedé s menetidő, tarifa és kényelem (kapacitás) tekintetében is messze alulmúlja a z igényeket. Problémát jelent ugyanakkor, hogy a GySEV 8-as számú vonalára való
kijárás esetén egyrészt igen komoly pályahasználati díjat kellene fizetni (a GySE V ugyanis közlekedtetési díj szempontjából nem különbözteti meg a vonatnemeket , mindegyikre egységesen 660 Ft/vonatkm díj vonatkozik), másrészt a társaságna k térségi helyett országos m űködési engedélyt kellene szereznie, amely szintén jelent ős költségtöbbletet von maga után . A Vtv. 6 § . 6. bekezdése értelmében ugyanis a térség i működési engedéllyel rendelkező vasúttársaság csak a térségi hálózathoz legközeleb b eső csomópontig veheti igénybe az országos törzshálózat részét képez ő vasúti pályát. Ez a probléma igen komoly, mivel az ország számos pontján közlekedne k mellékvonali személyvonatok fővonali szakaszokon (Komló – Dombóvár viszonylatban közleked ő vonatok Godisa – Dombóvár között, Komárom – Esztergo m viszonylatban közlekedő személyvonatok Komárom és Almásfiizít ő között, Vámosgyörk – Szolnok személyvonatok Újszász és Szolnok között, stb .). Milyen módon kívánja a Minisztérium ezt a problémát áthidalni a térségi vasutak esetében? 9. Jelenleg a Pápa-Csorna vonal mentén álló felvételi épületek, mellékhelyiségek , áruraktárak, rakodók és egyéb létesítmények botrányos állapotban vannak, s a falva k képét igen negatívan befolyásolják . Ez azért is különösen fájó, mert az épületeke t számos egyéb célra fel lehetne használni, ám a MÁV semmilyen önkormányzati é s civil kezdeményezésre nem kíváncsi ; ezt a közelmúlt botrányos műemlékrombolásai (Budapest-Kelenföld régi indóháza, kisterenyei körfűtőház) is igen jól bizonyítják . Az ő sszel olyan hírek is napvilágot láttak, mely szerint a vasúttársaság le akarja bontani a Pápa-Csorna vonal Szany-Rábaszentandrás illetve Egyed-Rábacsanak állomásána k épületét. Az önkormányzatok ezt természetesen szeretnék elkerülni és az állomáson található épületeket saját célra kívánják hasznosítani, részben a majdani térség i vasúthoz kapcsolódóan (kerékpártároló, stb .) részben attól függetlenül (szálláshelyek, étterem, stb .). Kérdezem a Miniszter Úrtól, hogy van-e lehet őség arra, hogy a települések térítésmentesen (vagy jelképes összegért) átvehessék a vasúttársaságtól a z említett épületeket? Mit kíván tenni a Minisztérium az érintett önkormányzatok, civi l szervezetek és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tudta nélkül, országszerte zajl ó vasútiépület-rombolások ellen? 10.Végezetül tájékoztatást szeretnék kérni a. az állami tulajdonú vasúti pálya (illetve a kapcsolódó létesítmények ) önkormányzati üzemeltetésbe vételének menetéről, b. a térségi személyszállítási engedély és a közszolgáltatási szerz ődés feltételeir ől és megszerzésének ill . megkötésének menetéről, c. illetve arról, hogy a fenti kérdésekben mely minisztériumi vezetők illetve szervezeti egységek illetékesek ! Kérdésemhez csatolva küldö m az önkormányzatok által 2008 nyarán elküldött szándéknyilatkozato k egy példányát a vonal menti települések 2008 . decemberi tiltakozó nyilatkozatá t továbbá a települések és civil szervezetek által az MTI-hez eljuttatot t sajtóközleményt. Várom megtisztel ő válaszát!
Budapest, 2009 . március 13 .
