Ormosbányai Százszorszép Óvoda és a Felsőtelekesi Napsugár Óvoda Pedagógiai Programja
Jogszabályi háttér
•
A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény
•
A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
•
A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
•
A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
•
2003.évi CXXV. előmozdításáról
•
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
•
Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról
•
Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról
•
Alapító Okirat
törvény az
egyéni
1
bánásmódról
és
az
esélyegyenlőség
A Pedagógiai Program átdolgozásakor szempontjaink voltak: • A kompetencia alapú nevelés érvényesítése nevelőmunkánkban és a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás az óvodában (inkluzív pedagógia, integráció, differenciálás) •
A multikulturális nevelés megvalósítása intézményünkben
•
Az óvoda-iskola átmenet problémájának újragondolása
A 2011. 09.01. hatályos módosítás indoka: Környezeti Nevelésre épülő Néphagyományőrző program és a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás az óvodában c. pályázat fenntartása.
Az óvoda jellemző adatai Az óvodák hivatalos megnevezése: Ormosbányai Százszorszép Óvoda Felsőtelekesi Napsugár Óvoda Az székhelyóvoda pontos címe, telefonszáma: Ormosbánya, 3743Fő út 2 Telefonszám: 06/48 820-110 Email:
[email protected] A telephely óvoda pontos címe, telefonszáma: Felsőtelekes, 3735 Telekes Béla út.1. Telefonszám: 06/48 353-401 Email:
[email protected] Az óvoda fenntartója, címe: Községi Önkormányzat Ormosbánya Petőfi tér 1. Telefonszám: 06/48 569-001 Email:
[email protected] Az óvodai csoportok száma: 4 2
1.AZ ÓVODA OBJEKTÍV FELTÉTELRENDSZERE 1.1. Az óvoda személyi feltétele •
Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.
•
Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
•
Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
•
A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
•
A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.
•
A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
A Pedagógiai Program megvalósításához rendelkezésre álló szakmai képesítések: A nevelési rendszer megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Ormosbányán három csoportban, csoportonként 2 óvodapedagógus és egy dajka, foglalkozik a gyermekekkel. A szülőknek az intézmény nyitva tartásával kapcsolatos igényeit az intézmény minden évben felméri. Ez alapján az intézmény nyitva tartása: •
Ormosbánya: 6.00-16.30 h.
A nyitva tartás teljes ideje alatt az intézményben óvodapedagógus felügyel, illetve foglalkozik a gyermekekkel. A nevelőmunka közvetlen segítői az alapfeladatokat ellátó dajkák.
3
Az óvoda összes dolgozójának száma: 13 fő •
8 óvodapedagógus
•
1 pedagógiai asszisztens
•
4 dajka
Az óvodapedagógusok végzettség szerinti megoszlása:
•
8 fő óvodapedagógus /főiskolai végzettséggel rendelkezik/ /1 fő gyógypedagógusi főiskolával, inkluzív nevelés tanára mester szakkal és közoktatás vezetői szakvizsgával is rendelkezik/.
•
1 fő pedagógiai asszisztens /érettségi bizonyítvány/ /1 fő gyógypedagógusi főiskolával, inkluzív nevelés tanára mester szakkal és közoktatás vezetői szakvizsgával is rendelkezik/.
•
4 fő dajka / 3 fő dajkai képesítéssel rendelkezik/
A pedagógiai munkát folyamatosan segíti a Kazincbarcikai Szakszolgáltató Központ logopédusa, pszichológusa és gyógypedagógusa. A pedagógusok szakmai megújulás iránti igénye nagy, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt és a munkaközösségi foglalkozásokban aktívan részt vesznek.
1.2.Az óvoda tárgyi, dologi feltétele: Az intézményben dolgozók feladataikat szűkös anyagi feltételek mellett végzik. Mindezek pályázatból kerülnek pótlásra.
4
Ormosbánya épületének adottságai: Az óvoda épülete a község középpontjában helyezkedik el, a főútvonal és a vasút között. Az óvoda férőhelye: 80 fő, a csoportszobák alapterülete nem teljesen biztosítja a gyermekenkénti 2 m2 alapterületet. A játszóudvar sem helyzetében, sem méretében nem ideális, de ezen változtatási lehetőség sajnos nincs. Azonban esztétikus fajátékok, játszóház szolgálja a gyermekek udvari tevékenységét, melyek folyamatosan bővítve vannak. •
3 csoportszoba
•
2 gyermekmosdó
•
folyosó
•
iroda helyiségek
•
nevelői szoba A csoporttermek több funkciót töltenek be:
•
játék
•
torna
•
kezdeményezések, tevékenységek
•
étkezés
•
pihenés
A szükséges eszközöket, tárgyi feltételeket pályázati forrásból igyekszünk pótolni. Az intézmény eszköztárában jelentkező hiányosságokat az 1998. (VII.24.). OM rendelete alapján előírt rendelkezés szerint igyekszik az önkormányzat és az intézmény csökkenteni. Igyekszünk otthonossá, barátságossá alakítani óvodánk környezetét. Óvodánk udvarának, épületének ápolására, díszítésére gondot fordítunk.
2. A PROGRAM CÉLFEJEZETE 2.1. Az óvodai nevelés feladata 5
Az óvoda funkciója
•
Óvó-védő
•
Szociális
•
Nevelő-személyiségfejlesztő funkció
Célja: Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását elősegítse, az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Maximálisan figyelembe vesszük a gyermekek különböző szociális hátterét, az ebből következő egyéni fejlődési ütemét. Céltudatosan és tervszerűen alakítjuk azokat a szociális és értelmi képességeket, melyek biztosítják a sikeres beilleszkedést mind az óvodában, mind az iskolában, s majd a társadalomban számukra. A hagyományőrző programmal sok közös vonást mutatnak az óvodai célok, feladatok, a program kiemelten kezeli: •
A környezeti nevelést
•
Érzelmi nevelést
•
Szocializációt
•
A képesség-kibontakoztató fejlesztő programot
•
Anyanyelvi nevelést
•
Projekt módszert
•
Kompetenciafejlesztést
•
A népi hagyományok ápolását
A gyermeki tevékenység szabadsága alapelvünk, útmutató a gyermek egyéni fejlődési üteme. Sikeresen tevékenykedhet, alkothat a hátrányos helyzetű és tehetséges gyermek egyaránt, megfelelő gondozást kap a speciális ellátást igénylő gyermek is (beszédhiba, magatartászavar).
6
A környezeti nevelésre épülő, néphagyományőrző nevelés célja A program kiindulási vonala a környezeti nevelés és a néphagyományok ápolása, mert a gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik, hogy sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré váljon. A program a természeti környezetre figyelve a jeles napok számbavételével tervezi az óvodai élet mindennapjait. Programunk tartalmából fakad, hogy az óvodai élet hagyományait a néphagyományőrzés a népszokásőrző és a természetvédő jeles napokkal gazdagítja. Egy-egy eseményt mindig izgalmas készülődés előz meg. Ez az ünnepre hangoló örömteli közös tevékenykedés a gyermek szociális viselkedésére maradandó hatást gyakorol. A közös készülődések, tervezgetések, a holnap öröme távlatot jelent a gyermekek számára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek maguk is részt vegyenek a szervezésben, az esemény tartalmától függően a szülök is aktívan közreműködjenek. Az ünnepek hagyományok négy témakörre épülnek: - a gyermekek ünnepei (születésnap, névnap, anyák napja, gyermeknap, évzáró) - a társadalmi ünnepek, megemlékezés a bányásznapról, nyugdíjasok köszöntése, március 15. - természettel kapcsolatos jeles napok, állatok, világnapja, takarítási világnap, víz napja, föld napja, madarak és fák napja, környezetvédelmi világnap - néphagyománnyal összefüggő ünnepek Az ünnep fényét emeli a feldíszített óvoda és az ünneplő ruhába öltözött gyermekek. A jó érzelmi előkészítés és az egyre fokozódó örömteli várakozás, maga az ünnepi együttlét, melynek hangulatát tovább fokozhatja a felnőtt közösség ajándéka (zene, báb stb.) A gyermekek megterhelő szorongással járó szerepeltetését elkerüljük. Az ünnepek csak a szülök együttműködő támogatásával érhetik el hatásukat. A hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű és az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeknek fokozottan szükségük van, az empátiára, a féltő, gondoskodó szeretetre, hogy érezzék a nap minden percében, a velük foglalkozó óvodapedagógus elfogadta őket. Akit megismernek, elfogadnak, ahhoz végérvényesen ragaszkodnak, nemcsak a gyermekek, a szülök is. Fontos, hogy az óvodapedagógus mutasson példát, a gyermek mintegy leutánozza, magyarázat nélkül. Fontos a személyre szóló kapcsolat.
Feladat:
•
Biztonságos, érzelemmel teli, inger gazdag, esztétikus környezet biztosítás
•
Az egészséges életmód alakítása
•
Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
•
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása, ismeretek komplex bővítése 7
•
Sokszínű, életkornak megfelelő tevékenységek szervezése
•
Differenciált nevelés, fejlesztés
•
A családi nevelés kiegészítése, segítése
•
Integrált nevelés megvalósítása
•
Motiváció, tevékenykedés biztosítása
• Népszokásőrző és természetóvó jeles napok szokásainak megismerése. A gyermekek számára legyenek ezek a napok emlékezetesek. •
Környezetvédelmi szemlélet alapozása.
Óvodakép •
Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
• Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő személyiség fejlesztő),a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba ( a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. • az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). • Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. • Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő- tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül 8
az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. • A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. • A hazájukat elhagyni kényszerülő családok ( a továbbiakban:migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását.
Gyermekkép: Gyermekeink legyenek: •
Boldogok
•
Kiegyensúlyozottak
•
Pozitív énképpel rendelkezzenek
•
Kreatívak
•
Motiváltak
•
Önállóak
•
Együttműködők
•
Másságot elfogadóak
•
Nyitottak egymás, s a világ iránt
Programunk az emberi személyiségből indul ki, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Ezek szerint: a gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként /életkori szakaszonként/ és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek 9
megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön,s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának.
Pedagóguskép Pozitív érzelmekkel teli, együttműködő, toleráns, elfogadó felnőtt közösség, melyre jellemző: •
Azonos pedagógiai elvek
•
Gyermekszeretet, empátia
•
Együttműködés
•
Egymás munkájának megbecsülése
•
Mintaadás
•
Tolerancia
•
Pedagógiai optimizmus és humanizmus
•
Kreativitás
•
Szociális érzékenység
•
A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése.
Nevelési alapelvünk: • Nevelésünk során figyelembe vesszük, életkoronként változó, egyedi, szociális lény.
hogy
a
gyermek
egyénenként
és
• A gyermeki személyiséget feltétel nélküli elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. • A nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését és a gyermek egyéni készségeinek és kibontakoztatását. • Az óvodai nevelésben személyiségéhez igazodnak. •
alkalmazott
pedagógiai
Differenciálás, egyéni képességek kibontakoztatása.
10
intézkedések
a
gyermekek
• Komplexitás és sokszínűség,amely áthatja az egész nevelési folyamatot a tervezéstől a megvalósításig. •
Az óvoda a családi nevelés kiegészítése.
• IKT- eszközök megismertetése, használata a tevékenységek alkalmával / CD- lejátszó, laptop, projektor, stb. /.
Küldetésünk: A ránk bízott gyermekek nevelése, amely során megvalósul a gyermekek szükségleteinek kielégítése, egyéni ütemű fejlődésének elősegítése, tudatos fejlesztése.
2.2. Szakmai koncepciónk •
Gyermekeinknek joguk van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő
gondoskodást és nevelést. Célunk, hogy olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessenek, mely igazodik egyéni szükségleteikhez, életkori sajátosságaikhoz, fejlődési ütemükhöz.
•
Óvodás életkorban a nevelés eszközei közül a játék a gyermek legelemibb
pszichikus szükséglete. Ezen keresztül kapja meg a körülötte lévő világ sokszínűségét, szerzi ismereteit, tanul, jut örömökhöz, sikerélményhez. A játék a gyermek számára a legfőbb élményforrás, ugyanakkor a személyiség fejlesztésének színtere, a tanulás, a készség- és képességfejlesztés /kompetencia/ leghatékonyabb módja.
•
A munka jellegű tevékenység is tartalmaz játékos elemeket. Az önként vállalt
feladatok, munkafolyamatok végzése során /környezettudatos tevékenységek / megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami a normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet.
11
•
Óvodánkban komplex nevelés folyik. A nevelési területek elméletileg
differenciáltak, elkülönültek, a gyakorlatban azonban a tárgyi koncentráció elvének megfelelően egységet alkotnak. Nevelési cél a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása.
•
Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez
segíti hozzá a gyermeket. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, tevékenységen, a művészeteken, az alkotómunkán, kreativitáson keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják, és ébren tartják benne a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Ebben az életkorban ugyanis az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira, kreativitására épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
•
A gyermek fejlődésének alapja, hogy féltő, óvó, gondoskodó szeretet,
folytonos stabil biztonság vegye körül. Egyéni, differenciált bánásmódot alkalmazunk a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.
•
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés
eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
•
A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy
megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják a sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számunkra. Olyan
12
pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.
•
Az óvodáskorú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos,
hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.
•
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést, tartalma a nevelés
eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
•
A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a
közösségben. Nevelési cél, hogy a gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor – ha arra van igénye – egyedül is tevékenykedhessen. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek.
•
A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám
rugalmasan kezelt szokásrendszer.
•
Nevelési cél az adekvát és rendszeres életritmus, a megfelelő napirend
kialakítása.
•
A tágabb és szűkebb környezet közvetlen, tapasztalati úton történő
megismerésével lehet elérni, hogy a gyermek tisztelje a környezetét és bátran alakítsa azt anélkül, hogy kárt okozna benne. Nevelési célunk, hogy az óvodáskorú gyerekek környezettudatos viselkedését megalapozzuk.
13
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI Az óvoda feladata
Az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: •
Az egészséges életmód alakítása
•
Az érzelmi, erkölcsi és a közösség nevelés
•
Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
3.1. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül: •
A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
•
A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
•
A gyermek testi képességei fejlődésének elősegítése;
•
A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
• Az egészséges életmód, a testápolás, étkezés, öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; • A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; • A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a környezettudatos magatartás megalapozása • Megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve –prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. 14
•
Sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni szükségleteinek kielégítése.
Alapelvek: •
Az egészség érték
•
A biológiai szükséglet kielégítése minden más szükséglet alapja
• A szükségletek kielégítésében fontos szerepe van a felnőtt-gyermek meghitt, empatikus kapcsolatának
Tartalom:
Az egészséges életmódra nevelés színterei: Gondozás: •
táplálkozás
•
tisztálkodás
•
öltözködés
•
pihenés
•
mozgás
•
edzés
Helyes életritmus Egészségvédelem: •
balesetvédelem
•
balesetmentes környezet biztosítása
•
egészséges táplálkozás
•
kirándulások
•
speciális szakemberek bevonása a fejlesztésbe.
15
Szervezési elvek, keretek •
A gyermekek optimális fejlődésének biztosítása rugalmas napirend által.
•
Fokozatosság, folyamatosság, rendszeresség érvényesítése.
Egészséges környezet: Az egészséges életmód kialakítását az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolják, ezért gondoskodnunk kell a megfelelő környezetről (csoportszobák, óvoda udvara, annak megfelelő kialakításáról, felszereltségéről, ápolásáról).
Betegségek megelőzése, korrekciója: Az óvodába csak egészséges gyermek járhat. A napközben megbetegedett gyermek ápolásáról, elkülönítéséről gondoskodni kell, szükség esetén orvoshoz visszük, a szülőt értesítjük. A veleszületett rendellenességek korai kiszűrésével lehetővé tesszük a mielőbbi korrekciót (pl. nagyothallás, stb.). Odafigyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, melyeknek hátterében súlyos lelki megrázkódtatás, kedvezőtlen családi háttér, stb. állhat. Az a gyermek, amelyik ingerlékeny, kapkodó, visszahúzódó, sírós, vagy agresszív, fokozott törődést igényel. Szükség esetén speciális szakember segítségét kérjük.
A helyes életritmus: Életkoronként is eltérést mutat. A napi életritmus, a megszokott időben végzett tevékenységek (étkezés, pihenés, egyéb tevékenység) visszahatnak az életfolyamatokra. A jó hangulat, az oldott légkör minden tevékenységnél alapfeltétel. A szokások, szabályok kialakításához idő szükséges, melynek tartama a gyermek egyéni képességétől, fejlettségétől függ.
Napirend: Időtartam:
6.00-7.00 h.
Tevékenységek:
Közös játék összevont csoportokban, a korán érkezők részére pihenés biztosítása.
7.00-12.00 h.
Játék, tízórai, kezdeményezések, különböző tevékenységek, kötelező foglalkozások, megfigyelések, mindennapos testnevelés, gondozási teendők ellátása
16
12.00-12.45 h.
Ebéd
12.45-15.00 h.
Délutáni pihenés, folyamatos ébredés, gondozási teendők ellátása
15.00-16.30 h.
Uzsonna, közös játék, tevékenységek, hazamenetel
Egészségügyi szokások, készségek, képességek elsajátítása: Táplálkozás: A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezéssel, a napi tápanyagszükséglet 70%-át kapják meg. Az étrendet a szülők folyamatosan figyelemmel kísérhetik, hogy az otthoni étkezéseket ehhez tudják igazítani.
Testápolás: A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres és szükségszerű tisztálkodásukat és a tisztaság iránti igényüket fejleszti ki. A tevékenység megtanulását segíti elő, ha az óvónő szükség szerint maga is közreműködik az ápolási szokások kialakításában. Igyekszünk összeegyeztetni az otthoni és óvodai szokások alakulását. Öltözködés: Az öltözködés védekezés az időjárás hatásai ellen, de fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. A szülők számára hangsúlyozzuk a réteges öltözködést. Váltóruha, cipő, tornaruha a szülők által biztosítva van. Pihenés, alvás: Az óvodáskorú gyermek fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő pihenés, a délutáni pihenés előtt mesével altatunk, alvási szokásaikat tiszteletben tartjuk (kendő, játék). Lehetőség szerint megfelelő méretű ágyakat biztosítunk. Biztosítjuk a helyiség folyamatos szellőzését. A gyermekek otthonról hozott, jellel ellátott ágyneműben alszanak.
A fejlődés várható eredménye: • Táplálkozással, testápolással, öltözködéssel, pihenéssel összefüggő kultúrhigiéniai szokások kialakulása. •
A gyermek önmagára és környezete higiéniájára, esztétikájára való igény kialakulása.
17
• A gyermek eredményeképpen.
ellenállóvá,
edzetté,
teherbíróvá
válása
a
rendszeres
•
A helyes életritmus kialakulása a megfelelő szokásrendszernek köszönhetően.
•
Egészséges veszélyérzet kialakulása (vigyáz önmagára és társai testi épségére).
mozgás
• A gyermek mozgásának összerendezetté válása a prevenciós, korrekciós fejlesztés által. •
A sajátos nevelést igénylő gyermek pozitív irányba való fejlődése.
