Online kutatás az önkéntességrõl a lakosság körében
2010
KAI Consulting Kft. Dr. Czike Klára Szabóné Ivánku Zsuzsanna
Készült az
megbízásából.
Tartalomjegyzék I. II.
Vezetõi összefoglaló ...................................................................................................... 2 Bevezetés ....................................................................................................................... 7 II.1 Körkép az önkéntességrõl....................................................................................... 7 II.1.1 Definíció......................................................................................................... 7 II.1.2 Európa ............................................................................................................ 8 II.1.3 Magyarország ............................................................................................... 10 II.2 Módszer ............................................................................................................... 12 III. A kutatás eredményei ............................................................................................... 13 III.1 Önkéntesek aránya, az önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, jellemzõ tevékenységek.................................................................................................................. 13 III.2 Önkéntesek jellemzõi, indítékai ............................................................................ 19 III.3 A válaszadók véleménye a nonprofit szervezetekrõl ............................................. 24 III.4 Javaslatok a kutatási eredmények alapján ............................................................. 28 IV. Felhasznált irodalom ................................................................................................ 32 V. 1. számú Melléklet – Kérdõív....................................................................................... 33 VI. 2. számú Melléklet – Táblázatok .............................................................................. 42 VII. 3. számú Melléklet – Táblázatok jegyzéke................................................................ 46 VIII. 4. számú Melléklet – Ábrák jegyzéke ....................................................................... 48
1
I. Vezetõi összefoglaló A KAI Consulting Kft. 2009 decemberében kapott felkérését az Önkéntes Központ Alapítványtól egy a lakosság körében végzendõ online kutatásra az önkéntességrõl. A kérdõív összeállításakor igyekeztünk szem elõtt tartani az 1995-ben, illetve 2005-ben bonyolított két reprezentatív kutatás1 módszereit, eredményeit, ugyanakkor kutatásunkban nem volt mód a reprezentatív adatgyûjtésre, sem a 2004-es kutatás teljes megismétlésre, így az akkor használt kérdõívet egyes pontokon átalakítottuk (ld. 1. sz. Melléklet). Az online kérdõív 2010 decemberétõl 2011. január végéig volt elérhetõ a válaszadók számára, ez alatt az idõ alatt 978 érvényes kitöltés történt. A kutatásról az ÖKA, valamint az önkéntes centrumok és önkéntes központok e-mailben értesítették a regisztrált önkénteseket, így az elemszám és a kitöltõk jellemzõi miatt kutatásunkat egy olyan kutatásnak tekintjük, mely elsõsorban a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek jellemzõinek, motivációjának vizsgálatára volt alkalmas. Kutatásunk során az önkéntességet a legtágabb definíciós értelemben vizsgáltuk (önkéntes az, aki harmadik személy javára önkéntesen, ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújtott). A kis elemszám miatt azonban nem elemeztük azok válaszait, akik csak ismeretségi körükben, vagy csak e körön kívül végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben, valamint egy-egy kérdés kivételével azok válaszait sem elemeztük, akik egyáltalán nem végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben. „Kis” kutatásunk során tehát a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben vettük az önkéntességet, vagyis a családi és baráti körön belül vagy e körön kívül önkéntes tevékenységet végzõket tekintjük összességében önkéntesnek. Válaszadóink 88%-a mindkét formában végzett önkéntes tevékenységet 2010-ben. Kutatásunk eredménye, hogy az önkéntesek 66%-a rendszeresen végez ilyen jellegû tevékenységet, többségük heti, havi rendszerességgel. Az önkéntes tevékenység havi átlagban 1-10 óra között mozog az önkéntesek majdnem felénél, azonban 30 óránál több önkéntes tevékenységrõl havonta senki nem számolt be. A formális, szervezetekhez köthetõ (41%) és az informális, magánszemélyekhez köthetõ támogatás (40%) hasonló arányban jellemzi az önkénteseket, de összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását. Ebbõl azt a következtetést vonjuk le, hogy az utóbbi években valószínûleg nem csökkent az önkéntes tevékenységet vállalók aránya a teljes lakosság körében. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy sem az önkéntes központok, centrumok, sem a közvetlen fogadó szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal az önkéntesek számáról, s a legutóbbi 2008-as reprezentatív kutatás2 az önkéntesek számának csökkenésérõl számol be a szervezeteknek végzett önkéntes munka tekintetében. 1
Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á., Lakossági adományok és önkéntes munka, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1995., ill. Czike K., Kuti É., Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006. 2 Bartal A., Kmetty Z., A magyar önkéntesek motivációjának vizsgálata és a magyar Önkéntesmotivációs Kérdõív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Fõosztálya, Budapest, 2010.
2
Vizsgálatunk alapján az önkéntesek elsõsorban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás területén jeleskednek, mint ahogy a korábbi kutatásokban is ezek voltak a legnépszerûbb területek. Ugyanakkor a 2004-es kutatáshoz képest még inkább elõtérbe került a magánszemélyeknek nyújtott támogatás a szervezetek támogatásával szemben, melyben valószínûleg a gazdasági válság és a különféle természeti katasztrófák is szerepet játszanak. A szívesen végzett tevékenységek között a gyermekekhez kötõdõ tevékenység mellett magánszemélyek segítése, rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen. A szívesen támogatott csoportok elsõsorban a gyermekek, az idõsek és a fogyatékos emberek. A legtöbb önkéntes úgy gondolja, hogy támogatása leginkább a közösség érdekét szolgálta. Kutatásunk alapján az eddigi reprezentatív kutatásokhoz képest a válaszadó önkéntesek legfontosabb jellemzõi az alábbiak (a táblázatban nem szerepel a 2008-as kutatás, mert az nem az általunk használt tágabb önkéntes definícióval dolgozott): Társadalomstatisztikai jellemzõk Nem Életkor Családi állapot Iskolai végzettség Foglalkozás Vallásosság
1993
2004
2010
fõként férfi 21-50 házas felsõfokú vezetõ, beosztott értelmiségi minden harmadik önkéntes
fõként férfi 31-50 házas vagy hajadon/nõtlen középiskolai, felsõfokú beosztott értelmiségi
fõként nõ 21-40 házas vagy hajadon/nõtlen felsõfokú beosztott értelmiségi
minden második önkéntes
65%
Az önkéntes tevékenységet végzõk túlnyomó többsége, 80%-a nõ, õk azok, akik „célcsoport, ügyfél közeli” önkéntes munkát végeznek, szemben a férfiakra inkább jellemzõ kuratóriumi tagsággal, civil szervezetekben vezetõ pozíció betöltésével. A legtöbb válaszadó inkább a fiatalabb felnõtt korosztályból került ki, ez valószínûleg az online kitöltési lehetõségbõl is adódik, ugyanakkor több kérdés elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy válaszadóink többsége valószínûleg inkább az új típusú, tudásra, tapasztalatra szert tenni akaró önkéntesekhez tartozik. Ezt támasztja alá, hogy bár a 2004-es kutatáshoz hasonlóan az önkéntes tevékenység legfontosabb motivációja a cselekedet által kiváltott jó érzés, azonban a jelen kutatásban válaszadó önkéntesek egyértelmûen az új típusú önkéntességhez kapcsolódó motivációkat jelöltek meg, mint a tapasztalatszerzés, kihívás, szakmai fejlõdés. A motiváció tekintetében jelentõs eltérést találtunk a 2004-es és a 2008-as önkéntes kutatásokhoz képest is. Úgy tûnik, hogy a közösség szolgálata, a szolidaritás értéke mellett mind nagyobb arányban játszanak szerepet az egyéni, személyiségfejlõdéshez kapcsolódó elõnyök az önkéntes tevékenységekben. Azok, akik nem adományoznak, és nem végeznek önkéntes munkát, azok leginkább maguk is támogatásra szorulnak, vagy nem bíznak a közvetítõ szervezetekben. Azok az önkéntesek, akik szintén válaszoltak erre a kérdésre, leginkább az önkéntes szervezetek felelõsségének tekintik az önkéntes tevékenység és az adományozás ösztönzését, kritikát fogalmazva meg a szervezettség és az átláthatóság szempontjából. Az önkéntesek többsége nagy jelentõséget tulajdonít a civil szektornak az állammal szemben a társadalmi problémák megoldásában. Sokkal bizonytalanabb annak a megítélése, hogy az adományozás a rászorultakat milyen mértékben segíti, ennek 3
magyarázata valószínûleg a napjainkban folyamatosan tapasztalható társadalmi feszültségekben (magas munkanélküliség, sok segélyezett, a szegénység etnicizálása, stb.) rejlik, sokan az önkéntesek között magukat is rászorulónak érzik valamilyen (fõleg anyagi) értelemben. Az önkéntesség megítélésével kapcsolatos eredmények arra engednek következtetni, hogy a válaszadók többsége felismerte, az önkéntes tevékenység magára az önkéntesre legalább akkora hatással van, mint a támogatott rászorulókra. Az önkéntesek között felülreprezentáltak azok, akik információikat az önkéntességrõl és a civil szervezetek tevékenységérõl közvetlenül a szervezetektõl kapják, emellett a 2004-es kutatáshoz képest a tájékozódásban egyértelmûen elõre tört az Internet. Csak a válaszadók körülbelül fele ismeri a megrendelõ Önkéntes Központ Alapítványt és még kevesebben ismerik az önkéntes törvényt. Az önkéntes központok és centrumok, valamint a törvény hasznosságát is csak közepesnél valamivel jobbnak értékelik a válaszadók. Úgy tûnik, hogy a TÁMOP-os programban tervezett fejlesztési és tájékoztatási tevékenységek nagyon is ráférnek a hazai önkéntességre. A kutatás eredményei alapján az önkéntesség fejlesztésében a legfontosabbnak a sokszínûbb önkéntes programok biztosítását tartják, majd a munkaidõ kedvezmény biztosítását követõen felkészültebb fogadó szervezeteket szeretnének az önkéntesek. Ugyanakkor a válaszadók az önkéntességgel kapcsolatos szemléletformálást, a társadalmi megbecsültség növelését fontosnak tartják a lakosság és a fogadó szervezetek körében is, de ugyanúgy az önkéntes tevékenységért járó személyes elismerést, dicséretet is igénylik. Többen javasolják, hogy már gyermekkorban nagyobb hangsúly helyezõdjön az önkéntes tevékenységek lehetõségeinek megismertetésére az óvodákban, iskolákban. Az önkéntességgel kapcsolatos információk minél szélesebb körbe való eljuttatása, az önkéntesség elõnyeinek megismertetése is kiemelt szempont, különösen az Önkéntesség éve kapcsán. Megjelenik még az állami elismerés, ösztönzés pl. adókedvezmény formájában, illetve a munkanélküliek nagyobb arányú bevonása helyi programokba, projektekbe. Összességében kutatásunk alapján úgy látjuk, hogy a hazai önkéntesség fejlesztendõ, fejleszthetõ a fiatalok és az idõsek, vagyis a nem aktív korúak körében, valamint szerepet játszhat a munkanélküliek munkaerõpiacra való visszaintegrálásában, értelmes, értékteremtõ elfoglaltság nyújtásában mindhárom csoport számára. Úgy tûnik, hogy (a 2004-es és 2008-as kutatás eredményeihez hasonlóan) az önkéntesség a magasabb képzettségûek, a tanulók és aktív keresõk körében népszerû, a hátrányos helyzetû vagy kisebbségi csoportok csak a segítség címzettjei. Úgy gondoljuk, hogy a helyi közösségekben az öntevékeny akciók jelentõsen elõre mozdíthatják a helyiek életminõségét, fejleszthetik a résztvevõk kapcsolatrendszerét, társadalmi beágyazottságukat, így ezeknek az akcióknak, illetve a hátrányos helyzetû csoportok önkéntes tevékenységbe való bekapcsolódásának ösztönzése kiemelten fejlesztendõ terület. Látható, hogy a szolidaritás, a közösségi érdekek mellett egyre nagyobb teret nyernek az egyéni érdekek az önkéntességben, mely elsõsorban a fiatalabb korosztályhoz köthetõ. Az õ elvárásaik mentén is szükséges, hogy az önkéntes menedzsmenttel és önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek tevékenységeiket egyre inkább professzionális szintre emeljék, melyet csak alátámaszt az e szervezetek körében végzett vizsgálatunk, miszerint a szervezetek többsége még nem végez célzott kiválasztást, nem tart képzést, felkészítést az önkénteseknek,
4
nem köt pontos megállapodást a bevontakkal és nem értékeli rendszeresen az önkéntes munkát. Mindezek fejlesztése nagyban segítené az önkéntesek hatékonyabbb munkavégzését, illetve az önkéntesek megtartását. Fontos fejlesztési szempont, hogy szervezettebb önkéntes programokat, felkészültebb szervezeteket találunk Budapesten és a megyszékhelyekhez kötõden, de a perifériális területeken nagy elmaradás tapasztalható az önkéntesség szervezettségében. Javaslatainkat a kormányzat számára, az önkéntesség fejlesztését célzó TÁMOP-os támogatásban részesülõ szervezetek számára és az ország szerte önkéntesek illetve adományokat fogadó szervezetek számára is összegyûjtöttük.
