2
3
4 OM 031232
Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 4024. Debrecen, Csapó u. 29-35.
IMIP
2 0 0 9 .
M Á J U S
2 0 .
5
Bevezetés A hazai közoktatás és iskolarendszerű szakképzés rendszer-szintű fejlesztése folyamatában az 1990-es évtized második felében mind határozottabban fogalmazódott meg a minőségbiztosítás óvodai, iskolai szintű megvalósításának igénye. A közoktatási törvény 1999. évi módosítása már kötelező érvénnyel írta elő a nevelési program alfejezeteként „Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere” megjelenítését. A gyakorlati megvalósítást szolgálta az Oktatási Minisztérium által előkészített, kiadványokkal, képzésekkel és tárgyi eszközökkel támogatott Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program, amelybe – pályázati úton – évről évre több száz óvoda és iskola kapcsolódott be. Ebbe a körbe tartozott intézményünk, az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari Középiskola és Kollégium is, amely már az első pályázati körbe bekerült és – a Qualiprod Kft. tanácsadói támogatásával teljesítette a modellkövetelményeket, majd - 2002-ben megkapta az OM elismerő oklevelét a partnerközpontú működés feltételeinek sikeres megvalósításáért. Időközben, a 2003. évi LXI. tv. arról rendelkezett, hogy a Pedagógiai Program felülvizsgálata során a nevelési programból ki kell iktatni a fent említett alfejezetet és valamennyi hazai közoktatási intézménynek önálló dokumentum formájában kell elkészítenie saját minőségirányítási programját, amelynek vonatkoztatási alapjául a fenntartó Önkormányzati Minőségirányítási Programja szolgál. Ennek a törvényi kötelezettségnek tett eleget iskolaközösségünk, amikor – a Suliszervíz Pedagógiai Intézet közreműködésével - kimunkálta és elfogadta az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola új alapdokumentumát. (Az intézmény névhasználatának eltérése a korábbitól nem pontatlanság: fenntartói átszervezési intézkedés nyomán 2004. augusztus 1-jétől a Hatvani István Vegyipari Kollégium már önálló, városi kollégiumként funkcionál, így a jelen program nem közös igazgatású, többfunkciós közoktatási intézményre irányul.) Programalkotó munkánkat abban a reményben és azzal a szándékkal végeztük, hogy ezzel is elősegítjük Pedagógiai Programunk cél- és feladatrendszerének hatékony megvalósítását, tovább javíthatjuk az intézményműködés szabályozottságát.
6
1. Az intézmény bemutatása
1.1. Az iskola történetének főbb állomásai
A mai Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola jogelődjét, a Debreceni Vegyipari Technikumot 1950-ben alapították. E több mint fél évszázados iskolatörténet főbb állomásait - amelyek a képzés tartalmi és strukturális változásait egyaránt tükrözik - a következőkben mutatjuk be:
1950/51. - 1971/72.:
vegyész technikusképzés nappali tagozaton (a felnőttoktatásban levelező tagozati formában: vegyész és villamosenergiaipari technikusképzés indítása),
1969/70. - 1980/81.:
középfokú képzési célú vegyipari szakközépiskolai oktatás nappali tagozaton, és vegyész, valamint villamosenergia-ipari technikusképzés minősítő rendszerben a felnőttoktatásban,
1978/79. - 1983/84.:
szakmunkásképzési célú szakközépiskolai oktatás a 809. sz. vegyészanalitikus és a 810. sz. vegyianyag-gyártó szakmákban, valamint - időlegesen - nyomdaipari szakközépiskolai képzés bevezetése a nappali tagozaton,
1981/82. - 1987/88.:
813. sz. általános vegyész szakmunkásképzési célú
szak-
középiskolai oktatás a nappali tagozaton (a vegyipari és a villamosenergia-ipari felnőttoktatás levelező tagozati fenntartásával), 1985/86. - 1995/96.:
iskolarendszerű technikusképzés 2+3, majd 4+1 modell szerint az általános vegyész és a villamosenergia-ipari technikusi szakokon, nappali tagozaton (levelező tagozati szakközépiskolai és technikusi képzés vegyész és villamosenergia-ipari szakterületen),
1993/94.–1999/00.:
„világbanki szakközépiskolai” oktatás a vegyipari, környezetvédelmi és elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban, valamint évfolyamonként egy gimnáziumi osztály indítá-
7 sa a nappali tagozaton (a hagyományos tantervű vegyész és villamosenergia-ipari levelező tagozati képzés fenntartásával). 2000/2001-től:
a vegyész és környezetvédelmi szakmacsoportos képzés változatlanul hagyása mellett humán szakmacsoportos képzés indítása, és egyidejűleg a gimnáziumi, valamint az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos szakközépiskolai osztályok indításának befejezése.
2002/03-2003/04:
orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus AIFSZ bevezetése a Debreceni Egyetemmel való együttműködésben.
2004/2005:
átszervezés: a Hatvani István Vegyipari Kollégium önálló intézményként való további működése (2009-ben megszüntetése)
2005/06-2007/08:
Nyelvi előkészítő évfolyammal induló osztályok az egészségügy szakmacsoportban
2008/09-től:
Két tanítási nyelvű képzés indítása a vegyipar szakmacsoportban, az egészségügy és a környezetvédelem szakmacsoportos szakközépiskolai osztályok beiskolázásának befejezése. Új OKJ szerinti vegyipari technikus és laboratóriumi technikus osztályok indítása a szakképzésben.
1.2. A minőségfejlesztési tevékenység előzményei
Az Oktatási Minisztérium 2000. évi pályázati felhívására nevelőtestületi döntés alapján nyújtotta be intézményünk pályázatát a helyi minőségfejlesztés szervezett keretek között történő megvalósítása érdekében. Miután pályázatunkat a bírálók támogatásra érdemesnek minősítették, a 2000/2001. és a 2001/2002. tanév időtartamában teljesítettük a Comenius I modell (partnerközpontú működés) kritériumait a következő munkafolyamatok megvalósítása révén: -
nyitott önértékelés,
-
partnerazonosítás, partnerlista összeállítása,
-
a partneri elégedettség, elégedetlenség, igények felmérése,
-
az igények elemzése, következtetések, prioritások megállapítása,
-
intézkedési tervek összeállítása,
-
az intézkedési tervek megvalósítása, és a megvalósítás értékelése,
8 -
irányított önértékelés.
A minőségfejlesztő munkát teamekben végeztük, érvényesítettük a kollégiumi tevékenységrendszer sajátosságait, a központi előírásokhoz igazított módon állítottuk össze és hoztuk nyilvánosságra munkajelentéseinket, majd – az irányított önértékelés eljárásrendjének véglegesítése után – nevelőtestületi szintű záró értékelést tartottunk. A közel két éves tervszerű fejlesztő munka legfontosabb eredményeinek az alábbiakat minősítette a tanári kar: -
a partnerekkel való együttműködés, a visszajelzések bővülése,
-
a minőségfejlesztés és az alaptevékenység összhangjának létrehozása (egyidejűleg folyt a Pedagógiai Program felülvizsgálata),
-
az intézményműködés folyamatainak jobb szabályozottsága.
Ezek az értékek „beágyazódtak” az intézmény működésébe, napjainkban is jellemzik az iskolai és a kollégiumi tevékenységrendszert. Tapasztalataink és a program zárása óta eltelt időszak központi/helyi intézkedései azonban indokolttá teszik, hogy az említett alapokra építve folytassuk és még szervezettebbé tegyük minőségügyi rendszerünk működését.
