NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 259/2012. (X. 18.) számú határozata
Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Idősügyi
Programjának felülvizsgálatáról
Közgyűlés
A
az
előterjesztést
megtárgyalta, s az abban foglaltak alapján Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormányzata Idősügyi Prog ram 2.012 tartaimát elfogadja.
k.m.f.
ttfn-l~
/
Or. S~emán Sándor címzetes föjegyzö
Or. Kovács ferenc polgármester
A határozatot kapják: 1 .I A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal vezetői
belső
szervezeti egységeinek
Idősügyi
Program 2012.
""
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Onkormányzata Idősügyi
Program 2012.
l
Idösügyi Program 2012.
Tartalomjegyzék Bevezető
3. oldal
I. A népesség strukturális jellemzői
4. oldal
1.1. Kormegoszlás, korszerkezet
4. oldal
1.2. Családi állapot
6. oldal
1.3. Iskolázottság
7. oldal
II.
Idősek
életkörülményei
7. oldal
11.1. Lakás, lakhatás
7. oldal
11.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete
9. oldal
III.
Idősek életminősége
10. oldal
111.1. Az egészségi állapot mutatói
11. oldal
111.2. Életmód, mindennapi aktivitás
13. oldal
IV. Támogatások, szolgáltatások rendszere
14. oldal
V. Célok, fejlesztési irányvonalak
17. oldal
V.1. Érdekérvényesítés
17. oldal
V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése
18. oldal
V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segitségnyújtás
18. oldal
V.4. Tudatosítás
19. oldal
V.5. Generációk közötti szolidaritás V.6.
erősítése különböző
programokkal
Egészségmegőrzés
V.7. Az
idősek
biztonságának javítása
20. oldal 20. oldal 20. oldal
V.8.lntegrált egészségügyi és szociális szolgáltatások
21. oldal
V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése
22. oldal
V.10. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása
23. oldal
V.11. Diszkrimináció
24. oldal
V.12. Hozzáférés
24. oldal
VI. A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai
24. oldal
Zárszó
24. oldal
Mellékietek
26. oldal
2
Idősügyi
Program 2012.
Bevezető
Az Európai Parlament és Tanács 2012. évet az Aktív Idősödés és a Nemzedékek Közötti Szolidaritás Európai Évének nyilvánította. A kezdeményezés a demográfiai változásokra hívja fel a figyelmet, arra, hogy Európa-szerte idősödik a népesség. Európában 201 O-ben valamivel tőbb, mint 87 millió volt a 65 év felettiek száma, akik a teljes lakosság 17,4% tették ki. Érdemes összehasonlítani ezt az 1985-ös adatokkal, amikor 59,3 millióan voltak 65 év felett, és ők a lakosság 12,8%-át képviselték.
2025-re Európa népességének mintegy egyharmada eléri vagy meghaladja a 60. életévét, ezen belül is a 80 évesnél idősebbek száma különősen jelentős mértékben nő majd. Európában nemcsak a népesség idősödés e az egyetlen demográfiai változás. A családok stabilitásvesztése a háztartások aprózódása ugyanolyan fontos része a folyamatnak. Csőkken a házasságkötések száma, kitolódik a gyermekvállalás ideje, növekszik az egyszemélyes háztartások aránya. A természetes emberi közösségek struktúraváltozása egyre kevésbé teszi alkalmassá őket jóléti funkciók betöltésére, az államokra terhelve egyre nagyobb felelősséget. Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre fogy és öregszik. A születésszámok csőkkenése és a születéskor várható átlagos élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős emberek aránya. E fOlyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások kőltségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik.
A helyi struktúrák és az alulról jövő kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek feltérképezése, ismerete, valamint az együttműködés megvalósítása a helyi szervekkel, szervezetekkel szintén alapvető fontosságú. Az idősödés nemcsak kihívást jelent, de egyben esélyt is, hogy kamatoztathassuk az idősebbek készségeit és képességeit. Az aktív idősödés modellje arra irányul, hogy az idősek aktív résztvevői maradjanak a társadalomnak, ne pedig ellátásra szoruló, mind több terhet jelentő réteg. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban készítette el az Idősügyi Programot. amelynek a célja az volt, hogy helyi szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére különböző fejlesztési irányvonalak meghatározásával. A Program felülvizsgálata során a demográfiai helyzet ismertetése, az idősek életkörülményeinek és életminőségének elemzését követően áttekintjük az elért eredményeket, s a fenti célok alapulvételével újabb célkitűzéseket, fejlesztési irányokat határozunk meg. A Program készítéséhez a Központi Statisztikai Hivatal adatait, az Önkormányzat saját adatait, valamint a helyi "Nyíregyháza Város életminősége Háztartáspanel" nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. 1 A Programot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa A felmérés a város lakossága jövedelmi. szociális. munkaerő-piaci helyzetüknek. lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb. állandó nyíregyházi lakclmmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága 2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatlv mintavételi eljárás alapján kerOlt kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karával történő együttműködés keretében történik. 1
3
Idősügyi
Program 2012.
véleményezte, értékes javaslataival segítette a program készítését. A Program illeszkedik az Idősügyi Nemzeti Stratégiához és az Önkormányzat Szolgáltatástervezési Koncepciójához.
l.
A népes,ségl strukturális
jellemző í
:1. 1. Kormegoszlás, korszerkezet A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépesséQ'e 2012. január 1-én 117.658 fő. A népesség 14,9%-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren vannak . A városban 83816 fő a 15-64 év közöttiek száma (71.2%). Az idősek aránya (65 éves és idősebb) 13,9%. A város lakosságának korszerkezete 1980 óta jelentős változásokat mutat. A születések számának visszaesése miatt ugy,anis a gyermekkorú népesség száma csökken, a születéskor várható élettartam növekedése miatt viszont az időskorúaké (65-X évesek) emelkedik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatokat vizsgálva a változások iránya hasonló, a. mértékük kissé eltérő. 1. ábra: A la'k ónépesség alakulása Nyíregyházán és Sza'bolcs-Szatmár-Bereg megyében (%), január 1.
Város
Megya
15-64 065 Forrás: KSH, 2012.
A változásokat jól mutatja, hogyagyermekkorúak száma Nyíregyházán 1980 óta több mint 10 ezerrel esett vissza, miközben az időskorúaké 6 ezerrel bővült, nagyobb részt a nők körében. összefüggésben a két nem eltérő, a nők számára kedvezőbb években mért életkilátásokkal .
4
Idősügyi
Program 2012.
2. ábra : Nyíregyháza lakónépességének korszerkezete nemenként, 2012. év elején
Férfiak
015-64 Nők
o
Forrás : KSH, 2012
A férfiak és a nök korstruktúrája is markánsan különbözik. A nőkn él ugyanis a gyermekkorúak terhére lényegesen nagyobb arányban vannak jelen az idősek, mint a férfiaknál. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a város időskorú lakosságának közel kétharmada a gyengébb nemhez tartozik . A korszenkezeti összetétel komplex mutatójaként használt ún. öregedés i index lényegében a szélső korcsoportok egymáshoz viszonyított arányát jelzi, azt mutatja meg, hogy száz gyermekkorúra mennyi időskorú jut. A város öregedési indexe 2011-ben 91 volt, ami az országosnál (115) lényegesen fiatalosabb korszerkezetet mutat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeinél (80) azonban idősebb a város lakosságának korstruktúrája. 3. ábra': Az öregedési index alakulása
160 140 120 100 80 60 40 20
O
ol
~ "C
N
N ul ·UJ
.tI;l
~
o
ro;o
«
Forrás : KSH, 2010
5
Idösügyi Program 2012. A város öregedési index mutatója a két nemnél szignifikáns különbséget mutat (4. ábra). Nyiregyháza női lakosságának öregedési indexe (120) ugyanis majdcsak kétszerese a férfi lakosaiénak (63). 4. ábra: Nyíregyháza lakosságának öregedési indexe az év elején 2 Fő
140 120 -
-Nők
Férfiak
100 80
J
. .-
60 40 20
O
1980
1'990
2011
2001. II. 1.
Forrás: Malakucziné Póka. Mária: Nylregyháza lakosságának 2011.
főbb
demográfiai jellemzöi
1.2. Családi állapot ..ElleszOnk mi kettecskén ... " idős generáció családi állapot szerinti összetétele egészen más, mint az össznépességé. A legjelentősebb eltérés 81 házasok és volt házasok, illetve a nőtlenek és hajadonok arányában mutatható ki.
