OM azonosító:

A Forrai Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium a Magyarországi Metodista Egyház Fenntartásában

HÁZIRENDJE

OM azonosító: 035491 A Forrai Művészeti Szakközépiskola és Gimnázium a Magyarországi Metodista Egyház Fenntartásában házirendje érvényes az intézmény területén, valamint az iskola pedagógiai programjának megvalósításához szükséges nem tanóra keretében intézményen kívül megvalósított foglalkozásokon, rendezvényeken. Betartása kötelező a tanulóknak, a szülőknek, az intézmény valamennyi dolgozójának, valamint az intézmény területén ügyfélként, vendégként tartózkodó személyeknek. 1.

Az intézményben tanuló diákok jogai

1.1.

A diákjaink személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani. Biztosítani kell számukra a fizikai és lelki erőszakkal szembeni védelmet. A diákjainkat nem lehet testi fenyítéssel büntetni, megalázó bánásmódot alkalmazni velük szemben.

1.2.

A diákjaink jogai, hogy:  képességeiknek, érdeklődésüknek adottságaiknak megfelelő oktatásban részesüljenek.  a nevelési-oktatási intézményben biztonságban, egészséges környezetben oktassák, iskolai tanrendjüket pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően alakítsák ki.  személyiségi jogaikat, önrendelkezési jogukat, cselekvési szabadságukat, a családi élethez és magánélethez való jogukat az iskola tartsa tiszteletben. E joguknak gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogaik érvényesítésében, valamint nem veszélyeztethetik a saját és társaik, a nevelési intézmény alkalmazottainak egészségét és testi épségét.  igénybe vegyék az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (pl. olvasószoba, Internet stb.).  rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljenek.  hozzájussanak a szükséges információkhoz, tájékoztatást kapjanak ezen jogokkal kapcsolatos eljárásokról.  részt vegyenek a diákönkormányzat munkájában, tagjai legyenek az iskolában működő művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport-és más körnek.  az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthassanak minden kérdésről, az őket nevelő és oktató pedagógusok munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjanak személyüket és tanulmányaikat érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyenek. Továbbá kérdést intézhessenek az iskola vezetőségéhez, pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kapjanak.  vallási világnézeti vagy más meggyőződésüket tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttathassák, feltéve, hogy e jogaiknak gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társaik tanuláshoz való jogainak gyakorlását.  jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesíthessenek.  tanulmányaik során – a pedagógiai programban és a vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválasszák azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kívánnak.  jogaik megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítsanak.  személyesen vagy képviselő útján részt vegyenek az érdekeiket érintő döntések meghozatalában.  tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést kérhessenek.  kérelmükre tudásukról független vizsgabizottság előtt adhassanak számot.  kérhessék átvételételüket másik azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe.  a 18. életévüket betöltött gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben résztvevő dohányzó diákok dohányzás céljára igénybe vegyék az iskola bejáratától 5 méterre található dohányzó helyet.

A Házirendben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. 2.

Az intézményben tanuló diákok kötelezettségei A tanulók kötelezettségei, hogy:  részt vegyenek a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlaton.  közreműködjenek saját környezetük és az alkalmazott eszközök rendbentartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában.  eleget tegyenek – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeiknek megfelelően – tanulmányi kötelezettségüknek. 1

    

a tanórákra a tanár által előírt felszerelést magával vigye. A gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai 9-12. évfolyamon a hetes jelentse a szaktanárnak a hiányzó tanulót és jelezze a recepción, ha a tanár 10 perc után sem jelent meg a tanteremben. betartsák az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és ahhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. rendeltetésszerűen használják az iskola munkáját segítő LMK könyvtárát. A kölcsönzési határidőket betartsák, a kölcsönzött könyveket legkésőbb a tanév végéig visszavigyék. óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, sajátítsák el és alkalmazzák az egészségüket és biztonságukat védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentsék, ha saját magukat, társaikat, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelnek. A piercing balesetveszélyes, ezért annak viselete iskolában és iskolai rendezvényeken nem megengedett.

