OM azonosító:

Ormánsági Aprófalva Óvoda és Konyha

Pedagógiai Program

7843 Kémes, Kossuth L. u. 5.

Ormánsági Aprófalva Óvoda és Konyha 7843 Kémes, Kossuth L. u. 5. Telefon: 73/495-134 E-mail: [email protected] OM azonosító: 202379

Pedagógiai Program

1


Pedagógiai Program


Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR ............................................................................................................. 4 1. BEVEZETŐ ....................................................................................................................... 5 1. 1. Intézményünk adatai ............................................................................................................... 5 1. 2. Helyzetelemzés ........................................................................................................................ 6 2. GYERMEKKÉP-ÓVODAKÉP ............................................................................................ 7 2.1. Gyermekkép............................................................................................................................... 7 2. 2. Óvodakép .................................................................................................................................. 7 3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI ................... 8 3.1. Egészséges életmódra nevelés .............................................................................................. 9 3. 2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása ................................. 12 3. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása ......................................... 14 4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI .........................................................15 4. 1. Személyi feltételek ................................................................................................................ 15 4. 2. Tárgyi feltételek ...................................................................................................................... 17 4. 3. A hetirend ................................................................................................................................ 18 4. 4. A napirend ............................................................................................................................... 19 4. 5. A nevelőmunka tervezése ................................................................................................... 20 5. NÉPHAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK ÁPOLÁSA ........................................................21 6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI .................................................................23 6.1. Játék.......................................................................................................................................... 23 6. 2. Játékba ágyazott tanulási tevékenységek ......................................................................... 27 6. 2. 1. A külső világ tevékeny megismerése ............................................................................. 27 6. 2. 2. Matematikai ismeretszerzés ............................................................................................ 28 6. 2. 3. Mozgás................................................................................................................................ 31 6. 2. 4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc ......................................................................... 33 2


Pedagógiai Program

7843 Kémes, Kossuth L. u. 5. 6. 2. 5. Mese, vers .......................................................................................................................... 35 6. 2. 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka ....................................................................................... 36 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK............................................................................37 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ..................................................39 9. KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ, TEHETSÉGES GYERMEKEK FELISMERÉSE ÉS FEJLESZTÉSE.....................................................................................................................41 10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................................44 11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK............................................................46 12. GYERMEKVÉDELEM ....................................................................................................48 13. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ....................................................................................51 13. 1. Az óvodavezető ellenőrzési és értékelési tevékenysége .............................................. 51 13. 2. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése ............................................... 55 13. 3. Fenntartói ellenőrzés........................................................................................................... 57 14. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI ...........................................................................................57 15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..............................................................................................61 15. 1. A program hatálya ............................................................................................................... 61 15. 2. A program nyilvánossága ................................................................................................... 61 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ..................................................................................................62 MELLÉKLETEK ....................................................................................................................63

3


Pedagógiai Program


TÖRVÉNYI HÁTTÉR  Alapító okirat  2011 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2012.

évi

CXXIV.

törvény

a

nemzeti

köznevelésről

szóló

törvény

módosításáról  20/2012.

(VIII.31.)

EMMI

rendelet

a

nevelési-

oktatási

intézmények

működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  138/1992.(X.8.)

Kormányrendelet

a

közalkalmazottakról

szóló

tv.

végrehajtásáról a közoktatási intézményekben  1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról  363/2012.

(XII.

17.)

Kormányrendelet

az

Óvodai

nevelés

országos

alapprogramjáról  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

A

program

megvalósításához,

rendszerbefoglalásához

Tevékenységközpontú óvodai nevelési programja szolgál.

4

Fábián

Katalin


Pedagógiai Program


1. BEVEZETŐ 1. 1. Intézményünk adatai Az intézmény megnevezése: Ormánsági Aprófalva Óvoda és Konyha OM azonosító: 202379 Székhelye: 7843 Kémes, Kossuth Lajos u. 5. Tagintézmény megnevezése, címe: Ormánsági Aprófalva Óvoda és Konyha Kisdió Tagóvodája 7817 Diósviszló, Petőfi S. u. 112.

Az intézmény működési területe: Cún, Drávapiski, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Diósviszló, Községi Önkormányzatok közigazgatási területe. Az intézmény a kötelező ellátási területén kívül eső településekről is fogadhat gyerekeket, ha ellátásuk nem igényel a fenntartó önkormányzatoktól költségvetési többlettámogatást.

Az intézmény alapfeladatai  Az óvodáskorban lévő gyermekek nevelése, személyiségük fejlesztése  A többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése  Nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelése

5


Pedagógiai Program


Az intézmény felépítése:

Óvoda

- 3 csoport

vegyes korosztály

KÉMES Főzőkonyha

DIÓSVISZLÓ

Óvoda

- 1 csoport

vegyes korosztály

1. 2. Helyzetelemzés Óvoda - Kémes Községünk Kémes, Magyarország délnyugati részén, a Villányi-hegység nyugati része és a Dráva ölelésében található. A Drávafoktól Diósviszlóig húzódó térségben az aprófalvas, 45 községet számláló Ormánságban van ez az intézmény, ahová hét kis községből – Drávapiski, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Cún, Adorjás, Kovácshida – érkeznek a gyerekek. A térségben több mint 50 éve működik óvoda. Az 1950-es évek elején szezonálisan, csak nyáron működött, mindössze 4 évig. Az 1978-ban óvodának átalakított régi épületét 1988-ban újabb résszel bővítették. 2014-ben egy óvodabővítési pályázatnak köszönhetően intézményünk tovább bővült. Jelenleg 3 csoportszobával, 3 öltözővel, 3 mosdóval, tornaszobával, fejlesztő- és orvosi szobával, nevelőtestületi szobával, vezetői irodával és a szükséges tároló helyiségekkel rendelkezünk. Az óvodával egy épületben van a konyha, amely nem csak az óvodásokat és az iskolásokat látja el, hanem szociális étkeztetést is folytat. Az udvarban az iskolás gyermekek számára külön étkező épült. Óvoda - Diósviszló 1953-ban az iskolával közös fenntartású óvoda létesült. Első vezető óvónője Dávid Pálné volt. Az 1950-es évek végéig étkeztetés nélkül működött, majd később helyi 6


Pedagógiai Program


konyha biztosította a gyerekek számára az étkeztetést. 1979-től az óvodát a harkányi óvodával közös igazgatás alá vonták. Az óvodai ellátás korszerűsítésére 1994-ben egy 200 adagos új konyhát építettek a meglévő épület mellé. Ekkor alakították ki a második foglalkoztató termet is a szükséges kiszolgáló helyiségekkel. A 1997/98-as tanévtől az óvoda ismét a helyi iskolával közös igazgatású lett, 2007. 09. 01-én tagintézménye lett a kémesi iskolának, majd 2013.01.01-től a törvényi szabályozás miatt a kémesi óvodának.

2. GYERMEKKÉP-ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép Programunk a gyermeki személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermekek jogait tiszteletben tartjuk, az eltérő adottságú gyermekek részére egyenlő hozzáférést biztosítunk. Sokoldalú, befogadó, érzelmileg gazdag, együttműködő, településéhez személyiségek,

kötődő,

környezetében

egyéniségek

jól

fejlesztésére

tájékozódó, törekszünk;

másokat figyelembe

elfogadó véve

az

egyénenként változó testi és lelki szükségleteket.

2. 2. Óvodakép Óvodánk esztétikus, melegséget sugárzó, biztonságos környezetével, szeretetteljes, családias, légkörével, elsősorban a szabad játék és mozgás eszközeivel készíti fel a gyermekeket az életre. A gyermekek és szülők kívánságát és elégedettségét mérlegelve, a gyermekek érdekeit figyelembe véve alakítjuk életünket, melyhez az itt dolgozók hivatásszeretete, a gyermekek és szülők tisztelete és egymás értékeinek megbecsülése párosul. Gondoskodunk a gyermeki szükséglet kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra; e tevékenységeken keresztül

az

életkorhoz

műveltségtartalmak

és

a

közvetítéséről;

gyermek a

egyéni

gyermek

egészséges

fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 7

képességeihez

igazodó

fejlődéséhez

és


Pedagógiai Program


Érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, a gyermek mindenekfelett álló érdekének figyelembe vételével. A gyermek személyiségének teljes kibontakoztatására törekszünk. Alapul vesszük a gyerekcsoport sokszínűségét, érdeklődését, életkori sajátosságait, az érés sajátos törvényszerűségeit. A gyerekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján, tevékenységközpontú módszerekkel történik. Kiemelt feladatunknak tekintjük a környezeti nevelést, erre építjük a fejlődést elősegítő tevékenységeket, amely tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget. Környezettudatos szemlélet kialakításával szeretnénk elérni azt, hogy a gyermekek tiszteljék környezetüket, bátran alakítsák azt anélkül, hogy kárt tennének benne. Óvodánk minden dolgozója tisztában van a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel, és ez

minden

tevékenységben

megnyilvánul.

Ezáltal

közösségünk

munkahelyi

életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai

szemléletformálásra,

egészséges

az

életmód

szokásainak

megalapozására.

3. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA ÉS FELADATAI A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvoda nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a pedagógiai célok és feladatok centrumába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket. Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermekeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét - eltérő kulturális színvonalon - a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, 8


Pedagógiai Program


magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti a szociális tanulást. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja:  a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül,  az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Feladataink:  Egészséges

óvodai

környezet

megteremtése,

egészséges

életmód

kialakítása.  Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szocializáció biztosítása.  Értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.  Anyanyelvi nevelés.  Hátrányos helyzetű gyermek differenciált fejlesztése, egyéni bánásmóddal az esélyegyenlőség megteremtése.  Az óvodáskorú gyermek fejlődéséhez és neveléséhez szükséges optimális feltételek biztosítása.  Az

iskolai

beilleszkedéshez

szükséges

gyermeki

személyiségvonások

fejlesztése.  A gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása.  Prevenciós feladatok ellátása, külső szakemberek bevonásával.

3.1. Egészséges életmódra nevelés A tevékenység célja: A gyermekek testi-lelki egészségének biztosítása. Megfelelő helyes életstílus kialakítása. Az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. Testi fejlődésük elősegítése. Feladataink:  A gyermekek gondozása, szokásrendszer kialakítása.  Ismerkedjenek meg az egészséges táplálkozással. 9


Pedagógiai Program


védelme,

 Egészségük

edzése,

óvása,

megőrzése,

mozgásigényük

kielégítése.  Harmonikus fejlődésükhöz szükséges egészséges, esztétikus környezet kialakítása.  A tevékenységhez szükséges feltételek biztosítása.  A

gyermekek

testi

képességeinek

fejlesztése,

a

mindennapi

edzési

lehetőségek biztosítása.  Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Az egészséges életmód kialakításának alapvető területei:  gondozás (testápolás, öltözködés, étkezés)  testi

nevelés

(egészségvédelem,

edzés,

óvás,

megőrzés,

betegség

megelőzés)  a pihenés/alvás rendszere. Gondozás Az óvodai

élet

óvodapedagógus

szervezésében a

gondozás

a

gondozásnak

folyamatában

is

kiemelt szerepe nevel,

építi

van.

kapcsolatait

Az a

gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. Testápolás A gyermekek megismerkednek a testápolás eszközeivel, módjával. Önállóan gyakorolják ezeket a tevékenységeket. Öltözködés Az öltözködés során fontos szerepe van a felnőttek folyamatos segítségének, szóbeli magyarázatának, utasításának, hiszen ezek nagyban hozzájárulnak a gyermekek testsémájának kialakulásához. Étkezés A gyermekek megismerkednek a különböző ételekkel, az évszakoknak megfelelő zöldségekkel,

gyümölcsökkel,

a

betegségek

táplálkozással.

