OLCSÓ HÚSNAK... NITRÁTOS TALAJVÍZ
MEGBETEGEDÉSEK SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE
VIDÉKI MUNKAHELYEK MEGSZÛNÉSE
ERDÔIRTÁS AMAZÓNIÁBAN TEJPOR-DÖMPING AFRIKÁBAN
A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG CSÖKKENÉSE TÁPANYAG-KÖRFORGÁS MEGSZAKADÁSA
Az európai ipari TÁVOLSÁGI ÁLLATSZÁLLÍTÁS
állattenyésztés hatásai GM-SZÓJA
a világ szegényeire és a környezetre
Bevezetô A globális élelmezési rendszer már csak egyre több termôföld, víz,
Ez a füzet példákon és esettanulmányokon keresztül tekinti át,
energia és vegyszer felhasználásával képes megtermelni mindennap
melyek az európai iparszerû állattenyésztési szektor legfontosabb
elfogyasztott élelmiszereinket. Ez különösen igaz az intenzív, iparosí-
hatásai a fejlôdô országokra, környezeti, társadalmi és gazdasági
tott állattenyésztési szektor esetében. Az európai állattartó telepek
szempontból. Témaválasztásunknak különös jelentôséget ad az a
haszonállatait magas fehérjetartalmú takarmányok hasznosítására
tény, hogy az Unió 2014–20-ig szóló közös kereskedelempolitikai és
tenyésztették ki. A fehérje a gyors növekedés illetve a magas tej- és
agrárpolitikai stratégiájának kidolgozása éppen napjainkban zajlik.
tojáshozam üzemanyaga. A takarmányok lényegi részét adó fehérje-
A világ legnagyobb segélyezôjeként fontos kérdés, hogy ezek, az állat-
forrást – nagyrészt különbözô szójaszármazékokat – fôleg az
tenyésztésnek új kereteket adó programok, mennyire veszik figye-
amerikai földrészen termesztik, így az európai hús,- tej és tojásfo-
lembe azt, hogy intézkedéseik milyen hatást gyakorolnak a világ
gyasztást szolgáló takarmánytermesztés káros környezeti és tár-
éhezôire, szegényeire és sérülékeny fejlôdô gazdaságaira.
sadalmi hatásai más földrészeken csapódnak le. Az olyan nem kívánt melléktermékek, mint például az olcsó csirkehús-részek, vagy a szezonális feleslegként jelentkezô tej elhelyezésére az európai agrár- és kereskedelempolitika kényelmes megoldást talált: a fejlôdô országok piacait. Ezek egyre fontosabbá válnak ebbôl a szempontból. Az ACP1 országok például, a jelentôségét vesztô Kereskedelmi Világszervezet2 helyett, éppen napjainkban készülnek az EPA tárgyalások3 keretében lemondani mozgásterük utolsó részérôl, és ezáltal helyi piacaik importrohamok elleni védelmérôl. Mindeközben a Világbank4 adatai szerint 1,4 milliárd ember él az abszolút szegénységi küszöb alatt. A FAO5 az éhezôk számát 2009ben 1,02 milliárdra becsülte. Fekete-Afrikában6 minden harmadik ember éhezik. Az éhezôk 70-80%-a vidéken él. A városi éhezôk nagy Kiadja: Védegylet Egyesület Felelôs Kiadó: Keszthelyi Zsuzsanna Írta: Sarbu-Simonyi Borbála Szerkesztô: Újszászi Györgyi Lektorálta: Sarbu András Grafika: Kiss Maja Kapcsolat: 1114 Budapest, Bartók Béla út 19. Telefon: 06 1 279 1595 www.vedegylet.hu 2011
A kiadvány az Európai Unió támogatásával jött létre. A kiadvány tartalmáért a szerzô teljesfelelôsséget vállal; mely semmilyen módon nem utal az EU állásfoglalására. EU Grant Agreement DCI-NSA ED/2010/231-622: „Making European trade work for the Millenium Development Goals”
része szintén nemrégen érkezett vidékrôl egy jobb élet reményében.7 Ebbôl is látszik, hogy a szegénység és az éhség leküzdésének elôfeltétele a fejlôdô országokban az agrárnépesség életfeltételeinek javítása, mindenekelôtt azáltal, hogy figyelembe veszik jogaikat és érdekeiket az ôket érintô nemzetközi, és nemzetközi hatású politikai döntéseknél.
1
Az iparszerû állattenyésztés kialakulása Európában A Közös Agrárpolitika létrehozása a világháború utáni, nyugat-európai
Visszatérve a Közös Agrárpolitika születéséhez, az Amerikai Egyesült
Hogyan járultak tehát hozzá az uniós szakpolitikák a
államokból formálódó gazdasági egység egyik elsô közös gazdasági
Államok, mely a világháború gyôzteseként erôs politikai befolyással
belterjes, szójára alapozott állattenyésztés kialakulá-
programja volt. Középpontjában az élelmiszerhiány felszámolása és
bírt a formálódó európai egység gazdasági lépéseire, csak egy
sához az EU-tagállamokban? A Közös Agrárpolitika
az ellátás biztonságának megteremtése állt. Ebben az idôszakban
feltétellel egyezett bele a vámvédelemre alapuló európai Közös Agrár-
feltételrendszere miatt a hagyományos állattenyésztés
az élelmezés-biztonsági törekvéseket a mezôgazdaság iparosodásá-
politika létrehozásába: a GATT-tárgyalások Dillon Fordulóját 1962-
alapját képzô gyepgazdálkodás kevésbé jövedelmezô
nak technológiai forradalma is segítette. A XX. századi mezôgaz-
ben lezáró egyezményben az Európai Gazdasági Közösség
földhasználatot jelentett, mint a gabonatermesztés.
dasági forradalom fôbb jellemzôi a nagyfokú gépesítés elterjedése,
engedményt tett a fehérjenövények importvámjával kapcsolatban. Az
A gazdálkodó számára tehát az volt a racionális dön-
a nagy termelékenységet biztosító állat- és növényfajták szelekciója,
Egyesült Államoknak, mint a világ vezetô szójaexportôrének, ez ter-
tés, hogy a szántóföldeken támogatott növényeket
a mûtrágyázás növelése, a haszonállatok takarmányozása koncent-
mékeinek piacra jutása miatt volt lényeges, az európaiak pedig még
termesszen, az állattenyésztésben pedig a földtôl
rált tápokkal, valamint a növényvédôszer-felhasználás növekedése.
nem ismerték fel e növény jelentôségét, és úgy ítélték meg, elfogad-
elválasztott ipari modellt vezesse be, vámmentessége
ható kompromisszum az olcsó szója beengedése a stratégiai
révén olcsón hozzáférhetô szójára alapozva.
A támogatott árakkal mûködô, védett belsô piacokra termelô
élelmiszertermékek (búza, marhahús, tejtermékek) piacának
gazdálkodók az ártámogatások révén olyan jövedelemre tettek szert,
védelméért cserébe. A szójaliszt-szállítmányokat fogadó holland
A szója iránti keresletet a kilencvenes évek fejleményei
amelybôl képessé váltak a termelés intenzifikálásához szükséges
kikötôrôl rotterdami egérlyuknak keresztelt kitétel azonban év-
tovább fokozták, amikor a kergemarhakór (szivacsos
tôkeigényes beszerzések és beruházások végrehajtására. Így Nyu-
tizedekre veszélyes kényszerpályára kormányozta az európai állat-
agyvelôgyulladás)-válság következtében betiltották az
gat-Európában is elterjedhettek a mezôgazdaság XX. századi tudo-
tenyésztési szektort.
állati eredetû fehérje takarmánycélú felhasználását.
mányos-technológiai forradalmának vívmányai, melynek eredményeképpen a világ legkevésbé és leginkább fejlett mezôgazdasági rend-
2007-ben az EU 27 országa összesen 24,8 millió
szereinek termelékenysége között a különbség a két világháború
tonna szójalisztet, 15,5 millió tonna szójababot és
közötti 1:10 arányról, a huszadik század végére robbanásszerûen
csaknem 1 millió tonna szójaolajat hozott be. Az im-
1:2000-re nôtt8.
port javarészben (66%) Brazíliából származott. Brazília 2006–2007 évi szójatermésének 32%-át, Argentína
Az állattenyésztési szektorban a belterjes, iparszerû állattenyésztési
szójatermésének 25%-át exportálta az EU orszá-
technológia kialakulásához köthetô a szója, mint jelentôs takar-
gaiba. Az EU-ban feldolgozott szója párszázaléknyi
mánynövény megjelenése Európában. A szója ugyanis nagy mennyi-
kivételtôl eltekintve, teljes mennyiségében takarmány-
ségben tartalmaz növényi fehérjét és más magoknál alacsonyabb az
Ez a megállapodás ugyanis újabb lökést adott az Egyesült Államok-
célra kerül felhasználásra. Legnagyobb hányada, a
olajtartalma, ami különösen alkalmassá teszi fehérjében gazdag
ban kifejlesztett, kukoricán és szóján alapuló iparszerû állattenyész-
feldolgozott szójaliszt 41%-a, sertéstakarmányokba
takarmányliszt elôállítására. A szója jelenleg az Európában használt
tési technológia elterjedésének Európában. E két terményt, melyek
kerül. Brojlercsirkék és egyéb húsbaromfiak takarmá-
összes takarmánycélú fehérje felhasználás 65%-át adja.