Az
2011-ben Nyíregyháza 15 éves és idősebb lakosságának 48%-81 élt házasságban, amitől viszonylag kisebb lemaradást jelent a nőtlenek és hajadonok együttesen mért 32%-os aránya. Az özvegyek és elváltak súlya egyaránt 10% körüli. Ezek az arányok 1980-hoz viszonyítva igen számottevő változást mutatnak, hiszen akkor még a 15 éves és idösebb népesség több mint kéthármada házas volt. 1
5. ábra: Nyíregyháza 15 éves és Év eleje
1980 1990 2001.11.1 2011
nőtlen
8618 10949 15062 16257
Férfiak házas özvegy 26830 923 26560 1 110 1 296 26048 23607 1 367
idősebb
népessége családi állapot szerint Nők
elvált 1 101 2007 2927 3991
hajadon 8258 9810 13911 15425
házas 26791 26887 26178 24113
özvegy 5249 6 148 7772 8340
elvált 2361 3 818 5339 7 128
Forrás: KSH, 2011
2
Száz gyermekkorúra jutó
időskorú
6
Idősügyi
Program 2012 .
A családi állapot szerinti struktúra nemek és kor szerint lényeges különbséget mutat. A férliak körében ugyanis jóval markánsabban jelenik meg a nőtlen forma, mint a nőknél a hajadon családi állapot. A nőknél viszont az özvegy családi álJapot súlya többszöröse a férliakénak . Bár az özvegység, nem köthe~ő életkorhoz, és nem áll rendelkezésre korcsoportos megoszlás a családi állapot vonatkozásában, vélhetően ez utóbbinak oka a férliak nagyobb halandósága. A statisztikai adatok szer.int a nők között már az idős kor kezdetén is jelentős az özvegyek hányada, 80-84 éves korára már közel négyőtödük marad házastársa halála miatt egyedül (Szabolcs - Szatmár - Bereg megye 87 %, Nyíregyháza 85 %). A családi állapot - egyedül vagy házastárssal , családdal történő együttélés - meghatározó az idös ember szubjektív jólétének meghatározásakor. Az Életminőség - Háztartáspanel kutatás szerint az időskorúak előnyben részesítik problémáik megoldása során a házastársat, másodsorban 'leánygyermeküket, fiúgyermek üket, illetve annak feleségét. Ezen kapcsolatok kimerülése esetén a testvér, a szomszédok és a barátok következnek. 6. ábra: Betegsége esetén kihez fordulna? 35
házastárs
30
• élettárs
25
Cgyermek
20
Dunoka
15
.szülök
10
Dtastvér . eg yéb rokon
5
Dbarát
o
• munkatárs
65+
Forrás: Patyán LásZló:
Időskorúak
életminösége 2008 - 2010.
A fenti ábra jól tükrözi, hogy elsősorban a természetes támogató rendszerek segítségében bíznak az idősek, s meglepő a mesterséges támogató rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság. Az összlakosság szintjén ez a bizalmatlanság nem jelenik meg, sőt a 2008 2010 évi vizsgálat eredményeit összevetve bizonyos szintű növekedés mutatható a szociális szolgáltatókkal szembeni bizalom vonatkozásában. 1.3. Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintje , ezzel együtt az időskorúaké is folyamatosan emelkedik. E szerint az előző generációkhoz képest magasabb iskolai végzettség ü népesség tölti be fokozatosan az életkori korcsoportokat. II.
Az
idősek
életkörülményei
Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, szerkezetével és színvonalával lehet jellemezni.
jövedelemmel
és
a
fogyasztás
11.1. Lakás, lakhatás
" Életünk munkája eredménye ... "
7
Idősügyi
Program 2012.
Az egyes társadalmi csoportok a különböző városrészekben eltérő arányban vannak jelen . A helyi szociológiai kutatás alapján jól meghatározhatóak azok a területek, ahol nagyobb arányban élnek idősek.
7. ábra: Az
idősek
aránya Nyíregyháza egyes körzeteiben
• Hímes • Józsaváros I D Belváros
D Bokortanyák • Oros • Borbánya D Huszártelep
1
• Sóstó Nyirszőlős
• Újkistelekiszőlő D Ó kistelekiszölő
O Kertváros • J6zsaváros II
o
10
20
Forrás: Patyán László:
40
30 Időskorúak
• Örökös föld
Nyíregyházán 2008.
A 2001-es népszámlálás adatai szintén ezt támasztják alá. "A 65 év felettiek részaránya legmagasabb a Nyugati ipartelepen , Sóstógyógyfürdőn, a Déli ipartelepen, a belvárosban és Felsőpázsiton. Átlagon felüli még a hagyományos beépítésű belső lakóterület, Érkert, Jósaváros, a Sóstói úti villanegyed, a Hímes, a Temető környéki kertvárosias rész (lásd 1.sz. melléklet) ... 3 A lakások nagyságát, ellátottságát, állapotát, a lakókörnyezet költségeit vizsgálva az alábbiak jellemzök városunkban 4 .
minőségét,
valamint alakhatás
Az. egyedül élő időskorúak 62%-a kétszobás lakásban él, majdnem harmaduk pedig három szobás, vagy annál nagyobb lakást birtokol. A két idös emberből álló háztartások 41 %-a három szobás, vagy annál nagyobb lakásban él. Az időskonjak relatív lakásnagysága komoly lakásfenntartási terheket ró a 65 év feletti korosztálytfa. A lakások több mint a fele távhővel fűtött, tíz százaléka egyedi hagyományos rendszerű fűtéssel van ellátva. Az. idősek 14%-ának megítélése szerint a lakás hibája nehezíti életvitelüket. 11 % gondolta úgy, hogy lakása szűkös (teljes minta átlaga: 9,5%), 14%-ukat zavarja a szomszédság, a teljes minta átlagának mintegy kétszerese az aránya azoknak, akik szerint zavaró a lakókörnyezet. 10% uk szerint nagy hibák vannak a lakásban (pl. lyukas a tető), a teljes. minta arányának másfélszerese a vandalizmus miatt panaszkodó idősek aránya . Az. egyedül élő idősek 44,7% - a nagyon kiadásait. A kétszemélyes háztartásban é·lő
megterhelőnek idősek
tartja a lakhatással kapcsolatos esetében 28% ez az arány.
A fenti jellemzők jól mintázzák az időskorúak lakhatással kapcsolatos érzékenységét, valamint a lakhatási költségek relatív súlyának okait. 3 4
Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának fóbb demográfiai jellemzői 2011 Patyán László: Időskorúak életminősége 2008-2010.
8
Idösügyi Program 2012.
8. ábra: Lakással összefüggő kiadások megítélése és a lakhatási támogatás mértéke (%) 50 40 3D
20 10 D egyszemélyes 65+
1 felnőtt egy gyermek
kétszemélyes 65+
. Nagyon megtemeló a lakásfenntBrtás
teljes minta átlaga
.Lakhatási támogatást kapott az elmúlt évben
Forrás: Patyán László: Időskorúak életminösége 2008 - 2010. egyenlőtlen helyzetét mutatja. Ennek a hozzáférési egyenlötlenségnek számos oka lehet, az egyik például a relatív lakásnagyság, amit a helyi rendelet preferál. Az idösek nagyobb lakása, illetve a magasabb jövedelem (nyugdíj) így kizárhatja a célcsoportot a támogatásból.
A táblázat az egyszemélyes idöskorúakat tartalmazó háztartások
9'. ábra: Lakással kapcsolatos állítások megítélése (%) 60
~~~=-----------------------------~
40 20 D
>- .c:
g> Qí
.c~
-30 -e-g o -'
c: ~ Q)
:c]i
~ ~ c ~ ~------~m--------~-----------,
. Eg\! személyes 65.0..
.kétsZ8mé~i65+
C60 ~fölötti hbtartásfó
Cminta átlaga
Forrás: Patyán László: Időskorúak életminősége 2008 - 2010.
A lakhatással kapcsolatos költségek megítélésében az
idősek
a fütéssel kapcsolatos terheket tekintik a legnagyobbnak. Valószínűl'eg a költségek fedezésén.ek egyik módja a fűtés korlátozása egyes helyiségekre, amennyiben erre lehetőség van. A fizetésképtelenség mindezek ellenére a vizsgált csoportok esetében 20%- körül mozog, életkortól függetl'enül. A banki hitelek igénylése minden negyedik idösk,orú háztartást érint (ebbe tartoznak a közös teherviselések a gyermekekkel is).
A la'khatási terhek közül a hóvégi fizetésképtelenség az aktív korúakat tartalmazó és a gyermeket nevelő háztartások esetében fordul elő sokkal gyakrabban. Az egy feinőUbői és két gyermekből álló családok esetében 50%, két felnőtt és négy gyermek esetében 71,4%, a többgenerációs családok esetében 50%-05 az esetenként fizetésképtelen háztartások aránya .
9
Idősügyi
Program 2012.
11.2. Jövedelmi helyzet, a fogyasztás szerkezete "Tisztes nyugdíjból (meg)élni ... " speciális helyzetét fogyasztási preferenciáik, az időskorú háztartások mérete (egy és kétfős háztartások magas aránya), valamint háztartási bevételeik jellemzői határozzák meg.