Kormányzat
•
•
•
•
• • Önkéntes centrumok hálózata
•
• • • • Fogadó,
•
Fejlesztési javaslatok Az önkéntes menedzsmenttel, önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek további támogatása a folyamatos szervezetfejlesztésben, kapacitásbõvítésben hazai és uniós pályázati programok segítségével Önkéntes szervezetek országos lefedettségének ösztönzése, megteremtése különösen a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben, a megyeszékhelyektõl távol esõ perifériális területeken A nem aktív korúak közül a gyermekek és fiatalok önkéntes tevékenységének támogatása az óvodai, iskolai oktatás-nevelés területén hasonló kezdeményezésekkel, mint pl. érettségi követelménnyé tenni az önkéntes munkát A hátrányos helyzetû csoportok önkéntes munkába való bevonásának ösztönzése pl. azzal, hogy a támogatott programok megvalósítási helye hátrányos helyzetû település, a program célja a hátrányos helyzetûek segítése vagy a támogatott program kötelezõ eleme az õ részvételük Az önkéntes tevékenység elõnyeinek, lehetõségeinek hangsúlyozása a kommunikációs kampányokban a Nemzeti Program munkatervével összhangban Az önkéntesség ösztönzése, terjesztése az állami vagy önkormányzati intézményekben A fogadó szervezetek folyamatos kapacitásbõvítése tájékoztatással, képzéssel (pl. információs anyagok, tanulmányok, saját fejlesztésû tananyagok, mintadokumentumok, jó gyakorlatok terjesztése) Rendszeres és módszeres adatgyûjtés az önkéntesek számáról, jellemzõirõl, preferenciáiról valamint az önkéntes programokról Együttmûködések generálása és erõsítése az állami és a vállalkozói szektorral, a vállalati önkéntesség népszerûsítése A perifériális, megyeszékhelytõl távol esõ területek önkéntességbe való bevonásának ösztönzése A fogadó szervezetek szemléletformálása, az önkéntesség szervezeti és gazdasági elõnyeinek megismertetésével Az önkéntesek tudatos kiválasztásának, felkészítésének,
5
adományozó szervezetek
• • •
•
•
feladataik meghatározásának, munkájuk értékelésének folyamatos fejlesztése Helyi, kistelepülési aktivitás növelése, helyi együttmûködések megerõsítése az önkormányzattal, intézményekkel Minél sokszínûbb programok, lehetõségek szervezése, biztosítása az önkéntesek, adományozók számára Pontos, naprakész információk nyújtása az önkéntes programokról, lehetõségekrõl pl. az Internet és a Social Media Marketing (közösségi oldalak, fórumok, blogok) nyújtotta, többnyire ingyenes lehetõségek kiaknázásával A szervezet által végzett tevékenységekrõl, adományok osztásáról átlátható, naprakész információk nyújtása a jó gyakorlatok terjesztésének, illetve az önkéntes tevékenységet vállalók, adományozók bizalmának elnyerése, növelése érdekében A gyermekek, nem aktív korú fiatalok, a nyugdíjas idõsek, valamint a hátrányos helyzetû emberek minél szélesebb körben való bevonása az önkéntes tevékenységekbe, programokba, akciókba
6
II. Bevezetés 2001-et az ENSZ az önkéntesség nemzetközi évének nyilvánította. 2011-ben az európai intézmények ismételten szeretnék felhívni a figyelmet erre az Európa-szerte milliókat megmozgató tevékenységre, ezért az Európai Unióban a Bizottság javaslatára a Tanács a 2011. évet „Az aktív polgárságot elõmozdító önkéntes tevékenységek európai évének” nyilvánította. A kutatás megrendelõje, az Önkéntes Központ Alapítvány TÁMOP 5.5.2/09/1-2009-0001 azonosítószámú projektje keretében nagy hangsúlyt fektet az Önkéntesek évéhez kapcsolódó tevékenységekre. A tematikus év és a kutatás szempontjából is érdemes röviden áttekintenünk az önkéntességre vonatkozó fogalmakat és a legfontosabb hazai, valamint európai adatokat.
II.1 Körkép az önkéntességrõl II.1.1 Definíció Magyarországon az önkéntes tevékenységet törvény szabályozza, mely 2005. október 1jén lépett hatályba (A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény, rövidítve Köt.). A törvény célja, hogy a közérdekû önkéntes tevékenységet, mint jogviszonyt szabályozza és intézményesítse a magyar jogrendszerben. A Köt. alapján vezetett hatósági nyilvántartás tartalmazza azon szervezetek adatait, akik e törvény hatálya alatt foglalkoztatnak önkénteseket. A nyilvántartásba történõ bejelentkezés egyetlen szervezet számára sem kötelezõ, azonban ha az önkénteseket fogadó szervezetek élni kívánnak a jogszabályban biztosított kedvezményekkel – pl. bizonyos adómentes juttatások– akkor számukra a regisztráció kötelezõ. Jelenleg kb. 1600 szervezet van regisztrálva. A Köt. nem definiálja az önkéntest, mint fogalmat, hanem az alábbiakat fogalmazza meg: 1. § (1) A törvény hatálya a) a 3. § (1) bekezdése szerinti természetes személynél, jogi személynél, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságnál és egyéni cégnél (a továbbiakban: fogadó szervezet) Magyarországon végzett, b) a magyar állampolgár által a 3. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti fogadó szervezetnél a Magyar Köztársaság területén kívül (a továbbiakban: külföld) végzett közérdekû önkéntes tevékenységre terjed ki. (2) A törvény hatálya nem terjed ki a) az önkéntes véradásra, b) az önkéntes, illetve létesítményi tûzoltóként végzett tevékenységre, c) a polgári természetõrként végzett tevékenységre. 2. § (1) Közérdekû önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett munka, kivéve, ha a) a személy a tevékenységet maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára végzi,
7
b) a tevékenység jogszabályi kötelezésen, jogerõs bírósági határozaton, illetve hatósági kötelezésen alapul, c) a felek úgy állapodnak meg, hogy azt más jogviszony keretében végzik, így különösen polgári jogi jogviszonyban, társadalmi szervezet, illetve egyház tagjaként, alapítvány, közalapítvány kezelõ szervének tagjaként vagy egyházi személyként.
A törvény értelmében önkéntesnek tekintjük azt tehát, aki a fogadó szervezetnél közérdekû tevékenységét anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi. A törvény nem érinti a személyeknél végzett önkéntes tevékenységet, vagy a törvényben fel nem sorolt szervezeteket. 2001-ben az ENSZ, az Önkéntesek Nemzetközi Éve alkalmából kibocsátott egy dekrétumot az önkéntesség alapvetõ kritériumait és jellemzõit illetõen, melyek alapján e tevékenység jellemzõi az alábbiak: • önkéntes, azaz a személy belsõ indíttatásából, szabad akaratából végzi a tevékenységet, tehát a nem-kötelezõ elv esszenciális feltétel. • Az önkéntes munkát nem anyagi ellenszolgáltatásért végzik, de a kiadások megtérítése, vagy jelképes fizetség megengedhetõ. A tevékenységet nem elsõsorban a pénz vagy a megélhetés biztosítása motiválja. • Az önkéntesség más személy vagy a társadalom hasznára irányul – azaz a tevékenység valamilyen közjószág elõállítását szolgálja, bár köztudott, hogy az önkéntesség jelentõs haszonnal jár az önkéntes személyére nézve is. E fenti három kritérium esetenként azzal is kiegészül, hogy az önkéntességnek szervezett keretek között kell folynia, ez a kritérium azonban az önkéntes vizsgálatokban jelentõs eltérést eredményezhet, ugyanis a formális – szervezeteknek végzett – önkéntes tevékenységnél nagyobb arányban végeznek az emberek informális – szervezeteken kívüli – önkéntes tevékenységeket.
II.1.2 Európa Az 1993-ban indult Johns Hopkins Nonprofit Összehasonlító Kutatási Program eredményei elõször csak a fejlett országokban a nonprofit szektor gazdasági súlyának növekedésérõl számoltak be, majd 10 év után a 35 vizsgált országban végzett kutatás zárásakor már az önkéntesség és a civil szervezõdések ugrásszerû növekedését regisztrálva egyenesen „globális egyesületi forradalomról“ számol be. A szerzõk az önkéntességet a legtágabb definíciós bázis alapján értelmezték, azaz a formális és az informális önkéntesek számát egybe vették.3 Összességében elmondható, hogy az Európai Unió 15 év feletti lakosságának 22-23% kapcsolódik be önkéntes tevékenységekbe, az európai és nemzetközi kutatások általában magasabb arányokat mutatnak ki, mint az egyes nemzeti tanulmányok.4 Az önkéntesség területén az egyes országok eltérõen fejlõdnek, de összességében az elmúlt 10 évben az önkéntesek száma növekszik. Számos országban a gazdasági válság nagy hatást tett az önkéntességre és több olyan ország is van, ahol ez az önkéntességben való részvételt még inkább növelte (pl. Hollandia, Írország). Más területeken (pl. Olaszország, Lettország, 3
Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a 2008. évi Európai Érték Vizsgálat tükrében – avagy, aki önkéntes az nagyobb valószínûseggel boldogabb és elégedettebb ?, http://volunteermotivation.hu/downloads/ONK_NEMONK_BAM2009.pdf, 4. 4 Volunteering in the European Union, Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency, Final Report by GFK, 2010, http://www.onkentesseg2011.hu/letoltheto/volunteering_in_the_european_union.pdf, 57.
8
Litvánia, Észtország) a válság visszaesést hozott az önkéntességben is.5 Az önkéntesség jövõjével kapcsolatban többféle vélemény is van, tendenciózusan a tevékenység jellemzõit illetõen az európai dokumentumok azt sugallják, hogy az emberek egyre inkább a rövidebb idõtartamú és projekt-alapon mûködõ, adott programhoz kötõdõ tevékenységben vesznek részt inkább.6 1. Táblázat: Lakossági részvétel önkéntes tevékenységben az Európai Unió tagállamaiban Részvételi arány
Nemzeti tanulmányok*
Nagyon magas (> 40%)
Ausztria, Hollandia, Svédország, Egyesült Királyság
Magas (30%-39%)
Dánia, Finnország, Németország, Luxemburg
Közepes (20%-29%)
Észtország, Franciaország, Lettország
Eurobarométer (2006) Ausztria, Dánia, Finnország, Németország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Svédország Belgium, Csehország, Franciaország, Olaszország, Szlovákia, Szlovénia Ciprus, Észtország, Málta, Lettország, Egyesült Királyság
Európai Érték Tanulmány (1999/2000) Hollandia, Szlovákia, Svédország, Egyesült Királyság**
Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Görögország, Luxemburg Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Lettország, Málta, Szlovénia Észtország, Magyarország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország
Bulgária, Görögország, Belgium, Ciprus, Magyarország, Csehország, Írország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Portugália, Lengyelország, Románia, Spanyolország Portugália, Szlovákia, Románia, Szlovénia, Spanyolország Alacsony (< 10%) Bulgária, Görögország, Olaszország, Litvánia Forrás: Volunteering in the European Union 65-66.oldal, nemzeti kutatások alapján *Magyarország nem szerepel ebben az összehasonlításban, mert eltérõ adatokat találunk a formális önkéntesség esetében (aránya 5,5% a civil szervezetek önkéntes adatszolgáltatása alapján), illetve a formális és nem formális önkéntesség együttes vizsgálata során (aránya 40% a teljes lakosság körében reprezentatív vizsgálat alapján). Viszonylag alacsony (10%-19%)
Többségben vannak azok az országok, ahol több férfi vesz részt önkéntes tevékenységben, mint nõ. Sokkal több férfi vesz részt a sporthoz kötõdõ szervezetek munkájában illetve programokban, míg szignifikánsan több nõ vesz részt a szociális és egészségügyi területhez köthetõ önkéntes tevékenységekben.7 A legtöbb országban a 30-50 év közöttiek csoportjában a legnagyobb az önkéntesek száma.8 A nemzeti tanulmányok 20 országban egybehangzóan megállapítják, hogy a magasabb iskolázottsággal rendelkezõk szívesebben vesznek részt önkéntes tevékenységben, kivéve Olaszországot, ahol az önkéntesek jelentõs része nem rendelkezik iskolai végzettséggel, vagy alacsony képzettségû.9
5
Volunteering in the European Union, 66-68. Volunteering in the European Union, 69. 7 Volunteering in the European Union, 69. 8 Volunteering in the European Union, 71. 9 Volunteering in the European Union, 73-74.
6
9
2. Táblázat: Önkéntesek nemek szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban Tendencia Nõi önkéntesek nagyobb száma
Országok Bulgária, Csehország, Málta, Szlovákia, Egyesült Királyság (Anglia, Észak Írország, Skócia) Férfi önkéntesek nagyobb száma Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Portugália, Szlovénia, Svédország Egyenlõ részvétel férfiak és nõk között Ciprus, Észtország, Finnország, Írország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Románia Nincs vagy ellentétes információ Görögország, Lettország, Spanyolország Forrás: Volunteering in the European Union 69.oldal, nemzeti kutatások alapján 3. Táblázat: Az önkéntesek kor szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban Tendencia Fiatal emberek és fiatal felnõttek legaktívabbak az önkéntességben (15-30 év)
Országok Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország Felnõttek a legaktívabbak (30-50 év) Belgium, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Magyarország, Portugália, Svédország Önkéntesség viszonylag magas szintje minden Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, korcsoporton keresztül Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság Idõsebb emberek növekvõ részvétele Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország Forrás: Volunteering in the European Union 71.oldal, nemzeti kutatások alapján
Az önkéntes tevékenységek az alábbi területekre koncentrálódnak leginkább: • Sport • Egészségügy, szociális terület • Vallási szervezetek • Kultúra • Szabadidõ, pihenés • Oktatás10 22 ország adatai alapján az önkéntesek leginkább adminisztratív feladatokban, a többi emberrel való közvetlen kapcsolatban, önkéntes tevékenységek elõkészítésében és szervezésében, vezetõi és koordinációs feladatokban, kampányokban és lobby tevékenységben, valamint rendezvények szervezésében vesznek részt.11
II.1.3 Magyarország Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal 1995 óta gyûjt adatokat a nonprofit szervezetekhez kapcsolódó önkéntesek számáról a szervezetek önbevallása alapján. Az önkéntesek száma azóta 300 000 és 500 000 fõ között mozgott, visszaesés volt tapasztalható az ezredforduló utáni pár évben, majd 2007-ben ismét emelkedett az önkéntesek száma 472 353 fõre. Az elmúlt 5 évben a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek száma kiegyenlítõdni látszik. (1. ábra)
10 11
Volunteering in the European Union, 78. Volunteering in the European Union, 89.
