a
diósgyőri munkások
az
miután példájavilágít rá, kik közvetlen befolyása alól -
opportunista vezetők
-
kockázatot, mintegy
a
csehszlovák intervenció idején kikerülnek saját meggyőződésüket követve, vállalva
ötezren csatlakoznak a Vörös Hadsereghez. olyan dolog, ami a borsodi és miskolci történelmi folyamat része. Teljes tisztáfontos fordulópontja történelmünk zásuk, megerősítésükközös feladatunk. A Tanácsköztársaság és sikertelenségévelis nyit egy újat. jó megértése így önmagán túl is Lezár egy teljeskorszakot a
kétszeres
Íme: egy
sor
-
lényeges.
GOTHARD
A MAGYAR
GRAUBER
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG NÉMETORSZÁGBAN
VISSZHANGJA
50 évvel
ezelőtt, 1919. március 21-én, győzött Magyarországon a szocialista forradalom. imperializmus oroszországi bukása, 1917 októbere után vette a kezébe egy ország munkásosztálya saját sorsának intézését. Ez az esemény a nemzetközi proletariátus számára két vonatkozásban is nagy jelentőségű volt.
Először
az
A szocialista forradalom Magyarországon 1919 tavaszán szemben a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal a békés úton győzött. Ez az út azért vált lehetővé, mert magyar nép a KMP által célul kitűzött proletárdiktatúramellett döntött és a magyar reakció az elvesztett imperialista háború során meggyengült. Másrészt a tanácshatalom magyar megteremtése meggyőzően bizonyította, hogy a proletárforradalom győzelme Oroszországban nem kivétel, "orosz sajátosság", hanem az emberiség
történelmi fejlődésének
törvényszerűsége.
kikiáltásának híre igen eltérő visszhangokatváltott ki Németországmunkásosztály a proletariátus diktatúrájának megteremtését nagy lelkesedéssel fogadta. Joggal tekintette magyar osztályos társainak harcát óriási segítségneka saját, Némethíre Németország imperialista köreiben országban vívott harcához. A magyar tanácsdiktatúra viszont úgy hatott mint egy bomba. Az ellenforradalmi politikusok és a gazdaságiélet fő vállalkozói minden rendelkezésükre álló eszközzel igyekeztek a forradalmi Magyarország fejlődését tanácshatamegakadályozni.Az imperialista sajtó nagyméretű propagandahadjáratot szervezett A magyar ban. A német
tanácshatalom
a
lom
ellen. Mi volt ennek az oka? és az ellenforradalom Ebben az időben Németországbanvéres harcok folytak a forradalom erői között. Az ellenforradalmi elemek, akik a jól felfegyverzett szabadcsapatokratámaszkodtak, brutális eszközökkel léptek fel a harcoló proletárokkal szemben, hogy a novemberi forradalom vívmányait felszámolják,a munkásmozgalmat megfojtsák. A német imperialisták attól a német hogy egy győzelmes munkásmozgalmat is aktivi-
féltek,
proletárdiktatúra Magyarországon
zálná.
német mértékadó még egy másik tényező is igen jelentős volt monopolista imperializmus kialakulásával ugyanis az agrasszív német fmánckapitalizmusegyik legfontosabb célja lett Délkelet-Európa és Magyarország felett a korlátlan hatalom megszerzése. Az első világháborúban elszenvedett célok megvalósításat háborús katonai vereség nemcsak tette szinte lehetetlenné, hanem a német politika és gazdaság bizonyos köreit arra kényszerltette, hogy eredeti világuralmi terveiket átmenetileg feladják, illetve Európára korlátozzák, a háború során egyre inkább vagy ha más nincs, Közép- és Délkelet-Európára. A dunai monarchiát a porosz-német függőségbe, a háború befejezéseután mindenképpen a német imperializmus haEzen
körökben.