2. Intézményi minőségpolitika
2. 1.
Az intézmény általános működési értékeinek és elveinek, minőségcéljainak megfogalmazása
Munkánk hatékony szervezésével olyan iskolát kívánunk működtetni, amely képes az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatok magas szintű teljesítésére, olyan oktatási-képzési struktúra fenntartására, amely biztosítja az iskolánkat választó tanulók általános és szakmai művelésének, képességeik fejlesztésének eredményes megvalósítását. Fontosnak tartjuk, tanítványaink megbízható és továbbfejleszthető felkészültségét, az „egész életen át való tanulás” motivációs és műveltségbeli alapjainak megteremtését az ez irányú képességek, készségek kialakítását a középiskolai tanulmányok menetében. Iskolánk hagyományainak feltételrendszerének megfelelően az átlagosat meghaladó természettudományos művelést kívánunk megvalósítani. Folyamatosan figyeljük partnereink igényeit és azok mérlegelésével, a tervezési folyamatba történő beillesztésével „adunk választ” azokra.
9 Olyan programot kívánunk megvalósítani, amely képes folyamatosan alkalmazkodni a felsőoktatási intézmények és a munkaerőpiac elvárásaihoz, az érettségi vizsga eltérő szintű követelményeihez, munkaerő-piaci partnereink igényeihez. Hazánk Európai Uniós tagállammá válásával korábban nem létező esélyek nyílnak a felnövekvő generációk előtt mind a további tanulmányok, mind a munka világában, ezért, tanítványaink életpálya-esélyeinek növelése szándékával erősíteni kívánjuk idegen nyelvi és informatikai kultúrájukat. Olyan információs rendszert kívánunk működtetni, amely az iskola valamennyi belső és külső partnere számára hozzáférhetővé teszi az érdemi együttműködéshez szükséges adatokat, lehetővé teszi saját érdekeinek megjelenítését és feladatainak mind hatékonyabb ellátását. Fontosnak tartjuk, hogy kialakuljanak tanítványaikban annak az életformának a jellemzői és igényei amelynek középpontjában saját és közösségeik értékeinek folyamatos gyarapítása áll, amellyel felnőttként képesek lesznek szellemi és lelki identitású és erkölcsi autonómiájuk megteremtésére. Céljaink elérése érdekében olyan egészségnevelési és környezeti nevelési programot kívánunk működtetni, amelyek révén diákjaink nem csak hasznos információkhoz jutnak, hanem aktív szerepet vállalva olyan életformát sajátíthatnak el, amelyben biztosított egészségük és környezetük megóvása. Felelősek vagyunk a biztonságos iskolai feltételrendszer folyamatos megtartásáért, és ennek érdekében folyamatosan figyeljük a zavaró tényezőket, jelenségeket, hogy megelőző intézkedésekkel óvjuk tanítványainkat a nem kívánatos hatásoktól. A fenti törekvéseket fejezi ki a minőségfejlesztési folyamatban kimunkált intézményi jövőképünk, amelynek alapvetéseit aktuálisnak, értékállónak tartjuk, ezért a minőségirányítási programban is rögzítjük:
Az intézmény jövőképe
Nevelőtestületünk az iskola fél évszázados pedagógiai, szakképzési eredményeire a nevelőoktató munka időtálló értékeire és hagyományaira alapozva, egyidejűleg figyelembe véve az iskolahasználók igényeit, továbbá napjaink hazai és Európai Uniós közoktatási fejlesztési irányait a következő elemekből álló jövőképet alkotja és képviseli: -
Az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola négy évfolyamos, olyan általánosan művelő középiskola, amely szakképző évfolyamain szakmai végzett-
10 ség megszerzését is biztosítja, műszaki és humán szakterületeken (vegyipar, környezetvédelem, egészségügy szakmacsoportokban). -
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka elsődleges jellemzője a magas szintű szakmai igényesség, amely a tanulók személyiségének és önálló tanulási képességeinek fejlesztésével összhangban, bizalmi viszonyon alapuló jó iskolai légkörben valósul meg.
-
Az intézmény az alapműveltségi, a közép-, és az emelt szintű érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítés mellett technikus végzettség megszerzését kínálja nappali tagozatán és a felnőttoktatás/képzés keretei között.
-
A Debreceni Egyetemmel való együttműködés révén felsőfokú szakmai végzettség megszerzését is biztosítja az ISCED szerinti felsőfokú szakképzés keretében.
-
Az intézmény regionális beiskolázási körzetének megtartásával kiemelten a tanulói és szülői visszajelzések rendszerbe állított feldolgozását, s emellett folyamatos munkakapcsolatot tart az általános iskolai és a felsőoktatási intézményhálózattal, valamint a mindenkori tanulók potenciális munkahelyeivel.
Az egyeztetett, kiszámítható fejlesztés irányai és garanciáinak megteremtése szándékával érvényesíteni kívánjuk az Önkormányzati Minőségirányítási Program intézményünkre vonatkozó alábbi elvárásait:
-
a regionális iskolacentrum-szerep megtartása érdekében a következő években is intenzív beiskolázást folytatunk regionális szinten,
-
a kapcsolattartás és a gyors, pontos és hatékony helyi közoktatási informatikai rendszer kialakítását saját eszközeinkkel elősegítjük, abba bekapcsolódunk,
− Az érettségizők 10 %-a tegyen sikeres alap-, vagy középfokú, államilag elismert nyelvvizsgát! − Az érettségizők 10 %-a szerezze meg az ECDL, vagy az ECDL Start vizsgát! − Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok tanulóinak 20 %-a tegyen emelt szintű érettségi vizsgát! − Szakképző évfolyamon a vizsgára bocsátott tanulók 90 %-a tegyen sikeres, vizsgát, kapjon teljes értékű szakképesítést! − tanulmányi versenyeken a) évente 5 tanuló OKTV-dolgozata legyen beküldhető a második fordulóba!
11 b) szakmai tanulmányi versenyek országos döntőjében (OSZTV, SZÉTV, OMTV) legalább egy tanulónk legyen az első 5 helyezett között! c) a rangos országos versenyek döntőibe évente jusson be 2 tanuló vagy csapat! − A 9. évfolyamra beiskolázott tanulók 90 %-a jusson el az érettségi vizsgára! − A sikeres érettségi vizsgát tett tanulók 40 %-a tanuljon tovább felsőfokú oktatási intézményben! (BSC) − A fel nem vett vegyész és környezetvédelem szakmacsoportos tanulók 90%-a iskolánkban tanuljon tovább szakképző évfolyamon! − Az intézmény indítsa el az angol-magyar két tanítási nyelvű képzést a vegyipar szakmacsoportban!
A fentiekben rögzített – intézményi, illetve önkormányzati indíttatású – minőségcélok koherensek az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola pedagógiai alapelveivel és a partnerek által legitimált célrendszerével, amelyeket az aktualizált Pedagógiai Program részleteiben tartalmaz.
2.2. A célrendszer elérését szolgáló feladatok, tevékenységek
A minőségcélok megközelítését/elérését szolgáló feladatrendszer, a „célhoz vezető út” részleteit az intézmény legújabb nevelési programja, valamint helyi tanterve szabályozza, ezért jelen dokumentumban csupán a legfontosabb elemek kiemelésére vállalkozunk:
-
Intézménymenedzsment; beiskolázás A 2. 1. pontban már jelzett célok elérése érdekében fenntartjuk az általános iskolai természettudomány szakos pedagógusok tájékoztatását szolgáló együttműködési formát és ezen túl a gyakorlat által visszaigazolt, nyomtatott és szóbeli információforrások terjesztésének rendszerét. A bővítést az IKT megtelepítésével és folyamatos működtetésével kívánjuk megvalósítani.
