OM

Német Tagozatos Általános Iskola OM 034870

Egészségnevelési Program 2004. 06. 02.

Tartalom

TARTALOM.............................................................................................................................................. 1 1. ALAPOK ............................................................................................................................................... 2 1.1 TÖRVÉNYI HÁTTÉR ....................................................................................................................... 2 1.2 HELYZETKÉP ................................................................................................................................ 2 1.3 ERŐFORRÁSOK ............................................................................................................................. 2 1.3.1 Humán erőforrás.................................................................................................................. 2 1.3.2 Anyagi erőforrások .............................................................................................................. 3 2.

ALAPELVEK, CÉLOK................................................................................................................... 3 2.1 ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK ............................................................................. 3 2.1.1 Általános célok, értékek az egészségnevelésben....................................................................... 3 2.1.2 Az iskola hitvallása................................................................................................................... 3 2.2 KONKRÉT CÉLOK, FELADATOK ........................................................................................................ 4

3. TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK ................................................................... 5 3.1 TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................ 5 3.2 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK............................................................................................ 5 3.3 TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMOK ............................................................................................................ 6 4. MÓDSZEREK ....................................................................................................................................... 6 5. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS ISKOLAI PROGRAMJA .......................................................... 6 6. AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT FELADATAI ........................................................ 8 6.1 RENDSZERESEN ELVÉGZETT FELADATOK ISKOLÁNKBAN ............................................................ 8 7. A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÜGYI SZŰRÉSE, ELLÁTÁSA........................................................... 9 MELLÉKLET: ISKOLAI DROGSTRATÉGIA ................................................................................. 10

1



1. Alapok 1.1 Törvényi háttér Az iskola egészségnevelési programjának megtervezését törvény írja elő. A program tartalmazza az egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendőket, lehetőségeket, a káros szokások megelőzésére tett intézkedéseinket, valamint a mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló programot. 1.2 Helyzetkép Napjaink társadalmi válságának tünetei számtalan egészségneveléssel kapcsolatos problémát is felszínre hoztak. Túlhajszolt, mozgásszegény életünkben sokasodnak a különböző testi- lelki deformitások. A halálozási, öngyilkossági statisztikákban világviszonylatban élen állunk, egyre nő a szenvedélybetegek száma. A mozgásszegény életmód a testi, szellemi teljesítőképesség romlásához vezet. Iskolánk fontos feladatának tekinti, hogy az ismeretátadáson túl a neveléssel – ezen belül az egészségneveléssel – is hozzájáruljon a helyzet javításához. Tanítványaink hosszú időt töltenek el az iskolában. Így ezen időszak alatt érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagy mértékben meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. 1.3 Erőforrások 1.3.1 Humán erőforrás Belső: • tanárok, • diákok, • technikai dolgozók, • iskolaorvos, • védőnő 2


Külső: • • • • • • • •


Szülők Fenntartó Nevelési Tanácsadó Gyermekjóléti szolgálat, családsegítők Az ÁNTSZ egészségneveléssel foglalkozó szakemberei Civil szervezetek Rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai Szenvedélybetegségek megelőzésével foglalkozó szervezetek

1.3.2 Anyagi erőforrások • Költségvetés • Alapítvány • Pályázatok

2. Alapelvek, célok 2.1 Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok 2.1.1 Általános célok, értékek az egészségnevelésben • A tanulóknak kellő ösztönzést és tudást nyújtani a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. • Az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek • Konkrét tevékenységben alapozódjanak ismereteik • Az egészséges életmód, életszemlélet épüljön be az iskola teljes pedagógiai rendszerébe. 2.1.2 Az iskola hitvallása