10

megelőzésében

fontos

helyes


Pedagógiai Program


Testi nevelés A gondozási és a testi nevelési feladatok megfelelő ellátása segíti a gyermekek egészségének

megőrzését,

szervezetének

edzését,

ellenálló

képességének

növelését. Fontos szerepet játszik ebben a higiénés szabályok betartása, a rendszeres, örömmel végzett mozgás, a levegőztetés és a megfelelő fizikai terhelés. A balesetek megelőzése érdekében csak biztonságos, egészségre nem ártalmas eszközöket használunk. A mozgásfejlesztő eszközök biztonságos használatának szabályait megismertetjük és betartatjuk a gyermekekkel. Pihenés/alvás rendszere Az óvodai életritmust, az aktivitás-pihenés arányát úgy alakítottuk ki, hogy az igazodjon

a

gyermek

élettani

szükségleteihez.

Fontosnak

tartjuk,

hogy a

gyermekeink zavartalan, nyugodt, kényelmes körülmények között pihenjenek. Ennek feltételei:  a gyermekek méretének megfelelő fektetők biztosítása,  gyermekek kialakult alváshoz kötődő szokásainak elfogadása,  a csoportszoba folyamatos szellőztetése, kellemes légállapot biztosítása,  a csoportszoba megfelelő fényviszonyainak beállítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a rendszeresen nem alvó gyermekek is ágynyugalomban töltsék a pihenési időt. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére Testápolás A gyermekek belső igényévé válik a tiszta, rendezett külső. Helyes technikával végzik a tisztálkodási teendőket, szabályaikat betartják. A tisztálkodás során használt eszközöket tisztán tartják. A szokások és szabályok betartását társaiktól is elvárják, figyelmeztetik egymást arra. Öltözködés Önállóan öltözködnek, figyelembe véve az időjárási tényezőket. Igénylik az alkalomnak megfelelő rendezett külsőt. Ruhaneműik között rendet raknak, azok épségére, tisztaságára képesek vigyázni. Segítik egymást az öltözködésben.

11


Pedagógiai Program


Étkezés A kulturált étkezés szabályait ismerik és betartják. A szükségleteik szerint önállóan szednek a tálból és öntenek a kancsóból. Készség szinten használják az evőeszközöket. Felismerik és megnevezik az elfogyasztott ételeket. Testi nevelés A gyermekek tisztában vannak azzal, hogy a betegségek megelőzésében fontos a helyes táplálkozás. Tudják, hogy minél több vitamint fogyasztanak, annál erősebb lesz immunrendszerük. Tudják, hogy mozgás nélkül nem működik jól szervezetünk. Pihenés/alvás Tekintettel vannak alvó társaikra, őket nem zavarják.

3. 2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és szocializáció biztosítása A tevékenység célja:  A jó családi mintát követő, érzelmi biztonságot nyújtó, elfogadó környezet biztosítása.  A gyermekek alapvető szokás- és normarendszerének és tulajdonságainak megalapozása és kialakítása.  Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, én-tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Feladataink:  Pozitív tulajdonságokra építő, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör biztosítása.  A

gyermek

fejlettségéhez

alkalmazkodó

életritmus,

szokás-és

szabályrendszer kialakítása, alkalmazkodva a sajátos törődést igénylő gyermekek szükségleteihez.  Énkép, önismeret és önértékelés fejlesztése, melynek révén a gyermekek képessé válnak önálló helyzetmegoldásra.

12


Pedagógiai Program


 Társas kapcsolatok alakulásának segítése gyermek-gyermek, gyermekóvodapedagógus, gyermek-dajka viszonylatban.  A kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze.  A

gyermeki

magatartás

óvodapedagógus

és

az

alakulása óvoda

szempontjából

más

dolgozóinak

modellértékű

az

kommunikációja,

bánásmódja és viselkedése.  Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységek szervezése, amelyek erősítik az összetartozás élményét.  Ismerje meg a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére.  A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Szívesen járnak óvodába, képesek az óvodai közösséghez alkalmazkodni.  Közös tevékenységekben aktívan és érdeklődéssel vesznek részt.  Ismeri a szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja.  Igényükké válik a helyes viselkedés, azok szabályainak betartása.  Kérés nélkül segítenek egymásnak és a kisebbeknek.  Érzelmileg elfogadják egymást, megértéssel fogadják társaik szokatlan megnyilvánulásait is.  Törekednek a megkezdett tevékenység befejezésére.  Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 13


Pedagógiai Program


3. 3. Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés- és nevelés megvalósítása A tevékenység célja:  A beszéd és kommunikáció iránti vágy felkeltése, erősítése.  A kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta,- és szabályközvetítéssel. Feladataink:  Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.  Az anyanyelv ismertetése, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd –és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.  Az irodalmi anyag kiválasztásánál törekszünk a tartalmi és esztétikai igényességre, figyelembe véve a gyermek életkori sajátosságait.  Megismertetjük a gyermekekkel a nonverbális kommunikáció és az illem általános szabályait és megteremtjük a lehetőséget azok gyakorlására.  A család nyelvi kultúrájának és a gyermek beszédállapotának ismeretében kidolgozzuk a tudatos fejlesztés stratégiáját.  Játékos hangutánzásokkal, feladatokkal a helyes légzéstechnika, az artikuláció kialakulása, az önálló beszédprodukció fejlesztése.  A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve a gyermekeknek változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek

rendszerezése,

bővítése,

különböző

tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. 14


Pedagógiai Program


A kulturális szempontból hátrányos helyzetű gyermek legközvetlenebbül az anyanyelvi fejlettség színvonalában károsodhat. Az óvodai élet viszonylagos kötetlenségével, elfogadó légkörével lehetőséget ad arra, hogy a gyermekek az örömeiket, szorongásaikat a játékban, mesében kifejezhessék. A fejlesztés érdekében kiscsoportos kortól kezdve nagyon sok nyelvi játékot játszhatunk, frissítő, szórakoztató gyakorlatokat végezhetünk. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Kialakulnak az érthető és kifejező beszédkészség alapjai.  Környezetükkel megfelelően kommunikálnak, használják a nonverbális kommunikáció jelzéseit.  Viselkedéskultúrájukba beépülnek az illemszabályok.  Gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.

4. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4. 1. Személyi feltételek Változó világunkban a pedagógus személyisége megkívánja a komplex, rugalmas látásmódot, így az új dolgok iránti elfogadáshoz a bátor, kezdeményező, kipróbáló, új iránt fogékony személyiség megléte szükséges. A nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, kulcsszereplő az óvodapedagógus, akinek elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekeink számára. Személyisége, viselkedése, szakmaisága

fontos

feltétele

az

óvodai

nevelésünknek.

A

gyermek

szeretetszükségletét kielégíti, mellyel számára biztonságérzetet nyújt. Megértő,

türelmes,

érzelmileg

elfogadó

partneri

szerepet

töltünk

be

az

együttnevelésben. Követelményünk és elvárásunk, hogy előítéletektől mentesen közeledjünk a különböző kultúrájú családokhoz. Figyelembe vesszük a gyermeki esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód biztosításának követelményét. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez speciálisan képzett szakemberek közreműködését vesszük igénybe.

15


Pedagógiai Program


A dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük, egyike a gyermeket nevelő felnőtteknek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. Nevelőmunkánk

során

a

dajka

és

az

óvodapedagógus

tevékenységét

összehangolttá kell tennünk. Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva

legyen

az

óvoda

és

az

adott

óvodapedagógusok

nevelési

elképzeléseiről, módszereiről. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. A nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája is elengedhetetlen a feladataink megvalósításához /konyhai dolgozók, karbantartó/. Óvodánk alkalmazotti közössége: Munkakör

Kémes

Diósviszló

Pedagógus

5

Pedagógiai asszisztens

1

Pszichológus

-

Pedagógiai munkát segítő dajka

3

Konyhai dolgozó

5

-

Pénztáros

0.5

-

Karbantartó

1

-

ÖSSZESEN:

15.5

2

1

3

Évek óta fontosnak tartjuk az önképzést és a továbbképzést. Irányultságát a szakmai elvárásoknak, partneri igényeknek megfelelően határozzuk meg.

16


Pedagógiai Program


4. 2. Tárgyi feltételek A helyi programunk megvalósításához szükséges tárgyi eszközöket az éves költségvetésből, pályázatok útján, és a szülők segítségével szerezzük be. Csoportszobáink berendezéseit úgy alakítottuk ki, hogy megfeleljen a gyermekek testméreteinek. Játékeszközeiket a belső igényeiknek megfelelően, önállóan választhatják ki, mindezek biztonságukat, kényelmüket szolgálják, melyek változatos színükkel, formájukkal, harmóniát sugároznak a környezetükben. Az intézmények csoportszobái esztétikusak, egyediek, tükrözik az ott dolgozók egyéniségét. A gyermekek számára nyugalmat, otthonosságot sugároznak, ahol a gyermekek számára minden játéktevékenységnek külön kialakított helye van. A szép tágas, parkosított, játékokkal felszerelt udvarok lehetőséget biztosítanak a megfelelő mozgásra, a természeti jelenségek közvetlen megfigyelésére. Környezeti adottságaink elősegítik, hogy óvodánkban a gyerekek, a szülők és a munkatársak egyaránt felszabadultan, biztonságban érezzék magukat. Helyiségek funkciója

Száma

Felszereltsége

Kémes

Diósviszló

Csoportszobák

3

2

A program megvalósításához szükséges eszközök, tárgyak.

Öltözők

3

2

Öltözőszekrények, szekrények

Mosdók

3

2

Gyermekméretű mosdókagylók.

Iroda helyiségek

3

0

Nyomtató, telefon, fax, internet hozzáférés, fénymásoló, laptop.

Udvar

1

1

Számos mozgásfejlesztő játék.

Raktár

2

1

Polcok.

17

cipős

WC-k

és


Pedagógiai Program


Tornaszoba

1

0

Bordásfal, tornapad,modulkészlet, tornaszőnyeg, tornaszekrény

Fejlesztő szoba

1

0

Tükör, íróasztal, gyermekasztal, gyermekszék

Szertár

1

0

Tornaszerek

4. 3. A hetirend A hetirend a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugodt légkört teremti meg az óvodai csoportban. A hetirend és a napirend biztosítja a szokásrendszer segítségével a gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődését, és lehetőséget nyújt az óvodások napi életének megszervezéséhez, melyet az egész nap folyamán óvodapedagógus irányít. Figyelünk arra, hogy minél rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze. Jusson idő a gyermeki tevékenységek, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös megvitatására. A rugalmasság a helyzethez való alkalmazkodást segíti elő, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyen. Szabadon dönthetünk abban a kérdésben, hogy a komplexitás keretében mely tevékenységeket és szervezeti formákat választjuk a gyermekek fejlesztése érdekében az egyes napok folyamán. A hetirend életkortól függően naponta biztosítja a tervezett és rendszeres mozgásfejlesztést. A keret és az időtartam változó, szervezhető kezdeményezett vagy kötött formában. Heti 1 alkalommal minden korosztály számára kötelező a testnevelés foglalkozás. Mozgásfejlesztő szabályjátékokat a mindennapos testnevelés keretein belül a gyerekek részképességeinek fejlesztésére törekedve szervezünk. A felajánlott, választható műveltségtartalmat, integráló tevékenységet úgy alakítjuk, hogy naponta folyamatosan legyen lehetőség a művészeti tevékenységekre, amelyek a szabad játék keretein belül szervezhetők.

18


Pedagógiai Program


A hetirend általános tartalma és időkeretei

Naponta 20-30 perc

Hétfő

Naponta 30-35 perc

Mese Mindennapos testnevelés

Kedd

Mese

Matematika

Mindennapos testnevelés

Szerda

Művészeti tevékenység


Csütörtök


Természet, ember

társadalom,

Mese Péntek

Mindennapos testnevelés

Művészeti tevékenység

4. 4. A napirend A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A napirend biztosítja a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését, biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. Lehetővé teszi a szabad levegőn való tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők beilleszthetők a 19


Pedagógiai Program


játéktevékenység egész napos folyamatába. A napirend igazodik a célokat szolgáló feladatokhoz, figyelembe veszi egy-egy csoport szokásait és igényeit, biztosítja a tevékenységek végzésének zavartalanságát.

