Olajárak esése 2014-2015 folyamán 2014 közepétől az olaj világpiaci ára gyors esésnek indul, és 137 nap leforgása alatt a Brent szerinti olajár hordónként 115 dollárról 58 dollárra esik. A tendencia 2015-ben is folytatódik: év elején az olaj hordónkénti ára 50 dollár alá süllyed, augusztusban pedig 2009 óta mélypontnak számító 38,24 dolláros értékre csökken. A folyamat hátterében a piacon tapasztalható túlkínálat, a kínai olajimport csökkenése, az Egyesült Államok palaolaj kitermelésének növelése, valamint – a legnagyobb kőolajtermelők között szereplő – Iránnal kötött megállapodás és a szankciók feloldása húzódik. Az olajárak alakulásának jelentős gazdasági és politikai következményei vannak: az olajimportáló országokban gazdaságélénkítő hatása van – melynek nyertesei lehetnek például Kína, Japán és India –, miközben az olajtermelő országokban számottevő károkat okozhat, ami akár politikai változásokat is előidézhet. Ez tapasztalható többek között Oroszország, Szaúd-Arábia, Nigéria vagy Venezuela esetében. Kína építkezései a Dél-Kínai-tengeren 2015 első felében Kína nagyarányú építkezésekbe kezd a Dél-kínai-tengeren található vitatott hovatartozású Spratley-szigeteken. A kínai kormány a délkelet-ázsiai országok és az Egyesült Államok tiltakozása ellenére számos korallzátonyt tölt fel, melyeken a jövőben katonai célokra is használható létesítményeket emel. A régió egyes részeit a Fülöp-szigetek, Taiwan, Vietnam, Brunei és Malajzia is magának követeli, ezért az USA szövetségesei támogatása, a szabad hajózás fenntartása és a kínai terjeszkedés feltartóztatása végett fokozza katonai jelenlétét a térségben. Orosz rubel és a gazdasági válság Oroszországban A 2014 végén indult pénzügyi és gazdasági válság nem enyhül 2015-ben sem. Az orosz rubel 2014-ben 58%-ot veszít az értékéből, és ezzel a világ legrosszabb valutájává válik 2014-ben (az ukrán hrivnya mellett). 2015-ben egy rövid időszakra április-májusban az orosz nemzeti valuta stabilizálódik, ám ezután újra elindul a lejtőn. A válsággal több faktor egyidejű hatása okolható: Moszkva ukrán beavatkozása és Krím 2014-es megszállása után a Nyugat kemény gazdasági szankciókat léptet életbe, amelyek gyakorlatilag minden külföldi finanszírozástól elvágják az orosz vállalatokat és bankokat. E közben hatalmasat esik az olaj világpiaci ára, ami bedönti a rubelt is, mivel az orosz gazdaság erősen függ a nyersanyagoktól. 2015 júliusában mindehhez hozzájön még a kínai tőzsde zuhanása is, hiszen Kína Oroszország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere, és a Nyugattal kialakult krízisben Kreml fontos szerepet szán a Pekinggel való kapcsolatoknak. A rubel válsága komoly belső gazdasági problémákhoz vezet: infláció nagymértékű növekedése, belső kereslet csökkenése és a lakosság reálkeresetének a csökkenése. Török Áramlat építési tervei és bukása Vlagyimir Putyin 2014. december 1-én bejelenti Ankarában, hogy a Közép-KeletEurópán keresztül húzódó új orosz gázvezeték, a „Déli Áramlat” mégsem lesz megépítve, és helyét a Törökországon át a görög határig épített projekt, a „Török
Áramlat” veszi át. A bejelentés mögött többen a Kreml stratégiai győzelmét látják. Az Európai Unióval folytatott vitákat megelégelve Putyin ugyanis úgy tud kihátrálni a Déli Áramlatból, hogy az EU-ra hárítja a görög határhoz tervezett új vezeték építését. Így jelentős mértékben csökkenteni tudja a gázvezeték építési költségeit, és fontos partnerre tehet szert Törökország személyében. A 63 milliárd köbméter kapacitású hangzatos projektből azonban végül nem lesz semmi: az építkezéseknek 2015 júniusában kellene elkezdődnie, ám Moszkva és Ankara mind ez idáig nem tudnak megállapodni. A Stratfor értesülései szerint Törökország bizonytalan időre jegeli a projektet. január 7: Charlie hebdo merénylet