az amerikai Közép-Nyugat termesztési feltételeinek különösen
nyozására 32%-ot, tojótyúkokéra 10%-ot, a szarvas-
megfelelnek, elôtte alig termesztették Európában. Az Európán kívülrôl
marha-szektorban pedig 13%-ot használnak el. Az
származó takarmánynövényekre alapozott állattenyésztési eljárások
EU 27 tagállamának állati termék fogyasztása Brazí-
térnyerése óriási mértékû függôséget eredményezett az akkor még
liában 5 millió és Argentínában 4,2 millió hektár szó-
fôként az Egyesült Államokból származó szójaimporttól.
jaültetvényt igényel.9
2
3
A szójatermesztés hatásai Latin-Amerikában
Szójatermesztés és génmódosítás
Környezeti hatások
A 2009–10-es gazdálkodási évben 23,5 millió hektáron termesztettek
Az amazóniai esôerdô természeti sokfélesége
szóját Brazíliában, melybôl 70%, vagyis 16,5 millió tonna, génmódosított szója volt. Argentínában 18,3 millió hektárnyi szóját ter-
A szójatermesztés európai keresletrobbanáshoz kötôdô növekedése drámai földhasználati változásokat okozott Latin-Amerikában, amelyek hozzájárultak a bioló-
Dél-Amerikában található a világ legnagyobb forró
mesztettek, melybôl majdnem mind génmódosított volt. Uruguayban
giai sokféleség csökkenéséhez, hiszen a szójaterületek terjeszkedése miatt, ritka
égövi erdôsége, mely Brazília, Peru, Kolumbia,
860 000 hektárt borít csaknem kizárólag génmódosított szója.18
növény- és állatfajták élôhelyei szûnnek meg. Az erdôirtás, az égetés és a talaj
Venezuela, Ecuador, Bolívia, Guyana, Suriname és
felszántása széndioxid felszabadulásához is vezet, és ez súlyosbítja a klímavál-
Francia-Guyana területén fekszik. A Brazíliában elterülô
A Latin-Amerikában termesztett szója többségét a Monsanto cég
tozást. Az erdôterületek szántófölddé alakítása a víz körforgását is befolyásolja,
Amazónia a világ egyik leggazdagabb természeti
Roundup Ready szójafajtája adja, melyet genetikailag úgy módosí-
sokféleséget felvonultató térsége, mely különbözô
tottak, hogy eltûrje a Monsanto Roundup nevû glüfozát tartalmú
mert a növényzettôl megfosztott talaj kevesebb vizet tart vissza. Az esôerdôs területekre jellemzô vékony, sérülékeny termôréteg a szójaültetvényeken szélnek és esônek van kitéve, amely erózió veszélyével fenyeget. Brazíliában évente 55 millió tonnányi termôtalaj vész el az erózió következtében. Az intenzív gazdálkodási technológia kimeríti a talaj tápanyagkészleteit, és egyre fokozódó mûtrágya-
ökoszisztémák és vegetációs típusok mozaikjából áll össze. Amazónia a világ ismert növény- és állatfajainak csaknem egyharmadának ad otthont: ezerháromszáz madárfaj, köztük a tukán, a hárpiasas és több mint háromszáz kolibri faj, háromezer halfaj és több mint
totális gyomirtószerét. Kormányzati statisztikák szerint a génmódosított technológia alkalmazása a rezisztens gyomok elterjedéséhez vezetett. Ennek eredményeként a gazdálkodók még több Roundup, illetve korábbi és veszélyesebb gyomirtók, mint a 2,4-D (a hírhedt
százezerféle gerinctelen állatfaj13 él itt. E fajok közül
Agent Orange egyik összetevôje) és atrazin (melyet az EU-ban
számos kizárólag itt található meg, mint például a sú-
egészségügyi okokból betiltottak) használatára kényszerülnek. A glü-
A szójaültetvények vízigényesek, öntözésük pedig növeli a terméshozamot. Az
lyosan veszélyeztetett feketearcú oroszlánmajmocska,
fozát meghatározó szennyezési forrássá vált a térségben, elszennyezi
öntözött ültetvények az évi két termés helyett, háromszor is betakaríthatóak. Bár
a sárgafejû selyemmajom és a galléros lajhár. Az erdô
a felszíni- és talajvizeket, veszélyezteti az emberek egészségét és ki-
Brazília vízzel gazdagon ellátott ország, 40 millió brazil család nem jut hozzá a
220 ôshonos népcsoportnak is otthont ad. A termé-
irtja az egyéb vegetációt. Súlyos egészségi kockázatokról érkeztek
tiszta ivóvízhez, ráadásul az ország egyes vidékei súlyos aszályoktól szenvedtek
szeti sokféleség e nemzetközi jelentôségû lelôhelyén
jelentések a szójatermesztésben használt rovarirtó szerek kapcsán
az elmúlt években. A szójatermesztôk által használt vegyszerek elszennyezik az
2005-tel bezárólag több mint 9,6 millió hektárt vontak
is, egyrészt a táplálékláncban való felhalmozódásuk miatt, másrészt
ivóvízkészleteteket. A vékony talajrétegbôl kimosódó, fel nem szívódott mûtrágya
be a szójatermesztésbe14.
pedig a nagytermelôk és agrárcégek által alkalmazott repülôgépes
10
használatot tesz szükségessé.
11
12
pedig tovább növeli a vegyszermaradvány mennyiségét a talajvízben.
Az elmúlt évek szója-árrobbanása újabb növekedést
permetezés révén a széllel lakott területekre szálló vegyszer miatt.
eredményezett az erdôirtás ütemében, melynek keretében több mint 770 ezer hektár erdôt irtottak ki csak
A szójaültetvények közelében élô lakosság mindezek kapcsán súlyos
2007 és 2008 augusztusa között . Ha a jelenlegi
egészségügyi gondokról számol be. Állandó fejfájás, bôrkiütések,
trendek folytatódnak, a marhapásztorok és a szójater-
gyomorpanaszok, gyakoribb vetélések és születési rendellenességek
mesztôk Amazónia esôerdejének 40%-át fogják el-
fordulnak elô. A fô szójatermesztô országok kormányzati adatai vilá-
pusztítani 2050-ig16. A brazil esôerdôk kulcsszerepet
gosan mutatják, hogy a génmódosított fajtákat forgalmazó cégek
játszanak a klímaváltozás elleni harcban, mert tárolják
ígéreteivel ellentétben, a vegyszerhasználat nem csökken a génmó-
a széndioxidot, amely az erdôirtással felszabadul. A je-
dosított szója használatával.
15
lenlegi ütemben folytatódó erdôirtás pedig ellehetetlenítené az üvegházhatású gázok kibocsátásának elfogadható szintre történô visszaszorítását17.
5
Génmódosított szója az európai takarmányban
A szója-expanzió társadalmi hatásai
A génmódosított növények fogyasztását döntô mértékben elutasító
állatból származik” címkézésébe kezdtek Nagy-Britanniában, Auszt-
A latin-amerikai szójatermesztés több mint kétszeresére nôtt az
európai fogyasztók nagy része nem is tud arról, hogy az európai ál-
riában, Németországban és Franciaországban.
elmúlt 15 évben. Ez a gyors terjeszkedés hajtja az erdôk és füves
latok takarmányául szolgáló szója nagyrészt génmódosított, mert a
térségek feltörését, mely óriási területen pusztítja el a természetes
jelenlegi élelmiszer-jelölési szabályozás nem terjed ki a génmódosított
A génmódosításban érdekelt cégek és a takarmányszektor
élôhelyeket, és széleskörû hatása van a globális környezetre. Becs-
takarmánnyal etetett állatokból származó állati termékekre.
ugyanakkor az Unió még el nem ismert GMO-fajtákra vonatkozó
lések szerint további 100 millió hektár legelôt vonhatnak be szántó-
szigorú importtilalma ellen lobbiznak. Azt kívánják elérni, hogy az EU
földi termelésbe csak Brazíliában21.
Míg az európai köztermesztésben csak két génmódosított fajta, a
adja fel „zéró-tolerancia” politikáját, mely keretében a nem engedé-
GM MON 810 kukorica és az Amflora burgonya engedélyezett,
lyezett GM fajtával szennyezôdött takarmányszállítmányt a határról
A marhapásztorok, akiket a szója terjeszkedése elmozdít a legelô-
élelmiszer- és takarmánycélú terményimport tekintetében nagyjából
visszafordítják, még ha a nem engedélyezett fajta csak nyomokban
ikrôl, új területeket keresnek, és felégetik a bozótosokat, hogy legelôt
40 génmódosított növényfajta behozatala lehetséges.
mutatható is ki a szállítmányban.
teremtsenek.