3.2. Érzelmi ,erkölcsi és közösség nevelés Cél: Az óvodáskorú gyermek egyik legfőbb sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket.
Feladat: • Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. • Az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. • Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. • A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlása. A gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl. együttérzés, segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, szokás- és normarendszer megalapozását.
18
• Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje a szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre , mindazok megbecsülésére. • A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be . • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
Alapelvek: • Az óvónők személyisége modell, a csoportszerveződés folyamatának irányítója és tagja is. • A családdal való közvetlen kapcsolattartást a szülők folyamatos és kölcsönös korrekt tájékoztatása, a bizalom, a tolerancia, az együttműködési készség, a diszkréció jellemezze •
Pozitív érzelmi viszony alakítása a természeti és társadalmi környezethez.
Tartalom: • • -
Beszoktatás Társas kapcsolatok felnőtt- gyermek gyermek-gyermek ünnepek, rendszeres és alkalomhoz kötött hagyományaink óvodán belüli és óvodán kívüli rendezvények
Szervezési elvek, keretek: • A programoktól, tevékenységektől függően egyéni, mikro csoportos és csoportos, páros munka, kooperatív technikai formák alkalmazása. 19
• A közös élmények, szokások és hagyományok szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét és életkori sajátosságait. • A különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekeknél a fejlődésüket leginkább elősegítő egyéni bánásmód előtérbe helyezése.
A fejlődés várható eredménye: • A gyermekek jól érzik magukat a közösségben, érzelmileg kiegyensúlyozottak, ragaszkodnak óvodájukhoz. • A gyermekek belső igényévé válnak a kialakult viselkedési szokások, szabályok betartása, képesek a konfliktus helyzeteket kezelni, megoldani. Ismerik saját képességeiket, értékeiket. • Alakul feladattudatuk, önállóságuk, a szociálisan elfogadható önérvényesítésük, akarati és erkölcsi tulajdonságaik. • Pozitív szemlélettel rendelkeznek a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetükről. •
Készen állnak a következő életszakasz megkezdésére.
3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységforma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak megvalósítása – a beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel (a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
Cél: A gyermekek ismereteinek bővítése élményszerű megtapasztalással, játékon és játékos 20
tevékenységeken keresztül az egyéni fejlettséget és az eltérő fejlődési ütemet figyelembe véve. Komplex személyiségfejlesztés a kognitív és mentális képességek fejlesztésével.
Feladat: • Az óvodai nevelés a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. • Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás- alkotóképesség) fejlesztése. • Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.
Alapelvek: •
Az óvodás gyermek tanulása belső késztetésen alapul.
•
Az óvodás gyermek gondolkodása cselekvő, szemléletes.
• Az értelmi tevékenység. •
nevelés
eszköze,
módszere,
színtere
a
játék
és
a
játékos
A gyermek tanulását a játékok, tevékenységek során: - a kíváncsiság - a megismerési vágy - az utánzási kedv és - a sikerélménye motiválja.
•
Figyelembe vesszük a gyermek egyéni és aktuális szükségleteit.
• A közös problémamegoldással keressük az utat a megismeréshez, a megértéshez, a megszerzett ismeretek alkalmazásához. •
Érvényesítjük a komplexitás és differenciálás elvét.
21
•
A tanulás a gyermek részéről játék, az óvónő részéről tudatos, tervszerű tevékenység.
• Nevelőmunkánkra a spontán és szervezett megismerés kölcsönhatása, a gondolkodás pszichikus fejlődésének figyelembe vétele, a projekt szemléletű ismeretfeldolgozás jellemző. • Az ismeretfeldolgozás didaktikai alapelve a koncentrikusan bővülő és a lineárisan mélyülő ismeretszerzés.
Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása: • Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve biztosítson változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. • További feladatok a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. • Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítás.
3.4. Képességfejlesztés: I. Értelmi képességek
I/1. Kognitív képesség: •
észlelés
•
megfigyelés
•
emlékezet
•
gondolkodás
•
kreativitás
I/2. Érzékszervi szféra, percepció: •
Hallás 22
•
Látás
•
Tapintás
•
koordináció
II. Kommunikációs és metakommunikációs képesség: •
kifejezőképesség
•
beszédtechnika
•
beszédtempó
•
szókincs
•
fogalomalkotás
•
beszédkultúra
III. Szociális képesség: •
viselkedési normák és szabályok
•
véleményalkotás
•
önértékelés
IV. Motorikus képesség: •
Térbeli tájékozódás és mozgás
•
Nagy- és finommotorikus mozgás
•
Egyensúlyérzék
•
Mozgás összerendezettség
23
•
Testséma
Szervezési elvek, keretek: A nevelési helyzetekből adódó lehetőségek kihasználása az egész nap folyamán.
A tanulás lehetséges formái: • Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása). •
A spontán, játékos tapasztalatszerzés.
•
A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés.
•
A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás.
• Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeken megvalósuló tanulás. Differenciált egyéni képességek szerinti fejlesztés biztosítása.
A fejlődés várható eredménye: • A gyermekek szívesen vesznek részt különböző tevékenységekben, játékokban meg tanulnak alkalmazkodni társaikhoz. • Környezete tárgyaiban, jelenségeiben felismerik a lényeges jegyeket ezek alapján képesek megkülönböztetni, összehasonlítani, összefüggéseket meglátni. •
Megszerzett ismereteiket, tapasztalataikat fel tudják idézni, emlékeznek azokra.
• Kíváncsiságuk, megismerési vágyuk új dolgok felfedezésére, újabb megoldások kitalálására sarkallják. •
A társakkal való játék, beszélgetés során ki tudják fejezni gondolataikat, érzéseiket.
• Olyan ismeretekre, jártasságokra, készségekre tesznek szert, amelyek képességeik fejlődését, személyiségük további alakulását eredményezik. •
A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás is kialakulóban van.
gondolkodás
mellett
az
elemi
fogalmi
A feladatok mindhárom területen (egészséges életmódra nevelés, érzelmi nevelés és szocializáció, értelmi nevelés) történő megvalósítása biztosítja, hogy az óvodáskor végére minden testileg, lelkileg, szellemileg ép gyermek megfeleljen az iskolai alkalmasság 24
igényeinek. Az óvodai nevelés tartalma ennél tágabb, a gyermek teljes személyiségét fejleszti, melynek az iskolai alkalmasság csak részét képezi. Kapcsolatuk a rész-egész viszonyában rendkívül szoros, amelyben a tanuláshoz szükséges képességek kialakulása alapvetően meghatározza a teljes nevelés eredményességét.
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE 4.1. A játék Cél: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. a kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, s az óvodában is a felnőtt – a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék mindennapi elsődleges tevékenység legyen az óvodában. A játék segítse a gyermek személyiségének fejlődését. A gyermek vágyai, belső szükségletei kielégítést nyerjenek a játék által Feladat: • A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. 25
• A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. • Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésében is meg kell mutatkoznia
Alapelvek: Biztonság, szeretet vegye körül óvodásainkat, ahol érvényesül a gyermek tiszteletben tartása, társként elfogadása – kielégülhet önmegvalósítási szükséglete. A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, ugyanakkor a gyermek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenysége és egyben pszichikus szükségleteinek színtere is. A napirendben, a nap folyamán a játék tölti ki a legnagyobb részt. A spontán és tudatosan szervezett játék egyaránt jelenjen meg. Az óvónői magatartásban: •
Érvényesüljön a modellnyújtó szerep,
•
Elfogadó, beleélő, támogató társ legyen,
• Ötletadásával, megértő, problémafelvető támogatásával segítse a játékot, legyen tapintatos, biztonságot adó. • A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt irányítás felelősségét. az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának érvényesülése.
Tartalom: A játék fajtái: A játék fajtái sokszínűek, egymástól nem elkülöníthetők – egységet alkotnak, egymásra épülnek, állandó fejlődésben vannak. •
Gyakorlójáték
•
Építő, konstruáló játékok
•
Szerepjáték
•
Szabályjáték
•
Dramatizálás
•
Bábozás 26
Szervezési elvek, keretek: Rugalmas napirenddel biztosítani tudjuk, hogy a nap során a legtöbb időt a játék töltse ki. A játék során jelenjen meg a spontán és szervezett játék is A fejlődés várható eredménye: A gyermekek képesek és tudnak játszani, a környezetükben megfigyelt jelenségeket képesek feldolgozni. • A gyermek képes tartósan, több napon keresztül egyazon játéktémában részt vennibővítve eszközökkel, szerepekkel. •
Önálló, saját kezdeményezései, javaslatai vannak.
•
Kialakul az együtt játszás igénye.
• A játék alkalmával bábozik, dramatizál ismert kedvenc meséket, eljátszik szituációkat, utánoz mozgásokat, hangokat, stb. • Figyelembe veszi társai véleményét, érzéseit, elfogadja elgondolásaikat, élményeiknek megjelenítését. Tiszteletben tartja társait, alkalmazkodik hozzájuk az együtt játszás során. •
Szabályjáték játszásakor ismeri és betartja a szabályokat, maga is alkot újakat.
•
Részt vesz képességpróbáló, erőfeszítést, ügyességet igénylő játékban is.
•
Megjelennek az általános viselkedési szabályok, normák.
• A játékterek kialakításánál önálló, kreatív, alkotó fantáziáját használja az eszközök biztosításánál. •
Képes az elmélyült, kitartó játékra.
• Fejlődik szociális képessége (együttműködés, magatartásmód, nyitottság, társas kapcsolatok, konfliktusmegoldás). Kiemelt jelentőségű a játék az eltérő fejlettségű gyermekek fejlesztésében. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és, vagy cigánygyerekek - mint minden gyermek - fejlesztésének leghatásosabb eszköze a játék. Itt alakulnak a játéktevékenység, valamint a társas kapcsolatok szokásai. Kiemelt feladatunk: - Egymás testkörzetének, játéktevékenységének, játékeszközének, játék körzetének tiszteletben tartása. - Társas kapcsolatok szokásai: udvariasság, segítőkészség, alkalmazkodó kézség, empátia, bizalom, a másik elfogadása, „másság" elfogadása. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és vagy etnikumhoz tartozó gyermekeket fogadó óvodákban is különösen fontos a játék, hiszen felszabadítja a gyermekeket a megterheléstől, a pszichés feszültségektől. A tudattalan konfliktusokat 27
"kijátssza" magából, pozitív érzelmi töltést ad. Óvodába lépéstől ismerkedjenek a játékszerekkel, használatukkal. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel. A gyermek játéka tükrözi otthoni tevékenységét, élményét, A szerepjátékukban tükröződik, hogy a családi munkamegosztás aktív tagjai a gyerekek, pld.: etetik a kisebbeket, sepregetnek, boltba mennek, fát vágnak. Úgy gondoljuk, hogy ezt az "élet közelibb" játékot használhatjuk fel a személyiségfejlesztésében, a többi gyermek élményanyagával, verbális készségeinek fejlettségével kiegészítve. A szerepjátékok körében addig nem ismert játéktémákhoz élményt biztosítunk, tapasztalatszerzésre adunk lehetőséget, élményszerző sétákat, kirándulásokat szervezünk, /fodrász, posta, vásár, varroda, stb... Az óvónővel való közvetlen játék megindítja a gyermek érdeklődését egy tágabb ismeretkör iránt, majd megalapozza az önálló és kitartó tevékenységet. Gyakorlójáték fontossága: ismerkedés a játékszerekkel, eszközökkel. Szerepjáték: közben fejlődik képzeletük, szervezőkészségük, élménynyújtás fontossága ismerethiány miatt. Építő konstruáló játék során fejlődik kreativitásuk, megfigyelőképességük, képzeletük. Az összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését, szem-kéz koordinációt, tapasztalja a rész-egész viszonyát, megtanul tervezni, szerkeszteni. A játékban az alkotás öröme, az "én csináltam" tapasztalata biztonságot nyújt a saját képességeiről, megnöveli a biztonságérzetüket. Szabálytudatuk labilis, a szabály hézagos ismerete, illetve a lényegének meg nem értése miatt. Játék közben megértik a szabályok betartásának fontosságát, és tapasztalatokat gyűjtenek arról, hogy mindenkinek van erős és gyengébb oldala, hogy mindenki lehet valamiben sikeres. Feladataink: ismerjék meg az óvoda játékszokásait, a szabályokat, legyenek képesek nyugodtan játszani, a gyermekeket a játékeszközök elrakására és megbecsülésére nevelni, a fejlesztés egyéni ütemének megtervezése, minél több élményhez juttatni a gyerekeket, hogy szerepjátékaik gazdagabbak legyenek.
4.2. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutat, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás, stb.). A gyermek munka jellegű tevékenysége •
Önként – azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység.
• A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége.
28
• A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Cél: A gyermekek életkorukhoz és erejükhöz mérten örömmel végezzenek minden olyan munkát, amely saját személyükkel, szükségletükkel, a csoport életével kapcsolatos
Feladat: Sokszínű gyermeki tevékenység közben munkafolyamatok megismertetése, az ehhez szükséges biztonságos eszközök gondos megválasztása, biztosítása. Eszközök célszerű használata során a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek alakítása. Összhangteremtés a család és óvoda szokásai között. Baleset megelőzés. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Alapelvek: •
A munkának meghatározott célja van.
•
Fontosnak tartjuk a mintaadást, folyamatos segítségnyújtást.
•
A pozitív értékelés serkenti a munkavégzést.
Tartalom:
Tevékenység fajtái: •
Önkiszolgálás
•
Közösségért végzett tevékenységek •
Naposi munka
•
Környezet rendjének megőrzése
•
Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások
•
Állat- és növénygondozás
Szervezési elvek, keretek:
29
A munkatevékenység fajtáit, azok tartalmát, szokásait, minden csoportban az ott dolgozó felnőttek közösen alakítják ki, elegendő időt, megfelelő eszközt biztosítva a tevékenységek végzéséhez. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel Fejlődés várható eredménye:
•
Szívesen vállal egyéni megbízásokat, törekszik az önállóságra.
• Képes az együttműködésre, az önmagával és másokkal kapcsolatos munkák elvégzésére. •
Vigyáz saját és mások testi épségére.
•
Az eszközöket rendeltetésnek megfelelően használja.
•
Kialakul a tevékenységek és a munkafolyamatok helyes sorrendje.
•
Az elvégzett munka eredménye, belső elégedettséggel tölti el a gyermeket
4.3. Műveltségi területek 4.3.1.A külső világ tevékeny megismerése • A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természeti - emberi - tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. a valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. • A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét is. • A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. felismeri a mennyiségi,
30
alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. Célunk, hogy a gyermeknek segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. Programunk kiemelt jelentőséggel kezeli ezen műveltségi területet. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi a csoporthoz való érzelmi kötődést, kapcsolatépítést, a szülőföld szeretetének megalapozását A külső világ megismerésének elsődleges forrása, maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermeket körülvevő szűkebb és tágabb világ, amelynek vannak általános jellemzői, de jelentősebb eltérésekkel tapasztalhatja meg a gyermek mindezt, a település, a táj jellegétől függően. Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. A környezet megismerése áthatja a gyermek életét, lehetősége nyílik, hogy maga fedezze fel a dolgok tulajdonságainak Összefüggéseit és önállóan szerzett ismereteit környezetében alkalmazza. Ezért fontos, hogy a gyermekek minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből az életkoruknak megfelelő szinten. Tapasztalataikra, élményeikre támaszkodva kell új ismereteket nyújtani illetve a meglévőket mélyíteni, rendezni Az óvodában minden szituációban, tevékenységben adottak a lehetőségek a matematikai, tapasztalatok szerzésére. A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. A matematikai tapasztalatszerzés a természetes környezetben a legeredményesebb. A közös feladat közös élményt jelent a gyermekek számára, mely növeli a feladatvállalás kedvet, segíti az önkontroll kialakítását. Az egyéni, mikro csoportos foglalkoztatás alkalmával az óvodapedagógus differenciáltabban foglalkozhat a gyerekekkel. Kis csoportokban dolgozva maximálisan figyelembe tudjuk venni az egyes gyermekek munkatempóját is. A hátrányos helyzetű, és /vagy cigánygyermekek matematikai nevelésében célunk, hogy a kompetenciáikat fejlesszük. Az otthoni környezet hátrányai ezen a területen a legszembetűnőbbek. Ezért az ismeretek bővítésénél a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve próbáljuk tapasztalataikat a matematikai összefüggések szemszögéből is megfigyeltetni. Matematikai játékokkal a felfedezés az egyéni megoldás sikeréhez juttatjuk el a gyermekeket.
Cél:
31
•
Sokoldalú megtapasztalás útján környezettudatos magatartás környezetbarát életmód alapozása, az ember és környezete közötti harmonikus kapcsolat erősítése.
•
A természet szeretetére nevelés természet közeli élettel.
•
A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalatokhoz juttatás, készségek, képességek alakítása. A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés és pozitív érzelmi viszony megalapozása.
• •
Az élő és élettelen világ megismertetése, megszerettetése, közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása és tevékenységeikben való alkalmazása.
•
Minél több problémahelyzet teremtése, a logikus gondolkodás megalapozása.
•
A tevékenység és a megerősítés hatására sikerélményhez juttatás.
•
Matematikai érdeklődés felkeltése, a logikus gondolkodás megalapozása.
•
A körülvevő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztalása
Feladat:
•
Pozitív attitűdök (érzelem, érdeklődés, kíváncsiság felkeltése, alakítása a környezet iránt.
•
Folyamatos megfigyelésekkel tapasztalások, élmények biztosítása.
•
Helyi hagyományok, értékek beépítése a nevelési folyamatba.
•
Kiránduláson, séták során az élő és élettelen környezet megismerése, a természeti kincseink, helyi értékeink megbecsülése.
•
A környezet tevékeny megismerése közben szerzett matematikai tapasztalatokkal a gyermekek mennyiségi, alaki, tér és síkbeli szemléletének alapozása.
•
A gyermek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása a meglévő ismeretek mélyítése, rendszerezésére.
•
Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.
32
•
Hagyományok, népszokások ápolása, értékeink megőrzése, továbbadása és beépítése a nevelési folyamatba. Változatos szervezési lehetőség
•
Környezetbarát magatartás szabályainak tudatosítása, gyakorlási lehetőségeinek biztosítása.
•
Szűkebb és tágabb környezetünkben való biztonságos eligazodás, tájékozódás gyakoroltatása.
•
A környező világ megismerése közben matematikai tapasztalatok és változatos szervezési lehetőség biztosítása.
•
A 3 - 6 – 7 éves korban aktuális élményszerzés biztosítása.
•
Csoportszobában növények ültetése, gondozása, fejlődésének megfigyelésével természeti ismeretek szerzése.
Az óvodapedagógus feladata: •
Tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését.
•
Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására.
•
Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
Alapelvek:
•
A személyes példamutatás szolgáljon mintául.
•
Tudatos szemléletformálás.
•
A környezeti nevelés épüljön be az óvodai élet mindennapi tevékenységeibe.