3



Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Egészséges környezetet biztosít, együttműködik szakemberekkel, egészségneveléshez kapcsolódó programokban vesz részt. Kiemelt figyelmet fordít az egészséges étkezésre, a testedzésre és a szabadidő hasznos eltöltésére. 2.1.3 Hosszú távú pedagógiai célok A testi- lelki egészség, mint érték elfogadtatása Cselekvő részvétel az egészség megőrzésében Ennek érdekében: • Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek folyamatos bővítése, az ehhez vezető technikák, módszerek beépítése a mindennapi tevékenységekbe • Rendszeres testedzés • A szabadidős szokások alakítása • Az egészségkárosító szerek elutasítása

2.2 Konkrét célok, feladatok • Az emberi szervezet működésének és a társadalmi, természeti, és pszichés környezet kölcsönhatásainak megismerése • egészséges táplálkozásra, életmódra, egészséges környezetre irányuló tudnivalók elsajátítása • testi, lelki higiéné • testmozgás, aktív életmód rendszeressé tétele • stresszhelyzetek, konfliktusok tudatos kezelése • szexuális kultúra, , nemi úton terjedő betegségek ismerete • családtervezés • szenvedélybetegségek elkerülése • egészségügyi szolgáltatások igénybe vétele • balesetek megelőzése, elsősegélynyújtási ismeretek oktatása • elfogadó magatartás a beteg, sérült, fogyatékos emberekkel szemben

4



Szaktárgyi célok Szakórákon minden lehetőség kihasználása az egészséggel kapcsolatos ismeretek bővítésére

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1 Tanórai foglalkozások Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Ezekre a helyi tanterv tervezése során külön figyelmet kell fordítani. Kiemelt jelentőségűek a környezetismeret, biológia, egészségtan, technika, háztartási ismeretek, testnevelés tantárgy tanórái. 3.2 Tanórán kívüli foglalkozások Napközis foglalkozások- jó együttműködéssel kiegészítheti a tanórai programot. A napközis szabadidő kiváló alkalom a játékra, a társas kapcsolatok fejlesztésére, kötetlenebb formája miatt az egyéni beszélgetésekre. Az alsó tagozatosok mindennapos testedzés programjában is jelentős szerepe van. Délutáni szabadidős foglalkozások- a szakkörök, fejlesztő foglalkozások, osztályprogramok kötetlenebb formájuk miatt jó lehetőséget biztosítanak az egyéni beszélgetésekre, az önismeret fejlesztésére, a problémák feltárására. Háztartási szakkörünk az egészséges táplálkozás ismereteit bővíti. Sportköreink foglalkozásai mindenki számára nyitottak. Egészséges életmóddal, táplálkozással, illemtannal foglalkozó vetélkedőink igen népszerűek. Rendezvények- Egészségnap az ÁNTSZ szervezésében, drogprevenciós program önismereti tréninggel, alternatív nappal, rendőrségi előadás a fiatalkori bűnözésről, a serdülőkor egészségügyi problémáiról szóló előadás, fogmosási bemutató, drogbusz – csak néhány a megőrzendő értékekből. Hétvégi iskolai programok- sport- és kulturális programok, kirándulások, erdei iskolák szervezése is hozzájárul az iskola egészségfejlesztő tevékenységéhez.

5



3.3 Tájékoztató fórumok Szülői értekezleteken egészségnevelési témákkal is foglalkozunk, aktuális kérdések megvitatására fórum összehívását tervezzük. A pedagógusok szakmai felkészültségét fejlesztik a tanácskozásokon, tréningeken, továbbképzéseken való részvétel. Kortárssegítő képzésben évente 2 –2 tanulónk vesz részt.

4. Módszerek Az egészségnevelés komplex, összetett feladat. Az ismeretek átadásán kívül szükség van arra, hogy konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg a beállítódások. Törekednünk kell a sokoldalú, változatos munkaformák alkalmazására. Számítunk a diákönkormányzat ötleteire, aktivitására, mert csak velük együtt biztosítható az egészségnevelési program eredményes megvalósítása.

