OM azonosító:

A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Pedagógiai Programja

2013. OM azonosító: 031974

Tartalomjegyzék: TARTALOMJEGYZÉK: ____________________________________________________________________ 2 I.

BEVEZETÉS ____________________________________________________________________________ 6

II.

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA _________________________________________________________ 6 II.1 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA _____________________________________________________ 6 II.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei _______________________________ 7 II.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei __________________________________________ 7 II.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai _________________________________ 8 II.1.4A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei _____________________________________________ 9 II.1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai _________________________________ 9 II.1.5.1 Alapmódszerek ________________________________________________________________________ II.1.5.2 Motiváló módszerek ____________________________________________________________________ II.1.5.3 Stratégiák (komplex mód) ________________________________________________________________ II.1.5.4 A célok elérését a következő tanulásszervezési eljárásokkal segítjük ______________________________ II.1.5.5 Egyéb eszközök ________________________________________________________________________

10 10 10 10 11

II.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK _____________________________________ 12 II.2.1 A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai __________________________________________ 12 II.2.2 A személyiségfejlesztésben a legfontosabb eszközünk a személyes példamutatás ______________ 12 II.2.3 A sokoldalú, általános műveltség biztosítása ____________________________________________ 13 II.2.4 Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés ________________________________ 13 II.2.5 A harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése ____________________________ 13 II.2.6 A hagyományok tisztelete, ápolása ___________________________________________________ 13 II.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ________________________________________________ 14 II.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ______________ 14 II.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ___ 16 II.6 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE _______________ 17 II.7 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAINAK GYAKORLÁSI RENDJE ____________ 20 II.8 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI _________________ 21 II.9 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI__________________________________ 23 II.9.1 Osztályozóvizsga __________________________________________________________________ 24 II.9.2 Különbözeti vizsga _________________________________________________________________ 24 II.9.3 Pótlóvizsga _______________________________________________________________________ 24 II.9.4 Javítóvizsga ______________________________________________________________________ 24 II.9.5 A tanulmányi vizsgák időpontja ______________________________________________________ 25 II.9.5.1 Osztályozóvizsgák időpontja ______________________________________________________________ 25 II.9.5.2 Javítóvizsgák időpontja __________________________________________________________________ 25 II.9.5.3 Különbözeti vizsgák időpontja_____________________________________________________________ 25

II.9.6 Vizsgaforma, vizsgarészek ___________________________________________________________ 25 II.9.7 A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága ___________________________________________ 25 II.9.8 Az írásbeli vizsga menete ___________________________________________________________ 26 II.9.9 A szóbeli vizsga menete _____________________________________________________________ 28 II.9.10 A gyakorlati vizsgarész ____________________________________________________________ 29 II.9.11 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei, értékelési rendje ___________________________ 30 II.10 A SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA KÖVETELMÉNYEI ____________________________________________________ 30 II.10.1 A felvétel és az átvétel szabályai _____________________________________________________ 30 II.11 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV _______________________ 31 A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 2

III.

AZ ISKOLA HELYI TANTERVE _____________________________________________________________ 32 III.1 A KÉPZÉS SZAKASZAI ______________________________________________________________________ 33 III.1.1 Az előrehozott szakképzés és a szakiskola ______________________________________________ 33 III.1.2 A szakközépiskola _________________________________________________________________ 33 III.1.3 A második szakképesítés ___________________________________________________________ 33 III.1.4 Szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai képzés ________________________________________ 34 III.1.5 Technikusi képesítő képzés __________________________________________________________ 34 III.1.6 Felnőttképzés ____________________________________________________________________ 34 III.1.7 Kötelező és választható foglalkozások, osztálykialakítások ________________________________ 34 III.2 A SZAKISKOLAI KÉPZÉS HELYI TANTERVEI_________________________________________________________ 35 III.2.1 A szakiskolai képzés helyi tanterve a 2011/2012-es tanévtől _______________________________ 35 III.2.2 A 2012-ben indult előrehozott szakképzés helyi tanterve __________________________________ 35 III.2.3 A szakiskolai képzés helyi tanterve a 2013/2014-es tanévtől _______________________________ 35 III.3 A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS HELYI TANTERVE _____________________________________________________ 36 III.3.1 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013 előtt indult képzések esetében _______________ 36 III.3.1.1 Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés, Informatika, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokra _______________________________________________________________ III.3.1.2 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport _______________________________________________________ III.3.1.3 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport – belügyi pályára előkészítő ________________________________ III.3.1.4 Ágazaton és szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai képzés ___________________________________

37 38 39 39

III.3.2 A 2013-tól induló szakközépiskolai képzés helyi tanterve __________________________________ 40 III.3.3 A felnőttképzés helyi tanterve _______________________________________________________ 41 III.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei _____________________________________________________________________________________ 41 III.4.1 A tartalmi megfelelés feltételei _____________________________________________________________ III.4.2 A formai megfelelés feltételei ______________________________________________________________ III.4.3 Egyéb szempontok _______________________________________________________________________ III.4.4 Összefoglalás ___________________________________________________________________________

41 41 42 42

III.5 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI 42 III.5.1 Az előrehozott szakiskolai képzés helyi tanterve _________________________________________ 42 III.5.1.1 Előrehozott szakképzés a karosszérialakatos szakmában _______________________________________ 43 III.5.1.2 Előrehozott szakképzés a hegesztő szakmában ______________________________________________ 45

III.5.2 Szakiskolai képzés 2013-tól _________________________________________________________ 47 III.5.2.1 Szakiskolai képzés 2013-tól a hegesztő szakképesítésben (OKJ 34 521 06) _________________________ 48 III.5.2.2 Szakiskolai képzés 2013-tól a karosszérialakatos szakképesítésben (OKJ 34 525 06) _________________ 49 III.5.2.3 Szakiskolai képzés 2013-tól a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítésben (OKJ 34 582 05) _ 50

III.5.3 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013 előtt indult képzések esetében _______________ 51 III.5.3.1 Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés, Informatika, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokra: ______________________________________________________________ 51 III.5.3.2 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport _______________________________________________________ 52 III.5.3.3 Egyéb szakmacsoport - belügyi rendészeti pályára előkészítő ___________________________________ 54

III.5.4 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013-tól indult képzések esetében _________________ 54 III.5.4.1 A villamosipar és elektronika (XI) ágazat helyi tanterve ________________________________________ III.5.4.2 Az informatika ágazat (XIII) helyi tanterve ___________________________________________________ III.5.4.3 Az informatika ágazat (XIII.) helyi tanterve __________________________________________________ III.5.4.4 A közlekedésgépész ágazat (XXII) helyi tanterve ______________________________________________ III.5.4.5 A közlekedésgépész ágazat (XXII) helyi tanterve ______________________________________________ III.5.4.6 Az ügyvitel ágazat (XXV ) helyi tanterve _____________________________________________________ III.5.4.7 A kereskedelem ágazat (XXVI) helyi tanterve ________________________________________________ III.5.4.9 A rendészet ágazat (XXXVIII.) helyi tanterve _________________________________________________

55 56 57 58 59 60 61 63

III.6 A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ________________________________ 64 III.7 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI________________________ 64 III.8 AZ ÉRETTSÉGI __________________________________________________________________________ 65 A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 3

III.8.1 A választható érettségi vizsgatárgyak _________________________________________________ 65 III.8.2 Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele __________________________________________ 65 III. 9 AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI _______________________ 65 III.9.1 Magyar nyelv ____________________________________________________________________ 65 III.9.2 Magyar irodalom _________________________________________________________________ 66 III.9.3 Matematika _____________________________________________________________________ 67 III.9.4 Történelem ______________________________________________________________________ 68 III.9.5 Angol nyelv ______________________________________________________________________ 69 III.9.6 Német nyelv _____________________________________________________________________ 70 III.9.7 Biológia _________________________________________________________________________ 70 III.9.8 Kémia __________________________________________________________________________ 73 III.9.9 Fizika ___________________________________________________________________________ 74 III.9.10 Földrajz ________________________________________________________________________ 74 III.9.11 Informatika _____________________________________________________________________ 76 III.9.12 Testnevelés _____________________________________________________________________ 79 III.9.13 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK_____________________________________________________ 79 III.9.14 GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK ________________________________________________________ 81 III.9.15 KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK _______________________________________ 82 III.9.16 ÜGYVITELI ALAPISMERETEK ________________________________________________________ 83 III.9.17 VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM __________________________________________________ 84 III.9.18 BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ___________________________________________________ 85 III.10 A TANULÓ MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, VALAMINT A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI __________________________________________________ 85 III.10.1 Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe __________________________________________________________________________ 87 III.10.2 Az Iskolánk nevelőtestülete által a folyamatos ellenőrzésre és értékelésre elfogadott alapelvek _ 88 III.10.3 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere iskolánkban ____________________________ 89 III.11 A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI ________________________________ 91 III.12 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK___________________________________ 92 III.13 AZ EGÉSZSÉG- ÉSKÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK ____________________________________________________ 93 III.13.1. Alapelvek, feladatok _____________________________________________________________ 93 III.13.1.1 A környezeti nevelés alapelvei ___________________________________________________________ 93 III.13.1.2 Az egészségnevelés alapelvei ____________________________________________________________ 94 III.13.1.3 Környezet- és egészségnevelési feladatok __________________________________________________ 94

III.13.2. A feladatok megvalósításához szükséges készségek kialakítása ___________________________ 95 III.13.3. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program _____________________ 96 III.13.4. Egészség- és környezetnevelés a tantárgyakban _______________________________________ 96 III.13.5 Az iskola drogstratégiai programja __________________________________________________ 97 III.13.5.1 Helyzetelemzés _______________________________________________________________________ III.13.5.2. Helyi stratégia _______________________________________________________________________ III.13.5.3 A drogmegelőzés tartalmi elemei ________________________________________________________ III.13.5.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban _________________________________________________

97 97 99 99

III.14 A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ________________________________ 100 III.15 A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELVEK ________________________________________________ 100 III.16 AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, BELEÉRTVE A PROJEKTOKTATÁST IS______________ 100 III.16.1 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” c. pályázat __________ 101

IV.

SZAKMAI PROGRAM ________________________________________________________________ 102

IV.1 A SZAKMAI PROGRAM ALAPDOKUMENTUMAI ____________________________________________________ 102 IV.2 A SZAKISKOLAI KÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA ____________________________________________________ 102 IV.2.1 Szakiskolai képzés a tanulmányaikat 2011-ig megkezdett tanulók számára _________________ 103 IV.2.1.1 Hegesztő szakképesítés szakmai programja ________________________________________________ 103

A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 4

IV.2.1.2 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítés szakmai programja _________________________ 104 IV.2.1.3 Karosszérialakatos szakképesítés szakmai programja ________________________________________ 104

IV.2.2 Szakiskolai képzés szakmai programja a 2013-ban induló képzésben _______________________ 105 IV.2.2.1 Hegesztő szakképesítés ________________________________________________________________ 105 IV.2.2.2 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő ____________________________________________________ 106 IV.2.2.3 Karosszérialakatos ____________________________________________________________________ 107

IV.3 A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA________________________________________________ 108 IV.3.1 A 2013 előtt indított képzések szakmai programja ______________________________________ 108 IV.3.1.1 Autószerelő__________________________________________________________________________ 108 IV.3.1.2 Autótechnikus _______________________________________________________________________ 114 IV.3.1.3 Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető _______________________________________________ 118

IV.3.2 Szakközépiskolai képzés szakmai programja 2013-tól ___________________________________ 123 IV.3.2.1 Autószerelő__________________________________________________________________________ IV.3.2.2 Autóelektronikai műszerész _____________________________________________________________ IV.3.2.3 Elektronikai technikus _________________________________________________________________ IV.3.2.4 CAD-CAM informatikus ________________________________________________________________ IV.3.2.5 Informatikai rendszergazda _____________________________________________________________ IV.3.2.6 Logisztikai ügyintéző __________________________________________________________________ IV.3.2.7 Ügyviteli titkár _______________________________________________________________________ IV.3.2.8 Idegenvezető ________________________________________________________________________

123 124 125 126 127 128 129 130

V. A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ___________________________________________________ 131 V.1 A KOLLÉGIUM NEVELÉSI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLKITŰZÉSEI ___________________________________________ 131 V.1.1 A kollégiumi nevelés ______________________________________________________________ 131 V.1.1.1 A kollégiumi nevelés célja és alapelvei _____________________________________________________ 131 V.1.1.2 A kollégiumi nevelés feladatai ___________________________________________________________ 132

V.2 A TANULÓK ÉLETRENDJE, TANULÁSA, SZABADIDEJE SZERVEZÉSÉNEK PEDAGÓGIAI ELVEI _________________________ 133 V.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK_______________________________________________ 134 V.3.1 Egészséges táplálkozás ____________________________________________________________ 135 V.3.2 Egészséges életmód_______________________________________________________________ 135 V.4 A TANULÓK FEJLŐDÉSÉT, TEHETSÉGGONDOZÁSÁT, FELZÁRKÓZTATÁSÁT, PÁLYAVÁLASZTÁSÁT, AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ELVEI _________________________________________________________________ 135 V.5 A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKNAK SZERVEZETT FELZÁRKÓZTATÓ, TEHETSÉGGONDOZÓ, TÁRSADALMI BEILLESZKEDÉST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK TERVE _________________________________________________________________ 137 V.6 A KOLLÉGIUMI KÖZÖSSÉGI ÉLET FEJLESZTÉSÉNEK MÓDSZEREI, ESZKÖZEI, A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTOLÁSI TEVÉKENYSÉG SZERVEZÉSÉNEK ELVEI _______________________________________________________________________ 137 V.7 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ TEVÉKENYSÉG ______________________________________ 137 V.8 A KOLLÉGIUM HAGYOMÁNYAI ÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK TERVE _______________________________________ 138 V.9 AZ ISKOLÁVAL, A SZÜLŐVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ___________________________ 138 V.10 KÖRNYEZET- ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEK______________________________________________________ 139 VI. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSÁNAK ELFOGADÁSA ___________________________________ 139 VII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM FENNTARTÓ ÁLTALI JÓVÁHAGYÁSA ________________________________ 140


Oldal 5

I.

Bevezetés

Pedagógiai programunk meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát. Az iskolahasználók véleményének figyelembevételével a nevelőtestület által létrehozott és elfogadott, a Fenntartó, a Diákönkormányzat, és a Szülői Munkaközösség által jóváhagyott szakmai alapdokumentum, amely átfogja az iskola és a kollégium működésének minden területét.

Pedagógiai programunk alapdokumentum, mely a tanszabadságot, a szabad iskolaválasztást és az egyes iskolatípusok közötti átjárhatóságot segíti elő. Megteremti az intézményben működő valamennyi pedagógus legfontosabb pedagógiai eszközét, hitelességét. Alkalmazkodik a megyei oktatási és szakképzési koncepciókban, tervekben megfogalmazott célokhoz.

Pedagógiai programunk átdolgozásának fő útmutatója a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, továbbá az annak végrehajtásáról rendelkező 20/2012. EMMI rendelet.

II.

Az Iskola nevelési programja

Életünk és környezetünk folyamatosan változik, a jövőkép meghatározója a múltban gyökerező változás állandósága. A mai társadalmakban a változás útja a tanulás, ám ez nem öncélú, hanem a napi tapasztalatokkal együtt az életünk megismerésének és megértésének eszköze, az öröm forrása. Új képességek megszerzésére van szükségünk, megtartva mindazt, ami múltunkból a jövőt orientáló erő és érték.

II.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka A mai fiatalok a meghosszabbodott életkor miatt sokáig munkavállalók lesznek. A megszerzett képesítések pedig gyorsan elavulnak. A változásokhoz a megszerzett széles bázisú általános és szakmai műveltséggel, az állandó tanulás készségével, motivációjával és képességével rendelkező ember tud csak alkalmazkodni. Mindehhez szükséges az egyén részéről az önállóság, a kreativitás és innováció, a teljesítő- és cselekvőképesség, hogy megszerzett ismereteit megváltozott körülmények között is képes legyen alkalmazni és kiegészíteni, a folyamatos önképzés és szakmai fejlődés igénye, valamint a mobilitás és a kockázatvállalás. Az életen át tartó személyes útkeresés önismeretet, önbizalmat, reális jövőképet, a tervezés és rendszerben gondolkodás képességeit igényli.


Oldal 6

II.1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei “Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” Szent-Györgyi Albert

Tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – legyenek képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában, kollégiumban szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni felnőtt életükben. Biztosítsuk a tanulók azon jogát, hogy képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Akkor tekintjük eredményesnek pedagógiai munkánkat, ha diákjaink – az általuk is elfogadott – intézményi értékrend és szabályok szerint élnek, tanulnak és viselkednek. Diákjainkból olyan személyiségek formálódjanak, akik a mai kor követelményei szerint ismerik és használják a kommunikáció eszközeit, gyorsan alkalmazkodnak a változó világhoz, ugyanakkor rendelkeznek „évszázados” humanista értékekkel, mint becsület, őszinteség, odafigyelés másokra, lelkiismeretesség, tolerancia, tisztelet. E cél a nevelés-oktatás területén folyamatosan új feladatok megfogalmazását, s azok következetes végrehajtását teszi szükségessé. Az általános műveltség, az intelligencia, a kreativitás, az ízlés mind-mind szoros kölcsönhatásban van, s együtt határozzák meg az ember személyiségét. Ezért nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztést kiemelt feladatként kezeljük. A legszebb, legfelemelőbb hivatás: az ember szolgálata. S ha az ember még fiatal, „kiszolgáltatott” gyermek, e hivatás még nagyobb felelősséget ró a választójára. A pedagógus, az iskola hatása ugyanis embersorsokat befolyásol, dönt el. Ennek lelkiismereti terheit hordozza a Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tantestülete is. Mindezek tudatában alakítjuk, jobbítjuk iskolánk pedagógiai rendszerét, formáljuk iskolai kultúránkat. Iskolánk belső világa - erkölcsi értékrendünknek megfelelően – gyermek- és emberközpontú, egymás elfogadására, megbecsülésére, szeretetére épül. Minden pedagógiai cél a szülő, környezet, pedagógus kölcsönhatásában, együttmunkálkodásával valósulhat meg. Az iskola pedagógusállománya központi szerepet tölt be ebben a folyamatban.

II.1.2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka értékei A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium legfőbb értéke, hogy diákjaink érzik, hogy ez az ő iskolájuk, kollégiumuk, ahol megértés, szeretet veszi őket körül. Nagy értékünk, hogy diákjaink kiegyensúlyozott, egészséges szemléletű, a sikeres életpályára mind emberileg, mind szakmailag felkészült fiatalként hagyták el az alma matert az elmúlt évtizedekben. Tanulóink a pozitív értékekre fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká váltak, akik felnőtt korukban is képesek megújulni, továbbfejlődni. Mindezt formálható szemléletű, a múlt eredményeiből építkező, de a kor követelményeihez igazodó felfogású pedagógusokkal érjük el. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 7

II.1.3 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai és feladatai Nevelési célunk segíteni a fiatalokat abban, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Célunk a nemzeti és etnikai kisebbségi csoporthoz, a sajátos nevelési igényű csoporthoz tartozó tanulók jogainak, igényeinek megértetése, elfogadtatása a nagyobb közösséggel. Célunk továbbá az is, hogydiákjaink emelkedjenek felül a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folyamatos önképzésbe, önnevelésbe. Ismereteik bővülésében egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Oktatási célunk megértetni és elfogadtatni tanulóinkkal, hogy egy szakképesítés, az érettségi, a diploma vagy éppen egy nyelvvizsga megszerzése nem végcél, hanem eszköz életük irányításához. A kollégiumban feladatunk, hogy megteremtsük és biztosítsuk a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek lakóhelyükön nincs lehetőségük továbbtanulásra, vagy akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeket a család, a szülők otthon nem tudják biztosítani. Célunk, hogy a bentlakásos intézmény sajátos eszközeivel és pedagógiai módszereivel segítsük a kollégiumunkban elhelyezett diákok szocializációját, hogy lehetővé tegyük számukra az eredményes felkészülést, biztosítva nekik a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket és az állandó szaktanári támogatást. Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése és kibontakoztatása, valamint sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, pozitív értékekre érzékeny és fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká nevelése. A fentieknek megfelelően mind az iskolai nevelés–oktatás, mind a kollégiumi nevelés során külön figyelmet fordítunk a(z)  helyes énkép, önismeret kialakítására  népünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk értékeinek megismerésére, a hon- és népismeretre  nemzettudat megalapozására, a hazaszeretet elmélyítésére, hagyományaink megbecsülésére és ápolására  európai azonosságtudat - az egyetemes kultúra története, különböző életmódok, kultúrák megismerésére és elfogadására  aktív állampolgárságra, demokráciára nevelésre  tudatos fogyasztókká, gazdasági ésszerűségre nevelésre  környezettudatosságra  TÁMOP 3.1.4 és a TIOP 1.1.1 pályázatoknak megfelelően o

a tanulás tanítására, valamint a szövegértési-szövegalkotási, matematikai, idegen nyelvi, illetve digitális kompetenciák fejlesztésére

 testi és lelki egészség megőrzésére  a felnőtt lét szerepeire való felkészítésre


Oldal 8

II.1.4A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Iskolánk, kollégiumunk (az iskolafenntartóval, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítja a nevelő-oktató munka feltételeit:  a tanulási esélyegyenlőség eredményes támogatásának egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;  a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémáik megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;  kulcskompetenciák fejlesztése, megszilárdítása a tanulmányok alatt  a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményének, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;  újszerű tanulási eljárások tervezését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, moduláris oktatási program);  egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;  tehetséggondozás. A pedagógusok jelzései alapján pszichológiai eszközök és módszerek alkalmazásával a látens készségek és képességek felszínre hozása, fejlesztése. A komplexebb eredmények elérése érdekében esetenként a fejlesztőpedagógia –kifejezetten a tehetséggondozást célzó – eljárásainak használata. Gondoskodunk arról, hogy tanulóink elsajátítsák az alapvető erkölcsi normákat, kompetenciákat. Biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti ismeretek, tudás tárgyilagos és többoldalú átadását anélkül, hogy állást foglalnánk vagy a tanulókat állásfoglalásra kényszerítenénk ezek igazságtartalmát illetően. A pedagógus kifejezheti saját meggyőződését, de semmilyen formában nem késztetheti a tanulókat arra, hogy véleményével azonosuljanak.

II.1.5 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Nevelő-oktató munkánk során a kitűzött célok elérése érdekében előnyben kell részesíteni azokat a módszereket, amelyek fokozzák a tanulók tanórai tevékenységét (tanulócentrikus oktatás), és melyek alkalmazkodnak a tanulók eltérő képességeihez, változó előképzettségükhöz (differenciált oktatás). A módszertani megújulás érdekében pedagógusaink folyamatosan részt vesznek olyan továbbképzéseken, melyeken a korszerű, inkluzív pedagógiát, a differenciált módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő oktatást megismerhetik, illetve továbbfejleszthetik (TÁMOP 3.1.5.A Pedagógusképzések: a pedagógiai kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben). Nevelő-oktató munkánkban jelen van a kompetencia alapú oktatás: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását. A moduláris képzés a kompetenciafejlesztés hatékony eszköze, melyet széles körben alkalmazunk. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 9

Témaheteken segítjük diákjainknak egy-egy témakör életszerűbb, koncentráltabb megismerését. Projektmódszer alkalmazásával erősítjük diákjainkban a csapatmunkára való készséget, az egy-egy téma megismerésében való elmélyülést. Széles körben alkalmazzuk az infokommunikációs technológiákat (IKT) az oktatásban. Az alábbiakban felsorolt módszerek aktivizáló hatása és hatékonysága a felsorolás sorrendjében növekszik, az alkalmazott módszer megválasztásában ezt a tényt pedagógusaink figyelembe veszik, alkalmazásuk a mindenkori szakmai autonómia részét képezi. II.1.5.1 Alapmódszerek  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdve kifejtés, előadás, előadás demonstrációval, illusztrációval  munkáltatás (egyéni, de nem önálló tanulás): feladatmegoldás, házi feladat, stb.  individualizálás (egyéni és önálló tanulás): egyénre szabott feladatok, feladatrendszerrel segített tanítás-tanulás, ugyanarról a témáról különböző nehézségű és bonyolultságú feladatok megfogalmazása a különböző képességű egyének vagy csoportok számára, a tanulói előadások („hagyományos” és Powerpoint prezentációk)  együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, projekttanulás, páros munka,tanár-diák közötti tanórán kívüli, tanulást segítő elektronikus úton történő kommunikáció pl. segédanyagok, beadandó feladatok, a felkészítő tréningek (érettségire, versenyre, felvételire) II.1.5.2 Motiváló módszerek  csoportmunka (a csoportokat különböző témájú és nehézségű feladatok elé állítjuk)  játék (szerepjáték, szimuláció, verseny)  vita  kutató-felfedező módszer (főként a természettudományokban)  projektmódszer (a tanulók érdeklődésének megfelelő tanulási célok és tartalmak megfogalmazása) II.1.5.3 Stratégiák (komplex mód)  programozott oktatás  számítógéppel segített tanulás-tanítás  oktatócsomag  mesterfokú tanítás-tanulás II.1.5.4 A célok elérését a következő tanulásszervezési eljárásokkal segítjük  Csoportbontás: a szakmai képzési formában biztosítjuk a csoportbontásban való oktatást a sokoldalú szakmai képességek fejlesztése érdekében. A hatékonyság érdekében arra törekszünk, hogy az egy-egy csoportban tanulók létszáma ne haladja meg a 18 főt.