Tartalom:
•
Külső és belső természeti környezet
•
Külső és belső ember alkotta környezetbarát 33
Külső természeti környezet: •
Élő (ember, állat, növény)
•
Élettelen (levegő, víz, talaj) védelme. Kapcsolatok. Ökológia.
•
Környezeti ünnepek, jeles napok.
Külső ember alkotta környezet: •
Tárgyi környezet és azok védelme (épületek, helyi érték, eszközök, társas környezetcsalád, óvoda, lakóhely).
•
Hulladékkezelés
•
Emberek munkája, foglalkozások
• Közlekedés. Belső természeti környezet: •
Egészségügyi ismeretek
•
Táplálkozási szokások
•
Életmód, mozgás, napirend
Belső ember alkotta (személyes) környezet: •
„Én”- re irányuló környezeti nevelés (önértékelés, „ÉN”kép)
•
Lelki élet egészsége
A környezet formai, mennyiségi, téri viszonyai: •
Mennyiségi tartalmak:
•
Halmazok képzése
•
Válogatás szabadon, vagy szempontok szerint
•
Matematikai műveletek: számlálás, sorszámnevek, egyesítés, bontás, kiegészítés, sorba rendezés, összehasonlítás, összemérés, párosítás.
•
Tapasztalatszerzés térben, síkban
•
Relációk, rész-egész viszony
•
Geometriai formák felismerése, megkülönböztetése
34
Szervezési elvek, keretek: •
A tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük sajátosságait, fejlettségi szintjét, a csoport összetételét.
a
gyermekek
életkori
•
Lehetőségeinkhez mérten mindent természetes élethelyzetben mutassunk meg. A témától és a helyszíntől függően alkalmazzuk az egyéni, mikro csoportos, csoportos fejlesztéseket.
•
Lehetőség és igény szerint 5-7 éves gyermekek számára csoportközi tevékenységeket is szervezzünk.
•
A kötött és kötetlen tanulási forma egyaránt választható.
A fejlődés várható eredménye: •
Ismeretekkel rendelkezik önmagáról, családjáról, az óvodáról, közvetlen környezetéről, képes róluk beszélni is (tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, születési helyüket, és idejüket).
•
Felismeri az évszakok jellemző jegyeit, észreveszi az időjárás változásait. A fő vezérvonal a kompetencia alapú oktatás miatt a 4 fő elem /tűz, víz, levegő és föld és témák tervezésében kiegészítjük az évszakok változásával.
•
Felismeri az évszakok jellemző jegyeit, gyönyörködik azok szépségében.
•
Észreveszi az időjárás változásait (időjárás, öltözködés).
•
Felismeri a napszakokat.
•
Ismeri a környezetükben élő állatokat, a hazánkban előforduló legismertebb állatfajokat. Elemi szinten ismeri azok védelmét.
•
A tárgyak, jelenségek között néhány feltűnő összefüggést felismer és szóban megfogalmazza azokat.
•
Ismeri és betartja a kulturált viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, és megóvásához szükségesek.
•
Kialakulóban vannak azok a magatartásformák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
•
Ismeri és alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismeri a környezetében előforduló leggyakoribb közlekedési eszközöket.
•
Nyitott érdeklődéssel fordul társaik és a külvilág felé.
•
Elemi mennyiségi ismeretei vannak, képes elemi matematikai műveletek végzésére.
•
Érti és helyesen használja a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több, kevesebb, ugyanannyi, egy, semmi / nulla /, rövidebb, hosszabb, stb.) 35
•
Képes igaz és hamis ítéletek alkotására, megfogalmazására.
•
Képes térbeli és síkbeli alakzatokat felismerni, létrehozni, megkülönböztetni.
•
Ismer néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot, a hozzájuk kapcsolódó szokásokat.
•
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap háromszög.
•
Képes részekből egészet kirakni.
.Az ember és a természet szoros kapcsolatban áll a hagyománnyal. Ezt a kapcsolatot a következő tevékenységek őrzik, erősítik: - Az évszakok változásából fakadó időjárás megfigyelő tapasztalatszerzések egy-egy jeles naphoz kapcsolódó természeti jelenségek. - Az időjárás változásaiból fakadó, a hagyományos népi életmódot utánzó környezet átalakító munkálatok / növénygondozás, ültetés, palántanevelés /. - Termések, gyógynövények - gyűjtése az óvoda udvarán és környékén. Szüretelések családoknál, befőzések. - Télen a madarakról való gondoskodás. - Jeles napok előtti készülődés. - A rendszeres környezetmegismerő séták, táj megismerő kirándulások - szervezett megfigyelések. A népszokások többsége a naptári évhez, az évszakok változásaihoz, az emberi élet sorsfordulóihoz és az egyházi ünnepekhez fűződik. Közülük jeles napoknak nevezzük azokat az évente visszatérő naptári ünnepeket, amelyet az egyes közösségek megünnepelnek, számon tartanak.
Az egyes névnapok ezáltal váltak jeles napokká, hogy hozzájuk: - Időjósló megfigyelések. - Valamilyen munkafolyamatok elvégzésének időszerűsége esedékessé vált A jeles napok az őszi. a téli, a tavaszi és a nyári napforduló köré csoportosultak. A hátrányos helyzetű, és /vagy cigánygyermekek matematikai nevelésében célunk, hogy kompetenciáikat fejlesszük. Az otthoni környezet hátrányai ezen a területen a legszembetűnőbbek. Ezért az ismeretek bővítésénél a gyermekek kíváncsiságára, érdeklődésére építve próbáljuk tapasztalataikat a matematikai összefüggések szemszögéből is megfigyeltetni. Valamennyi megismerési folyamat közben nagy hangsúlyt fektetünk a vizuális és akusztikus percepció fejlesztésére. Matematikai játékokkal a felfedezés az egyéni megoldás sikeréhez juttatjuk el a gyermekeket.
36
4.3.2. Rajzolás, mintázás, festés, kézimunka A rajzolás, mintázás, festés, építés, képalakítás, kézi munka az ábrázolás különböző fajtái a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Az óvodapedagógus egész nap folyamán teret és változatos eszközt, technikát biztosít. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. A vizuális tevékenységeink sorában a rajzolás mindennapos tevékenység. A kézimunka és az egyéb vizuális tevékenységekhez természetes alapanyagokat használunk. A gyermeki alkotóképesség fejlődéséhez biztosítjuk az önkipróbálás gyakorlási lehetőségeit. Az esztétikus környezet alakításába a gyermekeket is bevonjuk. Ünnepek , jeles napok előtti készülődések során a gyermekek szívesen vesznek részt az ünnephez kapcsolódó jelképek elkészítésében: szüreti koszorú, adventi koszorú, mézeskalácssütés, karácsonyfadíszek készítése, szalmabáb készítése, tojásdíszítés, májusfa díszítése szalagokkal, pünkösdi koszorú készítése stb. Nem csak a jeles napi előkészületekben, hanem a mindennapi tevékenységekben is fontos szerepet kapnak a természetes anyagok: - Termések; kukorica, makk, gesztenye, csuhéj. - Növények: nád, gyékény, szalma, vessző, sás galagonya, kökény, szárított virágok. - Állati eredetűek: gyapjú, toll, méhviasz, bőr, stb. - Egyéb anyagok: textilek, fonalak, spárgák, vásznak, parafa, homok, csiga kagyló stb. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és vagy cigány gyermekek, /mint minden gyermek/ alkotás közben gazdagodnak, fejlődnek manuálisan, érzékszerveik funkcióit tekintve, valamint gondolataikban és érzelmeikben. Ugyanakkor edződik akaratuk, kitartásuk. Fontosnak tartjuk manuális képességeik fejlesztését, a görcsös, merev kézmozgás finomítását. Biztosítani kell a sokoldalú tevékenységhez szükséges anyagokat, eszközöket. Minél változatosabb technikák alkalmazásával lehetőséget adni az önkifejezésre és miközben átélik az alkotás örömét, buzdítani kell őket, hogy be is fejezzék a munkát. Ez sikerélményt ad, Önbizalmuk erősödik és újabb alkotásra serkent. Ösztönző, motiváló környezetben örömmel tevékenykednek. Közben finommotoros készségük, képzeletük, ábrázolási készségük fejlődik. Mindenképpen előtérbe kell helyezni az eszközök pontos, balesetmentes használatát. Az eltérő kultúra, élményvilág sajátos színhasználatukban is megmutatkozik.
Cél:
37
• Alakuljon ki és folyamatosan fejlődjön a vizuális esztétikai érzékük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük. • A gyermekek egyéni fejlettségéhez és képességéhez igazodva alakuljon ki képi-, plasztikai kifejezőképességük, intellektuális látásuk.
Feladat:
• A megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása, a spontán és szervezett formában történő vizuális tevékenységekhez. • A gyermekek megismertetése változatos anyagokkal, különböző technikai alapelemekkel (rajzolás, festés, mintázás, képalakítás, kézi munka, az ábrázolás különböző fajtái, népművészeti elemek, műalkotások, stb.), lehetőségek biztosítása a kézművesség gyakorlására. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítsék a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását. • A gyermekek tapasztalatszerzésének, megfigyelésének biztosításával a látáskultúra fejlesztése. • Lehetőség keresése a térbeli tevékenységek szervezésétől haladva a síkbeli felé, kereső, kutató, önfejlesztő folyamat segítése. •
Finommotorika fejlesztése (az írás előkészítése érdekében).
•
A környező világ felfedezése során szerzett élmények vizuális megjelenítése.
•
A családok esztétikai igényének formálása.
Az óvodapedagógus feladata: • Az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán biztosítson teret, lehetőséget, eszközöket. Maga a tevékenység, - s ennek öröme - a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására. • Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézi munka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
Alapelvek: 38
• Az ábrázoló tevékenység játékba épülése az egésznap folyamán természetes módon történik. • A gyermeki látásmód elfogadása, a befogadó és alkotóképesség, a gyermek egyéni képességének függvényében fejleszthető.
Tartalom: Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka ajánlott tevékenységei: •
Építés
•
Formázás
•
Rajzolás
•
Festés
•
Barkácsolás
•
Konstruálás
•
Kézimunka
•
Díszítés
•
Kézművesség
•
Műalkotásokkal való ismerkedés
Szervezési elvek, keretek: • Az ábrázoló és kézimunka tevékenységformái a mindennapi játékban integrálódnak, a technikai eszközök szabadon állnak a gyermek rendelkezésére. • Alkalomszerű, spontán módon a gyerekek igényétől függően is megvalósulhat a tevékenység. A fejlődés várható eredménye:
•
Alkotásaiban egyéni módon jeleníti meg élményeit, elképzeléseit.
• A gyermek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. 39
•
Fokozott önállósággal tudja alkalmazni, használni az eszközöket, technikákat.
•
Rácsodálkozik a szép látványára és tud gyönyörködni benne.
•
Megfogalmazza értékítéletét, véleményét, tud beszélgetni az alkotásokról.
•
Alkotó tevékenysége során bátor, ötletes, együttműködő.
•
Örüljön az alkotásoknak és a közösen elkészített kompozícióknak.
• A szem-kéz koordinációjának, finommotorikai képességének fejlettsége alkalmassá teszi az írás, olvasás tanulására.
4.3.3. Mese-vers A magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre. A mese a gyermek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát. A gyermek saját vers-és mese alkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
Cél: •
Beszédkedv, önkifejezés, irodalmi élmény iránti érdeklődés felkeltése.
• A gyermek egyéniségének kibontakoztatása, megalapozása, differenciált fejlesztése.
pozitív
személyiség
jegyeinek
Feladat: •
Igényes irodalmi anyag és szemléltetőeszköz biztosítása.
•
Bátorító, motiváló környezet kialakítása.
•
Nyelvi képesség differenciált fejlesztése, mesetudat kialakítása.
• Helyes mintaadással az anyanyelv és a kommunikáció különböző formáinak fejlesztése. •
A családok meggyőzése az irodalmi alkotások közvetlen személyes átadására. 40
•
Az irodalmi élményekben lévő nevelési lehetőségek kihasználása.
•
A választékos beszéd alakítása, szókincsbővítés.
Alapelvek: • Az anyanyelvi nevelés és a kommunikáció különböző formája legyen jelen a gyermek minden tevékenységében, sokszínűsége segíti az egyéni képességek kibontakoztatását. •
Különböző személyiségek, megnyilvánulási formák, másság elfogadása.
Tartalom: Az irodalmi anyag válogatásának szempontjai: •
A kitűzött nevelési célok elérését elősegítő irodalmi anyag kiválasztása.
•
Ezek szóljanak:
•
A természeti és társadalmi környezetről;
•
Évszakokról;
•
Ünnepekről;
•
Jeles napokról;
•
Népszokásokról;
•
hagyományokról.
Fejlesztési fokozatok az irodalmi művek témáiban:
• A versanyagban a népi mondókák, rigmusok, ölbeli hintáztatók, játékos újmozgások, vigasztalók, ritmikus mozgással kísért mondókák kapjanak helyet. A meséket az egyszerű, érthető cselekmény jellemezze. • A mesék lehetnek állatmesék, népmesék, dramatikus népszokások, novellisztikusrealisztikus alkotások. Szerepeljenek a népköltészeti alkotások, vidám, humoros versek, klasszikusok és mai magyar költők ritmus, élményt nyújtó versei. • A versanyag gazdagodjon a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal, közmondásokkal, találós kérdésekkel. Az óvónő tervezhet bátran lírai verseket is, mert a gyermekek már megértik a költői képek kifejező erejét. Az állatmeséktől kezdve a
41
cselekményesebb népmeséken, novellisztikus, realisztikus meséken át, épüljenek be a klasszikus tündérmesék, tréfás mesék a gyermekek mesetárába. Az anyanyelvi képességek fejlesztése: • A nyelvi képességek fejlesztésének leghatásosabb eszköze a mese, vers, bábozás és a dramatikus játék. Ezek alkalmazásával, mintaadással elősegítjük a tiszta kiejtés, a nyelvtanilag helyes beszéd kialakulását. • A népköltészeti alkotások segítségével új fogalmakat automatizálható a magán- és mássalhangzók tisztán ejtése.
ismerhetnek
meg,
• A dramatikus játékokban és a bábjátékokban lehetőségük nyílik szabad önkifejezésre. A dramatikus játékok során fokozódik a társalgási kedv, erősödik a másság elfogadása. Szervezési elvek, keretek: •
Minden lehetőséget felhasználunk az irodalmi élmények átadására, feldolgozására
• Mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a gyermek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme. • Az élményszerű mesefeldolgozást az óvónő elősegíti a tevékenységek tudatos megszervezésével, a komplexitás megvalósításával. •
A délutáni pihenő előtt mesélünk a gyermekeknek.
• Az irodalmi élmény nyújtás alkalmával az óvónők figyelembe veszik a csoport összetételét, fejlettségét. •
A versek, mesék a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz kapcsolódjanak.
A fejlődés várható eredménye: •
Szívesen mesél, bábozik, dramatizál önmaga és mások szórakoztatására.
•
Várja, igényli a mesehallgatást.
•
Tevékenységek közben szívesen mond verseket, mondókákat.
•
Tud mesét, történetet kitalálni és azt mozgással kifejezően megjeleníteni.
•
Gondolatait fejlettségének megfelelően tudja megfogalmazni.
•
Végighallgatja, megérti mások beszédét.
42
4.3.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
Cél: Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a Dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, a gyermek néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását. Fontos, hogy mindezek által felkeltsük a gyermekek érdeklődését, formáljuk zenei ízlésvilágukat, esztétikai fogékonyságukat, a zenei anyanyelv, nemzeti tudat alapozását a hagyományok ápolásával. Feladat:
• Megfelelő idő, hely, eszköz biztosítása a spontán és szervezett formában történő zenei tevékenységekhez. • A gyermek zenei képességeinek (a ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakítása, amelyben az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak. • A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés váljon részévé a gyermek mindennapi tevékenységének. • A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is. • A zenei anyagok igényes kiválasztása, amely megfelel az életkornak, az adott csoport képességszintjének. • Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával.
43
• A gyermekek identitástudatának fejlesztése a népi mondókákkal, gyermekdalokkal, népi játékokkal.
Alapelvek: •
Az egyén zenei képességeinek elfogadása, tiszteletben tartása.
•
Az óvónő mintaadó személyisége a zenei nevelés alapja.
•
A zenei nevelést s játékos hangulat jellemzi.
•
Differenciálás: egyén és csoporthoz mérten: - Anyag kiválasztása - Eszköz kiválasztása - Módszer kiválasztása - Megfelelő idő megválasztása. - A zene segíti az érzelmek kifejezését. - Elsődleges az élőzene, az óvónő élményt nyújtó tiszta éneklése. - Az IKT eszközök megismertetése, használata a tevékenységek alkalmával (CDlejátszó, laptop) - Az óvoda zenei nevelés a mondókát és az énekes játékokat a magyar gyermekjáték hagyomány anyagából meríti.
Tartalom: • A 2,5-7 éves korosztály életkori sajátosságait figyelembe véve válogatunk a mondókák, gyermekdalok, népi játékok anyagából. • Művészeti értékű, a magyar népzenei sajátosságokra építő komponált dalokból színesíthetjük a választékot. • Hangterjedelem 3-5, 3-6 hang, mely gyakran pentaton jellegű, illetve dúr hexachord ereszkedő dallamú. •
Zenei képességfejlesztés tartalma: I. Éneklési készség: tiszta éneklés, a gyermekhang ápolása,
44
II. Ritmusérzék fejlesztése: egyenletes lüktetés, az egyenletes lüktetés és a ritmus összekapcsolása, tempóérzékelés, mozgáskultúra fejlesztése, gyermekhangszerek alkalmazása III. Hallásfejlesztés: magas- mélyhang különbsége, halk- hangos közötti különbség, hangszínek felismerése, belső hallás fejlesztése, a környezetben fellelhető zörejek, hangok megfigyelése, megkülönböztetése, a természet hangjai, emberi- állati hangok, hangszerek hangj IV. Zenei formaérzék fejlesztése: motívum hangsúly kiemelése, mozgással, dallammotívumok, ritmusmotívumok kiemelése különböző módon,
Szervezési elvek, keretek: A tevékenységek szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkori és, egyéni sajátosságait, fejlettségi szintjét, a csoport összetételét. Kötött és kötetlen tanulási forma egyaránt választható. Napi tevékenység közben kihasználjuk a spontán adódó lehetőségeket a zenei képességek fejlesztésére, a gyermekdalok, mondókák gyakorlására és a zenehallgatásra. Fejlődés várható eredménye: • Szeretnek mondókázni, énekelni. A nap folyamán társaival szívesen játszik énekes játékot, önállóan is kezdeményezi azt. •
Egyedül is bátran énekli a legismertebb dalokat.
•
Élvezettel figyel a zenehallgatásra.
• Érzi és megkülönbözteti, vissza is adja az egyenletes lüktetést, dalok, mondókák ritmusát. •
Ismeri és megkülönbözteti a zenei fogalom párokat.
•
Próbálkozik dallamot, ritmust mozgást improvizálni.