Az európai szabályozás szerint az élelmiszertermékeken kötelezô
Ez a lobbikampány 2007-ben kezdôdött, miután az Egyesült Álla-
A szója terjeszkedése drámaian befolyásolja a vidék társadalmát is.
feltüntetni a génmódosított összetevôket, viszont az állati termékek
mokból érkezô szójaszállítmányokban nem engedélyezett génmó-
Számos kistermelôt kiszorítanak a földjükrôl. Erôszakkal kényszerítik
19
tekintetében ez a kötelezettség nem terjed ki az állatok takarmányá-
dosított kukoricát mutattak ki . A cégek azzal érvelnek, hogy mivel
ôket, hogy adják el földjüket a nagyobb termelôknek, elvesztve így
nak összetételével kapcsolatos jelölésre. Ennek megfelelôen, mivel
lehetetlen a hagyományos és GMO termények tökéletes elválasztását
az otthonukat és a megélhetésüket. A vidéki munkahelyek száma
takarmánycélra engedélyezett a génmódosított szójafajta behozatala,
megoldani, a zéró-tolerancia hosszútávon ellehetetleníti az Európába
csökkent, mert a nagyüzemi szójaföldeken nincs szükség sok mun-
az európai fogyasztók mindegyike folyamatosan génmódosított
történô takarmányexportot. A tények azonban ezt nem támasztják
kaerôre22. Így a vidéki mezôgazdasági munkások a nagyvárosokba
takarmányokon tartott állatokból származó termékeket fogyaszt, s
alá. 2007 júniusában például az Európai Bizottság Mezôgazdasági
vándorolnak munkát keresni.
ez alól mi sem vagyunk kivételek Magyarországon. Ez, a génmódosí-
Fôbiztossága az európai sertés- és baromfitermelés összeomlását
tott termények fent részletezett káros hatásain túl, azért is aggasztó,
jósolta, a várható takarmányhiányra és csillagászati szójaárakra hi-
mert nem áll rendelkezésre megnyugtató tudományos vizsgálati
vatkozva20. 2009 azonban rekordévnek bizonyult, kiemelkedô eladási
eredmény arról, hogy az ilyen termékek fogyasztása hogyan hat az
adatokkal a sertés- és baromfiszektorban. A valóságban az európai
emberi szervezetre.
állattenyésztést sújtó takarmányválság a terményárak világpiaci emelkedésébôl adódik, és az egyetlen hosszú távon fenntartható
Nem véletlen, hogy noha nem kötelezô a jelölés, a fogyasztói elvá-
megoldás erre az lenne, ha Európa megszabadulna az importszójától
rások hatására egyes nyugat-európai tej- és húsipari cégek és
való függôségétôl.
kiskereskedôk termékeik önkéntes „GM-mentes takarmányon tartott
6
7
A babacutörô nôk
A babacudiónak sok gyakorlati és kereskedelmi haszna van – a
Európai hatások
természetes gyógyászattól, az élelmiszertermékeken át, és A babacutörô asszonyok példája jól mutatja, hogy milyen tár-
háztetô-alapanyagon túl a kozmetikumokig és takarmányokig.
A korábbiakban részletezett szabályozási és gazdasági folyamatok,
Az ipari állattenyésztô telepek által termelt trágyahegyeket, a fenn-
sadalmi bajokat okoz Latin-Amerikában amikor az addig alacsony
Bár a bevétel, amit a nôk a babacuból nyernek, igen szerény – kb.
Nyugat-Európában a hetvenes évekre egy amerikai mintára fejlôdô
tartható agronómia elvei szerint, vissza kellene juttatni azokra a
népsûrûségû területeket önellátó (gyûjtögetô, vadászó, kistermelô)
180 Ft naponta – gyakran ez az egyetlen pénzbeli jövedelem, amely
iparszerû állattenyésztési szektor kialakulásához, és uralkodóvá
földekre, ahol a takarmányt megtermelték – ebben az esetben az
módon hasznosító népcsoportokat erôszakosan kiszorít a szójater-
a család rendelkezésére áll.
válásához vezettek. Ezzel párhuzamosan, a legelôként hasznosított
USA-ba és Latin-Amerikai kiirtott esôerdeinek helyére. Így viszont, az
és fehérjenövények termesztésére használt terület csökkent. A
ideális esetben egy gazdaságon belül bezáródó tápanyag-körforgás
Az utóbbi évtizedek szójaexpanziója nyomán a nagy birtokosok,
szójára alapozott iparszerû állattenyésztési technológia térnye-
megszakad. Latin-Amerikában tápanyaghiányos állapot áll elô
A babacu a harmadik legfontosabb olajpálma-faj a világon. Brazília
akik szemében a babacudió gyûjtése nem elég jövedelmezô módja
résének a másik eredménye az volt, hogy az állattenyésztés a nagy
(erózió, talajpusztulás) azokon a nyugat-európai területeken pedig,
Pará, Tonatins, Piauí és Maranhão régióiban legalább 350 ezer
a területhasználatnak, fel akarják égetni az erdôt, hogy megtisztít-
európai kikötôk közelébe koncentrálódott. Eközben az e kikötôktôl
ahol az iparszerû állattenyésztés koncentrálódik, a fent részletezett
nônek és családjaiknak ad megélhetést a babacu – egy kókuszdió-
sák a területet szójatermesztés vagy marhatenyésztés céljára. A
távol esô, hagyományos európai állattenyésztô régiókban csökkent
tápanyag-túltengéssel összefüggô környezeti problémák (pl. a talaj-
fajta – gyûjtése és törése. A babacutörôk – hagyományosan nôk –
diógyûjtôk kiszorításának változatos módszereit alkalmazzák,
a sertés-, a baromfi-, illetve a tejtermelés. E régiók természetes
víz minôségromlása) adódnak.
napi átlagban 5 kg babacudiót szednek össze, és törnek fel, melyet
amely a feljelentéstôl, a területek szögesdrótos elkerítésén keresz-
adottságaikat tekintve, sokkal alkalmasabbak a fenntartható állat-
nagyjából 21 forintért vesznek át a felvásárlók. A babacugyûjtôk a
tül, a felbérelt fegyveresek bevetéséig terjed.
tartási technológiákra, és a helyi hagyományoknak is része az állat-
mesztés.
tartás. Gondoljunk csak a hegyi falvak legelôkkel tarkított tájképére.
legelszigeteltebb, leghátrányosabb helyzetû brazil munkások közé tartoznak. A kilencvenes évek folyamán helyi civil szervezetek egy
A babacugyûjtôket hátrányos megkülönböztetések is sújtják, mert
Az állattartást a síkvidéki, tengerparti területekre koncentráló folyamat
csoportja mozgalmat hozott létre, a Babacutörök Szövetségi Moz-
rabszolgák, illetve ôshonos népek leszármazottai, és mert nôk. Az
így a vidékfejlesztés, a minôségi élelmiszer, a vidéki táj megôrzésére
galmát (MIQCB23), hogy hangot adjanak a diógyûjtôk gondjainak
MIQCB célja, hogy segítsen a babacutörôknek, hogy megfogal-
vonatkozó európai társadalmi igényekkel homlokegyenest ellentétes
és követeléseinek, javítsák életkörülményeiket és a társadalmi
mazhassák követeléseiket, megvédhessék erdeiket a kivágástól,
irányba visz.
megbecsültségüket.
és hivatalos engedélyt kapjanak a diók gyûjtésére. Az MIQCB a War on Want nevû nagy-britanniai szervezet segítségével tár-
Az iparszerû állattenyésztés lényegébôl adódóan, az állatokat kon-
A babacutörôk az Amazon és a félsivatagos területek közötti
sadalmi kampányt indított a babacu-állomány megvédésére.
centráltan, kis helyen és többnyire zárt rendszerben tartják. Ez a
határvidéken élnek, az ország északkeleti részén. Itt kevés közpoli-
Részben ennek eredményeként, 2007-ben a brazíliai kongresszus
tartástechnológia megszakítja a kapcsolatot az állatállomány és a
tikai szabályozás szavatolja az alapvetô emberi jogokat, és a föld-
elfogadott egy törvényt, amely szabad hozzáférést biztosít a
föld eltartó képessége, és így annak a hulladék feldolgozó képessége
tulajdon megoszlása szélsôségesen egyenlôtlen.
24
diótörôknek a pálmákhoz, és védi a fákat a kivágástól .
között is. A vízben ezek a szennyezô anyagok eutrofizációt és a vízben oldott oxigén mennyiségének csökkenését okozzák, mely károsítja az élôvilág sokféleségét, és halpusztulást okoz. Kétszáz tejhasznú tehén annyi trágyát termel, mint egy 10 000 fô lakosú város25, így nem csoda, hogy a vizet szennyezô nitrogénszármazékok megközelítôleg 30%-a az állattenyésztésbôl származik Európában és az Amerikai Egyesült Államokban26.