5. A mindennapos testedzés iskolai programja Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás célja a gyerekek egészséges testi – lelki fejlődésének elősegítése a mozgás eszközeivel. A mai kor mozgásszegény életmódja a fizikai képességek hanyatlásához vezet, mely áttételesen előidézi a szellemi teljesítmény, teherbíróképesség csökkenését is. Az iskolai testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal való kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. A sport, a rendszeres mozgás szükségességének felismerése vezetett ahhoz, hogy megteremtsük tanulóink számára a mindennapos testedzés feltételeit. Helyi tantervünkben a testnevelés órák számát heti 3 órában határoztuk meg minden évfolyamon. A testnevelés órákon törekszünk: • a változatos, játékos munkaformák alkalmazására • a keringési-, légzőrendszer megfelelő terhelésére • a helyes tartással végzett gimnasztikai gyakorlatok végeztetésére • a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására • a gerinc-, és izületvédelem szabályainak megtartására

6



Célunk, hogy • a mozgás örömet, sikerélményt jelentsen még a gyengébb képességű tanulóknak is • minden alkalommal érvényesüljön a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatása • életmód - sportokat, életminőség - sportokat is megismertessünk • sok játékot, sokféle sportjátékot ismertessünk meg tanítványainkkal. Testnevelés óra keretében az 1. osztályosaink kötelező úszásoktatáson vesznek rész, de a többi alsós évfolyamon is folytatódik az úszás oktatása. A korcsolyázás is közkedvelt sportág, különösen mióta fedett jégcsarnok épült a kerületben. Az egyik 1. osztályunk minitenisz-oktatás programban vesz részt. A felső tagozatos tanulók hetente legalább 1 testnevelés órájukat a Halassy Olivér sportcentrum nagytermében tartják. Sportköreink a gyerekek és a szülők igényeihez alkalmazkodnak. Évek óta működik: • röplabda • kosárlabda • Góliát foci • zenés torna • német tánc csoport. Nem kötelező tanórai kínálatunk is tartalmaz mozgásos tevékenységeket. Órarendben szereplő testnevelés és népi játék foglalkozást választhatnak az emelt szintű nyelvoktatásból kimaradó tanulóink. Napközis szabadidőben is szorgalmazzuk a mozgásos játékokat, sportfoglalkozásokat. A mindennapos testnevelésnek kialakult gyakorlata van iskolánkban. • A testnevelés órát nem tartalmazó tanítási napokon a napközis szabadidőben szervezett sportfoglalkozásokon vesznek részt a tanulók • Működő sportköreinket úgy osztottuk el, hogy minden napra jusson választható sportfoglalkozás • Jó időjárás esetén biztosítjuk, hogy a szünetekben az udvaron mozgással, sporttal tölthessék idejüket a gyerekek • Házi versenyeket, bajnokságokat rendezünk • Több sportágban kapcsolódunk a kerületi versenyrendszerhez • Évente kétszer sportnapot hirdetünk • Nyaranta sporttáborokat, vízi túrát szervezünk. 7



6. Az iskola-egészségügyi szolgálat feladatai Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását végző kijelölt fogorvosa. Feladataik a következőképpen csoportosíthatók: • A tanulók életkorhoz kötött vizsgálatai, melyek a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak • Egészségnevelésben való részvétel • Elsősegélyben való részesítés • Közreműködés balesetvédelmi, közegészség-és járványügyi, táplálkozás-, és környezet-egészségügyi feladatokban az iskola vezetésével egyeztetve

6.1 Rendszeresen elvégzett feladatok iskolánkban • Orvosi és védőnői évközi vizsgálatok, szűrővizsgálatok (kötelező az 1., 3., 5., és 7. osztályokban) • Vizsgálatok tartalma: - testsúly-, és magasságmérés - vérnyomásmérés - mozgásszervek vizsgálata - 5. osztályban látásélesség, színlátás és hallásvizsgálat - golyvaszűrés - ált. orvosi vizsgálat (szív, tüdő, has) A többi osztályban súly-és magasságmérés történik (2.,4.,6.,8.) A megvizsgált gyermekeknél kiszűrt elváltozások esetén szakrendelésre adnak beutalást (leggyakrabban ortopédia és szemészet). Szakorvosi vizsgálat eredményével szükség esetén gondozásba vétel történik. • Védőoltások beadása: 6. osztályban Di-Te MMR 8. osztályban Engerix

