Ónodi Szabolcs: Az iskola több mint egy épület, az esztétikus környezet szerepe a nevelésben
Az iskolai környezet spontán módon befolyásolja az ott folyó tervszerű és szervezett (a korosztályhoz igazodó) nevelő-oktató folyamatokat. Ezen pedagógiai folyamatok tárgyi környezetét, tudatos, átgondolt, koncepcionális tervek alapján, a mindenkori funkciókhoz és azt használók igényeihez igazodva kell kialakítani. Az oktatási környezet a felnövekvő generációk cselekvési terét jelenti, amelyben gondolkodnak ér éreznek is. Sohasem közvetlenül, hanem mindig közvetett módon, mégpedig a környezet eszközével nevelünk. Mindig azon múlik a sikerünk, hogy véletlenszerű környezetre bízzuk-e a nevelési folyamatot, vagy célzott, különleges környezetet teremtünk. Nevelési befolyást tekintve minden környezet esetleges, amit nem ebből a szempontból és tervszerűen szabályozunk. Igazodni kell a korosztály szokásaihoz, érintkezési formáihoz és szolgálja a gyermekcsoport fejlődését, értékorientációját. Segítse a pozitív szokások kialakítását, a jövő jobb társadalmának irányában. A minőségi élet elemei legyenek a hétköznapok iskolai életének kísérői. Ez a környezet valamennyi diák számára egységesen, az otthoni szociokulturális környezetétől függetlenül a felnőtté válás minőségi környezetét nyújtsa. Az év 180 tanítási napján túl is álljon rendelkezésre a különböző társadalmi környezetből érkező diákok számára, hogy segítse közösséggé szocializálódásukat. A játszótársak bővítik a korábbi iskolatársi kapcsolatokat. Legyen az iskolai környezet a spontán közösségek vonzó találkozási helye. Példáimmal a középiskolai korosztálynak esztétikai nevelését elősegítő próbálkozásainkból fogadjanak egy kis csokrot, mely talán továbbgondolásra érdemes. Tematikusan igyekszem logikai sorrendet tartani: 1. Az iskola épülete 1/1. Belépés egy „kerengőbe”, mely egyben kiállító tér. A folyamatosan változó látnivaló az éppen aktuális iskolai mondandóra irányítja a figyelmet (jeles napok, ünnepek, „tantárgyi hónapok”…) 1/2. Széles (4m-es) világos folyosó -
Szőnyeggel borítva (8 éve működik anélkül, hogy különleges tisztítást igényelt volna). Nincs rágógumi beletaposva, elejtett szemetet a társak felveszik, a cipők talpának megtisztítása belépéskor egymást figyelmeztetve automatikus. Megszűnt a rohangálás és aránytalan hangoskodás pedagógus figyelmeztetés nélkül.
-
Minden osztálynak egységes méretű faliújságja van és minden munkaközösségnek azonos stílusú, zárható, üveges tárlója; havi gyakorisággal változó mondandóval. Így a 32 információs forrás mindig és mindenkinek nyújt nézni- és olvasnivalót. Egyben megosztja a nagy falfelületeket a tablókkal (fölül a múlt, alul a jelent).
1
-
Pihenő padok, azonos stílusú vitrinekkel, melyek kivilágíthatók és „időt álló értékeket” tesznek közkinccsé.
-
Jól strukturált, állandó rovatokkal működtetett hirdetőtáblák, naponta feltöltött, frissített képújság.
1/3. Az osztálytermekben azonos színű padok és egységes stílusú ülőszékek. A frontrészen a falon csak az „egyetemes üzenetek” (címer, kereszt, himnusz, szózat, órarend). A többi falfelület automatizmussal az osztály arculata szerinti. 1/4. A tanári szobában egységes bútorzat – natúr fa frontrészekkel, számítógépes munkapadokkal és pihenősarokkal felszerelt galériával. 1/5. Igazgatói iroda az iskola múltjára (203 év) emlékeztető barna, rusztikus tölgyfa bútorzattal,100 éves páncélszekrénnyel és íróasztallal ellátva. 2. A kollégium épülete 2/1. Négy szinten eltérő színű függönyökkel, drapériákkal és azokkal harmonizáló szőnyeggel vannak ellátva a folyosók; az északi megvilágítás miatt átgondoltan világos, meleg színekkel. 2/2. Az ebédlőben két színárnyalatú garnitúra van (világoskék és narancssárga) abroszokból és függönyökből. Az évszakhoz igazodunk. A melegebb időszakban a két, a téli időszakban a sárga tónusúakat használjuk. 2/3. A hálótermekben egységesen natúr fenyőfa bútorzat van, fenyő frontrészű kiegészítő bútorokkal; ehhez igazodó faliszőnyegekkel és padlószőnyegekkel. 2/4. Előtérben, klubszobában, tanulószobákban mindenütt natúr fenyő lambéria és fenyő bútorzat. 3. Udvar 3/1. Díszudvarunk a főépület sárga színét követő sárga térburkolattal ellátva, a lábazat homokkő burkolatát követő szökőkúttal és azt körülvevő kiülőkkel. 3/2. A „B” épület belő udvarán a közlekedés célirányába sugarasan összefutó járdák, melynek burkolata követi az épület színét. 3/3.
