OM azonosító:

A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Esélyegyenlőségi programja

2009. OM azonosító: 031974

1.Jogszabályi háttér -1993. évi LXXIX. Törvény – a közoktatásról és módosításai -11/1994. MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és módosításai -2003. évi CXXV. Törvény – esélyegyenlőség előmozdításáról

az

egyenlő

bánásmódról

és

az

-2/2005. OM rendelet - a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról -A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programja -A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Minőségirányítási Programja

2.Helyzetelemzés 2.1. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium fenntartója a Szakmai Képzésért Közalapítvány. Az intézményben 52 főállású, 8 részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus végez oktató-nevelő tevékenységet, egy iskolaorvos, egy védőnő, egy főállású pszichológus és egy könyvtáros segíti a tanulókat. Az iskolában 752 diák tanul, közülük hátrányos helyzetű 36, halmozottan hátrányos helyzetű nincs, sajátos nevelési igényű 12. Más településről 569 fő jár be, zömében tömegközlekedéssel, néhányan gépjárművel. Az iskola oktatási rendszerét a pedagógiai program tartalmazza Intézményünkben folyik.

az

oktatás

29

osztályban,

86

tanulócsoportban

Iskolánk világnézetileg nem elkötelezett. Képzési rendszerünket folyamatosan és tudatosan újítjuk, mely a szakközépiskola és a szakiskola közötti átjárhatóságot biztosítja. Kollégiumunk kulturált, magas színvonalú élhetőséget nyújt az arra rászorulóknak. Az osztályok, tanulócsoportok érdeklődés jellemzi.

kialakítását

az

azonos

szakmai

Mindezek alapján kijelenthető, hogy az intézmény nem követ olyan oktatás- szervezési gyakorlatot, amely a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű diákok szegregációjára utal.

2.2. Az intézmény két épületben, 23 tanteremmel, 3 csoportteremmel, 4 számítástechnikai szaktanteremmel, 160 számítógéppel, 158 internet hozzáféréssel, 1 nyelvi laborral, 7 szakműhellyel, tornaszobával, könyvtárral rendelkezik. Iskolánkban az OKM által engedélyezett AROMO nevű iskolai adminisztrációs rendszer működik, amely naprakész tájékoztatást ad a szülőknek. Az intézmény saját költségvetéséből, pályázatokon nyert összegekből, szakképzési hozzájárulásból folyamatosan bővíti, korszerűsíti eszközállományát, javítja a korszerű oktatást megkívánó feltételeket. Törekszik az épületek állagmegóvására, rendben tatására. Az akadálymentesítés nem megoldott. Az iskolában az oktatás-nevelés, a szakmai képzés infrastrukturális feltételei megfelelőek, kiegyenlítetten biztosítottak. Az intézmény által biztosított lehetőségeket minden diák szabadon igénybe veheti.

2.3. A hátrányos helyzetű diákok számára biztosított az intézmény nyújtotta programokon való részvétel. Az iskolapszichológus segítségével bevonásuk ezekbe egyre sikeresebb. Fontos szerepet vállal ebben a színvonalas kollégiumi nevelés. A kollégium vállalja azt a plusz feladatot is, hogy nagyobb teret és időt biztosít a korosztályoknak megfelelő bánásmódnak.

2.4. Sajnos a hátrányos helyzetben lévő diákok jelentős része nem számíthat szülei támogatására. A szociális támogatás, az életcélok, a konfliktuskezelési eszközök irányában a gyermek egyre inkább deviánssá válik, problémái feldolgozatlanok maradnak. Ezen problémák elemzésében és feldolgozásában segít az iskolapszichológus. Egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében biztosítja a megelőző-óvó felvilágosítást. A tanulási zavarral

küzdő tanulók munkáját a pedagógusok (osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók) figyelemmel követik. Veszélyeztetett gyermeknek tekintjük azt, akit a nehezen nevelhetőségen túl az erkölcsi züllés veszélye fenyeget. Ezeket a problémákat a pedagógusoknak jelezni kell az iskolapszichológusnak, a nevelési igazgató-helyettesnek, adott esetben az iskolaorvosnak. A szociális hátrányok enyhítését Pedagógiai Programunk tartalmazza.

segítő

tevékenységeket

a

2.5. Az intézmény rendszeres kapcsolatot ápol a tatai és a környékbeli Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a Nevelési Tanácsadóval, a KomáromEsztergom Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, a Máltai Szeretetszolgálattal, a Vöröskereszttel, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitánysággal.