12 -
A tanulási életút pedagógiai szakaszolása A tanulásvezető pedagógus attitűd kialakításával/megerősítésével, a differenciált pedagógiai fejlesztő folyamatok érvényesítésével, új, hatékonynak mutatkozó módszerek és eljárások elsajátításával és alkalmazásával (pl. projektmódszer, kooperatív tanulás stb.) kívánjuk a Pedagógiai Programban rögzített szakaszokban a hatékonyságot növelni.
-
Alaptevékenység: ismeretközvetítés a képességfejlesztés jegyében A kimeneti (érettségi vizsga) követelmények ismeretében alakítjuk helyi tantervünket, amelynek hangsúlyos eleme az, hogy a korábbi – elsősorban az ismeretek átadására irányuló – pedagógusi tevékenység mind a tervezés, mind a gyakorlati megvalósítás folyamatában átalakuljon: tegye lehetővé, hogy az ismeretek közvetítését a képességfejlesztéssel összhangban érvényesítse. Ennek érdekében új tanmeneteket alkotunk és a korábbinál nagyobb szerepet szánunk a gyakorlati foglalkozások képesség- és készségfejlesztő lehetőségeinek hatékonyabb kibontakoztatására.
-
Tanórán és iskolán kívüli foglalkozások Mind a tantárgyi, mind a kulturális, sport és egyéb jellegű foglalkozások a tanulók felkészültségének erősítését, személyiségük fejlesztését szolgálják és egyúttal közösségfejlesztési vonatkozásuk is van. Az intézmény maradéktalanul kihasználja a közoktatási törvényben erre a célra biztosított óratömeget azokban a munkaformákban, amelyeket a nevelési program és a helyi tanterv rögzít.
-
Humánerőforrás-fejlesztés Azok az új kihívások, amelyek szakmai-pedagógiai, illetve módszertani szempontból érték/érik a nevelőtestületet, azok a nem kívánatos társadalmi és környezeti hatások, amelyek veszélyeztetik a tizenéves korosztályt, olyan típusú folyamatos képzést, továbbképzést feltételeznek, amelyek eredményeként célirányosan javíthatók a tanári kar kompetenciái. Ezt a pedagógus továbbképzés program felülvizsgálatával, az éves beiskolázási program tudatos előkészítésével és a 2.1. pontban jelzett preferenciák érvényesítésével kívánjuk teljesíteni.
13
3. Intézményi minőségirányítási rendszer
3. 1. A vezetés elkötelezettsége és felelőssége
A minőség elérésében, bármilyen minőségirányítási rendszerben gondolkodunk is, a szervezet vezetésének kulcsszerepe van. Amennyiben az oktatási intézmény vezetője nem sajátítja el és nem alkalmazza a vezetőkkel szemben támasztott korszerű, vezetéselméletileg megalapozott követelményeket, úgy a szervezetnek sincs igazi esélye a hatékony minőségirányítási folyamat kiépítésére és napi alkalmazására. Az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola 2004. évi vezetői programja részletesen tartalmazza azokat a vezetéselméleti megfontolásokat, amelyek illeszkednek a szervezet jellemzőihez, érvényesítik a szervezeti kultúra jelenlegi mutatóit, és amelyek gyakorlati megvalósítását a nevelőtestület tagjai támogatják. Ezek a Handy és Jones, valamint Quinn által kidolgozott szervezeti kultúra modellek adaptálásán alapulnak és az alábbiak szerint egészülnek ki a Th. Gordon féle alapelvek figyelembe vételével: a.) - Régi és gyakori vitatéma a szakirodalomban és a napi gyakorlatban egyaránt, hogy vajon az „emberi – kapcsolatorientált” (vagy ember-centrikus) vezető a jobb, vagy a „feladat – orientált” (vagy eredmény-centrikus). A hiteles válasz: egyszerre kell az emberi kapcsolatok és a feladatok szakértőjének lenni; az egyik a másik nélkül hosszú távon nem működik. b.) Hasonlóan vita folyik arról is, hogy a vezetők szigorúak, vagy engedékenyek legyenek-e. Kimutathatók mindkét beállítódás gyengéi és miután a „társadalmi csere” elméletét kidolgozó szakemberek bebizonyították, hogy az említett „kemény” vagy „lágy” vezetői változatok helyett hatékonyan alkalmazható a „vereségmentes módszer”, amely biztosítja a szervezeti konfliktusok kezelésében az előnyök méltányos megosztását. c.) Lényeges a hatalom és a tekintély mibenlétének, viszonyának tisztázása is. A tekintély három fajtáját különböztetjük meg: az első a hatalomból adódik (a büntetés vagy a jutalmazás, egyáltalán: a szankcionálás eszközei), a másodikat a munkaköri leírás (hatáskör) határozza meg, a harmadik a szakértelemből és a tudásból fakad. Az utóbbi kettő alig okoz problémát az emberi kapcsolatokban. Az első viszont, különösen akkor, ha a vezető tudatosan használja hatalmát, elkerülhetetlen módon árt az emberi viszonyoknak, és hosz-
14 szabb távon csökkenti a munkakedvet. Fontos ezért, hogy a vezető a hatalom gyakorlása nélkül tudja befolyásolni a környezetét. d.) Az emberi szükségletek Maslow piramisába rendezett igények figyelembe vételén alapuló azon álláspontot képviseljük, amely szerint a dolgozók legnagyobb hasznára az a vezető van, aki lehetővé teszi részvételüket a problémamegoldó és döntéshozó munkában. Erre az iskola működési világa megfelelő terepet biztosít és nyitott, értő partnerek esetén hatékonyan működtethető. e.) A vezető ún. „tanító szerepének” fontossága a munkatársak személyes fejlődésének elősegítése terén mutatkozhat meg, amely értő figyelmet, megértést és empátiát feltételez. Különösen a pályakezdő, illetve a tanári karba más iskolaközösségből érkező munkatársak esetén kívánatos ez a vezetői képesség, de a szervezet régebbi tagjai esetében is szükségesnek minősíthető. f.) Végül, de nem utolsósorban − különösen korunk gyorsan változó világában − igen fontos a szakmai-vezetői felkészültség naprakészsége, az új helyzetekhez és feladatokhoz való kreatív alkalmazkodás képessége, az innovatív szellemiség. Igaz, hogy az iskola alapvetően konzervatív, nagy stabilitás-igényű szervezet, de a fenti kritériumok napjainkban itt is előtérbe kerülnek.
Az ismertetett elvek gyakorlatba történő „átültetését” szolgálják azok a belső szabályozók, amelyek részben a már említett Comenius I modell fejlesztés folyamatában, részben azt követően, nevelőtestületi legitimációval készültek. A 2003/2004. tanévben tartott törvényességi ellenőrzés ezeket a dokumentumainkat tartalmasnak, a napi működés hatékony szabályozását biztosítónak minősítette (felsorolásuk: melléklet).