2
Pinceklubunk boltívekkel tagolt mennyezete rejtett fényű megvilágítással, rusztikus natúr fa bútorral és faborítással. 3/4. Az osztálytermek és folyosók natúr fenyő lambériázása világos sárga színe meleget áraszt. 3/5. Kerti pavilonok, kiülők natúr fából, apácarácsos díszekkel egységes képet mutatnak és jól harmonizálnak az öreg fák adta zöldövezettel. 3/6. Az épületeket összekötő széles út mentén állványos virágládák folyamatosan virágzó növényekkel nyugalmat és harmóniát árasztanak. 4. Sportudvar 4/1. Piros rekortán borítású atlétikai pályánk fehér szegélykövekkel és fehér pikkelyes támaszfallal harmonikus kontrasztot ad az élénkzöld színű belső pályával. 4/2. A pályát natúr fából készült ívelt léckerítés választja el a díszudvartól, mely egyben könyöklési lehetőséget kínál a pihenve bámészkodóknak. 4/3. A multifunkciós 1100 m2-es piluretán piros borítású pályát évelő sövénnyel és virágzó fásszárúakkal vettük körbe, mely labdafogó funkcióján túl az esti kivilágításban növeli a tér- és a színhatást. 4/4. Játékudvar kínálata az udvari sportszerek, kapuk, palánkok, hálók éves festése, karbantartása, téli jégpálya készítése – vonzó szabadidős elfoglaltság. 5. Ökológiai környezet kint és bent 5/1. Gimnáziumunk létesítményei 4,6 hektáros telken fekszenek. Elődeink nagy bölcsessége, hogy nem sajnálták a teret a gyerekeiktől. Ennek vagyunk javadalmazottjai a százéves fákkal árnyékolt arborétumunknak, melynek folyamatos karbantartásán túl a felújítását és gazdagítását is végezzük. 5/2. Valamennyi védettebb területet virágzó évelőkkel és bokrokkal telepítettük be, mely a nagy tömbben jelenlévő zöldfelületet, ill. teret változatos színekkel tagolja. 5/3. A belső tereinket télire áttelelő növényekkel gazdagítjuk, melyeket hirdetés után hoznak külsősök. Hálásak, hogy a lakást túlnövő növényeiket átteleltetjük, nekünk pedig nem kerül pénzbe és nem okoz többletmunkát és nagy odafigyelést a nyári szünetben. Nagyméretű akvárium gazdagítja a folyosónkat, melynek kezelését, karbantartását diákjaink végzik. 3
5/4. Japánkert-tanösvénnyel A nyugalmat kereső, meditatív, csend után vágyók pihenőkertje a 146 évelőt felvonultató, a Mecsekben előforduló kövekkel tarkított tanösvényünk. Ahol a japán kertépítők filozófiáját követő valamennyi elem megtalálható: - a földi élet nehézségeire utaló egytömbű kövek, - a tekintetet ég felé terelő magasba szökő fák, - a leheveredést kínáló egybefüggő füves területek, - a mindig megújuló illatokat biztosító változatos virágok, - és a nyugalmat árasztó, élőkkel teli tó csábít folyamatosan a meg-megújuló kíváncsiságunkra számítva; melyen ívelt fahíd köti össze a két partot. Ezen átkelve gondolhatjuk végig a földi létünk lényegét, mely várakozásteli emelkedő ívvel kezdődik, majd a csúcs után a leszálló ág vezet át a túlsó partra!