3.A program célja 3.1. A Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Programnak alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására az intézmény minden tevékenysége során. 3.2. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a felvételinél, az oktató- nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben,a fegyelmezés, büntetés és jutalmazás gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a humánerőforrás fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerségépítésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és a társadalmi környezettel.

4.Kötelezettségek és felelősség 4.1. Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tenni a szükséges lépéseket. Éppen ezért az elfogadott programot az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni. A tanévnyitó értekezleten a tartalmát ismertetni kell. 4.2 Az intézmény vezetője felelős a program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. 4.3. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programokon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában. Az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. 4.4 Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

5.Akcióterv 5.1.Azonnali beavatkozást igénylő folyamatok - Minden olyan helyzet és eljárás, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelő (különös tekintettel az 1993. évi LXXIX. törvény A

Közoktatásról, és Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. - Minden, az adatok vizsgálatát követően beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetően sérti az esélyegyenlőség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási sikerességét. - Ha igazolódik, hogy az intézmény nyújtotta bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szintű oktatás, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb programok) vagy az intézményben biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást vagy egyéni tanulást segítő egyéb eszközök) nem biztosított egyenlő hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részére. Ilyen eljárásokat, folyamatokat az intézményben nem tapasztaltunk. -Ha az intézménybe a sajátos nevelési igényű (SNI) és a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (PL. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyparkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelentősen meghaladja a 7%-os országos átlagot. Mivel az intézményünkben az ilyen tanulók aránya 1,6 %, nincs szükség speciális intézkedésre.

5.2.Akcióterv ütemezése Helyzetelemzés

Cél

SNI tanulók felmérése .

Pontos képet kapjon az iskola az SNI tanulók számáról.

Intézkedés

Szakértői vélemények áttekintése, Új vizsgálatok kérése. Hátrányos Pontos képet Szakértői helyzetű kapjon az vélemények tanulók iskola a áttekintése, felmérése hátrányos szülők . helyzetű tájékoztatása tanulók , létszámáról. osztályonként i felmérés HHH Pontos képet Szülők tanulók kapjon az tájékoztatása felmérése iskola a HHH- , felmérés . s tanulók számáról.

Felelős

Határidő

Indikátor rövidtávon

Indikátor középtávon

Indikátor hosszútáv on

nev igazgatóhely ettes, osztályfőnök ök

Szept. 30. Folyamato s.

Felzárkóztató Adott tanév programok sikeres eredményesség befejezése. ének vizsgálata.

Nyomon követés.

nev igazgatóhely ettes, osztályfőnök ök, gyermekvéd felelőspszichológus nev igazgatóhely ettes, osztályfőnök ök, gyermekvéd felelőspszichológus

Szept. 30. Folyamato s.

Felzárkóztató Adott tanév programok sikeres eredményesség befejezése. ének vizsgálata.

Nyomon követés.

Szeptembe r 30. illetve folyamato s.

Felzárkóztató programok eredményesség ének vizsgálata.

HHH-s tanulók Eredmények folyamatos vizsgálata nyomon . követése.

Helyzetelemzés

Cél

Intézkedés

Felelős

Indikátor hosszútáv on nev Folyamat Egyéni vagy Adott tanév Nyomon igazgatóhel os. csoportos sikeres követés. yettes, fejlesztő befejezése. osztályfőnö programok kök, kidolgozása. gyermekvéd felelőspszichológu s nev Szeptemb Felzárkóztat Diagnosztik Kompetenc igazgatóhel er 30. ást segítő us mérések ia mérés yettes, illetve programok eredményein eredménye osztályfőnö folyamat kidolgozása. ek i. kök, os. vizsgálata. gyermekvéd felelőspszichológu s, szaktanárok nev Aug. 30. Osztályok Osztályok Osztályok igazgatóhel Folyamat összetételén összetételé összetéte yettes, os. ek nek lének osztályfőnö vizsgálata. vizsgálata. vizsgálat kök, a. gyermekvéd felelőspszichológu s, szaktanárok Tantestület 2 évente Irányított Éves Nyomon . irányíto önértékelés munkatervbe követés, tt eredményének n a fejleszté önértéke vizsgálata. tanulói, s. lés. szülői igények figyelembev étele.