Az
időskorúak
A legföbb jövedelemforrás az időskorúak számára a nyugdíj. A foglalkoztatással kapcsolatos adatok tanúságai szerint a nyugdíj (nyugdíjas kor) utáni munkavállalás kifejezetten a magas iskolai végzettségű csoportok esetében gyakori. Megyénkben 2011. január 1-én a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban réslesülők száma 1611.764 fő volt. lEbbői nyugdíjban részesült 131.646 fő (81 ,4 %), nyugdíjszerű ellátásban 30.118 fő (1i8,6 %). A nyugdíj átlagos összege 80.963 Ft, a nyugdíjszerű ellátásoké 71 .352 Frs volt. A háztariáspanel kutatás során (2008 - 2010) .a nyugdíjak drasztikus változásával nem kellett számolni, de folyamatosan emelkedtek a megélhetés költségei. A megkérdezett időskorúak véleménye szerint jövedelmi helyzetük romlott. időskorúak jövedelmük zömét az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és az egészségügyi ellátásra költik. Az időseket azok a kőltségek aggasztják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), ,illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az idősek legneuralgikusabb kiadása még mindig a lakhatással kapcsolatos kiadások kőre .
Az
10. ábra:
Időskorúak
fogyasztással kapcsolatos vélekedéseinek átlaga 2008 - 2010
4 .JÖvedelmem Jelentős nlsze gyógyszerre megy el
3,5 3
2,5
• Nagyon megl kell nélnem, mit veszek 82 élelmiszerboltban
2 1,5
DA megélhetés komoly gondot okoz
1
0,5
DJövedelmem Je'let6$ része lakáskiadásokra megy el
o 2008
Forrás: Patyán László:
III.
2010 Időskorúak életminősége
2008 - 2010.
Idősek életminősége
Boerhave holland orvos kétszáz éve ezt írta az ideális emberi létezésről: "Fenntartani a test töretlen egészségét, a szellem állandó élénkségét és nyugalmát. Ezeket a késői öregségig meg kell tudni őrizni." Az öregedés folyamata olyan szükségszerűség, amelynek minden ember személyes résztvevője és al kihívások sorozatával mindenki saját s'zemélyisége révén
s Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdlj, nyugdíjszerű ellátás: mezögazdasági szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltezetl munkaképességűek járadéka, rokkantsági járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások
10
Idősűg,yi
Program 2012.
küzd meg. Az. időskori személyiség fő dimenziói az aktivitás és a hangulat, mindkettő erősen korrelál az életelégedettség szintjével. Az "Aktív idősödés" 2012 riport6 - az idősek életkörülményeit vizsgálja az Európai Unió országaiban. A felmérés az egyes országok elégedettségét az egészség, munka, mindennapi életkörülmények, személyes kapcsolatok mutatók vonatkozásában hasonlítja őssze. Magyarország szinte valamennyi területen elmarad az EU 27 átlagától (2. számú
melléklet). Életkori megoszlást tekintve az 55 év felettiek elégedettségi mutatói szintén alatta maradnak az uniós átlagnak, amelyet az alábbi 'láb'lázat adatai szemléltetnek. 061 Could you pleilse leli me on 4 scale ol 1 to 10 how s.lislied )'Ou ilre wilh eaell ol tIIe 'Dllowmg
ilems. Wlle.e·'· means VOlA are "very IIl ssalisfllld" ilDd '10' InNns you ilrl! "'verv $lIlisfied" ?
.. Very salisfiod (AltinO 1 of "ígller OlAI 0/101
EU21
~
HeilIIh
Your ablUty 10 ""l1orm dil)' to dil)' acllYitiOS
Wo,k
Life in general
Personal relationships
!.Mnt conditions
7 1,.
76,.
73,.
73""
80"4
71,.,
81".
Age
1~24
87%
88'1(,
74%
83%
86'!1'.
25-39
82%
83%
74'10
78%
8304
71%
4~54
~
78%
73'!!.
71
T9%
68%
$5"
5.5%
67%
TO%
68%
7t'%
68 C;~
bIostofthe IIme
59'!!>
&2'l1.
52%
4S
&6'lfo
38%
Fr~!lme
67'1(,
71%
67%
6 .:!i~
73"4
58%
74'!!.
81 '16
79%
81 ...,
86%
81,.,
OOficu l1ie1; !)lIVino bits
10 I me
Almoslnewr
Forrás : Special Eurobarometer - Active Ageing 2012
Az idősek szubjektív jól'étének mutatóit kutató Giezi ,Johanna szerint a korábban feltételezett változók közül a lakóhely minősége és az egészségi állapot nem befolyásolja az idős emberek hangulatát. A legerősebb változók sorrendben a házastárs elvesztése, a szegénység, illetve a szegénységtől való félelem, illetve a gyermekeik jövője, miatti ,aggodalom voltak. (Giezi; 2008) A helyi kutatás során vizsgálták az idősek "hangulatának" , szubjektív életminőségének 2008 és a 2010 évek közötti változását is (Patyán ; 2010). Az eredmények szerint az idősek saját helyzetükkel kapcsolatos meg'itélése nem változott lényegesen, mely főként al nyugdíj - adta jövedelembiztonsággal magyarázható. A kutatás a szubjektiv életminőséget négy fö változócsoport mentén e'lemezte (fogyasztás, akadályozottság, elidegenedés, részvétel). A vizsgálat eredményi szerint lényegesen nem változtak a togyaszta,si szokások, és az elidegenedés érzése 7 sem erősödött városi idős korosztály körében. A városi idősek ö/iVendetesen magas pontszámokat adtak az idősek társadalmi megbecsültségével és a család támogató s.zerepévell kapcsolatos állításokra. 111.11. Az ,e gészségil állapot mutatói
egészségi állapota, valamint jellemző betegségei hatással v.annak befolyásolják háztartási fogyasztási s:z:okásaikat, támogatás, gondozás iránti szükségleteiket is.
Az
időskorúak
életminőségükre,
6 7
Special Eurobarometer - Active Ageing 2012 Fő kérdések: Gyakran félek egyedül.; A modern világ dolgaiban nehezen Tudok eligazodni,
1I
Idősügyi
Program 2012.
időskorúak
arányának növekedése nagy kihívás az egészsegugy számára, mind a mind a gyóg,yitás területén. mivel az életkor előrehaladtával romlik az egészségi állapot is. Az Országos Lakosság Egészségfelmérés (OLEF) adatai szerint időskorban jelentősen megnő az esély al magas vérnyomás kialakulására . A 65 év fölötti nők több mint hétszeres, a férfiak három és félszeres gyakorisággal szenvedhetnek a beteg:ségtől. Az. idösek egészségügyi állapotát az egyszerre több betegség megléte jellemzi (multimorbiditás). Hajlamosabbak az akut, járványszerü megbetegedésre, és azok lefolyása is súlyosabb, mint a fiatalabbak körében. Mozg.ásszervi panaszok miatt az idősek csaknem Az
megelőzés,
felét kezelik, a nők több mint ne.gyedénél igazolt a csontritkulás. Gyakoriak a rosszindulatú megbetegedések, elsősorban bélrends~er területén. Egyre nagyobb a 65 évet megértek között a demencia megjelenésének aránya. A magányosság, a fizikai és szellemi aktivitás hiánya, a társtalanság és a kiút nélküliség áll legtöbbször a háttérben .8 A helyi felmérés szerint a megbetegedések között az érzékszervi problémák, a és anyagcserezavarok a mozgásszerv-rendszer rendellenességei, keringési legjellemzőbbek . Visszatérő betegség:gel küzd az idősek 70%-a, a hetven év fölötti népesség 79%-a. A 65 évnél idősebbek mindennapi életének velejárója az egészségügyi problémák megélése, illetve az eZlel való együttélés. Betegség miatt akadályozottnak érzi az életét az idősek több mint fele. Súlyosabb problémával küszködik (kórházi ápolás, ágyhoz kötöttség) az idősek 13%-a.
11. ábra:
Visszatérő
betegséggel él
együtt~%)
80 70
60 50 C40-49
40
30 20
C50-59 .60-69
10
o Visszatérő
betegsége van
Forrás: palyán lászló: Időskorúak
életminősége
2008 - 2010 .
Az egészségügyi ellátás igénybevétel ének gyakorlatá'ban szintén találunk az életkorral
korreláló összefüggéseket. Az. aktív korosztály tagjai kevesebbet betegeskednek, de jellemzően ennek arányához képest li s ritkábban fordulnak orvoshoz. Az. időskorúak esetében 9yakor,ibb az egészségügyi ellátás igénybevétele abban az esetben is, ha kisebb problémákkal küzdenek, vagy nincsen kifejez·ett betegségük. Az idősödéssel romló egészségi állapot fokozottabb anyagi kockázatot hordoz magában, melyet figyelembe kell venni a célcsoport helyzetének megítélése sorárt A 65 év feletti korosztály jóléti szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos szokásait kutató országos vizsgála,t szerint (Patyán ; 2012) az összes szolgáltatás közül leggyakrabban a háziorvost veszik igénybe az időskorúak és ezzel a szolgáltatással kapcsolatban a leginkább elégedettek is. A válaszadók 91%-a volt elégedett a háziorvosi szolgáltatással, 63-uk volt elégedett a házi segítségnyújtással. A fekvőbeteg ellátással a megkérdezettek 9%-a volt elégedett, leginkább a szolgáltatástól való távolság, valamint a várólisták miatt. 8
Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás sz616 beszámoló 2011.
működéséről
12
Idősügyi
idősek elérhetőek
Az.