kívül
a
Az
a
146
német finánctőke csak időlegesen akart a szférájábaigyekeztek besorolni. Természetesen katonai a feltűnő világuralomról lemondani, vereségek ellenére továbbra is ragaszkodotta Déla dél. bekövetkeztek kelet-Európafeletti hegemóniához.A változások, amelyek 1917-18-ban kelet-európaiállamokban alapvetően megrendítettéka német finánctőke pozícióit; A monopóliumok és a bankok elvesztették legfontosabbbefektetéseiket és javaikat. Ezek a körök természetenem sen tudtak az adott helyzetbe belenyugodni.Még a háború vége előtt pontos terveket dolgoztak ki céljaik megvalósítására. A délkelet-európai egységes komplexumban a német imperialista külpolitikaMagyarországot tartópillémektekintette. Németország imperialista körei azt remélték, hogy egy földesúri, kapitalistaMagyarország támaszuk lesz a világ újrafelosztásáértfolytatott minden skrupulusnélkül harcukban, és azt remélték hogy ez a Magyarország és hatalmuk Magyarország felett jelenti majd az első lépéstviláguralmi terveik megvalósításafelé.
talmi
a
-
-,
miközben
a versaillesi békediktátum felett siránkoztak, hatalmak harcát Szovjetoroszországés Tanácstámogatták nyugati imperialista magyarország ellen. A szociáldemokrata vezetés alatt álló német kormány a kapcsolatokmegszakíha nem a tásával fenyegette a szövetségeseket, kezdenek intervenciót munkáshatalom ellen. magyar Példa a német kormány és a szociáldemokrata Ebert államelnök ellenségesmagatartására a szemben az 1919. áprilisközepéntörtént táviratváltás. A német kormány magyar tanácshatalommal minden támogatást megtagadott Tanácsmagyarországtól,mint ahogy a diplomáciai elismerést is
Ebert, Scheidemann
üdvözölték
és cinkosaik
és
a
megtagadta.
,,Kun Béla ésWeltner Jakab irodája Budapest. Rotációs papírt vásároltunk Svédországban. Kérjük adjanakengedélyt,hogy a papirost Németországon keresztül szállíthassuk Magyarországra." ,,Az államelnök kabinettfőnöke Nadolny követ. A javaslatot intézkedésre illetékes helyre továbbítom.
egy kérésünk lenne, szeretnénk megkérdezninem lehetne-e Radek elvtársát és Minden helyezni Magyarországra engedni. garanciát vállahiánk, hogy Radek innen
Még
szabadlábra nem
távoz-
avatkozna a német ügyekbe. Kun és Weltner. lehetetlen természetesen." ellen büntetőeljárásvan folyamatban, minden beavatkozás A távirat hátoldalán a következő lakonikus 1919. ápr. 12-i dátummal megjegyzés található: ,,A javaslatotnem lenne ajánlatoselfogadni.Nadolny". na
el és nem Radek
külföldi ellenforradalonmak sikerült a magyar Tanácsköztársaságotvérbefojtania, nemzetközi nagypolgársággyűlölete a Tanácsköztársaságmenekültjei ellen fordult. a berlini osztrák követség Ebben a német kormány áruló szerepet játszott. 1921 decemberében a kommunisbirodalmi található magyar átnyújtotta rendőrség főfelügyelőjének Németországban ták összesítő jegyzékét "tudomásulvétel és további ösztönzés céljából".Ez azt jelentette, hogy azokat a személyeket,akik a listán szerepelteka főkonzulátus kezdeményezésérele lehetett tartóztatni. Miután
a
a
és
magyar
a
Az osztrák
listának.