A tanulók további kötelezettségei:  Elvárjuk, hogy a tanulók az iskolában kulturált, ápolt, szélsőségektől mentes öltözékben jelenjenek meg. Az iskolába a tanulók ne hozzanak sem értékes ékszert, sem értékes műszaki cikkeket.  Az iskola minden dolgozója és tanulója iránt kulturált viselkedést tanúsítsanak.  Megőrizzék, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezeljék a rájuk bízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvják az iskolai berendezéseket, felszereléseket.  Az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársaik emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák.  Betartsák az iskolai SZMSZ-ben, továbbá házirendben foglaltakat. Felnőttoktatásban szakképzési tanulmányokat folytató tanulók további kötelezettségei:  A szakképzésben résztvevő azon tanulók, akik oktatása kapcsán az intézmény a jogszabályok szerint nem részesülhet költségvetési támogatásban, felnőttoktatási szakképzési szerződést kötelesek kötni iskolánkkal. Ennek részleteit az SZMSZ 4.1.7.2. pontja tartalmazza. 3.

Tanulók távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások

Ha tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni ha  a tanuló beteg volt. A beteg tanuló nem látogathatja az iskolát az orvos által meghatározott időszakban. A mulasztott foglalkozásokat orvosnak kell igazolnia. 18 év alatti diákok esetén az orvosi igazolást a szülőnek is el kell látnia kézjegyével.  a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.  a tanuló hatósági intézkedés miatt, alapos indokból nem tudott megjelenni. A mulasztást ebben az esetben is igazolni kell. Ha a tanuló mulasztását nem igazolja, mulasztása igazolatlan. Az igazolatlan hiányzás súlyos fegyelmi vétségnek minősül. Az iskola köteles értesíteni a szülőt a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben az iskola hívja a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola intézményvezetője - a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban - értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot - a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével -, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola intézményvezetője haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt. 2

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) középfokú oktatás szakaszában a kétszázötven tanítási órát, b) iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Felnőttoktatás esetében az osztályozó vizsga kötelező, amennyiben a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt; ekkor a tanuló félévkor és év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. Az osztályozó vizsga időpontjáról az iskola köteles értesíteni az illetékes kormányhivatalt. Az igazolási kötelezettség a felnőttoktatásban résztvevő tanulókra is vonatkozik! Megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki a szorgalmi időszakban húsz óránál igazolatlanul többet mulaszt. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amenynyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. A késést igazoltnak kell tekinteni amennyiben  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esemény történik és a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.) Egyéb igazolt hiányzásnak tekinthető: a)

Nyelvvizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az intézményvezetőnek van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök.

b)

Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az intézményvezető ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak.

c)

Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól.

d)

Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az intézményvezető dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el.

e)

A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni az osztályfőnök javaslata s a tanügyigazgatási intézményvezetőhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

A fent szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél.

3

4.

Térítési díj, tandíj fizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, a tanuló által előállított termék, dolog alkotás vagyoni jogára vonatkozó rendelkezések

Intézményünkben a középfokú oktatásban résztvevő diákok ingyenesen tanulnak. A 1/13., 2/14. és 3/15. szakképzési évfolyamokra járó tanulók képzése ingyenes, amennyiben nem rendelkeznek még államilag elismert szakképesítéssel. Nem számít első szakmának az a végzettség, amelyet a tanuló nem iskolarendszerű képzésben szerzett. A második és további szakképesítés megszerzéséért az intézményben tandíjat kell fizetni, mely összeget minden tanévben a tájékoztatójában az intézmény nyilvánosságra hoz. A felsőfokú esti munkarendű szakképzésben résztvevő 2/14. osztályos. tanulók félévenként kötelesek szakindítási díjat fizetni. Ennek összegét az adott év tájékoztatójában az iskola köteles megjelentetni. A szakindítási díj visszafizetésére tanulói jogviszony megszűnése miatt, csak indokolt esetben, írásbeli kérelem alapján van mód. A döntés az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga viszszaszáll az alkotóra. 5.