KÉMES

DIÓSVISZLÓ

IDŐKERET

TEVÉKENYSÉG

IDŐKERET

TEVÉKENYSÉG

6.45- 10.30

Szabad játék, tízórai, 7.00- 10.30 mozgásfejlesztés,

Szabad játék, tízórai, mozgásfejlesztés,

felajánlott, választható tevékenységek, fejlesztő foglalkozások

felajánlott, választható tevékenységek, fejlesztő foglalkozások

10.30- 11.30

Játék a szabadban

11.30-12.15

Testápolás, ebéd, 11.30 – 12.00 készülődés a délutáni pihenéshez

Testápolás, ebéd, készülődés a délutáni pihenéshez

12.15- 14.45

Mese, pihenés

12.00- 14.30

Mese, pihenés

15.00- 15.30

Uzsonna

14.30 -

Folyamatos uzsonna

15.30- 17.00

Szabad játék, 14.45- 16.00 folyamatos távozás

10.30- 11.30

Játék a szabadban

Szabad játék, folyamatos távozás

4. 5. A nevelőmunka tervezése Célunk: Tudatos, tervszerű a gyermekek fejlettségének megfelelő nevelési terv készítése. A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezés során mindig a 4-es feladatrendszerből /játék és tanulási tevékenység, társas és közösségi tevékenység, munkatevékenység, szabadidős tevékenység/ kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységet és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és a feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrétan egy hétre tervezünk. 20


Pedagógiai Program


Ez esetben lehetőségünk nyílik a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználására. A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt.

A fejlesztés formáját

nem a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, gondolkodhat, cselekedhet. A lényeg, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon, és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon.

5. NÉPHAGYOMÁNYOK, NÉPSZOKÁSOK ÁPOLÁSA Az óvodai életünket szervesen átható, beépülő néphagyományok ápolásának célja a jeles

napok,

ünnepi

szokások

megismertetése

mellett

a

népszokások

hagyományőrző felelevenítése, hogy a gyermekek érezzék át a hétköznapok és ünnepnapok váltakozását, ritmusát, éljék át a hagyományos ünneplést az ünnepekhez tartozó jókívánságok, köszöntők, dramatikus népszokások, néptánc megismerése által. A gyermekeknek minél több alkalmuk legyen az élményszerű megismerésre, alkotó részvételre, hogy az érzékelésen, észlelésen, érzelmi nevelésen keresztül jussanak el a nemzeti értékeink és a néphagyományaink megismeréséhez. A népszokásokkal való ismerkedés bővítse a gyermekek ismereteit, segítse elő az olyan gyermeki magatartás kialakulását, amelyben a hagyományőrzés, a népi kultúra, nemzeti értékeink megbecsülése áll. Feladataink:  Ünnepeink, rendezvényeink, cselekvő, tevékeny részvételt biztosítsanak, és maradandó élményt nyújtsanak gyermekeink számára.  A néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepeink, rendezvényeink projekt szemléletű megvalósítása, projekttervezés. 21


Pedagógiai Program


 Tárgyalkotó népművészet tartalmi és formai elemei épüljenek be a gyermekek játékába, játékeszköz használatába.  Az óvodapedagógus építse be a kisgyermekek nevelésébe mindazon értékeket, amelyek a folklórban megőrzésre érdemesek.  Minden jeles napot megelőző időszakban az óvodapedagógus folyamatosan biztosítson a gyermekek kíváncsiságát kielégítő tevékenységeket.  Önmegvalósító, élményt adó változatos tevékenységek biztosítása.  Inkluzív szemléletű, minták, értékek átadása.  A gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodó differenciálási lehetőségek teremtése a nevelési folyamatban az egyéni képességekhez igazodó műveltségtartalmak közvetítése.  Az óvodapedagógus biztosítsa, hogy a gyermekek cselekvő tevékeny részvétellel ismerkedjenek meg a jeles napokkal és ezekhez kapcsolódó szokásokkal.  A gyermekek egyéni üteméhez, érdeklődéséhez igazodó differenciálási lehetőségek teremtése.  A műveltségtartalmakat az egyéni képességekhez igazodóan közvetítse az óvodapedagógus a nevelési folyamatban.  Szocializációs

hatások

érvényesülésének

elősegítése

a

gyermeki

szükségletek figyelembevételével.  Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem,

megértés,

figyelmesség,

segítőkészség,

empátiás

készségek

alakítása.  A

tevékenységekben

rejlő

lehetőségek

kihasználásával,

nevelje

a

gyermekeket a különbözőségek elfogadására. A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységi formákban  Vers, mese, dramatizálás: Népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések.  Ének, énekes játékok, zenehallgatás: Mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene, néptánc. 22


Pedagógiai Program


 Rajz, mintázás, kézimunka: Tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, mézeskalács sütés, vesszőfonás,

batikolás,

népi

hangszerkészítés.

Tárgyalkotó

népművészet

elemeinek, motívumainak megjelenése.  A környezet tevékeny megismerése: Találós kérdések, népi jóslások, jeles napok, népszokások. Munkafolyamatokkal, tárgyak, funkcionális eszközök rendeltetésszerű használatával való ismerkedés. A régi paraszti világot jellemző praktikus, lényegre törő, összefüggéseket kiemelő szemlélet tudatosítása.  Mozgás: Ügyességi és sportjátékok, néptánc alaplépései. Az óvodai ünnepek, jeles napok időrendben a 1. számú mellékletben találhatóak.

6. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI 6.1. Játék A játék a fejlődésnek természetes közege, alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze. A játék legyen az öröm és élmény forrása az érzelmi hatások feldolgozásának lehetősége. A játék komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja a másik két tevékenység elemeit is (munka, tanulás). Gyermekeink szükségletei, érdekei és igényei szem előtt tartásával törekszünk arra, hogy játéktevékenység közben jól érezze magát. Gyermekeink a játékban kiélhetik, kipróbálhatják, feldolgozhatják és gyakorolhatják az életben előforduló szituációkat, élményeiket. Ugyanakkor megoldási módot kapnak bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhatnak, kiélhetik szorongásaikat,

problémáikat

és

feldolgozhatják

kellemes

és

kellemetlen

élményeiket. A nyugodt, derűs játékhoz szükséges feltételeket folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára. A csoportokban vannak kialakított állandó játékhelyek, amelyek a gyermeki igénytől függően

mobilizálhatóak.

A

játéktémák 23

megválasztásánál,

kialakításánál


Pedagógiai Program


nagymértékben és rugalmasan a projekteknek megfelelően a gyermeki ötletekre alapozunk. A játék színtere nem szűkül le a csoportszobára, igyekszünk minél több lehetőséget megragadni

az

udvaron

való

tartózkodásra,

a

szabad

levegőn

történő

tevékenykedésekre. Itt is közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyerekek a különböző anyagokkal,

formálhatják

azokat,

tevékenykedhetnek

velük,

felhasználhatják

játékigényüknek, ötleteiknek megfelelően. Minden játékhoz biztosítjuk a szükséges eszközöket. A gyermekek számára hozzáférhető helyen, átlátható rendszerben helyezzük el a játékszereket. Olyan szokásrendszert alakítunk ki, amelyben a gyermekek az eszközöket önállóan használják és helyezik vissza a helyükre. Ezáltal alakítjuk igényességüket is. A pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő munkatársak, és a szülők feladata is, hogy a gyermeknek a szabad játékhoz való jogát biztosítsa. Szükséges a folyamatos megerősítés, segítségadás, a konfliktusok feloldásának segítése, és az eszközök biztosítása. A gyermekek szabad játéka leggyakrabban közösségi játék, de tisztelnünk kell az egyedül játszókat is. A szabad játékba csak az adott gyermek és szituáció ismeretében avatkozhatunk be. Az

óvodapedagógus

eszközöket

és

feladata,

hogy

élményszerzési

megfelelő

lehetőségeket

csoportlégkört, biztosítson

helyet, a

időt,

különböző

játékformákhoz, a gyakorló, a szimbolikus, a szerep, a konstruáló és a szabályjátékhoz. Kiscsoportban a gyakorló játék a legjellemzőbb, de nagy hangsúlyt kapnak a szimbolikus játékok, melyek fokozatos bővítésével érhetjük el a nagycsoportosok által kedvelt szerep- és szabály játékok kialakulását. Konstruáló játékok:  Legók, legófélék, modulépítők.  Különböző méretű, alakú fa- és műanyagépítők, kiegészítő elemek. Funkciós játékeszközök:  Többféle méretű, alakú, anyagú, funkciójú autók /pl. munkagépek, teherszállítók, személyautók/, talicskák, motorok, repülők, helikopterek, vonatok, hajók, autósszőnyeg, szerszámok. Szimbolikus szerepjátékok eszközei: 24


Pedagógiai Program


 Babaszoba /babák, plüssfigurák, babaágy, babakocsik, babaruhák, ágyneműk, plédek, fürdőkád, fürdőlepedők, kiegészítők, vasalók, vasalóállvány/.  Babakonyha / edények, tányérok, evőeszközök, poharak, kancsók, tálcák, kávéfőző, turmixgép, főzőlap, sütemények, nyújtódeszka, nyújtófa, süteményformák, terítők, kötények, kendők, mosogatótál, szivacs, törlőruha, bevásárlószatyrok, pénztárgépek, takarító szettek, porszívó/.  Fodrászüzlet /hajszárítók, fésűk, tükrök, csavarók, hajcsatok hajgumik, fésülködő kendők, törölközők, köpeny, kozmetikumok/.  Jelmezek, bábok /szoknyák, fátylak, kalapok, sapkák, fejdíszek, kiegészítők/. Szabályjátékok:  Társasjátékok, kártyák, dominók /szín, forma, szám/, memóriák, puzzle, egyéb képes kirakók, logikai játékok. Gyakorló játékok:  Rakosgatható, húzogatható tárgyak, eszközök. Manuális tevékenység eszközei:  Gyöngyfűző, gyurma, különböző papírok, filcek, színes és grafitceruzák, zsírkréták, ollók. Mozgásos tevékenység eszközei:  Ugróiskola, bújóhenger, labdák, lépegetők, egyensúlyozó eszközök. A pedagógus által kezdeményezett játék Gondoskodunk az adott feltételek, körülmények biztosításáról, rugalmasan kezeljük és korosztálytól függően, a gyerekekkel határozzuk meg a célt, a témák, a helyek alternatíváit, a felhasználható eszközök többségét, a szabályokat. A kezdeményezett játékban együtt játszunk a gyermekekkel. Játéksegítő módszereink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónő irányítása legyen játékot követő, szemlélő, hagyja a gyermekeket cselekedni. A játéktémához kapcsolódva – ha szükség van rá – az óvónő legyen játékkezdeményező, modellt nyújtó. Segítse azok játékát, akik ötletszegények, kevésbé kreatívak.

25


Pedagógiai Program


Szükségszerűen avatkozunk be a játékba, például, ha a gyermekek veszélyeztetik egymás testi épségét, vagy ha agresszívak egymással, szóbeli kommunikációjuk nem megfelelő. A nevelés folyamatában nemcsak direkten és indirekten irányítunk, hanem magatartási mintát is nyújtunk. Fontos, hogy mit és hogyan mondunk, hogyan viselkedünk, öltözködünk. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb

játékos

tanulást

jelentik,

és

tervszerűen

előkészítettek,

és

felajánlottak. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Változatos játéktevékenységek gyakorlásával fejlődik önismeretük  Gyűjtőmunkák, séták, kirándulások során megismerkednek a természet kincseivel: azokkal manipulálnak, alkotóan tevékenykednek.  Megismerkednek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság), a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.  A játékban örömüket lelik, képesek arra, hogy egy játéktémát több napon keresztül is játsszanak.  Kialakul az együttjátszás igénye.  A játszócsoportok között jó, társas kapcsolat alakul ki, ahol egymás játékát kiegészítik, segítik.  Szerepjáték során képesek szerepeket vállalni, megosztani, arról lemondani.  Saját elképzeléseiknek megfelelően próbálkoznak játékeszközök készítésével, azokat játékukban alkalmazzák (dramatizálás, bábozás során).  Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.  Alkalmazkodnak egymáshoz és betartják a játékszabályokat.  A játék során olyan tulajdonságok, magatartásformák alakulnak ki, amelyek a későbbiekben meghatározóak lesznek.  Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték.  Ismert meséket szívesen báboznak, dramatizálnak.  Esetenként barkácsolást kezdeményeznek. 26


Pedagógiai Program


 Egyéni ötletek alapján képesek olyan építményeket létrehozni, amelyek egyre pontosabbak, összetettebbek.  Kedvelik a szabály-játékokat, a normákat betartják.  Társas viselkedésükben megjelennek az óvodánk által elvárt viselkedési szabályok.