Program 2012.
tehát jellemzően azokat a szolgáltatásokat ítélik meg kedvezőbben, amelyek a településükön és amelyek akár saját otthonukban is hozzáférhetők.
-
12. ábra: Háziorvos látogatásának gyakorisága
l 65+
~ 50-64
25-49
18·24
227
I
I
I
I 168
313
J
I
l
l
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
I
271
l I
I
482
I
l
55 0%
10%
20%
BO
30%
.egy· öt
40%
Ohat - tlz
50%
60%
Dtlzenegy - tizenöt
70%
80%
.tizenöinél több
90%
25 2 31 100%
I
Forrás: Patyán László: Időskorúak életminösége 2010
Az. egészsegugyi alapellátásban Nyíregyházán 45 háziorvos és 31 fő fogo NOS (27 gyermekoNos) tevékenykedik. Feladataik a következők: 1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres oNosi ellenőrzés, védőoltások (influenza és pneumococcus ellen), speciális tanácsadások (pl. táplálkozási, fizikai és szellemi aktivitás tudatos megőrzése). 2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres házioNosi vizsgálat (vércukor, vérnyomás, kolest"terin ellenőrzés, szűrővizsgálatok) 3.) Harmadlagos megelőzés : gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése, gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás, szükség esetén intenzív rehabilitáció. A házioNosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb megbetegedései a következők: ~ a hypertoniás megbetegedések 45 %, ~ mozgásszeNi megbetegedések 40%, ~ cukorbetegség 35 %, ~ szívbetegségek 30 %, ~ anyagcsere betegségek 25%. Jellemző azonban a polimorbiditás. A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a Szabolcs ~ Szatmár-Sereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A demográfiai változásokat figyelemmel kíséNe kiemeit területként kezelik az otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és a tartós bentlakásos ·intézményi elhelyezést is. 2007- től az 50 férőhe'lyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő szakápolásra,. .Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még egyszer ,60 napra meghosszabbítható 9 . 111.2. Életmód., mindennapi aktivitás idősek körében végzett vizsgálato.k tanúságai szerint az. idöskorúak életmódját, aktivitását számos tényező befolyásolja. A korábbi kutatások eredményei szerint az idősek mintegy fele
Az
9
Nyíregyháza Megyei Jogú Város lakosainak egészségi állapotáról és az egészségügyi alapellátás szóló beszámoló 2011.
működéséröl
13
Idősügyi
Program 2012.
akar és tud is kultúrára, szabadidőre és sportra kőlteni (Bukodi; 2004), ez azonban nem jelenti azt, hogy az idősek széles rétegei nem igényelnének ilyen szolgáltatásokat.
A 2012-ben a szolgáltatáshoz való hozzáférést vizsgáló országos kutatás szerint az idősek a saját településükőn leginkább keresett és legrosszabban elérhető szolgáltatások között első helyen a szociális, másodikként a kulturális, harmadik helyen a sport szolgáltatásokat hiányolják. A kutatási tapasztalatok alapján az idősek egy része elkötelezett a társadalmi, közösségi élet iránt, s akár tőbb szervezet aktivistájaként is dolgozik, míg mások magányosan élnek, kerülve a közösségi programokat. Az idősek mintegy 20%-a tagja nyugdíjas egyesületeknek, 18%-uk egyházi közösségeknek és szerveződése knek, ezzel e szervezetek gyakorlatilag az időskori aktivitás bázisai lehetnek a programok tervezése során. Kulturális és hObby szervezeteknek az idősek 2 - 3%-a a tagja, míg sport és szabadidős szerveződése knek a megkérdezett idősek 5%-a. idősek leginkább azért vesznek részt e szervezetek életében, mert igénylik az ott elérhető társas kapcsolatokat (21%), mások ideológiai és hitbéli okokból (19%), a kellemes szabadidő eltöltés miatt (12%), vagy a betegség és akadályoztatás miatti támogatás, illetve sorstársi közösség miatt (9%). A közösségi életből kimaradó idősek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy nem is akar részt venni a társadalmi szervezetek munkájában. (Patyán; 2012).
Az
IV.
Támogatások, szolgáltatások rendszere
A II. fejezetben a lakással, lakhatással kapcsolatosan bemutatásra került. hogy az időseket azok a költségek aggaszlják leginkább, amelyek a napi megélhetéssel hozhatók összefüggésbe (pl. élelmiszer), illetve amelyek emelkedésével szemben kiszolgáltatott az időskorú (lakhatás költségei). Az Önkormányzat segélyezési adatai is alátámasztják ezeket az állításokat. Jellemző ellátási forma, amelyekben az idősek részesülnek: az idöskorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, közgyógyellátás és az ápolási díj.
14
Idősügyi
Program 2012.
13. ábra: Az egyes ellátási formákat igénybevevök száma
lakasfenntartási támogatás
közg~gy ellátás
ápOlási díj
Forrás: Polgármesteri Hivatal. 2012
A 2008-as adatokkal összehasonlítva jelentős növekedés a közgyógyellátásban részesülők számában történt, amí több tényezőre vezethető vissza . Ezek közül 'kiemelendő , hogy a 2012. április előtt hatályos törvényi szabályözás alapján kiszélesedett a közgyógyellátásra jogosultak köre, mivel a nyugdíjrendszer átalakításával az 5 éven belül nyugdíjkorhatárt betöltő, jelenleg rokkantsági ellátásban részesülő is közgy6gyellátásra, vált jogosulttá alanyi jogon . Valószínűsíthető, hogy ezek a sz·emélyek sem jövedelmi helyzetük, sem gyógyszerköltségük alapján nem sZ.ereztek volna jogosultságot sem normatív, sem méltányossági alapon a közgyógyellálásra. A helyi rendelet alkotása során a méltányossági szempontok között - például a lakhatásí támogatás, mint helyi támogatási forma esetében - az idős személyek, háztartások meghatározásra kerültek, s a támogatás megállapításánál szám ításba veszik. idősek arányának növekedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedését eredményezik. A szolgáltatások szervezésénél elsődleges alapelv az otthoni, saját lakókörnyezetben történő ellátás . Az alapszolgáltatások rendszerén belül elsősorban az étkez'tetés, háli segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, tanyagondnoki szolgáltatás és a nappali ellátás szolgálják az idős lakosságat.
Az
A statisztikai adatok szerint ezen szolgáltatásokat egyre nagyobb mértékben veszik igénybe országos, regionáli.s és megyei szinten egyaránt (3. számú melléklet). Helyi színten az ellátások nyújtásában önkormányzati (társulás keretében), egyházi és nem állami szervek vesznek részt (4. számú melléklet). A Szociális Gondozási Központ hosszú évek óta szervezi a különböző szolgáltatásokat. Jelentős strukturális változásokat követően
15
Idősügyi
Program 2012.
ez év tavaszától nemcsak az alapszolgáltatások, hanem a szakosított ellátás biztosításában is részt vesz. A házi segitségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókőrnyezete higiéniás kőrülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműkődést kell biztositani - 7 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják. Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; jelenleg 600 fő a működési engedély szerint ellátható személyek száma. A város területén több szolgáltató működik, elsősorban egyházi fenntartásban, akik szintén felvállalták a segitségnyújtás e formáját. A Központ a házi segitségnyújtás mellett jelzőrendszeres házi segítségnyújtást is biztosít, valamint otthoni szakápolás és hospice csoportot működtet. A jelzőrendszeres házi segitségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, ill. pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A Szociális Gondozási Központban működő diszpécser központ jelenlegi jelzőkészülékeinek száma 228 db, ebből Nyíregyháza és Nyírpazony közigazgatási területén működik 135 db. A társult településeken jelenleg 103 db kihelyezett jelzőkészülék működik, amelyek segélyhívásait az Intézmény diszpécser központja fogadja, és telefonon értesíti a területileg illetékes gondozókat.
Az otthoni szakápolás célja azon betegek szakápolási feladatainak ellátása, akik részére a háziorvos, vagy a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltató szakorvos a szakápolást elrendeli. Az otthoni hospice 2010. május 1-től működik, amelynek célja a hosszú lefolyású, halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, gondozása, életminőségének javítása, szenvedéseinek enyhítése és emberi méltóságának haláláig való megőrzése.