8
9
Az állati termékek túltermelésének kezelése a KAP-ban és a dömping-probléma Az állattenyésztô telepekrôl további káros anyagok is kerülnek a
Mint azt a korábbiakban kifejtettük, a Közös Agrárpolitika eredeti célja
költségek miatt a KAP költségvetése is felborult, melyet a növekvô
környezetbe, például antibiotikumok, nehézfémek és olyan kóroko-
az volt, hogy termelékenységre ösztönözzön, amelyet a háború utáni
terményfeleslegek tárolási nehézségei csak tovább tetéztek. Ez volt
zók, mint amilyen a Salmonella, a Campylobacter vagy az Esche-
élelmiszerhiány ihletett. Kezdetben a célja az volt, hogy biztosítsa az
a „vajhegyek és bortavak” dicstelen idôszaka.
richia coli (E. coli), melyek mind élelmiszerek által közvetített
akkori tagországok élelmezésbiztonságát, egy olyan idôszakban,
megbetegedéseket okozhatnak az emberekben.
amikor a termékfeleslegek problémája fel sem merült. Alapjait az
A helyzet immár tarthatatlanná vált, és ennek is köszönhetô a nyolc-
Egyesült Államokban, a nagy gazdasági világválság alatt bevezetett
vanas évek elejének fordulata a szabályozásban. Ennek keretében
Az iparszerû állattenyésztô telepek légszennyezést is okoznak, amely
agrárpolitikai intézkedések adták, de az európai szemlélethez igazított
termelési plafonokat állapítottak meg. Ez egy olyan mechanizmus,
károsítja az ott dolgozók és a környék lakosságának egészségét. Egy
alapelvekkel29.
mely a garantált árakat egy bizonyos mennyiségre korlátozza. A
100 000 db brojlercsirkét nevelô telep naponta 77 kg szennyezô port is kibocsájthat.
tejágazatban 1984-ben a tejkvóta bevezetése lehetôvé tette a kínálat A világpiacinál magasabb garantált minimálárak, illetve a közös
növekedésének megfékezését. További fontos eredménye volt, hogy
vámvédelem rendszerének köszönhetôen, fô célja, a termelékenység
megfékezte a termelés tengerparti övezetekbe való koncentráló-
Népegészségügyi szempontból, a hús- és tejtermékek az emberi
növelése tekintetében a KAP látványos sikereket ért el a támogatott
dását, amely az európai vidéki tájkép fontos elemét adó hegyvidéki
étrend fontos fehérjeforrásai, és ásványi anyagok, illetve vitaminok
termények körében (búza, tej, marhahús). Búzából például 50 év alatt
tejtermelést már kihalással fenyegette. A tejkvóták ugyanis földrajzilag
egész sorát is szolgáltatják (pl. vas, cink és A-vitamin). Az állati ter-
(1945 és 1995 között) négyszeresére nôtt a hektáronkénti termésát-
kötöttek, nem lehet a termelhetô mennyiséget „levinni” a hegyekbôl
mékek fogyasztásának szintje egy adott társadalomban általában a
lag, szemben az azt megelôzô 150 év kétszeres termelékenység-
a kikötôk közelébe. Így a túlkínálat is enyhült, és a domboldalon
jövedelmekkel együtt nô, ahogy az emberek a városokba költöznek,
növekedésével. Azonban a garantált árak rendszere, a kínálat
legelészô tehenek is megmaradtak.
és hozzáférnek a hûtött, illetve fagyasztott termékekhez. 1997 és 1999
szabályozása nélkül hamarosan egyre növekvô terményfeleslegek
között az iparosodott országok átlagos húsfogyasztása 88 kg/év volt,
kialakulásához vezetett, melyeket az export-visszatérítések rendsze-
Ugyanakkor, a kvóták megállapított mennyisége, amelyet az európai
rének segítségével értékesítettek a világpiacon.
fogyasztásnál 10%-kal magasabban rögzítettek, továbbra is a rend-
a 36 kg/éves világátlaghoz és a dél-ázsiai 5 kg/évhez képest.
27
szerbe kódolta az exporttámogatások használatának szükséAz iparosodott világban élô emberek, fôleg a húsevôk, ugyanakkor
A támogatott export rendszere éles tiltakozást váltott ki a fejlôdô
több fehérjét fogyasztanak, mint amennyi testük természetes szük-
országokból, akik a fogadó oldalon voltak. Elméletileg boldognak
séglete28. Ez egészségügyi problémákat, például veseelégtelen-
kellett volna lenniük, hiszen olcsó élelmiszerhez jutottak az európai
1992-ben válaszút elôtt állt a Közös Agrárpolitika. A Bizottság a szük-
ségeket okoz. Az állati fehérjékben gazdag étrend többnyire magas
adófizetôk költségén. Az exporttámogatás azonban önmagában
séges kiigazítások elvégzésével rögzíthette volna a kínálatszabá-
állati zsírtartalmat is jelent, mely a szívbetegségek és a keringési prob-
kevés volt a fejlôdôk iparosodásának segítéséhez, hiszen a fej-
lyozási irányt. Ehelyett radikális irányváltoztatást határoztak el, az
lémák kockázatát is növeli. A húsok, különösen a vörös húsok túlzott
lôdôknél hiányzó fizikai és humán tôke fejlesztése sokkal fontosabb
elôzô korszakétól alapvetôen különbözô elvek alapján.
fogyasztása pedig a rák kialakulásának veszélyét fokozza.
lett volna ehhez. Ugyanakkor az európai dömping komolyan akadá-
gességét.
lyozta az érintett országok mezôgazdasági fejlôdését, mert méltánytalan versenyt támasztott a helyi agrártermelésnek, amely szûkös termelési erôforrásai miatt sérülékeny volt. Közben az elszabaduló
10
11
Az irányváltás közvetlen politikai oka az Egyesült Államok nyomása
A 1992-es MacSharry reform szabályozási fordulatának legfôbb je-
A fejlôdô országok kiemelt célpontjai voltak az EU olcsó exportjának.
volt. Az USA a Kereskedelmi Világszervezet agrártárgyalásaira való
lentôségét tehát az adta, hogy ezáltal a WTO tárgyalásokon döm-
Például, 1991 és 2006 között a fejlôdô országok, különösen az afrikai
tekintettel saját támogatási rendszerének átalakításán már túl volt.
pinggel vádolt EU továbbra is támogatni tudta gazdálkodóit. A fejlôdô
és a közel-keleti régióban, fontos felvevô piacai voltak az európai tej-
Ez a gazdálkodók támogatását egy olyan konstrukcióval tette
országok és civilek kritikája szerint azonban a dömpinget csak tech-
por, cukor és búza exportjának. Eme termékek európai exportjának
lehetôvé, melyet el tudtak fogadtatni tárgyalópartnereikkel a
nikai szinten sikerült megszüntetni, mivel a belsô piac termelôi árai
több mint a fele jutott a fejlôdô országokba 2006-ban. A tejpor
Kereskedelmi Világszervezetben, különösen a támogatott és olcsó,
közeledtek a világpiaci árakhoz. Így a WTO dömping definíciójából –
vonatkozásában Fekete-Afrika az EU elsô számú kereskedelmi part-
Egyesült Államokból és Európából érkezô export miatt berzenkedô
a belsô ár alatti értékesítés a világpiacon – valóban kikerült az EU ex-
nerévé vált, ahová a kivitel olyan idôszakokban is nôtt, amikor a világ
fejlôdô országokkal.
portgyakorlata.
más részeibe esett.
A korábbi KAP által biztosított, a világpiacinál magasabb árakat a
A dömping józan ész szerinti definíciója viszont egyértelmûen azt a
Az európai exportdömping Afrikában, és különösen Fekete-Afrikában
reformot kidolgozó közgazdászok egy erôs gazdalobbi nyomásaként
jó erkölcsbe ütközô gyakorlatot takarja, amikor egy ország a valós
gyakran drámai következményekkel járt. A kergemarhakór utáni
tüntették fel, amelyet a kereskedelmet nem torzító, a termelésrôl levá-
termelési költség alatti áron exportálja termékeit. Hiszen a termelésrôl
marhahús-válságot követôen, a 2000-es évek elején, az európai
lasztott közvetlen kifizetésekkel kell kielégíteni, a társadalmi béke
leválasztott közvetlen kifizetések ugyanúgy versenyelônyt biztosí-
marhahús-szállítmányok destabilizálták az elefántcsontparti, ghánai,
megôrzése érdekében. Ez egyben helyre is állítja a piac megfelelô,
tanak az európai termelôknek, míg egy szegényebb országnak nem
nigériai helyi piacokat, melyeket eredetileg Mali, Niger és Burkina
egyensúlyi mûködését. Ez volt a közvetlen támogatásokat mega-
áll módjában, hogy ilyen módon támogassa a gazdálkodóit.
Faso nomád pásztorai láttak el. 2005-ben a tömeges tejporimport
lapozó ideológia.
Európából megnyomorította Burkina Faso tejiparának fejlôdését. Ráadásul, az egyre liberalizálódó nemzetközi kereskedelempolitikai
Eme, az Amerikai Egyesült Államok Farm Bill-jének szellemét
környezet, amelybe az új KAP illeszkedik, a szegényebb fejlôdô
Az EU agrárdömpingje nemcsak az importrohamokhoz járult hozzá,
nemzetközi standarddá emelô fordulatot az Európai Unió részérôl a
országokat pont a termelôik védelmére rendelkezésre álló olcsó
de fejlôdô országok egész sorának élelmiszerimport-függôségét
kritikus utókor jóhiszemû, de naiv és a független gondolkodást
eszköztôl, a vámvédelem lehetôségétôl fosztja meg.
növelt. Azok az alacsony jövedelmû országok szenvedtek a legtöbbet
nélkülözô lépésként értékeli. Mindenesetre a két vezetô hatalom fenti
az élelmiszerválság idején, amelyek nettó élelmiszerimportôrök is
megállapodását rögzítô „Blair House egyezmény” tette lehetôvé az
Az EU ugyanakkor a mai napig jelentôs hasznot húz az agrárpiacok
egyben. Különösen a legkevésbé fejlett országok, ahol a háztartások
Uruguay Fordulót lezáró Marrakesh-i Megállapodás létrejöttét 1994-
liberalizációjából. Az export-visszatérítésre fordított összegek ter-
jövedelmének átlagosan 50-80%-át az élelmiszervásárlás teszi ki.
ben. Az 1992 és 2013 közötti fejlôdés pedig úgy értékelhetô, hogy a
mészetesen, a fentieknek megfelelôen, a töredékükre csökkentek,
gazdálkodók körüli „biztonsági háló” mûködése egyre inkább a gaz-
az 1991. évi 10 milliárd euróról 926 millióra mérséklôdve 2008-ban31.
daságmérethez kötôdik. Leválik a termelési döntésekrôl, így téve
Ez azonban a dömping nagyságrendjén nem változtatott, mert az
30
lehetôvé, hogy „a piaci realitások” szerint termeljenek a gazdák .