6. 2. Játékba ágyazott tanulási tevékenységek 6. 2. 1. A külső világ tevékeny megismerése Az ember környezetkultúrája, környezethez való viszonya születésétől kezdve alakul, óvodás korban ennek tere a külső világ tevékeny megismerése. A tevékenység célja:  Olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedésformák kialakítása, amelyek meghatározzák a természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus együttélést.  A gyermekek minél több tapasztalathoz juttatása az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetből, életkoruknak megfelelő szinten.  Ismerje a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások értékeit, ismerje meg ezek szeretetét, védelmét is. A mi feladatunk, hogy megtervezzük azokat az alkalmakat, amelyek során a gyermek rácsodálkozhat a természet szépségeire, összhangjára, tapasztalhatja a kölcsönös előnyöket s maga is tehet azért, hogy kellemes környezetben éljen. A gyerekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetben lehetőséget biztosítunk az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, ezek feldolgozására. Az információ szerzés sokoldalú biztosításával gyarapítjuk az aktív és passzív szókincsüket, fejlesztjük anyanyelvi-kommunikációs képességüket. A környezeti nevelés színterét nehéz szétválasztani a többi nevelési területtől, szinte körbefogja azokat, ezért az évszakok témakörét alapul véve tervezzük és szervezzük óvodai életünket. A négy évszak ritmikusságára, változásaira, a hónapok aktuális eseményeire építünk. Feladatainkat a gyermekek spontán érdeklődésére alapozva, illetve korosztálynak megfelelően a gyermekekkel együtt tervezzük meg. A gyűjtő munkákba a szülőket is aktívan bevonjuk. Tervezésünk során a környezeti nevelés 27


Pedagógiai Program


szorosan összekapcsolódik a matematikai ismeretszerzéssel, hiszen nagyon sok matematikai jellegű tapasztalatokat szereznek a gyerekek, és ezeket a többi tevékenységekben is alkalmazzák. Ezáltal alakul ítélőképességük, fejlődik tér-, sík-, és mennyiség szemléletük. Komplex foglalkozásaink magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Ezek a tervezett kezdeményezések, illetve spontán ismeretszerzések a nap bármely szakában

megvalósíthatóak.

Lehetőséget

adunk

a

gyermekek

önálló

véleményalkotására, döntési képességeik fejlődésére a környezet alakításában. Környezetvédelem Óvodásaink aktívan részt vesznek környezetük tisztaságának megőrzésében /szemetes használat, levélseprés, gereblyézés, virágültetés, bokrok, fák, virágok megóvása/. Kirándulások alkalmával tudatosítjuk a gyermekekben, hogy viselkedésükkel ne zavarják az élővilág nyugalmát. Mindezekkel elősegítjük a környezettudatos magatartásuk formálását, alapozását, alakítását. Az óvodánk közelében elhelyezett szelektív hulladéktárolókhoz a gyermekekkel együtt visszük a szétválogatott hulladékot.

6. 2. 2. Matematikai ismeretszerzés A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatjuk a gyermekeket, melyeket tevékenységeikben alkalmazhatnak. A matematikai nevelés a külső világ megismerésének tevékeny része, az analízisszintézis, konkretizálás, elvonatkoztatás, gondolkodási műveletek alkalmazásának gyakorlati lehetősége. A gyermekekkel a környező valóságot, a természet törvényszerűségeit és összefüggéseit ismertetjük meg, megalapozzuk a logikus gondolkodást. Matematikai érdeklődésüket folyamatosan kielégítjük, élményeket, eszközöket biztosítunk a tapasztalatszerzéshez. Szemléletüket

úgy

formáljuk,

hogy

gondolkodási

képességeik, fejlődjenek. 28

műveleteik,

készségeik,


Pedagógiai Program


Megismertetjük gyermekeinket a mennyiségi viszonyokkal, a színekkel, halmazokkal, tő- és sorszámnevekkel, egyszerű labirintus játékokkal, ritmikus sorokkal, a pár fogalmával, variációs lehetőségekkel, egyszerű és bonyolultabb társasjátékokkal, a tükörkép fogalmával, a relációkkal, az irányokkal, névutókkal, a kiterjedésekkel, tér és síkmértani formákkal és egyéb gyűjtőfogalmakkal. A gyermekek által kezdeményezett játék kínálta lehetőségekben folyamatosan figyeljük

ötleteiket,

alakítjuk

gondolkodásmódjukat.

A

matematikai

nyelv

használatával példát adunk a gyerekeknek, amellyel konkrét tapasztalataik megfogalmazására biztatjuk őket. Biztosítjuk a választás lehetőségét a különböző játéktevékenységekben, amelyekben lehetőséget adunk az önálló gondolkodásra, szabályalkotásra.

Tudatosan

figyelünk

arra,

hogy

a

gyermekek

találjanak

megoldásokat egy-egy számukra problémát jelentő helyzetben. A differenciált fejlesztést mikro csoportos foglalkozás keretein belül valósítjuk meg. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Tudják személyes adataikat.  A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően megnevezik, igényesek testük tisztaságára.  Megkülönböztetik a jobb és a bal oldalt, dominanciájuk kialakult.  Gyakorlottak lesznek az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket, járműveket, tudják, hogy azok az emberek munkájaként készülnek és az emberek munkáját könnyítik.  Ismerik a környezetükben lévő intézmények nevét, rendeltetését.  Különbséget

tudnak

tenni

az

évszakok

között,

ismerik

jellemző

tulajdonságaikat, az évszakokhoz kapcsolódó néhány kiemelkedő népszokást, hagyományt.  Felismerik és megnevezik a napszakokat, hónapokat, a hét napjait.  Ismerik a növény szót, annak tartalmát, tudják, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Tudják, hogy a növényeket gondozni kell, ismernek néhány növényekkel kapcsolatos munkát (szántás, szüret, aratás).  Ismerik és megnevezik a környezetükben élő állatokat, tudják csoportosítani életmódjuk, egyéb tulajdonságaik szerint. Ismernek néhány erdei és 29


Pedagógiai Program


vadállatot, néhány madarat - költözőt és nálunk telelőt - ismerik óvásukat, védelmüket.  Ismerik és megnevezik környezetük színeit, a sötét és a világos árnyalatait, gyakran észlelt tárgyak feltűnő összefüggéseit. Képesek lesznek ismert tárgyak, jelenségek közötti összehasonlításokat végezni, külső jegyeik, rendeltetésük szerint.  Ismernek néhány jellegzetes hagyományt, jeles napot a hozzájuk kapcsolódó szokásokat.  Képesek az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatait megérteni, követni. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat szabadon is elmondani, egymás állításainak igazságát megítélni. Jól ismert tulajdonságok szerint válogatást, összehasonlítást, sorba rendezést végeznek.  Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, a halmazokkal kapcsolatos kifejezéseket (több, kevesebb, ugyanannyi, rövidebb, hosszabb stb.).  Önállóan is össze tudnak mérni hosszúság jellegű mennyiségeket, két halmazt párosítással, az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is.  Elő tudnak állítani különféle elemekből, különféle elrendezéssel, bontással, többet, kevesebbet, ugyanannyit.  Meg tudnak számolni tárgyakat legalább tízig. Számfogalmuk kialakult, elemi műveletekre képesek tízes számkörön belül.  Halmazokat tudnak képezni megadott, vagy választott szempontok szerint.  Építéseik,

síkbeli

alkotásaik

legfőbb

eredménye

a

szemléletfejlődés:

azonosítani tudnak különféle helyzetükben is egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.  Másolással képesek megépíteni, kirakni a mintával megegyező elemekből, színben és nagyságban eltérő elemekből térbeli és síkbeli alakzatokat. Különféle

geometriai

tulajdonságok

szerint

szétválogatni,

egyszerű

tulajdonságokat megnevezni.  Kettő-négy elemből álló alakzat tükörképét meg tudják építeni. A térben való tájékozódásban értik és tudják az irányokat, ill. a helyeket jelölő névutókat (alá- fölé - mögé - között stb.) mindezt síkban is megértik. 30


Pedagógiai Program


6. 2. 3. Mozgás A mozgás a gyermekek legtermészetesebb megnyilvánulási formája. A konkrét mozgásos tapasztalatok beépülésével gazdagítjuk a szókincsüket, az elvont gondolkodást, a mozgásformák megnevezésével a keresztcsatornák fejlődését segítjük. Világos, konkrét értékeléssel a pozitív énképet alakítjuk. Rendszeres mozgással, egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő mozgásos játékokkal és feladatokkal biztosítjuk a gyermekek egészséges életmódjának kialakulását. Ez az eszköze a pszichomotoros képességek és készségek kialakításának, formálásának és fejlesztésének is. A

természetes

mozgásformája.

hely-és

helyzetváltoztatás

a

gyermekek

legalapvetőbb

A mozgásos tapasztalatokból gyökereztethetőek az értelmi

műveletek, egyben az önmagukról kialakított testséma is. A finommotorika fejlesztésén keresztül több struktúrát is kedvezően befolyásolhatunk /lateralitás, testdimenziók, térpercepció/. Ez a szakasz a mozgáskoordináció fejlődésének legintenzívebb szakasza. A mozgás szocializációs hatása a következőkben mutatkozik meg: A sikeresen elvégzett mozgásos feladat növeli a hatékonyság / kompetencia / érzését, a mozgás feletti kontroll az én-kontrollt erősíti, a mozgásos feladatok kivitelezésére fordított összpontosítás a figyelemkoncentráció, a kitartás, az erőfeszítésekre való képességet fokozza. A társakkal végzett együttmozgás konkrét tapasztalatokat hordoz a gyermek énhatárának a másik észlelésének megtanulásához, végső soron a kooperáció kialakulásához. A mozgás fejlesztésének területei  Szabad játék kereteiben végzett mozgásos játékok Mivel a gyermekek mozgásigénye eltérő, fontos, hogy az aktívabb mozgást és a nyugodtabb tevékenységet kedvelő gyermekek is megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást. A célunk az, hogy minden gyermek megtalálja a fejlettségének, érdeklődésének, temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet. Fontos, hogy felkeltsük, fenntartsuk a gyermekek mozgáskedvét, megszerettessük a mozgást. 31


