OM HÁZIREND

BÉKÉS MEGYEI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZŐ ISKOLA, SPECIÁLIS SZAKISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÉS KOLLÉGIUM 5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63. OM azonosító: 028376

HÁZIREND

5800 Mezőkovácsháza, Sármezey E. u. 63.

Tartalomjegyzék 1. A házirend célja és feladata ................................................................................................... 3 2. A házirend hatálya ................................................................................................................. 3 3. A házirend nyilvánossága ...................................................................................................... 4 4. Az iskola működési rendje ..................................................................................................... 4 5. A tanulói jogviszony keletkezése ........................................................................................... 6 6. A tanuló kötelességei .............................................................................................................. 6 7. A tanuló jogai .......................................................................................................................... 8 8. A tanulók számonkérése, írásbeli beszámoltatásra vonatkozó szabályok ........................ 9 9. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába .............................. 12 10. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elkészítésében ................................................................................ 12 11. A tanulók mulasztásának igazolása .................................................................................. 14 12. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................ 14 13. A tanulók jutalmazása ....................................................................................................... 20 14. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések ............................................................ 21 15. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok ...................... 22 16. A tanulók juttatása ............................................................................................................. 23 18. A tanulók közösségei .......................................................................................................... 24 19. A tanulók és a szülők tájékoztatása .................................................................................. 25 20. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége....................................................... 27 21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai .................................................. 27 22. A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium házirendjének elfogadása és jóváhagyása ................................................................................................ 28 22. Záró rendelkezések ............................................................................................................ 28 Függelék: Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelmények .............................................. 30

2

HÁZIREND Mely a Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium házirendje a tanulóközösség életét szabályozza, ezért előírásai iskolánk minden tagjára kötelező érvényűek. Minden tanulót az oktatási törvényben meghatározott tanulói jogok és kötelességek illetnek meg. A tanulók jogaikat felelősséggel, kötelességeinek teljesítésével összhangban gyakorolják. Minden tanuló törekszik megismerni az iskola múltját és ápolja az intézmény hagyományait. Tanár és diák együttesen dolgozik az iskola jó hírnevének öregbítésén. A társas élet kulturált viselkedési szabályait szigorúan megtartva mindenki vigyáz saját és társai testi épségére és tulajdonára. Minden tanuló köteles képességeinek, legjobb tudásának megfelelően tanulni.

1. A házirend célja és feladata A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

2. A házirend hatálya 1. A Házirend, valamint a középiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásait be kell tartania az iskola tanulóinak, a tanulók szüleinek, az iskola alkalmazottainak, valamint az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőknek. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra, rendezvényekre vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3

3. A házirend nyilvánossága 1. A szülők/gondviselők és a tanulók az iskola, a kollégium Pedagógiai Programját, belső szabályzatait (Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Intézményi Minőségirányítási Program) szabadon megtekinthetik az iskolai könyvtárban (nyitvatartási időben), ill. fogadóórákon a nevelő szobában, igazgatói irodában, a kollégium vezetőjénél és a szülői közösség vezetőjénél, valamint az iskola honlapján. 2. A Pedagógiai Programról és a Házirendről szülői értekezleten az osztályfőnök, a pedagógusok, a kollégium intézményegység-vezető, a kollégium nevelőtanárai, illetve az iskolavezetés fogadóóráin lehet tájékoztatást kérni. 3. A házirend egy példányát – a nemzeti köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek/gondviselőnek át kell adni (az átvételt aláírásával igazolja), egy példányát minden osztályteremben ki kell függeszteni. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  

a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket /gondviselőket szülői értekezleten.

5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  

a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel /gondviselőkkel szülői értekezleten.

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatóját, a szakmai igazgatóhelyettestől, az intézményegység-vezető/helyettestől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

4. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig reggel 6 órától este 20 óráig, pénteken reggel 6 órától délután 16 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolába a tanulóknak reggel 730 óra és 740 óra között kell megérkezniük.

4

4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

ebédszünet:

1. óra: 750 – 835 2. óra: 845 – 930 3. óra: 940 – 1025 4. óra: 1035 – 1120 5. óra: 1125 – 1210 1210 – 1235 6. óra: 1235 – 1320 7. óra: 1325 - 1410 8. óra: 1415 – 1500

A tanítási órák kezdetét és végét csengőszó jelzi, az első tanítási órát megelőzően 740kor jelző csengetés történik. 5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az ügyeletes nevelő, vagy az intézményegység-vezető/helyettes) írásos engedélyével hagyhatja el, amit köteles a portán bemutatni. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra a tanuló osztályfőnöke, szaktanára, vagy az ügyeletes nevelő, vagy az intézményegység-vezető/helyettes adhat engedélyt. A tanuló távozásának tényét és időpontját, az engedélyező nevét a portán regisztrálják. 6. Tanítási napokon a tanulói ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 730 óra és 1600 óra között. Tanulói ügyek intézése:  

Hétfő - péntek: 730 – 1100 Csütörtök: 1400- 1530

7. Az iskola tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az ügyeleti rend az iskola aulájában a hirdető táblán kifüggesztésre kerül. 8. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 9. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 10. Az iskola épületébe érkező szülők/gondviselők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket/gondviselőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja, vendég belépőkártyával látja el. 11. A tanulók iskolai tartózkodásuk alatt vendégeket, látogatókat (kivétel a szülő/gondviselő) nem fogadhatnak, ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést.

5

12. Az intézmény területére az iskola tanulói diákigazolvánnyal, dolgozói arcképes belépési engedéllyel, a látogatók vendég belépőkártyával léphetnek be. 13. Az intézménybe való pontos beérkezést az ügyeletes nevelő ellenőrzi 735- 750 között.

5. A tanulói jogviszony keletkezése Az iskolába való felvétel jelentkezés alapján történik. Tanulói jogviszony felvétellel vagy más iskolából való átvétellel keletkezik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A felvételi eljárás rendjét a törvényi előírások szabályozzák. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról az érintett feladat ellátáshely intézményegység vezetője/vezetőhelyettese véleményének kikérésével - az igazgató dönt. Szakképzés esetén a jogviszony létesítésének feltétele, hogy a tanuló rendelkezzék a megfelelő általános iskolai, középiskolai vagy érettségi végzettséggel. A tanulónak egészségügyi, valamint pályaalkalmassági követelményeknek kell megfelelni, az első szakképzési évfolyamra való felvételnél, átvételnél.

6. A tanuló kötelességei 

10 perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell az iskolába megérkezni.



Az óra megkezdése után érkező tanuló késését a tanárok az osztálynaplóba bejegyzik. Az órakezdés után 15 perccel érkező tanuló - indokolatlan késés esetén - igazolatlan órával büntethető.



Esetleges baleset azonnali jelentése a szaktanárnak, osztályfőnöknek, illetve az ügyeletes nevelőnek.



A tanuló köteles egyesületi sporttevékenységét az osztályfőnöknek bejelenteni. Az adott kérdésben az intézmény igazgatója dönt a tanuló tanulmányi eredményének, magatartásának figyelembe vételével.



Az ellenőrző könyvben a bejegyzéseket havonta aláíratni a szülővel, illetve törvényes képviselővel.



A hiányzást már az első napon szülői jelzés követi az iskola felé, illetve az osztályfőnöknek. A mulasztást az iskolába érkezés utáni napon igazolni kell az ellenőrzőben.



A szülők évente 3 napot igazolhatnak, melyet előzőleg az osztályfőnöknek írásban, az ellenőrzőkönyvben jelezni kell.

6



A tanuló eleget kell, hogy tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartásával, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének.



A tanuló a tanítási órák, szakköri stb. foglalkozások ideje alatt köteles tartózkodni az órák megzavarásától. Az órák megzavarásának minősül az elektronikai eszközök (pl.: mobiltelefon, discman, MP3-lejátszó stb.) használata, valamint a rágógumizás, étkezés, trágár kifejezések használata stb.



A tanulmányi rend, az iskola szabályzatainak megtartása.



Óvja és az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, az iskola létesítményeit, felszereléseit.



Az elveszett, megrongált könyvtári dokumentumokat köteles az olvasó megtéríteni az aktuális beszerzési áron, vagy egy azzal megegyező, kifogástalan példánnyal pótolni.



A tankönyv, szótár, szöveggyűjtemény, atlasz a könyvtári dokumentumállomány részét képezik, melyeknek használati joga a tanulói jogviszony fennállásáig, illetve addig tart, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, valamint az adott tantárgyból vizsgát lehet, vagy kell tenni.



A tanulói jogviszony megszüntetése csak a könyvtári könyvek iskolai könyvtárba történő visszaszolgáltatása után lehetséges.



A nevelési-oktatási intézményben (iskola, kollégium) illetve azon kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (dohányáru, szeszesital, kábítószer) az intézménybe történő bevitele, árusítása, fogyasztása. Elvárt tanulói magatartás:



A tanuló köteles iskolán kívül is az intézményünk Pedagógiai Programjában rögzített szellemisége szerint viselkedni, a magatartási normákat megtartani. Tiltott tanulói magatartás:  az intézmény jó hírnevét romboló tevékenység,  tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása (pl. tilos a dohányáruk, szeszes ital, kábítószer fogyasztása),  trágár kifejezések használata.



Az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, az iskola által szervezett programokon a megjelenés kötelező.



Munkarend betartása: - a bejáró tanulók érkezésük után az iskolában tartózkodhatnak, a tanulók legkésőbb 740 órakor jelenjenek meg az osztályukban. 745 órakor mindenki foglalja el helyét, készüljön az órákra.

7

- A szertár és eszközfelelősök az óra előtt /szünetben/ készítik elő a szaktanár által kért munkaeszközöket és felelnek azok biztonságáért. - Az 5. és 6. óra közötti szünet az ebédszünet. - A tanítási órák zavarása szigorúan tilos, lyukas órán fegyelmezetten, az intézmény területén kijelölt helyeken /könyvtár, aula, kijelölt informatika terem/ kell tartózkodni. - A tanári ügylet 730 órakor kezdődik és 1445-ig tart, melyet a nevelők meghatározott ügyeleti rend alapján látnak el. - Köszönés a napszaknak megfelelően a kor és nem tiszteletben tartásával.

7. A tanuló jogai  

A problémás ügyekkel a szaktanárokat, az osztályfőnököt, az igazgatót és a diákönkormányzatot felkeresni. Érdeklődésének megfelelően választani a választható tantárgyak, foglalkozások közül, valamint kezdeményezheti azok szervezését. (korrepetálások, szakkörök)



Folyamatosan értesüljön szaktanárától, illetve osztályfőnökétől az osztálynaplóba bekerülő érdemjegyekről.



Egy napon legfeljebb egy témazáró dolgozatot írjon. A témazáró dolgozat időpontját előre tudja.



Pályázat útján részt vegyen az iskolai diákrádió stúdió vezetésének munkájában.



Az iskola könyvtárát kölcsönzés és helyben olvasás céljára veheti igénybe, a könyvtári használat szabályainak megtartásával.



Az iskolai sportlétesítményt és sportfelszereléseket a testnevelő tanárok engedélyével és felügyeletével használhatja. A számítógépeket a számítástechnikai tanárok engedélyével és felügyeletével használhatja.





Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.



Választható és választó legyen a diákképviseletben. Képviselői útján véleményt mondhat, javaslatot tehet az iskola életével kapcsolatos kérdésekben és ezekre joga van választ kérni, illetve kapni.



Szervezett formában (pl.: diákönkormányzati ülés, diákközgyűlés, diákparlament) véleményt nyilváníthat az intézményben folyó munkáról, a pedagógusok munkájáról.



Kollégiumi ellátásban részesüljön.

8



Kiemelkedő tanulmányi jutalomban részesülhet.

munkájáért,

közösségi

tevékenységéért

dicséretben,



A tanulók 10. évfolyamon ill. nyelvi előkészítő osztályban 11. évfolyamon szabadon élhetnek a tantárgy ill. a tanárválasztási jogával - amennyiben ez utóbbit az iskola személyi feltételei lehetővé teszik - az emelt szintű tantárgyak tanulásának választásakor, melynek mechanizmusát a mindenkori munkaterv rögzíti. A választott emelt szintű tantárgyak teljesítési kötelezettsége egy tanévre szól, mely választott kötelezettség módosítása csak az adott tanév követelményeinek eredményes teljesítését követően lehetséges. A tantárgyválasztás módosítása a tanév végén, legkésőbb az adott év július 1-ig, az igazgatónak címzett indoklással, a szülő és a tanuló aláírásával ellátott írásbeli kérelem benyújtásával történhet. Az igazgató a hozzá benyújtott kérelmeket 30 napon belül elbírálja és döntéséről írásban értesíti a kérelmezőt.



A tanulók pedagógiai szakszolgáltatáshoz való jutását az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős révén szervezi. A tanulók, a szülők, a pedagógusok közvetlenül kérhetik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségét pedagógiai szakszolgálat igényléséhez pl. gyógytestnevelés, logopédiai szolgáltatás, konduktív szolgáltatás megszervezéséhez. Az intézmény a felmerülő igényeket megfelelő szakemberek (Nevelési Tanácsadó) segítségével megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi ill. az adott szolgáltatást a tanulók számára megszervezi.

8. A tanulók számonkérése, írásbeli beszámoltatásra vonatkozó szabályok  

egy tanítási napon csak 1 témazáró dolgozat iratható, a dolgozatok (témazárók, röpdolgozatok) eredményeiről, érdemjegyeiről a tanulókat a számonkérést követő két héten belül a pedagógusnak értesítenie kell,



a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minden olyan tantárgynál kötelező a szóbeli felelet alapján történő beszámoltatás is, mely tantárgynak érettségi vizsgaszabályzatban foglalt követelményrendszerében rögzített a szóbeli számonkérés formája,



kisérettségi vizsgát a 10. évfolyam végén tesznek a tanulók matematikából és egy szabadon választott kötelező érettségi tantárgyból, a Nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók 10. évfolyamon az első idegen nyelvből, a 11. évfolyamon matematikából.