Oldal 10

 Szabadon választott foglalkozások: a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk. Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: szakmai alapozó gyakorlatok, 9. évfolyamon mindennapos testnevelés egy órája kiváltható a törvényben meghatározott tevékenységgel (versenysport, néptánc)  Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga-előkészítő, stb.  Tanulmányi- és sportversenyek: az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi- és sportversenyeken, iskolai szintű megmérettetéseket rendezünk változatos témákban.  Meghívott előadók: elsősorban osztályfőnöki órák keretében meghívott előadók segítségével felvilágosító, illetve megelőző előadásokat szervezünk az egészséges életmódra nevelés érdekében. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás pályázatban (szorosan kapcsolódik hozzá a TIOP 1.1.1.is) érintett osztályok esetében további tanulásszervezési eljárások:  Tantárgytömbösítés: adott műveltségi terület ismeretanyagát szakaszolva, a tanítási év teljes időszaka helyett kisebb szakaszokra elosztva teljesítik a tanulók, egy tanítási napon több egymást követő, azonos műveltségi területhez kötődő tanítási óra felhasználásával.  Moduláris oktatás: a tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek.  Témahét: a tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. Az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel.  Projektoktatás-projekthét: projektoktatás, pedagógiai projekt. Ennek legfontosabb elemei: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása.  IKT-val támogatott tanulásszervezés: azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanítási-tanulási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az infokommunikációs technológia mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanítás-tanulás folyamatában. II.1.5.5 Egyéb eszközök Szabadidős foglalkozások:  Előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az iskolán kívüli ismeretszerzést.  A közösségfejlesztés érdekében segítjük diákjainkat saját rendezvényeik megszervezésében (pl. osztálykirándulások, klubdélutánok, elsősavatók, szalagavató, farsang, stb.) és támogatjuk őket az egyéb közös együttlétet és élményeket biztosító rendezvényeken (pl. sportrendezvények).


Oldal 11

II.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Mind tanórai, mind a tanórán kívül folyó pedagógiai munkánk állandó, szerves része. II.2.1 A személyiségfejlesztés legfontosabb feladatai  a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése, fejlesztése  a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés  az erkölcsi ismeretek elmélyítése  az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség kialakítása  helyes önismeretre nevelés (a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése)  az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése  a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése  kezdeményezőkészség, önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi méltóság megőrzése, a kisebbségi értékek elfogadása és elfogadtatása)  A fentieken keresztül hívjuk fel diákjaink figyelmét a bűnmegelőzésre, valamint a drogmegelőzésre. II.2.2 A személyiségfejlesztésben a legfontosabb eszközünk a személyes példamutatás Diákjaink saját döntésük vagy a szaktanárok jelzése alapján pszichológus segítségét vehetik igénybe problémáik megoldásához, személyiségük fejlesztéséhez:  Az iskolában és később a felnőtt világban szükséges önérvényesítés elsajátítása pozitív módon, az asszertív magatartás erősítésével.  Önismeretet erősítő foglalkozások  Frusztrációs tolerancia fejlesztése  Hatékony verbális és metakommunikációs technikák elsajátítása  Pozitív énkép, önbecsülés növelése  Törvényszerűségek felismerésének képessége (mindennek van következménye)  Teljesítményproblémák kezelése  Hibás modellkövetés korrigálása, helyes értékrend és minta felmutatása  Prevenciós eljárások, tevékenységek  Esetenként krízishelyzet kezelése  Kapcsolattartás a gyermekvédelmi intézményekkel Cél: a különböző korcsoportú, de saját korcsoportjának megfelelő életkori sajátosságok figyelembevételével az érett személyiség irányába történő fejlesztés. Ez az alapja az iskolában elvárható teljesítménynek és később az életben való helytállásnak is.


Oldal 12

II.2.3 A sokoldalú, általános műveltség biztosítása  a kommunikációs készség sokoldalú fejlesztése  korszerű szakmai ismeretek megalapozása, vizsgaszintű elsajátíttatása  korszerű természettudományos ismeretek megalapozása  magas színvonalú anyanyelvi kultúra és korszerű társadalmi ismeretek elsajátíttatása  egy idegen nyelv és az informatikai eszközök alkalmazási szinten való elsajátíttatása  a szakmai, a humán és reál területek egyenrangúságának biztosítása II.2.4 Alkotó gondolkodásra és gondolkodva cselekvésre nevelés  a diák aktív résztvevője legyen a tanulási - tanítási folyamatnak  a tanórákon kiemelt a szerepe mind a tanulói, mind a tanári kreativitásnak  az eredményes tanulási módszerek megismertetése  a megszerzett tudás hasznosítása önálló feladatokban (előadások, pályamunkák, tanulói kísérletek, műhelymunkák, művészeti csoportok)  a folyamatos önképzés képességének és igényének kialakítása  az önálló véleményalkotási képesség, a logikus érvelés fejlesztése  felkészítés az élethosszig tartó tanulásra

II.2.5 A harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, fejlesztése  a tanulók családhoz való kötődésének erősítése  a szülők iskolához való kötődésének erősítése  az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése  a szülői elvárások, igények megismerése II.2.6 A hagyományok tisztelete, ápolása  minden tanulónk ápolja a város és az iskola, a kollégium hagyományait  a tanulók szülőhelyhez, hazához való kötődésének erősítése  diákjaink ismerjék meg az iskola és a város múltját, hogy képesek legyenek alakítani jelenét

A hagyományok ápolásával diákjaink harmonikus és egészséges személyiségének fejlesztését, sikeres életpályára való felkészülését segítjük. Stabil értékrendszerre épülő erkölcsi tartás, önismeret, nagyfokú önállóság, önkiszolgáló képesség, tolerancia, közösségben élni tudás és akarás, felelős állampolgárrá válás elérése a célunk. Hangsúlyt helyezünk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és sajátos nevelési igényű tanulók iránti tolerancia erősítésére, és a fenti csoportokhoz tartozó diákok sajátos oktatási igényeinek kielégítésére. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 13

Kollégiumi nevelési programunk az iskolai nevelési program részeként azzal közös pedagógiai értékrendet valósít meg. Iskolai és kollégiumi nevelésünk alapvető célja és feladata, hogy diákjaink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak.

II.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztés terén elsődleges feladatunk a példamutatás. Ennek keretében lehetőségeink szerint gondot fordítunk arra, hogy a tantermek, folyosó berendezése eleget tegyen az alapvető egészségügyi szempontoknak (megfelelő világítás, ülésrend, asztalok, székek mérete igazodjon az adott életkori sajátosságokhoz, rendszeres szellőztetés).

A mindennapos testmozgással, az egészséges táplálkozással igyekszünk az egészséges életforma kialakítására nevelni diákjainkat. Ezáltal növeljük stressztűrő képességüket, erősítjük lelki egyensúlyukat. Diákjaink útmutatást kapnakaz egészséges családi életre való felkészüléshez. Az egészséges életmódra való készséget, hajlandóságot (higiénia, táplálkozás, testmozgás, párkapcsolatok, személyes biztonság) fejlesztjük tanulóinkban. Céljaink elérése érdekében az egészségmegőrzéssel kapcsolatos vetélkedőket, előadásokat szervezünk. A kollégista diákjainknak külön sportfoglalkozásokat biztosítunk. Egészségnevelési programunk részeként hangsúlyt fektetünk a drogprevenciós előadások, programok szervezésére, lebonyolítására. Az egészségfejlesztés érdekében együttműködést valósítunk meg az iskolaorvos és az iskolapszichológus között, akik kölcsönösen tájékoztatják egymást. Pszichés zavar esetén vizsgálat kezdeményezése a fiziológiai ok megerősítése, vagy kizárása céljából. Némely esetben a doktornővel való konzultáció után pszichiátriai kezelést kezdeményezünk. A tematikus „egészség hete” programsorozatba csoportfoglalkozások, játékok beiktatásával szeretnénk felhívni a figyelmet és növelni az egészségtudatos életforma kialakítását. Az egészségfejlesztés feladatainak részletes leírása a helyi tantervben szerepel.

II.4 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés alatt elsődlegesen az iskolai közösségfejlesztést értjük. Ugyanakkor ez kihat diákjaink családi közösségeire és iskolán kívüli közösségeinek kapcsolataira. A közösségfejlesztés az iskola minden szereplőjének közös feladata, mely a tanórán és tanórán kívüli együttlétek minden mozzanatában jelen van. A kilencedik évfolyamon a beilleszkedést követően szociometriai módszerrel az osztály struktúrájának feltérképezésére kerül sor, melynek során az erős és a gyenge pontok feltárására, az A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 14

osztályfőnökkel közösen stratégia elkészítésére koncentrálunk, különös tekintettel a kirekesztés megelőzésére. A közösségfejlesztés keretében feladatunk  a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztések, és azok részét képző ismeretek közvetítése,  diákjaink erkölcsi ismereteinek növelése,  az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése,  pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés, (a szeretet, a jóság, a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése)  helyes önismeretre nevelés, (a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése)  az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése,  a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése,  a hagyományok tisztelete, melyben kiemelt partner a Diákönkormányzat. Ezen belül feladatunk o a tanulók szülőhelyéhez, hazához való kötődésének erősítése, magyarságtudatuk elmélyítése, o az iskolai hagyományok ápolása, a kapcsolatrendszerek szélesítése iskolai rendezvényekkel  Iskolapszichológiai foglalkozásokon az empátia fejlesztésével az egymásra figyelés, egymás segítése, egyáltalán ennek az igénynek a felébresztése és segítése.

A kollégiumi nevelés során diákjaink harmonikus és egészséges személyiségének fejlesztésével a sikeres életpályára való felkészítés segítése a célunk. Stabil értékrendszerre épülő erkölcsi tartás, önismeret, nagyfokú önállóság, önkiszolgáló képesség, személyi autonómia, tolerancia, közösségben élni tudás és akarás, felelős állampolgárrá válás kialakítását szeretnénk elérni tanulóinknál. Itt is hangsúlyt helyezünk a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és sajátos nevelési igényű tanulók iránti tolerancia erősítésére, és a fenti csoportokhoz tartozó diákok sajátos oktatási igényeinek kielégítésére. Kollégiumi nevelési programunk az iskolai nevelési program részeként azzal közös pedagógiai értékrendet valósít meg. A kollégium vállalja azt a plusz feladatot is, hogy nagyobb teret és időt kell biztosítani a gyermekkel való, korosztálynak megfelelő egyéni bánásmódnak, hangsúlyosabbá kell tenni a pedagógia nevelési oldalát. S mindezt az értékrendet egyben a szülői értékrenddel is egyeztetni kell. A kollégium a gyermeken keresztül hatással van a családra is, illetve a családi értékrend visszahat a kollégiumi értékrendre. A kollégiumi nevelésnek harmonizáló szerepe van az iskola, a család és a külső társadalmi közeg hatásai tekintetében. Nevelőtestületünk a kollégiumhasználók elvárásaihoz igazodva közvetíti a valódi értékeket.  Olyan humánus, családias légkört alakítunk ki, amely alkalmas a gyermekek személyiségének A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 15

fejlesztésére (testi, értelmi, érzelmi területeken),  Törekszünk arra, hogy minden tevékenységünket - az oktatás és nevelés területén egyaránt a gyermekek szeretete hassa át,  és a gyermekek maximális segítséget kapjanak a tanuláshoz és a pályaválasztáshoz.  A kollégiumi nevelés magába foglalja a szülői felügyelet körébe tartozó feladatokat,  szerepet vállal a hátrányos helyzetből adódó problémák enyhítésében (felzárkóztató foglalkozások, egyéni beszélgetések; SNI tanulókkal való külön foglalkozás segítségével). Iskolai és kollégiumi nevelésünk alapvető célja és feladata, hogy diákjaink szabad felnőttekké, autonóm személyiségekké váljanak.

II.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni intézményünk tanulóit. A nevelőtestület minden tagja a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény, a kerettantervek, a kiadott rendeletek és jogszabályok és az intézményi Pedagógiai Program nevelési alapelveinek, céljainak, feladatainak, a személyiség- és közösségfejlesztés feladatainak megfelelően végzi oktató-nevelő munkáját.. Szakmai, pedagógiai továbbképzéseken vesz részt, folyamatosan képzi magát. Tevékenységét az intézményi érdekek szem előtt tartásával munkatervek, illetve a munkahelyi vezetője útmutatásai szerint végzi. Betartja a pedagógiai etika írott és íratlan törvényeit. Részt vesz az intézmény hivatalos rendezvényein, ünnepségein, nevelőtestületi értekezleteken, munkaközösségi értekezleten, fogadóórákon. Az előírásoknak megfelelően tanmenetet készít. Az AROMO iskolai adminisztrációs rendszerben pontosan vezeti megtartott óráit. Óraközi szünetekben az ügyeleti rendnek megfelelően udvari, illetve folyosói ügyeletet lát el. Aktívan részt vesz a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében és lebonyolításában. Az intézmény szabályzatait, különösen a Házirendjét, a tűz-és balesetvédelmi előírásokat betartja és betartatja.

Az osztályfőnököt az intézmény vezetője bízza meg. Munkáját az iskolai munkatervnek megfelelően végzi. Különös figyelmet fordít jelen Pedagógiai Program II. 2. pontjában megfogalmazott személyiség- és közösségfejlesztési feladatokra. Az osztályfőnök felelős vezetője az osztályközösségnek. Munkája kiterjed: A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 16

-

az osztályközösség megismerésére, struktúráinak feltérképezésére, az osztályközösség életének megszervezésére, az együttműködés biztosítására, a szabályrendszerre, az osztályon belüli differenciálódás helyes kezelésére, a távlatok, a saját célok megfogalmazására, az önkormányzó képességek fejlesztésére, a tanulók személyiségének fejlesztésére, értékközvetítő nevelőmunkára.

Osztályfőnöki órákat tart, melyek funkciói: a) a tanulók segítése: - önismeretük fejlődésében - az önnevelés iránti igény felkeltésében - személyiségük stabilizálásában b) a szociális képességek fejlesztése c) a szerepvállalás: - iskolában és iskolán kívül szerzett élmények feldolgozásában - az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében - a felelős állampolgárrá nevelésben Az osztályfőnök a Házirendet, a tűz- és balesetvédelmi szabályokat megismerteti és betartatja. Szorosan együttműködik az iskolapszichológussal, az osztályban tanító szaktanárokkal, szakoktatókkal. Figyelemmel kíséri az osztály tanulóinak tanulmányi munkáját. A továbbtanulásra jelentkezést megelőzően segíti a pályaválasztási munkát. Segíti az érettségi vizsgára, szakmai képesítő vizsgára történő jelentkezést. Az AROMO iskolai adminisztrációs rendszerben pontosan vezeti a hiányzások igazolását. Igazolatlan hiányzás esetén az előírásoknak megfelelő értesítéseket küld. Gondoskodik a megfelelő záradékok, dicséretek, büntetések, megjegyzések bejegyzéséről, a törzslapok pontos kitöltéséről. A tanulók félévi értesítő és év végi bizonyítványával kapcsolatos feladatokat ellátja.

II.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanulónak tekintjük mindazokat a diákokat, akik  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdenek;  a Szakértői és Rehabilitációs Szolgálat, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján sajátos nevelési igényűek;  egészségi vagy szociális hátránnyal küzdenek;  valamely területen különösen tehetségesek;  az ifjúságvédelemre szorulnak. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 17

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő diákok jelentős része nem számíthat szüleik támogatására. A szociális támogatás, az életcélok, a konfliktuskezelési eszközök hiányában a gyermek egyre inkább deviánssá válik, problémái feldolgozatlanok maradnak. Ezért a hatályban lévő jogszabályok alkalmazása mellett, fejlesztőpedagógusi, illetve iskolapszichológusi segítséget kínálunk diákjainknak. A tanuló kezdeti agresszióját kezelni kell. Bizalmat kell ébreszteni önmaga és a nevelő iránt, és teret kell adni a közösség jótékony befolyásának is. Egy jól előkészített és megfelelő időpontban, frekventált helyen átadott erkölcsi elismerés ösztönzően hat diákra, felnőttre egyaránt. A legcélszerűbb azonban olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését, s így eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. Veszélyeztetett gyermeknek tekintjük azt, akit a nehezen nevelhetőségen túl az erkölcsi züllés veszélye fenyeget. Ennek oka lehet: személyiségből fakadó, és/vagy kedvezőtlen környezet (árvaság, válás, lumpen réteg, stb.)

A fenti problémákat a pedagógusoknak jelzi az iskolaorvosnak, az ifjúságvédelmi felelősnek és az iskolapszichológusnak, aki az esélyegyenlőségi munkatárs is egyben. A kompetencia alapú oktatásnak megfelelő, új tanulásszervezési eljárások még eredményesebbé teszik a tanulási nehézségeknek, kudarcnak kitett tanulók felzárkózását, megfelelő haladását. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegíti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatás. Intézményünk ezt vállalja azon tanulók esetében, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. (SNI-b) Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az iskola pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  A habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő eszközök alkalmazását.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógusok alkalmazása. „A TÁMOP 3.1.4-08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázatnak megfelelően pedagógusaink célirányos képzéseken sajátították el a megfelelő ismereteket az SNI és BTM tanulókkal való szakszerű foglalkozáshoz.


Oldal 18

Az orvosi szakvélemény alapján kategorizált, gyógytestnevelésre utalt diákok a jogszabályi előírásoknak megfelelően iskolai keretek között kapnak ellátást.

Az általános elszegényedés, az elvált szülők számának aránya a társadalomban igen magas. Ennek következménye a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók nagy aránya, akik feltárásában az iskola és a kollégium jelentős felelősséggel bír. Ezen tevékenységek:  osztályfőnök, nevelőtanár kapcsolattartása a tanulóval, szüleivel;  oktatók, kollégák észrevételei ;  esetleges családlátogatás;  közvetlen, bizalmas tanár- diák beszélgetések;  kérdőívekből való tájékozódás. Az iskolai nevelő-oktató munka keretei között ellátható feladatok:  ingyenes tankönyv, tankönyvsegély a jogszabályokban meghatározottak szerint;  más jellegű segély a pénzügyi lehetőségek függvényében;  természetbeni, szociális segély;  iskolai, kollégiumi programok, kirándulások költségeinek átvállalása (akár részben is);  szülőkkel való kapcsolattartás, konfliktuskezelés;  rendkívül súlyos esetben állami gondozásba vétel  kollégiumi férőhely biztosítása a veszélyessé vált otthon helyett akár átmeneti időre is;  másság iránti tolerancia kialakítása;  baráti körből való kivonás .

Diákjaink számára képességeik kibontakoztatására szellemi ingerekben gazdag világot igyekszünk biztosítani. A nevelők, tanárok közösségét törekszünk elérhetővé tenni minden diák számára, hogy a tanár-diák kapcsolatemberközelivé válhasson. A tehetséges tanuló ilyen közegben megtalálja azt, aki valóban segíteni tudja, intézményesített gondozás nélkül, személyes kapcsolatban. Ez a tanár számára nem könnyű feladat: észre kell venni, kinek mekkora a fogadóképessége. Igyekszünk olyan körülményeket, olyan légkört biztosítani az iskolai és kollégiumi évekre, amelyben lehetővé válik, hogy senki ne teljesítsen képességeinek színvonala alatt. Csak a családdal együtt leszünk képesek jó eredményeket elérni. A következőket kínáljuk diákjainknak:       

korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás tartása; tehetséggondozás; tanulói szakkörök, diákkörök, kollégiumi stúdiumok; iskolai sportkör, tömegsport foglalkozások; tanulmányi,művészeti és sportversenyek, vetélkedők pályázatok készítése iskolai könyvtár működtetése.


Oldal 19

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata (aki egyben az iskolapszichológus is intézményünkben), hogy az igazgatóval, az osztályfőnökkel, nevelő-oktató tanárokkal, szülőkkel, gondviselőkkel, iskolaorvossal, védőnővel, nevelési tanácsadóval, önkormányzattal, gyámhivatallal, esetenként rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel és egyéb hivatalos és civil szervekkel folyamatosan együttműködve az iskola tanulói közül kiszűrje a veszélyeztetett és sajátos nevelési igényű fiatalokat. Továbbá feladata, hogy a tőle elvárható gondossággal járjon el a veszélyeztetettségnek megelőzése vagy megszüntetése érdekében. A gyermekvédelmi munka során figyelembe kell venni a gyermek gyermekvédelmi törvény által előírt jogait. A nevelőtestület valamennyi tagjának kötelessége, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem területén – függetlenül a megbízatásától – mindent megtegyen a prevenció érdekében, a nevelőtestület által elfogadott alapelvek és gyakorlat függvényében. A kapcsolattartás színterei:  önkormányzat  szociális alapellátók  Máltai Szeretetszolgálat  Vöröskereszt Tata Városi Szervezete. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény előírása szerint tilos bármely iskolahasználó (diák, dolgozó, szülő, vagy bármely más partner) bármilyen hátrányos megkülönböztetése.

II.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlási rendje A Diákönkormányzat az iskola részeként végzi munkáját. Az osztályok képviselőik útján vesznek részt a DÖK munkájában. A küldöttekből választott 5 tagú vezetőség a Diákönkormányzat munkáját segítő tanárral együtt az iskola tanulóinak érdekképviseletét látja el. Működési rendjét a saját szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A Diákönkormányzatnak iskolánk minden beírt és tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulója tagja választható tisztségviselője lehet. A Diákönkormányzatnak magasabb jogszabályokban rögzített döntési, egyetértési és véleményezési joga van az iskola működésével kapcsolatban és a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben. Az intézmény vezetése az érintett dokumentumok elfogadásához, döntések meghozatalához kikéri a DÖK véleményét. Az intézmény vezetése – meghívás alapján – részt vesz a Diákönkormányzat ülésén, a felvetett kérdéseket, javaslatokat megvitatja, a végső álláspontot igyekszik döntéseibe beépíteni. A DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatja az intézmény vezetését a DÖK-ben felvetődő, de az intézményvezetés elé nem került témákról, továbbá tájékoztatja a DÖK vezetését az intézmény álláspontjáról az egyes kérdések vonatkozásában.


Oldal 20

II.8 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Kapcsolattartás a tanulókkal: A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A diákok többségét vagy jelentős részét érintő információk közlésére, illetve cseréjére iskolagyűlést vagy i diákközgyűlést hívhat össze az iskola vezetése, valamint a diákönkormányzat. Az iskolai közösségek és az iskola vezetőinek együttműködési formái: Az iskolavezetés hetente ülésezik és megtárgyalja, illetve értékeli az aktuális feladatokat. Az iskolavezetés együttműködik az iskolahasználókkal. Az együttműködés egyes formáit a Köznevelésről szóló törvény, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Az együttműködés kiemelkedő lehetősége az iskolaszék, mely iskolánkban jelenleg nem működik. Ennek oka a diákok nagy életkori különbsége, a képzési rendszerek jelentős eltérése, illetve a lakhely szerinti megosztottság. Az iskolaszék alapítása esetén jogait és kötelességeit a Köznevelésről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a szülők képviselői mint szülői munkaközösség az iskola alapdokumentumainak véleményezésére jogosultak.

Együttműködés az iskola és a szülők között: Iskolánkban a szülők és a pedagógusok együttműködésére a hagyományosan alkalmazott fórumok, valamint az elektronikus levelezés szolgálnak. Szülői értekezlet – csoportos tájékoztatás Feladata: A szülők és az osztályfőnökök, valamint a szaktanárok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. A szülők tájékoztatása:  Az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, a helyi tanterv követelményeiről;  az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról; saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról;  az osztály tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről;  az iskola és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról;  Az iskolapszichológiai szolgáltatásról.  Lehetőséget biztosít a személyes konzultációra a szülő vagy az iskola kezdeményezésére.