Szerdán fegyveresek támadják meg a francia szatirikus hetilap, a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségét. Az erősen vallásellenes, baloldali folyóirat többször is kapott halálos fenyegetést az iszlám vallás gúnyolása miatt. A terrortámadást két dzsihádista fegyveres, Chérif és Said Kouachi hajtja végre. A támadásban 12-en veszítik életüket – köztük a lap főszerkesztője, Stéphane Charbonnier is – és 11-en sebesülnek meg. A merényletet végrehajtó fivérekkel kapcsolatban álló Amedy Coulibaly január 8-án lelő egy rendőrt, egy civilt pedig megsebesít. Másnap négy emberrel végez, 15-öt pedig túszul ejt egy kóser szupermarketben. Január 9-én a rendőrség egy összehangolt támadásban mindhárom terroristával végez. görög hitelválság és választások A január 25-ei görög választásokon a radikális, olykor szélsőbalos elképzeléseiről ismert párt, a Sziriza kap többséget, felváltva az évtizedek óta irányító jobboldali Új Demokráciát. Alekszis Ciprasz a Független Görögök nevű jobboldali párttal koalíciót alkotva kormányt alakít, majd megkezdődik a görög hitelválság megoldásával kapcsolatos tárgyalássorozat az EU és az IMF részvételével. A hangos vitákkal tarkított tárgyalások eredményeként Görögország közel 86 milliárd eurós mentőcsomagot kap és nem kell kilépnie az euró zónában. Ciprasz, aki röviddel azután lemond, hogy – korábbi ígéreteivel ellentétben – aláírja a mentőcsomagot, a szeptember 20-án megismételt választásokon újra bizalmat kap a választóktól. Minszki békeszerződés és ukrajna elmúlt egy éve 2015 február 11-12-én Minszkben négyoldalú tárgyalásokon találkozik Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Petro Porosenko ukrán államfő. Ám valójában senki sem hiszi, hogy a találkozónak lesznek valós eredményei. Az aláírt béketervezet ugyanis már egy korábbi, 2014 szeptemberi szerződést másol és bővíti ki, amely csak két hónapig volt működőképes. A februári megállapodást – mindkét oldal részéről – állandó atrocitások kísérik, azonban egy év távlatából mégis úgy tűnik, hogy fontos szerepe van. Mind az ukrán hatalom, mind a szeparatisták a minszki megállapodásokat veszik alapul a fegyveres konfliktus rendezése során. És mivel Oroszország szíriai beavatkozása következtében Ukrajnában a szeparatistáknak nyújtott orosz támogatás nagyot csökken, megindulhat
egy komoly deeszkalációs folyamat. A konfliktus teljes rendezésére azonban még várni kell. március 28: a volt katonai diktátor nyeri a választásokat Nigériában Az eredetileg február 14-ére kiírt választásokat március végére halasztják Nigériában a Boko Haram iszlamista terrorszervezettel való összecsapások miatt. Az előrejelzésekkel ellentétben végül mégsem lesz szoros a választások eredménye, amit az aktuális elnök, Goodluck Jonathan 2,5 millió szavazattal elveszít Muhammud Buharival szemben. Az egykori katonai diktátor. Buhari mára „megtért demokratának” tartja magát, aki a változás jelszavával szerez jelentős számú szavazót. Goodluck Jonathan vereségét leginkább a Boko Harammal szembeni tehetetlenség okozza, ami intő jel lehet az új elnök számára is, akitől a nép megoldást vár. Április 13-16: választások Szudánban A várakozásoknak megfelelően Omar al-Basír elnök nyeri a 2015-ös szudáni elnökválasztásokat. Az 1989 óta kormányzó régi-új elnök a szavazatok 94 százalékát kapja. Az ugyanekkor megtartott parlamenti választásokon az autoriter eszközökkel kormányzó al-Basír pártja, a National Congress Party a 426 parlamenti helyből 323 helyet szerez meg. Noha az elnök a kompromisszumkeresés jegyében 2014 januárjában egy „nemzeti párbeszédet” indított el, amelybe az ellenzéket és a parlamenten kívüli erőket is bevonták, 2015-re egyértelművé válik, hogy az elnök és pártja nem szándékozik valódi demokratikus fordulatot végrehajtani, ezért az