,,Kérem szíves
kannak,
vagy
továbbiakra Az SPD
által átadott névsor alapját képezte egy 150 nevet tartalmazó speciális feljegyzésbenegyértelműen kimondják: értesítésüket, ha a névsorban szereplőszemélyek az ottani hatáskörben felbukbe vannak jelentve, hogy magatartásuk szerint az itteni magyar képviselettela
főkonzul
A mellékelt
már
intézkedhessünk." és
az
USPD
vezetőivel
szemben, akik kijelentették,hogy ,,Oroszország
és
Magyar-
fejlődésnek", a KPD leszögezte: A magyar tanácshatalom kivívása egy új, fontos szakasz meghódítását jelenti a szocializmus győzelmesútján. ,,Die rote Fahne"cínmiel megjelenőlapjában aKP az1919 májusi felhívásában a munkásokhoz és a következő szavakkal: ,,A világ halad előre, mint ahogy az oroszok és ahogy párttagokhoz fordult a magyarok megelőztek benneteket". ország
nem
példaképeink és
nem
úttörői
a
szocialista
a
A német
munkásosztályszámos
proletár internacionalizmusát.
tüntetésen,
különösen
Münchenben
és Berlinben
bizonyította
147
A német
gyar
munkanélküliek
Tanácsköztársaságnak:
kongresszusa1919 áprilisában a
következő
táviratot
küldte
a
ma-
április 5, 6-án Berlinben ülésező német munkanélküli kongresszus szívből köszönti a Tanácsköztársaságot.Akongresszusa világ forradalmi proletáriátusarészének tekinti magát, nemzetközi tanácsdiktatúrát magáénakvallja. Egyengeti az útját Németországban is a megmentő ,,Az
magyar a
világforradalorrmak." A KP éppenséggelnemcsak a saját egyetértésének adott hangot a forradalmi eseményekkel német munkásokat az orosz és kapcsolatban.Számtalanszor felhívta magyar munkásosztály példájánakkövetésére, tanácshatalom kivívásáért folytatott harc vezetésére Németországban is. Az egyik fontos követelés volt a szilárd szövetség megteremtése Szovjetoroszországgalés Tanács-Magyarországgal. Ilyen követelésekkel képtek föl többek között Braunschweigben, a
a
a
Drezdában, Zwickauban
stb.
Tanácsköztársaságsegítésénekegyik fontos formája volt a német burzsoázia és cinkosainak Magyarország forradalmi erői elleni tevékenységénekkíméletlen leleplezése.Az éberPárt és sajtója a nyílt és burkolt támadásokat és ellenségeskeség, mellyel a Német Kommunista déseket, az antanttal való hazug együttműködést, a diplomáciaimanővereket, a gazdaságiés politikai boykott-intézkedéseketés a katonai előkészületeket leleplezte,megakadályoztaa német burzsoáziát abban, hogy még mélyebben belekeveredjékaz eseményekbe. A német munkásosztály további fontos segítsége volt a forradalmi Magyarországnakaz harc, amelyet a Bajor Tanácsköztársaságvívott a német reakció ellen. Veresége ellenére is jelentős kísérlete volt ez a német munkásosztálynaka proletárdiktatúra kivívására. A müncheni tanácshatalom rövid története fényespéldájavolt annak, hogy az októberi forradalom és különösen a magyar proletárforradalom befolyása alatt a német munkásosztály képes volt határozott, bátor harcot folytatni a proletáriátus tanácshatalmának kivívásáért. A német munkásosztályezen kívül gyakorlati segítséget is nyújtott a magyar munkásoknak. Az imperialistaés miltarista erők dühöngő terrorja ellenére, mellyel a forradalmi német munkások ellen fordultak, kihasználtak minden rendelkezésükre álló lehetőséget,hogy a hősiesen harcoló hathatós magyar osztályostársaikat segítségben részesítsék. A német munkások fő figyelme arra szánt fegyver- és hadianyagszállítmányokat, ill. a magyar irányult, hogy az intervenciósoknak reakció fegyverrel való ellátását megakadályozzák.Ezek a szállítmányokzömmel FranciaországA magyar