• Érzékeny a természet és környezet hangjaira, felismeri, megkülönbözteti a kellemes, kellemetlen zajokat. •
A zene segíti érzelmei kifejezését, gátlásai oldását.
Az óvodában játszható énekes népszokások Azok az énekes népszokások fordulhatnak elő, amelyek megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságainak, azaz nagyrészt játékos elemeket tartalmaznak. Kapcsolódnak az évszakok 45
változásaihoz, az évente visszatérő naptári ünnepekhez. Nem a szereplés, hanem a játék és az összetartozás öröme az ami indokolja ezeknek az énekes népszokásoknak az éltetését az óvodában.
4.3.5. Mozgás Helye a nevelési folyamatban A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Az óvodáskorú gyermekek legtermészetesebb megnyilatkozási formája a mozgás, amely jelentős szerepet tölt be fejlődésükben. A mozgás adta lehetőségek által gazdagodnak tapasztalataik, alakul testsémájuk, térbeli tájékozódásuk fejlődik. Hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához. A mozgás, kedvezően befolyásolja az értelmi és szociális képességek alakulását. Fontos szerepe van a mozgásos tevékenységeknek az egészség megőrzésében. A gyermekek önként és szívesen minél többet mozogjanak. Fejlődjön szervezetük teherbíró képessége, mozgáskultúrájuk, testi képességeik.
Cél: •
A gyermek egészségének megóvása, egészséges, harmonikus fejlődésének elősegítése, szomatikus nevelése.
•
Természetes mozgáskedvük mozgáskultúrájuk alakítása.
•
Minden gyermek az egyéni képességének, ügyességének megfelelően bátran, gátlások nélkül mozogjon és találjon ki mozgásformákat. A kedvvel végzett mozgás nyújtson élményt és serkentse a gyermekeket további mozgásra. Testi képességek, fizikai erőnlét, állóképesség, kitartás fejlesztése, a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése.
• •
fenntartása,
testi
képességeik
fejlesztése
Feladat: •
A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése játékos formában. Továbbá, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának a legmegfelelőbb mozgáslehetőséget. 46
és
•
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei.
•
Az óvodáskor a természetes hely, helyzetváltoztató és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni.
•
A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatásait.
•
A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének, a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás-fejlődésére.
•
Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.
Az óvodapedagógus feladata: •
Az óvónő alakítson ki elég helyet – amely biztonságot is nyújt – a mozgáshoz.
•
Valamennyi gyermek számára változatos, differenciált, párhuzamosan végezhető lehetőségeket biztosítson a mindennapos mozgásra.
•
Biztosítson mind a teremben, mind a szabadban kellő számú eszközt.
•
Alakítsa ki a gyermekekben a biztonságos mozgás végzése közben betartandó legalapvetőbb szabályokat.
•
Tegye örömforrássá a gyermekek számára a mozgásformák gyakorlását.
•
Az eszközök kiválasztásakor, vegye figyelembe a gyermekek fejlettségi szintjét.
•
Ismerjék meg a gyermekek motivációs rendszerét erősítő technikákat, és bővüljön tudásuk a differenciált tevékenységszervezés módszereivel kapcsolatban, különösen a fejlődésközpontú mozgásos játékok terén.
•
Tudatosan tervezze a fejlesztési feladatokat, fejlessze a gyermekek térbeli tájékozódási képességét, valamint személyiségük akarati tényezőit, egyéni szükségleteiket és képességeiket figyelembe véve.
•
Biztosítsa a kötött és kötetlen mozgás során a jó hangulatot.
47
Alapelvek: •
Minden képességfejlesztés alapja a mozgás.
•
A gyermekek mozgásfejlesztésének alapvető eszköze a játék.
•
Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével a képességeik, adottságaik elfogadása, tiszteletben tartása.
•
A motoros képességek fejlesztése alapját képezi az értelmi-, szociális- és anyanyelvi képességek fejlesztésének is.
•
A tornának, játékos mozgásoknak, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani.
Tartalom: Mozgástevékenység keretén belül fejlesztendő motoros képességek: •
Kondicionáló képességek fejlesztése
•
Koordinációs képességek fejlesztése
•
Mozgékonyság, hajlékonyság fokozása
Szervezési elvek, keretek:
Testnevelés foglalkozás (heti 1-2): •
Képességfejlesztés
•
Testnevelési játékok
Mindennapos mozgás: •
Mozgásos játékok
•
Szabadtéri mozgások
Egyéb lehetőségek: •
Túrák, kirándulások
•
Énekes, mozgásos játékok
48
A fejlődés várható eredménye: • • • • • • • •
A gyermekek teste arányosan fejlett, terhelhető és teherbíró. Mozgásuk összerendezett, a tanult mozgásformák kivitelezése esztétikus. Képesek a mozgáskombináció végrehajtására. Fejlődik a térbeli tájékozódó képességük, ismerik testrészeiket, kialakult az oldalúságuk. Sor- és váltóversenyeket játszanak, a szabályokat betartják, a kudarcot tűrik. Kialakul a mozgás iránti igényük, a mozgás szeretete. Nő szervezetük ellenálló képessége. A gyermek spontán és irányított formában szívesen mozog, mozgáskultúrája alakul.
•
Önmagához képest fejlődnek mozgásos érzékelési és észlelési funkciói.
•
Szabálytudata, önfegyelme, önértékelése alakul, formálódik.
Programunkból adódóan előtérbe kerültek a népi játékok, mozgásos ügyességi játékok /ugrókötelezés, ugróiskola, kakasviadal, adj király katonát stb. /, és a jeles napokhoz kapcsolódó verseny és ügyességi játékok. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos és vagy cigánygyermekek fejlesztésénél elsődlegesek és meghatározóak alaklátás-formaállandóság fejlesztése, formaalakítás mozgással különböző alakzatok végigmozgása, körmozgás. Kinesztetikus mozgásészlelés fejlesztése, behunyt szemmel bizonyos mozgások végzése. Elengedhetetlen a TÜKÖR a csoportszobában, ahol egész testképüket mozgásukat, a társakhoz, tárgyakhoz való viszonyukat figyelhetik meg, tapasztalhatják. A különböző ügyességi játékok szabálytudatukat is növeli, pozitív élményt nyújt és újabb mozgásra, mozgásorra készteti őket. Mozgás során fejlődnek a pszichikai, testi, értelmi és szociális képességeik - a testi képességek fejlődésén túl - szokásukká válik az egészségesebb életmód is.
5.A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. A gyermek az óvodás kor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a 49
fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. A testileg egészségesen fejlődő gyermek hat éves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciálódásnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
• Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. •
A felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
• Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztás átvitele. • A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek:
•
Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél.
• Gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni. •
Minden szófajt használ.
•
Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot.
50
• Tisztán ejti ki a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek). •
Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
•
Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről.
•
Tudja nevét és lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat.
•
Ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait.
• Ismeri lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét. •
Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.
• Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
•
Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.
• Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb- szükség szerint kreatív- elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezta tevékenységet. • A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget. • A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskola érettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
51
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE Cél: A gyermekek nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, alkalmazkodva az életkori, biológiai ritmushoz. A gyermek egészséges a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások szervezésével, tervezésével valósulnak meg. Napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez valamint tekintettel van a helyi szokásainkra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekeknek. Feladat: •
Átgondolt napirend, heti rend kialakítása.
• Napirendünket a folyamatosság és a rugalmasság jellemzi. Fontos számunkra a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, melynél szem előtt tartjuk a játék kitüntetett szerepét. •
Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása.
Alapelvek: •
A napirendet és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
• Az óvodai életünk megszervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. •
A napirend járuljon hozzá a gyermek szociális, mentális és szomatikus fejlődéséhez.
• A heti rendünket az egészséges gyermekek programjai és a sajátos nevelési igényű gyermekek gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozásainak időpontja határozza meg.
52
• Az óvodai élet megszervezésénél figyelembe vesszük a gyermek szükségleteinek kielégítésére, esztétikus, higiénikus gondozására fordítható időszükségletet. • Az egész nap folyamán lehetőség szerint érvényesüljön a rugalmasság, folyamatosság, differenciálás. • A mindennapokban a rendszeres edzés, mozgás. levegőzés lehetősége biztosított legyen • Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. • Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. • Az óvoda teljes nyitva tartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Tartalom:
Személyi feltételek: •
A gyermekcsoportban a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi.
•
Az óvodában dolgozó felnőttek viselkedése modell a gyermekek számára.
• Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűd modellt, mintát jelent a gyermek számára. • Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. • Az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő személyzet együttesen járuljon hozzá az óvodai nevelés eredményességéhez. • A csoportban dolgozók értékrendje olyan morális és érzelmi normákat kell, hogy képviseljen, amely követendő példa a gyermekközösség és a felnőttek számára az integráció tekintetében is. A csoportban az óvodapedagógusok munkáját a dajka segíti. A további segítő
53
szakemberek munkáját a gyermekek sérüléseinek megfelelően vesszük igénybe (fejlesztő pedagógus, pszicho pedagógus, logopédus, pszichológus). A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a tárgyi feltételeket minden esetben a sérülés specifikuma határozza meg. A csoportkialakítás szempontjai: •
A gyermekek érdeke
•
Objektív körülmények
•
Törvényi előírás a csoportlétszám meghatározásáról
•
Nevelési program megvalósíthatósága.
7. INKLUZÍV PEDAGÓGIA, INTEGRÁCIÓS NEVELÉS, DIFFERENCIÁLÁS 7.1. Az inkluzív pedagógiai szemlélet érvényesülése a nevelés folyamatában • Valljuk, hogy a gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakozásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez.
54
• Minden gyermek más, ezért minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint szükséges nevelni, fejleszteni.
• Az inkluzív szemlélet a pedagógiai gyakorlatban egyénre szabottan, folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik.
• Az inkluzív szemlélet gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze: a differenciálás amely segítségével a személyiség a maga útját bejárva képes fejlődni.
• Fontos, hogy az óvodában nevelkedő minden gyermek számára biztosított legyen, hogy a maga módján, a maga ütemében, a maga képességei szerint a leginkább tudjon kibontakozni.
• A differenciálás érvényesüljön a célokban, feladatokban, a munkaformákban, a módszerekben, az eszközökben, az elsajátítás idejében, tempójában.
• A differenciálás megtervezésének kiindulópontja a gyermekek játékának megfigyelése. Ezáltal könnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, ismeretei, mozgása, stb.
•
Óvodánk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális,
kulturális tényezőkből /és sajátos nevelési igényből/ adódó integrációs gyakorlatot valósít meg.
7.2. AZ INTEGRÁCIÓS GYAKORLAT
55
INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Célunk: • a gyerekek fejlődéséhez alapvetően szükséges érzelmi biztonság megteremtése és megtartása • optimális körülmények biztosítása a folyamatos fejlődéshez • egyéni fejlődési ütem, képesség, tehetség, szociokulturális háttér figyelembevételével a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás segítése, a tehetség kibontakoztatása • ezen gyermekek hátrányainak enyhítése csökkentése
HALMOZOTTAN
NEMZETI
HÁTRÁNYOS
KISEBBSÉG
MIGRÁNS
SAJÁTOS NEVELÉSI
HELYZETŰ
IGÉNYŰ
Elv:
Alapelvek:
Helyzetelemzés,
Egyéb pszichés fejlődési
- figyelemmel
-multikulturális
mely
zavarral (súlyos tanulási,
kísérésük a
szemlélet
eredményekre,
figyelem- vagy
rendszeres óvodába
kialakítása,
járás mellett,
multikulturális óvodai
Cél:
zavarral küzdő
szükségleteik
nevelés alapjának
- a multikulturális
gyermekek.
kielégítése,
megteremtése
nevelés
Elvek:
gondozásuk,
- humanizmus
megvalósítása
- az óvoda a szakember
- hátrányuk
- veleszületett méltóság - a migránsgyerekek
által integrálásra javasolt
csökkentése, a
és
gyermekek nevelését
leszakadás
egyéni
megelőzése
tisztelete
- a magyar nyelv
- óvodapedagógusok
- esélyegyenlőség
- a kirekesztés, az
elsajátítása
érzelmileg
előítéletes kiszorítottság
- a magyar kultúra
azonosuljanak az SNI
a tapasztalatokra épül.
nyelvi és kulturális autonómia integrációja
56
magatartásszabályozási
vállalja fel
biztosítása
megszüntetése
megismerése
gyermekekkel, illetve a
Feladat:
- a társadalomba való
- nyitott és megértő
csoportban való
teljes körű és hatékony viselkedés
- szociokulturális
jelenlétükhöz
hátrány
befogadás és részvétel
kialakítása a más
- adaptivitás és teljesség
csökkentése
- a másság tisztelete
anyanyelvűek és
szemlélete
- ingerszegény
- esélyegyenlőség
kultúrája iránt
Alapvetés:
környezet
- a gyermek fejlődésben
Elvek:
- minden gyermek
ellensúlyozása
lévő készségeinek
- veleszületett
fejleszthető
- érzelmi labilitás,
tiszteletben tartása
méltóság
- a gyermek meglévő
elhanyagolt
- a tudáshoz való jog
- kirekesztés, az
képessége
bánásmód
Feladat:
előítéletes
a kiinduló alap
csökkentése
- védőnőkkel való
kiszorítottság
- segítő-támogató
együttműködés
megszüntetése
szemlélet
- az óvodapedagógus és
- neveléshez való
- egyéni bánásmód
szülők közötti
hozzáférés
- élmények,
kommunikáció
- a befogadó ország
tapasztalatok
fejlesztése
gyermekeit megillető
- szükségleteik
-előitéletmentes
jogok garantálása
maximális
pedagógiai
- multikulturális
kielégítése
környezet kialakítása
szemlélet
- a pedagógus a
- művészeti tevékenység
feltételeket teremti meg
lehetőségének
Feladatok:
- sajátos igényekhez
biztosítása
- tartalmi integráció
való jog, a teljes élethez
-
a
családi
és
az megvalósítása
való jog
intézményi
(hagyomány,
- gyerekek fejlesztése 3
nevelés értékeinek
zene, szokások)
irányú
összekapcsolása
- differenciálás
(tevékenységorientált
- viselkedésmodifikáció
- egyenlőség
spontán, feladatorientált)
alkalmazása
pedagógiájának
- képesség-kultúrára
megvalósítása
épülő
- hagyományokhoz
egyéni bánásmód,
való
differenciálás,
kötődés (szokások,
feladatorientált
rítusok)
fejlesztés
- oldott,
- feladat- és személyes
feszültségmentes,
élmény
57
beszélő környezet
integrálása a fejlesztésre
megteremtése
- ahány SNI-s gyerek,
- óvodapedagógus
annyi személyiség;
dolgozza ki,
ahány
ellenőrizze, értékelje
személyiség, annyi
a
személyes élmény, és
megvalósítást
integráló fejlesztés.
(nevelési terv, szempontsor kidolgozása az önértékeléshez) - a családra is kiterjesztett befogadás és beillesztés
7.2.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja • Óvodánk kiemelt figyelemmel van a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek iránt, szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik.
• Óvodánk megelőzését. •
céljának tekinti
a hátrányok
csökkentését,
a
leszakadás
Tevékenységünkkel az esélyegyenlőség elvének érvényesítését szolgáljuk.
• Óvodánk megkülönbözteti az eltérő hátrányokból adódó tünetek csökkentése megválasztásával.
58
jellegű hátrányokat. Célja a a legmegfelelőbb módszerek
FELADATOK – szociokulturális hátrány
• A pedagógiai tapintat elemeinek érvényesítése a gyakorlatban: a gyermek és a szülő méltóságának tiszteletben tartása, a családtagok elfogadása és feléjük szakmai alázattal való közeledés. •
Figyelmes, tiszteletteljes, szakmailag kifogástalan színvonalú segítség
•
A gyermek érdekeinek szem előtt tartása
•
A szülői problémák jelzésének figyelembevétele
• Toleranciával, empatikus magatartással partnerkapcsolat kialakítására törekvés a szülőkkel
•
A kisgyermek megnyerése az együttműködés érdekében
•
Személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladattal a kitartás növelése
•
A beilleszkedés fokozott előkészítése
•
A kisgyermek leválási nehézségének megértéssel történő elfogadása
•
A gyermekek kötődésének érdekében nagymértékű nyitottság közvetítése
•
Segítségkérés a gyermektől, a segítségnyújtás jól eső érzésének kifejezése
• Lehetőségteremtés arra, hogy gyermekek alkothassanak szabályokat, a szabályok betartásának pozitív értékelése
59
•
Nevelési módszertani kultúra fejlesztése
FELADATOK – ingerszegény környezet
• A gyermek megismerése, annak megfigyelése, hogy a gyermek mely ingereket, milyen módon és milyen mértékben képes felfogni.
• Az ingerkörnyezet egyes gyermekhez történő igazítása, a gyermekre gyakorolt hatásának nyomon követése, szükség esetén az ingerkörnyezet további alakítása
• A gyermek számára legmegfelelőbb, legeredményesebb, egyéni és életkori sajátosságaihoz illeszkedő elfogadó, barátságos kulcsingerek kialakítása, gazdagítása
• Gazdag, stimuláló ingerek alkalmazása az óvoda épületén belül /változatos színek, textúrák, gyerekek által készített rajzok, élményképek/
• Változatos helyek biztosítása a kisgyermek számára, hogy kizárólag a sajátjuknak érezhessék, és territoriális viselkedésüket gyakorolhassák.
•
A gyermekek megismertetése a természet csodáival
•
A környezettudatos viselkedés megalapozása
•
A teljes személyiség fejlődésének elősegítése
•
A nevelési módszertani kultúra fejlesztése
FELADATOK – érzelmi labilitás, elhanyagolt bánásmód
• Az óvoda alkalmazottaival együtt segítő-támogató körben áll a gyerekek körül a „bölcső szituációnak” megfelelően 60
•
Életkortól függetlenül ölbeli játékok kezdeményezése a gyermekekkel
• Amennyire csak lehetséges, a család és az óvoda által nyújtott minta közötti eltérés csökkentése • Amennyiben szükség van rá, javaslat megfogalmazása családterápiára, egyéni pszichoterápiára • A gyermekek érzelmi állapotának követése, önvizsgálatra, személyre szabott útkeresésre ösztönzése
empatikus
kapcsolatra,
• A nevelő, fejlesztő munka során törekvés arra, hogy a közös élmények örömét, érzelmi többletét a gyermekek átérezzék •
Az elfogadás érzésének erősítése, a kötődő-szeretetképesség növelése
• Minden kisgyermek számára a legoptimálisabb fejlődést biztosító érzelmi légkör, stabil személyes kapcsolat megteremtése, amely az óvodai életükhöz szükséges • felé
A teljesítőképességüket meg nem haladó elvárások támasztása a gyermekek
• A tevékenységformák közül az egyes kisgyerek számára a megfelelőbb kiválasztása, ennek alapján teljesítményének értékelése, ezáltal a kompetenciaélmény növelése • A kisgyerek igényeinek megfelelő lelki törődés, biztatás, megerősítés nyújtása minden gyermeknek • Az óvoda valamennyi alkalmazottjával együtt az érzelmi biztonság megteremtése a gyermekek számára •
A saját nevelés-módszertani kultúra fejlesztése
7.2.2. A NEMZETI KISEBBSÉG INTEGRÁCIÓJA Célok:
Multikulturális szemlélet kialakítása, a multikulturális óvodai nevelés alapjainak megteremtése:
61
• Az óvodába kerülő etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek közösségbe való beilleszkedésének előmozdítása.