ellenzék az egyenlőtlen feltételek miatt bojkottálja a választást. A választásokat követően a szabálytalanságok és az ellenzék megfélemlítése miatt Norvégia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok élesen bírálják a szudáni kormányt, amely szerintük megakadályozza, hogy a választások valóban a szudáni nép akaratát fejezzék ki. Hasonló értelemben nyilatkozott az Európai Unió is. Április 19: 800 menekült fullad a Földközi-tengerbe Szombatról vasárnapra virradóan Lampedusa szigetétől 220 kilométerre délre felborul egy menekülteket szállító lélekvesztő. Az afrikai partoktól Olaszország irányába tartó hajó akkor veszíti el egyensúlyát, amikor a migránsok egy része a korláthoz szalad, hogy felhívja magára egy arra járó kereskedőhajó figyelmét. A szerencsétlenségben 800-an veszítik életüket, ami az áldozatok számának fényében minden idők legsúlyosabb hasonló katasztrófájának számít a Földközi-tengeren. A tragédia felhívja egy egyre komolyabbá váló probléma, az Európába irányuló menekültek kérdésére a világ figyelmét. Április 25: földrengés Nepálban Pusztító erejű 7,8-as földrengés rázza meg Nepált, melynek következtében több mint 9000 ember hal meg és 450.000 fő otthonának elhagyására kényszerül. A katasztrófa Kínában, Indiában és Bangladesben is követel áldozatokat, miközben jelentős anyagi károkat eredményez. A külföldi mentőalakulatok (főleg kínai és indiai) oroszlánrészt
vállalnak a lakosság megsegítésében, miközben a kormányzat erőtlenségére, az ország megosztottságára is fény derült. Április 26-27: 26. ASEAN csúcstalálkozó A csúcstalálkozóra Malajziában kerül sor, amelyen az éves elnökséget betöltő Malajzia vezetésével tanácskoznak a délkelet-ázsiai országok állam- és kormányfői. Maláj szorgalmazásra végül megszületik a Langkawi deklaráció, amely a viták békés rendezése mellett foglal állást, bizonyítva az ASEAN béke és biztonság megőrzése iránti elkötelezettségét, továbbá a résztvevők a természeti katasztrófák, valamint a klímaváltozás kihívásainak rugalmas kezeléséről is megállapodnak. A tagállamok eltérő véleményének megfelelően a dél-kínai-tengeri konfliktus rendezéséhez ezúttal sem kerülnek közelebb a felek, a gyors és eredményes magatartáskódex létrehozásáról, valamint a Kínával való konstruktív egyezségről nem születik döntés. Május/szeptember: A második világháború befejezésének 70. évfordulója 2015 májusában Európában, míg szeptemberben a Távol-Keleten ünnepeli a világ a második világháború befejezésének 70. évfordulóját. A nemzetközi politikai megosztottságnak megfelelően az USA és nyugati szövetségesei távol maradnak mind a május 9-i moszkvai ünnepségektől, mind pedig a szeptember 2-án Pekingben megrendezett ceremóniától is, hangsúlyozva az aktuálpolitikai szembenállást. Tavasz: a Rohingja menekültkrízis 2015 tavaszán közel 25.000 rohingja menekült hagyja el Mianmart, miután folyamatos üldözésnek vannak kitéve az állam és más csoportok részéről is. A kormány alapvető polgárjogokat nem ad meg a kisebbség számára, a radikális buddhista csoportok pedig pogromot hirdettek a kisebbség ellen, így azok – az elmúlt évekhez hasonlóan – tömegesen indulnak Thaiföld, Malajzia és Indonézia felé. A tengeri úton azonban több százan veszítik életüket, miközben az érintett országok megtagadják befogadásukat. Május 7: David cameron megnyeri a választásokat Nagy-Britanniában Május 7-én a nagy-britanniai parlamenti választásokon a legtöbb mandátumot (összesen 331-et) a David Cameron vezette Konzervatív Párt szerzi, ami abszolút többséget jelent a 650 fős parlamentben. A királynő május 8-án bízza meg Cameront az új kormány alakításával, aki aznapi beszédében elmondja, hogy egypárti, konzervatív kormányt hoz létre. Valamint megerősíti korábbi ígéretét, miszerint 2017-ben népszavazást fognak tartani az Egyesült Királyság Európai Uniós tagságáról. A második legtöbb mandátumot (232) a Munkáspárt kapja, harmadik helyen pedig a Skót Nemzeti Párt végez, amely 2010-hez képest 50-nel több mandátumot (összesen 56-ot) szerez. Június 7-8: G7 csúcstalálkozó Németországban kerül megrendezésre az évente esedékes Group of 7 állam- és kormányfőinek találkozója, amely során számos aktuális problémáról ejtenek szót, így