Évfolyam Bukások ismétlők számának fejleszt csökkentése. ése.

Felzárkózta tó programok indítása.

Fejleszt ő foglalko zásra szoruló tanulók ellátása .

Tanulásban akadályozott ak eredményes fejlesztése.

Organikus, pszichés és egyéb részképessé gek feltárása, fejlesztés.

Hátrányo s helyzet megkülön böztetés e, megakadá lyozása.

Hátrányos megkülönbözt etés megakadályoz ása.

Osztályok szervezésén él a hátrányos megkülönböz tetés nem érvényesülh et.

Iskolai légkör javítása .

A gyerekek jól érezzék magukat az iskolában, a szülők elégedettek legyenek.

Szülők, tanulók széles körű tájékoztatá sa, változatos programok biztosítása .

Az épület állagme góvásár a fokozat osan ügyelni szükség es.

Az intézmény folyamatosa n alkalmas legyen az oktatónevelő munkára.

Rendszeres Fenntartó állagmegóv ási munkálatok elvégzése.

Határidő

Indikátor rövidtávon

Folyama Az tos intézmény alkalmas legyen az oktatónevelő munkára

Indikátor középtávon

Az intézmény alkalmas legyen az oktatónevelő munkára

Az intézmén y alkalmas legyen az oktatónevelő munkára

6.Megvalósítás -Az intézmény biztosítja a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Programban a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. -Az intézmény különös figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körülményeit, tanulmányi előmenetelét, fejlődését, részvételét a különböző tanulmányi, szabadidős programokban. Sajátos helyzetüknek megfelelő követelmények alapján

folyamatosan kapcsolatot tart intézményekkel, szervezetekkel.

a

szociális

és

gyermekjóléti

-Az intézmény belső esélyegyenlőségi monitoring rendszert és szülői/gondviselői panasztételi mechanizmust működtet az intézményen belül. A belső monitoring rendszerben rögzíti az érintett tanulók helyzetét befolyásoló főbb változásokat, kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi program hatását, eredményeit. -Az intézmény lehetőséget biztosít a szülők/gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az intézmény minden ilyen panaszt kivizsgál, a panaszt és a vizsgálat eredményét írásban rögzíti. Tájékoztatja a fenntartót az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos minden panasztételről, a panasztételi eljárás lefolytatásába és a vizsgálat eredményének megállapításába a fenntartó képviselőjét és a panasztevő felet bevonja. A panasztételi eljárás lefolytatásáért és az eljárás eredményéből következő döntések végrehajtásáért az intézmény vezetője felel. A panasztételi eljárás eredményével szemben a panasztevő ellenvéleményt fogalmazhat meg, melyet rögzíteni és a döntéshez csatolni kell. A panasztételi eljárás eredményétől függetlenül a szülő/gondviselő hatósági (Egyenlő Bánásmód Hatósága) eljárást kezdeményezhet, amelyhez az intézmény a panasztételi eljárás dokumentációját biztosítja. -Az intézmény befogadó légkört biztosít a tanulók és a dolgozói számára. Éves munkahelyi esélyegyenlőségi tervet fogad el, melyet évente monitoring alá vesz. -Az intézmény biztosítja és évente megvizsgálja, hogy minden, a működésére, pedagógiai munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a Pedagógiai Programba és az Intézményi Minőségirányítási Programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra,és esélyegyenlőségre kötelezettségek és célkitűzések. -Értékeli és beépíti jelen program ellenőrzése, éves monitoringja során szerzett információkat, tapasztalatokat stratégiai programjaiba és a következő oktatási időszak vonatkozásában elfogadásra kerülő közoktatási esélyegyenlőségi programjába. -Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket különös tekintettel a hatékony együttnevelés és családi problémák azonosítása, valamint a közoktatási esélyegyenlőség területére.