Unió által ebben az idôszakban exportált termények nagy része jóval a termelés költségei alatti áron került a külpiacokra. Az egyetlen változás az, hogy az exportált termékekre jutó összes közvetlen és közvetett támogatás (pl. termelésrôl leválasztott közvetlen kifizetések) között, az exporttámogatások aránya a töredékére csökkent.
12
13
Kereskedelem: Globális Európa-stratégia, EPA tárgyalások és az állati termékek szektorai
Mik azok az EPA-k?
emelés által megvalósítható védekezés lehetôségétôl. Ez a helyi piacaikon fogja ôket még jobban ellehetetleníteni, növelve a munka-
Az Európai Unió mindig is kivételezett figyelemben részesítette a nyu-
nélküliséget, a szegénységet és éhezést ezekben az országokban.
gat-európai országok volt gyarmatait tömörítô 79 ACP (afrikai, karibi és csendes-óceáni) országot. A kivételezett kapcsolatot elôször a Széleskörû kutatási anyag támasztja alá, hogy a nemzetközi
oldja fel az elôdje, Pascal Lamy után Lamy-doktrinának nevezett FTA
Yaoundéi, majd a Loméi Konvenció rögzítette, melyek lejártával a
kereskedelmi egyezmények számos esetben károsan hatottak a
moratóriumot.33 Ez a kétoldalú, illetve regionális kereskedelmi
2000. évi Cotonou-i Megállapodás különleges, a WTO rendszerével
fejlôdô országok élelmezésbiztonságára.32
egyezmények tárgyalásának felfüggesztését jelentette, a WTO-tár-
összeegyeztethetô, de továbbra is elsôsorban az ACP országok fej-
A FAO adatai szerint, a kilencvenes évek elején még a teljes ghánai
gyalásokra való koncentrálás érdekében.
lesztési érdekeit szem elôtt tartó, regionális szabadkereskedelmi
csirkehús-fogyasztást hazai termelésbôl fedezték. Az évtized végén
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank által szorgalmazott struk-
A Fekete-Afrikát elárasztó csirkehús-részek
egyezmények megkötését helyezte kilátásba. Ennek megfelelôen, az
azonban megkezdôdött a fagyasztott csirkehús importja Európából,
turális igazodási programok keretében a fejlôdô országok számot-
E lobbi nyomására született meg az Európai Unió 2006-ban meghir-
Unió jelenleg hat regionális csoporttal folytat EPA elôkészítô tárgya-
mely 2001-ben és 2003-ban kiugró értékekkel, rohamosan nôtt.
tevôen csökkentették a gazdálkodóiknak juttatott támogatásokat és
detett Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiája.
lásokat.
Ghána 1998-ban 4800 tonna csirkehúst importált, de ez a mennyi-
védelmüket. Fenti intézmények emellett elhitették ezekkel az orszá-
Mandelson a Globális Európát a növekedést és munkahelyek
gokkal, hogy exportra szánt terményekre koncentrálva, az ezekbôl
teremtését megcélzó lisszaboni program kereskedelempolitikai
A nyilvánosság felé szegénységcsökkentô célúnak mutatott tárgyalá-
nyert jövedelem révén, importból biztosíthatják lakosságuk
vetületeként határozta meg.
sok, különbözô fejlesztési szervezetek kritikája szerint, inkább az Unió
Az európai szupermarketek áraiból kiindulva, elsô hallásra talán
élelmezését. Eme megközelítés hatására a fejlôdô országok olyan
ség 2003-ban 39 200 tonnára nôtt37.
Globális Európa elnevezésû kereskedelempolitikai stratégiájának fej-
meglepô, hogyan tudják megfizetni egy afrikai piacon, az Európából
politikákat alkalmaztak, melyek az exportterményeket támogatták az
Kifejezett célja, hogy „megadja a megfelelô közpolitikai támogatást
lôdô országokkal szemben alkalmazott vetületének tûnnek, melynek
odaszállított fagyasztott csirkehúst. Még meglepôbb ha megtudjuk,
élelmiszernövények kárára, és az infrastruktúra-fejlesztések is az ex-
a versenyképes európai cégek nemzetközi piacra jutásához és
célja, hogy biztosítsa a nyersanyagok olcsó beszerzését, valamint új
hogy ezt a húst kilónként 70 eurócentért árulják az afrikai piacokon,
portáruk termesztési körzeteire összpontosítottak. Pedig a helyi
lehetôvé tegye biztonságos tevékenységüket a világ piacain”.34
szolgáltatási piacokat az európai cégek számára. Ezek az egyez-
minden exporttámogatás nélkül, és ugyanazokból a csirkékbôl szár-
lakosság élelmezése szempontjából a kistermelôk nélkülözhe-
mények azt követelik majd a fejlôdô országoktól, hogy feloldják a
mazik, melyeket a nyugat-európai fogyasztók esznek. A megoldás
tetlenek. Ennek ellenére, a szabadkereskedelmi fordulat nemcsak az
A Globális Európa stratégia agresszív liberalizációs és deregularizá-
nyersanyagok exportjára vonatkozó korlátozásaikat, és ezzel az egyik
kulcsa az, hogy ezek a csirke más részei. Az európai fogyasztók
állami támogatástól fosztja meg ôket, de terményeiket is kiteszi a fej-
ciós irányt jelöl meg, melynek fô célja az EU-ban székhellyel bíró
legfontosabb környezetpolitikai eszköztôl fosztják meg ôket, mellyel
sokkal több csirkemellfilét és combot esznek. Az európai csirkehús-
lett országokból, vagy más, dinamikus agrárexportôröktôl (pl. Brazília)
multinacionális cégek számára legfontosabb piacok megnyitása.
természeti erôforrásaik – mint például a trópusi erdôségek – túlzott
fogyasztás 60%-át a csirkemell teszi ki, mely a csirkének csak 20%-
érkezô, olcsó import versenyének. A késôbbiekben ezt a problémát
Tárgyalások jelenleg Indiával, Dél-Koreával, illetve az ASEAN35 és a
kizsákmányolását megakadályozhatnák.
át adja. Ez aztán kilónként 5, de akár 9 euróba is kerülhet a
két, a legszegényebb afrikai országok szempontjából kritikus jelen-
Mercosur36 régiókkal folynak, valamint EPA gyûjtônéven, az ACP
tôségû termék, a tej és a csirkehús példáján részleteiben is megvizs-
országokkal. A célkitûzés korlátlan piacra jutás, azokban a gazdasá-
E kritika szerint a fejlôdô országok számára a jelenleg kínált feltételek
válik, és óriási feleslegek jönnek belôle létre Európában és az
gáljuk.
gokban, ahol még telítetlenek a szolgáltatások és jóléti termékek
nem tartogatnak a mostaninál kedvezôbb hozzáférést az EU pia-
Amerikai Egyesült Államokban.
piacai. A nyersanyagokhoz való korlátlan és olcsó hozzáférés
caihoz, viszont még a WTO rendszerénél is rugalmatlanabb
2005-re nyilvánvalóvá vált, hogy a Kereskedelmi Világszervezet
érdekében, exportkorlátozások tilalmát vették bele a Chilével és
kereskedelempolitikai vállalásokba kényszeríti ôket: nagyobb vám-
keretei között folytatott többoldalú szabadkereskedelmi tárgyalások
Mexikóval megkötött megállapodásba, és a több esetben is ezen
csökkentés, a késôbbi vámemelés lehetôségérôl való lemondás, il-
zsákutcába jutottak. Az EU legfôbb nemzetközi versenytársai,
dolgoznak. Többek között ezért olyan fontosak az EPA-k is,
letve a szolgáltatási piacok megnyitása. Az afrikai kistermelôk az EPA
például az Egyesült Államok, agresszív kétoldalú tárgyalásokba
melyekrôl alább részletesebben írunk.
által biztosított európai piacra jutást kevéssé tudnák kihasználni, mert
szupermarketben. A maradék rész nagy hányada melléktermékké
kezdtek. Ekkor az európai székhelyû multinacionális cégek is meg-
nem tudnak olyan tömegben és minôségben árut elôállítani, illetve
ijedtek, hogy lemaradnak a piaci terjeszkedésben, és egyre nagyobb
az infrastruktúra hiányai miatt eljuttatni azt az európai piacra. Ezzel
nyomást gyakoroltak Peter Mandelson kereskedelmi biztosra, hogy
szemben, azonnali és közvetlen hatása lesz a megélhetésükre, ha
14
kormányaikat megfosztják az import-rohamok elleni gyors vám-
15
Az európai csirkehús-melléktermék nagy részét exporttámogatással
Tejpor és tejtermékek
Oroszországba és a Közel-Keletre adják el, ezekre a piacokra kilónként 30 eurócentes exportvisszatérítés jár, amely az afrikai piacokra azonban nem vonatkozik. Ezért ide a maradék maradékát
A tejtermelés nagyon fontos az Európai Unió számára, hiszen
Bár az európai dömpingért korábban az exporttámogatásokat
mint az exportra termelô modern tejüzemek. Napjainkban a kislép-
okolták, mivel ezek révén a valós elôállítási költség alatt képes ter-
tékû feldolgozók modernizációs és fejlesztési programja zajlik.