a
ból
Dél-Németországonkeresztül Ausztriába vagy Csehszlovákiába mentek vasúton. A francia német segítőik nagy fáradsággal ügyeltek arra, hogy ezek szállítmányok lehetőleg titokban, feltűnés nélkül érjék el céljukat. Minden óvatosság ellenére sem kerülték el német munkások figyelmét a nemzetközi reakció törekvései. Felfedezték ezeket a szállítmányokat,
imperialisták és
a
a
e
irányították, késleltették a szállítást, megrongálták a vonatokat és a vasúti az intervenciós csapatok hadianyaggal való ellátását megakadályozzák. A magyar Tanácsköztársaságmegtanított bennünket arra, hogy a proletárforradalomgyőlétrezelmének legfontosabb előfeltétele A KMP a kommunista vezérkara. párt, a forradalom jötte után négy hónappal éppen ennek a fiatal pártnak avezetésével győzött a magyar proletáriátus és és megteremtette a történelemben maga államát, az első munkás-paraszt államot a magyar hogy proletáriátus, valamint szövetségeseinekmásodik államát a világtörténelemben. Közismert, német egy valóban forradalmi, kommunista hogy párt hiánya Németországban oda vezetett, munkások lehetetlenné küzdelme ellenére a proletárdiktatúra győzelme 1918 novemberében hamis célállomásokra
berendezéseket, hogy
a
a
vált.
'
A
arra tanít, hogy a proletáriátus államhatalellenségeiellen kíméletlen harcot vívjunk, tekintet nélkül arra, hogy az ellenségfegyverrel a kezében, nyíltan lép-e fel proletár állammal szemben, vagy megbújik a "proletárdiktatúra enyhítése", az ,,általános demokrácia" jelszavak mögött. A forradalmárok minden elnézése reakcióval szemben annak rohamát váltja ki munkások és a parasztokhatalma
mát
Magyarország dicsőséges133 napjának története erősítsük,
a
forradalom
a
a
148
a
ellen. Demokrácia
a
nép számára, de kíméletlen
legfontosabb tanulság, melyet
az
első magyar
HANS
A
TANÁCSOK
SZEREPE
diktatúra a nép ellenségeivelszemben, ez az egyik munkás-paraszt hatalom történetéből levontunk.
KNOCH
AZ
1918.
NÉMET
NOVEMBERI
FORRADALOMBAN
az1918-1919-es Hölgyeim és Uraim! Ahogyan itt a Magyar Népköztársaságbanatörténészek vonnak le a magyar és a nemzetközi tanácsmozgalom elemzéséből fontos következtetéseket az az elmúlt év NDK-ban októberében a Német számára, Történészek épp úgy munkásmozgalom IV. Kongresszusán az 1918. évi német novemberi forradalmi tanácsmozgalom elemzéséből is az ismeretek, a tapasztalatok és ösztönzések egész tárháza került elő. Mind ezek a nyugatnémet imperializmussalés militarizmussal, valamint a modern revizionizmussal folytatott offenzív vitában az ideológia területén nagy jelentőségűek,hozzájárulnakegy marxista történelmi kép és a munkásosztályés szövetségesei történelni tudata fejlődéséhezhazánkban és Nyugat-Németország-
ban is.