Mind a külső tárgyi eszközök, mind az épületen belüli tárgyak egységes stílust, színeket és harmóniát kell, hogy kövessenek. Ha ez a természetes anyagokra épül, akkor ott nincs helye a műanyagnak. Ha fából készülnek, akkor ott nincs helye a hegesztéseknek, ha az a korosztályhoz igazodik, akkor ott nincs helye a sötét színeknek.
Bonyhád, 2010. február 22.
4
ISKOLAI SPORTLÉTESÍTMÉNYEK
Az iskolai testnevelésnek és diáksportnak kettős célja van: 1. a tanulók életkori adottságaihoz igazodó élettani szükséglet kielégítése, és 2. a felnőtt korra elkísérő sportos, mozgásos cselekvő életvitel kialakítása. Kutatások igazolják, hogy a gyermekkori sportolással élethosszig tartó életmód meghatározó szerepe van. Azok a felnőttek, akiknek pozitív élménye volt gyermekkorában a testnevelés, azok igen korán a testnevelésórán kívül is sportoltak. A sportoló felnőttek meghatározó többsége pedig ezekből a gyermekkori szokásokból építkeznek. A fentiek fényében könnyen belátható, hogy a gyermekkori sportolás meghatározó hatással van a későbbi életmódra. „Ha gyermekkorban nem sikerül megszerettetni a sportot a gyermekkel, nem sikerül az életmód, életvitel olyan megszokott és elhagyhatatlan elemévé tenni, mint például a táplálkozást, akkor a későbbiek során már a rögzült, kialakult szokásrendszert szinte lehetetlen megváltoztatni.” (Bánáti, 2002.) A gyermek és ifjúsági sport legfontosabb színtere az iskola. Kutatásokat végeztek, hogy melyek azok a tényezők, melyek visszatartják a gyermekeket a sportolástól. Ezen tényezők között megkülönböztetett helyet foglal el az elavult tárgyi környezet. A poros, gyakran beton borítású, sérüléseket és baleseteket okozó sportudvarok, a kisméretű, gyakran nehezen tisztítható, kopott padlózatú tornatermek, szegényesen felszerelt sportszertárak, tisztálkodási lehetőséget korlátozottan vagy egyáltalán nem biztosító öltözők rontják a diákok komfortérzetét, a testnevelés és sportfoglalkozások népszerűségét. Az iskolai sportlétesítmények nagymértékben meghatározzák a sportágakhoz való hozzáférést, a sportágválasztást. (Az iskolai tanórán kívüli sportfoglalkozásokon a tanulók 30%-a focizik, 18%-a kosárlabdázik, 12%-a kézilabdát választ. A labdajátékok az összes sportfoglalkozások 66%-át teszik ki.) Pedig a NAT alapkövetelménye, hogy a gyermek minél több mozgásfajtát, sportágat, testnevelési játékot ismerjen meg. Ebben jelentős szerepet kapjanak a szabadban végezhető sportmozgások, a küzdősportok, szabadidős sportok (kerékpár, gördeszka, falmászás, stb.) Csak így tud megfelelően fejlődni a motoros, a kognitív és az affektív tanulási képességük. Számos forrás áll rendelkezésre sportudvar, iskolai sportpálya tervezésére, kivitelezésére. Most néhány alapelvvel szeretném segíteni az iskolai szabadtéri sportlétesítmények építését szándékozókat:
5
A sportudvar mérete: -
minimálisan elvárható 5-8 m2 tanulónként (tehát egy 500 tanulós intézetben minimum 25004000m2)
Elhelyezkedése: -
a tornateremmel, illetve az iskolaudvar kijáratával közvetlenül kapcsolata legyen,
-
se az utca felől, se más épület felől átjárás ne legyen a pályákon keresztül az iskolaépületbe.
Rendeltetése: -
az iskolaudvar formájától és tagoltságától függően célszerű a labdajátékokhoz legalább 50 x 30 m-es kombinált pályát építeni, melynek szélén legalább 3 sávos (3x1 m széles) 40 m hosszú futópályát kialakítani,
-
az így kialakított pálya az iskolai ünnepélyek és rendezvények helyszínéül szolgálhat,
-
pormentes, műgyanta borítással – esetleg esti kivilágítással – az időjárástól és évszaktól függetlenül folyamatosan lehet használni. Különösebb karbantartást nem igényel.