Szociális ösztöndíj, szociális támogatás megállapításának elvei, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve és rendje

A nappali munkarendű tanulónak joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, a jogszabályban meghatározott feltételek szerint tankönyvellátásban részesüljön. Erre vonatkozó igényt iskolai formanyomtatványon lehet benyújtani. Intézményünk a tanulók részére jelenleg nem tud ösztöndíjat és egyéb támogatást biztosítani. Nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatásra sincs mód az intézményben. Amennyiben az iskolai költségvetés fedezetet fog biztosítani juttatás fizetésére, az alábbi elveket fogjuk alkalmazni az elosztásnál:  szociális rászorultság (jövedelemigazolás alapján) – anyagi és egészségi okok  tanulmányi munkateljesítmény (a tehetséges és a tanórai, illetve tanórán kívüli tevékenységekben kiemelkedően teljesítőket külön is támogatjuk) A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás esetében is a fenti elvek szerint járunk el az osztályfőnök véleményének és a DÖK egyetértésének kikérésével. 6.

Tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formája

A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint a falitáblákon kifüggesztés formájában kell a diákság tudomására hozni. Diákjainknak lehetősége van arra, hogy a titkárságon elhelyezett gyűjtőládába aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait elhelyezze, ezekre 30 napon belül választ kapjon arra illetékes személytől. A ládába dobott kérdést, felvetést, észrevételt, stb. alá kell írni. Az e bekezdésben szabályozott eljárást az intézményvezető elektronikus postafiókjának igénybe vételével is le lehet bonyolítani. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. Intézményünkben minden évben név nélküli véleményfelmérés tartunk, ahol tanulóink véleményt nyilváníthatnak. 4

7.

Tanulók jutalmazásának elvei, formái

Jutalmazni kívánjuk a tanulmányi, magatartási, szorgalmi és közösségi követelményeket kiemelkedően teljesítő, illetve az iskola hírnevét bármilyen tevékenységgel (tanulmányi, sport, kulturális) erősítő tanulókat. A jutalmazás fokozatai:  Szóbeli szaktanári vagy osztályfőnöki dicséret (kisebb példamutató teljesítményért)  Írásbeli osztályfőnöki dicséret (az osztályközösség érdekében végzett példamutató teljesítményért)  Szóbeli igazgatói dicséret (az iskolaközösség előtt - az iskolaközösség érdekében, egy-egy alkalommal végzett példamutató teljesítményért)  Írásbeli igazgatói dicséret (kiemelkedő teljesítményért, a közösségért - iskolán kívül is végzett folyamatos példamutató tevékenységért)  Az osztályban tanító tanárok határozataként a tanév végén írásbeli dicséret (bizonyítvány, anyakönyv) (folyamatosan végzett kiemelkedő tanulmányi, illetve példamutató kötelességteljesítés esetén) További jutalmazási formák: Kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő diákok szülei nem fizetnek szülői hozzájárulást, és tanév végén a diákok könyvjutalomban részesülnek. Tanulmányi versenyeken elért helyezésekért az adott tantárgyból egy jelest adunk. Az iskola honlapján „akikre büszkék vagyunk” felületen is szerepeltetjük diákunkat. Közösségi munkában jeleskedő diákjaink könyvjutalomban részesülnek. Ha az osztályközösség végez ilyen tevékenységet, jutalmuk egy nap tanítás nélküli munkanap, melynek eltöltéséről ők rendelkeznek (pl. mozi, kirándulás, kiállítás). 8.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

Az a diák, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem illő magatartást tanúsít, büntetésben részesíthető. A fegyelmező intézkedés nem megtorló jellegű, hanem nevelési eszköz. A figyelmeztetés vagy fegyelmező intézkedés sem szóban, sem írásban nem lehet a tanulóra nézve megalázó vagy személyiségét sértő. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedés hozható: a) szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szintű) b) írásbeli intés (szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói szintű) c) megrovás (osztályfőnöki vagy igazgatói szintű) d) igazgatói megrovás utolsó figyelmeztetéssel e) kezdeményezés másik intézménybe történő áthelyezésre A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Amennyiben a tanuló által elkövetett vétség a tantestület egészét vagy nagy csoportját közvetlenül vagy közvetve érinti (pl. a Házirend, illetve az iskola értékrendjének súlyos megsértése), a kiszabott büntetést az intézményvezető a nevelőtestület előtt is kihirdetheti.  A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; e) eltiltás a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 5





   

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény vezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

 Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 9. Szülői ill. szakképzésben résztvevő nagykorú diákok esetén tanulói hozzáférés módja elektronikus napló használatánál Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő, mert a rendszer nem rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, naponta történő mentéssel. A digitális napló elektronikus úton tárolja 6

a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. A 9-13. évfolyamos tanulók szülei, ill. a szakképzésben résztvevő nagykorú tanulók számára fenntartott felületen biztosítunk bejelentkezést. Minden szülő ill. szakképzésben résztvevő nagykorú tanuló kap egy azonosítót és egy jelszót a belépéshez, a tanévkezdést követő 30 napon belül. Amennyiben a szülő ill. a szakképzésben résztvevő nagykorú tanuló elfelejti a jelszót, a titkárságon rendszeresített formanyomtatványon igényelhet új jelszót. A biztonságos üzemeltetés érdekében a szülőnek ill. a szakképzésben résztvevő nagykorú tanulónak 30 naponta meg kell változtatni a belépéshez használt jelszavát. Szakképzésben résztvevő nagykorú tanulók szülei csak a diák írásbeli jóváhagyása mellett kaphatnak hozzáférést az elektronikus naplóhoz. 10. Osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelménye, tanulmányok alatti vizsgák időpontja, az osztályozó vizsgára való jelentkezés ideje és módja 10.1

Szabályok a középfokú képzésekre vonatkozóan

Minden esetben a szaktanár határozza meg, hogy az osztályozó vizsgára kötelezett tanuló – a tantárgyi programban az előrehaladást tekintetbe véve – milyen konkrét követelményeknek feleljen meg. Az osztályozó vizsga elméleti tananyagát vagy a bemutatandó gyakorlati készségeket a szaktanár– kellő időben, a vizsga időpontja előtt legalább egy hónappal – írásban közli a tanulóval. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a)

az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

b) az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c)

ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

d)

egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

e)

ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,

f)

átvételnél az intézményvezető előírhatja,

g)

a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát,

h) szakképzés esetén, felnőttoktatás keretében, ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt (az osztályozó vizsga időpontjáról az illetékes kormányhivatalt értesíteni kell). Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal a tanügyigazgatási intézményvezető-helyettesnél a vizsgára jelentkezni. A tanügyigazgatási intézményvezető-helyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 10.2

Szabályok a felsőfokú szakképzésekre vonatkozóan

A felsőfokú szakképzésekre vonatkozóan a kreditrendszerű felsőfokú szakképzés tanulmányi és vizsgaszabályzata az irányadó. A szabályzat a honlapon található. 11.

Tanulói munkarend (tanítási órák, szünetek, csengetési rend)

A tanulóknak részt kell venniük a kötelező és a kötelezően választott foglalkozásokon, illetve szakmai gyakorlatokon, valamint a pedagógiai program megvalósításához szükséges tanórán kívüli programokon. (pl. múzeumlátogatás, könyvtár stb.) Nappali és esti tagozatos diákok számára a szorgalmi időszak a hatályos „tanév rendjében” meghatározott időpontban kezdődik (szeptember első munkanapján) és – az érettségi vizsga és a szakvizsga évét kivéve – a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapján fejeződik be. A tanév rendjét a diákok az első tanítási napon kapják meg. A tanév a nappali munkarendű tanulók számára a tanévnyitó ünnepéllyel kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel végződik. A résztvevő tanulók számára az iskolai ünnepélyeken (évnyitó, évzáró, nemzeti és állami ünnepek, ballagás) az ünnepi viselet kötelező. Lányoknak: sötét szoknya, fehér blúz. Fiúknak: sötét nadrág, fehér ing. A nem alkalomhoz illő öltözékben megje7