A nappali ellátás jelenleg 6 telephelyen biztosított. Az idősek klubjai az ellátást igénybe vevők részére szerveznek szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő kőzösségi szolgáltatásokat. Ezen túl lehetőséget biztosítanak arra, hogy más idős személyek is információt, tanácsadást, segítséget kérjenek. A klubokban kiemelten fontos, hogy ne csak a klubtagoknak, hanem a település részeken élőknek is nyújtson tanácsadást, támogassa az önszerveződő közösségek működését, és szabadidős tevékenységek szervezését. Időskorban krízis helyzetet okozhat a nyugdíjazás, az élettárs-hozzátartozó elvesztése, súlyos betegség, az önálló életvitel feladása. Az idősek körében végzett munka alapja az egyéni állapot, valamint a szükséglet felmérés, és az ígyelkészülő gondozási terv. A nappali ellátásban a mentális és szociális szakemberek együttesen tudják segíteni a rászoruló embereket.
A Szociális Gondozási Központ a nappali ellátást igénybevevő idős személyek részére biztosít étkeztetést (napi egyszeri meleg ételt) saját konyhával. A 3. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Csaló köz 11-13.) hétvégi és ünnepnapi meleg étkezés, a 7. sz. Idősek Klubjában (Nyíregyháza, Dália u. 1.) a reggeli és a vacsora is biztosított.
Az étkeztetést a város területén a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási keretében biztosítja 2011.
Az
szerződés
októberétől.
idősellátásban jelentős
szerepe van a tanyagondnoki szolgáltatásnak. A szolgáltatást a város területén illetve a város környéki tanyák területén a Human-Net Alapítvány és a Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház (Joób Olivér Szeretetintézmény) biztosítja.
16
Idősügyi
Program
20~2.
A szakosított ellátások keretébe tartozó idősek otthona, ellátása strukturálisan szintén a Szociális Gondozási Központban biztosított. A szolgáltatás két telephelyen, a Pacsirta u. 29 35. szám (43 fő) és a Rozsnyai u. 8/a. szám alatt (20 fő) működik. A város legrégibb bentlakásos intézményét a Szivárvány Idősek Otthonát, 2011 októberétől a Nyíregyházi-Városi Református Egyház ellátási szerződés keretében működteti. V.
Célok, fejlesztési irányvonalak
A 2008-ban elkészített Programban meghatározott alapelvek,
célkitűzések
ma is érvényesek
A méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogya különféle intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást, a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódás i lehetőségeket. igy segíteni kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási lehetőségét. lehetnek.
Alapelvek: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság. Az alapelvek
teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem elsősorban felfogás, attitűd függvénye. Általános cél Tervek, fejlesztési irányvonalak
Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmaznia jövő feladatait is. Időbeli ütemezést továbbra sem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos tevékenykedést, aktivitást igényel az: érlintettek, érdekeltek részéről" másrészt a társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program Iflnenetét. A program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamaitok követése, értékelése céljából'. A fejlesztés j'rányvonalai a • • • • • • .• • • • •
következők:
érdekérvényesítés az élethosszig tartó tanulás elősegítése önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsőnös segitségnyújtás tudatosítás generációk közötti szoUdaritás erősítése különböző programokkal egészségmegőrzés
az idősek biztonságának javítása integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások szociális szolgáltatások fejlesztése diszkrimináció elleni harc hozzáférés.
17
Idősügyi
Program 2012.
V.1. Erdekérvényesítés
Az. idősügy területén is biztosítani kell az érdekérvényesítés lehetőségét. Ebből a célból az Önkormányzat 2012. májusában létrehozta, megújította az Idősügyi Tanácsot, mely az önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő testület. Feladata az idős állampolgárok életkörülményeinek javítása, az őket érintő problémák feltárása, megismerése és lehetőségek szerinti megoldása, vélemények, és információk cseréje, valamint a különböző célok és törekvések megismertetése és egyeztetése. Feladatait éves munkaterv alapján végzi. Az. érdekérvényesítési struktúra szereplői a civil szervezetek, melyek hálózatának kialakítása, valamint az általuk szervezett helyi rendezvények is lehetséges eszkőzei az érdekérvényes ítésnek. Az. idősek ismereteiket leginkább a helyi televízióból és a sajtó ingyenesen hozzáférhető kiadványaiból szerzik. Elő kell segíteni, hogy rendszeresen az idősek informálását, tájékoztatást segítő műsorok készüljenek, melynek készítésébe magukat az időseket is be kell vonni (szerkesztés, műsorvezetés, publikálás). A megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, Idősügyi Tanács, nyugdíjas szervezetek, helyi média. V.2. Élethosszig tartó tanulás elősegítése A 2008-as Idősügyi Program célként fogalmazta meg a tanulási lehetőségek megteremtése, a megfelelő információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében az Idősek Akadémiája rendezvénysorozat megszervezését. 2009-2011 években évente 4-5 alkalommal megrendezésre kerülő üléseken különböző témakörökben (egészségügyi, lelki egészségvédelem, szociális szolgáltatások stb.) előadások, ismertetők hangzottak el. Továbbra is célszerűnek tartjuk az Akadémia működtetését. Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az. állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatások hoz és az információkhoz való hozzáférés joga. Az. idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is, hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenség ből.
Az. infokommunikációs technológia és az ilyen eszközök használata sokat segít az időskorúak informálásában, szolgáltatásokhoz való hozzáférésének segítésében. A városi háztartások 73%-ában volt Internet szolgáltatás 201 O-ben, míg a csak időseket tartalmazó háztartások esetében ez a ráta az előbbi fele, 34% volt. Mobiltelefon a háztartások 91% ában volt elérhető, de már az idős háztartások 70%-a is rendelkezett mobil szolgáltatással. Az. idősek iskolai végzettsége emelkedik, várhatóan a számítógépes infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igénye is növekszik. A 2008-as koncepcióban megfogalmazott feladatok (idősek klubjában internet-szobát kialakítása, számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében tanfolyamok szervezése), mivel csak részben valósultak meg, továbbra is szükséges a lehetöségeket keresni. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek.
18
Idősügyi
Program 2012.
V.3. Önkéntesség, társadalmi részvétel, kölcsönös segitségnyújtás Számos európai államban az oktatás, kultúra, sport, szabadidő, valamint a szociális szolgáltatások területén dolgoznak önkéntes segítők, leggyakrabban a helyi közösség, vagy a rászoruló érintettek köréből. Az. önkéntes munka így emeli a közszolgáltatások társadalmi megbecsültségét, presztízsét. Az. önkéntes segítők számos olyan programban tudnak humán erőforrást biztosítani, amely nem igényli a szakember magas szintű tudását, felkészültségét.
Az. önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az. önkéntes munkában hasznosítani lehetne az
idős,
aktívabb személyek tudását, tapasztalatait. A fizetett munkától való
visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről az intézmények szakdolgozóinak leterheltsége is csökkenthető lenne. Az. idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú lehet. Sok szolgáltató azt gondolja, ha azt hirdeti, hogy az intézmény nyitott, akkor majd beszállingóznak az önkénteskedni vágyók. A valóságban azonban ez nem így van. Ki kell alakítani az önkéntes munka helyét, presztízsét, funkcióját a szervezetben, toborozni kell a segítőket, fel kell őket készíteni a munka végzésére, támogatni kell őket a mindennapokban. Az. önkéntes munka nem ingyenmunka, hanem olyan tevékenység, melynek a szociális szolgáltatás részévé kell válnia. aktív társadalmi szerepvállalása leginkább önszerveződéseikben érhető tetten. A szervezetek, egyesületek az idősek számára legkedveltebb társadalmi szerveződések, s e szervezetek lehetnek a döntéshozók partnerei a helyi ügyek egyeztetésében. Számos olyan program működik hazánkban, ahol e szervezetek segítséget, támogatást nyújtanak időskorú társaiknak, tanácsadást tartanak, segítenek a legrászorultabbaknak, így az idősek támogatásának olyan szegmensét képezik, melyet formális, intézményes eszközökkel nem lehetséges lefedni.
Az.
idősek
nyugdíjas
A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, nyugdíjas szervezetek. V.4. Tudatosítás Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai tanrendbe be lehet építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti szolidaritást segíti elő. A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek Otthonában kialakított Gerontológiai Centrum azzal a céllal jőtt létre, hogy tanácsadói hálózatot, információs rendszert építsen ki. A Centrum azonban egy-két próbálkozást követően már nem valósította meg célját, melynek egyik oka a várostól való távolságban keresendő.
A konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisának megteremtése szükséges.
19
Idősügyi
Program 2012.
A gondozás minőségének és folytonosságának biztosítása érdekében biztosítani kell az időseket hosszú távon gondozók - köztük a nem hivatásszerűen tevékenykedők és a szakképzettséget igénylő tevékenységet végzők - szakirányú képzését, oktatását. A képzésekbe be kell vonni az önkénteseket és ápolási díjban részesülőket, hogy megfelelő számú segitő álljon rendelkezésre. A megvalósitásban résztvevő szervek: valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek.