Oldal 21

A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetősége felé. Rendkívüli szülői értekezlet is összehívható az esetlegesen felmerülő problémák megoldására. Fogadóóra – egyéni tájékoztatás Célja, hogy a szülő és a pedagógus személyes találkozásával a tanulók egyéni fejlesztését konkrét tanácsokkal segítse elő. Családlátogatás - rendszeres kapcsolattartás Célja a tanuló családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Írásbeli tájékoztató – ellenőrzőben, postai úton, e-mailben folytatott levelezés útján. Az iskola honlapján (www.blathy-tata.hu), valamint az elektronikus naplón (www.blathy-naplo.hu) keresztül. A szülők, illetve az iskola tájékoztatása a tanulóval kapcsolatos információkról (előmenetelével vagy magatartásával összefüggő eseményekről), illetve a különböző iskolai és osztályszintű programokról, rendezvényekről, eseményekről. Kérdőívek és felmérések révén (nyelvtanulás, szabadidős tevékenységek, szakkörök, programok, rendezvények…) A szülők öntevékeny szerveződésével szülői munkaközösségek működhetnek osztály-, évfolyam- és iskolai szinten, melyek a Köznevelésről szóló törvényben meghatározott jogokat gyakorolják. Elektronikus napló: a szülők naprakészen tájékozódhatnak gyermekük érdemjegyeiről, hiányzásairól – kiskorú tanuló esetében – saját jelszó segítségével.. Hírlevél-szolgáltatás elektronikus (e-mail) levél formájában A szülőket a következő információs csatornákon tájékoztatjuk a kompetencia alapú oktatásról:  szülői értekezlet;  beiskolázási szülői értekezlet;  pályaválasztási szülői értekezlet;  iskolai honlap;  elektronikus levél. Az igazgató szerepe a kapcsolattartásban  Tájékoztatja a szülőket az iskolai szintű szülői értekezleteken.  Folyamatos kapcsolatot tart fenn a szülői munkaközösség vezetőjével.  Tájékoztatja a diákokat, pl. a diákközgyűlésen az iskola életéről, aktuális feladatokról, az iskolai munkatervről.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőtestülettel, illetve a szaktanárokkal. Együttműködés a szakképzési partnerekkel


Oldal 22

 Évente tájékoztató megbeszélést szervezünk, vagy az iskola honlapján keresztül tájékoztatjuk őket o

a jogszabályi változásokról

o

a szakmai- és vizsgáztatási követelményekről,

o

a szakképzési alap felhasználásáról

o

az iskola tanévi munkarendjéről,

o

aktuális kérdésekről.

Évente vagy szükség szerint minden gyakorlati képzőhelyet meglátogatunk. Együttműködünk a szakmai és karitatív szervezetekkel, kiemelten:  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara helyi szerveivel;  a gyermekvédelmi intézményekkel, a Családsegítő szolgálattal;(Működtetjük a jelzőrendszeri szolgálatot. Egymás rendezvényein részt veszünk.)  a Málta Szeretetszolgálattal és a Vöröskereszt helyi szervezetével;  a Kormányhivatal Oktatási Főosztályával, valamint a megyei tankerület vezetésével.

II.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A tanulmányok alatti vizsgák, amelyeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendelet szabályoz: az osztályozóvizsga, a különbözeti vizsga, és a pótló- és javítóvizsga. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. A tanulmányok alatti vizsga (osztályozóvizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)  követelményeit  részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)  és az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, kihirdeti és honlapján nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: 

azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni;



a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanévösszevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni;



iskolatípust vált vagy a korábban tanulttól eltérő szakirányban szeretné tanulmányait folytatni.

A szabályosan megtartott, tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.


Oldal 23

II.9.1 Osztályozóvizsga Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  amennyiben a tanköteles tanuló és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet,  a tanuló a félévi vagy tanév végi osztályzatának megállapítása érdekében vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozóvizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Egy félévben egynél több osztályozóvizsga teljesítésére is sor kerülhet. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozóvizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.

II.9.2 Különbözeti vizsga

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki  tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,  eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,  aki tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt szintű csoportban kívánja folytatni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja.

II.9.3 Pótlóvizsga Pótlóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. II.9.4 Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,  az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik,  aki az osztályozó vizsga követelményeinek nem felelt meg.


Oldal 24

II.9.5 A tanulmányi vizsgák időpontja A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó-, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. II.9.5.1 Osztályozóvizsgák időpontja  első félév zárása előtt, január 2. hetében  tavaszi érettségi időszak előtt  tanév vége előtt június első hete  őszi érettségi időszak előtt II.9.5.2 Javítóvizsgák időpontja  A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által – az augusztus 15-től augusztus 31-éig terjedő időszakban – meghatározott időpontban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. II.9.5.3 Különbözeti vizsgák időpontja  június utolsó hete  az első félév zárása előtt A vizsgák pontos időpontjait az iskola éves munkaterve tartalmazza, ettől eltérő időpontot az iskola igazgatója engedélyezhet. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. II.9.6 Vizsgaforma, vizsgarészek

 írásbeli vizsga  szóbeli vizsga  gyakorlati vizsga

II.9.7 A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen:  meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását,  vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit,  átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait,  a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el.


Oldal 25

Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató feladata különösen:  dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe,  ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását,  minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. II.9.8 Az írásbeli vizsga menete  Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program).  A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.  A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.  Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát.  Az íróeszközökről és a vizsgához szükséges segédeszközökről a vizsgázó gondoskodik.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.  A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként o

negyvenöt perc,

o

nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc.

 Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni.  A vizsgázó megfelelő szakvéleménnyel alátámasztott kérésére, az igazgató engedélye alapján o

az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,


Oldal 26

o

lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,

o

engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen.

 Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga harmadik vizsgaként – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – is megszervezhető.  Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.  Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.  Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával ellátva - az időpont feltüntetésével lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli.  Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné o

az igazgató – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen,

o

a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell.

 Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 

A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

 Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.  Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót.  Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: o

a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

o

az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja.


Oldal 27

 A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

II.9.9 A szóbeli vizsga menete

 Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.  A vizsgateremben, egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.  A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik.  A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.  Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.  Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.  Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja.  Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre.  A vizsgázó megfelelő szakvéleménnyel alátámasztott kérésére, az igazgató engedélye alapján  a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.  Ha a vizsgázónak megfelelő szakvéleménnyel alátámasztott kérelme alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 28

tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja.  Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa.  Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.  A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható vagy fel nem róható okból történő vizsgamegszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató jár el.

II.9.10 A gyakorlati vizsgarész

 A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.  A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.  A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.  Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.  A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni.  A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.

 A vizsgázó gyakorlati vizsgarész-osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.


Oldal 29

II.9.11 Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei, értékelési rendje

A vizsgatárgyak követelményrendszere A tanulmányok alatti vizsgák követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának követelményrendszerével.

Az értékelés rendje: A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg: 0 % - 24 % elégtelen 25 % - 39 % elégséges 40 % - 59 % közepes 60 % - 79 % jó 80 % - 100 % jeles

Amennyiben több vizsgarészre adható pont, úgy a vizsgabizottság állapítja meg a vizsga kezdete előtt a feladatok nehézségi foka szerint az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.

II.10 A szóbeli felvételi vizsga követelményei Iskolánkban szóbeli felvételi vizsgát nem tartunk. A belügyi rendészeti pályára előkészítő képzésre pszichikai, fizikai és egészségi felmérést végzünk. Az egészségi alkalmatlanság a felvétel kizáró oka!

II.10.1 A felvétel és az átvétel szabályai Más iskolából vagy iskolatípusból évfolyamismétlés nélküli átvétel csak megfelelő tanulmányi előmenetel és indokolt hiányzás esetén akkor lehetséges, ha:  biztosítható a gyakorlati képzés feltétele, illetve az elmaradt gyakorlati képzés pótolhatósága a tanév során,  a tanév második félévétől a különbözeti vizsga teljesítése az átvétel előfeltétele lehet. A különbözeti vizsga tantárgyainak és témaköreinek meghatározása az előző iskolában elsajátított ismeretek, valamint az iskolánkban választott szakirány alapján a szaktanárok javaslatára az igazgató feladata. A tanév első félévében az eltelt idő függvényében, a tanuló előző iskolájában tanultak, valamint magatartási és hiányzási adatainak ismeretében az igazgató dönt az átvétel feltételeiről, a különbözeti vizsga szükségességéről. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 30

A szakképzésbe való felvétel vagy átvétel további feltétele az egészségi alkalmasság. Magasabb évfolyamon az átvétel feltétele a szakirányú szakmai gyakorlat megléte. A megfelelő gyakorlat hiánya vagy pótolhatatlansága esetén az átvétel évfolyamismétléssel valósulhat meg, de a bizonyítvánnyal nem igazolható ismeretekből a különbözeti vizsga teljesítése ekkor is előírható.

II.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek oktatásának célja, hogy az egészségügyi kultúra fejlesztése mellett diákjaink elsajátítsák az alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket, épesek legyenek megelőző intézkedések megtételére, az életmentés alapfogásainak alkalmazására, illetve avészhelyzetben való cselekvésre. A célok elérése érdekében a szakképzés minden szintjén szerepel a munka- és balesetvédelem témaköre, melynek tananyaga az elsősegélynyújtás. Ennek keretében mind a megelőzés, mind a segítségnyújtás elméleti és gyakorlati elsajátítására sor kerül. A szakmai vizsga során ezen ismeretekből a diákok számot adnak tudásukról.


Oldal 31

III.

Az Iskola helyi tanterve

Iskolánk helyi tanterve a jogszabályi környezet változása miatt folyamatosan megújul. Minden tanulóra a tanulmányaik megkezdésekor érvényes helyi tanterv, illetve szakmai program vonatkozik.

Helyi tantervünket az alábbi képzési rendszernek megfelelően, összetett iskolára dolgoztuk ki:


Oldal 32

III.1 A képzés szakaszai Iskolánkban a képzés a Nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, a kerettantervekben, illetve a szakképesítések központi programjaiban meghatározott óratervek szerint folyik. III.1.1 Az előrehozott szakképzés és a szakiskola

A szakiskolai képzésben a 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett szakmai alapozó képzésben részesülnek a diákok. Ezen képzési formát 2011-ben indítottuk utoljára. A 2012-ben indított előrehozott szakképzésben az oktatás az előrehozott szakképzés kerettantervére, valamint az adott szakképesítés központi programjára épül. Az oktatás során szintvizsgára kerülhet sor, a képzés szakmai képesítő vizsgával zárul. A 2013/2014-es tanévtől a szakiskolai oktatás az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet, továbbá a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben foglaltak alapján készült helyi tanterv szerint indul. A képzés célja a legalább általános iskolai előképzettséggel rendelkező diákokkal a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudást, képességeket megismertetni, a tanulókkal az alkalmazható tudást elsajátíttatni.

III.1.2 A szakközépiskola

A tanulmányaikat 2013 előtt megkezdett tanulók esetében az érettségi vizsgára, valamint a szakképzésbe való bekapcsolódásra, felsőfokú tanulmányaik folytatására, illetve a munkába állásra készíti fel a diákokat.

A szakközépiskolának 2013-tól szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkotnak.

III.1.3 A második szakképesítés

A másodszakmás képzés keretében a már egy szakképesítéssel rendelkező fiatalok részére az illetékes miniszterek által kiadott központi programok, illetve a szakmai és vizsgáztatási követelmények alapján zajlik a szakképzés. A képzésbe való belépés feltétele a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott feltételek teljesülése. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 33

A második szakma elsajátítása során a tanuló a korábban elsajátított ismeretanyagok beszámítását írásban kérheti. Ennek elbírálásáról az igazgató 30 napon belül dönt. A másodszakmás képzés tandíjköteles, melynek összegét a fenntartó Szakmai Képzésért Közalapítvány kuratóriuma tanévenként határozza meg. Részletfizetés két részletben, külön írásos kérelemben igényelhető az igazgatótól, melynek elbírálása egyedileg, indokoltság és rászorultság alapján történik.

III.1.4 Szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai képzés

A szakiskolában szakmát szerzett tanulók részére az érettségi vizsgára felkészítő képzést a szakközépiskolai tanulókkal párhuzamosan, különbözeti vizsga sikeres letétele mellett biztosítjuk a 11-12. évfolyamokon. Ezen képzésekre mind a nálunk végzett, mind a más középiskolában szerzett szakképesítések birtokában lehet jelentkezni a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (3) – (4) bekezdése, illetve az 1993. Évi LXXIX tv. 27.§ (6) és (15) bekezdése alapján.

III.1.5 Technikusi képesítő képzés

Technikusi képesítő vizsga letételére megfelelő szakmai előképzettséggel rendelkezőknek van lehetőségük. E előképzettségekre épülő képzésekre mind a nálunk , mind más középiskolában szerzett megfelelő szakképesítések birtokában lehet jelentkezni.

III.1.6 Felnőttképzés

A felnőttképzés megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A felnőttképzésbe a 2011. CXC. törvény a köznevelésről, továbbá a 2003. évi LXXIX. törvény a közoktatásról vonatkozó paragrafusai szerint lehet belépni.

III.1.7 Kötelező és választható foglalkozások, osztálykialakítások

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozásokat az egyes iskolatípusokban az eltérő szabályok szerinti indításnak megfelelő helyi tanterv tantárgyi rendszere és óraszámai beépítve tartalmazzák.

Az osztályok kialakítása során a 2011. évi köznevelésről szóló CXC. törvényben meghatározott minimális és maximális osztálylétszámokat, továbbá a szakmai gyakorlati csoportok létszámait is figyelembe véve egy, kettő vagy három szakmai, illetve ágazati csoportból alakítjuk ki. Ezen A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 34

osztályokban a közismereti oktatás a különböző szakmai, vagy ágazati képzésben résztvevők számára összevontan zajlik, a szakmai óráik pedig csoportbontásban valósulnak meg.

III.2 A szakiskolai képzés helyi tantervei III.2.1 A szakiskolai képzés helyi tanterve a 2011/2012-es tanévtől

A szakiskolai tanulmányaikat a 2011/2012-es tanévben megkezdett tanulók – amennyiben nem került sor évismétlésre – ebben a képzési formában a 2013/2014-es tanévben a 10/2003. OM rendeletben kiadott tantárgyi rendszer óraszámai szerint fejezik be tanulmányaikat.

III.2.2 A 2012-ben indult előrehozott szakképzés helyi tanterve

Az előrehozott szakképzést 2012-ben a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet, és a 8198/2010. (V.10.) SZMM közlemény alapján kidolgozott helyi tanterv szerint indítottuk.

Tantárgy

Óraszámok évfolyamonként 10. 11.

Tananyagegység

Σ óra

Heti

Éves

Heti

Éves

Heti

Éves

1 5 2

36 180 72

0,5 2 1

18 72 36

0,5 2

16

1 1 1 1 1 2 0,5

36 36 36 36 36 72 18

1

36

1 1

36 36

Anyanyelvi Idegen nyelvi

2,5 2

90 72

2 1

72 36

Közismeret összesen

20

720

9,5

342

Osztályfőnöki Testnevelés Történelmi, szoc. állampolg. ism.

Természettudomány Fizika Kémia Biológia Földrajz Digitális ism. (informatika) Matematika Művészetek (Rajz és vizuális

10. évf. mechanika

70 254 108 72 36 36 36 72 108 18

kultúra)

Összes szakmai óraszám

540

810

162 108 5,5

16

944

1346 2294

III.2.3 A szakiskolai képzés helyi tanterve a 2013/2014-es tanévtől

Iskolánkban a 2013/2014-es tanulmányokat kezdő diákok számára készült helyi tantervek 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény,



a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet


Oldal 35



a szakiskolai helyi tanterv a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 8. számú mellékletében kiadott kerettanterv

alapján készültek.

A közismereti képzés heti óraszámai. A közismereti és szakmai órák aránya. Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Szakmai elmélet Kötött órák és gyakorlat Szabadon felhasználható órakeret

9. évfolyam 17 óra


1 óra 18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

1,5 óra 9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

Összesen Heti összes óraszám


A közismereti órák eloszlása Tantárgyak MagyarKommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

1 óra 2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

5 óra

1 óra 1 óra 18 óra

1 óra

1 óra 1,5 óra 9,5 óra

11 óra

2 óra

A testnevelés-foglalkozások tervezésénél az 51/2012. EMMI rendeletben kiadott szakiskolai kerettanterv 3 órás változatát vezetjük be, a további 2 órát a 2011. évi CXC törvény 27.§ (11), (11a) és 11(b) bekezdése szerint valósítjuk meg.

III.3 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve III.3.1 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013 előtt indult képzések esetében

A tanulmányaikat a szakközépiskolai képzésben a 2012/2013-as tanévben vagy korábban megkezdett tanulók esetében a tantárgyi rendszer és óraszámok az egyes szakmacsoportokra: A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 36

III.3.1.1 Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés, Informatika, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokra Óraszámok

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom** Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport----Fizika*** Földünk és környezetünk Biológia Kémia*** Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen:

9. évf. heti Évi 4 144 1 3

10. évf. heti évi 4,5 162

11. évf. heti Évi 5 180

1 3,5

1,5 3,5

12. évf. Heti Évi 4 128 1 3

2

72

2

72

2+1

108

3

96

3+0,5 3

126 108

3 3

108 108

1 3 3 1

36 108 108 36

3+1 3+1 1

128 128 32

1 1 2,5 2 1 1 2 1 5 29

36 36 90 72 36 36 72 36 180

1 1 2,5 2 1 1 2 1 5 29

36 36 90 72 36 36 72 36 180

1 2,5 2/1

36 92,5 72/36

1 2,5 2/1

32 80 64/32

1/2 1 8 31,5

36/72 36 288

1/2 1**** 7**** 30,5

32/64 32 224

* A Kerettantervi javaslathoz képest a Rajz és vizuális kultúra, illetve az Ének-zene tárgyak helyet cseréltek. ** A Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. *** A Fizika és Kémia tárgyak közül választhat a tanuló, hogy mely tárgyból kíván érettségi vizsgára felkészülni. Abból a tárgyból heti 2, míg a másik tárgyból heti 1 tanítási órán kell részt vennie a 11-12. évfolyamokon. ****Informatika szakmacsoportos alapozó oktatásnál 12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítógép-programozás III. tantárgy heti óraszámát 1 órával csökkentettük, és ezt az 1 órát Informatika tantárgy oktatására fordítjuk. ***** a mindennapos testnevelés a 2012-ben indult évfolyamon heti 5 tanóra, míg a felsőbb évfolyamokon a táblázatban szereplő óraszámok. A piros színnel írt órák emelt óraszámra utalnak.


Oldal 37

III.3.1.2 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport

Ebben a csoportban a kozmetikus szakirányra készítjük fel a diákokat.

Óraszámok

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom**

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia*** Kémia*** Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen:

9. évf. heti Évi 4 144 1 3



1 3,5

1,5 3,5

2

72

2

72

3+0,5 3

126 108

3 3

108 108

1 1 2,5 1 2 1 2

36 36 90 36 72 36 72

1 1 2,5 1 2 1 2

36 36 90 36 72 36 72

1 5 29

36 180

1 5 29

36 180

12. évf. Heti Évi 4 128 1 3

2+1 1 3 3 1

108 36 108 108 36

3

96

3+1 3+1 1

128 128 32

1 2,5

36 90

1 2,5

32 80

2/1 1/2

72/36 36/72

2/1 1/2

64/32 32/64

1 8 31,5

36 288

8 30,5

256

* A Kerettantervi javaslathoz képest a Rajz és vizuális kultúra, illetve az Ének-zene tárgyak helyet cseréltek. ** A Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. *** A Biológia és Kémia tárgyak közül választhat a tanuló, hogy mely tárgyból kíván érettségi vizsgára felkészülni. Abból a tárgyból heti 2, míg a másik tárgyból heti 1 tanítási órán kell részt vennie a 11-12. évfolyamokon. A piros színnel írt órák emelt óraszámra utalnak.


Oldal 38

III.3.1.3 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport – belügyi pályára előkészítő Óraszámok

Tantárgy 9. évf. heti Évi 4 144


1 3

Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének-zene* Rajz és vizuális kultúra* Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika*** Földünk és környezetünk Biológia Kémia*** Pszichológiai alapismeretek Informatika Szakmacsoportos alapozó oktatás Összesen:



1 3,5

1,5 3,5

2

72

2

72

3+0,5 3

126 108

3 3

108 108

1 1 2,5 2 1 1 2

36 36 90 72 36 36 72

1 1 2,5 2 1 1 2

36 36 90 72 36 36 72

1 5 29

36 180

1 5 29

36 180

12. évf. Heti Évi 4 128 1 3

2+1 1 3 3 1

108 36 108 108 36

3

96

3+1 3+1 1

128 128 32

1 3,5

36 126

1 3,5

32 112

1 1

36 36

1 1

32 32

1

36

1

32

8 31,5

288

8 31,5

256

* A Kerettantervi javaslathoz képest a Rajz és vizuális kultúra, illetve az Ének-zene tárgyak helyet cseréltek. ** A Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. ***** a mindennapos testnevelés a belügyi pályára előkészítő képzésben szervezett küzdősport foglalkozásokkal valósul meg a 2012-ben indult évfolyamon

III.3.1.4 Ágazaton és szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai képzés Óraszámok

Tantárgy


Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk*** Biológia*** Kémia*** Informatika


12. évf. Heti Évi 7 224

3

3

4

4

4 1 5 5 1 5 1 2 2

144 36 180 180 36 180 36 72 72

4

128

4 4 1 5 1 4/2 2/4

128 128 32 160 32 128/64 64/128

1

36

1

32

Összesen: A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 39

** A Magyar nyelv és irodalom műveltségterületet tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. ***A szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgyra fordítható időt a szakképesítéssel való rendelkezés miatt az érettségire felkészítő közismereti tantárgyak oktatására használjuk fel.. A Földünk és környezetünk és a Biológia tárgyak közül választhat 12. évfolyamon a tanuló, hogy mely tárgyból kíván érettségi vizsgát tenni. Abból a tárgyból heti 4, a másik tárgyból heti 2 tanítási órán kell részt vennie. A kémia tantárgy óráit átcsoportosítottuk a földünk és környezetünk és a biológia tantárgy óráihoz.

A fenti képzésekhez előírt tananyagot és követelményeit a kerettantervekről szóló 10/2003 OM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

III.3.2 A 2013-tól induló szakközépiskolai képzés helyi tanterve

Iskolánkban a 2013/2014-es tanulmányokat kezdő diákok számára készült helyi tantervek   

a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet a szakközépiskolai helyi tanterv a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. számú mellékletében kiadott kerettanterv

alapján készültek. Tantárgyi struktúra és óraszámok 9

évfolyamok 10 11

12

Magyar nyelv és irodalom

5

5

4

Idegen nyelvek

4 4

3

4

5 4

3

4

4

3

3

3 1 2 1

4

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport*** Osztályfőnöki Szakmai tárgyak** Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

2 2 2 1 5 1 6 0 35

2 2 1 1 1 1 5 1 8 0 36

1 5 1 9 0 35

1

5 1 11 0 35

*A négy művészeti tárgy közül a Vizuális kultúra kerettantervét valósítjuk meg. **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal.


Oldal 40

*** A testnevelés foglalkozások tervezésénél a 2011. évi CXC törvény 27.§ (11), (11a) és 11(b) bekezdése szerint valósítjuk meg. III.3.3 A felnőttképzés helyi tanterve

Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 12. számú mellékletében kiadott kerettanterv, továbbá a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és a 2003. évi LXXIX. törvény a közoktatásról felnőttképzésre vonatkozó paragrafusainak figyelembevételével készített helyi tanterv a testnevelés kivételével megegyezik a III.3.1.4 pontban ismertetett helyi tantervvel.

III.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyveket a kötelező tankönyvjegyzékről választjuk. Amennyiben a szükséges tankönyv nem szerepel a kötelező tankönyvjegyzéken, a szülői munkaközösséggel egyeztetve rendeljük meg a tankönyvet. A kompetencia alapú oktatásban részt vevő tanulócsoportoknak olyan tankönyveket rendelünk a kötelező tankönyvjegyzékről, amelyeket a 2008. február 8-án megjelent 2/2008 OKM rendelettel vagy azt követően miniszteri rendeletben kihirdetett vagy jóváhagyott kerettanterv alapján készítettek, akkreditáltak és legkorábban 2008. május 16-aután nyilvánítottak tankönyvvé. A taneszközöknek alkalmazkodni kell az egyes tantárgyak helyi tanterveihez és biztosítaniuk kell: - a differenciálás lehetőségét; - a tanulói munkáltatás lehetőségét; - az önálló ismeretszerzés lehetőségét.

III.4.1 A tartalmi megfelelés feltételei        

A tankönyv témafeldolgozása, feladatrendszere fedje le az adott tantárgy tantervi anyagát. A tartalma szakmai szempontból legyen korrekt. Az oktatásért felelős minisztérium által engedélyezett legyen. Igényes szemléleti anyagot tárjon a tanuló elé. Vegye figyelembe a korosztály értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit. Adjon lehetőséget a kreatív tanulók fejlődésére szakirodalomajánlással, plusz feladatok adásával. A témák, feladatsorok építkezése legyen logikus. A feladatok legyenek típus, nehézségi fok, funkció szerint változatosak.