mékeivel megjelenni a fejlôdô országok piacain, a tej esetében árnyaltabb a kép. Az EU a WTO és egyéb kereskedelmi tárgyalá-
A kenyai tejprogram sikeréhez elengedhetetlen volt az importvámok
adják el, azt, amit sem Európában, sem más exportpiacokon nem
sokon azzal érvel, hogy exporttámogatásait megszüntette, már csak
terén rendelkezésre álló nemzeti mozgástér, mely révén az érzékeny
tudnak értékesíteni. A helyi felhasználás lehetôsége is korlátozott,
Mint azt a korábbiakban áttekintettük, a Közös Agrárpolitika rend-
termelésrôl leválasztott, közvetlen kifizetéseket juttat termelôinek,
iparágat védhették az olcsó importtól. Ezért veszélyes az EPA tár-
mert az európai kisállat-tulajdonosok egyre inkább vörös húsokat
38
lakossága a világ elsô számú tejfogyasztója .
szerében a tejágazatban 1984-ben bevezetett kvótarendszer némileg
melyek emiatt nem tekinthetôk kereskedelemtorzító hatásúnak. Ezek
gyalás vámtarifák befagyasztásával kapcsolatos fejezete, hiszen az
választanak kedvenceiknek, a kergemarhakór-válság óta pedig tiltott
visszafogta az elszabadult túltermelést. A WTO tárgyalások dohai for-
a kifizetések azonban mégis hozzájárulnak az európai termelôk fenn-
ellehetetlenítené a kenyai példához hasonló gazdaságpolitikai prog-
az állati fehérje takarmánycélú felhasználása. Ezért Afrika a megoldás,
ramok véghezvitelét az ACP országokban.
dulója azonban a szabályozás liberalizálását követelte meg. Ezért
maradásához, alacsony, vagy erôsen ingadozó árak mellett is, és
mert a megmaradt csirkehúst még fillérekért eladni egy afrikai piacon
2008-ban megállapodás született a tejkvóták 2015-ig történô
mivel megjelennek termékeikkel a világpiacon, valójában csak a ki-
is jobb üzlet, mint vagyonokat fizetni Európában a veszélyes hul-
megszüntetésérôl, és a támogatások a termelés mennyiségétôl
fizetések révén képesek elôállítási költség alatti ár mellett is talpon
ladékként való megsemmisítésért. Így válik az olcsó baromfi-hús-
történô elválasztásáról. Az európai tejtermelôk, különösen a 2008.
maradni.
részek elhelyezési problémája európai cégek jövedelmezô üzletévé.
év világgazdasági válsággal összefüggô tejár-válság hatására, a
Ez az afrikai célországok baromfitartóinak, feldolgozóinak és takar-
tejpiac szabályozását szeretnék elérni, hogy az a kínálat korlátozása
mánygyártóinak azonban egyáltalán nem jövedelmezô helyzet.
révén, árstabilitást biztosítson nekik a belsô piacon. Minden támo-
Nehéz felmérni a kár mértékét az érintett országok rendszertelen
gatás ellenére csak az egyre többet és olcsóbban termelô tejes
Na de kinek jó mindez? A felsorolt számos környezeti és társadalmi probléma fényében, mely
Az EPA tárgyalások és a tejszektor
a neoliberális gazdaságpolitika alkalmazásával jár, felmerül a kérdés, hogy vajon miért nem történtek eddig kiigazító intézkedések a fenn-
39
gazdák képesek megélni, a termelés egyre koncentrálódik. A 2008-
Az afrikai országokban az IMF és a Világbank strukturális igazodási
tarthatóság és a közérdek érvényesítésére. A túl egyszerû válaszok
melési volumen csökkenésérôl. 2003-ban csak a vágóhídi kapacitás
as év tejválsága pedig európai gazdák ezreit késztette tüntetésekre,
programjai általános gazdaságpolitikai liberalizációt eredményeztek.
soha nem helyesek. A szabályozásoknál mindig többféle, gyakran
25%-át használták ki Ghánában. Ez konkrétan munkahelyek
és felgyorsította a legkisebbek kiszorulását az ágazatból.
Többek között a vámok, így a tejtermékek vámjai is, igen alacsonyak
egymásnak feszülô szempontot kell figyelembe venni. A lisszaboni
lettek. A Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió közös vámtari-
program például az európai munkahelyek és kontinensünk
A tejtermelés az afrikai vidék gazdaságának is fontos része, de a
fája a tejporra 5%, más tejtermékekre 20%. Különbözô afrikai
népességének jóléti vívmányai védelmében tûzte ki az említett
gyorsuló urbanizáció miatt, az egyre növekvô tejtermék-keresletet a
országok tejágazatát vizsgálva szembetûnô Kenya példája, mely más
célokat.
adatbázisai miatt, de rendelkezésre állnak adatok a bevétel és ter-
megszûnését jelenti a kis- és közepes termelôk számára. Mivel a jövedelmük csökken, visszacsúsznak a szegénységi küszöb közelébe, de akár éhezhetnek is.
helyi termelés nem képes kielégíteni. Ennek okai fôleg a takar-
afrikai országokkal – pl. Szenegállal vagy Burkina Fasoval – szemben
Ez pedig a legutóbbi évtized fejleménye. A nyugat-afrikai régióba
mánytermelés hiányosságaiban, az alacsony hozamú fajtákban,
sokkal jobb eredményeket ér el a helyi tejtermelés fejlesztésének te-
irányuló csirkehús-export 2001 és 2006 között robbanásszerûen
valamint az infrastruktúra elégtelenségeiben (út, tejfeldolgozói háttér)
kintetében, noha adottságai kevésbé kedvezôek, mint a nyugat-
megugrott, 45 000 tonnáról 170 000 tonnára. Mostanában már új
rejlenek. Bár nagy a lehetséges fejlôdési potenciál a hozamok és a
afrikai országoké. Mégis, Kenyában 2000 és 2007 között 84%-kal
piacokat is elér az export: Libériát, Guineát, Sierra Leonét, a Kongói
hatékonyság tekintetében, a helyi államok részérôl sem a források,
nôtt a tejtermelés, míg Afrikában átlagosan ez az érték 30% volt.
Demokratikus Köztársaságot és Angolát. A kistermelôk egziszten-
sem a megfelelôen megtervezett fejlesztési programok nem állnak
Napjainkban már csak igen kismértékû a kenyai tejimport, az ország
ciája veszélybe kerül, és megfosztják ôket a lehetôségtôl, hogy
rendelkezésre. A legfontosabb külsô eredetû probléma azonban az
kezdi megközelíteni az exportképesség szintjét. E kiváló eredmények
újraépítsék gazdaságaikat a polgárháborúk után.
alacsony áron importált tejpor jelenléte a piacokon. Ez nagymérték-
több tényezôvel is magyarázhatóak. Az egyik legfontosabb, hogy
ben tovább fokozza az ágazat nehézségeit, és akadályozza az afrikai
Kenyában a tejpor importvámját az 1999. évi 25%-ról 2004-re 60%-
országok saját tejtermelô kapacitásainak kifejlôdését. Az importra
ra emelték. Ugyanakkor, a nyugat-afrikai országok gazdaságszer-
való ráutaltság pedig, az erôsen ingadozó világpiaci tejárak mellett,
vezési modelljével szemben, Kenyában 1992-ben megkönnyítették
nagy kiszolgáltatottságot jelent: az Afrikába érkezô tejtermékek értéke
a kisléptékû tejfeldolgozók létrehozását, így be tudták vonni az infor-
a 2002-es 1,1 milliárd dollárról, 2007-re 2,4 milliárd dollárra nôtt.
mális szektort is a tejtermelésbe. Ez termelte meg az összes eladott
16
tej 80%-át, méghozzá a piacszervezésnek köszönhetôen olcsóbban,
Ennek a füzetnek nem szándéka, hogy teljességében feltárja, pon-
Ezeknek a befolyásos óriáscégeknek tehát egyáltalán nem mindegy,
tosan melyek a hajtóerôi és mozgatói az európai kereskedelem- és
milyen irányt vesz Európában az agrár- és kereskedelempolitika.
agrárpolitikai szabályozás alakulásának.