3. 2. Tervezés
Stratégiai tervezés Az intézmény kiszámítható, a partnerek igényeivel összhangban álló és szakmailag hiteles működésének alapvető feltétele a tervezettség, amelynek középtávú időtartamra szóló, ugyanakkor tartalmi szempontból meghatározó szintje a stratégiai tervezés. Ennek elemeit és folyamatát az alábbiakban foglaljuk össze:
15 -
környezeti tényezők elemzése (lehetőségek és veszélyek vizsgálata), amely magába foglalja a makrokörnyezet, a versenykörnyezet, a nyilvánosság és a belső környezet elemeit,
-
erőforrások elemzése (erősségek és gyengeségek feltárása), amely a humánforrásokat, a pénzügyi-financiális alapokat, a tárgyi, dologi eszközrendszert és magát az oktatási rendszert foglalja magába,
-
a célok megfogalmazása (küldetés, célhierarchia),
-
lehetséges stratégiák elemzése és közülük az adott szervezet működtetése szempontjából legjobbnak mutatkozó kiválasztása,
-
intézményi stratégia-alkotás, amely magába foglalja a tantervi programot, a „termék” / piac lehetőségeket, a versenystratégiát, a pozicionálási és a célpiaci stratégiát,
-
a szervezet kialakítása a stratégia érvényesítéséhez (struktúra, emberi tényező, szervezeti kultúra), illetve a rendszer működésének tervezése (információ, tervezési szintek, kontroll).
Az ismertetett stratégiai tervezési szisztéma az oktatás-marketing korszerű elméletén alapul. Ennek iskolai szintű gyakorlati formáját a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartó által legitimált, 5 évre szóló vezetői program, valamint az azzal összhangban álló Pedagógiai Program jelenti.
Éves munkaterv kialakítása Az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskola intézményi szintű éves munkatervének összeállítása során az alábbi dokumentumok előírásait, megállapításait veszzük figyelembe: -
a hatályos közoktatási és szakképzési törvény, és azok végrehajtására kiadott miniszteri rendeletek,
-
az adott tanév rendjét szabályozó OM-rendelet,
-
Debrecen Megyei Jogú Város Közoktatási, Intézmény-fenntartási és Működtetési Terve (intézkedési terv), valamint szakképzési koncepciója,
-
az igazgatói pályázatban megfogalmazott, majd elfogadott aktuális fejlesztési programelemek,
-
az intézmény előző tanév végi értékelő konferenciájának összegző megállapításai,
-
munkaközösségi munkatervek az adott tanévre.
A munkaközösségi szintű tervező munka az adott műveltségi területek, tantárgycsoportok terén folyó nevelő-oktató-képző tevékenységet szabályozza. Ennek tartalmi elemeit intézmé-
16 nyi szintű szempontsorral segítjük; ily módon lehetővé válik egyfelől az összehasonlíthatóság, az egységes „szakmai építkezés”, másfelől a munkaközösségi specifikumok érvényesülése is. (melléklet) A tervező munka egyéni szintje a tanmenetekben ölt testet. Ezen dokumentumok kimunkálását munkaközösségi szintű elvi egyeztetés, illetve az adott osztály jellemzőinek mérlegelése előzi meg. A jóváhagyás - munkaközösség-vezetői ajánlás alapján – igazgatói szinten történik és egyúttal az értékelésére is sor kerül.
2.
3. Szervezeti elemek, minőségindikátor-rendszer
Az iskola szervezeti életében kiemelt szerephez jutnak a minőségirányítási csoportok. A minőségfejlesztési tevékenység szervezése két szinten valósul meg: -
a tervezési, mérési, ellenőrzési és szervezési feladatokat irányító és elemzéseket végző makro-kör, illetve
-
a több kisebb csoportra bomló és a makro-kör tagjai által vezetett mikro-körök.
A makro-kör az intézmény minőségirányítási vezetőjéből és az iskolavezetőség tagjaiból szerveződik. A minőségügyi vezető előkészíti azokat a terveket, amelyek alapján a hosszabb és a rövidebb távú minőségfejlesztési célokat megvalósíthatjuk. Ez a csoport szervezi az irányított önértékelés folyamatát és tesz javaslatot a stratégiai/éves célkitűzések módosítására. Kijelöli a mikro-körök feladatait, összetételét, a feladatok elvégzésének határidejét, szabályozza a kapcsolattartás formáit és a dokumentálás rendszerét. Javaslatot tesz a keresetkiegészítés felhasználására. Mikro-körök és feladataik: -
bemeneti méréseket és az iskolai tájékoztatókat végző és elemző csoport,
-
a felvételt nyert tanulók és szüleik, általános iskoláik elvárásainak vizsgálatát, új képzési formák iránti igényt vizsgáló csoport,
-
az iskola mérési és ellenőrzési feladatait végrehajtó csoport, amely három területen (erőforrásokat és lehetőségeket elemző, elégedettségi méréseket végző, pedagógiai és tantárgyi méréseket végző alcsoport) fejti ki működését,
-
a kimeneti méréseket végző csoport (belső tantárgyi vizsgálatok, érettségi és szakmai vizsgák eredményeinek értékelése), javaslattétel a pedagógiai munka fejlesztésére,
-
a mikro-köröktől beérkező adatokat értékelő csoport (adatbázis létrehozása, archiválása).
17 Az iskolai minőségindikátor-rendszer alkotói és azok elemei az intézmény infrastruktúrája: -
az épület állaga, mutatói
-
a tantermek, szaktantermek jellemzői
-
a könyvtár állapota
-
sportolási lehetőségek
-
technikai felszereltség
humán tényezők: -
tanuló létszám alakulása
-
szociokulturális összetétel
-
a nevelőtestület jellemzőinek alakulása
a pedagógiai munka eredményessége: -
tanulmányi eredmények
-
továbbtanulási mutatók
-
a tehetséggondozás mutatói
-
a lemaradók, hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának mutatói
-
belső értékelési rendszer megállapításai
-
a külső mérések eredményei
szervezettség az intézményben: -
a tanrend megfelelősége
-
pontos tanórakezdés
-
a tanórák időkeretének kihasználtsága
-
tanórán kívüli foglalkozások megtartása
-
hiányzások
-
helyettesítések
-
a rendezvények forgatókönyv szerinti lebonyolítása
diákélet az intézményben, tanulói közérzet: -
érdeklődés és képességnek megfelelő foglalkozások választéka
-
szabadidős közösségi tevékenységek
-
a tanulói, diákönkormányzati jogok érvényesülése
-
biztonság, rend, higiénia
intézményi klíma: -
a munkahelyi jelenlét megbízhatósága
-
a tanulói hiányzások okai
18 -
a tárgyi környezet tisztasága, esztétikuma
-
fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárások
-
káros szenvedélyek
-
az intézményhez való ragaszkodás
nyitottság a környezetre, kapcsolatrendszer (részletesen a 4. pontban.)
19 3. 4. Az intézményi ellenőrzés, mérés, értékelés rendszere
A KT 40. § új (11) bekezdése szerint „az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézményszakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz.”
3. 4. 1. Ellenőrzés és mérés
Az iskolánkban folyó ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a Pedagógiai Programban, a Minőségirányítási Programban, a Szervezeti és Működési Szabályzatban, valamint a Házirendben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai ellenőrzés rendjét a fenti dokumentumokban foglaltak mellett az évente összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg (melléklet). Az intézmény részt vesz az országos mérési folyamatokban; az ezekre vonatkozó gyakorlati teendőket a mérést elrendelő szervek előírásai szabályozzák. A nevelő – oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: -
pedagógusok esetében az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségvezetők, a munkaközösségek, valamint külső szakértők,
-
tanulók esetében az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.