III.4.2 A formai megfelelés feltételei   

A tankönyv utasításai, megfogalmazása, szövege legyen igényes. A tankönyvoldalak legyenek áttekinthetők, legyen könnyű az eligazodás benne. A betűforma,betűméret és a távolság, illetve az egy oldalra került szöveg vagy feladatmennyiség feleljen meg a tanulók észlelőképességének.


Oldal 41

 

Ábraszerkezete segítse a valóság megismerését, a feladatmegoldást, a belső képteremtést. A tankönyv súlya, mérete, kötése, strapabírása legyen életkorbarát.

III.4.3 Egyéb szempontok     

A tankönyv önmagában kiszolgálja-e az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását, vagy szükséges kiegészítő taneszköz? A kiválasztott tankönyv egy vagy több évfolyamra kidolgozott taneszköz-rendszer eleme-e? A tankönyv része-e egy tankönyvcsaládnak (Mit használtak előző évben?)? Feltétlenül szükséges-e a taneszköz a tanulók számára? Mekkora anyagi terhet ró a könyvek megvásárlása a szülőkre?

III.4.4 Összefoglalás     

Jogilag feleljen meg. Szakmailag feleljen meg. Műfajilag feleljen meg (jól megtanítható, friss, korszerű, következetes felépítésű, információhordozó). Igényes külsejű (fantáziát mozgató) legyen. Speciális szempontoknak megfelelő (stílus, nyelvi szépség, stb.) legyen.

A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001 XXXVII törvénynek megfelelően teljesítjük az arra jogosult tanulók számára a tankönyvek ingyenes igénybevételének kötelezettségét.

III.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai Az iskola a szakmai előkészítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján, a 20/2012. EMMI rendelet 7. § (8) szerint építi be a helyi tantervébe.

III.5.1 Az előrehozott szakiskolai képzés helyi tanterve

Az előrehozott szakképzést 2012-ben a 20/2010. (V. 11.) OKM rendelet, és a 8198/2010. (V.10.) SZMM közlemény alapján kidolgozott helyi tanterv szerint indítottuk.

A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése szerint valósítjuk meg a mindennapos testnevelést az előrehozott szakképzésben.


Oldal 42

III.5.1.1 Előrehozott szakképzés a karosszérialakatos szakmában A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése szerint valósítjuk meg a mindennapos testnevelést.

ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS 31 525 05 0010 31 04 azonosító számú, Karosszérialakatos

Osztályfőnöki Testnevelés Tanulás Történelmi, szociális állampolgári Természettudomány Fizika Kémia Biológia Földrajz Digitális (informatika) Matematika

Azonosító

Tananyagegység

beépítve

Közismeret

Tantárgy

10 évf. mechanika

1.évf. óraszám 2. évf. óraszám 3. évf. óraszám elm elm gyak gyak elm elm gyak gyak elm elm gyak gyak 36 18 16 144 72 64 0 0 0 72 36 36 36 36 36 36 72

36 36

össz óraszám 70 280 0 108 0 72 36 36 36 72 108 18 162

36

Művészeti ism. (Rajz és vizuális kult) Anyanyelvi

18 90

72

Idegen nyelv

72 504 684

36 252 342


0 80

108 756 1106

0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok

1.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűzés környezetvédelmi feladatok

2.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata

1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11

Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése

1.0/0220-11 2.0/0220-11

Gépészeti kötések elméleti alapjai Gépészeti kötések készítése

36

1.0/0594-06 2.0/0594-06 3.0/0594-06 4.0/0594-06 5.0/0594-06 6.0/0594-06 7.0/0594-06 8.0/0594-06 9.0/0594-06 10.0/0594-06 11.0/0594-06 12.0/0594-06

Szakmai ismeretek Szerelési ismeretek Karosszéria javítási ismeretek Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Szerelési gyakorlatok I. Karosszéria javítási gyakorlatok Kézi forgácsolási gyakorlatok Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok Szerelési gyakorlatok II. Szerelési ismeretek II.

18 18 18 18 18 18

36

36 18

18

6361-11

Gépészeti alapozó feladatok

72 18 36 36 18

18

0 122 54 54 230 108

32

36 18 162 90

32

0220-11 Gépészeti kötési feladatok

32 144

32

68 176

0594-06

Karosszérialakatos feladatai

0886-06 Általános vállalkozási feladatok

18

54 304 36 42

32

16

96 320

96 64

1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok Szakmai elmélet összesen Szakmai gyakorlat összesen

216

18

ÖSSZES SZAKMAI ÓRASZÁM

540

144 72

Nyári gyakorlat


96 32 48

252 140

36 810

32 336

630 160

16 48

944

560 0

114 82 84 18 18 18 166 624 36 42 96 64 66 696 1598 2294

Oldal 44

III.5.1.2 Előrehozott szakképzés a hegesztő szakmában

31 521 11 1000 00 00 azonosító számú, Hegesztő 1.évf. óraszám Tantárgy

Azonosító

Tananyagegység elm

Osztályfőnöki Testnevelés Tanulás

beépítve

Történelmi, szociális állampolgári

elm gyak

2. évf. óraszám gyak

elm

elm gyak

3. évf. óraszám gyak

elm

Biológia Földrajz

össz óraszám

18

16

70

144

72

64

280

0

0

0

72

36

108

36

36

72

0 0

Közismeret

Kémia

gyak

36

Természettudomány Fizika

elm gyak

10 évf. mechanika

36

36

36

36

36

36

Digitális (informatika)

36

36

72

Matematika

72

36

108

Művészeti ism. (Rajz és vizuális kult)

18

Anyanyelvi

90

72

162

Idegen nyelv

72 684

36 342

108 1106



18

80

Oldal 45

0110-11 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi feladatok

1.0/0110-11

Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz-és környezetvédelmi feladatok

2.0/0110-11

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata

36

36

18

0

6361-11


6365-11 Hegesztés előkészítő és befejező műveletei

1.0/6361-11 2.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 5.0/6361-11

Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Alapszerelések végzése

54 54 54

1.0/6365-11 2.0/6365-11 3.0/6365-11

Hegesztési alapismeretek Hegesztés előkészítő műveletei Hegesztés befejező műveletei Hegesztési feszültségek, alakváltozások

18

Termikus vágás, darabolás Gázhegesztés technológiája Bevontelektródás kézi ívhegesztés technológiája Fogyóelektródás kézi ívhegesztés technológiája Volfrámelektródás kézi ívhegesztés technológiája Hegesztett kötések vizsgálata

18 36

4.0/6365-11 6366-11 Hegesztési eljárások

1.0/6366-11 2.0/6366-11 3.0/6366-11 4.0/6366-11 5.0/6366-11 6.0/6366-11 Szakmai elmélet összesen

36

180 72

54 54 54 18 18

270

Szakmai gyakorlat összesen

18

45 180

72

231

180 18

252

0

140


30

16 16

16

16 16

32

Nyári gyakorlat ÖSSZES SZAKMAI ÓRASZÁM

36

540

0 90 54 54 234 126 0 88 80 34 32

16 64

0 79 298

8

16

32

343

80

24

224

304

48

60

192

240

32

32

232

682

630

152

560

1612

160 810

944

2294

Oldal 46

III.5.2 Szakiskolai képzés 2013-tól

Ebbe a képzési formába kerülnek azok a diákok, akik a 9. évfolyamon 2013-ban kezdik meg szakiskolai tanulmányaikat. Ők 3 év alatt szereznek szakmunkás-bizonyítványt, majd megfelelő tanulmányi előmenetel esetén 2 év alatt készülhetnek fel az érettségi vizsgára.

A köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdése szerint valósítjuk meg a mindennapos testnevelést a szakképzésben.

A szabad sáv felhasználására a sárga kiemelés utal.

III.5.2.1 Szakiskolai képzés 2013-tól a hegesztő szakképesítésben (OKJ 34 521 06) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak


elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei

Hegesztési alapismeretek

ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

3/11. évfolyam

ögy

elméleti heti óraszám

4

1

1 2

3

Hegesztési alapgyakorlatok

2

4

3

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek I.

11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok

Hegesztési ismeretek II.

11456-12 Gázhegesztő feladatok 11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Összes óra Összes óra

gyakorlati heti óraszám

3,5

10162-12 Gépészeti alapozó Gépészeti feladatok alapozó feladatok gyakorlata 10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem gyakorlat

2/10. évfolyam

0,5

4

Hegesztési gyakorlatok I.

3

4 3

Hegesztési gyakorlatok II.

7

Hegesztési ismeretek III.

3

Hegesztési gyakorlatok III.

7

Hegesztési ismeretek IV.

3

Hegesztési gyakorlatok IV.

7 7

10 17

10 140

15 25

8,5 140


17 25,5

Oldal 48

III.5.2.2 Szakiskolai képzés 2013-tól a karosszérialakatos szakképesítésben (OKJ 34 525 06) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.



elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti Gyakorlati heti heti ögy heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

0,5

1

Foglalkoztatás I.

2

Gépészeti alapismeretek

0,5 0,5 3

3

Gépészeti alapozó Gépészeti alapozó feladatok gyakorlat 10166-12

Gépészeti kötésismeret

Gépészeti kötési feladatok

Kötéskészítési gyakorlat

10483-12

Vállalkozási ismeretek

Általános vállalkozási feladatok

A vállalkozás gyakorlata

10487-12

Karosszérialakatos szakmai ismeret

7

3 1 4

Összes óra

1

1

0,5 1

0,5 4

3,5

5,5

Karosszérialakatos Karosszérialakatos feladatai szakmai gyakorlat Összes óra

3/11. évfolyam

Foglalkoztatás II.

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság Elsősegélynyújtás és környezetvédelem gyakorlata 10162-12

2/10. évfolyam

10 8,5

8,5 17

8 140

15

17 25

9 140


16,5 25,5

Oldal 49

III.5.2.3 Szakiskolai képzés 2013-tól a hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítésben (OKJ 34 582 05) Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok



2/10. évfolyam



3/11. évfolyam






Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10209-12 Épületgépésze ti csővezetékszerelés 10211-12 Épületgépésze ti rendszerismer et 10214-12 Épületgépésze ti munkabiztons ági és környezet védelmi feladatok 10212-12 Hűtőtechnikai rendszerszerel ő feladatok 10213-12 Légtechnikai rendszerszerel ő feladatok Összes óra Összes óra

Épületgépészet i csővezetékek

0,5

2

Épületgépészet i csővezetékek gyakorlata Épületgépészet i rendszerek Épületgépészet i rendszerek gyakorlata Munkavédele m

Gyakorlati heti óraszám

4

140

4,5

140 1

4

2

1

Elsősegélynyújt ás gyakorlata

1

Hűtőtechnikai rendszerek

5

2,5

Hűtőtechnikai rendszerek gyakorlata

7

Légtechnikai rendszerek

10

3

2

Légtechnikai rendszerek gyakorlata

7 8

9 17

9 140

8 7,5

16 25

140


18 25,5

Oldal 50

III.5.3 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013 előtt indult képzések esetében A tanulmányaikat a szakközépiskolai képzésben a 2012/2013-as tanévben vagy korábban megkezdett tanulók esetében a tantárgyi rendszer és óraszámok az egyes szakmacsoportokra:

III.5.3.1 Gépészet, Elektrotechnika-elektronika, Közlekedés, Informatika, Kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokra: A szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok témái: Tantárgy

Gépészeti és közlekedés szakmacsoportos alapozó Ismeretek Műszaki ábrázolás alapjai Anyagismeret Mechanika Anyag- és gyártásismeret Géprajz Ember és környezete Gépelemek Alkalmazott számítástechnika Elektrotechnika

Óraszámok 9. évf. heti Évi 72

2 2 1 1 2 1 2

108

72

96

3 1 1 1 2

72

72

108

96

0,5 0,5 1 1 1 3

108

108

3

180

160

2 1 2 1

Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek A műszaki pályák világa

108

2 1

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Anyagmegmunkálási gyakorlatok Villamos alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapgyakorlatok Elektrotechnikai alapmérések Elektronikai alapmérések Elektronikai alapgyakorlatok

12. évf. Heti évi 160

2

Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek A műszaki pályák világa Anyagismeret Elektrotechnika Műszaki rajz és vizuális kultúra Elektrotechnika Elektronika alapjai

11. évf. heti Évi 216

2

Gépészeti és közlekedés szakmacsoportos alapozó Gyakorlatok Műszaki ábrázolási gyakorlatok Információ- és adatgyűjtési gyakorlatok Anyagmegmunkálási gyakorlatok Gépészeti mérések Géprajz gyakorlatok Gépi forgácsolási alapgyakorlatok Szerelési alapgyakorlatok

10. évf. heti évi 72

72

2 1 2

72

2 3

108

64

1


Oldal 51

Anyag- és eszközismeret

1

A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai

1 1

Számítógép-programozás I. Számítógép-programozás II.

3

Számítógép-programozás III.

1 1

Adatbázis-kezelés

Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Számítástechnikai gyakorlatok I. Kép-, és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások Számítógép-programozási gyakorlatok I. Számítógép -programozási gyakorlatok II. Számítógép -programozási gyakorlatok III. Hardverismeret és gyakorlat

108

160

1 2 5 3 2 72

72

2

216

192

2 2 2 2

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Információkezelés Viselkedéskultúra Tanirodai gyakorlatok

180

3

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Közgazdaságtan Marketing Idegen nyelv

108

108

108

2 1

2 2 2 72

64

2 1 2

2

III.5.3.2 Egyéb szolgáltatások szakmacsoport

Ebben a csoportban a kozmetikus szakirányra készítjük fel a diákokat. Szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok témái: Tantárgy

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmacsoportos alapozó ismeretek Tanulásmódszertan Egészségtan Pszichológiai alapismeretek Gondozástan*

Óraszámok 9. évf. heti Évi 72



2 2 4 4

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Kommunikáció Ön- és társismeret Szakmai kommunikáció Egészséggondozás Szociálpszichológia, mentálhigiéné


108

108

144

128

3 3 2 2


4

Oldal 52

* A 10/2003 OM rendeletben maghatározott Társadalomismeret, életmód tantárgy helyett a szakiránynak megfelelő speciális ismeretek miatt a Gondozástan témakört oktatjuk a Szociális szolgáltatások szakmacsoport tananyaga szerint.


Oldal 53

III.5.3.3 Egyéb szakmacsoport - belügyi rendészeti pályára előkészítő

Szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok témái: Tantárgy

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmacsoportos alapozó ismeretek Kommunikáció Tanulásmódszertan Önismeret- és társismeret Belügyi rendészeti ismeretek




1 1 1,5 3,5

Egyéb szolgáltatások szakmacsoport szakmacsoportos alapozó gyakorlatok Idegen nyelv Testnevelés Testnevelés Informatika

Óraszámok


108 0,5 2,5

108 1 2 0,5

4,5

144 1 2 0,5 1

96 2 0,5 1

A belügyi rendészeti pályára előkészítő szakközépiskolai képzés keretében elvárás, hogy a tanuló hivatalos sportszervezetben igazolt tag legyen, és annak keretében önállóan sportoljon.

III.5.4 A szakközépiskolai képzés helyi tanterve a 2013-tól indult képzések esetében

A helyi tanterv a 14/2013. NGM rendelettel kiadott szakképzési kerettanterv alapján került kidolgozásra. A szabad sáv felhasználására a sárga kiemelés utal. A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12. és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik. A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában rendelkezünk. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat Az osztályok szervezése két, esetleg három ágazat tanulóiból engedélyezett azzal a megkötéssel, hogy a köznevelési törvényben meghatározott maximális osztálylétszámok nem léphetők át.


Oldal 54

III.5.4.1 A villamosipar és elektronika (XI) ágazat helyi tanterve Elektrotechnikai technikus szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II.


gy

10.

11.

12.

heti heti heti ög óraszám ög óraszám ög óraszám y y y e gy e gy e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

10007-12

Műszaki informatika gyakorlat

Informatikai és műszaki alapok

Műszaki ismeretek

2 2,5

1

Műszaki gyakorlatok

3

70

10005-12

Műszaki rajz

1

Villamosipari alaptevékenységek

Elektrotechnika

2

2

Elektrotechnika gyakorlat

1

10 5

Elektronika

3

4

Elektronika gyakorlat 10003-12

Irányítástechnika

Irányítástechnikai alapok

Irányítástechnika gyakorlat

10013-12

Elektronikai áramkörök

Áramkör építése, üzemeltetése

Elektronikai áramkörök gyakorlat

10014-12

Mechatronika

Mechatronikai rendszerek

Mechatronika

3

14 0

2 3 2

gyakorlat 10015-12

Számítógép alkalmazása

Számítógép alkalmazása az elektronikában

Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat

összes óra összes óra

3

3 6

70

4

3 7

10 5

5


3 8

14 0

7

4 11

Oldal 55

III.5.4.2 Az informatika ágazat (XIII) helyi tanterve CAD-CAM informatikus szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e




Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

Információ-technológiai 10815-12Információ-technológiai alapok alapok Információ-technológiai gyakorlat 10826-12 Szakmai életpályaMunkaszervezési ismeretek építés, munkaszervezés, Munkaszervezés gyakorlat munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

10820 -12 CAD alapok

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

gy

10.

11.

12.

heti heti heti ög óraszám ög óraszám ög óraszám y y y e gy e gy e gy

0,5

1 2 1 2 0,5

1

2

2

2

2

Hálózati ismeretek I.

2

2

2

2

Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat

2

2

2

2

CAD gyakorlat Technológiai ismeretek 10819 -12 CAM alapok

Műszaki ismeretek CAD-CAM gyakorlat Számítógépes gyártás

10818 -12 CNC gépkezelés, programozás

Technológia gyakorlat CNC gépek gyakorlat

összes óra

2

4

összes óra

5

összes óra szabad sávval

6

3 70

4 6

4 10 5

7


4 7 8

5 14 0

6 10 11

Oldal 56

III.5.4.3 Az informatika ágazat (XIII.) helyi tanterve Informatikai rendszergazda szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak


9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszá ög óraszá ög óraszá ög óraszá m m m m y y y e gy e gy e gy e gy 0, Munkahelyi egészség és 5 biztonság


Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések Foglalkoztatás I. esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete


2

Munkaszervezési ismeretek

1

Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés

1

2 0, 5

1

Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat 2

4 6

70

3

4 7

10 5

4


4 8

5

5

6 11

Oldal 57

III.5.4.4 A közlekedésgépész ágazat (XXII) helyi tanterve Autószerelő szakirány

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

10416-12

Közlekedési ismeretek

Közlekedéstechnikai alapok

Műszaki rajz

9.

10.

11.

heti óraszám

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

ög y

e

gy

ög y

e

gy

12.

ög y

heti óraszám e

gy

0,5

Foglalkoztatás I. 2 1,5

1

Mechanika

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

2

Elektrotechnika-elektronika 10417-12

Karbantartási gyakorlatok

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Mérési gyakorlatok

10418-12

Járműkarbantartás

Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata

10421-12

Gépjármű-szerkezettan

Autószerelő feladatai

Gépjármű-villamosságtan

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 3

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra

Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata 4

2 6

5 70

2 7

10 5

6


2 8

14 0

6

5 11

Oldal 58

III.5.4.5 A közlekedésgépész ágazat (XXII) helyi tanterve Autóelektronikai műszerész szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

9. heti óraszá m Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

e

gy

ög y

11. heti óraszá m ög e gy y

12. heti óraszá m

2

1

1

2

3

3

e

gy

0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Közlekedési ismeretek Műszaki rajz

2 1,5

1

Mechanika

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10. heti óraszá m ög e gy y

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

2

Karbantartási gyakorlatok

2

70

2

10 5

2

14 0

2

Mérési gyakorlatok

3

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata

10419-12 Járműszerkezetek javítása

Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat


4

2 6

5 70

2 7

10 5

6

2 8


14 0

6

5 11

Oldal 59

III.5.4.6 Az ügyvitel ágazat (XXV ) helyi tanterve

Ügyviteli titkár szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés


e

gy

ög y

2,5

70

10. heti óraszám e

ög y

gy

ög y

2,5

40

1,5

60

2

65

2

80

e

Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat Levelezési ismeretek

gy

1

Munkahelyi kommunikáció 10066-12

Gazdasági alapismeretek

1

1

2

Gazdálkodási alapfeladatok

Jogi ismeretek

1

1,5

1,5

10073-12

Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat

Rendezvény- és programszervezés

Ügyviteli ismeretek Rendezvény- és programdokumentáció alapjai Rendezvény- és programdokumentáció a gyakorlatban

10071-12

Hivatali protokollismeretek

10072-12

e

Foglalkoztatás II.

Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció gyakorlat

Titkári ügyintézés

12. heti óraszám

0,5

Levelezési gyakorlat 10070-12

gy

11. heti óraszám

1

3 4

4

Hivatali kommunikáció magyar és Szakmai idegen nyelv idegen nyelven gyakorlat összes óra

3,5 2,5

összes óra

6

2,5 4,5 70

7

10 5

4,5 3,5


8

14 0

7

4 11

Oldal 60

III.5.4.7 A kereskedelem ágazat (XXVI) helyi tanterve Logisztikai ügyintéző szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

9. heti óraszá m Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság

A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

Logisztika Készletgazdálkodá s gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz


e

gy

ög y

e

gy

ög y

e

gy

0,5

1

2 20

2

3

Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

ög y

12. heti óraszá m

Foglalkoztatás I.

Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata

Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

gy

11. heti óraszá m

Foglalkoztatás II.

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

10035-12

e

10. heti óraszá m

3

1

3

1 1

1

2,5

1

3

60

1

70

1 1

105

2

60

2

Raktározás Raktározás gyakorlata 5

1 6

6 70

1 7

5 105

3 8


7 140

4 11

Oldal 61

III.5.4.8 A turisztika ágazat (XXVIII) helyi tanterve

Idegenvezető szakirány Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás II.

10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

Turizmus alapjai

10062-12 Turisztikai kommunikáció

11503-12

e

gy

ög y


gy

ög y


gy

ög y


gy

0,5

Foglalkoztatás I.

Kultúr és vallástörténet Vendéglátási és szálláshelyismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata

3

1

1,5

1,5

1

2

2

1

1

2

1

1

Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat

Turisztikai latin

Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok

10063-12

Ügyviteli ismeretek

0,5

2

4,5

2

Ügyviteli folyamatok alkalmazása Informatika a turizmusban gyakorlat

1

1,5

Levelezési ismeretek Gyakorlat 10058-12

Országismeret I.

Idegenvezetés

Országismeret II.

1

1

Idegenvezetés gyakorlat

10059-12 Idegenvezetés módszertana 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció összes óra összes óra

Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban 5

1 6

5 70

2 7

10 5

4


4 8

14 0

5

6 11

Oldal 62

III.5.4.9 A rendészet ágazat (XXXVIII.) helyi tanterve Belügyi pályára készítő képzés

Tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. Fegyveres szervek és vagyonvédelem II. Fegyveres szervek és vagyonvédelem III. Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. 10. 11. 12. heti heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy óraszám e gy e gy e gy e 2 2 1,5 2,5

Speciális gyakorlat I.

2

Speciális gyakorlat II. Speciális gyakorlat III. Speciális gyakorlat IV. Jogi és közigazgatási ismeretek I. Jogi és közigazgatási ismeretek II. Jogi és közigazgatási ismeretek III. Társadalom és kommunikáció I. Társadalom és kommunikáció II. Társadalom és kommunikáció gyakorlat

1,5 2,5 3,5 2,5 2 3 2 0,5

0,5

Speciális informatika Speciális informatika gyakorlat

1,5 0,5

Idegen nyelv I. Idegen nyelvi gyakorlat

1,5 0,5

Rendészeti tábor Katasztrófavédelmi gyakorlat

35 35

Rendőrségi gyakorlat Személy- és vagyonőri gyakorlat

35 40

Rendőrségi gyakorlat összes óra: összes óra:

gy

65 4

2 6

5 35

2 7

5 70

3 8

7 105


4 11

Oldal 63

III.6 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelés megvalósítása a köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 27.§ (11) bekezdése szerint kerül megvalósításra. Ennek értelmében az órarendbe épített 3 testnevelési óráról felmentés csak orvosi igazolásra adható. A további 2 testnevelési óra teljesíthető a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 27.§ (11) bekezdése szerint leírt módon: A sportegyesületben igazolt és versenyszerűen sportoló diákok, amennyiben legalább heti 2 edzésen vesznek részt, az egyesületi tagságuk igazolása esetén testnevelő tanáruknál írásban kérhetik a heti 2 testnevelés óra alóli mentességet. Az edzéseken való részvételt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig az edző által írásban igazolni szükséges. Az igazolás leadásának elmulasztása a mentesség megvonását vonja maga után. A mentesség egy tanévre szól, de tanévenként megújítható.  