Meg kell jegyezni,hogy mindig is és különösen azutóbbi időben a polgári és szociáldemokrata munkáiban történészek jelentős helyet foglal el a német novemberi forradalom tanácsgondolatának meghamisítása.Ezzel bizonyos politikai szándékot fejeznekki. Arról van szó, hogy a tanácsgondolatot a jelenben a munkásmozgalomnak a nyugatnémet állammonopolistarendszerbe való
"integrációjának"propagandája céljábólkihasználják. A szocialista állam ellen folytatott ideológiaiharcban
. _
a
tanácseszme
polgári illetve
revizionista
a szocialista értelemzésének államhatalom aláásásához, a szocialista demokrácia diszkreditálásához és lerombolásához kell segítséget nyújtania. Ezért áll az előtérben a polgári illetve szociáldemokrata történelmi munkák többségénél, eltekintve néhány kivételtől, mindenek előtt a német novemberi forradalom munkás és katona-tanácsai forradalmi osztályjellegénekletagadása. Egy alaptétel, amely Bersteinhez és Kautskyhoz kapcsolódik, azt állítja,hogy Németországban a tanácsok kezdettől fogva más jellegűek voltak, mint Oroszországban. Az orosz tanácsok, a is amelyekvégül proletárdiktatúra szerveivé fejlődtek,befolyásnélkül maradtak a nyugat-európai tanácsmozgalomra.E nézetek szerint a tanácsok csupán általános igazgatási szervek voltak minden különös osztályjellegnélkül, amelyek csak kivételes esetekben, pl. a Spartacus-csoport befolyása alatt, lépték át a saját maguk által megvont határok kereteit. Engedjék meg, hogy további fejtegetésem tárgya ez az utóbbi állítás legyen. Vajon harci szervek voltak a tanácsok a német novemberi forradalomban, vagy csupán polgári igazgatási szervek egy polgári nemzetgyűléselőkészítéséhez? Hogy ezt a kérdést megválaszoljuk,nem elégségesaz 1918. dec. 16-21 közötti birodalmi tanács-konferencia eredményét figyelembe venni és nem elégségescsupán a népi küldöttek tanácsát és annak végzetes szerepét, valamint a forradalmi végrehajtó tanács határozatlanságaitmegvizsgálni. A teljes mozgalmat, annak osztálytartalmát és céljait kell elemezni. Németországban a tanácsmozgalom 1918 tavaszán az imperialistaháború elleni és a békéért folytatott harcban keletkezett. Csak akkor tudta elérni a célját, ha megbukik az imperialistakormány az országban és kíAz első munkástanácsok harcolják Németországban az antiimperialista demokráciát. létrejötte a szociáldemokrata párt jobboldali szocialista vezetőinek akarata ellenére történt. Az 1918. januári a poltikai tömegsztrájk alatt a munkástanácsok sztrájkolók szervei voltak és azok politikai követeléseit fejezték ki. A vezetés a munkások forradalmi által választott elöljárók kezében volt. Ezek az
149
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
XVII.
EGYETEM
KÖTET
KÖZLEMÉNYEI
A
MÜSZAKI NEHÉZIPARI KÖZLEMÉNYEI
XVII.
TANULMÁNYOK
A
EGYETEM
KÖTET
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
MISKOLC,
1970
KÖRÉBŐL
A
SZERKESZTŐ
A
TUDOMANYOS
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG DR.
FALK
TANÁR
KÁLDOR MIHÁLY
TSZV
EGYETEMI
NOVÁK TSZV
DOCENS
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
TAKÁCS ERNŐ
DR.
DOCENS
EGYETEMI
DR.
TERPLÁN ZÉNÓ
TSZV
DR.
EGYETEMI
TANÁR
EGYETEMI
VINCZE
EGYETEMI
KUN
TANÁR
JÓZSEF
ifj. SÁLYI ISTVÁN
Dr.
A
TAGJAI;
RICHÁRD
EGYETEMI
DR.
DR.
ELNÖKE:
KOZÁKIMREREKTORHELYETTES
DR.
TANÁR,
EGYETEMI
BIZOTTSÁG
KÖTETET
ENDRE DOCENS
SZERKESZTETTE:
LÁSZLÓ
NOVÁK
ADJUNKTUS
Felelős 70.4384.66-19-2
kiadó: Dr. Alföldi
TSZV
Kozák
Nyomda,
JÓZSEF
EGYETEMI
Imre
Debrecen
DOCENS
TARTALOM
Előszó
.
.
.
.
.
.
.
.
.
ISTVÁN: BACSÁK GÁBOR:
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
pszichikum anyagi természetéhez: tudományosgondolkodásnéhány
A
FARKAS
DR.