10
1. ábra Nonprofit szervezetek önkénteseinek száma, 20052009 500000 400000
437 893
472 353
371739
402 537
426 697
2008
2009
300000 200000 100000 0 2005
2006
2007
Forrás: KSH
1993-ban, majd 2004-ben végeztek olyan reprezentatív kutatást az önkéntességgel kapcsolatban, ahol a szervezeti önkéntesség mellett a magánszemélyek körében végzett önkéntes tevékenységet is vizsgálták.12 Mindkét kutatás alapját az önkéntesség legtágabb értelmezése jelentette, önkéntes munkának tekintetve minden, a közvetlen hozzátartozókon kívüli segítést (természetbeni vagy pénzadományozást is). 1993-ban a magánszemélyeket és szervezeteket önkéntes munkával segítõk összes száma 1 726 778 fõ volt (a 18 éven felüli népesség közel 17%-a), míg 2004-ben ez a szám megduplázódott 3 474 731 fõre (a 14 éven felüli népesség 40%-ára). 1993-ban az önkéntesek munkavégzése az egyházi-vallási tevékenységekhez, a kultúrához és a szociális területhez kapcsolódott, 2004-ben az egyházi-vallási tevékenységek szerepeltek az elsõ helyen, de ezt a sportszabadidõs, az egészségügyi ellátás, szociális tevékenység, valamint a kulturális terület követték. 4. Táblázat: A tipikus magyar önkéntes társadalom statisztikai jellemzõi az 1993-as és 2004-es önkéntes munka felmérések alapján Társadalomstatisztikai jellemzõk
1993
2004
Nem fõként férfi fõként férfi Életkor 21-50 31-50 Családi állapot Házas házas vagy hajadon/nõtlen Gyermekek száma leginkább 2-3 leginkább 1-3 Iskolai végzettség Felsõfokú középiskolai, felsõfokú Foglalkozás vezetõ, beosztott értelmiségi beosztott értelmiségi Település község, fõváros község, fõváros Vallásosság minden harmadik önkéntes minden második önkéntes Forrás: Czakó, Harsányi, Kuti, Vajda 1995. illetve Czike, Kuti, 2005. alapján, Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a 2008. évi Európai érték vizsgálat tükrében, 6.
A legfrissebb reprezentatív adatok az Európai Érték Vizsgálat 2008-as eredményei. A vizsgált népesség 10,8%-a, 901 545 fõ (közülük 472 624 férfi és 428 921 nõ) végzett 2008ban szervezetek számára önkéntes munkát. Az adatfelvétel és korábbi EVS (European 12
Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á., Lakossági adományok és önkéntes munka, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1995. illetve Czike, K., Kuti É., Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek, Gyorsjelentés a 2004-es felmérés eredményeirõl, Budapest, Önkéntes Központ Alapítvány, 2005.
11
Value Study) eredmények alapján megállapítható, hogy az önkéntesek aránya csökkent a népességben, hiszen 1991-ben még a 18 évnél idõsebb népesség 16,4 százaléka, 1999-ben pedig 14,8 százaléka mondta azt, hogy végzett önkéntes munkát. 5. Táblázat: A hazai önkéntes-vizsgálatok jellemzõi az 1990-es évektõl
az önkéntesség értelmezése minta
1995-tõl Központi Statisztikai Hivatal legszûkebb
1993. Czakó et al.
2004. Czike-Kuti
2008. EVS
Tág
legtágabb
köztes
jogi és nem jogi formával rendelkezõ szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 18 éven felüli népesség – reprezentatív megkérdezés alapján 1 726 778 fõ Önkéntesek 472 353 fõ 3 474 731 fõ 901 545 fõ száma (2007) a felnõtt népesség 17%a 14 éven felüli a felnõtt népesség a népesség 5%-a a népesség 40%-a 11%-a Forrás: Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a 2008. évi Európai érték vizsgálat tükrében, 8. csak a jogi formával rendelkezõ szervezetek önbevallása alapján
magánszemélyeknek és szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 18 éven felüli népesség – véletlenszerû megkérdezés alapján
magán-személyeknek és szervezeteknek önkéntes munkát végzõ 14 éven felüli népesség – véletlenszerû megkérdezés alapján
II.2 Módszer A KAI Consulting Kft. 2009 decemberében kapott felkérését az Önkéntes Központ Alapítványtól egy a lakosság körében végzendõ online kutatásra az önkéntességrõl13. A kérdõív összeállításakor igyekeztünk szem elõtt tartani az 1995-ben, illetve 2005-ben bonyolított két reprezentatív kutatás módszereit, eredményeit, ugyanakkor kutatásunkban nem volt mód a reprezentatív adatgyûjtésre, sem a 2004-es kutatás teljes megismétlésére, így az akkor használt kérdõívet egyes pontokon átalakítottuk (ld. 1. számú Melléklet). Az online kérdõív 2010 decemberétõl 2011. február végéig volt elérhetõ a válaszadók számára, ez alatt az idõ alatt 978 érvényes kitöltés történt. A kutatásról az ÖKA, valamint az önkéntes centrumok és önkéntes központok e-mailben értesítették a regisztrált önkénteseket, így az elemszám és a kitöltõk jellemzõi miatt kutatásunkat olyan kutatásnak tekintjük, mely elsõsorban a szervezetekhez kötõdõ önkéntesek jellemzõinek, motivációjának vizsgálatára volt alkalmas. Kutatásunk során az önkéntességet a legtágabb értelemben vizsgáltuk, a kis elemszám miatt nem elemeztük azok válaszait, akik csak ismeretségi körükben, vagy csak e körön kívül végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben, valamint egy13
Kutatásunkat a Google Dokumentumok rendszeren keresztül tettük elérhetõvé a megkérdezettek számára. Az adatgyûjtést és feldolgozást egyaránt nehezítette, hogy a rendszer nem tett lehetõvé bonyolultabb programozást, így pl. a válaszadók minden kérdés esetén többféle válaszlehetõséget is bejelölhettek, illetve bármennyi kérdést kihagyhattak és továbbhaladhattak a kérdõívben. Szeretnénk felhívni a figyelmet ezekre a nehézségekre, egyrészt hangsúlyozva azt, hogy kutatásunk nem reprezentatív és készítésekor nem álltak rendelkezésre profi adatszûrési, adattisztítási és adatelemezési szoftverek, másrészt figyelmeztetve azokat, akik ezzel a rendszerrel tervezik kutatások lebonyolítását.
12
egy kérdés kivételével azok válaszait sem elemeztük, akik egyáltalán nem végeztek önkéntes tevékenységet 2010-ben. (ld. 2. ábra)
III. A kutatás eredményei III.1 Önkéntesek aránya, az önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, jellemzõ tevékenységek Kutatásunk során a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben definiáltuk az önkéntességet, vagyis a családi és baráti körön belül valamint e körön kívül is önkéntes tevékenységet végzõket tekintjük önkéntesnek. (A 14 éven felüli népesség (8 768 135 fõ) több mint 36%-a (3 165 297 fõ) a családi, baráti körön belül is segít, és azon kívül is végez önkéntes tevékenységet”14). 2. ábra Önkéntesek aránya az önkéntesség különbözõ értelmezései szerint, 2010 4%
2%
6%
88% Önkéntesek mindkét formában
Csak ismerõsök körében önkéntes
Csak szélesebb körben önkéntes
Nem önkéntes
A válaszadók 94%-a jelezte, hogy rokonainak, barátainak, szomszédjának segített, míg 92%-uk e körön kívül segített önkéntes tevékenységgel. (6., 7. táblázat) 6. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körében, 2010
Igen Nem Nem tudom Nem kívánok válaszolni
Esetszám Százalék 94,27% 922 3,37% 33 21 2,15% 2 0,20%
14
Czike K.,Kuti É., Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006, 34.
13
7. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körén kívül, 2010 Esetszám Százalék 903 92,33% 75 7,67%
Igen Nem
3. ábra Önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, 2010 16%
3% 41%
17% 23% Szervezetek Olyan ismerõsök, akik nem rokonai, és nem barátai Ismeretlen magánszemélyek Lakóközösség, települési közösség Nincs válasz
4. ábra Önkéntes tevékenységgel tám ogatott szervezetek jellege, 2010 15%
29%
56%
Egyesület, alapítvány, vagy más szervezet (k ör, klub, szövetség, kamara, stb.) Önkormányzati óvoda, iskola, egyéb állami oktatási, egészségügyi intézmény, szociális intézmény, kulturális intézmény Egyházi, vagy vallási szervezet
A formális, szervezetekhez kötõdõ önkéntes tevékenység szinte azonos arányban van a magánszemélyekhez köthetõ tevékenységekkel. (3. ábra) Úgy tûnik, hogy a 2004-es kutatáshoz hasonlóan azok, akik ismeretségi körükben végeznek ilyen jellegû tevékenységet, azok e körön kívül is önkénteskednek, vagyis az önkéntes tevékenység egyértelmûen értékvezérelt. Összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását (56-41%). Bár ahogy azt a Körkép az önkéntességrõl címû fejezetben bemutattuk, a 2008-as EVS kutatás szerint az önkéntesek száma csökkent az elmúlt években, de az általunk használt legtágabb értelmezéssel dolgozva szinte biztos, hogy ez a megállapítás nem állja meg a helyét. Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon mérsékelten növekszik az önkéntesek száma a 2004-es adatok alapján. Az önkéntes tevékenységgel támogatott szervezetek körében valószínûleg a klasszikus civil szervezetek vannak többségben, de továbbra is nagy potenciált jelent az önkormányzati, állami fenntartású intézmények támogatása, melyet még fejleszteni érdemes (4. ábra). A 2004-es kutatással szemben az egyházhoz kötõdõ tevékenységek nem jellemzõek a válaszadókra, ennek oka valószínûleg az, hogy többségben vannak az önkéntes
14
centrumokhoz, központokhoz kötõdõk. Elõkelõ helyen szerepel azonban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás, mint ahogy a korábbi kutatásokban is (8. táblázat). 8. Táblázat: Önkéntes tevékenység jelleg (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válaszok Egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás Kultúra, mûvészetek, hagyományõrzés Sport, pihenés, szabadidõs tevékenységek Oktatás, tudományos kutatás Környezet- és állatvédelem Egyházi, vallási tevékenység Határon túli magyarok támogatása Nincs válasz Nemzetközi kapcsolatok, EU Állampolgári jogok védelme, kisebbségvédelem Településfejlesztés, regionális fejlesztés Szakmai, gazdasági, munkavállalói és munkáltatói érdekképviselet Közbiztonság védelme, polgárõrség, tûzoltás, bûnmegelõzés, áldozatvédelem Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, regionális fejlesztés Politikai tevékenység Egyéb
Esetszám 323 295 248 224 206 120 74 65 64 59 57 39 34 29 28 28
Százalék 17,06% 15,58% 13,10% 11,83% 10,88% 6,34% 3,91% 3,43% 3,38% 3,12% 3,01% 2,06% 1,80% 1,53% 1,48% 1,48%
A 2004-es kutatási eredményekhez képest, ahol az elsõ három legnépszerûbb forma a lakóhelyen, az oktatási, egészségügyi, szociális és mûvészeti intézményben történõ segítés és a gondoskodás, rászoruló befogadása volt, kismértékû eltérést tapasztalhatunk abban, hogy elsõ helyre itt a magánszemély segítése illetve a szervezetek segítése került a lakóhelyen végzett önkéntes tevékenység mellé (5. ábra). 2008-ban a KSH adatai szerint a szervezetek valamivel több, mint felében tevékenykedett önkéntes, akiknek a támogatása az egyesületek és alapítványok, vagyis a klasszikus civil szervezetek esetében volt döntõ. Legtöbben a szabadidõ, hobbi, a szociális ellátás, a kultúra, és a sport területén dolgozó civil szervezeteket segítették (ld. 2. sz. Melléklet).15 Nemzetközi összehasonlításra a formális és nem formális önkéntes kérdésében nincs igazán mód, mert az egyes nemzeti és nemzetközi kutatások is eltérõ definícióval és módszerekkel dolgoznak. Azonban nemzetközileg és Magyarországon is folyamatosan nõ azoknak a szervezeteknek a száma, akik fogadnak önkénteseket. Kutatásunk eredménye, hogy a válaszadók többsége rendszeresen végez önkéntes tevékenységet, jellemzõen havonta vagy heti rendszerességgel (9. táblázat). A 2004-es kutatáshoz képest kevesebb azoknak az aránya, akik csak alkalmanként (2004: 44,6%) és magasabb azoknak az aránya, akik csak egy-két rendkívüli alkalommal végeztek ilyen tevékenységet 2010-ben (2004: 6,6%), valamint sokkal magasabb azok aránya, akik rendszeresen végeznek önkéntes tevékenységet (2004: 47,2%). Egyértelmû, hogy ez utóbbi eltérés a reprezentatív-nem reprezentatív minta sajátosságából, illetve a válaszadók azon jellemzõjébõl fakad, hogy többségük szervezethez kötõdõ önkéntes, aki rendszeresen segít az önkéntes centrumon, központon keresztül. A többség 2010-ben havonta 1-10 órát töltött önkéntes tevékenységgel (46,3 % - 10. táblázat).
15
KSH, Nonprofit szervezetek Magyarországon 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010, 53-54.