Az iskolai sportkörben heti 2 foglalkozáson való aktív részvétellel, melyet a testnevelő, illetve edző kollégák igazolnak. Műveltségterületi oktatásban.

A mindennapos testnevelést a nappali rendszerű iskolai oktatásban az (Nkt.27.§(11a) és (11b) pontja szerint azokra a tanítási napokra kell szervezni, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, továbbá heti 1 alkalommal lehet 2 testnevelési óra egy napon összevonva.

III.7 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A helyi tanterv a ténylegesen oktatott szakirányokra az általános alapműveltséget megalapozó szakiskolai 9-10., Illetve 9-11. évfolyam, valamint a 9-12. évfolyam érettségire előkészítő szakközépiskolai képzés óraterveit tartalmazza a különböző szakiskolai szakképesítésekre, szakközépiskolai szakmacsoportokra, ágazatokra, illetve az OKJ szerinti szakképzés óraterveit. A kötelező foglakozásokon a tanulóknak részt kell venniük. A tanulók bizonyos tantárgyakat tantárgyakat szabadon választhatnak, melyekre az iskola május 20-ig méri fel a tanulók számát. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzéteszi a tájékoztatót a következő tanévben szabadon választható tantárgyakról és azok felkészítési szintjéről. A tanuló május 20-ig adhatja le a tantárgy és a felkészítési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével módosíthatja választását. A szabadon választható tárgyak indítására csak megfelelő számú jelentkező esetén kerül sor önköltségi alapon.


Oldal 64

III.8 Az érettségi III.8.1 A választható érettségi vizsgatárgyak

Iskolánkban a választható érettségi tantárgyak a 2012-ben vagy középiskolai tanulmányaikat korábban kezdőknek a fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés, informatika, valamint a szakmai alapozó tantárgyak, amelyekben biztosítjuk az érettségire való felkészítést. A szakközépiskolai tanulmányaikat 2013-ban megkezdő tanulók számára a szakmai alapozó tantárgy már kötelező érettségi tantárgy lesz. Ezért számukra választható érettségi tantárgy a fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés, informatika, melyeket hatodik érettségi tárgyként vehetnek fel a diákok. A választható tantárgyból érettségi vizsgára akkor bocsátható a tanuló, ha abból középszintű érettségi esetén legalább 138, emelt szintű érettségi esetén legalább 276 tanórás képzésben részesült, a tantárgyi követelményeket az érettségi vizsga megkezdéséig legalább megfelelt szinten teljesítette, s ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.

III.8.2 Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele

Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele – az eredményes vizsgán túl – hogy a tanuló középiskolai tanulmányi ideje alatt legalább 50 óra közösségi szolgálatot végezzen a köznevelésről szóló CXC. törvény 133.§ szerint.

III. 9 Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei A témakörök meghatározására az 51/2012.EMMI rendeletben kiadott kerettantervi tartalom, továbbá az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról szóló 100/1997. Kormányrendelet alapján került sor. III.9.1 Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 65

1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 1.5.7. Szókincs és frazeológia 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok 1.6.7 Szöveg a médiában 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat III.9.2 Magyar irodalom 2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek 2.1.2. Portrék 2.1.3. Látásmódok 2.1.4. A kortárs irodalomból 2.1.5. Világirodalom 2.1.6. Színház- és drámatörténet 2.1.7. Az irodalom határterületei 2.1.8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra


Oldal 66

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok 2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet 2.2.4 Színház- és drámatörténet 2.2.4.1. Irodalomtörténet III.9.3 Matematika 1.1. Halmazok 1.1.1. Halmazműveletek 1.1.2. Számosság, részhalmazok 1.2. Matematikai logika 1.2.1. Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában 1.3. Kombinatorika 1.4. Gráfok 2.1. Alapműveletek 2.2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2.1. Oszthatóság 2.2.2. Számrendszerek 2.3. Racionális és irracionális számok 2.4. Valós számok 2.5. Hatvány, gyök, logaritmus 2.6. Betűkifejezések 2.6.1. Nevezetes azonosságok 2.7. Arányosság 2.7.1. Százalékszámítás 2.8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.8.1. Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek 2.8.2. Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek 2.8.3. Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 3.1. A függvény 3.2. Egyváltozós valós függvények 3.2.1. A függvények grafikonja, függvény transzformációk 3.2.2. A függvények jellemzése 3.3. Sorozatok 3.3.1. Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2. Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4. Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1. Határérték, folytonosság 3.4.2. Differenciálszámítás 3.4.3. Integrálszámítás 4.1. Elemi geometria A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 67

4.1.1. Térelemek 4.1.2. A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2. Geometriai transzformációk 4.2.1. Egybevágósági transzformációk síkban,térben 4.2.2. Hasonlósági transzformációk 4.2.3. Egyéb transzformációk. Merőleges vetítés 4.3. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1. Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör 4.3.2. Térbeli alakzatok 4.4. Vektorok síkban és térben 4.5. Trigonometria 4.6. Koordinátageometria 4.6.1. Pontok,vektorok 4.6.2. Egyenes 4.6.3. Kör 4.6.4. Parabola 4.7. Kerület, terület 4.8. Felszín, térfogat 5.1. Leíró statisztika 5.1.1. Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai 5.1.2. Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók 5.2. A valószínűség-számítás elemei III.9.4 Történelem 1. Az ókor kultúrája 1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2. A nyugati és keleti kereszténység 2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4. A középkori városok 2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7. Az angol és a francia rendi állam működése 2.8. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3. Az Árpád-kor 3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.5. A Hunyadiak 3.6. Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2. Reformáció és katolikus megújulás 4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 68

5.1.A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5. Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.1A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2.A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.3. A XIX. század eszméi 6.4. Az ipari forradalom és következményei 6.5. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.6. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1.A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdése 7.2. A reformkori művelődés, kultúra 7.3. A polgári forradalom 7.4. A szabadságharc 7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 . Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3. Tekintélyuralmi rendszerek Közép- Európában és az olasz fasizmus 8.4. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7. A második világháború előzményei, jelentős fordulatai 8.8. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9. A szocialista rendszerek bukása 9.Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1. Az Oszrák- Magyar Monarchia felbomlása és következményei 9.2. A Horthy- rendszer jellege és jellemzői 9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon III.9.5 Angol nyelv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika


Oldal 69

III.9.6 Német nyelv 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika III.9.7 Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élőrendszerek 1.2.2. Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1. Elemek, ionok 2.1.2. Szervetlen molekulák 2.1.3. Lipidek 2.1.4. Szénhidrátok 2.1.5. Fehérjék 2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2. Felépítő folyamatok 2.2.3. Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1. Elhatárolás 2.3.2. Mozgás 2.3.3. Anyagcsere 2.3.4. Osztódás 2.3.5. A sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1. Vírusok 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. Baktériumok 3.2.2. Egysejtű eukarióták 3.3. Többsejtűség 3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2. Sejtfonalak 3.3.3. Teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 70

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.3. A növények szövetei, szervei  Szövetek  Gyökér, szár, levél  Virág, termés 3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése  Szövetek  Szaporodás- egyedfejlődés  Viselkedés 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1. Bőr 4.2.2. Szabályozás 4.2.3. A bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás 4.3.1. Vázrendszer 4.3.2. Izomrendszer 4.3.3. Szabályozás 4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1. Táplálkozás 4.4.2. Emésztés 4.4.3. Felszívódás 4.4.4. Szabályozás 4.4.5. Táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1. Légcsere 4.5.2. Gázcsere 4.5.3. Hangképzés 4.5.4. Szabályozás 4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújt ás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. A testfolyadékok 4.6.2. A szöveti keringés 4.6.3. A szív és az erek 4.6.4. Szabályozás 4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtá s 4.7. A kiválasztás 4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2. Szabályozás 4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. Idegrendszer  Információelméleti vonatkozások  Sejtszintű folyamatok  Szinapszis  Az idegrendszer általános jellemzése  Gerincvelő  Agy  Testérző rendszerek A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 71

 Érzékelés  Látás  Hallás és egyensúlyérzés  Kémiai érzékelés  Testmozgató rendszerek  Vegetatív érző és mozgató rendszerek 4.8.2. Az emberi magatartás biológiai- pszichológiai alapjai  A magatartás elemei  Öröklött elemek  Tanult elemek  Emlékezés  A társas viselkedés alapjai  Pszichés fejlődés 4.8.3. Az idegrendszer egészségtana  Drogok 4.8.4. A hormonrendszer  Hormonális működések Belső elválasztású mirigyek  A hormonrendszer egészségtana 4.8.5. Az immunrendszer  Immunitás  Vércsoportok  Az immunrendszer egészségtana 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1. Szaporítószervek 4.9.2. Egyedfejlődés  A szaporodás, fejlődés egészségtana 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.1.1. Környezeti kölcsönhatások 5.1.2. Kölcsönhatások  Viselkedésbeli kölcsönhatások  Ökológiai kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1. Az életközösségek jellemzői 5.2.2. Hazai életközösségek 5.3. Bioszféra - Globális folyamatok 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1. Anyagforgalom 5.4.2. Energiaáramlás 5.4.3. Biológiai sokféleség 5.5. Környezet- és természetvédelem - Levegő - Víz - Energia, sugárzás - Talaj - Hulladék 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1. Molekuláris genetika 6.1.1. Alapfogalmak 6.1.2. Mutáció A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 72

6.1.3. A génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1. Minőségi jellegek 6.2.2. Mennyiségi jellegek 6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1. Ideális és reális populáció 6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3. Biotechnológia 6.3.4. Bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1. Prebiológiai evolúció 6.4.2. Az ember evolúciója III.9.8 Kémia 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok. Molekula 1.4. Anyagi halmazok 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.5. Kémiai átalakulások 1.5.2. Reakciókinetika 1.5.3. Egyensúly 1.5.4. A kémiai reakciók típusai 1.5.5. Elektrokémia 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok. Anyagszerkezet 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok. Csoportosítás 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak Építőelemek 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 73

4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia III.9.9 Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.4. Sugárvédelem. Sugárterhelés 4.5. Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek III.9.10 Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 74

3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemezmozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatása 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv 4.4.2 Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 75

8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.7. Dél-Európa 9.8. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.9. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Afrika általános földrajzi képe 10.3. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem III.9.11 Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 76

2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek - szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd)programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1.Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2.Kijelölés, másolás, mozgatás,törlés 4.3.3. Helyesírás-ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés 5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap 5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény 5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 77

5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése 5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbázis-kezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése webszerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, diaminta) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 78

9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép) III.9.12 Testnevelés A) Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B) Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika  Futások  Ugrások  Dobások 3. Torna  Talajtorna  Szekrényugrás  Felemáskorlát  Gerenda  Ritmikus gimnasztika  Gyűrű  Nyújtó  Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok  Kézilabda  Kosárlabda  Labdarúgás  Röplabda III.9.13 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK 1. Villamos alapfogalmak 1.1 Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetőképesség 1.2 Ellenállásokkal kapcsolatos számítások. Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK) 1.3 Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 79

2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 2.1 Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff) Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás-számítások 2.2 Az alaptörvények igazolása 2.3 Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd 2.4 Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások 3. A villamos áram hatásai 3.1 Hőhatás 3.2 Vegyi hatás 3.3 Élettani hatás 3.4 Mágneses hatás 4. Energiaforrások 4.1 A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség 4.2 Ideális és valódi generátorok A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása (Norton, Thevenin) 4.3 A szuperpozíció tétele 4.4 Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata 5. Villamos erőtér 5.1 A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye 5.2 Anyagok viselkedése villamos térben 5.4 Töltés, kisütés, energi 6. Mágneses erőtér 6.1 A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben 6.2 Anyagok viselkedése mágneses térben 6.3 Elektromágneses indukció 7. Szinuszos mennyiségek - Váltakozó áramú áramkörök 7.1 A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői 7.2 Egyszerű váltakozó áramú áramkörök 7.3 Összetett váltakozó áramú áramkörök. Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik 7.4 Rezgőkörök 7.5 Váltakozó áramú teljesítménye 8. Többfázisú hálózatok 8.1 A többfázisú rendszer fogalma 8.2 A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések 8.3 A villamos energia előállítása szállítása és elosztása 9. Villamos gépek 9.1 Transzformátorok 9.2 A villamos forgógépek felosztása és jellemzői 9.3 Egy- és háromfázisú generátorok 9.4 Egyenáramú generátorok és motorok 9.5 Váltakozó áramú motorok 10. Passzív elektronikai áramkörök 10.1 A kétpólusok felosztása és jellemzői 10.2 A négypólusok felosztása és jellemzői 10.3 Szűrő áramkörök 11. Félvezető áramköri elemek 11.1 Félvezető diódák 11.2 Speciális diódák 11.3 Bipoláris tranzisztorok 11.4 Unipoláris tranzisztorok 11.5 Egyéb félvezetők A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 80

12. Tranzisztoros alapáramkörök 12.1 Munkapont-beállítás 12.2 Erősítő áramkörök alapjellemzői 12.3 Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások 12.4 Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások 12.5 Többfokozatú erősítők, csatolások 12.6 Frekvenciafüggés, határfrekvenciák 12.7 Zajok és torzítások 12.8 Visszacsatolások 13. Alapáramkörök alkalmazásai 13.1 Szélessávú erősítők 13.2 Hangolt (szelektív) erősítők 13.3 Nagyjelű erősítők 13.4 Oszcillátorok 13.5 Stabilizátorok 13.6 A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások 14. Impulzustechnikai alapáramkörök 14.1 Az impulzus fogalma és fajtái, az impulzusformák jellemzői 14.2 Passzív jelformálás: differenciáló, integráló és vágó áramkörök 14.3 Impulzusok előállítási módjai: a félvezetőelemek kapcsoló üzemmódja, multivibrátorok, aktív jelformálók, Schmitt- trigger áramkör, fűrészjelek előállítása 15. Digitális alapáramkörök 15.1 Logikai alapfogalmak 15.2 Logikai alapáramkörök 16. Információátvitel, modulációs eljárások 16.1. Információátvitel, 16.2.Modulációs eljárások III.9.14 GÉPÉSZETI ALAPISMERETEK 1. Műszaki ábrázolás 1.1 Ábrázoló geometriai alapismeretek 1.1.1 Síkmértani alapfogalmak 1.1.2 Térmértani alapfogalmak 1.1.3 Vetületi ábrázolás 1.1.4 Axonometrikus és perspektivikus ábrázolás 1.1.5 Síkmetszés 1.1.6 Áthatások 1.1.7 Metszeti ábrázolás 1.2 Géprajzi alapismeretek alkalmazása 1.2.1 Felvételi vázlatkészítés 1.2.2 Egyszerűsített és különleges ábrázolások 1.2.3 Mérethálózat 1.2.4 Mérettűrések 1.2.5 Alak- és helyzettűrések 1.2.6 Felületminős 1.2.7 Jelképes ábrázolások 1.2.8 Munkadarabrajz készítése 2. Mechanika 2.1 Merev testek statikája 2.1.1 Statikai alapfogalmak. 2.1.2 Síkbeli egyensúlyi szerkezetek 2.1.3 Tartók statikája A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 81

2.2 Szilárdságtan 2.2.1 Igénybevételek 2.2.2 Méretezés egyszerű igénybevétele 2.2.3 Méretezés összetett igénybevételre 3. Gépelemek 3.1 Kötőgépelemek, kötések 3.2 Rugók és lengéscsillapítók 3.3 Csövek, csőszerelvények 3.4 Tengelyek, csapágyazások 3.5 Tengelykapcsolók és fékek 3.6 Hajtások 3.7 Hajtóművek 4. Műszaki mérések 4.1 Egyszerű méret- és felületellenőrzés 4.2 Anyagvizsgálati mérések 5. Anyagismeret 5.1 Fémtani alapfogalmak 5.2 Fémes szerkezeti anyagok 5.3 Nemfémes szerkezeti anyagok 6. Megmunkálások 6.1 Forgács nélküli megmunkálások 6.2 Hőkezelések 6.3 Hegesztés 6.4 Forrasztás 6.5 Műanyagok megmunkálása 7. Munka-, tűz- és környezetvédelem 7.1 Munka- és tűzvédelem 7.2 Környezetvédelmi alapfogalmak III.9.15 KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK 1. Tájékozódás a Gazdálkodási ismeretek témaköreiben  Vállalkozási formák  A vállalkozás tárgyi feltételei  A vállalkozás személyi feltételei  A vállalkozások erőforrásai és vagyona  A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése  A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése  A vállalkozások finanszírozási formái  Az üzleti terv jelentősége, fejezetei  Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása 2. Tájékozódás a Marketing témaköreiben  A marketing kialakulásának, fogalmának, fejlődésének ismertetése  A piac, a piaci környezet elemzése  A fogyasztói vásárlói magatartás tényezői  A célpiaci marketing, piacszegmentálás értelmezése. A célpiacok kiválasztása.  A marketing információs rendszere  A piackutatás fajtáinak, módszereinek megfogalmazása  A piackutatás felhasználási területeinek megismerése  A termékpolitika és termékfejlesztés értelmezése  Az árpolitika és árstratégia értelmezése A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 82

        

Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása A kommunikációs politika megismerése A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe és fejlődése A reklámeszközök és reklámhordozók A public relations értelmezése Az eladásösztönzés, a személyes eladás Az image és az egyedi vállalati arculat megfogalmazása Az egyéb piacbefolyásolási eszközök összevetése

III.9.16 ÜGYVITELI ALAPISMERETEK 1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elvégzése 1.1. Feladatértelmezés  Összetett ügyviteli írásbeli feladat értelmezése  Hivatalos iratok tartalmi sajátosságainak érvényesítése  Adatbevitel  Hivatalos iratok formai sajátosságainak érvényesítése  Hivatalos iratok elektronikus továbbítása 1.3. Informatikai alkalmazások  Alapfogalmak helyes használata  Informatikai eszközök kezelése  Szoftver kezelése  Szöveges dokumentumok szerkesztése  Táblázatok, diagramok szerkesztése  Hálózati szolgáltatások 2. Szakmai szóbeli feladat 2.1. Kommunikatív készségek  Beszédkészség/kommunikációskészség  Szövegértés  Nyelvi kompetencia B) TÉMAKÖRÖK 1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése 1.1. Szövegfeldolgozás  Hivatalos irat fajtája  A szövegfeldolgozás tartalmi sajátosságai  Adatbevitel Hivatalos iratok formázása  Hivatalos iratok elektronikus továbbítása 1.2. Informatikai alkalmazások  Általános ismeretek  A számítógép felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői  Szoftverek  A szövegszerkesztő-program kezelése  A szöveg kialakítása  Formázási műveletek  Táblázatok, grafikák a szövegben  A táblázatkezelő program kezelése  Formázási műveletek A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 83

 Diagram, grafika a táblázatban  Internet, intranet 2. Szakmai szóbeli vizsga  Gazdálkodási ismeretek  Jogi ismeretek  Munkavállalás  Munkahelyi környezet  Programszervezés  Hivatalos levelezés

III.9.17 VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 1.1 A vendéglátás alapjai 1.2 A vendéglátás tevékenységi körei 1.3 A vendéglátás üzlethálózata 1.4 A turizmus alapjai 1.5 A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái, fajtái 1.6 A turizmus és a környezet összefüggései 1.7 A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 1.8 A turizmus mint tevékenység feltételrendszere 1.9 A turizmus piaca 1.10 A vendéglátás piaca 1.11 Általános ügyviteli alapismeretek 1.12 A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 2. Szállodai alapismeretek 2.1 Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 2.2 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 2.3 A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 2.4 Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitel 2.5 A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodás 2.6 A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 3. Marketing alapismeretek 3.1 A marketing fogalma, fejlődése 3.2 A piac, a piaci környezet elemzése 3.3 A fogyasztói magatartás 3.4 A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 3.5 A marketing információs rendszer 3.6 A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 3.7 A termékpolitika, termékfejlesztés 3.8 Árpolitika, árstratégia 3.9 Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 3.10 A marketingkommunikáció eszközrendszere 3.11 A reklám szerepe, tervezése 3.12 A Public Relations 3.13 Az eladásösztönzés és a személyes eladás 3.14 Az image és az egyedi vállalati arculat 3.15 Az egyéb piacbefolyásolási eszközök


Oldal 84

III.9.18 BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK 1. A rendészet alapjai 1.1. A rendészet, rendészeti szervek 1.2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése 1.3 A rendészeti szervek kialakulása 2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége 2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása 2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök 2.3 A katasztrófák felosztása 2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek 3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége 3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység 3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek 3.3. A környezet-, munka- és egészségvédelem 3.4. A szolgálati érintkezés 3.5. Az alaki magatartás 4. Tereptan 4.1. A tereptan alapjai 4.2 A terepen történő tájékozódás 5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés 5.1. A jogellenes cselekménye 5.2. Szabálysértési alapismeretek 5.3. Bűncselekményi alapismeretek 5.4. Az elkövető és az áldozat 5.5. Az egyes bűncselekmény-típusok kriminológiai jellemzői 5.6. Nyomozási alapismeretek

III.10 A tanuló munkájának ellenőrzési és értékelési módjai, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése folyamatos, előre meghatározott normákhoz viszonyít. Az ellenőrzés következetesen végzett tényfeltáró tevékenység, amely során az empatikus készség fejleszthető. Egyensúlyban van a szóbeli és írásbeli ellenőrzés. Mindkettő az értelmet és a gondolkodást motiválja. A szakképző évfolyamokon a tanulói gyakorlatorientáltság ellenőrzése kerül előtérbe, így végzett tanulóink képesek lesznek a társadalomba való beilleszkedésre és az önfejlesztésre. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése magában foglalja a minősítést, az értékek biztosítását, tájékoztatást, viszonyítást, motiválást. Az értékeléssel dinamikusan lehet következtetni a tanítás és tanulás hatékonyságára. Az elért eredményeket rendszeres méréssel a korábbi teljesítményekhez viszonyítjuk. Ennek függvényében alkalmazzuk a megfelelő pedagógiai módszereket a tanítás-tanulás folyamatában. Ez a módszer egyúttal a visszacsatolás lehetőségét is szolgálja. Olyan ellenőrzési, értékelési és visszacsatolási módokat, eljárásokat tartunk jónak, amelyek egyénenként lehetővé teszik a tanulók felzárkóztatását és tehetségük kibontakoztatását. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 85

A tanulók tanulmányi munkájának értékelésében az értékelés alapelvei, hogy:  személyre szóló legyen,  fejlesztő legyen,  ösztönző, bátorító jellegű legyen,  rendszeres legyen,  folyamatosságot biztosítson,  az iskolai követelményrendszerre épüljön,  biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,  legyen tárgyszerű,  félelemmentes légkörben történjen.  SNI-s tanulók esetében alapvető szempont a tanuló önmagához mért fejlődésének értékelése.

A tanulmányi munka szóbeli ellenőrzésének formái 

A tanulók munkájának folyamatos megfigyelése során a pedagógus megfigyeli, milyen a tanuló aktivitása, figyelme, érdeklődése, rövid szóbeli válaszai, hozzászólásai, megértette-e az anyagot.



A tanulók szóbeli kérdés-felelet, vagy feleltetése során a pedagógus megtudhatja, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot, mennyire képes a mondandóját önállóan, szakmai kifejezéseket használva elmondani. A szóbeli felelet során kiderülhet, képes-e az összefüggések felismerésére, az ismeretek alkalmazására.



A tanulói kiselőadás, önálló gyűjtőmunka ismertetése a tanuló érdeklődési köréről ad tájékoztatást.

Az ismeretek írásbeli ellenőrzése 

„Röpdolgozat”: rövidebb tananyagra vonatkozó, néhány kérdést tartalmazó számonkérési forma. Célja: nemcsak a tanulói tudás minősítése, hanem a hibák feltárása, azok korrigálása.



Felmérő dolgozat: a tanév elején, félévkor és a tanév végén, több témakör összevont felmérése. Célja: A tanulók tudásszintjének megállapítása, a fejlődés ütemének felmérése, a tananyag megértésének és elsajátításának felmérése.



Témazáró dolgozat: A tananyag nagyobb fejezeteinek lezárásakor írják a tanulók. A témazáró dolgozat feladatait gondosan kell összeállítani, hogy az adott téma fontos tudnivalóit magába foglalja, a feladatok megfeleljenek a tantervi követelményeknek. A témazáró dolgozatok hibáit a tanulóknak is ki kell javítani. Az előforduló típushibákat a tanulókkal ajánlatos megbeszélni.



Házi feladat: előnye, hogy a tanuló egyéni ütemben végezheti el a feladatokat, differenciáltan is adható, javasolt az órán való ellenőrzése, főleg szóban értékeljük.