A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre irányul: -
a pedagógusok nevelő–oktató munkája a pedagógusok SZMSZ-ben rögzített kötelességeinek figyelembe vételével; (melléklet),
-
a tanulók teljesítményére, iskolai és otthoni munkájára vonatkozóan (a Pedagógiai Programban szabályozott módon).
A pedagógusok nevelő – oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított – az iskolai munkaterv részét képező – ellenőrzési terv alapján. A tanulók teljesítményének, iskolai és otthoni munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek, osztályfőnöki nevelési tervek alapján.
20 Az iskolai nevelő – oktató munka ellenőrzésének részeként az alábbi méréseket kell elvégezni előírt időközönként a partneri elégedettség, elégedetlenség és igényfelmérés szabályzata szerint: -
pedagógusok körében iskolai klímavizsgálat, SWOT-analízis,
-
a szülők körében csoportos interjú, illetve kérdőíves módszer alkalmazásával,
-
a tanulók körében személyiség- és közösségfejlődést vizsgáló mérések, a helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések, a fizikai állóképességre vonatkozó mérések,
-
az érettségi és szakmai vizsgák eredményeinek összegzése.
Az intézményi ellenőrzés és mérés kritériumai: -
törvényes és nyilvános,
-
objektív,
-
áttekinthető és számon kérhető,
-
tanulók esetében az életkori sajátosságokhoz igazodó,
-
dokumentálható, a tanári kar (vagy országos szerv) által legitimált.
3. 4. 2. Értékelés
Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő - oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő – oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a tantestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Az intézményünkben folyó nevelő – oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: -
az intézmény egészének nevelő – oktató munkája,
-
a pedagógusok nevelő – oktató munkája,
-
a tanulói közösségek tevékenysége, fejlődése,
-
a tanulók személyiségfejlődése, tanulmányi előmenetele, viselkedéskultúrája.
Az intézmény egészének nevelő – oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízás lejártakor – a közvetlen partnerek véleményének figyelem-
21 bevételével átfogóan értékeli. A félévi értékelés – amelyet az igazgatóhelyettes tart – az adott tanév aktuális feladatainak és tapasztalatainak értékelésére fókuszál, nem valósít meg teljes körű elemzést. Az intézményi szintű értékelés szempontjai: -
a működés legfontosabb jellemző adatai,
-
a nevelő – oktató munka feltételeinek alakulása,
-
a tanítási – tanulási folyamat eredményessége,
-
a személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége,
-
a pedagógusok nevelő és oktató munkája,
-
az iskola és a helyi társadalom, a környezet kapcsolata.
A pedagógusok teljesítményértékelése az elfogadott „Pedagógusok és alkalmazottak teljesítményértékelési szabályzata” alapján történik a Kjt 40. § (11) alapján, az alábbi prioritások szerint: -
a tanítási órák megfigyelése és értékelése: az óra célja és tartalma, az óra felépítése és szervezése, az órán alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, a tanár munkája, egyénisége, magatartása, az óra eredményessége,
-
a pedagógusok munkájának értékelése: a tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása, a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, részvétel a tantestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében, munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások, az iskola képviselete, a tanórán kívüli nevelőmunka, szakmai és pedagógiai kapcsolatrendszer a tantestületen belül, személyes példamutatás, munkafegyelem, megfelelő kapcsolat a tanulókkal és szülőkkel, a tehetséggondozásban való közreműködés, részvétel az iskolai, munkaközösségi szintű döntések végrehajtásában.
Az értékelés szempontjai, területei Az értékelés a nevelőtestület által évente megerősített, elfogadott szempontsor alapján történik.
1. Szakmai felkészültség, önképzés • végzettség a beosztásnak megfelel-e? • mobilizálhatóság a végzettség alapján • a kötelező továbbképzéseken való részvétel • egyéb továbbképzéseken való részvétel • szakirodalmi tájékozottsága • pályázatok megírásában való részvétel • publikációs tevékenysége
22 2. A foglalkozások (tanulás) irányítása • megfelelő tanulásirányítási formák alkalmazása • előkészítettség • a tanulók bevonása • a tanulás hatékonysága • szemléltetés a célnak megfelelően • képességek szerinti differenciálás 3. A tanítványok ismerete • egyéni problémák ismerete • a szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolat tartása • a hátrányok leküzdése érdekében végzett segítő tevékenység • a tanulók képességeinek ismerete 4. Ellenőrző, értékelő munka • a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása • a szokások alakításának következetessége • az ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége • a tanulók értékelésének, osztályozásának rendszeressége 5. Tanórán kívüli tevékenység • az ügyeleti munkában való részvétele • feladatvállalási készsége • az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétele 6. Adminisztráció • a tanügyi dokumentumok vezetése • jelentési kötelezettségeinek időbeni teljesítése • adatszolgáltatás • formai követelmények betartása Az eljárás rendje . Az intézményben alkalmazott információszerzés módszerei: • óramegfigyelési lap, • pedagógus kérdőív, • igazgatóhelyettes és munkaközösség-vezető véleményezése • önértékelő teszt • tanulói kérdőívek • vezetői összesítő
23 A folyamat végrehajtásának módszere, eszközei: (1) Előkészítés •
az értékelni kívánt munkatársak kiválasztása
•
az értékelésben részt vevők kijelölése
•
nevelőtestületi értekezlet tájékoztatása
(2) Vizsgálat lefolytatása: •
értékelési információk gyűjtése,
•
az érdekelt alkalmazott önértékelő tesztjének kitöltése,
•
az értékelést végrehajtó vezetők megbeszélése,
•
az igazgató és az értékelők egyeztetése.
(3) Az értékelő megbeszélés lefolytatása. A vizsgálat, az elemzés-értékelés rendszerének részleteit, a felhasználásra kerülő iratmintákat és formanyomtatványokat, a közreműködők konkrét feladatait, valamint a kapcsolódó dokumentációs anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat az intézményi „Pedagógusok és alkalmazottak teljesítményértékelési szabályzata” tartalmazza.
Az egyéni teljesítmény értékelése Az egyes alkalmazottak értékelése során minden egyes teljesítményértékelési szempontot vizsgálni, értékelni és pontozni kell. Értékelés és adható pontszámok • kiemelkedő minősítés 3 pont, • megfelelő minősítés 2 pont, • kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, • nem megfelelő minősítés 0 pont Teljesítményértékelés eredménye • 80 – 100 százalék esetén kiválóan alkalmas • 60 – 79 százalék esetén alkalmas, • 30 – 59 százalék esetén kevéssé alkalmas, • 30 százalék alatt alkalmatlan a közalkalmazott minősítése Függetlenül attól, hogy mi az érintett „összteljesítménye” alkalmatlan minősítést kap az, aki akár csak egy minősítési szempont értékelése során nem megfelelő értékelést kapott.