15
5. ábra Önkéntes tevékenységek jellege az ism eretségi körön kívül, 2010 elintézett valaki helyett hivatalos dolgot, vagy tanácsot adott segített valamilyen más szervezetben, egyesületben, klubban, körben lakóhelyén, településén, lakókörnyezetében segített valamiben oktatási, egészségügyi, szociális, mûvelõdési intézményben segített
17,45% 16,65% 15,27% 12,55% 8,88%
adománygyûjtésben vett részt jótékony célú rendezvényen fellépett, végzett valamilyen tevékenységet gondoskodott valakirõl, rászorulót fogadott be, szállást adott
6,62% 6,54% 5,66%
segített egy egyházi szervezet m unkájában kuratóriumi, elnökségi, felügyelõbizottsági tagságot vállalt nonprofit szervezetben könyvelést, egyéb adminisztrációt végzett nonprofit szervezet számára egy párt munkáját segítette ellenszolgáltatás nélkül 0,00%
4,71% 3,64% 2,03% 5,00%
10,00%
15,00%
20,00%
Válaszok aránya, több válasz is lehetséges volt
6. ábra Az önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint (értékelhetõ választ adók), 2010 23%
66%
11%
Alkalmanként, többször is elõfordult Egy-két rendkívüli alkalommal fordult elõ, így adódott Rendszeresen
9. Táblázat: A rendszeresen önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint Válasz Rendszeresen, kb. havonta egyszer Rendszeresen, kb. hetente egyszer Rendszeresen, majdnem naponta Rendszeresen, kb. félévenként egyszer Rendszeresen, évente egyszer tevékenykedem így
Százalék 31,11% 30,56% 23,52% 12,22% 2,59%
16
10. Táblázat: Havi átlagban végzett önkéntes tevékenység idõtartama, 2010 Havi átlag óraszám 1-10 órát 11-20 órát 21-30 órát nincs válasz
Esetszám
Százalék
403 103 79 283
46,43% 11,87% 9,10% 32,60%
Amennyiben a megkérdezettek ismét önkéntes munkát vállalnának, az elsõsorban gyermekekhez kötõdne, magánszemélyek segítése mellett pedig a rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen (11. táblázat). 11. Táblázat: Szívesen végzett önkéntes tevékenységek (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válasz gyermekek és ifjúság segítségnyújtás (fizikai, lelki, szellemi) rendezvény-, programszervezés oktatás, képzés adminisztráció, irodai munka természet-, környezetvédelem mûvészet, kultúra kézmûves tevékenység tanácsadás telefonos segélyszolgálat állatgondozás adományszervezés fordítás, tolmácsolás fizikai munka sport és rekreáció pályázatírás-, figyelés PR, marketing, kampányszervezés informatika egyéb nem tudom nincs válasz nem kívánok válaszolni
Esetszám Százalék 494 11,15% 424 9,57% 380 8,58% 335 7,56% 327 7,38% 308 6,95% 273 6,16% 270 6,09% 232 5,24% 195 4,40% 194 4,38% 185 4,18% 160 3,61% 155 3,50% 139 3,14% 123 2,78% 120 2,71% 84 1,90% 19 0,43% 10 0,23% 3 0,07% 1 0,02%
A szívesen támogatott társadalmi csoportok között is elsõ helyen szerepelnek a gyermekek, õket az idõsek és a fogyatékos emberek követik (12. táblázat). A válaszadók 88%-a nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy õ maga tagja-e valamely kisebbségnek, ebbõl úgy tûnik, hogy a hátrányos helyzetû csoportok bevonódása az önkéntes tevékenységekbe még mindig nagyon alacsony, õk inkább csak kedvezményezettjei az önkéntességnek (ld. 2. sz. Melléklet). Az idõsek kiemelt helyzete nem meglepõ, hisz a legtöbb idõsebb rokon ellátását sokan ma is otthon, családi körben végzik. 2004-es kutatáshoz hasonlóan a válaszadók szerint támogatásuk leginkább a közösség érdekeit szolgálta (13. táblázat).
17
12. Táblázat: Szívesen támogatott társadalmi csoportok (több válasz is lehetséges volt), 2010 Válaszlehetõségek gyerekek idõs emberek fogyatékossággal élõk nõk munkanélküliek határon túli magyarok szenvedélybetegek (alkoholisták, drogfüggõk, stb.) romák hazai kisebbségek egyéb nincs válasz
Esetszám Százalék 653 25,22% 401 15,49% 352 13,60% 302 11,66% 228 8,81% 215 8,30% 136 5,25% 126 4,87% 89 3,44% 68 2,63% 19 0,73%
13. Táblázat: Az önkéntes segítõk aránya a támogatás címzettje szerint (értékelhetõ válaszok alapján), 2010
Kinek az érdekét szolgálta? A közösség általános érdekét Számomra ismeretlen rászorulókét Családomét, a magamét, és másokét is Nem lehet eldönteni Rászoruló ismerõseimét Családomét és saját magamét
Százalék (az összes Esetszám válaszhoz viszonyítva) 394 45,39% 192 22,12% 85 9,79% 72 8,29% 39 4,49% 4 0,46%
Néhány adat a nonprofit szektorról és a formális önkéntességrõl 2009-ben 66 145 szervezet mûködött Magyarországon, kicsivel több, mint egyharmaduk (23 667) alapítványi formában, 42 478 társas nonprofit szervezetként. Az alapítványok 62 százaléka három tevékenységi területhez: az oktatáshoz (32%), a szociális ellátáshoz (16%), és a kultúrához (14%) köthetõ. A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidõs (26%) és a sportegyesületek (16%), valamint a kulturális szervezetek (11%) aránya a legnagyobb. A közhasznú státust szerzett szervezetek aránya 2009-ben 48 százalék volt, a kiemelkedõen közhasznúvá nyilvánítottaké 6 százalék. 2009-ben a nonprofit szektorban tevékenykedõ önkéntes segítõk becsült száma 427 ezer fõ volt. Az általuk teljesített közel 60 millió munkaóra több mint 28 ezer fõállású foglalkoztatott munkaidejének felelt meg3), és munkájuk becsült értéke megközelítette az 56 milliárd forintot. Gyakorlatilag önkéntes munka bevonása nélkül mûködtek a nonprofit vállalkozások, az egyesülések, a köztestületek és a nonprofit intézmények, illetve igen kevés önkéntes munkát vettek igénybe a közalapítványok. Az egyesületeknél és magánalapítványoknál tevékenykedett az önkéntesek több mint 93 százaléka. A lakossági segítség különösen a kisebb szervezetek számára volt nagy jelentõségû. KSH, A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi 2009-ben, Statisztikai tükör, IV.
évfolyam 138. szám
Összegzésként elmondhatjuk, hogy válaszadóink 88%-a végez önkéntes tevékenységet, a 2004-es reprezentatív felméréshez hasonlóan a legtágabb értelemben véve az önkéntességet.
18
66%-uk rendszeresen végez ilyen jellegû tevékenységet, többségük heti, havi rendszerességgel. A formális, szervezetekhez köthetõ (41%) és az informális, magánszemélyekhez köthetõ támogatás (40%) hasonló arányban jellemzi az önkénteseket, de összességében a szervezeteken kívüli önkéntesség meghaladja a szervezetek támogatását. Ebbõl azt a következtetést vonjuk le, hogy az utóbbi években valószínûleg nem csökkent az önkéntes tevékenységet vállalók aránya a teljes lakosság körében. Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy sem az önkéntes központok, centrumok, sem a közvetlen fogadó szervezetek nem rendelkeznek pontos információkkal az önkéntesek számáról, és kutatásunk nem reprezentatív adatokra támaszkodik. Az önkéntesek elsõsorban az egészségügy, a kultúra, a sport és az oktatás területén jeleskednek, mint ahogy a korábbi kutatásokban is ezek voltak a legnépszerûbb területek. A szívesen végzett tevékenységek között a gyermekekhez kötõdõ tevékenység mellett magánszemélyek segítése, rendezvény és programszervezés, valamint az oktatás illetve az adminisztráció szerepel az elsõ 5 helyen. A szívesen támogatott csoportok között a gyermekek, az idõsek és a fogyatékos emberek állnak az élen. A legtöbb önkéntes úgy gondolja, hogy támogatása leginkább a közösség érdekét szolgálta. A 2004-es reprezentatív kutatáshoz képest a fenti szempontok tekintetében nem találtunk jelentõs eltérést, változást, de mintánkban a szervezetekhez kötõdõ, rendszeresen tevékenykedõ önkéntesek felülreprezentáltak, így egyes esetekben magasabb arányokat mutattunk ki.
III.2 Önkéntesek jellemzõi, indítékai Kutatásunkban az önkéntes tevékenységet végzõk túlnyomó többsége, 80%-a nõ. Ennek legfõbb oka az lehet, hogy olyan rendszeresen önkéntes tevékenységet végzõk válaszoltak kérdéseinkre, akik az emberek közvetlen segítésében vesznek részt inkább (ld. 5. ábra), mint a férfiakra jobban jellemzõ vezetõ pozíció betöltése vagy sporthoz kapcsolódó tevékenység. Kutatásunk eredménye összhangban áll azzal a nemzetközi tendenciával, hogy szignifikánsan több nõ vesz részt a szociális és egészségügyi területhez köthetõ önkéntes tevékenységekben. A legtöbb válaszadó inkább a fiatalabb felnõtt korosztályból került ki, ez valószínûleg az online kitöltési lehetõségbõl is adódik (7. ábra). A 2004-es kutatási adatokhoz képest a fiatalok sokkal kisebb mértékben vesznek részt önkéntes tevékenységben, hasonlóan a 60 évesnél idõsebb korosztály arányaihoz (20 évesnél fiatalabb 6%, 60 évesnél idõsebb 6,57%). Ugyanakkor nagy a visszaesés már a 40es korosztályban is, amely arra mutat, hogy válaszadóink inkább az új típusú önkéntesekhez tartoznak16. Ezt támasztja alá, hogy azok a válaszadók, akik nem aktív keresõk, legnagyobb arányban jelenleg tanulnak. Emellett hasonló arányban találunk a válaszadók között nõtlen vagy hajadon fiatalokat, mint házas vagy élettársi kapcsolatban élõket (14., 15. táblázat). Válaszadóink 64%-a felsõfokú végzettséggel rendelkezik.
16
Az új típusú önkéntesség jellemzõit Czike Klára írta le. E csoport számára az adományozás, jótékonykodás helyett vagy mellett a tudásalapú, információs társadalomra jellemzõ társadalmi értékek állnak a középpontban. Az önkéntességnek ebben a típusában a szaktudás, a gyakorlati tapasztalat megszerzése kerülnek elõtérbe. Számos fiatal kapcsolódik be önkéntes tevékenységbe annak érdekében, hogy kapcsolatokat, tapasztalatokat szerezzen, melyet az Európai Unió önkéntes programjai is ösztönöznek. Különösen érvényes ez a 26 év alatti korosztályra. (Czike K., Kuti É. 2006, 27-28.)
19
7. ábra Önkéntesek életkora 350 300 250 200 150 100 50 0 15 éves, vagy fiatalabb
16-20 éves
21-30 éves
31-40 éves
41-50 éves
51-60
60 év feletti
Válaszok száma
14. Táblázat: A munkaviszonnyal nem rendelkezõk megoszlása, 2010 Esetszám 142 83 80 21 16 5
tanuló nyugdíjas munkanélküli gyesen, gyeden van egyéb eltartott
Százalék 40,92% 23,92% 23,05% 6,05% 4,61% 1,44%
15. Táblázat: A válaszadók családi állapota, 2010
Házas, élettársi viszonyban él Nõtlen, hajadon, egyedülálló Elvált, különváltan él Özvegy Nincs válasz
Esetszám 412 336 90 20 10
Százalék 47,47% 38,71% 10,37% 2,30% 1,15%
8. ábra Önkéntesek megoszlása vallásosság szerint, 2010 22%
4% 43%
31% Igen, a magam módján Nem Igen, valamely egyház elõírásainak megfelelõen Nem tudja, nem válaszol
Összehasonlítva a korábbi kutatások eredményeivel saját eredményeinket, a korábban már bemutatott táblázat kiegészítésével az alábbiakat találjuk:
20
16. Táblázat: A tipikus magyar önkéntes társadalom statisztikai jellemzõi az 1993-as és 2004-es reprezentatív kutatások és 2010-es saját kutatásunk alapján Társadalomstatisztikai jellemzõk Nem Életkor Családi állapot Iskolai végzettség Foglalkozás Vallásosság
1993
2004
2010
fõként férfi 21-50 házas
fõként férfi 31-50 házas vagy hajadon/nõtlen
felsõfokú vezetõ, beosztott értelmiségi minden harmadik önkéntes
középiskolai, felsõfokú beosztott értelmiségi
fõként nõ 21-40 házas vagy hajadon/nõtlen felsõfokú beosztott értelmiségi
minden második önkéntes
65%
Érdemes még ide idézni a 2008-as EVS kutatás megállapításit, bár abban a kutatásban az önkéntesség egy szûkebb értelmezésével dolgoztak, mégis találunk hasonlóságot jelenlegi adatainkkal. A minta tipikus önkéntese olyan 18-45 év közötti nõ volt, aki városokban vagy községekben él, inkább házas, de nagy gyakorisággal lehet hajadon, ebbõl következõen inkább gyermekes, aki általában 2 gyermeket nevel, de gyakori, hogy gyermektelen, felsõfokú vagy középfokú végzettsége van, gazdaságilag aktív, szolgáltatás jellegû, illetve felsõfokú képzettség önálló alkalmazását igénylõ munkakörben dolgozik, a maga módján vallásosnak és katolikus felekezetûnek vallja magát, átlagos havi jövedelme inkább 75-150 ezer forint között van, de gyakori, hogy ennél magasabb, 250-300 ezer forint, az elmúlt 10 évben lett önkéntes, és a szervezeteknél végzett leggyakoribb önkéntes tevékenysége, hogy rendezvények, események szervezésében és lebonyolításában segédkezik, vagy pedig adminisztratív feladatokat lát el, vagy pedig gyermek- és ifjúságvédelmi programokban segédkezik. http://volunteermotivation.info/
Eredményeink hasonlóak a 2004-es kutatáshoz abban, hogy az önkéntes tevékenység legfontosabb motivációja a tevékenység által kiváltott jó érzés. Eltérés tapasztalható azonban abban, hogy míg a 2004-es kutatásban második helyen szerepelt a szervezeti kötõdés, harmadik helyen a családi indíttatás, a jelen kutatásban válaszadó önkéntesek egyértelmûen az új típusú önkéntességhez kapcsolódó motivációkat jelöltek meg, mint a tapasztalatszerzés, kihívás, szakmai fejlõdés. Ezekben a válaszokban sokkal inkább elõtérbe kerül a személyiségfejlõdés a közösségi, szervezeti kötödéssel vagy a családtól, környezettõl látott mintával szemben. Ahogy azonban a 2004-es kutatásban, a mi eredményeinkben is az utolsó helyet foglalják el az anyagi indok (adókedvezmény vagy költségtérítés). Így megállapíthatjuk, hogy az önkéntesség még mindig értékvezérelt cselekvés, ugyanakkor az értékek már sokkal inkább kötõdnek közvetlenül az egyénhez, mint a közösséghez. Eredményeink, ha csak ezt a kérdést vizsgáljuk, jelentõsen eltérnek a 2008-as EVS kutatás eredményeitõl, ahol a szerzõk megállapítják, hogy „a (szociális) értékek, a környezet védelme, a kultúra megõrzése és a kormányzati támogatások, ellátások, azok a kollektív
21