lenő diák nem vehet részt az ünnepélyen, távolléte igazolatlan mulasztásnak minősül. Fenntartónk, a Magyarországi Metodista Egyház tanévnyitó és tanévzáró istentiszteletet is szervez. Ezeken a tanulói részvétel elvárt. Az érdemjegyek rögzítése, a szülők és diákok tájékoztatása e-naplóban történik. Nappali munkarendű gimnáziumi és 9-12. évfolyamos szakközépiskolai oktatásban a tanulók azonban ellenőrző könyvet kaphatnak, melyet minden órára kötelesek magukkal vinni. A számítástechnikai termek tanítási napokon a meghirdetett időben minden tanuló számára hozzáférhetőek. A gépeket a tanulók kötelesek rendeltetésszerűen és elsősorban tanulmányi célra használni. Szándékos rongálás esetén a tanuló vagy szülője kártérítési felelősséggel tartozik. Minden tanuló a tanítási órák alatt köteles kikapcsolni mobiltelefonját. Ha a tiltás ellenére mégis használná azt, a tanár jogosult elvenni és a tanóra végén visszaadni. Vizsgákon, beszámolókon, dolgozatíráskor tilos a mobiltelefon használata. A tanítási idő alatt a diákok az épületet csak engedéllyel hagyhatják el, illetve tanári felügyelettel (pl. testnevelés óra esetén). Ezen kívül engedélyezett a 18. életévüket betöltött gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésben résztvevő dohányzó diákok számára, hogy dohányzás céljára igénybe vegyék az iskola bejáratától 5 méterre található dohányzó helyet. 13.45-14.05 óra között ebédszünet van, ekkor ugyancsak engedélyezett, hogy a tanulók – a közlekedési szabályokat betartva – az iskolával szemben lévő étkezdébe vagy a közeli boltba kimenjenek ebédet vásárolni, ill. elfogyasztani. A fentieken kívül tanuló tanítási időben csak a kijelölt tanítási épületekben tartózkodhat. Az osztályterem elhagyásakor (ha másik osztály nem megy oda) a villanyt el kell oltani, az ablakokat és az ajtót be kell csukni. Az osztálytermekben tapasztalt rongálásokat, hiányokat haladéktalanul jelenteni kell a recepción! Az intézményben, iskolai rendezvényeken, sportnapon továbbá az iskola közvetlen környékén tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. (A 18 év feletti tanulók azonban dohányzás céljára igénybe vehetik az iskola bejáratától 5 méterre található dohányzó helyet.) A tilalmak megszegése fegyelmi intézkedést von maga után. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő heti órarend alapján történik a pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanóráról kimenni csak indokolt egészségügyi okok miatt lehet. Mobiltelefonálás céljából nem! Gimnáziumi oktatás és nappali munkarendű szakképzés elméleti tanóráinak rendje: 1. óra 8.00 – 8.45 2. óra 9.00 – 9.45 3. óra 10.00 – 10.45 4. óra 11.00 – 11.45 5. óra 12.00 – 12.45 6. óra 13.00 – 13.45 7. óra 14.05 – 14.50 8. óra 15.00 – 15.45 A szakképzésben a 60 perces gyakorlati órák összevontan tarthatók. Esti tagozaton az elméleti oktatás 2x45 perces (90 perces) sávokban történik, melyek között 15 perces szünet van. Az óraközi szünetek időtartama 15 perc. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető. A 60 perces gyakorlati órák összevontan tarthatók. Esti munkarendű diákok számára az oktatás ill. gyakorlás hétköznap délután 14.00 órától, valamint szombati napokon történik, órarend szerint. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A bemutató órák, nyílt napok tartásának rendjét az intézményvezető határozza meg. 12.

Tanórák látogatása vagy szakvizsgarész alól felmentés kérése

Gimnáziumi képzésben: Tanórák látogatása alól felmentés nem kérhető, kivéve a testnevelés órát a 8. pontban írt feltételek szerint, és előrehozott érettségi esetén a törvény által előírtak szerint. Középfokú szakképzésben: Óralátogatás alól felmentést a szaktanár adhat diákjának. Ennek menete a következő: minden tanulmányi félév első hetében a tanár megbizonyosodik arról, van-e óralátogatási felmentést kérő diákja. A félév anyagából dolgozatot állít össze, s megíratja az érdekeltekkel. Az eredmény alapján adhat részleges vagy teljes felmentést szakórái alól. Idegen nyelvből felmentés indokolt esetben adható és feltétele a nyelvvizsga-okmány bemutatása. A felmentést az intézményvezetőtől kell írásban kérvényezni, aki ehhez szaktanári jóváhagyással járul hozzá. Szakvizsgarész alóli felmentést (jogszabályi feltételek teljesülése esetén) a diáknak csak az intézményvezető adhat, kérvény alapján, amennyiben a hatályos jogszabályok lehetővé teszik. Felsőfokú szakképzésben: Óralátogatás illetve vizsga alóli felmentést a szakot akkreditáló felsőfokú intézmény adhat a diáknak. Ennek menete a következő: minden tanulmányi félév első hetében a diák felmentési kérelmet nyújt be a titkárságon, mellékelve az adott tantárgyból szerzett leckekönyvi jegy fénymásolatát. A felmentési kérelmet az iskola továbbítja a felsőfokú intézménybe. A diák legyen tudatában annak, hogy óralátogatás alóli felmentés nem jelent feltétlenül vizsga alóli felmentést is. Idegen nyelv és gépírás tantárgyakból a középfokú képzésben leírtak szerint kérhető felmentés. 8