• Minden óvodás gyermek személyiségállapotának megismerése
fejlesztésének
alapja
a
gyermek
• A személyiségfejlesztéshez az első interakciós tér, a szülői ház nevelési szokásainak, elvárásainak megismerése és a vele való kapcsolat kiépítése, a nevelői hatások együttes hatásának kifejtése érdekében
• Minden óvodás gyermeknek egyenlő esélyt kell kapnia képességeinek maximális szintű fejlesztéséhez
Alapelvek: •
A kisebbség kultúrájának – igény szerinti – megismertetése magyar nyelven folyik.
•
Az esélyegyenlőtlenség csökkentése.
•
Az előítéletektől mentes másság elfogadása, tolerancia, óvónői példamutatás. • A közvetlen pedagógiai környezet, az óvodapedagógusok és az óvoda alkalmazotti köre, érzékenyen, nyitottan közeledik a roma családok gondjai, problémái felé • A méltóság, tisztelet kifejezése szempontjából nem teszünk különbséget gyerek és gyerek között Veleszületett méltóság és egyéni autonómia tisztelete: •
A roma gyerekek roma mivoltának elismerése, megbecsülése
•
Egyenlő emberi méltóság kifejezésére törekszünk
•
A gyerekek értékességét egyediségükben, individualitásukban keressük
• Az egyéni bánásmód elvének érvényesítését velük kapcsolatban is kötelezőnek tekintjük •
Az emberi értékességüket elismerjük és fejlesztjük
A társadalomba való teljes körű és hatékony befogadás és részvétel: 62
Az alapelv érvényesítésére az óvodai nevelés komplex folyamatán belül kerül sor, ahol a „minden gyermek más” elve élő pedagógiai gyakorlat. „Az inkluzív pedagógia az, ami valódi alapját képezi annak a fajta együttélésnek, amelyben nem kisebbségekről és nem többségekről van szó, hanem emberekről, gyermekekről.” /Bakonyi Anna/
A másság tisztelete: •
A másság csak a normativitással együtt értelmezhető
Esélyegyenlőség: • Nem gondoljuk, hogy ugyanolyan tudástartalmat ugyanolyan módon kellene közvetítenünk minden roma gyermeknek. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere lehetőségeket teremt ahhoz, hogy egyénre szabottan történjen a nevelési területek tartalmi feldolgozása és a tapasztalati úton történő élményszerzés lehetőségeinek megszervezése • Azt viszont gondoljuk, hogy a tudástartalmakhoz való hozzájutás esélyét minden roma kisgyerek számára biztosítanunk kell • A roma gyermek személyiségét tisztelet, szeretet, megbecsülés és elfogadás övezi • Az óvodai élet során számukra is biztosítjuk az óvó-védő, nevelő, személyiségfejlesztő funkciók érvényesülését •
A megfogalmazott alapelveink érvényesítése rájuk nézve is kötelességünk
• Az esélyeik javítása érdekében nem élünk a pozitív diszkrimináció lehetőségével, helyette a sajátos szükségleteik kielégítését érezzük magunkra nézve kötelezőnek • Pedagógiai munkánk felszámolására törekszünk
hatékony
végzése
során
az
egyenlőtlenségek
A gyermekek fejlődésben lévő készségeinek tiszteletben tartása: • A fejlődő személyiség fejlesztése mély pedagógiai alázatot, tapintatot, állhatatosságot, pedagógiai, pszichológiai felkészültséget, pedagógiai optimizmust igényel • A lassabban fejlődő gyermekek más érési szintet mutatnak. Tudásukat, attitűdjüket, képességeiket saját kereteiken belül megfelelő szintre emeljük. 63
•
Minden gyermek másként eredményes az egyéni haladásban
A tudáshoz való jog • A romák többsége nem tud élni a tudáshoz való jogával, nagy részük képzetlen és munkanélküli. Az elvek megfogalmazásán túl, a roma gyermekeket a tudáshoz, mint a kompetencia egyik összetevőjéhez kívánjuk juttatni. Ebben a funkcióban látjuk a képzetlenség, a munkanélküliség spiráljának a megszakítását, valamint a társadalmi eredetű hátrányok transzformálhatóságának a leküzdését. Az óvodai nevelés tevékenységrendszere olyan tudástartalmakból áll, amelyek felszámolják a nem kompatibilis előzetes ismereteket, új ismereteket emelnek be a nevelési-oktatási folyamatba, konvertálhatók az iskolai oktató munkába
FELADATOK:
•
A rendszeres óvodába járás szorgalmazása.
• Az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztés a testi, az értelmi- és szociális érettség kialakítása a sikeres iskolai beilleszkedéshez. •
Egészséges életmódra nevelés.
• Rendszeres kapcsolattartás a családdal, társintézményekkel (az esetleges Kisebbségi Önkormányzattal, ha van). • A védőnőkkel való intenzívebb kapcsolat kiépítése: a védőnővel kapcsolatos bizalmas, együttműködési tapasztalatok felhasználása a kapcsolatteremtésben • Az óvodapedagógus és a szülők közötti kommunikáció fejlesztése: tervezett, tudatos, kezdeményező kommunikáció megvalósítása • A kapcsolat felvétele és kialakítása során szükséges figyelembe venni a cigány családok kommunikációs jellemzőit, gyermeknevelési szokásait és nevelési jellemzőit •
Az előítélet-mentes pedagógiai környezet kialakítása
64
• A képességfejlesztő tevékenység differenciált tervezése, szervezése során lehetővé kell tenni a cigány gyermekek gondolataikat oly módon fogalmazhatják meg, ahogyan számukra az leginkább kifejező, akár saját nyelvükön is. • A művészeti tevékenységekben tág teret kell engedni kreativitásuknak, sajátos élményeik kifejeződésének. • A családi nevelési környezet és az óvodai pedagógiai környezet közös pontjainak megkeresése, tudatosítása a saját pedagógiai gyakorlatban és közvetítése a családok felé A fejlődés várható eredménye:
• Az etnikai kisebbségekhez tartozó gyermek az iskolakezdésig szocializálódjon, a többséghez tartozó gyermekkel azonos eséllyel kezdje meg az iskolai tanulmányait.
7.2.3. A HAZÁJUKAT ELHAGYNI KÉSZÜLŐ CSALÁDOK GYERMEKEINEK ÓVODAI NEVELÉSE CÉLOK: A multikulturális nevelés megvalósítása: • A sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igények, szükségletek, a plurális értékek figyelembe vétele • A különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása, a másság természetes elfogadása •
Nyitottság az inkluzivitás, az innováció, a szakértelem és a továbbképzés iránt
A bevándorló gyermekek nyelvi és kulturális integrációja • Az integráció oly módon történő megvalósítása, hogy a bevándorló gyermekek saját csoportjukhoz való csoportidentitásukat meghagyjuk és tiszteletben tartjuk. • A bevándorló gyermekek integrálása nem járhat a saját nyelvük és kultúrájuk sérelmével. 65
A befogadó ország nyelvének elsajátítása • Az óvodai nevelés változatos tevékenységformáinak felkínálásával, a felnőtt beszédpéldájával a Magyar nyelv értékeinek közvetítése a migráns gyerekek számára. • A nyelvelsajátítás vonatkozásában is érvényesíteni szükséges a differenciálást, az egyéni képességek fejlesztését. Nyitott és megértő viselkedés kialakítása a más ajkúak nyelve és kultúrája iránt Az óvoda dolgozóinak természetes és nyitott viselkedésével érhető el a más ajkú gyermekekkel történő human viselkedés-komplexum kialakulása. ELVEK:
Veleszületett méltóság: Egyenlő emberi méltóság kifejezése. Kifejezzük irányukba rangjukat, megbecsülésünket és elismerésünket. Értékességüket egyediségükben, individualitásukban keressük, megismerjük, fejlesztjük. Multikulturális szemlélet: • Értékként kezeljük a gyermekek állampolgársága, anyanyelve közötti különbségeket. •
A kultúra őrzését, átörökítését egyetemes emberi jognak tekintjük.
• A befogadásra kerülő kisgyerekek tapasztalati világa, élmény anyaga, tudásszintje, képessége is természetes módon eltér a magyar anyanyelvű társaiktól. Mindezek megismerésére az óvodapedagógusnak nagy hangsúlyt kell fektetnie. A gyermekek beilleszkedését a csoport kohéziós rendszerének erősítésével szükséges segíteni
FELADATOK: • Az óvodapedagógus a nevelési folyamat során, a tevékenységek megszervezésekor a csoportjába járó gyerekek célországáról olyan tudáselméleteket /hagyomány, zene, szokások, stb./ közvetítsen, amelyeket a Magyar anyanyelvű gyermekek is megértenek és kötni tudnak a már meglévő Magyar vonatkozású ismereteikhez. •
Fontos az egyenlőség pedagógiájának megvalósítása.
•
A hagyományokhoz való kötődés feltételeinek megteremtése
66
7.2.4. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK INTEGRÁCIÓJA A Közoktatási törvény (2003) kimondja, hogy „sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló”, az a gyermek, akinek - fejlődése érdekében- az átlagostól eltérő szolgáltatásokra van szüksége. A sajátos nevelési igény értelmezése I. Részképesség zavarok II. Speciális problémák enyhébb változatai III. Hátrányos helyzet
A fejlődési zavarokat a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg.
Cél: A sajátos nevelési igényű: testi, érzékszervi, enyhe értelmi és beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése, életminőségük javítása, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek közösségi életbe való beillesztése. Légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek csoportos óvodai nevelése. A Sajátos Nevelési Igényű gyerekek óvodai nevelésének feladatai: A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az alábbi szakirányú feladatok kapnak hangsúlyt Prevenció: Feladat a gyermek állapotromlásának megelőzése, az esetleg kialakuló rendellenességek kiküszöbölése. Arra kell törekedni, hogy a másodlagos degeneratív elváltozásokat meggátoljuk. Ennek érdekében az életkornak megfelelő szinten a Sajátos Nevelési Igényű gyermeknek ismernie kell a számára káros helyzeteket és tevékenységeket is. A megelőzés nem csupán a testi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Feladat a másodlagos személyiség- vagy viselkedészavarok kialakulásának megelőzése is. Korrekció: Arra kell törekednünk, hogy mind a testi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett károsodásokat a lehető legmagasabb szinten javítsuk, befolyásoljuk, kiküszöböljük. Arra kell törekedni, hogy a sérült funkciókat mindig egyidejűleg korrigáljuk, mivel mindegyik hatással 67
van a másik területre is. Természetesen a súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat - amelyeket biztosan nem lehet korrigálni - más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni. Például változatos manipuláció; különböző technikai segédeszközök igénybe vétele. Bizonyos esetekben teljes kompenzációt lehet elérni, más esetekben meg kell elégednünk a funkció részleges pótlásával.
ÁLTALÁNOS ELVEK: • Az óvoda a szakemberek által integrálására javasolt gyermekek nevelését tudja vállalni. • Az óvodapedagógusok érzelmileg azonosulnak az integrációval, természetesnek tekintik az SNI gyermekek jelenlétét az óvodában • Az integráció gyakorlati megvalósulása az adaptivitás és a teljesség szemléletében történik
Alapelvek:
•
A sajátos nevelési igényű gyermekek fejleszthetőségét nem vonjuk kétségbe.
•
A terhelhetőséget figyelembe véve differenciálás és egyéni bánásmód alkalmazása.
• A hatékony fejlesztés érdekében a családdal és a szakemberekkel való szoros együttműködés. • Az önállóságuk fejlődése érdekében a családdal és a szakemberekkel való szoros együttműködés. • Az önállóságuk fejlődése érdekében elegendő idő és lehetőség biztosítása az ismétlésekre, a gyakorlásra.
A nevelési, fejlesztési gyakorlat alapját az alábbi alaptételek jelentik:
68
•
Minden gyermek fejleszthető
•
A fejlesztés során a gyermekek meglévő képességeiből kell kiindulni.
• A részleges zavart szenvedett és /vagy késve jelentkező képességek fejlesztése segítő, támogató szemléletet igényel. Az SNI gyermekek is különbözőek, egyediek, ezért sajátos nevelési megközelítést, egyéni bánásmódot igényelnek, mint bárki más. •
Ugyanúgy joguk van az érzések, a tapasztalatok átéléséhez
•
Szükségleteiket csak ők tudják érzékeltetni, értő figyelemmel kell feléjük fordulni.
• A SNI gyermekeknek önmaguknak is cselekedniük kell önmagukért, a pedagógus a feltételek megteremtésében segíthet • Az SNI gyermeknek joga van sajátosságaihoz, az azokkal való teljes élethez, amely bizonyos speciális életmóddal jár együtt. • Minden SNI gyermeknek joga van – életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten – tisztában lenni saját állapotával, jogaival, lehetőségeivel. • A gyermekek fejlesztése több irányból történik: lehet tevékenység orientált, spontaneitás kiinduló, vagy feladat orientált. • A gyermekek képességstruktúrája a különböző szinteken más-más szinten állhat, e szintek ismerete képezi az egyéni bánásmód, differenciálás, a feladat orientált fejlesztés alapját. Az SNI gyermek befogadásával kapcsolatos alapelvünk, hitvallásunk:
A korai segítségnyújtás nem korai szelekciót jelent, a korai diagnosztizálás nem címkézést ad, hanem egyéni állapot megismerést, az esélyek diagnosztizálását, amelynek célja a megfelelő időben, a megfelelő módon biztosított korai nevelés. Intézményünk nyitott, szeretetteljes, elfogadó, élményeket nyúltó környezet, ahol szabadon, játékosan, örömmel tevékenykedhetnek a gyermekek, akiket olyannak szeretünk amilyenek, és úgy segítjük őket, hogy önmaguk lehessenek. Befogadó intézményként a szülőkkel együttműködve, biztonságos környezetben együtt neveljük a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, a magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő, a kiemelkedő és az átlagos képességű gyermekeket. Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően minden SNI gyermek együttnevelését, befogadását támogatja.
69
Teljes integráció: A gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel. Az SNI gyerek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra: •
Fejlesztő-segítő nevelési környezet megteremtése
•
Személyi feltételek biztosítása
• Az együttnevelésben részt vevő szereplők: család, gyermek, gyermekközösség, óvodapedagógus, dajka, szakirányú gyógypedagógus. • A gyógypedagógus végzettségű kolléganő segítséget nyújt az adott csoportban dolgozó óvodapedagógusnak és dajkának. • A befogadó szakemberekkel.
környezet
megteremtése
során konzultációt
tartunk
a
segítő
Csoportszervezés elvei: • Inkluzív nevelési formában csoportonként maximum 2 fő SNI gyerek fogadása az ideális. •
A szocializáció segítése a játéktevékenységen keresztül.
• Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében résztvevő szakemberekkel. • A kontroll vizsgálatot figyelemmel kísérjük, félévente fejlődést értékelő konzultációt tartunk. Tárgyi feltételek biztosítása: • Szakember által javasolt speciális fejlesztő eszközök, és a mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. •
Fejlesztő és logopédiai szoba, fejlesztő programok, feladatlapok.
•
Szakkönyvek.
70
SNI gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése:
SNI gyermekkel érkező dokumentumok: •
Szülői dokumentumok: egészségügyi ellátás, szakvélemények.
• Pszichológiai, pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény,a szakértői javaslat száma,irattári száma.
SNI gyermek fejlődésével készség és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: •
A lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása
•
Folyamatdiagnosztika
•
Egyéni fejlesztési terv
•
Szakvélemények összegyűjtése
•
Aktuálisan vonatkozó törvények, rendelkezések
Az SNI gyermek integrálásának gyakorlata/folyamata:
•
A gyermek szakértői vizsgálatát előkészítjük
•
Tájékoztatjuk a gyermek szüleit az őket megillető jogokról
•
Az SNI gyerek kontroll vizsgálatát figyelemmel kísérjük
• A gyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt szakirányú végzettségű gyógypedagógust alkalmazunk. •
Előkészítjük a gyermek óvodai fejlesztési tervét
•
Megszervezzük a rehabilitációs foglalkozásokat
Kiemelten figyelünk a gyermek bevonására az alábbi területeken: •
játék
•
mozgás
•
vers mese, dramatikus játékok
•
ének, énekes játékok
71
•
rajz, mintázás kézimunka
•
mozgás
•
környezet tevékeny megismerése
•
figyelünk hogyan alakul az SNI gyermek társas kapcsolat
A gyermeki fejlődés nyomon követésének szakaszai:
•
Óvodával való ismerkedés szakasza
•
A fejlődés nyomon követése féléves időkeretben
•
A fejlődés áttekintése 5 éves korban
•
Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban, szakvélemény alapján
A fejlődés várható eredménye:
• Sajátos nevelési igénye súlyosságától függően jusson el az egyéni képességeik legoptimálisabb szintjére. •
Fejlődéséről a Pedagógiai Szakszolgáltató szakvéleménye a mérvadó!
8. ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET
72
A kompetencia alapú óvodai programcsomagban megfogalmazottak szerint: „átmenetnek nevezzük az egyed /egyéni életében bekövetkezett minden olyan változást, amely a megszokott szocializációs térből való elmozdulást/ kimozdulást eredményez.” Az óvodai nevelést az átmenetek közül a negyedik /óvodába kerülés/ és az ötödik / óvodaiskola átmenet / átmenet érinti legfőképpen.
8.1. Az óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma: • Intézményünk Az óvoda-iskola átmenet megvalósításának feladatait Az átmenetek rendszerének elfogadásában értelmezi. • A nevelési, fejlesztési feladatok meghatározásában az óvoda figyelemmel van a gyermekek által korábban átélt átmenetek jellemzőire, az ebből adódó egyéni adottságokra, különbségekre. •
Az óvoda-iskola átmenet megvalósítását a következő folyamatban érjük el:
•
a gyermekek befogadása
•
nevelés
•
személyiség-képességfejlesztés
•
az iskolai befogadás támogatása
8.2. Az óvodába történő befogadás családból: ELVEK:
•
Kompetens személyek a befogadásnál: - szülő 73
- óvodapedagógus - dajka •
Fontos a szerepelvárások tisztázása a szülőkkel
•
A lassúbb pszichés fejlődés ne legyen az óvodai felvétel gátja
•
A befogadás előkészítése az óvodába kerülő gyermekeknél is érvényesül
•
Óvodánk szem előtt tartja a gyermek óvodába lépésénél: - a családban mennyire készítették fel a gyermeküket, - milyen az anya-gyermek kapcsolat
A zökkenőmentes óvodakezdés függ: •
Az óvónők személyiségétől,
•
a gyermek személyiségétől,
•
a gyermek előzetes elválási élményeitől,
•
a gyermek önállósági fokától..