értékek, amelyek ma Magyarországon az önkéntesség motívumaiban is megjelennek.”17 Érdekes, hogy míg a nemzetközi adatok szerint az önkéntesek egyre inkább konkrét programokba, projektekbe szeretnének bekapcsolódni, a mi adataink azt mutatják, hogy a konkrét cél elérése, veszély elhárítása csak kevésbé motiválja az önkénteseket (17. táblázat). 17. Táblázat: Önkéntes tevékenységet végzõk motivációja, 2010
Indokok, okok, körülmények
Átlag osztályzat*
Jó érzés volt másnak segíteni 4,55 A másoknak való segítés egyben tapasztalatszerzés is volt 4,25 Az önkéntes tevékenység a szabadidõ hasznos eltöltését is jelentette 3,93 Az önkéntes tevékenység új kihívást, szakmai fejlõdést is jelentett 3,92 Az önkéntesség segített önmaga megismerésében 3,78 Közösséghez tudott kapcsolódni, barátokat, új ismeretségeket szerzett 3,7 Segített megvalósítani valamilyen konkrét célt, elkerülni valamilyen veszélyt 3,64 Olyan szervezetet segített, amelyhez szorosan kötõdik (munkájában folyamatosan részt vett) 3,32 Egyszerûen megteheti, módja van rá 3,03 Az önkéntesség és az adományozás családi indíttatású tevékenységek 2,94 Közeli ismerõsei, barátai, kollégái is szoktak így adakozni, segíteni 2,69 Nem volt különösebb oka, hirtelen elhatározásból tette 2,51 Olyan szervezetet segített, amelynek hálával tartozik, amelyhez emlékek fûzik 2,47 Környezete szebb, kényelmesebb lett, életkörülményei javultak 2,34 A válaszadó vagy családja által igénybe vett szolgáltatások minõsége javult 1,88 Az önkéntesség révén új munkahelyre lelt 1,58 Rábeszélték, nem tudott ellenállni 1,39 Adókedvezményt, költségtérítést vett igénybe 1,24 *A lehetséges osztályzatok: 5 – Nagyon nagy szerepet játszott; 4 – Fontos szerepet játszott; 3 – szerepet, meg nem is; 2 – Csak kevés szerepet játszott; 1 – Egyáltalán nem játszott szerepet
5-ös értékelést adók aránya 67,17% 51,15% 42,05% 42,40% 37,67% 34,91% 32,14% 31,34% 19,70% 15,44% 10,48% 13,48% 16,01% 8,99% 3,80% 4,95% 3,23% 1,96% Játszott is
Fontos kérdés, hogy azok, akik nem adományoznak, és nem végeznek önkéntes tevékenységet, milyen okból nem teszik ezt. Van, aki ezt nem tudta indokolni, a legtöbben azért nem végeznek ilyen tevékenységet, mert vagy maguk is támogatásra szorulnak, vagy nem bíznak a közvetítõ szervezetekben (18. táblázat)
17
Bartal A., Kmetty Z., A magyar önkéntesek motivációjának vizsgálata és a magyar Önkéntesmotivációs Kérdõív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Fõosztálya, Budapest, 2010. http://volunteermotivation.hu/downloads/onkmot.pdf
22
18. Táblázat: Miért nem adományoz és végez önkéntes tevékenységet? (Nem önkéntesek, N=21), 2010 Indok Nem volt különösebb oka, így alakult. Magam is támogatásra szorulok, nem tudok másokon segíteni. Nincs válasz Nem bízom benne, hogy a támogatásokat jól használnák fel. Sok a szélhámos, nem szeretem, ha baleknak néznek. Nincs idõm rá, hogy ilyesmivel foglalkozzak. 2010-ben senki nem kért tõlem ilyen segítséget. A családon belüli támogatás minden nélkülözhetõ pénzemet elviszi. Egyéb
Esetszám 6 4 2 2 2 2 1 1 1
Százalék 28,57% 19,05% 9,52% 9,52% 9,52% 9,52% 4,76% 4,76% 4,76%
Mivel a kérdõív önkitöltõs volt és az önkéntes tevékenységet végzõk, valamint önkéntes tevékenységet nem végzõk számára ugyanaz a kérdéssor állt rendelkezésre, sokan az önkéntes tevékenységet végzõk közül is kitöltötték ezt a kérdést. Az önkéntes tevékenységet végzõk úgy gondolják, hogy a többi ember motivációja hiányzik, hozzáállása nem megfelelõ („A legtöbb ember önzõ, csak akkor fordul meg a fejében, hogy segítsen valakin ellenszolgáltatás nélkül, ha már rajta is segítettek valamikor. Jellemzõ hozzáállása a magyaroknak: Rajtam sem segít senki. Az én segítségem kevés.”) Többen jelzik, hogy a lehetõségeket nem ismerik, vagy nem kapnak megfelelõ tájékozottságot, illetve jelentkezésükre a szervezetek nem adnak visszajelzést. A válaszadók hiányolják a szervezetek részvételét az önkéntesek szervezésében pl. lakókörnyezetükben. A legtöbb önkéntes, adományozó úgy gondolja, hogy nem mindig transzparensek a szervezetek, sokszor nem tudni, hogy az adomány elér-e a címzettekhez. A válaszadók többsége adományozni saját korlátozott anyagi lehetõsége miatt nem szokott, vagy azt csak természetben tudja megtenni (19. táblázat). 19. Táblázat: Miért nem adományoz és végez önkéntes tevékenységet? (Önkéntes, értelmezhetõ válaszok N=536), 2010 Indok Nem bízom benne, hogy a támogatásokat jól használnák fel. Sok a szélhámos, nem szeretem, ha baleknak néznek. Nem volt különösebb oka, így alakult. A családon belüli támogatás minden nélkülözhetõ pénzemet elviszi. Nincs idõm rá, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Zavarónak találom, hogy lépten-nyomon kérésekkel zaklatnak. Magam is támogatásra szorulok, nem tudok másokon segíteni. 2010-ben senki nem kért tõlem ilyen segítséget. Egyéb Nem hiszek az ilyen támogatások hasznosságában.
Esetszám 135 89 83 75 39 36 31 24 23 1
Százalék 25,19% 16,60% 15,49% 13,99% 7,28% 6,72% 5,78% 4,48% 4,29% 0,19%
Összegezve kutatásunkban az önkéntes tevékenységet végzõk túlnyomó többsége, 80%-a nõ, õk azok, akik ügyfél közeli önkéntes munkát végeznek, szemben az inkább férfiakra jellemzõ kuratóriumi tagságra, egyéb vezetõ pozíció betöltésére. A legtöbb válaszadó inkább a fiatalabb felnõtt korosztályból került ki, ez valószínûleg az online kitöltési lehetõségbõl is adódik, ugyanakkor több kérdés elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy válaszadóink többsége valószínûleg inkább az új típusú önkéntesekhez tartozik. Ezt támasztja alá, hogy bár a 2004-es kutatáshoz hasonlóan az önkéntes tevékenység legfontosabb motivációja a cselekedet által kiváltott jó érzés, azonban a jelen kutatásban válaszadó
23
önkéntesek egyértelmûen az új típusú önkéntességhez kapcsolódó motivációkat jelöltek meg, mint a tapasztalatszerzés, kihívás, szakmai fejlõdés. A motiváció tekintetében jelentõs eltérést találtunk a 2004-es és a 2008-as önkéntes kutatásokhoz képest is. Azok, akik nem adományoznak és nem végeznek önkéntes munkát, vagy maguk is támogatásra szorulnak, vagy nem bíznak a közvetítõ szervezetekben. Azok az önkéntesek, akik szintén válaszoltak erre a kérdésre, leginkább az önkéntes szervezetek felelõsségének tekintik az önkéntes tevékenység és az adományozás ösztönzését, kritikát fogalmazva meg a szervezettség és az átláthatóság szempontjából.
III.3 A válaszadók véleménye a nonprofit szervezetekrõl Kérdõívünkben vizsgáltuk az adományozáshoz fûzõdõ véleményeket, illetve a civil szervezetek megítélését. A válaszadóknak egy 10-es skála segítségével kellett meghatározniuk, hogy saját álláspontjuk melyik véleményhez áll közelebb. Látható, hogy a válaszadók szinte minden kérdés esetén inkább a pozitívabb állítással értettek egyet. A vélemények alátámasztották, hogy jelentõs érték az adományozásban, segítségnyújtásban a szolidaritás („Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor mások segítségére szorul”, „A rászorulókon segíteni erkölcsi kötelesség”). A vélemények alapján azt is megállapíthatjuk, hogy a kormányzati támogatások szûkülésével a lakosság egyre inkább úgy érzi, hogy civil szervezõdések jelenthetnek megoldást bizonyos problémákra („Az állam nem tud minden problémát megoldani, szükség van az adományozásra”). Sokkal bizonytalanabb annak a megítélése, hogy az adományozás a rászorultakat milyen mértékben segíti, ennek magyarázata valószínûleg a napjainkban folyamatosan tapasztalható társadalmi feszültségekben (magas munkanélküliség, sok segélyezett, a mélyszegénység etnicizálása, stb.) rejlik, hisz sokan maguk is rászorulók valamilyen (fõleg anyagi) értelemben. Az önkéntesség megítélésével kapcsolatos eredmények arra engednek következtetni, hogy a válaszadók többsége felismerte, az önkéntes tevékenység magára az önkéntesre legalább akkora hatással van, mint a támogatott rászorulókra (20. táblázat).
24
20. Táblázat: Önkéntesek véleménye a jótékonykodásról, 2010 1
10
Átlag
Az állam és az önkormányzatok dolga a társadalmi problémák megoldása
Az állam nem tud minden problémát megoldani, szükség van az adományozásra Inkább a magánjótékonyságot kellene – akár adókedvezményekkel is ösztönözni Akinek egy kicsit is több jutott, annak segítenie kell másokon A rászorulókon segíteni erkölcsi kötelesség Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor mások segítségére szorul
7,14
Legjellemzõbb osztályzat 10 – 22,29%
7,16
9 -27,40%
7,06
10 – 25,85%
7,25
10 – 29,08%
8,72
10 – 57,16%
Az adomány hozzásegíti a rászorultat, hogy maga is hamarabb találja meg a megoldást a problémáira Az önkéntesség révén csak kap az ember.
6,79
5 – 19,88%
6,17
5 – 45,50%
A társadalmi problémák megoldását – akár adóemelés árán is – az adókból kellene finanszírozni Az adakozás csak a gazdagoktól várható el Csak azok érdemelnek segítséget, akik nem önhibájukból kerültek bajba A jó családokban összefognak az emberek, nincs szükségük idegenek adományaira Az adomány arra ösztönzi a rászorultat, hogy ne is keresse õ maga a problémája megoldását Az önkéntesség révén csak ad az ember.
A civil szervezetekrõl alkotott véleményüket a válaszadók 5-ös skála segítségével fogalmazhatták meg, ahol az 1-es az egyáltalán nem értek egyet, az 5-ös a teljesen egyetértek válaszlehetõség volt. Látható, hogy a válaszadók a civil szervezeteknek fontos szerepet tulajdonítanak a közösségek életében és jelentõsen számítanak a szervezetek szervezõ erejére. A szervezetekkel kapcsolatos általános bizalomvesztés jelen kutatásunkban egyáltalán nem jelenik meg, hisz a válaszadók többsége önkéntes szervezeteken keresztül töltötte ki a kérdõívet. A 2004-es kutatáshoz képest minden állítás esetében jobb eredményeket kaptunk, így a szervezetek megítélése jobb az átpolitizáltság vagy az átláthatóság szempontjából is. (21. táblázat) 21. Táblázat: Önkéntesek véleménye szervezetekrõl, 2010
Az alapítványoknak fontos szerepük van a közösségi célok megvalósításában A legtöbb alapítványt pénzek elrejtésére hozták létre, nem a bajok orvoslására
4,08 2,25
Legjellemzõbb osztályzat 4 – 34,59% 3 – 35,96%
Az alapítványok alkalmatlanok a társadalmi gondok enyhítésére Az alapítványok, egyesületek, egyházak is fõleg politikával foglalkoznak, nem a meghirdetett céljaik megvalósításával Az egyesületek, civil szervezetek mozgósítani tudják az embereket Az egyházakra és a hívõ emberekre lehet inkább számítani, ha közösségi problémákat kell megoldani
2,32 2,47
2 – 30,89% 2 – 32,32%
3,94 2,81
5 – 36,51% 3 – 30,58%
Vélemények
Átlag
Külön vizsgáltuk, hogy a megrendelõ Önkéntes Központ Alapítvány, valamint az önkéntes központok, centrumok mennyire ismertek a megkérdezettek körében, itt is megmutatkozik, hogy fõleg az önkéntes centrumok juttatták el hatékonyan önkénteseikhez a kérdõívet (22. táblázat). Bár a válaszadók többsége regisztrált önkéntes, csak alacsony hányaduk ismeri az önkéntes törvényt, melyrõl korábbi vizsgálatunkból egyértelmûen kiderült, hogy maguk az
25
önkéntes menedzsmenttel foglalkozó és önkénteseket fogadó szervezetek sem igazán ismerik, értik vagy alkalmazzák. (Országos helyzetelemzés és igényfelmérés a megyei önkéntes centrumok és fogadó szervezetek körében a TÁMOP 5.5.2/09/1-2009-0001 Integrált megyei Önkéntes Centrum fejlesztés országos szinten címû projektjében, 2010)18. Az ismertség nyomán nem meglepõ, hogy valamivel jobb megítélése van az önkéntes centrumoknak, mint az önkéntes törvénynek (Mennyire ítéli hasznosnak az önkéntes centrumok munkáját, illetve az önkéntes törvényt?). 22. Táblázat: Önkéntes szervezetek és önkéntes törvény ismerete, 2010
Önkéntes Központ Alapítvány Önkéntes központok és centrumok Önkéntes törvény
Válaszok Igen Nem Nincs válasz Igen Nem Nincs válasz Igen Nem Nincs válasz
Esetszám 461 371 36 600 234 34 321 481 66
Százalék 53,11% 42,74% 4,15% 69,12% 26,96% 3,92% 36,98% 55,41% 7,60%
23. Táblázat: Önkéntes szervezetek és önkéntes törvény ismerete, hasznossága, 2010
Önkéntes központok, centrumok Önkéntes törvény
Átlag 3,82 3,44
Legjellemzõbb osztályzat 3 – 31,93% 3 – 50,39%
2004-ben még csak a nonprofit szervezetekre vonatkozó információforrásokat vizsgálták, most az önkéntességgel kapcsolatosan is feltettük ugyanazt a kérdést. A tájékozódásban egyértelmûen elõre tört az Internet, ugyanakkor hasonlóan a korábbi eredményekhez, fontos a személyes kapcsolatokon keresztül való tájékozódás és a média szerepe is. A kérdõívet kitöltõk jellemzõihez mérten magas arányban kötõdnek a válaszadók maguk is nonprofit szervezetekhez (24., 25. táblázat). 24. Táblázat: Az önkéntességgel kapcsolatos információk forrása, 2010 Információs forrás Én magam már régóta kapcsolatban vagyok ilyen szervezetekkel Interneten keresztül kaptam az információt Családtagoktól, ismerõsöktõl, rokonoktól, barátoktól hallottam róluk TV- és rádiómûsorból szereztem információimat Napilapban, hetilapban, folyóiratban olvastam róluk Kulturális, sport-, szabadidõs rendezvényeken hallottam róluk Utcai gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet E-mailben, SMS-ben értesítettek Egyházi eseményeken hallottam róluk Munkahelyi gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Levélben, postaládámba bedobott szórólappal kerestek meg Telefonon kerestek meg Felkerestek a lakásomon Politikai rendezvényeken szereztem információimat
Esetszám 636 585 492 411 401 309 270 229 191 180 160 89 59 48
Százalék 15,58% 14,33% 12,05% 10,07% 9,82% 7,57% 6,61% 5,61% 4,68% 4,41% 3,92% 2,18% 1,45% 1,18%
18
A felmérés az Önkéntes Központ Alapítvány TÁMOP 5.5.2/09/1-2009-0001 azonosítószámú projektjének keretében készült, jelenleg az ÖKA munkatársain keresztül elérhetõ dokumentum.