Az iskolai írásbeli beszámoltatásoknak a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya   

röpdolgozat, dolgozat értéke: 1 érdemjegy, témazáró dolgozat értéke: 2 érdemjegy, kisérettségi vizsgajegy értéke: 2 érdemjegy.

A témazáró és a kisérettségi vizsga érdemjegyét a naplóban piros színnel jelöljük.

9

A moduláris oktatás értékelése, minősítése és beszámítása az iskolai évfolyamok sikeres befejezésébe 

a tantervi modulok értékelése, minősítése az alábbiak szerint történik:   



megfelelt (mf), jól megfelelt (jmf), kiválóan megfelelt (kmf),

az iskolai évfolyamok sikeres befejezéséhez a tanulóknak teljesíteniük kell az adott modul minimális követelményi szintjét.

Az otthoni felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Intézményünkben a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: 

A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.



Hétvégére (szombatra, vasárnapra) a felkészülésre házi feladat adható.



A tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl a tanulók nem kaphatnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.



Mind a hétvégére, mind a tanítási szünetekre szorgalmi feladat adható.

Tanulmányok alatti vizsgák szervezése Osztályozó vizsga: a tanulónak a felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatainak megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez osztályozóvizsgát kell tennie, ha 

előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot,



a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,



külföldi tartózkodás, magántanulói státusz illetve egyéb ok miatt az igazgató engedélyezte számára az osztályozóvizsga letételét;



tanulmányi idejének megrövidítését engedélyezték (egy vagy több tantárgyból, illetve valamennyi tantárgyból);



más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. idegen nyelv) vizsga letételére kötelezték



a tanórákon nem tanult tantárgyból osztályozóvizsga letételére engedélyt kapott.

Az osztályozó vizsgával kapcsolatban a következők szerint kell eljárni:

10



Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban tehető: áprilisban és augusztusban. Az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.



A vizsga várható időpontjait az igazgató jelöli ki. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt egy hónappal korábban értesítést kap.



Egy vizsgaidőszakban legfeljebb 2 évfolyam tananyagából tehető osztályozó vizsga.



Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben; igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.



Az osztályozó vizsga letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra január 15-ig; az augusztusi időszakra pedig május 15-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.



Az osztályozóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit az iskola nevelőtestülete határozza meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők.



Az osztályozóvizsga helye az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van.



Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól



A közismereti tárgyak mindegyikéből írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenni.

11

9. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. 2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Az értékek megőrzéséért az iskola felelősséget nem vállal. 3. Tanítási órák ideje alatt mobiltelefont használni tilos, a készüléket kikapcsolt üzemmódban a táskában kell tartani. A fenti rendelkezés pedagógusra és diákra egyaránt vonatkozik. 4. Tanítási órákon az adott tanórát vezető pedagógus által meghatározott eszközök használhatók (PDA, kéziszámítógép, notebook, tolmácsgép, fordítóprogramok, szótárprogramok – tanítási órák alatt csak kikapcsolt állapotban lehetnek, ill. nem használhatóak).

10. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények elkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:    

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. Ennek betartásáért és ellenőrzésért a hetes, az osztályfőnök, az ügyeletes nevelő, valamint az osztályteremben utolsó órát tartó pedagógus a felelős. 3. Az iskola informatika termeinek használata során tilos a termekbe ételt, italt bevinni. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:   

osztályonként két hetes, tantárgyi felelősök, szertárfelelősök.

12

5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök – csoportbontás esetén, ha az osztályfőnök által kijelölt hetes nincs az adott órán a csoportban, a szaktanár - jelöli ki. A hetesek feladatai: 

gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint),



a szünetben a termet kiszellőztetik,



az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,



az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,



ha az órát tartó nevelő a becsengetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az intézményegység-vezetőt/helyettest,



az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, ügyelnek a tanterem tisztaságára, valamint arra, hogy a tanulók az utolsó tanítási óra után feltegyék a székeket a padokra,



a hetes aláírásával igazolja minden tanítási nap utolsó óráját követően - egy erre rendszeresített füzetben -, hogy hetesi kötelességeit megfelelően ellátta. A füzetet minden osztályfőnök hetente legalább egyszer ellenőrizni köteles, ennek tényét aláírásával igazolja.

6. A tanítási órák közötti szünetekben a tanulók az ügyeletes nevelők felügyelete alatt állnak, az ebédeltetés rendjére az erre kijelölt nevelő ügyel. 7. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős: szertáros, térképfelelős. 8. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség minden tagjának közre kell működnie. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

13

11. A tanulók mulasztásának igazolása 1. A tanuló hiányzását a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell a hiányzást követő első tanítási napon az osztályfőnöknél. 2. A szülő/gondviselő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. E jogosítványát úgy gyakorolhatja, hogy szándékát három nappal korábban köteles bejelenteni gyermeke osztályfőnökének. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. A tanuló a szülő/gondviselő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő/gondviselő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 3. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül:  tanévenként összesen három napig terjedő mulasztás esetén szülői,  más mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással - ellenőrző könyvében - igazolja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. 4. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 5. Ha egy tanuló mulasztása adott tantárgyból a tanítási órák 30 % -át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanuló tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie.

12. Tanórán kívüli foglalkozások Míg a tanórákon az oktató munka aránya van túlsúlyban, (új ismeretanyag közvetítése), addig a tanórán kívüli foglalkozásokon szélesebb lehetőség nyílik a nevelőmunka kiterjesztésére. Tágabb teret kap a diák önképének realizálódása. Ennek érdekében intézményünk lehetőséget biztosít a diákok számára a saját elképzeléseik, javaslataik öntevékeny megvalósítására. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: 

Hagyományőrző tevékenységek Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a diákok közösségi emberré formálására. Az iskolai közösség központi magja a tanárok és a diákok közössége. Az összekötő, összetartó erő a hagyományok ápolásában, megőrzésében és átörökítésében rejlik.

14

-

  

     

Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi János emlékének ápolása. Ezt szolgálják a minden évben megrendezésre kerülő, a diákönkormányzat által szervezett Hunyadi-napok, az iskola ünnepségek alkalmával a Hunyadi mellszobor megkoszorúzása és az erdélyi túrák keretében Vajdahunyad várának megtekintése. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk nagy nemzeti ünnepeink és az emléknapok alkalmából. Hagyományos rendezvényeink:

Iskolánk névadójának, Hunyadi Jánosnak tiszteletére rendezett „Hunyadi-nap”. Az egészségnevelési programunk részeként megrendezésre kerülő Egészségnap. A kezdő évfolyamosok ünnepélyes közösségbe fogadására, „Hunyadis”-sá avatására a Gólyabál illetve a kollégiumban a KOPAJ (Kollégiumi Pajkosságok) kerül megrendezésre. A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumért és Szakközépiskoláért Alapítvány által szervezett Hunyadi Gála. 9. évfolyam Táncvizsgájával egybekötött Karácsonyi bál. Végzős diákjainkat köszönti a Szalagavató Bál és a Ballagás. Hagyományos összejöveteleink a tanévnyitó, tanévzáró ünnepélyek és értekezletek. A pedagógusok négyévente kötelezően egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek.

Diákönkormányzat Az iskola feladatai a diákönkormányzat működésével, munkájának segítésével, a diákközgyűlés szervezésével kapcsolatban [Kt. 63. §] Az intézményben a tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést szervez a diákönkormányzat, működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintésének a céljából. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzat munkáját a 9-14. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai és a kollégiumi diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik. Évente egy alkalommal kerül összehívásra a Diákparlament. A Diákparlamentet az igazgató hívja össze a diákönkormányzattal egyeztetett időpontban.  Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók a törvényi rendelkezéseknek megfelelően, napi háromszori étkezésben kell, hogy részesüljenek. Az étkeztetés rendjét a kollégiumi nevelők felügyelik. Étkezési térítési díj fizetése kötelező. A kollégiumba nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. A szülő a kollégiumi felvételi időpontjában kötelezettséget vállal a havonkénti étkezési térítési díj befizetésére. A vonatkozó jogszabályok alapján megállapított étkezési térítési 15

díjakat intézményünkben havonta kell befizetni, az intézmény által meghatározott módon, minden hónap 5. napjáig, a tanuló által igénybe vett napokra. Az étkezés hiányzás esetén lemondható személyesen vagy telefonon, a hiányzás napján délelőtt 8 óráig. Az igénybe nem vett étkezés díját a következő havi díjba kell beszámítani. 

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. - A 9-14. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. - 9-14. évfolyamon az egyes tantárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére tehetséggondozó órákat szervezünk. - Az érettségiző évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.



Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Iskolánkban nagy hangsúlyt helyezünk a diáksport fejlesztésére, a tömegsport népszerűsítésére. A fentiek szellemében lehetőséget biztosítunk a különféle labdajátékok űzésére (kézilabda, labdarúgás, röplabda, kosárlabda stb.), atlétikai felkészítést folytatunk, teniszoktatást biztosítunk az alapítványunk tulajdonában lévő teniszpályán, síoktatást biztosítunk, illetve sítáborokat szervezünk. Diákjaink edzettségét növelik erdélyi – és magashegyi túráink.



Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

16



Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.



Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek.



Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik.



Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A szabadidős foglalkozások legfontosabb színterei:        



Hangversenyek (Ifjú Zenebarát Hangverseny) Szakmai kirándulások (múzeumlátogatás, erdélyi túrák, osztály- és tanulmányi kirándulások) Színházlátogatások (Békéscsaba, Budapest, Szeged) Szakkiállítások (Compfair, Ifabo, BNV) Filmvetítések Társastáncok Európa Túrák (partneriskolákkal, testvériskolákkal közös szakmai projektek) Projekt hét

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, iskolai sportköri foglalkozások (tömegsport, mindennapi testedzés 1400-1600 közötti biztosítása…), korrepetálás, felzárkóztatások, tanulmányi és sportversenyek, kulturális rendezvények, könyvtárlátogatás, tanulmányi kirándulások.

17

A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 

A szakköröket a tanulók érdeklődésétől függően, megfelelő számú jelentkező esetén (5-8 fő) az iskolai tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével a szaktanárok szervezik és javasolják azok indítását az intézmény igazgatója felé, aki dönt az adott kérdésben. A szakkörbe való jelentkezés egész tanévre szól. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom osztályzatában. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek, kivéve, ha a tanuló térítési díj fizetésére kötelezett. A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni speciális foglalkozásokat igényelhetnek az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.



Az Iskolai Sportkör (ISK) a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg. Az Iskolai Sportkör, mint szervezeti forma iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre.



A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink a helyi, a megyei és a felmenő rendszerű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.



Az iskola könyvtára nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére.



Tánc és illemtan Oktatása a 9. évfolyamon a tánc és dráma tantárgy keretében történik.



A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes. A tanulói igények felmérése a tanév elején a munkatervben rögzítetteknek megfelelően történik. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.



Dráma – színjátszás: Az iskolánkban folyó drámapedagógiai képzés a tanulók mozgáskultúráját, beszédtechnikáját, önkifejezését fejleszti.

18

Az elméleti tudás gyakorlati megvalósulási formája a színpadi fellépés. A színjátszó tevékenység szervezeti kerete: a DUMA’ Színház.



Kirándulás, tanulmányutak, kulturális rendezvények látogatása: Az osztályfőnökök a gimnáziumi évek alatt szorgalmi időben legalább egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek osztályközösségük számára a szülők, valamint a diákok egyetértésével. Az osztályfőnöknek bejelentési kötelezettsége van a fenti tárgykörben az igazgató felé, aki egyetértési jogot gyakorol. Az osztályfőnök az osztálykirándulást köteles írásban bejelenteni az utazás időpontját megelőzően legalább 1 hónappal előbb, az utazók névsorát megadva és az utazás célját valamint az utazáshoz igénybe venni kívánt közlekedési eszközt meghatározva. A Pedagógiai Programban foglaltaknak megfelelően szervezi az iskola a szabadidőszervezők segítségével a tanulók évfolyamonként megvalósítandó tanórán kívüli programjait, melyek megvalósulása nagyban segíti az intézmény oktatási-, nevelési céljait, környezetnevelési és egészségnevelési programját. A szaktanárok a tantárgyi ismeret bővítése céljából további tanulmányi kirándulást szervezhetnek (pedagógiai program, munkaterv alapján), melyet előzetes bejelentés után az igazgató engedélyez. A fentiek alapján szervezett kirándulásokat a munkáltató az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően téríti. (útiköltség, szállásdíj, ügyeleti illetve készenléti díj). 

Az Ifjú Zenebarát hangversenyeket és az iskola mozi látogatásait a diákok és a nevelőtestület egyetértésével szervezheti az intézményegység-vezető.

Színház- és mozi-látogatást a nevelőtestület és a diákság igénye alapján szervezünk intézményi szinten. Az iskola oktató-nevelő munkájával összefüggő, az iskola által készített kép- és hanganyag nyilvánosan közzétehető, a tanuló ezzel szemben jogi követeléssel nem állhat elő.

19

13. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki képességéhez mérten:  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában - a tanév közben – kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi tevékenységéért elismerésként a következő dicséretek adhatók:     

szaktanári dicséret szóban, szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva, osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva, igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva, igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt (rádióban, illetve ünnepségeken).

3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:      

bizonyítványba írt szaktanári dicséret, bizonyítványba írt általános dicséret, oklevél, jutalomkönyv, igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt, az iskola alapítványának jutalmazásai révén: 

„Hunyadi-díj” elnyerése - az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el megkapja a „Hunyadi-díj”-at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.



„Hunyadi Művészeti díj” elnyerése: az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át kiemelkedő kulturális-művészeti eredményt ért el megkapja a „Hunyadi Művészeti díj”-at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.



„Hunyadi Sport díj” elnyerése: az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át kiemelkedő sporteredményt ért el megkapja a „Hunyadi Sport díj”at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.