Tagolt terület esetén: -
legalább 2-3 helyen létesítsünk – az atlétika különböző szakágának gyakorlásához pályákat (ugró-dobó), hogy egyidejűleg kisebb csoportokban is lehessen gyakorolni,
-
a közbülső formátlan területeket fákkal, bokrokkal, évelőkkel telepítsük be, hogy a zöld felületet növeljük, a sportudvar mikroklímáját optimalizáljuk,
-
amennyiben lehetséges, úgy a tornaterem bejáratához közel 20-40 m-es gyepes tornateret is készítsünk a szabadtéri gimnasztikás bemelegítés számára,
-
egyenes terepviszonyok mellett célszerű „grundpályát” hagyni, melynek formája a körülményekhez igazodik, sportburkolatot nem igényel, pálya karbantartásra nincs szükség, óraközi- és tanításnélküli szünetekben a gyerekek szabadon használhatják, télen pedig árasztásos módszerrel jégpálya alakítható ki,
-
kihasználatlan zugokba célszerű szabadtéri sportszereket felállítani, mely puszta jelenlétével spontán próbálkozásra inspirál (korlát, mászó állvány, nyújtó, gerenda, stb.) Itt csupán a balesetmentes aljzatra kell nagy gondot fordítani.
Szabad felület, tömör kerítés, tűzfal esetén -
szabadtéri bordásfal készíthető időjárás álló fémrészekből,
-
kosárlabda palánk állítása, melynél a palánk mögötti balesetmegelőző távolság nem hagyható figyelmen kívül. Célszerű lánc hálóval ellátni. A palánk tartós, ha palából készül.
Ha nagy szabad terület áll rendelkezésre: -
úgy futó körpályát alakítsunk ki, ahol a bemelegítő futásokon túl az állóképességi felmérések is elvégezhetőek. Célszerű 3-4 sávos pálya kialakítása (3 x 1,2m), hogy a váltófutás és a versenyszerű résztávos futás is gyakorolható legyen,
6
-
4-6 sávos 80-120 m-es egyenessel, ahol mérhető versenyek síkon és gáton – már-már az atlétika ízét-zamatát kínálja,
-
itt már lehetőség van kislabda hajításra, esetleg gerelyhajítás gyakorlására is, mely igen vonzó – különösen a fiú körében,
-
érdemes megpróbálni védőhálóval körülvett dobókört is építeni, ahol a forgásból történő összetettebb vető mozdulatot ill. mozgást is meg lehet tanítani. Ez igen szórakoztató és közben jó mozgáskoordináció fejlesztő hatású mozgássor,
-
12x 24 m-es szabad terület esetén szegéllyel övezett és homokkal megtöltött (30 cm) strand röplabdapályát építsünk, mely igen népszerű játék – még utcai ruhában is hűvös idő esetén. Melyben – mezítláb pedig utánozhatatlan élmény,
-
szabadtéri akadályok, játszó állványok, csúszó-mászó alkalmasságok a fiatalabb korosztály kedvelt szabadidős kínálatát gazdagítják.
Járdák, utak, hepe-hupás udvarrészek: -
görkorcsolyázás, gördeszkázás, kerékpározás és rollerezés spontán sportolásra inspirálnak,
-
mini golf pálya építésére ad lehetőségeT.
Parkosítás: -
a játék- és tornateret a tantermek ablakaitól magas cserjesorokkal válasszuk el, hogy a „tanulni vágyók” figyelmét a vidám, mozgalmas élet ne vonja el,
-
a játszóterek ill. sportpályák körül a déli oldalon árnyékoló, az északi oldalon a szél elleni védelem céljából célszerű gyorsan növő, nagy lombú, magas fákat ültetni,
-
igen kedveltek a kerti pavilonok, a pergolák alatti ülő padok, futónövényekkel körbeültetett pihenőhelyek kialakítása a sportudvar csendesebb zugaiban,
-
zaj- és porvédelmi megfontolásból a sportpályákat és szabadtéri létesítményeket erős növésű cserjékből – több soros ültetéssel – barátságos zöld keretbe foglalhatjuk, mely a szabadon maradt területek cserjéivel néhány éven belül igen romantikus, de bensőséges egységet alkot,
-
állványokra elhelyezett virágtartók egynyári és évelő virágoknak ad védett helyet, melyet folyamatos virágzással hálálnak meg.