Érdekeiket Brüsszelben mintegy 10 000 hivatásos lobbista képviseli, miközben a szakszervezetek és civilek összesen nagyjából 1500
Egy dolgot mindenesetre kiemelnénk: a túlnyomórészt európai és
fônyi csapatot tudnak az uniós fôvárosban fenntartani40.
egyesült államokbeli székhelyû multinacionális cégek kis csoportja csillagászati hasznot húz a globalizált agrár- és élelmiszeripari ágazatból, és igen koncentrált környezetben tartja ellenôrzése alatt ezeket a piacokat. A mezôgazdasági termények piacát uraló négy óriás multinacionális cég neve többnyire ismeretlen az európai fogyasztók elôtt. Az ABCD csoportként is ismert négyes, az ADM, a Bunge, a Cargill és
Alternatív közpolitikai javaslatok Világos, hogy az ipari állattenyésztés jelenlegi modellje sem
Ennek érdekében fel kell hagyni az intenzív állattenyésztést támogató
környezeti, sem társadalmi szempontból nem fenntartható.
agrár- és vidékfejlesztési politikával, és helyette a környezetkímélô ál-
Összetett, több szabályozási területen átívelô reformra van szükség
lattartási módokat kell támogatni, a helyi, fenntartható módon termelt
ahhoz, hogy se a jövô nemzedékek, se a fejlôdô országok lakóinak
takarmányokra alapozva, valamint az ennek megfelelô állatfajták
életesélyeit ne rontsuk az európai állattenyésztéssel. Ha az Unió
nemesítésére irányuló kutatást kell ösztönözni. Az extenzív, legel-
készen áll arra, hogy levonja az elmúlt negyven év hibás politikájának
tetésen alapuló termelés csökkenti a szójaimport és más, intenzíven
tanulságait, és egy autonóm állattenyésztési ágazatot hozzon létre,
termelt takarmánynövények iránti szükségletet, melyek termesztése
mely helyreállítja a termelés földrajzi megoszlásának visszásságait,
összefüggésbe hozható az erdôirtásokkal. Mindehhez egy környe-
fenntartható módon termel, visszanyeri a fogyasztók bizalmát és
zetbarát értékesítési és kereskedelmi rendszerre is szükség van. A
megszüntetni kártékony exportgyakorlatát, érdemes megfontolnia
lakosság élelmezésében a helyi, szezonális élelmiszert kell elônyben
alábbiakban összegyûjtött javaslatainkat41.
részesíteni, mely a gazdálkodók számára méltányos megélhetést, az
a Louis Dreyfus, becslések szerint a nemzetközi gabonakereske-
európai polgároknak pedig jó minôségû élelmiszert biztosít. A helyi
delem 75-90%-át ellenôrzi. Pontos adatok nincsenek, mert ezek
termék fogyasztása azt is jelenti, hogy az állatokat nem kell az em-
magánkézben lévô zárt részvénytársaságok. A koncentrációt fokoz-
AGRÁRPOLITIKA
bertelen távolsági szállításoknak kitenni.
Be kell látni, hogy Európa a nemzetközi színtéren nem tud verseny-
A takarmánykérdés vonatkozásában alapvetô fontosságú, hogy az
képes áron megjelenni feldolgozatlan növényi és állati tömegter-
új Közös Agrárpolitika elônyben részesítse pázsitfûfélék és pillangó-
mékekkel. Ezért fel kell hagyni az iparszerû állattenyésztéssel,
sok termesztését a kukoricával és a szójával szemben, valamint tá-
ehelyett az állattartást a helyi föld felhasználásához kell kötni. Ebben
mogassa az alternatív fehérjenövények (takarmányborsó, édes
a folyamatban támogatni kell a kis gazdaságokat, melyeket korábban
csillagfürt stb.) termesztését.
za, hogy a Cargill, az ADM és a Bunge stratégiai szövetségeket és közös vállalkozásokat hoztak létre a mezôgazdasági inputok piacát
Civil kritika szerint ráadásul az európai intézmények exkluzív hozzá-
uraló cégekkel. A vetômagok termelésében négy vállalat, a Mon-
férést engednek e cégeknek a döntéshozatali folyamathoz, és elsô-
santo, a Dupont, a Syngenta és a Limagrain állítja elô a világon
sorban az ô véleményüket kérik ki és veszik figyelembe. Pontosan
eladott vetômagok több mint a felét.
így történt ez szerintük a Globális Európa program kidolgozásánál is: a multinacionális cégek még egy európai politikai csomagot sem
Az agrokémiai szektorban hat cég, a DuPont, a Monsanto, a Syn-
üdvözöltek ilyen lelkesen, az európai civil szervezetek véleményét
genta, a Dow és a két nagy német vegyszeróriás, a Bayer és a BASF
viszont – tehát a környezetvédelmi és nemzetközi fejlesztési szem-
ellenôrzi a piac 75%-át.
pontokat – figyelmen kívül hagyták. Ugyanerrôl panaszkodnak az
a termelés intenzifikálására kényszerítettek.
európai kis- és középvállalkozások érdekképviseletei és a szakszerMivel a nemzetközi kereskedelmet is ezek a cégek tartják a kezük-
vezetek is. Hiszen közülük csak 10% aktív nemzetközi szinten, és ez
ben, az Európába nagy mennyiségben érkezô szójából is profitálnak.
is túlnyomórészt csak az EU-n belüli terjeszkedést jelent. Ezért
A Közös Agrárpolitika jelen rendszerében a támogatásait is gyakor-
képviseletük az EU-val szomszédos országokra és régiókra fókuszáló
latilag e cégek kapják meg, hiszen a közvetlen kifizetéseken keresztül
kereskedelempolitikát kért a – sajnos csak formális – egyeztetéseken.
és koncentrált felvásárló-erejüknek köszönhetôen, alacsonyan tudják
Ennek nyoma sincs a stratégiában, ahogyan semmilyen hatásvizs-
tartani a termelôi árakat Európában. A szabadkereskedelem elôre-
gálatnak sem arról, hogy a megegyezések hogyan érintenék a helyi
haladása révén pedig a világ minden termelôjét meg tudják egymás-
piacra termelô kis- és középvállalkozásokat. Az új Barroso bizottság-
sal versenyeztetni az élelmiszeripari leánycégeik olcsó alapanyagának
ban 2010-ben Peter Mandelson helyére lépett Catherine Ashton
biztosítása érdekében.
bárónô pedig úgy tûnik, alapvetôen az elôdje által képviselt neo-
18
liberális kereskedelempolitikát folytatja.
Figyelembe kell venni azonban, hogy ezeknek az opcióknak mind vannak mellékhatásai is. Az EU-ba érkezô 37 millió tonnányi szójaimport helyettesítéséhez 29 millió hektár földet lenne szükséges Európában a szójatermesztésre átállítani – viszonyításképpen: Franciaország teljes termôföld területe 29,4 millió hektár.42
19
A szója helyettesítése más, helyben termesztett fehérjenövényekkel,
KERESKEDELEMPOLITIKA
mint pl. repce, borsó vagy a bab, még nagyobb területet igényelne azonos fehérjemennyiség elôállításához. Ez azt jelenti, hogy míg
•
Biztosítani kell, hogy a nemzetközi kereskedelmi szabályok
•
Az EU kereskedelempolitikáját azonnal és teljes mértékben felül
erôfeszítéseket kell tenni az alternatív fehérjenövények megtalálására
megtiltsák a dömping minden formáját, beleértve az USA és az EU
kell vizsgálni, tekintettel arra, milyen komoly társadalmi és környezeti
is, valójában az európai állati termékelôállítás csökkentése az igazi
által jelenleg alkalmazott eljárásokat is, és felül kell vizsgálni a Blair
hatásai vannak a takarmánnyal és állati termékekkel folytatott
megoldás, fenntarthatóbb termelési módokra való átállással, és az
House megállapodást.
kereskedelmének. A felülvizsgálatnak biztosítania kell, hogy a fejlesztés, a környezeti fenntarthatóság és az emberi jogok prioritást
állati termékek fogyasztásának csökkentésével. Az EU-nak el kell ismernie az importvédelemhez való jogot, a
élveznek. A Globális Európa stratégiát fel kell függeszteni, mert
Be kell vezetni a takarmány teljes körû és kötelezô jelölését, az
Világbankkal, az IMF-fel, a WTO-val folytatott, illetve kétoldalú tár-
mögötte csak üzleti érdek áll. Az Európai Unió saját kereskedelmi
összetevôk felsorolását. Emellett a génmódosított növények közter-
gyalásai során, ide értve az EPA-kat is. Annak érdekében, hogy
szabályozási döntéshozatalát demokratikusabbá, átláthatóbbá és el-
mesztését és importját teljes körûen meg kell tiltani.
megvédhessék lakosságukat az olcsó import – akár támogatott, akár
számoltathatóbbá kell tennie, azáltal, hogy a parlamenti képviselôk
nem – potenciálisan pusztító hatásaitól, a fejlôdô országoknak
és a fejlôdô országokbeli, valamint az európai civil társadalom
nagyon fontos, hogy rendelkezésükre álljanak az ehhez szükséges
számára is hozzáférhetôvé teszi a zárt ajtók mögött zajló tárgyalá-
eszközök, például a szabadon változtatható importvámok és im-
sokat.
•
Kínálatszabályozás
portkvóták (két, a legszegényebb országok számára is elérhetô eszA méltányos és stabil árak alapvetô fontosságúak az állattenyésztési
köz). Fô elôfeltételként, meg kell szüntetni az agrártermékek
ágazatban, és ennek eléréséhez hatékony kínálatszabályozásra van
dömpingjét, melyet a KAP jelenlegi rendszere okoz. A hatékony
szükség. A közös piaci szervezetek fellazítása, például a tejkvóta-
kínálatszabályozás, mely a termelés közösségi szabályozásán és a
rendszer eltörlése úgy, hogy nem kerül a helyére semmilyen alternatív
vámvédelmen alapulna, nagyban hozzájárulna ehhez. Megszüntetné
kínálatszabályozási rendszer, e céllal ellentétes irányú lépés. Biztosí-
az áron aluli európai exportot a fejlôdô országokba, valamint stabil
tanunk kell, hogy a piac liberalizációja révén a KAP reform nem vezet
és méltányos árakat garantálna az európai termelôk számára.
több olcsó exporthoz, mely helyi munkahelyeket veszélyeztet a fejlôdô országokban. A kedvezôtlen adottságú térségekben ezen túl a
• Az EU, mint nemzetközi szinten fontos játékos, alapvetô szerepet
termelôk további támogatására van szükség, még akkor is, ha adott
kellene, hogy betöltsön az élelmiszert egyszerû árucikként kezelô, és
a kínálatszabályozás. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a tejkvótarend-
azt a Marrakesh-i Egyezményben a szabadkereskedelmi megál-
szer reformra szorul, az EU földrajzi régiói, illetve termelôi közötti
lapodás égisze alá rendezô logika felülvizsgálatában. A WTO által
igazságosabb kvótaelosztás érdekében, vagy pedig helyettesíteni kell
ostrom alá vett hagyományos piacszabályozási eszközök nélkül,
azt a kínálatmenedzsment egy más formájával. Támogatni kell a ter-
bármely, a fenntartható fejlôdés, a szegénység és az éhezés
melés jobb elosztását azokba a régiókba, melyeknek természetes
leküzdésére tett erôfeszítés hasztalan lesz. Az egyes országoknak
adottságaik vannak az extenzív állattartásra, ennek jegyében az
és regionális csoportoknak lehetôséget kell adni saját agrár- és
ôshonos állatfajták tartását fokozottan ösztönözni kell.