Oldal 86

Az írásbeli ellenőrzések feladatait, kérdéseit a szaktanár állítja össze, de támaszkodhat helyi kidolgozású (munkaközösségi), értékelési és vizsgaközpontokban kidolgozott, területi és országos mérések során alkalmazott vagy szakirodalomban található feladatokra is. A szakmai gyakorlati munka ellenőrzése: az önállóan elkészített munkadarab, termék ellenőrzése. Az ellenőrzés során a szakszerű munkavégzés mellett külön gondot kell fordítani a munka- és balesetvédelmi szabályok betartatására, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeinek kialakítására. A kamarák útmutatásai alapján tanévenként szintvizsgákat szervezésünk és bonyolítunk le.

A gyakorlati munka ellenőrzésének ki kell terjednie az alábbi szempontokra:  Hogyan kerül kapcsolatba a tanuló a munkával és az azt jelképező információhordozókkal?  Hogyan szerzi meg, hogyan tanulja meg az ismereteket és a tevékenységeket?  Hogyan fejlődik, változik a tanuló megismerő tevékenységének színvonala, cselekvése, tevékenysége, attitűdje a megismerés hatására?

A gyakorlati képzés során ki kell alakítani a tanulókban a magas szintű termelési jártasságokat és készségeket, az adott szakmára vonatkozó terminológiai tudást, valamint az általános munkafunkciók ismeretét.

III.10.1 Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

A modulrendszerű képzésben – legyen az szakközépiskolai, szakiskolai vagy szakképzés – a tananyagegységeket tantárgyasítottuk. Az évközi értékelés során ezen tantárgyak érdemjegyei (1-5) kerülnek az elektronikus naplóba. Év végén a moduljegyet a modult képező tantárgyak óraszámának megfelelő százalékos megosztásban számítjuk ki a tantárgyak év végi érdemjegyeiből. A százalékos megosztást a szakmai program tartalmazza. Az elektronikus naplóba, a törzslapra és a bizonyítványba beírjuk a modul év végi érdemjegyét és a modult képző tantárgyak év végi érdemjegyét és éves óraszámát. Amennyiben a modul a következő tanévben is folytatódik, akkor részjeggyel zárul az értékelés, melyet a bizonyítványban záradékolunk. Ha egy tantárgy év végi érdemjegye elégtelen, a tantárgyat tartalmazó modul értékelése automatikusan elégtelen. Ha elmélet, illetve az iskolai tanműhelyben tartott elméletigényes gyakorlat-típusú tantárgy év végi értékelése elégtelen, az adott tantárgyból javítóvizsga tehető. Ha gyakorlat, vagy gyakorlati képzőhelyen tartott elméletigényes gyakorlat-típusú tantárgy év végi értékelése elégtelen, javítóvizsgára nincs lehetőség, a tanuló az évfolyamot a helyi tantervben leírtak szerint megismételheti vagy megismételni köteles. Az évismétlés során tantárgyi felmentés nem adható. Beszámításra csak a részszakképesítés, vagy más szakképesítés keretében sikeresen elsajátított és igazolt kompetenciákat tartalmazó ismeretek (teljes modulok) esetében van lehetőség.


Oldal 87

A tanulói munka ellenőrzése a következő területekre terjed ki:  A helyi tantervben és a szakmai programban előírt követelmények teljesítésének szintje, a tanórán, illetve gyakorlati foglalkozásokon nyújtott teljesítmény.  Az iskola és az osztályközösségben végzett tevékenység.  A tanuló magatartása, viselkedése, értékrendje.

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként a tanulók körében az alábbi méréseket célszerű elvégezni meghatározott időközönként:  A tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel (évente).

III.10.2 Az Iskolánk nevelőtestülete által a folyamatos ellenőrzésre és értékelésre elfogadott alapelvek

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente a következő osztályzatokat kell teljesíteni:  Amennyiben heti 1 vagy kevesebb tanórában tanulják a tárgyat, úgy félévenként minimum 3 osztályzattal kell értékelni a diákokat.  Egyébként havonta 1 osztályzatot kell adni.

Törekedni kell arra, hogy egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy, de inkább két érdemjegyet kell szereznie. A tanulónak félévente legalább egy szóbeli felelete legyen, majd a félév végén a tanulók kapjanak szóbeli értékelést egész féléves munkájukról. Az ellenőrzésben kívánatos, hogy a szóbeli felelet minél nagyobb szerepet kapjon.  A szaktanár határozza meg, milyen lehetőséget ad az érdemjegyek javítására.  A félévi és év végi osztályzatot mindig kísérje szóbeli értékelés is.  Az értékelés legyen tárgyilagos, szubjektivitástól mentes.  A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban annak alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a kerettantervben és a helyi tantervben megfogalmazott követelményekhez. Figyelembe kell azonban venni azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlődtek-e vagy hanyatlottak) az előző értékelés óta.

A kiskorú tanulók szüleit gyermekük tanulmányi munkájáról folyamatosan tájékoztatjuk az elektronikus naplón keresztül. Amennyiben a szülő hozzájárult, hogy elektronikus levélben értesítsük kiskorú gyermeke hiányzásairól, osztályzatairól, illetve dicséreteiről és büntetéseiről, úgy e-mailben kap azonnali tájékoztatást a gyermekével történt eseményekről. Az iskolai élettel kapcsolatos információkat iskolánk honlapján (www.blathy-tata.hu), valamint iskolánk facebook-oldalán tesszük A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 88

közzé. Írásban, az ellenőrző könyvben, a bizonyítványban, elektronikus naplón keresztül, szóban pedig a fogadóórákon, szülői értekezleteken, családlátogatásokon tájékoztatjuk a szülőket.

Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök időszakosan ellenőrzi. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük: Teljesítmény

Érdemjegy

86 -100 

jeles(5)

70 – 85 

jó(4)

50 – 69 

közepes(3)

34 – 49 

elégséges(2)

0 – 33 

elégtelen(1)

Magyar nyelv és irodalomból, mivel egy műveltségterületnek tekintjük, félévkor és év végén is egy osztályzatot adunk. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és év végén osztályzattal minősíti. Az év végi minősítés mind a tantárgyi, mind a magatartás-szorgalom jegyeknél az egész tanévre szól. Az érdemjegy 

Jeles(5): ha a tanuló a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan sajátította el, tudását alkalmazni is képes.



Jó(4): ha a tanuló a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit kevés hibával sajátította el. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.



Közepes(3): ha a tanuló a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti, csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.



Elégséges(2): ha a tanuló a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeinek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretét sajátította el, és kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.



Elégtelen(1): ha a tanuló a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

III.10.3 A magatartás és szorgalom minősítési rendszere iskolánkban

Alapelvek: A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 89

segítse az iskola nevelési-oktatási céljainak elérését, segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre, a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon, legyen személyre szabott.

A magatartás és szorgalom értékelésének módja: Az osztályfőnök összegzi az osztály és a szaktanárok javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. Egyenlő szavazat esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. A tanulók magatartását és szorgalmát havonta, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük.

A magatartás értékelésének szempontjai: 

megfelelés az iskolai követelményeknek (követelmények: a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása, szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért)



a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony (követelmények: beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése, aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában, segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában)



megfelelés az általános viselkedési normáknak (követelmények: udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között, megfelelő öltözködés)

A magatartás értékelésének módja: 

Példás (5) magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Nincs szóbeli figyelmeztetése sem.



Jó (4) magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg. Nincs írásbeli figyelmeztetése.



Változó (3) magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Csak írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetése van.



Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intést kapott vagy fegyelmi eljárást indított ellene az iskola.

A szorgalom értékelésének módja: A szorgalom értékelésének szempontjai: 

motiváltság (követelmények: a tudás megszerzésének igénye, az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény)


Oldal 90



a tanulási folyamat (követelmények: jó idő- és munkaszervezés, kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés, fegyelmezett aktív tanórai tevékenység)



többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok)

Egy tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése hanyagnál jobb nem lehet. 

Példás (5),



Jó (4), ha a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell.



Változó (3), ha nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni.



Hanyag (2),

ha a fenti követelményeknek képességei szerint maradéktalanul megfelel.

ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Nevelőtestületünk úgy gondolja, hogy a tanulók megfelelő tanulmányi előmenetele érdekében szükség van az otthoni szóbeli, írásbeli feladatokra, ezért nem korlátozzuk a házi feladatok formáját és mennyiségét.

III.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontások szervezésének elve: A különböző évfolyamokon a jogszabályokban meghatározott időkeret erejéig szervezünk csoportbontást. Először a kötelező érvényű csoportbontásokra kerül sor úgy, mint gyakorlati képzés, szakmai elméleti képzés.

A fennmaradó órakeret terhére szervezhető csoportbontás a nyelvi, a testnevelés, továbbá a lehetőségek függvényében az érettségi vizsgatárgyak vonatkozásában.

Csoportbontások alkalmazása: 

Amennyiben egy osztály több szakmához vagy ágazathoz tartozó tanulókból lett kialakítva, úgy a szakmai tantárgyakat külön csoportokban tartjuk meg.Csoportbontást alkalmazunk a gyakorlati képzés során a jogszabályi előírásoknak megfelelően.



Az idegen nyelv óráit lehetőség szerint évfolyami szinten, tudásszintenként, több osztályból kialakított csoportokban igyekszünk megszervezni a hatékonyság érdekében.



A kötelező testnevelés-foglalkozásokat lehetőség szerint évfolyamszinten, külön leány-, és külön fiúcsoportokban igyekszünk megszervezni.



A mindennapos testnevelés megvalósításához évfolyami szinten szervezünk sportköri foglalkozásokat. A diákoknak csak azokon a napokon kell a mindennapos testnevelésben részt venniük, mely napokon szakmai elméleti vagy közismereti óráik is vannak.


Oldal 91

Iskolánk a helyi tanterv készítésekor figyelembe vette az iskolaváltás és iskolatípus-váltás lehetőségét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. Azokban az osztályokban, tanulócsoportokban, ahol a kompetencia alapú oktatás valósul meg, „Szövegértés-szövegalkotás”, „Matematika”, „Informatika”, „Idegen nyelv” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosítóan kompetencia alapú oktatási programot, programcsomagot vezetünk be, alkalmazunk. A tevékenységet úgy tervezzük, hogy a programba bevont tanulócsoportok érintett tanóráinak 25%ában információs és kommunikációs technológiát (IKT) alkalmazunk. A tanulócsoportokban tantárgytömbösített oktatást vezettünk be a kötelező tanórai foglalkozások teljes intézményi időkeretének legalább 5-10-15%-a (évenként eltérő) mértékéig. A minimális célértéket 3 év alatt felmenő rendszerben érjük el. Az időkeretet a pályázati kiírásnak megfelelően az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 52§ (3) szerint kell figyelembe venni. Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszereket, eljárásokat veszünk át („jó gyakorlat”). Folyamatosan saját innovációt valósítunk meg, amely igazodik a helyi igényekhez. Ez az innovációs tevékenység egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére, hatékony és sikeres, az egyéni fejlődést támogató oktatási utak, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik.

III.12 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal, ősszel és tavasszal. A mérés a 9-12. évfolyamon: a „Mini Hungarofit teszt” alapján történik. ( lásd: OM Útmutató. Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez. „Mini Hungarofit”. A vizsgálati módszert kifejlesztette: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó) 1. feladat: Cooper-teszt vagy 2000 m-es futás (Az aerob állóképesség mérése) 2. feladat: Helyből távolugrás páros lábbal (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) 3. Hanyattfekvésből felülés (A csípőhajlító és a hasizomerő - állóképességének mérése 4. Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés (A hátizmok erő - állóképességének mérése) 5. Mellsőfekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás (A vállövi – és a kar - izmok erő állóképességének mérése Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: 

IGEN GYENGE



GYENGE



KIFOGÁSOLHATÓ


Oldal 92



KÖZEPES



JÓ



KIVÁLÓ



EXTRA

III.13 Az egészség- éskörnyezeti nevelési elvek A környezeti neveléssel kapcsolatos célunk a korszerű környezeti műveltségnek a nevelési-oktatási folyamaton keresztül megvalósuló formálása a középiskolás korosztálynak megfelelő színvonalon. Ezen belül: 

iskolánk szerves, integráns része környezetének



közvetíteni és megértetni a diákokkal a fenntartható fejlődés elvének követelményét, a generációs felelősséget



az ökológiai fogyasztóvédelem szemléletének kialakítása: az elmúlt években sokan felismerték, hogy környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere mai fogyasztói társadalmunkban keresendő

A környezeti nevelés: melynek során diákjainkat felkészítjük környeztünk megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Az egészségnevelés: olyan tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudás és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. Iskolánk jellegéből adódóan az általunk kidolgozott program a 9-15. évfolyamot, azaz a 14-21 éves korosztályt célozza meg. A program megvalósításában részt vesznek az iskola dolgozói.

III.13.1. Alapelvek, feladatok III.13.1.1 A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: 

a fenntartható fejlődés



a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések



a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései



alapvető emberi szükségletek



emberi jogok


Oldal 93



demokrácia



elővigyázatosság



biológiai és társadalmi sokféleség



az ökológiai lábnyom értelmezése és tanítása



környezeti ártalmak (víz-, talaj- és légszennyezés, hulladékkezelés, zajártalom)



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

III.13.1.2 Az egészségnevelés alapelvei 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete



testi higiénia



az egészséges testtartás, a mozgás fontossága



az értékek ismerete



az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat



a barátság, a párkapcsolatok a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben



szexuális felvilágosítás, nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció



a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete



az idővel való gazdálkodás szerepe



személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)



a szenvedélybetegségek elkerülése



a tanulási környezet alakítása



a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

III.13.1.3 Környezet- és egészségnevelési feladatok 

Akörnyezet- és egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.



Az megalapozva az élethosszig tartó tanulást fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét.



A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.



Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket.



Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése, a hulladékelhelyezés higiénikus megoldása legyenek fontos feladatok.



A tantermek, folyosó berendezése eleget tegyen az alapvető egészségügyi szempontoknak


Oldal 94

(megfelelő világítás, ülésrend, asztalok, székek mérete igazodjon az adott életkori sajátosságokhoz, rendszeres szellőztetés).



A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

Neveljük a tanulókat az energiával és az energiahordozókkal való takarékoskodásra 

Biztosítsuk a mindennapi testmozgás lehetőségét.



Ügyeljünk az alapvető higiéniai szokások betartására.



Törekedjünk a dohányzás, alkoholfogyasztás és kábítószerhasználat megelőzésére.



Segítsük ahelyes táplálkozási szokások ismeretének elsajátítását .



Segítsük a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációjának elfogadását.



Legyen szempont a környezettudatos magatartás bevezetése a tanműhelyben, laborban



Törekedjünk az sskolán belüli bántalmazás megelőzésére.



Fejlesszük



az egészséges életmódra való készséget, hajlandóságot (higiénia, táplálkozás, testmozgás, párkapcsolatok, személyes biztonság)



a preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelmet.



Segítsük a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakulását.



Alakítsuk ki tanulóinkban



a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitel iránti igényt,



a környezettudatos magatartást és életvitel iránti igényt,



a környezet értékei (természeti és épített környezet) iránti felelős magatartást és annak megőrzésének igényét,



a rendszerszemléletet, az egészséges életmód igényét (elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket),



Alapozzuk meg tudományosan a globális összefüggések megértését, a megelőzés és elhárítás módjait.

III.13.2. A feladatok megvalósításához szükséges készségek kialakítása



alternatív, problémamegoldó gondolkodás



ökológiai szemlélet, gondolkodásmód



szintetizálás és analizálás



problémaérzékenység, integrált megközelítés



kreativitás


Oldal 95



együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód



vitakészség, kritikus véleményalkotás



kommunikáció, médiahasználat



konfliktuskezelés- és megoldás



állampolgári részvétel és cselekvés



értékelés és mérlegelés készsége

III.13.3. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program

Délutáni foglalkozások 

az iskola biztosítja a mindennapi testmozgás lehetőségét o

sportkörök működtetése által

o

iskolai bajnokságok szervezésével és lebonyolításával

Egyéb lehetőségek: 

egészségmegőrzéssel kapcsolatos vetélkedők és előadások szervezése



természetjáró szakkör, kirándulások szervezése



a kollégistáknak külön sportdélután biztosítása

III.13.4. Egészség- és környezetnevelés a tantárgyakban

Az egészség- és környezetnevelés a szakmai elméleti képzésben a környezetvédelem tantárgyban testesül meg, míg a közismereti tárgyak közül 

történelem



földrajz



biológia



kémia



fizika



informatika



testnevelés



idegen nyelv

tantárgyakban minden évfolyamon a tananyagokba építve valósul meg.


Oldal 96

III.13.5 Az iskola drogstratégiai programja III.13.5.1 Helyzetelemzés

A statisztikai adatok szerint a fiatalok drogfogyasztása az utóbbi években jelentős mértékben nőtt, s az előrejelzések szerint a jövőben további emelkedés várható. Az említett társadalmi jelenség miatt szükség van az iskolai drogprevencióra. Tapasztalataink szerint az iskola a földrajzi előny (a városban lévő központi elhelyezkedés) ellenére mikroszociológiai szempontból hátrányos területen fekszik. Tudjuk, hogy a drogprevenciós munka területén legfontosabb a tanulók megfelelő attitűdjének kialakítása. Befolyással kell lennünk a drogfogyasztás okainak mindegyikére: a drogok sajátosságából, a használó jelleméből, a családi háttérből, s a tágabb társadalmi, környezeti hatásokból fakadó okokra. III.13.5.2. Helyi stratégia

a

Célunk, hogy a drogveszélynek kitett fiatalokat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott belső értékké vált normakultúrával ruházzuk fel, amelyek segítségével elhárítják a személyiséget veszélyeztető jelenségeket.

b

Alapelveink: a konstruktív életvitel értékeinek közvetítése, a testi-lelki egészség fogalmának holisztikus megközelítése, a személyiség, az interaktivitás.

c

Feladataink: Felvilágosítás: a tanulóknak, a szülőknek, a pedagógusoknak. Megelőzés: a tanulóknak Segítségnyújtás: a tanulóknak a szülőknek Kapcsolattartás: a tanulókkal a szülőkkel a kollégákkal és egyéb segítőkkel.

A prevenciós módszerek szervezeti lehetőségei:


Oldal 97

A drogmegelőző munka minden pedagógus feladata. A közoktatási törvény 19.§ értelmében a pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A prevenciós hatás középpontjában a tanuló áll, őt segítik a szülők, a pedagógusok, az iskolapszichológus, az ifjúságvédelmi felelős és a prevenciós terápiában feladatot vállaló külső szakember. Résztvevők köre tanulók:

szaktanári órákon, osztályfőnöki órákon, tanórán kívül, pszichológussal közös foglalkozáson

pedagógusok:

nevelői értekezleten továbbképzéseken esetmegbeszéléseken személyes beszélgetéseken

iskolapszichológus:

egyéni és csoportfoglalkozásokon, esetmegbeszéléseken személyes beszélgetéseken

szülők:

szülői értekezleten fogadóórákon pszichológussal közös foglalkozáson

A nevelőtestület szerepe A drogprevencióban kitüntetett szerepe van az oktatási intézménynek, a nevelőtestületnek, hiszen közvetlen kapcsolatban állnak a drogveszély alanyaival, a gyermekekkel. Az igazgatóság támogatja a tanárok drogprevenciós és mentálhigiénés jellegű továbbképzését. A tanárok saját szaktárgyuk keretében élnek tárgyuk tartalmi és módszertani lehetőségeivel, valamint az iskola pedagógiai programjába beépített tartalmakat feldolgozzák a tanítási órákon. A közismereti munkaközösség kidolgozza az osztályfőnöki órák keretében elsajátítandó készségek, képességek és ismeretek rendszerét a testi-lelki egészségmegóvás területén. Az iskolapszichológus szerepe A testi-lelki egészségmegóvás terén – napjaink teljesítményközpontú, piacorientált társadalmában az érzelmi elszegényesedés és a tömegtájékoztatási eszközök manipulatív hatásának ellensúlyozása érdekében – kiemelt szerepe van az iskolapszichológusnak. Információt kap a nevelőtestület tagjaitól – kiemelten az osztályfőnököktől - a veszélyeztetett tanulókról, akikkel a kapcsolatot felveszi, s egyéni, illetve csoportos foglalkozások keretében a megelőző-óvó felvilágosítást biztosítja. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 98

A külső szervezetek szerepe      

a folyamatos konzultációs lehetőségek biztosítása, drogprevenciós foglalkozások tartása interaktív formában, előadások, rendezvények szervezése, a kortárssegítők képzése, a szülők bevonása, továbbképzések tartása a pedagógusok számára.

III.13.5.3 A drogmegelőzés tartalmi elemei 

stresszmegelőzés,



kommunikációfejlesztés,



személyiségfejlesztés,



életvezetési ismeretek, a drogokkal kapcsolatos ismeretek,



a kábítószerfogyasztás tényének kezelése az érvényben lévő titoktartási kötelezettséggel, külső segítség igénybevételével.

III.13.5.4 Módszerek, eszközök a drogprevencióban 

Helyzetfelmérés a diákok körében alkalmanként, kérdőíves módszerrel. Ezek értékelése, feladatok meghatározása.



Tananyag: osztályfőnöki, biológiaórák témái (pl. önismeret, én és a környezetem, egészséges és biztonságos élet, veszélyeztető tényezők).



SOTE programok osztályfőnöki órákon.



Külső drogprevenciós szakemberek foglalkozásai.



Személyiségfejlesztő önismereti órák, szakkör.



Drog-team kialakítása: pedagógusok, iskolapszichológus, kortárs segítők.



Tematikus előadás nevelési értekezlet keretében.



Szülői értekezletek.



Filmvetítések, ismeretterjesztő filmek.



A szabadidős tevékenységek drogprevenciós lehetőségei: színház, koncert, kirándulás, közösségi rendezvények.



A témával foglalkozó kiadványok figyelése, felvilágosító szórólapok iskolai terjesztése.

ifjúságvédelmi

felelős,

DÖK


segítőtanár,

Oldal 99

III.14 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Ezen belül alapvető, hogy az intézmény biztosítsa a szolgáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést, de helyezzen hangsúlyt az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására az intézmény minden tevékenysége során. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a felvételinél, az oktató-nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés és jutalmazás gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, a humánerőforrás fejlesztésében, a pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerségépítésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és a társadalmi környezettel. Iskolánk tanulóinak változó mértékű, de kis hányada (10% alatt) tartozik a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos diákok közé. Részükre önálló esélyegyenlőségi programot dolgoztunk ki, mely a Pedagógiai Programunk mellékletét képezi.

III.15 A tanuló jutalmazásával összefüggő elvek A tanulók jutalmazására a pedagógusok javaslata alapján kerül sor.

A javaslattételre a tanulmányi, művészeti, sport, kulturális vagy közösségi munkában elért kiemelkedő eredmények alapján, megfelelő magatartás és szorgalom esetén kerülhet sor. A jutalmazás az elért eredmények mértékétől függően szóbeli, írásbeli dicséret, tárgyjutalom, pénzbeli jutalomk, jutalomutazás lehet. A jutalmazás formája és mértéke az elért eredmény, illetve az iskola lehetőségeinek függvénye.

A tárgyjutalmak, pénzbeli jutalmak, jutalomutazásokra szóló lehetőségek átadására iskolai rendezvények, ünnepségek alkalmával, nyilvánosan kerül sor.

Az írásbeli vagy szóbeli dicséretek elsődlegesen osztályszinten kerülnek kihirdetésre, de a nagyobb közösséget érintő tevékenységért járó elismeréseket az iskolai honlapunkon is kihirdetjük.

III.16 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, beleértve a projektoktatást is Sajátos pedagógia módszernek tekintjük a frontális tanítástól eltérő képzési módokat, melyek mindegyikén gyakran alkalmazzuk az IKT (infokommunikációs technológia) eszközeit. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 100

A technológiai fejlődés eredményeként diákjaink döntő többsége számítógéppel és internethozzáféréssel rendelkezik. Azon diákoknak, akiknek e lehetőség nem adatik meg, az iskolai könyvtárban, illetve a kollégiumban van lehetőségük az eszközök használatára. Ugyanakkor csaknem minden tantermünkben elérhető az internet, s kollégáink többsége rendelkezik hordozható számítógéppel.

Ezen lehetőségeket kihasználva egyre inkább tolódik el az iskolai oktatás a digitális tananyagok alkalmazása, majd az ismeretek elsajátításának koordinálása irányába.

Sajátos pedagógiai módszer a szakképzésben megvalósuló moduláris oktatás, melynek kereteit a kerettantervek, illetve szakmai programok tartalmazzák.