például a TTIP szabadkereskedelmi egyezményről, a G7 országok megújuló energia iparáról és károsanyag-kibocsátásáról, valamint az eboláról és nők helyzetéről is. Az előző évi eseményhez hasonlóan Oroszország idén sem kap meghívást, míg az ukrajnai konfliktus szerves részét képezi a tárgyalásoknak. A nézőpont tágítását segíti számos afrikai ország és Irak képviselőjének jelenléte, utóbbiakkal főként a biztonságpolitikát és a fenntartható fejlődést veszik górcső alá. Június 26: hármas terrortámadás – Tunéziában, Jemenben és Franciaországban A kalifátus kikiáltásának évfordulójához közeledve 2015. június 26-án Tunéziában, Franciaországban és a kuvaiti Imam al-Sadiq síita mecsetben terrorista támadások történnek, melyeket bár az Iszlám Állam vállal magára, az esetleges koordináción kívül tényleges részvételük nem bizonyítható egyértelműen. A terrorszervezet a Ramadán (iszlám ünnep) idejére még több ehhez hasonló akciót helyez kilátásba. A támadásokban összesen 66-an veszítik életüket és körülbelül 200-an sebesülnek meg. Július 20: Isis törökországi robbantása 32 ember meghal és több mint száz megsebesül a dél-törökországi Suruc egyik kulturális központjának kertjében végrehajtott robbantásban. A török kormány az Iszlám Állam törökországi sejtjeit teszi felelőssé és válaszul légicsapásokat indít ellene. A légicsapásokkal párhozamosan a török erők támadást indítanak a határain belüli és kívüli kurd területek ellen is, összeroppantva a török-kurd megbékélési folyamatot. Július 15: megállapodás az iráni atomprogramról Bécsben Irán, az Egyesült Államok, Kína, Oroszország Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország, valamint az Európai Unió képviselői aláírják az iráni atomprogramról szóló megállapodást, melynek értelmében a közel-keleti ország lemond az urán katonai célokra való felhasználásáról, engedélyezi a nemzetközi atomenergia ügynökség ellenőrző tevékenységét, cserébe a nemzetközi segélyekért és a szankciók feloldásáért, lehetővé téve az iráni kőolaj világpiaci értékesítését. Augusztus 24: Fekete hétfő a kínai tőzsdén A shanghai-i tőzsde 8,5 százalékkal esik, megrázva ezzel a pénzügyi világot. Az eladási hullámot az a hír váltja ki, miszerint a kínai központi bank nem tervezi a piac gyors kisegítését. Bár többen a kínai gazdaság összeomlását látják benne, az esemény Kínán belüli hatása nem mérhető az 1987-es fekete hétfőhöz, mivel a kínai lakosság csupán 7 százaléka birtokol részvényeket. Több tőzsdén is rohamos esésbe kezdenek a részvények, s a kínai piacra alapozó külföldi vállalatokat különösen érzékenyen érinti részvényeik leértékelődése. A kínai kormány ezután kénytelen közbelépni: leállítja az IPO-kat, valamint kampányokkal és szabályozásokkal próbálja a kínai részvényeseket vásárlásra bírni. Szeptember 18: Japán önvédelmi erő-reform
A megváltozott biztonságpolitikai környezetre hivatkozva a „proaktív pacifizmus” jegyében Abe Shinzo japán miniszterelnök. szeptember 18-án a parlament felső házával is elfogadtatja a japán önvédelmi erők hatáskörének és bevetési körülményeinek bővítéséről szóló reformot. Ennek értelmében Japán élhet az egyébként minden más államot megillető kollektív önvédelem jogával, amennyiben a támadás egy Japánnal szoros kapcsolatban álló államot vagy harci egységet veszélyeztet (ez egyelőre csak az Egyesült Államokra vonatkozik). Ehhez azonban meg kell felelni három