„Hunyadi Tudós díj” elnyerése: az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny országos döntőjébe jutott megkapja a „Hunyadi Tudós díj”-at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.



„Hunyadi-Marshal Díj” elnyerése: az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át kiemelkedő közösségi munkát végez, megkapja a „Hunyadi 20

Marshal díj”-at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.  „Hunyadi-Karitatív Díj” elnyerése: az a 12. ill. 13. osztályos tanuló, aki négy ill. öt éven át kiemelkedő karitatív szolgálatot teljesít, elsősegélynyújtó, katasztrófa védelmis, aktív önkéntes, aki jótékonysági akciókkal, önzetlen segítségnyújtással közössége, embertársai javát szolgálja megkapja a „Hunyadi-Karitatív díj”-at, melyet a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

14. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki:  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben kell részesíteni. 2. A fegyelmező eljárás módozatai:       

szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, osztályfőnöki figyelmeztetés írásban, osztályfőnöki intés írásban, osztályfőnöki megrovás írásban, igazgatói intés írásban, igazgatói megrovás írásban.

Fegyelmi büntetés:  

áthelyezés másik osztályba vagy iskolába, nem tankötelesek esetén:  

eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.

21

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. 4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:     

az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, kábítószer) iskolába hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

5. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 6. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

15. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:    

   

óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel, azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi - ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült, megismerje a szaktantermek használati rendjét, valamint ezen termek balesetmegelőzési tervét (pl.: természettudományi szaktantermek, tornacsarnok stb.) megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában, rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

22

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: 

A tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat.



A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (lányok: tornacipő, fehér póló/Hunyadi emblémával ellátott bármilyen színű póló, fekete nadrág, tornanadrág; fiúk: tornacipő, fehér póló/Hunyadi emblémával ellátott bármilyen színű póló, kék tornanadrág) kell viselniük.



A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

3. A mindennapos testnevelés keretéből - mely heti 5 óra – heti 2 óra kiváltható a jogszabályban meghatározott módon, az intézmény által szabályozott alábbi formában: 

szülői kérelemre, a sportszervezeti tagság illetve sportegyesületi tevékenység igazolásával.

4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. 5. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:     

fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente 2 alkalommal, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a 12. évfolyamon.

16. A tanulók juttatása 1. A tanulók tankönyvellátása a törvényi rendelkezéseknek megfelelően a munkatervben rögzített módon történik. 2. A differenciált tankönyvtámogatás odaítélése a tanulók szociális helyzetének figyelembevételével, a benyújtott kérelmek és jövedelemigazolások alapján a mindenkori tankönyvcsomag-árak figyelembevételével történik. 3. A szociális ösztöndíj, a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét az intézmény térítési és tandíjrendelete rögzíti. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell: jövedelemigazolás, további kedvezményre jogosító dokumentumok benyújtásával. 4. A szülő/gondviselő illetve a tanuló kérelmére megállapítható a meghatározott térítési díj mérséklése. A beadott kérelmek alapján az intézményben működő szociális bizottság a felállított szempontrendszereket figyelembe véve dönt a megállapított térítési díj mérsékléséről.

23

17. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 1. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket az intézmény Térítési és tandíj rendelete tartalmazza. A térítési díj és a tandíj esedékes összegét két egyenlő részletben kell befizetni október 31ig, illetve március 15-ig, de legkésőbb a tanév végéig kell az intézmény által közzé tett eljárási rend alapján befizetni kivéve, ha a tanuló részletfizetési kedvezményt kapott. Havonként történő részletfizetést különösen indokolt esetben az intézmény vezetője kérelem alapján engedélyezheti. A kérelem leadásának időpontja október 10. 2. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai: 

Az oktatási-nevelési folyamat során a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás az intézmény tulajdonát képezi, annak esetleges értékesítéséből származó bevételét az alaptevékenység működési kiadásainak finanszírozására fordítja.

18. A tanulók közösségei Az osztályközösség: 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:  

osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

A diákkörök: 1. az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői közösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola által felkért nagykorú személy vezeti.

24

4. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 5. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat: 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákközgyűlés: Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai/kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév májusában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlés munkájában minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

19. A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról: az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják, az iskola igazgatója:  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,  iskolagyűlésen,  a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  a Diákparlament ülésén legalább egy alkalommal,  az aulában elhelyezett hirdetőbálán keresztül folyamatosan tájékoztatja. 25

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az ellenőrző könyvön keresztül írásban tájékozatják minden hónap 10. napjáig. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban:    

a szülői értekezleteken, a nevelők fogadó óráin, a nyílt tanítási napokon, a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

írásban az ellenőrző könyvben. 3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: Az iskola igazgatója: 

a szülői közösség választmányi ülésén illetve az összevont szülői értekezleten tanév elején,

Az osztályfőnökök:  

az osztályok szülői értekezletein fogadóórákon tájékoztatják.

A Szülői Közösség munkáját segítő összekötő tanár: 

a tanév során több alkalommal összehívott Szülői Közösségi értekezleteken, melyen a szülők az általuk választott képviselőik útján alaposabban megismerhetik az iskola működését és beleszólhatnak annak működésébe, valamint gyakorolhatják szülői jogaikat.

4. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként a tanulók ellenőrzőkönyve tartalmazza. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői közösség vezetőségével.

26

20. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői közösségnek a közoktatásról szóló törvény 59.§ (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

21. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

és

a

szülők

javaslatainak

2. A házirend tervezetét megvitatják a 7-14. évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői közösség véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint a szülői közösség véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és a szülői közösség egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az a Békés Megyei Intézményfenntartó Központ jóváhagyásával lép hatályba. 7. Az érvényben lévő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a szülői közösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

27

22. A Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium házirendjének elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2013. év ……….. hó …. napján tartott ülésén megtárgyalta, és véleményezte. Mezőkovácsháza, 2013. …………… ….. ………………… iskolai diákönkormányzat titkára Az iskolai házirendet a szülői közösség vezetősége 2013. év ……….. hó …. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javaslata. Mezőkovácsháza, 2013. …………… ….. …...………………… a szülői közösség vezetője Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2013. év ……….. hó …. napján tartott ülésén elfogadta. Mezőkovácsháza, 2013. szeptember 16. Sándor Zoltánné igazgató

22. Záró rendelkezések 1. Ez a házirend 2013. március hó 26. napján – az iskola vezetőjének jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A házirendben foglalt rendelkezésekkel egyetértett a szülői közösség és az iskola diákönkormányzata. Mezőkovácsháza, 2013. szeptember 16. Sándor Zoltánné igazgató

28

Függelék Az osztályozó vizsga tantárgyankénti követelményei

Osztályozó vizsga/Javító vizsga követelményei Magyar nyelv és irodalom 7. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Kölcsey Ferenc munkássága 2. Vörösmarty Mihály költészete 3. Petőfi Sándor költészete a; Petőfi Sándor népies költészete b; Petőfi tájköltészete c, Petőfi Sándor hitvesi lírája d; Petőfi Sándor forradalmi és szabadságharcos versei 4. Arany János költészete 5. Janus Pannonius költészete 6. Balassi Bálint költészete 7. A regényíró Jókai Mór 8. Mikszáth Kálmán novellaírói munkássága 9. Mikszáth Kálmán mint regényíró

Szerzők, művek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Parainesis Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Szondi két apródja, A fülemüle Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének Jókai Mór: A kőszívű ember fiai Mikszáth Kálmán: A néhai bárány, A pénzügyminiszter reggelije, A korlátfa, Szent Péter esernyője

29

Memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén, Nemzeti dal, Egy gondolat bánt engemet… Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Magyar nyelv

A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: A szöveg mondatai: a mondatok csoportosítási lehetőségei A mondat fő részei : az alany és az állítmány fajtái – predikatív szerkezet A bővített mondat: a tárgy fajtái és a tárgyas szerkezet A bővített mondat: a határozós szerkezet – a határozók fajtái: helyhatározó és képes helyhatározó, az idő- és számhatározó, a mód- és az állapothatározó, az eszköz-és társhatározó, az ok- és célhatározó, az eredet- és eredményhatározó, a fok - és mértékhatározó, a körülmény- és tekintethatározó, az állandó határozó 5. A bővített mondat: a jelzős szerkezet – a jelzők fajtái: minőségjelző, mennyiségjelző, birtokos jelző, értelmező jelző 6. Az egyszerű mondat elemzése, ábrázolása 1. 2. 3. 4.

8. osztály Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Írásbeli vizsgán egy szövegértési feladatsort kell megoldania a vizsgázónak, amelyre 60 perc áll rendelkezésére. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére. A szóbeli vizsga témakörei: 1. Ady Endre költészete 2. Móricz Zsigmond novellái és regényei 3. Babits Mihály költészete 4. Juhász Gyula 5. Kosztolányi Dezső 6. Tóth Árpád 7. József Attila költészete 8. Radnóti Miklós költészete

Szerzők, művek: Ady Endre: Góg és Magóg fia vagyok én…,A magyar Ugaron,Lédával a bálban, Őrizem a szemed, Föl-földobott kő Móricz Zsigmond: Hét krajcár, Légy jó mindhalálig Babits Mihály : Curriculum vitae,Messze-messze… Juhász Gyula:Milyen volt…,Tisza csönd Kosztolányi Dezső: Szegény kisgyermek panaszai Tóth Árpád: Körúti hajnal

30

József Attila: Tiszta szívvel, Anyám Radnóti Miklós: Nem tudhatom, Hetedik ecloga,Tétova óda,Razglednicák Memoriterek: Ady Endre:Őrizem a szemed Juhász Gyula: Milyen volt… József Attila: Anyám, Mama Radnóti Miklós: Nem tudhatom

Magyar nyelv

A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat tartalmazó feladatsor megoldásából és egy tollbamondásból áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. A kommunikáció 2. Összetett mondatok - alárendelő összetett mondatok: alanyi, állítmányi, tárgyi,határozói, jelzői - mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentéte, választó, következető, magyarázó 3. A szöveg szerkezete 4. Szóalkotási módok 5. A magyar nyelv története 9. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre. A szóbeli vizsga témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

A görög epika – Homéroszi eposzok A görög líra – Alkaiosz, Anakreon, Szappho Görög dráma kialakulása, színház, színjátszás – Szophoklész: Antigoné A római irodalom – Vergilius, Horatius A Biblia A középkor irodalma – Dante, Villon Az itáliai reneszánsz – Boccaccio, Petrarca A magyar reneszánsz: Janus Pannonius, Balassi Bálint Az angol reneszánsz színház és színjátszás – Shakespeare: Rómeó és Júlia A barokk, magyar barokk – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

Szerzők, művek: Homérosz: Íliász és Odüsszeia (szöveggyűjteményből) Alkaiosz: A hajó, Anakreon: Gyűlölöm, Szappho: Aphroditéhoz Szophoklész: Antigoné Vergilius: IX. ecloga, Horatius: Licinius Murenához, Leuconoénak

31

Szemelvények Bibliából - szöveggyűjtemény Dante: Isteni színjáték, Villon: Nagytestamentum - szöveggyűjtemény Boccaccio: Dekameron, Petrarca: Daloskönyv - szöveggyűjtemény Janus Pannonius: Pannonia dicsérete, Búcsú Váradtól, Egy dunántúli mandulafáról Balassi Bálint: Egy katonaének, Kiben bűne bocsánatáért…, Hogy Júliára talála, így köszöne neki Shakespeare: Rómeó és Júlia Zrínyi Miklós : Szigeti veszedelem - szöveggyűjtemény Memoriterek: Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Balassi Bálint: Egy katonaének (1-5. vsz.) Halotti beszéd és könyörgés (első 6 /szakközépiskolai osztály /vagy 11 sor) Magyar nyelv A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Kommunikáció Hangtörvények Szóelemek Szófajok Szóalkotási módok Helyesírás Hangalak és jelentés kapcsolata A mondatok csoportosítása Az egyszerű mondat szintagmatikus szerkezete

10.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre.

A szóbeli vizsga témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az angol felvilágosodás - Daniel Defoe, Jonathan Swift A francia felvilágosodás – Rousseau, Voltaire: Candide A német felvilágosodás - Goethe: Faust A magyar felvilágosodás - Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Batsányi János munkássága Stílusszintézis Csokonai Vitéz Mihály költészetében Berzsenyi Dániel költészete A német romantika jellemzői Az angol romantika – Byron, Shelley, Keats Az orosz romantika – Puskin: Jevgenyij Anyegin Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc munkássága

32

12. 13. 14. 15.

Vörösmarty Mihály költészete, a Csongor és Tünde Jókai Mór Petőfi Sándor Arany János

Szerzők, művek: Daniel Defoe, Jonathan Swift - szöveggyűjtemény Rousseau - szöveggyűjtemény, Voltaire: Candide - részletek Goethe: Faust I. rész Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Kármán József, Batsányi János szöveggyűjtemény Csokonai Vitéz Mihály: Az estve, A Reményhez, Dorottya, Tartózkodó kérelem Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz I., Osztályrészem, Levéltöredék barátnémhoz A német romantika jellemzői - szöveggyűjtemény Byron, Shelley, Keats - szöveggyűjtemény Puskin: Jevgenyij Anyegin Katona József: Bánk bán Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt, Zrínyi - versek, Parainesis - szöveggyűjtemény Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty Mihály: Szózat, Gondolatok a könyvtárban, Előszó, Csongor és Tünde Petőfi Sándor: A virágnak megtiltani nem lehet…Kiskunság, Szeptember végén, Reszket a bokor, mert…Nemzeti dal, A XIX. század költői, Egy gondolat bánt engemet… Arany János: Ágnes asszony, Epilogus, Mindvégig, Letészem a lantot, Jókai Mór: Az arany ember Memoriterek 1. 2. 3. 4. 5.