III.16.1 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” c. pályázat

Iskolánk részt vesz a kompetencia alapú oktatás programjában. Az óraterveket, az oktatási struktúrát a pályázatban megjelölteknek megfelelően alakítjuk ki. A pályázat az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A kompetencia alapú, azaz a képességek fejlesztését előtérbe helyező programra a fenntartó pályázott 2 feladatellátási hellyel, a Hősök tere 9. sz. alatti székhelyintézményével, valamint a Bercsényi utcai telephelyével. Kompetencia alapú oktatás lényege: a képességek, készségek fejlesztése, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatás, mely lehetővé teszi, hogy a külön-külön fejlesztett kompetenciák szervesüljenek, és alkalmazásuk életszerű keretet, értelmet nyerjen a gyerekek számára. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis az „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. A kompetencia alapú oktatásnak megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszereket alkalmazunk (kooperatív technikák, projektmódszer, témahét, moduláris oktatási program) elsősorban a programban részt vevő osztályokban. Az SNI-s tanulók oktatásában a tananyagot átstrukturáljuk, másként dolgozzuk fel, differenciálást érvényesítünk a módszereket, munkaformákat illetően, a feladatok megvalósításához hosszabb időt biztosítunk ott, ahol erre szükség van.


Oldal 101

IV.

Szakmai program

IV.1 A szakmai program alapdokumentumai Az Iskolánkban a 2013/2014-es tanévben vagy azt követően tanulmányokat kezdő diákok számára készült szakmai programok 

a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC törvény,



a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,



a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek alapján készültek: o

szakiskolai szakmai programok a 2. számú mellékletben található szakképzési kerettanterv

o

a szakközépiskolai szakmai programok a 3. számú mellékletben található szakképzési kerettanterv

o

a korábban megszerzett szakképesítésre épülő szakmai program a 4. számú mellékletben található szakképzési kerettanterv

alapján készültek. A tanulmányaikat szakiskolában vagy szakközépiskolában 2012-ben vagy korábban megkezdett diákok esetében az első szakképesítés megszerzésére az évismétlés nélküli tanulmányaik befejezéséig van lehetőség, a szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény rendelkezik. A képzések az illetékes minisztériumok által kiadott központi programok alapján zajlanak. Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját. A szakképzésben a gyakorlati képzést hatvanperces tanítási órákkal kell megszervezni. Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez. A szakmai tanulmányok értékelése a helyi tantervben meghatározottak szerint történik.

IV.2 A szakiskolai képzés szakmai programja A szakiskolai képzés szakmai programja a szakiskolai tanulmányaikat 2011-ig megkezdett, az előrehozott szakiskolai képzésbe 2012-ben belépett diákokra, illetve a szakiskolai tanulmányaikat 2013-ban megkezdő tanulókra eltérő módon vonatkozik. Az előrehozott szakképzés szakmai programja a helyi tanterv III.5.2 pontjában olvasható.


Oldal 102

IV.2.1 Szakiskolai képzés a tanulmányaikat 2011-ig megkezdett tanulók számára IV.2.1.1 Hegesztő szakképesítés szakmai programja 2 éves szakképzés a 17723-21/2011. közleményben kiadott központi program szerint


Oldal 103

IV.2.1.2 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő szakképesítés szakmai programja 2 éves szakképzés

IV.2.1.3 Karosszérialakatos szakképesítés szakmai programja 2 éves szakképzés


Oldal 104

IV.2.2 Szakiskolai képzés szakmai programja a 2013-ban induló képzésben A szabad sáv felhasználására a sárga kiemelés utal. IV.2.2.1 Hegesztő szakképesítés

34 521 06

HEGESZTŐ Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

1. évfolyam E

10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10180-12 A hegesztés előkészítő és befejező műveletei 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11453-12 Bevontelektródás kézi ívhegesztő feladatok 11455-12 Fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok 11456-12 Gázhegesztő feladatok 11457-12 Volfrámelektródás védőgázas ívhegesztő feladatok Összes óra Összes óra

Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlat Hegesztési alapismeretek Hegesztési alapgyakorlatok

GY

ögy

2. évfolyam E

GY

2 4 1 1 3

2 3

3

Foglalkoztatás I.

2

Foglalkoztatás II. Munkahelyi egészség és biztonság Hegesztési ismeretek I. Hegesztési gyakorlatok I. Hegesztési ismeretek II.

1 0,5 3,5 8,5

2

4

Hegesztési gyakorlatok II. Hegesztési ismeretek III. Hegesztési gyakorlatok III. Hegesztési ismeretek IV.

5,5

2 3 8 2

Hegesztési gyakorlatok IV. 14

22 36

10 25

10 160


35

Oldal 105

IV.2.2.2 Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő

34 582 05

Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Szakmai követelmény-modulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezet védelmi feladatok 10212-12 Hűtőtechnikai rendszerszerelő feladatok 10213-12 Légtechnikai rendszerszerelő feladatok Összes óra Összes óra

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem

E

GY

E

GY

0,5 1 2 5 11,5 5 11 1

Elsősegélynyújtás gyakorlata Hűtőtechnikai rendszerek

1 6

Hűtőtechnikai rendszerek gyakorlata Légtechnikai rendszerek Légtechnikai rendszerek gyakorlata

12 4

11,5

23,5 35

160 160


10 22

13 35

Oldal 106

IV.2.2.3 Karosszérialakatos 34 525 06

Karosszérialakatos Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évfolyam 2. évfolyam

Szakmai követelmény-modulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok 10487-12 Karosszérialakatos feladatai Összes óra Összes óra

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

E

GY

ögy

E

GY

0,5 1 2 0,5 0,5 3 7

3

2 4 1

0,5 1

0,5

6

8,5 9,5 22

13 35

19,5 23

12 160


35

Oldal 107

IV.3 A szakközépiskolai képzés szakmai programja IV.3.1 A 2013 előtt indított képzések szakmai programja Az érettségi utáni szakképzésbe 2013 előtt belépett tanulók az első szakképesítés évismétlés nélküli megszerzéséig vehetnek részt ebben a képzési formában.

IV.3.1.1 Autószerelő

57 522 6

Testnevelé s órák száma:

0

992

52 464 8

1

40

Osztályfőn öki órák száma:

32

46 4


0

18

0

18

0%

50 %

50%

64

0

elm ig gyak iskola Gyakolat + elm ig gyak gyakhely

18

64

Elmélet

100 %

Súlyozás a 64 tananyagegysége n belül

64

Gyakorlat összóra

36

128

Elmélet összóra


gyakorlat

18

elm.ig. gyak

0

elmélet

18


18

Elmélet

36

Gyakorlat össz óra

18

164

Elmélet össz óra

0

48 8

0

2/14 év

súlyozás a modulon belül

1

82

óra szám

240/1.1/06 19-06

18

gyakorlat

TananyagEL EM azonosítója

240/1.2/06 19-06

52 2

Összóraszám

Járműazonosító jellemzők felépítése és tartalma Járműazonosító jellemzők elhelyezkedése a járművön

64

elm ig gyak a gyakhelyen

TananyagELEM megnevezése

Környezetvédelm i felülvizsgálat feladatai

elm.ig. gyak isk tanm

TananyagEGYSÉG megnevezése

54

1/13 év

elmélet

0619-06

52 2

El m

gyakorlat

1098

Szakmai össz

elm.ig. gyak

52 %

Gya 986 k %:

36

nyári gyakorla Gya t k óraszám a:

elmélet

Össz 102 gyakorl 4 at:

El m

51 525 01 1000 00 Autószerelő 00

Követelmény modul/száma/megnevezése

Járműazonosítási ismeretek

szakmai össz

Évfolyam

Szakképesítés/száma/megn evezése

48 %



Elm/gyak: 50 / 50

123 Össz 110 Elm 9 elmélet: 4 %:

nyári gyakorla Gya 10 t k 5 óraszám a:

Összóraszám

A szakma összes óraszáma: 2263

13. évfolyam össz óraszáma: 14. évfolyam össz óraszáma:

18

18

18

18


Oldal 108

Környezetvédelmi mérések


Munka- és balesetés tűzvédelmi és környezetvédelmi ismeretek

Műszaki dokumentációs ismeretek

Munkafelvételi és ügyfélkezelési ismeretek

Belső égésű motorok emissziótechnikája Motorüzemi paraméterek (fordulatszám, előgyújtás, stb.) mérése Otto-motorok gázelemzése Dízelmotorok füstölésmérése Fedélzeti diagnosztika (OBD, EOBD) 0673-06 Munka-, balesetés tűzvédelmi ismeretek Környezetvédelmi ismeretek Hulladékok, veszélyes anyagok tárolása Műszaki rajz készítés és olvasás Dokumentációk felhasználása és készítése Munkafelvételi ismeretek (hibabehatárolás, felhasznált anyagok, munkaidő stb.)

240/2.1/06 19-06

2

240/2.2/06 19-06

2

240/2.3/06 19-06 240/2.4/06 19-06 240/2.5/06 19-06

64

16

16 12 8

2

16

16

2

16

16

2

16

16

Közúti járműszerelő közös feladatok I.

72

240/1.1/06 73-06

1

12

12

240/1.2/06 73-06

1

12

12

240/1.3/06 73-06

1

12

12

240/2.1/06 73-06

1

240/2.2/06 73-06

1

240/3.1/06 73-06

1

240/3.2/06 73-06 Ügyfélkommunikác 240/3.3/06 iós iemeretek 73-06 Árajánlat készítés

64

0

0

36

18 18

12

72

36

72

0


36 33% 36

0

36

0

0

100 %

0%

0%

36 33%

0

36

0

0

36

0%

0%

100 %

36 33% 36

0

36

0

0

100 %

0%

0%

108

108

100 %

0

64

64

64

0

64

50%

0%

50%

0

0

0

0

0

Súlyozás a tananyagegysége n belül

18 18

12

1

12

12

1

12

12


Oldal 109

Követelmény modul /száma/megnevezése

Karbantartási műveletek

Ellenőrzési-, diagnosztikaiés szervizműveletek


Motorjavítási ismeretek

Erőátvitel javítási ismeretek

0674-06 Gépjárművekben alkalmazott folyadékok, olajok Feltöltési mennyiségek ellenőrzése, folyadékok összetételének diagnosztikai ellenőrzése Gépjármű esztétikai állapot felmérése, festékrétegvastagság mérés Időszakos szervizműveletek Szemrevételezéses vizsgálati műveletek Diagnosztikai vizsgálatok 0675-06 Belső égésű motorok felépítése és működése Motordiagnosztika, -vizsgálat Motorbeállítás, javítás Erőátviteli berendezések felépítése, működése Erőátviteli berendezések

Gépjármű karbantartás I.

0

0

0

240/1.1/06 74-06

1

36

36

240/1.2/06 74-06

1

18

18

240/1.3/06 74-06

1

18

18

240/2.1/06 74-06

1

18

18

240/2.2/06 74-06

1

18

18

240/2.3/06 74-06

1

36

36

36 172 188

105 8

Gépjárműjavítás I.

66 2

240/1.1/06 75-06

12 8

240/1.2/06 75-06 240/1.3/06 75-06

2

64

2

1

240/2.2/06 75-06

1

0

144

0

0

Súlyozás a 14 tananyagegysége 4 n belül

72 50%

0

72

0

0

72

0%

0%

100 %

72 50%

0

72

0

0

72

0%

0%

100 %

37 216 8

34 2

36


594

0

0


0

0

0

32 144 0

32 0

0


24 12 52% 112 0 8

12 8

0

11 2

464

0

128

2

240/2.1/06 75-06

144

144 144

64 48

54

18

36

0%

47%

48

54

18

53%

19 33% 90 108 8

54

36

10 8

27%

18 %

55%

72


Oldal 110

diagnosztikája, vizsgálata

Futómű javítási ismeretek

Fékberendezések javítási ismeretei

Kormányberendezések javítási ismeretei

Világítóberendezések javítási ismeretei

Erőátviteli berendezések beállítása, javítása Futóművek felépítése, működése Futóművek diagnosztikája, vizsgálata Futóművek beállítása, javítása Fékberendezések felépítése, működése Fékberendezések diagnosztikája, vizsgálata Fékberendezések beállítása, javítása Kormányberendezé sek felépítése, működése Kormányberendezé sek diagnosztikája, vizsgálata Kormányberendezé sek beállítása, javítása Világítóberendezés ek és elektronikus berendezések felépítése, működése Világítóberendezés ek és elektronikus berendezések diagnosztikája, vizsgálata

240/2.3/06 75-06

1

240/3.1/06 75-06

1

36

240/3.2/06 75-06

1

18

18

36

240/3.3/06 75-06

1

18

18

36

240/4.1/06 75-06

1

72

72

240/4.2/06 75-06

1

18

18

240/4.3/06 75-06

1

18

240/5.1/06 75-06

1

54

240/5.2/06 75-06

1

36

18

54

240/5.3/06 75-06

1

18

18

36

240/6.1/06 75-06

2

96

18

18

36

72

36

36

10 18% 72 8

36

72

0

36

67%

0%

33%

14 10 24% 4 8

36

10 8

0

36

75%

0%

25%

14 10 24% 4 8

36

10 8

0

36

75%

0%

25%

54 54

96 12 11 28% 8 2

240/6.2/06 75-06

2

16

8

16

11 2

0

16

88%

0%

13%

24


Oldal 111

Gépjárműfelépítmények javítási ismeretei


Világítóberendezés ek és elektronikus berendezések beállítása, javítása Gépjárműfelépítmé nyek felépítése, működése Gépjárműfelépítmé nyek vizsgálata Gépjárműfelépítmé nyek beállítása, javítása 0864-06 Külső ápolás

Autóápolás Belső ápolás Autó-karbantartás Követelmény modul/száma/megnevezése Járműátvétel bontásra

Járműbontás

Napi ellenőrzés és karbantartás 0865-06 Járműátvétel bontásra Alkatrész kiszerelés és minősítés Alkatrész-tárolás, illetve továbbítás Karosszéria szétbontása Karosszéria-elemek vizsgálata és minősítése Karosszéria-elemek tárolása, illetve továbbítása

240/6.3/06 75-06

2

240/7.1/06 75-06

2

240/7.2/06 75-06

2

8

8

240/7.3/06 75-06

2

8

8

48

64

Autókarbantartás , ápolás 240/1.1/08 64-06 240/1.2/08 64-06 240/2.1/08 64-06

80

16

8

80

0

0

2

8

16

24

2

8

16

24

16

16

32

112

2

Autóbontás 240/1.1/08 65-06 240/2.1/08 65-06 240/2.2/08 65-06 240/2.3/08 65-06

8

24

2

16

2 2

8

8 8

48

8

24

8

16

16

24

2

240/2.4/08 65-06

2

240/2.5/08 65-06

2

16 16

96 21% 80

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0



16

80

0

16

16

48

16

0


48 75% 16

32

16

0

32

16 25%

0

16

0

0

16

0%

0%

112

32

80

24

8

24 21% 16

8

16

0

8

67%

0%

33%

88 79% 16

72

8

8

72

9%

9%

82%

64

83%

33%

0%

0%

17%

67%

100 % Súlyozás a 80 tananyagegysége n belül

16 16

16

16


Oldal 112


Autómosó berendezések felépítése és működése


Általános vállalkozási feladatok

0866-06 Autómosó berendezések felépítése és működése Autómosóberendezések működése és kezelése Autómosóberendezések tisztítása, karbantartása 0886-06 Vállalkozás működtetése Egyszerű árajánlat készítése Kapcsolattartás az ügyfelekkel Számlakészítés Piackövetés


Munkafelvétel

1208-06 Kommunikáció az ügyféllel Diagnosztikai vizsgálatok, próbaút Hibalista felvétele

Járműjavítás gyakorlata

Járműjavítás

Autómosás

16

0

0

16

32

240/1.1/08 66-06

2

240/1.2/08 66-06

2

8

8

240/1.3/08 66-06

2

8

8

0

72

Általános vállalkozási feladatok 240/1.1/08 86-06 240/1.2/08 86-06 240/1.3/08 86-06 240/1.4/08 86-06 240/1.5/08 86-06

16

36

0

36

18

18

1

18

18

1

12

12

1

16

16

1

8

8

48

32

64

48

192

8

8

240/1.1/12 08-06

2

240/1.2/12 08-06

2

8

16

24

2

8

8

16

240/1.3/12 08-06 240/2.1/12 08-06

2

72

72

72

0


32

16

16

16

0


16

16

16

0

16

50%

0

0

0

0

0


48

32


16

1

Járműjavítás, tisztítás I.

144

64

32

72

72

64


100 %

0

36

36

36

0


36

36

36

0

36

50%

0

0

0

0

0


0%

100 %

0

0%

50%

50%

192

80 112

48 25% 16

32

16

0

32

33%

0%

67%

96 50% 32

64

0

32

64

0%

33 %

67%

Oldal 113

Ellenőrző vizsgálatok, mérések Külső-belső tisztítás

Járműtisztítás

Jármű átadása Számítógépes diagnosztika, és adatbáziskezelés Mérőátalakítók ismerete

Járműjavítás elmélete

240/2.2/12 08-06 240/3.1/12 08-06 240/3.2/12 08-06

2

32

2

32 8

8 0

16

0

0

16

0%

0%

100 %

32 17% 32

0

32

0

0

100 %

0%

0%

16 2

240/4.1/12 08-06

2

240/4.2/12 08-06

2

8 16 16

8%

8 16 16

IV.3.1.2 Autótechnikus

1122

Elm/gyak: 50 / 50

354

Gyak %:

51%

szakmai össz

49%

1090

nyári Elm Gyak gyakorlat óraszáma: 736

354


560 176 354

Osztályfőnöki órák száma:

32

Testnevelés órák száma:

0

Súlyozás a tananyagegységen belül

gyakorlat

320 160 194

elm.ig. gyak

194

elmélet

480

Gyakolat + elm ig gyak gyakhely

674

Gyakorlat összóra

674

Elmélet összóra

0


TananyagELEM azonosítója

160 194

Össz óraszám

320

óra szám


Autótechnikus feladatai


0593-06

0

1/13 év

gyakorlat

51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus

elm.ig. gyak


Össz gyakorlat:

elmélet


736 Elm %:

Évfolyam

Szakképesítés/száma/megnevezés e

Össz elmélet:

elm ig gyak iskola

13. évfolyam össz óraszáma:

Elmélet

A szakma összes óraszáma: 1122

Oldal 114

Alkatrész és raktározási ismeretek

Alkatrész ismeret

240/1.1/0593-06

1

16

16

Szerelési anyagok, segédanyagok

240/1.2/0593-06

1

16

16

Alkatrészek, szerelési anyagok, segédanyagok

240/1.3/0593-06

1

0

Készletezés, készletnyilvánatrás

240/1.4/0593-06

1

16

Veszélyes anyagok, hulladékok

240/2.1/0593-06

1

16

0

16

1

16

0

16

1

0

Veszélyes anyagok hulladékok kezelése, tárolása, újrahasznosítása Veszélyes anyagok hulladékok kezelése, tárolása, újrahasznosítása Veszélyes anyagok, hulladékok

Autóműszaki ismeretek

Járműdiagnosztikai ismeretek

18

18

10%

48

18

48

0

18

73%

0%

27%

128 19% 112

16

112

0

16

88%

0%

13%

80

0

80

0

0

100%

0%

0%

160

80

20%

40% 40%

16

240/2.2/0593-06 16

16

Üzemgazdaságtan

240/2.3/0593-06 240/2.4/0593-06

1

16

0

16

Kapacitás számítás, munkaidő kihasználás

240/2.5/0593-06

1

16

0

16

Normakészítés, munkaidőelszámolás

240/2.6/0593-06

1

16

0

16

Árajánlat készítés

240/2.7/0593-06

1

16

0

16

Gazdaságossági számítások, költségelemzés 240/2.8/0593-06

1

16

0

16

Gépjármű-szerkezettan Gépjármű villamosság és elektronika Minőségirányítási ismeretek Korszerű járműdiagnosztikai ismeretek Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikája Hatósági műszaki vizsgálatok

240/3.1/0593-06 240/3.2/0593-06 240/3.3/0593-06 240/4.1/0593-06

1 1 1 1

32 32 16 32

0 0 0 0

32 32 16 32

240/4.2/0593-06

1

32

0

32

240/4.3/0593-06

1

16

0

16

240/4.4/0593-06

1

0

Autószerkezettan, villamosságtan és elektronika, diagnosztika

66


160 160

12%

80

400 59% 240

160 160

320

Oldal 115


Szakmai tudás fejlesztése I.

0618-06 Szakmai tudás fejlesztése

160

Hatósági vizsgálatok elmélete

240/1.1/0618-06

1

32

Hatósági vizsgálatok gyakorlata

240/1.2/0618-06

1

Műszaki továbbképzés Alternatív hajtású járművek

240/1.3/0618-06 240/1.4/0618-06

Gondoskodás a vállalkozás hatékony működéséről

240/1.5/0618-06

Irányítástechnika az autóban (elmélet)

240/2.1/0618-06

0

80

0

240

Szakképesítés/száma/megnevezése Követelmény modul/száma/megnevezése

Vállalkozási ismeretek

240/2.2/0618-06

80

160

0

80


176 73% 128

48

128

0

48

73%

0%

27%

64

32

32

0

32

50%

0%

50%

32 48

48

32 32

32 32

1

32

32

1

32

32

Szakmai tudás fejlesztése II. Irányítástechnika az autóban (gyakorlat)

160

240

1

32

27%

32

32

51 525 01 1000 00 00 9990-BO

1/13 év Gazdasági feladatok

80

Vállalkozási formák közös és sajátos jellemzői, a közöttük való választás szempontjai

323/1.1/0001-06

1

16

A vállalkozási formák alapításának és megszüntetésének gyakorlati teendői

323/1.2/0001-06

1

0

A vállalkozás működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek

323/1.3/0001-06

1

16

A tevékenységhez szükséges tárgyi feltételek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendők

323/1.4/0001-06

1

0

A vállalkozás működtetésének személyi feltételei

323/1.5/0001-06

1

16

A vállalkozás személyi feltételeinek biztosításával kapcsolatos gyakorlati teendők

323/1.6/0001-06

1

0

16

0

80

176

176

80

80

16

80


48

48

48

0

48

50%

16 16

16 16 96


96

16

40%

0%

50%

16 16

16

16

Oldal 116

Vállalkozások gazdálkodása

A kereskedelmi vállalkozások erőforrásai és vagyona

323/2.1/0001-06

1

8

8

A vállalkozások nyereségérdekeltsége, az eredmény keletkezése

323/2.2/0001-06

1

8

8

A vállalkozások tevékenységének elemzése, a mutatószámok alkalmazása, a likviditás figyelése

323/2.3/0001-06

1

A vállalkozások finanszírozási formái

323/2.4/0001-06

1

8

8

Az üzleti terv jelentősége, fejezetei

323/2.5/0001-06

1

8

8

Az üzleti terv készítésének folyamata, az üzleti terv összeállítása

1

0

323/2.6/0001-06


32

16

32

80

33%

48

32

32

16

32

40%

20% 40%

16

Oldal 117

IV.3.1.3 Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető

1062

55 512 0

55 0

0

51 2

36

Szakmai össz


0

912

El m

nyári gyakorla Gya t k óraszám a:

44 468 4

0


14 0

0

43%

0%

57 %

0

0

0

0

30

20

26

20

26

36

84

0


1


Elmélet

166/1.5/114 2-06

46 8


1

32

Elmélet összóra

166/1.4/114 2-06

32 14 90% 184 4 0


1

0

Összóraszám

166/1.3/114 2-06

Súlyozás a tananyagegység en belül

gyakorlat

1

18 4

elm.ig. gyak

166/1.2/114 2-06

17 184 6

elmélet

30


1

Elmélet

166/1.1/114 2-06


TananyagEL EM azonosítója

0

360

0


2/14 év

17 6

360

Elmélet össz óra

0


18 4

Összóraszám

0

óra szám

17 6

gyakorlat

1/13 év

44 4

0

gyakorlat

50 %


elm.ig. gyak

Össz 98 Gya gyakorla 0 k %: t:

El m

nyári gyakorla Gya t 70 k óraszám a:

elmélet

szakmai össz


Informatikai alapismeretek

Az információtechnol ógia alapjai Az információtechnol ógia alapjai a gyakorlatban Operációs rendszerek elmélete Operációs rendszerek (gyakorlat) Irodai alkalmazások elméleti alapjai

50 %

elm.ig. gyak


99 Elm 4 %:

elmélet


Össz elmélet:

Évfolyam

13. 116 A szakma összes óraszáma: 2112 évfolyam 8 össz óraszáma: 14. évfolyam Elm/gyak: 50 / 50 944 össz óraszáma: Informatikai Szakképesítés/száma/megne 54 481 03 0010 54 hálózattelepítő és vezése 01 -üzemeltető Számítógépkezelé Követelmény s, 1142-06 modul/száma/megnevezése szoftverhasználat, munkaszervezés

18 4

36

84


Oldal 118

Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés

Munkatervezés és szervezés

Prezentációkészít és Internet és intranet Multimédia- és kommunikáció A munkajog alapismeretei A munkahely és a környezet védelme Minőségbiztosítás


1143-06 A projektirányítás alapismeretei Feladattervezés Erőforrástervezés

Projektirányítás

Költségtervezés Időtervezés A projekt nyomonkövetése Projektirányítás számítógéppel Alapismeretek