.
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
időszerű
.
.
.
.
.
.
.
.
5
.
.
.
7
.
ismeretelméleti
és
gondolkodáslélektanikérdéséről, különös tekintettel az oktatásra BÉLA: Vitatott problémák LENGYEL valóságos tények (A jövedelemviszonyok a Borsod megyei termelőszövetkezetekben) egyes kérdései DR. NAGY ALADÁR: A külkereskedelemből származó előnyök egyes kérdései a polgári
DR.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
szakirodalomban DR.
.
.
.
.
.
DR.
KUN
az
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
követő
létrejöttéig
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
.
politikai
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
63
.
fehér.
.
.
.
.
.
73 89
kérdése .
.
.
.
.
1945-től
párt politikai útja
.
.
.
.
.
a
.
105
.
nagy .
.
125
.
TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN MOLDOVÁN GYULA elnöki megnyitója NOVÁK JÓZSEF: Megyénk a Tanácsköztársaságidőszakában;ahelyitörténelemkutatás A
eredményei és DR.
feladatai
rejöttében GOTHARD HANS
.
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
megyében
Borsod
A tanácsok
RÁTKI ANDRÁS:
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
társadalmi .
.
.
.
KOVÁCS KÁLMÁN:
ROMÁN
JÁNOS:
A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
A tanácshatalom
.
.
.
bukása
német
.
.
a
.
.
FRIGYESNÉ: DEÁK GÁBOR: ZÁDOR TIBOR:
NEMES DR. DR.
Az A A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
proletárhatalom .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
megyei
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
138
141
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
és
a
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
152 155 157
160
alá-í
Borsodban .
146 149
.
.
.
forrásai .
.
momentuma .
.
helyi .
agrárkérdésmegoldása megyében TanácsköztársaságkultúrpolitikájaBorsodban csehszlovák intervenció, és hatása megyénkre Borsod
.
.
135
hatalomban
megteremtéséért
történetének .
.
135
lét.
.
.
helyi politikai
tanácshatalom
a
.
.
.
forradalomban
.
helytörténeti kutatás néhány kiemelkedő szempontja URAY MHCLÓS: A proletárdiktatúra gyakorlásánaknéhány .
.
.
.
Sárospatakon
TanácsköztársaságBorsod
alatt Tanácsköztársaság
.
.
a
szerepe
.
tükröződése
aTanácsköztársaságidején GECSÉNYI LAJOS: A zempléni proletariátusharca .
.
novemberi
1918
az
politikai áramlatok .
.
erők
.
.
.
.
TanácsköztársaságvisszhangjaNémetországban
magyar szerepe
és
Eszmei
.
.
A
GRAUBER:
KNOCH:
.
A különböző
.
33
erőinek
agrártörténetének néhány
időszakában
.
.
első félévében
1945.
szociáldemokrata
,
.
körletparancsnokságtevékenységéheza
konszolidáció
NOVÁKJÓZSEF:A nyugatnémet
.
.
rétegeinek
.
politikai arculata
megye
.
társadalmi
megye .
.
.
.
.
LÁSZLÓ: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
ellenforradalmat
koalíció
.
katonai
.
.
Borsod
.
.
miskolci
a
időszakában
RÁTKI ANDRÁS:
.
Borsod
.
TÓTH PÁL: Adalékok terror
.
ALFRÉD:
LEHOCZKY
állásfoglalása1917-ben
E.
19
-
163 166 169 172
O
COILEPMCAHI/IE Hpenncnosne JI-p. CDAPKAIII I/IIIITBAH: O II-p. BAHAK FABOP: xonornqecknx
HayHHoro
Bonpocax
Haoőyqenne. H-p. JIEHILEJI BEJIA: II-p. HALL]: AJIAJIAP:
B
oTpyra
öenoro
nepnon
.