• Az óvoda figyelemmel van arra, hogy az elválás nehézségeit nem tudja teljesen kiküszöbölni! Ennek a ténynek a megjelenése törvényszerű és a gyermek önállósági törekvésének a kielégítését szolgálja. • A játék a megismerés és a fejlesztés eszköze, s egyben előkészít a tanulásra és az iskolai életre.
FELADATOK: •
Az óvodáskor életkori sajátosságainak mélyreható ismerete
•
Az élménypedagógia elveinek követése
•
A befogadási Időszak folyamatos és fokozatos megszervezése
•
Minden egyes gyermek szülőjével kapcsolatfelvétel az óvodai élet megkezdése
előtt •
A beiratkozáskor a csoportszoba, az udvar megismertetése
•
A szülők előkészítő munkának támogatása szülői értekezlet keretében:
74
- napi óvodai élet bemutatása - átadás - búcsúzás körülményeinek megbeszélése - alapvető feladatok - az óvodai nevelés törekvései •
A csoport feltöltésének /befogadás/ütemezése
•
A szülőkkel való beszoktatás lehetőségének biztosítása
•
Kedvenc játék, holmi behozásának lehetősége
•
Kiemelt feladat: biztonsággal, szeretettel, megértéssel, odafigyeléssel fordulni
a gyermekekhez •
Az óvodapedagógus fő törekvése a befogadás folyamatában, hogy a gyermekek
elfogadják •
A szülőtől való elválás, az új környezethez való alkalmazkodás segítése az
érzelmi bázis megteremtésével •
Gyermek múltjának, élettörténetének, fejlődési és nevelési körülményeinek
folyamatos megismerése, pedagógiai-pszichológiai elemzése a fejlesztéshez szükséges legmegfelelőbb módszerek megválasztásához. •
A gyermek megfigyelése a befogadás időszakában:
•
miként szokta meg az új környezetet,
•
hogyan reagált a szülőtől való elválásra,
•
magára talált-e a játékban,
•
hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, dajkával,
•
hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába,
•
mi okozott számára örömet, vagy nehézséget
75
•
A gyermekcsoport, ezen belül az egyes gyermek játékának megismerése. A
gyermek játékfejlettsége jelzésül szolgál személyiségének általános és aktuális állapotáról. Ez alapot ad a gyermek további fejlődésének előkészítéséhez. •
A gyermekek játékszükségleteinek kielégítése, miközben a játék örömforrása
és személyiségfejlesztő hatása egyaránt megmarad.
8.3. A nevelés folyamatszabályozása
8.3.1. Óvodába kerülés A család legfontosabb feladata, hogy elősegítse a gyermek számára az óvodára való felkészülést. Az óvónők feladata, hogy kellő empátiával kezeljék az óvodába fogadást. Tervszerűen, kellő időt hagyva, az egyéni bánásmódot alkalmazva, a nevelést segítőket is bevonva könnyítsék meg a gyermekek számára az óvodába kerülést. Az óvónő legyen a szülők segítségére, hiszen sok szülő számára gyermeke óvodába kerülése - főként a családból bekerülő gyermekek esetén-nehézséget okoz.
„Kiemelten érvényesítse az egyéni sajátosságok figyelembevételének didaktikai elvét!”
Beszoktatás Az első találkozás az óvodával, annak emberi és tárgyi környezetével szinte minden gyermek esetében alapvetően befolyásolja az óvodához fűződő későbbi kapcsolatát. Lényegesnek tartjuk – életkortól függetlenül - az egyénre szóló eljárásokat.
76
Ebben az időszakban mindenfajta érzelmi megnyilvánulást természetesnek kell tartani. A család és az óvoda együttműködésének első próbája, ahogyan együttesen segítenek, hogy a gyerek megtalálja helyét az óvodában. Régi hagyományunk, hogy a rendszeres óvodába járás megkezdése előtt óráról-órára, napról-napra szoktatják be gyermeküket a szülők. Ez az átmeneti időszak a szülő jelenlétében mindaddig tart, amíg a gyereknek erre szüksége van. Tapasztalatunk, hogy az a szülő, aki részt vesz gyermeke beszoktatásában, belülről is látja az óvoda életét, jobban megbecsüli az óvónő nevelőmunkáját. A közös indulás jó alapot teremthet a folyamatos, őszinte együttműködéshez.
ELVEK:
• Az óvodánk elfogadja, hogy a gyermek közvetlen környezete a családja, a nevelés döntő tényezője. • Minden egészséges, normális idegrendszerrel született gyermek sokoldalú, de nem mindenoldalú fejlődési lehetőség hordozója • A szükségletek, az érdeklődés nem csupán az előfeltételei az óvodai nevelésnek, hanem egyben eredményei is. • Az óvodai nevelésünk kerüli az átlagpedagógia eszközrendszerének alkalmazását és felvállalja a differenciálpedagógia, a speciál pedagógia cél- és eszközrendszerét. •
Az óvoda nevelőtestülete az elvek érvényesítése érdekében törekszik az
alábbiakra: •
nevelői rátermettség,
•
alapos elméleti felkészültség,
•
a meglévő pedagógiai kultúra fejlesztése,
•
a gyermekek mélyreható megismerése,
•
gyakorlat fejlesztett jártasság megszerzése.
•
Az óvó-védő funkcióban szem előtt tartjuk, hogy a játékra szánjuk a legtöbb
időt és ellene vagyunk minden olyan tevékenységnek, ami „óvodaidegen” és a gyermek kifáradásához, túlterheléséhez vezethet. A szülők ezen irányú kéréseit – 77
gyermekeink érdekében – nem vállaljuk fel. Nem engedünk az iskolai nyomásnak sem. Egészséges, kiegyensúlyozott, boldog gyermekkort kívánunk biztosítani a ránk bízottaknak. Védjük gyermekeink testét, lelkét, értelmét a felesleges megterhelésektől.
8.3.2. Az iskolai élet megkezdésének támogatása
ELVEK: Kompetens Személyek rögzítése: Iskolára alkalmassá tétel: óvodapedagógus Segítő: szülő Iskolára késszé tétel: szülő Segítő: tanító Iskolássá tétel: tanító Segítő: szülő • Óvodánk megfogalmazza az általános iskolai alkalmasság feltételeit a biológiai, pszichológiai, szociális alkalmasság tekintetében •
Segítjük a szülőket az iskolára késszé tétel feladatainak megvalósításában
•
Feladatunknak tekintjük a gyermekek iskolára alkalmassá tételét
•
Célunk a tanulás alapkészségeinek megalapozása az alábbi képességterületeken:
•
szociális képességek
•
verbális képességek
•
testi képessége
•
Az óvodai nevelés az iskolára alkalmassá teszi a gyereket.
•
Ebből következően az általános
iskolára
megfogalmaznia: •
biológiai alkalmasság,
•
ép idegrendszer 78
való
alkalmasság
feltételeit
kell
•
ép érzékszervek
•
rendezett mozgáskoordináció
•
fejlett csont-és izomrendszer
•
tartalmilag ép beszéd
•
pszichológiai alkalmasság,
•
kialakult feladattudat,
•
koncentrált, megosztott figyelem
•
szándékos emlékezet,
•
az analitikus-szintetikus gondolkodás elemei,
•
szociális alkalmasság,
•
empatikus közeledés a másik felé,
•
közösségbe illeszkedés,
•
szabálytudat érvényesítése,
•
társak, felnőttek irányításának elfogadása,
•
vezető, illetve vezetett szerepekkel való azonosulás,
•
megbízatások elfogadása.” (Kompetencia alapú óvodai nevelés)
Az iskolára alkalmassá tétel folyamatában az alábbiakat érvényesítjük: •
A feladat folyamat jellegű, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét
• A gyermek adottságainak, képességeinek, készségeinek figyelembevételével kerül megtervezésre a gyermekek fejlesztési programja •
Az érés és a tanulás együtt alkotják a fejlődést
• A fejlesztésünk során prioritást élvez a gyermek elemi szükségleteinek kielégítése, a játék feltételeinek biztosítása és a mozgás elsődlegessége.
FELADATOK az átmenet megkönnyítése érdekében • Az iskola alapdokumentumainak, az alapozó szakasz moduljainak, készségképességfejlesztési feladatainak megismerése. • A kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazása az alapozó szakasz előkészítéséhez. 79
gyakorlati
programelemeinek
• Szakmai együttműködés kezdeményezése a tanítókkal a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében. • Tanítók fogadása megismertetése érdekében.
az
óvoda
személyiség-képességfejlesztő
•
Hospitálás iskolai órákon
•
A gyermekek előkészítése az iskolai látogatásra
•
Iskolalátogatás a gyermekcsoporttal
•
A gyermekek meglátogatása az iskolában
tevékenységének
• Felelősségteljes, szakmailag kompetens döntéshozatal az egyes gyermek iskolai alkalmasságáról. •
Információs segítségnyújtás a szülőknek az iskolára való alkalmasságról.
•
Az óvoda értékeli az iskolával szemben támasztott elvárásait.
9. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDSZERE Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt /bölcsődék és egyéb szociális intézmények/ az óvodai élet során /pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi illetve közművelődési intézmények/ és az óvodai élet után /iskola/ meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvodánk nyitott és kezdeményező.
9.1. Kapcsolattartás a szülőkkel az inkluzív pedagógia jegyében 80
A család szerepe az óvodai életben •
A család a szocializáció első színtere.
• A szülőknek jogaik és kötelezettségeik vannak gyermekük gondozásában, nevelésében, fejlesztésében, iskolára alkalmassá tételében. •
Az óvoda szerepet vállal a családi nevelés erősítésében
Feladatok: • Elsődleges feladatunk a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel, és a szoros együttműködés a családokkal. • Az óvodapedagógusok szakszerűen segítik a szülőket a gyermeknevelésben, ezzel elősegítik a gyermekük iránti felelősségérzet növekedését. • Az óvodai nevelésben megteremtjük a feltételeit a családok szocializációs különbségeiből adódó hátrányok kompenzálásának.
Elvek: • A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő, segítő szerepet tölt be. •
Átmenetnek tekintjük az óvodai nevelést a családi és az iskolai nevelés között.
• A család és az óvoda kapcsolata a pedagógiai hatások forrása. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom.
Feladatok: • Az óvoda kezdeményezi, majd tudatosan tervezi a közös nevelés érdekében, a bizalomra épülő kapcsolattartást a szülőkkel. • Amennyiben a család nem képes betölteni a társadalmi normák által meghatározott funkcióját, abban az esetben az óvoda feladata a családgondozás által a meglévő funkciók megtámogatása, további szakmai támaszrendszer kiépítése /segítők bevonása/ Az óvodapedagógusok, mint a nevelés partnerei • Az óvoda minden dolgozójával szemben egységes követelmény és elvárás, hogy előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz. • Rugalmasan, az értékeinkhez, a vállalt küldetésünkhöz igazítva kezeljük a szülők elvárásait. 81
• Pozitív attitűddel befogadjuk, elfogadjuk, megértjük a szülőket. Csak ebből a pozícióból lehet az együttműködést elindítani a hiányosságok korrigálása érdekében.
9.2.Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal: A kapcsolattartás lehetséges formái: •
Munkaközösség
•
Továbbképzések
•
Óvodai fejlesztés
•
Vizsgálatok
Kapcsolattartó személy: •
Intézményvezető
•
Képesség kibontakoztató munkacsoport
•
Óvoda-iskola átmenetet elősegítő munkacsoport
•
Munkaközösség-vezető
9.3. Kapcsolattartás a közművelődési intézményekkel: A kapcsolattartás lehetséges formái: •
Rendezvényeken való részvétel
•
Konzultáció
•
Rendezvények közös szervezése
Kapcsolattartó személy: •
Intézményvezető 82
•
Csoportvezető óvónők
9.4. Kapcsolattartás az egészségügyi szervezetekkel: •
Védőnő
•
Háziorvos
•
Fogorvos
Kapcsolattartás lehetséges formái: •
Rendszeres orvosi, egészségügyi vizsgálat minden csoportban
•
Tanköteles gyermekek részére iskola alkalmassági vizsgálat
•
Hallásvizsgálat évente a tanköteles gyermekeknek
•
Alkalmankénti esetmegbeszélés
•
Fogászati szűrés
Kapcsolattartó személy: •
intézményvezető
•
Gyermekvédelmi feladatokkal foglalkozó munkacsoport
9.5. Kapcsolattartás a Szociális Szolgáltató Intézménnyel:
83
Községünkben sok a szociálisan hátrányos helyzetű, ingerszegény körülmények között élő és HHH gyermek, ezért a folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlen nevelési feladataink megvalósításában. Cél: speciális segítséget igénylő gyerekek és családok komplex gondozása, a szociokultúrális ártalmak enyhítése. Az óvodai nevelésben részt vevő gyerekek felvételére javaslatot tesz /ha a gyerek halmozottan hátrányos helyzetű és a gyerek kora 5 évet még nem éri el/. Feladat Jelzőrendszerként működünk, veszélyeztetettség észlelése esetén. A gyermek hét nap igazolatlan hiányzása esetén jelzőlap küldése. A HHH és/vagy a cigány gyermekeknél előtérbe kerül a gyermekek minél korábbi be óvodázása.
10. A PEDAGÓGIAI MUNKA EGYÉB SZÍNTEREI 10.1. Gyermekvédelem az óvodában Cél: A ránk bízott gyermek jogainak védelme, problémáinak korai felismerése, kezelése – hátrányos helyzetének, veszélyeztetettség kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása, csökkentése. Feladat: •
Családi környezet megismerése, folyamatos kapcsolattartás.
•
Problémás esetek folyamatos feltárása, szükséges intézkedések megtétele.
•
Jelzőrendszerek működtetése.
•
Hátrányok kompenzálása, megfelelő segítőmódok kiválasztása, alkalmazása.
•
Kapcsolattartás a gyermekvédelmi munkát segítő partnerekkel.
• Hátrányos helyzet, veszélyeztetett és tanköteles korú gyermek óvodába járásának nyomon követése. A gyermekvédelem gondoskodására leggyakrabban rászoruló gyermekek 84
• Hátrányos helyzetű gyermekek: azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja, szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. • Veszélyeztetett gyermekek: akik testi, lelki, értelmi, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy a gondozó környezet biztosítja. Az évenként elkészült gyermekvédelmi nyilvántartás tartalmazza: •
A hátrányos helyzetű gyermekek neve
•
A hátrányos helyzet oka
•
A veszélyeztetett gyermek neve
•
A veszélyeztetettség okai
Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok és ellátásának rendje: • A gyermekvédelmi munka minden gyermekre kortól, nemtől, vallástól, származástól független odafigyelést, gondoskodást jelent. • Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettsége kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozásában, csökkentésében. • A gyermekek problémáinak figyelemmel kísérése minden pedagógus feladata, aki munkájuk során kapcsolatba kerül velük. Ennek során együttműködünk a gyermekvédelmi szolgálattal, ill. a gyermekvédelem intézményrendszerével. •
A gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet az óvodavezető koordinálja.
Feladata: A gyermekek mindenekfelett álló érdekeinek érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése. A vezetői felelősség kiterjed az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésén túl a gyermekbalesetek megelőzésére is. Fontos feladat, hogy minden gyermek bekerüljön az7 óvodába abban az évben, amikor az 5. életévét betölti. A vezető felelőssége, hogy senki se maradjon ki a beíratáskor. Szükség esetén, a családon belüli körülmények figyelembe vételével, javaslatot tesz a család bevonására a szociális segélyezettek körébe. A gyermekekkel kapcsolatos adatok védelme a KT 2.sz. mellékletben felsoroltak szerint – hivatali titoktartási kötelezettség betartása. Az óvónő feladatai: 85
• Biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésre javaslatot tenni. •
A gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni.
• Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését. • Elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek óvodába kerülését, járását. •
A rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kíséri, szükség esetén jelezni a hiányzást.
•
Differenciált fejlesztés- és tehetséggondozás megvalósítása, elősegítése.
•
Az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködik.
• Az integrált nevelést elősegíti, a gyermekek problémái szerinti súlyossági fokoknak megfelelő ellátási formában. • A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni. • Ismerje a település gyermekvédelmi rendszerében érintett szerveket, szükség esetén vegye fel a kapcsolatot velük. •
A titoktartási kötelezettség minden családot érintő kérdésben érvényesüljön.
Szülőkkel való kapcsolattartás formái: • Családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóóra, nyílt napok szervezése, alkalomszerű találkozások. •
Tájékoztatás az eseményekről (szóban, faliújságon).
• Szülők bevonása az óvodai programokba (játszóházi foglalkozások, kirándulások, óvodai ünnepek szervezése). Az intézményen belüli gyermekvédelmi feladatok megvalósításáért az intézményvezető és a csoportvezető óvónők a felelősök. A csoportvezető óvónő az intézmény vezetőjének megbízásából képviseli a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontokat. Szervezi és irányítja és személyes részvétel elősegíti ezen szempontok érvényesülését. Gyermekvédelmi feladatok: • Összehangolni a gyermekvédelmi tevékenységet a kollégákkal, s a szülőkkel a veszélyeztetettség feltárása érdekében. 86
• Szülői értekezleten tájékoztatni a szülőket az igénybe vehető támogatási formákról, a gyermek- és családvédelmi rendszer mai formáiról, az igénybe vehető segítségekről. • Részvétel családlátogatásokon a veszélyeztetett gyermekek környezetében (nevelési segítség, tanácsadás, a gyermek pedagógiai szakszolgáltatóba irányítása). •
Esetmegbeszélések a gyermekvédelmi szolgálat kérésére.
• A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezni, hogy a vezető indítson eljárást az önkormányzatnál támogatás megállapítása érdekében. •
Kapcsolattartás a Szociális Szolgáltató Intézménnyel.
• Folyamatosan figyelni azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek segíthetik munkáját, illetve megkönnyíthetik a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett óvodások életét. • Emberi, humánus, etikus magatartásával elősegíteni a krízishelyzetben lévő családokkal, illetve veszélyeztetett gyermekekkel való eredményes munkát. •
Titoktartási kötelezettség
• Amennyiben pedagógiai eszközökkel nem sikerül a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, szükséges a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat felé jelzéssel élni a közös problémamegoldás érdekében. A Szociális Szolgáltató Intézmény szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a védőnői szolgálattal, s egyéb szervekkel együttműködve.
Feladatai: A településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése. A gyermekek testi-lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése. A Szociális Szolgáltató Intézmény családgondozója koordinálja, segíti az estei problémák megoldását és ha kell családgondozást végez.
10.2. Tehetséggondozás KIVÉTELES KÉPESSÉGŰ, TEHETSÉGES GYERMEKEK
87
A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása óvodánkban differenciálással történik. A differenciálás áthatja az óvoda egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: • differenciált foglalkozások Bizonyos területeken tehetséges SNI tanulók célirányos fejlesztése. Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy a differenciálás módszerével teljes mértékben kibontakoztassák a gyermekekben rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat, kognitív és affektív szférájukat. Ennek érdekében: •
Alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,
•
A közösségi nevelés mellett nagy figyelmet fordítunk az egyéni bánásmódra,
•
Egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét,
•
Folyamatosan részt veszünk az óvodák számára kiírt pályázatokon, versenyeken, vetélkedőkön.