Batsányi János: A franciaországi változásokra Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Petőfi Sándor: Szeptember végén Magyar nyelv

A magyar nyelv osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Szövegtípusok A hivatalos levél Retorika Az érvelő szöveg felépítése Az érvek fajtái, elrendezése Az előadás, hozzászólás és a felszólalás Az értekezés Anyanyelvünk változatai

33

11.évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre.

A szóbeli vizsga témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Madách Imre: Az ember tragédiája A francia realista regény - Stendhal: Vörös és fekete, Balzac: Goriot apó Az orosz realizmus - Gogol: A köpönyeg Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés A dráma megújítása - Csehov: Sirály, Ibsen: A vadkacsa / Nóra Mikszáth Kálmán Ady Endre költészete Móricz Zsigmond Babits Mihály Kosztolányi Dezső Juhász Gyula, Tóth Árpád költészete

Szerzők, művek: Madách: Az ember tragédiája Stendhal: Vörös és fekete / Balzac: Goriot apó Gogol: A köpönyeg Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés Csehov: A sirály Ibsen: A vadkacsa / Nóra Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt, Szegény Gélyi János lovai, Ady Endre: Góg és Magóg …, A magyar Ugaron, Harc a nagyúrral, Lédával a bálban, Héja – nász az avaron, Elbocsátó, szép üzenet, Őrizem a szemed, Az eltévedt lovas, Emlékezés egy nyár – éjszakára, Párizsban járt az Ősz, A Sion – hegy alatt, Móricz Zsigmond: Tragédia, Barbárok, Rokonok/Úri muri Babits Mihály : A lírikus epilógja,Húsvét előtt, Cigány a siralomházban, Jónás könyve Kosztolányi Dezső : Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Édes Anna Juhász Gyula: A tápai lagzi, Milyen volt… Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal Memoriterek: Paul Verlaine: Őszi chanson Ady Endre: Héja-nász az avaron / Elbocsátó, szép üzenet; Góg és Magóg…, Őrizem a szemed

34

Magyar nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

Jelek és jeltípusok A szavak jelentése Stilisztikai alapfogalmak Beszéd, nyelv, szöveg A zeneiség stíluseszközei A szókincs stilisztikai vizsgálata A szóalak és a mondatformák mint stíluseszközök Az alakzatok A szóképek A képszerűség egyéb stíluseszközei A nem nyelvi stíluseszközök A szöveg képe; A szövegformálás mint stíluseszköz A stílusrétegek A magánéleti szöveg stílusa A hivatalos szöveg stílusa A tudományos szöveg stílusa A sajtószövegek stílusa A szépirodalmi szövegek stílusa A stílusárnyalatok Nyelvművelő mozgalmak

12. évfolyam Magyar irodalom Az osztályozó vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az osztályozó vizsga írásbeli része egy irodalmi kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll. A szóbeli vizsgán a kihúzott témakört kell szóban önállóan kifejtenie. A felelet előtt 30 perc gondolkodási idő áll a rendelkezésére jegyzetkészítésre.

A szóbeli vizsga témakörei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Franz Kafka írói munkássága Albert Camus pályaképe Bertold Brecht epikus színház József Attila költészete Radnóti Miklós költészete Weöres Sándor pályaképe A költő Márai Sándor A drámaíró Örkény István Szabó Magda pályaképe Závada Pál pályaképe Szórakoztató irodalom

Szerzők, művek: Franz Kafka: Az átváltozások Albert Camus: Közöny Bertold Brecht: Kurázsi mama József Attila: Tiszta szívvel, Óda, Reménytelenül, Téli éjszaka, Dunánál, (Talán eltűnök hirtelen), (Karóval jöttél…) Weöres Sándor: Rongyszőnyeg

35

Márai Sándor: Halotti beszéd Örkény István: Egyperces novellák, Tóték Szabó Magda: Abigél Závada Pál: Jadviga párnája Helen Fielding: Bridget Jones naplója

Magyar nyelv A magyar nyelv tantárgy osztályozó vizsgának csak írásbeli része van. Az osztályozó vizsga egy nyelvtani feladatokat és elméleti kérdéseket tartalmazó feladatsor megoldásából áll.

A feladatsort az alábbi témakörökből állítjuk össze: 1. 2. 3. 4. 5.

A nyelvek eredete és típusai A nyelvrokonság bizonyítékai A magyar nyelv történetének főbb korszakai a nyelvemlékek tükrében Nyelvtani rendszer, és a hangrendszer változásai Szókincsünk bővülése

Történelem 7. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perc. - Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó

36

-

illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot

Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem az általános iskola 7. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó,Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország 14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16. Az első világháború Szóbeli: 1. A felvilágosodás Európában 2. Az Egyesült Államok megalakulása 3. A nagy francia forradalom 4. Bonaparte Napóleon, a császár 5. Az első ipari forradalom és következményei 6. Hazánk Mária Terézia és II. József idején 7. Széchenyi István, a reformmozgalom elindítója 8. Kossuth Lajos reformprogramja 9. 1848. március 15. és az áprilisi törvények 10. Az 1848-49-es szabadságharc 11. Hazánk a szabadságharc leverése után, a kiegyezés 12. A dualizmus időszakának politikai élete, gazdasága és társadalma 13. Új nemzetállam: Olaszország

37

14. Új nemzetállam: Németország 15. A második ipari forradalom és következményei 16.Az első világháború

8. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perc. - Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Helméczy Mátyás: Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

38

A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. A sztálini Szovjetunió 5. Az őszirózsás forradalom 6. Magyarország a két világháború között 7. A második világháború 8. Hazánk a második világháborúban 9. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 10. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 11. A hidegháború 12. A békés egymás mellett élés 13. Hazánk a második világháború után 14. A Rákosi-korszak 15. Forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956 16. A Kádár –korszak 17. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 18. Az állam és polgárai 19. A demokrácia intézményei 20. Részvétel a közügyekben Szóbeli: 1. Hatalmi átrendezedődés Európában az első világháború után. A Népszövetség 2. A nagy gazdasági világválság (1929-1933) 3. A nácizmus kialakulása Németországban. 4. Az őszirózsás forradalom 5. A második világháború 6. Hazánk a második világháborúban 7. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája: a holokauszt 8. Földünk a második világháború után. Az ENSZ. A kétpólusú világ. 9. A Kádár –korszak 10. A rendszerváltás Állampolgári ismeretek: 11. Részvétel a közügyekben 9. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perc.

39

-

Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont

A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem I., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbeli: 1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 2. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 3. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 4. Az antik hitvilág és művészet (görög istenek, a görög filozófia, a görög és római építészet, szobrászat jelentős emlékei, Pannónia római emlékei) 5. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 6. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása, a népvándorló népek ismerete 7. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 8. A nyugati és keleti kereszténység, szerzetesrendek, az egyház szerepe az állam életében 9. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 10. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 11. A honfoglalás – társadalom és életmód a honfoglalás idején 12. Az államalapítás

40

Szóbeli: 1. Az athéni demokrácia (a démosz-arisztokrácia harc és az athéni demokrácia működése és fénykora) 2. A római köztársaság virágkora és válsága, út az egyeduralom felé (a Gracchusok reformjaitól Julius Caesarig) 3. A kereszténység kialakulása, főbb tanításai 4. A feudális gazdaság és társadalom jellemzői 5. Az iszlám megjelenése és főbb tanításai, az arab hódítás jellemzői 6. A magyar nép vándorlása, a magyarok a különböző forrásokban, a magyar eredetmagyarázatok 7. Az államalapítás – Szent István uralkodása 10. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perc. - Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006.

41

- Walter Mária: Történelem 10. évfolyam, Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. Írásbeli: 1. A nyugati és a keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X-XI. század 2. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 3. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romanika és a gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme 4. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 5. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 6. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 7. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 8. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 9. Kultúra és művelődés az Árpád-korban. Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 10. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 11. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 12. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. 13. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 14. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.) 15. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. Szóbeli: 1. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai 2. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 3. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai források alapján. Az oszmán hódítás irányai, fontosabb állomásai a XIV-XVI. században 4. Az Árpád-kor. Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején

42

5. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején. Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. 6. A Hunyadiak. Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján 7. A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai – térkép alapján 8. A reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatainak bemutatása források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 9. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. Végvári küzdelmek 10. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 11. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perc. - Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv:

43

B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Száray Miklós: Történelem III., Nemzeti Tankönyvkiadó A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült. -

Írásbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség kialakulása, a 19. század főbb eszmeirányzatai – nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus és szocializmus 4. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 5. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 6. Az olasz és a német egység kialakulása 7. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 8. A második ipari forradalom és hatásai 9. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 10. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 11. A reformkori művelődés és kultúra, a nemzeti érzés megjelenése a magyar művészetben 12. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Áprilisi törvények 13. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 14. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 15. Társadalom, életmód és művészet a dualizmus korában Szóbelire: 1. A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás, főbb képviselői 2. A Francia Forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, az alkotmányos monarchia válsága és bukása Franciaországban 3. Az ipari forradalom kibontakozása és következményei 4. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása 5. Szövetségi rendszerek kialakulása a világháború előtt, a balkáni konfliktus 6. Magyarország a 18. században a Habsburg Birodalomban (III. Károly, Mária Terézia és II. József), demográfiai változások a Rákóczi-szabadságharc és a török kiűzése után, oktatáspolitika és művelődés 7. A reformkor Magyarországon, a reformkor főbb kérdései, Széchenyi és Kossuth politikai pályája, vitája 8. Az 1848-as forradalom eseményei, az első felelős magyar kormány és az Április törvények 9. Az 1848-49-es szabadságharc főbb eseményei és a Függetlenségi Nyilatkozat 10. A Kiegyezés okai és tartalma, a dualista állam kialakulása és működése 12. évfolyam A vizsga két részből áll:

44

-

írásbeli szóbeli

Az írásbeli vizsga 60 perc. - Az alább felsorolt témakörökből összeállított feladatlap megoldásából áll - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perc. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - B. Mátyus Gyöngyi – Bori István: Történelem érettségi témavázlatok Középszint AMTAK Bt. Az Anyukák és Nevelők Kiadója 2006. - Salamon Korád: Történelem IV. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest A tematika a Részletes történelem érettségi követelmények alapján készült.

45

Témakörök írásbeli vizsgára: 1. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 2. Az első világháborúban a hátország szerepe 3. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 4. Gazdaság és társadalom a fejlett világban 5. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 6. Az olaszfasizmus jellemzői 7. A náci Németország főbb jellemzői 8. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 9. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 10. A holokauszt 11. ENSZ létrejötte és működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején 12. Trianon társadalmi és bel- és külpolitikai következményei 13. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években Magyarországon 14. A magyar külpolitika mozgástere és alternatívái a két világháború között 15. Magyarország részvétele a második világháborúban 16. Az antiszemitizmus és a zsidókérdés Magyarországon 17. A határon túli magyarság sorsa 18. Rákosi korszak 19. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 20. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 21. A rendszerváltozás tartalma, következményei 22. Magyarország a kilencvenes években 23. A mai magyar társadalom és életmód. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. 24. Az Európai Unió legfontosabb intézményei 25. A harmadik világ – A fejlődő országok főbb problémái 26. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 27. A globális világ kihívásai és ellentmondásai Témakörök szóbeli vizsgára: 1. Az első világháború szövetségi rendszerei, frontok és az új hadviselés jellemzői 2. Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonásainak elemzése. 3. A nők szerepének változása a 19-20. században 4. A gazdasági világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 5. A náci Németország főbb jellemzői 6. A bolsevik hatalomátvétel és a sztálini diktatúra főbb jellemzői 7. A második világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai 8. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői 9. Az Osztrák-Magyar- Monarchia felbomlása 10. Trianoni béke hatásai (gazdasági, társadalmi és etnikai) 11. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 12. Magyarország részvétele a második világháborúban 13. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétele 14. A holokauszt – Európában és Magyarországon 15. A szovjet felszabadítás és megszállás Magyarországon 16. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban

46

17. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 18. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 19. A rendszerváltozás tartalma, következményei 20. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság

47

Matematika A vizsga része A vizsga időtartama A témakörök kijelölése évfolyamonként

írásbeli 45 perc A CSOPORTBAN

A vizsga értékelése

0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)

TANÍTÓ MATEMATIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*

*

ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A MATEMATIKATANÁR ELTÉRHET: A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Hatvány Osztó, többszörös Műveletek sorrendje Arány, százalék 2. Hozzárendelés, függvény Egyenes arányosság Lineáris függvény Fordított arányosság 3. Algebra Algebrai kifejezések Helyettesítési érték Egyenletek megoldása Egyenlőtlenségek megoldása Szöveges feladatok 4. Geometria Alapfogalmak Szögek Tengelyes tükrözés Középpontos tükrözés Vektorok Eltolás 48

Forgatás Szerkesztési feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 7. További segédlet: az éves órai jegyzet A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Gondolkozz és számolj! Halmazelméleti alapismeretek Természetes számok Hatványozás Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Arány, százalék Számok négyzete Számok négyzetgyöke 2. Síkidomok, felületek, testek Adott tulajdonságú ponthalmazok Háromszögek nevezetes vonalai Pitagorasz-tétele Négyszögek A kör, és részei Az egyenes hasáb és a körhenger 3. Egyenletek, egyenlőtlenségek Egyenletek, egyenlőtlenségek algebrai megoldása Szöveges egyenletek 4. Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Háromszögek egybevágóságának alapesetei Thalész tétele Háromszögek hasonlósága Középpontos hasonlóság 5. Relációk, függvények, sorozatok Lineáris függvény Grafikonok olvasása Nemlineáris függvények Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajdu Sándor: Matematika 8.