.
nnTepaType.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
oőnacm
B .
.
.
33
HEICHCT
.
.
49
.
Bop63
.
MnmKonLucKoro
KOMEIHJIOBEHPISI
(Hoaőpn
1919 n-anpenb
oönacm
Bopmon Bnepsoü
Teppopa oőnnx
Honnmqecxnü
AHZIPAIII:
.
.
ynemsz
nponcxonameü
BBIIOJILI,
OŐIIICCTBCHHLIX
Hoanunsx
.
eHHoro
BHnMaHne
CJIOCB
moa-A6ayü-3eMnneH. TOT HAH: JÍIaHHme 11.115! LICHTCJIBHOCTH PATKI/I
ocoőoe
öypmyaanoü cnennanbaoü
AJIdJPEH:
.
ncn-
n
ILCÍ/ÍCTBI/ITEIILHLIC (baK-rbl.
-
HCKOTOPLICBOIIPOCH B
ncnxnxn.
rHeceanornqecKnx
MLIIJJJIeHI/ISI,
CHOpHLIC npoöneMm
BHCIHHCÍ/Í Toprosnn,
Zl-p. IIEXOLIKI/I
MaTepnanm-xoü npnpone
K
HCKOTOPLIX aKTyaJIbHLIX
BO-
1920
73
r.).
nono-
89
BHHe1945ro11a. oönacTn ZI-p. KYH JIACJIO: HeKoTopme BOHpOCH arpapHoü ncropnn BopB nocne kormom/manna mon-A6ayü-3eMnneH nepnon KOHTppCBOJIIOHPII/I. HOBAK I7IO)KECI): HyTB sananno repMaHcKoü counanneMoKpaTnHecKoü
105
-
ŐOHBIJIOÍ/Í KOaJII/ILIHPL.
110 cosnanna
napTnn
Pecnyőnmca
COBCTOB
oőnacm
B
.
.
.
.
125
.
Bopmon-AöayüőeMnneH.
135
INHALTVERZEICHNIS 5Vorwort
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: Über
FARKAS:
DR.
ALADÁR ín dcr
DR.
PÁL TÓTH: des weíssen
ANDRÁS Von
DR.
Umstríttene
Bcitráge
LÁSZLÓ
.
.
KUN
lén in der Zeit
groBcn Koalition Díe Ríitcrrcpílblík
.
.
Der
ím
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
,
.
.
.
.
.
.
Tatsachen
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Komítat
.
.
der A
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Borsod-Abaúj-Zeíííplén
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Vortcíle .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
49
der .
.
63
.
wihrend .
.
.
.
.
.
.
.
.
Halbjalír
ersten .
.
.
.
un .
19
33
.
.
.
.
.
89
Borsod-Abaúj-Zcmp-
.
.
.
.
.
.
.
.
sozíaldemokratischen .
.
.
.
ín dem
Borsod
grargeschíchtedcs Komítates
westdeutschcn
.
Gesellschaftsschíschten
des Komítates .
.
stammcnden
.
nach dcr Konterrevolutíon
dcr .
.
.
.
denkungspsychologísche .
.
.
dem AuBenhandcl
aus
.
polítíschen Gesícht
Weg .
.
.
und
wahrhafte
-
.
.
Psychikums
Borsod
Einíge Fragen
.
des
.
de:
der Konsoljdation
JÓZSEFNOVÁK:
.
Stellungnahmc ím Jahre 1917 Tíítígkcit dcs Mískolcer Mílítiirbereíchkomínandos
zur
Das
:
.
Die
.
.
.
Natur
.
des Konaimtes
Tcrrors
1945
.
Problemc
Fachlíteratur
LEHOCZKY:
RÁTKI:
.
.
Einige Fragen der
NAGY:
politíschenKráfte
.
.
bürgerlíchen
ALFRÉD
.
einige kennmísthcoretísche auf den Unterricht Bezug
BÉLA LENGYEL:
DR.