Pedagógiai Program


Lényeges a motiváció, a körülmények megteremtése, szabályok kialakítása, a pozitív megerősítés. Ezeknek megfelelően biztosítjuk a megfelelő helyet és eszközöket a mozgásos tevékenységekhez. Időjárástól függően a lehető legtöbb időt töltjük a szabadban. Az eszközök és tevékenységek kiválasztásánál szem előtt tartjuk a gyermekek életkorát, fejlettségi szintjét és a csoport összetételét. 3–4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. A csúszáshoz,

bújáshoz,

mászáshoz

szükséges

eszközöket

biztosítjuk

a

csoportszobában, illetve lehetőséget adunk az asztalok alatti bújócskázáshoz. 4–5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A koordináció fejlesztését szolgálják a célba dobó játékok, kugli, ugróiskola, ugrókötelezés, barkácsoló tevékenység is. Az egyensúly fejlesztésére a szabad játékban a különböző hinták, libikókák, a füles labda, a lépegető alkalmasak. 5–6–7 éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek spontán fejlesztésére /gyöngyfűzés, legózás, konstruálás stb/. Meggyőződésünk,

hogy

a

kellemes

légkörben,

jól

szervezett

mozgásos

tevékenységekben a gyermek örömmel vesz részt.  Kötelező testnevelés foglalkozás Heti egy alkalommal szervezzük a teremben, jó idő esetén az udvaron, kötelező testnevelés foglalkozást. Minden nap lehetőséget biztosítunk arra, hogy az épület és az udvar adottságának figyelembevételével, óvónői irányítás mellett, aktívan kielégítsék mozgásigényüket a gyermekek. A testnevelés foglalkozások során teremtünk alkalmat speciális gyakorlatok beiktatásával a testi deformitások megelőzésére is /lábboltozat erősítés, gerinctorna/. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben.  Mindennapos mozgásos tevékenység A napirend fontos része, mely a gyerekek fejlettségétől függően 5-10 percig tart. Megalapozzuk azt az igényt, hogy rendszeresen mozogni jó és szükséges. Középpontban a mozgásos játékok állnak, melyek aktív pihenést jelentenek a gyermekeknek. Kiegészülnek a járás, futó és gimnasztikai gyakorlatokkal. 32


Pedagógiai Program


Teremben, öltözőben az óvoda egész területén lehetőséget biztosítunk a mozgásra. Törekszünk arra, hogy minél többet tartózkodjunk a szabad levegőn, ahol a legjobban ki lehet használni a mozgásos játékok kooperatív, fejlesztő hatásait. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Ismernek futó-fogó játékokat, érzik a versenyjátékok izgalmát.  Képesek szabad-páros, továbbá kézi szergyakorlatok végzésére.  Tudnak gurulóátfordulást végrehajtani.  Képesek nekifutással 30-50 cm magas akadályt átugrani, padról páros lábbal leugrani.  Képesek labdapattogtatásra, vezetésre.

6. 2. 4. Ének-zene, énekes játék, gyermektánc A zenei nevelésnek a gyermek egész lényét át kell hatnia. Óvodánkban a zenei felkészítés kiegészül az óvodai hagyományápolás- népszokások körével. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában. Az ének-zene komplexen kapcsolódik a külső világ tevékeny megismeréséhez. A megismert dalanyag sokirányú nevelő hatása mellett jól szolgálja a valóság hangulati elemeinek megéreztetését. A zenei nevelés a mesékkel, versekkel és az anyanyelvi neveléssel van a legszorosabb kapcsolatban. A mondókák, a dalok szövegének hanglejtését, ritmusát pontosan követik a gyermekdalok. Az új szavak a szókincset bővítik, a mozgással egybekötött cselekvések a szavak pontos megértését segítik. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös éneklés. Fontos, hogy a gyermekek felszabadultan énekeljenek. A környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés, örömet jelentenek a gyermekeknek, közben fejlődik esztétikai fogékonyságuk, zenei ízlésük, magatartási kultúrájuk, és mindennapi tevékenységüknek részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. Éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok játszására napközben bármikor adódhat alkalom. Feladatunk:

33


Pedagógiai Program


 A

zene

iránti

érdeklődés

felkeltése,

befogadásra

való

képesség

megalapozása.  A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.  A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a néptánc, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.  A népdalok és gyermekdalok éneklése közben fejlődjön hallása, éneklési készsége,

ritmusérzéke,

harmonikus

mozgása.

Zenei

önkifejezés

és

kreativitás elősegítése. Kiscsoportban a kezdeményezések kötetlenek, középső-és nagy csoportban kötetlen és kötött foglalkozásokat tervezünk. Az élményt nyújtó közös ének- zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Folyamatosan bővítjük eszközeinket /ritmus-, és dallamhangszerek, fejdíszek, néptánc ruhák, kendők, kalapok tárházát/, amelyeket a gyerekek szívesen használnak. Mindig az adott csoport fejlettségi szintjét figyelembe véve döntünk arról, hogy milyen formában valósítjuk meg a zenei nevelés feladatait. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  A mondókákat az egyenletes lüktetést kiemelve a magyar beszéd ritmusa szerint mondják.  Ismerik a halk és hangos, magas – mély közötti különbségeket.  Felismerik a dallamot dúdolásról, hangszerről, erősen eltérő belső, vagy záró motívumokról.  Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dalok ritmusától.  Egyöntetűen képesek körbe járni.  Az egyszerű, játékos, táncos mozgásokat szépen megformálják.  Képesek térformák alakítására.  Ütőhangszereket használnak.  Az óvodapedagógus énekelt kérdésére énekelve válaszolni tudnak.  A bemutatott élő zenét, hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek dalait szívesen hallgatják.

34


Pedagógiai Program


6. 2. 5. Mese, vers Számunkra a mese a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segít az élmények feldolgozásában. A mesék gerincét a népmesék adják, de az igényes,

modern,

kortárs

és

klasszikus

mesék

is

helyet

kapnak

az

anyaggyűjtésünkben. Fontosnak tartjuk, hogy a mesét többször meghallgatva különböző módszerekkel, eszközökkel dolgozzuk fel, mert ez erősíti a gyermekekben a mese pozitív személyiségfejlesztő hatását. Feladatunk:  A mesélővel való bensőséges kapcsolat kialakításával a gyermekek érzelmi kompetenciájának fokozása.  A korosztálynak megfelelő élmény nyújtásával a mesevilág iránti érdeklődés felkeltése.  Az irodalmi élmény varázslatos eszközével az önmegismerés, önkifejezés megalapozása, szociális kompetenciák erősítése.  A bábozás a dramatikus játékok lehetőségének megteremtésével a közösségi együtt játszás, fantázia, kreativitás, humor, hangulat tükröződése.  A

megélt

meseélmény

komplex

egyéni

feldolgozása,

mozgással

és

ábrázolással történő kombinálása, növelje az önkifejezés hatékonyságát.  A mesék, versek, dúdolók, mondókák megismertetésével az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése, erősítése.  Lehetőségek

biztosítása

az

átélt

örömök,

élmények

kommunikációs

kifejezésére.  Az irodalmi élmények, átadását kísérje, testbeszéd, mimika, gesztikuláció, tekintettartás, verbális emlékezet, hangulati kifejezés.  A gyermekek szókincsébe épüljenek be a mesékből, versekből megismert szófordulatok, szólások, közmondások.  Az élő mese, bábszínház, gyermek színház látogatásával, élményeivel az érdeklődés igényesség építése az irodalmi kultúra iránt.  A

könyvtárlátogatásokkal

alakítani

a

könyvek

értékeinek felismerését

megbecsülését.  A magyar kultúra és néphagyomány értékeinek tudatos átörökítése, építve a gyermek természetes megnyilvánulásaira, élve a komplexitás lehetőségeivel. 35


Pedagógiai Program


 Az irodalmi értékek közvetítésével a család, szülői ház szemlélet és ízlésvilág formálása, tekintettel a világnézeti, etnikai hagyományaikra. Az óvodapedagógus a 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és ritmikus zenei hatású játékos versekből állítsa össze. Olyan meséket válasszon, amelynek cselekménye egyszerű, érthető, ritmikus ismétlődések jellemzik. 4-5 éves gyermekek irodalmi anyagában szerepeljenek vidám, humoros versek, klasszikus, mai magyar költők ritmusélményt nyújtó versei, valamint népi mondókák, állatmesék, népmesék. 5-6 éves gyermekek versanyaga gazdagodjon különböző típusú népi mondókákkal, lírai

versekkel.

Meseanyaguk

bővüljön

cselekményesebb

népmesékkel,

állatmesékkel, novellisztikus-realisztikus mesékkel, klasszikus tündérmesékkel, tréfás-és műmesékkel. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Szívesen mond mondókát, verset, mesét.  Tudja a megismert szavak jelentését, használja azokat.  Megjegyzi a mese legfontosabb elemeit.  Képes a hallottak képi megjelenítésére.  Részt vesz a dramatikus játékokban.  Van igénye a hallott irodalmi művek újrahallgatására.  Figyelmesen tudja végighallgatni óvodapedagógusát, társait.  Nyelvhelyességi szabályoknak megfelelően fűzi mondatait.  Tud eseményképről mesélni.

6. 2. 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolással, mintázással, kézimunkával, barkácsolással a gyermekek élmény és fantázia világát gazdagítjuk, képi kifejezésüket, tér, forma, szín képzeteiket alakítjuk. Gondolkodásukat fejlesztjük, esztétikai érzéküket, érzékenységüket, szép iránti igényességüket,

nyitottságukat

folyamatosan

formáljuk.

Felfedeztetjük

a

gyermekekkel környezetük szépségeit. Vizuális eszközeink felhasználásával állandó lehetőséget biztosítunk élményeik, gondolataik különböző technikákkal történő kifejezésére.  Mintázás: Homok, agyag, lisztgyurma, főzött gyurma, gyúrt tészta. 36


Pedagógiai Program


 Rajzolás: Pálca, zsírkréta, porkréta, ceruza, filctoll.  Festés: Nyomdázás, kézzel festés, szivacsfestés, vízfestés, tempera, üvegfestés.  Papírmunkák: Origami, tépés, vágás, ragasztás, mozaikkészítés.  Kézimunka: Varrás, fonás, fűzés. Segítséget nyújtunk egyéni elképzeléseik érvényesítéséhez, önkifejezésükhöz. A szem- kéz koordinációjukat, finommotorikus képességüket változatos formában fejlesztjük. A csoportszobában az eszközök elérhetőek a gyermekek számára, a nap bármely

szakában

rajzolhatnak,

mintázhatnak,

kézimunkázhatnak

és

barkácsolhatnak. Az elkészült műveket kiállítjuk az öltözőben elhelyezett faliújságon. Az aktuális témának megfelelően a gyermekmunkákkal díszítjük az óvoda folyosóit. Az óvodásoknak kiírt rajzpályázatokra a vállalkozó szellemű gyermekek munkáit rendszeresen elküldjük. A tevékenység közben a gyerekek felszabadultan beszélgethetnek, értékelhetik egymás és saját munkáikat, énekelhetnek, verselhetnek, mondókázhatnak. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Képes hosszabb ideig több tulajdonságra irányítani figyelmét és megjeleníteni azokat alkotásaiban.  Emberábrázolásában megjelennek a részformák, egyszerű mozgások.  Tud képet alkotni élmény és emlékezet alapján.  Megfelelően használja az eszközöket.  Tud tárgyakat díszíteni saját elképzelése alapján.  Megfigyelés után tud formát mintázni.  A színeket munkája során változatosan alkalmazza.

7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Az óvodás korú gyermek óvodai életében a munka jellegű tevékenységek, a kooperatív tanulási formán keresztül fontos szerepet kapnak. A

gyermekek

aktív

részvételével,

és

érdeklődésével

a

munka

jellegű

tevékenységekben kreatívan fejlesztjük a gyermekek együttműködési készségét.

37


Pedagógiai Program


A mikrocsoportos formában történő munkamegosztás alapja a projekt módszer alkalmazásának. A munkavégzéshez szükséges attitűdök, képességek, készségek kialakítása

(kitartás,

önállóság,

felelősség,

céltudatosság)

tevékenységeken

keresztül történik. Az egyes munkafajtákat fokozatosan vezetjük be, ezzel biztosítjuk a munka állandóságát és folytonosságát. Fontos, hogy a gyerekek a munka jellegű tevékenységeket,

önként,

örömmel

végezzék.

A

munkafolyamat

segítse

a

problémamegoldás, feldolgozás útját. A munka jellegű tevékenység célja a gyermeki munka megszerettetésén keresztül készségek, képességek, kompetenciák alakítása. Értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési képességük. Alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk, felelősségérzetük, feladattudatuk. Önkiszolgáló munka Az önkiszolgáló munka a gyermekek természetes, mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, valamint környezetünk rendjének megőrzését és helyreállítását jelenti. Az önálló testápolás, étkezés, öltözködés munkát jelent a gyermek számára, az önkiszolgálás során képességek, kialakult szokások adják az alapját a naposi és a projekt munkának.