24 A vezetők teljesítményértékelése az elfogadott „Pedagógusok és alkalmazottak teljesítményértékelési szabályzata” a nevelőtestület által évente megerősített, elfogadott szempontsor alapján történik a Kjt 40. § (11) –nek megfelelően • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
megfelelő intézményirányítási formák alkalmazása elkötelezettség a közös célok végrehajtása iránt több csatorna alkalmazása a nevelők bevonása az iskolai munka eredményessége, hatékonysága új fejlesztések kezdeményezője vagy támogatója a tanári munka differenciálása tanulói szervezetek segítése a szülői szervezetek segítése a hátrányos helyzetű tanulók érdekében végzett segítő tevékenység a tanulók képességeinek ismerete a tehetségek kibontakoztatása a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása a szokások alakításának következetessége az ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége a tanulók értékelésének, osztályozásának rendszeressége feladatvállalási készsége az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétele végzettség a beosztásnak megfelel-e? mobilizálhatóság a végzettség alapján továbbképzéseken való részvétel pedagógiai szakirodalmi tájékozottsága pályázatok megírásában való részvétel, menedzselés publikációs tevékenysége pedagógiai programírási felkészültsége Számítógépes tudása Nyelvismerete Megfelelő-e, vagy hiányos a tanügyi dokumentumok vezetése jelentési kötelezettségeinek időbeni teljesítése adatszolgáltatás pontossága, rendszeressége a formai követelmények betartása
Részt vesz-e, milyen mértékben: • a szabadidő szervezésében • a közösség alakításában a csoportban, osztályban • a közösség alakításában az intézmény tanulói közösségében • Részvétele a közösség alakításában, a tantestületben Megfelelő-e a konfliktuskezelése • a tanulói közösségben • a tantestületben
25 Milyen a partnerkapcsolatok kezelése • a tanulókkal, hallgatókkal • a tantestülettel • a szülőkkel • a munkáját segítő szakemberekkel Az intézmény működtetése • KJt-nek megfelelő –e? • Kt-nek megfelelő –e? • Az SZMSZ-nek megfelelő –e? • Államháztartási törvénynek megfelelő-e? stb. • Teljesítményarányos-e jövedelmezési rendszer • Két irányú-e a kommunikáció? (vertikális és horizontális) • Jellemző a jó, kreatív, szívélyes légkör? • Érdekképviseleti szervekkel megfelelő-e a kapcsolat? • Megbecsülik-e a munkaerőt? A tanulói közösségek tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén – az osztályozó konferenciák megállapításai és a szaktanárok folyamatos visszajelzései alapján értékelik. A tanulói közösségek tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: -
az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok,
-
az osztály szociális összetétele,
-
a tanulási teljesítmény,
-
az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra,
-
neveltségi szint,
-
a közösségi tevékenység mutatói,
-
a szülői házzal való kapcsolat,
-
a további feladatok.
A nem pedagógus munkatársak tevékenységének értékelése – munkaköri feladataik teljesítésének összegzésével és az aktuális feladatok meghatározásával az alábbiak szerint történik: Az értékelés szempontjai, területei A nem pedagógus alkalmazottakra vonatkozó részletes szempontsor: • A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek • A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka • A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség • A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat • A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet
26 Az eljárás rendje . Az intézményben alkalmazott információszerzés módszerei: • munkamegfigyelési lap, • pedagógus kérdőív, • közvetlen felettes véleményezése • önértékelő teszt • vezetői összesítő A folyamat végrehajtásának módszere, eszközei: (1) Előkészítés •
az értékelni kívánt munkatársak kiválasztása
•
az értékelésben részt vevők kijelölése
•
alkalmazotti értekezlet tájékoztatása
(2) Vizsgálat lefolytatása: •
értékelési információk gyűjtése,
•
az érdekelt alkalmazott önértékelő tesztjének kitöltése,
•
az értékelést végrehajtó vezetők megbeszélése,
•
az igazgató és az értékelők egyeztetése.
(3) Az értékelő megbeszélés lefolytatása.
A vizsgálat, az elemzés-értékelés rendszerének részleteit, a felhasználásra kerülő iratmintákat és formanyomtatványokat, a közreműködők konkrét feladatait, valamint a kapcsolódó dokumentációs anyagok kezelésére vonatkozó előírásokat az intézményi „Pedagógusok és alkalmazottak teljesítményértékelési szabályzata” tartalmazza. Az egyéni teljesítmény értékelése Az egyes alkalmazottak értékelése során minden egyes teljesítményértékelési szempontot vizsgálni, értékelni és pontozni kell. Értékelés és adható pontszámok • kiemelkedő minősítés 3 pont, • megfelelő minősítés 2 pont, • kevéssé megfelelő minősítés 1 pont, • nem megfelelő minősítés 0 pont
27 Teljesítményértékelés eredménye • 80 – 100 százalék esetén kiválóan alkalmas • 60 – 79 százalék esetén alkalmas, • 30 – 59 százalék esetén kevéssé alkalmas, • 30 százalék alatt alkalmatlan a közalkalmazott minősítése Függetlenül attól, hogy mi az érintett „összteljesítménye” „alkalmatlan minősítést kap az, aki akár csak egy minősítési szempont értékelése során nem megfelelő értékelést kapott. Az intézményi értékelés kritériumai: -
az ellenőrzés eredményein és tapasztalatain, valamint a körülmények objektív számbavételén alapul,
-
az ellenőrzött (ek) jelenlétében történik,
-
lehetőséget biztosít észrevételek, ellenvélemények megfogalmazására,
-
megerősítő jellegű, a hibák kijavítására és a további feladatok színvonalas megoldására mozgósít,
-
hozzá járul az önelemző – önértékelő képesség fejlesztéséhez,
-
hozzájárul az iskolaközösséghez való kötődés erősítéséhez.
AZ ÉRTÉKELÉS GYAKORISÁGA Intézményünk a teljes körű értékelést kétévente elvégzi. Az értékelés elvégzésének határideje 2003. december 20. (A továbbiakban 2005, 2007, 2009. december 20.) Az értékelés elvégzéséhez ütemtervet kell készíteni, amely tartalmazza az elvégzendő feladatokat, felelősök és határidők megjelölésével. Az ütemterv elkészítésének határideje: 2003. október 1. (A továbbiakban: esedékes év október 1.) Az ütemterv elkészüléséért felelős: Minőségfejlesztési vezető Ellenőrzi: igazgató
28
4. A partnerkapcsolatok irányítása
4. 1. Az intézmény által azonosított partnerek igény-, elégedettség- és elégedetlenség-mérése
A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. modelljének megvalósítása során az intézmény megalkotta a partnerazonosítás szabályzatát (melléklet), amely – mind a közvetlen, mind a közvetett partnerek tekintetében – biztosítja a célrendszert és a működést befolyásoló, az intézmény irányába elvárásokat megfogalmazó partnerek listájának alkotását és mindenkori aktualizálását. Ugyancsak rendelkezésre áll a partneri visszajelzés szabályzata (melléklet) amely az igények, illetve az elégedettség-, elégedetlenség-mérés tekintetében az alábbi elemeket tartalmazza: -
a vizsgálatba bevont partneri kör,
-
a mintavétel jellemzői,
-
a felmérés módszerei, eljárásai,
-
az adatok feldolgozása, elemzése.