8



Az oltások beadása előtt mindig tájékoztatjuk (írásban is) a szülőket és a gyermekeket az oltás jellegéről, céljáról , esetleges reakciókról, ill. orvosi vizsgálat is történik. • Év közben tisztasági szűrés – fejtetvesség kiszűrése céljából, kötelezően szeptember, január, április hónapban. A vizsgálatokkal egybekötve egészségnevelés történik, egészséges életmód, nemi érés, személyi higiéne stb. témákban, a gyerekek igényeihez alkalmazkodva.

7. A dolgozók egészségügyi szűrése, ellátása Az iskola dolgozóinak munkaalkalmassági vizsgálatára 2 évente kerül sor, melyet az önkormányzat által kijelölt szakorvosi rendelőben végeznek el. Az egészségügyi alkalmasság az alkalmazás feltétele is egyben. Tüdőszűrésen évente részt kell venni minden munkatársnak. A szakrendelő egyéb szolgáltatásait ingyenesen, vagy kedvezménnyel lehet igénybe venni. A lehetőségekről hirdetményben rendszeresen tájékoztatjuk a dolgozókat.

9



Melléklet:

ISKOLAI DROGSTRATÉGIA

„A világ helyzete sohasem reménytelen, mert nem, azokon múlik, akik nem hisznek az életben, hanem azokon, akik hisznek benne!” (Valery)

Iskolai drogstratégiánkat úgy állítjuk össze, hogy illeszkedjék a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében született Nemzeti Drogstatégiához. A program szükségessége egyértelmű. Szándéka elsősorban a fogyasztás visszaszorítása, valamint az alábbiak elősegítése: ¾ A drogfogyasztók, drogfüggők számnövekedésének megállítása, lehetőség szerinti csökkentése ¾ A drogfogyasztás negatív trendjének megállítása ¾ A kezelésbe kerülők, ill. a gyógyultak számának és arányának növekedése ¾ A megelőzés és felvilágosítás fejlesztése ¾ A drogfogyasztás egyéni és társadalmi kárainak csökkentése ¾ A kábítószerrel kapcsolatos bűnözés visszaszorítása ¾ A nemzetközi együttműködés kiszélesítése A felsoroltak közül az általános iskolának a megelőzés és a felvilágosítás területén van döntően feladata, itt tud hatékonyan bekapcsolódni. A Nemzeti Stratégia általános célja, hogy az emberi méltóság, a testi-lelki és szociális jólét, ill. az alkotóképesség megóvása és fejlesztése érdekében a társadalom képes legyen kezelni a drogok használatával és terjesztésével összefüggő egészségügyi, szociális és bűnügyi ártalmakat, és az ezzel járó hátrányokat. E probléma valamennyiünket érint, és sokunkat cselekvésre késztet.