élelmezési politikájuk meghatározására. A piacok felszabadítása helyett, az Uniónak védelmeznie kell és tiszteletben kell tartania a fejlôdô országok élelmiszer-önrendelkezését.
20
21
Felhasznált irodalom Boussard, Jean-Marc és Trouvé, Aurélie: For a New European Agriculture and Food policy that meets the challenges of this century. Kutatási jelentés. 2010 www2.dijon.inra.fr/esr/pagesperso/trouve/index.htm Burley, Helen: What’s feeding our food? The environmental and social impacts of the livestock sector. Friends of the Earth, England Wales and Northern Ireland, London, 2008. Compassion in World Farming (CIWF): Beyond Factory Farming. Sustainable Solutions for Animals,People and the Planet. Compassion in World Farming, Godalming, 2009.
Jegyzetek Mazoyer, Marcel és Roudart, Laurence: Histoire des agricultures du monde. Éditions du Seuil, 2002, Paris.
2 Paasch, Armin (ed.), Frank Garbers and Thomas Hirsch 2007: Trade Policies and Hunger. The Impact of Trade Liberalisation on the Right to Food of Rice farming Communities in Ghana, Honduras and Indonesia, Ecumenical Advocacy Alliance (EAA) and FoodFirst Information and Action Network (FIAN). Geneva 2007. Paasch, Armin: Devastating Floods – Man Made. European Trade Policy Violates Right to Food in Ghana – Chicken and Tomatoes. Germanwatch, 2008.
Corporate Europe Observatory: Lobby Planet. Brussels the EU Quarter. Explore the corporate lobbyist paradise. Amsterdam, 2005 (http://archive.corporateeurope.org/docs/lobbycracy/lobbyplanet.pdf)
Riley, Pete; Chandrasekaran, Kirtana; Hall, Ronnie: Who benefits from GM crops? The great climate change swindle. Friends of the Earth International secretariat. Amsterdam, 2010.
Corporate Europe Observatory: Global Europe: An Open Door Policy for Big Business Lobbyists at DG Trade. Brussels, 2008.
South Centre: EPAS: The Wrong Development Model For Africa And Options For The Future. Geneva, 2010.
CPE: Animal feed. A key Common Agricultural Policy issue. Brussels, 2003.
Steinfeld, H. et al., Livestock’s Long Shadow: environmental issues and options. Food and Agriculture Organisation of the United Nations. Rome, 2006.
Fontan Sers, Charlotte: The CAP’s impact on African Agriculture: focus on milk. GRET, 2010. Gelder, Jan Willem van; Kammeraat, Karen és Kroes, Hassel: Soy consumption for feed and fuel in the European Union. Profundo, Amsterdam, 2008. IAASTD 2008. Global summary for decision makers. www.agassessment.org/docs/Global_SDM_060608 _English.pdf
22
1 ACP országok: az afrikai (African), karibi (Caribbean) és csendes-óceáni (Pacific) térség országai
Swing, J. T., 2003: What future for the oceans? Foreign Affairs 82(5):139-152.
Kereskedelmi Világszervezet: World Trade Organization, WTO
3 EPA: Economic Partnership Agreement, Gazdasági Partnerségi Megállapodás. Lásd részletesen: „Mik azok az EPA-k?”, jelen kiadvány 11. old. 4
Világbank: World Bank
5 FAO: Food and Agriculture Organisation, az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete 6 Az afrikai kontinens Szaharától délre esô területei (angolul: Sub-Saharan Africa) 7 Brossard-Trouvé 27. old. 8 Mazoyer-Roudart, p 19. 9 A bekezdés adatai mind: Gelder, Kammeraat, Kroes, 2-9. old. 10 Facts about soy production and the Basel Criteria, WWF, p3, http://assets.panda.org/downloads/factsheet_soy_eng.pdf idézi: Burley 2008. 11 WWF, www.wwf.org.uk/what_we_do/safeguarding_the_natural_world/rivers_ and_lakes/working_around_the_world/brazil_water_for_life/index.cf, idézi: Burley 2008. 12 Soy Expansion – Losing Forests to Fields, WWF, 2003, http://assets.panda.org/downloads/wwfsoyexpansion.pdf idézi: Burley 2008. 13 How Many Species Are There in Brazil? Lewinsohn TM and Prado PI, Conservation Biology 19 (3): 619, 2005 quoted on www.panda.org/about_wwf/where_we_work/latin_america_and_caribb ean/region/amazon/the_area/wildlife_amazon/index.cfm idézi: Burley 2008.
14 Eating up the Amazon, Greenpeace, 2006, idézi: Burley 2008. 15 National Institute for Space Research (Brazil), 2008, www.guardian.co.uk/environment/2008/sep/01/forests.brazil idézi: Burley 2008. 16 Modelling conservation in the Amazon basin, Soares-Filho BS et al., Nature 440:520-523, March 2006, idézi: Burley 2008. 17 Reframing the climate change challenge in the light of post-2000 emissions trends, Anderson K and Bows A, Tyndall Centre for Climate Change Research, Philosophical Transactions of the Royal Society, 2008 http://journals.royalsociety.org/content/a7877169j7163rh2 idézi: Burley 2008 18 A bekezdés adatainak forrása: Riley, Chandrasekaran, Hall, 21. old. 19 Friends of the Earth Europe (2010), No Link between Animal Feed Crisis and EU zero tolerance policy, May 2010. www.foeeurope.org/GMOs/zero_tolerance_paper_2010.pdf 20 Directorate-General for Agriculture and Rural Development (2007), European Commission, Economic Impacts of Unapproved GMOs on EU Feed Imports and Livestock Production, http://ec.europa.eu/agriculture/envir/gmo/economic_impactGMOs_en.pdf 21 The Boom Beyond Commodities, Rabobank, 2008, p26., idézi Burley 2008 22 Perspectivas de la producción sojera 2006/07. Gudynas E, Montevideo: CLAES, 2007. Quoted in The Roundtable in Ir-responsible Soy, Europe et al, ASEED, 2008, p12, www.agropecuaria.org/observatorio/OASOGudynasReporteSoja2006a 07.pdf, idézi Burley 2008 23 Movimento Interestadual das Quebradeiras de Coco Babaçu www.miqcb.org.br 24 www.waronwant.org/overseas-work/food-justice/nut-breakers-ofbrazil
23
25 FAO. Protecting Animal Genetic Diversity for Food and Agriculture. Time for Action. Animal genetic resources group, FAO, Rome. n.d., idézi CIWF
36 Mercado Comun del Sur (Dél-amerikai Közös Piac) tagjai: Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay és Venezuela 37 Asuming-Brempong et al, idézi Paasch, 9. old.
26 UK Industry Taskforce on Peak Oil & Energy Security (ITPOES), 2008. The Oil Crunch. Securing the UK’s Energy Future. http://peakoil.solarcentury.com/wpcontent/uploads/2008/10/oil-reportfinal.pdf, idézi CIWF
38 2008-ban fejenként 86,5 kg tejtermék. EUROSTAT, idézi Fontan Sers, 6. old. 39 IMF: International Monetary Fund, Nemzetközi Valutaalap
27 Steinfeld, H. et al., 2006. Livestock’s Long Shadow: environmental issues and options. Food and Agriculture Organisation of the United Nations. Rome. Chapter 2. www.fao.org/docrep/010/a0701e/a0701e00.html 28 Swing
40 Corporate Europe Observatory 2005, 8. old. 41 E fejezet az alábbi, a kiadványokban megfogalmazott közpolitikai javaslatok elemeit tartalmazza, a Védegylet saját prioritásainak megfelelôen szerkesztett és kivonatolt változatban: Brossard-Trouvé, Compassion in World Farming, CPE, Fontan-Sers.
39 Bôvebben: Boussard-Trouvé 14. old. 30 Mindezt csak a környezeti megfontolások szerint adott második pilléres támogatások árnyalják, melyek a piachívôk logikája szerint, a gazdák által a társadalomnak nyújtott környezeti szolgáltatások beárazásán alapulnak. 31 Boussard-Trouvé 29. old. 32 Paasch (ed.) 2007 33 FTA: Free Trade Agreement, Szabadkereskedelmi Egyezmény 34 Peter Mandelson beszéde 2006. szeptember 18-án Berlinben, idézi Corporate Europe Observatory. 35 Association of Southeast Asian Nations (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) tagjai: Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld, Brunei, Vietnam, Laosz, Mianmar, Kambodzsa
24
42 IEEP (2009): “Exploring Policy Options for More Sustainable Livestock and Feed Production”. Report for Friends of the Earth