/e Áder János
Címzett: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd utca 13-15. Szabó Pál miniszter Tárgy :
Szándéknyilatkozat a 14-es számú, Pápa-Csorna vasútvonal térségi vasúti üzemeltetésbe való átvételér ől Tisztelt Miniszter Úr ! A rábaközi térségben a tömegközlekedés színvonala az utóbbi években jelent ősen romlott, s a folyamatnak újabb lökést adott a Pápa-Csorna vasútvonal 2007-es megszüntetése . A buszjáratok menetideje és tarifája rendkívül magas, így az ingázó lakosság számára egyr e inkább csak az egyéni közlekedés jelent alternatívát . A térség közútjai erősen leromlott állapotúak . A közlekedési lehetőségek jelentős romlása, és az utazás drágulása meggátolj a falvaink fejlődését, és elő segítik a népesség elvándorlását. A közelmúltban megvizsgáltuk, hogy milyen módon lehetne a térség közlekedéséne k helyzetét javítani . Egy, kérésünkre készített, tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a
legjobb alternatíva — a korábbinál lényegesen magasabb szolgáltatási színvonal esetén - a vasúti személyszállítás újraindítása volna . A vonal üzemeltetését térségi vasútként tartjuk reálisnak . Ezért tehát község Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala részér ől az alábbi szándéknyilatkozatot tesszük: Támogatjuk, hogy a Pápa-Csorna vasútvonalon a személyszállítás újrainduljon . Kijelentjük, hogy a jövőben hajlandóak vagyunk a tárgyalt vonal infrastruktúrájá t önkormányzati kezelésbe — és tulajdonba — átvenni, s a térségi vasút üzemeltetésében a több i érintett önkormányzattal társulva részt venni . Vállaljuk továbbá, hogy minden olya n eszközzel, melyet a törvények településünk számára biztosítanak, megkíséreljük a teherszállítás minél nagyobb hányadának vasútra terelését . A településünk közigazgatási területén belül fekvő állomásokon és megállóhelyeken biztosítjuk a biztonságo s kerékpártárolás, és a kulturált várakozás feltételeit, továbbá gondoskodunk a vasút i épületállomány megfelel ő állapotáról is . Amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, és lakossági igény is mutatkozik rá, gépjárm űvek segítségével biztosítjuk az állomásokra val ó kijutás feltételeit . Kelt : Tisztelettel : .................................... ... Polgármester
A települések nem akarják elveszíteni a Pápa-Csorna vasútvonala t A Csorna-Pápa vasútvonal menti települések önkormányzatai Molnár Csaba miniszterhe z írt levélben tiltakoztak az ellen, hogy a Csornát elkerül ő, 2x3 sávos gyorsforgalmi út szintben keresztezze a vasútvonalat. A közeljöv őben megépítendő elkerülő út legutóbbi egyeztetésén a tervez ő és a minisztérium részéről az hangzott el, hogy a felüljáró m űtárgy 2 milliárd forintnyi költsége ésszer ű megtakarításnak tűnik, tekintve, hogy a vasútvonal használaton kívül van . Az érintett településeknek azonban más a véleményük . A vonalon a személyszállítás 2007 márciusában sz űnt meg; a térség tömegközlekedés i helyzete azóta megoldatlan . Ezt látva a települések önkormányzatai 2008 májusában szándéknyilatkozatokban jelezték a minisztérium felé, hogy hajlandók üzemeltetésr e átvenni a vasútvonalat. A minisztérium a térségi vasutak üzemeltetésére pályázat kiírását ígérte, de az a mai napig nem jelent meg . Az önkormányzatok — annak a nehezen valór a váltható kormányzati ígéretnek ellenére, mely szerint szükség esetén egy utólag megépül ő műtárgyon a vasút átvezetést nyerne a gyorsforgalmi út felett — úgy vélik, hogy a vasútvonal szintbeli átvágása örök id őkre megszünteti a vonalon a vasúti közlekedé s lehetőségét. Az önkormányzatok két lépést várnak a minisztert ől : egyrészt azt, hogy a csornai elkerül ő út az eredeti terveknek megfelelően, a vasút feletti átvezetéssel épüljön meg, másrészt azt,
hogy a minisztérium tegye meg a szükséges lépéseket a vonalon a személyszállítá s visszaállítására – akár önkormányzati üzemeltetésben is .