10



Helyzetelemzés Az egészségmegőrzés elsődleges színterének a családnak kellene lennie, ám tapasztalataink azt mutatják, hogy nem így van. A családi légkör, a szülői modell azonban nagymértékben hozzájárul a gyermek véleményformálásához, a követendő példa kialakulásához. Az iskola csak közvetve és kisebb mértékben tudja befolyásolni a családi értékképző folyamatot, de rendelkezésre álló lehetőségein belül meg kell kísérelnie. Tanulóink jelentős része a környező lakótelepekről kerül ki. Körzetes diákjaink részben az iskola körül elhelyezkedő erősen öregedő lakótelepen, más részük szanálásra váró, jórészt komfort nélküli lakásban élnek. Ezek rendkívül ingerszegény környezetet jelentenek, ebből fakadóan sok veszélyt is rejtenek. A mi szerepünk ebben a helyzetben, hogy megfelelő értékrendet próbáljunk feléjük közvetíteni. Különösen fontos ez, mikor a gyermek viselkedésében deviáns elemek tapasztalhatók. Iskolánk tanárai nyitottak arra nézve, hogy a megelőző munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra és nem köthető egyetlen személyhez. Ezért természetesen minden nevelési helyzetben érvényesítik azt az alapvető szempontot, hogy az iskola komplex nevelési hatásrendszerébe a szerfogyasztással kapcsolatos egységes pedagógiai állásfoglalás és gyakorlat tükröződjön. Ezekben a helyzetekben a személyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képesek legyenek a nemet mondásra. Úgy véljük, a prevencióban arra is hangsúlyt kell fektetni, hogy a tanulók megfelelően tudjanak kommunikálni, tudják kezelni a konfliktusaikat, mert ezzel nagymértékben csökkenthetők a belső feszültségek, a bizonytalanság érzése. Ezzel egyidőben csökkenthető a szerekkel való problémamegoldások száma. Célok: • A társadalom váljon érzékennyé a drogkérdések hatékony kezelése iránt, a helyi közösségek pedig növeljék problémamegoldó készségüket a kábítószer-probléma visszaszorításában. • Esélyt kell teremtenünk arra, hogy a fiatalok képessé váljanak egy megfelelő, pozitív irányba mutató életstílus kialakítására és ezzel együtt a drogok visszautasítására.

11



• Az iskola szerepe talán ebben a helyzetben a legmeghatározóbb, ezért ezeknek a programoknak a megvalósítására különösen nagy hangsúlyt fektetünk. • Segíteni kell a drogokkal esetleg kapcsolatba kerülő, egyéneket, családokat. Ebben a helyzetben is kiemelkedő az iskola és a család megfelelő, kölcsönös bizalmon alapuló segítő szándékú kapcsolata. • Csökkenteni kell a drogokhoz való hozzájutás lehetőségét. Előkészítés, az intézmény szerepe Az iskolai drogügyi-koordinátor kiválasztása A fentiekben említettük, hogy a nevelőtestület nyitott e kérdésben, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség szemléletformálásra e témában. Minden kollégának fontos tudnia, hol vannak a kompetenciahatárai. Erről a drogügyi-koordinátor tájékoztathatja őket. Mindennapi kapcsolatban áll velük, mégis legjobban az osztályfőnökökre számíthat a munkájában. Munkájának elengedhetetlen feltétele az iskolavezetés részéről tanúsított bizalom és jó kapcsolat. Feladata, hogy: ¾ minden hivatalos és informális lehetőséget megragadjon a téma ismertté tételére, valamint, hogy deklarálja a probléma felvállalását; naprakész információkkal rendelkezzen, és személyes kapcsolatai legyenek a megfelelő szakemberekkel. ¾ Iskolánkban már van drogügyi-koordinátor, aki a drogprobléma megelőzése terén alapfokú felkészültséggel rendelkezik. Jártas a szakirodalomban, szakmai továbbképzéseken mélyíti szakmai tudását. Elkötelezett a témában, ami hosszútávon is biztosítja intézményünk számára a folyamatos prevenciós tevékenységet. Szövetség az iskolavezetéssel, a tantestülettel ¾ A drogügyi-koordinátor személye és tevékenysége egyaránt elfogadott az iskolavezetés részéről. Munkáját elismerjük, támogatjuk.