49

További segédlet: az éves órai jegyzet A 9. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Halmazok Halmazok megadási módjai Üres halmaz Részhalmaz Valódi részhalmaz Halmazműveletek: unió, metszet, különbség, komplementer Halmazok elemszáma, véges és végtelen halmazok Számegyenesek, intervallumok 2. Algebra és számelmélet Hatványozás egész kitevőre Számok normál alakja Nevezetes szorzatok A szorzattá alakítás módszerei Műveletek algebrai törtekkel Oszthatóság Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös Számrendszerek 3. Függvények Lineáris függvények Az abszolút érték függvény A másodfokú függvény A négyzetgyök függvény Lineáris törtfüggvények 4. Elsőfokú problémák Elsőfokú egyenletek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása grafikus úton, algebrai úton Abszolút értéket tartalmazó egyenletek megoldása Elsőfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása grafikus úton, algebrai úton Elsőfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 9. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 10. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Geometria (9. osztályos)

50

Egybevágósági transzformációk: tengelyes tükrözés a síkban, középpontos tükrözés a síkban, pont körüli forgatás a síkban, párhuzamos eltolás Háromszögek geometriája: a háromszög szögei, oldalai, összefüggés a háromszög oldalai és szögei között, Pitagorasz-tétel, a háromszög nevezetes pontjai, vonalai, körei, Thalesz-tétel Négyszögek geometriája: a négyszögek szögei, speciális négyszögek Sokszögek geometriája 2. A gyökvonás A négyzetgyök fogalma A négyzetgyökvonás azonosságai A nevező gyöktelenítése Számok n-edik gyöke Az n-edik gyökvonás azonosságai 3. Másodfokú problémák Másodfokú egyenletek megoldása A diszkrimináns A gyöktényezős alak Másodfokúra visszavezethető magasabb fokszámú egyenletek Másodfokú egyenlőtlenségek megoldása Négyzetgyökös egyenletek megoldása A számtani és a mértani közép Másodfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása Másodfokú egyenletekkel, egyenletrendszerekkel megoldható szöveges feladatok 4. Geometria A körrel kapcsolatos ismeretek: szögek ívmértéke, körív, körcikk, kerületi és középponti szögek, látószögkörív A hasonlósági transzformáció és alkalmazásai: Párhuzamos szelők és szelőszakaszok, a szögfelezőtétel, a középpontos hasonlósági transzformáció, a hasonlósági transzformáció, háromszögek hasonlósága, hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata 5. Trigonometria Hegyesszögek szögfüggvényei Összefüggések a hegyesszögek szögfüggvényei között Nevezetes szögek szögfüggvényei Háromszögek különböző adatainak meghatározása szögfüggvények segítségével A szögfüggvények általánosítása A szinusz függvény A koszinusz függvény Egyszerű trigonometrikus egyenletek MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 10. évfolyama számára

51

Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 11. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Hatvány, gyök, logaritmus A törtkitevőjű hatványok A logaritmus fogalma, azonosságai Az exponenciális, logaritmus függvény Az exponenciális, a logaritmusos egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása A egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldása Exponenciális és logaritmusos egyenlettel megoldható szöveges feladatok 2. Trigonometria A skaláris szorzat A skaláris szorzat a koordináta-rendszerben A szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása 3. Koordináta-geometria Vektorok Vektorok a koordináta-rendszerben Műveletek vektorokkal Két pont távolsága Szakasz osztópontjának koordinátái A háromszög súlypontja Az egyenest meghatározó adatok Az egyenes egyenlete Párhuzamos és merőleges egyenesek Egyenesek metszéspontja Pont és egyenes távolsága A kör egyenlete A kör és a két ismeretlenes másodfokú egyenlet A kör és az egyenes kölcsönös helyzete A kör adott pontjába húzott érintője MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 11. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet A 12. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Számsorozatok 52

A sorozat fogalma Számtani sorozatok – an, Sn Mértani sorozatok -- an, Sn Kamatszámítások 2. Síkgeometria ismétlése Háromszögek geometriája (9., 10., 11. évfolyam) Négyszögek geometriája (9. évfolyam) Sokszögek geometriája (9. évfolyam) Kör (10. évfolyam) 3. Térgeometria Hasábok térfogata, felszíne Hengerek térfogata, felszíne Gúlák térfogata, felszíne Kúpok térfogata, felszíne Csonka gúlák térfogata, felszíne Csonka kúpok térfogata, felszíne A gömb térfogata, felszíne 4. Logika Kijelentések Logikai műveletek 5. Gondolkodási módszerek Szükséges, elégséges feltételek Skatulya-elv Sorba rendezési problémák Kiválasztási problémák, ha a sorrend számít 6. Valószínűség-számítás és statisztika Események, műveletek eseményekkel Gyakoriság, relatív gyakoriság, valószínűség A valószínűség klasszikus modellje Az adatok ábrázolása Az adatok jellemzése 7. Kombinatorika és gráfelmélet Permutációk Variációk Kombinációk (csak ismétlés nélküli!) Gráfok 8. Rendszerező összefoglalás A gimnáziumi tanulmányaink során feldolgozásra kerülő témakörök ismétlése

53

9. Középszintű érettségi feladatsorok feldolgozása A feladatsorok tematikailag lefedik a követelményrendszer öt nagy témakörét, arányok szerint:  Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok  Aritmetika, algebra, számelmélet  Függvények, az analízis elemei  Geometria, koordináta-geometria, trigonometria  Valószínűség-számítás, statisztika

kb. az alábbi 20 % 25 % 15 % 25 % 15 %

MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Hajnal Imre: Matematika a gimnázium 12. évfolyama számára Javasolt feladatgyűjtemény: Czapáry Endre: Matematika gyakorló és érettségire felkészítő feladatgyűjtemény I- III. További segédlet: az éves órai jegyzet az eddigi évek érettségi feladatsorai

54

Angol nyelv 9-12. évfolyam Kezdő angol nyelv A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.

9. évfolyam (A1-.A2 szint) Tankönyv: New Opportunities Beginner Témakörök: Say Hello Countries and nationalities Family Cardinal numbers Jobs Colours At home – furniture At school Going out, places Food and drink Sport Daily routine Free time Films Nyelvtan: The verb “To be” Possessive Adjectives Who/What/Where questions Have got/ has got A/an 55

Possessive ‘s This/that/these/those Imperatives Some/any can/can’t (ability) There is/there are Present simple Like/don’t like (noun+ing) 10. évfolyam (A2. szint) Témakörök: Excursions – transport Clothes Wildlife – animals Memories Months, ordinal numbers Weather Meals TV programmes Accidents, road safety Missing home Seasons Tests, qualities Saying goodbye, dialogues Nyelvtan: Present Continuous Must/mustn’t Subject, object pronouns Was/were There was/there were Past Simple Comparatives Going to for future plans Have to/has to, don’t have to/doesn’t have to Suggestions (Why don’t we...?) Revision of verb forms 11. évfolyam (A2-B1 szint) Tankönyv: New Opportunities Elementarty Témakörök: Friends Routines Sports, hobbies

56

Personality Days of the week Around town – places Going Places – holiday activities Months Equipment Weather History Multi-part verbs Masculine and feminine words Telling stories – genre of stories Healthy living Food and drink Containers Nyelvtan Present Simple Adverbs of frequency Possessive ‘s Whose or Who’s There is/there are Past simple Countable and uncountable nouns Some/any/a lot of Have to/don’t have to, can/can’t Prepositions of place and time 12. évfolyam (A2-B1 szint) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, when Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally

57

Present Perfect, just, ever, never Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG

58

C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002

Angol nyelv (haladó) 9-12. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 9. évfolyam (A1) Témakörök:

59

Friends Personality Around Town Going Places History Telling Stories Healthy Living Sport Nyelvtan: Present Simple, in /from(place), linking with and Adverbs of Frequency, good at/bad at, interested in, capital letters, linking with when There is/There are, linking with and and but, next to, opposite Possessive 's, Who's, Whose,linking with and, but, also, too, articles, possessive pronouns, it's/its, in, on(time) Past Simple, in, from, to (time), linking when, then, after, and, because, before, commas in, into, on, out of, to, at (place/direction), linking one day, the next day, suddenly, after that, because, in the end Countable/Uncountable, some, any, a lot of (place/direction), linking but, however Have to/ don't have to, can/can't, linking before, during, after, how much/how many, in, into, on, over, to, with 10. évfolyam (A2) Témakörök: Holidays Cultures Image Celebrities Volunteers Shopping Computers Space Nyelvtan: Present Continuous, down, through, on, next to (directions),linking and, also, too Present Simple/Present Continuous, at,from, in, on, to (time), linking after that, and, but, however, too, when Comparative adjectives, linking either...or Superlatives, indefinite pronouns, it/there Be going to, linking to, for Predictions will/won't, Present Perfect, ever/never, linking firstly, secondly, finally Present Perfect, just, ever, never 11. évfolyam (B1 szint) Témakörök:

60

Lifestyles Homes Heroes Challenge Celebration Food Money Gadgets Nyelvtan: Present Simple/Present Continuous, time expressions, word order Present Perfect,common verbs: do, go, have, make, linking and, but, because Past Simple/Past Continuous Present Perfect/Past Simple, linking suddenly, later, a/the/no article Modal verbs: must, mustn't, have to, don't have to, needn't, can, can't Comparatives and Superlatives, (not) as......as, linking before, first Some, any, no, much,many,a lot of, a little, a few, there is/there are, All/none, both/neither, another, other, the other, the second Predictions: will/ be going to, opinion adjectives -ed/-ing endings, linking also, too, either, determiners 12. évfolyam (B2) Témakörök Communication The web The Sea Mountains Dance Music Pictures Buildings Nyelvtan: Zero/First Conditional, subject/object/possessive pronouns, possessive adjectives, adverbs Second Conditional, common verbs: do, make, linking as well as, also, too Present Perfect, too+adjective, not+adjective+enough, for, since The Passive Future arrangements and intentions, question words Time clauses Question tags, linking words although, however,but,commas Relative clauses, relative pronouns:who, that, which, where, whose, prepositions Reported requests and orders, linking so that, reason, result, relative pronouns, prepositions Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben

61

Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek.

62

B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002

Angol nyelv (NYEK) 7-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Az egyes évfolyamokon a különböző csoportokban különböző tankönyveket használunk, de a tankönyvek mindegyike az alábbi témakörökre, illetve nyelvtani anyagra épül. Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 7. évfolyam (A1) Témakörök: What’s your name? How’s work? Have a good time! Nearest and dearest My home is my castle In the city

63

Nice and tasty Ready to wear Nyelvtan: A / an This / that Imperative The verb be Possessive adjectives Who / what / how / how old / where....from Present simple (affirmative and wh-questions) Prepositions of time (at/on/in/until/from-to) When / what time? Present simple (negative and questions) How often? The verb can Want, would like, like, love, hate, enjoy, + ing Whose? Possessive case Possessive pronouns A vs the Adjectives Present progressive Present simple / present progressive Let’s / how about/ why don’t we...? Why? Because There is / there are Prepositions of place and movement Object personal pronouns Countable and uncountable nouns Some, any, no How much, how many Much, many, a lot of, lots os, a few, a little Which? This/ these/ that/ those One / ones Too + adjective Too vs very 8. évfolyam (A2) Témakörök: School days Do your best Fiesta time Best mates Mother nature Take a break Doctor, doctor

64

Online Nyelvtan: Past simple of regular and irregular verbs Past simple of be Could Adverbs of manner Future going to Present progressive with future meaning Compounds of some, any, no, every Can, could, will, may, would for requests The verb have to Comparative form Superlative form Present perfect simpel Present perfect simple / past simple The verb should Reported speech Already, yet, still Infinitive of purpose It’s + adjective + infinitive 9. évfolyam (A2 szint) Témakörök: Window on the world How strange Food for thought Time on your hands Get the message Urban life Bon Voyage Down to Earth Nyelvtan: Present simple Present simple/present progressive Stative verbs Past simple Past progressive Time clauses Quantifiers (some, any, much, many, a lot of, lots of,a few, a little Too/enough Present perfect simple Indirect questions Defining relative clauses Relative pronouns The verb used to Comparative form Superlative form As...as...

65

Must/mustn’t Can/ can’t Have to / don’t have to Need to, don’t need to, needn’t Should, shouldn’t Future will Time clauses (when, before, after, as soon as, until) Be able to

10. évfolyam (A2-B1) Témakörök Cash in hand Oldies but goodies A good sport Working your way Health matters In person Watch out! On holiday Nyelvtan: Infinitives / ing forms Passive voice Conditional sentences type 1 If vs when May, might, could So, neither, too, either Negative questions Question tags Reflexive pronouns Conditional sentences type 2 Wishes and unreal past Exclamatory sentences Clauses of result Past perfect simple Reported speech (statements, questions, commands and requests) 11. évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Sports and Hobbies Adventure People Education Places Environment Mystery Teenagers

66

Humour Cultures Employment Technology Entertainment Media Travel

Nyelvtan Present simple, Present continuous, State verbs Adverbs of frequency Past Simple, Past Progressive Prepositions of time Present perfect simple and continuous Comparisons Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Must, have to, need Defining and Non-defining Relative Clause Conditionals (0,1,2,3) Articles Past Perfect, Past Perfect Continuous Time linkers Had Better Would Rather Should May, might, could, must, can’t, couldn’t Passive voice Participle clause Infinitive and –ing forms Causative Infinitive of purpose Reported Speech Wishes and unreal past Clause of Result Témakörök 12. évfolyam (B2-es szint és érettségire készülés) Témakörök Describing lifestyles Clothes Inventions Technology Adventures Crime and Punishment Nature Festivals and Celebrations

67

Nyelvtan Present simple, Present continuous, State and activity verbs Past Simple, Past Progressive “used to” vs. “would” Present perfect simple and continuous Past Perfect, Past Perfect Continuous Will, Going to Future Continuous, Future Perfect Conditionals (Types 0, 1, 2, 3) Must, have to, need, may, could, should, ought to, had better Can, Could, Able to Infinitives and –ing forms The passive voice 13. évfolyam (B2-es szint) Témakörök Food Animals Medicine, Health Homes Art Psychology Advertising Nyelvtan Questions Question Tags Reported Speech Wish Quantifiers Relative Clause Perticiple Clause Deterimers Causative form Adverbs Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint

68

A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire. Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1

69

Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002

Német nyelv 7-8 . évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete. 7. évfolyam (A1) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Deutsche Lehnwörter Internationalismen Begrüssungen Hobbys Zahlen Schulfächer Wochentage Monate Jahreszeiten Essen und Trinken

70

Farben Kleidung Familienmitglieder Freizeitaktivitäten Berufe Herkunft Uhrzeiten Nyelvtan: Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv Verbkonjugation Verb mit Vokalwechsel Personalpronomen Unregelmässige Verben Aussagesatz , Fragesatz Haben / sein Präsens Fragewörter W- Fragen Lokale Präp. Pluralbildung Negation Modalverben 8. évfolyam (A2) Tanköny: deutsch.com 1 Témakörök: Name, persönliche Angaben Schule und Schulräume Unterrichtsaktivitäten E-Mail schreiben Zeitpunkt angeben Vorschlag machen – Programme Wünsche ausdrücken Auf Fragen reagieren Steckbrief schreiben Freunde Geschenk kaufen – in Geschäft / auf dem Markt Hoffnung ausdrücken Gründe nennen Feste , Feiertage Nach dem Preis fragen Einkaufen Zimmer beschreiben Lieblingsstadt, Heimat

71

Meinung äussern Nyelvtan: Wortbildung Modalverben Lokale Präpositionene zu + Dativ In + Akkusativ Temporale Präp. vor + Dativ , nach + Dativ Modale Präp. Für + Akk. Personalpronomen im Akk. mich, dich , sie , ihn Trennbare Verben Ordinalzahlen Nullartikel, Komparativ Genitiv bei Nomen Konjungtionen Indefinitpron. Man Lokale Präp. In / aus / nach Präteritum sein / haben Perfekt

Német nyelv 9-13. évfolyam A vizsga két részből áll: írásbeli és szóbeli részből. Az értékelés során mindkét vizsgarészt figyelembe vesszük: az írásbeli vizsgán 70, a szóbeli vizsgán pedig 30 százalékot szerezhet a vizsgázó. Az értékelés ötfokozatú: 0-39 százalék – elégtelen (1) 40-54 százalék – elégséges (2) 55-69 százalék – közepes (3) 70-84 százalék – jó (4) 85-100 százalék – jeles (5) A vizsga anyaga a már kidolgozott helyi tanterv és a középszintű érettségi követelményeihez igazodik. Összeállításakor a Közös Európai Referenciakeret ajánlásait is figyelembe vettük (l. a Mellékletben). Mivel az idegen nyelvek esetében minden tanév anyaga a korábbi tanévek anyagára épül, az osztályozó vizsgán alapkövetelmény az előző tanévek anyagának az ismerete.

9. évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 1-5) Témakörök

Sich vorstellen Andere Personen vorstellen Wohnen 72

Verabredungen In der Stadt Nyelvtan

Konjugation der Verben im Präsens Modalverben Personalpronomen Satzklammer Artikel Definitpronomen, Indefinitpronomen Akkusativ Trennbare und nicht trennbare Verben Präpositionen (mit Akkusativ, Dativ, Wechselpräpositionen) 10.évfolyam (B1-es szint) Delfin 1 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 6-10) Témakörök

Tagesablauf Mahlzeiten Umzug und Einrichtung Hausarbeit Mode Nyelvtan

Perfekt Uhrzeiten Verben mit Dativergänzung und Akkusativergänzung Datumsangaben Nomen und Adjetive im Genitiv Nebensätze mit „dass”, „damit” Modalverben im Präteritum 11.évfolyam (B1 és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 11-15) Témakörök Schule und Karriere Nachrichten und Berichte Länder und Leute Wünsche und Wirklichkeit Sport und Gesundheit Nyelvtan

73

Reflexive Verben mit Akkusativ und Dativ Verben mit Präpositionalergänzung Nomen im Genitiv Attributes Adjektiv im Genitiv Präteritum Nebensätze mit als, während, wenn,obwohl Präpositionen mit Genitiv Reletivpronomen, Relativsatz Konstruktionen mit es Konjunktiv II Konditionalsätze Attributes Adjektiv im Komparativ und Superlativ Indirekte Fragesätze Verben mit Verbatiärgenzung Modalverben im Perfekt Infinitiv als Nomen 12.évfolyam (B1és B2-es szint és érettségire készülés) Delfin 2 tankönyv és munkafüzet (Lektionen 16-20) Témakörök Berufswelt und Ideen Humor und Alltag Politik, Geschichte und Zukunft Kultur und Freizeit Sprachen und Begegnungen Nyelvtan Passiv Passiv mit Modalverb Adjektive mit unregelmäßigen Formen Plusquamperfekt Nebensätze mit temporalen Junktoren Zweigliedrige Junktoren Futur Konjunktiv der Vergangenheit Haben, sein, brauchen + zu Partizip I und II Modalverben zur Graduierung von Wahrnehmung, Vermutung und Beurteilung Konjunktiv I Indirekte Rede Nominalkomposita 13.évfolyam (B2-es szint) Tankönyv: Készüljünk az érettségire, emelt szint

74

Témakörök Das “Hotel Mama” Umweltschutz, Müllproblem Internet Medien Motorisierung Kleider machen Jugendliche Modeberufe Fastfood-Restaurants Schule in Deutschland und in Ungarn Mobilmanie Nyelvtan Nebensätze, Junktoren Relativsätze, Relativpronomen Infinitivkonstruktionen Passiv, Vorgangspassiv, Zustandspassiv Konjunktiv I, indirekte Rede Konjunktiv II, Wunschsätze Plusquamperfekt, nachdem Melléklet Nyelvi szintek a Közös Európai Referenciakeretben Mesterfokú nyelvhasználó C2 Mesterszint C1 Haladószint Önálló nyelvhasználó B2 Középszint B1 Küszöbszint Alapszintű nyelvhasználó A2 Alapszint A1 Minimumszint Szintleírások a célirányos együttműködéshez CÉLIRÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS (Például: autójavítás, dokumentum megvitatása, esemény megrendezése) C2 Mint B2 C1 Mint B2 B2 A részletes instrukciókat megbízhatóan meg tudja érteni. Elő tudja segíteni a munka menetét azzal, hogy megkér másokat, hogy csatlakozzanak, kikéri véleményüket stb. Világosan fel tud vázolni egy ügyet vagy problémát, megfontolva az okokat és következményeket, és mérlegeli a különböző megközelítések előnyeit és hátrányait. B1 Követni tudja az elmondottakat, bár időnként ismétlést vagy magyarázatot kell kérnie, ha a másik fél gyorsan vagy hosszasan beszél. El tudja magyarázni, hogy valami miért jelent problémát, meg tudja vitatni, hogy mi a következő teendő, össze tudja hasonlítani, és ellentétbe tudja állítani a különböző alternatívákat. Rövid megjegyzéseket tud tenni mások nézeteire.

75

Általában követni tudja az elmondottakat, és amikor szükséges, meg tudja ismételni az elhangzottak egy részét a kölcsönös megértés megerősítése céljából. Meg tudja értetni másokkal a lehetséges megoldásokkal vagy teendőkkel kapcsolatos véleményét és reakcióit, rövid érveket és magyarázatokat szolgáltatva. Meg tud kérni másokat, hogy osszák meg vele a tennivalókkal kapcsolatos nézeteiket. A2 Eleget megért ahhoz, hogy nagyobb erőfeszítés nélkül megbirkózzon egyszerű, begyakorolt feladatokkal, és amikor nem ért meg valamit, nagyon egyszerű módon ismétlést kér. Meg tudja vitatni, hogy mit tegyenek, javaslatokat tesz és válaszol azokra, tud útbaigazítást kérni és adni. Jelezni tudja, hogy mikor követi a beszélgetést, és ha a beszélő veszi a fáradságot, meg lehet értetni vele azt, ami szükséges. Egyszerű, begyakorolt feladatok során tud kommunikálni egyszerű fordulatok segítségével, hogy kérjen és adjon dolgokat, egyszerű információt kérjen, és megvitassa a teendőket. A1 Meg tud érteni egyszerű, hozzá intézett, gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket és instrukciókat, és követni tud rövid, egyszerű útbaigazításokat. Képes másoktól dolgokat kérni és másoknak dolgokat adni. Szintleírások a grammatikai helyességhez GRAMMATIKAI HELYESSÉG C2 Következetes grammatikai helyességgel uralja komplex nyelvi eszköztárát. Még olyankor is, amikor figyelmét más köti le (például mondanivalójának tervezése, mások reakciójának figyelemmel követése). C1 A grammatikai helyesség magas szintjét következesen fenn tudja tartani; hibák ritkán fordulnak elő, és nehezen észrevehetőek. B2 Jó grammatikai biztonság; időnként kisebb mondatszerkezeti hibák, nyelvbotlások vagy nem szisztematikus hibák még előfordulhatnak, de ezek ritkák, és utólag gyakran javíthatók. Viszonylag magas szintű grammatikai biztonsággal kezeli a nyelvet. Nem követ el olyan hibákat, amelyek félreértésekhez vezetnek. B1 Ismerős kontextusokban elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál; általában jól alkalmazza tudását, bár észrevehető anyanyelvi hatások mutatkoznak. Hibák előfordulnak, de világos, hogy mit próbál kifejezni. Az előreláthatóbb helyzetekkel kapcsolatos, gyakran használt „begyakorolt mondatok” és minták készletét elfogadható nyelvhelyességgel alkalmazza. A2 Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat, például hajlamos összekeverni az igeidőket és megfeledkezni az egyeztetésről, azonban rendszerint világos, hogy mit próbál elmondani. A1 Néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta betanult készletét korlátozott mértékben alkalmazza. Forrás: Közös Európai Referenciakeret, 2002

Fizika A vizsga része A vizsga időtartama

írásbeli + szóbeli 45 perc + 10 perc

76

A témakörök kijelölése évfolyamonként

A CSOPORTBAN TANÍTÓ FIZIKATANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*

A vizsga értékelése

0 % - 39 % → elégtelen (1) 40 % - 54 % → elégséges (2) 55 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)

*

ALAPVETŐEN

A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL A FIZIKATANÁR ELTÉRHET:

A 7. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások Az anyag belső szerkezete Termikus és mechanikai kölcsönhatások A mágneses, elektromos és gravitációs kölcsönhatás 2. A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás A változó mozgás Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás fogalma 3. A dinamika alapjai A tehetetlenség törvénye A sűrűség Az erő fogalma Erő-ellenerő Több erőhatás együttes eredménye A súrlódási és közegellenállási erő A forgatónyomaték 4. A nyomás A nyomás fogalma A folyadék nyomása A gázok nyomása Közlekedőedények, hajszálcsövek A felhajtóerő. Arkhimédész törvénye A testek úszása,lebegése, merülése MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Fizika 7. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet

77

A 8. évfolyam során feldolgozásra kerülő témakörök: 1. Energia, energiaváltozások Az energia fogalma A munkavégzés és a munka Az egyszerűgépek A testek belső energiája Az égés A teljesítmény A hatásfok 2. Hőjelenségek A hőterjedés A hőtágulás Halmazállapot-változások 3. A fény A fény tulajdonságai Fényvisszaverődés síktükörről Fényvisszaverődés gömbtükörről A fénytörés Optikai eszközök A színek 4. Elektromosságtan Az anyag részecskéinek szerkezete A testek elektromos állapota Az elektromos áram Az áramerősség Az elektromos áramkör Fogyasztók soros kapcsolása Fogyasztók párhuzamos kapcsolása Az elektromos feszültség Az elektromos ellenállás Ohm törvénye Vezetékek elektromos ellenállása Az elektromos áram hatásai Elektromos munka és teljesítmény Elektromágneses indukció A váltakozó áram A transzformátor Az elektromos távvezetékrendszer MEGJEGYZÉSEK:

78

Javasolt tankönyv: Fizika 8. MOZAIK kiadó További segédlet: az éves órai jegyzet

Kémia 7. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó Témakörök 1. Az anyagok és tulajdonságaik 2. Gázok, folyadékok, szilárd anyagok 3. A halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások 4. Az anyagok változásai 5. A levegő, levegőszennyezés 6. Az égés (tűzgyújtás, a foszfor) és a tűzoltás 7. Energiaforrások 8. Az ásványi szenek és mesterséges szenek

79

9. A földgáz és a kőolaj 10. Táplálékaink, mint energiaforrások 11. A víz. 12. A hidrogén 13. A redoxireakció 14. Az oldatok 15. A vizes oldatok kémhatása 16. Atomok és elemek. Az anyagmennyiség 17. Az atom felépítése 18. Az elektronfelhő szerkezete és az elektronszerkezet jelölése 19. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer 20. A kémiai kötés. Ionok képződése. 21. Kovalens kötés. 22. Anyagi halmazok, halmazállapotok 23. A kémiai reakció 24. A papír 25. Az üveg 26. Kerámiai anyagok 27. Építőanyagok 28. Vegyszerek a háztartásban 8. évfolyam A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%)

80

32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 8. Szervetlen kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó Témakörök Az elemek általános jellemzése, a nemesgázok A hidrogén A VII. főcsoport fontosabb elemei és

1. 2. 3. vegyületeik.

4. A VI. főcsoport elemei és vegyületeik. 5. Az V. főcsoport elemei és vegyületeik 6. A IV. főcsoport elemei és vegyületeik. 7. A fémek általános jellemzése és az ötvözetek 8. A fémek tulajdonságai és korróziója, a korrózióvédelem 9. Az I. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkálifémek 10. Az alkálifémek fontosabb vegyületei 11. A II. főcsoport elemei és vegyületeik. Az alkáliföldfémek 12. A természetes vizek keménysége 13. A III. főcsoport eleme az alumínium 14. Az óncsoport elemei: az ón és az ólom 15. A vascsoport elemei. A vas (előállítása és acélgyártás) 16. A rézcsoport elemei. A réz 17. Az ezüst és az arany 18. A cinkcsoport elemei 9. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette

81

Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 9. Általános kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó Témakörök 1. Atommodellek és az atom felépítése 2. A radioaktivitás és jelentősége 3. Az atomenergia 4. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 5. A periódusos rendszer 3. A fémes kötés 4. A kovalens kötés 5. Az ionos kötés 6. A másodrendű kötések 7. Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) 8. A kristályrács típusok 9. Az oldatok 6. A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi reakciók) 7. Protonátmenettel járó kémiai folyamatok 8. A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) 10. Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók 11. Galvánelemek 12. Az elektrolízis 9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces.