26
Információs forrás Senkitõl és sehonnan nem szoktam ilyen információkat kapni
Esetszám 23
Százalék 0,56%
25. Táblázat: Nonprofit szervezetekre vonatkozó információk forrásai, 2010 Információs forrás Én magam már régóta kapcsolatban vagyok ilyen szervezetekkel Interneten keresztül kaptam az információt TV- és rádiómûsorból szereztem információimat Napilapban, hetilapban, folyóiratban olvastam róluk Családtagoktól, ismerõsöktõl, rokonoktól, barátoktól hallottam róluk Kulturális, sport-, szabadidõs rendezvényeken hallottam róluk Utcai gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet E-mailben, SMS-ben értesítettek Levélben, postaládámba bedobott szórólappal kerestek meg Munkahelyi gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Egyházi eseményeken hallottam róluk Telefonon kerestek meg Felkerestek a lakásomon adománygyûjtõk Politikai rendezvényeken szereztem információimat Senkitõl és sehonnan nem szoktam ilyen információkat kapni
Esetszám 579 578 454 432 432 312 298 292 258 180 162 127 115 46 22
Százalék 13,50% 12,88% 12,88% 9,82% 9,82% 9,20% 7,36% 4,91% 4,91% 4,29% 3,68% 3,07% 1,84% 1,23% 0,61%
Érdekes megvizsgálni, hogy a válaszadók szerint hogyan fejleszthetõ a hazai önkéntesség. Bár korábbi kérdések esetén már felmerült, hogy a fogadó szervezetek további fejlesztése fontos lenne, elsõsorban a lehetõségek, szervezett programok hiányát említik a válaszadók (mely akár alulinformáltságból is fakadhat). Ugyanakkor a válaszadók az önkéntességgel kapcsolatos szemléletformálást, a társadalmi megbecsültség növelését is fontosnak tartják, még a fogadó szervezetek körében is, de ugyanúgy az önkéntes tevékenységért járó személyes elismerést, dicséretet is igénylik. Többen javasolják, hogy már gyermekkorban nagyobb hangsúly helyezõdjön az önkéntes tevékenységek lehetõségeinek megismertetésére az óvodákban, iskolákban. Az önkéntességgel kapcsolatos információk minél szélesebb körbe való eljuttatása, az önkéntesség elõnyeinek megismertetése is kiemelt szempont, különösen az Önkéntesség éve kapcsán. Megjelenik még az állami elismerés, ösztönzés pl. adókedvezmény formájában, illetve a munkanélküliek nagyobb arányú bevonása helyi programokba, projektekbe. 26. Táblázat: A hazai önkéntesség fejlesztésének lehetõségei, 2010 Fejlesztés módjai Sokszínûbb önkéntes programok biztosítása Munkaidõ kedvezmény biztosítása a munkáltatók részérõl Felkészültebb fogadó szervezetek Egyéb Nincs válasz
Esetszám Százalék 305 35,14% 238 27,42% 209 24,08% 72 8,29% 44 5,07%
Összegzésként elmondhatjuk, hogy bár az önkéntesek az informálás, a szervezettség és a bizalom szempontjából több kritikát is megfogalmaznak a civil szervezetek kapcsán, összességében minden szempontból jobb megítéléssel jutalmazták a szervezeteket, mint 2004-ben.
27
A válaszadók többsége nagy jelentõséget tulajdonít a civil szektornak az állammal szemben a társadalmi problémák megoldásában, ugyanakkor nem tartja egyértelmûen jó dolognak a rászorultak közvetlen adományokkal történõ segítését. A válaszadók között felülreprezentáltak azok, akik információikat az önkéntességrõl és a civil szervezetek tevékenységérõl maguktól a szervezetektõl kapják, emellett a 2004-es kutatáshoz képest a tájékozódásban egyértelmûen elõre tört az Internet. A válaszadóknak csak valamivel több, mint fele ismeri a megrendelõ Önkéntes Központ Alapítványt és nagyon kevesek ismerik az önkéntes törvényt. Az önkéntes központok és centrumok, valamint a törvény hasznosságát is csak közepesnél valamivel jobbnak értékelik a válaszadók. Úgy tûnik, hogy a TÁMOP-os programban tervezett fejlesztési és tájékoztatási tevékenységek nagyon is ráférnek a hazai önkéntességre. A válaszadók maguk is a szemléletformálás, az információ átadást, az önkéntesség társadalmi elismertetését és a szervezettséget tekintik a leginkább fejlesztendõ irányoknak.
III.4 Javaslatok a kutatási eredmények alapján Kutatásunk eredményei alapján az önkéntesek többsége valószínûleg inkább az új típusú, tudásra, tapasztalatra szert tenni akaró önkéntesekhez tartozik. Ezt támasztja alá, hogy bár a 2004-es kutatáshoz hasonlóan az önkéntes tevékenység legfontosabb motivációja a cselekedet által kiváltott jó érzés, azonban a jelen kutatásban válaszadó önkéntesek egyértelmûen az új típusú önkéntességhez kapcsolódó motivációkat jelöltek meg, mint a tapasztalatszerzés, kihívás, szakmai fejlõdés. A motiváció tekintetében jelentõs eltérést találtunk a 2004-es és a 2008-as önkéntes kutatásokhoz képest is. Úgy tûnik, hogy a közösség szolgálata, a szolidaritás értéke mellett mind nagyobb arányban játszanak szerepet az egyéni, személyiségfejlõdéshez kapcsolódó elõnyök az önkéntes tevékenységekben. Azok, akik nem adományoznak, és nem végeznek önkéntes munkát, azok leginkább maguk is támogatásra szorulnak, vagy nem bíznak a közvetítõ szervezetekben. Azok az önkéntesek, akik szintén válaszoltak erre a kérdésre, leginkább az önkéntes szervezetek felelõsségének tekintik az önkéntes tevékenység és az adományozás ösztönzését, kritikát fogalmazva meg a szervezettség és az átláthatóság szempontjából. Az önkéntesek többsége nagy jelentõséget tulajdonít a civil szektornak az állammal szemben a társadalmi problémák megoldásában. Sokkal bizonytalanabb annak a megítélése, hogy az adományozás a rászorultakat milyen mértékben segíti, ennek magyarázata valószínûleg a napjainkban folyamatosan tapasztalható társadalmi feszültségekben (magas munkanélküliség, sok segélyezett, a szegénység etnicizálása, stb.) rejlik, sokan az önkéntesek között magukat is rászorulónak érzik valamilyen (fõleg anyagi) értelemben. Az önkéntesség megítélésével kapcsolatos eredmények arra engednek következtetni, hogy a válaszadók többsége felismerte, az önkéntes tevékenység magára az önkéntesre legalább akkora hatással van, mint a támogatott rászorulókra.
28
Az önkéntesek között felülreprezentáltak azok, akik információikat az önkéntességrõl és a civil szervezetek tevékenységérõl közvetlenül a szervezetektõl kapják, emellett a 2004-es kutatáshoz képest a tájékozódásban egyértelmûen elõre tört az Internet. Csak a válaszadók körülbelül fele ismeri a megrendelõ Önkéntes Központ Alapítványt és még kevesebben ismerik az önkéntes törvényt. Az önkéntes központok és centrumok, valamint a törvény hasznosságát is csak közepesnél valamivel jobbnak értékelik a válaszadók. Úgy tûnik, hogy a TÁMOP-os programban tervezett fejlesztési és tájékoztatási tevékenységek nagyon is ráférnek a hazai önkéntességre. A kutatás eredményei alapján az önkéntesség fejlesztésében a legfontosabbnak a sokszínûbb önkéntes programok biztosítását tartják, majd a munkaidõ kedvezmény biztosítását követõen felkészültebb fogadó szervezeteket szeretnének az önkéntesek. Ugyanakkor a válaszadók az önkéntességgel kapcsolatos szemléletformálást, a társadalmi megbecsültség növelését fontosnak tartják a lakosság és a fogadó szervezetek körében is, de ugyanúgy az önkéntes tevékenységért járó személyes elismerést, dicséretet is igénylik. Többen javasolják, hogy már gyermekkorban nagyobb hangsúly helyezõdjön az önkéntes tevékenységek lehetõségeinek megismertetésére az óvodákban, iskolákban. Az önkéntességgel kapcsolatos információk minél szélesebb körbe való eljuttatása, az önkéntesség elõnyeinek megismertetése is kiemelt szempont, különösen az Önkéntesség éve kapcsán. Megjelenik még az állami elismerés, ösztönzés pl. adókedvezmény formájában, illetve a munkanélküliek nagyobb arányú bevonása helyi programokba, projektekbe. Összességében kutatásunk alapján úgy látjuk, hogy a hazai önkéntesség fejlesztendõ, fejleszthetõ a fiatalok és az idõsek, vagyis a nem aktív korúak körében, valamint szerepet játszhat a munkanélküliek munkaerõpiacra való visszaintegrálásában, értelmes, értékteremtõ elfoglaltság nyújtásában mindhárom csoport számára. Úgy tûnik, hogy (a 2004-es és 2008-as kutatás eredményeihez hasonlóan) az önkéntesség a magasabb képzettségûek, a tanulók és aktív keresõk körében népszerû, a hátrányos helyzetû vagy kisebbségi csoportok csak a segítség címzettjei. Úgy gondoljuk, hogy a helyi közösségekben az öntevékeny akciók jelentõsen elõre mozdíthatják a helyiek életminõségét, fejleszthetik a résztvevõk kapcsolatrendszerét, társadalmi beágyazottságukat, így ezeknek az akcióknak, illetve a hátrányos helyzetû csoportok önkéntes tevékenységbe való bekapcsolódásának ösztönzése kiemelten fejlesztendõ terület. Látható, hogy a szolidaritás, a közösségi érdekek mellett egyre nagyobb teret nyernek az egyéni érdekek az önkéntességben, mely elsõsorban a fiatalabb korosztályhoz köthetõ. Az õ elvárásaik mentén is szükséges, hogy az önkéntes menedzsmenttel és önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek tevékenységeiket egyre inkább professzionális szintre emeljék, melyet csak alátámaszt az e szervezetek körében végzett vizsgálatunk, miszerint a szervezetek többsége még nem végez célzott kiválasztást, nem tart képzést, felkészítést az önkénteseknek, nem köt pontos megállapodást a bevontakkal és nem értékeli rendszeresen az önkéntes munkát. Mindezek fejlesztése nagyban segítené az önkéntesek hatékonyabbb munkavégzését, illetve az önkéntesek megtartását. Fontos fejlesztési szempont, hogy szervezettebb önkéntes programokat, felkészültebb szervezeteket találunk Budapesten és a megyszékhelyekhez kötõden, de a perifériális területeken nagy elmaradás tapasztalható az önkéntesség szervezettségében.
29
Javaslatainkat a kormányzat számára, az önkéntesség fejlesztését célzó TÁMOP-os támogatásban részesülõ szervezetek számára és az ország szerte önkéntesek illetve adományokat fogadó szervezetek számára is összegyûjtöttük.