4. 2. Kommunikáció a partnerekkel
Az intézmény 2004-ben felülvizsgált és módosított pedagógiai programjának alábbi fejezetei a következők szerint tartalmazzák a címben jelölt feladatokat: a nevelési program közösségfejlesztésre vonatkozó eljárásrendszere tartalmazza a tanulói érdekképviselet szintjeit, fórumait, a kapcsolattartás helyi munkaformáit, illetve ugyancsak a nevelési tervnek a tanulók, a pedagógusok és a szülők kapcsolatrendszerének jellemzőit, munkaformáit. Ennek megfelelően jelen dokumentumban az érintett kommunikációs csatornákat és formákat nem ismételjük. A fentieken túl a következő gyakorlat szerint valósítjuk meg az információcserét partnerlistánk további szereplőivel: Közvetlen partnerek: -
a fenntartóval szóbeli és írásbeli (nyomtatott és elektronikus) kapcsolattartás valósul meg, amelynek tartalmát és időbeli ütemezését a tanév helyi rendjére vonatkozó városi intézkedés, illetve az aktuális feladatok szabályozzák,
29 -
a nevelőtestületen belüli információáramlást az SZMSZ szabályozza (melléklet),
-
a nem pedagógus álláshelyen foglalkoztatott munkatársakkal való kapcsolattartást jelen program 3. fejezetében rögzítettük,
-
az előző közoktatási intézményfokozat (általános iskola) képviselőivel igazgatói értekezleteken, szaktanáraiknak tartott helyi fórumainkon, eseti egyeztetés formájában és volt tanítványaik tanulmányi eredményéről történő írásbeli visszajelzés formájában tartunk kapcsolatot,
-
a következő intézménytípus (felsőoktatás) információit elsősorban írásos segédanyagok fogadásával és terjesztésével, ezen túl – hagyományosan erős személyes kapcsolataink révén – szóbeli egyeztetések formájában gyűjtjük össze és továbbítjuk a tantestület, a tanulók felé.
Közvetett partnerek: -
A közoktatásra és a szakképzésre irányuló országos vagy regionális hatású intézkedések nyomon követését részben a jogszabályok követésével, részben az egyes szervek által kiadott dokumentumok feldolgozásával és információtartalmunk továbbításával juttatjuk el belső partnereinkhez.
-
Elektronikus úton tartott kapcsolataink folyamatos bővítése révén (beiskolázás, központi segédanyagok hozzáférhetősége stb.) biztosítjuk az aktuális intézkedések gyakorlati megvalósítását.
-
Rendszeresen részt veszünk a minisztériumok, az OKÉV, a pedagógiai szakmai szolgáltató szervezetek által szervezett tanácskozásokon, és az ott elhangzott információkat szóbeli vagy írásos formában továbbítjuk az iskolavezetés, a nevelőtestület, illetve a tanulók felé.
Záradékok 1. Jelen Minőségirányítási Program 2004. szeptember 1-jén lép hatályba, és hatálya a 2009/2010. év végéig tart. Az irányított önértékelés eljárásrendjének megfelelően a program korrekciójára – központi, fenntartói intézkedés, illetve helyi tapasztalatok alapján – a határnap lejárta előtt is sor kerülhet. 2. Az IMIP korrekciójára 2007. március 30-án sor került. Annak kiegészítéseit és módosítását a nevelőtestület ellenszavazat nélkül elfogadta. A pedagógus és vezetői telje-
30 sítményértékelés szempontjait az igazgató a szülői szervezet, az iskolaszék és a diákönkormányzat vezetőjének átadta. Valamennyi szervezet a MIP módosítását módosítás nélkül elfogadta. Az IMIP korrekciója a KT 40. §-a (11) bekezdésével összhangban, az előírásoknak megfelelően DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖMIP-jával összhangban történt, az önkormányzat illetékes osztályvezetőjének aktív részvételével 2007. március hónapban megtartott szakközépiskolai igazgatói munkaközösségi értekezleten elfogadott irányelvek figyelembevételével.
3. Az IMIP végrehajtásának értékeléséről az intézményi minőségbiztosítási vezető jelentést készít, azt egyezteti az iskola igazgatójával, majd a tanévzáró értekezleten ismerteti a nevelőtestülettel. A nevelőtestület szótöbbséggel fogadja el végrehajtás értékelését, és javaslatokat tesz a korrigáláshoz szükséges intézkedési tervről. Az intézkedési tervet az igazgató készíti el, s annak elfogadásáról az augusztusi tanévnyitó értekezleten a nevelő testület szavaz. Az igazgató a végrehajtás értékeléséről szóló jelentést a következő tanév szeptember 30-ig ismerteti a szülők képviselőivel, kikéri a véleményüket. Az értékelés írásos változatát, a tantestület elfogadó, vagy elutasító határozatát, az elfogadott intézkedési tervet, valamint a szülői vélemény kikérésének dokumentálását az iskola igazgatója október 7-ig megküldi a fenntartónak.
4. A nevelőtestület a félévi és év végi értekezleteken értékeli a tanulók eredményeinek változását, elemzi a változások okait. Összehasonlító elemzéssel kell vizsgálni a tanulók, a tanulócsoportok (osztályok) és az iskolai közösség eredményeit. A munkaközösségek a kulcs tantárgyakból kidolgoznak olyan mérés és értékelés rendszert, mely lehetővé teszi a kompetenciamérések eredményeivel való összehasonlítást.
Debrecen, 2007. szeptember 6.
Szabó Zoltán igazgató
31
5. A program ismételt módosítására 2009. május 20-án került sor a közoktatási törvény 40.§ (11) pontja alapján. 6. Az IMIP nyilvánossága: Az IMIP olvasásra mindenki által elérhető az iskolai hálózat közös meghajtóján. K/minőségügyi team/IMIP
Debrecen, 2009. május 20. Szabó Zoltán igazgató
32
MELLÉKLETEK, SZABÁLYZATOK
1. A Minőségirányítási Program mellékletét képező szabályzatok: A partnerazonosítás szabályzata A partneri elégedettség, elégedetlenség és igény felmérésének szabályzata Az irányított önértékelés eljárásrendje A pedagógusok értékelésének szempontjai 2. A Minőségirányítási Programban hivatkozott szabályzatok: Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Szakmai munkaközösségek, munkaközösség-vezetők az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolában Pedagógus munkakör az Erdey-Grúz Tibor Vegyipari és Környezetvédelmi Szakközépiskolában Továbbképzési Program Továbbképzési Szabályzat Az érettségi vizsgára történő felkészítés, a tantárgy- és vizsgaszint-választás helyi megvalósításának szabályzata
1. melléklet: A partnerazonosítás szabályzata 1.
A partnerek meghatározásának gyakorisága az EGT Vegyipari KI minden évben november 15-ig újra meghatározza partnereit.
2.
♦ A meglévő listát a teamek team-üléseken kielemzik. ♦ Javaslatot tesznek valamely partnernek a listáról való törlésére, illetve új partnerek felvételére.
3.
A Támogatói Szervezet (= Team-vezetők Tanácsa) megtárgyalja a team-vezetők által előterjesztett javaslatokat, majd nyílt szavazással egyenként dönt a listáról történő levétel, illetve a listára való felvétel ügyében. A levételhez a szavazatok 2/3-a, a felvételhez a szavazatok 50%-a szükséges.
4.
Az új lista alapján a team-vezetők által megbízott személyik elvégzik a partnerek képviselőinek újraazonosítását.
33 2. melléklet: A partneri elégedettség, elégedetlenség és igény felmérésének szabályzata:
1.
A minta nagyságának meghatározása. A minta nagysága 20%.
2.
A megkérdezendők kiválasztása.