12



¾ E feladat azonban elképzelhetetlen a kollégák aktív részvétele nélkül. Az iskolai koordinátor az ő jelzéseik alapján dolgozza ki rövidtávú programjait. Segítő kapcsolatok színterei, kapcsolódási pontok Szülők Megfelelő információ birtokában, pozitív hozzáállásukkal tudják segíteni e munkát. Feladatunk –szükség eseténszemléletformálásuk, felvilágosításuk. Tanárok Az előzőekben már ismertettük pozitív hozzáállásukat. Minden szituációban igyekeznek pozitív példát mutatni, s a gyerekeket is ilyen irányba befolyásolni. Egészségügyi és szakszolgálatok Folyamatos kapcsolattartás a Gyermekjóléti valamint a Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval. Az iskolaorvos, az iskolapszichológus közreműködése szintén biztosítja a program egészségügyi korrektségét. A végrehajtás színterei, módszerei Tanórai foglalkozások Szaktárgyi órák témafeldolgozása: Osztályfőnöki órák Irányított szituációkkal, játékokkal, beszélgetésekkel, videóanyag felhasználásával, dramatikus helyzetgyakorlatok alkalmazásával gyakorolhatók ezek a kritikus élethelyzetek. Célunk, hogy készségszintűvé váljanak az erre adott reakciók.

13



Egyéb szaktárgyi órák Minden szaktanár feladata a téma ismerete, a tárgyához való kapcsolódási pontoknak felismerése. Ezeket kihasználjuk, s nevelésünk során alkalmazzuk. Délutáni szabadidős foglalkozások Elsősorban a szabadidő értelmes és hasznos eltöltésére irányulnak. Fő célkitűzésünk, hogy diákjaink ne unatkozzanak, fontosnak tartsák az egészségük megőrzését. rendszeres sportfoglalkozások (minden hétköznap délután, esetenként hétvégén is) kiemelkedő szerepe van az egészséges életvitel, a pozitív mentálhigiénés közérzet kialakításához vetélkedők: egészséges életmóddal, egészséges táplálkozással összefüggő témában filmvetítések: részben szépirodalmi filmek, részben a drogozással, illetve annak következményeivel kapcsolatos alkotások megtekintése, megbeszélése. versenyek: szaktárgyi és bármely témában, amelyre van igény játékos programok: igény és korosztály függvényében napközi otthonos programok: elsősorban az alsó tagozatra jellemző szabadidős forma, ahol rendszeresek a színházlátogatások, de elsősorban a manuális tevékenységek kapnak fő hangsúlyt Egész napos programok Pozsonyi- nap: A program az iskola egészét átfogja, komoly felkészülés és szervezés előzi meg. A diákönkormányzat szervezésében, változatos és aktuális programokkal biztosítja a nap hasznos eltöltését. Szülői értekezletek, fogadó órák Rendszeresek iskolánkban. Tisztában vagyunk vele, hogy az elsődleges prevenciós színtérnek, a családnak kellene lennie, igyekszünk a szülők figyelmét is ráirányítani erre. Ehhez kapcsolódóan választjuk meg a témákat, igény/szükség esetén külső előadó segítségét (pszichológus, kigyógyult drogos, érintett szülő stb.) is igénybe vesszük. Az érintett korosztály szülei körében szorgalmazzuk a kerület által szervezett, droggal, káros szokásokkal foglalkozó tájékoztatáson való részvételt. 14