Naposi munka A naposi munka közösségi megbízatás. A naposság feladattudatot feltételez. A naponta választott naposok feladatai lehetnek: az asztalterítő leterítése, az étkezéshez szükséges eszközök szétosztása, összeszedése. Alkalomszerű munka Arra törekszünk, hogy egyszerű feladatok adásával a gyerekek minél nagyobb önállóságra tegyenek szert. Egy részük szabályosan ismétlődik, más részük esetleges /segítségnyújtás a kisebbeknek, felnőtteknek, teremrendezés, stb/.

Kerti munka 38


Pedagógiai Program


A kerti munka a gyermekeknek olyan közösségi jellegű tevékenysége, amely közben átélik munkájuk természetre gyakorolt hatását, megfigyelhetik azokat a változásokat és eredményeket, amelyek munkájuk során létrejönnek. A gyerekek alkalomhoz és évszakokhoz kapcsolódóan végeznek kerti munkát. Ez is segíti a természet szeretetére, megóvására nevelést, a környezettudatos viselkedés megalapozását. Feladatunk a különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése és azok feltételének biztosítása. A gyermeki munka, folyamatos, reális, a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelése. A munka jellegű tevékenységekbe játékos elemek beépítése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére  Törekedjen önállóságra, vállaljon önként is feladatokat.  Ismerje meg az eszközök használatával járó veszélyeket is.  Teljesítse pontosan megbízatásait.  Ismerje a szerszámok, munkaeszközök tárolási helyét, azok használatát.  Képes az eszközök megóvására és saját testi épségének megőrzésére.  Legyen igénye felfedezett kisebb hibák kijavítására.  Gondozza, óvja a környezetében levő növényeket.

8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. Az óvodást a tanulásban természetes

természetes

kíváncsisága,

helyzetekben,

érdeklődése

tevékenységeken

motiválja.

keresztül

A

gyermekek

játékosan

szereznek

ismereteket. A gyermeket tevékenységi vágya ösztönzi a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz. Felhasználja már meglévő ismereteit, kreatív megoldásokat keres, így a gyermek önmagához képest fejlődik. Folyamatosan és fokozatosan várja az együttműködést, feladattartást és az irányíthatóságot. Feladatunk:  A gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére

támaszkodva

irányítani

folyamatát. 39

a

tapasztalat-

és

ismeretszerzés


Pedagógiai Program


 A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése.  Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése mellett, építsen a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire, biztosítsa a felfedezés lehetőségét, kreativitásának erősítését.  Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.  Szokások alakítása, utánzásos minta és modellkövetéses magatartással és viselkedéssel.  Spontán, játékos helyzetek kihasználása.  Gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása.  Gyakorlati probléma megoldására ösztönző helyzetek megteremtése.  Egyéni fejlődési, érési ütem figyelembe vétele a tevékenység felkínálása során.  Személyre

szabottan

pozitív

értékeléssel

segíteni

a

gyermekek

személyiségének kibontakoztatását.  Kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése.  Komplex művészeti fejlesztés: az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba.  Kooperatív

technikák:

az

együttműködésen,

egyenlő

részvételen

és

felelősségvállaláson, alapuló közös munka.  Integráció: különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelése.  Megfigyelésen alapuló megismerési eljárások alkalmazása, mely alkalmas az adott pillanat értékelésére.  A fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés szükséges irányát.  SNI gyermekek fejlesztése speciális szakemberek segítségével.  A

tanulás

cselekvésre,

szemléletes

helyzetekben

szerzett

konkrét

tapasztalatokra épüljön.  Tehetségek kibontakoztatását segítse.  Hátrányos helyzetből induló gyermekek felzárkóztatása, kompenzálása.  Az

óvodapedagógus

segítse

elő,

hogy

minden

gyermek

önmaga

lehetőségeihez képest fejlődjék, ezért egyéni fejlettségüknek megfelelően differenciáljon. 40


Pedagógiai Program


 Az óvodapedagógus törekedjen módszertani sokszínűségre, kooperatív technikák alkalmazására.  A

gyermekeket

sok

buzdítással,

dicsérettel,

pozitív

megerősítéssel

ösztönözzük az önfeledt, boldog tevékenykedésre, ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést.  Biztosítsa az óvoda-iskola átmenet megkönnyítését, a differenciálást, a játék elsődlegességét, valamint az együttműködő, felelősséget vállaló óvodai normákat. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:  Tudjon önállóan konkrét, elemi, ismert jelenségek esetében következtetni, ítéletet alkotni ismert modell alapján.  Ismerje saját értékeit, alakuljon feladattudata.  Törekedjen többféle megoldás keresésére.  Szándékos figyelmének tartama érje el a 10-15 percet.  Legyen képes gondolatait érthetően szavakba, mondatokba foglalni.  Különítse el a mese és a valóság elemeit.  Fedezzen fel konkrét összefüggéseket, ok-okozati viszonyokat.

9. KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGŰ, TEHETSÉGES GYERMEKEK FELISMERÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A köznevelés terén egyre fontosabb kérdéssé válik a tehetségek felismerése és megfelelő fejlesztése. Így van ez az óvodások esetében is, akiknél még nagyon nehéz külön választani az ügyesen alkotó, különböző tevékenységet szerető, ügyes mozgású, jó nyelvérzékű és valóban tehetségesnek ígérkező gyermeket. Az óvodáskor még nem igazán alkalmas a tehetség megnyilvánulására. Az óvodai nevelés során középső és nagycsoportban vannak jelek, melyek utalhatnak arra, hogy a kisgyermek képességei kiemelkedőek, de a tehetség valódi megjelenése inkább az iskoláskorra tehető. A tehetség felismerése elsősorban nem a korai fejlesztés miatt fontos, hanem mert a különleges képességű gyermekek unatkozhatnak és kedvüket vesztik, ha a kihívás iránti állandó igényüket nem tudják kielégíteni. Az 5 évesnél fiatalabb különleges 41


Pedagógiai Program


képességű gyermekeknek tehetséggondozás címén nem „fejlesztésre”, hanem egyszerűen csak megfelelő környezetre és érzelmi biztonságra van szükségük. Az óvodai tehetséggondozás célja és módszertana élesen különbözik az idősebb gyermekek tehetséggondozásától. A kisgyermekkori tehetséggondozás célja a gyermek

adottságainak

érdeklődésük

felkeltése

minél és

teljesebb a

szülők

kibontakoztatása, megnyerése

a

a

tanulás

iránti

támogatáshoz.

Az

óvodapedagógus feladata, hogy felfigyeljen a tehetséges gyermekekre, és az óvodai nevelésben biztosítsa számukra a lehetőséget tehetségük kibontakoztatásához. A tehetséges óvodás elsősorban gyermek, éppen ezért feladatunk, hogy élmény dús környezetet biztosítsunk és hagyjuk a gyermeket önállóan alkotni. Dicsérjük, újabb és újabb

eszközökkel,

lehetőségekkel

motiváljuk,

segítsük

hogy

elképzeléseit

megvalósítsa. Tolmácsoljuk másságát, ha a magatartásában nehezen nevelhetőség van, legyünk nagyon türelmesek, a képességeit fejlesztő feladatokkal bízzuk meg. A tehetséggondozás alapelvei:  A tehetséges gyermek erős oldalának támogatása. A gyermek egy-egy területen rengeteg ismeretanyagot halmoz fel, segítenünk kell, hogy ezeket el tudja mélyíteni.  A gyermek tehetségével összefüggő gyenge területek fejlesztése. Olyan hiányosságokat kell a „gyenge” oldalon értenünk, amelyek a tehetség fejlődését és kibontakozását nehezítik vagy éppen megakadályozzák.  Minden terület fejlesztése. Fontos a különleges területek mellett az átlagos képességek fejlesztése és az egész személyiség támogatása.  Elfogadó, személyiségfejlődést segítő légkör kialakítása.  A pihenés és a relaxációs lehetőség biztosítása. Az óvodás gyermek tanulása a játékhoz kötött, aktivitása akkor éri el a maximumot, ha tevékenységében a játékhoz hasonló aktivitást élhet meg. Mindez érvényes a készségeket fejlesztő és a művészetekhez köthető cselekvésekre is (ábrázolás, zene, mozgás, mese-báb, stb.) és a problémamegoldó, gondolkodásra késztető tevékenységekre is. A zenei tehetség (a matematikai készségek mellett) az egyetlen igen hamar megmutatkozó tehetségfajta. A zenei képességek öröklődnek, és a gyermek adottságai, hallása, ritmusérzéke korán megállapítható. A jó rajzkészséget illetően 42


Pedagógiai Program


fontos, hogy mit ábrázol, hogyan bánik a színekkel, anyagokkal, formákkal, mennyire kifejezőek, érzelem gazdagok a rajzai. A pszichomotoros képességek emellett még sok vonatkozásban szerepet játszanak, könnyen felismerhetőek: testi ügyesség, kézügyesség, sportalkalmasság, stb. A kiemelkedő szociális, magas szintű empátiás készség, szervezői hajlam is megfigyelhető óvodáskorban. Az óvodás gyermek érzelmi lény, a gyermeknek a szeretett és megszokott pedagógushoz való viszonya erősen meghatározza teljesítményét és pillanatnyi állapotát. Az óvodás gyermek fokozatosan érik meg. Az óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermek középpontba helyezését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását, fejlesztését tekinti elsődleges feladatának. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságai, a belső fejlődés sajátos, egyéni törvényszerűségei és a környezeti hatások együttese határozzák meg. Ezt a fejlődést az óvodai nevelés tudatosan, tervszerűen, a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve segíti és játékos módon felkészíti őt az iskolára, a közösségi életbe való beilleszkedésre. A hátrányos helyzetű gyermekek és a tehetséggondozás Óvodánkban a fejlesztés és a gondozás sajátos területe a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése. Köztük is lehetnek tehetségesek. Ezek a gyermekek ingerszegény környezetben élnek, hátterük nem ad megfelelő motivációt a képességek kibontakoztatásához. Ezekre a gyermekekre jellemző ugyanakkor a fokozott kreativitás, a meglepő ötletek, a „szokásostól eltérő” gondolkodás és feladatmegoldás. A felzárkóztatás és a tehetségfejlesztés még ebben a korban párhuzamosan fut. Az ő esetükben különös gondot kell fordítani a tehetség észrevételére, a felkarolásra, a kiemelkedés lehetőségének megteremtésére. Az óvodában a személyiség egészét neveljük, nem csak a tehetségét a tehetséges gyermeknek. Ezzel lehetőséget biztosítunk számára a későbbi beilleszkedéshez, a könnyebb szocializációhoz. A hátrányok csökkentésének megoldásában segíthet a különböző pályázatokon való részvétel. Ennek részleteit a mellékletek tartalmazzák. Az óvodás gyermek életkori sajátosságainál fogva szorosan kötődik családjához, ezért fejlődése és kiemelt képességeinek fejlesztése is a család és az óvoda 43


Pedagógiai Program


szorosabb együttműködését igényli. A szülőkkel való jó kapcsolat, a konzultálás nagyon fontos, hiszen a szülő önmagában látja gyermekét, még az óvodapedagógus más szituációkban, helyzetekben, a csoport egészében, a társakhoz való viszonyában.

Ezért

alapprogramjában

fogalmazódott a

meg

családközpontú

az

Óvodai

intervenció,

nevelés

ami

országos

magasabb

fokú

együttműködésre utal, ezen a területen is. A tehetséggondozás az inkluzív pedagógiagyakorlat része. Minden kisgyermek egyedi, mint ahogy az is, hogy az adott kisgyermek számára mi a jó megoldás. Ezért mindenképp olyan megoldást kell keresni, ami az óvodai nevelés egészébe beilleszkedik,

és

igazodik

az kisgyermek

életkori

sajátosságaihoz.

Minden

gyermekkel úgy kell bánnunk, hogy az értékek, amelyeket rejtegetnek felszínre kerülhessenek. Legyenek azok átlagosak vagy akár különlegesek.

10. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE A fejlődés, folyamat jellegű, amely a gyermek óvodába fogadásával kezdődik. A 3-7 éves életszakasz feladatainak megoldása az életkori és egyéni sajátosságokból kiindulva, a gyermekek ismeretében történik úgy, hogy előkészítik a következő életszakaszt. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki, szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:  Testi (biológiai, szomatikus) érettség: A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan

fejlett,

teherbíró.

Mozgása

összerendezettebb,

harmonikus

finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.  Lelki (pszichés) működések érettsége: A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik

az

iskolai

tanulás

megkezdéséhez.

Érzékelése,

észlelése

tovább

differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus eltérésnek, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: 44


Pedagógiai Program


-

Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama.

-

Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.

-

A cselekvő- szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

 Az egészségesen fejlődő gyermek: -

Érthetően, folyamatosan kommunikál; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.

-

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról, és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, szülei nevét, óvodáját, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti

és

társadalmi

környezet

megbecsüléséhez,

megóvásához

szükségesek.  Szociális érettség -

Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek, kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre, felnőttel és gyermektársaival. Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, feladattudata kialakulóban van. Ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb szükség szerint kreatív elvégzésében nyilvánul meg. 45


Pedagógiai Program


-

A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget.

-

A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.

11. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK Sajátos nevelési igény fogalma: Sajátos nevelési igényű az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján:  Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.  A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Óvodánkban vállaljuk annak a kisgyermeknek az integrációját, aki a Szakértői Bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető:  Mozgáskorlátozott, érzékszervi és, vagy beszédfogyatékos, vagy enyhén értelmi fogyatékos, vagy a nevelési-tanulási folyamatban akadályozott. Gyógypedagógiai

ellátást

igénylő

gyermekekhez,

szakemberekkel

kötött

szerződéssel biztosítjuk a szakszerű ellátást. Az integrálás lehetőségének további feltételei:  Mozgássérült

gyermek

képes

legyen

legalább

segédeszköz

nélkül

helyváltoztatásra, segítséggel önellátásra, szobatiszta legyen, képes legyen kapcsolatteremtésre, szükségleteit ki tudja fejezni.  Érzékszervi, beszédfogyatékos gyermek képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni.  Értelmi sérült gyermek tanítható, fejleszthető legyen az óvodai csoportban, képes legyen kapcsolatteremtésre, szobatiszta legyen, szükségleteit ki tudja fejezni. 46


Pedagógiai Program


 Autisztikus, pszichés fejlődési zavar miatt akadályozott gyermek alkalmas legyen a közösségi életre, ne veszélyeztesse önmagát vagy társait szobatiszta legyen, szükségleteit valamilyen szinten ki tudja fejezni. A sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai integrálásának célja: Közösségbe való beilleszkedésük segítése (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóság, érzelmi élet, együttműködés fejlesztése) - óvodapedagógiai eszközökkel. Képességeik fejlesztése (vizuális, akusztikus, taktilis, motoros, és nyelvi) gyógypedagógiai eszközökkel. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a megfelelő fejlettségi szint. A sajátos nevelési igényű gyermekek intenzív megsegítésének, többirányú kezelésének,

integrált

óvodai

nevelésének

és

differenciált

beiskolázásának

problémája az utóbbi időszakban egyre hangsúlyosabb kérdésként vetődik fel. A korai felismerés és fejlesztés gondolata a nemzetközi és hazai köztudatban egyre fokozottabban szerepet játszik, hatása a törvényi változásokban realizálódik. Célunk, hogy harmonikus, nyugodt óvodai környezetben biztosítsuk a gyermekek integrált

nevelését,

esélyegyenlőségét,

javuljon

a

gyermekek

életminősége,

társadalmi beilleszkedése, csökkenjenek a fogyatékosságból adódó hátrányok, váljon természetessé a gyermekek közötti különbözőség elfogadása. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének felvállalásával kielégítjük a körzetünkben élő gyermekek szükségleteit. A sajátos nevelési igényű gyermek joga:  Különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai és speciális

irányú

ellátásban

részesüljön

attól

kezdődően,

hogy

igényjogosultságát megállapították.  Amennyiben a gyermek tankötelezettségét sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az 5. életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító, fejlesztő felkészítésben vesz részt. A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart, idejének meghosszabbításáról a szakértői és a rehabilitációs bizottság dönt. A sajátos nevelési igényű gyermek szüleinek joga és kötelessége: 47


Pedagógiai Program


 A szakértői vélemény eredménye alapján gyermekét a megfelelő nevelésioktatási intézménybe írassa.

12. GYERMEKVÉDELEM Az óvodapedagógus nevelő-fejlesztő munkája során mindig figyelembe kell, hogy vegye a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális hátterét. Segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből történő felzárkóztatásában. Biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, pedagógiai eszközökkel való segítése.

A gyermeknek joga, hogy:  A nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák. Óvodai életrendjét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.  Emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása érdekében nem vethető alá embertelen, megalázó büntetésnek, testi fenyítésnek, zaklatásnak.

A

gyereket

közvetlen

vagy

közvetett

hátrányos

megkülönböztetés nem érheti.  Képességének,

érdeklődésének

megfelelő

nevelésben

és

oktatásban

részesüljön.  Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, fogyatékossága, egészségi állapota nem sérthető.  Cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozójától csak a saját érdekében, a törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket 48


Pedagógiai Program


kizárólag anyagi okokból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeki jogok védelmére köteles minden olyan természetes és jogi személy, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, a gyermek ügyeinek intézésével foglalkozik. Szülői jogok és kötelességek  A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. A házirend egy példányát a beiratkozáskor a szülőnek betekintés céljából át kell adni.  Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.  Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon.  Kezdeményezze

szülői

szervezet,

óvodaszék

létrehozását,

s

abban

tevékenyen közreműködjön.  A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.  Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását.  Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.  Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg.  Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. Célunk: A prevenció, a hátrányos helyzetű falvakban élő gyermekek esélyegyenlőségének növelése, a gyermeki jogok és érdekek érvényesítése, testi- lelki egészségüknek és a családban történő nevelésüknek elősegítése, szükség szerint segítségnyújtás, valamint együttműködés a különböző intézményekkel és szakemberekkel. 49


Pedagógiai Program


Feladatunk:  A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek és családok segítése.  A gyermekek fejlődését korlátozó ártalmak kiszűrése, külső speciális szakemberek bevonásával.  Külső

segítőkkel,

gyermekvédelmi

szervekkel,

intézményekkel

való

kapcsolattartás, együttműködés. Kompetencia szintek a gyermekvédelem területén 1. szint az óvodapedagógusok szintje:  Biztosítja a gyermeki jogok érvényesülését.  Hátrányos és veszélyeztetett helyzetet felismeri.  Szükség

esetén

megfelelő

szakemberhez,

intézményhez

irányítja,

megszervezi a gyermek felzárkóztatását.  Biztosítja a gyermekek differenciált és egyéni fejlesztését.  Figyelemmel kíséri a gyermek rendszeres óvodába járását.  A feltáró munka után a felzárkóztatást, tehetséggondozást megtervezi, megvalósítja (a gyermekek fejlődési lapjain feljegyzést készít).  A szülőkkel megfelelő, együttműködő kapcsolatot alakít ki.  Biztosítja a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, szükség esetén védő-, óvó intézkedésre javaslatot tesz.  Közreműködik az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében. 2. szint az óvodavezető szintje:  Irányítja és ellenőrzi az óvodában folyó gyermekvédelmi munkát.  Kapcsolatot tart az illetékes gyermekvédelmi és családsegítő szervekkel.  A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén szükség szerint intézkedéseket tesz.  Tájékoztatja a szülőket a családsegítő személyéről és elérhetőségéről.  Segítségére van a szülőknek problémáik megelőzésében és megoldásában.

50


Pedagógiai Program


13. ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS 13. 1. Az óvodavezető ellenőrzési és értékelési tevékenysége Az

ellenőrzés

szervezettsége,

tervszerűsége,

módszereinek

kulturáltsága,

igényessége alapvetően befolyásolja a szervezet működését és a vezetést. Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az óvodai munka ellenőrzésének területei:  a szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése  a gazdálkodás ellenőrzése  a munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés  a tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése Az óvoda szakmai munkájának ellenőrzése elsődlegesen az óvodavezető feladata. Az ellenőrzés célja a minőség és hatékonyság biztosítása. Annak érdekében, hogy az óvoda teljesítse a vele szemben támasztott igényeket folyamatosan ellenőrizni kell a pedagógiai tevékenység színvonalát, az egyes gyermekek és a gyermekközösség fejlődését. A szakmai ellenőrzés kiterjed:  a

helyi

nevelési

programban

kitűzött

célok

teljesítésére,

feladatok

megvalósítására,  az éves munkatervben foglalt feladatok ellátására,  a gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére,  a szakmai dokumentumok ellenőrzésére. A vezető szakmai ellenőrzése az óvodai élet minden területét érinti. Ellenőrzi a csoportokban:  az óvoda óvó-védő, szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciójának érvényesülését,  a gyermeki jogok érvényesülését és a szükségletek kielégítését, 51


Pedagógiai Program


 az óvodai nevelés feladatainak megvalósulását, ezen belül az értelmi fejlesztés megvalósulását, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítását, az egészséges életmódra nevelés eredményeit,  az óvodai élet megszervezését, a napirendet, a hetirendet, a csoport hagyományait, szokásait,  az

óvodai

élet

tevékenységformáinak

gazdagságát,

megtervezését,

megszervezését és megvalósítását,  a gyermekek fejlődését és fejlesztését,  a külső kapcsolatok rendszerét,  az óvodapedagógusok kapcsolatát, a kapcsolattartás formáit, módját  az óvodapedagógusok együttműködését, követelménytámasztását. A pedagógiai ellenőrzés szempontjai az alábbi kérdések köré csoportosíthatók:  az óvodapedagógus által alkalmazott módszerek,  a tevékenységek megszervezése, feltételeinek biztosítása,  a tevékenységek célja és tartalma, a szándék és a megvalósulás,  a gyermekek tevékenysége, aktivitása, képességeik fejlettségi szintje,  a gyermekek és az óvodapedagógus kapcsolata,  a gyermekek szokásai, magatartása, egymás közötti kapcsolata,  az óvodapedagógusok írásbeli munkája és a gyermekek produktuma,  az óvodapedagógusok tervezőmunkája, felkészültsége. Az ellenőrzés időpontja és helye az ellenőrzési tervben rögzített, de nincs mindig szükség előzetes bejelentésre. Az ellenőrzés nem zavarhatja a gyermekek és a velük foglalkozó óvodapedagógusok tevékenységét. Az ellenőrzésbe bevonható az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő is. Az ellenőrzés módszere és technikája az ellenőrzés céljaihoz és szempontjaihoz igazodik. Az ellenőrzés előtt javasolt az ellenőrzés időtartamát egyeztetni, és megismerkedni

a

csoport

eddigi

tevékenységeivel,

programjaival,

fejlettségi

mutatóival. A nevelőmunka ellenőrzése közvetetten az óvodapedagógusok munkájának ellenőrzésén keresztül valósul meg. Az ellenőrzés területei az óvodában 52


Pedagógiai Program


A

gazdálkodással

kapcsolatos

feladatok

ellenőrzése

magában

foglalja

a

vagyonvédelmet, az eszközök és felszerelések rendeltetés-szerinti használatát, a beszerzéseket és a takarékosságot. A munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés kiterjed a munkakezdés pontosságára, a munkavégzés minőségére, a munkaidő hatékony kihasználására. A tanügy-igazgatási ellenőrzés a tanügyi dokumentumok vezetéséhez kapcsolódik. A csoportnapló