Egységes stílus, esztétikus megjelenés: -
a beépített műtárgyak természetes anyagból készüljenek és azonos stílust kövessenek,
-
igen barátságos, utánozhatatlan természetességet a fa építmények sugároznak. Ezek néhány év után gombásodnak, ezáltal lefeketednek, ha a rendszeres mázolás elmarad. A keményfa időtállóbb, de a lazúr impregnálót nem issza be, ezért olaj alapú festékekkel védhető. A fenyő fényálló lazúrral tartósan védhető. 7
Modern sportburkolati eljárások: -
sportpályák építésénél a bekerülési költségen túl a folyamatos karbantartást és felújítási költségeket is számba kell venni. Magára maradt, leamortizált, elhanyagolt sportpálya inkább taSZít, mintsem önkéntes portolásra ösztönöz,
-
drágább kivitelezési költségű, de hosszú időtartamú és különösebb karbantartást nem igényel a műanyag sportburkolat. Ezek beton vagy aszfalt alapra teríthetők, - műgyanta alapanyagú, UV ellenálló, jó viszkozítású, gumi alapra öntött több színű koptató réteggel. - kültéri, beltéri, játszóterekre kikísérletezett, - nagy mechanikai igénybevételnek kitett, több funkciós használatra (kerékpár, hoki, tánc, stb. szöges cipő, labdajátékok stb.) - könnyen tisztán tartható, - nagy keletje van a műfüves labdarúgó pályáknak, melyek minden időjárási körülmények közt is nagy igénybevételt „elviselnek”.
A legújabb lehetőség a multifunkciós sportpálya: mely nyáron sportpályaként működik extra napkollektor kapacitással, télen jégpályává alakítható egy kettős körforgású rendszerrel. Az itt nyert hő pedig felhasználható helyiségek, uszodák fűtésére. Fedett sportlétesítmények építése, annak optimális belső terének kialakítása és modern sporteszközökkel való felszerelése ennek a rövid dolgozatnak nem feladata. (Számtalan szakirodalom segít a tervezésben.) Az viszont figyelemfelkeltő, hogy az elhagyott, funkcióját vesztett nagy ipari csarnokok humán célú, netán éppen sportcélú átalakítása nagy távlatokat nyit. Nem csupán az ár-érték arány figyelembevétele okán, hanem az adott tér kínálta – szinte korlátlan – lehetőségek fantáziával történő megtöltése adta kihívásért is. A forrásszegény világunkban a „bent lakva” történő többlépcsős kivitelezés is csábító. (Lásd: Bonyhádon az ország második legnagyobb atlétikai csarnoka, melyet elhagyott Salamander ipari csarnokból alakítottak ki.)
Záró gondolat: Egy-egy közoktatási intézmény sportcélú távlati lehetőségeit a benne dolgozó testnevelő(k) emberi és szakmai kvalitása, nem pedig az infrastruktúrájának fejlettsége határozza meg. Ha egy elhivatott, tanítványaiért tenni akaró testnevelő egy faluvégi szegény iskolába kerül, ahol a kerítés után már csak libalegelő van – egyetlen bicskával csodát tesz. A legelő közepén váj egy lyukat és elhiteti a tanítványaival, hogy a világ legnagyobb kihívása ebbe a lyukba egyre nagyobb távolságból a legkevesebb ütéssel egy kis golyót bejuttatni. Élvezetes játék kezdődik, kis idő után már az apukák is próbálkoznak. Ők már le is kaszálják a terepet, hogy eredményesebbek lehessenek. Ugye nem 8
kétséges, hogy néhány év után ezen gyerekekből – a kitartó szorgos gyakorlás következtében – kerülnek ki a golf bajnokai. Ebből milliomosokká válnak, a falu lesz a golfozás központja; szállodák épülnek és az egész falu részesedik a beáramló javakból. Míg ellenkező esetben a gazdag infrastruktúrával rendelkező iskola egy lusta, tehetetlen testnevelő „áldásos” tevékenysége következtében néhány év után a sportlétesítménye elnéptelenedik, a nagyméretű tornatermet naponta a tanítási idő után bezárják. Nem kell sokáig várni, amíg a közüzemi költségek növekedése más irányú felhasználásra kényszerítik a fenntartót és bútorraktárként hasznosítják azt.
Bonyhád, 2010. május 23.
Felhasznált irodalom: -
Sportkutatás (2004) GFK a Gyermek,- Ifjúsági és Sportminisztérium részére. (Kézirat)
-
Szabadtéri sportpályák, játszóterek, játszókertek (Jancsó-Osvát-Sárdy)
9