2. 1. Az iskola tanulóinak számítógépen lévő névsorát rendezzük a következő szűrési szempontok megadásával: ♦ debreceni - vidéki (kollégista, bejáró) ♦ évfolyamok növekvő sorrendben (9., 10., …. 14.) ♦ osztályok ABC sorrendben ♦ OM azonosító számok szerint növekvő sorrendben Így kapunk két listát - az egyiken a debreceni, a másikon a nem debreceni tanulók találhatók. Mindként listán osztályonként szerepelnek tanulók, egy-egy osztályon belül az OM azonosító számok szerinti növekvő sorrendben. A véletlen kiválasztás alapja az OM azonosító szám. 2. 2. Az adott napon aktuális osztálylétszámok alapján meghatározzuk, hány tanuló jelenti az osztály 20%-át. Azoknál az osztályoknál, amelyeknél a megkérdezendők száma páratlan, meg kell határozni, hogy a debreceni, vagy a vidéki tanulók ill. szüleik kapjanak-e eggyel több kérdőívet. A 9. A-val kezdve sorban kiválasztjuk ezeket az osztályokat. Az első ilyen osztálynál debreceni, a másodiknál vidéki, majd újra debreceni, újra vidéki tanuló, ill. szülő kapjon páratlan, utolsó kérdőívet. 2. 3. Osztályonként az OM azonosító szám szerint növekvő két listából kiválasztjuk az első x tanulót, és a második x tanuló szüleit. A legközelebbi felmérésnél a második x tanuló és az első x szülei kapnak kérdőívet. Ha közben a párhuzamos listákon nem marad elég név, akkor újra a lista elejéről választunk neveket.
3. melléklet: Az irányított önértékelés elvégzésének szabályozása (eljárásrendje)
1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS GYAKORISÁGA Intézményünk a teljes körű irányított önértékelést kétévente elvégzi. Az irányított önértékelés elvégzésének határideje 2003. december 20. (A továbbiakban 2005, 2007, 2009. december 20.)
34 Az irányított önértékelés elvégzéséhez ütemtervet kell készíteni, amely tartalmazza az elvégzendő feladatokat, felelősök és határidők megjelölésével. Az ütemterv elkészítésének határideje: 2003. október 1. (A továbbiakban: esedékes év október 1.) Az ütemterv elkészüléséért felelős: Minőségfejlesztési vezető Ellenőrzi: igazgató
2. AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZEREI
Az irányított önértékelést a Comenius I modell (módszertani CD) által ajánlott minta szerint végezzük el. (Ha a későbbiekben a Comenius II modell kiépítése mellett dönt az iskola, akkor szükségszerűen elvégezzük az EFQM szerinti értékelést.)
3. AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI
A Comenius kapcsos könyvben (I. modell 10.1.) ajánlott területeket értékeljük.
4. melléklet: A pedagógusok értékelésének szempontsora
Az IMIP korrekciója a KT 40. §-a (11) bekezdésével összhangban, az előírásoknak megfelelően DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖMIP-jával összhangban történt, valamint az önkormányzat illetékes osztályvezetőjének aktív részvételével 2007. március hónapban megtartott szakközépiskolai igazgatói munkaközösségi értekezleten elfogadott irányelvek figyelembevételével. A vezetés és a pedagógusok teljesítményének értékelésének végrehajtásáról az igazgató évente gondoskodik. Az értékeléshez szükséges információkat augusztus 21-től június 30-ig folyamatosan gyűjti, és írásban (elektronikusan) folyamatosan rögzíti. Az igazgató az információk feldolgozását követően az értékelést az értékelt tanévet követően október 20-ig az érintett személy részére írásban átadja, majd ezt egyezteti vele. Az értékelés a nevelőtestület által évente megerősített, elfogadott szempontsor alapján történik.
35
1. Szakmai felkészültség, önképzés • végzettség a beosztásnak megfelel-e? • mobilizálhatóság a végzettség alapján • a kötelező továbbképzéseken való részvétel • egyéb továbbképzéseken való részvétel • szakirodalmi tájékozottsága • pályázatok megírásában való részvétel • publikációs tevékenysége 2. A foglalkozások (tanulás) irányítása • megfelelő tanulásirányítási formák alkalmazása • előkészítettség • a tanulók bevonása • a tanulás hatékonysága • szemléltetés a célnak megfelelően • képességek szerinti differenciálás
3. A tanítványok ismerete • egyéni problémák ismerete • a szülőkkel, gondviselőkkel való kapcsolat tartása • a hátrányok leküzdése érdekében végzett segítő tevékenység • a tanulók képességeinek ismerete 4. Ellenőrző, értékelő munka • a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása • a szokások alakításának következetessége • az ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége • a tanulók értékelésének, osztályozásának rendszeressége 5. Tanórán kívüli tevékenység • az ügyeleti munkában való részvétele • feladatvállalási készsége • az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétele 6. Adminisztráció • a tanügyi dokumentumok vezetése • jelentési kötelezettségeinek időbeni teljesítése • adatszolgáltatás • formai követelmények betartása
36
VEZETŐK ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI
1. A szakmai munka irányítása
2. A partnerkapcsolatok irányítása
3. Ellenőrző, értékelő munka
4. Szakmai felkészültség, önképzés
5. Adminisztráció
•
megfelelő intézményirányítási formák alkalmazása
• • • • • • • • • • •
elkötelezettség a közös célok végrehajtása iránt több csatorna alkalmazása a nevelők bevonása az iskolai munka eredményessége, hatékonysága új fejlesztések kezdeményezője vagy támogatója a tanári munka differenciálása tanulói szervezetek segítése a szülői szervezetek segítése a hátrányos helyzetű tanulók érdekében végzett segítő tevékenység a tanulók képességeinek ismerete a tehetségek kibontakoztatása
•
a pedagógiai program értékelési rendszerének, elveinek betartása
• • • • • • • • • • • • • • • • • • •
a szokások alakításának következetessége az ellenőrzés, értékelés rendszeressége, következetessége a tanulók értékelésének, osztályozásának rendszeressége feladatvállalási készsége az iskola életéhez kapcsolódó feladatokban való részvétele végzettség a beosztásnak megfelel-e? mobilizálhatóság a végzettség alapján továbbképzéseken való részvétel pedagógiai szakirodalmi tájékozottsága pályázatok megírásában való részvétel, menedzselés publikációs tevékenysége pedagógiai programírási felkészültsége Számítógépes tudása Nyelvismerete Megfelelő-e, vagy hiányos a tanügyi dokumentumok vezetése jelentési kötelezettségeinek időbeni teljesítése adatszolgáltatás pontossága, rendszeressége a formai követelmények betartása
37
Részt vesz-e, milyen mértékben:
6. Részvétele a közösség alakításában
7. Konfliktuskezelése
8. Kapcsolattartása
9. Jogszerű működés biztosítása
10. Erőforrás-gazdálkodás
• • •
a szabadidő szervezésében a közösség alakításában a csoportban, osztályban a közösség alakításában az intézmény tanulói közösségében
• Részvétele a közösség alakításában, a tantestületben Megfelelő-e a konfliktuskezelése • a tanulói közösségben • a tantestületben Milyen a partnerkapcsolatok kezelése • a tanulókkal, hallgatókkal • a tantestülettel • a szülőkkel • a munkáját segítő szakemberekkel Az intézmény működtetése • KJt-nek megfelelő –e? • Kt-nek megfelelő –e? • Az SZMSZ-nek megfelelő –e? • Államháztartási törvénynek megfelelő-e? stb. • Teljesítményarányos-e jövedelmezési rendszer • Két irányú-e a kommunikáció? (vertikális és horizontális) • Jellemző a jó, kreatív, szívélyes légkör? • Érdekképviseleti szervekkel megfelelő-e a kapcsolat? • Megbecsülik-e a munkaerőt?