Szoftvermenedzsment

Fejlesztő és tesztelő eszközök

166/1.6/114 2-06 166/1.7/114 2-06 166/1.8/114 2-06 166/1.9/114 2-06 166/1.10/11 42-06 166/1.11/11 42-06 166/2.1/114 2-06

1

25

25

1

30

30

1

30

30

1

15

15

1

18

18

1

10

10

1

10

10

166/2.2/114 2-06

1

16

16

166/2.3/114 2-06

1

10

10

Projekt menedzsment 166/1.1/114 3-06 166/1.2/114 3-06 166/1.3/114 3-06 166/1.4/114 3-06 166/1.5/114 3-06 166/1.6/114 3-06 166/1.7/114 3-06 166/2.1/114 3-06 166/2.2/114 3-06

95

0

85

0

7

7

1

5

5

1

5

5

1

5

5

1

5

5

1

5

5

1 1

40 7 7

0

36

0

0

100%

95

85

95

0

85


72 40% 32

40

32

0

40

44%

0%

56 %

54 30% 24

30

24

0

30

44%

0%

56 %

180

1

1

36 10% 36

180

0%

0%

0

0

0

0

0

0


40 7 7


Oldal 119

Szoftverértékelés

Vállalkozásmenedzsment


Üzembehelyezési ismeretek Vállalkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Marketing és reklám a gyakorlatban 1168-06 Hardver alapismeretek

Hardvertechnológia

Szoftverismeretek

Hardver-szerelési ismeretek Hardver üzemeltetési ismeretek Hálózat szerelési ismeretek Hálózati operációs rendszerek (elmélet) Hálózati operációs rendszerek (gyakolat) Internetes szolgáltatások (elmélet) Internetes szolgáltatások (gyakorlat)

166/2.3/114 3-06 166/2.4/114 3-06 166/3.1/114 3-06 166/3.2/114 3-06

1

10

10

1

30

30

1

11

11

1

15

15 54 30% 39

166/3.3/114 3-06

1

166/3.4/114 3-06

1

Hardveres, szoftveres feladatok

13

166/1.1/116 8-06

1

166/1.2/116 8-06

1

166/1.3/116 8-06

1

166/1.4/116 8-06

1

166/2.1/116 8-06

1

166/2.2/116 8-06

1

166/2.3/116 8-06

1

166/2.4/116 8-06

1

39

0

15

72%

24 227 1

24 1

0

22 7


77

49

0

77

39%

0%

61 %

34 19 73% 150 2 2

19 2

0

15 0

56%

0%

44 %

13

15 24 1

0%

0

20 0

28 %

15

15

27

49

468

468

0

0

0

0

0

0


49 15 12

50

96

15 12

12 27% 49 6

50

96

72

96

72

96

40

40


Oldal 120

Hálózat menedzsment Követelmény modul/száma/megnevezése

Hálózati alapok

LAN technológiák

Forgalomirányítók

Kapcsolók

WAN technológiák

Speciális hálózati

166/2.5/116 8-06 LAN/WAN ismeretek, 1163-06 biztonsági rendszer Hálózati 166/1.1/116 alapismeretek 3-06 Hálózati 166/1.2/116 alapgyakorlatok 3-06 166/2.1/116 Hálózati modellek 3-06 166/2.2/116 Hálózati eszközök 3-06 Ethernet 166/2.3/116 ismeretek 3-06 Forgalomirányítók 166/3.1/116 alapszintű 3-06 ismerete Forgalomirányítók 166/3.2/116 konfigurálása 3-06 Forgalomirányítók 166/3.3/116 felügyelete 3-06 Irányító 166/3.4/116 protokollok 3-06 Kapcsolók 166/4.1/116 alapszintű 3-06 ismerete Kapcsolók 166/4.2/116 konfigurálása 3-06 Kapcsolók haladó 166/4.3/116 szintű ismerete 3-06 166/5.1/116 Haladó IP címzés 3-06 166/5.2/116 WAN protokollok 3-06 166/5.3/116 WAN eszközök 3-06 166/5.4/116 WAN konfigurálás 3-06 WLAN ismeretek 166/6.1/116

1

38 54 6

1

0

48 4

38

38

0

103 0

54

38 54

1

16

16

2

32

32

2

64

64

2

64

64

2

32

32

2

40

40

2

40

40

2

32

32

2

64 40

40

2

40

40

2

16

16

64

64

2

32

32

2

32

32

2

32

16

38

0

16


38

16

38

0

16

70%

0%

38 0

0

46 8


16 0

0

0

100%

0%

14 17% 32 112 4

32

0

11 2

22%

0% 78%

14 17% 64 4

80

64

0

80

44%

0% 56%

14 17% 64 4

80

64

0

80

44%

0% 56%

12 15% 60

68

60

0

68

47%

0% 53%

848

38 468 0

30 %

16 16 19% 0 0

0

0%

64

2

2

100 %

38

32


Oldal 121

technológiák

Hálózat menedzsment

Követelmény modul/száma/megnevezése Szakmai idegen nyelv

elmélet VoIP ismeretek elmélet WLAN ismeretek gyakorlat VoIP ismeretek gyakorlat Hálózati eszközök felügyelete

3-06 166/6.2/116 3-06 166/6.3/116 3-06 166/6.4/116 3-06 166/7.1/116 3-06 166/7.2/116 Hálózati biztonság 3-06 166/7.3/116 Hálózattervezés 3-06 Felhasználók 166/7.4/116 felügyelete 3-06 Hibamenedzsmen 166/7.5/116 t 3-06 9991-BO Szakmai angol nyelv

8 2

28

2

36

36

2

32

32

2

32

32

2

22

22

2

32

32

2

22

22

2

20

20

Szakmai idegen nyelv 166/1.1/999 1-BO

28

2

64 64

0

0

0

64 64


0

0

0

0

0

0

12 15% 8

0

128

0

0

12 8

64

64

0

64

0

0


64

0

64

0

0

100%

Súlyozás a tananyagegység en belül 64

100 %

0%

0%

0%

100 %

0%

Oldal 122

IV.3.2 Szakközépiskolai képzés szakmai programja 2013-tól A szabad sáv felhasználására a sárga kiemelés utal. IV.3.2.1 Autószerelő A szakképesítés OKJ száma: 54 525 02 Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok 10418-12 Járműkarbantartás 10421-12 Autószerelő feladatai 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata

Szakképesít ésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 1/13 2/14. heti heti óraszám óraszám e gy ögy e gy 0,5 0,5 2 1 2,5 3 4 4 4 10 6 2 0,5 6 6 5 5 3 19

16 35


5 16

19 160

35

Oldal 123

IV.3.2.2 Autóelektronikai műszerész A szakképesítés OKJ száma: 54 525 01 Szakképesí tésspecifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám e gy ögy e gy Ágazati szakképzés


10416-12 Közlekedéstechnikai alapok 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai összes óra összes óra

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika

0,5 0,5 2 1 2,5 2 3 4 6

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Járműdiagnosztika- és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

12 4

80 80 1 0,5 4 3 4 2 2 6 6 2

19

16 35


2 18

17 160

35

Oldal 124

IV.3.2.3 Elektronikai technikus A szakképesítés OKJ száma: 54 523 02

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10007-12 Informatikai és műszaki alapok 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

10003-12 Irányítástechnikai alapok 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése 10014-12 Mechatronikai rendszerek 10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában összes óra összes óra


Ágazati Szakképesí szakképzés tésközismeret specifikus nélkül utolsó évf. 1/13. 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám e gy ögy e gy 0,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I. Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Elektronikai áramkörök Elektronikai áramkörök gyakorlat Mechatronika Mechatronika gyakorlat Számítógép alkalmazása

0,5

2 2 2,5 4 1 4 4 6 6

160

2 3 5 6 4 5 3,5

Szimuláció és PLC gyakorlat Mikrovezérlők gyakorlat 16

19 35


6 3 20

15 160

35

Oldal 125

IV.3.2.4 CAD-CAM informatikus A szakképesítés OKJ száma: 54 481 01

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12Információ-technológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés

10820 -12 CAD alapok

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információ-technológiai alapok Információ-technológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek és eszközök I. gyakorlat Műszaki ábrázolás és gépelemek

Ágazati Szakképesí szakképzés tésközismeret specifikus nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám e gy ögy e gy 0,5 0,5 2 1,5 3 1 2 5 9 5 8

2,5

Műszaki ábrázolás és gépelemek gyakorlat CAD gyakorlat

3 5

Technológiai ismeretek

4 4

Műszaki ismeretek 10819 -12 CAM alapok

CAD-CAM gyakorlat

3

Számítógépes gyártás 10818 -12 CNC gépkezelés, programozás összes óra összes óra összes óra szabad sávval

5

Technológia gyakorlat

3 3

CNC gépek gyakorlat 13

22 35 35


18 160

17 35 35

Oldal 126

IV.3.2.5 Informatikai rendszergazda A szakképesítés OKJ száma: 54 481 04

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti ög óraszám y e gy 0,5

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Hálózatok, programozás és Adatbázis- és adatbázis-kezelés szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek és Hálózati operációs szolgáltatások rendszerek gyakorlat 10828 -12 Hálózati ismeretek II. Vállalati hálózatok üzemeltetése és Hálózati ismeretek II. felügyelete gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra

e

gy

0,5

Foglalkoztatás I.

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat

Szakképesítés -specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

2

1,5 3 1

2 5 9 5 8 6,5 8 6 6 3

13

22

160

35


3 17

18 35

Oldal 127

IV.3.2.6 Logisztikai ügyintéző A szakképesítés OKJ száma: 54 345 01

Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban 11507-12 Áruforgalom Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata 10034-12 Logisztika A logisztikai ügyintéző feladatai Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási 10035-12 feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz 10036-12 Raktározás Termelési és nagykereskedelmi raktározás Raktározás gyakorlata összes óra összes óra

Ágazati Szakképesí szakképzés tésközismeret specifikus nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám e gy ögy e gy 0,5 1 2 4 2

20

5

80

5

60

11 1

6,5 5 4 7 7,5 2 3

23

12 35


3,5 14,5

20,5 160

35

Oldal 128

IV.3.2.7 Ügyviteli titkár A szakképesítés OKJ száma: 54 346 02


Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Ágazati Szakképesítés szakképzés -specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám e gy ögy e gy

0,5 1

Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat

10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat 10070-12 Kommunikáció alapjai Üzleti kommunikáció Munkahelyi kommunikáció gyakorlat 10066-12 Gazdasági alapismeretek Gazdálkodási alapfeladatok Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció 10073-12 gyakorlat Titkári ügyintézés Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program 10072-12 dokumentáció alapjai Rendezvény és program Rendezvény- és dokumentáció a programszervezés gyakorlatban 10071-12 Hivatali protokoll ismeretek Hivatali kommunikáció magyar Szakmai idegen nyelv és idegen nyelven gyakorlat összes óra összes óra

2 7

60

7

85

5

15

1 3,5

4 4 3 6 5 3

7 3

16

19 35

8 21

14 160


35

Oldal 129

IV.3.2.8 Idegenvezető A szakképesítés OKJ száma: 54 812 01

Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása

10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása

10058-12 Idegenvezetés

10059-12 Idegenvezetés módszertana 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció összes óra összes óra

Tantárgyak


Ágazati Szakképesítés szakképzés -specifikus közismeret utolsó évf. nélkül 1/13 5/13 és 2/14. heti heti óraszám óraszám ögy e gy e gy 0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegennyelv- gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek Gyakorlat Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban

4 4 4 2 3 10 1 1 2 3 2,5 2 2 10,5 1 2 7,5 2 3 17, 5

17, 5

160

35


14

21 35

Oldal 130

V. A kollégium pedagógiai programja V.1 A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései A kollégium a közoktatási rendszer szakmailag önálló intézménye. Alapfeladata, hogy biztosítsa a megfelelő életkörülményeket és tanulási feltételeket azon tanulók számára, akik lakóhelyüktől távol tanulnak a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a család nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A kollégium a környezet, a helyi társadalom, a beiskolázási körzet sajátosságait, partnereinek igényeit, továbbá a társadalmi elvárásokat figyelembe véve a kollégiumi nevelés országos programja szerint végzi munkáját. A kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy segítse a tanulókat a hátrányok leküzdésében, hogy esélyeket teremtsen, biztosítsa az integrációt, a hozzáférést a jó minőségű tudáshoz és ezáltal az életminőség javítását, a társadalmi mobilitást elősegítse. Fontos szerepe van az egész életen át tartó tanulás megalapozásában, a tanuláshoz szükséges készségek és képességek, a kulcskompetenciák erősítésében, a tehetség fejlesztésében és a felzárkózás segítésében. A kollégium tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot, valamint érzelmi védettséget is nyújt. A kollégium - megfelelő pedagógiai környezet biztosításával - elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló kisközösségekben a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával képes speciális pedagógiai feladatok megoldására, például bizonyos gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására, versenysportoló, művészeti képzésben részesülő diákok nevelésére, felsőoktatási tanulmányokra való felkészítésre, az együttműködési, tanulási és motivációs zavarok korrekciójára. Adottságainál fogva alkalmas lehet arra, hogy egy lakóközösség pedagógiai, kulturális központjává válhasson.

V.1.1 A kollégiumi nevelés V.1.1.1 A kollégiumi nevelés célja és alapelvei

A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével:


Oldal 131



az Alaptörvényben biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;



demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a NAT által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban;



a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben;



a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása;



a szülőkkel, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés;



a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktató munka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése;



a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott normaés követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség;



kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széles körű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása;



az integrált nevelés megvalósítása;



orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógia módszerek alkalmazása;



az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók szükségleteinek figyelembe vétele( Ennek során jelentős szerepet kap az egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások, az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenységformák alkalmazása.)

V.1.1.2 A kollégiumi nevelés feladatai

A kollégiumi nevelés során különösen nagy hangsúlyt fektetünk a helyes énkép, önismeret kialakítására. Fontos feladat a szociális képességek, tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése. Felzárkóztató foglalkozásokkal segítjük a lassabban haladó diákokat, a tehetségek kibontakozásában segítünk. A családi életre, a kulturált életmódra tanítjuk növendékeinket. Támogatjuk szuverén világképük kialakulását. Az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakítását segítjük, valamint a társadalmi, gazdálkodási jártasságokat fejlesztjük. A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programja OM 031974

Oldal 132

A nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti és etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartására, ápolására neveljük diákjainkat.

V.2 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A kollégiumi foglalkozások szervezésekor kiemelt szerepet kap: 

a szocializációt segítő képességek (együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés) fejlesztése,



az egyéni tanulási és ismeretszerzési technikák megtanulása, alkalmazása,



az egészséges életmódra nevelés, a tanuló speciális igényeihez igazítva az egészség megőrzéséhez szükséges technikák, képességek megszerzése, megőrzése,



a környezeti nevelés, az egyéni igények alapján a saját környezet megfelelő kialakítása,



a szabadidős program, önkiszolgálás, munka, tehetséggondozás, felzárkóztatás, társas kapcsolatok, közösségi tevékenységek alkalmazása, amelyek a tanuló eredményes társadalmi beilleszkedését segítik elő.

A köznevelésről szóló törvényben meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozások: a) felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő egyéni és csoportos, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, c) a szabadidő eltöltését szolgáló egyéni és csoportos, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, e) a kollégiumi élet szervezésével összefüggő csoportos foglalkozások.

Tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet: a) kötelező, b) szabadon választható.

A tanuló heti tíz órában köteles részt venni tanulószobai egyéni és csoportos, heti egy órában a közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti egy foglalkozáson köteles részt venni.


Oldal 133

Az egyéni és csoportos foglalkozások látogatása alól a tanuló – a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint – felmentést kaphat. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. A foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. A kollégium - az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez - minden tanév első hetében felméri, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. A diákok a szabadon választott programokon az egész tanévben részt vesznek. A szabadon választott foglalkozások a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják. Ilyen foglalkozások az iskolai élettel közösen szervezett 

szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör



színjátszó-, tánc- vagy egyéb művészeti csoportban való közreműködés



tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre felkészülés, részvétel



házi, iskolák közötti és városi versenyeken való részvétel



házi, iskolák közötti és városi sportversenyeken, bajnokságokon való részvétel



diáknapon, a Bláthy-hét rendezvényein való részvétel



színházlátogatás



kirándulás

Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-ig. Az éves munkatervet – az elfogadást követő három munkanapon belül – az iskola honlapján és a kollégiumi hirdetőtáblán közzétesszük. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni

V.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az egészségfejlesztést komplexen értelmezzük, mely szerint az egészséges táplálkozás, a mindennapos sporttevékenység és a környezettudatos szemlélet kialakítása egyaránt fontos feladatunk.


Oldal 134

V.3.1 Egészséges táplálkozás

Az egészséges táplálkozás megvalósításában segítségünkre van saját főzőkonyhánk, ahol nem csak háziasan, hanem az egészséges táplálkozás útmutatásainak is megfelelő ételeket biztosítanak az iskola minden diákjának és dolgozójának a HACCP minőségirányítási rendszer betartása mellett.

V.3.2 Egészséges életmód

Az egészséges életmód kialakításának keretében életvitelük rendszerességére szoktatjuk tanulóinkat. Ennek keretében a mindennapi eseményeik periodicitására, az étkezési, tanulási, sportolási szokások ugyanazon időben történő rendszerességére törekszünk. Az iskolai élettel közösen a mindennapos testmozgásra igyekszünk szoktatni diákjainkat.

V.4 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését szolgálják a kollégiumi foglalkozások, melyek keretprogramja a következők: 1. Tanulás 

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása



Könyvtárhasználat, dokumentumismeret alkalmazása



Informatikai és számítástechnikai ismeretek



Könyvtári informatika

2. Énkép, önismeret. Pályaorientáció 

Ki vagyok én?



Az egyén és a társadalom



Pályaorientáció

3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 

Európaiság



Mindennapok művészete



Az alkotás öröme



Egyetemes műveltség

4. Környezettudatosság 

Környezetünk állapota



Közös felelősségünk


Oldal 135

5. Testi és lelki egészség 

Társas kapcsolataink



Élet a kollégiumban



Testi, lelki egészségünk

6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés 

Én és a család



A kollégium és az iskola



A társadalom



A háztartás

7. Hon- és népismeret 

Helyismeret, helytörténet



Múltismeret, hagyományok



Jelenismeret



Nemzetiségi kollégiumok kapcsolata az anyanyelvi területtel



Nemzeti kultúránk

A felsorolt tematikus programok megvalósítására a kollégium viszonylag kis létszámára (max. 60 fő) tekintettel nem évfolyamonként szervezzük, hanem kollégiumi szinten.

A foglalkozások időkeretei: Témakör

9.

10.

11.

12.

13-15.

évfolyam Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepekre, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret Összesen:

4 3

3 3

3 4

1 3

1 2

3

3

2

4

5

2 4

2 4

2 4

2 4

3 4

3

3

3

3

2

3

4

4

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra


Oldal 136

V.5 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A hátrányos helyzetű tanulóknak az ismeretek elsajátítására többletidőt, szaktanári segítséget, a kollégiumban rendelkezésre álló számítógép-használati lehetőséget biztosítunk tanulmányaik folytatásához. Szükség esetén az iskolában fejlesztőpedagógus és pszichológus áll rendelkezésre a hátrányok csökkentésére. Tehetséggondozást az iskolával közösen, szakköri, diákköri tevékenység keretében valósítunk meg. A tanulók érdeklődése és a szaktanárok véleménye alapján iskolai keretek között készítjük fel őket tanulmányi, kulturális versenyekre, vetélkedőkre. A társadalmi beilleszkedést támogatjuk azzal, hogy diákjaink származásra, etnikai, vallási, vagy felekezeti hovatartozástól függetlenül laknak együtt a kollégiumban. Programjainkon igyekszünk azon diákjainknak központi szerepet adni, akik egyébként beilleszkedési nehézséggel küzdenek. Ezen tanulóink számára szakmai segítséget nyújt az iskolában alkalmazott pszichológus is.

V.6 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A közösségi élet fejlesztésére közösségi programokat valósítunk meg. Ennek keretében lehetőség szerint színházbérletet vásárolunk, mellyel kollégista tanulóink évente legalább négy alkalommal színházlátogatáson vehetnek részt. A városban működő három kollégium sportrendezvényein részt veszünk. Az ezekhez szükséges felkészülés is a közösségfejlesztést szolgálja. Közösségfejlesztő hatása van a kollégiumban található társasjátékoknak, asztaliteniszezési és tollaslabdázási lehetőségeknek, továbbá a közösen végzett önkéntességi tevékenységnek. Alkalmazzuk az iskola keretek között a II.4 pontban felsorolt módszereket és eszközöket.

V.7 A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a kollégium és az iskola együtt oldja meg oly módon, hogy a kollégiumban jelentkező problémákról a kollégiumi nevelők tájékoztatják az iskolai ifjúságvédelmi felelőst, aki annak megfelelően siet a tanuló segítségére. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokban ugyanazokat az elveket és szempontokat követjük, mint az iskola II.6 fejezetében leírtuk.


Oldal 137

V.8 A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A kollégium minden olyan hagyományápolásban részt vesz, mely az iskolára vonatkozik. A helyi sajátosságok közül ilyenek a Bláthy-hét, a Bláthy-kupa rendezvényei, az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat által szervezett karácsonyi, húsvéti programok. Az elmúlt tanévben szép kapcsolat alakult ki a Tatai Kistérség Idősek Otthonával. Ennek keretében szakközépiskolás diákjaink megkezdték önkéntes programjukat, s havonta meglátogatják az Otthon lakóit, beszélgetnek és sétálnak velük. Ezzel mintegy lelki segélyt nyújtanak az időseknek amellett, hogy az idősek bölcs tapasztalataikkal diákjaink személyiségének fejlesztéséhez járulnak hozzá. Ezt a szép kapcsolatot szeretnénk tovább bővíteni, s hagyománnyá fejleszteni.

Hagyomány az egészséges táplálkozás költséghatékony lehetőségeinek őszi bemutatása, melyre kollégista diákjaink mindig nagy szorgalommal készülnek.

Érdeklődéssel vesznek részt kollégista tanulóink a teázás kultúrájának és a különböző népeknél jellemző fogyasztási szokásait bemutató teadélutánon.

A fenti hagyományokat folytatni, a kínálati skálát mind kollégiumi, mind iskolai szinten szélesíteni szeretnénk.

V.9 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Mivel a kollégiumban lakó tanulók döntő többsége iskolánk tanulója, az iskola és a kollégium közötti kapcsolattartás napi szinten megoldott. A kollégiumi nevelők csaknem mindegyike tanít is az iskolában. A kollégium az iskola intézményegysége, így az iskola és a kollégium közös tantestülettel rendelkezik. Közösek az alapdokumentumaink, a tanévi munkarendünk és az értekezleteink. A társintézményekben tanuló diákok vonatkozásában a kapcsolattartás elektronikus úton, telefonon, illetve személyes kapcsolattartással valósul meg.

A kollégium ugyanazt az elektronikus naplót használja, melyet az iskola. Ennek eredményeként a szülőkkel és az iskolával való kapcsolattartás egyazon elektronikus felületen valósul meg.

A kollégium, mint az iskola intézményegysége, a II.8 pontban ismertetett módon tart kapcsolatot a szülőkkel, illetve a társszervekkel.


Oldal 138

V.10 Környezet- és egészségnevelési elvek A kollégium környezet- és egészségnevelés elvei teljes egészében megegyeznek az iskola III.13. pontjában ismertetett környezet- és egészségnevelésielvekkel.

VI. A Pedagógiai Program módosításának elfogadása A Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját 2013. március 31-ig az intézmény vezetése átdolgozta, a nevelőtestülete az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján 2012. április 11-én 

a Pedagógiai Program módosítását, valamint a



a helyi tanterv módosítását

elfogadta. A szakmai programmal bővített pedagógiai program elfogadására a 14/2013. (IV.5.) NGM rendeletben megjelent ágazati és szakmai kerettantervek kiadásának feldolgozását követően 2013. május 23-án kerül sor.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol:  Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata  Bláthy Ottó Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szülői munkaközössége


Oldal 139

VII. A Pedagógiai Program fenntartó általi jóváhagyása Az intézmény fenntartója a Szakmai Képzésért Közalapítvány 2013. május 21-én a 8/2013. (V.21.) számú határozatával hagyta jóvá a Pedagógiai Programot, a Helyi tantervet és a Szakmai Programot. Ezt követően 2013. szeptember 1-től érvényes, és ezzel egyidejűleg az ezt megelőző intézményi pedagógiai program érvényét veszti.

Tata, 2013. május 31. PH.

Pákozdi Szabolcs kuratórium elnöke


Oldal 140

OM azonosító:

Recommend Documents