V.5. Generációk közötti szolidaritás erősítése
különböző
programokkal
Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére, különböző programok megvalósításán keresztül. A város évek óta pályáztatással forrást biztosít a generációk egymás közötti karácsonyi programját megvalósító szervezetek számára. Jellemző az óvoda és idősek klubjai közötti program szervezés, együttműködés, de elő kell mozdítani az általános és középiskolás korú gyermekek, az oktatási intézmények és az idősek közötti kapcsolatot. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények.
V.6.
Egészségmegőrzés
Irányelveink közé tartozik az öregedés minőségére kiható egészséges életmód terjesztése az időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai halálozás megelőzésére és csökkentésére. Ennek célterületei az alkohol- és dohányzás elleni küzdelem, az egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok te~esztése, az egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése, lelki egészség megőrzése. A prevenciós feladatok teljesítése, helyben biztosított szolgáltatások (vérnyomás és vércukorszint mérés, tanácsadás) kiterjesztése az egészségügyi alapellátás bevonásával, programok szervezésével (pl.: egészség nap ősszel és tavasszal) lehetséges.
Az egészséges életmód része a mozgás, sportolás, melynek jótékony élettani hatásai széleskörűek: fokozza a szív és a tüdő teljesítőképességét, csökkenti a szívizomzat oxigénigényét, aminek különösen nagy jelentősége van koszorúér-betegségben szenvedők számára, csökken a vérzsír-szint, a vérnyomás; az izommunka csökkenti a vércukorszintet, segít megőrizni a testsúlyt, és igy kifejezetten előnyös hatású többek között például cukorbetegségben szenvedőknek. Külön hangsúlyozandó, hogya kedvező változások rendszeres mozgás esetén minden korosztályban (tehát a 65 éven felüliek körében iS) kialakulnak. A rendszeres testmozgás kedvezően hat az életminőségre, jótékony hatása van a testsúly problémák kezelésében, a pszichikai állapot javításában, és ezen keresztül a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) és a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében, továbbá a gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában. Vannak olyan sportágak, melyek 60 év felett is elkezdhetők, illetve folytathatók. Cél a sportolni vágyó és szerető idős emberek toborzása, aktivizálása, sportolási lehetőségek és programok kialakítása. Megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek, Egészségügyi
Alapellátási Igazgatóság.
20
Idősügyi
V.7. Az
idősek
Program 2012.
biztonságának javítása
Közbiztonság lakosság a bűnelkővetések szempontjából fokozott veszélynek kitett csoport. Ezért fontos az egyéni biztonság, a saját tulajdon védelmében tőrténő segitségnyújtás. Tapasztalatok szerint az idősek kevés ismerettel rendelkeznek a potenciális veszélyeket illetően. Figyelemfelhivás az időseket fokozottan veszélyeztető bűncselekmények jellegére, ezek kivédésére. Ennek egyik módja lehet a figyelemfelkeltő előadások, ismeretterjesztő anyagok minél szélesebb kőrű bemutatása, ami tőrténhet a fiatalok - kőzépiskolás, főiskolás
Az
idős
korosztály közreműkődésével. Információs anyagok, szórólapok, filmek készítése és alkalmazása. Szükséges a média bevonása és együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel. Megelőző
intézkedésként felhívás közzététele a lakosság felé az egyedül védelme érdekében.
élő, idős
emberek
A közbiztonság szempontjából veszélyeztetett területek a külterületek és a tanyabokrok. Célkitűzés biztositani ezeken a területeken élők részére is a közbiztonságot (együttműködés a rendőrséggel, polgárőrséggel) valamint a szociális ellátási formákat (étkeztetés, tanyagondnoki szolgáltatás). Akadálymentes közlekedés Önkormányzatunk nagy erőfeszítéseket tesz az épített környezethez való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében az épületek és közterületek valamint az azokon belül nyújtott szolgáltatások tervezésére, megvalósítására és biztosítására. Az eltérő képességgel rendelkező használók igényeit a beruházások és projektek megvalósitása során nem külön külön létesítményekkel kívánja kielégíteni, hanem az egyetemes tervezés elveit alkalmazva a különböző igényeket egyesíti a tervezés, megvalósítás és üzemeltetés közben. A közterek, közutak kialakítása során kiemeit figyelmet fordít az Önkormányzat az akadálymentesítésre. Az önkormányzat városüzemeltetési feladatait ellátó szervezet 2003 tól valamennyi gazdasági év üzleti tervében szerepelteti a közterületek űárdák), csomópontok akadálymentesítését a rendelkezésre álló forrás erejéig. Az elmúlt években több száz helyszínen, minden évben 20-50 helyszínen jelentkeznek feladatok. A nagy gyalogos forgaimat bonyolító járdák mentén a kiemeit szegély lesüllyesztésével, vakvezető kövek térburkolatok elhelyezésével biztosított az akadálymentes közlekedés.
Az akadálymentes közlekedést hivatott segíteni a 2007. január 1-től bevezetett rugalmas tömegközlekedési rendszer, amelyben speciális járművek (a mozgásukban korlátozottak kiszolgálására alkalmas eszközökkel, rámpávai és kerekesszék rögzítésére alkalmas egységekkel felszerelt, a forgalom irányító központtal informatikai és fedélzeti rendszer útján összekapcsolt) a város korlátozott közlekedőképességű lakosainak kőzlekedési igényét elégíti ki előzetes igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva, változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekedve. A statisztikai adatok alapján a kihasználtságot bővíteni lehet, szükséges ezért a szolgáltatás népszerűsítése, a lakosság szélesebb körű tájékoztatása. Önkormányzatunk ez évben elnyerte a Hozzáférhető Város díjat, amelyet olyan városok kaptak, ahol az akadálymentesítés szempontjából kiemeit területeken - épített környezet, közlekedés, infokommunikáció és a szolgáltatások elérhetősége - kiváló eredmények mutathatók
21
Idősügyi
Program 2012.
fel. Természetesen számos teendő van az akadálymentesftés teruletén továbbra is, fontosak a jelzések az állampolgárok. civil szervezetek részéről. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, polgárőrség, média, rendőrség, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil és egyházi szervezetek. V.8. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások
Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, a lakásukon, vagy lakókőrnyezetükben igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, műkődtetése fontos. A Szociális Gondozási Kőzpont szervezeti keretében megvalósult a 2008-as programban célul kitűzőtt otthonápolási szakszolgálat kialakítása, mely az Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott. A szolgáltatás az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jővőben tovább működtetni és a szükségleteknek megfelelően fejleszteni szükséges a SZOlgáltatást.
A WHO adatai szerint a gazdagabb országokban éppúgy ijesztően romlik az emberek egészségi állapota, mint a szegényebb államokban. Különösen aggasztó a gyermekek és a fiatalok általános lelki állapota, ami a konkrét betegségek mellett az egészséges élet viteléhez szükséges készségek hiányában nyilvánul meg. A ma iskolába járók sokkal bonyolultabb élethelyzetekkel találkoznak nap, mint nap, mint akár szüleik 30 éwel ezelőtt. Tudomásul kell venni, hogy az idegrendszerünk alkalmazkodó képessége sokkallassabban változik, mint a környezetünk. A gyermekek mellett a másik nagy létszámú társadalmi csoport, melynek tagjait leginkább veszélyeztetik a mentális betegségek az időseké. Európában meredeken emelkedik az időskorúak részaránya, közülük azonban mind többen élnek egyedül, nélkülözik az értelmes tevékenységet, és ez a két tényező melegágya a lelki betegségeknek. Egyes becslések szerint az időskorúak háromnegyede szorulna lelki gyógyításra, akár gyógyszerek, akár "beszélgetős" terápia keretében 1o , akár önkéntesek bevonásával is. A szociális szolgáltatások közül a nappali ellátás olyan intézményi forma, mely alkalmas a szükségletekre gyorsan reagálni. Terveink szerint még ebben az évben engedélyt kapunk a hatóságtól két idősek klubja férőhelyeinek bővítésével pszichiátriai betegek ellátására. További célunk nemcsak napközbeni ellátásuk, hanem foglalkoztatásuk megszervezése is. felmerülő
Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek, Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság, kórház. V.9. Szociális szolgáltatások fejlesztése
A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével jár, erre utaltunk a IV. pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések iránti igények száma, de egyre nővekszik az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos, hogy ezt egyrészt, anélkülláthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni, másrészt, aki ezt vállalja, azok ellátásban részesüljenek. Az elmúlt év törvényi változásait kővetően számos önkormányzat szüntette meg az önkormányzati hatáskörben adható ún. méltányossági ápolási d íjat. Az Önkormányzat célja, hogy az ellátást továbbra is biztosítsuk az idős családtag ápolását végző személyeknek. Hatékonyabb támogatási rendszer kialakításának kezdeményezését a 10
TÁMOP -6.1.2 - Kistérségi összefogással az egészségért - befektetés a jövöbe cimű pályázat
22
Idősügyi
Program 2012.
jogalkotók felé a 200B-as program is már megfogalmazta. Előrelépés azonban nem történt, ezért továbbra is keresnünk kell a megoldási lehetőségeket. 11 idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia kórképe indokolja. A 200B-as Program elfogadását követöen a Sóstó; Szivárvány Idősek Otthona szervezeti keretében demens személyek nappali ellátása jött létre. Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel nem válik szükségessé az idős bentlakásos intézményi elhelyezése, de tehermentesíti a családot.