Kormányzat
•
•
•
•
• • Önkéntes centrumok hálózata
•
• • • • Fogadó, adományozó szervezetek
• • • •
Fejlesztési javaslatok Az önkéntes menedzsmenttel, önkéntesek fogadásával foglalkozó szervezetek további támogatása a folyamatos szervezetfejlesztésben, kapacitásbõvítésben hazai és uniós pályázati programok segítségével Önkéntes szervezetek országos lefedettségének ösztönzése, megteremtése különösen a leghátrányosabb helyzetû kistérségekben, a megyeszékhelyektõl távol esõ perifériális területeken A nem aktív korúak közül a gyermekek és fiatalok önkéntes tevékenységének támogatása az óvodai, iskolai oktatás-nevelés területén hasonló kezdeményezésekkel, mint pl. érettségi követelménnyé tenni az önkéntes munkát A hátrányos helyzetû csoportok önkéntes munkába való bevonásának ösztönzése pl. azzal, hogy a támogatott programok megvalósítási helye hátrányos helyzetû település, a program célja a hátrányos helyzetûek segítése vagy a támogatott program kötelezõ eleme az õ részvételük Az önkéntes tevékenység elõnyeinek, lehetõségeinek hangsúlyozása a kommunikációs kampányokban a Nemzeti Program munkatervével összhangban Az önkéntesség ösztönzése, terjesztése az állami vagy önkormányzati intézményekben A fogadó szervezetek folyamatos kapacitásbõvítése tájékoztatással, képzéssel (pl. információs anyagok, tanulmányok, saját fejlesztésû tananyagok, mintadokumentumok, jó gyakorlatok terjesztése) Rendszeres és módszeres adatgyûjtés az önkéntesek számáról, jellemzõirõl, preferenciáiról valamint az önkéntes programokról Együttmûködések generálása és erõsítése az állami és a vállalkozói szektorral, a vállalati önkéntesség népszerûsítése A perifériális, megyeszékhelytõl távol esõ területek önkéntességbe való bevonásának ösztönzése A fogadó szervezetek szemléletformálása, az önkéntesség szervezeti és gazdasági elõnyeinek megismertetésével Az önkéntesek tudatos kiválasztásának, felkészítésének, feladataik meghatározásának, munkájuk értékelésének folyamatos fejlesztése Helyi, kistelepülési aktivitás növelése, helyi együttmûködések megerõsítése az önkormányzattal, intézményekkel Minél sokszínûbb programok, lehetõségek szervezése, biztosítása az önkéntesek, adományozók számára Pontos, naprakész információk nyújtása az önkéntes
30
•
•
programokról, lehetõségekrõl pl. az Internet és a Social Media Marketing (közösségi oldalak, fórumok, blogok) nyújtotta, többnyire ingyenes lehetõségek kiaknázásával A szervezet által végzett tevékenységekrõl, adományok osztásáról átlátható, naprakész információk nyújtása a jó gyakorlatok terjesztésének, illetve az önkéntes tevékenységet vállalók, adományozók bizalmának elnyerése, növelése érdekében A gyermekek, nem aktív korú fiatalok, a nyugdíjas idõsek, valamint a hátrányos helyzetû emberek minél szélesebb körben való bevonása az önkéntes tevékenységekbe, programokba, akciókba
31
IV. Felhasznált irodalom Magyarország Nemzeti Programjának munkaterve http://www.onkentesseg2011.hu/letoltheto/eyv2011.pdf Volunteering in the European Union, Educational, Audiovisual & Culture Executive Agency, Final Report by GFK, 2010 http://www.onkentesseg2011.hu/letoltheto/volunteering_in_the_european_union.pdf Bartal A., Kmetty Z., A magyar önkéntesek motivációjának vizsgálata és a magyar Önkéntesmotivációs Kérdõív (MÖMK) sztenderdizálásának eredményei, Szociális és Munkaügyi Minisztérium Társadalmi és Civil Kapcsolatok Fõosztálya, Budapest, 2010. http://volunteermotivation.hu/downloads/onkmot.pdf Bartal Anna Mária, Önkéntesek és nem-önkéntesek jellemzõi a 2008. évi Európai Érték Vizsgálat tükrében – avagy, aki önkéntes az nagyobb valószínûseggel boldogabb és elégedettebb ? http://volunteermotivation.hu/downloads/ONK_NEMONK_BAM2009.pdf KSH, A nonprofit szektor legfontosabb jellemzõi 2009-ben, Statisztikai tükör, IV. évfolyam 138. szám KSH, Nonprofit szervezetek Magyarországon 2008, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010 Czike K., Kuti É., Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció, Nonprofit Kutatócsoport és Önkéntes Központ Alapítvány, Budapest, 2006. http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/gyorsjelentes.pdf Czike K., Kuti É., Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek, Gyorsjelentés a 2004-es felmérés eredményeirõl, Budapest, Önkéntes Központ Alapítvány, 2005. http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/gyorsjelentes.pdf Czakó Á., Harsányi L., Kuti É., Vajda Á., Lakossági adományok és önkéntes munka, Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 1995. http://www.nonprofitkutatas.hu/letoltendo/lakossagi.pdf
32
V. 1. számú Melléklet – Kérdõív
33
Önkéntesség, 2010 I.
Önkéntesség
1. Elõfordult-e 2010-ben, hogy barátainak, vagy rokonainak, szomszédjának úgy segített, hogy elvégzett valamilyen tevékenységet, amiért nem várt viszonzást? (pl. gyerekvigyázás, házépítés, szerelés, javítás, bevásárlás, stb.) igen nem nem tudom nem kívánok válaszolni 2. Végzett-e Ön tavaly az említett körön kívül önként, ellenszolgáltatás nélkül tevékenységet úgy, hogy például: lakóhelyén, településén, lakókörnyezetében segített valamiben? oktatási, egészségügyi, szociális, mûvelõdési intézményben segített? gondoskodott valakirõl, rászorulót fogadott be, szállást adott? elintézett valaki helyett hivatalos dolgot, vagy tanácsot adott? segített egy egyházi szervezet munkájában? egy párt munkáját segítette ellenszolgáltatás nélkül? segített valamilyen más szervezetben, egyesületben, klubban, körben? adománygyûjtésben vett részt? jótékony célú rendezvényen fellépett, végzett valamilyen tevékenységet? kuratóriumi, elnökségi, felügyelõbizottsági tagságot vállalt nonprofit szervezetben? könyvelést, egyéb adminisztrációt végzett nonprofit szervezet számára? nem végeztem hasonló tevékenységet önként, ellenszolgáltatás nélkül 2010-ben 3. Ha önkéntességet (újra) vállalna, Ön milyen típusú önkéntes munkát végezne a legszívesebben? adminisztráció, irodai munka adományszervezés állatgondozás fizikai munka fordítás, tolmácsolás gyermekek és ifjúság informatika kézmûves tevékenység oktatás, képzés mûvészet, kultúra pályázatírás-, figyelés PR, marketing, kampányszervezés rendezvény-, programszervezés segítségnyújtás (fizikai, lelki, szellemi) sport és rekreáció 34
tanácsadás telefonos segélyszolgálat természet-, környezetvédelem egyéb, éspedig: ……………. Nem tudom Nem kívánok válaszolni 4. Ön mely társadalmi csoportoknak segít (segítene) a legszívesebben? munkanélküliek nõk romák gyerekek fogyatékossággal élõk szenvedélybetegek (alkoholisták, drogfüggõk, stb.) idõs emberek határon túli magyarok hazai kisebbségek egyéb, éspedig: ………………………
II. Indítékok, értékrend, vélemények
5. Több különbözõ okból adódhat úgy, hogy az ember családi, baráti körén kívül nem adományoz, és nem végez önkéntes tevékenységet. Kérjük, válassza ki a következõ lehetséges magyarázatok közül azt az EGYET, amely az ön esetében leginkább helytálló! Ha egyiket sem érzi jellemzõnek, kérjük, fogalmazza meg saját szavaival a magyarázatot! Ø Magam is támogatásra szorulok, nem tudok másokon segíteni. Ø A családon belüli támogatás minden nélkülözhetõ pénzemet elviszi. Ø Nincs idõm rá, hogy ilyesmivel foglalkozzak. Ø 2010-ben senki nem kért tõlem ilyen segítséget. Ø Nem hiszek az ilyen támogatások hasznosságában. Ø Zavarónak találom, hogy lépten-nyomon kérésekkel zaklatnak. Ø Sok a szélhámos, nem szeretem, ha baleknak néznek. Ø Nem bízom benne, hogy a támogatásokat jól használnák fel. Ø Nem volt különösebb oka, így alakult. Ø Egyéb, mégpedig .............................................................................................................. 6. Az emberek – akár adakoznak és segítenek, akár nem – véleményt alkotnak a jótékonykodásról. Az alábbiakban ellentmondó véleményeket állítottunk szembe egymással. Közülük az egyiket 1-gyel, a másikat 10-zel jelöltük. Kérjük, egy 10-es skála segítségével határozza meg, hogy saját álláspontja melyik véleményhez áll közelebb! 1 .... Az állam és az önkormányzatok dolga a társadalmi problémák megoldása
10 Az állam nem tud minden problémát megoldani, szükség van az adományozásra
35
A társadalmi problémák megoldását – akár adóemelés árán is – az adókból kellene finanszírozni Az adakozás csak a gazdagoktól várható el Csak azok érdemelnek segítséget, akik nem önhibájukból kerültek bajba A jó családokban összefognak az emberek, nincs szükségük idegenek adományaira Az adomány arra ösztönzi a rászorultat, hogy ne is keresse õ maga a problémája megoldását Az önkéntesség révén csak ad az ember.
Inkább a magánjótékonyságot kellene – akár adókedvezményekkel is - ösztönözni Akinek egy kicsit is több jutott, annak segítenie kell másokon A rászorulókon segíteni erkölcsi kötelesség Bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor mások segítségére szorul Az adomány hozzásegíti a rászorultat, hogy maga is hamarabb találja meg a megoldást a problémáira Az önkéntesség révén csak kap az ember.
7. Most néhány olyan véleményt sorolunk fel, amelyek az említett szervezetek mûködésére vonatkoznak. Kérjük osztályozza a következõ kijelentéseket! (A lehetséges osztályzatok: 5 – Teljesen egyetértek; 4 – Nagyjából egyetértek; 3 – Részben egyetértek, részben nem; 2 – Nem igazán értek egyet; 1 – Egyáltalán nem értek egyet) Vélemények Osztályzat Az alapítványoknak fontos szerepük van a közösségi célok megvalósításában A legtöbb alapítványt pénzek elrejtésére hozták létre, nem a bajok orvoslására Az alapítványok alkalmatlanok a társadalmi gondok enyhítésére Az alapítványok, egyesületek, egyházak is fõleg politikával foglalkoznak, nem a meghirdetett céljaik megvalósításával Az egyesületek, civil szervezetek mozgósítani tudják az embereket Az egyházakra és a hívõ emberekre lehet inkább számítani, ha közösségi problémákat kell megoldani 8. Hol hallott már az önkéntességrõl? Én magam már régóta kapcsolatban vagyok ilyen szervezetekkel Családtagoktól, ismerõsöktõl, rokonoktól, barátoktól hallottam róluk Levélben, postaládámba bedobott szórólappal kerestek meg Telefonon kerestek meg E-mailben, SMS-ben értesítettek Felkerestek a lakásomon Utcai gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Munkahelyi gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Egyházi eseményeken hallottam róluk Politikai rendezvényeken szereztem információimat Kulturális, sport-, szabadidõs rendezvényeken hallottam róluk Napilapban, hetilapban, folyóiratban olvastam róluk TV- és rádiómûsorból szereztem információimat Interneten keresztül kaptam az információt Senkitõl és sehonnan nem szoktam ilyen információkat kapni
Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem 36
9. Honnan szokott információkat, híreket hallani az alapítványok, egyesületek, körök, klubok, szövetségek, érdekképviseletek, kht-k és egyéb, az állampolgárok segítségére számító szervezetek céljairól, tevékenységérõl? Én magam már régóta kapcsolatban vagyok ilyen szervezetekkel Családtagoktól, ismerõsöktõl, rokonoktól, barátoktól hallottam róluk Levélben, postaládámba bedobott szórólappal kerestek meg Telefonon kerestek meg E-mailben, SMS-ben értesítettek Felkerestek a lakásomon adománygyûjtõk Utcai gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Munkahelyi gyûjtés, árusítás, szórólap-osztás útján szereztem értesüléseimet Egyházi eseményeken hallottam róluk Politikai rendezvényeken szereztem információimat Kulturális, sport-, szabadidõs rendezvényeken hallottam róluk Napilapban, hetilapban, folyóiratban olvastam róluk TV- és rádiómûsorból szereztem információimat Interneten keresztül kaptam az információt Senkitõl és sehonnan nem szoktam ilyen információkat kapni
Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem Igen – Nem
10. Ön szerint hogyan lehetne a hazai önkéntességet fejleszteni? Felkészültebb fogadó szervezetek Munkaidõ kedvezmény biztosítása a munkáltatók részérõl Sokszínûbb önkéntes programok biztosítása Egyéb………………………………….. 11. Hallott már az alábbiakról? a) az Önkéntes Központ Alapítványról b) önkéntes centrumokról, központokról c) A közérdekû önkéntes tevékenységrõl szóló törvényrõl (Köt)
igen igen igen
nem nem nem
12. Mennyire ítéli hasznosnak az önkéntes centrumok, központok munkáját? Kérem, egy 1-5-ig tartó skálán jelölje be, ahol 1 az egyáltalán nem hasznosat jelenti, az 5 a nagyon hasznosat! 1
2
3
4
5
13. Mennyire ítéli hasznosnak, a célnak megfelelõnek az önkéntes törvényt? Kérem, egy 1-5-ig tartó skálán jelölje be, ahol 1 az egyáltalán nem hasznosat jelenti, az 5 a nagyon hasznosat! 1
2
3
4
5
37
Amennyiben Ön nem végzet önkéntes tevékenységet 2010-ben - azaz az elsõ kérdésre, a válasza az volt, hogy „Nem végeztem hasonló tevékenységet önként, ellenszolgáltatás nélkül 2010-ben” - akkor kérjük, hogy a kérdõívet a 23. kérdésnél a személyes adatok kitöltésénél folytassa.