Módszerek, programformák (Lásd tanórai és tanórán kívüli tevékenységek) Erőforrások: Pénzügyi erőforrások A költségvetésben erre nincs elkülöníthető összeg, ám a tantárgyfelosztás szerinti tanórai, tanórán kívüli foglalkozások, az osztályfőnökök által vállalt havi minimum egy szabadidős tevékenységekkel igyekszünk e programokat biztosítani. Szűkös anyagi lehetőségeinket pályázati úton kívánjuk bővíteni. Emberi erőforrás A tantestület tagjai, akik eddig is sokat tettek a szabadidő hasznos eltöltése érdekében, ám hosszú távon a biztos pénzügyi háttér nélkül ez megkérdőjeleződhet. Külső szakemberek igénybevétele, amely sok esetben szintén a pénzügyi erőforrások feltétele. Hosszú távú cél: Mindennapi tevékenységünkben az egészséges életmódra nevelés szerves része a drogmentes életvitelre nevelés. Az iskola pedagógusait és minden dolgozóját bevonjuk e probléma megismertetésébe. Fontos, hogy pozitívan álljanak a témához, hiszen csak a közös és egységes viszonyulás mutat előre. A szülői ház, a családi háttér alapvető a probléma megelőzésében, illetve annak megoldásában, rendhagyó szülői értekezleteken ismertetjük a drogkérdéssel kapcsolatos legfontosabb információkat. A kipróbálók aránya egyre magasabb, életkoruk egyre alacsonyabb, a hozzászokás veszélyeire is felhívjuk a figyelmet. A média és az intenethasználat káros, negatív irányba mutató jellemformáló hatásait szintén kiemelten kezeljük, segítséget adunk a hiteles információk kiszűrésére.

15



Rövid távú cél A kábítószer-fogyasztás megelőzése kollektív feladat, ezért a drogügyi-koordinátor vezetésével egy team létrehozása, akik kidolgozzák és végre is hajtják/hajtatják programjukat. A stáb tagjai a témában elkötelezettnek érzik magukat. Együttműködés kialakítása külső szakmai és segítő szervezetekkel, amely a későbbiekben biztos háttérként, segítségként szolgál. Alternatívák indirekt felajánlása a tanulók számára. A diákönkormányzattal együttműködve a szabadidős programok bővítése. A droghasználattal kapcsolatos korrekt információk átadása. Diákjaink szabadidős szokásainak alakítása. Tavasszal végzett mérésünk alapján feladatunknak tekintjük: -kevesebbet nézzenek televíziót, a nézett műsorokat válogassák meg, sportoljanak többet, olvassanak többet, töltsenek több időt a természetben Programjavaslat Június 14. Pozsonyi- nap Reggeltől délutánig tartó programsorozat az uniós csatlakozás jegyében: ¾ vetélkedő a csatlakozó tagállamokról ¾ droghelyzet az EU-ban ¾ játékos feladatok ¾ filmvetítés Nyár augusztus 1-10. vízi túra a Tiszán Szeptember Helyzetfelmérés: kérdőív a szabadidős tevékenységekről (értékelés) Szülői értekezlet Mit tehet a szülő? címmel, szakember bevonásával Október Ünnepi megemlékezések október 6. és 23. tiszteletére Vetélkedő: Ép testben ép lélek címmel játékos vetélkedő sportversennyel összekapcsolva November Egészségnap December Példaképeink: beszélgetés híres emberekkel sikerekről, kudarcokról, azok elviseléséről Január: Drog-jog rendőrségi előadás „gyermeknyelven”

16



Február Farsang-jól érezzük magunkat cigaretta és egyéb szerek nélkül is Március Ünnepi műsor március15-re Osztálydekoráció az ünnep jegyében Április Papírgyűjtés Vers- és prózaíróverseny Plakátverseny és kiállítás Drog-busz Május Erdei iskola osztályonként (a hét egy napja tematikus nap az egészséges élet témakörében) Az előbb felsorolt programok mellett folyamatosan szervezünk mozi- és színházlátogatásokat, túrákat, kiállítások megtekintését stb. Programjainkkal biztosítani kívánjuk tanulóink számára a közösséghez tartozás élményét, amely támaszként szolgálhat esetleges nehéz döntéseik pillanataiban, betekintést nyújthat egy általuk –esetleg- nem ismert életformába. Értékelés tervezése: A következő tanév végén felmérjük, mennyiben módosultak diákjaink szabadidős szokásai. Összehasonlítási alapot az idei tanévben végzett felmérés adatai szolgáltatnak. Ennek függvényében állapítjuk meg az utána következő tanév célkitűzéseit.

17

OM

Recommend Documents