7. Monitoring és nyilvánosság Az intézmény folyamatosan belső monitorig rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű tanulókat érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program hatását, eredményeit, valamint dokumentálja a jelen programmal kapcsolatos azon javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, a szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az intézmény fenntartója felé biztosítja a program megvalósításával kapcsolatos éves esélyegyenlőségi monitoringhoz kapcsolódó adat- és információszolgáltatást, illetve a fenntartó által soron kívül igényelt információkat. Az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik az intézmény esélyegyenlőségi programjának elkészítéséhez és a monitorozáshoz szükséges adatok és információk szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről. Az intézmény az elkészült monitoring jelentést a fenntartó felé továbbítja. A jelen programot tartalmi elemei:

érintő

éves

felülvizsgálati

monitoring

fő

 Az intézmény, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása.  A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.  Beszámoló a jelen program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről.  Tájékoztató a tárgyévben beadott, az intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről.  A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása. A nyilvánosság biztosítása:  A fenntartó az intézmény éves monitoring jelentésének rövidített összefoglalóját a helyi újságban közzéteszi. Jelen programot, valamint a teljes jelentést honlapján megjeleníti.  Az intézmény a tanulónak, vagy törvényes képviselőjének kérésére jelen programot köteles nyomtatott formában a kérést követő 5 munkanapon belül kiadni. A programmal kapcsolatos

vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel.  Az intézmény az éves monitoring jelentést kihelyezi az intézmény faliújságjára jól látható helyre.  Az intézmény a szülők/gondviselők, illetve az őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat mérlegelés után a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programba beépíti. Az intézmény jelen program által meghatározott eljárásaiban a személyes adatok, különösen a szenzitív adatok védelméről a magasabb szintű jogszabályok, kiadott hivatalos állásfoglalások alapján gondoskodik. A jelen programban meghatározott eljárások keretében személyes adat (illetve olyan adat vagy információ, amelyből akár közvetett módon az érintett személyére lehet következtetni) nem hozható nyilvánosságra. Az etnikai hovatartozásra, a vallási felekezethez tartozásra, szexuális orientációra vonatkozó adat csak az érintett személy, illetve a szülő/gondviselő írásos nyilatkozata alapján gyűjthető, tartható nyilván az intézményben. Az éves monitoring jelentésben nyilvánosan ilyen adat nem jeleníthető meg. Az intézményi adat- és információkezelés körében a személyiségi jogok védelméért az intézmény vezetője felel.

8.Konzultáció és visszacsatolás A közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot az intézmény a fenntartóval, a tanulókkal, a szüleikkel/gondviselőikkel, valamint a szalmai partnerekkel való konzultáció lefolytatása után fogadja el. A programmal kapcsolatban a tanuló vagy képviselője szóban is alkothat véleményt. Ebben az esetben kérésére javaslatát írásba kell foglalni, majd a javaslattevő ellenjegyzése után a belső monitoring rendszer részére dokumentálni. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán ezeket a kapcsolatrendszerében szereplő szociális, gyermekvédelmi intézmények vezetőinek eljuttatja, észrevételeiket, javaslataikat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beiktatja.

9.Szankcionálás Az intézményi közoktatási esélyegyenlőség megsértését érintő esteket és panasztételeket az intézmény vezetője köteles kivizsgálni a fenntartó képviselőjének és a panasztevőnek, továbbá- ha szükséges- független szakértő bevonásával.

A jelen programban meghatározott, a fenntartó felelősségi körében jelentkező mulasztások esetén a fenntartó mulasztását az illetékes közigazgatási hivatal vagy más felettes hatóság állapíthatja meg, a fenntartóval szemben saját hatáskörében járhat el.

Kelt: Tata 2009. július 3.

PH.

_________________ Pozsgay Zoltán igazgató