•
A közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (kiállítások-, és színházlátogatások; stb.). •
intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, nyelvi stb.)
•
művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)
•
pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)
•
szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)
A tehetség felismerése: •
a
tehetségnevelés/tehetségfejlesztés
/tehetséggondozás
a
tehetség
elismerésével, azonosításával kezdődik •
a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása
•
tehetséget sejtet
A tehetségfejlesztés módjai: 88
1. gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy év alatt több év anyagát végzik el) 2. elkülönítés, szegregáció (külön tanulnak, más tehetségesekkel) 3. gazdagítás, dúsítás (a tehetséges gyermekek a normál oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az óvodában vagy az óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekben)
A tehetséges gyermekek felismerése, zenei tehetségük kibontakoztatásának elősegítése, mozgáskészségük, ritmusérzékük, egyéb kompetenciaterület fejlesztése. Feladat • A kiemelkedő zenei adottságokkal rendelkező gyermekek önmagukhoz képest fejlődjenek. • A gyermekek hallásának, mozgáskoordinációjának fejlesztése.
ritmusérzékének,
improvizációs
• Mozgáskultúrájuk fejlesztése komplex módon a népi hagyományőrzés által és a néptánc alapelemeinek megismertetésével.
készségének, gyermekjátékok,
Anyagkiválasztás szempontjai: • Arra törekszünk, hogy gazdagodjon érzelem és gondolatviláguk, látókörük, művészi ízlésük. •
A játékosság, élményszerűség hassa át a tevékenységeket.
• A tevékenységeknél figyelembe vesszük a gyermekek egyéni képességeit, a kompetenciaterületeket. • Fontosnak tartjuk, hogy nemes, értékes zenei és játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel a gyermekek testi-lelki gazdagodásának szolgálatára.
11. DOKUMENTÁCIÓ A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 2.sz. Mellékletének előírása alapján az óvodai csoportban használt kötelező nyomtatványok:
89
•
Felvételi és mulasztási napló
•
Óvodai csoportnapló /mobil napló/
•
Egyéni fejlődési napló
•
Személyiséglap
Dokumentum: Felvételi és mulasztási napló Kitöltés határideje: Minden nevelési év szeptember 15-ig Kitölti: a csoportok óvónői Ellenőrizheti: •
intézményvezető
•
szakmai felügyeleti szerv
•
fenntartó
Dokumentum: Óvodai csoportnapló/TÁMOP Kompetenciás/ Kitöltés határideje: Minden nevelési év szeptember 15-e /dokumentum megnyitás, adatok /. Szeptember 15-től folyamatos tervezés és értékelés az óvónők által meghatározott időtartamra. Kitölti: A csoportok óvónői Ellenőrizheti: •
Fenntartó
•
Szakmai felügyeleti szerv
•
Intézményvezető
Dokumentáció: Fejlődési napló Kitöltés határideje: A gyermek aktuális fejlettségének megállapítása óvodába érkezéskor /anamnézis/. Folyamatos tervezése a fejlesztéseknek. Fél évenkénti értékelés. 90
Kitölti: A csoportok óvónői Ellenőrizheti: •
Intézményvezető
Felvételi és mulasztási napló: •
A Tü.724.r.sz. számú formanyomtatvány
Óvodai csoportnapló: •
A Tü. 727.r.sz. számú formanyomtatvány
•
Az óvoda saját készítésű mobil naplója
Egyéni fejlődési napló ( Saját készítésű) •
Anamnézis
•
Egyéni fejlesztés dokumentumai:
Tartalma: •
Testi érettség, motoros képesség
•
Érzelmi nevelés, szocializáció
•
Anyanyelvi nevelés
•
Értelmi képességek
12.Képességkibontakoztató Fejlesztő Program Integrációs programunk célja, hogy az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésére, elősegítse. A
91
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az óvodák az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott Óvodai Integrációs Program alapján dolgoznak. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D.§ (9) bekezdés szerint, ha az óvoda az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabályban meghatározottak szerint – nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig - megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. A szegényebb családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönözése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások - szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve sikeresen ellensúlyozhatóak. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségünknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van.
Óvodai integrációs programunk (óvodai IPR) célja, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos 92
alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, amelynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, amely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. A rendszer kereteit (az alábbi területeket) az intézményünk már saját nevelési programunknak megfelelően töltöttük ki tartalmakkal. A kiemelt szempontok mellett zárójelben a fejlesztés irányai szerepelnek.
Kiemelt területek
Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása
Be óvodázási program:
A helyi önkormányzatok nyilvántartása alapján az óvodáskorú gyermeket nevelő családok felkeresése (január, május) az óvodázás előnyeinek, szükségességének felvázolása és a be óvodázás elvégzése és a minél hosszabb óvodai nevelés biztosítása. Felelős személy: IPR-munkacsoport Integrációt elősegítő csoportalakítás:
Azokon a telephelyeken, ahol az óvodában egy összevont óvodai csoport működik (Felsőtelekes tagintézmény), ott ez a tevékenység nem jelenik meg. Több óvodai csoporttal működő óvoda esetében a csoportalakítás elve annak szem előtt tartása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos elosztásban vegyenek részt a 93
csoportalakításban. A csoportok között a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányában való eltérés nem lehet több 25%-nál. Az igazolatlan hiányzások minimalizálása
Ennek érdekében rendszeres családlátogatást iktatunk be (Családsegítő Szolgálat) azoknál a családoknál, ahol az óvodai hiányzás mértéke meghaladja az éves 250 órát Jogszabályban meghatározott igazolatlan hiányzás esetén az elsőfokú szabálysértési hatóság értesítése. A szülők munkába állását lehetővé tévő nyitva tartás kialakítása
Az óvodák napi nyitvatartási ideje: 10,5 óra valamint 8 óra Nevelőtestület együttműködése Rendszeressé tettük a team munkát (havonkénti megbeszélés) valamennyi munkatárs részvételével, amelyeknek része a félévenkénti értékelés a szülő felé, az esetmegbeszélések és a hospitálások. Pedagógiai munka kiemelt területei • Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérést, részletes anamnézist készítünk a belépő gyerekről. Erre a tagóvodák által elkészített formanyomtatvány áll rendelkezésre. • Kommunikációs nevelés (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) a nevelési tervben kapnak helyet. Munkánk ezen területének fejlesztését logopédus segíti. • Érzelmi nevelés, szocializáció (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) a nevelési tervben kapnak helyet. (2 hetenkénti pszichológusi konzultáció). • Egészséges életmódra nevelés (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) a nevelési tervben kapnak helyet. Zöld-program, vitamin-nap, gyógytestnevelés, korcsolyázás, előadások a Szülő Akadémia program keretén belül (Családsegítő Központ, Pedagógiai Szakszolgáltató Központ szakemberei, védőnő). • Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése a nevelési tervben kap helyet (közösségi nevelés, szokások fejlesztése, életre nevelés). • Korszerű óvodapedagógiai módszerek (a gyermek kezdeményezéseire támaszkodó módszerek, differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználása, szülőkkel való partneri együttműködés módszerei) a nevelési tervben kap helyet. Egyéni-, mikro csoportos
94
képességfejlesztő foglalkozások, zene-ovi, táncház, közös programok szervezése, Szülő Akadémia, Ovi-suli Akadémia. A foglalkozások célcsoportjai:
Tehetséges és felzárkóztató foglalkozást igénylő gyerekek. A foglalkozások formája: egyéni és kiscsoportos foglalkozás. Ovi-suli Akadémia, játszóházi közös foglalkozások a szülők bevonásával. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka
• Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése minden, illetve speciális probléma esetén az arra rászoruló gyermek esetében (a gyermek fejlődésének nyomon követése (3 havonta regisztrálása), szükség esetén szakorvosi – fogászat (évente 1 alkalom), fülészet, vizsgálatának) kezdeményezése, megszervezése. • Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás rendszeres elvégzése -havi rendszerességgel – folyamatos kapcsolattartás. A szülők számára az együttműködő partnerekkel kialakított közös programok biztosítása. • Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek gyűjtése, adományozása, kölcsönzése; kirándulások, rendezvények látogatása). • A szociális ellátórendszerrel való aktív együttműködés (egyetlen gyermek se maradjon ki az óvodából a szülők szegénysége, az óvoda által kért természetbeni és pénzbeli hozzájárulások fedezetének hiányában). Vöröskereszt karitatív tevékenysége és a Családsegítő Központ támogatása.
Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel különösen az alábbiakkal
95
•
Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása)
• Védőnői hálózat (a gyermekek képességgondozással kapcsolatos tanácsadás)
óvodai
beíratásának
támogatása;
korai
• Szakmai szolgáltatók (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési terv közös kidolgozása, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása. Hetenkénti fejlesztések (fejlesztő pedagógus, logopédus), Szülő Akadémia program keretén belül előadások, személyes konzultációk. Óvoda-iskola átmenet támogatása
• Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) • Iskolaválasztás (a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás) támogatása • Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása - preventív célú óvoda-iskola átmenetet elősegítő program -(DIFER mérés 4 éves korban, hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok) •
A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében
A képességfejlesztés területei:
Kommunikációs képesség (beszédfejlesztés): •
Bábozás, mesedramatizálás
•
Versek, mondókák, mesék, dalok tanulása
•
Szituációs (kommunikációt fejlesztő) játékok
•
Élmények meséltetése (az ingerszegény környezetből érkező gyermekeket változatos
élményhez juttatjuk – séták, kirándulások, színházlátogatás, múzeumlátogatás, vadas park stb.)
96
Kognitív képesség: •
Vizuális percepció fejlesztése
•
Formaészlelés fejlesztése
•
Analizáló-szintetizáló képesség fejlesztése
•
Hallási figyelem, hangdifferenciálás fejlesztése
•
Beszédmegértés
•
Vizuális, verbális, akusztikus emlékezet fejlesztése
•
Elemi számfogalmak, matematikai készségek kialakítása, megalapozása
•
A megismerő funkciók fejlesztése
•
Gondolkodásfejlesztés (rendezés, soralkotás)
•
Akusztikus figyelem (hangfelismerése, tárgyak hangja)
•
Vizuális figyelem (rejtett alakzat kontúrozása, figura-háttér feladatok, vonalkövető
útvesztő feladatok) •
Tartós figyelem fejlesztése.
•
Vizuális zártság – „Mi hiányzik?” játék. Hiányzó képek kiegészítése.
•
Vizuális időrendiség felismerése
•
Vizuális ritmus
•
Alaklátás és formaállandóság
Orientációs képesség: •
Téri helyzetek, irányok észlelése
•
Percepciós gyakorlatok
•
Finommotorika fejlesztése
•
Egyszerű forma és ritmus felismerése, és reprodukálása 97
•
Emlékezet, képzelet fejlesztése
Kreatív képesség: •
Vizuális zártság – „Mi hiányzik?” játék. Hiányzó képek kiegészítése.
•
Vizuális időrendiség felismerése
•
Vizuális ritmus
•
Alaklátás és formaállandóság
Motoros képesség: •
A szem – kéz – láb koordinációjának fejlesztése
•
Testséma fejlesztés
•
Testrész funkcióinak ismerete
•
Keresztcsatornák fejlesztése
Szociális képességek: •
Énkép, én tudat
•
Önismeret
•
Érzelmi, akarati élet
•
Önérvényesítés
•
Szabálytudat
•
Feladattudat
•
Magatartási minta
Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés
98
•
Személyes kapcsolat kialakítása minden szülővel
•
A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása
• Rendszeres napi, vagy heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről, az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése, a gyerekek alkotásainak megmutatása, elemzése, szülők részvételi lehetőségének biztosítása a foglalkozásokon • Egyéni beszélgetések, gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése, a család szokásainak, értékrendjének megismerése, megértése, a család erőforrásainak eltárása • Szülői munkaközösségek kialakítása, rendezvények szervezése, pl. Mihály napi vásár, Állatok világnapja, Márton napi rendezvény, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja, Pünkösd, Anyák napja, stb. •
Partnerközpontú működés, szülői igények kiszolgálása
Intézményi önértékelés, eredményesség
• Intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján • Eredményesség (indikátorok teljesülése: be óvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényűvé minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján.
A hátrányos, HHH helyzetű gyermek integrációs nevelésének alapelvei
A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet és eszközrendszer •
hangulatosan berendezett csoportszoba és udvar
•
tárgyi eszközök biztosítása a fejlesztésekhez
A gyermekek helyes gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése. •
az eltérő egyéni igények kielégítése 99
• a személyes intimitás védelme WC használatkor, és más esetekben, ha a gyermek igényli • a különböző családi háttérből érkező gyermekek helyes higiénés és étkezési szokásainak kialakítása •
személyes gondozottság kialakítása
• fontos a hátrányos környezetből érkező gyermekek számára ezeken felül a mozgás és pihenés összhangjának megteremtése, és egy helyes élet, biológiai ritmus kialakítása. • az egyéni eltérésekre épülő, de életkoruknak megfelelő terhelést adjunk a gyermekeknek • fejlődésüket mindig önmagához mérjük, és a kis lépéseket is becsüljük meg, dicsérettel jelezvén a gyermeknek, hogy sikerélményhez juttassuk.
A családok bevonása az óvoda életébe
Programunkban minden szülői részvételt szívesen fogadunk, nem lehet azonban az óvodai nevelésben az óvodapedagógus szerepét a segítő szülővel behelyettesíteni. A szülők felelősségérzete megnő az által, hogyha bevonjuk őket az óvoda életébe, megtapasztalja az óvodapedagógus felkészültségét, a gyermek fejlesztésére tett erőfeszítéseket, és hogy családjával szemben nincsenek előítéletek. Az óvodapedagógus soksok információt szerezhet a családokról, a gyermek otthoni hátteréről. Ez segít abban, hogy jobban megismerhessük a gyermekek egyéni eltéréseit, adottságait, érdeklődését, erősségeit, valamint a szülők gyermekekkel szemben támasztott elvárásait. Az őszinteség, a segítőkész emberi hangnem bizalmat kelt a hátrányos helyzetű szülőkben, különösen, ha látja, és tapasztalja, hogy gyermekét elfogadják. A cigány családok szokás és értékrendje különböző, ám az a szülő, aki már maga is járt óvodába, onnan pozitív emlékei vannak, szívesen engedi a saját gyermekét is, és örömmel fogadja az óvodapedagógus instrukcióit. Tegyük az óvodát olyanná számukra, hogy szívesen fogadják tanácsainkat, azt látván, hogy mi sem teszünk különbséget, és szívesen és szeretettel neveljük, oktatjuk gyermekeiket.
IPR fenntarthatósága és mutatói 100
Célunk azon mutatók meghatározása, amelyek segítségével az IPR fenntartható mivolta mérhetővé és ez által szabályozhatóvá válik. A fenntarthatóság számunkra nem csak a kizárólag negatív hatást gyakoroló szegregált nevelés ellentéteként, hanem a vele szembeni optimális alternatívaként jelenik meg. Mi a fenntarthatóság alatt részben a szegregált nevelés negatív következményeinek elkerülését értjük, de figyelmet kívánunk fordítani a pozitív hatások elemzésére, illetve ezeknek a hatásoknak a felerősíthetőségére. Számunkra az IPR a szegregáció felszámolásának egyik legfontosabb területe.
A fenntarthatóság fogalma
Mindenekelőtt előre kell bocsátani, hogy a tágabb környezetünk kétkedéssel közelíti meg a fenntarthatóságot, nem feltétlenül hisz annak megvalósíthatóságában és életképességében. • Az első megközelítésünk szerint a fenntarthatóság olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy kockáztatná a jövendő generációk képességét saját szükségleteik kielégítésére. • A második megközelítésünk szerint a fenntarthatóság társadalmi aspektusai jelentősebbek, mint az egyéb aspektusok, nézetünk szerint kiemelt hangsúlyt a fenntartható fejlődésben a helyi lakosság számára keletkező társadalmi hasznoknak és elégedettségének kell kapniuk. A fenntarthatóság szempontjából fontos az összetett szemlélet és a hosszú távú gondolkodásmód, valamint a megfelelő ellenőrzés, szabályozás és management. A megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek által alkalmazott management technikák lehetővé teszik számunkra a fejlesztést és a káros hatások megelőzését. Fenntarthatóság indikátorai Kérdés: melyek azok a mutatók, amelyek hatékonyan alkalmazhatóak a fenntarthatóság vizsgálatában: •
mennyire tartjuk fontosnak az adott mutatót a fenntarthatóság szempontjából,
•
általánosan alkalmazható-e a mutató a fenntarthatóság mérésére
•
számszerűsíthető-e az adott indikátor vagy sem
Eredményességi mutatók: 101
•
be óvodázási arány,
•
hiányzás csökkenése,
•
iskolakezdés megfelelő időben,
•
normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás,
•
szabad iskolaválasztás érvényesülése, körzetbe tartozó iskola preferálása.
•
iskolaérettség elérése
Indikátortáblázat
Mutató megnevezése
Célérték
(mértékegységgel)
A HHH gyerekek be óvodázási mutatójának megtartása, illetve a 100%-os be óvodázás megvalósítása.
Az óvoda és a család kapcsolatának szorosabbá tétele.
A gyerekek rugalmas beszoktatása. Napi kapcsolattartás a szülőkkel. Kommunikációs délutánok, közös programok szervezése. Családi napok szervezése.
Az iskola és az óvoda kapcsolattartásának rendszeressé tétele. Iskolalátogatás a leendő első osztályosokkal, közös foglalkozások az
102
Óvoda-iskola átmenet magasabb szakmaiságának
iskolásokkal. Mérés-értékelés. Közös rendezvények.
megvalósulása.
Közös óvoda-iskola átmenetet segítő program: DIFER mérés.
A gyermekek fejlettségi szintjének megismerése a HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása
A HHH gyerekek fejlesztésének megalapozása.
Az óvodások iskolai élettel való Az iskolások kulturális rendezvényeinek, ünnepségeinek alkalomszerű megismertetése látogatása az óvodás gyermekekkel. A pedagógusok ismerkedése az iskola leendő tanulóival, pedagógusaival. Kölcsönös kapcsolat fenntartása. A társadalmi-szakmai környezettel való szoros együttműködés.