Csorna, Pápa, Szany, Egyed, Nemesgörzsöny, Rábacsanak, Rábapordány, Rábaszentandrá s és Sobor községek Levegő Munkacsoport Magyar Közlekedési Klub REFLEX Bakonyvasút Szövetség Vasutas Települések Szövetsége
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Dr . Molnár Csaba Miniszter Úr részére Tárgy : Tiltakozás a Csorna-Pápa vasútvonal felszámolása ellen T. Cím ! A Csorna-Pápa vasútvonalon 2007. márciusa óta szünetel a személyszállítás. Az érintett önkormányzatok és civil szervezetek azóta folyamatosan küzdenek a forgalo m visszaállításáért . Bár úgy tűnt, hogy a kormány témához való hozzáállása az utóbb i időkben pozitív irányba változott meg, most ismét ennek ellenkez ője látszik körvonalazóni : a 14-es vasútvonalat jelenleg a végső megszüntetés fenyegeti . A Csorna-Pápa vasútvonal melletti települések nem értenek egyet azzal, hogy a tervezett csornai elkerülő út a vasutat szintben, annak átvágásával keresztezze. A kormány által adandó jognyilatkozatot – mely szerint szükség esetén kés őbb vasúti felüljáró építésére
kerülne sor — nem tudjuk garanciának tekinteni a vasútvonal megmaradására . Egyrészt — a szükséges hosszú emelkedő, és a rendelkezésre álló kevés hely miatt — kérdésesnek tartju k a megoldás műszaki kivitelezhetőségét, illetve az elérhet ő megtakarítást; másrészt fél ő, hogy a beruházó csupán a települések megnyugtatása végett vetette fel ezt a javaslatot, s az út elkészülte után a vasútvonal megmaradása már nem lesz számára elég érv egy költsége s műtárgy megépítéséhez . Mindezek miatt úgy véljük, hogy egy a vasútvonal esetleges átvágása örök idő kre ellehetetlenítené a vonal vasúti forgalmát, annak lehet ő ségét — és így magát a vasútvonalat — is megszüntetné . Mindez pedig településeink számára olyan mérv ű távlati hátrányt jelentene, amit nem fogadhatunk el . A vasúti személyszállítás hiánya a térség tömegközlekedési helyzetét katasztrofáli s helyzetbe hozta . Ennek tényét már számos fórumon ismertettük, hangoztattuk . Jelenleg a vasútvonal középs ő, városoktól távolabb eső falvaiban lényegében nem m űködik megfelelő szintű közlekedési közszolgáltatás ; ennek következtében megfigyelhető, hogy a lakosság mind nagyobb hányada tér át kényszer űségből az egyéni közlekedési módokra (főleg személyautó használatára) . Ez minden vonatkozásban negatív jelenség, ami a közösségi közlekedés megoldatlanságára utal, és amin változtatni kellene . Szany Nagyközség Önkormányzata tanulmányt készíttetett a térségben jelentkez ő tömegközlekedési problémák megoldási lehet őségeiről. A tanulmány egyértelm űen a vasúti személyszállítást helyezi előtérbe; önkormányzataink is ebben látják a megfelel ő megoldást. Éppen ezért 2008 májusában szándéknyilatkozatokban jeleztük a Gazdasági é s Közlekedési Minisztérium felé : településeink készen állnak arra, hogy önkormányzat i társulási kezelésben működtessék a személyszállítást a vasútvonalon . Sajnos a minisztérium pályázati felhívása a térségi vasutak üzemeltetéséről az ígéretek ellenére a mai napig nem jelent meg . Mindezek miatt a Csorna-Pápa vasútvonallal kapcsolatban a következ ő kre kérjük a T . Minisztériumot : •
•
A csornai elkerülő út a vasút fölött átível ő műtárgyon haladjon, az eredet i terveknek és költségvetésnek megfelel ően. Ily módon a vasútvonal mellett a mez ő gazdasági járművek átjutása is biztosított lenne, külön m űtárgy-igény nélkül . Jelenjen meg a térségi vasutak üzemeltetésére vonatkozó pályázati kiírás . Településeink készen állnak arra, hogy a személyszállítás önkormányzati kezelésben történ ő újraindítására társulást hozzanak létre, és teljesítsék a szükséges feltételeket.
Kéréseinket a következ ő kkel indokoljuk. A szóban forgó vasútvonal pályateste a mintegy 15 évvel ezel őtti felújításnak köszönhetően jó állapotban van . (Gyenge pontjai azok a m űtárgyak, amelyek a Rába és a Marcal folyókon vezetik át a pályát ; a szakvélemények szerint ezek átépítése indokolt, á m jelenlegi állapotukban, a korlátozások érvényben tartásával még évtizedekig használhatók .) A vonal valós értéke minden bizonnyal többszörösen meghaladja a szóban forgó m űtárgy megépítésének költségeit .
Az elkerülő út – és így a szóban forgó m űtárgy – megépítési költségeinek 85%-a az Európai Uniótól kapott, vissza nem térítendő támogatás, amely más célokra ne m használható fel . A vasútvonalnak nem csupán a személyforgalom, hanem a teherszállítás szempontjából i s nagy jelentő sége lehetne ; utóbbi tevékenység ráadásul mind a mai napig zajlik a vonalon . A vasút néhány évtizedes id őtávlatban várhatóan fel fog értékelődni. Ezt az Európai Unió vasutakat fejleszt ő törekvései mellett a k őolaj-készletek fogyatkozása, a kőolaj világpiaci árának emiatti fokozatos, jöv őbeli emelkedése is erősen valószínűsíti. Kérjük és várjuk intézkedéseit. Tisztelettel
(az érintett önkormányzatok polgármestereinek aláírásai)