és

a

felvételi

mulasztási

napló

előírásszerű

vezetése

az

óvodapedagógusok kötelező feladata. Tanügy-igazgatási feladat a gyermekek jelenlétének és mulasztásának nyilvántartása, a gyermekvédelmi teendők ellátása és a szükséges intézkedések kezdeményezése. Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. A ellenőrzés az óvodai nevelés és fejlesztés egész területére vonatkozik, magába foglalja a teljes óvodai életet. A gyermekek fejlesztése szempontjából ugyanolyan jelentőséggel bír az udvari élet és a szobában folyó játék, illetve a délelőtti és a délutáni munka. Az ellenőrzés lehet előzetes, folyamatos és utólagos ellenőrzés. Ez érvényesül a gyermekek fejlődése, fejlesztése során is. Az óvodába kerülő gyermeket igyekszünk megismerni (előzetes ellenőrzés). Az óvodában töltött idő alatt folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyermek fejlődését, ehhez igazítjuk a fejlesztés módszereit és eszközeit (folyamatos ellenőrzés). Az óvodáskor végén történik az utólagos ellenőrzés és értékelés, kiderül, hogy a gyermek iskolaérett-e. Folyamatos ellenőrzést igényel:  a higiéniai szabályok betartása,  a gyermekvédelmi feladatok ellátása,  ünnepélyek előkészítése, lebonyolítása,  a csoportok légköre,  balesetvédelem megvalósulása,  a szülőkkel való kapcsolattartás minősége, hatékonysága. A szülők benyomásai, tapasztalatai, véleménye fontos az óvodai munka megítélése szempontjából, hiszen a szülő az, aki az óvodai nevelést, mint szolgáltatást a gyermeke számára igénybe veszi. A szülői értekezleten lehetőség van arra, hogy a szülők elmondhassák észrevételeiket, véleményüket, az óvodában folyó munkával kapcsolatos

tapasztalataikat,

javaslataikat. 53

Törekszünk

a

jó

javaslatok


Pedagógiai Program


megvalósítására, ezzel elérhető a szülők aktív közreműködése, az óvoda és a szülők közötti tartalmas együttműködés. Időszakos és eseti ellenőrzések:  a nevelési program feladatainak megvalósulása,  munkaterv feladatainak végrehajtása, ezzel kapcsolatos tevékenységek vizsgálata,  a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata,  a gyermekek egyéni és csoportos fejlettségének felmérése és értékelése. Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés leggyakrabban alkalmazott módszere az óvodában a csoportlátogatás, amely nagyfokú tapintatot, empátiát, határozottságot és felkészülést kíván a vezetőtől. A csoportlátogatásokhoz szorosan kapcsolódik a megfigyelés, amely a pedagógiai szituációban a pedagógiai tények feltárására törekszik. Az óvodai nevelés komplex tevékenységformákon keresztül valósul meg, amelyben a játéké a főszerep. Ezért ahhoz, hogy megbízható, objektív információkhoz jusson a vezető hosszabb időt kell a csoportban töltenie. A dokumentumelemzés, mint ellenőrzési módszer a tanügyi dokumentumok elemzésére irányul. A csoportnapló bejegyzései, a nevelőmunka tervezése, a szervezési feladatok, a gyermekekről készült megfigyelések szakszerűsége és az óvodapedagógusok gyermekcsoportról készült értékelései sok információt nyújtanak a vezető számára. Elemezhető a helyi nevelési program és az óvoda éves munkatervére épülő gyermekcsoportok tervének összhangja, valamint a felvételi és mulasztási napló vezetésének pontossága is. Az óvodai nevelőmunka folyamatában ellenőrzést végez minden óvodapedagógus, hiszen figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, időszakonként ellenőrzi az elvégzett munka eredményét, amely alapján meghatározza az új feladatokat és ellenőrzi saját munkáját is, azaz önellenőrzést, önértékelést végez. A nevelőmunkát félévkor és év végén értékeljük. Írásban, ezt a csoportnaplóban rögzítjük.

54


Pedagógiai Program


13. 2. Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése Az óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi. A gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét – szükség szerint, de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. Az óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A

gyermekek

tevékenységéről,

megnyilvánulásairól,

a

magatartásáról,

csoportnapló

feladatmegoldásáról,

megfigyelési

rovatában

érzelmi minden

óvodapedagógus feljegyzést készít. Az

egyes

gyermekekről

vezetett

feljegyzések,

megfigyelések

segítik

az

óvodapedagógusok tervezőmunkáját, biztosítják a differenciált képességfejlesztést, segítik az iskolai tanuláshoz szükséges fejlettség megállapítását. A gyermekek megfigyelésének ajánlott szempontjai: KÉPESSÉGEK I. Testi képességek, egészséges életmód  Nagymozgások  Finommozgások  Egészséges életmód II. Szociális képességek  Társas kapcsolatok  Akarati fejlettség  Feladattudat  Szabálytudat  Monotónia tűrés  Kudarc elviselése  Érzelmi-erkölcsi fejlettség  Társakkal szembeni érzelmek  Felnőttekkel szembeni érzelmek  Érzelmek, relációk minősége  Érdeklődése  Erkölcsi fejlettség 55


Pedagógiai Program


III. Értelmi képesség  Érzékelés, észlelés  Emlékezet  Képzelet, kreativitás  Figyelem  Gondolkodás  Anyanyelvi, verbális képesség  Beszédhibák TEVÉKENYSÉGEK  Játék  Verselés, mesélés  Ének-zene, énekes játék, gyerektánc  Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka  Mozgás  A külső világ tevékeny megismerése  Minka jellegű tevékenységek  Naposi munka  Alkalomszerű munkák  Növény-és állatgondozás A 2004/2005 nevelési évtől kezdődően a nagycsoportos gyermekek fejlődésének nyomon követésére a DIFER felmérő és értékelő rendszert vezettük be. A gyermekcsoport nevelési tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. Az óvodavezető a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi program célját és feladatát. Az év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésének alakulásáról. Minden csoportban érvényesülnie kell az egyéni képességfejlesztésnek. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy az egyes gyermekeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy az önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. 56


Pedagógiai Program


Ehhez nagyon fontos a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követnie kell fejlődési ütemét, jelezni a lemaradásokat, az egyénhez kötődő feladatokat.

13. 3. Fenntartói ellenőrzés A törvényességi ellenőrzés helyszíni ellenőrzés keretében vagy beszámolók, jelentések alapján valósul meg. A fenntartó ellenőrzi, hogy az óvoda alapító okiratában meghatározott feladatok ellátásához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak-e. A tárgyi feltételek fejlesztése, jogszabályban előírt szükségletek biztosítása a fenntartó feladata. Az ellenőrzésnek és értékelésnek számba kell vennie.  a humán tényezőket,  az infrastruktúrát,  az óvodai nevelőmunka eredményességét,  a tartalmi munka dokumentumait,  a kihasználtságot,  és a költségmutatókat. A fenntartói ellenőrzési terv ismerete biztosítja a felkészülés lehetőségét, a jó munka megerősítése, a törvényes működés biztosítása és a vezető munkájának segítése érdekében.

14. AZ ÓVODA KAPCSOLATAI Család Az alapelveinkkel összhangban, saját nevelési céljainkat és feladatainkat a családi nevelés kiegészítéseként terveztük meg, mert tiszteletben tartjuk, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége. Szeretnénk gyermekeink fejlesztését a szülők együttműködésével megvalósítani, melynek alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. Ebben az együttműködésben felvállaljuk a kezdeményező szerepet. Együttműködés formái:  családlátogatás 57


Pedagógiai Program


 beszoktatás  közös programok, családi napok: Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki a mindennapokból, mind külsőségekben, mind tartalmában.  nyílt nap A nyílt nap célja a szülőknek lehetőséget biztosítani a napi óvodai életbe való betekintésre. A szülők személyes élményeik alapján, gyermekük, új vonásait, tulajdonságait fedezhetik fel. Képet kaphatnak gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, teljesítőképességéről. Átélhetik a szabad játék készségekre, képességekre gyakorolt hatását, a gyermek kompetenciáinak fejlődését. A nyílt nap idejéről egy héttel előbb faliújságon tájékoztatjuk a szülőket.  fogadóóra Megtartását célszerűnek tartjuk személyre szabottan, igény szerint időpontegyeztetés után lebonyolítani. Ezek az alkalmat adnak lehetőséget olyan információk cseréjére, melyek a gyermekkel és közvetlen környezetével kapcsolatosak, bizalmas jellegűek. A fogadóórát óvónő és szülő egyaránt kezdeményezheti.  szülői értekezlet Az értekezlet célja az óvodát, a csoportot, a gyermekeket, szülőket érintő legfontosabb témák, feladatok, programok, esetleges problémák megbeszélése. Az óvónők feladata a szülők tájékoztatásán kívül, véleményük meghallgatása, javaslataik figyelembe vétele. Az értekezlet idejéről, témájáról a csoport faliújságján, egy héttel korábban a szülőket tájékoztatni kell. Jelenléti ív írása és jegyzőkönyv készítése kötelező. Az óvoda és család harmonikus kapcsolatának megteremtése a gyerekek fejlődése érdekében nélkülözhetetlen.

Iskola Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető, óvónők A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda– iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel. 58


Pedagógiai Program


Gyakoriság: a közeli iskolák megkeresésére látogatás az iskolai beiratkozás előtt és az első félévet követően. 2013-ban a diósviszlói tagóvodában átvettük a bicsérdi „Iskolahívogató” jó gyakorlatot, melynek „Minisuli” programelemét a helyi iskolával közösen kívánjuk bevezetni. Ugyanebben az évben a kémesi óvoda a „A Néphagyományok tevékenységközpontú beépítése a vegyes és homogén életszervezésű csoportban” című jó gyakorlatot vette át a szentlőrinci Liszt Ferenc Utcai Óvodától. A jó gyakorlatok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza. Pedagógiai szakszolgálatok Kapcsolattartó: az óvodavezető, tagóvoda-vezető A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. Pedagógiai szakmai szolgáltatók Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, tagóvoda-vezető A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés. A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat. Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal. Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal Kapcsolattartó: óvodavezető, tagóvoda-vezető A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása. A

kapcsolat

formája,

lehetséges

módja:

esetmegbeszélésen,

előadásokon,

rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető 59


Pedagógiai Program


okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.  A Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja.  Amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen  Esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére.  Szülők

tájékoztatása

révén

(a

gyermekjóléti

szolgálat

címének

és

telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését. Gyakoriság: szükség szerint. Fenntartó Kapcsolattartó: óvodavezető, tagóvoda-vezető A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete. A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló. Kulturális intézmények, szolgáltatók Kapcsolattartó: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a Szülői Szervezet véleményének kikérésével.

60


Pedagógiai Program


15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 15. 1. A program hatálya A helyi pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A program határozatlan időre szól.

15. 2. A program nyilvánossága  A helyi pedagógiai programról az óvodánkba beiratkozó gyermekek szüleit igény esetén előzetesen, legkésőbb az első szülői értekezleten tájékoztatjuk.  A pedagógiai programról tájékoztatást külső érdeklődőknek az óvoda vezetője helyettese vagy a tagóvoda-vezetője; az óvodába járó gyermekek szüleinek a vezető és a nevelőtestület tagjai adnak.  A program – az óvoda többi dokumentumával együtt – mindkét óvodában bármikor hozzáférhető. Azt a szülő megbeszélés alapján elolvasásra elviheti.

61


Pedagógiai Program


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Az intézményi pedagógiai programot a Szülői Szervezet véleményezte.

Kelt: ………..…………………………………… a Szülői Szervezet képviselője Az intézményi pedagógiai programot az óvoda nevelőtestülete 100 % -os szavazati aránnyal elfogadta.

Kelt:

……………………………………. a nevelőtestület képviselelője

Az intézményi pedagógiai programot az óvoda vezetője jóváhagyta.

Kelt:

P. H. …………………………………….. óvodavezető

62


Pedagógiai Program


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Óvodai ünnepek és jeles napok rendje 2. sz. melléklet: Jó gyakorlatok 3. sz. melléklet: Intézményi Integrációs Program 4. sz. melléklet: A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

63

OM azonosító:

Recommend Documents