Az.
A 2011-es intézményi átszervezéssel a Szociális Gondozási Kőzpont olyan integrált intézménnyé vált, melyben megvalósult az idősek számára elérhető egyes ellátási formák egymásra épülése. Napjainkban még jellemzően azonban csak a tartós bentlakásos elhelyezés felé irányuló mozgás van jelen. Elő kell segíteni, hogy az idős állapota javulását követően az otthonába térjen vissza (átmeneti ellátás fejlesztése). Ezt a célt szolgálná a 200B-as idősügyi programban is már megfogalmazott, a kis alapterületű, speciális infrastruktúrával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások építése. Az. idős emberek minél további otthonában történő ellátását segíti a jelzőrendszeres házi segitségnyújtás. A jelzések alapján igény mutatkozik a szolgáltatás bővítésére űelenleg 16 várakozó személy van a szolgáltatásra).
Az.
idősek
társadalma jövedelmi és anyagi helyzetüket tekintve nem egységes. Nem minden nyugdijas idős, illetve nem minden nyugdíjas vagy idős egyben szociálisan rászorult is. Az. egyes ellátási formáknál (pl. étkeztetés) a rászorultsági elvet fokozottan alkalmazni kell, hiszen az idősek számának folyamatos emelkedése mellett a rendelkezésre álló eröforrások szűkülnek. Ezzel egyidejűleg erősíteni szükséges a család felelősségét és szerepét is.
A Szolgáltatásszervezési Koncepcióval összhangban az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében cél ként fogalmazzuk meg, hogy az alapszolgáltatások a város valamennyi területén (pl. külterületek, tanya bokrok) elérhetővé váljanak. A nappali ellátás, olyan szervezeti forma, mely alkalmas az integrált szolgáltatások és programok megvalósítására, ami a kirekesztődés megakadályozásának egyik eszköze is. Célunk, hogya nappali intézmények nyitott, a szükségletekre gyorsan reagáló integrált intézménnyé váljanak. A szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításához szükséges, hogy pontos információkkal kell seg ítsük az időseket abban, hogy tudatosan választhassanak a különböző igényeket kielégítő ellátási formák közül. A Szolgáltatástervezési Koncepcióban megfogalmaztuk egy interaktív honlap kialakításának szükségességét, amelyet a benyújtott TÁMOP-5.4.9. Modellkísérlet Nyíregyházán című pályázat keretében kívánunk megvalósítani. A megvalósításban résztvevők: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, civil és egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények.
V.10. Az öregedés re vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs rendszer kidolgozása A különböző koncepciók, programok kidolgozása során a rendelkezésre álló statisztikai adatok mellett az ebben a témában fellelhető kutatások és tanulmányok eredményeit is 11 2000. évi OlEF felmérés szerint a 60 év feletti idösek részleges vagy teljes segítséggel otthonukban ellátható, és ellátásukat mintegy 70 %-ában laikus ápoló is el tudja végezni.
23
Idősügyi
Program 2012.
felhasználjuk. Alapvető követelmény, hogy ismeretekkel rendelkezzünk az országos és uniós tendenciákról, célkitűzésekről is. Különösen fontos ez az idősügyi program esetében, hiszen az idősödés több területet is -szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet. Az egyes ellátási formák kialakításához, a meglévők fejlesztéséhez konkrét adatok szükségesek. Ennek érdekében a 2008-ban kezdődött "Nyíregyháza Város életminösége Háztartáspanel" nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés, eredményeit használjuk fel. A megvalósításban résztvevök: Önkormányzat, Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar.
V.11. Diszkrimináció elleni harc
Az emberek döntő többsége egyáltalán nem rendelkezik információval arról, hogy az idősebb korosztállyai szemben is megvalósulhat diszkrimináció, a jelenséget egyáltalán nem problémaként tartják számon, és más védett tulajdonságokkai (pl. etnikai hovatartozás, fogyatékosság, vallási vagy világnézeti meggyőződés stb.) ellentétben alábecsülik az ilyenfajta megkülönbőztetés elleni fellépés fontosságát. Ezen a területen nagy a látencia, és jellemzően nem élnek az érintettek azon jogukkal, hogy panaszukkal a kompetens szervezethez, hatóság hoz forduljanak. Célunk a szükséges információkhoz történő hozzáférés elősegítése, figyelemfelkeltés. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat, média, ellátottjogi képviselő.
V.12. Hozzáférés Számos nemzetközi egyezmény kiemeli a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő kidolgozásának jelentőségét. Az idősek növekvő aránya, valamint a közszolgáltatások szűkös erőforrásai azt kívánják, hogya magas kockázatú csoportok kiemeit figyelemben részesüljenek a közszolgáltatások igénybevétele során. Az időskorúak esetében az egyedül élés, az idősebb életkor, a rosszabb egészségi állapot, a védtelenség, a romló mentális állapot, a települési hátrány (külterületek) és még számos egyéb tényező mentén lehet meghatározni azon célcsoportokat, akiknek több információra, segítségre, támogatásra van szükségük ahhoz, hogy életkorukból adódó hátrányaikat mérsékelni lehessen. A szociális ellátásokat az azonosított kockázatokra érzékennyé kell tenni, mely a település hatáskörébe tartozó ellátások igénylésével lehetséges. A szociális szolgáltatók figyeimét fel kell hívni a tapasztalható problémákra, kockázatokra és a szolgáltatás fejlesztését ezen prioritások mentén szükséges fejleszteni. Megvalósításban résztvevők: Önkormányzat.
VI.
A nyugdíjas civil szervezetek feladatai és kihívásai
A nyugdíjas egyesületek az időskorúak által leginkább preferált társadalmi szerveződések. A kultúra, szabadidő szervezésén túl így az idősekkel kapcsolatos programok legfontosabb szereplőjévé válhatnak. Kiemelkedő jelentősége van a tagság számára nyújtott programoknak, de ezen túl szerepet vállalhatnak idős kortársaik támogatásában, segítésében, önkéntes segítő programok kezdeményezésében, az időseket érintő helyi ügyek véleményezésében és a szükségletek felmérésében is.
24
Idősügyi
Program 2012.
Zárszó - "Új utakon 60+ "
Nyíregyháza Város az időskorú polgárok iránti elkötelezettségét nemcsak az idősüggyel kapcsolatos stratégiák megfogalmazásával, az ágazati koordináció elősegítésével igyekszik megvalósítani. A Város életével kapcsolatos legfontosabb dőntések során kiemeit figyelmet fordítunk azok idősekre gyakorolt hatásaira, s igyekszünk minden döntésünkkel a korosztály speciális helyzetét is figyelembe venni. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, mely az idősek helyzetén javít, ösztönözni kívánjuk a piaci szektor ez irányú felelősségvállalását, kezdeményezéseit is. Szándékunkban áll kitüntetéssel elismerni az kezdeményezéseket, programokat.
idősek
életét
segítő
innovatív, illetve
segítő
A program elkészítésével nem az volt a célunk, hogy meghatározzuk, mire van szükségük az időseknek, hanem lehetőséget szeretnénk teremteni, hogy ők maguk fogalmazzák meg igényeiket. esélyük legyen a részvételre, a helyi ügyek közös alakításába. Ugyanakkor az önkormányzatnak komoly szerepe van a stratégiai irányvonalak kijelölésében, a partnerség segítésében, az erőforrások hatékony elosztásának tervezésében, a programok és folyamatok koordinálásában, valamint az eredmények értékelésében. Az időskorúak a társadalom népes részét alkotják, és nem lehet egységes, homogén csoportként kezelni e korosztályt. Ennek megfelelően az idősekkel foglalkozó programoknak is többféle csoportra kell irányulnia, színes szolgáltatási csomagot alkotva. Az idősek jólétét elősegíteni csak kőzös együttműködés, partnerség szellemében lehet a leghatékonyabban, mely során minden szereplő aktív és erőforrásait a közös cél érdekében tudja hasznosítani. Az idősek nem szeretnek a szociális ellátás számára nyűg gé válni. Új életformát kővetelnek. A mai középkorosztály már más lesz, mint a mostani idősek, számukra új perspektívát kell találni. A családi láncok kihullnak, az alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság miatt egyre tőbben lesznek, akiket nem tudják gyermekeik, unokáik segíteni idős korukban. Vannak olyanok -leginkább a friss nyugdíjasok, akik nem mennek nyugdíjasklubba, mert nem tartják magukat "nyugdíjasnak". Számukra új mozgásteret kell teremteni.