82

-

Egy tétel részletes bemutatása a feladat. Felkészülési idő: 30 perc Felelési idő: 10 perc Elérhető maximális pontszám: 30 pont Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont

Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 11-12. Közép és emelt szintű érettségizőknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek) - Kémia 7. Kémiai alapismeretek – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó (Vonatkozó részek) Témakörök 1. Az anyag fogalma és az anyagi rendszerek csoportosítás 2. Az anyagok fizikai tulajdonságai és mechanikai tulajdonságai 3. Az anyagok kémiai és technológiai tulajdonságai 4. Nyersanyagok, alap- és segédanyagok 5. Hulladékok és melléktermékek 6. A kerámia és porcelán 7. A fa és a papír 8. A gumi 9. A műanyagok általános jellemzése 10. Természetes alapanyagú műanyagok 11. Mesterséges alapanyagú műanyagok 12. A textíliák és a bőr 13. Szigetelő anyagok 14. Kenőanyagok 15. A fémek általános jellemzése, tulajdonságaik 16. Az ötvözetek 17. A korrózió és a korrózióelleni védelem 18. A fémek kémia tulajdonságai 19. A fémek előállítása 20. A vas és vasgyártás 21. Az acélgyártás és a vasötvözetek

83

22. Az alumínium, alumíniumgyártás 23. A színesfémek 9. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó Témakörök 3. Atommodellek és az atom felépítése 4. A radioaktivitás és jelentősége 9. Az elektronburok szerkezete és az elektronhéjak kiépülése 10. A periódusos rendszer 13. A fémes kötés 14. A kovalens kötés 15. Az ionos kötés 16. A másodrendű kötések

84

Anyagi halmazok, halmazállapotok. (gázok, folyadékok, szilárd anyagok) A kristályrács típusok Az oldatok A kémiai reakciók (reakcióhő, képződéshő, reakciósebesség, egyensúlyi

17. 18. 19. 11. reakciók) 12. 13. 20. 21. 22.

Protonátmenettel járó kémiai folyamatok A kémhatás (közömbösítés, sók hidrolízise) Elektronátmenettel járó kémiai folyamatok. Redoxireakciók Galvánelemek Az elektrolízis 10. évfolyam Gimnázium A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 10. Szerves kémia – A természetről tizenéveseknek Mozaik kiadó Témakörök

85

1. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 2. A szénvegyületek kémiai analízise 3. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 4. Alkán 5. Alkén 6. Alkin 7. Gyűrűs szénhidrogének 8. A benzol és egyéb aromás szénhidrogének 9. Halogéntartalmú szénvegyületek 10. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 11. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 12. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 13. A szénhidrátok 14. Az aminosavak és fehérjék 15. A nukleinsavak 16. Természetes alapú műanyagok 17. Mesterséges alapanyagú műanyagok 10. évfolyam Szakközépiskola A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (12.5%): 6 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga – 12.5%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 12.5 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) 86

Felkészüléshez ajánlott tankönyv: - Kémia 9-10. Szakközépiskolásoknak Mozaik kiadó Témakörök 18. A szénatom különleges tulajdonságai. A szénvegyületek csoportosítása 19. A szénvegyületek kémiai analízise 20. A szénhidrogének összetétele és csoportosítása 21. Alkán 22. Alkén 23. Alkin 24. Aromás szénhidrogének 25. Halogéntartalmú szénvegyületek 26. Oxigéntartalmú szénvegyületek. 27. Összetett funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek 28. Nitrogén tartalmú szénvegyületek 29. A szénhidrátok 30. Az aminosavak és fehérjék 31. A nukleinsavak 32. Természetes alapú műanyagok 33. Mesterséges alapanyagú műanyagok

Biológia Biológia tantárgyból írásbeli és szóbeli vizsga van.

Írásbeli A vizsgázónak 50 pontos teszt feladatlapot kell megoldania, mely tartalmi szempontból több témakört ölel át. A feladatlap többféle feladattípust tartalmaz ( rajzos, négyféle asszociáció, nyílt végű feladatok… ) A feladatlap megoldásához egy óra áll rendelkezésre!

Szóbeli A vizsgázónak egy tételt kell kidolgoznia. Felkészülési idő: 30 perc. Szóbeli felelet időtartama: legfeljebb 10 perc. Maximálisan adható pontszám: 25 pont. Sikertelen a vizsga abban az esetben, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgarész bármelyikében a vizsgázó nem érte el a 10 %-ot! Érdemjegyek: 0-39 % elégtelen ( 1 ) 40-54 % elégséges ( 2 ) 55-69 % közepes ( 3 ) 70-84 % jó (4) 85% - 100 % jeles ( 5 )

87

A VIZSGA TÉMEKÖREI AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON 7. évfolyam MS-2610 tankönyv, Mozaik kiadó I. A forró éghajlati övezet élővilága II. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága III. A hideg éghajlati övezet, a hegyvidék és a tenger élővilága IV. Az élőlények környezete és az életközösségek V. Az élőlények rendszerezése 8. évfolyam MS-2614 Tankönyv, Mozaik kiadó I.Az emberi test felépítése II.A bőr és a mozgásszervrendszer III.A szervezet anyagforgalma IV.Az életfolyamatok szabályozása és az érzékelés V.A szaporodás és az egyedfejlődés 10. évfolyam ,MS-2641 tankönyv, Mozaik kiadó I: Bevezetés, vírusok, prokarióták,alacsonyabbrendű eukarióták II: Az állatok teste és életműködése III: A legfontosabb állattörzsek képviselőinek sajátosságai IV: Az állatok viselkedése V: A növények teste és életműködése VI: A gombák 11. évfolyam MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó I. A sejtek felépítése és anyagcseréje II. Az örökítõ anyag III. A szabályozás IV. A vér és a keringési rendszer V. A táplálkozás és a légzés VI. A kültakaró, a mozgás és a kiválasztás 12. évfolyam MS-2643 tankönyv, Mozaik kiadó VII. A szaporodás és az egyedfejlõdés. Egészségügyi ismeretek / MS-2642 tankönyv, Mozaik kiadó utolsó fejezete / I. Az öröklődés II. A populációk és az életközösségek III. Az evolúció és a bioszféra

88

9. évfolyam, szakközépiskolai osztály A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%) 56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 9. Az élőlények teste, élete és környezet (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. Az élő és élettelen 3. A vírusok és a baktériumok 4. Az egysejtű eukarióták 5. A gombák 6. Az állatok kültakarója 7. Az állatok mozgása 8. Az állatok táplálkozása 9. Az állatok légzése 10. Az állatok anyagszállítása 11. Szabályozás az állatvilágban 12. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése

89

13. A növény szövetei és szervei 14. A növényi anyagszállítás és mozgás 15. A növények szaporodása és egyedfejlődése 16. Az élőlények tűrőképessége 17. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 18. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 19. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 20. Evolúció alapfogalmai Szóbeli: 1. A biológia tudománya, a rendszerezés alapfogalmai és a szerveződési szintek 2. A vírusok és a baktériumok 3. Az állatok kültakarója és mozgása 4. Az állatok táplálkozása 5. Az állatok légzése és anyagszállítása 6. Szabályozás az állatvilágban – hormonális és idegi szabályozás 7. Az állatok szaporodása és egyedfejlődése 8. A növény szövetei és szervei 9. Az élőlények tűrőképessége 10. Környezetvédelem – talaj, levegő és vízvédelem 11. Populációk és kölcsönhatásaik, az életközösségek anyag- és energiaforgalma 12. Természetes és mesterséges életközösségek – Nemzeti Parkjaink 10. évfolyam, szakközépiskolai osztály A vizsga két részből áll: - írásbeli - szóbeli Az írásbeli vizsga 60 perces. - Maximális, elérhető pontszáma: 50 pont. - Minimális pontszám, ami a szóbeli vizsga elkezdésének feltétele (13%): 6,5 pont A szóbeli vizsga maximum 40 perces. - Egy tétel részletes bemutatása a feladat. - Felkészülési idő: 30 perc - Felelési idő: 10 perc - Elérhető maximális pontszám: 30 pont - Minimális pontszám (hogy értékelhető legyen az osztályozó vizsga - 13%): 4 pont Sikeres a vizsga: - ha a két vizsgarészből összesen 40 %-ot elért a vizsgázó - illetve, az egyes vizsgarészeken a minimális követelményt teljesítette Sikertelen a vizsga: - amennyiben a két vizsgarészből összesen nem éri el a 40 %-ot a vizsgázó - illetve, ha valamelyik vizsgarész pontszáma nem éri el a 13 %-ot Ponthatárok: (írásbeli és szóbeli összesen) 68-80=5 (85%-100%)

90

56-67=4 (70%-84%) 44-55=3 (55%-69%) 32-43=2 (40%-54%) 0-31 = 1 (0%-39%) Felkészüléshez ajánlott tankönyv: Csókási Andrásné és mtsai: Biológia 10. Az ember életműködései, az öröklődés alapjai (Mozaik Kiadó, Szeged, 2011) alapján készült. Írásbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejtanyagcsere, felépítő és lebontó folyamatok 4. Örökletes információ a sejtben (a DNS-ből kromoszóma keletkezése, valamint a DNS-ről RNS-ek, majd fehérjeszintézisének szabályszerűségei) 5. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 6. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 7. Az emberi bőr és betegségei 8. Mozgásszervrendszerünk és egészsége 9. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 10. A légzőszervrendszerünk és egészsége 11. Az ember keringési rendszere 12. Az immunrendszer 13. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 14. Az idegi szabályozásunk működése 15. A hormonrendszerünk 16. Az emberi szaporodás, családtervezés 17. Az ember egyedfejlődése 18. Dohányzás-megelőzés és drogprevenció, a függőség fogalma 19. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség 20. Az elsősegélynyújtás alapjai Szóbeli: 1. Szénhidrátok és fehérjék 2. Nukleinsavak, nukleotidok és aminosavak 3. A sejt életszakaszai, a mitózis és a meiózis 4. Genetikai alapfogalmak (Mendel törvényei, mutáció, allél, genotípus – heterozigóta és homozigóta, fenotípus és kromoszóma fogalmak ismerete), egyszerűbb genetikai feladatok megoldása (domináns-recesszív öröklésmenet, vércsoport és nemek öröklődése) 5. Az emberi bőr és betegségei, mozgásszervrendszerünk és egészsége 7. Emésztőszervrendszerünk és megbetegedései 8. A légzőszervrendszerünk és egészsége 9. Az ember keringési rendszere, immunrendszer 10. Kiválasztószervrendszerünk és megbetegedései 11. Az idegrendszerünk és a hormonrendszerünk

91

12. Az emberi szaporodás és egyedfejlődés, családtervezés 13. A környezetszennyezés hatásai az egészségre, személyes higiénia, testi és lelki egészség

Földrajz 8. évfolyam Földrajz TANANYAG

FOGALMAK

1. Közép-Európa természetföldrajzi jellemzése 2. Közép-Európa társadalmi viszonyai

Dűne, turzás

3. Németország 4. Németország ipara 5. Lengyelország 6. Csehország 7. Az Alpok 8. Svájc, Ausztria 9.A Kárpátok és a Kárpát-medence 10. Szlovákia 11. Románia 12. Az Európai Unió története 13. Magyarország a világban 14. Hazánk felszínének kialakulása

Semlegesség, szocializmus, KGST, Varsói Szerződés, NATO, ENSZ, EU Optikai ipar, berlini fal Tartományok, elektrotechnikai ipar, nehézipar válsága Moréna dombok, tóhátságok Sörárpa, komló, kaolin, Alpi hegységképződési ciklus, kristályos vonulatok,hóhatár lavina, moréna tavak, végmoréna Kanton, óragyártás, finom mechanika, havasi pásztorkodás, semlegesség, tranzit forgalom, Flis, gneisz, borvizek, vulkáni utóműködés Csángók, székelyek, románok, svábok, szászok Hidegháború, energia válság, szabad kereskedelem, vám, euro, gazdasági együttműködés Medence feltöltődés, lösz, homok, a Medence szerkezetfejlődése

15. Három éghajlati terület határán 16. Magyarország vízrajza

Folyószabályozás, felszíni és felszín alatti vizek 17. Hazánk természetes növénytakarója, állatvilága, talajai 18. természet és környezetvédelem hazánkban , természet védelmi területek 19. Hazánk népessége és etnikai kisebbségek 20. a népesség mozgása a térségben. A Székelyföld, Felvidék, Vajdaság, Burgerland, határon túli magyarság Kárpátalja , Dél-vidék 21. A modern település hálózat kialakulása 22. Az urbanizáció: városiasodás agglomerációk 23. Hazánk gazdasági szerkezete. Az EU Privatizáció, munkanélküliség, megújuló hatása a gazdaságra energiák 24.Hazánk ipara. A telepítő tényezők. 25. Mezőgazdaság a 21.században Futóhomok megkötése

92

9. évfolyam Tankönyv: Nemerkényi Antal-Sárfalvi Béla Általános Természetföldrajz Helyünk a világegyetemben A Föld a világegyetemben Lakóhelyünk, a Föld A Föld belső szerkezete Lemeztektonika A kőzetlemezek és a vulkáni tevékenység A kőzetlemezek és a földrengések A kőzetlemezek és a hegységképződés A kőzetek Az ásványkincsek, és energiahordozók képződése A földtörténet I. II. A földrészek szerkezete és domborzata A légkör A légkör anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése Időjárási és éghajlati elemek: a hőmérséklet és a szél Időjárási és éghajlati elemek: a nedvesség tartalom és a csapadék Ciklonok – anticiklonok Felhőfajták – csapadék fajták Az általános légkörzés A monszun szél rendszer A légszennyezés Hidrogeográfia A tengervíz mozgásai A felszín alatti vizek Felszíni vizek: vízfolyások, tavak A vízszennyezés A földfelszín formakincse A belső és a külső erők párharca A talaj A folyók felszínformálása Felszínformálás a tengerpartokon A jég felszínformálása A szél felszínformálása A felszín alatti vizek felszínformálása: a karsztosodás A földrajzi övezetesség Az éghajlati és földrajzi övezetesség kialakulása A forró övezet A mérsékelt övezet I. II. A hideg övezet és a függőleges övezetesség

10. évfolyam I. FÉLÉV: 1. A gazdasági szektorok jellemzői, a GDP és a GNP fogalma. 93

2. A gazdasági típusok közötti alapvető különbségek (Tradicionális, tervutasításos és a piacgazdaság) 3. A globalizáció fogalma, okai és következményei. 4. A nemzetgazdaságok szerepe 1970 előtt és után. 5. A transznacionális vállalatok kialakulásának okai, és jellemzői. 6. A regionális integrációk kialakulásának okai, a kialakulásuk módja és jellemzői. 7. A nemzetközi szervezetek csoportosítása és feladatuk. 8. A pénz a világgazdaságban, és a hozzá tartozó fogalmak. 9. Tőkeáramlás 10. Az adósságválság, 11. A mezőgazdasági típusok és azok jellemzői. 12. Az energiagazdaság. 13. Az ipar jellemzői, és szerkezeti átalakulásának okai, következményei. 14. A tercier szektor jellemzői.