III. Önkéntes tevékenység
14. Milyen gyakran végzett Ön önkéntes munkát 2010-ben? (Amennyiben nem végzett önkéntes tevékenységet 2010-ben, kérjük folytassa a 23. kérdéssel.) Rendszeresen, évente egyszer tevékenykedem így Rendszeresen, kb. félévenként egyszer Rendszeresen, kb. havonta egyszer Rendszeresen, kb. hetente egyszer Rendszeresen, majdnem naponta Egy-két rendkívüli alkalommal fordult elõ, így adódott Alkalmanként, többször is elõfordult Nem tudom Nem kívánok válaszolni
15. Melyik évben végzett elõször önkéntes munkát? 16. Kinek, vagy kiknek segített Ön önkéntes tevékenységgel 2010-ben? Olyan ismerõseinek, akik nem rokonai, és nem barátai Ismeretlen magánszemélyeknek Szervezeteknek Lakóközösségnek, települési közösségnek 17. Ha szervezeteknek végzett önkéntes tevékenységet, kérem jelölje meg, hogy van-e közöttük: Egyesület, alapítvány, vagy más szervezet (kör, klub, szövetség, kamara, stb.) Önkormányzati óvoda, iskola, egyéb állami oktatási, egészségügyi intézmény, szociális intézmény, kulturális intézmény? Egyházi, vagy vallási szervezet
18. Ön hány órát tevékenykedett havonta önkéntesként az állami és/vagy önkormányzati szervezetekben 2010-ben? (iskola, óvoda, szociális intézmény segítése, támogatása) óra/hó 38
19. Az alapítványokon, egyesületeken, egyházi és/vagy egyéb társadalmi szervezeteken keresztül Ön milyen tevékenységeket támogatott? Kérjük írja le! ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… 20. Milyen kategóriába tartozik az Ön által végzett önkéntes tevékenység? Kérjük, jelölje be a megfelelõ válaszokat! Kultúra, mûvészetek, hagyományõrzés Egyházi, vallási tevékenység Sport, pihenés, szabadidõs tevékenységek Oktatás, tudományos kutatás Egészségügyi ellátás, szociális gondoskodás Állampolgári jogok védelme, kisebbségvédelem Közbiztonság védelme, polgárõrség, tûzoltás, bûnmegelõzés, áldozatvédelem Környezet- és állatvédelem Gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, regionális fejlesztés Településfejlesztés, regionális fejlesztés Nemzetközi kapcsolatok, EU Határon túli magyarok támogatása Szakmai, gazdasági, munkavállalói és munkáltatói érdekképviselet Politikai tevékenység Egyéb, mégpedig: ......................................................... 21. Az Ön megítélése szerint összességében leginkább kinek a javát szolgálta az, hogy Ön önkéntes tevékenységgel segítette alapítványok, egyesületek, az egyház, vagy vallási szervezetek vagy egyéb szervezetek munkáját? Számomra ismeretlen rászorulókét Rászoruló ismerõseimét Családomét és saját magamét Családomét, a magamét, és másokét is A közösség általános érdekét Nem lehet eldönteni Nem tudom Nem kívánok válaszolni 22.. Mekkora szerepet játszottak a következõk abban, hogy Ön adományozott, segített másoknak? Kérjük, hogy osztályozza a következõ kijelentéseket! (A lehetséges osztályzatok: 5 – Nagyon nagy szerepet játszott; 4 – Fontos szerepet játszott; 3 – Játszott is szerepet, meg nem is; 2 – Csak kevés szerepet játszott; 1 – Egyáltalán nem játszott szerepet.) Indokok, okok, körülmények Osztályzat Az önkéntesség és az adományozás nálunk családi indíttatású tevékenységek
39
Jó érzés volt másnak segíteni Segített megvalósítani valamilyen konkrét célt, elkerülni valamilyen veszélyt Olyan szervezetet segített, amelyhez szorosan kötõdik (munkájában folyamatosan részt vett) Olyan szervezetet segített, amelynek hálával tartozik, amelyhez emlékek fûzik Környezete szebb, kényelmesebb lett, életkörülményei javultak Az ön vagy családja által igénybe vett szolgáltatások minõsége javult Közösséghez tudott kapcsolódni, barátokat, új ismeretségeket szerzett Az önkéntes tevékenység a szabadidõ hasznos eltöltését is jelentette Az önkéntesség segített önmagam megismerésében A másoknak való segítés egyben tapasztalatszerzés is volt Az önkéntes tevékenység új kihívást, szakmai fejlõdést is jelentett Az önkéntesség révén új munkahelyre lelt Adókedvezményt, költségtérítést vett igénybe Közeli ismerõsei, barátai, kollégái is szoktak így adakozni, segíteni Rábeszélték, nem tudott ellenállni Egyszerûen megteheti, módja van rá Nem volt különösebb oka, hirtelen elhatározásból tette
III.. Személyi adatok
23.Neme: Ø Férfi Ø Nõ 24.Születési éve: 25.Iskolai végzettsége: Ø 8 általános alatt Ø 8 általános Ø Szakmunkásképzõ Ø Középiskola Ø Egyetem, fõiskola 26. Van-e jelenleg állandó munkaviszonya? Ø Igen (aktív keresõ) Ø Nincs: v munkanélküli v nyugdíjas v tanuló v gyesen, gyeden van v eltartott v egyéb,mégpedig .....................................................................................................
40
27. Melyik foglalkozási csoportba tartozik? Ø Önálló vállalkozó Ø Alkalmazott, ezen belül v diplomás szellemi foglalkozású v nem diplomás szellemi foglalkozású v fizikai dolgozó 28. Tagja-e Ön valamilyen egyesületnek, körnek, klubnak (pl. Autóklub, nagycsaládosok Igen – Nem egyesülete, dalkör, sportegyesület, vadásztársaság, horgászegyesület, polgárõrség, fogyatékossággal élõk szervezetének, stb.) szakmai, gazdasági szövetségnek, érdekképviseletnek (pl. kamara, Igen – Nem szakszervezet, hegyközség, gazdakör, ipartestület) politikai pártnak, párt ifjúsági vagy egyéb szervezetének Igen – Nem 29. Valamely Magyarországon élõ kisebbségi csoport tagjának vallja-e magát (etnikai, vallási, faji, szexuális, stb.)? igen, éspedig: ……. nem nem válaszol 30. Vallásosnak tartja-e magát? Ø Igen, valamely egyház elõírásainak megfelelõen Ø Igen, a magam módján Ø Nem Ø Nem tudja, nem válaszol 31. Családi állapota: Ø Nõtlen, hajadon, egyedülálló Ø Házas, élettársi viszonyban él Ø Elvált, különváltan és Ø Özvegy 32. Hányan élnek az Önök háztartásában? Közülük hánynak nincs saját jövedelme?
........ fõ ........ fõ
33. Van-e Önnek saját jövedelme? Ø Igen v alkalmazotti foglalkozásából v vállalkozásából v nyugdíj v ösztöndíj v gyes, gyed v családi pótlék v segély, járadék Ø Nincs saját jövedelme VÉGE A KÉRDÕÍVNEK, KÖSZÖNJÜK A VÁLASZOKAT!
41
VI. 2. számú Melléklet – Táblázatok
42
27. Táblázat: A nonprofit szervezetek önkéntes segítõinek fõbb mutatói tevékenységcsoportok szerint, 2008 Önkéntes segítõk Tevékenységcsopo rt
Kultúra Vallás Sport Szabadidõ, hobbi Oktatás Kutatás Egészségügy Szociális ellátás Polgárvédelem, tûzoltás Környezetvédelem Településfejlesztés Gazdaságfejlesztés Jogvédelem Közbiztonság védelme Többcélú adományosztás, nonprofit szövetségek Nemzetközi kapcsolatok Szakmai, gazdasági érdekképviselet Politika Összesen
Egy fõre jutó átlagos munkaóra
száma
megoszlása, %
39 694 9 966 40 465 64 767 26 578 4 831 11 624 47 051 7 310
9,9 2,5 10,1 16,0 6,6 1,2 2,9 11,7 1,8
által az év során végzett munka becsült idõtartamának összege, megoszlása, óra % 5 336 472 9,6 1 505 112 2,7 5 897 676 10,7 8 326 632 14,9 3 089 076 5,6 587 136 1,1 1 774 128 3,2 6 945 780 12,6 971 208 1,8
12 387 18 034 3 314 5 511 34 262
3,1 4,5 0,8 1,4 8,5
1 623 096 2 263 728 433 152 802 968 5 541 744
2,9 4,1 0,8 1,5 10,0
131 125 130 145 161
39 193
9,7
4 676 18
8,5
119
5 342
1,3
764 124
1,4
143
25 186
6,3
3 808 800
6,9
151
7 022 402 537
1,7 100,0
954 720 55 301 736
1,7 100,0
136 137
134 151 145 128 116 121 152 147 132
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2008 186.oldal 28. Táblázat: Önkéntesek megoszlása kisebbséghez tartozásuk alapján, 2010 Esetszám Százalék 24 2,76% 57 6,57% 27 3,11% 760 87,56%
nincs válasz Igen nem válaszol Nem
29. Táblázat: Önkéntesek megoszlása nemek szerint, 2010
Férfi Nõ Nincs válasz
Esetszám 162 698 8
Százalék 18,66% 80,41% 0,92%
43
30. Táblázat: Önkéntesek megoszlása életkor szerint, 2010 Életkor 15 éves, vagy fiatalabb 16-20 éves 21-30 éves 31-40 éves 41-50 éves 51-60 60 év feletti
Esetszám 5 47 289 201 142 127 57
Százalék 0,58% 5,41% 33,29% 23,16% 16,36% 14,63% 6,57%
31. Táblázat: Önkéntesek megoszlása munkaerõpiaci aktivitás szerint. 2010
Nincs válasz Nem Igen (aktív keresõ)
Esetszám 9 347 512
Százalék 1,04% 39,98% 58,99%
32. Táblázat: Önkéntesek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2010 Végzettség Egyetem, fõiskola Középiskola Szakmunkásképzõ 8 általános 8 általános alatt
Százalék 63,84% 31,28% 2,44% 2,21% 0,23%
33. Táblázat: Önkéntesek megoszlása saját jövedelem forrása szerint, 2010 Saját jövedelem forrása alkalmazotti foglalkozásából vállalkozásából nyugdíj nincs válasz ösztöndíj családi pótlék segély, járadék gyes, gyed
Esetszám 472 103 101 97 80 64 55 26
Százalék 47,29% 10,32% 10,12% 9,72% 8,02% 6,41% 5,51% 2,61%
34. Táblázat: Önkéntesek megoszlása civil szervezeti tagság szerint, 2010
Igen Nem Nincs válasz
Esetszám Százalék 460 53,00% 383 44,12% 25 2,88%
35. Táblázat: Önkéntesek megoszlása érdekvédelmi szervezeti tagság szerint, 2010
Nem Igen Nincs válasz
Esetszám Százalék 620 71,43% 140 16,13% 108 12,44%
44
36. Táblázat: Önkéntesek megoszlása párt vagy párt szervezeti tagság szerint, 2010
Nem Nincs válasz Igen
Esetszám Százalék 693 79,84% 115 13,25% 60 6,91%
45
VII.
3. számú Melléklet – Táblázatok jegyzéke
46
1. Táblázat: Lakossági részvétel önkéntes tevékenységben az Európai Unió tagállamaiban.... 9 2. Táblázat: Önkéntesek nemek szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban............ 10 3. Táblázat: Az önkéntesek kor szerinti megoszlása az Európai Unió tagállamaiban ............ 10 4. Táblázat: A tipikus magyar önkéntes társadalom statisztikai jellemzõi az 1993-as és 2004es önkéntes munka felmérések alapján ................................................................................. 11 5. Táblázat: A hazai önkéntes-vizsgálatok jellemzõi az 1990-es évektõl ................................ 12 6. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körében, 2010 ................. 13 7. Táblázat: Önkéntes tevékenység rokonok, barátok, szomszédok körén kívül, 2010 ............ 14 8. Táblázat: Önkéntes tevékenység jelleg (több válasz is lehetséges volt), 2010 .................... 15 9. Táblázat: A rendszeresen önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint .............................................................................................................. 16 10. Táblázat: Havi átlagban végzett önkéntes tevékenység idõtartama, 2010 ........................ 17 11. Táblázat: Szívesen végzett önkéntes tevékenységek (több válasz is lehetséges volt), 2010 17 12. Táblázat: Szívesen támogatott társadalmi csoportok (több válasz is lehetséges volt), 2010 ............................................................................................................................................ 18 13. Táblázat: Az önkéntes segítõk aránya a támogatás címzettje szerint (értékelhetõ válaszok alapján), 2010...................................................................................................................... 18 14. Táblázat: A munkaviszonnyal nem rendelkezõk megoszlása, 2010 .................................. 20 15. Táblázat: A válaszadók családi állapota, 2010 ............................................................... 20 16. Táblázat: A tipikus magyar önkéntes társadalom statisztikai jellemzõi az 1993-as és 2004es reprezentatív kutatások és 2010-es saját kutatásunk alapján............................................ 21 17. Táblázat: Önkéntes tevékenységet végzõk motivációja, 2010........................................... 22 18. Táblázat: Miért nem adományoz és végez önkéntes tevékenységet? (Nem önkéntesek, N=21), 2010 ........................................................................................................................ 23 19. Táblázat: Miért nem adományoz és végez önkéntes tevékenységet? (Önkéntes, értelmezhetõ válaszok N=536), 2010.................................................................................... 23 20. Táblázat: Önkéntesek véleménye a jótékonykodásról, 2010............................................. 25 21. Táblázat: Önkéntesek véleménye szervezetekrõl, 2010 .................................................... 25 22. Táblázat: Önkéntes szervezetek és önkéntes törvény ismerete, 2010 ................................ 26 23. Táblázat: Önkéntes szervezetek és önkéntes törvény ismerete, hasznossága, 2010........... 26 24. Táblázat: Az önkéntességgel kapcsolatos információk forrása, 2010............................... 26 25. Táblázat: Nonprofit szervezetekre vonatkozó információk forrásai, 2010........................ 27 26. Táblázat: A hazai önkéntesség fejlesztésének lehetõségei, 2010 ...................................... 27 27. Táblázat: A nonprofit szervezetek önkéntes segítõinek fõbb mutatói tevékenységcsoportok szerint, 2008 ........................................................................................................................ 43 28. Táblázat: Önkéntesek megoszlása kisebbséghez tartozásuk alapján, 2010 ...................... 43 29. Táblázat: Önkéntesek megoszlása nemek szerint, 2010 ................................................... 43 30. Táblázat: Önkéntesek megoszlása életkor szerint, 2010 .................................................. 44 31. Táblázat: Önkéntesek megoszlása munkaerõpiaci aktivitás szerint. 2010........................ 44 32. Táblázat: Önkéntesek megoszlása iskolai végzettség szerint, 2010 .................................. 44 33. Táblázat: Önkéntesek megoszlása saját jövedelem forrása szerint, 2010......................... 44 34. Táblázat: Önkéntesek megoszlása civil szervezeti tagság szerint, 2010 ........................... 44 35. Táblázat: Önkéntesek megoszlása érdekvédelmi szervezeti tagság szerint, 2010 ............. 44 36. Táblázat: Önkéntesek megoszlása párt vagy párt szervezeti tagság szerint, 2010............ 45
47
VIII.
4. számú Melléklet – Ábrák jegyzéke
48
1. ábra: Nonprofit szervezetek önkénteseinek száma, 2005-2009.......................................... 11 2. ábra: Önkéntesek aránya az önkéntesség különbözõ értelmezései szerint, 2010 ................ 13 3. ábra: Önkéntes tevékenység kedvezményezettjei, 2010 .................................................... 14 4. ábra: Önkéntes tevékenységgel támogatott szervezetek jellege, 2010 ............................... 14 5. ábra: Önkéntes tevékenységek jellege az ismertségi körön kívül, 2010............................. 16 6. ábra: Az önkéntes tevékenységet végzõk megoszlása a tevékenység gyakorisága szerint (értékelhetõ választ adók), 2010........................................................................................... 16 7. ábra: Önkéntesek életkora ................................................................................................ 20 8. ábra: Önkéntesek megoszlása vallásosság szerint, 2010.................................................... 20
49