13.

Az intézményben tartózkodás rendje

Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben hétköznapokon reggel 7.00-tól a szervezett foglalkozások befejezéséig, szombaton az esti tagozatos munkarendűek részére 8.00-tól a foglalkozások befejezéséig. Az intézményben tanítási szünetekben az adminisztráció ügyeleti rend szerint működik 8.00 órától 15.30 óráig. Az iskolát vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető ad engedélyt – eseti kérelmek alapján. Az oktatási intézménnyel alkalmazotti, szerződéses munkaviszonyban és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon engedélyezett az intézmény látogatása: Titkárságon történő bejelentkezés után kísérettel közlekedhetnek az intézmény területén. 14.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

Az iskola minden dolgozója és diákja felelős:  A közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért.  Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért.  Az energiafelhasználással való takarékoskodásért.  A tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A diákok az intézmény tantermeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után diák csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A diákok az iskola tantermeit, helyiségeit csak rendeltetésszerűen használhatják. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell, előtte az ablakokat becsukni, villanyt lekapcsolni, termosztátot fűtési időszakban lezárni szükséges. Ezek az adott tantermet az adott napon utoljára használó tanár feladatai. Az elmúlt időszakban tapasztalt rongálások megelőzésére az iskola egyes tantermeiben és közösségi helyiségeiben biztonsági kamerák működnek. Dohányozni az intézmény egész területén és a bejárattól számított 5 méteres körzetben TILOS! 15.

Szakköri és egyéb külső programokon részvétel

Az iskola minden diákjának joga, hogy mind az iskolaépületben, mind azon kívül az iskola által szervezett szakköri és egyéb külső programokon részt vegyen. Amennyiben a szakkör az iskolaépületben valósul meg, be kell tartani e házirend egyéb pontjaiban írt szabályokat, használati rendet. Amennyiben a szakkör, ill. egyéb program külső helyszínen valósul meg, az iskola elvárja a diákok kultúrált, a helyhez igazodó viselkedését, öltözetét és a vezető/kísérő tanár instrukcióinak betartását. 16.

A felvételi eljárás rendje

A felvételi eljárás rendjéről a házirend mellékletét képező szabályzat rendelkezik. 17.

Az egészségügyi ellátás rendje

A nappali munkarendű oktatásban részt vevő diákok a tanév során egészségügyi állapot-felmérésen kötelesek részt venni, melyet az intézmény által megbízott iskolaorvos végez. Az a diák, akinek tartós egészségügyi problémái vannak, gyógytestnevelésen vehet részt. Eljárási rendje a következő: iskolaorvosi beutalóval a szakorvos felkeresése, a kapott eredménnyel az iskolaorvos megkeresése, aki meghatározza a gyógytestnevelési fokozatot. Az állandó felmentett és a gyógytestnevelésre járó diáknak nem kell ott lennie a testnevelés órán, az alkalmi felmentést kérőnek azonban igen. 18.

A szülő jogai nappali munkarendű gimnáziumi képzésben résztvevő diákok esetén

A szülőnek joga van az iskolával való folyamatos kapcsolattartásra, szülői értekezletek, szaktanári fogadóórák, nyílt napok formájában. A szülő joga, hogy gyermeke osztályzatait, hiányzásait az e-naplóban folyamatosan nyomon kövesse, illetve a témazáró dolgozatokba a fogadóórákon betekintést nyerjen. Június hónaptól az év végi többletfeladatok miatt nem áll módunkban a tanulmányi eredményekkel kapcsolatos konzultációra fogadni a szülőket. A tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan döntéshez, amelynek következtében a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 9