Informatika 7. osztály Informatikai alapismeretek.      

Számítógép részei, sebességmérés, programindítás A billentyűzet és az egér A monitor. Háttértárak: a mágneses háttértárak. Háttértárak: optikai háttértárak. A nyomtatók.

Kommunikáció a hálózaton  LAN, MAN, WAN  Elektronikus levelezési rendszer használata  Állományok átvitele  WWW  Keresőrendszerek  Távoli adatbázisok használata Operációs rendszer használata           

A számítógépet működtető programok csoportosítása. A menü részei, konvenciók, menük használata. Forró billentyűk, segítség használata. Háttértárak és alapjellemzőik. Háttértárak használata. Az állományok elhelyezkedése, indítása. Névadási szabályok, tájékozódás a könyvtárfában, útvonal. Az operációs rendszer alapparancsai. Állománynév. PC-s operációs rendszerek: hasonlóság és egyezés az operációs rendszerek között. Újraindítás, ablak részei. Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.

Algoritmusok és adatok 

Informatika: közlemény, hír, információ fogalmának megalapozása, a kommunikáció modellje.

94

   

Titkosítsunk: a titkosítás története, alapvető titkosítási módszerek, betűeltolás, rácsos titkosítás, számkódolásos titkosítás, képírás Chain-kódos ábrázolás, a monitor működése, a Chain-kód haszna képalakításoknál A kettes számrendszer; átváltás kettes és tízes számrendszer között. A Neumann típusú számítógép működése. Könyvtár az egész világ – kézikönyvtár, különleges könyvek

8. osztály Informatikai alapismeretek.   

A számítógép mint rendszer A számítógépek fejlődése Számítógép működése

Programozási alapismeretek  

Algoritmusok és leírásuk Programozási ismeretek

Dokumentumkészítés    

Rajzos dokumentumok készítése Irodai munka számítógéppel. Levélírás, iktatás Adattárolási alapok Táblázatok készítése, számolás, grafikon készítés

Könyvtárhasználat      

Keresés hagyományos katalógusokban Keresés számítógépes katalógusokban Adatok gyűjtése kézikönyvtárból Dokumentumok gyűjtése Jegyzetelés, cédulázás Mini könyvektől a térbeli könyvekig

9.A osztály Számítástechnika alapismeretek       

Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok

Operációs rendszer használata        

Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.

Információ és kommunikáció   

Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata

95

   

Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár

9.B osztály Számítástechnika alapismeretek       

Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok

Operációs rendszer használata        

Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.

Információ és kommunikáció   

Hálózati alapismeretek. Az Internet általános jellemzői Az Internet Explorer használata

9.C osztály Számítástechnika alapismeretek       

Számítógép története Számítógép generációk Számítógéptípusok Adattárolás Számrendszerek Ergonómia Informatikai hálózatok

Operációs rendszer használata        

Számítógép környezet Jogosultságok Ikonok használata Beállítási lehetőségek Operációs rendszer műveletei: lemezműveletek. fájlműveletek könyvtárműveletek Alkalmazások futtatása, használata Tömörítés: a tömörítő használata, tömörített állományok létrehozása, kicsomagolás Vírusok: vírus fogalma, védekezés vírusok ellen, vírusellenőrzés módszerei, híres vírusok.

Szövegszerkesztés  Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése) 10.A osztály

96

Szövegszerkesztés  Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése) Prezentáció  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Grafika     

Grafikai szerepe a multimédiában Képekre jellemző tulajdonság: méret, felbontás, feldolgozás, tömörítés Bitképek szerkesztése (paint) Vektorgrafikus képek szerkesztése Képek digitalizálása, régi képek retusálása

10.B osztály Információ és kommunikáció    

Az Outlook Express használata Levélüzenetek biztonsága Hírcsoportok és levelezési listák Digitális könyvtár

Prezentáció  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Táblázatkezelés  Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere  A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása  A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet)  A táblázat szerkesztése  Táblázatformázás  Adattípusok, számformátumok  A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása  Képletek szerkesztése  Cellahivatkozások  Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények)  Függvények egymásba ágyazása  Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok)  Az elkészült diagramok formázása 10.C osztály Prezentáció  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Táblázatkezelés  Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere

97

           

A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet) A táblázat szerkesztése Táblázatformázás Adattípusok, számformátumok A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása Képletek szerkesztése Cellahivatkozások Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények) Függvények egymásba ágyazása Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok) Az elkészült diagramok formázása 11.C osztály

Adatbáziskezelés  Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell  Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása  Rendezés  Szűrés  Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása  Exportálás és importálás  Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok  Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés  Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések  Függvények használata lekérdezésekben  Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben  Űrlapok készítése, formázása  Jelentések készítése, formázása  Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása  Lekérdezések több tábla alapján  Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok

11.ESZÉ Weblap készítés  A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai  Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával)  Tag-ek; weblap fejrésze, törzse

98

 Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások  Bekezdésformázások  Képek beszúrása, formázása  Vonal  Felsorolások  Hivatkozások  Táblázat beszúrása, táblázat formázása  Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete  Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel Ismétlő feladatok:  Szövegszerkesztés,  Prezentáció és grafika,  Táblázatkezelés  Grafika 12.ESZÉ Adatbáziskezelés  Az adatbázis-kezelés alapfogalmai: adatbázis, rekord, mező, elsődleges kulcs, relációs adatmodell  Adatbázisok létrehozása, adatbevitel, adatok módosítása  Rendezés  Szűrés  Választó lekérdezések, csoportosítás, összesítés alkalmazása  Exportálás és importálás  Adatbevitel ellenőrzése, mezőtulajdonságok  Akció lekérdezések: táblakészítő és törlő lekérdezés, hozzáfűző és frissítő lekérdezés  Kereszttáblás és paraméteres lekérdezések  Függvények használata lekérdezésekben  Számított mezők: Kifejezések használata a lekérdezésekben  Űrlapok készítése, formázása  Jelentések készítése, formázása  Többtáblás adatbázisok létrehozása, használata, táblák összekapcsolása  Lekérdezések több tábla alapján  Jelentések készítése több tábla alapján, többtáblás űrlapok Ismétlő feladatok:  Szövegszerkesztés,  Prezentáció és grafika,  Táblázatkezelés  Grafika  Weblap készítés 9.B osztály Számítástechnika gyakorlat Szövegszerkesztés  Szöveges anyag elkészítése (oldal, szöveg, táblázat, rajz, grafika, élőfej- élőláb, lábjegyzet formázása, körlevél, címke, boríték készítése)

99

10.B osztály Számítástechnika gyakorlat Prezentáció  Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Táblázatkezelés  Az Excel felhasználói felülete (a program indítása, a munka-környezet beállítása, a táblázatkezelő menürendszere  A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása  A táblázatok részei (cellák, sorok, oszlopok, tartományok, munkalap, munkafüzet)  A táblázat szerkesztése  Táblázatformázás  Adattípusok, számformátumok  A dátumformátum használata, egyéni számformátumok beállítása  Képletek szerkesztése  Cellahivatkozások  Függvények használata (matematikai és trigonometriai függvények, statisztikai függvények, statisztikai függvények, logikai függvények, dátum és idő függvények, mátrix függvények, adatbázis-kezelő függvények)  Függvények egymásba ágyazása  Diagramkészítés (a diagramok részei, diagramtípusok)  Az elkészült diagramok formázása Számítógép programozás elmélet       

Programozás története Algoritmus fogalma Algoritmus tervezése Algoritmus leíró módszerek TÍPUSALGORITMUSOK ADATSZERKEZETEK: Az OO programozás alapjai

Számítógép programozás gyakorlat Weblap készítés  A weblapok szerkezete, a HTML nyelv alapjai  Weblap készítés HTML nyelven, (Jegyzettömb használatával)  Tag-ek; weblap fejrésze, törzse  Háttér, betűméret, betűszín, karakterformázások  Bekezdésformázások  Képek beszúrása, formázása  Vonal  Felsorolások  Hivatkozások  Táblázat beszúrása, táblázat formázása  Egy weblapszerkesztő program felhasználói felülete 100



Weblap készítés weblapszerkesztő szoftverrel

Programozás  

Java programozási nyelv alapjai, Netbeens fejlesztőkörnyezet használata

Kép ás hangszerkesztés        

Képformátumok Kép jellemzői Tömörítés Gimp program használata Hang formátumok hang szerkesztés Videó formátumok Videók szerkesztése

11.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás  

Java programozási nyelv oo típusú programozás Netbeens fejlesztőkörnyezet használata

Számítástechnika gyakorlat  

Elemi algoritmusok megismerése, ábrázolása, programozása Állománykezelés

12.B osztály Számítógép programozás elmélet, gyakorlat Programozás  

A vizuális programozási nyelvek általában A hálózati architektúrák jellemzése

12.B osztály Adatbázis kezelés    

SQL nyelv használat táblák készítése, feltöltése kapcsolatok lekérdezések

12.B osztály Hardverismeret és gyakorlat      

Processzor Memória Illesztőkártyák Beviteli eszközök Kiviteli eszközök Egyéb perifériák

101

   

Összeszerelés lépései Tesztelés Hálózati eszközök Hálózati szoftverek

Ének-zene 9.évfolyam A vizsga része A vizsga időtartama A témakörök kijelölése évfolyamonként

írásbeli 45 perc

A vizsga értékelése

0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)

AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK-ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*

*

ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK-ZENE TANÁR ELTÉRHET: A 9. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 1. MAGYAR NÉPZENE

MEGRAKJÁK A TÜZET KOLOZSVÁROS OLYAN VÁROS LEMENT A NAP REPÜLJ MADÁR, REPÜLJ SZIVÁRVÁNY HAVASÁN AJ, SIRASS ÉDESANYÁM A NÉPDALELEMZÉS SZEMPONTJAI A MAGYAR NÉPZENE RÉTEGEI NÉPDALGYŰJTŐINK

2. A ZENE TÖRTÉNETE

A ZENE KEZDETEI AZ ÓKOR ZENÉJE, ÓKORI KULTÚRÁK A KÖZÉPKOR EGYHÁZI ÉS VILÁGI ZENÉJE A RENESZÁNSZ ZENÉJE A BAROKK KOR HANGSZERES ÉS ÉNEKES ZENÉJE A BÉCSI KLASSZICIZMUS MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 9. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet

102

10.évfolyam A vizsga része A vizsga időtartama A témakörök kijelölése évfolyamonként

írásbeli 45 perc

A vizsga értékelése

0 % - 29 % → elégtelen (1) 30 % - 49 % → elégséges (2) 50 % - 69 % → közepes (3) 70 % - 84 % → jó (4) 85 % - 100 % → jeles (5)

AZ ÉVFOLYAMON TANÍTÓ ÉNEK-ZENE TANÁR RÖGZÍTI A TANÉV SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖKET*

*

ALAPVETŐEN A KÖVETKEZŐ TÉMAKÖRÖK KERÜLNEK FELDOLGOZÁSRA A TANÉV SORÁN, AMELYEKTŐL AZ ÉNEK-ZENE TANÁR ELTÉRHET: A 10. ÉVFOLYAM SORÁN FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ TÉMAKÖRÖK: 1. MAGYAR NÉPZENE ELMEGYEK, ELMEGYEK A DUDARI UTCÁN HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL HÁROM SZENTKIRÁLYOK NEM MESSZE VAN IDE KISMARGITA NÉPDALELEMZÉS JELES NAPOK A MAGYAR NÉPDALOK RENDSZEREZÉSE NÉPZENEKUTATÓK, NÉPDALGYŰJTŐK

2. A ZENE TÖRTÉNETE

A XVIII. SZ. MAGYAR ZENÉJE A ROMANTIKA KORA ÉS ZENÉJE A SZÁZADFORDULÓ ZENÉJE A XX.SZ. ZENÉJE A XX. SZ. MAGYAR ZENÉJE A SZÓRAKOZTATÓ ZENE ÉS A JAZZ MEGJEGYZÉSEK: Javasolt tankönyv: Király Katalin: Ének-zene 10. ( Mozaik Kiadó) További segédlet: az éves órai jegyzet

103