13.TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás Projektek
Személyes kompetenciák
Szociális kompetenciák
103
Kognitív kompetenciák
Általános kompetenciák
Kommunikáció Szóbeliség Írásbeliség Képi információ feldolgozása Információkezelés IKT Forráskezelés A kommunikáció értékelése
Együttműködés Nyitottság Empátia Szociális interakció
Problémamegoldás Hibakeresés Döntéshozatal Rendszerelemzés és tervezés
Társas érzékenység Felelősségérzet Szervezőképesség Döntéshozatal Érvelés Vita
A projekt-módszer megvalósítása
A projekt módszerben a gyermekek előzetes ismereteire építve teremtjük meg a konstruktív tanulást segítő környezetet, támogatjuk a tanulási folyamatot. A pedagógiai projektnek, mint módszernek neveléselméleti alapelvei vannak, melyre épülve az ismeretszerzést ezen belül a kompetenciák fejlesztését az alábbi összetevőkre építhetjük, melyekben tetten érhető a kreativitás fejlesztésének lehetősége. • Célszerű tevékenység – tevékenység során szerzett ismeret: kreativitás a tevékenység elvégzése, és a szerzett ismeretek felhasználása. • Problémamegoldás – Kreativitás fejlesztése: a probléma felismerése, megfogalmazása, önálló javaslat megfogalmazása és kipróbálása • Gyermeki (tanulói) szükségletei – kielégületlen szükségletek diszkomfort érzést eredményezve akadályozzák a tanulást 104
• Gyermekek (tanulók) érdeklődése – egyéni érdeklődésnek megfelelő aktivizációs szint: kihívás
A projekt alkalmazásának lépései •
Kiválasztás: cél, téma - kreativitás fokozás
• Tervezés: ki? mit? mikor? hol? – kreativitásfokozás és kompetenciák mozgósítása
•
Kivitelezés: Megváltozott szerepek – kompetenciák fejlesztése, kreatív
megvalósítás
•
Zárás, értékelés előre eltervezett formában ( tervezéskor megjelenő) és
kritériummal. Mindezek akár beemelhetők, beilleszthetők egy pedagógiai portfólióba is,
mely
segítségével a
gyermekek
bemutathatják
és
nyomon követhetik
„fejlődésüket”. A projekt során a gyermekek szabadsága mellett véghezvihető az indirekt tanulás szervezés, illetve a projekt tevékenységei során a kompetenciák fejlesztésén túlmenően megvalósul a konstruktív ismeretszerzés.
A projekt integrál: • tevékenységet, • képességet, • egyéni tapasztalatot, élményt, megfigyelést, • vizuális, akusztikus, verbális, multi szenzoros ingereket, • érdeklődést, aktivitást és motiváltságot az együttműködésen keresztül.
105
Mindezeket egyben nevezhetjük: kompetenciák fejlesztésének a kreatív tevékenységek folyamatában.
A projekt tervezése
A projekt sajátos tanulási egység, amelynek központjában valamilyen cél, vagy probléma áll. Minden projekt végtelen, ugyanakkor egyedi, hiszen a projektben a problémák a konkrétan és rendkívül gazdagságban jelennek meg. A projekt tervezése két síkon történik: az első az egész folyamatra vonatkozik, amelynek során meghatározott készségeket, kompetenciákat akarunk alakítani, meghatározott ismeretekhez kívánjuk eljuttatni a gyerekeket – ezek kapcsolódnak a konkrét témához a projekthez az Országos Alapprogram követelményeihez, az éppen aktuális csoport és egyéni fejlesztési feladatokhoz. A tervezés másik síkja az egyes projektek során megvalósuló tevékenységek - azokhoz speciálisan kapcsolódó ismeretek, készségek, kompetenciák - megtervezését jelenti.
Kompetenciák és megjelenésük a projektekben
Személyes kompetenciák „ön”- önellátás, önvédelem, önszabályozás, önfejlesztés…. Megjelenés a projekt megvalósítása során: az „én” részvétele a tervezésben, kivitelezésben: döntési kompetenciák, konfliktuskezelő kompetenciák alkalmazása a projekt tevékenységeiben.
Szociális kompetenciák •
Szociális kommunikatív képességek,
•
együttélési képességek,
•
érdekérvényesítés képességei 106
Megjelenés a projekt megvalósítása során: Kommunikáció: egyénnel, csoporttal, kortárssal, felnőttel a tervezés és megvalósítás során. Alkalmazkodás a tevékenységekben, a másik – érveinek, tudásának – elfogadása, megismerése konvertálása önmagam javára Ha a saját ötlet, terv megvalósul az már egyfajta érdekérvényesítés. Egyéni emocionális beállítódás alapján szükség szerint az érdekérvényesítés fokozható.
Kognitív kompetenciák – Projekt sikeres megvalósításához szükséges képességek Kommunikatív kompetencia képességei: anyanyelv, beszéd, fogalmazás, olvasás, ábraolvasás, ábrázolás Gondolkodási kompetenciák: konvertáló képesség (meglévő átalakításával újat hoz létre) rendszerező képesség (információk, viszonyok felismerésével újat hoz létre) logikai képesség (összefüggések felismerésével hoz létre újat) kombinatív képesség (a meglévő tudás alapján szóba jöhető variációk alapján …)
Tudásszerző kompetencia: ismeretszerző képesség összefüggés-kezelő képesség problémamegoldó képesség alkotóképesség Tanulási kompetencia: •
ismeretelsajátító képesség
•
képességfejlesztő
•
készségfejlesztő
Kompetencia alapú nevelés megvalósítását támogató pedagógusi attitűd TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás 107
TÁMOGATÓ PEDAGÓGUSI ATTITŰD Minden nevelési program elmélete mögött az a fejlődéspszichológiai elgondolás áll, hogy minden egészséges gyermek fejlődése előre megjósolható úton halad. Ezt figyelembe véve kínálnak a programok életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő tevékenységeket. A foglalkozások és a kompetenciák fejlesztésének tervezésekor a pedagógusnak szem előtt tartja a gyermekek fejlettségi szintjét, így törekedvén arra, hogy elkerülhetővé váljon a kudarc és frusztráció. Ennek megvalósulása úgy érhető el, hogy minden kisgyermek a saját fejlettségi szintjének megfelelő kihívással kerüljön szembe. A kihívások megteremtéséhez, a tanulói környezet megfelelő kialakításához, ezek szükségszerű pedagógusi változásához szükséges ismerni minden innovatív pedagógusnak a változás tereit, lehetőségeit: • módszertani ismeretek; •
pedagógusi szerep változások;
• tanulói környezet alakítása; illetve elengedhetetlen elismerni, hogy a gyermekek mindezek hatására képesek önálló ismeretszerzésre kompetenciáik mozgósításával. A fenti három tényező az alábbi egységet képezi:
108
A csoportszoba környezetének, a pedagógusi attitűd megváltozásával képes a pedagógus rejtett irányítással hagyni a gyereket: maga éljen meg, éljen át dolgokat. A csoportszoba fizikai átalakulása lehetővé teszi, hogy a különböző tanulási technikák, módszerek – kooperációs technika, csoport munka, páros munka, együtt dolgozás, egyéni feladatvállalás – nagyobb áttekinthetőséggel, akár egy időben több mikrokörnyezetben és csoportban megvalósuljanak. A tevékenységek színterei a tevékenységközpontok, ahol az „átalakult” pedagógusi szerepkörrel hatékony fejlesztési folyamatok valósíthatók meg.
A hatékony ismeretszerzés elősegítésének elemei: •
a pozitív megerősítés használata
•
célzás és visszajelentés
•
kooperatív tanulás
•
csoport klímája (barátságos)
•
tevékenységre fordítható idő
•
tevékenységek szervezésének segítése
Mindezeket a pedagógus alkalmazza, alakítja ki, szervezi meg, miközben jó facilitátorként engedi érvényesülni az egyént: ismereteit, emócióit, viszonyulását: a témához, a résztvevőkhöz. Így minden tevékenységben lehetőséget teremt a kompetenciák fejlődésére. Új pedagógusi kompetenciák, megváltozott attitűdök szükségesek, hogy a gyermekek kompetenciái fejleszthetőek legyenek. A pedagógusi attitűd összetevői: •
A fejlesztésre való motiváltság
•
A gyermekek iránti attitűd
•
A pedagóguspálya iránti elhivatottság
•
Az önmagához való viszony (énkép)
•
Az óvodai neveléshez való viszony
14.Jó gyakorlat adaptálása Ormosbánya 109
TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás Az egyéni és társas kompetenciák fejlődését támogató tanulási környezet a csoportban. A jó gyakorlat több pontban egyezik a helyi nevelési programunk irányelveivel, így az átvételre szánt elemeket jelenítettem meg pár gondolatban. Az egymástól elkülönített játszóterületek szolgálják a könnyebb eligazodást és a különböző tevékenységek zavartalanságát. A központokat egymástól térelválasztóval különítjük el.
Központok: •
manipulációs központ
•
természeti központ
•
vizuális központ
•
informatikai központ /egy csoportban/
•
mozgás központ
Piktogramok használata: A piktogramok tulajdonképpen sematikus ábrák, melyek valamiféle információt tartalmaznak. Használatuk a csoportszobában számunkra megkönnyíti a gyermekek számára a tájékozódást, a szabályok és egyéb fontos információk észben tartását. Segítik az önállósodásban, hiszen általuk önállóan jut információhoz, nem szükséges folyamatosan felnőtt segítségét kérnie. Ezen kívül az informatikai nevelés eszközei is. Segítik a képolvasás elsajátítását,a vizuális kép gyakorlati információvá alakítását .Előkészítik a való világban található jelek értelmezését. A piktogramok készülhetnek számítógéppel vagy kézzel rajzolva, sőt a gyermekek maguk is elkészíthetik őket. Mi jelenhet meg egy piktogramon? •
A tevékenységközpontok neve, ábrája.
•
Az egyes központokra vonatkozó speciális és csoportbeli általános szabályok.
•
A játékeszközök helye, mely a polcon jelenik meg, ezzel könnyítve a rendrakást.
110
• Különféle folyamatábrák melyek egyes tevékenységek /pl. öltözködés/ sorrendjét, folyamatát jelenítik meg. • Naptár amely egy-egy közeli esemény /pl. kirándulás/ előtt vizualizálja a gyermekek számára a hátralévő napok számát.
•
Heti vagy napirend.
•
Különféle gyermekeknek, gyermekekről vagy csoportról szóló információk.
Személyiségfal Ez a felület állandó része a berendezésnek, melyen megjelenik külön-külön minden gyermek fényképe, jele, neve, és ezen kívül még számtalan jellemző tulajdonsága, természetesen a gyermekek számára jól értelmezhető képi formában. Mivel nehéz lenne mindent egyszerre megjeleníteni, ezért természetesen az információk aktuálisan változnak, cserélődnek. Ez a fal többféle módon szolgálja a szocializáció alakulását a csoportban. Egyrészt információt ad minden gyermekről, ezáltal megmutatja a különböző személyiségek egyedi tulajdonságainak sokszínűségét. Így elősegíti a különbözőségek elfogadását a csoportban. Másrészt erősíti az összetartozás érzését, hiszen minden egyes gyermek ehhez a csoporthoz tartozik. Ránézünk a falra azonnal láthatjuk ki hiányzik, nem felejtkezünk meg egymásról.
MELLÉKLETEK Érvényességi nyilatkozat
A Pedagógiai program érvényességi ideje a nevelőtestület határozata alapján érvényes.
111
A Pedagógiai program módosításának indokai: •
Szervezeti átalakítás
•
Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt.
Előírás a programmódosítás előterjesztésére:
•
Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten.
A program felülvizsgálata: ……………………………………
Érvényes: visszavonásig
Felhasznált irodalom •
Útmutató a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programhoz – tervezés, ünnepek,
megemlékezések Fabula BT. 1998.
•
Bondár Zsuzsanna: Útmutató a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programhoz
(Mindennapi testnevelés) Fabula BT. 1997.
112
•
Bihariné Krekó Ilona-Kanchler Gyuláné Útmutató a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programhoz (Természet-társadalom-ember) Fabula BT. 1997.
•
Szemán Józsefné Útmutató a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programhoz Matematika Fabula BT. 1997.
•
Boza Erzsébet Útmutató a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Programhoz Vizuális tevékenységek Kézirat, 1998.
•
Gáspár László Neveléselmélet
•
Dr.Ranschburg Jenő A világ megismerése óvodáskorban OKKER Kiadó, 2002.
•
Balázsné Szűcs Judit Az EMBER aki óvodás 113
SZORT BT. Budapest, 1997.
•
Képességfejlesztés játékban, tanulásban Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet Módszertani segédanyagok Debrecen, 1994.
•
Balázsné Szűcs Judit-Szaitzné Gregorits Anna Szabadon, játékosan, örömmel – A komplex foglalkoztatás kézikönyve SZORB BT. Bp. 1998.
•
Buda Béla: Pszichoterápia Gondolat Kiadó Bp. 1981.
•
Dr. Takács Bernadett Gyermek-játék-terápia OKKER Kiadó Bp. 2001.
•
Dr. Perlai Rezsőné (Szerkesztésében) Az óvodáskor fejlesztő játékai
•
Dr. Kolozsvári Judit: Más gyerek, más szülő, más pedagógus
114
OKKER Kiadó Bp. 2002.
•
Bagdy Emőke Családi szocializáció és személyiségzavarok Tankönyvkiadó Bp. 1997.
•
Hermann Alice Emberré nevelés Tankönyvkiadó Bp. 1986.
•
Éderné Kocsis Lívia Ötlettár a környezeti neveléshez
•
Horváth Györgyné – Lengyel Jánosné Tanuljunk meg harmóniában élni a természettel
•
A Mikoviny Sámuel Általános Iskola és Óvoda Rudolftelep Óvoda – Óvodai Nevelés
Helyi Programja Rudolftelep, 1999. (módosítva: 2004.)
•
Környezeti nevelésre épülő, személyiségfejlesztő és néphagyományőrző helyi óvodai
nevelési program Ormosbánya 1999. (módosítva: 2004.)
115
•
Dr. Fejes Erzsébet - Kanczler Gyuláné Mesélő természet-Kincs Könyvkiadó 1995.
•
Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné szerkesztő Természetvédelem és környezetvédelem a nevelésben TKTE Bp. 1997.
•
Stöcker Károlyné (szerkesztő) Játékpszichológia – Szöveggyűjtemény
•
Forrai Katalin Ének az óvodában EDITINÓ MUSÍCA Bp. 1974.
•
Gaál Sándorné – Kunos Andrásné Testnevelési játékok anyaga és tervezése az óvodában
•
Kovács György – Bakosi Éva Játék az óvodában Debrecen, szerzői kiadás, 1995.
•
Közoktatási Törvény
116
•
Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes Gyermeklélektan Bp. Gondolat Kiadó 1978.
•
Nagy Jenőné
•
Óvodai programkészítés – de hogyan? NAT-TAN sorozat Bp. OKI. 1996.
•
Nagy Jenőné Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel JNSZM/INT, 1997.
•
Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1989.
•
Pereszlényi Éva – Porkolábné Balogh Katalin Játék, mozgás, kommunikáció Alciusz BT. 1996.
117
Legitimációs záradék A Pedagógiai programot megismertük
Egyetértését nyilvánította:
Szülői Munkaközösség: Ormosbányai Százszorszép óvoda, Szülői munkaközössége: Felsőtelekesi Napsugár Óvoda, Szülői munkaközössége:
Ormosbánya, 2016. …………….hó ……… nap
Cigány Kisebbségi Önkormányzat:
Ormosbánya, 2016 ……………hó.......nap.....
Elfogadta: Nevelőtestület
Ormosbánya, 2016 …………….hó ……… nap….
118
A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2016…..hó ….. napján tartott ülésén elfogadta.
……………………………………….. Intézményvezető
Jelmagyarázat
TÁMOP: dőlt betű IPR: vastag betű ETNIKAI: vastag és dőlt betű
Tartalomjegyzék
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Az óvoda jellemző adatai
1.OLDAL 2.oldal
1.AZ ÓVODA OBJEKTÍV FELTÉTELRENDSZERE
3.OLDAL
1.1.Az óvoda személyi feltétele
3.oldal
1.2.Az óvoda tárgyi, dologi feltétele
4.oldal
2.A PROGRAM CÉLFEJEZETE
5.OLDAL
2.1.Az óvodai nevelés feladata
5.oldal
119
2.2.Szakmai koncepciónk
11.oldal
3. AZ ÓVODAI NEVELÉS ALAPVETŐ FELADATAI
13.OLDAL
3.1. Egészséges életmódra nevelés
14.oldal
3.2.Érzelmi nevelés és szocializáció
18.oldal
3.3.Értelmi nevelés
20.oldal
3.4.Képességfejlesztés
22.oldal
4. AZ ÓVODAI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE 4.1. A játék
24.OLDAL 24.oldal
4.2. Munka jellegű tevékenységek
28.oldal
4.3.. Műveltségi területek
30.oldal
4.3.1. A környező világ tevékeny megismerése
30.oldal
4.3.2. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
36.oldal
4.3.3.Anyanyelvi nevelés
39.oldal
4.3.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
42..oldal
4.3.5. Mozgás
45.oldal
5.A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
49.OLDAL
6. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
51.OLDAL
7. INKLUZÍV PEDAGÓGIA, INTEGRÁCIÓS NEVELÉS, DIFFERENCIÁLÁS
54.OLDAL
7.1. Az inkluzív pedagógiai szemlélet érvényesülése a nevelés folyamatában 54.oldal 7.2. Az integrációs gyakorlat
55.oldal
7.2.1. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja
58.oldal
7.2.2.A nemzeti kisebbség integrációja
61.oldal
7.2.3. A hazájukat elhagyni készülő családok integrációja
65.oldal
7.2.4. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja
66.oldal
8. ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET
72.OLDAL
8.1. Az óvoda-iskola átmenet pedagógiai koncepció szakmai alapelvei, tartalma 72.oldal 120
8.2. Az óvodába történő befogadás családból
73.oldal
8.3. A nevelés folyamatszabályozása
75.oldal
8.3.1. Óvodába kerülés
75.oldal
8.3.2. Az iskolai élet megkezdésének támogatása
77.oldal
9. AZ ÓVODA KAPCSOLATTARTÁSI RENDSZERE
80.OLDAL
9.1 Kapcsolattartás a szülőkkel
80.oldal
9.2 Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgáltató központtal
81.oldal
9.3 Kapcsolattartás a Közművelődési Intézményekkel
82.oldal
9.4 Kapcsolattartás az egészségügyi szervekkel
82.oldal
9.5 Kapcsolattartás a Szociális Szolgáltató Intézménnyel
83.oldal
10. A PEDAGÓGIAI MUNKA EGYÉB SZÍNTEREI
83.OLDAL
10.1. Gyermekvédelem az óvodában
83.oldal
10.2. Tehetséggondozás
87.oldal
11. DOKUMENTÁCIÓ
89.OLDAL
12. KÉPESSÉGKIBONTAKOZTATÓ FEJLESZTŐ PROGRAM
91.OLDAL
13 .TÁMOP 3.1.4 KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS
103.OLDAL
14. JÓ GYAKORLATOK ADAPTÁLÁSA – HELYI SAJÁTOSSÁGOK
109.OLDAL
15. MELLÉKLETEK
111.OLDAL
- Érvényességi nyilatkozat -
Felhasznált irodalom
-
Legitimációs záradék
-
A helyi nevelési program elfogadása, jóváhagyása
-
Jelmagyarázat
121