.
ínateriellen
Zur
ín bcsonderem
Tragen,
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
bís
Parteí
.
.
.
.
.
105
zur
.
.
.
.
.
.
125 135
181
Avertissemcnt
.
.
.
.
ISTVÁN GÁBOR BACSÁK: FARKAS:
DR. DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR
Miskolc á ANDRAS
l'année
drscutes
faits récls
ct
Borsod
.
.
.
.
.
.
.
.
des
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
sociales
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
des forces
et
.
33
.
commerce
.
.
.
.
.
du
.
.
.
.
.
provenant .
.
.
.
.
49
.
politi-
1917
en
63
á Factivité
Contríbutíons
du
des
commandenrent
lnílitaircs
quartiers
de
l'époque de la terrcur blanchc (Du novcmbte 1919jusqu'aumois d'avril 1920) RÁTKI: Llaspect politique du comitat Borsod pendant la premiere moitié de
1945
.
LÁSZLÓ
DR.
.
avantages problcmes spécialede la bourgcosíe La prise de posítion dcs couches
LEHOCZKY:
ques du comitat
du
Certains
dans la líttérature
PÁL TÓTH:
rtere
Prolslcmes
NAGY:
ALFRÉD
DR.
"1 cara
l
.
DR.
extérícur
materiel
psychique De rertaíncs questíons gnoséologiquesct logicopsychologiques Fenseignement scientifíquec. ncenrant
du pcnser
actuelles
MATERIÉRES
DES
TABLE
KUN:
Ouelqucs problemes
que de la consolidatíon
JÓZSEFNOVÁK:
La
a
deYhistoire
agraire
la suitc de la contre-révolution
routc
par le
parcourue
jusqfá la grande coalition République dcs Conscils dans
.
.
du comítatBorsod
a
.
parti socíal-democrate
.
.
73
89
.
l'épo-
.
.
.
105
.
d'AllemegncOcciden-
tale La
125
le comitat
de
Borsod-Abaúj-Zemplén
TABLE
OF
CONTENTS
Preface
.
DR.
ISTVÁN
DR.
GÁBOR BACSÁK: About of Scientífrc
gical Ouestions DR.
BÉLA LENGYEL:
DR.
ALADÁR the
Spccial in DR.
ALFRED
Country
ANDRÁS DR.
Ouestions
Líterature
ín 1917
of Whítee
RÁTKI: KUN:
.
Terror
Polítical About
.
to
.
.
.
.
.
.
.
.
Facts
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
and
Strata .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Agrariaxr History
Abaúj-Zemplénat the Tíme of Consolídation JÓZSEFNOVÁK: Way of the Wcstern German Socíal Democratic Soviet Rcpublic ín Country Borsod-Abaúj-Zelnplén .
.
.
.
.
.
.
.
.
.
Party
33
.
ín
.
.
.
at
.
.
.
.
.
.
63
.
Miskolc .
.
.
of .
.
.
.
49
.
.
.
.
Forces .
.
.
of
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
on
.
.
.
.
.
Foreígn Trade
.
.
.
.
.
.
Activity Military Commandershíp (From November, 1919 to April, 1920) Face of Country Borsod in the Early 1945 Óuestíons
.
.
of Polítícal
that .
.
of Local
Some
.
.
.
from
advantages Arising
.
of Socíal
Attitude .
.
.
Real
of
.
.
Psychic Episternological adnd Cognitíon PsycholoSpecialFegard to Reachíng
_
Ouestíons
Some
.
of
ature
Cognitíon wíth
Burgcois
Contríbution
N
Actual
Some
NAGY:
Borsod
LÁSZLÓ
Material
Debatcd
LEHOCZKY:
PÁL TÓTH: the Time
About
FARKAS:
.
135
.
73 89
.
Country Borsod.
to
.
.
Great
.
.
.
.
Coalition
.
105 125
183