25
Idösügyi Program 2012 .
1, számú melléklet
A 65 éves és
idősebb
népesség aránya városrészenként, 2001. február 1.
Jelmagyarázat - 5,0 5,1-10,0 10,1-13,0 13,1-16,0 16,1 -
Forrás: Malakucziné Póka Mária Nyíregyháza lakosságának 2011.
főbb
demográfiai jellemzöi
26
Idősügyi
Program 2012,
2, számú melléklet
" Acti\le 8gei ng"
SPf:CIAl EUROBAROMETI!R 378
Ba~e:
Ali rupondent8 in EU1'; n. 26,723; Other coun t rles; n=4,557
QBI COUld ylIU pl<>a", I.H"", on a SCaIe of 11010 hOW saUslled ~ arot w'rIh ""th 011"" l_Ing Itern&, IYller@' I ' means you . ... 'Y dl$sallstléd'" and '10' ffiéa n. you Bili "vtiy _1\Qd"1
bf~
, Very sall$he4 (r81'1I1I 7 or hIgIlor 011\ ot 101 Yoor abililyto Heblll1
• •
~~
. -.::
O O
-
Q
ct
pefform dor \0 aar .clMtlts
WoIk
Life ln gene. al
Penonal
11I1a_,IIIps
LMng cond/tion.
EU27
71'l'
769(,
73'*'
73\4
SO%
71"
eE
78 'lf>
77'"
BA'"
801%
ae'!';
S~
6 1'l6
BG
0094
719(,
73'4
57,.
75,.
ez
71%
77'"
74'11>
7''10
8',.
66~
DK
71%
829(,
89'4
8g"
89'4
es':!.
OE
71%
739(,
77...
78'"
SO,.
76~
EE
60%
67 ...
12'ló
62"
7210
67,.
IE
82%
88,.
83..
SA%
85,.
91910
El
7S,.
75'"
60'!!.
114%
7~ *,
6''''
ES
,,%
7n.
68'1ó
11%
84%
FR
7~%
8~
74'111
78'"
s2'"
7l'"
IT
71%
7~
(;4'1(,
6S9Io
74%
6s%
eY
77%
80%
7~
SO,.
I}g-%
~
lV
~
72'"
74'4
~
TO'4
58
II
62'"
79%
79%
65'"
77%
64'"
LU
SO'4
78'"
19'11>
SS'"
SO,.
87 ~
HJ
58%
61'110
~
4.5910
S8'II.
41"
UT
77%
83'11.
83'"
~
8ft
76%
53%
N.
&l<4
SS,.
84'111
92'11>
~'"
~ ,.
lJ
6i%
13%
75'1!.
U'"
73%
7n>
pl
62%
76'1it
71
$6"
7S'l6
5~
Pl
58%
66'111
67'"
SS,.
~"
51 '11.
RO
6''4
69"-
86...
62"-
M'!f.
8 1%
SI
73%
81 '111
14'1(,
79,.
89"
7~"
W
SK
7~
89'!b
76'1ó
71'"
82'111
63%
Fl
83,.
92'11>
8'J'l.
91"
%~
94'111
<;
SE
83'11.
S1""
8 J11,
~
lm6
92'11>
~
UK
15"
BO'Ií
79'ló
IH'"
84%
~
HR
6'8"
75%
roy,
701t.
85"
~
10'1&
63'!!.
~
74"
57%
O
., r
~
TR
64,.
1.1{
61%
67'16
$9'l.
SS'A
63"
53'l'
IS
83'Ib
8ft
eR
9'"
Q2'Ib
86'!!.
NO
71%
77"
80..
31"
1l3'lb
31"
Forrás: Special Eurobarometer - Active Ageing 2012
27
Ildösügyi Program 2012.
3. számú melléklet
Szociális alap és szakosított ellátásban részesülök országos, regionális és megyei szinten 2000-20 11 között
Területi egység
2000
2005
2008
2011
szociális étkeztetésben részesülök ország Eszak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye
98.158 15.236 6.215
106.702 19.312 8.693
107.803 20.583 9.902
155.091 32.264 15.489
házi segítségnyújtásban részesülök ország Eszak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye
40.292 7.226 2.935
45.130 8.571 4.030
48.120 8.746 4.407
87.941 23.176 11.787
37.964 7.739 3.597
37.066 8.122 4.010
nappali ellátásban részesülök orszáQ Eszak-Alföldi régió Sz-Sz-B. megye
39.917 7.669 3.886
39.742 7.553 3.690
tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezésben részesülök ország Eszak-Alföldi régió Sz-SzeB. megye I
72. 183 10.939 4.217
I
81.425 12.555 4.989
84.444 12.786 5.219
88.886 13.542 5.666
28
Idősügyi
Program 2012.
4. számú melléklet Etkeztetést. házi segítségnyújtást biztosító., valamint nappali ellátást és bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények Nyíregyházán étkeztetés
Szociá lis Gondozási Központ Kálvineum Idősek Otthona Oltalom Szeretet Szolgá lat (népkonyha műk ödtetése) Boldog Evek Közössége Egyház Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Kelet magyarországi Humán Szolgáltató Központ
házi segitségnyújtás
nappali ellátás
Szociális Gondozási Központ Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ Baptista Szeretetszolgálat Kelet magyarországi Humán Szolgáltató Központ Alétheia- Nyíregyháza Szociális Szolgálat Nyíregyháza-Orökösföld Görögatolikus Egyházközség Görög Tűz Szeretetszolgálat Nyíregyháza Sóstó i Református Egyházközség Házi segítségnyújtó Szolg_álat Szociális Gondozási Központ (idös, fogyatékos) Joób Olivér Rehabilitációs Szeretet Intézmény (idős) Kék Nefelejcs Nappali Intézmény (fogyatékos) Szent Kamill Rehabilitációs Központ (fogyatékos) Oltalom Szeretet Szolgálat _(haj léktalan nappali melegedő) Oltalom Szeretet Szolgálat
NYITOT Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződés) Boldog Evek Közössége Egyház Kertvárosi Agostai Hitva llású Eva ngélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy
NYITOT Kertvárosi Agostai Hitvallású Evangélikus Egyház Nyíregyháza - Városi Református Egyházkőzsé g Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy
Alétheia Szociális Szolgáltató Központ Nyíregyháza-Orökösföld Görögkatolikus Egyházközség Nyíregyháza Sóstó i Református Egyházközség
NYITOT Kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház Mozgáskorlátozottak Szabolcs Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete (ellátási szerződé s) Szent Kamill Eletet az Eletnek Közhasznú Alapítvány Magyarországi Evangélikus Egyház (ellátási szerződ és)
29
Idősügyi
Program 2012.
(szenvedé Iybetegek) Szent Antal Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idő s ) Szent Anna Nappali Ellátást Nyújtó Intézmény (idős ) Szent Rita Nappali Intézmény (pszichiátriai, szenvedélybeteg, fogyatékos) Szent István Nappali Intézmény (fogyatékos) SzeniJózsef Védőotth on
(fogyatékos) Városi Református Egyházközség Jókai Idősek Klubja Irgalmas Samaritánus Központ (fogyatékos) Aranyalma Integrált Nappali ellátást Nyújtó Intézmény (idős , fogyatékos) TESZ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Nyíregyházi SM Centrum (fogyatékos) időskorúak
Szivárvány I dősek Otthona (30 fh)
gondozóháza
Rókahegyi Agapé Alapítvány
Omnis Alapítvány Együtt Veled Alapítvány Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség Együtt az Uton Közhasznú Alapítvány A Tevékeny Szeretetközössége Magyar Sclerosis Multiplex Betegekért Alapítvány Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség (ellátási szerződ é s)
idősek
otthona
Szociális Gondozási Kőzpont (63 fh) Szivárvány Idősek Otthona (262 fh) Tóth András Szeretetotthon (27 fh) EMMAUS Evangélikus Szeretetotthon (100 fh) Főegyh ázmegyei Papi Szociális Otthon (74 fh) Kálvineum Id ősek Otthona (50 fh) Szent. Katalin Sze retetotthon (98 fh) Tündérkert Szeretetotthon (1 5 fh) István Szeretetotthon - Irgalmas Samaritánus Központ (25 fh)
NYITOT Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Emlékezünk Alapítván y Magyarországi Evangélikus Egyház Debrecen ~ Nyíregyházi Egyházmegye Nyíregyháza - Városi Református Egyházközség Kék Nefelejcs Alap ítvány "LEBOK" Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség
Forrás: Szociális regiszter 2012. jú Iius
30