kitételnek: (1) a helyzet egyértelmű veszélyt jelent a japán nép alkotmányos, élethez, szabadsághoz és boldogsága eléréséhez való jogára, (2) nincs más módja a támadás megakadályozásának, és (3) az önvédelem során alkalmazott erőszak nem haladhatja meg a feltétlenül szükséges minimumot. A japán lakosság nem fogadja kitörő lelkesedéssel a reformokat, így komoly kihívást jelent, hogy a 2016os felsőházi választások előtt a kormány tud-e ezen változtatni. Szeptember 25-27: ENSZ közgyűlés elfogadja a Fenntartható fejlesztési célokat Az ENSZ működésének 70. évfordulóján, szeptember 25-27. között az intézmény New York-i székházában a Közgyűlés elfogadja a többéves előkészítő munka eredményeként megszületett Transfroming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development című dokumentumot, ami 2030-ig 17 fő feladatot és 169 részletezett célt tartalmaz. A stratégia nagyban épít az MDGs (Millenniumi Fejlesztési Célok, amik 2000 és 2015 közötti időszakra vonatkoztak) eredményeire, ám annál jóval ambiciózusabb célokat tűz ki, többek között a mélyszegénység felszámolását világszinten. Oroszország szíriai beavatkozása Vlagyimir Putyin a szeptember 28-ai ENSZ közgyűlésen elmondott beszédének a nagy része nem is Ukrajnáról, hanem Szíriáról szól. Putyin több év után először akkor találkozik négyszemközt Barack Obama amerikai elnökkel is, ahol feltehetőleg szintén Szíriáról tárgyalnak. Oroszország gyakorlatilag 2015 augusztusától készülhet a szíriai beavatkozásra a haditechnika és katonák átcsoportosításával, de valódi katonai akciók szeptember 30-tól indulnak meg. Vlagyimir Putyin kizárólag légi támadásokra kap felhatalmazást, szárazföldi erők bevetésére nem. A hivatalos cél az Iszlám Állam – és így a terrorista fenyegetettség elleni fellépés, azonban e mögött sok más érdek lapulhat. Kreml segíthet Bashar Aszad szír elnöknek visszaszereznie a kontrollt az elvesztett területek felett – a szír forradalmi erők elleni fellépéssel; e mellett újra visszatérhetnek a nemzetközi porondra a nemzetközi terrorizmus elleni harc szlogenjével; megvédhetik az egyetlen, Közel-Keleten maradt katonai bázisukat a szíriai Tartusznál – sőt, még egy légi bázist is szerezhetnek hozzá hosszútávra Latakia mellett; és nem utolsó sorban elterelhetik a figyelmet Ukrajnáról, és csendben kihátrálhatnak a terhessé vált konfliktusból. Október 10: bomba robban Ankarában Két bomba robban a török főváros, Ankara központjában egy kereszteződésben a kurd
Népi Demokratikus Párt (HDP) híveinek felvonulásán, több mint száz ember halálát okozva. A török kormány harcot hirdet az Iszlám Állam és kurd militáns sejtek ellen. A kurd kisebbség ezzel szemben a török kormányt is felelősnek tartja. Az események kapcsán tovább nő a feszültség a török kormány és a kurdok között, amelynek a novemberi választások fontos belpolitikai vetülete is lehet. November 13: A párizsi terrortámadás A francia fővárosban november 13-án este összehangolt támadássorozat vette kezdetét. Az előre megtervezett akció keretében Párizs különböző pontjain géppisztollyal felfegyverkezett terroristák, lövöldöztek ártatlanokra, és több robbantást hajtottak végre forgalmas helyeken. A legtöbb halálos áldozatot a Bataclan színház elleni támadás követelte, ahol a terroristák túszokat ejtettek, majd a kivonuló rendőrséggel is tűzharcba keveredtek. A beszámolók szerint legalább 120 embert öltek meg, ezen kívül több mint kétszázan sérültek meg a támadás során, közülük nyolcvanan súlyosan. A támadásért az Iszlám Államot tették felelőssé, az elkövetők egy része a helyszínen meghalt (többen a testükre szerelt robbanószerrel robbantották fel magukat). Az eset egész Európát megrázta, az elkövetőket összehangoltan keresték, illetve különböző biztonsági intézkedéseket vezettek be az események hatására.
